A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1972. évi 8. törvényerejű rendelet

a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában, az 1970. évi december hó 16. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratainak letétbe helyezése a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányánál az 1971. évi augusztus hó 13. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában, az 1970. évi december hó 16. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„Egyezmény a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről

Az Egyezményben részes Államok

figyelembe véve, hogy a repülésben levő légi jármű hatalomba kerítésére vagy az ilyen légi jármű fölötti ellenőrzés gyakorlására irányuló jogellenes cselekmények veszélyeztetik a személyek és a vagyontárgyak biztonságát, súlyosan zavarják a légiforgalmat és aláássák a világ népeinek a polgári repülés biztonságába vetett bizalmát,

figyelembe véve, hogy e cselekmények súlyos aggodalmat keltenek,

figyelembe véve, hogy az e cselekményektől való visszatartás céljából sürgős szükség van az elkövetők megbüntetésére irányuló megfelelő intézkedésekre,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Aki a repülésben levő légi jármű fedélzetén

a) erőszak, erőszakkal fenyegetés vagy bármilyen más megfélemlítés útján e légi járművet jogellenesen hatalmába keríti vagy e légi jármű fölött ilyen módon ellenőrzést gyakorol vagy e cselekmények bármelyikét megkísérli,

b) olyan személy bűntársa, aki e cselekmények bármelyikét elköveti vagy annak elkövetését megkísérli,

bűncselekményt követ el (a továbbiakban: „bűncselekmény”).

2. Cikk

A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a bűncselekményt súlyos büntetéssel rendelik büntetni.

3. Cikk

1. Az Egyezmény alkalmazása szempontjából a légi járművet repülésben levőnek kell tekinteni attól kezdve, amikor a beszállást követően mindegyik külső ajtaját becsukták, mindaddig, amíg a kiszállás céljából ezek valamelyikét ki nem nyitják. Kényszerleszállás esetén a légi járművet addig kell repülésben levőnek tekinteni, amíg az illetékes hatóság a légi járműért, valamint a fedélzeten levő személyekért és vagyontárgyakért a felelősséget át nem veszi.

2. Az Egyezmény nem alkalmazható katonai, vám- vagy rendőrségi szolgálatra használt légi járműre.

3. Az Egyezmény csak akkor alkalmazható, ha annak a légi járműnek, amelynek fedélzetén a bűncselekményt elkövették, a felszállási vagy a tényleges leszállási helye a légi járművet lajstromozó állam területén kívül esik, tekintet nélkül arra, hogy a légi jármű nemzetközi vagy belföldi repülésben volt-e.

4. Az 5. Cikkben említett esetekben az Egyezmény nem alkalmazható, ha annak a légi járműnek, amelynek fedélzetén a bűncselekményt elkövették, a felszállási és a tényleges leszállási helye ugyanannak az államnak a területére esik, amely államon az 5. Cikkben meghatározott Államok valamelyikét kell érteni.

5. A 6., 7., 8. és 10. Cikket kell alkalmazni a 3. és a 4. bekezdésre való tekintet nélkül, a légi jármű felszállási vagy tényleges leszállási helyétől függetlenül, ha az elkövető vagy a gyanúsított a légi járművet lajstromozó Államon kívüli más Állam területén kerül kézre.

4. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Állam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a bűncselekmény, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatban a gyanúsított által a légi jármű utasai vagy személyzete ellen elkövetett bármely más erőszakos cselekmény tekintetében joghatósága legyen a következő esetekben:

a) ha a bűncselekményt az ebben az Államban lajstromozott légi jármű fedélzetén követték el;

b) ha a légi jármű, amelynek fedélzetén a bűncselekményt elkövették, a gyanúsítottal a fedélzetén ennek az Államnak a területén száll le;

c) ha a bűncselekményt személyzet nélkül bérelt légi jármű fedélzetén követték el és a bérbevevő üzleti tevékenységének központja, vagy - ennek hiányában - a lakóhelye (székhelye) ebben az Államban van.

2. Mindegyik Szerződő Állam hasonlóképpen megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy joghatósága legyen a bűncselekmény tekintetében, abban az esetben, ha a területén levő gyanúsítottat a 8. Cikk rendelkezései alapján nem adja ki az e cikk 1. bekezdésében említett Államok egyikének sem.

3. Az Egyezmény nem zárja ki a büntető joghatóságnak a belső jogszabályokkal összhangban történő gyakorlását.

5. Cikk

Ha a Szerződő Államok olyan közös légiközlekedési vállalatot vagy nemzetközi üzemeltető szervezetet alapítanak, amely közös vagy nemzetközi lajstromozású légi járművet üzemeltet, minden légi jármű tekintetében megfelelő módon kijelölik maguk közül azt az Államot, amely az Egyezmény szempontjából lajstromozó Államnak minősül, és mint ilyen, joghatóságot gyakorol; a kijelölésről értesítik a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet, amely erről tájékoztatja az Egyezményben részes Államokat.

6. Cikk

1. Ha bármelyik Szerződő Állam úgy találja, hogy a körülmények ezt indokolják, a területén levő elkövetőt vagy gyanúsítottat őrizetbe veszi, illetőleg egyéb intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon. Az őrizetbe vételt és az egyéb intézkedéseket ennek az Államnak a joga szerint kell foganatosítani, de legfeljebb annyi ideig lehet fenntartani, amennyi a büntető vagy a kiadatási eljárás megindításához szükséges.

2. Az említett Állam a tényállás megállapítása céljából haladéktalanul előzetes vizsgálatot folytat.

3. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően őrizetbe vett személynek segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy haladéktalanul érintkezésbe léphessen annak az Államnak a legközelebbi megfelelő képviselőjével, amelynek az állampolgára.

4. Ha valamelyik Állam e cikk rendelkezéseinek megfelelően valakit őrizetbe vett, haladéktalanul értesíti azt az Államot, amelyik a légi járművet lajstromozta, a 4. Cikk 1. bekezdésének c) pontjában említett Államot, azt az Államot, amelyiknek az őrizetbe vett személy az állampolgára - és ha jónak látja, bármely más érdekelt Államot is - az őrizetbevétel tényéről és azokról a körülményekről, amelyek a fogvatartást indokolják. Az e cikk 2. bekezdésében említett előzetes vizsgálatot végző Állam a vizsgálat eredményéről haladéktalanul értesíti a felsorolt Államokat, és közli velük, hogy kíván-e joghatóságot gyakorolni.

7. Cikk

Ha az a Szerződő Állam, amelynek a területén a gyanúsított kézrekerült, a gyanúsítottat nem adja ki, köteles gondoskodni arról, hogy az ügy - mindennemű kivétel nélkül és függetlenül attól, hogy a bűncselekményt a területén követték-e el - a büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes hatóság elé kerüljön. E hatóság a határozatát ugyanolyan módon hozza meg, mint az említett Állam jogszabályai szerint súlyosnak minősülő közönséges bűncselekmény esetében.

8. Cikk

1. A bűncselekményt a Szerződő Államok között kötött valamennyi kiadatási szerződés szempontjából kiadatási bűncselekménynek kell tekinteni. A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a bűncselekményt az egymás között a jövőben megkötendő kiadatási szerződéseikbe kiadatási bűncselekményként felveszik.

2. Ha valamelyik Szerződő Állam, amelyik a kiadatást szerződéstől teszi függővé, olyan Államtól kap kiadatási kérelmet, amelyikkel nincs ilyen szerződése, az Egyezményt a bűncselekmény szempontjából - tetszése szerint - a kiadatás jogalapjának tekintheti. A kiadatás egyéb feltételeire a megkeresett Állam jogszabályai az irányadók.

3. Azok a Szerződő Államok, amelyek a kiadatást nem teszik függővé kiadatási szerződéstől, a bűncselekményt egymás között - a megkeresett állam jogszabályaiban meghatározott feltételek szerint - kiadatási bűncselekménynek ismerik el.

4. A bűncselekményt a Szerződő Államok közötti kiadatás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha nemcsak az elkövetés helyén követték volna el, hanem annak az Államnak a területén is, amely a 4. Cikk 1. bekezdése szerint köteles a joghatóságát megállapítani.

9. Cikk

1. Ha az 1. Cikk a) pontjában említett valamelyik cselekményt elkövették vagy készülnek elkövetni, a Szerződő Államok minden megfelelő intézkedést megtesznek, hogy visszaállítsák, illetőleg fenntartsák a légi jármű törvényes parancsnokának a légi jármű fölötti ellenőrzését.

2. Az előző bekezdésben említett esetben az a Szerződő Állam, amelynek területén a légi jármű, a légi jármű utasai vagy személyzete van, megkönnyíti az utasoknak és a légi jármű személyzetének, hogy - amint ez lehetséges - folytassák az útjukat, a légi járművet és rakományát pedig késedelem nélkül visszaszolgáltatja a jogos birtokosának.

10. Cikk

1. A Szerződő Államok a legszélesebb körű jogsegélyt nyújtják egymásnak a bűncselekmény, illetőleg a 4. Cikkben említett egyéb cselekmények miatt indított büntetőeljárás során. A jogsegély iránti kérelem teljesítésére minden esetben a megkeresett Állam jogszabályai az irányadók.

2. E cikk 1. bekezdésének a rendelkezései nem érintik az olyan kétoldalú vagy többoldalú szerződésben meghatározott kötelezettségeket, amely szerződés a büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegélyt egészben vagy részben szabályozza vagy szabályozni fogja.

11. Cikk

Mindegyik Szerződő Állam a belső jogszabályainak megfelelően - amint lehet - a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának jelentést tesz a birtokában levő azokról a lényeges adatokról, amelyek a következőkre vonatkoznak:

a) a bűncselekmény körülményei;

b) a 9. Cikk szerint megtett intézkedések;

c) az elkövetővel vagy a gyanúsítottal kapcsolatos intézkedések, különösen a kiadatási vagy más hatósági eljárás eredménye.

12. Cikk

1. A Szerződő Államok között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban keletkezett olyan vitás ügyet, amelyet nem tudnak tárgyalások útján elintézni, bármelyikük kérésére választottbíróság elé kell terjeszteni. Ha a választottbírósági eljárásra irányuló kérelem benyújtásának napjától számított hat hónapon belül a Felek nem tudnak megegyezni a választottbíróság szervezetében, az ügyet bármelyik Fél a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti, a Bíróság Alapszabályzatának megfelelő kérelem benyújtásával.

2. Az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy az ahhoz való csatlakozáskor bármelyik Állam kijelentheti, hogy az előző bekezdést nem tekinti magára nézve kötelezőnek. A többi Szerződő Államot nem kötik az előző bekezdésben foglaltak azzal a Szerződő Állammal szemben, amely ilyen fenntartást tett.

3. Az a Szerződő Állam, amely az előző bekezdésnek megfelelően fenntartást tett, azt a Letéteményes Kormányokhoz intézett értesítésével bármikor visszavonhatja.

13. Cikk

1. Az Egyezmény aláírás céljából nyitva áll Hágában, az 1970. évi december hó 16. napjától azoknak az Államoknak a számára, amelyek Hágában az 1970. évi december hó 1. és 16. napja között tartott Nemzetközi Légijogi Konferencián (a továbbiakban: Hágai Konferencia) részt vettek. Az Egyezmény az 1970. évi december hó 31. napja után aláírás céljából nyitva áll minden Állam számára Moszkvában, Londonban és Washingtonban. Bármelyik Állam, amely a 3. bekezdésben meghatározott hatálybalépés előtt nem írja alá az Egyezményt, ahhoz bármikor csatlakozhat.

2. Az Egyezményt az aláíró Államoknak meg kell erősíteniök. A megerősítő okiratokat és a csatlakozási okiratokat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni, amelyek ezennel Letéteményes Kormányoknak jelöltetnek ki.

3. Az Egyezmény attól az időponttól számított harmincadik napon lép hatályba, amikor tíz olyan állam, amely részt vett a Hágai Konferencián és aláírta az Egyezményt, a megerősítő okiratát letétbe helyezte.

4. Más Államok tekintetében az Egyezmény az e cikk 3. bekezdése szerinti hatálybalépése napján, illetőleg a megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbehelyezésétől számított harmincadik napon lép hatályba, aszerint, hogy melyik időpont a későbbi.

5. A Letéteményes Kormányok haladéktalanul értesítik az aláíró és a csatlakozó Államokat az egyes aláírásoknak, az egyes megerősítő vagy csatlakozási okiratok letétbehelyezésének és az Egyezmény hatálybalépésének az időpontjáról, valamint az egyéb közlésekről.

6. Amikor az Egyezmény hatályba lépett, azt a Letéteményes Kormányok az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. Cikke, valamint a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény (Chicago, 1944.) 83. Cikke szerint nyilvántartásba vetetik.

14. Cikk

1. Az Egyezményt a Letéteményes Kormányokhoz intézett írásbeli értesítéssel bármelyik Szerződő Állam felmondhatja.

2. A felmondás attól a naptól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a felmondásról szóló értesítést a Letéteményes Kormányok átvették.

Ennek hiteléül az alulírott teljhatalmú megbízottak, akiket erre Kormányuk megfelelően felhatalmazott, aláírták az Egyezményt.

Készült Hágában, az ezerkilencszázhetvenedik évi december hó tizenhatodik napján, három eredeti példányban, mindegyik négy hiteles szöveggel, angol, francia, orosz és spanyol nyelven.”

3. § A Magyar Népköztársaság az Egyezményt azzal a fenntartással erősítette meg, hogy az Egyezmény 12. Cikkének 1. bekezdésében foglaltakat nem tekinti magára nézve kötelezőnek.

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1971. évi október hó 14. napjától kell alkalmazni.

(2) *  A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére