A jogszabály mai napon ( 2019.10.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1967. évi 25. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a hagyatéki ügyek szabályozásáról Bécsben, az 1965. évi április hó 9. napján aláírt szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, az 1967. évi július hó 28. napján cserélték ki.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a hagyatéki ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szóló, Bécsben, az 1965. évi április hó 9. napján aláírt szerződést (a továbbiakban: szerződés) e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

„SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a hagyatéki ügyekről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke attól az óhajtól vezetve, hogy a két állam között a hagyatéki ügyeket szabályozzák, megegyeztek abban, hogy a hagyatéki ügyekről szerződést kötnek és e célból meghatalmazottaikat kinevezték,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

A szerződés hatálya

E szerződés hatálya kiterjed azoknak az osztrák állampolgároknak a hagyatéki ügyeire, akiknek a Magyar Népköztársaságban volt utolsó lakóhelyük, vagy ott vagyont hagytak hátra és azoknak a magyar állampolgároknak a hagyatéki ügyeire, akiknek utolsó lakóhelyük az Osztrák Köztársaságban volt, vagy ott vagyont hagytak hátra.

2. Cikk

Magyar közjegyzők

Az alábbi cikkeknek a Szerződő Államok bíróságaira vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Népköztársaság közjegyzőire is alkalmazni kell, amennyiben ezek hagyatéki ügyekben járnak el.

3. Cikk

Azonos jogállás öröklési ügyekben

(1) Az egyik Szerződő Állam polgárai a másik Szerződő Államban a végrendelkezésre, az öröklési szerződések és a halál esetére szóló ajándékozási szerződések kötésére vagy halál folytán történő vagyonszerzésre irányuló jogok terén nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint ez utóbbi Szerződő Állam polgárai.

(2) E Szerződés értelmében végrendeleten örökösnevezést és hagyományrendelést, halál folytán történő szerzésen pedig öröklés, hagyományrendelés, vagy köteles részre jogosultság alapján való szerzést kell érteni.

4. Cikk

Végrendelkezési képesség; a végrendelet alakiságai

(1) A végrendelkezési képességet, valamint a végrendelkezéskor fennállott akarathiányt annak a Szerződő Államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek az örökhagyó a végrendelkezés időpontjában állampolgára volt.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jog szerint kell elbírálni, hogy milyen fajtájú és tartalmú végrendeletet lehet készíteni; ha azonban az egyik Szerződő Állam polgára a másik Szerződő Állam joga szerint végrendelkezett, ez utóbbi állam területén levő hagyaték tekintetében ennek az államnak a joga irányadó.

(3) Az egyik Szerződő Állam polgára által tett végrendelet mindkét Szerződő Államban alakilag érvényes, ha megfelel

a) ama állam jogának, amelyben készítették, vagy

b) ama Szerződő Állam jogának, amelynek az örökhagyó a végrendelkezés vagy halála időpontjában állampolgára volt vagy ama állam jogának, amelyben az örökhagyónak az említett időpontok valamelyikében lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye volt; azt a kérdést, hogy az örökhagyónak adott helyen volt-e a lakóhelye, az e helyen hatályos jog szerint kell elbírálni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés a végrendelet visszavonására is vonatkozik.

(5) Az (1)-(2) bekezdést az öröklési szerződésre és a halál esetére szóló ajándékozásra is értelemszerűen alkalmazni kell.

5. Cikk

Joghatóság ingatlanra vonatkozó hagyatéki eljárás lefolytatására

Ingatlan tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására annak a Szerződő Államnak a bírósága jogosult, amelynek területén az ingatlan fekszik.

6. Cikk

Joghatóság ingóságra vonatkozó hagyatéki eljárás lefolytatására

(1) A Szerződő Államok területén levő ingóságok tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására annak a Szerződő Államnak a bírósága jogosult, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

(2) A hagyatéki eljárás lefolytatására azonban annak a Szerződő Államnak a bírósága jogosult, amelynek területén az örökhagyónak utolsó lakóhelye volt, ha

a) bármelyik örökös, kötelesrészre jogosult, vagy hagyományos - akinek lakóhelye ugyanabban a Szerződő Államban van, mint az örökhagyónak halála időpontjában volt, vagy harmadik államban van - az örökhagyó halálától számított hat hónapon belül a hagyatéki eljárás lefolytatását ebben a Szerződő Államban kéri és

b) más örökös, kötelesrészre jogosult, vagy hagyományos - a bíróságtól kapott kellő értesítéstől számított három hónapon belül - nem emel kifogást az ellen, hogy a hagyatéki eljárást ebben a Szerződő Államban folytassák le.

(3) A hagyatéki eljárás lefolytatására akkor is annak a Szerződő Államnak bírósága jogosult, amelynek területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha az örökhagyót halálának időpontjában mindkét Szerződő Állam saját állampolgárának tekintette.

7. Cikk

Joghatóság öröklési perekben

Az egyik Szerződő Állam polgárának hagyatékára vonatkozó vitás öröklési, kötelesrész és hagyomány iránti igények elbírálására ama Szerződő Állam bíróságának van joghatósága, amely az 5. vagy 6. cikk alapján a hagyatéki eljárás lefolytatására jogosult, feltéve, hogy a keresetet a hagyatéki eljárás befejezése előtt indították meg.

8. Cikk

Alkalmazandó jog

(1) Ha az egyik Szerződő Állam polgárának hagyatéka tekintetében az eljárást az 5. Cikk vagy a 6. Cikk (2) bekezdése értelmében a másik Szerződő Államban folytatják le, vagy ha az említett esetekben a 7. Cikkben megjelölt eljárásra ebben a Szerződő Államban kerül sor, azt a kérdést, hogy kik tekintendők törvényes örökösöknek, milyen örökrész illeti meg őket, hogy jár-e kötelesrész és milyen mértékben, annak a Szerződő Államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az elhalt vagyonában az állam javára a törvény erejénél fogva bekövetkező jogutódlásra.

9. Cikk

A hagyatéki vagyon biztosítása

Ha az egyik Szerződő Államban a másik Szerződő Állam polgára után hagyatéki vagyon maradt, a bíróság a saját államának joga szerint köteles a hagyatéki vagyon biztosítása és célszerű kezelése, csökkenésének vagy egyéb fenyegető hátrányoknak elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

2. RÉSZ

BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS EGYEZSÉGEK ELISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

10. Cikk

Bírósági határozatok elismerése és végrehajtása

(1) Az egyik Szerződő Állam bíróságának hagyatéki ügyekben hozott határozatait a másik Szerződő Államban el kell ismerni és végre kell hajtani, ha az alábbi feltételeknek megfelelnek:

a) a Szerződő Állam bíróságának, amely a határozatot hozta, az 5., 6. vagy 7. cikk értelmében megvolt a joghatósága;

b) a határozat jogerőre emelkedett és a végrehajtás kérésekor végrehajtható volt;

c) az érdekeltek szabályszerű meghallgatására módot adtak, így különösen megfelelő képviseletüket biztosították vagy mulasztónak minősültek; ezek a feltételek nem tekinthetők meglévőnek az olyan határozat esetében, amelyet valamely érdekelt távollétében vagy meghallgatása nélkül hoztak, ha ez annál a bíróságnál, amelynél a határozatot érvényesítik, igazolja, hogy az eljárásról valóban nem szerezhetett olyan időben tudomást, hogy abban részt vehetett volna.

(2) A határozat elismerését vagy végrehajtását az (1) bekezdésben említett feltételek meglétében is meg kell tagadni, ha

a) a határozat ama Szerződő Állam jogrendszerének alapelveit sérti, amelyben a határozatot érvényesítik, vagy

b) a határozatot nem azokra a jogszabályokra alapították, amelyeket e Szerződés szerint alkalmazni kellett volna; ez a rendelkezés azonban nem gátolja az elismerést vagy a végrehajtást, ha a határozat e Szerződés szerint irányadó jogszabályoknak is megfelelne.

11. Cikk

Egyezségek végrehajtása

Az egyik Szerződő Állam bírósága előtt hagyatéki ügyekben kötött egyezségeket a másik Szerződő Államban végre kell hajtani, ha a 10. Cikkben említett feltételeknek - amennyiben azok az egyezségekre is alkalmazhatók - megfelelnek.

12. Cikk

Csatolandó okiratok

(1) Annak a félnek, aki az egyik Szerződő Államban a másik Szerződő Államban hozott határozat elismerését vagy végrehajtását kéri, az alábbiakat kell becsatolnia:

a) a határozat kiadmányát, éspedig indokolással ellátva, amennyiben annak a Szerződő Államnak joga, amelyben a határozatot hozták, az indokolást megkívánja; ha e jog szerint indokolás nem szükséges, a határozatot hozó bíróság erről szóló igazolását;

b) a határozat jogerejének és - ha végrehajtást is kérnek - a végrehajthatóság igazolását;

c) ha a pervesztes fél az eljárásba nem bocsátkozott, annak igazolását, hogy az eljárás megindítására vonatkozó idézést vagy végzést neki kézbesítették; ezt a kézbesítési tértivevény hiteles másolatával vagy a kézbesítés módjáról és idejéről szóló bírói igazolással kell bizonyítani és

d) az a)-b) pontban, valamint megfelelő esetben a c) pontban említett okiratoknak a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös polgári jogsegélyforgalomról és okiratokról 1965. évi április hó 9. napján kelt szerződésben előírt hiteles fordítását.

(2) Az (1) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell akkor is, ha a végrehajtást egyezség alapján kérik.

13. Cikk

Kisegítő joghatóság

Az 5-7. Cikk rendelkezései a másik Szerződő Állam bíróságának joghatóságát nem zárják ki akkor, ha a határozat elismerését vagy végrehajtását jogerős határozattal elutasították.

14. Cikk

Eljárás

A bírósági határozat elismerésére és végrehajtására vagy az egyezség végrehajtására irányuló eljárást annak a Szerződő Államnak a joga szerint kell lefolytatni, amelyben a határozatot vagy az egyezséget érvényesítik.

3. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Cikk

E Szerződés rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az örökhagyó e Szerződés hatálybalépése után halt meg.

16. Cikk

(1) E Szerződés nem zárja ki, hogy az egyik Szerződő Állam területén hozott olyan határozatot, amelyre e Szerződés nem alkalmazható, a másik Szerződő Államban az ott hatályos jogszabályoknak megfelelően elismerjék és végrehajtsák.

(2) Az (1) bekezdés értelemszerűen vonatkozik az egyezségek végrehajtására is.

17. Cikk

E Szerződés nem érinti azoknak az egyéb szerződéseknek rendelkezéseit, amelyek e Szerződés hatálybalépésnek időpontjában az egyik vagy mindkét Szerződő Államot kötelezik.

18. Cikk

E Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.

19. Cikk

(1) Ez a Szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő hatvan nap elteltével lép hatályba.

(2) A Szerződést ötévi időtartamra kötötték és továbbra is hatályban marad, amennyiben az egyik Szerződő Állam az öt év eltelte előtt egy évvel nem közli a másik Szerződő Állammal, hogy a Szerződést felmondja.

(3) Ha a Szerződést a (2) bekezdés szerint nem mondják fel, az határozatlan ideig hatályban marad, amennyiben az egyik Szerződő Állam a másik Szerződő Állammal nem közli, hogy a Szerződést felmondja; ez esetben a Szerződés a felmondás után még egy évig hatályban marad.

Ennek hiteléül a két Szerződő Állam meghatalmazottja a Szerződést aláírta és pecséttel ellátta.

Készült Bécsben, az 1965. évi április hó 9. napján, két példányban, mindkettő magyar és német nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § Ha a szerződés 8. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó jog szerint a belföldi hagyatéknak örököse nincs, a hagyaték a magyar államra száll. Ebben az esetben az állam öröklésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1967. évi szeptember hó 26. napjától kell alkalmazni.

(2) *  E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértve gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére