(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás az 1976. évi május hó 17. napján megtörtént.)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Líbiai Arab Köztársaság Kormánya között Tripoliban, az 1975. évi november hó 27. napján aláírt Állat-egészségügyi Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Líbiai Arab Köztársaság Kormánya abból a célból, hogy az állatok, állati eredetű nyersanyagok és termékek, valamint növényi és állati eredetű takarmányok, szalma forgalmát országaik között megkönnyítsék, és a lehető legnagyobb mértékben elhárítsák azt a veszélyt, hogy a forgalom útján fertőző állatbetegséget országuk területére behurcoljanak, elhatározták, hogy egyezményt kötnek, és ezért az alábbiakban állapodtak meg.
(1) A jelen Egyezmény rendelkezései az egyik Szerződő Fél országából származó állatoknak, állati eredetű termékeknek kivitelére, a másik Szerződő Fél országába történő bevitelére vagy az országon történő átvitelére vonatkoznak.
(2) Harmadik országból az (1) bekezdésben megnevezett szállítmányok exportja az egyik Szerződő Fél országán keresztül a másik Szerződő Fél országába az átvitelben érintett Szerződő Fél belső rendelkezései szerint történik.
(1) Az 1. Cikk (1) bekezdésében megnevezett, a Szerződő Felek országaiba irányuló szállítmányokat meghatározott határállomásokra korlátozzák, ahol a szállítmányokat Állat-egészségügyi ellenőrzés alá veszik.
(2) Az Állat-egészségügyi határállomások jegyzékét, valamint az abban bekövetkezett változásokat a Szerződő Felek központi Állat-egészségügyi szolgálatai kölcsönösen közlik egymással.
(1) A jelen Egyezmény értelmében állatok:
a) egypatás és hasított körmű állatok,
b) baromfi, galamb, szárnyas vad,
c) halak,
d) méhek,
e) házi, üregi és mezei nyúl,
f) kutya, macska,
g) díszmadarak, prémes állatok,
h) cirkuszvállalatok, állatkertek és hasonló intézmények állatai.
(2) A jelen Egyezmény értelmében állati eredetű termékek és fertőző betegségek terjesztésére alkalmas tárgyak:
a) az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában meghatározott állatokból, valamint szarvasból, őzből származó, közfogyasztásra alkalmas anyag nyers állapotban (hús) és feldolgozva (konzerv), továbbá tej és tejtermék, étkezési tojás és tojástermék, méz;
b) nem étkezési célra szánt állati eredetű nyersanyag vagy termék (bőr, szőr, gyapjú, szarv, pata, bél stb.);
c) mindenféle növényi és állati eredetű takarmány, szalma.
(1) Tenyésztésre vagy továbbtartásra szánt állatok, valamint tenyésztojás szállításának beviteli feltételeiről a Szerződő Felek központi Állat-egészségügyi szolgálatai esetenként állapodnak meg.
(2) Vágóállatok esetében a következő feltételeket kell igazolni:
a) valamennyi állat tekintetében: az állatokat az elszállítás előtt legalább 6 hónapja; az ennél fiatalabbakat születésüktől kezdve a származási ország területén tartották; a származási ország egész területe az utolsó 12 hónap alatt mentes keleti marhavésztől, szarvasmarhák ragadós tüdőlobjától, afrikai lópestistől; a származási község az elszállítás idején mentes a Nemzetközi Állat-egészségügyi Hivatal (International Office of Epizooties) A-listáján szereplő, az illető állatfajra átragadó fertőző betegségektől;
b) szarvasmarhák tekintetében: száj- és körömfájás a származási községben az utolsó 6 hónap, 30 km-es körzetben az utolsó 3 hónap alatt nem fordult elő; a származási telep gümőkórtól és brucellózistól mentes, az állatokat az elszállítás előtt 30 napon belül gümőkór és brucellózis szempontjából megvizsgálták és az eredmény negatív volt; az állatokat az elszállítás előtt 21 nappal korábban, de 3 hónapnál nem régebben száj- és körömfájás ellen AOC trivalens vagy az előfordult egyéb típus elleni vakcinával beoltották;
c) juhok tekintetében: száj és körömfájás a származási községben az utolsó 6 hónap, 30 km-es körzetében az utolsó 3 hónap alatt nem fordult elő; az állatokat az elszállítás előtt 21 nappal korábban, de 3 hónapnál nem régebben száj- és körömfájás ellen AOC trivalens vakcinával beoltották;
d) lovak tekintetében: takonykór, lovak fertőző kevésvérűsége és agy-gerincvelőgyulladása a származási községben az utolsó 6 hónap alatt nem fordult elő; az állatokat takonykór szempontjából megvizsgálták és az eredmény negatív volt;
e) baromfi tekintetében: a származási községben baromfipestis az utolsó 30 nap alatt nem fordult elő;
f) nyulak tekintetében: a származási községben myxomatosis az utolsó 30 nap, tularaemia az utolsó 6 hónap alatt nem fordult elő.
(1) A 4. Cikkben felsorolt feltételeket állatorvosi bizonyítványban kell igazolni.
A bizonyítványnak ezen kívül tartalmaznia kell az állatok származási helyének megnevezését, a feladás helyét, a feladó nevét és címét, a címzett nevét és címét, a rendeltetési helyet, az állatok faját és darabszámát, továbbá azt, hogy az állatokat elszállításuk alkalmával állatorvos megvizsgálta és egészségeseknek, betegség klinikai tüneteitől mentesnek találta.
(2) A bizonyítványt az exportáló ország állami (hatósági) állatorvosa állíthatja ki az elszállítás napján.
Vágóállatok esetében vasúti, gép- és pótkocsinként egy bizonyítványt kell kiállítani.
A bizonyítványt a származási ország nyelvén és angol nyelven kell kiállítani.
(3) Ha szállítás közben vagy a határállomáson a szállított állatok között hullát találnak vagy kényszervágásra kerül sor, az állati hulla boncolását vagy a kényszervágást állami állatorvos jelenlétében kell végezni, és a diagnózist a bizonyítványon (a kiváltó ok latin megnevezésével) fel kell tüntetni.
(1) Az importáló Szerződő Fél az exportáló Fél országából származó állatokat – a jelen Egyezményben meghatározottak szerint – fogadja.
(2) Ha az importáló Szerződő Fél Állat-egészségügyi szolgálata az állatokon beérkezés alkalmával a jelen Egyezmény 4. Cikkében megnevezett fertőző betegség bármelyikét állapítja meg, az állatok kirakását megtilthatja.
(3) Az állatok kirakásának megtiltása esetén az importáló ország központi Állat-egészségügyi szervének sürgősen (távirat, telex, telefon) értesítenie kell az exportáló ország központi Állat-egészségügyi szolgálatát. Ugyanakkor jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban, amelynek egyikét el kell juttatni az exportáló ország központi Állat-egészségügyi szolgálatához. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megállapított betegség megnevezését és a végrehajtott intézkedéseket.
(4) A két Szerződő Fél egyikének kezdeményezésére az országok központi Állat-egészségügyi szerveinek vezetői (vagy megbízottai) a szóban forgó Állat-egészségügyi kérdésekben tanácskozhatnak.
(1) Hús és húskészítmény állami állatorvos által kiállított bizonyítvány kíséretében szállítható. A bizonyítványban igazolni kell, hogy
a) a termék az exportáló országban levágott olyan állatokból származik, amelyeket a levágást megelőzően legalább 6 hónapig vagy ha fiatalabbak, akkor születésüktől kezdve az exportáló országban tartottak;
b) a levágott állatok fertőző betegségtől mentes helyről származnak;
c) az állatokat hatóságilag exportra jóváhagyott vágóhídon vágták le, a feldolgozás ugyancsak exportra engedélyezett üzemben történt;
d) a vágóhíd és a feldolgozó üzem állandó állatorvosi felügyelet alatt áll;
e) az állatokat vágás előtt és után állatorvos megvizsgálta és egészségeseknek találta;
f) a hús emberi fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas;
g) a hús az ember egészségét veszélyeztető anyagot (ösztrogén anyagot, tireosztatikumot, antibiotikumot stb.) nem tartalmaz.
(2) A c) pontban említett, exportra jóváhagyott vágóhidak és feldolgozó üzemek jegyzékét, az állatorvosi ellenőrző számok feltüntetésével, a Szerződő Felek az Egyezmény hatálybalépésétől számított 30 napon belül közlik egymással. Esetenként ugyancsak közlik a jegyzékben bekövetkezett változásokat.
Nem étkezési célra szánt termékek esetében állami állatorvosnak igazolni kell, hogy
a) a termék vágóhídon, állatorvosi felügyelet alatt levágott, egészséges állatokból származik,
b) a bőrt, szőrt, gyapjút lépfenére megvizsgálták és az eredmény negatív volt.
Fertőző betegségek terjesztésére alkalmas tárgyak esetében állami állatorvosnak igazolnia kell, hogy
a) a növényi eredetű takarmányok (széna, olajpogácsa stb.) olyan helyről származnak, ahol 30 km-es körzetben az utolsó 6 hónap alatt száj- és körömfájás és lépfene nem fordult elő;
b) az állati eredetű takarmányok (húsliszt, halliszt stb.) mikrobiológiai vizsgálat alá kerültek, és mentesek patogén kórokozóktól.
(1) A Szerződő Felek központi Állat-egészségügyi szolgálatai rendszeresen, de legalább havonta egyszer kölcsönösen megküldik egymásnak az országuk jogszabályai szerint bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek alakulásáról készített kimutatásukat. Kívánságra más betegségekre vonatkozóan is tájékoztatást adnak.
(2) A Szerződő Felek központi Állat-egészségügyi szolgálatai távbeszélőn, távirat vagy telex útján egymással haladéktalanul közlik a keleti marhavész, szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, száj- és körömfájás és afrikai lópestis jelentkezését.
(3) A közlésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a fertőzött megyék megnevezését,
b) a fertőzött községek és udvarok számát,
c) az állatfaj megnevezését,
d) a leküzdésre foganatosított intézkedéseket,
e) a járvány lefolyásának módját,
f) száj- és körömfájás esetén még a vírus típusát is.
A Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy előzetes egyeztetés után a másik országba Állat-egészségügyi szakértőket küldhessenek az exporttal kapcsolatos kérdések tanulmányozása, Állat-egészségügyi intézmények közötti tapasztalatcsere céljából.
A jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a Szerződő Felek központi Állat-egészségügyi szolgálatai közvetlenül tárgyalják meg.
A jelen Egyezményt a Szerződő Felek országában hatályos jogszabályok szerint jóvá kell hagyni.
Az egyezmény a jóváhagyásáról szóló diplomáciai jegyzékváltást követő harmincadik napon lép hatályba, és három évig marad érvényben.
Ha az Egyezményt a Szerződő Felek egyike sem mondja fel, annak érvényessége – a lejárat előtti hathónapos felmondási határidővel – mindenkor további három-három évre meghosszabbodik.
Készült Tripoliban, 1975. november hó 27-én, két eredeti példányban, mindegyik magyar, arab és angol nyelven; vita esetén az angol szöveg az irányadó.
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1976. évi június hó 16. napjától kell alkalmazni.
(2) * E rendelet végrehajtásáról az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter gondoskodik.
