A jogszabály mai napon ( 2019.10.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1971. évi 24. törvényerejű rendelet

a légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló Tokióban, az 1963. évi szeptember hó 14. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétbehelyezése a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél az 1970. évi december hó 3. napján megtörtént)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, Tokióban, az 1963. évi szeptember hó 14. napján kelt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„EGYEZMÉNY
a légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről

Az Egyezményben részes Államok a következőkben állapodtak meg:

I. fejezet

Az Egyezmény hatálya

1. Cikk

1. Az Egyezményt olyan cselekmények elkövetése esetében kell alkalmazni, amelyek

a) büntető törvénybe ütköznek;

b) veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik a légijármű, az azon levő személyek vagy vagyontárgyak biztonságát, illetőleg veszélyeztetik a fedélzeti rendet és fegyelmet, tekintet nélkül arra, hogy e cselekmények bűncselekmények-e vagy sem.

2. Az Egyezményt - a III. fejezetben meghatározott kivételekkel - alkalmazni kell azokra a bűncselekményekre és egyéb cselekményekre, amelyeket a Szerződő Államok valamelyikében lajstromozott olyan légijármű fedélzetén követtek el, amely a nyílt tenger, illetőleg egyetlen államhoz sem tartozó terület felett repült vagy a felszínén tartózkodott.

3. Az Egyezmény alkalmazása szempontjából a légijárművet repülésben levőnek kell tekinteni attól kezdve, hogy a hajtóművét a felszálláshoz szükséges teljesítményre állítják, mindaddig, amíg a leszállási művelet befejeződik.

4. Az Egyezmény nem alkalmazható katonai, vám- vagy rendőrségi szolgálatra használt légijárműre.

2. Cikk

A 4. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával és azt az esetet kivéve, ha a légijármű vagy a fedélzetén levő személyek, illetőleg vagyontárgyak biztonsága megköveteli, az Egyezmény egyik rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az büntető törvénybe ütköző politikai természetű, faji vagy vallási megkülönböztetésen alapuló bűncselekmény tekintetében eljárásra adna lehetőséget vagy azt szükségessé tenné.

II. fejezet

Joghatóság

3. Cikk

1. A légijármű fedélzetén elkövetett bűncselekmény és egyéb cselekmény tekintetében a lajstromozó Államnak joghatósága van.

2. Mindegyik Szerződő Állam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a nála lajstromozott légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekre mint lajstromozó Államnak joghatósága legyen.

3. Az Egyezmény nem zárja ki a büntető joghatóságnak a belső jogszabályokkal összhangban történő gyakorlását.

4. Cikk

Az a Szerződő Állam, amely nem a lajstromozó Állam, a repülésben levő légijárművel kapcsolatban nem tehet intézkedést abból a célból, hogy a fedélzeten elkövetett bűncselekmény tekintetében joghatóságot gyakoroljon, kivéve a következő eseteket:

a) a bűncselekménynek hatása van ebben az Államban;

b) a bűncselekményt ennek az Államnak az állampolgára vagy állandó lakosa követte el, illetőleg ellene követték el;

c) a bűncselekmény ennek az Államnak a biztonsága ellen irányul;

d) a bűncselekménnyel a légijárművek repülésére vagy a légtérben való mozgására vonatkozó, ebben az Államban hatályos más előírást szegtek meg;

e) a joghatóság gyakorlása szükséges ahhoz, hogy ez az Állam teljesíthesse a többoldalú nemzetközi egyezmény alapján ráháruló kötelezettségeit.

III. fejezet

A légijármű parancsnokának hatásköre

5. Cikk

1. E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók olyan bűncselekményre, vagy egyéb cselekményre, amelyet a lajstromozó Állam légterében, a nyílt tenger vagy egyetlen államhoz sem tartozó terület felett repülésben levő légijármű fedélzetén követtek el vagy készülnek elkövetni, kivéve ha az utolsó felszállási vagy a tervezett legközelebbi leszállási hely nem a lajstromozó Állam területén van, vagy a légijármű már nem a lajstromozó Állam légterében repül, de az elkövető még a fedélzeten tartózkodik.

2. E fejezet alkalmazása szempontjából - az 1. Cikk 3. bekezdésének rendelkezésétől eltérően - a légijárművet repülésben levőnek kell tekinteni attól kezdve, amikor a beszállást követően mindegyik külső ajtaját becsukták, mindaddig, amíg a kiszállás céljából ezek valamelyikét ki nem nyitják. Kényszerleszállás esetében a fedélzeten elkövetett bűncselekményekre és egyéb cselekményekre e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni mindaddig, amíg valamelyik állam illetékes hatósága a légijárműért, valamint a fedélzeten levő személyekért és vagyontárgyakért a felelősséget át nem veszi.

6. Cikk

1. Ha a légijármű parancsnoka alapos okkal feltételezheti, hogy a légijármű fedélzetén valaki az 1. Cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekményt vagy egyéb cselekményt követett el vagy készül elkövetni, e személlyel szemben megteheti azokat a megfelelő intézkedéseket - ideértve a személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket is -, amelyek, szükségesek

a) a légijármű vagy az azon levő személyek és vagyontárgyak, biztonságának a megóvásához; vagy

b) a fedélzeti rend és fegyelem fenntartásához; vagy

c) annak lehetővé tételéhez, hogy - e fejezet rendelkezéseivel összhangban - e személyt az illetékes hatóságnak átadják vagy a légijárműről leszállítsák.

2. A légijármű parancsnoka a légijármű személyzetének tagjait utasíthatja vagy feljogosíthatja, az utasokat pedig felkérheti vagy feljogosíthatja - de nem utasíthatja -, hogy nyújtsanak segítséget olyan személlyel szemben a személyes szabadságot korlátozó intézkedések megtételéhez, akivel szemben a parancsnok ilyen intézkedés tételére jogosult. A légijármű személyzetének tagjai vagy az utasok ilyen feljogosítás nélkül is megfelelő megelőző intézkedéseket tehetnek, ha alapos okkal feltételezhetik, hogy az intézkedés azonnali megtétele szükséges a légijármű vagy az azon levő személyek, illetőleg vagyontárgyak biztonságának a megóvásához.

7. Cikk

1. A 6. Cikk rendelkezéseinek megfelelően alkalmazott, a személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket nem szabad a légijármű leszállása után is fenntartani, kivéve ha

a) a leszállás helye nem valamelyik Szerződő Állam területén van és annak hatósága nem engedi meg annak a személynek a légijárműről való leszállítását, akinek a személyes szabadságát korlátozták, vagy akivel szemben a 6. Cikk 1. bekezdése c) pontjának megfelelően intézkedést alkalmaztak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék e személynek az illetékes hatóság részére történő átadását;

b) a légijármű kényszerleszállást végez és a légijármű parancsnoka nincs abban a helyzetben, hogy e személyt átadja az illetékes hatóságnak;

c) e személy beleegyezik abba, hogy a személyes szabadsága korlátozásának fenntartásával továbbszállítsák.

2. A légijármű parancsnoka mielőtt - lehetőleg még az előtt, hogy a 6. cikk alapján személyes szabadságot korlátozó intézkedések alatt álló személlyel a fedélzeten valamelyik állam területén leszállna - értesíti ennek az Államnak a hatóságát arról, hogy a légijármű fedélzetén olyan személy van, akinek személyes szabadságát korlátozták, és hogy e korlátozásnak mi volt az oka.

8. Cikk

1. A légijármű parancsnoka azt a személyt, akiről alapos okkal feltételezi, hogy az 1. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában meghatározott cselekményt elkövette vagy elkövetni készült, a 6. Cikk 1. bekezdésének a) vagy b) pontjában említett célból a légijárműről leszállíthatja bármely Állam területén, ahol a légijármű leszáll.

2. A légijármű parancsnoka jelentést tesz a leszállítás tényéről és okáról azon Állam hatóságának, amelynek területén e cikk rendelkezéseinek megfelelően valakit a légijárműről leszállított.

9. Cikk

1. A légijármű parancsnoka azt a személyt, akiről alapos okkal feltételezheti, hogy a légijármű fedélzetén olyan cselekményt követett el, amely véleménye szerint a légijárművet lajstromozó Állam büntető törvénye értelmében súlyos bűncselekmény, átadhatja bármelyik Szerződő Állam illetékes hatóságának, amely területén a légijármű leszállt.

2. A légijármű parancsnoka mielőbb - lehetőleg még az előtt, hogy azzal a személlyel a légijármű fedélzetén, akit az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően át szándékozik adni, a Szerződő Államok valamelyikének a területén leszállna - értesíti ennek az Államnak hatóságát arról, hogy e személyt át kívánja adni, és hogy ennek mi az oka.

3. A légijármű parancsnoka a légijárművet lajstromozó Állam jogszabályai szerint jogszerűen birtokában levő bizonyítékokat és egyéb adatokat rendelkezésre bocsátja annak a hatóságnak, amelynek a gyanúsítottat e cikk rendelkezésének megfelelően átadja.

10. Cikk

Az Egyezményben foglaltaknak megfelelően megtett intézkedésekért a légijárműnek sem a parancsnokát, sem a személyzetének más tagját, sem bármelyik utasát, sem a légijármű tulajdonosát vagy üzemben tartóját, sem azt a személyt, akinek megbízásából a repülést végezték, semmilyen eljárásban nem lehet felelőssé tenni azért a bánásmódért, amelyben az a személy részesült, akivel szemben az intézkedéseket tették.

IV. fejezet

Légijárművek jogellenes hatalomba kerítése

11. Cikk

1. Ha valaki a légijármű fedélzetén erőszakkal vagy azzal való fenyegetéssel olyan jogellenes cselekményt követ el, amellyel a repülésben levő légijármű működésébe beavatkozik, azt hatalmába keríti vagy más módon jogtalan ellenőrzést gyakorol felette vagy ha ilyen cselekményt készülnek elkövetni, a Szerződő Államok minden megfelelő intézkedést megtesznek, hogy visszaállítsák, illetőleg fenntartsák a légijármű törvényes parancsnokának a légijármű fölötti ellenőrzését.

2. Az előző bekezdésben meghatározott esetben az a Szerződő Állam, amelynek területén a légijármű leszáll, megengedi az utasoknak és a légijármű személyzetének, hogy - amint ez lehetséges - folytassák az útjukat, a légijárművet és rakományát pedig visszaszolgáltatja a jogos birtokosának.

V. fejezet

Az államok jogai és kötelességei

12. Cikk

Mindegyik Szerződő Állam megengedi a többi Szerződő Államban lajstromozott légijármű parancsnokának, hogy a 8. Cikk 1. bekezdésének megfelelően a légijárműről bárkit leszállítson.

13. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Állam átveszi azt a személyt, akit a légijármű parancsnoka a 9. Cikk 1. bekezdésének megfelelően adott át.

2. Mindegyik Szerződő Állam - ha meggyőződött arról, hogy az eset körülményei ezt indokolják - őrizetbe vétellel vagy egyéb intézkedéssel gondoskodik arról, hogy a 11. Cikk 1. bekezdésében meghatározott cselekmény elkövetésével gyanúsított, illetőleg a neki átadott személy rendelkezésre álljon. Az őrizetbe vételt és az egyéb intézkedéseket ennek az Államnak a joga szerint kell foganatosítani, de azokat legfeljebb annyi ideig lehet fenntartani amennyi a büntető vagy kiadatási eljárás megindításához indokoltan szükséges.

3. Az előző bekezdés rendelkezésének megfelelően őrizetbe vett személynek segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy haladéktalanul érintkezésbe léphessen annak az államnak a legközelebbi megfelelő képviselőjével, amelynek az állampolgára.

4. Mindegyik Szerződő Állam, amelynek valakit a 9. Cikk 1. bekezdésének megfelelően átadtak, vagy amelynek területén a légijármű a 11. Cikk 1. bekezdésében meghatározott cselekmény elkövetése után leszáll, a tényállás megállapítása céljából haladéktalanul előzetes vizsgálatot folytat.

5. Ha valamelyik Állam e cikk rendelkezéseinek megfelelően valakit őrizetbe vett, haladéktalanul értesíti azt az Államot, amelyik a légijárművet lajstromozta, amelyiknek az őrizetbe vett személy az állampolgára - és ha jónak látja bármely más érdekelt Államot is - az őrizetbe vétel tényéről és azokról a körülményekről, amelyek az őrizetbe vételt indokolják. A 4. bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálatot végző Állam a vizsgálat eredményéről haladéktalanul értesíti az említett Államokat és közli velük, hogy kíván-e joghatóságot gyakorolni.

14. Cikk

1. Ha valakit a 8. Cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően a légijárműről leszállítottak, vagy a 9. Cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően átadtak, vagy valaki a 11. Cikk 1. bekezdésében meghatározott cselekmény elkövetése után a légijárműről leszállt, és ha ez a személy nem tudja vagy nem kívánja az útját folytatni és a légijármű leszállási helye szerinti Állam nem fogadja be, ez az Állam - feltéve, hogy az említett személy ennek az Államnak nem állampolgára vagy állandó lakosa - visszaszállíthatja őt annak az Államnak a területére, amelynek állampolgára vagy állandó lakosa, vagy annak az Államnak a területére, ahol a légiútját megkezdte.

2. Sem a légijárműről való leszállítás, sem az átadás, sem a 13. Cikk 2. bekezdésében meghatározott őrizetbevétel vagy egyéb intézkedések alkalmazása, sem az érintett személy visszaszállítása nem tekinthető az érintett Szerződő Állam területén tartózkodás engedélyezésének, a belépésre valamint a tartózkodás engedélyezésére vonatkozó jogszabály szempontjából, és az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem hat ki a Szerződő Államoknak azokra a jogszabályaira, amelyek egyes személyeknek a területükről való kiutasítására vonatkozik.

15. Cikk

1. Annak számára, akit a 8. Cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően a légijárműről leszállítottak, vagy a 9. Cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően átadtak, vagy aki a 11. Cikk 1. bekezdésében meghatározott cselekmény elkövetése után a légijárműről leszállt és útját folytatni kívánja - a 14. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával - mielőbb lehetővé kell tenni, hogy az útját az általa választott rendeltetési helyre folytathassa, kivéve, ha a leszállás helye szerinti Állam jogszabályai alapján kiadatási vagy büntető eljárás céljából a jelenléte szükséges.

2. Az a Szerződő Állam, amelynek területén valakit a 8. Cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően a légijárműről leszállítottak, vagy a 9. Cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően átadtak, vagy amelynek területén olyan személy szállt le a légijárműről, akit a 11. Cikk 1. bekezdésében meghatározott cselekmény elkövetésével gyanúsítanak, ezt a személyt - a belépésre, a tartózkodás engedélyezésre, a kiadatásra és a kiutasításra vonatkozó jogszabályainak érintetlenül hagyásával - olyan bánásmódban részesíti, amely e személy védelme és biztonsága szempontjából nem kedvezőtlenebb, mint amelyben ez a Szerződő Állam a saját állampolgárait hasonló körülmények között részesíti.

VI. fejezet

Egyéb rendelkezések

16. Cikk

1. Azt a cselekményt, amelyet a Szerződő Államok valamelyikében lajstromozott légijárművön követtek el, a kiadatás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha nemcsak az elkövetés helyén követték volna el, hanem annak az államnak a területén is, ahol a légijárművet lajstromozták.

2. Az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni - az előző bekezdés rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával -, hogy az kiadatási kötelezettséget írna elő.

17. Cikk

A Szerződő Államoknak a légijármű fedélzetén elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozás, az őrizetbevétel vagy a joghatóság egyéb módon való gyakorlása érdekében tett intézkedéseik során figyelembe kell venniük a repülés biztonságát és egyéb érdekeit, továbbá oly módon kell eljárniuk, hogy elkerüljék a légijármű, az utasok, a légijármű személyzete és rakománya indokolatlan késését.

18. Cikk

Ha Szerződő Államok közös légiközlekedési vállalatot vagy olyan nemzetközi üzemeltető szervezetet alapítanak, amely ezeknek az Államoknak egyikében sem lajstromozott légijárművet üzemeltet, az eset körülményeinek megfelelően maguk közül kijelölik azt az Államot, amelyet az Egyezmény szempontjából lajstromozó Államnak kell tekinteni, és erről értesítik a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet, amely tájékoztatja az Egyezményben részes Államokat.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

19. Cikk

Mindaddig, amíg ez az Egyezmény a 21. Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően hatályba nem lép, aláírás céljából nyitva áll valamennyi Állam számára, amely az aláíráskor tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy bármely szakosított intézményének.

20. Cikk

1. Az Egyezményt az aláíró Államoknak - az alkotmányos eljárásuknak megfelelően - meg kell erősíteniük.

2. A megerősítő okiratokat a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni.

21. Cikk

1. Amikor a megerősítő okiratát tizenkét aláíró állam letétbe helyezte, az Egyezmény közöttük a tizenkettedik megerősítő okirat letétbe helyezését követő kilencvenedik napon hatályba lép. Minden olyan Állam tekintetében, amely az Egyezményt ezt követően erősíti meg, az Egyezmény a megerősítő okirat letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Amikor az Egyezmény hatályba lépett, azt a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál nyilvántartásba veteti.

22. Cikk

1. Az Egyezmény hatálybalépése után csatlakozásra nyitva áll valamennyi Állam számára, amely tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, vagy bármely szakosított intézményének.

2. A csatlakozás a csatlakozási okiratnak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél való letétbe helyezésével történik és a letétbehelyezést követő kilencvenedik napon lép hatályba.

23. Cikk

1. Bármelyik Szerződő Állam felmondhatja az Egyezményt a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez intézett értesítéssel.

2. A felmondás attól számított hat hónap múlva lép hatályba, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet a felmondásról szóló értesítést átvette.

24. Cikk

1. A Szerződő Államok között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban keletkezett olyan vitás ügyet, amelyet nem tudnak tárgyalások útján elintézni, bármelyikük kérésére választottbíróság elé kell terjeszteni. Ha a választottbírósági eljárásra irányuló kérelem benyújtásának napjától számított hat hónapon belül a Felek nem tudnak megegyezni a választottbíróság szervezetében, az ügyet bármelyik Fél a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti, a Bíróság Alapszabályzatának megfelelő kérelem benyújtásával.

2. Az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy az ahhoz való csatlakozáskor bármelyik Állam kijelentheti, hogy az előző bekezdést nem tekinti magára nézve kötelezőnek. A többi Szerződő Államot nem kötik az előző bekezdésben foglaltak azzal a Szerződő Állammal szemben, amely ilyen fenntartást tett.

3. Az a Szerződő Állam, amely az előző bekezdésnek megfelelően fenntartást tett, azt a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez intézett értesítésével bármikor visszavonhatja.

25. Cikk

A 24. Cikkben foglaltak kivételével az Egyezménnyel szemben nem lehet fenntartást tenni.

26. Cikk

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet értesíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének és szakosított intézményeinek mindegyik tagját:

a) az Egyezmény minden egyes aláírásáról és ennek időpontjáról;

b) minden egyes megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről és ennek időpontjáról;

c) arról az időpontról, amikor az Egyezmény a 21. Cikk 1. bekezdésének rendelkezése szerint hatályba lép;

d) minden egyes felmondásról szóló értesítés átvételéről és ennek időpontjáról;

e) a 24. Cikk alapján tett minden egyes nyilatkozat vagy értesítés átvételéről és ennek időpontjáról.

Ennek hiteléül az alulírott teljhatalmú megbízottak, akiket erre megfelelően felhatalmaztak, az Egyezményt aláírták.

Készült Tokióban, az ezerkilencszázhatvanharmadik évi szeptember hó tizennegyedik napján, három hiteles példányban, angol, francia és spanyol nyelven.

Az Egyezményt a 19. Cikk rendelkezésének megfelelően a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni, ahol az aláírásra nyitva áll; hitelesített példányait ezt a Szervezet az Egyesült Nemzetek Szervezete és szakosított intézményei mindegyik tagjának megküldi.”

3. § (1) A Magyar Népköztársaság az Egyezményhez azzal a fenntartással csatlakozott, hogy az Egyezmény 24. Cikkének 1. bekezdésében foglaltakat nem tekinti magára nézve kötelezőnek.

(2) A Magyar Népköztársaság a csatlakozási okirat letétbe helyezése alkalmával a következő nyilatkozatot tette:

„A Magyar Népköztársaság az Egyezményhez való csatlakozáskor felhívja a figyelmet az Egyezmény 19. Cikkének azon rendelkezésére, amely egyes államok részességét az Egyezményben lehetetlenné teszi. A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy e rendelkezés ellentétben áll a nemzetközi jognak az egyetemességére vonatkozó alapelveivel.”

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1971. évi március hó 3. napjától kell alkalmazni.

(2) *  A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére