A jogszabály mai napon ( 2018.08.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1971. évi 4. törvényerejű rendelet

az 1952. évi szeptember hó 6. napján Genfben aláírt Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság csatlakozásáról szóló okirat letétele az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális főigazgatójánál az 1970. évi október hó 23. napján megtörtént)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa e törvényerejű rendelettel kihirdeti az 1952. évi szeptember hó 6. napján Genfben aláírt

Egyetemes Szerzői Jogi Egyezményt, valamint az egyezmény mellékletét képező bizonyos nemzetközi szervezetek által kiadott művekre való alkalmazásáról szóló 2. számú jegyzőkönyvet.

2. § Az egyezmény és a 2. számú jegyzőkönyve hivatalos magyar fordítása a következő:

„Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény

A Szerződő Államok,

attól az óhajtól vezéreltetve, hogy minden országban biztosítsák az irodalmi, tudományos és művészeti művek szerzői jogainak védelmét, továbbá

abban a meggyőződésben, hogy a szerzői jogvédelemnek a világ összes nemzetei számára megfelelő és olyan egyetemes egyezményben kifejezésre jutó rendszere, amely a már jelenleg hatályban levő nemzetközi rendszerekhez csatlakozik anélkül, hogy sértené azokat, biztosítani fogja az egyének jogainak tiszteletben tartását és elő fogja segíteni az irodalom, a tudomány és művészet fejlődését, végül

abban a meggyőződésben, hogy a szerzői jogok védelmének ilyen egyetemes rendszere meg fogja könnyíteni a szellemi alkotások szélesebb körű elterjesztését és hozzá fog járulni a jobb nemzetközi megértéshez,

- megállapodtak az alábbiakban:

I. Cikk

Valamennyi Szerződő Állam kötelezi magát minden szükséges intézkedés megtételére annak érdekében, hogy a szerzőknek és a szerzői jogok egyéb jogosultjainak kielégítő és hatékony jogvédelmet biztosítson az irodalmi, tudományos és művészeti művekre vonatkozólag, ideértve az írói műveket, a zeneműveket, a színpadi műveket és a filmeket, a festményeket, a metszeteket és a szobrokat.

II. Cikk

1. Bármelyik Szerződő Állam kötelékébe tartozó állampolgárok megjelent művei, valamint azok a művek, amelyek első ízben egy ilyen állam területén jelentek meg, minden más Szerződő Államban ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyen védelmet az illető állam saját állampolgárainak azon művei számára biztosít, amelyek először a saját területén jelentek meg.

2. Valamennyi Szerződő Állam állampolgárainak meg nem jelent művei minden más Szerződő Államban ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyent az illető állam a saját állampolgárai meg nem jelent művei számára biztosít.

3. A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából bármely Szerződő Állam - belső törvényhozási rendelkezéssel - a területén lakó bármely személyt saját állampolgáraival egyenlő elbánásban részesülőnek nyilváníthat.

III. Cikk

1. Minden olyan Szerződő Állam, amely belső törvényei szerint a szerzői jogvédelem előfeltételeként bizonyos alakszerűségek betartását követeli meg, mint amilyenek pl. a letétbe helyezés, a nyilvántartásbavétel, a minősítés, a közjegyzői bizonyítvány, illetéklerovás, az illető Szerződő Állam területén való gyártás vagy kiadás, ezeket a követelményeket kielégítetteknek kell hogy tekintse a jelen Egyezmény alapján védelmet élvező minden olyan mű tekintetében, amely első ízben az illető állam területén kívül jelent meg és amelynek szerzője nem az illető állam állampolgára, feltéve, hogy az ilyen, a szerzőnek vagy a szerzői jog más jogosultjának hozzájárulásával megjelent mű minden példányán a mű első kiadásától kezdve a (C) jel, a szerzői jog jogosultjának neve és az első kiadás éve olyképpen és olyan helyen van feltüntetve, ami ésszerű módon hívja fel a figyelmet a szerzői jogvédelem igénylésére.

2. E cikk első bekezdésének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Szerződő Állam az első ízben a saját területén megjelent művek, vagy saját állampolgárainak bárhol megjelent művei vonatkozásában a szerzői jog megszerzését és gyakorlását bizonyos alakszerűségekhez vagy más feltételek betartásához kösse.

3. E cikk első bekezdésének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Szerződő Állam a bírósághoz jogsegélyért forduló személytől a per megindításakor megkövetelje bizonyos eljárási szabályok betartását, mint pl. hogy a felperest olyan ügyvéd képviselje, aki az illető államban folytat gyakorlatot, vagy a jogvita tárgyát képező mű egy példányának a felperes által a bíróságnál vagy valamely államigazgatási szervnél, vagy mind a kettőnél való letétbe helyezése. Mindazonáltal az a tény, hogy az ilyen követelményeknek nem tettek eleget, nem érinti a szerzői jog fennállását. Semmiféle olyan követelmény nem támasztható egy másik Szerződő Állam állampolgárával szemben, amelynek azon állam polgárai sem tartoznak eleget tenni, ahol a védelmet igénylik.

4. Minden Szerződő Államban gondoskodni kell olyan jogi eszközökről, amelyek a többi Szerződő Állam állampolgárainak meg nem jelent műveit minden alakszerűség nélkül védelemben részesítik.

5. Ha valamely Szerződő Állam több mint egy meghatározott időszakra biztosít jogvédelmet és az első időszak hosszabb a jelen Egyezmény IV. Cikkében előírt legrövidebb időtartamok valamelyikénél, úgy az ilyen államnak jogában áll, hogy ne alkalmazza a jelen egyezmény III. Cikkének 1. pontját a jogvédelem második vagy ezt követő további időszakaira vonatkozóan.

IV. Cikk

1. A mű védelmének időtartamát a II. Cikk és a jelen cikk alábbi rendelkezéseivel összhangban azon Szerződő Állam törvénye szabályozza, ahol a védelmet igénylik.

2. A jelen Egyezmény alapján védett művek védelmi ideje nem lehet rövidebb, mint a szerző élete és a halálát követő huszonöt év.

Mindazonáltal, ha valamely Szerződő Állam a jelen Egyezmény saját területén való hatálybalépésének időpontjában a művek bizonyos kategóriái tekintetében ezt az időtartamot a mű első megjelenésétől számított időszakra korlátozta, jogában áll ezeket a kivételeket fenntartani, vagy azokat más kategóriákra is kiterjeszteni. Mindezen kategóriák számára a védelem időtartama nem lehet rövidebb az első megjelenés időpontjától számított huszonöt évnél.

Minden olyan Szerződő Állam, amely az Egyezmény saját területén való hatálybalépésének időpontjában a védelem időtartamát nem a szerző élete alapján számítja, jogosult a védelemnek ezt az időtartamát a mű első megjelenésétől vagy pedig - adott esetben - a megjelenését megelőző nyilvántartásba vételétől számítani, feltéve, hogy a védelmi idő nem rövidebb, mint az első megjelenés időpontjától, illetve - adott esetben - a nyilvántartásba vételtől vagy a megjelenést megelőző nyilvántartásba vételtől számított huszonöt év.

Ha a Szerződő Állam törvénye két vagy több egymást követő időszakra biztosít jogvédelmet, az első időszak időtartama nem lehet rövidebb a fentebb meghatározott legrövidebb időszakok valamelyikénél.

3. E cikk 2. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a fényképészeti és iparművészeti művekre; mindazonáltal azon Szerződő Államokban, ahol védelemben részesítik a fényképészeti műveket és mint művészeti műveket az iparművészeti alkotásokat, a védelem időtartama az említett művek tekintetében tíz évnél kevesebb nem lehet.

4. Egyetlen Szerződő Állam sem köteles valamely mű védelmét annál hosszabb ideig biztosítani, mint amennyi védelmi időt azon kategória számára, amelybe a mű tartozik - ha meg nem jelent műről van szó - annak a Szerződő Államnak a törvénye állapít meg, amelynek a szerző állampolgára, - ha pedig megjelent műről van szó - annak a Szerződő Államnak a törvénye, ahol a mű első ízben megjelent.

Ha valamely Szerződő Állam törvénye két vagy több egymást követő időszakra biztosít jogvédelmet, az előző rendelkezés alkalmazása szempontjából az ilyen állam által adott védelmi időnek az említett időszakok együttes időtartamát kell tekinteni. Ha azonban az ilyen állam a második vagy ezt követő bármely időszakra bármilyen okból valamely meghatározott mű számára védelmet nem biztosít, a többi Szerződő Állam sem köteles azt védeni a második vagy azt követő bármelyik időszakban.

5. E cikk 4. pontjának alkalmazása szempontjából valamely Szerződő Állam állampolgárának olyan művét, amely első ízben egy olyan államban jelent meg, amely nem tartozik a Szerződő Államok közé, úgy kell tekinteni, mintha első ízben abban a Szerződő Államban jelent volna meg, amelynek a szerző állampolgára.

6. E cikk 4. pontjának alkalmazása szempontjából a két vagy több Szerződő Államban egy időben történő megjelenés esetében a művet úgy kell tekinteni, mintha első ízben abban az államban jelent volna meg, amely a legrövidebb védelmet nyújtja; - minden olyan művet, amely az első megjelenésétől számított harminc napon belül jelent meg két vagy több Szerződő Államban, a szóban forgó Szerződő Államokban egyidejűleg megjelent műnek kell tekinteni.

V. Cikk

1. A szerzői jog magában foglalja a szerző kizárólagos jogát, hogy a jelen Egyezmény értelmében védelemben részesített mű fordítását elkészítse és megjelentesse, valamint azt a kizárólagos jogot, hogy másnak a mű lefordítására és a fordítás megjelentetésére engedélyt adjon.

2. Mindazonáltal minden Szerződő Államnak jogában áll hazai törvényeiben az írói művek fordítási jogát korlátozni, de csak az alábbi rendelkezésekkel összhangban:

Ha valamely írói művet első megjelenésétől számított hét év elteltével valamely Szerződő Állam hazai nyelvén vagy adott esetben a hazai nyelvek egyikén a fordítás jogának jogosultja, vagy az ő hozzájárulásával másvalaki nem jelenteti meg, e Szerződő Állam bármely állampolgára az állam illetékes hatóságától nem kizárólagos engedélyt kaphat arra, hogy a művet lefordítsa és kiadja azon a hazai nyelven, amelyen addig még nem jelent meg. Ezt az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmező azon állam hatályban levő rendelkezéseinek megfelelően, ahol a kérelmet előterjesztette, igazolja, hogy a fordítás jogának jogosultjától a fordításra és a fordítás megjelentetésére engedélyt kért, de azt tőle megtagadták, illetőleg hogy megfelelő utánjárással sem tudta a szerzői jog jogosultját megtalálni. Ugyanilyen feltételek mellett adható meg az engedély abban az esetben is, ha a hazai nyelven megjelent előző fordítás összes példányai elfogytak.

Ha a kérelmező nem tudta a fordítási jog jogosultját megtalálni, kérelmének másolatát azon kiadónak kell megküldenie, akinek a neve a művön szerepel és amennyiben a fordítási jog jogosultjának állampolgársága ismeretes, azon állam diplomáciai vagy konzuli képviselőjének is, amelynek a fordítási jog jogosultja állampolgára, vagy pedig annak a szervnek, amelyet az illető állam kormánya esetleg e célból kijelölt. Az engedély csak a kérelem másolatainak elküldésétől számított két hónap elteltével adható meg. A hazai törvények útján megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a fordítási jog jogosultja részére a méltányos és a nemzetközi szokásoknak megfelelő díjazás, annak kifizetése és átutalása biztosítva legyen, továbbá hogy gondoskodás történjék a mű pontos fordításáról.

A megjelent fordítás minden egyes példányán fel kell tüntetni az eredeti mű címét és szerzőjének nevét. Az engedély a fordításnak csak azon Szerződő Államok területén való megjelentetésére érvényes, ahol ezt az engedélyt kérték. A példányokat valamely más Szerződő Állam területére bevinni és eladni csak akkor szabad, ha ennek az államnak a hazai nyelve azonos annak az államnak a nyelvével, ahol a művet lefordították és ha az illető állam hazai törvénye lehetővé teszi az ilyen engedély megadását és nem tiltja az ilyen behozatalt és eladást. Az olyan Szerződő Állam területén, ahol az előző feltételek nem állnak fenn, a behozatalt és az eladást az illető állam törvénye, illetve az általa kötött megállapodások szabályozzák. Az engedélyt a kedvezményezett nem ruházhatja át.

Ha a szerző a mű összes példányait kivonta a forgalomból, az engedély nem adható meg.

VI. Cikk

A jelen Egyezmény szempontjából „megjelenésen” a műnek valamely anyagi formában történő többszörösítését és a mű példányainak a közönség körében történő olyan jellegű forgalombahozatalát kell érteni, amely lehetővé teszi a mű elolvasását vagy más vizuális úton történő megismerését.

VII. Cikk

Ez az Egyezmény nem alkalmazható olyan művekre vagy e művek jogaira, amelyek abban a Szerződő Államban, ahol a védelmet igénylik, az Egyezmény hatálybalépésének időpontjában végérvényesen nem részesülnek szerzői jogvédelemben.

VIII. Cikk

1. Ezt az Egyezményt, amelynek kelte 1952. szeptember 6. és amelyet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete Főigazgatójánál kell letétbe helyezni, a keltétől számított százhúsz napig minden állam aláírhatja. Az Egyezmény az aláíró államok megerősítésére vagy elfogadására szorul.

2. Bármely állam, amely nem írta alá ezt az Egyezményt, csatlakozhat ahhoz.

3. A megerősítés, az elfogadás vagy a csatlakozás az erről szóló okmánynak az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete Főigazgatójánál való letétbe helyezésével történik.

IX. Cikk

1. Ez az Egyezmény tizenkét megerősítő, elfogadó vagy csatlakozó okmány letételétől számított három hónap elteltével lép hatályba. Ezek között négy olyan állam okmányának kell lennie, amely nem tagja az Irodalmi és Művészeti Művek Védelmére Alakult Nemzetközi Uniónak.

2. Ezt követően, az Egyezmény minden egyes állam tekintetében a megerősítő, az elfogadó vagy csatlakozási okmány letételétől számított három hónap elteltével lép hatályba.

X. Cikk

1. Az Egyezményhez tartozó valamennyi állam kötelezi magát, hogy Alkotmánya rendelkezéseivel összhangban foganatosítja mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek ennek az Egyezménynek az alkalmazását biztosítják.

2. Önként értetődik azonban, hogy a megerősítő, az elfogadó vagy a csatlakozási okmány letételének időpontjában minden államban a hatályos hazai törvényeknek lehetővé kell tenniök a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását.

XI. Cikk

1. Kormányközi Bizottság alakul az alábbi ügykörrel:

a) a jelen Egyezmény alkalmazásával és működésével kapcsolatos kérdések tanulmányozása;

b) ezen Egyezmény időszakonkénti módosításainak előkészítése;

c) a nemzetközi szerzői jogvédelemmel kapcsolatos bármilyen egyéb kérdés tanulmányozása együttműködésben az érdekelt nemzetközi szervekkel, nevezetesen az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetével, az Irodalmi és Művészeti Művek Védelmére Alakult Nemzetközi Unióval és az Amerikai Államok Szervezetével;

d) a Szerződő Államok tájékoztatása a tevékenységéről.

