A jogszabály mai napon ( 2019.10.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1978. évi 7. törvényerejű rendelet

a világűrbe felbocsátott objektumok nyilvántartásba vételéről szóló, az ENSZ Közgyűlésének az 1974. évi november hó 12. napján kelt 3235/XXIX. határozatával elfogadott egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál az 1977. évi október hó 26. napján megtörtént. Az egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1977. évi október hó 26. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a világűrbe felbocsátott objektumok nyilvántartásba vételéről szóló, az ENSZ Közgyűlésének az 1974. évi november hó 12. napján kelt 3235/XXIX. határozatával elfogadott egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Egyezmény
a világűrbe felbocsátott objektumok nyilvántartásba vételéről

Az Egyezményben részes Államok

felismerték, hogy a világűr békés célú kutatásának és felhasználásának elősegítése az egész emberiség közös érdeke,

emlékeztetnek arra, hogy a világűr - beleértve a Holdat és más égitesteket - kutatása és felhasználása terén az államok tevékenységét szabályozó elvekről szóló 1967. január 27-én létrejött szerződés *  leszögezi, hogy az államok nemzetközi felelősséggel tartoznak a világűrben folytatott nemzeti tevékenységükért és utal arra az államra, amelynek nyilvántartásában a világűrbe felbocsátott objektum szerepel,

emlékeztetnek arra is, hogy az űrhajósok mentéséről, hazaküldéséről és a világűrbe felbocsátott objektumok visszaszolgáltatásáról szóló, 1968. április 22-én létrejött egyezmény *  előírja, hogy a felbocsátó szerv kérelemre köteles megadni az általa a világűrbe felbocsátott és a területi határain kívül megtalált objektum azonosító adatait, mielőtt azt számára visszaszolgáltatják,

emlékeztetnek továbbá, hogy az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről szóló, 1972. március 29-én létrejött egyezmény *  nemzetközi szabályokat és eljárási rendelkezéseket állapít meg a felbocsátó államoknak az űrobjektumaik által okozott károkért való felelősségére vonatkozóan;

óhajtják, figyelemmel a világűr - beleértve a Holdat és más égitesteket - kutatása és felhasználása terén az államok tevékenységét szabályozó elvekről szóló szerződésre, hogy a világűrbe objektumokat felbocsátó államok rendelkezzenek ezek nemzeti nyilvántartásba vételéről,

óhajtják továbbá, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkára kötelező jelleggel létesítsen és vezessen központi nyilvántartást a világűrbe felbocsátott objektumokról,

óhajtják, hogy az űrobjektumok azonosításának elősegítése céljából a részes Államoknak további eszközöket bocsássanak rendelkezésre és ismertessenek meg velük további eljárásmódokat,

úgy vélik, hogy a világűrbe felbocsátott objektumok kötelező nyilvántartásba vételének rendszere különösen megkönnyítené a szóban forgó objektumok azonosítását és hozzájárulna a világűr kutatását és felhasználását szabályozó nemzetközi jog alkalmazásához és fejlődéséhez, és ezért az alábbiakban állapodtak meg:

I. Cikk

Az Egyezmény szempontjából:

a) a „felbocsátó állam” kifejezésen érteni kell:

(i) azt az államot, amely űrobjektumot bocsát vagy bocsáttat fel,

(ii) azt az államot, amelynek területét, vagy berendezéseit űrobjektum felbocsátására használják fel;

b) az „űrobjektum” kifejezés magában foglalja az űrobjektum részeit, valamint a hordozórakétát és ennek részeit is;

c) a „nyilvántartó állam” kifejezésen azt a felbocsátó államot kell érteni, amelynek nyilvántartásába az űrobjektum a II. Cikknek megfelelően fel van véve.

II. Cikk

1. Amikor valamely űrobjektumot föld körüli vagy azon túlhaladó pályára bocsátanak fel, a felbocsátó állam az űrobjektumot bejegyzi az általa e célból kötelezően vezetett megfelelő nyilvántartókönyvbe. A felbocsátó állam tájékoztatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát a szóban forgó nyilvántartókönyv létesítéséről.

2. Ha a föld körüli vagy azon túlhaladó pályára az űrobjektumot két vagy több állam bocsátotta fel, ezek az államok közösen határozzák meg, hogy közülük melyiknek kell a kérdéses objektumot e cikk 1. bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vennie, figyelembe véve a világűr - beleértve a Holdat és más égitesteket - kutatása és felhasználása terén az államok tevékenységét szabályozó elvekről szóló szerződés VIII. Cikkének rendelkezéseit, ez azonban nem sértheti az űrobjektum, valamint a személyzete feletti joghatóság és ezek ellenőrzése tárgyában a felbocsátó államok között már létrejött, vagy ezután létrehozandó megállapodásokat.

3. A nyilvántartókönyv tartalmát és vezetésének módját az érdekelt nyilvántartó állam határozza meg.

III. Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára gondoskodik olyan nyilvántartókönyv vezetéséről, amelybe a IV. Cikknek megfelelően közölt tájékoztató adatokat be kell jegyezni.

2. Az ebben a nyilvántartókönyvben szereplő tájékoztató adatok teljes egészében nyilvánosak.

IV. Cikk

1. Valamennyi nyilvántartó állam haladéktalanul megküldi az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának a nyilvántartásában szereplő egyes űrobjektumra vonatkozó alábbi tájékoztató adatokat:

a) a felbocsátó állam vagy államok neve;

b) az űrobjektum jele, vagy nyilvántartási száma;

c) a felbocsátás helye és időpontja;

d) a keringési pálya fő jellemző adatai, ideértve:

(i) egy fordulat időtartamát,

(ii) a keringési pálya hajlásszögét,

(iii) a Földtől való legnagyobb távolságot,

(iv) a Földtől való legkisebb távolságot;

e) az űrobjektum általános rendeltetését.

2. Valamennyi nyilvántartó állam a nyilvántartásában szereplő valamely űrobjektumról időnként pótlólagos tájékoztató adatokat közölhet az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárával.

3. Valamennyi nyilvántartó állam - a lehetőséghez képest a legkimerítőbben és mihelyt ez megvalósítható - tájékoztatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát azokról az űrobjektumokról, amelyekről már előzőleg közölt tájékoztató adatokat és amelyek korábban a Föld körül keringtek, de már megszűntek keringeni.

V. Cikk

Abban az esetben, ha valamely föld körüli vagy azon túlhaladó pályára felbocsátott űrobjektumot a IV. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában említett jellel vagy nyilvántartási számmal, vagy mindkettővel megjelöltek, e tényről a nyilvántartó állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát az űrobjektumról szóló a IV. Cikkben előírt tájékoztató adatok közlése alkalmával értesíti. Ez esetben az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára ezt az értesítést a nyilvántartókönyvbe bevezeti.

VI. Cikk

Abban az esetben, ha az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásával az Egyezményben részes valamely Állam nem tud azonosítani egy olyan űrobjektumot, amely neki, vagy a joghatósága alá tartozó természetes vagy jogi személynek kárt okozott, vagy amely veszélyes vagy ártalmas lehet, a többi részes Állam, ideértve különösen azokat az államokat, amelyek az űrobjektumok megfigyelésére és nyomonkövetésére alkalmas berendezésekkel rendelkeznek, a lehetőséghez képest a legkimerítőbben válaszolni köteles a szóban forgó Állam vagy annak nevében az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkára által előterjesztett, az űrobjektum azonosításához méltányos és ésszerű feltételek mellett nyújtandó segítségre irányuló kérelemre. Az ilyen kérelmet előterjesztő államnak a lehetőséghez képest a legkimerítőbben közölnie kell a kérelemre okot adó események időpontjára, jellegére és körülményeire vonatkozó adatokat. A segítségnyújtás módozatairól az érdekelt felek külön megállapodást kötnek.

VII. Cikk

1. Az Egyezménynek az Államokra vonatkozó rendelkezései - a VIII.-XII. Cikkekben foglaltak kivételével - kiterjednek bármely űrtevékenységet folytató nemzetközi kormányközi szervezetre, amennyiben e szervezet kijelenti, hogy elfogadja az ebben az Egyezményben előírt jogokat és kötelezettségeket és ha e szervezet tagállamainak többsége részese ennek az Egyezménynek, valamint a világűr - beleértve a Holdat és más égitesteket - kutatása és hasznosítása terén az államok tevékenységét szabályozó elvekről kötött szerződésnek.

2. E szervezetnek azok a tagállamai, amelyek ennek az Egyezménynek a részesei, megtesznek minden szükséges intézkedést a célból, hogy a szervezet az e cikk 1. bekezdésében említett nyilatkozatot megtegye.

VIII. Cikk

1. Az Egyezményt minden állam aláírhatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén, New Yorkban. Minden olyan állam, amely az Egyezményt, ennek a cikknek a 3. bekezdése szerinti hatályba lépése előtt nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.

2. Az Egyezményt az aláíró Államoknak meg kell erősíteniük. A megerősítő és csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. Az Egyezmény a megerősítő okiratokat letétbe helyező államok tekintetében azután lép hatályba, miután az ötödik megerősítő okiratot az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál letétbe helyezték.

4. Azoknak az Államoknak a tekintetében, amelyek a megerősítő, vagy csatlakozási okirataikat az Egyezmény hatálybalépése után helyezik letétbe, az Egyezmény a megerősítő, vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezése napján lép hatályba.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára, minden aláíró és csatlakozó Államot késedelem nélkül értesít valamennyi aláírás keltéről, megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbehelyezésének napjáról, az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, valamint egyéb értesítésekről.

IX. Cikk

Az Egyezményben részes bármely Állam javasolhatja az Egyezmény módosítását. A módosítás az azt elfogadó, az Egyezményben részes Államok tekintetében akkor lép hatályba, amikor a módosítást az Egyezményben részes Államok többsége elfogadta, a többi Állam tekintetében pedig azon a napon, amikor a módosítást elfogadta.

X. Cikk

Az Egyezmény hatálybalépését követő tíz év eltelte után az Egyezmény felülvizsgálásának kérdését az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének ideiglenes napirendjére kell tűzni annak megvizsgálása céljából, hogy - az Egyezmény eddigi alkalmazása tükrében - szükség van-e az Egyezmény módosítására. Ha azonban az Egyezmény hatálybalépését követő öt év eltelte után az egyezményben részes Államok egyharmada bármikor kéri és azzal a részes Államok többsége egyetért, az Egyezmény felülvizsgálására össze kell hívni az Egyezményben részes Államok értekezletét. E felülvizsgálás során különösen tekintetbe vesznek minden idevágó műszaki fejlődést, ideértve az űrobjektumok azonosítására vonatkozó műszaki fejlődést is.

XI. Cikk

Az Egyezményben részes bármely Állam az Egyezmény hatálybalépését követő egy év eltelte után az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett írásbeli értesítéssel bejelentheti, hogy felmondja az Egyezményt. A felmondás a kézhezvételtől számított egy év eltelte után lép hatályba.

XII. Cikk

Ezt az Egyezményt, amelynek angol, arab, kínai, spanyol, francia és orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál helyezik letétbe, aki az Egyezmény kellően hitelesített másolatait megküldi minden aláíró és csatlakozó államnak.

ENNEK HITELÉÜL a kormányaik által kellően meghatalmazott alulírottak aláírták ezt az Egyezményt, amelyet aláírásra megnyitottak New Yorkban, az 1975. évi január hó tizennegyedik napján.”

3. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1977. évi október hó 26. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére