A jogszabály mai napon ( 2019.10.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1972. évi 14. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Budapesten 1971. november 26-án aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről * 

(A megerősítő okiratok kicserélése 1972. május 20-án Szófiában megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Budapesten 1971. november 26-án aláírt konzuli egyezményt és az egyezményhez tartozó jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény és jegyzőkönyv eredeti magyar szövege a következő:

„Konzuli egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa

attól az óhajtól áthatva, hogy baráti kapcsolataikat a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában az 1969. évi július hó 10. napján aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés alapján tovább fejlesszék,

figyelembe véve, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában az 1958. évi július hó 27. napján aláírt Konzuli Egyezmény megújításra vár,

elhatározták, hogy megkötik ezt az Egyezményt és e célból meghatalmazottaikat kinevezték, akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. fejezet

Meghatározások

1. Cikk

Az Egyezményben használt kifejezések jelentése a következő:

1. „Konzulátuson” főkonzulátust, konzulátust, alkonzulátust és konzuli ügynökséget kell érteni.

2. A „Konzulátus vezetőjén” a főkonzult, a konzult, az alkonzult és a konzuli ügynököt kell érteni, aki a konzulátust vezeti.

3. „Konzuli tisztviselőn” kell érteni minden olyan személyt - ideértve a konzulátus vezetőjét is - akit konzuli feladatok ellátására hatalmaztak fel. „Konzuli tisztviselő” az a személy is, akit a konzulátusra a konzuli munka tanulmányozására küldenek ki (gyakornok).

4. „Konzuli alkalmazotton” kell érteni minden olyan személyt, aki nem konzuli tisztviselő és igazgatási vagy műszaki feladatokat lát el a konzulátuson. „Konzuli alkalmazott” továbbá a konzulátus kisegítő személyzetének tagja is.

5. „Hajón” a küldő állam lobogójának használatára jogosult hajót kell érteni.

II. fejezet

Konzulátus létesítése. A konzuli tisztviselő kinevezése

2. Cikk

(1) Konzulátust a fogadó államban csak ennek az államnak a beleegyezésével lehet létesíteni.

(2) A konzulátus székhelyét, rangját és a konzuli kerületet a küldő és a fogadó állam közös megállapodásban határozza meg.

3. Cikk

(1) A küldő állam a konzulátus vezetőjének kinevezése előtt diplomáciai úton megkéri a fogadó állam beleegyezését a kinevezéshez.

(2) A küldő állam a beleegyezés kézhezvétele után diplomáciai képviselete útján megküldi a fogadó állam külügyminisztériumának a konzuli kinevezési okiratot (konzuli pátens) vagy a konzulátus vezetőjének kinevezéséről szóló más okiratot. Ebben meg kell jelölni a konzulátus vezetőjének családi és utónevét, állampolgárságát, rangját, a konzuli kerületet, amelyben a konzuli tevékenységét ki fogja fejteni és a konzulátus székhelyét.

(3) A fogadó állam a konzuli kinevezési okirat vagy a konzulátus vezetőjének kinevezéséről szóló más okirat bemutatása után a lehető legrövidebb időn belül kiadja részére a működési engedélyt (exequatur) vagy más engedélyt.

(4) A konzulátus vezetője csak a fogadó állam által kiadott működési engedély vagy más engedély kiadása után kezdheti meg feladatai ellátását.

(5) A fogadó állam a működési engedély vagy más engedély kiadása előtt beleegyezését adhatja a konzulátus vezetőjének feladatai ideiglenes ellátásához.

(6) A fogadó állam hatóságai a működési engedély vagy más engedély, illetőleg az ideiglenes működésre vonatkozó beleegyezés megadásakor megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzulátus vezetője a feladatait elláthassa.

4. Cikk

A küldő állam közli a fogadó állam külügyminisztériumával annak a konzuli tisztviselőnek családi és utónevét, állampolgárságát, rangját és beosztását, akit a konzulátusra nem a konzulátus vezetőjének nevez ki.

5. Cikk

Konzuli tisztviselő csak a küldő állam állampolgára lehet.

6. Cikk

A fogadó állam diplomáciai úton bármikor - anélkül, hogy a döntését meg kellene indokolnia - közölheti a küldő állammal, hogy a konzulátus vezetőjének működési engedélyét, vagy más engedélyét visszavonja, illetőleg, hogy a konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott elfogadhatatlan. Ilyen közlés esetén a küldő állam visszahívja a konzulátus vezetőjét, a konzuli tisztviselőt vagy a konzuli alkalmazottat. Ha a küldő állam ésszerű határidőn belül nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a fogadó állam megtagadhatja, hogy ezt a személyt a konzulátus vezetőjének, illetőleg konzuli tisztviselőnek vagy konzuli alkalmazottnak elismerje.

III. fejezet

Könnyítések, kiváltságok és mentességek

7. Cikk

A fogadó állam gondoskodik a konzuli tisztviselő védelméről és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a feladatait elláthassa, és hogy élvezhesse azokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket az Egyezmény, valamint a fogadó állam jogszabályai biztosítanak. A fogadó állam megteszi a szükséges intézkedéseket a konzulátus és a konzuli tisztviselő lakásának védelmére.

8. Cikk

(1) Ha a konzulátus vezetője valamilyen okból nem tudja a feladatait ellátni, vagy ha a tisztsége ideiglenesen megüresedik, a küldő állam megbízhatja a konzulátus ideiglenes vezetésével e konzulátus vagy a fogadó államban működő másik konzulátusa konzuli tisztviselőjét, illetőleg a fogadó államban működő diplomáciai személyzetének egyik tagját. Ennek a személynek a családi és utónevét előzetesen közölni kell a fogadó állam külügyminisztériumával.

(2) A konzulátus ideiglenes vezetésével megbízott személy a konzulátus vezetőjének feladatait látja el. Ugyanazok a kötelezettségek terhelik és ugyanazokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket élvezi, mint ha a 3. Cikk rendelkezéseinek megfelelően nevezték volna ki.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint a konzulátus ideiglenes vezetésével a küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagját bízták meg, e megbízás nem érinti diplomáciai kiváltságait és mentességeit.

9. Cikk

(1) Ennek az Egyezménynek a konzuli tisztviselő jogairól és kötelezettségeiről szóló rendelkezései kiterjednek a küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének arra a tagjára is, akit a fogadó államban konzuli feladatok teljesítésével bíztak meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személy konzuli tevékenysége nem érinti a diplomáciai kiváltságait és mentességeit.

10. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó államban a fogadó állam jogszabályainak megfelelően földterületek, épületek vagy épületrészek tekintetében tulajdonjogot vagy bérleti jogot szerezhet a konzulátus, valamint a konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak lakása céljára.

(2) A fogadó állam szükség esetén segítséget nyújt a küldő államnak a fenti célokra szükséges földterületek, épületek és épületrészek tulajdonjogának vagy bérleti jogának a megszerzéséhez.

11. Cikk

(1) A küldő állam címerét, valamint a küldő állam és a fogadó állam nyelvén a konzulátus elnevezését el lehet helyezni azon az épületen, amelyben a konzulátus van.

(2) A konzulátusra, valamint a konzulátus vezetőjének lakására ki lehet tűzni a küldő állam zászlaját.

(3) A konzulátus vezetője kitűzheti közlekedési eszközeire a küldő állam zászlaját.

12. Cikk

(1) A kizárólag a konzulátus céljaira használt épület vagy épületrész, valamint az ezekhez tartozó földterület sérthetetlen.

(2) A fogadó állam hatóságai a konzulátus vezetőjének, a küldő állam diplomáciai képviselete vezetőjének, vagy az általuk kinevezett személynek engedélye nélkül nem léphetnek be a kizárólag a konzulátus céljaira használt épületbe, épületrészbe, valamint az ezekhez tartozó földterületekre.

(3) E cikk rendelkezéseit alkalmazni kell a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott lakására is.

13. Cikk

A konzuli irattár mindig és az elhelyezésétől függetlenül sérthetetlen. Nem hivatalos iratokat nem szabad a konzuli irattárban őrizni.

14. Cikk

(1) A konzulátusnak jogában áll, hogy érintkezzen a kormányával, a küldő államnak a fogadó államban levő diplomáciai képviseletével és konzulátusaival. E célra a konzulátus igénybe veheti a hírközlés valamennyi szokásos eszközét, rejtjelt, futárokat és lepecsételt küldeményeket (zsákok, táskák stb.). Rádióadó-állomást a konzulátus csak a fogadó állam beleegyezésével létesíthet és használhat. A hírközlés szokásos eszközeinek használatánál a konzulátusra ugyanazokat a díjtételeket kell alkalmazni, mint a diplomáciai képviseletre.

(2) A konzulátus hivatalos levelezése - függetlenül attól, hogy milyen hírközlési eszközt használ -, valamint a konzulátus lepecsételt és a hivatalos jelleget feltüntető, jól látható külső jellel ellátott küldeményei sérthetetlenek. Ezeket a fogadó állam hatóságai nem ellenőrizhetik és nem tarthatják vissza.

(3) Annak a személynek, aki konzuli küldeményt szállít, a fogadó állam ugyanazokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket biztosítja, mint a küldő állam diplomáciai futárának.

(4) Konzuli küldeményt hajó vagy repülőgép parancsnoka is vihet. A parancsnokot el kell látni olyan okirattal, amelyben feltüntetik a küldemény darabszámát, a parancsnokot azonban nem lehet konzuli futárnak tekinteni. A konzuli tisztviselő a konzuli küldeményt közvetlenül és akadálymentesen veheti át a hajó vagy a repülőgép parancsnokától.

15. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott személye sérthetetlen. Nem lehet őket letartóztatni, sem a személyes szabadságukat bármilyen más módon korlátozni. A fogadó állam köteles számukra a kellő tiszteletet megadni és megtenni minden szükséges intézkedést, hogy a személyük, szabadságuk vagy méltóságuk bármilyen megsértését megelőzze.

16. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott mentes a fogadó állam joghatósága alól, kivéve a diplomáciai kapcsolatokról szóló, az 1961. évi április hó 18. napján aláírt Bécsi Szerződés 31. Cikke 1. pontjának a), b) és c) alpontjában, valamint a 3. pontjában meghatározott eseteket.

(2) A konzuli tisztviselővel és a konzuli alkalmazottal együtt élő családtagok ugyanúgy mentesek a fogadó állam joghatósága alól és ugyanolyan személyes sérthetetlenséget élveznek, mint a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott.

(3) A küldő állam lemondhat a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, valamint ezek családtagjainak a fogadó állam joghatósága alóli mentességéről. A lemondásnak minden esetben kifejezettnek kell lennie és azt írásban kell közölni. A joghatóság alóli mentességről való lemondás polgári jogi és államigazgatási ügyekben nem jelent lemondást a meghozott határozat végrehajtása alóli mentességről. Erre vonatkozóan külön lemondásra van szükség.

(4) Ha az e cikk rendelkezései szerint a fogadó állam joghatósága alól mentes személy keresetet indít, az alapkeresettel összefüggő viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességre.

17. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott - ha az utóbbi nem a fogadó állam állampolgára - nem köteles tanúvallomást tenni.

(2) A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott - ha ez utóbbi nem a fogadó állam állampolgára - felkérésre, a küldő állam beleegyezése alapján tanúvallomást tehet.

(3) Nem lehet kényszerítő intézkedést alkalmazni abból a célból, hogy a konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott - ha ez utóbbi nem a fogadó állam állampolgára - tanúvallomást tegyen, vagy e célból a bíróság előtt megjelenjen, és nem lehet őt felelősségre vonni a vallomástétel vagy a bíróság előtti megjelenés megtagadása miatt.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben minden ésszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a tanúvallomás megtétele a konzulátus munkáját ne zavarja. Ha lehetséges, a tanúvallomást szóban vagy írásban a konzulátuson vagy a konzuli tisztviselő, illetőleg a konzuli alkalmazott lakásán is meg lehet tenni.

(5) A konzuli alkalmazott, akire e cikk (1)-(3) bekezdésének rendelkezései nem terjednek ki, megtagadhatja, hogy tanúvallomást tegyen a hivatalos tevékenységét érintő körülményekről.

(6) E cikk rendelkezései egyaránt vonatkoznak a bírósági és az államigazgatási szervek eljárására.

(7) E cikk rendelkezései kiterjednek a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott családtagjaira is, ha vele együtt élnek és nem a fogadó állam állampolgárai.

18. Cikk

A konzuli tisztviselő, a konzuli alkalmazott és a velük együtt élő családtagok mentesek a fogadó államban a fegyveres erőkben való szolgálat és minden más kötelező közérdekű szolgálat alól.

19. Cikk

A konzuli tisztviselő, a konzuli alkalmazott és a velük együtt élő családtagok mentesek minden olyan kötelezettség alól, amelyet a fogadó állam jogszabályai a külföldiek nyilvántartásba vétele, illetve lakhatási és letelepedési engedélye tekintetében, valamint más hasonló vonatkozásokban előírnak.

20. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó államban mentes minden adó és illeték kivetése és behajtása alól:

a) a kizárólag konzuli célokat szolgáló olyan földterületek, épületek és épületrészek tekintetében - ideértve a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott lakását is -, amelynek a küldő állam vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy tulajdonában, illetőleg bérletében vannak;

b) az ilyen ingatlanok megszerzésére vonatkozó jogügylet vagy okirat tekintetében, ha a küldő állam ezeket az ingatlanokat kizárólag konzuli célokra szerzi meg.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglaltak nem érintik a szolgáltatások igénybevételéért járó díjakat.

21. Cikk

A fogadó állam a küldő állam tulajdonában, birtokában, illetőleg használatában levő kizárólag konzuli célokat szolgáló ingó vagyonra vagy annak megszerzésével kapcsolatban nem vet ki és nem hajt be semmilyen adót vagy illetéket, amelyet a küldő állam a jogszabályok alapján egyébként köteles volna megfizetni.

22. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott a fogadó államban mentes minden olyan adó és illeték alól, amelyet a fogadó állam a szolgálati kötelezettségek teljesítése alapján kapott munkabérekre kivet.

23. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő, a konzuli alkalmazott és a velük együtt élő családtagok a fogadó államban mentesek minden állami, valamint helyi adó és illeték alól.

(2) Az (1) bekezdésében foglalt mentesség nem vonatkozik:

a) az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókra;

b) a fogadó állam területén levő személyi tulajdonban álló ingatlanok után járó adókra és illetékekre, a 20. Cikkben felsorolt adók és illetékek kivételével;

c) azokra az adókra és illetékekre, amelyeket a fogadó állam területén levő hagyatékokkal, valamint vagyontárgyak tulajdonjogának átruházásával és megszerzésével kapcsolatban a fogadó államban kiró;

d) a fogadó államban levő forrásból eredő magánjövedelem után járó adókra és illetékekre;

e) azokra az adókra és illetékekre, amelyeket jogügyletekre, ezekkel kapcsolatban és az ezeket magukban foglaló vagy érintő okiratokra kivetnek vagy behajtanak - ideértve az állami illetékeket is (mindenfajta bélyegilletéket) - az Egyezmény 20. Cikke rendelkezéseinek fenntartásával;

f) az igénybe vett szolgáltatások díjaira.

24. Cikk

(1) Minden tárgy - ideértve a gépkocsit is -, amely a konzulátus hivatalos használatára behozatalra kerül, a fogadó államban ugyanolyan mértékben mentes a vám és minden más illeték alól, mint azok a tárgyak, amelyeket a küldő állam diplomáciai képviseletének hivatalos használatára behoznak.

(2) A konzuli tisztviselő, valamint a vele együtt élő családtagok ugyanolyan mértékben mentesek a vámvizsgálat, továbbá a behozatalnál vagy a kivitelnél kirótt vám és minden más illeték alól, mint a küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének a tagja.

(3) A konzuli alkalmazott, valamint a vele együtt élő családtagok mentesek a vám és minden más illeték alól, amelyet az első berendezkedésük céljára behozott tárgyakra a behozatalnál vagy a kivitelnél kirónak.

25. Cikk

Mindazok, akik számára ez az Egyezmény kiváltságokat és mentességeket biztosít, kötelesek - kiváltságaik és mentességeik csorbítása nélkül - megtartani a fogadó állam törvényeit és törvényes rendelkezéseit, ideértve a közlekedési szabályokat és a gépkocsik biztosítására vonatkozó előírásokat is.

26. Cikk

A konzuli tisztviselő számára a hivatali kötelezettségeinek teljesítése érdekében mozgási szabadságot kell biztosítani a konzuli kerületében, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó államnak azokkal a jogszabályaival, amelyek az egyes körzetekbe való beutazást az állam biztonsága érdekében megtiltják vagy korlátozzák.

27. Cikk

A 10. Cikk, a 12. Cikk (3) bekezdése, a 15. Cikk, a 16. Cikk (1) és (2) bekezdése, a 18. Cikk, a 19. Cikk, a 22. Cikk, a 23. Cikk (1) bekezdése és a 24. Cikk (2) és (3) bekezdése rendelkezései nem vonatkoznak a fogadó állam állampolgáraira és állandó lakosaira.

IV. fejezet

Konzuli feladatok

28. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő az e Fejezetben felsorolt feladatait a konzuli kerületében gyakorolhatja. Ezen kívül más konzuli feladatokat is elláthat, ha ezek nem állnak ellentétben a fogadó állam jogszabályaival.

(2) A konzuli tisztviselő feladatai ellátása során írásban vagy szóban a konzuli kerület illetékes hatóságaihoz fordulhat, ideértve a központi szervek helyi képviseleteit is.

(3) A konzuli tisztviselő jogosult a konzuli cselekményekért a küldő állam jogszabályainak megfelelően díjakat és illetékeket szedni.

29. Cikk

A konzuli tisztviselőnek joga van a konzuli kerületében:

1. védelmezni a küldő állam, valamint állampolgárai és jogi személyei jogait és érdekeit;

2. közreműködni a küldő állam és a fogadó állam közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok, valamint az idegenforgalom fejlesztése érdekében és más módon is elősegíteni a közöttük fennálló baráti kapcsolatok fejlődését.

30. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a konzuli kerületében:

a) nyilvántartást vezetni a küldő állam állampolgárairól;

b) felvenni a küldő állam jogszabályai szerint állampolgársági ügyekben szükséges nyilatkozatokat;

c) a küldő állam állampolgárainak születéséről és haláláról értesítést kapni és ezeket anyakönyvezni;

d) közreműködni a házasságkötésnél, ha mindkét házasuló a küldő állam állampolgára;

e) nyilatkozatokat felvenni a küldő állam állampolgárainak családi viszonyairól, a küldő állam jogszabályainak megfelelően.

(2) A konzuli tisztviselő tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságait az (1) bekezdés c) és d) pontjának megfelelően a konzulátuson elvégzett anyakönyvi bejegyzésekről, ha ezt a fogadó állam jogszabályai megkívánják.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt rendelkezések nem mentesítik az érintett személyeket a fogadó állam jogszabályaiban előírt kötelezettségeik alól.

31. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult:

1. a küldő állam állampolgárai részére útleveleket kiállítani, megújítani, ezekbe a szükséges változtatásokat bejegyezni és az útleveleket érvényteleníteni;

2. a küldő államba való beutazásra útiokmányokat kiadni és ezekbe a szükséges változtatásokat bejegyezni;

3. beutazásra, kiutazásra és átutazásra jogosító vízumokat kiadni.

32. Cikk

A konzuli tisztviselő a konzulátuson, a lakásán, a küldő állam állampolgárának lakásán, valamint a küldő állam lobogóját viselő hajón vagy repülőgépen jogosult az alábbi cselekmények végzésére:

1. átveszi, írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam állampolgárainak nyilatkozatait;

2. írásba foglalja vagy hitelesíti és megőrzi a küldő állam állampolgárainak végrendeleteit;

3. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam állampolgárai között létrejött jogügyleteket és a küldő állam állampolgárainak egyoldalú jogügyleteit, amennyiben ezek nincsenek ellentétben a fogadó állam jogszabályaival. A konzuli tisztviselő nem foglalhat írásba és nem hitelesíthet olyan jogügyletet, amely a fogadó államban levő ingatlanra vonatkozó dologi jog alapítására vagy átruházására irányul;

4. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam és a fogadó állam állampolgárai között létrejött jogügyleteket, ha ezek kizárólag a küldő állam területén fennálló érdekekre vonatkoznak vagy ha ezeket ennek az államnak a területén kell teljesíteni, feltéve, hogy e jogügyletek nem állnak ellentétben a fogadó állam jogszabályaival;

5. hitelesíti a küldő állam vagy a fogadó állam hatóságaitól vagy hivatalos személyeitől származó iratokat, valamint ezeknek az iratoknak a másolatát, kivonatát és fordítását;

6. hitelesíti a küldő állam állampolgárainak aláírását bármely iraton, ha ennek tartalma nem ütközik a fogadó állam jogszabályaiba;

7. megőrzésre átvesz a küldő állam állampolgáraitól vagy ezek számára vagyontárgyakat és iratokat, amennyiben ezt a fogadó állam jogszabályai nem tiltják;

8. a hivatali hatáskörébe tartozó egyéb olyan cselekményeket végez, amelyet a fogadó állam jogszabályai nem tiltanak.

33. Cikk

A konzuli tisztviselő által a 32. Cikk alapján készített, hitelesített vagy lefordított okiratok a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentőséggel és bizonyítható erővel rendelkeznek, mint ha azokat a fogadó állam illetékes hatóságai vagy intézményei készítették, hitelesítették vagy fordították volna le.

34. Cikk

A konzuli tisztviselő - ha erre a küldő állam jogszabályai felhatalmazzák - a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között megkötött jogsegélyszerződés rendelkezéseinek megfelelően eljárhat az örökbefogadási, valamint a gyámsági és a gondnoksági ügyekben.

35. Cikk

A konzuli tisztviselőnek a hagyatéki ügyekkel kapcsolatos feladatait a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között megkötött jogsegélyszerződés szabályozza.

36. Cikk

A konzuli tisztviselőnek joga van a konzuli kerületében arra, hogy a fogadó állam hatóságai előtt a küldő állam állampolgárait képviselje, ha ezek távollét vagy más fontos ok miatt nem tudják kellő időben az érdekeiket és jogaikat megvédeni. Ez a képviselet megszűnik, ha a képviselt személy meghatalmazottat nevez ki vagy maga veszi át jogai és érdekei védelmét.

37. Cikk

(1) A konzuli tisztviselőnek joga van a konzuli kerületében arra, hogy a küldő állam állampolgáraival találkozzék, érintkezzék, nekik tanácsot adjon és mindenféle segítséget nyújtson, ideértve szükség esetén a jogi segítség nyújtására tett intézkedéseket is. A fogadó állam semmilyen módon nem akadályozza a küldő állam állampolgárait abban, hogy a konzulátussal a kapcsolatot felvegyék vagy a konzulátust felkeressék.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai késedelem nélkül értesítik a küldő állam illetékes konzuli tisztviselőjét a küldő állam állampolgárának letartóztatásáról vagy személyes szabadságának bármilyen korlátozásáról.

(3) A konzuli tisztviselőnek joga van arra, hogy a küldő állam letartóztatott, személyes szabadságában bármilyen más módon korlátozott vagy szabadságvesztés-büntetését töltő állampolgárát késedelem nélkül meglátogassa és vele a kapcsolatot felvegye. Az e bekezdésben megjelölt jogok a fogadó állam jogszabályaival összhangban valósulnak meg, de ezek a jogszabályok nem érvényteleníthetik e jogokat.

38. Cikk

(1) A konzuli tisztviselőnek joga van arra, hogy a küldő állam hajóinak a fogadó állam kikötőiben, parti tengerén és belső vizein bármely támogatást és segítséget megadjon.

(2) A konzuli tisztviselő a hajó fedélzetére mehet, a hajó parancsnoka és a személyzet tagjai pedig felvehetik a kapcsolatot a konzuli tisztviselővel, amint a hajónak a parttal való szabad érintkezést engedélyezték.

(3) A konzuli tisztviselő segítségért fordulhat a fogadó állam illetékes hatóságaihoz bármely ügyben, amely a küldő állam hajóival, ezek parancsnokával és személyzetével kapcsolatos feladataival összefügg.

39. Cikk

A konzuli tisztviselőnek a konzuli kerületében joga van arra, hogy

1. a küldő állam hajóját útközben vagy a kikötőben ért és a hajón történt bármilyen eseményt kivizsgáljon, a küldő állam hajójának parancsnokát és személyzetének tagjait meghallgassa, a hajóokmányokat ellenőrizze, tájékoztatást kapjon a hajó útirányáról és rendeltetési helyéről, valamint hogy elősegítse a hajónak a kikötőbe való belépését, a kikötőben való tartózkodását és a kikötő elhagyását - anélkül, hogy a fogadó állam hatóságainak jogait megsértené;

2. a hajó parancsnoka és a személyzet tagjai között keletkezett vitát eldöntsön, ideértve a munkabérrel és a munkavállalási szerződéssel kapcsolatos vitákat is, ha ezt a küldő állam jogszabályai lehetővé teszik és anélkül, hogy a fogadó állam hatóságainak jogait megsértené;

3. intézkedéseket tegyen a hajó parancsnokának vagy a személyzet bármely tagjának kórházi kezelésére, illetőleg hazatérése érdekében;

4. a küldő állam jogszabályainak megfelelően a hajókkal kapcsolatban átvegyen, elkészítsen vagy hitelesítsen bármilyen nyilatkozatot vagy okiratot.

40. Cikk

(1) Ha a fogadó állam bírósága vagy más illetékes hatósága a küldő állam hajójának fedélzetén bármilyen kényszerintézkedést szándékozik tenni vagy vizsgálatot kíván indítani, erről a fogadó állam illetékes hatóságai értesítik az illetékes konzuli tisztviselőt. Az értesítést az intézkedés megkezdése előtt kell megadni, hogy a konzuli tisztviselő vagy képviselője jelen lehessen az intézkedés megtételénél. Ha a konzuli tisztviselő vagy megbízottja nem volt jelen, kérésére a fogadó állam illetékes hatóságai teljes tájékoztatást adnak a történtekről.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései arra az esetre is vonatkoznak, amikor a hajó parancsnokát vagy személyzetének tagját a parton hallgatják ki.

(3) E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a rendes vám-, útlevél és egészségügyi ellenőrzésre, valamint azokra a ténykedésekre, amelyek a hajó parancsnokának kérésére vagy beleegyezésével történnek.

41. Cikk

(1) A fogadó állam illetékes hatóságai a lehető legrövidebb időn belül értesítik az illetékes konzuli tisztviselőt, ha a küldő állam hajója a fogadó államban hajótörést szenved, zátonyra fut, partra kerül vagy más hajókárt szenved, illetőleg ha a küldő állam állampolgárának a tulajdonában levő bármilyen vagyontárgyat, - ideértve a harmadik állam kárt szenvedett hajója rakományának részét is - a fogadó állam partján, vagy a partja közelében megtalálnak, vagy ha azt ennek az államnak a kikötőjében rakják ki. A fogadó állam illetékes hatóságai ugyanígy értesítik a konzuli tisztviselőt azokról a már megtett intézkedésekről is, amelyeket emberek, a hajó, a hajórakomány, a hajón levő más vagyontárgyak vagy a hajóhoz, illetőleg a hajórakományhoz tartozó, de a hajóról lekerült vagyontárgyak megmentése érdekében tettek.

(2) A konzuli tisztviselő bármely segítséget megadhat az (1) bekezdésben említett kárt szenvedett hajónak, utasainak és a személyzete tagjainak; e célból segítségért fordulhat a fogadó állam illetékes hatóságaihoz. A konzuli tisztviselő megteheti az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, továbbá intézkedhet a hajó megjavítása érdekében vagy az illetékes hatóságokhoz fordulhat ilyen intézkedések megtételét vagy folytatását kérve.

(3) Ha a küldő állam tulajdonában levő kárt szenvedett hajót, vagy bármilyen, a hajóhoz tartozó vagyontárgyat a fogadó állam partján vagy a partja közelében megtalálják, illetőleg, ha az a fogadó állam kikötőjébe kerül és sem a hajó parancsnoka, sem a tulajdonosa, vagy annak az ügynöke, sem a hajó biztosítója nincs olyan helyzetben, hogy a hajó vagy a vagyontárgy megőrzésére intézkedést tegyen, vagy azzal rendelkezzék, a konzuli tisztviselőt felhatalmazottnak kell tekinteni arra, hogy a hajó tulajdonosa nevében megtegye azokat az intézkedéseket, amelyeket e célból maga a hajótulajdonos is megtenne. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan vagyontárgy tekintetében is, amely a hajó rakományának részét képezi és a küldő állam természetes vagy jogi személyének a tulajdonában van.

(4) Ha bármely olyan tárgyat találnak a fogadó állam partján, partjai közelében vagy kikötőjében, amely harmadik állam hajótörést szenvedett hajójának rakományához tartozik, de a küldő állam természetes vagy jogi személyének a tulajdonában van - feltéve, hogy sem a hajó parancsnoka, sem a tárgy tulajdonosa vagy ügynöke, sem az érdekelt biztosítók nincsenek abban a helyzetben, hogy az ilyen tárgy megőrzéséről gondoskodjanak, illetőleg hogy rendelkezzenek vele - a konzuli tisztviselőt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a tulajdonos nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne.

42. Cikk

A 38-41. Cikkek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a polgári légiközlekedési eszközökre is.

V. fejezet

Záró rendelkezések

43. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba. A megerősítő okiratokat a lehetőség szerint minél előbb ki kell cserélni Szófiában.

(2) Az Egyezmény még további hat hónapig érvényben marad, attól a naptól számítva, amikor a Magas Szerződő Felek egyike írásban közli a másik Magas Szerződő Féllel az Egyezmény megszüntetésére irányuló szándékát.

(3) Az Egyezmény hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában az 1958. évi június hó 27. napján aláírt Konzuli Egyezmény hatályát veszti.

Ennek hiteléül a Magas Szerződő Felek Meghatalmazottai aláírták és pecséttel látták el az Egyezményt.

Készült Budapesten, 1971. évi november hó 26. napján két példányban, magyar és bolgár nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)

Jegyzőkönyv a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között aláírt Konzuli Egyezményhez

A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a mai napon aláírt Konzuli Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) aláírásakor a Magas Szerződő Felek Meghatalmazottai az alábbiakban állapodtak meg:

1. A konzuli tisztviselőnek az Egyezmény 37. Cikke (2) bekezdésében említett értesítésére a küldő állam állampolgárának letartóztatásától vagy személyes szabadságának bármilyen korlátozásától számított három napon belül kerül sor.

2. A konzuli tisztviselő az Egyezmény 37. Cikkének (3) bekezdése alapján a küldő állam állampolgárát a letartóztatásától vagy a személyes szabadságának bármilyen más korlátozásától számított négy napon belül meglátogathatja és vele érintkezésbe léphet.

3. A konzuli tisztviselő az Egyezmény 37. Cikkének (3) bekezdése alapján a küldő állam letartóztatott vagy a személyes szabadságában bármilyen más módon korlátozott, illetőleg a szabadságvesztés-büntetését töltő állampolgárát időszakos alapon meglátogathatja és vele érintkezhet.

4. Ez a Jegyzőkönyv az Egyezmény elválaszthatatlan része.

Ennek hiteléül a Magas Szerződő Felek Meghatalmazottai aláírták és pecséttel látták el ezt a Jegyzőkönyvet.

Készült Budapesten, az 1971. évi november hó 26. napján két példányban, magyar és bolgár nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § (1) *  Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1972. június 18-tól kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter - az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - gondoskodik.

(2) * 


  Vissza az oldal tetejére