A jogszabály mai napon ( 2019.12.09. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2/1965. (I. 24.) IM rendelet

a csekkjogi szabályok szövegének közzétételéről

A Genfben, 1931. március 19-én megkötött csekkjogi egyezmények kihirdetéséről szóló 1965. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a Magyarországon érvényes csekkjogi szabályok szövegét, kiegészítve az annak végrehajtására szükséges rendelkezésekkel, az alábbiakban teszem közzé:

[A rendelet I. Címének szövege megegyezik a Tvr. 1. számú függelékének I. mellékletében foglalt „egységes törvénnyel”, II. Címének szövege pedig a Tvr. 2. számú függelékében foglalt egyezmény 2-8. Cikkével. A kiegészítő és végrehajtási rendelkezéseket az alaprendelkezések szerkezetében foglalt dőlt betűs bekezdések tartalmazzák.]

I. CÍM

A CSEKK

I. Fejezet

A csekk kiállítása és alakja

1. § (1) A csekk tartalmazza:

1. a csekk elnevezést az okirat szövegében éspedig az okirat kiállításának nyelvén;

2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyást;

3. a fizetésre kötelezett nevét (címzett);

4. a fizetési hely megjelölését;

5. a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölését;

6. a kibocsátó aláírását.

(2) * 

2. § Az az okirat, amelyből az előbbi szakaszban megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem csekk, kivéve a következő pontokban foglalt eseteket:

a) Külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet kell fizetési helynek tekinteni. Ha a címzett neve mellett több hely van megjelölve, a csekk az elsőnek megjelölt helyen fizetendő.

b) Ha ezek a megjelölések hiányoznak és egyéb utalás sincs, a csekk ott fizetendő, ahol a címzett fő telepe van.

c) Ha a csekken a kiállítás helye nincs megjelölve, a csekket úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.

3. § A csekk címzettje olyan bank, amelynél a kibocsátónak követelése áll fenn; a kibocsátás alapja olyan kifejezett vagy hallgatólagos megállapodás, amely szerint a kibocsátó jogosult a követeléssel csekk útján rendelkezni. Ha azonban a csekk ezeknek az előírásoknak nem felel meg, ez az okiratnak, mint csekknek, érvényességét nem érinti.

4. § Csekk tekintetében elfogadásnak nincs helye. A csekken szereplő elfogadó nyilatkozat nem írottnak tekintendő.

5. § (1) A csekk szólhat:

a) megnevezett személyre, kifejezett „rendeletére” záradékkal vagy anélkül, vagy

b) megnevezett személyre, „nem rendeletre” vagy azzal azonos értelmű záradékkal, vagy

c) bemutatóra.

(2) A megnevezett személyre szóló csekket, ha rajta „vagy a bemutatónak” vagy ezzel azonos értelmű kifejezés szerepel, bemutatóra szóló csekknek kell tekinteni.

(3) Az olyan csekk, amelyen a kedvezményezett nincs megjelölve, bemutatóra szóló csekknek tekintendő.

6. § (1) A csekk szólhat a kibocsátó saját rendeletére.

(2) A csekk harmadik személy számlájára is kibocsátható.

(3) Nem szólhat a csekk magára a kibocsátóra, kivéve, ha a csekket a kibocsátó egyik telepe bocsátja ki a másik telepének címére.

7. § A csekkben szereplő kamatkikötést nem írottnak kell tekinteni.

8. § A csekk szólhat úgy is, hogy harmadik személynél fizetendő, mégpedig akár a címzett lakóhelyén, akár más helyen, feltéve, hogy ez a harmadik személy bank.

9. § (1) Ha a csekken a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes.

(2) Az olyan csekk, amelyen az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes.

10. § Ha a csekken olyan személy aláírása szerepel, aki csekk-kötelezettséget nem vállalhat, vagy ha azon hamis aláírás, nemlétező személy aláírása vagy olyan aláírás van, amely - bármely más okból - nem kötelezi az aláírót vagy azt a személyt, akinek nevében a csekket aláírták, ez a többi aláíró kötelezettségét nem érinti.

11. § Ha valaki csekket ír alá olyan személy képviselőjeként, akinek képviseletére nem jogosult, a csekk alapján maga válik kötelezetté; ha fizet, ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyek az állítólagos képviseltet illették volna. Ugyanez áll az olyan képviselőre, aki a képviseleti jog határait túllépte.

12. § A kibocsátó felelős a fizetésért. Minden olyan kikötés, amellyel a kibocsátó ezt a felelősséget kizárja, nem írottnak kell tekinteni.

13. § Ha a csekk a kibocsátáskor hiányos volt és a pótlás a létrejött megállapodástól eltér, a csekkbirtokossal szemben a megállapodás megszegésére csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha a csekkbirtokos a csekket rosszhiszeműen szerezte, vagy a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el.

II. Fejezet

Átruházás

14. § (1) A megnevezett személyre szóló csekk, akár rajta van a kifejezett „rendeletére” záradék, akár nincs, csekkátruházás (forgatmány) útján átruházható.

(2) A megnevezett személyre szóló olyan csekk, amelyen a „nem rendeletre” vagy más azonos értelmű szavak szerepelnek, csak közönséges engedmény alakjában és hatályával ruházható át.

(3) A csekk átruházható a kibocsátóra is vagy bármely más kötelezettre. Ezek a személyek a csekket tovább átruházhatják.

15. § (1) A csekkátruházás csak feltétlen lehet. A csekkátruházáshoz fűzött bármilyen feltételt nem írottnak kell tekinteni.

(2) A részleges csekkátruházás semmis.

(3) A címzett részéről történő csekkátruházás ugyancsak semmis.

(4) A bemutatóra szóló csekkátruházás üres csekkátruházásként érvényes.

(5) A címzettre szóló csekkátruházás csupán mint nyugta érvényes, kivéve azt az esetet, amikor a címzettnek több telepe van és az átruházás nem annak a telepnek a javára történt, amelyre a csekk szól.

16. § (1) A csekkátruházási nyilatkozatot a csekkre, vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) kell írni. Ezt a nyilatkozatot az átruházónak alá kell írnia.

(2) A csekkátruházásnak nem kell megjelölnie a kedvezményezettet s az állhat az átruházó puszta aláírásából is (üres átruházás). Az utóbbi esetben a csekkátruházás csak akkor érvényes, ha a csekk hátlapján, vagy a toldaton szerepel.

17. § (1) A csekkátruházás átruházza a csekkből eredő valamennyi jogot.

(2) Üres csekkátruházás esetén a csekkbirtokos:

1. az üres csekkátruházást kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére;

2. a csekket újra átruházhatja akár üres csekkátruházással, akár más személy nevére;

3. a csekket harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy az üres csekkátruházást kitöltené és a csekket csekkátruházó nyilatkozattal látná el.

18. § (1) A csekkátruházó ellenkező kikötés hiányában felelős a csekk kifizetéséért.

(2) A csekkátruházó megtilthatja a további csekkátruházást; ebben az esetben nem felelős azokkal a személyekkel szemben, akikre a csekket utóbb ruházták át.

19. § Az átruházható csekk birtokosát jogos csekkbirtokosnak kell tekinteni, ha jogát a csekkátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor is, ha az utolsó csekkátruházás üres. A törölt csekkátruházásokat ebből a szempontból nem írottnak kell tekinteni. Ha az üres csekkátruházásra másik csekkátruházás következik, az utóbbi csekkátruházás aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki a csekket üres csekkátruházás útján szerezte meg.

20. § A bemutatóra szóló csekken szereplő csekkátruházó nyilatkozat alapján az átruházó a megtérítési igényre vonatkozó rendelkezések szerint kötelezetté válik; de ezzel az okirat nem alakul át rendeletre szóló csekké.

21. § Ha a csekk valakinek birtokából bármi módon elvész, az új csekkbirtokos azt csak akkor köteles kiadni, - legyen az bemutatóra szóló csekk vagy olyan átruházható csekk, amelyhez jogát a birtokos a 19. § szerint igazolja - ha rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el.

22. § Csekken alapuló keresettel megtámadott személy a csekkbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval vagy valamelyik előbbi csekkbirtokossal fennálló személyes viszonyán alapul, kivéve, ha a csekkbirtokos a csekk megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.

23. § (1) Ha a csekkátruházás e szavakat tartalmazza: „beszedésre érvényes”, „behajtás végett”, „meghatalmazásul”, vagy pedig az egyszerű meghatalmazásra utaló más megjegyzés, a csekkbirtokos a csekkből eredő minden jogot gyakorolhat ugyan, de a csekket csak ilyen meghatalmazási csekkátruházással ruházhatja át.

(2) A kötelezett ebben az esetben a csekkbirtokossal szemben csak olyan kifogásra hivatkozhat, amely az átruházó ellen érvényesíthető.

(3) A meghatalmazási csekkátruházásba foglalt meghatalmazás nem szűnik meg sem a meghatalmazó halálával, sem azzal, hogy a meghatalmazó utóbb cselekvőképtelenné válik.

24. § (1) Az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele után, úgyszintén a bemutatásra megszabott határidő eltelte után történő csekkátruházásnak csak az a hatálya, mint a közönséges engedménynek.

(2) A nem keltezett csekkátruházást - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell tekinteni, hogy az az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele előtt, illetve az előbbi bekezdésben meghatározott határidő eltelte előtt keletkezett.

III. Fejezet

Csekk-kezesség

25. § (1) A csekk összegének kifizetését - egészben vagy részben - csekk-kezességgel lehet biztosítani.

(2) Ezt a biztosítékot - a címzett kivételével - harmadik személy vagy a csekk egyik aláírója is nyújthatja.

26. § (1) A csekk-kezességet a csekkre vagy a toldatra kell írni.

(2) A csekk-kezességet kifejezik ezek a szavak: „kezességet vállalok” vagy más azonos értelmű kifejezés; a nyilatkozatot a kezesnek alá kell írnia.

(3) A csekk előlapjára írt puszta aláírást kezességnek kell tekinteni, kivéve a kibocsátó aláírását.

(4) A csekk-kezességi nyilatkozatban meg kell jelölni azt a személyt, akiért a kezességet vállalták. Ennek hiányában a kezességet úgy kell tekinteni, hogy azt a kibocsátóért vállalták.

27. § (1) A csekk-kezes kötelezettsége ugyanolyan, mint azé, akiért a kezességet vállalta.

(2) Kötelezettségvállalása akkor is érvényes, ha a kötelezettség, amelyért kezességet vállalt, semmis, kivéve, ha ez a semmisség alaki hibából ered.

(3) Ha a csekk-kezes a csekket kifizeti, a csekkből eredő jogokat megszerzi azzal szemben, akiért a kezességet vállalta, valamint azokkal szemben, akik az utóbbi iránt a csekk alapján kötelezettek.

IV. Fejezet

Bemutatás és fizetés

28. § (1) A csekk megtekintéskor fizetendő. Minden ellenkező értelmű kikötés nem írottnak tekintendő.

(2) Ha a csekket a rajta feltüntetett kiállítási nap előtt mutatják be fizetés végett, azt a bemutatás napján kell kifizetni.

29. § (1) A csekket fizetés végett nyolc napon belül kell bemutatni, ha az ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották.

(2) Ha a csekk más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották, azt húsz, illetve hetven napon belül kell bemutatni, aszerint, hogy a kibocsátás és a fizetés helye ugyanazon a földrészen, vagy különböző földrészeken van-e.

(3) E szakasz alkalmazása szempontjából ugyanazon a földrészen kibocsátott és fizetendő csekknek kell tekinteni azt a csekket, amelyet európai országban bocsátottak ki és bármelyik Földközi-tengerparti országban fizetendő, vagy fordítva.

(4) A fentemlített határidők attól a naptól számítanak, amely a csekken mint kiállítási nap szerepel.

30. § Ha a csekk olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás más, mint a kiállítás helyén, a kiállítás napját a fizetés helyének időszámítása szerint kell a megfelelő napra átszámítani.

31. § (1) A csekknek valamely leszámolóhelyen történő bemutatása fizetés végett történő bemutatásnak számít.

(2) *  Leszámolóhely az a hitelintézet, amely a csekk címzettjével létrejött megállapodása alapján a csekk fizetés végett történő bemutatásakor a csekk címzettje nevében fizetést teljesít.

32. § (1) A csekk visszavonásának hatálya csak a bemutatási határidő elteltével kezdődik.

(2) Ha a csekket nem vonták vissza, a címzett a határidő lejárta után is teljesíthet fizetést.

33. § Sem a kiállító halála, sem a csekk kibocsátása után bekövetkező cselekvőképtelensége nem érinti a csekk hatályát.

34. § (1) A címzett fizetés ellenében a csekkbirtokos által nyugtázott csekk kiadását követelheti.

(2) A csekkbirtokos a részfizetést nem utasíthatja vissza.

(3) Részfizetés esetében a címzett követelheti, hogy a részfizetést a csekkre feljegyezzék és számára nyugtát adjanak.

35. § Ha a címzett átruházható csekket fizet ki, köteles vizsgálni a csekkátruházások sorrendjének szabályszerűségét, az átruházók aláírásának valódiságát azonban nem.

36. § (1) Ha a csekk a fizetés helyén nem használatos pénznemről szól, összegét az ország pénznemében lehet fizetni, a fizetés napjának megfelelő érték szerint. Ha a bemutatáskor nem történt fizetés, a csekkbirtokos követelheti, hogy a csekkösszeget az ország pénzében - választása szerint - akár a bemutatás napjának, akár a fizetés napjának megfelelő árfolyamon fizessék.

(2) A fizetés helyén fennálló szokás határozza meg az idegen pénznem értékét. A kibocsátó azonban kikötheti, hogy a fizetendő összeget a csekken meghatározott árfolyam szerint számítsák.

(3) Az előbbi szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kibocsátó kikötötte, hogy a fizetésnek meghatározott pénznemben kell történnie (effektivitási záradék).

(4) Ha a csekk olyan pénznemre szól, amelynek a kiállítás és a fizetés országában ugyanaz a neve, de más az értéke, a vélelem az, hogy a fizetési hely pénznemét értették.

V. Fejezet

Áthúzással megjelölt csekk és elszámolási csekk

37. § (1) A kibocsátó vagy a csekkbirtokos a csekket áthúzással megjelölheti; ennek hatályát a következő § határozza meg.

(2) A megjelölés a csekk előlapjára helyezett két párhuzamos vonással történik. A megjelölés lehet általános vagy különleges hatályú.

(3) A megjelölés általános hatályú, ha csak két vonásból áll, vagy ha a vonások között a „bank” vagy azonos értelmű kifejezés szerepel; a megjelölés hatálya különleges, ha a vonások közé meghatározott bank nevét írják.

(4) Az általános hatályú megjelölést át lehet alakítani különlegessé, de a különleges hatályú megjelölést általánossá nem.

(5) A megjelölésnek vagy a bank nevének törlését meg nem történtnek kell tekinteni.

38. § (1) Az általános hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak banknak, vagy saját ügyfelének fizetheti ki.

(2) A különleges hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak a meghatározott banknak, vagy ha az utóbbi maga a címzett, valamely ügyfelének fizetheti ki. A meghatározott bank azonban a csekk beszedésével másik bankot is megbízhat.

(3) Bank áthúzással megjelölt csekket csak valamelyik ügyfelétől, vagy másik banktól szerezhet. Ilyen csekket bank csak a nevezettek számlájára szedhet be.

(4) Az olyan csekket, amelyen több különleges hatályú megjelölés szerepel, a címzett csak akkor fizetheti ki, ha a csekken legfeljebb két megjelölés van, s közülük az egyik leszámoló hely által történő beszedés céljára szolgál.

(5) Ha a címzett vagy a bank a fenti rendelkezéseket megszegi, a csekkösszeg erejéig felel az okozott kárért.

39. § (1) A kibocsátó vagy a csekkbirtokos megtilthatja a csekknek készpénzben történő kifizetését úgy, hogy a csekk előlapjára átlós irányban ráírja ezeket a szavakat: „elszámolásra” vagy azonos értelmű kifejezést.

(2) Ilyen esetben a címzett a csekket csak könyvelés útján számolhatja el (jóváírás, átutalás, kiegyenlítés). A könyvelés útján történt elszámolás fizetésnek számít.

(4) Az „elszámolásra” kifejezés törlése meg nem történtnek tekintendő.

(5) Ha a címzett a fenti rendelkezéseket megszegi, a csekkösszeg erejéig felel az okozott kárért.

VI. Fejezet

Megtérítési igény fizetés hiányában

40. § (1) A csekkbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a csekkátruházók, a kibocsátó és a többi kötelezett ellen, ha a kellő időben bemutatott csekket nem fizetik ki és a fizetés megtagadását az alábbi módon igazolja:

1. közokirattal (óvás), vagy

2. a címzett által a csekkre írt és keltezett nyilatkozattal, amely megjelöli a bemutatás napját, vagy

3. leszámoló hely keltezett nyilatkozatával, amely közli, hogy a csekket kellő időben bemutatták, de nem fizették ki.

(2) Az óvást közjegyző veszi fel.

41. § (1) Az óvást, vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a bemutatási határidő eltelte előtt kell felvenni, illetve kiállíttatni.

(2) Ha a csekket a határidő utolsó napján mutatják be, az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a legközelebbi munkanapon is fel lehet venni, illetve ki lehet állítani.

42. § (1) A csekkbirtokos a fizetés hiányáról az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót az óvás napját vagy az azonos értelmű nyilatkozat kiállításának napját - „költség nélkül” kikötés esetében pedig a bemutatás napját - követő négy munkanapon belül értesíteni köteles. Mindegyik átruházó köteles az értesítés vételét követő két munkanapon belül a kapott értesítést - az előző értesítést küldő személyek nevének és címének megjelölésével - az őt közvetlenül megelőző átruházóval közölni egészen a kibocsátóig. Az említett határidők a megelőző értesítés kézhezvételétől kezdődnek.

(2) Ha az előző bekezdés értelmében valamelyik csekk-kötelezettnek értesítést adnak, azt ugyanolyan határidőben kezesével is közölni kell.

(3) Ha valamelyik átruházó címét nem jelölte meg, vagy olvashatatlanul írta, elegendő, ha az őt megelőző átruházót értesítik.

(4) Az értesítés bármilyen alakban teljesíthető, akár a csekk puszta visszaküldése útján is.

(5) Az értesítésre kötelezettnek kell bizonyítania, hogy az értesítést a megszabott határidőben teljesítette. A határidő megtartottnak számít, ha az értesítést tartalmazó levelet az említett határidőn belül postára adják.

(6) Aki az értesítést a fent megjelölt határidőben nem teljesíti, nem veszti el jogait; de a mulasztásával okozott kárért - legfeljebb a csekk összegéig - felelős.

43. § (1) A kibocsátó, bármelyik átruházó vagy kezes a csekkre írt és aláírt ilyen kikötéssel: „költség nélkül”, „óvás nélkül” vagy más, azonos értelmű nyilatkozattal felmentheti a csekkbirtokost az alól, hogy megtérítési igényének érvényesítése végett óvást vétessen fel vagy azonos hatályú nyilatkozatot állíttasson ki.

(2) Ez a kikötés nem menti fel a csekkbirtokost sem az alól, hogy a csekket a megszabott határidőben bemutassa, sem az alól, hogy a kötelező értesítéseket teljesítse. A határidő elmulasztásának bizonyítása azt terheli, aki arra a csekkbirtokossal szemben hivatkozik.

(3) Ha a kikötés a kibocsátótól ered, az a csekknek minden aláírójára kihat; ha pedig valamelyik átruházótól vagy kezestől származik, csak ezzel szemben érvényes. Ha a csekkbirtokos a kibocsátótól eredő kikötés ellenére óvást vétet fel vagy azzal azonos hatályú nyilatkozatot állíttat ki, köteles viselni ennek költségét. Ha a kikötés valamelyik átruházótól vagy kezestől származik, az óvás vagy azonos hatályú nyilatkozat költsége a csekk bármelyik aláírójától behajtható.

44. § (1) A csekk-kötelezettek a csekkbirtokos iránt egyetemlegesen felelősek.

(2) A csekkbirtokos jogosult a csekk-kötelezettekkel szemben akár egyenként, akár együttesen fellépni, anélkül, hogy figyelembe kellene vennie kötelezettségvállalásuk sorrendjét.

(3) Ugyanez a jog illeti meg a csekk bármelyik aláíróját, ha a csekket visszaváltotta.

(4) Az egyik csekk-kötelezett ellen indított kereset nem akadályozza az eljárást a többi csekk-kötelezettel szemben, még akkor sem, ha az utóbbiak az elsősorban perelt után következnek.

45. § A csekkbirtokos attól, aki ellen megtérítési igényét érvényesíti, követelheti:

1. a csekk ki nem fizetett összegét;

2. a bemutatástól számított hat százalékos kamatot;

3. az óvás, az azonos értelmű nyilatkozat és az értesítések költségét, valamint az egyéb költségeket;

4. a csekk összege után számított három ezrelékes csekkjutalékot.

46. § Aki a csekket visszaváltotta, a vele szemben kötelezettektől követelheti:

1. a teljes kifizetett összeget;

2. ennek a kifizetés napjától számított hat százalékos kamatát;

3. a felmerült költségeit;

4. a teljes kifizetett összeg után számított három ezrelékes csekkjutalékot.

47. § (1) Az a kötelezett, aki ellen megtérítési igényt érvényesítettek, vagy érvényesíthetnek, a visszaváltás ellenében követelheti, hogy neki a csekket, az óvást vagy azonos értelmű nyilatkozatot és a nyugtázott számlát kiadják.

(2) Az az átruházó, aki a csekket visszaváltotta, saját csekkátruházását és az őt követő átruházásokat törölheti.

48. § (1) Ha a csekk bemutatása, az óvás felvétele vagy az azonos értelmű nyilatkozat megtétele a megszabott határidőben elháríthatatlan akadályba ütközik (valamely állam törvényes rendelkezése vagy az erőhatalom más esete), a határidő meghosszabbodik.

(2) A csekkbirtokos köteles az őt megelőző átruházót az erőhatalom esetéről haladéktalanul értesíteni és ezt az értesítést kelettel és aláírással ellátva a csekkre vagy a csekk toldatára feljegyezni; egyebekben itt is alkalmazni kell a 42. § rendelkezéseit.

(3) Az erőhatalom megszűntével a csekkbirtokos köteles a csekket fizetés végett haladéktalanul bemutatni és az óvást, ha annak helye van, illetve az azonos értelmű nyilatkozatot felvétetni.

(4) Ha az erőhatalom attól az időponttól számított tizenöt napon túl tart, amelyben a csekkbirtokos - akár a bemutatási határidő eltelte előtt is - az előző átruházót értesítette az erőhatalomról, a megtérítési igény bemutatás, óvás, illetve azonos értelmű nyilatkozat nélkül érvényesíthető.

(5) Nem tekinthetők erőhatalomnak azok a tények, amelyek csak a csekkbirtokos személyét, vagy azt a személyt érik, akit a csekk bemutatásával az óvás, illetve az azonos értelmű nyilatkozat felvételével megbízott.

VII. Fejezet

Több példányban kiállított csekk

49. § A bemutatóra szóló csekk kivételével több azonos példányban állítható ki minden olyan csekk, amely más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották - vagy amely a kibocsátási ország tengerentúli területén fizetendő vagy fordítva -, vagy amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki és ott is fizetendő, vagy végül, amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki és ugyanannak az országnak másik tengerentúli területén fizetendő. Ha a csekk több példányban készült, ezeket a példányokat magában az okirat szövegében számozni kell; enélkül mindegyik példányt önálló csekknek kell tekinteni.

50. § (1) A csekkpéldányok egyikére teljesített fizetés a csekk-kötelezettséget megszünteti, még ha nincs is kikötve, hogy ezzel a többi példány érvényét veszti.

(2) Az átruházó, aki a csekkpéldányokat különböző személyekre ruházta át, valamint az őt követő átruházók kötelezettek maradnak azoknak a vissza nem kapott példányoknak alapján, amelyek aláírásukat viselik.

VIII. Fejezet

A csekk megváltoztatása

51. § Ha a csekk szövegét megváltoztatták, a változtatás után aláírók a megváltoztatott szöveg, az előtte aláírók pedig az eredeti szöveg tartalma szerint felelősek.

IX. Fejezet

Elévülés

52. § (1) A birtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el.

(2) A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi ilyen kötelezett ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket, vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették.

(3) Ha a jogosult követelését elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik; az akadály megszűntével az elévülés folytatódik.

(4) Az elévülést csak a követelés bíróság előtt történő érvényesítése szakítja meg.

(5) Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy átruházóval szemben ennek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint évül el.

53. § Az elévülés megszakadása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt.

X. Fejezet

Általános rendelkezések

54. § (1) Ebben a törvényben „bank”-on olyan személyek és intézmények is értendők, amelyeket a törvény a bankokkal egy tekintet alá von.

(2) *  E Cím alkalmazásában a bankkal egy tekintet alá esik azon pénzügyi intézmény, amely olyan papíralapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására jogosult, amelynek kibocsátása nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak.

55. § (1) Csekk bemutatása vagy óvása csak munkanapon történhet.

(2) Ha a csekkel kapcsolatos bármilyen cselekményre, különösen a bemutatásra, óvás, illetve azonos értelmű nyilatkozat felvételére a törvény által megszabott határidő utolsó napja törvényes munkaszüneti nap, a határidő a következő első munkanapra kitolódik. A közbeeső munkaszüneti napokat a határidőbe be kell számítani.

56. § A törvényes határidőhöz nem számít hozzá az a nap, amelyen a határidő kezdődik.

57. § Sem törvényes, sem bírói kíméleti időnek nincsen helye.

II. CÍM

A CSEKKTÖRVÉNYEK ÜTKÖZÉSÉNEK RENDEZÉSE

58. § (1) Valamely személynek azt a képességét, hogy csekk útján kötelezettséget vállalhasson, hazájának törvénye határozza meg. Ha ez a hazai törvény úgy rendelkezik, hogy más ország törvénye az irányadó, ezt az utóbbi törvényt kell alkalmazni.

(2) Az a személy, aki az előbbi bekezdésben megjelölt törvény szerint csekk-kötelezettség vállalására nem képes, mégis érvényesen kötelezetté válik, ha a csekket olyan ország területén írta alá, amelynek törvénye szerint őt ez a képesség megilleti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály magyar természetes vagy jogi személy csekk-képességére nem érvényes.

59. § (1) A fizetési ország törvénye határozza meg azokat a személyeket, akik csekk címzettjei lehetnek.

(2) Ha a csekk a címzett személyében rejlő ok miatt e törvény szerint érvénytelen, ez nem érinti azoknak a kötelezettségeknek érvényességét, amelyek olyan országban teljesített aláírásokon alapulnak, ahol a törvény ilyen érvénytelenségi okot nem ismer.

60. § (1) A csekkre vonatkozó nyilatkozatok alakjára annak az országnak a törvénye irányadó, amelynek területén e nyilatkozatokat aláírták. Ebből a szempontból azonban elegendő annak az alakiságnak a megtartása is, amelyet a fizetési hely törvénye ír elő.

(2) Ha a csekkre írt nyilatkozat az előbbi bekezdés értelmében nem érvényes ugyan, de megfelel a törvényeknek abban az országban, ahol a csekkre utóbb írtak valamilyen nyilatkozatot, a későbbi nyilatkozat érvényességét nem érinti az, hogy a megelőző nyilatkozat alakja szabálytalan.

61. § A csekken alapuló kötelezettségek terjedelmét annak az országnak a törvénye határozza meg, amelynek területén a nyilatkozatokat aláírták.

62. § (1) A megtérítési kereset megindításának határidejét valamennyi aláíróra az okirat kiállítási helyének törvénye határozza meg.

(2) Az elévülés nyugvására vagy megszakítására vonatkozó idegen jogszabályok Magyarország területén csak akkor alkalmazhatók, ha a kötelezette nézve az 52. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknél nem kedvezőbbek.

63. § (1) *  A fizetési ország törvénye határozza meg, hogy:

1. a csekk szükségképpen megtekintésre fizetendő-e, vagy kibocsátható-e megtekintés után meghatározott időre is; mi a hatálya a valóságosnál későbbre szóló keltezésnek;

2. mi a bemutatás határideje;

3. helye van-e a csekk elfogadásának, igazolásának, megerősítésének, vagy láttamozásának és mi az ilyen záradékok hatálya;

4. a csekkbirtokos követelhet-e, illetőleg köteles-e elfogadni részfizetést;

5. a csekk áthúzással megjelölhető-e, illetve ellátható-e „csak elszámolásra” szavakkal vagy valamely azonos értelmű kifejezéssel, mi az áthúzásnak, a „csak elszámolásra” szavaknak vagy valamely azonos értelmű kifejezésnek a hatálya;

6. a birtokosnak van-e különleges joga fedezethez; miben áll ez a jog;

7. a kibocsátó visszavonhatja-e a csekket vagy kifogást emelhet-e a csekk kifizetése ellen;

8. a csekk elvesztése vagy ellopása esetén milyen intézkedéseket kell tenni;

9. szükséges-e a megtérítési igény fenntartásához óvás vagy azonos értelmű nyilatkozat az átruházókkal, a kibocsátóval és a többi csekk-kötelezettel szemben.

(2) * 

64. § Az óvás alakját és felvételének határidejét, valamint a csekkre alapozott jogok gyakorlásához vagy fenntartásához szükséges egyéb cselekmények alakját annak az országnak a törvénye szabályozza, amelynek területén az óvást fel kell vétetni vagy a cselekményt végre kell hajtani.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. § (1) A rendelet az 1965. évi január hó 26. napján lép hatályba.

(2) * 


  Vissza az oldal tetejére