2. A Bizottság tizenkét Szerződő Állam képviselőjéből áll, akiknek a kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes földrajzi területek a méltányosságnak megfelelően képviseletet kapjanak és a kiválasztás összhangban legyen a jelen Egyezményhez mellékelt, e cikkre vonatkozó Határozat rendelkezéseivel.

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetének Főigazgatója, az Irodalmi és Művészeti Művek Védelmére Alakult Nemzetközi Unió Hivatalának igazgatója és az Amerikai Államok Szervezetének Főtitkára vagy képviselőjük a Bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

XII. Cikk

A Kormányközi Bizottság felülvizsgálati értekezletet hív össze minden olyan esetben, amikor azt szükségesnek tartja vagy legalább tíz Szerződő Állam kérésére, vagy mindaddig, amíg a Szerződő Államok száma húsznál kevesebb, a többség kívánságára.

XIII. Cikk

Bármely Szerződő Állam a megerősítő, elfogadó vagy csatlakozási okmánya letételének időpontjában vagy azt követően bármikor az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete Főigazgatójához intézett közléssel bejelentheti, hogy a jelen Egyezmény alkalmazása egészben vagy részben azon országokra vagy területekre is kiterjed, amelyeknek a külkapcsolataiért felelős. Ebben az esetben az Egyezmény a közlésben említett országokra vagy területekre vonatkozóan a IX. Cikkben előírt három hónap elteltével kerül alkalmazásra. Ilyen közlés hiányában ennek az Egyezménynek a hatálya ezekre az országokra vagy területekre nem terjed ki.

XIV. Cikk

1. Bármely Szerződő Államnak jogában áll ezt az Egyezményt a saját nevében, vagy egészben vagy részben azon országok vagy területek nevében felmondani, amelyekre vonatkozólag megtette a XIII. Cikk szerinti bejelentést. A felmondás az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete Főigazgatójával való közléssel történik.

2. A felmondás csak azon államra, országra vagy területre vonatkozóan lesz hatályos, amelynek nevében azt tették és csak a közlés kézhezvételétől számított tizenkét hónap elteltével.

XV. Cikk

A jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, két vagy több Szerződő Állam között felmerült minden olyan vitát, amelyet tárgyalások útján elintézni nem lehet, döntés céljából a Nemzetközi Bíróság elé kell bocsátani, kivéve ha a szóban forgó államok abban állapodtak meg, hogy a vitát más módon döntik el.

XVI. Cikk

1. Ez az Egyezmény angol, francia és spanyol nyelven készül. A három szöveg aláírásra kerül és egyaránt hiteles.

2. A jelen Egyezményből német, olasz és portugál nyelven hivatalos szöveg készül.

Bármely Szerződő Állam vagy a Szerződő Államok egy csoportja jogosult, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete Főigazgatójával más - választása szerinti - nyelven is készíttethessen szöveget a Főigazgatóval való megállapodás szerint.

Mindezeket a szövegeket az Egyezmény aláírt szövegéhez kell csatolni.

XVII. Cikk

1. Ez az Egyezmény semmiben sem érinti az Irodalmi és Művészeti Művek Védelméről szóló Berni Egyezmény rendelkezéseit, sem az utóbbi Egyezménnyel létesített Unióban való tagságot.

2. Az előző bekezdés alkalmazására e cikket Nyilatkozat egészíti ki. Ez a Nyilatkozat a jelen Egyezmény szerves részét képezi azon államok számára, amelyek 1951. január 1-jén részesei voltak a Berni Egyezménynek, vagy amelyek később váltak vagy esetleg a jövőben válnak majd annak részeseivé. Jelen Egyezménynek a fent említett államok által történő aláírása a Nyilatkozat aláírásának is tekintendő; az Egyezménynek az ezen államok által történő megerősítése, elfogadása, vagy pedig az ahhoz való csatlakozás egyúttal a Nyilatkozat megerősítésének, elfogadásának vagy az ahhoz való csatlakozásnak tekintendő.

XVIII. Cikk

Ez az Egyezmény nem érinti azokat a többoldalú vagy kétoldalú szerzői jogi egyezményeket és megállapodásokat, amelyek kizárólag két vagy több amerikai köztársaság között vannak érvényben vagy a jövőben lépnek hatályba. Ha akár a jelenleg fennálló egyezmények és megállapodások és a jelen Egyezmény rendelkezései, akár a jelen Egyezmény hatálybalépése után két vagy több amerikai köztársaság között létrejött valamely új egyezmény vagy megállapodás és a jelen Egyezmény rendelkezései között ellentét állna fenn, a felek egymás közti viszonylatában a legújabban létrejött egyezmény vagy megállapodás lesz irányadó.

Érintetlenül maradnak mindazon művekre vonatkozó jogok, amelyeket valamelyik Szerződő Államban a jelen Egyezménynek az illető államban történt hatálybalépése előtt már fennálló egyezmények vagy megállapodások alapján szereztek.

XIX. Cikk

Ez az Egyezmény nem hatálytalanítja a két vagy több Szerződő Állam között érvényben levő két- vagy többoldalú egyezményeket vagy megállapodásokat. Ha ezen már fennálló egyezmények vagy megállapodások és a jelen Egyezmény rendelkezései között eltérés állna fenn, a jelen Egyezmény rendelkezései irányadók. Bármelyik Szerződő Államban a jelen Egyezménynek az illető Államban való hatálybalépését megelőzően egyes művekre vonatkozóan a korábban fennálló egyezmények vagy megállapodások alapján szerzett jogok érintetlenek maradnak. Ez a cikk semmiben sem változtatja meg a jelen Egyezmény XVII. és XVIII. Cikkeinek rendelkezéseit.

XX. Cikk

Ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban nincs helye semmiféle fenntartásnak.

XXI. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetének Főigazgatója a jelen Egyezmény kellően hitelesített másolatait megküldi az érdekelt államoknak, a Svájci Szövetségi Tanácsnak és az Egyesült Nemzetek Főtitkárának, az általa történő nyilvántartásba vétel céljából.

Az érdekelt államokat tájékoztatni fogja továbbá a megerősítő, elfogadó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről, a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, a jelen Egyezmény XIII. Cikke alapján tett közlésekről és a XIV. Cikk alapján bejelentett felmondásokról.

A XVII. Cikkre vonatkozó Nyilatkozat

Az Irodalmi és Művészeti Művek Védelmére Alakult Nemzetközi Unió azon tagállamai, amelyek az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezménynek részesei,

annak érdekében, hogy az említett Unió alapján szorosabbra fűzzék kölcsönös kapcsolataikat és kikerüljenek minden összeütközést, amely abból adódhat, hogy a Berni Egyezmény és az Egyetemes Egyezmény egyidejűleg fennállanak,

közös megegyezéssel elfogadták a következő nyilatkozat rendelkezéseit:

a) Azok a művek, amelyeknek a Berni Egyezmény értelmében olyan ország a származási országa, amely 1951. január 1. után kilépett az ezen Egyezménnyel létesített Nemzetközi Unióból, a Berni Unió országaiban az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény alapján nem részesülhetnek védelemben.

b) Az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény nem alkalmazható a Berni Egyezményhez tartozó országok viszonylatában azon művek védelme tekintetében, amelyeknek a Berni Egyezmény szerinti származási országa az ezen Egyezmény által létesített Nemzetközi Unióhoz tartozó ország.

A XI. Cikkre vonatkozó Határozat

A Kormányközi Szerzői Jogi Konferencia

miután megvizsgálta az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény XI. Cikke alapján létesítendő Kormányközi Bizottságra vonatkozó kérdéseket, a következő határozatot hozta:

1. A Bizottság első tagjai az alábbi tizenkét állam képviselői lesznek, az ezen államok mindegyike által kijelölt egy képviselővel és egy helyettessel: Argentína, Brazília, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Spanyolország, Svájc, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok.

2. A Bizottság a XI. Cikknek megfelelően alakul meg, mihelyt az Egyezmény hatályba lép.

3. A Bizottság elnököt és alelnököt választ. Működési szabályzatát maga alkotja meg figyelemmel az alábbi elvekre:

a) a képviselők megbízásának rendes időtartama hat év a tagok egyharmadának két évenkénti újraválasztásával;

b) minden tag megbízásának lejárata előtt a Bizottság eldönti, hogy melyek azok az államok, amelyeknek képviselete megszűnik és melyek azok az államok, amelyek képviselő kijelölésére felhívást kapnak; elsősorban azon államok képviselete szűnik meg a Bizottságban, amelyek nem ratifikálták, nem fogadták el az Egyezményt vagy nem csatlakoztak ahhoz;

c) figyelemmel kell lenni a világ különböző részeinek méltányos képviseltetésére.

Végül azon kívánságának ad kifejezést,

hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete lássa el a Bizottság titkársági teendőit.

Aminek hiteléül az alulírottak, vonatkozó meghatalmazásuk letétele után, aláírták a jelen Egyezményt.

Kelt Genfben, 1952. szeptember 6-án, egyetlen példányban.

2. számú Jegyzőkönyv

Az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény melléklete az egyezménynek bizonyos nemzetközi szervezetek által kiadott művekre való alkalmazásáról. Aláírták Genfben 1952. szeptember 6-án.

Azok az Államok, amelyek részesei ennek a Jegyzőkönyvnek és az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezménynek (a továbbiakban: „Egyezmény”), elfogadták az alábbi rendelkezéseket:

1. a) Az Egyezmény II. Cikke 1. bekezdésében megállapított védelem azokra a művekre is vonatkozik, melyeket első ízben az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Szakosított Intézményei vagy az Amerikai Államok Szervezete adott ki.

b) Ugyancsak alkalmazni kell az Egyezmény II. Cikkének 2. bekezdését a fent említett szervezetekre vagy intézményekre.

2. a) Ezt a Jegyzőkönyvet aláírják, utána meg kell erősíteni vagy el kell fogadni és ahhoz az Egyezmény VIII. Cikke szerint csatlakozni is lehet.

b) Ez a Jegyzőkönyv az egyes államokra vonatkozóan vagy az illető állam megerősítő, elfogadó, illetőleg csatlakozási okmányának letétbe helyezésével vagy akkor lép hatályba, amikor az Egyezmény a szóban forgó állam tekintetében hatályba lép, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

Fentiek hiteléül alulírottak, mint erre kellően felhatalmazottak, aláírták ezt a Jegyzőkönyvet.

Kelt Genfben, 1952. szeptember 6-án, angol, francia és spanyol nyelven, amely három szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amit letétbe kell helyezni az UNESCO Főigazgatójánál, aki arról hiteles másolatot küld az aláíró államoknak, a Svájci Szövetségi Tanácsnak, valamint nyilvántartásba vétel céljából az Egyesült Nemzetek Főtitkárának.”

3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot tette:

„A szóban forgó Egyezmény XIII. Cikkének rendelkezései ellentétesek a nemzetközi jognak a népek önrendelkezési jogáról szóló alapelvével, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a gyarmati országok és népek önrendelkezéséről hozott 1514/XV. számú határozatában is megfogalmazott.”

4. § *  Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1971. évi január hó 23. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére