(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbe helyezése a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezet főtitkáránál Londonban, 1976. évi december hó 15. napján megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában 1977. évi február hó 13. napján léptett hatályba.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezet értekezletén Londonban, 1965. évi április hó 9. napján kelt, a nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
A Szerződő Kormányok
attól az óhajtól vezérelve, hogy a nemzetközi tengeri forgalmat az abban foglalkoztatott hajók érkezésével, tartózkodásával és indulásával kapcsolatos formaságok, megkövetelt okmányok és eljárások egyszerűsítése és minimumra csökkentése által megkönnyítsék,
a következőkben állapodtak meg:
A Szerződő Kormányok – az Egyezmény és Melléklete rendelkezéseinek megfelelően – minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megkönnyítsék és meggyorsítsák a nemzetközi tengeri forgalmat és megelőzzék a hajók, valamint a hajón levő személyek és vagyontárgyak tekintetében a felesleges késedelmet.
(1) A Szerződő Kormányok – az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően – együttműködnek a hajók érkezését, tartózkodását és indulását megkönnyítő intézkedések kialakításában és alkalmazásában. Ezek az intézkedések – legteljesebb alkalmazásuk esetén – nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a nemzetközi fuvarozásban használatos egyéb járművek tekintetében alkalmazott intézkedések, de azok eltérhetnek a különleges követelményeknek megfelelően.
(2) Az Egyezmény és a Melléklete szerinti, a nemzetközi tengeri forgalom könnyítésére vonatkozó intézkedéseket egyformán kell alkalmazni az olyan parti államok és tengerparttal nem rendelkező államok tekintetében, amelyek Kormányai az Egyezmény részesei.
(3) Az Egyezmény rendelkezései a hadihajókra és a kedvtelési célú jachtokra nem vonatkoznak.
A Szerződő Kormányok együttműködnek annak érdekében, hogy a formaságok, a megkövetelt okmányok és az eljárások egységesítésének a legmagasabb alkalmazható fokát biztosítsák minden olyan esetben, amikor ez az egységesítés megkönnyíti és javítja a nemzetközi tengeri forgalmat, továbbá minimálisra csökkentik a hazai előírásokkal való összhang szükségességéből eredő összes módosítást, a formaságok, megkövetelt okmányok és eljárások terén.
Az Egyezmény előző cikkeiben kifejtett célok elérése érdekében a Szerződő Kormányok együttműködnek közvetlenül vagy a Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezeten (a továbbiakban: „Szervezet”) keresztül a nemzetközi tengeri forgalom tekintetében a formaságokra, a megkövetelt okmányokra és az eljárásokra vonatkozó ügyekben és ezek gyakorlati alkalmazásában.
(1) Az Egyezménynek vagy Mellékletének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mintha gátolná, hogy valamely Szerződő Kormány a nemzetközi tengeri forgalom számára, saját jogszabályaiban vagy bármely más nemzetközi megállapodás keretében bármely további szélesebb körű könnyítést biztosítson vagy a jövőben biztosíthasson.
(2) Az Egyezménynek vagy Mellékletének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mintha valamely Szerződő Kormányt gátolná abban, hogy amennyiben szükségesnek tartja, olyan ideiglenes intézkedéseket tegyen, amelyekkel megóvja a közerkölcsöket, közrendet és közbiztonságot, vagy meg akarja akadályozni az emberi, állati vagy növényi betegségek vagy járványok behurcolását, illetve elterjedését.
(3) Minden olyan kérdés, amelyben az Egyezmény kifejezetten nem intézkedik, a Szerződő Kormányok saját törvényhozásának hatáskörében marad.
Az Egyezménynek és Mellékletének alkalmazása szempontjából
a) „Normák” azok az intézkedések, amelyek egységes alkalmazása a Szerződő Kormányok részéről – az Egyezménnyel összhangban – szükséges és megvalósítandó a nemzetközi tengeri forgalom megkönnyítése érdekében;
b) „Ajánlott gyakorlat” – azok az intézkedések, amelyek alkalmazása a Szerződő Kormányok részéről kívánatos a nemzetközi tengeri forgalom könnyítése érdekében.
(1) Az Egyezmény Mellékletét a Szerződő Kormányok módosíthatják, vagy egyikük javaslatára, vagy erre a célra összehívott konferencia útján.
(2) Bármely Szerződő Kormány javaslatot tehet a Melléklet módosítására, ha a módosítás szöveg-tervezetét a Szervezet Főtitkára (a továbbiakban: Főtitkár) elé terjeszti:
a) valamely Szerződő Kormány kifejezett kérésére a Főtitkár a javaslatot közvetlenül az összes Szerződő Kormány tudomására hozza, mérlegelés és elfogadás céljából. Ha ilyen kifejezett kérést nem kap, a Főtitkár általa indokoltnak vélt konzultációt folytathat, mielőtt a javaslatot a Szerződő Kormányok tudomására hozza;
b) valamennyi Szerződő Kormány értesíteni köteles a Főtitkárt az ilyen jellegű tájékoztatás vételétől számított egy éven belül arról, hogy elfogadja-e a javaslatot vagy sem;
c) az összes ilyen jellegű közlést írásban kell a Főtitkárhoz eljuttatni, aki ezek vételéről tájékoztatja az összes Szerződő Kormányt;
d) a Mellékletnek a jelen cikk alapján eszközölt bármely módosítása attól az időponttól számított hat hónap múlva lép hatályba, amikor azt a Szerződő Kormányok többsége elfogadta;
e) a Főtitkár a Szerződő Kormányokat a jelen cikk alapján hatályba lépő bármely módosításáról és a módosítás hatálybalépésének időpontjáról értesíti.
(3) Minden módosítás, amelyet a Konferencián jelenlevő és szavazó Szerződő Kormányok kétharmados többséggel elfogadtak, hat hónappal azután lép hatályba, hogy a Főtitkár a Szerződő Kormányokat az elfogadott módosításról értesítette.
(4) A Főtitkár az összes aláíró Kormányt késedelem nélkül tájékoztatja a jelen cikk alapján elfogadott és hatályba lépett módosításokról.
(1) Ha bármely Szerződő Kormány kivihetetlennek tartja, hogy valamely normával teljes összhangba hozza a formaságokra, megkövetelt okmányokra és eljárásokra vonatkozó saját rendelkezéseit, vagy valamely különleges ok miatt szükségesnek tartja, hogy az adott normától eltérően határozza meg a formaságokat, megkövetelt okmányokat és eljárásokat, tájékoztatni köteles a Főtitkárt, megjelölve a szóban forgó norma és a saját gyakorlata közötti eltéréseket. Ezt a bejelentést az Egyezménynek az adott Kormány tekintetében történő hatálybalépését vagy a formaságokra, megkövetelt okmányokra és eljárásokra vonatkozó eltérő rendelkezések elfogadását követően a lehető legrövidebb időn belül meg kell tenni.
(2) Ha valamely norma módosítása vagy új norma elfogadása miatt keletkezik ilyen jellegű eltérés, a Szerződő Kormány a módosított, vagy újonnan elfogadott norma hatálybalépését, illetőleg ilyen eltérő formaságok, megkövetelt okmányok és eljárások elfogadását követően, a lehető legrövidebb időn belül köteles a Főtitkárnak erről bejelentést tenni; a bejelentés kezdeményező javaslatot tartalmazhat arra nézve, hogyan lehetne a formaságokat, megkövetelt okmányokat és eljárásokat teljes összhangba hozni a módosított vagy újonnan elfogadott normával.
(3) A Szerződő Kormányok formaságaikat, megkövetelt okmányaikat és eljárásaikat a lehetőség határain belül hozzák összhangba az Ajánlott Gyakorlattal. Ha egy Szerződő Kormány formaságait, megkövetelt okmányait, eljárásait összhangba hozta valamely Ajánlott Gyakorlattal, erről a tényről a Főtitkárt tájékoztatni kell.
(4) A Főtitkár a Szerződő Kormányokat tájékoztatni fogja mindazokról a bejelentésekről, amelyek e cikk előző pontjai alapján hozzá érkeztek.
A Főtitkár a Szerződő Kormányoknak az Egyezmény felülvizsgálatát vagy módosítását célzó Konferenciáját abban az esetben hívja össze, ha ezt a Szerződő Kormányoknak legalább egyharmada kéri. Bármely változtatást, vagy módosítást a Konferencia kétharmados szavazati többségével kell elfogadni, ezeket a Főtitkár hitelesíti és jóváhagyás céljából az összes Szerződő Kormánynak megküldi. A Szerződő Kormányok kétharmada által elfogadott változtatás vagy módosítás az elfogadástól számított egy év múlva hatályba lép az összes Szerződő Kormány tekintetében, kivéve azokat, amelyek még a hatálybalépés előtt kijelentik, hogy a változtatást vagy módosítást nem fogadják el. A Konferencia bármely változtatás vagy módosítás elfogadása kapcsán kétharmados szavazati többséggel olyan határozatot hozhat, amelynek értelmében az adott változtatást vagy módosítást olyan természetűnek ítéli, hogy ha valamely Szerződő Kormány nem fogadja el az adott változtatást vagy módosítást annak hatálybalépése után egy éven belül, a határidő lejárta után megszűnik az Egyezmény részesévé lenni.
(1) Az Egyezmény a mai naptól hat hónapig aláírásra, ezután az időpont után pedig csatlakozásra nyitva áll.
(2) Az Egyesült Nemzeteknek, az ENSZ bármely szakosított intézményének, vagy a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség tagállamainak a Kormányai, vagy a Nemzetközi Bíróság Alapszabályzatának tagországai az Egyezmény részeseivé válhatnak:
a) elfogadásra vonatkozó fenntartás nélküli aláírással,
b) az elfogadásra vonatkozó fenntartással történő aláírással, amelyet elfogadás követ,
c) csatlakozással.
