A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

41/1972. (XII. 5.) MT rendelet

az „Általános Feltételek a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködés megvalósítására” tárgyában Budapesten, 1971. június hó 12. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről

1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között az „Általános Feltételek a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködés megvalósítására” tárgyában Budapesten, 1971. június hó 12. napján aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti tudományos és műszaki együttműködés megvalósítására

I. Általános rendelkezések

1. § A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között folyó tudományos és műszaki együttműködés Általános Feltételei meghatározzák a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között 1956. május 29-én létrejött Műszaki-Tudományos Együttműködési Megállapodás 2. §-ában előirányzott tudományos és műszaki együttműködés egyes formáinak megvalósítási módját.

2. § A két ország közötti tudományos és műszaki együttműködés a két ország érdekelt szervei, szervezetei és intézményei között valósul meg, a két ország területén érvényben levő jogi előírásokkal, valamint a Felek nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban.

3. § A tudományos és műszaki együttműködés bármely formájára vonatkozó javaslatokat az érdekelt szervek a szükséges adatokat tartalmazó igény formájában küldik meg egymásnak a tudományos műszaki együttműködés évi programjavaslataként.

Az igények az éves programon kívül is előterjeszthetők és ebben az esetben kapcsolódnak a tudományos és műszaki együttműködés éves programjához.

A Felek azon javaslataikat, amelyek hosszú időtartamú tudományos és műszaki együttműködésre irányulnak; hosszú időtartamú tudományos és műszaki együttműködési programként terjesztik elő.

A javaslatokat a Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyesbizottsághoz nyújtják be, amely ezekről határozatokat hoz.

4. § A tudományos és műszaki együttműködés programja alapján elfogadott határozatokat a Vegyesbizottság jegyzőkönyvébe foglalják, melyet a két ország illetékes szervei hagynak jóvá.

Azon tudományos és műszaki együttműködési igények, amelyeket a Felek a Vegyesbizottság ülésszaka előtt elfogadnak, végrehajthatók az ülésszak előtt is. A Vegyesbizottság az ily módon végrehajtott igényeket a Bizottság következő ülésszakának jegyzőkönyvében rögzíti.

5. § A tudományos és műszaki együttműködés programjavaslatainak előterjesztésével és összehangolásával, a Vegyesbizottság határozatainak végrehajtásával, valamint egyéb, a két ország közötti tudományos és műszaki együttműködés elősegítésével kapcsolatos szervezési munkát

- a Magyar Népköztársaságban a

TESCO Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együttműködési Iroda, Budapest,

- a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban a

Szövetségi Nemzetközi Műszaki Együttműködési Hivatal, Beograd

valósítja meg.

Ez a két szerv tartja fenn a kapcsolatot a két ország közötti tudományos és műszaki együttműködésről szóló Egyezmény végrehajtására vonatkozó valamennyi kérdésben.

6. § A két ország közötti tudományos és műszaki együttműködés végrehajtásából eredő fizetések a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a fizetés időpontjában érvényben levő pénzügyi megállapodás előírásai szerint történik.

7. § A Feltételeknek megfelelő feladatok elvégzésére a Magyar Népköztársaságba, illetve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba kiküldött szakértők és más személyek kötelesek az őket fogadó ország törvényeit és egyéb előírásait tiszteletben tartani.

II. A tudományos és műszaki együttműködés egyes formái megvalósításának rendje

8. § A tudományos és műszaki együttműködés egyes formáira vonatkozó igényeket az igénylő ország nyelvén 1 példányban és orosz, vagy német nyelvű fordításban 4 példányban kell előterjeszteni.

A) Tudományos és műszaki dokumentációk, szabadalmak, licencek, információs anyagok, minták és más hasonló anyagok átadás-átvétele

9. § 1. Tudományos és műszaki dokumentációk, szabadalmak, licencek, információs anyagok, minták és más hasonló anyagok (továbbiakban: dokumentációk) átadása csak abban az esetben valósulhat meg, ha az átadó Fél és annak jogi és magánszemélyeinek a nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban és országuk előírásainak értelmében ezekre rendelkezési joguk van.

2. A dokumentációk átadása-átvétele térítéssel vagy térítésmentesen történik, előzetes szerződés alapján.

3. A dokumentáció átadása térítés ellenében történik abban az esetben, ha:

a) a tudományos és műszaki eredmény találmányt tartalmaz, melyet szabadalmak védenek, vagy know-how típusú termelés-műszaki eredményt tartalmaz, melyet licenc formájában adnak el,

b) a világszínvonalnak megfelelő, de találmányt nem tartalmazó tudományos és műszaki eredményt tartalmaz, továbbá

c) a felek kölcsönös érdekeltség alapján meghatározott egyéb esetekben (a két ország közvetlenül érdekelt gazdasági és más szervezetei közötti megegyezés alapján).

Az a), b) és c) pont alatt felsorolt dokumentációkra vonatkozó térítés összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a kidolgozás költségeit, az újdonság fokát, a dokumentáció használatának időtartamát az átadó fél részéről, valamint a dokumentáció felhasználásának egyéb feltételeit.

4. A dokumentáció térítésmentesen kerül átadásra - kivéve a dokumentáció másolatának elkészítésével kapcsolatos tényleges költségeket és a dokumentáció előkészítésének és elküldésének költségeit, ha:

a) a dokumentáció más (az ezen § 3. pontjában nem említett) tudományos és műszaki eredményekre, valamint szabványokra, normákra, technológiákra, a termelés tervezési és irányítási rendszereinek leírására, munka- és munkavédelmi előírásokra, információs jellegű és más anyagokra vonatkozik,

b) a 3. pont a) és b) alatt felsorolt dokumentációk a két ország érdekelt szervezetei külön érdekeltsége esetében kerülnek átadásra (pl. termelési együttműködés előkészítésével összefüggésben).

A térítésmentesen átadott dokumentációt az átvevő fél korlátlanul felhasználhatja országa területén, amennyiben azt a szerződésben másképpen nem szabályozzák.

10. § Alapanyag, félkész- és készáruminták átadása kísérleti vagy tudományos kutató és fejlesztési munkák céljából térítés ellenében vagy térítésmentesen történhet közvetlenül az érdekelt szervezetek szerződéskötése útján.

11. § Az átadott dokumentációt az átvevő szerződéses fél nem adhatja át és nem hozhatja tudomására harmadik félnek, valamint nem hozhatja nyilvánosságra az átadó fél előzetes beleegyezése nélkül.

12. § Az átadott dokumentációk alapján készült termékek harmadik országba exportálhatók, amennyiben azt a dokumentáció átadásáról és felhasználásáról szóló szerződés nem korlátozza, vagy tiltja.

13. § Szabadalmak és licencek tulajdonjoga, valamint más jogok, melyeket az átadó fél a tudományos és műszaki ismeretek átadásának időpontjában élvezett, továbbra is sérthetetlenek maradnak, ha a szerződésben másképpen nem határoznak.

14. § A dokumentáció átvételére vonatkozó igényeket az érdekelt szervezetek terjesztik elő:

a) a jelen Feltételek 5. §-ában felsorolt szerveken keresztül és

b) közvetlenül a dokumentáció birtokosához, a közvetlen együttműködés évi programja keretében, amennyiben ezen gazdasági és egyéb szervezetek között már fennáll közvetlen tudományos és műszaki együttműködés.

15. § A dokumentációs igény előterjesztése a jelen Feltételek 8. §-a szerint történik és a következőket kell tartalmaznia:

1. A dokumentáció témáját.

2. A tudományos és műszaki együttműködés javasolt módját a téma megoldására.

3. Milyen példányszámban és nyelven igénylik a dokumentáció kidolgozását és átadását.

4. A dokumentáció átadásának javasolt időpontját.

5. A dokumentációt igénylő szervezet nevét és címét.

6. Azon szervezet nevét és címét, amelytől a dokumentációt igénylik.

7. A dokumentáció részletes felsorolását.

16. § A dokumentáció birtokosa az igény kézhezvételétől számított legkésőbb 60 napon belül köteles közölni állásfoglalását, valamint elfogadás esetén az igényelt dokumentáció átadásának javasolt feltételeit is.

17. § A dokumentáció átadásáról-átvételéről szóló szerződést az igény elfogadása után a két ország érdekelt gazdasági vagy egyéb szervezetei kötik meg.

A szerződés szövegére az átadó fél tesz javaslatot és a szerződésnek tartalmaznia kell:

- a szerződő feleket;

- a szerződés tárgyát a dokumentáció témájának megjelölésével;

- a dokumentációt átadó fél kötelezettségeit, az átadásra kerülő dokumentáció terjedelmét, a dokumentáció tartalmát és formáját, a dokumentáció átadásának határidejét, a garanciát, a további információk adásáról szóló kötelezettséget, az együttműködési kötelezettséget, üzembehelyezés esetén vagy próbatermelésnél stb.,

- a dokumentáció árát, a fizetés feltételét, módját és határidejét,

- a dokumentációt átvevő fél kötelezettségeit: a dokumentáció kifizetésének határidejét, a titoktartást stb., esetleg a megszerzett tudományos és műszaki eredmények harmadik fél részére történő átadásának feltételeit,

- a dokumentáció milyen nyelven kerül kidolgozásra,

- a műszaki normákat és szabványokat,

- az átadás-átvétel módját,

- a szerződéses felek felelősségét a vállalt kötelezettségek végrehajtására,

- a szerződéses kötelezettségek teljesítése során előálló vitás kérdések megoldásához szükséges eljárásra vonatkozó megállapodást.

18. § Ha a dokumentáció átadásának szerződéses határideje igazolt okokból nem tartható be, a szerződő felek újabb határidőt tűznek ki kötelezettségeik teljesítésére.

19. § Ha a szerződés másképpen nem rendelkezik, a dokumentáció egy példányban kerül átadásra a dokumentációt átadó ország nyelvén.

A dokumentáció kidolgozására a dokumentációt átadó fél országában érvényes műszaki normák és előírások az irányadók.

20. § Ha a dokumentáció átadásáról-átvételéről szóló szerződésben nem kerül rögzítésre az átadás helye és módja, a magyar fél a dokumentációt Budapesten, a jugoszláv fél a dokumentációt Belgrádban adja át. A dokumentációk átadása-átvétele ebben az esetben a két ország diplomáciai képviseletén keresztül, illetve a két országnak a jelen Feltételek 5. §-ában felsorolt szervei felhatalmazott képviselőin keresztül történik.

21. § A dokumentációk átadási-átvételi időpontjának az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírásának napja számít. A jegyzőkönyveket az előző paragrafusban felsorolt meghatalmazott személyek írják alá.

22. § A dokumentációt átvevő fél a dokumentáció átvételétől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni a dokumentációt átadó félnek, hogy az átvett dokumentációt a szerződés alapján teljes mértékben megfelelőnek tartja-e, illetve igényel-e kiegészítést, vagy a hibás dokumentáció kicserélését kéri, kivéve, ha a szerződő felek másként állapodnak meg.

23. § Ha a dokumentációt átvevő fél megtagadja a szerződésben előirányzott dokumentáció, vagy annak egy részének átvételét, köteles az átadó félnek a dokumentáció előkészítésénél és kidolgozásánál keletkezett tényleges költségeit megtéríteni, kivéve, ha a szerződő felek másképpen állapodnak meg.

B) Szaktanácsadók igénybevétele

24. § Szaktanácsadóknak tudományos és műszaki segítségnyújtás céljából való igénybevételére vonatkozó igényeket a jelen Feltételek 8. §-a szerint kell előterjeszteni és konzultatív, valamint tartós igénybevételre irányulhatnak.

Az igénynek tartalmaznia kell:

1. A megoldandó probléma témáját.

2. A javasolt tudományos és műszaki együttműködés módját a téma megoldására.

3. A szakértők számát és a szakértők műszaki segítségnyújtására való igénybevételének időtartamát.

4. Az igény végrehajtásának javasolt időpontját.

5. Az igényt előterjesztő szervezet nevét és címét.

6. A szakértőket rendelkezésre bocsátó szervezet nevét és címét.

7. A szakértők programjának és feladatainak részletezését.

Az igény előterjesztője konkrét javaslatot is tehet a szaktanácsadó személyére.

25. § A szaktanácsadót rendelkezésre bocsátó fél az igény kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles nyilatkozni az igény teljesíthetőségéről és pozitív válasz esetén egyidejűleg köteles közölni a szaktanácsadó műszaki segítségnyújtásának feltételeit, személyi adatait, szakképzettségét és szakmai gyakorlatát.

26. § A fogadó fél a szaktanácsadó kiküldési feltételeinek kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles nyilatkozni a javasolt feltételek elfogadásáról.

27. § A szaktanácsadó igénybevétele a két ország közvetlenül érdekelt szervezetei között kötött szerződés alapján történik, melyben rögzítésre kerülnek a felek kötelezettségei és az elfogadott igény teljesítésének feltételei, beleértve a szaktanácsadó szakképzettségétől függő térítéseket.

28. § A szaktanácsadót kiküldő félnek jogában áll a szerződés megkötése előtt a másik féltől a szaktanácsadó által végzendő munkáról kiegészítő adatokat kérni, amennyiben az igényben a feladatot nem eléggé részletesen és szabatosan adták meg.

29. § A szaktanácsadó igénybevételéért járó térítéseket szerződésben rögzítik, a szaktanácsadó képzettségétől függően úgy, hogy azok fedezzék a szaktanácsadó állandó munkahelyének a szaktanácsadó kiküldésével kapcsolatos költségeit.

30. § A szaktanácsadót igénybe vevő fél:

1. A két ország között mindenkor érvényben levő fizetési megállapodás és saját országa előírásai értelmében az alábbi költségeket köteles megtéríteni, melyek nagyságát és fizetési módját szerződésben rögzítik:

a) a szaktanácsadót rendelkezésre bocsátó félnek számla alapján

- a fogadó fél országába való utazás költségeit (útijegyek, utazási napidíjak), beleértve a poggyászszállítási költségeket is, személyenként 80 kg súlyhatárig,

- a szaktanácsadó igénybevételéért térítési díjat az állandó tartózkodási helyről való indulás időpontjától az oda való visszaérkezés időpontjáig;

b) az igénybe vett szaktanácsadónak saját valutában:

- a szaktanácsadó minősítése szerinti napidíjat és szállásköltséget (lakás),

- a fogadó országban történő hivatalos utazások költségeit (útijegyek és szállásdíj),

- a szaktanácsadó hazautazásával kapcsolatban felmerülő útiköltségeket (utazási jegyek, napidíjak), beleértve a poggyászszállítási költségeket, személyenként 80 kg súlyhatárig.

2. Biztosítja a szaktanácsadónak a térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokat.

Amennyiben a szaktanácsadó tartózkodása 1 év vagy annál hosszabb idő, munkaképtelenség esetén a fogadó fél köteles a jelen paragrafus 1. pontjában felsorolt térítéseket 2 hónapig folyósítani. Az igénybe vevő félnek jogában áll a megbetegedett szaktanácsadó helyett 2 hónap után másik szaktanácsadót igényelni.

A megbetegedett szaktanácsadó hazautazási költségeit a fogadó fél, a helyette kiküldött szaktanácsadó utazási költségeit a kiküldő fél viseli.

31. § Amennyiben a szaktanácsadó igénybevétele 1 évig vagy annál hosszabb ideig tart, a szaktanácsadó magával viheti közvetlen hozzátartozóit (feleségét és gyermekeit) és ebben az esetben az őt fogadó fél köteles:

1. A szaktanácsadót kiküldő félnek megtéríteni számla alapján a családtagoknak a fogadó fél országába történő utazási költségeit (útijegyek és úti-napidíjak), beleértve a poggyászszállítási költségeket személyenként 80 kg súlyhatárig.

2. Az igénybe vett szaktanácsadónak saját valutában kifizetni:

- a szaktanácsadó napidíjának kiegészítését, melynek mértékét - esetenként - szerződésbe foglalják, valamint a család szállásköltségeit (lakás),

- a szaktanácsadó családtagjainak visszautazási költségeit (útijegyek és úti-napidíjak), beleértve a poggyászszállítási költségeket személyenként 80 kg súlyhatárig.

32. § A szaktanácsadót igénybe vevő fél köteles a szaktanácsadó részére a következőket biztosítani:

a) lakást (szállást),

b) szükség szerint irodahelyiséget,

c) szükség szerint tolmácsot és

d) a belföldi szolgálati utazáshoz szükséges közlekedési eszközt.

33. § Ha a szaktanácsadó igénybevétele 1 évig vagy annál hosszabb ideig tart, a szaktanácsadónak évenként 30 napos fizetett szabadságra van joga, amit a fogadó fél országában eltöltött hat hónapi munka után vehet igénybe.

Amennyiben a szaktanácsadó szabadságát saját országában tölti, nincs joga a jelen Feltételek 30. § 1. b) pontjában foglalt napidíjakra és költségekre, de a fogadó fél viseli a szaktanácsadó haza- és visszautazásának költségeit (útijegyek és napidíjak az utazás időtartamára).

34. § Amennyiben egyik szerződő fél javaslatára felmerül annak szükségessége, hogy a szaktanácsadónak az őt igénybe vevő ország részére más országokban feladatokat vagy munkát kell végeznie, az ezzel kapcsolatos költségeket konkrét szerződés alapján a szaktanácsadót igénybe vevő szervezet viseli.

Amennyiben ezen kívül felmerül annak szükségessége, hogy a szaktanácsadó munkájával kapcsolatban felkeresse saját országát, az oda- és visszautazás költségeit (útijegyek és utazási napidíjak) a szaktanácsadót kiküldő szerv viseli.

35. § Az egyik szerződő fél kérésére a szaktanácsadónak az őt igénybe vevő országból való végleges visszahívásáról a szerződő felek döntenek. A szaktanácsadó végleges visszahívása a konkrét szerződés felbontását jelenti.

Bármely szerződő fél javaslata alapján új konkrét szerződés köthető a végleges visszahívott szaktanácsadó más szaktanácsadóval való helyettesítésével kapcsolatban.

Amennyiben a szaktanácsadó végleges visszahívása azon alapszik, hogy a kiküldő országnak szüksége van a szaktanácsadó munkájára vagy a szaktanácsadó feladatait nem teljesítette vagy az őt igénybe vevő ország törvényeit megsértette, úgy a végleges visszahívásból származó költségeket a szaktanácsadót kiküldő szerv viseli.

36. § A szaktanácsadó a szerződő felek beleegyezésével megszakíthatja az igénybe vevő országban való munkáját és tartózkodását.

Ha a tartózkodás megszakítására nyomós okok vannak, a szaktanácsadó oda- és visszautazásával kapcsolatos költségeket (utazási jegyek és utazási napidíjak) a fogadó fél viseli.

A tartózkodás megszakításának időtartama alatt a szaktanácsadó nem részesül a jelen Feltételek 30. § 1. b) pontban, első bekezdésben szereplő napidíjakban és költségtérítésekben.

37. § A szaktanácsadó munkájának és feladatának az igénybe vevő országban való befejeztével jegyzőkönyvet kell felvenni az elvégzett munkáról 6 példányban. A jegyzőkönyvet a szaktanácsadó és az őt közvetlenül igénybe vevő szervezet képviselői írják alá.

A jegyzőkönyvből mindkét szerződő fél 3-3 példányt kap.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a szaktanácsadót közvetlenül igénybe vevő szervezet nevét, a szaktanácsadó nevét és vezetéknevét, a szaktanácsadó tartózkodásának és tevékenységének időtartamát, áttekintést kell nyújtania az elvégzett munkáról és magában kell foglalnia a szerződésben előirányzott feladatok teljesítésével kapcsolatos esetleges megjegyzéseket.

A jegyzőkönyv és a szaktanácsadó jelentésének az a része, mely a szaktanácsadó tevékenységére és annak eredményére vonatkozik, csak mindkét szerződő fél egyetértése alapján hozható nyilvánosságra, amennyiben ez a szerződésben másképpen nincs szabályozva.

C) Szakemberek kiküldése tanulmányútra

38. § Azon igényeket, amelyek szakembereknek tapasztalatcsere vagy tudományos és műszaki eredmények és más eredmények megismerése céljából való kiküldésére (továbbiakban: tanulmányút) vonatkoznak, a jelen Feltételek 8. §-ának megfelelően kell előterjeszteni és a következőket kell tartalmaznia:

1. A tanulmányút témáját

2. A tudományos és műszaki együttműködés javasolt módját a téma megoldására

3. A szakértők számát és a tartózkodás időtartamát

4. Az igény végrehajtásának javasolt időpontját

5. Az igényt előterjesztő szervezet nevét és címét

6. A tanulmányút javasolt helyét, beleértve a szervezet nevét és címét, ahol a megvalósítást igénylik

7. A tanulmányút munkaprogramját és a tanulmányozandó téma részletezését.

A tanulmányút időtartama legfeljebb 60 napra terjedhet.

39. § Amennyiben az igényben nem szerepel a tanulmányút helye a fogadó országban vagy a javasolt helyen igazolt okból nem valósítható meg, a fogadó fél javaslatot tehet a tanulmányút helyére vonatkozóan.

40. § A szakértőket tanulmányút céljából fogadó fél köteles a másik felet az igény kézhezvételétől számított 60 napon belül értesíteni állásfoglalásáról. Az állásfoglalás közlésével egyidejűleg a fogadó fél a következőkről értesíti a másik felet:

- az elfogadott témáról és a javasolt munkaprogram terjedelméről

- a tanulmányútra fogadott szakértők számáról és a tanulmányút időtartamáról

- a tanulmányút előrelátható helyéről, a fogadó vállalatról vagy intézményről

- a tanulmányút megvalósításának lehetséges időpontjáról

- a munkaprogram esetleg tisztázatlan kérdéseinek tisztázásáról vagy a javasolt munkaprogram kiegészítésével kapcsolatos kívánságokról.

41. § Jóváhagyott igény esetén a szakértőket tanulmányútra kiküldő fél köteles:

1. A kiutazás előtt legalább 14 nappal közölni a fogadó féllel a tanulmányútra kiküldendő szakértők személyi adatait (név, vezetéknév, képzettség, beosztás, munkahely, nyelvtudás).

2. A fogadó féllel a tanulmányút megvalósításának időpontját összehangolni.

3. Az egyeztetett időpontban a szakértőket tanulmányútra kiküldeni.

4. A szakértők tartózkodási idejére saját költségére biztosítani:

- utazási költségeket (útijegyek és utazási napidíjak oda és vissza)

- napi ellátmányt a tanulmányút előirányzott időtartamára

- a fogadó országon belüli utazások költségeit

- az egészségügyi ellátás igénybevételét saját országának előírásaival, valamint a két ország között érvényben levő egészségügyi megegyezéssel összhangban.

5. A tanulmányútra kiküldendő szakértőnek lehetőség szerint ismernie kell valamely világnyelvet (orosz, német, francia vagy angol), vagy annak az országnak a nyelvét, ahol a szakértő tanulmányútja megvalósul. Ellenkező esetben a szakértőt tanulmányútra fogadó fél kérésére a szakértőt kiküldő szervezet köteles a tolmács igénybevételének költségeit fedezni, amennyiben ebben a jelen Feltételek 5. §-ában felsorolt illetékes szervek a szakértő kiküldése előtt megállapodtak.

A tolmács igénybevételével kapcsolatos költségek a tanulmányút befejezése után azonnal annál a szervezetnél kerülnek befizetésre, ahol a tanulmányút realizálódott, illetve amely a tolmácsot biztosította. Erről nyugtát kell kiállítani.

42. § A fogadó fél köteles:

a) a tanulmányútra kiküldött szakértőkkel egyeztetni tartózkodásuk és tevékenységük részletes programját, valamint gondoskodni annak végrehajtásáról;

b) szükség szerint biztosítani tolmács igénybevételét térítés ellenében vagy térítés nélkül, a szakértőt kiküldő féllel történt előzetes megállapodás szerint;

c) szükség szerint, vagy a szakértő kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni a lefolytatott tanulmányútról.

43. § Amennyiben a tanulmányút természeténél fogva szükségessé válik bizonyos anyagok felhasználása (kísérlet vagy hasonló), a szakértőt kiküldő és fogadó fél előzetesen megegyeznek az ilyen munkák elvégzéséhez szükséges anyag költségeinek esetleges megtérítésében és szállítási módjában a szakértőt kiküldő fél részéről.

D) Szakértők kiküldése műszaki-termelési kiképzésre vagy hosszabb időtartamú továbbképzésre

44. § A szakértők műszaki-termelési kiképzésre vagy hosszabb időtartamú továbbképzésre (továbbiakban: kiképzés) történő kiküldésre vonatkozó igények előterjesztése a jelen Feltételek 8. §-a szerint történik és tartalmaznia kell:

1. A kiképzés tárgyát

2. A tudományos és műszaki együttműködés javasolt módját a probléma tárgyának megoldására

3. A szakértők számát és tartózkodási idejét

4. Az igény megvalósításának javasolt időpontját

5. Az igénylő szervezet nevét és címét

6. A kiképzés javasolt helyét, illetve a szervezet nevét és címét, ahol a megvalósítást kérik

7. A kiképzés munkaprogramját, illetve a kiképzésre előterjesztett téma részletezését.

Az ilyen igények rendszerint olyan esetben kerülnek előterjesztésre, amikor a javasolt kiképzéshez 30 napnál több szükséges és a kiképzés módjától és jellegétől függően 3 évig tarthat.

45. § A kiképzés megvalósításának helye a jelen Feltételek 39. §-a szerint kerül meghatározásra.

46. § A fogadó félnek értesítenie kell az igénylő felet állásfoglalásáról a jelen Feltételek 40. §-a szerint.

Amennyiben az elfogadott kiképzésre előirányzott kiképző személyekért, a speciális anyagokért, felszerelésekért és más műszaki eszközökért térítést kell fizetni, a kiképzés feltételeit és az előirányzott térítést közölni kell az állásfoglalással egyidejűleg.

47. § A jóváhagyott kiképzés a szakértőt kiküldő és fogadó fél közötti szerződés alapján valósul meg. A szerződésben rögzítésre kerül:

- a kiképzés témája és jellege, helye és időtartama

- a kiképzésre kiküldött szakértőt fogadó fél kötelezettségei, melyek a kiképzés megvalósítására, az ismeretek megszerzésére vagy a szakértő szakképesítésére, a kiképzés határidejére és más fontos kötelezettségekre vonatkoznak

- a szakértőt kiképzésre kiküldő fél kötelezettségei

- tolmács biztosítására vonatkozó esetleges kötelezettségek a kiképzés időtartamára vagy annak egy részére

- a felek kötelezettségei a kiképzéssel kapcsolatos térítésekre vonatkozóan.

48. § Amennyiben a kiképzést rövidebb időre javasolják vagy fogadták el és a szakértő kiképzése nem jár anyagi kihatással, úgy az előzetes szerződés nélkül is lefolytatható. Ebben az esetben a megvalósítás a Feltételek 41. és 42. §-a szerint történik.

49. § A kiképzés befejeztével a szakértőt kiképzésre fogadó fél a szakértővel közösen jegyzőkönyvet vesz fel a kiképzésről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a gazdasági szervezet vagy intézmény nevét, ahol a kiképzés megvalósult

- a kiképzésben részesült szakértő nevét

- a kiképzés időtartamát

- a szerződésben előirányzott munkaprogram megvalósítására vonatkozó adatokat és a térítésre vonatkozó adatokat.

A jegyzőkönyvet a kiképzésben részesült szakértő és annak a félnek képviselője írja alá, amelynél a kiképzés lefolyt.

Amennyiben a szakértő kiképzése anyagi térítést von maga után, a számla mellé csatolni kell a jegyzőkönyv egy példányát is.

50. § A kiképzésre vonatkozó egyéb, itt nem említett feltételt a jelen Feltételek 41. és 42. §-ai szabályozzák.

E) Közvetlen tudományos és műszaki együttműködés az érdekelt szervezetek között

51. § A két ország érdekelt gazdasági és más szervezetei közötti közvetlen együttműködés (továbbiakban: közvetlen együttműködés) a közös kutatási, fejlesztési, tervezési, szerkesztési és más munkára irányulhat, tudományos-kutató és más szellemi kapacitások koordinált igénybevétele, párhuzamos munkák csökkentése, valamint termelési kooperáció és a gazdasági együttműködés más formáinak műszaki-technológiai és szervezési előkészítése céljából és érdekében.

Ezenkívül irányulhat a tudományos és műszaki együttműködés más előirányzott formáira is, a két ország érdekelt szervezetei közötti hosszú lejáratú közvetlen együttműködési megállapodások alapján.

52. § A közvetlen együttműködés vonatkozhat:

1. A kutatási feladatok közös megoldására: (továbbiakban: kutatások)

- tudományos és műszaki kutatásokra (alapkutatások és alkalmazott kutatások) és műszaki fejlesztésre,

- tervezési munkákra,

- szerkesztési munkákra,

- más jelentős munkákra.

Ezen munkák elvégzése történik:

a) munkamegosztással

b) meghatározott feladatoknak közös szervezetek létesítésével való megoldása útján

c) a feladatok egyik ország szervezetén keresztül való megoldása útján a másik ország szervezetének megbízásából.

2. Harmadik ország vagy piac számára végzett közös munkára.

53. § A közvetlen együttműködés rendszerint hosszabb időszakra szól. Az ilyen együttműködésre vonatkozó igényeket a jelen Feltételek 8. §-a szerint kell előterjeszteni és tartalmaznia kell:

1. A közvetlen együttműködés tárgyát

2. A tudományos és műszaki együttműködés módját a probléma megoldására

3. A közvetlen együttműködés időtartamát

4. A közvetlen együttműködést előterjesztő szervezet nevét és címét

5. Azon szervezet nevét és címét, amellyel a közvetlen együttműködés létrehozását kívánják

6. A közvetlen együttműködési program kidolgozását.

A közvetlen együttműködésre vonatkozó javaslatokban az igénylő fél egyidejűleg javasolhatja a két ország érdekelt szervezeteinek első kapcsolatát, hogy előzetesen rögzíthessék az együttműködés megvalósításának lehetőségeit, érdekeltségét, terjedelmét és feltételeit.

54. § Az a fél, amelyhez a közvetlen együttműködésre vonatkozó igényt előterjesztik, köteles a kézhezvételtől számított 60 napon belül választ adni. A közvetlen együttműködés elfogadásával kapcsolatos állásfoglalásban a javaslatot elfogadó fél köteles az elfogadott igény feltételeit is megadni.

Az együttműködés végleges terjedelmét, feltételeit és az együttműködés szempontjából fontos egyéb tényezőket a két ország illetékes szervezetei közötti szerződésben kell lerögzíteni.

55. § Az elfogadott javaslat alapján a két ország érdekelt szervezetei szerződést kötnek a közvetlen együttműködésre.

A szerződésben a következőket kell rögzíteni és szabályozni:

A jóváhagyott együttműködés tárgyát és terjedelmét, a szerződő felek által elvállalt feladatok végrehajtásának módját és terjedelmét, határidőket, a finanszírozás módját, az előirányzott megállapodás végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi és más anyagi kötelezettségeket, a megvalósított eredmények hasznosítását, a kutatási eredmények harmadik felhasználók vagy országok részére való átadási feltételeit, garanciavállalást, a jogvédelmi kérdéseket, szankciókat és a szerződő felek egyéb jelentős jogait és kötelezettségeit, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerülő vitás kérdések rendezésének módját.

56. § A jelen feltételek 52. §-ában említett, munkamegosztással és az eredmények közös felhasználásával végzendő kutatási munkák finanszírozását szerződésben kell szabályozni a következő elvek alapján:

a) Azon munkák finanszírozását, melyek eredményei a termelésben közvetlenül nem hasznosíthatók, a szerződő felek rendszerint elvégzett munkájuk terjedelme arányában viselik.

Ezen kutatások eredményeit a szerződő felek saját országukban korlátlanul felhasználhatják. Az eredményeknek harmadik fél részére történő átadása csak mindkét fél beleegyezésével történhet, amennyiben ez a kérdés a szerződésben nem kerül másképpen szabályozásra.

b) Amennyiben a kutatási munkákat közösen létrehozott csoport végzi, a munkák finanszírozását szerződésben rögzítik.

c) Azon kutatási munkák költségeit, amelyeknek eredményei hasznosíthatók a termelésben és amelyek új vagy már meglevő termékek, eljárások, technológiák stb. alkalmazását szolgálják (különös tekintettel az alkalmazott kutatási, szerkesztési, tervezési és hasonló területeken végzett munkára), a két szerződő fél az elért eredmények felhasználásának és az elvégzett kutatási munkák nagyságának arányában viseli. A költségviselésben való részesedés mértékét szerződésben kell rögzíteni.

A folyamatban levő kutatások finanszírozásának és a költségek végső elszámolásának módját szerződésben rögzítik.

Amennyiben a kutatómunka nem jár eredménnyel, az előállott költségeket a szerződő felek az előirányzott felhasználás arányában osztják el vagy a szerződésben meghatározott egyéb módon.

A kutatás eredményeivel elvben a szerződő felek rendelkeznek. Amennyiben ezek az eredmények mindkét országban felhasználásra kerülnek, a termékek vagy az elért eredmények harmadik országban történő átadása mindkét fél beleegyezésével történik, amennyiben ez a kérdés a szerződésben nem kerül másképpen szabályozásra.

A megvalósított kutatási eredmény használati joga termelési specializálásról szóló megállapodás alapján korlátozható az egyik szerződő félre és ebben az esetben a kutatási eredmény felhasználásának módját szerződésben kell szabályozni.

57. § Azon kutatás költségeit, melyet egyik szerződő fél végez a másik fél megbízásából és annak számlájára, a megbízó fél viseli és ennek nagyságát szerződésben kell rögzíteni.

Amennyiben a megbízott fél érdekelt a kutatás elért eredményének felhasználásában, szerződésben kell rögzíteni az előállott költségek fedezésének módját és összegét az eredmény felhasználásával arányosan kell megállapítani, valamint minden más jogot és kötelezettséget az eredmények felhasználásával kapcsolatban.

58. § Tervezési és szerkesztési együttműködésben, különösen komplex létesítményeknél végzendő munkáknál, ahol előzetes egyeztetés alapján biztosítani kell az együttműködésnek, a kooperáció megvalósításának feltételeit, a szerződő felek kötelesek szerződésben rögzíteni a műszaki normák és előírások alkalmazását, valamint a tervezési és szerkesztési speciális tapasztalatok igénybevételének lehetőségeit, beleértve a meglevő korszerű megoldások alkalmazásának vagy adaptálásának lehetőségeit, melyek akár az egyik, akár mindkét fél országában rendelkezésre állnak.

59. § A harmadik ország vagy piac számára végzendő közös munkák a jelen Feltételek 52. §-ában felsorolt tevékenységeket foglalhatják magukban és azok a jelen Feltételeknek megfelelő rendelkezéseken alapulhatnak.

A harmadik ország vagy piac részére végzendő közös tevékenységről szóló szerződésnek a jelen Feltételek 55. §-ában előirányzott tényezőkön kívül még az alábbiakat kell tartalmaznia és rögzítenie:

- a harmadik fél részére végzendő közös munkák felelős képviselőjét

- a közös tevékenységből eredő nyereség elosztásának módját

- a közös tevékenység eredményének alkalmazásából eredő garancia és kártérítés arányait.

60. § A szerződő felek kötelesek a szerződésben rögzíteni és szabályozni:

- a tulajdonjog, felhasználási és szabadalmaztatási jog és más jelentős anyagi és nem anyagi jellegű jogok kérdését, amennyiben a jelen Feltételek 52. § 1. és 2. pontjában felsorolt közös együttműködés eredménye új találmány

- a harmadik féllel szemben fennálló kölcsönös kötelezettségeket és jogokat

- közös eszközök vagy a megbízó számlájára beszerzett közös alapeszközök használati és tulajdonjogi kérdéseit a munka elvégzése után

- a titoktartási kötelezettséget.

61. § 1. A közvetlen együttműködés, amely más tudományos és műszaki együttműködési formákat irányoz elő, a jelen Feltételek 53. és 54. §-ai szerint valósul meg.

2. A megvalósításra elfogadott hosszú lejáratú együttműködésre vonatkozó javaslat esetében a két ország érdekelt szervezetei minden naptári év végén meghatározzák a következő évre szóló együttműködési programot, a jóváhagyott hosszú lejáratú együttműködési program keretében.

3. Ezen együttműködés feltételeit, a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket, az együttműködési program megvalósításának határidejét és egyéb anyagi és nem anyagi jellegű jogokat és kötelezettségeket szerződésben kell rögzíteni a jelen Feltételek A, B, C, D, E fejezeteiben felsorolt együttműködési formákra előírt rendelkezések alapján.

62. § A 61. §-ban megjelölt rendelkezések egyaránt vonatkoznak olyan igényekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekre is, mint pl. gyártmányvizsgálatok, laboratóriumi kísérletek, termelési próbák és kísérletek, kísérleti minták, felszerelések és anyagok átadása, valamint a közvetlen együttműködés egyéb formái.

63. § A Vegyesbizottság határozata értelmében a közvetlen együttműködés végrehajtói kötelesek tájékoztatni a Vegyesbizottság saját országának tagozatát a következőkről:

- a megkötött szerződésről, és az együttműködés elfogadott programjáról

- a szerződésben előirányzott együttműködési program végrehajtásáról és annak eredményeiről

- a naptári év végén jelentést kell adni a szerződéses együttműködés megvalósításának helyzetéről.

F) Az együttműködés egyéb formái

64. § 1. Műszaki irodalom, szakfolyóiratok, tudományos és műszaki és oktató filmek, filmkatalógusok, annotációk cseréje és átadása javaslat alapján valósul meg, melyet a jelen Feltételek 8. §-a és a szerződő felek belföldi előírásainak és feltételeinek megfelelően terjesztenek elő.

2. Tudományos és műszaki, oktató és más szakfilmek igénybevétele mellett igénybe vehetők kísérőszövegek, előadások vagy a filmek szakmagyarázata, illetve a filmek bemutatásához szakértő segítsége a kísérőszöveg magyarázatához.

3. Az elfogadott igények megvalósulnak:

a) csere, illetve a szakirodalom és szakfolyóiratok átadása útján, terjedelmüktől és jellegüktől függően a közölt és elfogadott feltételek alapján,

b) filmek átadása útján, beleértve a kísérőszövegeket vagy szakmagyarázatot, illetve előadó igénybevételét, szerződéses alapon, előzetes megállapodás alapján.

Az előadó igénybevételének feltételeit a jelen Feltételek B fejezetének rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.

65. § 1. Nemzetközi és jelentősebb hazai tudományos és műszaki és egyéb szakmai konferenciákon és kiállításokon való részvételt a két ország közvetlenül érdekelt szervei, szervezetei és intézményei közötti megállapodás alapján kell megvalósítani, mely szabályozza ezen együttműködési forma valamennyi kérdését.

2. A konferenciákon, kiállításokon való részvétel költségei az azokon résztvevő felet terhelik, az egyes konferenciák, illetve kiállítások előirányzott feltételeivel összhangban.

3. A konferenciákon résztvevők előzetes bejelentés alapján benyújthatják beszámolóikat vagy tudományos munkáikat.

4. A nemzetközi konferenciák anyagát a felek igénylésére átadhatják előzetes megegyezés alapján, amennyiben ez a kérdés másképpen nincs szabályozva.

66. § 1. Szaktanfolyamokon való részvétel, műszaki képzés vagy továbbképzés javaslat útján valósul meg a következők szerint:

a) a tanfolyam időpontjára, jellegére, szakterületére, tartamára, helyére, valamint a részvétel feltételeire vonatkozó értesülés alapján,

b) a megtartandó szaktanfolyam egyes gazdasági területére vonatkozó egyedi értesülés alapján.

2. A szaktanfolyamon való részvételre, műszaki kiképzés vagy továbbképzés céljára a jelen Feltételek D) fejezetében előirányzott feltételeket kell alkalmazni.

III. Záró rendelkezések

67. § A jelen Feltételek esetleges módosítása vagy kiegészítése a jóváhagyási eljárással azonos módon történik.

68. § Jelen Feltételek hatálybalépésével az 1957. május 4-én aláírt, „A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti Műszaki-Tudományos Együttműködés Általános Feltételei”, melyek a Magyar-Jugoszláv Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság I. ülésszakán kerültek elfogadásra, hatályukat vesztik.

69. § Jelen Feltételek a két ország illetékes szervei által történő jóváhagyás napján lépnek életbe.

Készült Budapesten, 1971. június 12-én, két-két magyar, illetve szerb-horvát nyelvű példányban. Mindkét szöveg egyenlő érvényű.

(Aláírások)”

3. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1972. július hó 28. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői gondoskodnak.


  Vissza az oldal tetejére