A jogszabály mai napon ( 2019.10.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

7/1964. (VIII. 30.) MüM rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 16. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.

Alaprendelkezések

1. § A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között létrejött és az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) végrehajtása szempontjából állandó lakóhely alatt - az ideiglenes tartózkodási hellyel ellentétben - azt a helyet kell érteni, ahol az egyezmény hatálya alá tartozó személy végleges szándékkal és az illetékes hatóságok hozzájárulásával letelepedett.

2. § (1) Az egyezmény hatálya - a munkaviszonyban álló dolgozókon felül - kiterjed a fegyveres testületek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek tagjaira, valamint a kisiparosokra is, ha csak az egyezmény másként nem rendelkezik.

(2) Az egyezmény hatálya nem terjed ki azokra a személyekre, akiket az 1957. évi 54. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-szovjet egyezmény 16. Cikke megjelöl.

Ideiglenes munkaképtelenség és egyéb esetben járó szolgáltatások

3. § (1) A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének az az állampolgára, aki átmenetileg tartózkodik Magyarország területén, heveny megbetegedés és sürgős szükség esetén a gyógykezelést (orvosi és szakorvosi kezelést, gyógyszerellátást, kórházi és gyógyintézeti ápolást, gyógyászati segédeszközöket, azok sürgős pótlását vagy javítását) a feltétlenül szükséges mértékben a magyar állami egészségügyi szolgálattól, illetőleg társadalombiztosítási szervtől a szovjet illetékes hatóságok által kiállított útiokmány (útlevél stb.) alapján igényelheti.

(2) A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége átmenetileg Magyarország területén tartózkodó állampolgára részére az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokon túlmenő gyógykezelést a magyar állami egészségügyi szolgálat, illetőleg társadalombiztosítási szerv csak az Egészségügyi Minisztérium beutalása alapján nyújthat.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett szolgáltatásokat a hatályos magyar társadalombiztosítási jogszabályok szerint kell nyújtani.

(4) A szovjet állampolgár, aki átmenetileg tartózkodik a Magyar Népköztársaság területén, az (1)-(2) bekezdésben szabályozott eseteken kívül gyógykezelésben csak a költségek teljes összegének megtérítése ellenében részesülhet.

4. § (1) Az a magyar állampolgár, aki átmenetileg tartózkodik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területén, heveny megbetegedés és sürgős szükség esetén a gyógykezelést (orvosi és szakorvosi kezelést, gyógyszerellátást, kórházi és gyógyintézeti ápolást, gyógyászati segédeszközöket, azok sürgős pótlását vagy javítását) a feltétlenül szükséges mértékben a szovjet illetékes szervektől a magyar hatóságok által kiállított útiokmány (útlevél stb.). alapján igényelheti.

(2) Az átmenetileg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területén tartózkodó magyar állampolgár részére az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokon túlmenő gyógykezelés nyújtására az illetékes társadalombiztosítási szervvel egyetértésben a magyar Egészségügyi Minisztérium kérheti fel a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége illetékes szerveit.

(3) Az a magyar állampolgár, aki átmenetileg tartózkodik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területén az (1)-(2) bekezdésben szabályozott eseteken kívül gyógykezelésben csak a költségek teljes összegének megtérítése ellenében részesülhet.

5. § (1) Amennyiben magyar társadalombiztosítási szervtől a betegségi biztosítás rövid lejáratú pénzben járó szolgáltatásaiban (táppénz, terhességi és gyermekágyi segély) részesülő személy állandó lakóhelyét a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területére helyezi át, a szolgáltatás folyósítását - az egyezmény 7. Cikkének (2) bekezdése alapján - az átköltözés napjától kezdődően be kell szüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rövid lejáratú pénzben járó szolgáltatást folyósító társadalombiztosítási szerv a folyósítás beszüntetéséről a kijelölt magyar központi szervet [11. § (2) bek.] - az előírt adatok közlésével - haladéktalanul tájékoztatni köteles. A kijelölt magyar központi szerv a rövid lejáratú pénzben járó szolgáltatásban részesült személyt megfelelő igazolással köteles ellátni. Amennyiben erre bármilyen okból lehetőség nincs, az igazolást a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége illetékes szervének [11. § (1) bek.] kell megküldeni. Az átköltözött személy az említett szolgáltatás megállapítását és folyósítását az illetékes szovjet szervtől igényelheti.

(3) Amennyiben szovjet társadalombiztosítási szervtől a betegségi biztosítás rövid lejáratú pénzben járó szolgáltatásaiban részesülő személy állandó lakóhelyét a Magyar Népköztársaság területére helyezi át, a szolgáltatást - a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége illetékes szervének igazolása alapján - az átköltözött személy foglalkozása szerint illetékes társadalombiztosítási szerv [SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Vasutasok Szakszervezete (VSZ) és Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet (KSZKBI)] a hatályos magyar társadalombiztosítási jogszabályok szerint a beszüntetés napjától kezdődően megállapítja és folyósítja.

Nyugellátások

6. § (1) Az egyezmény 9. cikke alapján az illetékes magyar nyugdíjmegállapító szerv (8. §) abban az esetben köteles az öregségi-, rokkantsági-, özvegyi- és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti járadékot megállapítani és az erre illetékes magyar szerv folyósítani, ha a jogszerzőnek, illetőleg a nyugellátásra jogosult személynek állandó lakóhelye Magyarország területén van és igénye a magyar jogszabályok szerint megnyílott.

(2) *  Ha a nyugellátást igénylő hozzátartozó a szovjet nyugdíjmegállapító határozat hozatalának időpontjában érvényben volt magyar jogszabályok szerint előírt jogosultsági feltételekkel nem rendelkezik, de az 1958. évi. 40. törvényerejű rendeletben előírt jogosultsági feltételeknek megfelel, a nyugellátást meg kell állapítani, összegszerűség szempontjából azonban ilyen esetben is az előző mondatban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az a személy, akinek nyugellátását a (2) bekezdés értelmében az 1954. évi október hó 1. napja előtt érvényben volt magyar jogszabályok szerint kell megállapítani, az 1958. évi 40. törvényerejű rendelet szerinti nyugellátásra abban az esetben jogosult, ha a nyugellátások átcserélésére vonatkozó általános rendelkezésekben előírt feltételeknek megfelel. A korábbi nyugellátás megállapítása után szerzett újabb szolgálati idő számításánál a mindkét államban szerzett szolgálati időt figyelembe kell venni.

(4) Ha olyan személy igényel nyugellátást, akinek részére a két állam illetékes szerve nyugellátást még nem állapított meg, a nyugellátást - a két állam biztosításában szerzett szolgálati idők egybeszámításával - az igény előterjesztésének időpontjában érvényes magyar jogszabályok szerint kell megállapítani. Az idők összeszámításánál a szolgálati idő megszakítására vonatkozó rendelkezéseket (1958. évi 40. tvr. 25. §-a) csak a Magyar Népköztársaság területére történt átköltözést követő időre vonatkozólag kell alkalmazni.

(5) Abban az esetben, ha a dolgozó a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területén a magyar jogszabályok szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, az igény elbírálásánál ezeket az időket is korkedvezményre jogosító időként kell számításba venni.

(6) Ha az egyezmény alapján az 1951. évi december hó 31. napját követően hatályban volt, vagy hatályban levő magyar nyugdíjjogszabályok szerint öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult személynek baleseti járadékra is igénye van, a baleseti járadékot meg kell állapítani és annak összegét a nyugellátás összegének megállapításánál munkabérként figyelembe kell venni.

A nyugellátások megállapítása és folyósítása

7. § (1) Az egyezmény alapján járó nyugellátást igénybejelentés alapján kell megállapítani, mégpedig legkorábban 1963. július 1-jétől kezdődően. Az egyezmény 18. cikkének (2) bekezdése szerinti esetekben a nyugdíjmegállapító eljárást hivatalból kell lefolytatni.

(2) Abban az esetben, ha a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területén eltöltött szolgálati időre alapított igényt az illetékes nyugdíjmegállapító szerv az egyezmény kihirdetése előtt jogerősen már elutasította, az egyezmény alapján járó nyugellátást csak új igénybejelentés alapján lehet megállapítani. Ha az igényt az illetékes nyugdíjmegállapító szerv jogerősen még nem bírálta el, az igényt az egyezmény alapján kell elbírálni, ha ez az igénylő részére kedvezőbb. Ha az illetékes nyugdíjmegállapító szerv a nyugdíjmegállapító eljárást felfüggesztette, a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnte után az igényt az egyezmény alapján járó nyugellátásra vonatkozó igénynek kell tekinteni, amelynek elbírálására a 8. §-ban megjelölt nyugdíjmegállapító szerv illetékes.

(3) Ha az egyezményen alapuló nyugellátási igényt nem az arra illetékes szervnél jelentették be, azt a 8. §-ban megjelölt nyugdíjmegállapító szervhez kell továbbítani. Az igénybejelentés időpontjának azonban azt a napot kell tekinteni, amelyen az igényt az elbírálásra nem illetékes megállapító vagy folyósító szervnél bejelentették.

(4) Abban az esetben, ha olyan személy jelent be nyugellátási igényt akinek állandó lakhelye a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területén van, azt az illetékes magyar központi szerv [11. § (2) bek.] útján a szovjet központi szervnek kell megküldeni. Egyidejűleg meg kell küldeni az igénylőnek Magyarországon biztosításban eltöltött idejére vonatkozó, valamint az igény elbírálásához szükséges egyéb adatokat és iratokat (például a nyugdíj megállapításáról szóló határozatot).

8. § (1) Az egyezmény alapján járó nyugellátásra bejelentett igényt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Budapesti és Pest megyei Igazgatósága bírálja el. Abban az esetben, ha a Főigazgatóságnak egyébként illetékes más helyi szervénél (igazgatóságánál, kirendeltségénél) olyan igényt jelentenek be, amely csak a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területén eltöltött szolgálati időnek - ideértve a munkaviszony alatt bekövetkezett üzemi balesetet, illetőleg keletkezett foglalkozási betegséget is - az egyezmény alapján történő figyelembevételével teljesíthető, az igénybejelentést a vonatkozó iratokkal együtt elbírálás és határozathozatal végett a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnak kell megküldeni.

(2) Ha a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területén eltöltött szolgálati időt Magyarországon eltöltött szolgálati idő követte és az utolsó biztosítási viszony alapján az igény elbírálására nem a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság, hanem más nyugdíjmegállapító szerv (MÁV Nyugdíjhivatal, KSZKBI stb.) illetékes, az egyezmény alapján járó nyugellátásra bejelentett igényt az illetékes nyugdíjmegállapító szerv központja bírálja el.

(3) A nyugellátási igény tárgyában az (1)-(2) bekezdésben megjelölt szervek határozattal intézkednek. A jogorvoslat tekintetében a hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság által hozott határozat ellen benyújtott felszólalás elbírálására a Budapesti Társadalombiztosítási Bizottság illetékes.

9. § (1) Amennyiben magyar társadalombiztosítási szervtől nyugellátásban részesülő személy állandó lakóhelyét a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területére helyezi át, nyugellátásának folyósítását - az egyezmény 9. Cikkének (2) bekezdése alapján - az átköltözés hónapjának végével be kell szüntetni. A nyugellátásban részesülő személy az átköltözés időpontjának igazolása mellett kérheti a nyugdíjfolyósító szervtől, hogy az átköltözés hónapjára járó nyugellátását, átköltözése előtt előre fizesse ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a nyugellátást folyósító szerv a nyugellátás folyósításának beszüntetéséről a kijelölt magyar központi szervet [11. § (2) bek.] haladéktalanul tájékoztatni köteles. A kijelölt magyar központi szerv a nyugellátásban részesült személyt megfelelő igazolással köteles ellátni. Amennyiben erre bármilyen okból lehetőség nincs, az igazolást a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetséges illetékes szervének kell megküldeni.

Családi pótlék

10. § (1) Az egyezmény 7. Cikkének (1) bekezdése alapján a gyermek, testvér és unoka (a továbbiakban: gyermekek) után járó családi pótlékot a dolgozó, illetőleg nyugdíjas állandó lakóhelye szerint illetékes szerv az általános rendelkezések szerint köteles megállapítani és folyósítani akkor is, ha a gyermekek állandó lakóhelye a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területén van.

(2) Amennyiben magyar társadalombiztosítási szervtől családi pótlékban részesülő személy állandó lakóhelyét a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége területére helyezi át, a családi pótlék kifizetését az átköltözés hónapjának végével be kell szüntetni. Az átköltözött személy a családi pótlék megállapítását és folyósítását az illetékes szovjet szervtől igényelheti.

Vegyes rendelkezések

11. § (1) Az egyezmény 15. cikkében említett központi szervek:

magyar részről

a) SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság, Budapest VI., Dózsa György út 84/B,

b) a megelőző és gyógyító ellátási, valamint a szociális- és hadigondozási ügyekben az Egészségügyi Minisztérium, Budapest V., Akadémia u. 10.;

szovjet részről

a) a nyugdíjak és a családi pótlék megállapítása és folyósítása, valamint a szociális gondozási ügyekben az Orosz Szövetségi Szovjet Köztársaság Társadalombiztosítási Minisztérium, Moszkva,

b) az ideiglenes munkaképtelenség és egyéb társadalombiztosítási segélyek megállapítása és folyósítása ügyében a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsa, Moszkva,

c) a megelőző és gyógyító ellátási ügyekben a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma, Moszkva.

(2) Az egyezményen alapuló igények elbírálásához, valamint a szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok, igazolások, okmányok beszerzése és megküldése a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság hatáskörébe tartozik.

12. § E rendelet rendelkezéseit 1963. július 1-jétől kezdődő hatállyal kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére