(Az Egyezményhez való csatlakozásról szóló okirat letétbehelyezése az Amerikai Egyesült Államok kormányánál Washingtonban, az 1969. évi október hó 30. napján, az Egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvekhez való csatlakozásról szóló okirat letétbehelyezése a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkáránál Montrealban, az 1970. évi október hó 30. napján megtörtént)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa e törvényerejű rendelettel kihirdeti:
a) a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezményt, valamint
b) a nemzetközi polgári repülésről szóló Egyezmény módosítása tárgyában
– Montrealban, az 1947. évi május hó 27. napján aláírt jegyzőkönyvet,
– Montrealban, az 1954. évi június hó 14. napján aláírt két jegyzőkönyvet,
– Montrealban, az 1961. évi június hó 21. napján aláírt jegyzőkönyvet és
– Rómában, az 1962. évi szeptember hó 15. napján aláírt jegyzőkönyvet.
2. § Az Egyezmény és a jegyzőkönyvek hivatalos magyar fordítása a következő:
„EGYEZMÉNY
A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSRŐL
(Készült Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján)
A nemzetközi polgári repülés jövőbeni fejlődése nagymértékben hozzájárulhat a világ nemzetei és népei között a barátság és a megértés megteremtéséhez és fenntartásához, a vele való visszaélés viszont súlyosan fenyegetheti az általános biztonságot; továbbá
kívánatos a súrlódások elkerülése, valamint a nemzetek és népek közötti együttműködés elősegítése, amelytől a világ békéje függ; ezért
az alulírott kormányok megegyeztek bizonyos elvekben és szabályokban, annak érdekében, hogy a nemzetközi polgári repülést biztonságos és rendszeres módon fejlesszék, továbbá hogy a nemzetközi légi közlekedést a lehetőségek egyenlőségének alapján alakítsák ki, valamint ésszerűen és gazdaságosan bonyolítsák le,
és ennek megfelelően – az említett célok elérése érdekében – a következő Egyezményt kötötték.
I. RÉSZ
REPÜLÉS
I. fejezet
Általános elvek és az Egyezmény alkalmazása
1. cikk
Szuverenitás
A Szerződő Államok elismerik, hogy minden Államot a területe fölötti légtérben teljes és kizárólagos szuverenitás illeti meg.
2. cikk
Terület
Az Egyezmény szempontjából az állam területe a szuverenitása, fennhatósága, védnöksége vagy megbízáson alapuló igazgatása alatt álló földterület és az ehhez tartozó területi vizek.
3. cikk
Polgári és állami légi járművek
a) Az Egyezmény kizárólag a polgári légi járművekre vonatkozik, az állami légi járművekre nem alkalmazható.
b) A katonai, a vám- és a rendőri szervek céljára szolgáló légi járművet állami légi járműnek kell tekinteni.
c) A Szerződő Államok állami légi járművei csak külön államközi megállapodás, vagy esetenként kiadott engedély alapján és ezek feltételeinek megtartásával repülhetnek át más Szerződő Állam területe fölött, illetőleg szállhatnak le területén.
d) A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy az állami légi járművekre vonatkozó rendelkezések kiadásánál szem előtt tartják a polgári légi járművek biztonságos repülését.
4. cikk
Visszaélés a polgári repüléssel
A Szerződő Államok egyetértenek abban, hogy a polgári repülést nem használják fel az Egyezmény célkitűzéseivel ellentétes célra.
II. fejezet
Repülés a Szerződő Államok területe fölött
5. cikk
A nem menetrendszerű repülés joga
A Szerződő Államok egyetértenek abban, hogy a többi Szerződő Állam nem menetrendszerű légi járatot lebonyolító légi járművének joga van az Egyezmény feltételeinek megtartásával a Szerződő Államok területére berepülni, fölötte leszállás nélkül átrepülni vagy azon nem kereskedelmi célból leszállni. E jog gyakorlásához előzetes engedély szerzésére nincs szükség, az az Állam azonban, amelynek területe fölött átrepülnek, megkövetelheti a leszállást. Mindamellett a Szerződő Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy repülésbiztonsági szempontból az előírt útvonal megtartását követeljék meg olyan légi járműtől, amelyek megközelítésre nem alkalmas vagy megfelelő repülési berendezésekkel el nem látott területek fölé kívánnak berepülni, illetőleg hogy az ilyen repülést külön engedélyhez kössék.
Ha a légi jármű nem menetrendszerű nemzetközi légi járat lebonyolítása során utasokat, árut, poggyászt vagy postát díjért, illetőleg bérlet keretében szállít, a 7. cikk rendelkezésétől függően jogosult utasokat, árut, poggyászt vagy postát felvenni vagy kirakni, a felvétel vagy a kirakás helye szerinti Állam azon jogának sérelme nélkül, hogy az általa szükségesnek tartott rendelkezésnek, feltételnek vagy korlátozásnak vesse alá a repülést.
6. cikk
Menetrendszerű légi járatok
A Szerződő Államok területe fölötti vagy területére irányuló menetrendszerű nemzetközi légi járat az illető Állam külön engedélyével vagy egyéb hozzájárulásával, valamint az engedély, illetőleg a hozzájárulás feltételeinek megfelelően tartható fenn.
7. cikk
Cabotage
Bármely Szerződő Államnak jogában áll megtagadni más Szerződő Állam légi járművétől, hogy területén utasokat, árut, poggyászt és postát vegyen fel, és ezeket díjért vagy bérlet keretében területének más pontjára szállítsa. A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem kötnek olyan megállapodást, amely kifejezetten kizárólagossági alapon hasonló előjogot biztosít másik Állam vagy annak légi közlekedési vállalata számára, illetőleg nem fogadnak el ilyen kizárólagos előjogot más Államtól.
8. cikk
Pilóta nélküli légi járművek
Olyan légi jármű, amely pilóta nélküli repülésre alkalmas, a Szerződő Államok területe fölött pilóta nélkül az illető Állam külön engedélyével és az engedély feltételeinek megfelelően repülhet. A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak a pilóta nélküli légi járműveknek a polgári légi járművek számára nyitva álló körzetekben történő olyan ellenőrzésére, amely a polgári légi járművek zavartalan közlekedését biztosítja.
9. cikk
Tiltott övezetek
a) A Szerződő Államok katonai szükségből, illetőleg a közbiztonság érdekében korlátozhatják vagy egységesen eltilthatják más Államok légi járművét területük bizonyos övezetei fölötti repüléstől, feltéve, hogy e tekintetben nem tesznek különbséget a nemzetközi járatokat lebonyolító saját légi járművei és a többi Szerződő Állam hasonló járatokat lebonyolító légi járművei között. A tiltott övezet méreteit és elhelyezését olyan ésszerűen kell kialakítani, hogy a repülést fölöslegesen ne nehezítse. A Szerződő Államok területén levő tiltott övezetek leírását, valamint azoknak minden későbbi módosítását mielőbb közölni kell a többi Szerződő Állammal és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel.
b) A Szerződő Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy kivételes körülmények között vagy szükségállapot idején, illetőleg a közbiztonság érdekében azonnali hatállyal ideiglenesen korlátozzák, vagy megtiltsák a repülést területük vagy annak bármely része fölött, azzal a feltétellel, hogy a korlátozást, illetőleg a tilalmat minden más Állam légi járművére – Állami hovatartozás szempontjából történő megkülönböztetés nélkül – alkalmazzák.
c) A Szerződő Államok szabályaikban – belátásuk szerint – megkövetelhetik az a) és a b) bekezdésben említett övezetekbe lépő légi járművektől, hogy a területükön levő meghatározott repülőtéren, amint lehetséges, azonnal szálljanak le.
10. cikk
Leszállás vámrepülőtéren
Minden légi jármű, amely valamely Szerződő Állam területére belép – kivéve ha az Egyezmény rendelkezései értelmében, illetőleg külön engedély alapján leszállás nélkül repülheti át valamely Szerződő Állam területét – köteles az illető Állam által vám- és egyéb vizsgálatok céljára kijelölt repülőtéren leszállni, feltéve, hogy ennek az Államnak a szabályai ezt megkövetelik. E légi járművek a Szerződő Állam területéről távozáskor kijelölt vámrepülőtérről kötelesek felszállni. A Szerződő Államok az összes kijelölt vámrepülőtér adatait közzéteszik és a többi Szerződő Állammal történő közlés céljából a II. RÉSZ szerint létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet tudomására hozzák.
11. cikk
Repülési szabályok alkalmazása
Szerződő Államnak a nemzetközi légi forgalomban résztvevő légi járművek belépésére, illetőleg távozására vonatkozó szabályait, valamint az ilyen légi járműveknek a Szerződő Állam területe fölött végzett repülésére vonatkozó szabályait – az Egyezmény rendelkezéseitől függően – állami hovatartozás szempontjából történő megkülönböztetés nélkül minden Szerződő Állam légi járművére alkalmazni kell; e szabályokat a légi járművek a másik Államba történő belépés, az onnan távozás és a területén tartózkodás során kötelesek megtartani.
12. cikk
Repülési szabályok
A Szerződő Államok intézkedéseket foganatosítanak annak biztosítására, hogy a területük fölött repülő vagy műveleteket végrehajtó légi járművek, valamint saját nemzetiségi jelüket viselő légij árművek bárhol tartózkodnak, megtartsák a repülésre és a repülési műveletekre vonatkozó helyi szabályokat és rendelkezéseket. A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra is, hogy saját hasonló tárgyú rendelkezéseiket a lehető legnagyobb mértékben összhangban tartják az Egyezmény értelmében időszakonként meghatározott rendelkezésekkel. Nyílt tenger fölött az Egyezmény értelmében kiadott rendelkezések az irányadók. A Szerződő Államok a rendelkezéseket megszegő személyek üldözéséről gondoskodni kötelesek.
13. cikk
Belépési és engedélyezési szabályok
Azokat a szabályokat, amelyeket a Szerződő Államok utasok, személyzet, poggyász vagy áru belépésére, illetőleg területükről távozására, az engedélyezésre, az útlevelekre, a vámügyekre és az egészségügyi zárlatra vonatkozóan hoztak, az illető Állam területére belépéskor, onnan távozáskor és az ott-tartózkodás során az utasok, a személyzet, a poggyász és az áru tekintetében meg kell tartani.
14. cikk
Betegségek terjedésének megelőzése
A Szerződő Államok megállapodnak abban, hogy hatékony lépéseket tesznek a kolera, a (fertőzéses) tífusz, a feketehimlő, a sárgaláz, a pestis és a Szerződő Államok által időközönként meghatározott egyéb fertőző betegségek légi jármű útján történő terjedésének a megakadályozására. A Szerződő Államok ebből a célból folyamatosan tanácskoznak azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyek a légi járműveken alkalmazandó nemzetközi egészségügyi rendelkezések kidolgozására illetékesek. E tanácskozások nem sérthetik olyan érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását, amelyeket e tárgyban kötöttek és amelyeknek a Szerződő Államok részesei.
15. cikk
Repülőtéri és egyéb díjak
Azok a repülőterek, amelyek a Szerződő Államok területén a saját légi járművek számára közforgalom céljából nyitva állnak, a 68. Cikk rendelkezéseinek megfelelően azonos feltételekkel nyitva állnak a többi Szerződő Állam légi járművei számára is. Azonos feltételek vonatkoznak a repülési berendezéseknek a Szerződő Államok légi járművei által történő használatára, ideértve azokat a rádió- és meteorológiai berendezéseket is, amelyek a repülés biztonsága és elősegítése érdekében nyilvános használat céljára szolgálnak.
A Szerződő Államok által meghatározott vagy kiszabni engedélyezett olyan díj, amelyet az említett repülőterek és repülési berendezések használatáért más Szerződő Államok légi járművétől szednek be, nem lehet magasabb, mint
a) nem menetrendszerű légi járatot lebonyolító légi járműnél, az ugyanazon osztályhoz tartozó és ugyanolyan repülést végző hazai légi jármű által fizetett díj;
b) nemzetközi menetrendszerű légi járatot lebonyolító légi járműnél az ugyanazon osztályhoz tartozó és ugyanolyan repülést végző hazai légi jármű által fizetett díj.
Ezeket a díjtételeket közzé kell tenni és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet tudomására kell hozni. Valamely érdekelt Szerződő Állam panaszára a Tanács a repülőtér vagy egyéb berendezés használatáért megállapított díjat felülvizsgálja, az ügyről jelentést készít és az érdekelt Államnak vagy Államoknak javaslatot tesz. A Szerződő Államok nem állapíthatnak meg illetéket, díjat vagy egyéb térítést kizárólag olyan jogcímen, hogy valamely Szerződő Állam légi járműve, illetőleg az azon levő személyek vagy javak területét átrepülik, oda berepülnek vagy onnan távoznak.
16. cikk
Légi járművek átkutatása
A Szerződő Államok megfelelő hatóságai jogosultak más Szerződő Államok légi járművét leszálláskor vagy felszálláskor indokolatlan késedelem előidézése nélkül átkutatni, valamint az Egyezményben meghatározott bizonyítványokat és egyéb okmányokat megvizsgálni.
III. fejezet
Légi járművek állami hovatartozása
17. cikk
Légi járművek állami hovatartozása
A légi jármű ahhoz az Államhoz tartozik, amelynek lajstromába be van jegyezve.
18. cikk
Kettős lajstromozás
Légi járművet egynél több Államban nem szabad lajstromozni, az egyik Állam lajstromából azonban a másikéba átírható.
19. cikk
Lajstromozásra vonatkozó belső jogszabályok
A Szerződő Államokban a légi járművek lajstromozása vagy a lajstromozás átírása az illető Állam jogszabályai szerint történik.
20. cikk
Lajstromjelek feltüntetése
A nemzetközi légi forgalomban közlekedő valamennyi légi járműnek viselnie kell állami felségjelét és lajstromozási jelét.
21. cikk
Lajstromozások közlése
A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy bármely más Szerződő Államnak és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek – kérelemre – tájékoztatást adnak az Államukban lajstromozott bármely légi járműről, illetőleg tulajdoni helyzetéről. A Szerződő Államok továbbá – a Szervezet esetleges erre vonatkozó előírásainak megfelelően – jelentést tesznek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek mindazokról az adatokról, amelyek az Államukban lajstromozott légi jármű tulajdonjogáról és ellenőrzéséről rendelkezésre állanak, feltéve, hogy a szóban forgó légi járművel nemzetközi repülést végeznek. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet az ily módon szerzett adatokat kérelemre a többi Szerződő Állam rendelkezésére bocsátja.
IV. fejezet
Intézkedések a repülés megkönnyítésére
22. cikk
Alakiságok megkönnyítése
A Szerződő Államok megállapodnak abban, hogy külön rendelkezések kiadásával vagy más módon megtesznek minden gyakorlati intézkedést a Szerződő Államok területe között a repülés megkönnyítésére és elősegítésére, továbbá hogy megakadályozzák a légi járművek, az utasok, a személyzet, a poggyász és az áru szükségtelen késedelmét, különösen a belépési, az egészségügyi zárlati, a vám- és az engedélyezési szabályok alkalmazása során.
23. cikk
Vám- és belépési eljárások
A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzetközi repülés tekintetében a vám- és a belépési eljárásokat a lehetőség szerint a gyakorlatban úgy alkalmazzák, ahogyan azokat az Egyezmény értelmében időszakonként megállapítják vagy ajánlják. Az Egyezmény rendelkezései nem tiltják vámmentes repülőtér létesítését.
24. cikk
Vámilletékek
a) A Szerződő Államok területe felé, területéről vagy területén repülő légi járművet ideiglenesen vámmentesen kell bebocsátani, az illető Állam vámrendelkezéseitől függően. A Szerződő Államok légi járművének fedélzetén levő üzemanyag, kenőolaj, tartalék alkatrész, szokásos felszerelés és fedélzeti raktár a másik Szerződő Állam területére érkezésekor mentes a vámilleték, a szemledíj vagy a hasonló állami, illetőleg helyi adó és illeték alól, feltéve, hogy az illető Állam területének elhagyásakor továbbra is a fedélzeten marad. E mentesség nem vonatkozik azokra a cikkekre, amelyeket kiraknak, kivéve, ha ez az illető állam vámszabályainak megfelelően történik, amelyek elrendelhetik, hogy e cikkeket vámfelügyelet alatt tartsák.
b) A Szerződő Államok területére abból a célból bevitt tartalék alkatrész és felszerelés, hogy azt egy másik Szerződő Állam nemzetközi légi járatot lebonyolító légi járművébe beszereljék vagy légi járművén felhasználják, vám- és illetékmentesen bebocsátható az illető Állam szabályainak megtartásával, amelyek elrendelhetik, hogy e cikkeket vámfelügyelet és ellenőrzés alatt tartsák.
25. cikk
Veszélybe került légi járművek
A Szerződő Államok vállalják, hogy a területükön veszélybe került légi járműnek megadják a lehetséges segítséget és engedélyezik, hogy a légi jármű tulajdonosa vagy a lajstromozó Állam hatósága – ha ezt a körülmények szükségessé teszik – saját hatóságaik ellenőrzése mellett segítséget nyújtson. Elveszett légi jármű felkutatásával kapcsolatban a Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy egymással összhangban együttműködnek és megteszik azokat az intézkedéseket, amelyeket az Egyezmény alapján időközönként ajánlanak.
26. cikk
Balesetek kivizsgálása
Ha Szerződő Állam légi járművét másik Szerződő Állam területén baleset éri, halál, súlyos személyi sérülés, a légi járműben vagy navigációs berendezésében jelentős műszaki hiba esetében az állam, ahol a baleset történt, köteles a baleset körülményeit kivizsgálni, amennyire saját jogszabályai engedik, összhangban azzal az eljárással, amelyet erre a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ajánl. A légi járművet lajstromozó Államnak lehetővé kell tenni, hogy kijelölje megfigyelőit, akik e kivizsgáláson jelen lehetnek. A kivizsgálást végző Állam köteles közölni az érdekelt Állammal a balesetről szóló jelentést és a következtetéseket.
27. cikk
Mentesség szabadalmi igények címén történő lefoglalás alól
a) Ha Szerződő Állam nemzetközi forgalomban résztvevő légi járműve a másik Szerződő Állam területére engedély alapján berepül, vagy azon akár leszállással, akár anélkül átrepül, ennek az Államnak a területén nem foglalható le és nem tartóztatható fel a tulajdonos vagy az üzemeltető ellen bármely Állam által vagy nevében vagy bármely személy részéről bejelentett igény alapján azon a címen, hogy a légi jármű szerkezete, gépezete, alkatrészei, tartozékai vagy üzemeltetése sért valamely szabadalmat, típust vagy használati mintát, amelyet oltalmi nyilvántartásba vettek abban az Államban, ahová a légi jármű belépett; a légi járműtől biztosíték letétbehelyezése sem követelhető meg a lefoglalás vagy a feltartóztatás alóli mentességgel kapcsolatban.
b) Az a) bekezdés rendelkezését a légi jármű részére szolgáló pótalkatrészek és felszerelések raktározása, felhasználása és javítás alkalmával történő beszerelése tekintetében is alkalmazni kell a másik Szerződő Állam területén, feltéve, hogy a raktározott szabadalmazott alkatrészeket vagy felszereléseket nem szánják eladásra, belső elosztásra vagy a Szerződő Állam területéről kereskedelmi kivitelre.
c) E cikkben foglalt előnyöket csak azok az Államok élvezhetik, amelyek
1. az Egyezménynek vagy az ipari tulajdon oltalmáról szóló nemzetközi egyezménynek és minden idevonatkozó kiegészítésnek a részesei, vagy
2. A szabadalmakra vonatkozóan olyan belső jogszabályt alkottak, amely elismeri és megfelelő védelemben részesíti az Egyezményben résztvevő többi Állam állampolgárai által készített találmányokat.
28. cikk
Repülési berendezések és szabványrendszerek
A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a lehetőség szerint
1. a nemzetközi repülés megkönnyítésére területükön repülőtereket, rádiószolgálatot, meteorológiai szolgálatot és egyéb repülési berendezéseket létesítenek, az Egyezmény értelmében időszakonként ajánlott vagy megállapított szabványoknak és gyakorlatnak megfelelően;
2. elfogadják és megvalósítják az Egyezmény értelmében időszakonként ajánlott vagy megállapított megfelelő szabványrendszereket a távközlési eljárások, kódok, jelek, jelzések, fényjelek és egyéb üzemeltetési gyakorlatok és szabályok terén;
3. nemzetközi téren együttműködnek, hogy biztosítsák repülési térképek és atlaszok megjelentetését, összhangban az Egyezmény értelmében időszakonként ajánlott vagy megállapított szabványokkal.
V. fejezet
Légi járművekre vonatkozó feltételek
29. cikk
Légi járművön levő okmányok
Szerződő Állam nemzetközi légi járatot lebonyolító légi járművén – az Egyezményben meghatározott feltételeknek megfelelően – a következő okmányokat kell tartani:
a) lajstromozási bizonyítvány;
b) légi alkalmassági bizonyítvány;
c) szakszolgálati engedély a személyzet minden tagja számára;
d) útinapló;
e) rádióval felszerelt légi járműnél a rádióállomás engedélye;
f) utasok szállítása esetén jegyzék az utasok nevéről, felszállási és rendeltetési helyéről;
g) poggyász és áru szállítása esetén részletes kimutatás és bevallás a poggyászról, illetőleg az áruról.
30. cikk
A légi jármű rádióberendezése
a) Szerződő Állam légi járműve a többi Szerződő Állam területén, illetőleg területe fölött rádió adóberendezést olyan engedély alapján szállíthat, amelynek értelmében a rádió adóberendezést a légi járműbe szabad szerelni és üzemeltetni. Az engedélyt a lajstromozó Állam illetékes hatósága adja ki. Az átrepült területen a rádió adóberendezés használata az illető Szerződő Állam szabályainak megfelelően történik.
b) A rádió adóberendezést a személyzetnek azok a tagjai használhatják, akik erre a lajstromozó Állam illetékes hatóságától külön engedélyt kaptak.
31. cikk
Légi alkalmassági bizonyítvány
A nemzetközi légi forgalomban résztvevő légi járművet a lajstromozó Állam által kiadott, illetőleg érvényesített légi alkalmassági bizonyítvánnyal kell ellátni.
32. cikk
A személyzet szakszolgálati engedélye
a) A nemzetközi légi forgalomban résztvevő légi jármű pilótáit, és a személyzet többi tagját a lajstromozó Állam által kiadott, illetőleg érvényesített szakszolgálati engedéllyel vagy bizonyítvánnyal kell ellátni.
b) A Szerződő Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy saját területük fölötti repülés szempontjából megtagadják az olyan szakszolgálati engedély, illetőleg bizonyítvány elismerését, amelyet az illető Állam állampolgára számára valamely másik Szerződő Állam állított ki.
33. cikk
Engedélyek és bizonyítványok elismerése
A lajstromozó Szerződő Állam által kiadott, illetőleg érvényesített légi alkalmassági bizonyítványokat, szakszolgálati engedélyeket és bizonyítványokat a többi Szerződő Állam érvényesnek ismeri el, feltéve, hogy e bizonyítványok és engedélyek kiadására, illetőleg érvényesítésére irányadó követelmények elérik azt a legkisebb mértéket, amelyet az Egyezmény értelmében időszakonként meghatároznak.
34. cikk
Útinapló
A nemzetközi légi forgalomban résztvevő légi járművön útinaplót kell vezetni, amely tartalmazza a légi jármű, a személyzet és a repülések adatait, olyan formában, ahogyan ezt az Egyezmény értelmében időszakonként meghatározzák.
35. cikk
Áruszállítási korlátozások
a) A nemzetközi légi forgalomban résztvevő légi jármű az Államok területe felett nem szállíthat hadianyagot vagy felszerelést, kivéve, ha erre az illető Állam engedélyt ad. Minden Állam saját szabályaival határozza meg, hogy e cikk szempontjából mi tekintendő hadianyagnak vagy felszerelésnek. Az egységesség kedvéért figyelembe kell venni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által időszakonként teendő esetleges ajánlásokat.
b) A Szerződő Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a közrend és biztonság fenntartása céljából szabályozzák vagy megtiltsák az a) bekezdésben említett cikkeken kívül más cikkeknek területük fölött történő szállítását, feltéve, hogy e tekintetben nem tesznek különbséget a nemzetközi légi forgalomban résztvevő saját légi járművek és más Állam hasonló légi járműve között, továbbá nem alkalmaznak olyan korlátozást, amely zavarná a légi jármű üzemeltetéséhez vagy repüléséhez, a személyzet vagy az utasok biztonsága szempontjából szükséges berendezéseknek a légi járművön történő szállítását és felhasználását.
36. cikk
Fényképezőgépek
A Szerződő Államok megtilthatják vagy szabályozhatják légi járművön fényképezőgépnek területük fölött történő használatát.
VI. fejezet
37. cikk
Nemzetközi szabványok és eljárások elfogadása
A Szerződő Államok együttműködésre kötelezik magukat annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb egységességet biztosítsák a légi járművekre, a személyzetre, a légi utakra és a kiegészítő szolgálatokra vonatkozó szabályok, szabványok, eljárások és szervezési feladatok tekintetében minden olyan kérdésben, amelyben az egységesség könnyíti és fejleszti a repülést.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ebből a célból időszakonként a szükséghez képest nemzetközi szabványokat, ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat fogad el, illetőleg módosít a következő kérdésekben:
a) távközlési rendszerek és repülési segédeszközök, ideértve a földi jelzéseket is;
b) a repülőterek és a leszállóhelyek jellemző adatai;
c) repülési szabályok és repülésirányítási eljárások;
d) a hajózó és a műszaki személyzet vizsgáztatása;
e) a légi járművek légi alkalmassága;
f) a légi járművek lajstromozása és azonosítása;
g) a meteorológiai tájékoztatás gyűjtése és cseréje;
h) útinaplók;
i) repülési térképek és atlaszok;
j) vám- és belépési eljárások;
k) a veszélybe került légi járművek és a balesetek kivizsgálása, valamint a repülés biztonságával, rendszerességével és ésszerűsítésével kapcsolatos minden egyéb, időszakonként szükségessé váló kérdés.
38. cikk
Eltérések a nemzetközi szabványoktól és eljárásoktól
Bármely Állam, amely nem tartja lehetségesnek, hogy valamely nemzetközi szabványt vagy eljárást minden tekintetben megtartson, saját szabályát vagy eljárását valamely nemzetközi szabvánnyal vagy eljárással ennek módosítása után teljesen összhangba hozza, illetőleg amely szükségesnek tartja olyan szabály és gyakorlat elfogadását, amely valamely kérdésben eltér a nemzetközi szabványban foglalt szabálytól, illetőleg gyakorlattól, haladéktalanul tájékoztatja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet saját gyakorlata és a nemzetközi szabványban meghatározott gyakorlat közötti különbségekről. Nemzetközi szabvány módosítása esetében az az Állam, amely a módosítás elfogadásától számított hatvan napon belül saját szabályát és gyakorlatát nem módosítja megfelelően, a Tanácsot tájékoztatja erről, vagy a tenni kívánt intézkedést közli. Ilyen esetben a Tanács haladéktalanul tájékoztatja a többi Államot a nemzetközi szabvány és az illető Állam nemzeti gyakorlata között egy vagy több kérdésben fennálló különbségről.
39. cikk
Bizonyítványok és engedélyek záradékolása
a) A légi járműnek, illetőleg a légi jármű részének bizonyítványához, amellyel kapcsolatban légi alkalmassági vagy teljesítményre vonatkozó nemzetközi szabvány van érvényben, és amely a bizonyítvány kiállítási idején bármely tekintetben nem felel meg a szabványnak, csatolni kell azoknak az adatoknak a teljes jegyzékét, amelyek tekintetében különbség áll fenn.
b) Ha a szakszolgálati engedéllyel vagy bizonyítvánnyal rendelkező személy nem felel meg az engedély vagy a bizonyítvány osztálya szerinti és a nemzetközi szabvány által megkövetelt összes feltételnek, az engedélyen vagy annak mellékletén fel kell sorolni mindazokat az adatokat, amelyek tekintetében különbség áll fenn.
40. cikk
Záradékolt bizonyítványok és engedélyek érvényessége
A 39. cikk értelmében záradékolt bizonyítvánnyal, illetőleg engedéllyel ellátott légi jármű, illetőleg személyzet csak abban az esetben vehet részt a nemzetközi légi forgalomban, ha arra engedélyt ad az az Állam, amelynek területére berepülne. Az ilyen légi jármű, illetőleg bizonyítványhoz kötött részének lajstromozása vagy használata bármely olyan Államban, amely nem azonos az eredeti bizonyítványt kiadó Állammal, a légi járművet, illetőleg annak részét importáló Állam belátásától függ.
41. cikk
Meglevő légi alkalmassági szabályok elismerése
E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak olyan típusú légi járművekre és felszerelésekre, amelyeknek prototípusát a hasonló berendezésre vonatkozó légi alkalmasság tárgyában elfogadott nemzetközi szabvány honosításától számított három éven belül az illetékes belföldi hatóság elé terjesztették bizonyítvány kiadása végett.
42. cikk
A személyzet szakszolgálati engedélyére vonatkozó meglevő szabályok elismerése
E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a személyzetnek azokra a tagjaira, akiknek engedélyét eredetileg a személyzet szakképzésére vonatkozó nemzetközi szabvány elfogadásától számított egy éven belül adták ki; vonatkoznak azonban a személyzetnek arra a tagjára, akinek engedélye az ilyen szabvány elfogadásától számított öt éven át érvényben marad.
II. RÉSZ
A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSI SZERVEZET
VII. fejezet
A Szervezet
43. cikk
Név és összetétel
Az Egyezmény létrehozza a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet elnevezésű szervezetet, amely Közgyűlésből, Tanácsból és egyéb olyan szervekből áll, amelyek szükségessé válhatnak.
44. cikk
Célkitűzések
A Szervezet célkitűzése, hogy fejlessze a nemzetközi repülés elveit és műszaki színvonalát, valamint elősegítse a nemzetközi légi közlekedés tervezését és fejlesztését, különösen
a) világszerte biztosítsa a nemzetközi polgári repülés biztonságos és rendszeres fejlődését;
b) ösztönözze a légi járműtervezés és -üzemeltetés tudományát a békés felhasználás érdekében;
c) ösztönözze repülőútvonalak, repülőterek és repülési berendezések fejlesztését a nemzetközi polgári repülés érdekében;
d) eleget tegyen a népek biztonságos, rendszeres, hatékony és gazdaságos légi közlekedés iránti szükségletének;
e) meghiúsítsa az ésszerűtlen verseny okozta gazdasági pazarlást;
f) biztosítsa, hogy a Szerződő Államok jogait teljes mértékben megtartsák, és minden Szerződő Állam megfelelő lehetőséget kapjon nemzetközi légi járatok fenntartására;
g) elkerülje a Szerződő Államok közötti megkülönböztetést;
h) elősegítse a repülés biztonságát a nemzetközi polgári légi közlekedésben;
i) általában elősegítse a nemzetközi polgári repülés sokoldalú fejlődését.
45. cikk
Állandó székhely
A Szervezet állandó székhelyét a Nemzetközi Polgári Repülésről Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján aláírt ideiglenes egyezmény által létrehozott Ideiglenes Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Ideiglenes Közgyűlésének utolsó ülése határozza meg. A székhelyet a Tanács határozatával ideiglenesen máshová is át lehet helyezni.
46. cikk
A Közgyűlés első ülése
A Közgyűlés első ülését az Egyezmény hatálybalépése után közvetlenül az említett Ideiglenes Szervezet Ideiglenes Tanácsa hívja össze, annak érdekében, hogy a Közgyűlés az Ideiglenes Tanács által meghatározott helyen és időben összeüljön.
47. cikk
Jogképesség
A Szervezet minden Szerződő Állam területén olyan jogképességet élvez, amelyre feladatainak ellátásához szüksége van. Mindenütt, ahol az érdekelt Állam alkotmányával és törvényeivel összeegyeztethető, a Szervezet számára teljes jogi személyiséget kell biztosítani.
VIII. fejezet
Közgyűlés
48. cikk
A Közgyűlés ülései, szavazás
a) A Közgyűlés évenként ül össze; a Közgyűlést a Tanács hívja össze, megfelelő időben és helyen. A Közgyűlés rendkívüli ülését a Tanács felhívására, vagy tíz Szerződő Államnak a főtitkárhoz intézett kérésére bármikor meg lehet tartani.
b) Minden Szerződő Államnak egyenlő joga van ahhoz, hogy képviseltesse magát a Közgyűlés ülésén, ahol minden Szerződő Államot egy szavazat illet meg. A Szerződő Államokat képviselő küldötteket tanácsadók segítik, akik részt vehetnek az üléseken, de szavazati joguk nincs.
c) A Közgyűlés ülésének határozatképességéhez a Szerződő Államok többségének jelenlétére van szükség. Ha az Egyezmény eltérően nem rendelkezik, a Közgyűlés határozatát a leadott szavazatok többségével hozza.
49. cikk
A Közgyűlés hatásköre és feladatai
A Közgyűlés hatásköre és feladatai a következők:
a) minden ülésen megválasztja elnökét és más tisztségviselőit;
b) megválasztja azokat a Szerződő Államokat, amelyek a IX. fejezet rendelkezéseinek megfelelően képviseletet kapnak a Tanácsban;
c) megvizsgálja a Tanács jelentéseit, megfelelő intézkedéseket tesz ennek alapján, és határoz a Tanács által eléje utalt bármely ügyben;
d) meghatározza saját eljárási szabályait és megalakítja az általa szükségesnek vagy kívánatosnak tartott bizottságokat;
e) megszavazza az éves költségvetést és meghatározza a Szervezet pénzügyi tevékenységét a XII. fejezet rendelkezéseivel összhangban;
f) felülvizsgálja a költségvetési előirányzatokat, és jóváhagyja a Szervezet elszámolásait;
g) belátása szerint a Tanács, bizottság vagy más szerv elé utalja a hatáskörébe tartozó ügyeket;
h) átruház olyan hatáskört a Tanácsra, amely szükséges vagy kívánatos a Szervezet feladatainak ellátása érdekében, és azt bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja;
i) eljár a XIII. fejezet rendelkezései értelmében;
j) elbírálja az Egyezmény rendelkezéseinek módosítása tárgyában előterjesztett javaslatokat és ha a javaslatokat elfogadja, a XXI. fejezet rendelkezéseinek megfelelően ajánlja azokat a Szerződő Államoknak;
k) foglalkozik a Szervezet tevékenységi körébe eső bármely más kérdéssel, amelyet nem utaltak külön a Tanács hatáskörébe.
IX. fejezet
A Tanács
50. cikk
A Tanács összetétele és megválasztása
a) * A Tanács a Közgyűlésnek felelős állandó szerv; a Közgyűlés által választott harminchárom Szerződő Államból áll. A Közgyűlésnek az első ülésén, majd minden harmadik évben meg kell választania a Tanács tagjait, akik a következő választásig viselik tisztségüket.
b) A Közgyűlés a Tanács tagjainak megválasztásakor megfelelő képviseletet biztosít
1. a légi közlekedésben vezető szerepet betöltő Államoknak:
2. azoknak az Államoknak, amelyek a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a nemzetközi polgári légi közlekedés számára szükséges berendezések fejlesztéséhez;
3. az egyébként nem képviselt olyan Államoknak, amelyeknek a jelenléte biztosítja, hogy a világ minden jelentősebb földrajzi egysége képviselethez jusson a Tanácsba.
A Tanácsban megüresedő helyek betöltéséről a Közgyűlés minél előbb gondoskodik. A Tanácsba ilyen módon megválasztott Szerződő Állam elődje tisztség-idejének végéig tölti be a helyet.
c) A Szerződő Államoknak a Tanácsban helyet foglaló képviselői nem lehetnek tevékeny kapcsolatban nemzetközi légi járat fenntartásával, illetőleg nem lehetnek ebben pénzügyileg érdekeltek.
51. cikk
A Tanács elnöke
A Tanács három évi időtartamra választja elnökét. Az elnök újraválasztható; szavazati joggal nem rendelkezik. A Tanács tagjai közül egy vagy több alelnököt választ, akik megtartják szavazati jogukat, abban az esetben is, ha elnöki teendőket végeznek. Az elnököt nem kell a Tanácsban tagságot viselő képviselők közül választani; ha azonban képviselőt választanak meg elnökül, helye üresnek tekintendő és azt az az Állam tölti be, amelyet képvisel. Az elnök feladata, hogy
a) összehívja a Tanács, a Légiszállítási Bizottság és a Léginavigációs Bizottság üléseit;
b) képviselje a Tanácsot;
c) a Tanács nevében elvégezze a Tanács által ráruházott feladatokat.
52. cikk
Szavazás a Tanácsban
A Tanács a tagok többségének szavazatával hozza határozatát. A Tanács bármely konkrét ügyben átruházhatja hatáskörét a tagjaiból alakított bizottságra. A Tanács bármely bizottságának határozata ellen az érdekelt Szerződő Állam a Tanácshoz fellebbezhet.
53. cikk
Részvétel szavazati jog nélkül
A Szerződő Államok érdekeiket különösen érintő kérdések megvitatásakor szavazati jog nélkül részt vehetnek a Tanács, valamint a Tanács bizottságának az ülésén. A Tanács tagja nem szavazhat a Tanács ülésén olyan vitában, amelynek részese.
