(A csatlakozási jegyzőkönyv aláírása 1973. augusztus 10-én megtörtént.)
1. § A Minisztertanács az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez (GATT) történt csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet, a Magyarország csatlakozásával foglalkozó munkacsoport jelentését, valamint az Egyezmény Szerződő Feleinek a csatlakozás elfogadásáról szóló határozatát e rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban felsorolt okmányok hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
1. 1969. július 23-i ülésén a Tanács Munkacsoportot jelölt ki, hogy megvizsgálja a Magyar Kormánynak azt a kérelmét, hogy csatlakozzék az Általános Egyezményhez annak XXXIII. Cikkelye alapján, és ajánlásokat tegyenek a Tanácsnak, amelyek egy csatlakozási jegyzőkönyv tervezetét is magukban foglalhatják.
2. A Munkacsoport üléseit 1970. december 2–4-én, 1971. február 23–25-én, június 9–11-én és november 11–12-én, 1972. március 8–9-én, június 26–28-án, július 19–20-án és 1973. július 17-én tartotta, K. A. Sahlgren nagykövet (Finnország) elnöklete alatt.
3. A Munkacsoport számára vita alapként rendelkezésre állt a Magyarország külkereskedelmi rendszeréről szóló memorandum (L/3301), a magyar Kormány válaszai, amelyeket a szerződő feleknek e rendszerre vonatkozó kérdéseire adott (L/3426), továbbá a magyar delegáció által átadott jelentős mennyiségű kiegészítő dokumentáció.
Az ülések során a magyar delegáció választ adott, illetve megjegyzéseket fűzött azokhoz a különböző kérdésekhez, amelyeket a Munkacsoport tagjai tettek fel és kérésükre további tájékoztatást nyújtott.
4. A Munkacsoport úgy ítélte meg, hogy a magyar kereskedelmi rendszert a jelenlegi magyar gazdaságirányítási rendszer fényében kell vizsgálni, amelynek az 1968. január 1-jén bevezetett vámtarifa szerves részét képezi.
5. Magyarország képviselője kijelentette, hogy amióta Magyarország a GATT-ban megfigyelő státust tölt be, állandóan fejlődő piacot nyújtott a szerződő felektől származó exportnak, amint azt a szerződő felektől származó import állandó növekedése is bizonyítja és megerősítette kormányának azt a szándékát, hogy növelje importját a szerződő felektől. A Munkacsoport tudomásul vette ezt a kijelentést.
6. Egy delegáció hangsúlyozta, hogy a fogyasztási cikkek különösen fontos szerepet játszanak országa termelésében és következésképpen exportjában is. Hivatkozva Magyarország képviselőjének az előbbi pontban leírt nyilatkozatára, ez a delegáció azt kérte, hogy a magyar importnak a fogyasztási cikkekre fenntartott része a szerződő felektől származó import növekedéséből megfelelő mértékben részesüljön.
Magyarország képviselője tudomásul vette ezt a kijelentést.
7. A magyar külkereskedelmi rend vizsgálata során a Munkacsoport különös figyelmet szentelt Magyarországnak bizonyos, a Jegyzőkönyv A) mellékletében felsorolt országokkal fennálló viszonya jelentőségének a GATT jogok és kötelezettségek Magyarország által történő vállalása szempontjából. Megállapították, hogy Magyarország jelenleg nem alkalmazza vámjait az ezekből a forrásokból származó importokra, hanem speciális import forgalmi adót alkalmaz. Magyarország képviselője megmagyarázta az ezen egyéb országokkal folytatott kereskedelem módozatait, amely szerint a kereskedelem, többek között, kötött árakon és kontingenseken alapul. A Munkacsoport úgy találta, hogy különleges tekintettel kell lenni Magyarország és ezen országok között fennálló kereskedelmi szabályzatokra és ennek megfelelően fogalmazta meg a Jegyzőkönyv 3. pontját oly módon, hogy ezen kérdés minden szempontjának megfeleljen.
8. A Munkacsoport elkészítette a Jegyzőkönyv 4. pontját, tekintetbe véve minden véleményt azon mennyiségi korlátozások tárgyában, amelyeket a Magyarországról származó importokra tartanak fenn a XIII. Cikkellyel ellentétben. Az a Munkacsoport, amelyre a Jegyzőkönyv 6. pontja vonatkozik, ilyen korlátozásoknak a Jegyzőkönyv 4. a) §-a alapján történő és kiküszöbölésük célját szolgáló vizsgálata során minden mértékadó elemet tekintetbe vesz, hogy a helyzet mérlegelésére képes legyen és megállapításait a Tanácsnak fogja jelenteni. A magyarországi árrendszer puszta létét, függetlenül annak hatásaitól, nem szabad egyedül mértékadó elemnek tekinteni.
9. A Munkacsoport tagjai fontosnak tartották, hogy a csatlakozási jegyzőkönyv speciális védzáradékot tartalmazzon. Azon országok képviselői, amelyek mennyiségi importkorlátozást tartanak fenn Magyarország exportjával szemben, ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy egy ilyen védzáradék felvétele megkönnyítené a fenti 8. pontban említett korlátozások megszüntetését. Magyarország képviselője el tudta fogadni egy védzáradék felvételét azzal a feltétellel, hogy azt kölcsönösségi alapon alkalmazzák. Azt is kijelentette, hogy egy ilyen védzáradék elfogadása részéről annak elvártában történt, hogy hamarosan megszüntetik a Magyarországról származó importokkal szemben fenntartott, a XIII. Cikkellyel ellentétes korlátozásokat. A Jegyzőkönyv 5. pontját ezen vélemények figyelembevételével készítették el.
10. A Munkacsoport hasznosnak találta, hogy Magyarország és a SZERZŐDŐ FELEK közti konzultációs rendszerről intézkedjék és ebből a célból elkészítette a Jegyzőkönyv 6. pontját. A konzultációk tervét a Jegyzőkönyv B) melléklete tartalmazza. A konzultációkkal kapcsolatban Magyarország részletes statisztikai információt fog közölni kereskedelméről, míg a szerződő felek a Jegyzőkönyv 4. c) pontjának értelmében hivatalos közléseket nyújtanak át Magyarországról származó importjukra alkalmazott diszkriminatórikus tilalmakról vagy korlátozásokról. A tárgyban kifejtett vélemények alapján néhány delegáció kívánatosnak találta, hogy ezeken a konzultációkon különleges figyelmet fordítsanak a B) melléklet ii) bekezdése a) pontjára.
11. Magyarország képviselője tájékoztatta a Munkacsoportot arról, hogy 1968-ban vámtarifát vezettek be, valamint ezen vámtarifa céljáról és hatásairól. Számos delegáció elvben elfogadta Magyarország ajánlatát vámtárgyalásokra azzal a feltétellel, hogy a Jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó tárgyalásokat befejezik. E delegációk szerint a magyar ajánlatot annak tartalma és a vámtarifa Magyarország külkereskedelmére gyakorolt hatása fényében kell vizsgálni. Ebben a szellemben végső álláspontjukat fenntartják a jövendő magyar Engedménylista tartalmára vonatkozólag mindaddig, amíg ezt az Engedménylistát véglegesen össze nem állították.
12. A Munkacsoport tagjai tudomásul vették azokat a rendelkezéseket, amelyeket a magyar delegáció adott át a kooperációs szerződésekre vonatkozólag, különös tekintettel az azok keretében nyújtott vámmentességek és vámcsökkentések kérdésére. Számos delegáció kijelentette, hogy az ilyen rendelkezések végrehajtása ellentétes az Általános Egyezmény I. Cikkelyével. A GATT Titkárság, válaszolva egy jogi vélemény iránti kérésre, és aláhúzva, hogy az Általános Egyezmény értelmezése nem a Titkárság, hanem a SZERZŐDŐ FELEK dolga, bizonyos megjegyzéseket tett, többek között azt, hogy amennyiben egy kooperációs szerződés előfeltétele egy bizonyos vámelbánásban való részesülésnek, ez feltételes legnagyobb kedvezményes elbánásnak, tehát az általános Egyezménnyel össze nem egyeztethetőnek tűnik. Magyarország képviselője tudomásul vette ezeket a megjegyzéseket.
13. Az állami támogatásokkal kapcsolatban Magyarország képviselője kijelentette, hogy országa vállalja a XVI/1. Cikkelynek és a SZERZŐDŐ FELEK gyakorlatának megfelelően, hogy rendszeresen közlést tesz a XVI. Cikkely alá eső rendszabályairól és kérésre kész konzultálni bármely szerződő féllel vagy felekkel erről a tárgyról.
14. A Munkacsoport elismerte, hogy a szerződő felek és Magyarország közötti kereskedelemben, az áruszállításokat a tényleges világpiaci árakon kell eszközölni. Olyan esetekben, ahol ilyen árukra nem lennének tényleges világpiaci árak, azokat az árakat kell figyelembe venni, amelyek a vonatkozó piacokon érvényben vannak. A Munkacsoport elismeri, hogy a fentiek nem érintik az Általános Egyezmény VII. Cikkelye rendelkezéseit.
15. Megállapítást nyert, hogy valamennyi termék Magyarországra történő behozatala engedélyezés alá esik. Magyarország képviselője biztosította a Munkacsoportot, hogy országa engedélyezési rendszerét nem alkalmazzák diszkriminatív módon. Kijelentette, hogy egy engedély birtoka automatikusan feljogosítja az importőrt a szükséges külföldi fizető eszközre, és az a vállalat, amely az engedélyt megkapta, jogosult azt annak keretei között importra felhasználni. Kijelentette, hogy a magyar hatóságoknak az a szándéka, hogy liberális gyakorlatot folytassanak, feltéve, hogy fizetési mérleg meggondolások nem akadályozzák ezt a gyakorlatot és egyes szerződő felek nem alkalmaznak diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat Magyarországgal szemben.
16. A mennyiségi korlátozásokkal kapcsolatban Magyarország képviselője rámutatott arra, hogy ezen korlátozások Magyarországon történő fenntartásának szükségessége fizetési mérleg meggondolások alapján merült fel és azt a nézetét fejtette ki, hogy ezek megfelelnek a XII–XIV. Cikkelyeknek. A Munkacsoport tudomásul vette Magyarország képviselőjének azt a kijelentését, hogy országa a csatlakozás után konzultálni fog mennyiségi korlátozásairól az Általános Egyezmény megfelelő cikkelyei alapján, mivel azonban Magyarország nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, vállalja, hogy ilyen kérdésekben az Általános Egyezmény intenciói szerint jár el teljes összhangban a XII., XIII. és XIV. Cikkelyekben lefektetett elvekkel.
17. A Munkacsoport tudomásul vette, hogy Magyarországnak módjában volt import letéti rendszerét 1971. január 1-jétől felfüggeszteni.
18. Az Általános Egyezmény VI. Cikkelyének végrehajtása céljából valamely szerződő fél egy Magyarországról importált termékre vonatkozólag normális értékként alapul veheti vagy a saját piacán az azonos vagy hasonló árukra általában érvényben levő árakat, vagy erre a termékre egy olyan konstruált értéket, amely egy más országból származó hasonló termék árán alapul, feltéve, hogy a normál érték megállapításánál alkalmazott módszer bármely adott esetben megfelelő és nem ésszerűtlen.
19. A Munkacsoport több tagja megemlítette annak kívánatos voltát, hogy javuljanak a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok lehetőségei a Szerződő Felek vállalata és a magyar végső felhasználók között. A magyar delegáció rámutatott a fennálló magyar rendelkezésekre, amelyek megfelelő lehetőséget biztosítanak a szerződő felek vállalatai számára üzleti tevékenység folytatására Magyarországon.
20. Az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy országában a jelenleg érvényben levő törvények szerint kormányának az Általános Egyezmény XXXV. Cikkelyére kell hivatkoznia Magyarországgal kapcsolatban. Az USA éppen ezért nem vehet részt a magyar engedménylisták vitájában. Kijelentette, hogyha az Egyesült Államok úgy döntene, hogy nem hivatkozik többé a XXXV. Cikkelyre, megfelelő időben kívánhatja, hogy tárgyalásokra lépjen Magyarországgal.
21. Miután megtörtént a magyar kormány azon kérelmének megvizsgálása, hogy csatlakozzék az Általános Egyezményhez annak XXXIII. Cikkelye alapján, és tekintetbe vették azokat a határozott ígéreteket, amelyeket Magyarország képviselője tett, a Munkacsoport ajánlást tesz arra, hogy kérjék fel Magyarországot az Általános Egyezményhez való csatlakozásra annak XXXIII. Cikkelye alapján. Ajánlja továbbá, hogy a szerződő felek alkalmazzák az Általános Egyezményt Magyarországgal fennálló kapcsolataikban, a Magyarország csatlakozásáról szóló és ezen jelentéshez I. sz. Mellékletként csatolt, a Munkacsoport által létrehozott Jegyzőkönyv feltételei és kikötései szerint; azzal az egytértéssel, hogy ezáltal kölcsönösen és viszonosan előnyös alapot teremtenek a Magyarország és a szerződő felek közti kereskedelmi kapcsolatok további fejlődéséhez.
22. A Munkacsoport Magyarország csatlakozásáról szóló határozat-tervezetet dolgozott ki, amelyet ehhez a jelentéshez csatoltak (II. sz. Melléklet). Javasolja, hogy a jegyzőkönyv-tervezetet, amelyhez a Vámengedmények Listáját csatolták és a határozat-tervezetet, a jelentés elfogadásakor a Tanács hagyja jóvá. A határozatot ezután a XXXIII. Cikkelynek megfelelően szavazásra bocsátják a SZERZŐDŐ FELEK elé. A határozat elfogadása után a jegyzőkönyv nyitva áll elfogadás céljaira, és Magyarország szerződő féllé válik harminc nappal azután, hogy elfogadja a jegyzőkönyvet.
Azon kormányok, amelyek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény szerződő felei (a továbbiakban „szerződő felek” és „Általános Egyezmény”), az Európai Gazdasági Közösség, valamint a Magyar Népköztársaság Kormánya (a továbbiakban: Magyarország)
TUDOMÁSUL VÉVE Magyarországnak az Általános Egyezményhez való 1969. július 9-én kelt csatlakozási kérelmét,
FIGYELEMBE VÉVE az ennek érdekében folytatott tárgyalások eredményeit,
MEGÁLLAPODTAK képviselőik útján a következőkben:
1. Magyarország a jelen Jegyzőkönyv életbelépésekor a 11. paragrafus értelmében az Általános Egyezmény szerződő felévé válik, annak XXXIII. Cikkelyében meghatározottak szerint, és a szerződő felekkel szemben alkalmazza ideiglenesen és a jelen jegyzőkönyv fenntartásával:
a) az Általános Egyezmény I., III. és IV. részét, valamint
b) az Általános Egyezmény II. részét a legteljesebb mértékben úgy, hogy ne ütközzön a jelen Jegyzőkönyv keltekor fennálló törvényeivel.
Az I. Cikkely 1. bekezdésében foglalt kötelezettségek a III. Cikkellyel való összefüggésben, valamint a II. Cikkely 2. b) bekezdésében foglalt kötelezettségek az Általános Egyezmény VI. Cikkelyével való összefüggésben úgy tekintendők, hogy a II. részbe tartoznak a jelen bekezdés céljaira.
2. a) Magyarországnak a szerződő felekkel szemben az Általános Egyezménynek azokat a rendelkezéseit kell alkalmaznia – a jelen Jegyzőkönyv ezektől eltérő rendelkezéseit kivéve – amelyeket az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatottsági Konferenciája Előkészítő Bizottsága 2. ülésének záróokmányához csatolt szöveg tartalmaz, annak kiigazításaival, módosításaival és egyéb változtatásaival együtt, amelyeket olyan okmányok révén eszközölnek, amelyek Magyarország szerződő féllé válásáig lépnek érvénybe.
b) Minden olyan esetben, amikor az Általános Egyezmény V. Cikkely 6. paragrafusa, a VII. Cikkely 4. d) bekezdése és a X. Cikkely 3. c) bekezdése említést tesz a Megállapodás keltéről, Magyarország szempontjából az alkalmazandó időpont megegyezik a jelen Jegyzőkönyv keltével.
3. a) Az 1. paragrafus nem gátolja Magyarországot abban, hogy az A mellékletben felsorolt országokból származó vagy oda irányuló termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozását fenntartsa.
b) Magyarország kötelezi magát arra, hogy kereskedelmi szabályozása, vagy annak bármilyen változtatása, vagy az előző albekezdésben hivatkozott országok listájának bármilyen kibővítése nem csorbítja kötelezettségeit és nem működik diszkriminatív módon, vagy más módon a szerződő felek kárára.
4. a) Azok a szerződő felek, amelyek még az Általános Egyezmény XIII. Cikkelyével össze nem egyeztethető tilalmakat vagy mennyiségi korlátozásokat tartanak fenn Magyarországról származó importra, nem növelik ezen korlátozások diszkriminatív jellegét és vállalják azok fokozatos kiküszöbölését.
b) Amennyiben, kivételes okokból, ilyen tilalmak és korlátozások 1975. január 1-jén még érvényben lesznek, a 6. paragrafusban hivatkozott Munkacsoport megvizsgálja ezeket megszüntetésük céljából.
c) Ebből a célból a szerződő feleknek a jelen Jegyzőkönyv érvénybelépésekor, 1975. január 1-jén, ezt követően pedig az alanti 6. paragrafusban előírt konzultációk előtt hivatalosan be kell jelenteniük a Magyarországról származó importra még fenntartott diszkriminatív tilalmaikat és mennyiségi korlátozásaikat. A közlésnek tartalmaznia kell egy listát azokról a termékekről, amelyek ezen tilalmak és korlátozások alá esnek, meghatározva az alkalmazott korlátozások típusát (import kontingens, engedélyezési renszer, embargó stb.), és az érintett termékekben folytatott külkereskedelem értékét, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket ezen tilalmak és korlátozások megszüntetése céljából tettek.
5. a) Ha a Magyarország és a szerződő felek közötti kereskedelemben bármilyen terméket olyan megnövekedett mennyiségben vagy olyan körülmények között importálnak, amely komoly kárt okoz, vagy kárral fenyegeti a hasonló vagy közvetlenül konkurráló termékek belföldi termelőit, a jelen pont b)–e) pontig terjedő alpontjainak rendelkezéseit kell alkalmazni.
b) Magyarország vagy az érintett szerződő fél konzultációt kérhet. Erről a kérelemről értesíteni kell a SZERZŐDŐ FELEKET. Ha a konzultációk eredményeként az érintett felek megegyeznek abban, hogy az a) pontban leírt helyzet fennáll, az exportot korlátozni kell, vagy olyan egyéb intézkedést kell hozni, beleértve az exportárra vonatkozó intézkedést is, amely megakadályozza vagy orvosolja a kárt.
c) Amennyiben az érintett szerződő felek között nem sikerült megegyezésre jutni a b) pont alatti konzultáció eredményeként, az ügyet a SZERZŐDŐ FELEK elé lehet vinni, akik azt azonnal megvizsgálják és megfelelő ajánlásokat tehetnek Magyarországnak vagy az érintett szerződő félnek.
d) Ha fenti b)–c) pont szerinti intézkedést követően még mindig nem jön létre megegyezés az érdekelt felek között, az érintett szerződő félnek szabadságában áll a kérdéses termék importját olyan mértékben és addig korlátozni, amely a kár megelőzéséhez, illetőleg orvoslásához szükséges. A másik félnek ezután jogában áll eltérni az érintett szerződő fél iránti kötelezettségeitől egy lényegében azonos nagyságú kereskedelem tekintetében.
e) Kritikus körülmények között, amikor a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, ilyen megelőző vagy orvosló intézkedés átmenetileg előzetes konzultáció nélkül is hozható, azzal a feltétellel, hogy a konzultációt az intézkedés meghozatala után azonnal megtartják.
6. a) A jelen Jegyzőkönyv működésének és a Magyarország és a SZERZŐDŐ FELEK közötti kölcsönös kereskedelem alakulásának áttekintése céljából az e célra létrehozott Munkacsoportban kétévenként, illetve valamely szerződő fél vagy Magyarország külön kérésére bármely másik évben konzultációt kell tartani Magyarország és a SZERZŐDŐ FELEK között.
b) E konzultációk során különleges figyelmet kell szentelni a jelen Jegyzőkönyv 3. b) paragrafusának működésére. A felek konzultálni fognak Magyarország szerződő felektől származó importjának alakulásáról, valamint a magyar külkereskedelmet érintő rendelkezésekről. A Munkacsoport e célból meg fogja vizsgálni a magyar import fejlődésének minden összefüggését, többek között a Magyarország által nyújtandó vonatkozó információk alapján.
c) A Munkacsoport bármely felmerült kérdésben megfelelő ajánlásokat tehet.
d) A konzultációk a jelen Jegyzőkönyv B) mellékletében lefektetett irányvonalat követik.
7. A 6. paragrafusban meghatározott eljárásnak megfelelően vagy nem később, mint három hónappal az ezen paragrafus szerinti konzultáció előtt, valamely szerződő fél kérheti Magyarországot, vagy Magyarország kérhet valamely szerződő felet arra, hogy vele konzultációra lépjen. Minden ilyen kérést hivatalosan közölni kell a SZERZŐDŐ FELEKKEL. Amennyiben az ilyen konzultáció nem vezet kielégítő eredményre az adott szerződő fél vagy Magyarország számára, az érintett szerződő fél az általa szükségesnek ítélt mértékben Magyarországgal szemben vagy Magyarország az általa szükségesnek ítélt mértékben a másik szerződő féllel szemben felfüggesztheti az Általános Egyezményből eredő koncessziók vagy egyéb kötelezettségek alkalmazását, és bármely ilyen intézkedésről haladéktalanul tájékoztatni fogja a SZERZŐDŐ FELEKET. Az érintett szerződő fél, vagy a konzultáció tárgyában lényeges érdekeltséggel rendelkező bármely más szerződő fél, vagy Magyarország kérésére a SZERZŐDŐ FELEK konzultálnak az érintett szerződő féllel és Magyarországgal. Amennyiben ez a konzultáció nem vezet egyezségre az adott szerződő fél és Magyarország között, és amennyiben az adott szerződő fél vagy Magyarország továbbra is a jelen paragrafus alapján folytatja az intézkedések megtételét, Magyarországnak vagy az adott szerződő félnek az ilyen eljárás alakalmazása alatt szabadságában áll ugyanolyan mértékben felfüggeszteni az adott szerződő féllel vagy Magyarországgal szemben a jelen Jegyzőkönyvből eredő olyan koncessziókat vagy egyéb kötelezettségeket, amelyeket szükségesnek ítél.
8. Magyarország fenntartja álláspontját az Általános Egyezmény VI. Cikkely 6. paragrafusának rendelkezéseivel kapcsolatban, de vállalja, hogy mindaddig, amíg Magyarország nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, devizális kérdésekben az Általános Egyezmény intenciói és a SZERZŐDŐ FELEK 1949. június 20-i határozatával elfogadott különleges devizamegállapodás szövegében lefektetett elvekkel teljes összhangban fog eljárni. Magyarország haladéktalanul jelenteni fogja a SZERZŐDŐ FELEKNEK minden olyan intézkedését, amelyet a SZERZŐDŐ FELEKNEK jelentenie kellene, ha Magyarország a különleges devizamegállapodást aláírta volna. Magyarország az értesítéstől számított harminc napos határidőn belül bármely szerződő fél kérésére, amely úgy ítéli meg, hogy Magyarország olyan devizális intézkedést tett, amely jelentős hatást gyakorol az Általános Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazására, vagy ellentétes a különleges devizamegállapodás elveivel és célkitűzéseivel, bármely időben konzultálni köteles a SZERZŐDŐ FELEKKEL. Amennyiben a konzultáció eredményeként a SZERZŐDŐ FELEK úgy ítélik meg, hogy a magyar részről tett devizaintézkedés ellentétes az Általános Egyezmény intencióival, úgy dönthetnek, hogy a jelen fenntartás érvényét veszti és azt követően Magyarországra nézve az Általános Egyezmény XV. Cikkely 6. paragrafusának rendelkezései válnak kötelezővé.
9. A C) mellékletben levő lista a jelen Jegyzővkönyv hatálybalépésekor az Általános Egyezmény Magyarországra vonatkozó Engedményi Listájává válik. *
10. Ezt a Jegyzőkönyvet a SZERZŐDŐ FELEK vezérigazgatójánál kell letétbe helyezni. Magyarország számára aláírás céljából nyitva áll 1973. december 31-ig. Aláírásra nyitva áll továbbá a szerződő felek és az Európai Gazdasági Közösség számára.
11. Ez a Jegyzőkönyv azon nap utáni harmincadik napon lép hatályba, amikor Magyarország a Jegyzőkönyvet aláírta.
12. Magyarország, miután a jelen Jegyzőkönyv 1. paragrafusának értelmében az Általános Egyezmény szerződő felévé vált, a jelen Jegyzőkönyv alkalmazandó rendelkezései alapján, a csatlakozási okmánynak a vezérigazgatónál történő letétbe helyezésével csatlakozhat az Általános Egyezményhez. A csatlakozás vagy azon a napon válik hatályossá, amikor az Általános Egyezmény a XXVI. Cikkely alapján hatályba lép vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezését követő harmincadik napon, aszerint, hogy melyik a későbbi időpont. Az Általános Egyezményhez jelen paragrafus alapján történő csatlakozást az említett Egyezmény XXXII. Cikkely 2. paragrafusának alkalmazása szempontjából a nevezett Egyezmény XXVI. Cikkely 4. paragrafusán alapuló elfogadásának kell tekinteni.
13. Magyarország a 12. paragrafus alapján történő csatlakozása előtt visszavonhatja az Általános Egyezmény ideiglenes alkalmazását és ez a visszavonás attól a naptól számított 60. napon válik hatályossá, amikor az erre vonatkozó írásos értesítést a vezérigazgató megkapta.
14. A vezérigazgató a jelen Jegyzőkönyv igazolt másolatát és a Jegyzőkönyv 10. paragrafusa alapján történő aláírásáról szóló értesítést haladéktalanul megküldi minden szerződő félnek, az Európai Gazdasági Közösségnek, Magyarországnak és mindazon kormányoknak, amelyek időközben ideiglenesen csatlakoztak az Általános Egyezményhez.
15. Ezt a Jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkelyének rendelkezései szerint nyilvántartásba kell venni.
KÉSZÜLT Genfben, az 1973. évi augusztus hónap 10. napján, egy példányban, angol és francia nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.
Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Románia, Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Vietnami Demokratikus Köztársaság.
A konzultációk az alábbi irányvonalat követik:
(i) Magyar export
a) A szerződő felek országába irányuló, valamint a teljes magyar export általános iránya és földrajzi megoszlása;
b) A magyar export alakulása különféle árukategóriák szerint, pl. mezőgazdasági termékek, nyersanyagok, félkész termékek, gépek és fogyasztási cikkek:
c) A Jegyzőkönyv 4. paragrafusa alatt olyan szerződő felek által elfogadott intézkedések, akik a magyar exporttal szemben az Általános Egyezmény XIII. Cikkelyével össze nem egyeztethető mennyiségi korlátozásokat tartanak fenn;
d) Egyéb, a magyar exportra vonatkozó kérdések.
(ii) Magyar import
a) A szerződő felektől származó, valamint a teljes magyar import általános iránya és földrajzi megoszlása;
b) A magyar import alakulása különféle árukategóriák szerint, pl. mezőgazdasági termékek, nyersanyagok, félkész termékek, gépek és fogyasztási cikkek;
c) Egyéb, a magyar importra vonatkozó kérdések.
(iii) A Jegyzőkönyv 3. a) paragrafusában foglalt magyar kereskedelmi szabályozás alakulásának és a Jegyzőkönyv 3. b) paragrafusában szereplő magyar vállalás működésének áttekintése.
Határozat
A SZERZŐDŐ FELEK,
FIGYELEMBE VÉVE azoknak a tárgyalásoknak az eredményét, amelyeket a Magyar Népköztársaság kormányának az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez történő csatlakozása céljából folytattak, és miután elkészítették a Magyarország csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyvet,
ELHATÁROZTÁK – az Általános Egyezmény XXXIII. Cikkelyével összhangban –, hogy Magyarország kormánya csatlakozhat a fenti Jegyzőkönyvben lefektetett feltételek szerint az Általános Egyezményhez.”
3. § Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény magyar nyelvű fordítását hivatalos kiadványként könyvalakban közzétegye.
4. § Ez a rendelet az 1973. évi szeptember hó 9. napján lép hatályba.