Az elfogadás és a csatlakozás a megfelelő okiratnak a Főtitkárnál történő letétbehelyezésével történik.
(3) Bármely Állam Kormánya, ha a fenti (2) pont alapján nem jogosult arra, hogy Szerződő Féllé váljék, kérheti azt a Főtitkár útján, és a (2) pont szerint Szerződő Féllé válik, ha a Szervezet teljes jogú tagjainak kétharmad része kérelmét jóváhagyja.
Ez az Egyezmény hatvan nappal azután lép hatályba, amikor legalább tíz Állam fenntartás nélkül aláírta, illetve csatlakozási vagy elfogadási okmányát letétbe helyezte. A később csatlakozó Kormányok számára az Egyezmény a csatlakozási vagy elfogadási okmány letétbe helyezése után hatvan nappal lép hatályba.
Bármely Szerződő Kormány, amely tekintetében az Egyezmény már három éve hatályban van, felmondással élhet a Főtitkárnak küldött írásos bejelentés útján, aki az összes Szerződő Kormányt értesíti a bejelentés tartalmáról és időpontjáról. A felmondás a Főtitkárhoz való beérkezéstől számított egy év elteltével, vagy a bejelentésben szereplő hosszabb időtartam lejárta után lesz hatályos.
(1) a) Ha valamely terület felett a közigazgatási jogokat az Egyesült Nemzetek gyakorolja, vagy valamely Szerződő Kormány felelős egy terület nemzetközi kapcsolataiért, haladéktalanul konzultációt kell folytatniuk ezzel a területtel, megkísérelve, hogy az Egyezmény hatálya rá kiterjedjen; a Főtitkárnak küldött írásos bejelentéssel kinyilváníthatják, hogy az Egyezmény hatálya erre a területre kiterjed.
b) Az Egyezmény az írásos bejelentésben szereplő terület vonatkozásában a beérkezés napján, vagy az abban megjelölt más időpontban lép hatályba.
c) Az Egyezmény VIII. Cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a területekre is, amelyekre az Egyezmény hatályát ennek a cikknek a rendelkezései szerint kiterjesztették; ebből a szempontból a „formaságai, megkövetelt okmányai, eljárásai” kifejezés az adott területen érvényben levőket is magába foglalja.
d) Az Egyezmény kiterjesztő hatálya megszűnik az ilyen területek szempontjából egy évvel azután, hogy erre nézve a Főtitkárhoz bejelentés érkezik, vagy a bejelentésben megjelölt későbbi időpontban.
(2) A Főtitkár a Szerződő Kormányokat értesíteni fogja, ha az Egyezmény hatályát az (1) pont szerint valamely területre kiterjesztik, megjelölve minden esetben a kiterjesztés időpontját.
A Főtitkár az aláíró Kormányokat, az összes Szerződő Kormányt és a Szervezet tagjait az alábbiakról köteles tájékoztatni:
a) az Egyezményhez csatolt aláírások és azok időpontja;
b) elfogadási és csatlakozási okmányok letétbe helyezése és a letétbe helyezések időpontja;
c) az Egyezmény XI. Cikk alapján történő hatálybalépésének időpontja;
d) a XII. és XIII. Cikk alapján érkezett bejelentések és ezek időpontja;
e) bármely konferencia összehívása a VII. vagy IX. Cikk alapján.
Az Egyezményt és Mellékletét megőrzésre a Főtitkár veszi át, arról hiteles másolatot küld az aláíró és csatlakozó országoknak. Amint az Egyezmény hatályba lép, azt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének megfelelően a Főtitkár nyilvántartásba veszi.
Az Egyezmény és annak Melléklete angol és francia nyelven készült, mindkét szöveg egyaránt hiteles. Hivatalos fordítás készül spanyol és orosz nyelven, ezeket az aláírt eredeti példányokkal együtt kell letétbe helyezni.
A fentiek tanúságaképpen alulírottak – Kormányaik erre vonatkozó kellő meghatalmazásának birtokában – az egyezményt aláírták.”
3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő nyilatkozatot tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy a nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló egyezmény X. Cikke diszkriminatív rendelkezést tartalmaz, mivel nem ad minden államnak egyenlő jogot arra, hogy az Egyezmény részesévé váljék. Az Egyezmény olyan kérdéseket szabályoz, amelyek minden államot érintenek, és ezért az államok szuverén egyenlőségének elve értelmében nyitva kell állnia minden állam részére, korlátozás és megkülönböztetés nélkül.”
4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1977. évi február hó 13. napjától kell alkalmazni.
(2) * A törvényerejű rendelet végrehajtásáról, valamint az Egyezményhez tartozó szabályok közzétételéről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. *