54. cikk
A Tanács kötelező feladatai
A Tanács
a) évi jelentést terjeszt a Közgyűlés elé;
b) végrehajtja a Közgyűlés utasításait, eleget tesz az Egyezmény által rárótt feladatoknak és kötelezettségeknek;
c) meghatározza saját szervezetét és eljárási szabályait;
d) meghatározza és kijelöli a Légiszállítási Bizottság feladatait, amelyet a Tanácsban képviselt tagok közül kell választani, és amely felelősséggel tartozik a Tanácsnak;
e) létrehozza a X. fejezet rendelkezéseivel összhangban a Léginavigációs Bizottságot;
f) intézi a XII. és a XV. fejezet rendelkezéseinek megfelelően a Szervezet pénzügyeit;
g) meghatározza a Tanács elnökének tiszteletdíját;
h) kinevezi a XI. fejezet rendelkezéseivel összhangban a – főtitkárnak nevezett – vezető végrehajtó tisztségviselőt, és a szükséghez képest gondoskodik egyéb személyzet kinevezéséről;
i) adatokat gyűjt, kér be, vizsgál meg, és tesz közzé a repülés fejlődéséről és a nemzetközi légi járatok fenntartásáról, ideértve az üzemeltetési költségek, valamint a nyilvános alapokból a légi közlekedési vállalatok számára nyújtott támogatás adatait is;
j) jelenti a Szerződő Államoknak az Egyezmény megsértését, valamint azt, hogy a Tanács ajánlását, illetőleg határozatát nem hajtották végre;
k) jelentést tesz a Közgyűlésnek az Egyezmény megsértéséről abban az esetben, ha Szerződő Állam nem tesz kellő intézkedést az Egyezmény megsértéséről szóló értesítést követő ésszerű időn belül;
l) elfogad a VI. fejezet rendelkezéseivel összhangban nemzetközi szabványokat és ajánlott eljárásokat, és az egyszerűség kedvéért kijelöli azokat az Egyezmény függelékéül; minden Szerződő Államot tájékoztat a megtett intézkedésekről;
m) megvizsgálja a Léginavigációs Bizottságnak a Függelékek módosítására tett javaslatait, és eljár a XX. fejezet rendelkezéseinek megfelelően;
n) megvizsgál az Egyezménnyel kapcsolatos minden olyan kérdést, amelyet valamely Szerződő Állam eléje terjeszt.
55. cikk
A Tanács fakultatív feladatai
A Tanács
a) ha helyesnek látszik és a tapasztalatok szerint kívánatos, regionális vagy egyéb alapon légi szállítási bizottságokat hozhat létre, és kijelölheti Államoknak vagy légi közlekedési vállalatoknak a csoportját, amelynek révén megkönnyíthető az Egyezmény célkitűzéseinek a megvalósítása;
b) feladatokkal bízhatja meg a Léginavigációs Bizottságot az Egyezményben meghatározott feladatokon kívül, és azokat bármikor visszavonhatja, illetőleg módosíthatja;
c) vizsgálatot folytathat nemzetközi jelentőségű kérdésekben a légi közlekedés és a repülés minden területén, vizsgálatának eredményét közölheti a Szerződő Államokkal, valamint megkönnyítheti a tájékoztatás-cserét légi közlekedési és repülési kérdésekben a Szerződő Államok között;
d) tanulmányozhat a nemzetközi légi közlekedés szervezetével és működésével kapcsolatos minden kérdést, ideértve a nemzetközi légi járatoknak a nemzetközi tulajdonát és útvonalszakaszon történő üzemeltetését, valamint erre vonatkozó terveket terjeszthet a Közgyűlés elé;
e) a Szerződő Államok kérésére kivizsgálhat bármely olyan helyzetet, amely a nemzetközi repülés fejlesztése szempontjából elkerülhető akadályokat rejt magában, valamint a vizsgálat befejezése után – ha ez kívánatos – jelentést tehet közzé.
X. fejezet
Léginavigációs Bizottság
56. cikk
A Bizottság tagjainak jelölése és kinevezése
A Léginavigációs Bizottság a Tanács által a Szerződő Államok jelöltjei közül kinevezett 12 tagból áll. E tagoknak megfelelő repülési szakképzettséggel és tapasztalattal kell rendelkezniük. A Tanács minden Szerződő Államot felkér, hogy terjessze elő jelölését. A Léginavigációs Bizottság elnökét a Tanács nevezi ki.
57. cikk
A Bizottság feladatai
A Léginavigációs Bizottság
a) megvizsgálja és a Tanácsnak elfogadásra ajánlja az Egyezmény Függelékeinek a módosítását;
b) műszaki albizottságokat szervez, amelyekben minden Szerződő Állam – belátása szerint – képviseltetheti magát;
c) értesíti a Tanácsot olyan tájékoztatás gyűjtéséről, és annak a Szerződő Államokkal történő közléséről, amelyet a repülés fejlődése érdekében szükségesnek és helyesnek tart.
XI. fejezet
Személyzet
58. cikk
A személyzet tagjainak kinevezése
A Közgyűlés által megállapított szabályoktól és az Egyezmény rendelkezéseitől függően a Tanács meghatározza a Szervezet főtitkára és egyéb személyzete kinevezésének, állása megszüntetésének, szakképzettségének, fizetésének, egyéb juttatásainak és szolgálati feltételeinek előírásait és módszerét, valamint bármely Szerződő Állam állampolgárát alkalmazhatja, vagy ennek szolgálatát igénybe veheti.
59. cikk
A személyzet nemzetközi jellege
A Tanács elnöke, a főtitkár és a személyzet többi tagja feladatainak ellátásához a Szervezeten kívül álló szervtől nem kérhet és nem fogadhat el utasítást. A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a személyzet felelősségének nemzetközi jellegét, és nem igyekeznek befolyásolni egyik Állam állampolgárát sem feladatainak ellátásában.
60. cikk
A személyzet mentessége és előjogai
A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy belső jogszabályaik keretei között a Tanács elnökének, a Szervezet főtitkárának és egyéb személyzetének olyan mentességet és előjogokat biztosítanak, amelyet más nemzetközi közjogi szervezetek hasonló személyzetének nyújtanak. Ha nemzetközi polgári tisztviselők mentességéről és előjogairól általános nemzetközi egyezményt kötnek, az elnöknek, a Szervezet főtitkárának és egyéb személyzetének mentessége és előjogai azonosak lesznek az említett általános nemzetközi egyezményben előírt mentességgel és előjogokkal.
XII. fejezet
Pénzügyek
61. cikk
Költségvetés és a kiadások felosztása
A Tanács a Közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetést, az éves elszámolást, valamint a bevételek és kiadások előirányzatát. A közgyűlés az általa szükségesnek tartott módosításokkal megszavazza a költségvetést és a Szervezet költségeit – a XV. fejezetben meghatározott kiadások kivételével – felosztja a Szerződő Államok között olyan alapon, amelyet időszakonként meghatároz.
62. cikk
A szavazati jog felfüggesztése
A Közgyűlés felfüggesztheti bármely Szerződő Állam szavazati jogának gyakorlását a Közgyűlésben vagy a Tanácsban, ha ésszerű időn belül nem tesz eleget pénzügyi kötelezettségeinek a Szervezettel szemben.
63. cikk
A küldöttségek és egyéb képviselők költségei
A Szerződő Államok maguk viselik a Közgyűlésen résztvevő küldöttségük költségeit, valamint annak a személynek a díjait, utazási és egyéb költségeit, akit a Tanácsba kineveznek, vagy aki a Szervezet bármely bizottságában képviseletüket ellátja.
XIII. fejezet
Egyéb nemzetközi megállapodások
64. cikk
Biztonsági megállapodások
A Szervezet hatáskörébe tartozó, a világ biztonságát közvetlenül érintő repülési ügyekben a Közgyűlés határozata alapján a világ nemzeteinek a béke megőrzésére alakított nemzetközi szervezeteivel megfelelő megállapodásokat létesíthet.
65. cikk
Nemzetközi Szervezetekkel létesített megállapodások
A Tanács a Szervezet nevében másik nemzetközi szervezettel megegyezhet közös szolgáltatások fenntartásában és a személyzetre vonatkozó közös intézkedésekben; a Közgyűlés jóváhagyásával egyéb olyan megállapodást is köthet, amely alkalmas a Szervezet munkájának megkönnyítésére.
66. cikk
Egyéb egyezményekkel kapcsolatos feladatok
a) A Szervezet a Chicagóban, 1944. december 7. napján kelt, a Nemzetközi Átmenő Légi járatokról szóló Egyezmény és a Nemzetközi Légi fuvarozási Egyezmény által rárótt feladatokat is ellátja, az ezekben foglalt feltételeknek és rendelkezéseknek megfelelően.
b) A Közgyűlésnek és a Tanácsnak az a tagja, amely nem fogadta el a Chicagóban, 1944. december 7. napján kelt, a Nemzetközi Átmenő Légi járatokról szóló Egyezményt vagy a Nemzetközi Légi fuvarozási Egyezményt, nem jogosult a Közgyűlésen, illetőleg a Tanácsban azokról a kérdésekről szavazni, amelyeket az említett egyezmények rendelkezései alapján tárgyalnak.
III. RÉSZ
NEMZETKÖZI LÉGI KÖZLEKEDÉS
XIV. fejezet
Tájékoztatás és jelentések
67. cikk
Jelentések adása a Tanács számára
A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy nemzeti légi közlekedési vállalataik a Tanács által meghatározott követelményeknek megfelelően megküldik a Tanácsnak azokat a forgalmi jelentéseket, költségstatisztikákat és pénzügyi kimutatásokat, amelyek – többek között – minden bevételüket és ezek forrását is feltüntetik.
XV. fejezet
Repülőterek és egyéb repülési berendezések
68. cikk
Útvonalak és repülőterek kijelölése
A Szerződő Államok az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kijelölhetik a nemzetközi légi járatok által használható útvonalakat és repülőtereket.
69. cikk
A repülési berendezések tökéletesítése
A Tanács – ha azon a véleményen van, hogy valamely Szerződő Állam repülőterei, egyéb repülési berendezései, ideértve a rádió és a meteorológiai szolgálatot is, nem felelnek meg a jelenlegi vagy tervezett nemzetközi légi járatok biztonságos, rendszeres, hatékony és gazdaságos üzemeltetésének céljára – a helyzet megoldásáról a közvetlen érdekelt és a többi érintett állammal tanácskozást folytat, és e célból ajánlásokat tehet. A Szerződő Állam nem tekinthető az Egyezmény megsértésében vétkesnek, ha ezeket az ajánlásokat nem hajtja végre.
70. cikk
A repülési berendezések költségeinek viselése
A 69. cikkben meghatározott körülmények között a Szerződő Állam a Tanáccsal megállapodást létesíthet az említett ajánlások végrehajtására. Az Állam úgy dönthet, hogy a megállapodásban szereplő költségeket maga viseli. Ha az Állam nem dönt ilyen értelemben, a Tanács – az Állam kérésére – beleegyezhet abba, hogy az összes költségről vagy egy részéről gondoskodik.
71. cikk
Berendezések szolgáltatása és fenntartása a Tanács által
A Tanács – a Szerződő Állam kérésére – vállalhatja, hogy az Állam területén a többi Szerződő Állam nemzetközi légi járatának biztonságos, rendszeres, hatékony és gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges összes vagy egyes repülőtereket és egyéb repülési berendezéseket – ideértve a rádió és a meteorológiai szolgálatot is – szolgáltatja, személyzettel ellátja, fenntartja és igazgatja, valamint nyújtott szolgáltatásaiért igazságos és méltányos árat állapít meg.
72. cikk
Földterület megszerzése vagy használata
Ahol a Szerződő Állam kérésére részben vagy egészben a Tanács által anyagilag fenntartott berendezések számára földterületre van szükség, ezt a Szerződő Állam vagy maga adja – belátása szerint a tulajdonjogot fenntartva –, vagy megkönnyíti a földterületnek a Tanács által igazságos és méltányos feltételek mellett, az illető Állam jogszabályaival összhangban történő használatát.
73. cikk
Az alapok felhasználása és felosztása
A Tanács annak az alapnak a keretén belül, amelyet a Közgyűlés a XII. fejezet értelmében rendelkezésre bocsát, a jelen fejezetben foglalt célra kiadásokat folyósíthat a Szervezet általános alapjaiból. A Tanács a jelen fejezet céljára szükséges további alaptőke folyósítása céljából előre megállapított arányban, méltányos időn keresztül megterheli az ezzel egyetértő olyan Államokat, amelyek légi közlekedési vállalatai a berendezéseket használják. A Tanács ezeket az egyetértő Államokat a szükséges forgótőkével is megterhelheti.
74. cikk
Műszaki segítség és a bevételek felhasználása
Ha a Tanács a Szerződő Állam kérésére anyagi eszközöket előlegez, repülőtereket vagy egyéb berendezéseket részben vagy egészben szolgáltat, az erre vonatkozó megállapodás az illető Állam beleegyezésével rendelkezhet a repülőterek és egyéb berendezések ellenőrzéséhez és üzemeltetéséhez szükséges műszaki segítségnyújtásról, valamint arról, hogy a repülőterek és egyéb berendezések üzemköltségére, a kamatra és az amortizációs költségekre a repülőterek és egyéb berendezések üzemeltetése során befolyó bevételekből térítést fizetnek.
75. cikk
Berendezések átvétele a Tanácstól
A Szerződő Állam bármikor felmondhatja azokat a kötelezettségeket, amelyeket a 70. cikk értelmében vállalt, valamint átveheti a 71. és a 72. cikk rendelkezése értelmében a területén a Tanács által létesített repülőtereket és egyéb berendezéseket, feltéve, hogy a Tanácsnak olyan összeget fizet, amely a Tanács véleménye szerint az adott körülmények között méltányos. Ha az Állam véleménye szerint a Tanács által megállapított összeg méltánytalan, a Tanács határozata ellen a Közgyűléshez fellebbezhet; a Közgyűlés a Tanács határozatát megerősítheti vagy megváltoztathatja.
76. cikk
Az alapok visszatérítése
Ha az előlegezett összegeket a 73. cikk rendelkezése értelmében Államok folyósították, a 75. cikk szerinti megtérítésből és a 74. cikk szerinti kamatból és amortizációs költségekből a Tanácshoz befolyt összegeket a Tanács által megállapított részesedésük arányában az eredetileg megterhelt Államoknak kell visszafizetni.
XVI. fejezet
Közös üzemeltető szervezetek és közös elszámolású járatok
77. cikk
Megengedett közös üzemeltető szervezetek
Az Egyezmény rendelkezései nem zárják ki azt, hogy két vagy több Szerződő Állam közös légi közlekedési vállalatot vagy nemzetközi üzemeltető szervezetet létesítsen, vagy légi járatait bármely útvonalon vagy körzeten belül közös elszámolásban üzemeltesse; az ilyen vállalatokra és szervezetekre, illetőleg a közös elszámolású járatokra azonban az Egyezmény összes rendelkezése vonatkozik, ideértve azokat is, amelyek a megállapodásoknak a Tanács által történő nyilvántartásbavételéről szólnak. A Tanács határozza meg, hogy az Egyezménynek a légi járművek állami hovatartozására vonatkozó rendelkezései hogyan alkalmazhatók a nemzetközi üzemeltető szervezetek által üzembentartott légi járművekre.
78. cikk
A Tanács feladata
A Tanács javasolhatja az érintett Szerződő Államoknak, hogy közös vállalatot létesítsenek, amely valamely útvonalon vagy körzeten belül légi járatot tart fenn.
79. cikk
Részvétel üzemeltető szervezetekben
Az Állam a közös üzemeltető szervezetben vagy a közös elszámolású járatra vonatkozó megállapodásban kormánya, illetőleg az általa kijelölt légi közlekedési vállalat vagy vállalatok útján részt vehet. A vállalat – az érintett Állam szabad belátása szerint – állami, részben állami vagy magántulajdonban lehet.
IV. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVII. fejezet
Egyéb légügyi egyezmények és megállapodások
80. cikk
Párizsi és Havannai Egyezmény
A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény hatálybalépése után haladéktalanul felmondják a Repülés Szabályozásáról Párizsban, 1919. október 13. napján aláírt Egyezményt és a Kereskedelmi Repülésről Havannában, 1928. február 20. napján aláírt Egyezményt, feltéve hogy annak részesei. A Szerződő Államok tekintetében a jelen Egyezmény az említett Párizsi és Havannai Egyezmény helyébe lép.
81. cikk
A meglevő egyezmények nyilvántartásbavétele
A jelen Egyezmény hatálybalépésekor meglevő minden ilyen légügyi egyezményt, amelyet Szerződő Állam és más Állam, vagy Szerződő Állam légi közlekedési vállalata és más Állam, illetőleg légi közlekedési vállalata között kötöttek, a Tanácsnál haladéktalanul nyilvántartásba kell vétetni.
82. cikk
Ellentétes egyezmények megszűnése
A Szerződő Államok tudomásul veszik azt, hogy a jelen Egyezmény a közöttük fennálló s az Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes minden kötelezettséget és megállapodást megszüntet; kötelezik magukat arra, hogy ilyen kötelezettséget nem vállalnak és ilyen megállapodást nem létesítenek. Az a Szerződő Állam, amely – mielőtt a Szervezet tagjává vált – nem Szerződő Állammal, illetőleg Szerződő Állam vagy nem Szerződő Állam állampolgárával szemben az Egyezmény rendelkezéseivel ellentétes kötelezettséget vállalt, köteles azonnal lépéseket tenni annak érdekében, hogy kötelezettségétől szabaduljon. Ha a Szerződő Állam légi közlekedési vállalata vállalt ilyen ellentétes kötelezettséget, az az Állam, amelyhez tartozik, minden erőfeszítést köteles megtenni e kötelezettség haladéktalan megszüntetésére, és minden esetben köteles is megszüntetni azt, amint ilyen intézkedésre az Egyezmény hatálybalépése után jogszerű mód nyílik.
83. cikk
Új megállapodások nyilvántartásbavétele
A 82. cikk rendelkezéséhez képest a jelen Egyezménnyel nem ellentétes megállapodást a Szerződő Államok köthetnek. Az ilyen megállapodást haladéktalanul nyilvántartásba kell vétetni a Tanácsnál, amely azt mielőbb közzéteszi.
XVIII. fejezet
Vitás kérdések és a kötelezettségek megsértése
84. cikk
A vitás kérdések rendezése
Ha két vagy több Szerződő Állam között az Egyezmény és Függelékei értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát nem lehet tárgyalások útján rendezni, a vitás kérdést az abban érintett bármelyik Állam kérésére a Tanács dönti el. A Tanácsnak a vitában érdekelt tagja nem szavazhat a vitás kérdésnek a Tanács részéről történő megvizsgálásakor. A Szerződő Állam a Tanács határozata ellen a vitában érdekelt többi féllel történt megegyezés alapján fellebbezhet vagy a 85. cikkben említett eseti választott bírósághoz vagy az Állandó Nemzetközi Bírósághoz. A fellebbezést a Tanács határozatának kézhezvételétől számított hatvan napon belül a Tanácsnak be kell jelenteni.
85. cikk
Választott bírósági eljárás
Ha a vitában a Tanács határozatát megfellebbezték, s a Szerződő Állam nem fogadta el az Állandó Nemzetközi Bíróság Alapszabályát és a vitában résztvevő Szerződő Államok a választott bíróság összetételében nem tudtak megegyezni, a vitában résztvevő mindegyik Szerződő Állam egy választott bírót nevez meg, akik megállapodnak az elnök személyében. Ha a vitában résztvevő Szerződő Állam a fellebbezés keltétől számított három hónapon belül választott bírót nem nevez meg, ennek az Államnak a nevében a választott bírót a Tanács elnöke jelöli ki, a Tanács által rendszeresített, megfelelő minősítésű személyek jegyzékéből. Ha a választott bírák az elnök személyében harminc napon belül nem tudnak megegyezni, az elnököt az említett jegyzékből a Tanács elnöke jelöli ki. A választott bírák és az elnök ezt követően megalakítják a választott bíróságot. A jelen és a 84. cikk alapján felállított választott bíróság eljárási szabályait maga állapítja meg, határozatait többségi szavazattal hozza, annak fenntartásával, hogy a Tanács dönthet eljárási kérdésekben, ha olyan késedelem mutatkozik, amelyet túlságosan hosszúnak tart.
86. cikk
Fellebbezés
Ha a Tanács másként nem rendelkezik, az arról szóló határozata, hogy valamely nemzetközi légi közlekedési vállalat az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban működik-e, mindaddig hatályban marad, amíg az előterjesztett fellebbezésnek helyt nem adnak. Minden egyéb ügyben a Tanács határozatát a fellebbezés felfüggeszti mindaddig, amíg a fellebbezést el nem bírálják. Az Állandó Nemzetközi Bíróság és a választott bíróság határozata végleges és kötelező erejű.
87. cikk
Légi közlekedési vállalattal szemben alkalmazott intézkedés
A Szerződő Államok kötelezik magukat arra, hogy a területük fölött levő légtérben nem engedik meg a légi közlekedési vállalat működését, ha a Tanács úgy határozott, hogy a légi közlekedési vállalat működése nem felel meg a 86. cikkel összhangban hozot végleges határozatnak.
88. cikk
Állammal szemben alkalmazott intézkedés
A Közgyűlés felfüggesztheti annak az Államnak a szavazati jogát a Közgyűlésben és a Tanácsban, amely e fejezet rendelkezéseit megsérti.
XIX. fejezet
Háború
89. cikk
Háború és szükséghelyzet
Háború esetén az Egyezmény rendelkezései nem érinthetik a Szerződő Államok cselekvési szabadságát, akár hadviselő felek, akár semlegesek. Ugyanez az elv vonatkozik arra a Szerződő Államra, amely szükséghelyzetben levőnek nyilvánítja magát, és ezt a tényt a Tanács tudomására hozza.
XX. fejezet
Függelékek
90. cikk
Függelékek elfogadása és módosítása
a) Az 54. cikk l) pontjában említett Függelékeknek a Tanács részéről történő elfogadása az ebből a célból összehívott tanácsülésen a tagok kétharmadának a szavazatával történik; ezt követően a Tanács a Függeléket a Szerződő Államoknak megküldi. Az ilyen Függelék vagy függelékmódosítás a Szerződő Államoknak való megküldésétől számított három hónapi határidő, illetőleg a Tanács által meghatározott hosszabb határidő elteltével lép hatályba, feltéve, hogy időközben a Szerződő Államok többsége ellenvéleményét a Tanácsnál nem jelenti be.
b) A Tanács haladéktalanul értesíti a Szerződő Államokat a Függelék vagy a függelékmódosítás hatálybalépéséről.
XXI. fejezet
Megerősítés, csatlakozás, módosítás és felmondás
91. cikk
Az Egyezmény megerősítése
a) Az Egyezményt az aláíró Államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő okiratot az Amerikai Egyesült Államok kormányának levéltárában kell letétbe helyezni. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya az összes aláíró és csatlakozó Államot értesíti a letétbehelyezés időpontjáról.
b) Amint az Egyezményt huszonhat Állam megerősítette vagy ahhoz csatlakozott, az Egyezmény az említett Államok között a huszonhatodik okirat letétbehelyezésétől számított harmincadik napon hatályba lép. A később megerősítő Államok tekintetében az Egyezmény a megerősítő okirat letétbehelyezésétől számított harmincadik napon lép hatályba.
c) Az Amerikai Egyesült Államok kormányának kötelessége, hogy az összes aláíró és csatlakozó Államot értesítse az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról.
92. cikk
Csatlakozás az Egyezményhez
a) Az Egyezményhez az Egyesült Nemzetek tagjai és a velük társult Államok, valamint azok az Államok csatlakozhatnak, amelyek a jelenlegi világháborúban semlegesek maradtak.
b) A csatlakozás az Amerikai Egyesült Államok kormányához intézett értesítéssel történik, és az értesítésnek az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről történő kézhezvételétől számított harmincadik napon lép hatályba, amely erről az összes Szerződő Államot értesíti.
93. cikk
Egyéb államok felvétele
A 91. cikk és a 92. cikknek a) bekezdése alá nem eső Államoknak az Egyezményben való részvétele a világ nemzetei által a béke megőrzésére létesített általános nemzetközi szervezetnek a jóváhagyásával és a Közgyűlés négyötödének a szavazatával, a Közgyűlés által megállapított feltételek mellett engedélyezhető, feltéve, hogy a felvételhez a felvételt kérő Állam által a jelenlegi háborúban a meghódított vagy megtámadott Állam hozzájárul.
94. cikk
Az Egyezmény módosítása
a) Az Egyezmény javasolt módosítását a Közgyűlés kétharmados többséggel hagyja jóvá; ezt követően a módosítás, az ezt megerősítő Államok között akkor lép hatályba, amikor a módosítást a Közgyűlés által meghatározott számú Állam megerősítette. Az így meghatározásra kerülő számú Állam nem lehet kevesebb, mint az összes Szerződő Állam kétharmada.
b) Ha a Közgyűlésnek az az álláspontja, hogy a módosítás természete az ilyen eljárást indokolttá teszi, a Közgyűlés a megerősítést ajánló határozatában akként rendelkezhet, hogy minden olyan Állam, amely a módosítást annak hatálybalépése után meghatározott időn belül nem erősítette meg, megszűnik a Szervezet tagja és az Egyezmény részese lenni.
95. cikk
Az Egyezmény felmondása
a) Bármely Szerződő Állam az Egyezményt a hatálybalépéstől számított három év elteltével az Amerikai Egyesült Államok kormányához intézett értesítéssel felmondhatja, amely erről az összes Szerződő Államot értesíti.
b) A felmondás az értesítés kézhezvételétől számított egy év múlva lép hatályba, és csak a felmondó Államra vonatkozik.
XXII. fejezet
Meghatározások
96. cikk
Az Egyezmény szempontjából:
a) „légi járat” olyan menetrendszerű légi járat, amelyet légi járművel utasok, poggyász, áru vagy posta fuvarozása érdekében tartanak fenn;
b) „nemzetközi légi járat” olyan légi járat, amely egynél több állam területe fölötti légtéren halad át;
c) „légi közlekedési vállalat” olyan légi fuvarozási vállalat, amely nemzetközi légi járatot kínál fel vagy üzemeltet;
d) „nem kereskedelmi célból történő leszállás” olyan leszállás, amelynek nem célja utasok, poggyász, áru vagy posta felvétele, illetőleg kirakása.
AZ EGYEZMÉNY ALÁÍRÁSA
Ennek hiteléül az alulírott teljhatalmú megbízottak, akik erre kellő felhatalmazást kaptak, kormányaik nevében az Egyezményt az aláírásuk mellett feltüntetett napon aláírják.
Készült Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján, angol nyelven. Az egyaránt hiteles angol, francia és spanyol nyelvű szöveg Washingtonban nyílik meg aláírásra. Mindkét példányt az Amerikai Egyesült Államok kormányának levéltárában kell elhelyezni, amely hiteles másolatot küld az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó összes államnak.”
„JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosításáról
(Aláírva Montrealban, 1947. évi május hó 27. napján)
A Nemzetközi Polgári Repülés Szervezet Közgyűlése
az ideiglenes Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Ideiglenes Tanácsának felhívására Montrealban összeült és 1947. évi május hó 6. napján megtartotta első ülését;
kívánatosnak tartotta Chicagóban, 1944. december 7-én készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosítását;
jóváhagyta 1947. évi május hó 13. napján a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének megfelelően az említett Egyezmény következő javasolt módosítását, amelynek „93/A. cikk” lesz a megjelölése:
„93/A. cikk
a) Tekintet nélkül a 91–93. cikk rendelkezéseire,
1. annak az Államnak, amelynek kormányát az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének javaslatára kizárják olyan nemzetközi szervezetből, amelyet az Egyesült Nemzetek alapított, vagy amely később ennek szervezetévé vált, a Nemzetközi Polgári Repülés Szervezeti tagsága is megszűnik;
2. annak az Államnak, amelyet kizárnak az Egyesült Nemzetekből a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeti tagsága is megszűnik, kivéve ha az Egyesült Nemzetek Közgyűlése kizárási határozatában ennek ellenkezőjét ajánlja.
b) Az az Állam, amelynek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeti tagsága az a) bekezdés értelmében megszűnik, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének jóváhagyásával ismét tagja lehet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, ha ezt a Tanács tagjainak többsége javasolja és jóváhagyja.
c) Ha a Szervezet tagjának az Egyesült Nemzeteknél e tagságából folyó jogait és kedvezményeit felfüggesztették, az Egyesült Nemzetek kérésére a tagságból folyó jogai és kedvezményei a Szervezetnél is felfüggeszthetők”;
az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében 1947. május hó 16. napján huszonnyolcban határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak számát, amelyeknek a megerősítése után a módosítás hatályba lép;
ugyanezen a napon utasította a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkárát, hogy készítse el a Jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a javasolt módosítást, továbbá felhatalmazást adott arra, hogy a Jegyzőkönyvet a Közgyűlés első ülésének elnöke és főtitkára írja alá.
Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően,
a Jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely az említett Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;
a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában történő letétbehelyezés céljából a Szervezet főtitkárához kell eljuttatni, aki haladéktalanul értesíti az összes Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének napjáról;
az Egyezmény javasolt módosítása azon Államok tekintetében, amelyek a Jegyzőkönyvet megerősítették, akkor lép hatályba, amikor a huszonnyolcadik megerősítő okiratot letétbe helyezték;
a Szervezet főtitkára haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról az időpontról, amikor a javasolt módosítás hatályba lép;
a javasolt módosítás azon Állam tekintetében, amely az említett időpont után erősíti meg a Jegyzőkönyvet, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Szervezet irattárában letétbe helyezi.
Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése első ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.
Készült Montrealban, 1947. évi május hó 27. napján egy-egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”
„JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosításáról
(Aláírva Montrealban, 1954. évi június hó 14. napján)
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése
1954. évi június hó 1. napján Montrealban összeült nyolcadik ülésére;
kívánatosnak tartotta a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosítását;
jóváhagyta 1954. évi június hó 14. napján az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének megfelelően az Egyezmény következő javasolt módosítását;
Az Egyezmény 45. cikkének végén a pontot vesszővel kell helyettesíteni és e cikket a következő szöveggel kell kiegészíteni:
„nem ideiglenes jelleggel pedig a Közgyűlés határozatával, amelyet a Közgyűlés által meghatározott számú szavazattal hoznak meg. Az ily módon meghatározott szavazatszám nem lehet kevesebb, mint a Szerződő Államok össz-létszámának a háromötöde.”;
Az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében negyvenkettőben határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak a számát, amelyeknek a megerősítése után a javasolt módosítás hatályba lép;
elhatározta, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkára Jegyzőkönyvet készít angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek; a Jegyzőkönyv tartalmazza a javasolt módosítást és a következő határozatokat.
Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően,
a Jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és főtitkára írja alá;
a Jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;
a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni;
a Jegyzőkönyv az azt megerősítő Államok között azon a napon lép hatályba, amikor a negyvenkettedik megerősítő okiratot letétbe helyezték;
a főtitkár haladéktalanul értesít minden Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének a napjáról;
a főtitkár haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról a napról, amikor a Jegyzőkönyv hatályba lép;
a Jegyzőkönyv azon Szerződő Állam tekintetében, amely azt az említett nap után erősíti meg, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezi.
Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése nyolcadik ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.
Készült Montrealban, 1954. évi június hó 14. napján, egy-egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”
„JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosításáról
(Aláírva Montrealban, 1954. évi június hó 14. napján)
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése
1954. évi június hó 1. napján Montrealban összeült nyolcadik ülésére;
kívánatosnak tartotta a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosítását;
jóváhagyta 1954. évi június hó 14. napján az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének megfelelően az Egyezmény következő javasolt módosításait:
a 48. cikk a) bekezdésében az „évenként” szót a „legalább három évenként” kifejezéssel kell helyettesíteni;
a 49. cikk e) pontjában az „éves költségvetés” kifejezést „éves költségvetések” kifejezéssel kell helyettesíteni;
a 61. cikkben az „éves költségvetést” és „megszavazza a költségvetést” kifejezést „éves költségvetéseket” és „megszavazza a költségvetéseket” kifejezéssel kell helyettesíteni;
Az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében negyvenkettőben határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak a számát, amelyeknek a megerősítése után a javasolt módosítások hatályba lépnek;
elhatározta, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkára Jegyzőkönyvet készít angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek; a Jegyzőkönyv tartalmazza a javasolt módosításokat és a következő határozatokat.
Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően
a Jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és főtitkára írja alá;
a jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;
a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni;
a Jegyzőkönyv az azt megerősítő Államok között azon a napon lép hatályba, amikor a negyvenkettedik megerősítő okiratot letétbe helyezték;
a főtitkár haladéktalanul értesít minden Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének a napjáról;
a főtitkár haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról a napról, amikor a Jegyzőkönyv hatályba lép;
a Jegyzőkönyv azon Szerződő Állam tekintetében, amely azt az említett nap után erősíti meg, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezi.
Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése nyolcadik ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.
Készült Montrealban, 1954. évi június hó 14. napján, egy-egy példányban, angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”
„JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosításáról
(Aláírva Montrealban, 1961. évi június hó 21. napján)
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése
1961. évi június hó 19. napján Montrealban összeült tizenharmadik (rendkívüli) ülésére;
figyelembe vette, hogy a Szerződő Államok általános kívánsága a Tanács tagjai számának az emelése;
helyesnek találta, hogy a Tanácsban hat további tagsági helyet létesítsenek, és ehhez képest a tagok számát huszonegyről huszonhétre emeljék;
kívánatosnak tartotta az említett célból a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosítását;
jóváhagyta 1961. évi június hó 21. napján az említett Egyezmény 94. cikkének a) bekezdésével összhangban az Egyezmény következő módosítását:
az Egyezmény 50. cikkének a) bekezdéséből a „huszonegy” szót el kell hagyni és „huszonhét”-tel kell helyettesíteni;
az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében ötvenhatban határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak a számát, amelyeknek a megerősítése után a javasolt módosítás hatályba lép;
elhatározta, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkára Jegyzőkönyvet készít angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek; a Jegyzőkönyv tartalmazza a javasolt módosítást és a következő határozatokat.
Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően,
a Szervezet főtitkára elkészítette a Jegyzőkönyvet;
a Jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;
a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni;
a Jegyzőkönyv az azt megerősítő Államok között azon a napon lép hatályba, amikor az ötvenkettedik megerősítő okiratot letétbe helyezték;
a főtitkár haladéktalanul értesít minden Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének a napjáról;
a főtitkár haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról a napról, amikor a Jegyzőkönyv hatályba lép;
a Jegyzőkönyv azon Szerződő Állam tekintetében, amely azt az említett nap után erősíti meg, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezi.
Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése tizenharmadik (rendkívüli) ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.
Készült Montrealban, 1961. évi június hó 21. napján, egy-egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”
„JEGYZŐKÖNYV
a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény módosításáról
(Aláírva Rómában, 1962. évi szeptember hó 15. napján)
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése
1962. évi augusztus hó 21. napján Rómában összeült tizennegyedik ülésére;
tudomásul vette a Szerződő Államoknak azt az általános kívánságát, hogy a rendkívüli Közgyűlés összehívásának kérésére jogosult Államok – jelenleg tízben meghatározott – számát emelni kellene;
helyesnek találta, hogy ezt a számot a Szerződő Államok összlétszámának az egyötödére emeljék;
szükségesnek találta az említett célból a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezménynek a következő módosítását:
„az Egyezmény 48. cikkének a) bekezdéséből a második mondatot el kell hagyni, és a következő mondattal kell helyettesíteni: A Közgyűlés bármikor tarthat rendkívüli ülést a Tanács felhívására, vagy a Szerződő Államok legalább egyötödének a főtitkárhoz intézett kérésére”;
az említett Egyezmény 94. cikke a) bekezdésének értelmében hatvanhatban határozta meg azoknak a Szerződő Államoknak a számát, amelyeknek a megerősítése után a javasolt módosítás hatályba lép;
elhatározta, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet főtitkára Jegyzőkönyvet készít angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek; a Jegyzőkönyv tartalmazza a javasolt módosítást és a következő határozatokat.
Ehhez képest, a Közgyűlés említett intézkedésének megfelelően,
a Szervezet főtitkára megszövegezte a Jegyzőkönyvet;
a Jegyzőkönyvet minden Állam megerősítheti, amely a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott;
a megerősítő okiratot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél kell letétbe helyezni;
a Jegyzőkönyv az azt megerősítő Államok között azon a napon lép hatályba, amikor a hatvanhatodik megerősítő okiratot letétbe helyezték;
a főtitkár haladéktalanul értesít minden Szerződő Államot a megerősítő okiratok letétbehelyezésének a napjáról;
a főtitkár haladéktalanul értesíti az Egyezmény összes részesét és aláíróját arról a napról, amikor a Jegyzőkönyv hatályba lép;
a Jegyzőkönyv azon Szerződő Állam tekintetében, amely azt az említett nap után erősíti meg, akkor lép hatályba, amikor megerősítő okiratát a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél letétbe helyezi.
Ennek hiteléül – a Közgyűlés felhatalmazása alapján – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Közgyűlése tizennegyedik ülésének elnöke és főtitkára aláírja a Jegyzőkönyvet.
Készült Rómában, 1962. évi szeptember hó 15. napján, egy-egy példányban angol, francia és spanyol nyelven, amelyek egyaránt hitelesek. A Jegyzőkönyv a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet irattárában marad letétben; hiteles másolatát a Szervezet főtitkára megküldi a Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján készült, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény minden részesének és aláírójának.”
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, azonban az Egyezmény rendelkezéseit az 1969. évi november 30. napjától, a jegyzőkönyvek rendelkezéseit az 1970. évi október hó 30. napjától kell alkalmazni.
(2) * A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
(3) *
