(A megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás megtörtént. A megállapodás 1979. évi január hó 24. napján hatályba lépett.)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jordániai Hasemita Királyság Kormánya között Budapesten, 1978. évi május hó 24. napján aláírt nemzetközi közúti fuvarozási megállapodást e rendelettel kihirdeti.
2. § A megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Népköztársaság Kormánya, és a Jordániai Hasemita Királyság Kormánya, továbbiakban „szerződő felek”, attól a szándéktól vezettetve, hogy elősegítsék az országaik közötti és területükön átmenő nemzetközi közúti személy- és árufuvarozást, a következőkben állapodtak meg:
A jelen megállapodás céljaira:
a) a „fuvarozó” az a természetes vagy jogi személy, akinek a Magyar Népköztársaságban vagy a Jordániai Hasemita Királyságban a nemzeti törvényekkel és szabályokkal összhangban felhatalmazása van nemzetközi közúti személy és/vagy árufuvarozás végzésre, fuvardíj vagy más ellenszolgáltatás ellenében, illetve saját számlára. Bármelyik szerződő fél fuvarozójára vonatkozó további utalások e fogalomnak felelnek meg;
b) a „személyszállító jármű” az a gépi meghajtású közúti jármű, amelyet
(i) közúti személyszállítás céljaira gyártottak vagy alakítottak át és e célra is használják, továbbá benne a gépjárművezető ülésén kívül több mint 8 ülőhely található;
(ii) az egyik szerződő fél területén jegyeztek be és azon személyszállítás végzését engedélyezték;
c) az „árufuvarozó jármű” az a gépi meghajtású közúti jármű, amelyet
(i) közúti árufuvarozás céljaira gyártottak vagy alakítottak át és e célra is használják;
(ii) az egyik szerződő fél területén jegyeztek be és azon árufuvarozás végzését engedélyezték;
valamint minden olyan pótkocsi vagy félpótkocsi, amely a jelen pont (i) és (ii) alpontjaiban foglalt feltételeknek megfelel és amelyet az egyik szerződő fél fuvarozója üzemeltet. Feltéve, hogy mind a pótkocsi, mind a félpótkocsi, mind pedig a vontató jármű az e pontban foglalt feltételeknek megfelel, a szerelvény egy járműnek tekintendő;
d) az „illetékes hatóságokat” a jelen megállapodással egyidejűleg aláírt jegyzőkönyvben határozzák meg.
Fuvardíj vagy más ellenszolgáltatás ellenében az egyik szerződő fél területén bejegyzett személyszállító járművel a két ország között, a két országból/ba, valamint a két országon át végzett minden személyfuvarozás – kivéve a 4. Cikkben felsoroltakat – a jelen megállapodásban leírt engedélyezési kötelezettség alá esik.
(1) A két ország közötti vagy bármelyikük területén átmenő menetrendszerű fuvarozásokat a szerződő felek illetékes hatóságai közösen hagyják jóvá.
Menetrendszerű fuvarozás olyan szolgáltatást jelent, melynek során személyeket fuvaroznak meghatározott gyakorisággal, meghatározott útvonalon, s előre meghatározott megállóhelyeken személyek szállhatnak fel, illetve szállhatnak le.
(2) Mindegyik illetékes hatóság az útvonal azon szakaszára adja ki az engedélyt, amely saját területére esik.
(3) Az illetékes hatóságok közösen határozzák meg az engedélykibocsátás feltételeit, nevezetesen az engedély érvényességét, a fuvarozások gyakoriságát, a menetrendeket, az alkalmazandó díjszabást, valamint egyéb további feltételeket, amelyek a menetrend szerinti fuvarozások zavartalan és hatékony lebonyolításához szükségesek.
(4) Az engedély kiadására vonatkozó kérelmet a jármű bejegyzési országának illetékes hatóságához kell eljuttatni.
(5) Amennyiben a fenti (4) pontban említett engedélykérelmet jóváhagyják, a másik szerződő fél illetékes hatóságát ennek megfelelően tájékoztatják és jóváhagyásra eljuttatják hozzá a kérelmet a szükséges részleteket tartalmazó okmányokkal együtt (javasolt menetrend, díjszabás, útvonal, a járat üzemeltetésének időtartama, a szolgáltatás megkezdésének időpontja). Az illetékes hatóságok minden további, általuk szükségesnek ítélt adat közlését kérhetik.
A kérelmekkel kapcsolatos határozatot az elküldésüktől számított négy hónapon belül hozzák meg.
(1) Turisták alkalomszerű fuvarozása nem engedélyköteles. Alkalomszerű fuvarozásnak tekinthető, ha ugyanazokat a személyeket ugyanaz a személyszállító jármű fuvarozza:
a) olyan körutazáson, amely a jármű bejegyzési országában kezdődik és ott szándékoznak befejezni, vagy
b) olyan utazáson, amely a személyszállító jármű bejegyzési országában kezdődik és a másik szerződő fél területén fejeződik be, feltéve – kivéve, ha más felhatalmazást nem adtak –, hogy a személyszállító jármű üresen tér vissza a bejegyzési országba, vagy
c) alkalomszerű tranzitfuvarozás során.
(2) Az utasok nevét és nemzetiségét utaslistán tüntetik fel, amelyet bármelyik szerződő fél illetékes szerveinek kérésére fel kell mutatni.
(1) Az egyik szerződő fél országában bejegyzett személyszállító járművel nem végezhető fuvarozás a másik szerződő fél országában két pont között.
(2) A fenti (1) pont rendelkezését nem érintve helyi fuvarozás végezhető különleges feltételek mellett azon ország illetékes hatóságának előzetes engedélye alapján, ahol a fuvarozást végezni kívánják.
Az előző 3. és 4. Cikkben nem érintett minden egyéb fuvarozás engedélyezés alá esik, ami az egyik szerződő fél fuvarozójának azonos kérelme alapján történik, melyet közvetlenül a másik szerződő fél illetékes hatóságához kell eljuttatni.
Bármely szerződő fél fuvarozója által birtokolt vagy üzemeltetett árufuvarozó járművel végzett valamennyi nemzetközi árufuvarozás – kivéve a 8. Cikkben felsoroltakat – engedélyköteles, mégpedig az alábbi esetekben:
a) az egyik szerződő fél területén fekvő pont és a másik szerződő fél területén fekvő pont között;
b) a másik szerződő fél területén át;
c) a másik szerződő fél területe és egy harmadik ország területe között, feltéve, hogy a fuvarozás alkalmával a jármű áthalad bejegyzési országának területén.
Nem esnek engedélyezési kötelezettség alá a következő fuvarozások:
a) vásári és kiállítási áruk, valamint felszerelések fuvarozása;
b) színházi díszletek és kellékek fuvarozása;
c) hangszerek, valamint hang-, televíziós és filmfelvételek céljaira szolgáló felszerelések fuvarozása;
d) versenylovak, valamint sportrendezvények céljaira szolgáló járművek és egyéb sportfelszerelések fuvarozása;
e) megsérült járművek fuvarozása;
f) költözködési ingóságok fuvarozása;
g) holttestek fuvarozása.
(1) Külön engedélyt bocsátanak ki valamennyi útra és járműre (járműszerelvényre). Ugyanaz az engedély a visszútra is érvényes.
(2) Az engedély át nem ruházható; azt csak az a fuvarozó használhatja fel, akinek azt kiadták.
(1) Az engedélyeket a jármű bejegyzési országának illetékes hatósága adja ki a másik szerződő fél illetékes hatóságának a nevében, a vegyesbizottság által évente meghatározott kontingensek keretén belül.
(2) A jelen megállapodás alapján végzett fuvarozások céljaira az illetékes hatóságok megfelelő mennyiségű engedéllyel látják el egymást.
(3) Az illetékes hatóságok közösen határozzák meg az engedély formáját.
A jelen megállapodás egyik rendelkezése sem jogosítja fel az egyik szerződő fél területén bejegyzett fuvarozót arra, hogy a másik szerződő fél területén fekvő ponton árut vegyen fel azzal a céllal, hogy azt ugyanazon területen fekvő másik pontra fuvarozza.
A jelen megállapodás rendelkezéseinek megfelelően nemzetközi fuvarozást végző járművek vezetőinek birtokában a következő okmányoknak kell lenni:
a) az általuk vezetett jármű kategóriájának megfelelő gépjárművezetői engedély. Az engedélynek meg kell felelnie a jármű bejegyzési országában érvényes törvényeknek és szabályoknak vagy a nemzetközi gépjárművezetői engedélynek,
b) érvényes forgalmi engedély,
c) érvényes útlevél, amely tartalmazza a szükséges vízumokat,
d) legalább kötelező szavatossági biztosítás, amely a másik szerződő fél területén érvényes.
A szerződő felek megfelelő hatóságai haladéktalanul kiadják a belépő vízumot valamennyi gépjárművezetőnek, illetve azok segédszemélyzetének, akik a jelen megállapodás rendelkezéseinek és a vonatkozó nemzeti törvényeknek, illetve szabályoknak megfelelően nemzetközi személy- és árufuvarozást végeznek.
Nemzetközi személy- és árufuvarozást végző járművek műszaki állapotának meg kell felelnie a jármű bejegyzési országában érvényben levő törvények és szabályok rendelkezéseinek.
(1) Valamennyi, nemzetközi fuvarozást végző járművet ideiglenes behozatali vámokmányokkal (carnet de passage en doune vagy triptique) kell ellátni, ahogy azt a megfelelő nemzetközi vámegyezmények előírják. Ezeket az okmányokat a szerződő felek megfelelő hatóságai adják ki.
(2) Ha a fenti (1) pontban leírt nemzetközi vámokmányok nem állnak rendelkezésre, az érintett szerződő fél belső törvényeinek rendelkezései irányadók.
(3) Ha a nemzetközi árufuvarozást TIR-carnet fedezetével végzik, a TIR-egyezmény rendelkezései érvényesülnek.
(4) Ha a nemzetközi árufuvarozást nem TIR-carnet fedezetével végzik, az illetékes szerződő fél belső törvényeinek rendelkezései érvényesülnek.
(1) Az egyik szerződő fél területén bejegyzett és a másik szerződő fél területére jelen megállapodásnak megfelelő fuvarozások végzésére ideiglenesen bevitt járművek adózását illetően a szerződő felek belső törvényei és szabályai érvényesülnek. Az adók alóli esetleges mentességnek a kölcsönös előnyök elvén kell alapulnia.
(2) A szerződő felek területén a jelen cikk (1) pontjában említett esetleges mentességet mindaddig biztosítják, amíg a járművek ideiglenes bevitelére vonatkozó, importadók és -vámok alól mentességet biztosító érvényes vámrendelkezésekben lefektetett feltételeket megtartják.
(3) A jelen cikk (1) pontjában említett esetleges mentesség nem vonatkozik az üzemanyag árában foglalt adókra és díjakra, valamint különleges utak, hidak, alagutak vagy kompok használatáért fizetett díjakra.
(4) A jelen cikk (1) pontjában említett esetleges mentesség nem terjed ki a másik szerződő fél törvényei és szabályai által meghatározott legnagyobb megengedhető súlyokat és/vagy méreteket meghaladó árufuvarozó járművekre kivetett adókra és díjakra. Ilyen járművekre külön engedélyt kell kérni a másik szerződő fél illetékes hatóságától.
(5) A jármű gyárilag beszerelt üzemanyagtartályaiban levő üzemanyag mentes az adóktól és díjaktól.
(6) A jármű személyzete vám- és előzetes importengedélytől mentesen személyi holmiját és a járműn tartott szerszámokat ideiglenesen beviheti a másik szerződő fél területére.
(7) Ideiglenesen bevitt járművek javítására szolgáló alkatrészeket ideiglenes bevitel címén importadóktól és -vámoktól, valamint importkorlátozásoktól mentesen a belső vámszabályoknak megfelelően lehet beléptetni. A kicserélt alkatrészeket ki kell léptetni vagy a vámhatóságok ellenőrzése mellett azokat meg kell semmisíteni.
Az egyik szerződő fél fuvarozói, gépjárművezetői és azok segédszemélyzete, valamint személyszállító és árufuvarozó járművei a másik szerződő fél területén az ezen a területen érvényben levő törvények és szabályok hatálya alá esnek, kivéve, ha a jelen vagy a két szerződő fél közötti megállapodások másként nem rendelkeznek.
(1) Ha az egyik szerződő fél fuvarozója, gépkocsivezetője, illetve ezek segédszemélyzete a másik szerződő fél területén jelen megállapodás bármely rendelkezését megsérti, azon szerződő fél illetékes hatósága, amelynek területén a megállapodás megszegése bekövetkezett, tájékoztatja a másik felet az eset körülményeiről, anélkül, hogy ez a területén érvényesíthető bármilyen jogkövetkezmény tekintetében előzetes állásfoglalást jelentene.
(2) A megállapodásnak e cikk (1) pontjában említett megsértése esetében annak a szerződő félnek az illetékes hatósága, melynek területén ez bekövetkezett, felkérheti a másik szerződő fél illetékes hatóságát, hogy az
a) figyelmeztesse az illető fuvarozót, hogy a megállapodás minden további megsértése az általa birtokolt vagy üzemeltetett járművek ama szerződő fél területére való belépésének tilalmát vonhatja maga után az illetékes hatóságok által meghatározandó időtartamra, ahol a megállapodás megsértése történt, vagy
b) tájékoztassa a fuvarozót, hogy járműveinek belépését a másik szerződő fél területére átmenetileg vagy véglegesen megtiltották.
(3) Az az illetékes hatóság, amelyhez a másik szerződő fél hatósága ilyen kérést intéz, köteles annak eleget tenni és a másik illetékes hatóságot a megtett intézkedésről – amint az lehetséges – értesíteni.
Balesetek vagy más esemény alkalmával annak az országnak az illetékes hatósága, ahol a baleset vagy más esemény történt, kérés esetén köteles tájékoztatást adni a jármű tulajdonosának vagy a másik szerződő fél illetékes hatóságának a bírósági vizsgálatok eredményeiről és az ezek tisztázását elősegítő bármely egyéb adatról.
(1) A jelen megállapodás alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő valamennyi kérdést a két ország illetékes hatóságai közösen oldják meg.
(2) Az ily módon meg nem oldott kérdéseket diplomáciai úton rendezik.
(1) A jelen megállapodás megfelelő gyakorlati alkalmazásának figyelemmel kísérésére és az alkalmazás során felmerülő bármely nehézség megoldására a két szerződő fél képviselőiből vegyesbizottságot alakítanak.
A bizottság bármelyik szerződő fél illetékes hatóságának kérése alapján ül össze.
(2) A bizottság üléseit évente Magyarországon, illetve Jordániában felváltva tartják.
(3) A bizottság határozatait a két szerződő fél illetékes hatóságai hagyják jóvá.
(1) A jelen megállapodás a szerződő felek kormányai jóváhagyásának tárgya. Azon a napon lép hatályba, amikor a jóváhagyásról a szerződő felek írásban tájékoztatják egymást.
(2) Jelen megállapodás a hatálybalépést követően egy évig hatályos. Ezután mindaddig hatályban marad, amíg azt bármelyik szerződő fél három hónapos határidővel a másik szerződő fél felé írásban fel nem mondja.
Ennek tanúságául alulírottak kormányaik kellő meghatalmazása alapján jelen megállapodást aláírták.
Készült Budapesten, 1978. május 24. napján két eredeti példányban, mindkettő magyar, arab és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol szöveg irányadó.
(Aláírások)”
3. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1979. évi január hó 24. napjától kell alkalmazni.
(2) * E rendelet végrehajtásáról – az államháztartásért felelős miniszterrel és a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
