A jogszabály mai napon ( 2019.10.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1981. évi 11. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között Budapesten, az 1977. évi május hó 26. napján aláírt, a kölcsönös polgári jogsegélyről szóló egyezmény kihirdetéséről * 

(Az egyezmény megerősítő okiratait Rómában, 1981. évi február hó 11. napján cserélték ki.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között Budapesten, az 1977. évi május hó 26. napján aláírt, a kölcsönös polgári jogsegélyről szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos, magyar nyelvű fordítása a következő:

„Egyezmény
a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között
a kölcsönös polgári jogsegélyről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Olasz Köztársaság Elnöke attól az óhajtól vezetve, hogy a két állam közötti jogsegélyt a polgári, kereskedelmi és családjogi ügyekben szabályozzák, megegyeztek abban, hogy e tárgyban egyezményt kötnek és e célból meghatalmazottaikat kinevezték,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

A bírósághoz való szabad fordulás joga

1. Cikk

(1) A Szerződő Felek állampolgárai a másik Fél területén polgári, kereskedelmi és családjogi ügyekben ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint ennek saját állampolgárai. Ebből a célból szabadon és akadálytalanul fordulhatnak a bíróságokhoz és előttük ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan módon léphetnek fel, mint a saját állampolgárok.

(2) A Szerződő Feleknek azt az állampolgárát, akinek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Felek egyikének területén van, nem lehet biztosítékadásra vagy bármely néven nevezendő letétbehelyezésre kötelezni, azért mert külföldi vagy mert az illető országban nincsen lakóhelye vagy tartózkodási helye.

(3) Az előbbi rendelkezések azokra a jogi személyekre is vonatkoznak, amelyek az egyik Szerződő Fél joga szerint alakultak meg és székhelyük e Szerződő Fél területén van.

Meghatározások

2. Cikk

Az Egyezmény értelmében „bíróságok” kifejezésen - elnevezésüktől függetlenül - mindazokat a hatóságokat kell érteni, amelyek polgári, kereskedelmi és családjogi ügyekben hatáskörrel rendelkeznek.

A jogsegély tárgya

3. Cikk

(1) A Szerződő Felek bíróságai az Egyezményben meghatározott ügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

(2) A jogsegély eljárási cselekmények teljesítésére terjed ki, így különösen iratok kézbesítésére, tanúk és szakértők meghallgatására, valamint tárgyi bizonyítékok és iratok megküldésére.

A jogsegély megtagadása

4. Cikk

(1) A megkeresett bíróság megtagadhatja a jogsegély iránti kérelem teljesítését, ha a megkeresés nem tartozik hatáskörébe, veszélyezteti a megkeresett állam szuverenitását, biztonságát, vagy jogrendszerének alapelveibe ütközik.

(2) A jogsegélyt nem lehet csupán azon az alapon megtagadni, hogy a jogi igény olyan elven alapszik, amely a megkeresett Fél jogrendszerében ismeretlen.

Jogsegély iránti kérelmek megküldése

5. Cikk

A Szerződő Felek bíróságai a jogsegély iránti megkereséseket az Igazságügyi Minisztériumaik útján küldik meg egymásnak.

Peres és perenkívüli iratok megküldése

6. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél területén tartózkodó személy részére szóló peres és perenkívüli iratot az előző cikkben megállapított úton küldik meg.

(2) E cikk rendelkezései nem zárják ki a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy saját állampolgáraik számára - feltéve, hogy egyúttal nem állampolgárai a másik Szerződő Félnek - közvetlenül diplomáciai vagy konzuli képviselőik útján küldjenek meg peres vagy perenkívüli iratokat.

7. Cikk

(1) A peres vagy perenkívüli iratokat kísérő irattal kell ellátni, amely az ügy természete szerint a következő adatokat tartalmazza:

a) az okiratot kiállító hatóság megnevezését;

b) a kézbesítendő irat természetét;

c) a felek nevét és perbeli minőségét;

d) a címzett nevét és címét.

(2) A kísérő iratot az Egyezmény nyelvén kell elkészíteni, vagy ehhez ezen a nyelven készült és a megkereső állam hatósága által hitelesített fordítást kell csatolni. A kísérőirathoz csatolt iratok fordítására a 8. Cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

Iratok kézbesítése

8. Cikk

(1) Ha a kézbesítendő iratot a megkeresett bíróság nyelvén készítették, vagy ahhoz ezen a nyelven készült fordítást csatoltak, a megkeresett bíróság a kézbesítést saját jogszabályainak alkalmazásával teljesíti.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt eseteken kívül az iratot a címzettnek csak akkor kell kézbesíteni, ha azt önként elfogadja.

(3) Az (1) bekezdésben említett fordításnak valamelyik Szerződő Fél erre jogosult szerve vagy hiteles tolmácsa által készített fordításnak kell lennie.

(4) A megkeresett bíróság a megkereső bíróság kérelmére a kézbesítést a megkereső bíróság által kívánt különleges eljárás szerint is teljesítheti, ha ez nem ütközik a megkeresett bíróság állama jogrendszerének alapelveibe.

9. Cikk

Abban az esetben, ha a meghallgatni kért személynek vagy annak a személynek a címét, akinek az iratot kézbesíteni kell, nem jelölték meg pontosan, vagy az helytelennek bizonyult, a megkeresett bíróság lehetőség szerint megállapítja a helyes címet.

10. Cikk

A kézbesítést keltezéssel, a kézbesítést végző személy és az átvevő aláírásával, valamint a kézbesítés teljesítésére jogosult bíróság pecsétjével ellátott elismervénnyel, vagy az említett bíróság olyan tanúsítványával kell igazolni, amelyből a kézbesítés helye, módja és ideje kitűnik.

11. Cikk

A peres és perenkívüli iratok kézbesítéséért költség megtérítésének nincs helye.

A jogsegély iránti megkeresések megküldése és teljesítése

12. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél területén teljesítendő jogsegély iránti megkereséseket a bíróságok teljesítik.

(2) E megkereséseket az 5. Cikkben megállapított úton kell továbbítani.

(3) Ha a megkeresett bíróság nem illetékes, a jogsegély iránti megkeresést hivatalból megküldi az illetékes bíróságnak és erről a megkereső bíróságot haladéktalanul értesíti.

(4) E cikk rendelkezései nem zárják ki a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy a saját állampolgáraik meghallgatására irányuló jogsegély iránti megkereséseket - feltéve, hogy egyúttal nem állampolgárai a másik Szerződő Félnek - közvetlenül diplomáciai vagy konzuli képviselőik útján teljesítsék.

13. Cikk

A jogsegély iránti megkereséseket ennek az Egyezménynek a nyelve szerinti fordítással kell ellátni, amelyet valamelyik Szerződő Fél erre jogosult szerve, vagy hiteles tolmácsa készített.

14. Cikk

(1) A megkeresett bíróság a jogsegély iránti megkeresések teljesítésénél saját országának jogát alkalmazza.

(2) A megkereső bíróság kifejezett kérelmére azonban a megkeresett bíróság:

a) a megkeresést a megkereső bíróság által meghatározott módon teljesíti, amennyiben ez nem ellenkezik saját országának jogrendszerével;

b) megfelelő időben értesíti a megkereső bíróságot a megkeresés teljesítésének idejéről és helyéről abból a célból, hogy az érdekelt felek a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak keretein belül azon részt vehessenek.

15. Cikk

A jogsegély iránti megkeresések teljesítéséért költség megtérítésének - kivéve a szakértői díjak megtérítését - nincsen helye.

Költségek tekintetében hozott határozatok végrehajtása

16. Cikk

(1) Ha a 2. Cikk alapján a perköltségbiztosíték letétele alól mentes felet jogerős és végrehajtható határozattal az eljárási költségek megfizetésére kötelezték, a határozatnak a másik Szerződő Fél területén való végrehajtása tekintetében a polgári eljárásra vonatkozó, Hágában 1954. március 1-jén kelt egyezmény 18. és 19. Cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A végrehajtási kérelmet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani, amely azt az Egyezmény 5. Cikkében meghatározott úton a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához továbbítja.

Költségmentesség

17. Cikk

(1) A költégmentesség kedvezményének megadására a polgári eljárásra vonatkozó, Hágában az 1954. március 1-jén kelt egyezmény 20-22., valamint 24. Cikkében foglaltak az irányadók.

(2) Ha a költségmentesség megadását kérő fél nem tartózkodik abban az országban, ahol a költségmentességet kérnie kell, a kérelmet a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bíróságnál is előterjesztheti. Ez a bíróság a kérelmet az Egyezmény 5. Cikkében meghatározott úton megküldi a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának.

Felülhitelesítés alóli mentesség

18. Cikk

Az egyik Szerződő Fél erre illetékes hatósága által ügykörén belül a megszabott alakban kiállított vagy hitelesített és hivatalos pecséttel ellátott iratoknak a másik Szerződő Fél területén való felhasználásához diplomáciai vagy konzuli felülhitelesítésre nincsen szükség.

Anyakönyvi kivonatok megküldése

19. Cikk

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen évenként illeték- és díjmentesen megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgárainak születésére, házasságkötésére és elhalálozására vonatkozó anyakönyvi kivonatokat.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél anyakönyvi hatósága az anyakönyvbe a másik Szerződő Fél állampolgárának személyállapotára vonatkozó adatot utólag jegyez be vagy igazít ki, e másik Szerződő Félnek az utólagos feljegyzést vagy kiigazítást tartalmazó anyakönyvi kivonatot is meg kell küldeni.

(3) A Szerződő Felek megküldik egymásnak a bíróságaik által a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyállapotára vonatkozólag hozott határozatok hiteles másolatát.

20. Cikk

A Szerződő Felek anyakönyvi hatóságai a másik Szerződő Fél hatóságának illeték- és díjmentesen megküldik a hivatalos használatra kért, saját vagy más állam állampolgáraira vonatkozólag kiállított anyakönyvi kivonatokat. A kérelemben a felhasználás célját kellő módon meg kell jelölni.

21. Cikk

A 19. és 20. Cikkben említett okiratok megküldése, illetőleg beszerzése diplomáciai vagy konzuli úton történik, fordítást nem szükséges csatolni.

Kölcsönös jogi tájékoztatás

22. Cikk

A Szerződő Felek Igazságügyi Minisztériumai kölcsönösen megadnak egymásnak minden olyan jogi felvilágosítást, amely az Egyezmény alkalmazásához szükséges, továbbá bármely más, hatályos jogukra vonatkozó tájékoztatást.

Záró rendelkezések

23. Cikk

Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni, a megerősítő okiratokat Rómában mielőbb ki kell cserélni.

24. Cikk

(1) Ez az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított 30 (harminc) nap elteltével lép hatályba és attól a naptól számított egy év elteltével veszti hatályát, amikor azt a Szerződő Felek valamelyike felmondja.

(2) Az Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állampolgárok kölcsönös védelméről Rómában az 1922. évi április hó 6. napján kelt egyezmény, valamint az anyakönyvi kivonatok és honosítási okiratok kölcsönös közléséről Rómában az 1883. szeptember 29-én és Bécsben október 16-án kelt nyilatkozat.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Készült Budapesten az 1977. évi május hó 26. napján két példányban, mindkettő francia nyelven.

(Aláírások)”

3. § *  E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1981. évi március hó 13. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére