A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1975. évi 10. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között Rómában, 1969. október 16-án aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről * 

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Budapesten, 1974. november 21-én megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között Rómában, 1969. október 16-án aláírt konzuli egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény magyar nyelvű fordítása a következő:

„Konzuli egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Olasz Köztársaság Elnöke

attól az óhajtól vezettetve, hogy Magyarország és Olaszország között rendezzék a konzuli kapcsolatokat és ezáltal hozzájáruljanak a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez,

konzuli egyezmény létesítését határozták el és ebből a célból kinevezték meghatalmazottaikat, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Fogalommeghatározások

Az Egyezmény alkalmazása körében a következő kifejezéseken az alábbiakat kell érteni:

a) „küldő állam” az a Magas Szerződő Fél, amely a konzuli képviselet vezetőjét kinevezi;

b) „fogadó állam” az a Magas Szerződő Fél, amelynek a területén a konzuli képviselet vezetője a feladatait ellátja;

c) „konzuli képviselet” a főkonzulátus, konzulátus, vagy alkonzulátus;

d) „konzuli kerület” az a terület, ahol a konzuli képviselet konzuli feladatok végzésére jogosult;

e) „konzuli képviselet vezetője” az a személy, akit megbíztak azzal, hogy e minőségben tevékenykedjék;

f) „konzuli tisztviselő” az a személy, ide értve a konzuli képviselet vezetőjét is, akit e minőségben megbíztak azzal, hogy konzuli feladatokat lásson el;

g) „konzuli alkalmazott” az a személy, akit a konzuli képviseleten igazgatási vagy műszaki munkakörben alkalmaztak;

h) a „kisegítő személyzet tagja” az a személy, akit a konzuli képviseleten kisegítő munkakörben alkalmaztak;

i) a „konzuli képviselet tagjai” a konzuli tisztviselők, a konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai;

j) a „konzuli személyzet tagjai” a konzuli képviselet vezetője kivételével a konzuli tisztviselők, a konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai;

k) a „magánszemélyzet tagja” a konzuli képviselet valamelyik tagjának kizárólag a magánszolgálatára alkalmazott személy;

l) „konzuli helyiségek” azok az épületek, épületrészek és a hozzájuk tartozó földterület, amelyeket kizárólag a konzuli képviselet céljaira használnak, tekintet nélkül a tulajdonosukra;

m) „konzuli irattár” a konzuli képviselet minden irata, okirata, levelezése, könyve, filmje, hangszalagja és nyilvántartása, valamint a rejtjelanyaga, az irattartói, és az ezek megóvására és megőrzésére szolgáló bútorok;

n) „állampolgár” a Magas Szerződő Felek bármelyikének területén a jogszabályainak megfelelően létrejött jogi személy és más szervezet is;

o) „családtagok” a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott háztartásában élő hozzátartozói, ilyennek kell tekinteni a férjet és a feleséget, a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, valamint a felesége (férje) felmenőit, leszármazóit, örökbefogadó szülőit és örökbefogadott gyermekeit, valamint mindkettőjük testvéreit. Rendkívüli esetben ezen kívül családtagnak tekinthetők mindazon személyek, akiket a küldő állam ilyennek tekint és a fogadó állam ilyennek elismer.

I. fejezet

Általános rendelkezések

2. Cikk

Konzuli képviselet létesítése

1. Bármelyik Magas Szerződő Fél a Másik Fél területén annak hozzájárulásával konzuli képviseletet létesíthet.

2. A konzuli képviselet székhelyét, rangját és konzuli kerületét a Szerződő Felek közös megegyezéssel állapítják meg.

3. A küldő állam a konzuli képviselet székhelyét, rangját vagy a konzuli kerületét csak a fogadó állam hozzájárulásával módosíthatja.

4. A fogadó állam hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy a főkonzulátus vagy a konzulátus a székhelyén kívül más helységben alkonzulátust létesítsen.

5. A fogadó állam kifejezett és előzetes hozzájárulása szükséges a konzuli képviselet olyan irodájának létesítéséhez is, amely annak a székhelyén kívül működik.

6. A konzuli tisztviselők és alkalmazottak létszámát a Magas Szerződő Felek közös megegyezéssel állapítják meg.

7. A konzuli képviselet vezetője - ellenkező megállapodás hiányában - a konzuli kerületen kívül csak a fogadó állam hozzájárulásával láthatja el a feladatait.

3. Cikk

Konzuli kinevezési okirat és a működési engedély

1. A konzuli képviselet vezetője a feladatait a fogadó állam felhatalmazása alapján láthatja el, amelyet az a konzuli kinevezési okirat bemutatása után működési engedély formájában ad meg.

2. A konzuli kinevezési okiratnak tanúsítania kell a konzuli képviselet vezetőjének családi nevét, utónevét és rangját, valamint a konzuli kerületet és a konzuli képviselet székhelyét.

3. A konzuli képviselet vezetőjének a működési engedély kibocsátásáig ideiglenesen engedélyezni lehet a feladatai ellátását. Ebben az esetben az Egyezmény rendelkezéseit kell rá alkalmazni.

4. Cikk

A konzuli képviselet vezetője feladatainak ideiglenes ellátása

1. Ha a konzuli képviselet vezetője hivatali feladatainak ellátásában akadályozva van, vagy ha a tisztsége nincs betöltve, a konzuli képviselet vezetőjeként ideiglenes megbízott járhat el.

2. Az ideiglenes megbízott családi nevét és utónevét a küldő állam diplomáciai képviselete előzetesen közli.

3. Működése idején az ideiglenes megbízottra ugyanúgy vonatkoznak az Egyezmény rendelkezései, mint a konzuli képviselet vezetőjére. Az ideiglenes megbízott számára azonban a fogadó állam nem köteles megadni azokat a könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket a konzuli képviselet vezetője olyan feltételektől függően élvez, amelyeknek az ideiglenes megbízott nem felel meg.

5. Cikk

A konzuli kerület hatóságainak értesítése

Miután a fogadó állam - akár ideiglenesen is - hozzájárult ahhoz, hogy a konzuli képviselet vezetője a feladatait elláthassa, haladéktalanul értesítenie kell a konzuli kerület illetékes hatóságait. Gondoskodnia kell arról is, hogy megtörténjenek a szükséges intézkedések annak érdekében, hogy a konzuli képviselet vezetője eleget tehessen a megbízásából eredő feladatoknak, és hogy az Egyezmény rendelkezéseiben előírt bánásmódot élvezhesse.

6. Cikk

A konzuli tisztviselő állampolgársága

A konzuli tisztviselőnek a küldő állam állampolgárának kell lennie.

7. Cikk

Nem kívánatos személlyé nyilvánítás

1. A fogadó állam bármikor - anélkül, hogy elhatározását megindokolná - értesítheti a küldő államot arról, hogy valamelyik konzuli tisztviselő nem kívánatos személy, illetőleg hogy a konzuli személyzet bármely más tagja nem elfogadható.

Ez esetben a küldő állam visszahívhatja az érintett személyt.

2. Ha a küldő állam megtagadja, vagy ésszerű határidőn belül elmulasztja az e cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezésekből ráháruló kötelezettségek teljesítését, a fogadó állam a körülményektől függően visszavonhatja a működési engedélyt az érintett személytől, vagy megtagadhatja, hogy őt továbbra is a konzuli személyzet tagjának tekintse.

8. Cikk

A konzuli képviselet tagja tisztségének megszűnése

A konzuli képviselet tagjának tisztsége különösen a következő esetekben szűnik meg:

a) ha a küldő állam közli a fogadó állammal, hogy a tisztsége megszűnt;

b) ha visszavonják a működési engedélyt;

c) ha a fogadó állam közli a küldő állammal, hogy az érintett személyt nem tekinti többé a konzuli személyzet tagjának.

II. fejezet

A konzuli tisztviselő hatásköre és feladatai

9. Cikk

A Szerződő Felek közötti kapcsolatok fenntartása

A konzuli tisztviselő tevékenységével előmozdítja a Szerződő Felek közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kapcsolatok fejlődését és elősegíti baráti kapcsolataikat.

10. Cikk

A küldő állam és állampolgárai érdekeinek védelme

A konzuli tisztviselő a konzuli kerületben óvja és védelmezi a küldő állam és állampolgárainak valamennyi jogát és érdekét.

11. Cikk

A küldő állam állampolgárainak jogi képviselete

A fogadó államban hatályban levő gyakorlat és eljárási szabályok figyelembevételével a konzuli tisztviselő a konzuli kerületben jogosult arra, hogy intézkedéseket tegyen a küldő állam állampolgárainak a fogadó állam bíróságai és más hatóságai előtti megfelelő képviseletének biztosítása érdekében, hogy a fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak megfelelően ideiglenes intézkedések megtételét kérje ezen állampolgárok jogainak és érdekeinek megóvása érdekében, ha e személyek távollétük, vagy bármely más ok miatt nem tudják jogaikat és érdekeiket kellő időben megvédeni.

12. Cikk

Útlevelek és vízumok kiállítása

A konzuli tisztviselő a küldő állam állampolgárai részére útlevelet és bármilyen más útiokmányt, a küldő államba utazni kívánó személyek részére pedig vízumot és más megfelelő iratokat állít ki.

13. Cikk

Feladatok anyakönyvi ügyekben

1. A konzuli tisztviselő jogosult arra, hogy a küldő állam állampolgáraira vonatkozó anyakönyvi kivonatokat állítson ki, bejegyzéseket végezzen és másolatokat készítsen.

2. A konzuli tisztviselő közreműködhet a házasságkötéseknél, ha a két házasulandó fél a küldő állam állampolgára. Erről haladéktalanul tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságait.

3. A fenti rendelkezések nem mentesítik a küldő állam állampolgárait az alól, hogy megtartsák a fogadó államnak a születés, házasságkötés és elhalálozás bejelentésére vonatkozó jogszabályait.

14. Cikk

Közjegyzői feladatok

1. A konzuli tisztviselő a konzuli kerületben elvégezheti a következő cselekményeket:

a) átveszi, írásba foglalja és hitelesíti a küldő állam állampolgárainak a nyilatkozatait, feltéve, hogy ezek nem állnak ellentétben a fogadó állam jogszabályaival;

b) írásba foglalja, hitelesíti és megőrzésre átveszi a küldő állam állampolgárainak végrendeletét;

c) írásba foglalja és hitelesíti a küldő állam állampolgárai között megkötött szerződéseket, valamint egyoldalú jogügyleteiket, feltéve, hogy e szerződések és egyoldalú jogügyletek nincsenek ellentétben a fogadó állam jogszabályaival; a konzuli tisztviselő azonban nem jogosult olyan szerződések és egyoldalú jogügyletek írásba foglalására vagy hitelesítésére, amelyek a fogadó államban levő ingatlanra vonatkozó dologi jog alapítására vagy átruházására vonatkoznak;

d) írásba foglalja és hitelesíti az olyan szerződéseket, amelyek a küldő állam állampolgárai és a fogadó állam állampolgárai között jöttek létre, ha e szerződések jogi hatálya kizárólag a küldő állam területén jelentkezik, vagy e szerződéseket ezen a területen kell teljesíteni, feltéve, hogy azok nincsenek ellentétben a fogadó állam jogszabályaival;

e) lefordítja és hitelesíti a küldő állam vagy a fogadó állam hatóságaitól vagy tisztviselőitől származó bármilyen okiratokat; e fordításoknak ugyanolyan a bizonyító ereje és a jelentősége, mintha a két állam valamelyikének hiteles fordítója készítette volna;

f) hitelesíti bármilyen okiraton a küldő állam állampolgárának az aláírását, feltéve, hogy a szóban forgó okirat tartalma nincs ellentétben a fogadó állam jogszabályaival;

g) megőrzésre átvesz olyan készpénzt, értékpapírokat és más fizetőeszközt, amelyek a küldő állam állampolgáraié vagy azoknak vannak szánva, ha a letétbehelyezés nem ellenkezik a fogadó állam jogszabályaival;

h) más olyan feladatokat végez, amelyekkel a küldő állam megbízta, feltéve, hogy azok nincsenek ellentétben a fogadó állam jogszabályaival.

2. A konzuli tisztviselő által átvett készpénzt, értékpapírokat és más vagyontárgyakat a fogadó államból csak annak jogszabályai által megengedett módon lehet kivinni.

15. Cikk

Feladatok öröklési ügyekben

1. Ha a küldő állam valamelyik állampolgára a fogadó állam területén meghalt, ennek az illetékes hatósága haladéktalanul értesíti a konzuli képviseletet a halálesetről és közli vele mindazokat a rendelkezésére álló adatokat, amelyek az örökösökre, a kötelesrészre jogosultakra, a hagyományosokra, ezek lakó- vagy tartózkodási helyére, a hagyaték cselekvő állagára, valamint arra vonatkoznak, hogy van-e végrendelet. Az említett hatóság ugyanígy értesíti a küldő állam konzuli képviseletét abban az esetben is, ha tudomására jutott, hogy az elhunyt után harmadik állam területén maradt hagyaték.

2. A fogadó állam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti a küldő állam konzuli képviseletét, ha a fogadó állam területén megnyílt hagyaték örököse, kötelesrészre jogosultja, vagy hagyományosa a küldő állam állampolgára.

3. a) A fogadó állam illetékes hatósága haladéktalanul tájékoztatja a küldő állam konzuli képviseletét azokról az intézkedéseiről, amelyeket a küldő állam állampolgárának halála következtében a fogadó állam területén maradt hagyatéki javak megőrzése és kezelése érdekében tett.

b) A konzuli tisztviselő közvetlenül vagy képviselője útján közreműködhet az a) pontban említett intézkedések végrehajtásában.

c) A konzuli tisztviselő javaslatára az a) pontban említett intézkedések módosíthatók és kiegészíthetők, illetőleg a végrehajtásuk elhalasztható.

4. Ha a hagyatéki eljárásnak a fogadó állam területén való lefolytatása után a hagyatéki ingóságok, illetőleg a hagyatéki ingóságok vagy ingatlanok eladásából származó ellenérték olyan örököst, kötelesrészre jogosultat, vagy hagyományost illet meg, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye a küldő állam területén van és aki a hagyatéki eljárásban nem vett részt, illetve meghatalmazottja sem volt, ezeket a vagyontárgyakat, illetőleg az eladásukból származó ellenértéket át kell adni a küldő állam konzuli képviseletének, hogy az örökös, a kötelesrészre jogosult, vagy a hagyományos rendelkezésére bocsássa, feltéve, hogy:

a) az illetékes hatóságok engedélyezték a hagyatéki vagyontárgyak, illetőleg az eladásukból származó ellenérték átadását;

b) a fogadó állam jogszabályaiban előírt határidőn belül bejelentett valamennyi hagyatéki terhet kifizették, vagy biztosítékot adtak rá;

c) az öröklési illetéket kifizették, vagy biztosítékot adtak rá.

5. Ha a küldő állam valamelyik állampolgára ideiglenesen tartózkodik a fogadó állam területén és ezen a területen meghal, a nála levő ingóságokat minden további eljárás nélkül át kell adni a küldő állam konzuli képviseletének, azok kivételével, amelyeket a fogadó államban szereztek és amelyek a halál időpontjában kiviteli tilalom alá estek. Az ingóságok kivitelére és a pénzösszegek átadására vonatkozó jogszabályokat ebben az esetben is meg kell tartani.

6. Az Egyezmény 11. Cikkének rendelkezéseit a hagyatéki ügyekben is alkalmazni kell.

16. Cikk

Feladatok gyámsági és gondnoksági ügyekben

A konzuli tisztviselő a Szerződő Felek között hatályban levő egyezményeknek megfelelően eljárhat az illetékes hatóságoknál, hogy előmozdítsa a szükséges eljárásokat a küldő állam állampolgárai részére gyám vagy gondnok kinevezése, valamint a távollevők vagyontárgyai kezelésének biztosítása érdekében.

17. Cikk

A hajózással kapcsolatos feladatok

1. A konzuli tisztviselő segítséget nyújthat a küldő állam lobogóját viselő hajóknak.

2. A konzuli tisztviselőt előzetesen értesíteni kell, ha a fogadó állam bíróságai vagy más hatóságai a küldő állam hajójának fedélzetén vizsgálatokat tartani, vagy árukat lefoglalni szándékoznak, valamint abban az esetben is, ha a hajó parancsnokát vagy a legénység valamelyik tagját ki akarják hallgatni.

3. Sürgős eljárás esetén, valamint akkor, ha a vizsgálat a hajó parancsnokának kérelmére folyik, a konzuli tisztviselőt a vizsgálat folyamán kell értesíteni, vagy amint lehetséges.

4. A fogadó állam hatóságai - kérésére - tájékoztatják a konzuli tisztviselőt a távollétében elvégzett vizsgálati cselekményekről.

5. Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a fogadó állam hatóságai által végzett vám-, útlevél-, és egészségügyi vizsgálatokra.

6. A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik a konzuli tisztviselőt, ha a küldő állam hajóját a fogadó állam felségvizein szerencsétlenség érte és ugyanakkor tájékoztatást adnak azokról az intézkedésekről, amelyeket az emberi élet, a hajó és a hajórakomány megmentése érdekében tettek, vagy tenni szándékoznak.

18. Cikk

A légiközlekedéssel kapcsolatos feladatok

A 17. Cikkben foglalt rendelkezéseket a légiközlekedésre is alkalmazni kell, feltéve, hogy ezek nincsenek ellentétben azokkal az egyezményekkel, amelyeknek a Szerződő Felek részesei.

III. fejezet

A konzuli képviseletre vonatkozó könnyítések, kiváltságok és mentességek

19. Cikk

A konzuli képviselet tevékenységéhez nyújtott könnyítések

A fogadó állam a konzuli képviselet feladatainak teljesítéséhez minden könnyítést megad.

20. Cikk

A nemzeti lobogó és címer használata

1. A küldő államnak joga van arra, hogy a nemzeti lobogóját és az állami címerét a fogadó államban e cikk rendelkezéseinek megfelelően használja.

2. A küldő állam nemzeti lobogóját ki lehet tűzni és az állami címerét el lehet helyezni a konzuli képviselet által használt épületen és annak bejáratán, valamint a konzuli képviselet vezetőjének lakásán, továbbá a járművein, ha azokat hivatali célból használja.

3. Az e cikkben megadott jogok gyakorlása során figyelembe kell venni a fogadó állam törvényeit, más jogszabályait és szokásait.

21. Cikk

Elhelyezés

1. A fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak keretein belül köteles megkönnyíteni, hogy területén a küldő állam a konzuli képviselet számára szükséges helyiségeket megvásárolhassa, illetőleg a küldő állam segítségére lenni, hogy a helyiségeket más módon megszerezhesse.

2. A fogadó állam szükség esetén köteles segítséget nyújtani a konzuli képviseletnek ahhoz is, hogy tagjai megfelelő lakást kapjanak.

22. Cikk

A konzuli helyiségek sérthetetlensége

1. A konzuli helyiségek sérthetetlenek.

2. A fogadó állam hatóságai nem hatolhatnak be a konzuli helyiségeknek abba a részébe, amelyet a konzuli képviselet kizárólag a munkája céljára használ, kivéve, ha ahhoz a konzuli képviselet vezetője, az általa kijelölt személy vagy a küldő állam diplomáciai képviseletének vezetője hozzájárult.

3. Az e cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések fenntartásával a fogadó államnak külön kötelessége, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen a konzuli helyiségekbe való jogtalan behatolás és az azokban való kártétel megakadályozására, és annak megakadályozására, hogy a konzuli képviselet nyugalmát megzavarják vagy a méltóságát csorbítsák.

4. A konzuli helyiségek, a berendezésük, és a konzuli képviselet vagyontárgyai, valamint a közlekedési eszközei mentesek a honvédelmi vagy közérdekű célokra történő igénybevétel minden formája alól.

5. E cikk rendelkezéseit alkalmazni kell a konzuli képviselet vezetőjének lakására is, feltéve, hogy azt kizárólag erre a célra használják és ugyanabban az épületben van, amelyben a konzuli helyiségek.

23. Cikk

A konzuli helyiségek adómentessége

1. A konzuli helyiségek és a konzuli képviselet vezetőjének lakása, ha ezek tulajdonosa a küldő állam vagy a küldő állam nevében eljáró bármely személy, mentesek mindenféle országos, körzeti, tartományi és községi adó és illeték alól, ide nem értve a szolgáltatások fejében beszedett díjakat.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett adómentesség nem vonatkozik azokra az adókra és illetékekre, amelyek a fogadó állam törvényei és más jogszabályai szerint a küldő állam nevében eljáró személlyel szerződő személyt terhelik.

24. Cikk

A konzuli irattár és okiratok sérthetetlensége

A konzuli irattár és okiratok mindenkor sérthetetlenek bárhol is vannak. A konzuli irattárban csak hivatalos iratokat szabad őrizni.

25. Cikk

Szabad mozgás

A fogadó állam azokra a körzetekre vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak a fenntartásával, amelyekbe való belépés állambiztonsági okból tilos vagy szabályokhoz van kötve, a konzuli képviselet minden tagja számára biztosítja területén a mozgás és a közlekedés szabadságát.

26. Cikk

Szabad érintkezés

1. A fogadó állam engedélyezi és védelemben részesíti a konzuli képviselet minden hivatalos célú érintkezésének szabadságát. A küldő állam kormányával, diplomáciai képviseleteivel és a többi konzuli képviseleteivel való érintkezés során bárhol is vannak azok, a konzuli képviselet az érintkezés minden alkalmas eszközét felhasználhatja, ideértve a diplomáciai és konzuli futárokat, a diplomáciai és konzuli poggyászt és a betűjeles vagy számjeles üzeneteket is. Rádióállomást azonban a konzuli képviselet csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat.

2. A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. „Hivatalos levelezésen” minden, a konzuli képviselettel és annak tevékenységével kapcsolatos levelezést kell érteni.

3. A konzuli poggyászt sem felnyitni, sem visszatartani nem szabad.

4. A konzuli poggyászt alkotó csomagoknak a jellegükre utaló látható külső jelzést kell viselniük és csak a hivatalos levelezést, valamint kizárólag hivatalos használatra szánt okiratokat és tárgyakat tartalmazhatnak.

5. A konzuli poggyászt rá lehet bízni olyan hajó vagy kereskedelmi repülőgép parancsnokára, amelynek engedélyezett belépőhelyen kell megérkeznie. E parancsnoknak rendelkeznie kell olyan hivatalos irattal, amely tartalmazza a poggyászt alkotó csomagok számát, de nem lehet őt konzuli futárnak tekinteni. Az illetékes helyi hatóságokkal való megállapodás alapján a konzuli képviselet kiküldheti valamelyik tagját, hogy a poggyászt a hajó vagy a repülőgép parancsnokának kezéből közvetlenül és akadálytalanul átvegye.

27. Cikk

Érintkezés a küldő állam állampolgáraival

1. A küldő állam állampolgáraival kapcsolatos konzuli feladatok gyakorlásának megkönnyítése érdekében:

a) a konzuli tisztviselőnek joga van ahhoz, hogy a küldő állam állampolgáraival szabadon érintkezzék és őket felkeresse. A küldő állam állampolgárainak ugyanígy joguk van ahhoz, hogy a konzuli tisztviselővel érintkezzenek és őt felkeressék;

b) a fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek késedelem nélkül - de mindenesetre 72 órán belül - értesíteni a küldő állam konzuli képviseletét, ha annak konzuli kerületében a küldő állam állampolgárát letartóztatták vagy a személyes szabadságában bármely más módon korlátozták. A letartóztatott, vagy szabadságában bármely más módon korlátozott személy részéről a konzuli képviselethez intézett bármilyen közlést ezek a hatóságok ugyanígy késedelem nélkül - de mindenesetre 72 órán belül - kötelesek továbbítani.

E hatóságok kötelesek az érdekelt személyt az e bekezdés rendelkezései szerinti jogairól késedelem nélkül tájékoztatni;

c) a konzuli tisztviselőnek joga van arra, hogy a küldő állam letartóztatott, vagy személyes szabadságában bármely más módon korlátozott állampolgárát felkeresse, vele beszéljen és levelezzen, továbbá, hogy gondoskodjék a jogi képviseletéről;

d) ha az állampolgár az elítélése után a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a személyes szabadságában más módon korlátozva van, a konzuli tisztviselőnek joga van meglátogatni őt. Minden ilyen látogatáson lehetővé kell tenni a konzuli tisztviselő számára, hogy a fogvatartott személlyel beszélhessen.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett jogokat csak a fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak keretén belül lehet gyakorolni, e törvények és jogszabályok azonban nem akadályozhatják meg a jogok érvényesülését.

28. Cikk

Értesítés gyámság és gondnokság esetében, hajótörésről és légi balesetről

Ha a fogadó állam illetékes hatóságának megfelelő értesülései vannak, kötelesek:

a) késedelem nélkül közölni az illetékes konzuli képviselettel minden olyan esetet, amelyben a küldő állam kiskorú vagy cselekvőképtelen állampolgára számára gyám vagy gondnok kirendeléséről kellene gondoskodni;

b) ha a küldő állam állampolgárságával rendelkező hajó a fogadó állam parti tengerén vagy belső vizein hajótörést szenved vagy zátonyra fut, vagy ha a küldő államban lajstromozott légi járművet a fogadó állam területén baleset ér, késedelem nélkül értesíteni a baleset színhelyéhez legközelebb levő konzuli képviseletet.

29. Cikk

Érintkezés a fogadó állam hatóságaival

A konzuli tisztviselő feladatai végzése során fordulhat:

a) a konzuli kerülete illetékes helyi hatóságaihoz;

b) a fogadó állam illetékes központi hatóságaihoz, ha és amennyiben ezt a fogadó állam törvényei, más jogszabályai és szokásai megengedik.

30. Cikk

Konzuli díjak és illetékek

1. A konzuli képviselet a fogadó állam területén beszedheti azokat a díjakat és illetékeket, amelyeket a küldő állam törvényei és más jogszabályai a konzuli cselekményekre előírnak.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett díjak és illetékek címén beszedett összegek a fogadó államban mentesek minden adó és illeték alól.

IV. fejezet

A konzuli tisztviselőkre és a konzuli képviselet többi tagjaira vonatkozó könnyítések, kiváltságok és mentességek

31. Cikk

A konzuli tisztviselő védelme

A fogadó állam a konzuli tisztviselővel az őt megillető tisztelettel bánik és megtesz minden alkalmas intézkedést, hogy megakadályozzon a személye, a szabadsága és a méltósága elleni minden sérelmet.

32. Cikk

A konzuli tisztviselő személyes sérthetetlensége

1. A konzuli tisztviselőt őrizetbe venni vagy előzetes letartóztatásba helyezni csak súlyos bűncselekmény esetén és az illetékes igazságügyi hatóság határozata alapján lehet, ide értve az ügyészséget is.

2. Súlyos bűncselekményen kell érteni minden olyan bűncselekményt, amelyet nem gondatlanságból követtek el, és amelyre a fogadó állam törvényei szerint kiszabható büntetés felső határa legalább öt évi szabadságvesztés, vagy ennél súlyosabb büntetés.

3. Az e cikk (1) bekezdésében említett eset kivételével a konzuli tisztviselőt nem lehet bebörtönözni, sem a személyes szabadságában bármely más módon korlátozni, kivéve, ha ez jogerős bírói ítélet végrehajtásaként történik.

4. Ha a konzuli tisztviselő ellen büntetőeljárást indítottak, köteles megjelenni az illetékes hatóságok előtt. Az eljárást azonban a konzuli tisztviselőt hivatali állásából következően megillető tisztelettel és - az e cikk (1) bekezdésében említett eset kivételével - úgy kell lefolytatni, hogy a konzuli feladatok végzését a lehető legkisebb mértékben akadályozza. Ha az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett körülmények között szükségessé válik a konzuli tisztviselő előzetes letartóztatásba helyezése, ellene az eljárást a legrövidebb határidőn belül meg kell indítani.

33. Cikk

Joghatóság alóli mentesség

1. A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott a konzuli feladatok gyakorlása során végzett cselekményei tekintetében mentes a fogadó állam bírói és államigazgatási joghatósága alól, ide értve minden polgári pert is, amely a konzuli tisztviselő, vagy az alkalmazott által kifejezetten vagy hallgatólagosan a küldő állam megbízottjaként kötött szerződésből ered.

2. Az e cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit azonban nem lehet alkalmazni gépjárműnek, hajónak vagy repülőgépnek a fogadó állam területén bekövetkezett balesetéből származó kártérítés iránt indított polgári per esetén, amelyet harmadik személy (a károsult) indított.

34. Cikk

Tanúzási kötelezettség

1. A konzuli képviselet tagjait meg lehet idézni, hogy bírói vagy államigazgatási eljárás során tanúvallomást tegyenek. A konzuli alkalmazott és a kisegítő személyzet tagja a tanúvallomást - az e cikk (3) bekezdésében említett esetek kivételével - nem tagadhatja meg. Ha a konzuli tisztviselő megtagadja a tanúzást, nem lehet vele szemben semmiféle kényszerintézkedést vagy más megtorlást alkalmazni.

2. Az a hatóság, amelyik a tanúvallomást igényli, köteles elkerülni, hogy a konzuli tisztviselőt a feladatai ellátásában akadályozza. A tanúvallomását - minden olyan esetben, amikor erre lehetőség van, - a lakásán vagy a konzuli képviseleten is felveheti vagy az írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja.

3. A konzuli képviselet tagjai nem kötelesek vallomást tenni azokról a tényekről, amelyek a hivataluk gyakorlásával kapcsolatosak, sem bemutatni az ezekre vonatkozó levelezést és okiratokat. Joguk van arra is, hogy visszautasítsák a küldő állam jogának szakértőjeként teendő vallomást.

35. Cikk

Lemondás a kiváltságokról és mentességekről

A küldő állam lemondhat a konzuli képviselet valamelyik tagját a 32., 33., 34. Cikkek szerint megillető kiváltságokról és mentességekről. A lemondásnak mindig kifejezettnek kell lennie és azt írásban kell közölni a fogadó állammal.

36. Cikk

Mentesség a külföldiek nyilvántartásba vétele és a tartózkodási engedély alól

1. A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, valamint a családtagjaik mentesek minden kötelezettség alól, amelyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai a külföldiek nyilvántartásba vétele és a tartózkodási engedély tekintetében előírnak.

2. Az e cikk (1) bekezdésének rendelkezései azonban nem vonatkoznak sem arra a konzuli alkalmazottra, aki a küldő államnak nem állandó alkalmazottja, vagy aki a fogadó államban jövedelemszerzésre irányuló magántevékenységet folytat, sem családtagjára.

37. Cikk

Mentesség a társadalombiztosítási szabályok alól

1. Az e cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések fenntartásával a konzuli képviselet tagjai a küldő államnak teljesített szolgálatuk tekintetében, valamint a családtagjaik mentesek a fogadó államban esetleg érvényben levő társadalombiztosítási szabályok alól.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett mentesség a magánszemélyzetnek arra a tagjára is vonatkozik, aki kizárólag a konzuli képviselet tagjainak alkalmazásában áll, feltéve hogy:

a) nem állampolgára vagy nem állandó lakosa a fogadó államnak és

b) kiterjednek rá a küldő államban vagy harmadik államban hatályban levő társadalombiztosítási szabályok.

3. A konzuli képviselet olyan tagjának, aki az e cikk (2) bekezdésében említett mentességben nem részesülő személyt alkalmaz, teljesítenie kell azokat a kötelezettségeket, amelyeket a fogadó állam társadalombiztosítási szabályai a munkáltatóra rónak.

4. Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett mentesség nem zárja ki a fogadó állam társadalombiztosítási rendszerében való önkéntes részvételt, feltéve, hogy azt ez az állam lehetővé teszi.

38. Cikk

Adómentesség

1. A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, valamint a családtagjaik mentesek minden személyes és dologi, országos, tartományi és községi adó és illeték alól, kivéve:

a) az áruk és szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat;

b) a fogadó állam területén levő magántulajdonban álló ingatlanok után járó adókat és illetékeket, a 23. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával;

c) a fogadó állam által kirótt öröklési és tulajdonátruházási illetékeket, a 40. Cikk b) pontja rendelkezéseinek fenntartásával;

d) a fogadó államban levő forrásból eredő mindenfajta magánjövedelem után járó adókat és illetékeket;

e) a szolgáltatások fejében kiszabott díjakat;

f) a bejegyzési, a bírósági, a jelzálog és a bélyegilletékeket, a 23. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával.

2. A kisegítő személyzet tagjai a szolgálatukért kapott munkabér tekintetében mentesek az adók és illetékek alól.

39. Cikk

A vám és a vámvizsgálat alóli mentesség

1. A fogadó állam a törvényei és más jogszabályai szerint engedélyezi a behozatalt, és mentességet biztosít minden vám és adó, valamint az ezekkel kapcsolatos díjak tekintetében, ide nem értve a raktározási, fuvarozási és ezekhez hasonló más szolgáltatások díját;

a) a konzuli képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyakra;

b) olyan tárgyakra, amelyek a konzuli tisztviselő és a családtagjai személyes használatára szolgálnak, ide értve a berendezkedéséhez szükséges tárgyakat. A behozott fogyasztási cikkek nem haladhatják meg azt a mennyiséget, amely az érdekelt személyek közvetlen használatára szükséges.

2. A konzuli alkalmazott az első berendezkedése céljára behozott tárgyak tekintetében élvezi az e cikk (1) bekezdésében említett kiváltságokat és mentességeket.

3. A konzuli tisztviselőnek és családtagjainak a magukkal hozott személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól. Ezt megvizsgálni csak akkor lehet, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy más tárgyakat tartalmaz, mint amelyek az e cikk (1) bekezdése b) pontjában szerepelnek, vagy olyan tárgyakat, amelyeknek a behozatala vagy a kivitele a fogadó állam törvényei vagy más jogszabályai szerint tilos, vagy amelyek a vesztegzárra vonatkozó törvényei vagy más jogszabályai alá esnek. Az ilyen vizsgálatra csak a konzuli tisztviselő vagy az érintett családtag jelenlétében kerülhet sor.

40. Cikk

Öröklés a konzuli képviselet tagja vagy családtagja után

A konzuli képviselet tagjának vagy családtagjának halála esetén a fogadó állam köteles

a) engedélyezni az elhunyt ingóságainak kivitelét, kivéve azokat, amelyeket a fogadó államban szerzett és amelyeknek kivitele az elhalálozás időpontjában tilos volt;

b) mellőzni az országos, körzeti, tartományi és községi öröklési és tulajdonátruházási illetékek kiszabását azokra az ingóságokra, amelyek kizárólag azért voltak a fogadó államban, mert az elhunyt mint a konzuli képviselet tagja vagy mint a konzuli képviselet tagjának családtagja tartózkodott ebben az államban.

41. Cikk

Mentesség a személyes szolgáltatások alól

A fogadó állam köteles mentesíteni a konzuli képviselet tagjait és családtagjait minden személyes szolgáltatás, a közérdekű szolgálat bármely formája és a katonai terhek, mint az igénybevétel, a beszolgáltatás és a beszállásolás alól.

V. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

42. Cikk

A fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak tiszteletben tartása

1. Kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül mindenki, aki ezeket a kiváltságokat és mentességeket élvezi, köteles tiszteletben tartani a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait. Kötelessége az is, hogy ne avatkozzék bele ennek az államnak a belügyeibe.

2. A konzuli helyiségeket nem szabad a konzuli feladatok gyakorlásával összeférhetetlen módon használni.

43. Cikk

Konzuli feladatok ellátása a diplomáciai képviselet útján

1. Az Egyezmény rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a konzuli feladatokat a diplomáciai képviselet látja el.

2. A fogadó állam Külügyminisztériumával közölni kell a diplomáciai képviseletnek a képviselet konzuli osztályára beosztott vagy konzuli feladatok ellátásával más módon megbízott tagjai családi és utónevét.

3. Azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyeket a diplomáciai képviselet e cikk (2) bekezdésében említett tagjai élveznek, továbbra is a nemzetközi jognak a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályai határozzák meg.

44. Cikk

Megerősítés

Ezt az Egyezményt, amely hatályon kívül helyezi a Rómában 1874. május 15-én aláírt konzuli egyezményt, meg kell erősíteni. A megerősítő okiratok kicserélésére Budapesten kerül sor.

45. Cikk

Az Egyezmény hatálybalépése és felmondása

Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép hatályba és mindaddig hatályban marad, amíg a Magas Szerződő Felek egyike azt egyéves előzetes értesítéssel fel nem mondja.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel látták el.

Kelt Rómában, 1969. október 16-án, két példányban, francia nyelven.

(Aláírások)”

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1974. évi december 21. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(2) * 


  Vissza az oldal tetejére