(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése a Vámegyüttműködési Tanács főtitkáránál az 1981. évi december hó 18. napján megtörtént. Az egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1982. évi március hó 18. napján lépett hatályba.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, Kyotóban az 1973. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi egyezményt, valamint az egyezménynek a Magyar Népköztársaság által elfogadott mellékleteit e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A nemzetközi egyezménynek hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
A Vámegyüttműködési Tanács égisze alatt létrehozott jelen egyezmény SZERZŐDŐ FELEI,
Megállapítva, hogy az egyes országok vámeljárásai közötti eltérések akadályozhatják a nemzetközi kereskedelmet és egyéb nemzetközi cserét,
Tekintettel arra, hogy minden országnak érdeke az ilyen kereskedelem és csere előmozdítása, valamint a nemzetközi együttműködés elősegítése,
Tekintettel arra, hogy vámeljárásaik egyszerűsítése és összehangolása hatékonyan hozzájárulhat a nemzetközi kereskedelem és egyéb nemzetközi csere fejlesztéséhez,
Abban a meggyőződésben, hogy egy olyan rendelkezéseket javasló nemzetközi megállapodás, amely alkalmazását vállalják az egyes országok, mihelyt módjukban áll, a vámeljárások nagyfokú egyszerűsítéséhez és összehangolásához vezetne, amely a Vámegyüttműködési Tanács egyik alapvető célja,
Megállapodtak az alábbiakban:
A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából:
a) a „Tanács” kifejezés az 1950. december 15-én, Brüsszelben kötött, a Vámegyüttműködési Tanácsot létrehozó egyezmény által felállított szervezetet jelenti;
b) az „Állandó Technikai Bizottság” kifejezés a Tanács Állandó Technikai Bizottságát jelenti;
c) A „megerősítés” kifejezés megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást jelent.
Minden Szerződő Fél vállalja a vámeljárások egyszerűsítésének és összehangolásának előmozdítását, és e célból, a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően, igazodik az Egyezmény mellékleteinek „kötelező rendelkezéseihez” és „ajánlott gyakorlataihoz”. Semmi sem gátolja azonban a Szerződő Feleket az Egyezményben előírtnál nagyobb kedvezmény nyújtásában. Ajánlatos, hogy minden Szerződő Fél a lehető legnagyobb mértékben nyújtson ilyen kedvezményeket.
Az Egyezmény rendelkezései nem zárják ki a hazai törvényhozás által megállapított tilalmak vagy korlátozások alkalmazását.
Az Egyezmény minden melléklete, általában az alábbiakat tartalmazza:
a) a mellékletben tárgyalt különböző kérdések összefoglalását tartalmazó bevezetést;
b) a mellékletben használt főbb vámszakkifejezések meghatározását;
c) „kötelező rendelkezéseket”, azon rendelkezéseket, amelyeknek általános alkalmazását szükségesnek ítélik meg a vámeljárások egyszerűsítésének és összehangolásának eléréséhez;
d) „ajánlott gyakorlatokat”, azon rendelkezéseket, amelyek a vámeljárások egyszerűsítése és összehangolása felé történő haladást biztosítják, és ezek lehető legszélesebb körű alkalmazása kívánatos;
e) megjegyzéseket, amelyek a szóban forgó kötelező rendelkezések vagy ajánlott gyakorlatok alkalmazása során követhető cselekvési lehetőségeket jelölnek meg.
1. Bármely Szerződő Fél, amely elfogad egy mellékletet, úgy tekintendő, hogy az abban foglalt minden kötelező rendelkezést és ajánlott gyakorlatot elfogadott, hacsak a melléklet elfogadásakor, vagy bármikor azt követően nem tesz bejelentést a Tanács főtitkáránál azon kötelező rendelkezés(ek)ről és ajánlott gyakorlat(ok)ról, amelyekkel szemben fenntartással kíván élni, egyben megjelölve az érintett kötelező rendelkezés(ek) és ajánlott gyakorlat(ok) és a hazai törvényhozás rendelkezései közötti eltéréseket. Bármely Szerződő Fél, amely fenntartást jelentett be, bármikor visszavonhatja azt, részben, vagy egészben, a főtitkárnál tett bejelentéssel, amelyben közli a visszavonás hatályba lépésének időpontját.
2. Minden Szerződő Fél, amely elfogadott egy mellékletet, legalább három évenként egyszer felülvizsgálja azon kötelező rendelkezéseket és ajánlott gyakorlatokat, amelyekkel szemben fenntartást jelentett be, valamint összeveti azokat hazai törvényhozása rendelkezéseivel és értesíti a Tanács főtitkárát ezen felülvizsgálat eredményéről.
1. A Tanács fogja a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően ellenőrizni az Egyezmény fejlődését és gondozását. A Tanács dönt az újabb mellékleteknek az Egyezménybe történő felvételéről.
2. E célból az Állandó Technikai Bizottság, a Tanács felhatalmazása és az általa megadott útmutatások alapján, az alábbi funkciókat gyakorolja:
a) újabb mellékleteket készít és javasolja elfogadásukat a Tanácsnak az Egyezménybe történő felvétel céljából;
b) javaslatokat terjeszt elő a Tanácsnak az Egyezmény, illetve a mellékletek általa szükségesnek vélt módosítására, különösen a kötelező rendelkezések és ajánlott gyakorlatok szövegeire és az ajánlott gyakorlatoknak kötelező rendelkezéssé történő átalakítására vonatkozóan;
c) az Egyezmény alkalmazására vonatkozó bármely kérdésben véleményt ad;
d) elvégez minden olyan feladatot, amelyekkel a Tanács az Egyezmény rendelkezéseivel kapcsolatban esetleg megbízza.
A Tanácsban és az Állandó Technikai Bizottságban történő szavazás esetében minden egyes melléklet külön egyezménynek tekintendő.
Az Egyezmény szempontjából a valamely Szerződő Fél által elfogadott melléklet, vagy mellékletek az Egyezmény szerves részeinek tekintendők, és ezen Szerződő Fél vonatkozásában az Egyezményre történő bármely hivatkozás úgy értendő, hogy az az adott mellékletekre is vonatkozik.
Azon Szerződő Felek, akik vám- vagy gazdasági uniót alkotnak, a Tanács főtitkárának értesítése útján bejelenthetik, hogy az Egyezmény egy adott melléklete alkalmazásának vonatkozásában országaik egyetlen területnek tekintendők. Minden esetben, amikor ilyen bejelentés értelmében egy adott melléklet rendelkezései és a Szerződő Felek területén alkalmazandó törvényhozási rendelkezések között eltérés mutatkozik, az érintett államok az Egyezmény 5. Cikke értelmében a kérdéses kötelező rendelkezéssel vagy ajánlott gyakorlattal szemben fenntartással élnek.
1. A jelen Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozóan két vagy több Szerződő Fél között felmerülő bármely vitát a lehetőség szerint egymás közti tárgyalás útján fognak rendezni.
2. Bármely vitás kérdést, amelyet tárgyalás útján nem sikerült rendezni, a vitában álló Szerződő Felek az Állandó Technikai Bizottság elé terjesztenek, amely megvizsgálja a vitás kérdést, és javaslatot tesz annak rendezésére.
3. Ha az Állandó Technikai Bizottságnak nem sikerült a vitás kérdést rendezni, akkor az ügyet a Tanács elé terjeszti, amely a Tanács alapító Egyezménye III/e Cikkének értelmében javaslatokat tesz a rendezésre.
4. A vitában álló Szerződő Felek előre megegyezhetnek arra vonatkozóan, hogy az Állandó Technikai Bizottság vagy a Tanács javaslatait kötelező erejűnek fogadják el.
1. A Tanács bármely tagállama, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy szakosított szerveinek bármely tagállama a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhat oly módon, hogy:
a) megerősítés fenntartása nélkül aláírja;
b) az aláírást követően letétbe helyezi a megerősítő okmányt, ha megerősítés fenntartásával írta alá;
c) csatlakozik az Egyezményhez.
2. A jelen Egyezmény 1974. június 30-ig áll nyitva aláírásra a Tanács székházában, Brüsszelben, a jelen Cikk 1. bekezdésében hivatkozott államok számára. Ezt követően pedig nyitva áll csatlakozásra.
3. Bármely állam, amely a jelen Cikk 1. bekezdésében hivatkozott szervezeteknek nem tagja, a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhat oly módon, hogy annak hatályba lépése után csatlakozik ahhoz, amennyiben erre a Tanács kívánsága alapján a Tanács főtitkára felkéri.
4. A jelen Cikk 1. vagy 3. bekezdésében említett minden állam a jelen Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy ahhoz történő csatlakozásakor megjelöli, hogy mely mellékletet, vagy mellékleteket fogad el, mivel legalább egy melléklet elfogadása szükséges. Ezt követően bejelentheti a Tanács főtitkáránál, hogy további egy vagy több mellékletet elfogad.
5. A megerősítő vagy csatlakozási okmányokat a Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
6. A Tanács főtitkára értesíti a jelen Egyezmény Szerződő Feleit, a többi aláíró államot, a Tanács azon tagállamait, amelyek nem Szerződő Felei az Egyezménynek, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárát minden olyan újabb mellékletről, amelynek az Egyezménybe történő felvételét a Tanács elhatározta. A jelen Cikk 4. bekezdése értelmében minden Szerződő Fél, amely elfogad egy ilyen újabb mellékletet, tájékoztatja erről a Tanács főtitkárát.
7. A jelen Cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkoznak a jelen Egyezmény 9. Cikkében említett vám- és gazdasági uniókra is, amennyiben az ilyen vám- vagy gazdasági uniók alapokmányából adódó kötelezettségek előírják az adott unió illetékes szerveinek, hogy a saját nevükben szerződjenek. Mindazonáltal, az ilyen szervek nem rendelkeznek szavazati joggal.
1. A jelen Egyezmény három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a 11. Cikk 1. bekezdésében említett államok közül öt aláírta az Egyezményt a megerősítés fenntartása nélkül, vagy megerősítő vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
2. Bármely állam vonatkozásában, amely a megerősítés fenntartása nélkül aláírta, vagy megerősítette az Egyezményt vagy csatlakozott ahhoz azt követően, hogy öt állam aláírta a jelen Egyezményt, a megerősítés fenntartása nélkül, vagy letétbe helyezte a megerősítő vagy csatlakozási okmányát, az Egyezmény három hónappal azután lép hatályba, hogy az adott állam a megerősítés fenntartása nélkül aláírta azt, vagy csatlakozási vagy megerősítő okmányát letétbe helyezte.
3. A jelen Egyezmény bármely melléklete három hónappal azután lép hatályba, hogy azt öt Szerződő Fél elfogadta.
4. Bármely Szerződő Fél vonatkozásában, amely elfogadott egy mellékletet, miután öt állam elfogadta azt, az adott melléklet három hónappal azt követően lép hatályba, hogy az érintett állam az elfogadást bejelentette.
1. Bármely állam az Egyezmény megerősítés fenntartása nélküli aláírás vagy a megerősítő vagy csatlakozási okmányok letétbehelyezése idején, vagy ezt követően bármikor a Tanács főtitkára értesítése útján bejelentheti, hogy az Egyezmény kiterjed mindazon területekre, vagy mindazon területek bármelyikére, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Egy ilyen bejelentés három hónappal azután lép hatályba, hogy azt a Tanács főtitkára kézhez vette. Mindazonáltal az Egyezmény mindaddig nem hatályos a bejelentésben megnevezett területek vonatkozásában, amíg az az érintett állam tekintetében hatályba nem lépett.
2. Azonban bármely állam, amely a jelen Cikk 1. bekezdése értelmében bejelentette az Egyezmény kiterjesztését, bármely olyan területre, amely nemzetközi kapcsolataiért felelős, értesítheti a Tanács főtitkárát a jelen Egyezmény 14. Cikkében lefektetett eljárás szerint, hogy az érintett terület többé nem alkalmazza az Egyezményt.
1. A jelen Egyezmény meghatározatlan időre szól, azonban bármely Szerződő Fél a hatályba lépés után bármikor felmondhatja azt, a 12. Cikk értelmében.
2. Az Egyezmény felmondását a Tanács főtitkáránál letétbe helyezendő írásos okmánnyal kell bejelenteni.
3. A felmondás hat hónappal azt követően lesz hatályos, hogy a Tanács főtitkára kézhez vette a felmondási okmányt.
4. A jelen Cikk 2. és 3. bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkoznak az Egyezmény mellékleteire is, az Egyezmény 12. Cikke értelmében bármely Szerződő Fél a mellékletek hatályba lépését követően bármikor felmondhatja egy vagy több melléklet elfogadását. Ha valamely Szerződő Fél minden melléklet elfogadását felmondja, az úgy tekintendő, mintha az Egyezményt mondta volna fel.
1. A Tanács javaslatokat tehet az Egyezmény módosítására. A Tanács főtitkára a jelen Egyezmény módosítására tett javaslatokat megvitatásában történő részvételre minden Szerződő Felet meghív.
2. Az ilyen módon javasolt bármely módosítás szövegét a Tanács főtitkára megküldi a jelen Egyezmény minden Szerződő Felének, az Egyezményt aláíró többi államnak, valamint a Tanács azon Tagállamainak, amelyek a jelen Egyezménynek nem Szerződő Felei.
3. A javasolt módosítások ily módon történő megküldését követő hat hónapon belül, bármely Szerződő Fél, vagy ha a módosítás egy érvényben levő mellékletre vonatkozik, az adott melléklet által kötelezett bármely Szerződő Fél bejelentheti a Tanács főtitkárának, hogy:
a) a javasolt módosítással szemben ellenvetése van, vagy
b) bár kész elfogadni a javasolt módosítást, de országában még nem érettek meg az elfogadáshoz szükséges feltételek.
4. Ha valamely Szerződő Fél a jelen Cikk 3/b bekezdése értelmében a Tanács főtitkárának bejelentést tesz, amennyiben a főtitkárnál még nem tett bejelentést a javasolt módosítás elfogadását illetően, ellenvetéssel élhet a módosítással szemben, a jelen Cikk 3. bekezdésében említett hathónapos határidő lejárta után kilenc hónapon belül.
5. Ha egy javasolt módosítással szemben a jelen Cikk 3. vagy 4. bekezdése előírásainak megfelelően ellenvetést jelentettek be, a módosítás el nem fogadottnak tekintendő, és semmilyen hatállyal nem bír.
6. Ha a jelen Cikk 3. vagy 4. bekezdésével összhangban a javasolt módosítással szemben nem éltek ellenvetéssel, akkor a módosítás az alábbi meghatározott időponttól tekintendő elfogadottnak:
a) ha nem érkezett ellenvetés egyik Szerződő Fél részéről sem a jelen Cikk 3/b bekezdésének értelmében, akkor a 3. bekezdésben említett hathónapos időszak lejártakor;
b) amennyiben bármely Szerződő Fél a jelen Cikk 3/b bekezdésének megfelelően bejelentést tett, akkor az alábbi két időpont közül a korábbitól számítva:
– attól az időponttól, amikorra mindazon Szerződő Felek, amelyek ilyen bejelentést tettek, értesítették a Tanács főtitkárát arról, hogy elfogadják a javasolt módosítást, feltéve, hogy az elfogadásról szóló bejelentés a jelen Cikk 3. bekezdésében megjelölt hathónapos időszak lejárta előtt beérkezett, akkor ez az időpont tekintendő az említett hathónapos időszak lejárta időpontjának;
– a jelen Cikk 4. bekezdésében megjelölt kilenchónapos időszak lejártának időpontja.
7. Bármely elfogadottnak tekintett módosítás hat hónappal az elfogadás időpontja után lép életbe, vagy ha a javasolt módosításban más időtartamot határoztak meg, akkor azon időszak lejártával az elfogadottnak tekintés időpontját követően.
8. A Tanács főtitkára, a lehető legrövidebb időn belül, értesíti a jelen Egyezmény Szerződő Feleit és a többi aláíró államot a javasolt módosítással szemben a jelen Cikk 3/a bekezdése értelmében tett ellenvetésekről, valamint a 3/b bekezdés értelmében tett bármely más bejelentésről. A főtitkár tájékoztatja a Szerződő Feleket és a többi aláíró államot arról, hogy a bejelentést tett Szerződő Felek elvetik-e a javasolt módosítást vagy elfogadják.
1. A jelen Egyezmény 15. Cikkében lefektetett módosítási eljárástól függetlenül, bármely mellékletet – az abban foglalt meghatározások kivételével – a Tanács határozatával módosítani lehet. A jelen Egyezmény minden Szerződő Felét meghívja a Tanács főtitkára bármely melléklet módosítására tett javaslat megvitatására. Az ily módon megállapított bármely módosítás szövegét a Tanács főtitkára megküldi a jelen Egyezmény Szerződő Feleinek, a többi aláíró államnak, valamint a Tanács azon tagjainak, amelyek a jelen Egyezménynek nem Szerződő Felei.
2. A jelen Cikk 1. bekezdése értelmében megállapított módosítások hat hónappal azután lépnek életbe, hogy azokról a Tanács főtitkára az értesítést megküldte. Minden Szerződő Fél, amely elfogadta azt a mellékletet, amely az ilyen módosítás tárgyát képezi, ha a jelen Egyezmény 5. Cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően nem jelent be fenntartást, úgy tekintendő, hogy elfogadta a módosításokat.
1. A jelen Egyezményt megerősítő vagy hozzá csatlakozó bármely állam úgy tekintendő, hogy elfogadta mindazon módosításokat, amelyek a megerősítő vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezéséig léptek életbe.
2. Valamely mellékletet elfogadó bármely állam úgy tekintendő, hacsak jelen Egyezmény 5. Cikke értelmében nem jelentett be fenntartást, hogy elfogadja az adott melléklet minden módosítását, amely a főtitkárnál az elfogadásról tett bejelentése idejéig lépett életbe.
A Tanács főtitkára értesíti a jelen Egyezmény Szerződő Feleit, a többi aláíró államot, a Tanács azon tagállamait, amelyek nem részesei jelen egyezménynek, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárát:
a) a jelen Egyezmény 11. Cikkének értelmében történt aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;
b) a jelen Egyezménynek és mellékleteinek a 12. Cikk értelmében történt hatályba lépéséről;
c) a 9. és 13. Cikk értelmében kapott bejelentésekről;
d) az 5., 16. és 17. Cikk értelmében kapott bejelentésekről és közlésekről;
e) a 14. Cikk értelmében tett felmondásokról;
f) a 15. Cikknek megfelelően elfogadottnak tekintendő bármely módosításról és annak hatályba lépéséről;
g) a 16. Cikk értelmében a Tanács által elfogadott bármely melléklet módosításáról és annak hatályba lépéséről.
Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének megfelelően a Tanács főtitkárának kérésére a jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba fogják venni.
Ennek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen Egyezményt.
Készült Kyoto-ban, 1973. május hó 18-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egy eredeti példányban, mely a Tanács főtitkáránál kerül letétbehelyezésre, aki a jelen Egyezmény 11. Cikkének 1. bekezdésében említett minden állam részére hiteles másolatot küld.
Az áruk egy országba különböző szállítási módon kerülhetnek be. Az államkincstár érdekeinek és a hazai törvényhozás rendelkezései betartásának biztosítása érdekében a vámterületre árukat behozó fuvarozónak a lehető legrövidebb időn belül be kell mutatnia a vámhatóságnak az árukat és a szállításukra szolgáló eszközöket. A vámterületre történő behozatal ellenőrzésével kapcsolatos előírások nagymértékben az ország földrajzi helyzetétől és más körülményektől, mint pl. az árubehozatal legfontosabb szállítás módjai, függnek.
Sok esetben az a vámhivatal, ahol az árukat be kell mutatni és az árunyilatkozatot be kell nyújtani, ott van, ahol az áruk e vámterületre belépnek, más esetekben azonban a vámhivatal bizonyos távolságra van ettől a helytől.
Alapvetően fontos, hogy a vámhatóságok ellenőrizhessék az áruknak ahhoz a vámhivatalhoz történő szállítását, ahol az árukat a vámhatóságnak bemutatják. A vámhatóság érdekeit biztosítani lehet a bemutatásra vonatkozó kötelezettségek előírásokban történő meghatározásával, vagy a vámterületre behozott áruk és szállítóeszközök közvetlen felügyeletével.
Fontos, hogy ezek az intézkedések a lehető legkisebb kényelmetlenséget okozzák a nemzetközi kereskedelemnek. Ezért a fuvarozók által betartandó alakiságoknak a lehető legegyszerűbbnek kell lenni, és az erre vonatkozó információnak bármely érdekelt személy számára hozzáférhetőnek kell lenni.
A jelen melléklet nem vonatkozik a valamely vámeljárás keretében beérkező árukra, pl. nemzetközi vámtranzit, a postai úton vagy az utasok csomagjában szállított árukra vagy ideiglenesen raktározott árukra, nem vonatkozik egyes sajátos szállítási módokkal kapcsolatos bizonyos egyéb alakiságokra, pl. a hajó érkezésekor benyújtandó jelentésre.
A jelen melléklet alkalmazása szempontjából:
a) „az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságok” kifejezés a szóban forgó személy és a vámhatóság által az áruknak a vámterületre történő behozatalától a valamely vámeljárás alá vonásáig terjedő időben elvégzendő valamennyi műveletet jelenti.
Megjegyzés: Az ideiglenes raktározás vámeljárásnak tekinthető;
b) a „vámterület” kifejezés azt a területet jelenti, ahol egy állam vámjoga teljes mértékben érvényesül;
c) a „fuvarozó” kifejezés az árukat ténylegesen szállító vagy a szállítóeszközzel rendelkező vagy azért felelős személyt jelenti;
d) a „behozatali vámok és illeték” kifejezés mindazon vámokat és más illetékeket, adókat, díjakat és járulékokat jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor vagy ezzel kapcsolatban vételeznek be, nem értve ide azon díjakat és járulékokat, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére van korlátozva;
e) az „árunyilatkozat” kifejezés a vámhatóság által előírt formában tett kijelentést jelent, amelyben az érdekelt személyek jelzik az árukra alkalmazandó vámeljárást és közlik azon adatokat, amelyeket ezen eljárás alkalmazásához a vámhatóság megkíván;
f) a „vámellenőrzés” kifejezés a vámszervek által végrehajtandó törvények és jogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti;
g) a „személy” kifejezés egyaránt jelent természetes és jogi személyt, hacsak a szövegösszefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
Az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságokat e melléklet előírásai szabályozzák.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni a vámterületre beszállított áruk tekintetében alkalmazandó alakiságokat és teljesítendő feltételeket.
3. Kötelező rendelkezés
A vámterületre bevitt minden áru vámellenőrzése, függetlenül attól, hogy terhelik-e behozatali vámok és illetékek, kötelező.
4. Kötelező rendelkezés
Az árunyilatkozat benyújtását megelőző alakiságokat arra a minimumra csökkentik, amely a vámszervek által végrehajtandó törvények és jogszabályok alkalmazásának biztosításához szükséges.
5. Kötelező rendelkezés
Az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságok azonos feltételekkel alkalmazandók, függetlenül az áruk származási vagy érkezési országától.
6. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni azokat a helyeket, ahol áruk hozhatók be a vámterületre. Az e helyek megállapításánál figyelembe veendő tényezők magukban foglalják a kereskedelem, az ipar és a szállítás sajátos követelményeit.
Megjegyzés
Az országok e célra vámutakat jelölhetnek ki, azaz azokat a közutakat, vasutakat, vízi utakat és bármely más útvonalat (csővezeték stb.), amelyeket az áruk behozatalakor használni kell.
7. Kötelező rendelkezés
Az áruknak a vámterületre történő behozatalának ténye arra kötelezi a fuvarozót, hogy az árukat jellegük vagy csomagolásuk megváltoztatása nélkül közvetlenül a kijelölt vámhivatalhoz, vagy a vámhatóság által meghatározott más helyre szállítsa.
8. Kötelező rendelkezés
Ha az áruknak a vámterületre történő behozatala helyétől a kijelölt vámhivatalhoz vagy más meghatározott helyre történő szállítása baleset vagy vis maior következtében félbeszakad, a fuvarozó köteles megtenni a szükséges intézkedéseket az áruk illetéktelen forgalomba kerülésének megelőzése érdekében és a vámhatóságot vagy más illetékes hatóságokat tájékoztatni a baleset vagy más körülmény jellegéről, amely a szállítást félbeszakította.
9. Kötelező rendelkezés
A behozott áruk vámellenőrzését minimálisra csökkentik.
Megjegyzések
1. A vámellenőrzés magában foglalhatja a szállítóeszközök átkutatását.
2. A vámhatóságoknak jogukban áll olyan különleges ellenőrző intézkedéseket hozni, amelyeket csak meghatározott területen, például a határövezetekben alkalmaznak.
3. Általában nem szükséges olyan ellenőrző intézkedéseket tenni, amelyek magukban foglalják az áruk kirakását, vámzárak vagy azonossági jelek felhelyezését a szállítóeszközökre vagy az árukra, vagy a kíséret mellett történő szállítást. Ha azonban a vámhatóságok az ilyen intézkedéseket elengedhetetlennek tartják, lehetőleg azokat alkalmazzák, amelyek a legkevesebb kényelmetlenséget okozzák a vámhatóságnak és a fuvarozónak, a megfelelő biztonság fenntartása mellett. A külföldi vámhatóságok által felhelyezett vámzárakat és azonossági jeleket általában elfogadják, kivéve, ha nem tartják ezeket megfelelőnek vagy kellően biztonságosnak.
10. Ajánlott gyakorlat
Ha a vámhivatal, ahol az árukat be kell mutatni, nem ott van, ahol az árukat behozzák a vámterületre, ne kívánják meg okmányok benyújtását az e helyen levő vámszerveknek.
Megjegyzés
Az áruk azonosítása céljából a vámhatóságok megkívánhatják a kereskedelmi, szállítási vagy más kísérő okmányok bemutatását.
11. Kötelező rendelkezés
Ha a vámhatóságok az áruk bemutatásával kapcsolatban okmányokat kívánnak meg, akkor ezeknek csak az áruk és a szállítóeszközök azonosításához szükséges adatokat kell tartalmazni.
Megjegyzés
Az adatokat általában kereskedelmi és szállítási okmányokból nyerik, amelyek tartalma szállítási módonként változhat. A vámhatóságok általában csak az áruk és a csomagok leírását (jelek és számok, megnevezés és fajta, súly és a szállítóeszközök) kívánják meg.
Egyes nemzetközi megállapodások meghatározzák a megkívánható adatok maximumát (pl. az ország szerződő fele lehet a nemzetközi polgári repülési egyezmény 9. mellékletének vagy a nemzetközi tengeri forgalom megkönnyítésére vonatkozó egyezménynek).
12. Ajánlott gyakorlat
Ha a vámszerveknek benyújtott okmányok nem az erre a célra meghatározott nyelvűek vagy nem a behozatali ország nyelvén készültek, az okmányokban levő adatok fordítását általános szabályként nem kívánják meg.
13. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok kijelölik azon vámhivatalokat, ahol az áruk bemutathatók. Az e hivatalok illetékességének és hivatali óráinak meghatározásánál figyelembe veendő tényezők magukban fogják foglalni a kereskedelem, az ipar és a szállítás sajátos követelményeit.
Megjegyzések
1. Néhány országban a vámhivatalok illetékességét a vámutak és ezek fontosságának figyelembevételével határozzák meg.
2. Szükség esetén bizonyos vámhivatalok illetékessége bizonyos szállítási módokra vagy bizonyos árucsoportokra vagy bizonyos övezetekre (pl. a határövezet vagy egy ipari övezet) szállítandó árukra korlátozható.
14. Ajánlott gyakorlat
Ha a megfelelő vámhivatalok közös határon vannak, a két szóban forgó ország vámhatóságai hangolják össze a vámhivatalok illetékességét és hivatali óráit.
Megjegyzés
Néhány esetben a közös határon együttes ellenőrzést hoztak létre, ahol a két ország vámhivatalai ugyanazon helyen és néha ugyanabban az épületben vannak.
15. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok megállapítják a fuvarozó által az áruknak a vámterületen való jogosulatlan forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében teendő intézkedéseket, ha az áruk a vámhivatalhoz nem a hivatali órákban érkeznek.
Megjegyzés
A fuvarozótól megkívánható, hogy az árukat a vámhivatalnál vagy ennek szomszédságában levő meghatározott helyen tartsa.
16. Ajánlott gyakorlat
A fuvarozó kérésére a vámhatóságok, általuk nyomósnak tekintett indokok alapján, a lehetőségekhez képest engedélyezik az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságnak a vámhivatal hivatalos óráin túli teljesítését, az ezzel kapcsolatban felmerülő bármely költség a fuvarozóra hárítható.
17. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás határozza meg a kirakodásra igénybe vehető helyeket.
18. Ajánlott gyakorlat
Az érdekelt személy kérésére a vámhatóságok, általuk nyomósnak tekintett indokok alapján engedélyezzék a kirakásra kijelölt helytől eltérő helyen történő kirakást, az ezzel kapcsolatban felmerült költségek az érdekelt személyre háríthatók.
Megjegyzés
A körülményektől függően az áruk kirakhatók az érdekelt személy létesítményeiben, megfelelő felszereléssel rendelkező létesítményekben vagy bármely más helyen a vámfelügyeleti övezetben.
19. Ajánlott gyakorlat
A kirakodás megkezdését a szállítóeszköznek a kirakodás helyére történt megérkezése után a lehető leghamarabb engedélyezzék.
20. Ajánlott gyakorlat
Az érdekelt személy kérésére a vámhatóságok, az általuk nyomósnak tekintett indokok alapján, amennyire az adminisztratív körülmények lehetővé teszik, engedélyezzék a kirakodásnak a vámhivatal hivatalos óráin túli elvégzését, az ezzel kapcsolatban felmerülő bármely költség az érdekelt személyre hárítható.
21. Kötelező rendelkezés
Az esettől függően teljes vagy részleges mentességet kapnak a behozatali vámok és illetékek megfizetése alól az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságok teljesítése folyamán baleset vagy vis maior következtében megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett áruk, feltéve, hogy ezt a tényt megfelelően bizonyítják a vámhatóságoknak.
Megjegyzés
Az e pont rendelkezései által érintett áruk maradványai az érdekelt személy kérésére:
a) meglevő állapotukban a belföldi forgalom számára vámkezelhetők, mintha ilyen állapotban hozták volna be;
b) újra kivihetők, vagy
c) az államkincstárat terhelő költségek nélkül vámfelügyelet mellett kereskedelmi szempontból használhatatlanná tehetők vagy
d) a vámhatóság jóváhagyásával minden költségtől mentesen átadhatók az államkincstárnak.
22. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni azt a személyt vagy személyeket, akik felelősek a vámterületre behozott azon áruk behozatali vámjainak és illetékeinek megfizetéséért, amelyeket az árunyilatkozat benyújtását megelőzően teljesítendő alakiságoknak és feltételeknek megfelelően nem mutattak be a vámszerveknek.
23. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok biztosítani fogják, hogy az árunyilatkozat benyújtását megelőző vámalakiságokkal kapcsolatos összes információ bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető lesz.
Fontos annak biztosítása, hogy megérkezés után az árukat a lehető leghamarabb ki lehessen rakni a szállítóeszközből. E tényt felismerve a vámigazgatások olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek alapján a szállítmány kirakását a megérkezést követően a lehető legrövidebb idő alatt el lehet kezdeni, az állami bevétel biztosításához feltétlenül szükséges alakiságokat követően.
Különböző okok miatt eltelhet bizonyos idő az áru megérkezése és a megfelelő árunyilatkozat benyújtása között. Ilyen esetben a vámhatóság megkívánja, hogy az árukat vámfelügyelet alatt tartsák, és e célból rendszerint meghatározott területre viszik, a megfelelő árunyilatkozat benyújtásáig raktározzák ezeket. Az ilyen területeket ideiglenes raktárnak hívják, és lehetnek épületek vagy elkerített vagy nyitott területek.
E melléklet előírásai nem vonatkoznak a vámraktárban vagy vámszabadterületen tárolt árukra.
E melléklet alkalmazása szempontjából:
a) az „áruk ideiglenes raktározása” kifejezés az áruknak a vámhatóság által kijelölt épületekben és zárt vagy nyitott helyen (a továbbiakban: ideiglenes raktár) vámfelügyelet mellett történő raktározását jelenti, várva az árunyilatkozat benyújtását;
b) a „behozatali vámok és illetékek” kifejezés mindazon vámokat és más illetékeket, adókat, díjakat és járulékokat jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor vagy ezzel kapcsolatban szednek be, ide nem értve azon díjakat és járulékokat, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások költségének megközelítő szintjére van korlátozva;
c) az „árunyilatkozat” kifejezés egy olyan, a vámszervek által előírt módon teendő nyilatkozatot jelent, amelyben az érdekelt személyek indítványt tesznek az áruk meghatározott vámkezelésére és közlik a vámszervek által az ezen vámeljáráshoz megkövetelt adatokat;
d) a „vámellenőrzés” kifejezés a vámszervek által végrehajtandó törvények és jogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti;
e) a „biztosíték” kifejezés azt jelenti, hogy a vámszervek megfelelő biztosítékot kapnak arra, hogy a fennálló vámkötelezettségnek eleget tesznek. A biztosíték „általános”, ha számos műveletből eredő kötelezettség teljesítését szavatolja;
f) a „személy” kifejezés természetes és jogi személyt egyaránt jelent, hacsak a szövegösszefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes raktározást e melléklet előírásai szabályozzák.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás állapítja meg az ideiglenesen beraktározott áruk vonatkozásában teljesítendő feltételeket és elvégzendő alakiságokat.
3. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság engedélyezi ideiglenes raktárak létesítését, ha ezt a kereskedelem és ipar igényeinek kielégítése céljából szükségesnek tartják.
Megjegyzés
1. A hazai törvényhozás előírásainak megfelelően az ideiglenes raktárakat igazgathatja a vámhatóság, más hatóság vagy természetes vagy jogi személy.
2. Az ideiglenes raktárak nyitva állhatnak valamennyi importőr és áruk behozatalára jogosult más személy számára, vagy használatuk meghatározott személyekre korlátozható.
4. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes raktározást minden áru számára lehetővé teszik, függetlenül mennyiségétől, a származási vagy küldő országtól. A veszélyes árukat – amelyek feltehetőleg más árukra hatnak vagy különleges kezelést igényelnek – azonban csak erre alkalmas ideiglenes raktárba veszik fel.
5. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes raktárba való beszállításkor csak azt az okmányt kívánják meg, amely a vámhatóságnak történő bejelentéshez szükséges.
6. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás állapítja meg az ideiglenes raktárak építésére, berendezésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat, a tárolással, leltározással, elszámolással és vámellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat pedig a vámhatóság.
Megjegyzés
1. Ellenőrzés céljából a vámhatóság:
– nyilvántarthatja vagy nyilvántartathatja az ideiglenes raktárakba beszállított árukat (különleges nyilvántartások vagy a megfelelő okmányok segítségével);
– állandó vagy időszakos felügyelet alatt tarthatja az ideiglenes raktárt;
– megkívánhatja, hogy az ideiglenes raktárat kettős zárral lássák el (az érdekelt személyével és a vámhatóságéval);
– időnként leltárba veheti az ideiglenes raktárban levő árukat.
2. Az árukat rendszerint zárható helyiségekben kell tartani. A terjedelmes vagy nehéz és csekély értékű árukat, amelyek az államkincstár szempontjából kis kockázatot jelentenek, gyakran tárolják nyílt helyeken, vámfelügyelet mellett.
7. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás jelöli ki az ideiglenes raktárban levő árukat terhelő bármely behozatali vám és más illeték fizetéséért felelős személy(eke)t, ha az árukkal nem számolnak el megfelelően a vámhatóságnak.
8. Kötelező rendelkezés
Ha az ideiglenes raktárt üzemeltető hatóságtól biztosítékot kívánnak meg, akkor a vámhatóság fogadjon el általános biztosítékot.
9. Ajánlott gyakorlat
Az esetleges biztosíték összegét a kiszabható behozatali vámok és illetékek figyelembevételével a lehető legalacsonyabban állapítsák meg.
10. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóság tekintsen el a biztosítéktól, ha az ideiglenes raktár vámfelügyelet alatt áll, különösen, ha vámzárral van ellátva.
11. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes raktárban levő áruk felett rendelkezési joggal bíró bármely személy az árunyilatkozat elkészítése céljából az árukat
a) megtekintheti;
b) lemérheti;
c) a megfelelő behozatali vámok és illetékek megfizetése mellett mintát vehet.
12. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes raktárban levő árukon el lehet végezni a változatlan állapotban történő megőrzésükhöz szükséges műveleteket.
Megjegyzés
Az áruk változatlan állapotban történő megőrzéséhez szükséges művelet lehet tisztítás, porolás, szennyeződés eltávolítása, osztályozás, a sérült burkolat javítása vagy kicserélése.
13. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóság által megállapítható feltételek mellett lehetővé kell tenni az ideiglenes raktárban levő áruk elszállításának megkönnyítéséhez szükséges szokásos műveletek elvégzését.
Megjegyzés
Ilyen művelet lehet osztályozás, felrakás, lemérés, jelzés, címkézés. Lehet az egyetlen fuvar és vagy vámokmány fedezetével továbbszállítandó különböző áruk összegyűjtése (gyűjtőáruk).
14. Kötelező rendelkezés
Ha a hazai törvényhozás az ideiglenes raktározást határidőhöz köti, akkor ez legyen elegendő az importőr számára a valamilyen vámeljárás alá vonáshoz szükséges alakiságok teljesítéséhez.
Megjegyzés
A megállapított határidő függhet a fuvarozás módjától, a tengeri szállítás esetén megfelelően hosszú lehet.
15. Ajánlott gyakorlat
Az érdekelt személy kérésére a vámhatóság – általa nyomósnak tekintett okok alapján – meghosszabbítja az eredetileg megállapított határidőt.
16. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes raktár elhagyása előtt baleset vagy vis maior következtében megrongálódott, beszennyeződött vagy megsérült árukat úgy vámkezelik, mintha ezeket megrongálódott, beszennyezett vagy sérült állapotban hozták volna be.
17. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes raktárban baleset vagy vis maior következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul elveszett árukat nem terhelik behozatali vámokkal és illetékekkel, feltéve, hogy az ilyen megsemmisülést vagy elvesztést megfelelően igazolják a vámhatóságnak.
Ha a megsemmisítés után esetleg megmaradó maradványt vagy roncsot belföldön felhasználják, akkor ezeket olyan behozatali vámokkal és illetékekkel terhelik, amelyek az ilyen állapotban behozott maradványra és roncsra vonatkoznak.
18. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes raktárban levő áruk felett rendelkezési joggal bíró személy kérésére lehetővé teszik, hogy az árukat a vámhatóság döntésétől függően részben vagy egészben felajánlják az államkincstárnak vagy vámfelügyelet mellett megsemmisítsék vagy kereskedelmileg használhatatlanná tegyék. Az ilyen felajánlás vagy megsemmisítés az államkincstár számára nem jelent költséget.
Ha a megsemmisítés után esetleg megmaradó maradványt vagy roncsot belföldön felhasználják, akkor ezeket olyan behozatali vámokkal, illetékekkel terhelik, amelyek az ilyen állapotban behozott maradványra vagy roncsra vonatkoznak.
19. Kötelező rendelkezés
Az áruk felett rendelkezési joggal bíró bármely személy a megfelelő feltételek és alakiságok teljesítésével kiraktározhatja az ideiglenes raktárban levő árukat.
Megjegyzés
A vámhatóság megkívánhatja, hogy az érintett személy igazolja az áruk feletti rendelkezés jogát.
20. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás állapítja meg azt az eljárást, amelyet akkor kell követni, ha az ideiglenes raktárból az árukat az előírt határidőig nem raktározzák ki.
21. Ajánlott gyakorlat
Ha az ideiglenes raktárból ki nem raktározott árukat a vámhatóság eladja, akkor a behozatali vámok és illetékek és minden más felmerült díj és költség levonása után fennmaradó összeget juttassák el az erre jogosult személynek, ha ez lehetséges, vagy meghatározott ideig álljon rendelkezésre.
22. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság biztosítja, hogy az áruk ideiglenes raktározásával kapcsolatos minden adat bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető legyen.
A vámhatóságoknak az államkincstár érdekeinek biztosítását, a csempészet elleni küzdelmet és a hazai jogszabályok betartásának más területeken történő biztosítását szolgáló kötelezettsége; a nemzetközi forgalom ellenőrzése területükön, nemcsak áruk és utasok, hanem a nemzetközi forgalomban használt szállítóeszközök ellenőrzését is jelenti. Ennek érdekében a legtöbb ország jogszabályai tartalmaznak a vámhatóság által végrehajtandó olyan előírásokat, amelyek a kereskedelmi szállítóeszközöknek a vámterületen való mozgására, ki- és belépésére, azokra a kijelölt vámhivatalokra vagy más helyekre, ahol a kereskedelmi szállítóeszközöknek jelentkezni kell, az okmányokkal kapcsolatos előírásokra stb. vonatkoznak.
Fontos, hogy a kereskedelmi szállítóeszközökre vonatkozó vámalakiságoknak a lehető leghamarabb tegyenek eleget.
A vámhatóság intézkedéseit az egyes esetek szükségleteinek megfelelően kell alkalmazni, figyelembe véve a kereskedelmi szállítóeszköznek a vámterületen való tartózkodási idejét és célját.
E melléklet a nemzetközi forgalomban ellenszolgáltatás fejében utasok szállítására vagy áruk ipari vagy kereskedelmi szállítására ellenszolgáltatás fejében vagy e nélkül használt szállítóeszközökre vonatkozik. Megfelelő esetben a melléklet előírásai a szóban forgó területen birtokolt és bejegyzett kereskedelmi szállítóeszközökre is vonatkoznak. Nem vonatkozik a magánhasználatú, valamint a kereskedelmi forgalomban részt nem vevő katonai vagy állami szállítóeszközökre.
E melléklet alkalmazása szempontjából:
a) a „kereskedelmi szállítóeszközökre alkalmazandó vámalakiságok” kifejezés a kereskedelmi szállítóeszközöknek a vámterületen való tartózkodásával, ki- és belépésével kapcsolatban az érdekelt személy és a vámszervek által elvégzendő összes műveletet jelenti;
b) a „kereskedelmi szállítóeszközök” kifejezés bármely vízijárművet (ideértve az uszályokat – függetlenül attól, hogy hajófedélzeten szállítják-e őket – és a szárnyashajókat), légpárnás járművet, légi járművet, közúti járművet (ide értve a vontatókat, félvontatókat és járműegyütteseket) vagy vasúti gördülőanyagot, amelyet a nemzetközi forgalomban ellenszolgáltatás fejében utasok szállítására, vagy áruk ipari vagy kereskedelmi szállítására ellenszolgáltatás fejében vagy e nélkül használnak, ide értve a szokásos tartalék alkatrészeket, tartozékokat és felszerelést, valamint a szokásos tartályokban levő üzem- és kenőanyagot, ha ezek a kereskedelmi szállítóeszközön vannak;
c) a „vámterület” kifejezés, azt a területet jelenti, ahol egy állam vámjoga teljes mértékben érvényesül;
d) a „vámellenőrzés” kifejezés azon törvények és szabályok betartásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti, amelyek végrehajtásáért a vámszervek felelősek;
e) a „behozatali vámok és illetékek” kifejezés mindazon vámokat és más illetékeket, adókat vagy járulékokat jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor vagy evvel kapcsolatban szednek be, de nem értve ide azon díjakat és járulékokat, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére van korlátozva;
f) a „belépési bejelentés” vagy „kilépési bejelentés” kifejezés, az esettől függően, azt a nyilatkozatot jelenti, amely tartalmazza a kereskedelmi szállítóeszköz be- vagy kilépésekor a kereskedelmi szállítóeszközre, az útvonalra, a szállítmányra, a készletekre, a személyzetre vagy az utasokra vonatkozó szükséges adatokat;
g) a „biztosíték” kifejezésen olyasmi értendő, ami megfelelően biztosítja a vámszerveket, hogy a vámhatósággal szemben fennálló kötelezettségeket teljesíteni fogják;
h) a „személy” kifejezés egyaránt jelent természetes és jogi személyt, hacsak a szövegösszefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
A kereskedelmi szállítóeszközökre alkalmazandó vámalakiságokat e melléklet előírásai szabályozzák.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás határozza meg a kereskedelmi szállítóeszközök tekintetében teljesítendő feltételeket és alkalmazandó vámalakiságokat.
Megjegyzés
Az ilyen feltételek és előírások magukban foglalhatnak más szervek, pl. a kikötői hatóság, érdekében végrehajtandó intézkedéseket.
3. Kötelező rendelkezés
A kereskedelmi szállítóeszközökre vonatkozó vámalakiságokat a vámszervek által végrehajtandó törvények és szabályok betartásának biztosításához szükséges minimumra korlátozzák.
4. Kötelező rendelkezés
A vámterületen tartózkodó, ki- vagy belépő valamennyi kereskedelmi szállítóeszköz vámellenőrzésnek van alávetve.
5. Kötelező rendelkezés
A bejegyzési országtól vagy a kereskedelmi szállítóeszköz tulajdonától, az érkezési vagy rendeltetési országtól függetlenül a szállítóeszközökre vonatkozó vámalakiságokat egyöntetűen alkalmazzák.
6. Kötelező rendelkezés
Lehetővé teszik a kereskedelmi szállítóeszközök – függetlenül attól, hogy rakottak vagy üresek-e – ideiglenes behozatalát egy vámterületre, a behozatali vámok és illetékek alól mentesítve, a behozatali tilalmaktól és korlátozásoktól függetlenül.
Változatlan állapotban kell őket újra kivinni, eltekintve a használatból adódó szokásos elhasználódástól, a szokásos üzem-, kenőanyag és alkatrész fogyasztástól.
Megjegyzések
1. Az ideiglenes behozatal kérdése általában nem merül fel olyan kereskedelmi szállítóeszköz tekintetében, amelyet a szóban forgó területen birtokolnak és itt van bejegyezve, akár hazai előállítású vagy az esedékes behozatali vámokat és illetékeket már megfizették.
2. Az ideiglenes behozatalt ahhoz a feltételhez kötni, hogy a kereskedelmi szállítóeszközt az ideiglenes behozatali ország vámterületén belső szállításra ne használják.
7. Ajánlott gyakorlat
A kereskedelmi szállítóeszközök esetében ne kívánjanak meg biztosítékot vagy ideiglenes behozatali okmányt.
8. Kötelező rendelkezés
Ha a vámhatóság a kereskedelmi szállítóeszköz újrakivitelére határidőt állapít meg, akkor figyelembe veszi az előirányzott szállítási műveletek összes körülményeit.
9. Ajánlott gyakorlat
A szóban forgó személy kérésére a vámhatóság, általa nyomósnak tekintett indokok alapján meghosszabbítja az eredetileg megállapított határidőt.
10. Kötelező rendelkezés
A szállítmány berakására, kirakására, kezelésére és védelmére szolgáló különleges felszerelésnek, függetlenül attól, hogy lehet-e a kereskedelmi szállítóeszköztől elkülönítve használni, amelyet a kereskedelmi szállítóeszközzel együtt hoznak be, és vele együtt újra ki szándékoznak vinni, egy vámterületre történő ideiglenes behozatalát a behozatali vámok és illetékek alóli feltételes mentesítéssel és a behozatali tilalmaktól és korlátozásoktól függetlenül biztosítják.
Megjegyzések
1. Az ilyen felszerelés ideiglenes behozatalát ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy ezt csak a szállítóeszköz közvetlen szomszédságában használják, pl. repülőtéren, vagy az útbaeső kikötőkben a parton.
2. Az ilyen felszerelés tekintetében rendszerint nem kívánnak meg biztosítékot vagy ideiglenes behozatali okmányt.
11. Kötelező rendelkezés
Egy vámterületre már ideiglenesen behozott kereskedelmi szállítóeszközhöz benne vagy rajta levő alkatrész vagy felszerelés helyett javítás vagy karbantartás céljából felhasználandó alkatrészeknek és felszerelésnek ideiglenes behozatalt biztosítanak, a behozatali vámok és illetékek alól feltételesen mentesítve és a behozatali tilalmaktól vagy korlátozásoktól függetlenül.
Megjegyzések
1. Ideiglenes behozatali okmányt és egyes esetekben biztosítékot lehet megkívánni az ilyen alkatrészekhez és felszerelésekhez.
2. A szóban forgó személy kérésére azokat a kicserélt alkatrészeket és felszerelést, amelyet nem visznek ki újra:
a) meglevő állapotukban a belföldi forgalom számára vámkezelhetik, mintha ilyen állapotban hozták volna be őket;
vagy
b) vámellenőrzés mellett megsemmisíthetik, vagy kereskedelmileg használhatatlanná tehetik, anélkül, hogy ez az államkincstár számára költséget okozna;
vagy
c) a vámhatóság hozzájárulásával térítésmentesen átadhatják az államkincstárnak.
12. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás határozza meg azokat a helyeket, ahol a kereskedelmi szállítóeszközök a vámterületre be-, illetve kiléphetnek. E helyek megállapításánál többek között figyelembe veszik a kereskedelem, az ipar és a szállítás sajátos érdekeit.
Megjegyzés
Az országok e célra vámutakat jelölhetnek ki, azaz azokat a köz-, vasút-, vízi és más utakat, amelyeket a kereskedelmi szállítóeszközöknek használni kell. Ezt a szomszédos országok illetékes szerveivel összhangban kell végezni.
13. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás jelöli azokat a vámhivatalokat, ahol a vámterületre be-, illetve kilépő kereskedelmi szállítóeszközöknek jelentkezni kell. E vámhivatalok illetékességének és hivatalos idejének meghatározásánál többek között figyelembe veszik a kereskedelem, az ipar és a szállítás sajátos érdekeit.
Megjegyzések
1. Egyes országokban a vámhivatalok illetékességét a vámutak és fontosságuk figyelembevételével állapítják meg.
2. Szükség esetén bizonyos vámhivatalok illetékességét bizonyos szállítási módokra lehet korlátozni.
3. A vámterületre érkező repülőgépeknek általában először egy vámellenőrzés alatt álló repülőtéren kell leszállni. Hasonlóképp a hajóktól is meg lehet kívánni, hogy elsőként egy vámhivatallal rendelkező kikötőben kössenek ki.
14. Ajánlott gyakorlat
Ha a megfelelő vámhivatalok közös határon vannak, a két érdekelt ország vámhatóságai hangolják össze a vámhivatalok hivatalos idejét és illetékességi körét.
Megjegyzés
Egyes esetekben a közös határon együttes ellenőrzést valósítottak meg, a két ország vámhivatalai ugyanazon a helyen, néha ugyanabban az épületben vannak.
15. Ajánlott gyakorlat
A szóban forgó személy kérésére a vámhatóság, általa nyomósnak tekintett indokok alapján, a lehetőségekhez képest engedélyezze, hogy a kereskedelmi szállítóeszközök érkezésével és indulásával kapcsolatos vámalakiságoknak a vámhivatal hivatalos idején kívül tegyenek eleget, az így felmerülő bármely költség a szóban forgó személyre hárítható át.
16. Ajánlott gyakorlat
A szóban forgó személy kérésére a vámhatóság, általa nyomósnak tekintett indokok alapján, a lehetőségekhez képest engedélyezze, hogy a kereskedelmi szállítóeszközök érkezésével és indulásával kapcsolatos vámalakiságoknak nem a vámhivatalnál, hanem más jóváhagyott helyen tegyenek eleget; az így felmerülő bármely költség a szóban forgó személyre hárítható át.
Megjegyzés
Ilyen engedélyt lehet adni például az olyan hajóknak, amelyek szállítmányukat magántulajdonú rakparton rakják ki.
17. Kötelező rendelkezés
Elsőbbséget biztosítanak a vámalakiságok teljesítésénél az olyan ki- vagy belépő kereskedelmi szállítóeszközöknek, amelyek utasokat vagy sürgős szállítmányt, ún. élőállatok vagy romlandó áruk, fuvaroznak.
18. Kötelező rendelkezés
A kereskedelmi szállítóeszközöknek a vámhivatalba vagy más jóváhagyott megállási helyre való megérkezése előtti vámellenőrzést a vámszervek által végrehajtandó törvények és rendeletek betartásának biztosításához szükséges minimumra korlátozzák.
Megjegyzések
1. A vámellenőrzés érdekében a vámhatóságot fel lehet hatalmazni, többek között, hajókra és más vízijárművekre való felszállásra, vonatok megállítására a határon, közúti járművek megállítására, a kereskedelmi szállítóeszközökre, a szállítmányra, a készletekre, személyzetre és utasokra vonatkozó kereskedelmi, szállítási és más okmányok bemutatásának megkövetelésére.
2. Általában nem szükséges olyan vámellenőrzési intézkedések megtétele, amelyek magukban foglalják kereskedelmi szállítóeszközök átkutatását, vagy vámzárak felhelyezését vagy a belépési helytől kijelölt vámhivatalig vagy más jóváhagyott megállási helyig vámfelügyelet mellett történő utazást. A külföldi vámzárakat rendszerint elfogadják, kivéve ha nem tartják kielégítőnek vagy biztosnak.
3. A hazai törvényhozás előírhatja, hogy bármely balesetet vagy az utazás bármely előre nem látott megszakítását jelentsék a baleset vagy az esemény helyszínéhez legközelebbi vám- vagy más illetékes szervnek.
19. Ajánlott gyakorlat
Ha az a kijelölt vámhivatal vagy más jóváhagyott hely, ahol a kereskedelmi szállítóeszközöknek jelentkezni kell, nem ott van, ahol az ilyen szállítóeszközök a vámterületre belépnek, akkor a belépési hely vámszervének nem kell a kereskedelmi szállítóeszközre vonatkozó okmányt benyújtani.
Okmányok
20. Kötelező rendelkezés
Azokat az eseteket, amikor a kereskedelmi szállítóeszköz megérkezésekor érkezési nyilatkozatot kell adni, a szükséges adatok bejelentésével együtt, a vámszerveknek, a vámhatóság által végrehajtandó törvények és rendeletek betartásának biztosításához szükséges minimumra korlátozzák.
Megjegyzés
1. Az érkezési nyilatkozat számos önálló nyomtatványból állhat, amelyek együttesen tartalmazzák a megkívánt adatokat.
2. Több nemzetközi megállapodás határozza meg az érkezési nyilatkozatban megkívánható adatokat, pl. a nemzetközi tengeri kereskedelem megkönnyítését szolgáló egyezmény melléklete (London, 1965. április 9.), a nemzetközi polgári repülési egyezmény 9. melléklete (Chicago, 1944. december 7.), a vasúton szállított áruk határátlépését megkönnyítő nemzetközi egyezmény (TIF-egyezmény, Genf, 1952. január 10.) és a Központi Rajna Bizottságnak a „rajnai rakományjegyzék” használatára vonatkozó szabályzata (1963-as változat).
21. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság, a lehetőségekhez képest, a benyújtandó érkezési nyilatkozat példányainak számát a lehető legkisebbre csökkenteni.
22. Kötelező rendelkezés
Ha a vámhatóság okmányok csatolását kívánja meg az érkezési nyilatkozathoz, akkor ezeknek csak annyi adatot kell tartalmazniuk, amennyi a nyilatkozat hitelességének megállapításához szükséges.
Megjegyzés
A vámhatóság pl. megkívánhatja fuvarlevél, nyilvántartási igazolás, súlyigazolás, útvonalkönyv és rakjegyzék bemutatását.
23. Ajánlott gyakorlat
Ha a vámszervekhez benyújtott okmányok nem az erre meghatározott nyelven, vagy nem annak az országnak a nyelvén készültek, ahová a kereskedelmi szállítóeszköz belépett, akkor nem kívánják meg természetszerűleg az okmányokban levő adatok fordítását.
24. Ajánlott gyakorlat
Ha az illetékes hatóságok a jelenlegi érkezési nyilatkozat nyomtatvány felülvizsgálatát vagy új készítését tervezik, akkor a bármelyik vonatkozó nemzetközi megállapodásban megállapított mintát vegyék alapul, és alkalmas esetben vonjanak össze két vagy több okmányt, egyetlen olyanná, amely az érkezési nyilatkozathoz szükséges összes adatokat tartalmazza.
25. Kötelező rendelkezés
A kereskedelmi szállítóeszköz belépésekor nem kell benyújtani a vámhatósághoz olyan okmányt, amelyet a belépési ország bármely külföldi képviselője igazolt, hitelesített vagy előzetesen kezelt.
Vámellenőrzés
26. Kötelező rendelkezés
A kereskedelmi szállítóeszközöknek a kijelölt vámhivatalba vagy más kijelölt helyre való megérkezését követő vámellenőrzést a vámszervek által végrehajtandó törvények és rendeletek betartásának biztosításához szükséges minimumra korlátozzák, és figyelembe veszik a kereskedelmi szállítóeszköz típusát, valamint a vámterületen való tartózkodási célját.
Megjegyzések
1. Azokat a kereskedelmi szállítóeszközöket, amelyek csak rövid ideig tartózkodnak a vámterületen, és nem adnak le vagy vesznek fel utasokat vagy árut, rendszerint csak általános ellenőrzés alá vonják.
2. A vámhatóság ellenőrzéseket végezhet annak érdekében, hogy a kereskedelmi szállítóeszközök megfeleljenek az áruk nemzetközi szállítására vonatkozó bizonyos nemzetközi megállapodásokban megállapított műszaki feltételeknek.
27. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság nem vizsgálja meg természetszerűen a kereskedelmi szállítóeszközöket, hanem csak szúrópróbaszerűen.
Megjegyzés
A hazai törvényhozás előírhatja, hogy a kereskedelmi szállítóeszközök vizsgálatakor a vámhatóság jogosult a szállítási alkalmazottak segítségének igénybevételére.
28. Ajánlott gyakorlat
Ha a vámhatóság él a kereskedelmi szállítóeszköz vizsgálatára vonatkozó jogával, akkor a vizsgálatot a lehető leggyorsabban végezze.
29. Kötelező rendelkezés
Ha a kereskedelmi szállítóeszköz a vámterületen további helyeken megáll, anélkül, hogy közben más országba átmenne, akkor az alkalmazandó vámalakiságok a lehető legegyszerűbbek lesznek, és figyelembe veszik a már megtett vámellenőrzési intézkedéseket.
Megjegyzés
Alkalmas esetben a vámhatóságnak korábban már benyújtott okmányokat fel lehet használni a további megállási helyeken teljesítendő vámalakiságok céljára, különösen olyan szállítmány esetében, amelyeket ezekre a helyekre visznek.
30. Kötelező rendelkezés
A kereskedelmi szállítóeszköz vámterületről történő kilépésekor alkalmazandó vámalakiságok annak biztosítására szorítkoznak, hogy:
a) a kilépési nyilatkozatot, ha megkívánják, az illetékes vámhivatalnak megfelelően benyújtsák;
b) szükség esetén a vámzárakat felhelyezzék;
c) szükség esetén a meghatározott útvonalat kövesse;
d) a kereskedelmi szállítóeszköz kilépése engedély nélkül ne késsen.
31. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóság tegye lehetővé a belépési nyilatkozattal azonos mintájú kilépési nyilatkozat használatát, feltéve, hogy kilépési nyilatkozatként való alkalmazásukat világosan feltüntetik.
Az árukat gyakran a kivitel előtti állapotban viszik újra vissza a kiviteli országba. Számos esetben az újrabehozatal a kivitelkor már előre látható, ebben az esetben az árukat a visszahozatali szándék jelzésével lehet kivinni. Bizonyos esetekben azonban az árukat a kivitel után felmerülő okok miatt hozzák be újra.
A legtöbb állam törvényhozási rendelkezései tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek lehetővé teszik az ilyen áruk behozatali vám- és illetékmentes újrabehozatalát és biztosítják a kivitelkor fizetett esetleges kiviteli vámok és illetékek visszatérítését. Az ilyen vámmentes behozatalt és visszatérítést lehetővé tevő vámeljárás a változatlan állapotban történő újrabehozatal. Az eljárás alkalmazásának az a feltétele, hogy az áruk azonossága biztosítható legyen. A kivitelkor fizetett vámok és illetékek vagy nyújtott támogatások vagy más összegek visszafizetésével vagy visszatérítésével vagy az ezek alóli feltételes mentesítéssel kapcsolatos bármely összeget meg kell fizetni. E melléklet nem vonatkozik az utasok útiholmijaira vagy magánhasználatú szállítóeszközeire.
E melléklet alkalmazása szempontjából:
a) a „változatlan állapotban történő újrabehozatal” kifejezés azt a vámeljárást jelenti, amelynek során a kivitt árukat, amelyek szabad forgalomban voltak vagy kiegyenlítő termékek voltak, behozatali vám- és illetékmentesen belföldi használatba lehet venni, feltéve, hogy külföldön semmilyen feldolgozáson, kikészítésen vagy javításon nem mentek át. A kivitelkor fizetett vámok és illetékek vagy nyújtott támogatások vagy más összegek visszafizetésével vagy visszatérítésével vagy ezek alóli feltételes mentesítéssel kapcsolatos bármely összeget meg kell fizetni;
b) a „belföldi forgalom számára történő vámkezelés” kifejezés azt a vámeljárást jelenti, amely a behozott áruknak a vámterületen való állandó maradását biztosítja. Ez az eljárás magában foglalja a kiszabható behozatali vámok és illetékek megfizetését és az összes szükséges vámalakiságok teljesítését;
c) a „behozatali vámok és illetékek” kifejezés mindazon vámokat és más illetékeket, adókat, díjakat vagy járulékokat jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor vagy ezzel kapcsolatban szednek be, de nem értve ide azon díjakat és járulékokat, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére van korlátozva;
d) a „kiviteli vámok és illetékek” kifejezés mindazon vámokat és más illetékeket, adókat, díjakat vagy járulékokat jelenti, amelyeket az áruk kivitelekor vagy ezzel kapcsolatban szednek be, de nem értve ide azon díjakat és járulékokat, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére van korlátozva;
e) a „visszahozatali szándék jelzésével kivitt áruk” kifejezés azokat az árukat jelenti, amelyekre vonatkozó újrabehozatali szándékát a nyilatkozatot tevő bejelenti, ezen áruk tekintetében a vámhatóság a változatlan állapotban történő újrabehozatal megkönnyítése érdekében azonosítási intézkedéseket tehet.
Megjegyzés
A visszahozatali szándék jelzésével kivitt árukat úgy lehet tekinteni, mint amelyeket az „ideiglenes kivitel”-i eljárás alá vontak;
f) a „szabad forgalomban levő áruk” kifejezés olyan árukat jelent, amelyekkel vámkorlátozás nélkül lehet rendelkezni;
g) a „kiegyenlítő termékek” kifejezés a kikészítés céljából ideiglenesen behozott áruk feldolgozása, megmunkálása vagy javítása folyamán vagy eredményeképpen nyert termékeket jelenti;
h) az „árunyilatkozat” kifejezés a vámszervek által előírt módon teendő nyilatkozatot jelenti, amelyben az érdekelt személyek közlik az árukra alkalmazni kívánt vámeljárást, és megadják a vámszervek által az e vámeljáráshoz megkívánt adatokat;
ij) a „személy” kifejezés egyaránt jelent természetes és jogi személyt, hacsak a szöveg-összefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
A változatlan állapotban történő újrabehozatalt e melléklet rendelkezései szabályozzák.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás határozza meg a változatlan állapotban történő újrabehozatalkor teljesítendő feltételeket és végrehajtandó alakiságokat.
Megjegyzés
A változatlan állapotban történő újrabehozatal feltétele, hogy az árukat a kivitt árukkal való azonosságát a vámhatóság számára kielégítő módon meg lehessen állapítani.
3. Kötelező rendelkezés
A változatlan állapotban történő újrabehozatalt akkor is engedélyezik, ha a kivitt áruknak csak egy részét hozzák be újra.
4. Ajánlott gyakorlat
Ha a körülmények szükségessé teszik, a változatlan állapotban történő újrabehozatalt még akkor is engedélyezni kell, ha az árukat más személy hozza be, mint aki kivitte.
5. Kötelező rendelkezés
A változatlan állapotban történő újrabehozatalt nem tagadják meg azon az alapon, hogy az árukat a külföldi tartózkodás során használták vagy megsérültek vagy károsodtak.
6. Kötelező rendelkezés
A változatlan állapotban történő újrabehozatalt nem tagadják meg azon az alapon, hogy az áruk külföldi tartózkodásuk során állaguk megőrzéséhez vagy karbantartásához szükséges műveleteken mentek át, feltéve azonban, hogy e műveletek az áruk kivitelkori értékét nem növelik.
7. Kötelező rendelkezés
A változatlan állapotban történő újrabehozatalt nem korlátozzák a közvetlen külföldről behozott árukra, hanem kiterjesztik a más vámeljárásban levő árukra is.
8. Ajánlott gyakorlat
A behozatallal kapcsolatos gazdasági tilalmakat és korlátozásokat nem alkalmazzák azokra a változatlan állapotban újra behozatalra kerülő árukra, amelyek kivitelükkor szabad forgalomban voltak.
9. Ajánlott gyakorlat
A változatlan állapotban történő újrabehozatalt nem tagadják meg az áruk küldési országának alapján.
10. Kötelező rendelkezés
A változatlan állapotban történő újrabehozatalt nem tagadják meg azon az alapon, hogy az árukat a visszahozatali szándék közlése nélkül vitték ki.
11. Ajánlott gyakorlat
Ha a hazai törvényhozás megállapít olyan határidőt, amelyen túl változatlan állapotban történő újrabehozatalra nincs lehetőség, akkor a határidő megfelelő hosszúságú legyen, figyelembe véve azoknak az eseteknek a különböző körülményeit, amikor változatlan állapotban történő újrabehozatal engedélyezhető; ne legyen kevesebb egy évnél.
12. Ajánlott gyakorlat
Bármely kifizetett kiviteli vámot és illetéket az áruk változatlan állapotban történő újrabehozatala után a lehető leghamarabb vissza kell fizetni.
13. Kötelező rendelkezés
A belföldi forgalom számára való vámkezelésre jogosult vámhivatalok illetékessége kiterjed a változatlan állapotba történő újrabehozatal engedélyezésére.
14. Kötelező rendelkezés
Lehetővé teszik, hogy a változatlan állapotban újrabehozott árukat ne csak annál a vámhivatalnál jelenthessék be, ahol kivitték.
15. Ajánlott gyakorlat
A változatlan állapotban történő újrabehozatalnál használt árunyilatkozat mintáját össze kell hangolni a belföldi forgalom számára történő vámkezelésnél alkalmazottal.
Megjegyzések
1. Néhány országban a visszahozatali szándék jelzésével történő kivitelnél alkalmazott árunyilatkozatot a változatlan állapotban történő újrabehozatalnál is lehet alkalmazni.
2. Ha az árukat ATA igazolvány fedezetével vitték ki az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, Brüsszelben 1961. december 6-án aláírt egyezmény előírásainak megfelelően, akkor a változatlan állapotban történő újrabehozatal ezen igazolvány fedezetével történik.
16. Ajánlott gyakorlat
Ne kívánjanak meg írásbeli árunyilatkozatot a nemzetközi kereskedelmi áruszállításban használt burkolóanyagok, szállítótartályok, rakodólapok és közúti kereskedelmi járművek változatlan állapotban történő újrabehozatalakor, feltéve, hogy a vámhatóság számára kielégítő módon igazolják, hogy ezek kivitelükkor szabad forgalomban voltak.
17. Kötelező rendelkezés
A változatlan állapotban történő újrabehozatali nyilatkozathoz a vámhatóság csak olyan okmányok csatolását kívánja meg, amelyeket szükségesnek tart ahhoz, hogy az eljárás alkalmazására előírt feltételeket teljesítsék.
Megjegyzés
A vámhatóság megkívánhatja a kiviteli nyilatkozat, a kivitt árukra vonatkozó más kiviteli okmányok, számlák stb., és az áruk újrabehozatalával kapcsolatos levelezés bemutatását.
18. Ajánlott gyakorlat
Ha a változatlan állapotban történő újrabehozatalra szánt árukat a visszahozatali szándék jelzésével vitték ki, akkor a vámhatóság a változatlan állapotban történő újrabehozatali nyilatkozathoz rendszerint csak a kiviteli árunyilatkozat vagy azonosítási okmány csatolását kívánja meg.
Megjegyzések
1. Néhány országban a változatlan állapotban történő újrabehozatalkor csak a visszahozatali szándék jelzését tartalmazó kiviteli nyilatkozatot kívánják meg.
2. Az áruk azonosságát a vámhatóság megállapíthatja a kivitelkor tett azonossági intézkedések alapján.
a) A visszahozatali szándék jelzésével kivitelre kerülő áruk
19. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóság a nyilatkozatot tevő kérésére tegye lehetővé az áruknak a visszahozatali szándék jelzésével való kivitelét, és tegye meg a változatlan állapotban történő újrabehozatal megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.
b) a visszahozatali szándék jelzésével történő kivitelre illetékes vámhivatalok
20. Kötelező rendelkezés
Azok a vámhivatalok, amelyeknél árukat véglegesen ki lehet vinni, a visszahozatali szándék jelzésével történő kivitelre is jogosultak lesznek.
c) árunyilatkozat a visszahozatali szándék jelzésével történő kivitelhez
21. Ajánlott gyakorlat
A visszahozatali szándék jelzésével történő kivitelnél használt árunyilatkozat mintáját össze kell hangolni a végleges kivitelnél alkalmazottéval.
Megjegyzés
A visszahozatali szándék jelzésével történő kivitelt hazai vámokmány helyett ATA igazolvánnyal is lehet végezni.
d) a visszahozatali szándék jelzésével történő kivitelkor a nyilatkozathoz csatolandó okmányok
22. Kötelező rendelkezés
A visszahozatali szándék jelzésével történő kivitelhez a vámhatóság csak azoknak az okmányoknak a csatolását kívánja meg a nyilatkozathoz, amelyek a művelet ellenőrzéséhez és a vonatkozó korlátozások vagy más szabályok alkalmazásával kapcsolatos összes követelmények betartásának biztosításához szükségesek.
e) a visszaviteli szándék jelzésével kivitt áruk azonosítása
23. Kötelező rendelkezés
A visszahozatali szándék jelzésével kivitelre kerülő áruk esetében teendő azonossági intézkedések meghatározásánál, a vámhatóság különösen az áruk jellegét és a szóban forgó pénzügyi érdekeket veszi figyelembe.
Megjegyzés
A visszahozatali szándék jelzésével kivitelre kerülő áruk azonosítása érdekében a vámhatóság vámjelzéseket (zárak, bélyegzések, átlyukasztások stb.) alkalmazhat, vagy támaszkodhat az árukhoz állandó jelleggel felerősített jelekre, számokra vagy más jelzésekre vagy áruleírásra, tervrajzokra, fényképekre vagy vehet mintát.
f) a visszahozatali szándék jelzésével kivitelre kerülő áruknak nyújtandó kedvezmények
24. Ajánlott gyakorlat
A visszahozatali szándék jelzésével kivitt áruknak bármely kiviteli vám és illeték alóli feltételes mentességet kell nyújtani.
Megjegyzés
A nyilatkozatot tevőtől meg lehet kívánni, hogy nyújtson biztosítékot arra az összegre, amely akkor válna esedékessé, ha az árukat meghatározott időn belül nem hozzák be újra.
25. Kötelező rendelkezés
A szóban forgó személy kérésére a vámhatóság lehetővé teszi a visszahozatali szándék jelzésével történt kivitel végleges kivitellé változtatását, a vonatkozó feltételek és alakiságok betartásával.
Megjegyzések
1. Bármely ki nem fizetett kiviteli vám és illeték esedékessé válik.
2. Általában lehetséges azoknak a vámoknak és illetékeknek a visszafizetése vagy ezek alóli mentesítés, amelyeket nem lehetett foganatosítani az áruk visszahozatali szándék jelzésével történt kivitele miatt.
26. Ajánlott gyakorlat
Ha ugyanazt az árut számos alkalommal viszik ki visszahozatali szándék jelzésével és hozzák be újra, akkor a vámhatóság a nyilatkozatot tevő kérésére tegye lehetővé, hogy az első kivitelkor a visszahozatali szándékot jelző nyilatkozat az áruk meghatározott időszak alatti újrabehozatalait és kiviteleit fedezze.
Megjegyzés
Az egyes újrabehozatalokat és kiviteleket a vámhatóság az árunyilatkozat lebélyegzésével vagy igazolásával jelezheti.
27. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság biztosítja, hogy a változatlan állapotban történő újrabehozatalra vonatkozó minden adat bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető lesz.
Az áruk végleges kivitelénél általában egyszerű vámalakiságokat alkalmaznak.
Általában árunyilatkozatot kívánnak meg, egyes esetekben azonban az exportőrnek csak a kivitelre szánt áruk adatait tartalmazó kereskedelmi okmányt kell a vámhatóságnak benyújtania. Bizonyos feltételek mellett az exportőrt fel lehet hatalmazni, hogy adott időszakban történő kivitelét egyetlen árunyilatkozattal, vagy összevont jegyzékkel kérje.
Az esetleges kiviteli vámok és illetékek beszedésén kívül, a vámellenőrzés célja a kiviteli tilalmakra és korlátozásokra vonatkozó hazai jogszabályok végrehajtása és azon adatok ellenőrzése, amelyeket olyan belső vámok és illetékek összegének megállapításához használnak, melyeket vissza lehet téríteni vagy beszedésüktől el lehet tekinteni. Továbbá rendszerint a vámszervek felelősek a külkereskedelmi statisztikák készítéséhez szükséges adatok begyűjtéséért.
A kivitelre kerülő árukat nemcsak a vámhatóság, hanem más illetékes szervek is ellenőrizhetik, pl. állat-, növény- és más egészségügyi szempontból.
Ez a melléklet a végleges kivitel esetén alkalmazandó alakiságokra és intézkedésekre (vámalakiságok) vonatkozik a szállítási módoktól függetlenül.
A „végleges kivitel” meghatározásának megfelelően a melléklet nem vonatkozik az exportprémiumos vagy kikészítési vagy a behozatali vámok és illetékek visszatérítését jelentő eljárás alapján kivitelre kerülő árukra. Ugyancsak nem vonatkozik a postán szállított vagy az utasok poggyászában levő árukra.
E melléklet alkalmazása szempontjából
a) A „végleges kivitel” kifejezés azon árukra alkalmazott vámeljárást jelenti, amelyek, miután szabad forgalomban voltak, elhagyják a vámterületet, végleges kinnmaradás szándékával, kivéve az exportprémiumos vagy kikészítési vagy a behozatali vámok és adók visszatérítését jelentő eljárás alapján kivitelre kerülőket,
b) a „szabad forgalomban levő áruk” kifejezés olyan árukat jelent, amelyek rendelkezési joga vámszempontból nem korlátozott,
c) a „vámterület” kifejezés olyan területet jelent, ahol egy adott állam vámjoga teljes mértékben érvényesül,
d) a „kiviteli vámok és illetékek” kifejezés mindazon vámokat és más illetékeket, adókat, díjakat vagy járulékokat jelenti, amelyeket az áruk kivitelekor vagy evvel kapcsolatban szednek be, de nem értve ide azon díjakat és járulékokat, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére van korlátozva,
e) az „árunyilatkozat” kifejezés a vámhatóság által előírt formában tett kijelentést jelent, amelyben az érdekelt személyek jelzik az árukra alkalmazandó vámeljárást és közlik azon adatokat, amelyeket ezen eljárás alkalmazásához a vámhatóság megkíván,
f) az „áruvizsgálat” kifejezés az áruk fizikai vizsgálatát jelenti, amellyel a vámszervek megállapítják, hogy az áruk jellege, származása, állapota, mennyisége és értéke megfelel-e az árunyilatkozat adatainak,
g) a „személy” kifejezés egyaránt jelent természetes és jogi személyt, hacsak a szövegösszefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
A végleges kivitelt a melléklet előírásai szabályozzák.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás határozza meg a végleges kivitel esetén betartandó feltételeket és végrehajtandó alakiságokat.
Megjegyzések
1. A hazai törvényhozás bizonyos fajta áruk kivitele esetére tilalmakat és korlátozásokat állapíthat meg.
2. A végleges kivitelkor teljesítendő kötelezettségek elsősorban egy fedező okmány kiállítását és bármely esedékes kiviteli vám és illeték megfizetését jelentik.
3. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság kijelöli azokat a vámhivatalokat, ahol árukat véglegesen ki lehet vinni. Eme vámhivatalok illetékességi körének és hivatalos idejének megállapításánál figyelembe fogják venni, többek között, a kereskedelem, az ipar és a szállítás sajátos érdekeit.
Megjegyzések
1. Egyes vámhivatalok illetékességét meghatározott szállítóeszközön levő vagy meghatározott fajtájú vagy meghatározott területről (pl. a határ- vagy egy ipari övezet) érkező áruk kivitelére lehet korlátozni.
2. A vámhatóság megkívánhatja, hogy a különleges ellenőrzés (pl. gyémántok, régiségek, műkincsek) vagy más illetékes hatóságok ellenőrzése alá eső bizonyos fajtájú áruk végleges kivitele az erre kijelölt vámhivataloknál történjék.
4. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok lehetővé teszik, hogy az áruk végleges kivitelére vonatkozó nyilatkozatot belterületi vámhivataloknál tehessék meg.
Megjegyzések
1. Ha a körülmények indokolják, a vámhatóság engedélyezheti vámhivatali kirendeltség létesítését egyes kereskedelmi vállalkozások telephelyén.
2. Az áruvizsgálatot, ha szükséges, rendszerint annál a belterületi vámhivatalnál végzik, ahol a végleges kiviteli szándékot bejelentették.
3. A vámhatóság megkívánhatja, hogy a belterületi vámhivatalnál a végleges kivitelre bejelentett árukat a kilépési vámhivatalig vámtranzitként továbbítsák.
5. Kötelező rendelkezés
Ha a megfelelő vámhivatalok közös határon vannak, az érintett országok vámhatóságai a lehetőségekhez képest hangolják össze ezen vámhivatalok illetékességi körét és hivatalos idejét.
6. Kötelező rendelkezés
A nyilatkozatot tevő kérésére a vámhatóság, általa nyomósnak tekintett indokok alapján, engedélyezheti – amennyire ezt az adminisztratív szervezet lehetővé teszi – hogy a végleges kivitelre szánt árukat a vámhivatal hivatalos idején kívül vámkezeljék, az emiatt felmerülő költségeket a nyilatkozatot tevőre lehet hárítani.
7. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett egy személy nyilatkozatot tevőként jogosult ténykedni, felelőssége és jogai terjedelmét.
a) az árunyilatkozat alakja és tartalma
8. Kötelező rendelkezés
A végleges kivitel esetén szükséges árunyilatkozat alakja meg fog felelni a vámhatóság által meghatározott mintának.
A vámhatóság csak olyan adatokat kíván meg, amelyek megítélése szerint szükségesek az esetleges kiviteli vámok és illetékek kiszabásához és beszedéséhez, belső adók és illetékek visszafizetéséhez vagy ezek alól való mentesítéshez, statisztikák összeállításához vagy más olyan törvények, rendelkezések alkalmazásához, amelyek végrehajtásáért a vámhatóság a felelős.
Megjegyzés
A vámhatóság általában a következőket kívánja meg
a) személyekre vonatkozó adatok
– a nyilatkozatot tevő neve és címe,
– az exportőr neve és címe,
– a címzett neve és címe,
b) a szállításra vonatkozó adatok
– a szállítás módja,
– a szállítóeszköz azonosítása,
c) az árukra vonatkozó adatok
– rendeltetési ország,
– a küldemények leírása (jelek és számok, szám és fajta),
– az áruk leírása,
– összsúly,
– tisztasúly vagy egyéb mennyiség,
– érték,
d) adatok az esetleges kiviteli vámok és illetékek kiszabásához
– tarifaszám,
– kiviteli vámok és illetékek százaléka,
– kiviteli vámok és illetékek összege.
e) egyéb adatok
– minden egyes árufajta statisztikai száma,
– hivatkozás a benyújtott okmányokra (pl. kiviteli engedély, egészségügyi vagy más igazolás).
f) hely, dátum és a nyilatkozatot tevő aláírása
9. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóságok, amikor a végleges kivitelre szolgáló árunyilatkozat alakját felülvizsgálják vagy új mintát készítenek, lehetőség szerint vegyék figyelembe az I. függelékben szereplő mintát, a II. függelékben levő megjegyzésekkel együtt.
b) Kereskedelmi okmány elfogadása hivatalos nyomtatvány helyett
10. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóság, a lehetőségekhez képest, biztosítsa, hogy hivatalos nyomtatvány helyett az árunyilatkozatot kereskedelmi okmány formájában (pl. a számla) nyújtsák be, amely tartalmazza a kivitelre szánt áruk szükséges adatait.
Megjegyzés
1. A vámhatóság rendszerint megelégszik egy kereskedelmi okmánnyal, ha a kivitelre szánt árukat nem terhelik kiviteli vámok és illetékek és nem igénylik belső adók és illetékek visszafizetését vagy ezek alól való mentesítését és az árunyilatkozatot nem használják statisztikák összeállítására.
2. Az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) elfogadott egy ajánlást a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó egységes számla-mintáról. Ezt a III. függelék tartalmazza.
3. A vámhatóság elfogadhat automatikus adatfeldolgozási technikával előállított kereskedelmi okmányokat.
11. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóság, a külkereskedelem más illetékes szerveivel egyetértésben, biztosítsa, hogy a végleges kivitellel kapcsolatban megkívánt összes okmányokat bele lehessen foglalni egy szabvány külkereskedelmi okmány-csoportba.
Megjegyzés
Az Európai Gazdasági Bizottság mintája szerinti (vagy evvel összeegyeztethető) szabvány külkereskedelmi okmány csoport használata esetén az ezen okmányokban szereplő közös adatok előnyomtatott vagy üres űrlapokon egyszeri leírással előállíthatók.
c) a benyújtandó példányok száma
12. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóság, a lehetőséghez képest, csökkentse a nyilatkozatot tevő által benyújtandó árunyilatkozat vagy kereskedelmi okmány példányainak számát.
d) az árunyilatkozattal vagy kereskedelmi okmánnyal együtt benyújtandó okmányok
13. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság csak azoknak az okmányoknak az árunyilatkozattal vagy kereskedelmi okmánnyal együtt történő benyújtását kívánja meg, amelyek megítélése szerint szükségesek a művelet ellenőrzéséhez és a vonatkozó korlátozások vagy más szabályok alkalmazásával kapcsolatos követelmények biztosításához.
Megjegyzés
A vámhatóság bizonyos esetekben megkívánhatja kiviteli engedély és növény, vagy más egészségügyi igazolás bemutatását.
e) árunyilatkozat vagy kereskedelmi okmány időszakonkénti benyújtása
14. Kötelező rendelkezés
Ha egy személy gyakran visz ki árukat, a vámhatóság, általa megállapítható feltételek mellett, lehetővé teszi az összes szükséges adatot tartalmazó egyetlen árunyilatkozat vagy egy összevont jegyzék benyújtását, az e személy által egy adott időszakban lebonyolított összes kivitel fedezésére.
Megjegyzések
1. A vámhatóság e kedvezmény megadását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az exportőr megfelelő kereskedelmi nyilvántartásokat vezessen, és a szükséges ellenőrző intézkedéseket meg lehessen tenni.
2. A vámhatóság megkívánhatja, hogy a nyilatkozatot tevő minden egyes kivitelnél benyújtsa a fuvarokmány egy példányát vagy más kísérőokmányt.
3. A vámhatóság elfogadhat automatikus adatfeldolgozási technikával előállított összevont jegyzéket.
a) a vizsgálat terjedelme
15. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság csak olyan esetben fog vizsgálatot végezni, amikor azt elkerülhetetlennek tartja azon jogszabályok betartásának biztosítása érdekében, amelyek végrehajtásáért felelős.
Megjegyzés
A vámhatóság által végzett áruvizsgálat, ha sor kerül rá, általában a csomagok megszámolására, az áruleírás és a kivitelre kerülő mennyiség vizsgálatára szorítkozik.
b) áruvizsgálat a vámhivatalon kívül
16. Kötelező rendelkezés
Ha a vámhatóság áruvizsgálatot végez, a nyilatkozatot tevő kérésére és általa nyomósnak tekintett indokok alapján, a lehetőségekhez képest, hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat ne a vámhivatalnál történjen, az ilyen vizsgálattal kapcsolatos költségek a nyilatkozatot tevőre háríthatók át.
Megjegyzés
Az árukat meg lehet vizsgálni a szóban forgó személy telephelyén, amikor a szállítótartályba vagy más szállítóeszközbe berakják.
c) a vámhatóság által történő mintavétel
17. Kötelező rendelkezés
Ha a hazai jogszabályok előírásai alkalmazásának biztosítása érdekében mintavételre van szükség, akkor a vett minták a lehető legkisebbek lesznek.
18. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás határozza meg a végleges kivitelkor esedékes kiviteli vámok és illetékek kiszabásával és beszedésével kapcsolatban követendő szabályokat, teljesítendő alakiságokat és a nyújtandó kedvezményeket.
a) a kivitel engedélyezése
19. Kötelező rendelkezés
Az áruk kivitelét a vám- és más illetékes szervek által elvégzett ellenőrzések után engedélyezik, feltéve, hogy
– visszaélésre nem bukkantak,
– a kiviteli engedélyt vagy bármely más megkívánt okmányt benyújtották,
és
– az esetleges kiviteli vámokat és illetékeket megfizették vagy bevételezésüket megfelelőképp biztosították.
Megjegyzések
1. A kivitel engedélyezését követően azonnal ki nem vitt árukat tényleges kivitelük megtörténtéig vámellenőrzés alatt lehet tartani.
2. Az egyes országok vámutakat jelölhetnek ki, azaz azokat a közutakat, vasutakat, víziutakat vagy bármely más útvonalat (csővezetékek stb.), amelyeket az áruk kivitelekor használni kell.
20. Ajánlott gyakorlat
Az áruk kivitelét ne halasszák el azon az alapon, hogy az árunyilatkozat hiányos, vagy apró hibákat találtak az okmányokon, feltéve, hogy ezek az államkincstár érdekeit, lényeges ellenőrzéseket vagy bármely más érvényes kiviteli tilalmat vagy korlátozást nem érintenek.
b) a rendeltetési helyre való megérkezés igazolása
21. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság nem kívánja meg magától értetődőként az áruk külföldi megérkezésének igazolását.
Megjegyzések
1. Általában ilyen igazolást csak olyan áruk esetében kívánnak meg, amelynél a kivitel megtörténte másképp nem igazolható és amelyek jelentős összegű belső illeték és adó visszatérítésére vagy ez alól való mentesítésre jogosultak, és tartani lehet visszaéléstől, vagy különleges ellenőrzés alá eső áruk (pl. fegyver és lőszer) esetében.
2. Ha ilyen igazolást megkívánnak, ez lehet a címzett által kiállított és a rendeltetési ország vámhatósága által igazolt nyilatkozat.
c) belső illetékek és adók visszatérítése és ezek alól való mentesülés
22. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás határozza meg a belső illetékek és adók visszatérítése vagy ezek alóli mentesülés esetén követendő szabályokat és végrehajtandó alakiságokat.
23. Ajánlott gyakorlat
Azok az áruk, amelyek végleges kivitel esetén belső adók és illetékek visszafizetésére vagy ezek alóli mentesítésre jogosultak, a visszafizetést vagy a mentesítést a kivitel után a lehető leghamarabb megkapják.
24. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság biztosítja, hogy a végleges kivitellel kapcsolatos minden adat bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető legyen.
| Exportőr (név és cím) | Nyilatkozat száma | ||
| Vámhivatal | |||
| Címzett (név és cím) | Nyilatkozatot tevő (név és cím) | ||
| Kiviteli engedély száma: | Rendeltetési ország | ||
| ................................................. | |||
| Szállítás módja és a szállítóeszköz azonossági számai | Egyéb csatolt okmányok | ||
| Csomagok leírása (jelek és számok, szám és fajta), áruleírás, összsúly | |||
| Tarifaszám, statisztikai szám, tisztasúly vagy más mennyiség, érték, jelleg, vámok és illetékek százaléka és összeg | |||
| ........................................................................................ | |||
| (szabad rendelkezésű) | Kiviteli nyilatkozat | ||
| ........................................................................................ | |||
| Hely, dátum és a nyilatkozatot tevő aláírása | |||
1. A mintatervezet mérete a nemzetközi ISO A4 méret (210 × 297 mm, 8,27 × 11,69 hüvelyk). A formátumot 100 mm-es felső és 20 mm-es baloldali szegéllyel kell ellátni. A sorköz 4,24 mm (1/6 hüvelyk), (illetve ennek többszöröse), a szóköz 2,54 mm (1/10 hüvelyk), ill. ennek többszöröse legyen. Az elrendezésnek összhangban kell lennie az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) mintatervezetével, amint ezt az 1. sz. függelék mutatja. Kisebb változtatások a rubrikák pontos méretében stb. megengedhetők, ha ezt a kibocsátó ország különleges okok miatt, pl. nem metrikus mértékrendszer, okmányok nemzetileg szabályozott rendszerének sajátosságai stb. kívánja.
2. Az egyes országok szabványosíthatják a papír m2-kénti súlyát és a hamisítás megelőzése céljából gillosált háttér alkalmazását.
3. A szabványosítás csak a méret és az elrendezés kérdéseit foglalja magában, a mintatervezet mutatószava csak az adott helyen levő információ természetét kívánja jelezni. Ennek megfelelően minden ország szabadon behelyettesítheti a megfelelő nemzeti formát olyan megfogalmazásban, amelyet a legmegfelelőbbnek tart, feltéve, hogy ez a megfogalmazás nem érinti a mintatervezetben jelzett információ jellegét.
4. Ezen kívül a vámigazgatások nyomtatványaikban a mintatervezet azon pontjait, amelyeket nem igényelnek, kihagyhatják. Az így felszabaduló helyet hivatalos célokra lehet kihasználni.
5. Olyan további pontok, amelyeket a vámigazgatások igényelnek és a mintatervezetben nincsenek benne, a „szabadrendelkezésű” helyre tehetők.
| Eladó | Számla dátuma és szám | ||
| Egyéb hivatkozás | |||
| Címzett | Vásárló (ha nem a címzett) | ||
| Az áruk származási országa | |||
| Szállítási adatok | Szállítási és fizetési feltételek | ||
| Csomagok jelei és száma, szám, fajta, áruleírás (részletesen és/vagy kódolva) | Összsúly, kg | Térfogat, m3 |
................................................................................................................................................
| Küldemények leírása (kódolva és/vagy részletesen) | Mennyiség | Egységár | Mennyiség | ||
| ........................................................................................ | |||||
| Csomagolás | Fenti tartalmazza | Fenti nem tartalmazza | |||
| ........................................................................................ | |||||
| fuvar | |||||
| SZABAD RENDELKEZÉSŰ | ........................................................................................ | ||||
| egyéb költség | |||||
| ........................................................................................ | |||||
| biztosítás | |||||
| ........................................................................................ | |||||
| teljes számlaösszeg | |||||
Az áruk származásának meghatározása számos olyan rendelkezést von maga után, amelyek alkalmazása a vámszervek feladata. A származás meghatározására vonatkozó szabályok két alapvető fogalmat tartalmaznak; a „teljes mértékben” egy adott országban való előállítás tételét, ahol csak egyetlen országot vesznek figyelembe a származás meghatározásához, valamint a „lényeges átalakítás” tételét, ahol két vagy több ország vett részt az áruk előállításában. A „teljes előállítás” ismérvét főleg a „természetes” termékekre és a teljesen ezekből előállított árukra alkalmazzák. Azokat az árukat, amelyek importált vagy meghatározatlan származású részeket vagy anyagokat tartalmaznak, általában kizárják ebből a körből. A „lényeges átalakítás” feltétele eltérő módon kerülhet alkalmazásra.
A gyakorlatban a lényeges átalakítás feltétele a következőképpen fejezhető ki:
– olyan szabállyal, amely meghatározott nómenklatúrán belül vámtarifaszámváltozást igényel, kivételek jegyzékével és/vagy
– azoknak az előállítási vagy feldolgozási műveleteknek a jegyzékével, amelyek ráruházzák vagy nem ruházzák rá az árukra a származást abból az országból, amelyben azokat a műveleteket elvégezték, és/vagy
– olyan ad valorem százalékos szabállyal, ahol vagy a felhasznált anyagok értékének százaléka, vagy a hozzáadott érték százaléka meghatározott szintet ér el.
E különféle kifejezési módok előnyei és hátrányai a vámszervek és a felhasználó szempontjából a következőkben foglalhatók össze:
A szokásos alkalmazási módszer olyan általános szabály lefektetése, amelyben úgy tekintik, hogy a kapott termék kielégítő előállításon vagy feldolgozáson ment át, amennyiben a felhasznált anyagok vámtarifaszámától eltérő vámtarifaszám alá tartozik.
Ezt az általános szabályt a vámtarifán alapuló kivétel jegyzékei kísérik; ezek meghatározzák azokat az eseteket, amelyekben a vámtarifaszám változása nem döntő, vagy további feltételeket szabnak.
Előnyök:
Ez a módszer lehetővé teszi a származást meghatározó feltételek pontos és objektív megfogalmazását. Ha bizonyítékok bemutatására van szükség, a termelőnek nem jelent nehézséget olyan meghatározó adatok szolgáltatása, hogy az áruk valóban megfelelnek a lefektetett feltételeknek.
Hátrányok:
A kivételek jegyzékének elkészítése gyakran nehézségekbe ütközik, továbbá az ilyen jegyzéket állandóan korszerűsíteni kell, hogy lépést tartsanak a műszaki fejlődéssel és a gazdasági feltételekkel. Az előállítási vagy minősítési eljárások leírása nem lehet szükségtelenül bonyolult, mivel ez arra vezetheti a termelőket, hogy jóhiszemű tévedéseket kövessenek el.
Ezenkívül, a vámtarifának a származás megállapításához való felhasználása esetében előfeltétel az, hogy mind az exportáló ország, mind az importáló ország, ugyanazt a nómenklatúrát fogadja el saját vámtarifájának alapjául, és azt egyöntetűen alkalmazza.
Ez a módszer általában olyan általános jegyzékek használatában nyilvánul meg, amelyek minden egyes termékre nézve leírják azokat a műszaki előírásokat vagy feldolgozási műveleteket, amelyek eléggé jelentősek (minősítő folyamatok).
Előnyök:
Az előnyök azonosak a fenti A) pontban leírtakkal.
Hátrányok:
Azonkívül, hogy osztoznak azokban a hátrányokban, amelyekre a fenti A) pontban történik hivatkozás, az általános jegyzékek hosszabbak és részletesebbek, így elkészítésük még nehezebb.
A származás e módszerrel való megállapításához tekintetbe veszik az adott országban végbement előállítás vagy feldolgozás mértékét, hivatkozással arra az értékre, amelyet ezáltal az áruhoz adtak. Ha ez a hozzáadott érték eléri vagy meghalad egy meghatározott százalékot, az áruk megszerzik a származást abból az országból, ahol az előállítás vagy a feldolgozás történt.
A hozzáadott érték számítható az áruk előállításánál vagy feldolgozásánál használt külföldi vagy meghatározatlan származású anyagokra vagy alkotórészekre való hivatkozással is. Az áruk csak akkor szerzik meg a származást egy adott országban, ha az anyagok vagy alkotórészek nem haladják meg a késztermék értékének egy meghatározott százalékát.
Gyakorlatban tehát ez a módszer az importált vagy meghatározatlan származású anyagok értékének a késztermék értékével való összehasonlítását jelenti.
Az importált vagy meghatározatlan származású alkotórészek értékét a vámértékből vagy az exportból állapítják meg.
Az exportált áruk értékét rendszerint az előállítási ár, az ab gyár ár vagy az exportár felhasználásával számítják ki.
Ez a módszer alkalmazható:
– a másik két módszerrel kombinálva, az A) pontban hivatkozott kivételek jegyzéke, vagy a B) pont alatt hivatkozott általános jegyzékek segítségével, vagy
– olyan általános szabállyal, amely egységes százalékot ír elő, egyes termékek jegyzékére való hivatkozás nélkül.
Előnyök:
E módszer fő előnye a pontosság és egyszerűség.
Az importált vagy meghatározatlan származású alkotó anyagok értéke a rendelkezésre álló kereskedelmi számlából vagy egyéb okmányokból meghatározható.
Ha az exportált áruk értéke ab gyár áron vagy exportáron alapul, ez ellenőrizhető a kereskedők számláiból, vagy a kereskedelmi jegyzékeiből.
Hátrányok:
Nehézségek keletkezhetnek különösen azokban a határesetekben, ahol egy csekély eltérés az előírt százalék fölött vagy alatt azt idézi elő, hogy a termék megfelel, vagy nem felel meg a származási előírásoknak.
Hasonlóképpen, a megállapítandó származás nagy mértékben függ a nyersanyagok ingadozó világpiaci árától, és a valutaingadozásoktól is. Ezek az ingadozások időnként olyan jelentősek lehetnek, hogy az ezen az alapon megfogalmazott származási szabályok alkalmazása észrevehetően eltorzul.
További jelentős hátrány az, hogy az olyan elemek, mint az előállítási költség vagy a felhasznált termékek teljes költsége, amelyek a hozzáadott érték számításának alapjául szolgálhatnak, gyakran nehezen állapíthatók meg, és összetételük, értelmezésük ugyancsak eltérő lehet az exportáló országokban. Viták keletkezhetnek abban a tekintetben is, hogy bizonyos tényezőket, különösen a rezsiköltséget előállítási költségnek, vagy például, értékesítési, elosztási stb. költségnek kell-e tekinteni.
A származás megállapítására szolgáló különféle szabályoknak egyaránt vannak előnyei és hátrányai.
Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a közös származási szabályok hiánya, mind a behozatalnál, mind a kivitelnél, nem csupán bonyolulttá teszi a vámszervek és a származási bizonyítványok kiadására felhatalmazott testületek feladatát, hanem azoknak is nehézséget okoz, akik részt vesznek a nemzetközi kereskedelemben. Ennek elkerülése céljából kívánatos fokozatosan az összehangolás felé haladni ezen a területen.
Figyelembe véve a fenti megfontolásokat, e Melléklet – egyes szakkifejezések meghatározását követően –, azokat a szabályokat javasolja a származás meghatározására, amelyek a legkönnyebben alkalmazhatók és ellenőrizhetők, a félreértés és a csalás legkisebb kockázatával és a kereskedelmi tevékenység legkisebb akadályozásával.
Az e szabályokra vonatkozó előírásokhoz a származást meghatározó rendszer gyakorlati alkalmazásához szükségesnek tartott más előírások csatlakoznak.
A melléklet a származás szabályaival kizárólag vámszempontból foglalkozik. Nem terjed ki többek között az ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelmét szolgáló intézkedésekre vagy a származás vagy más érvényes kereskedelmi jelzések figyelembevételének biztosítására.
E melléklet alkalmazása szempontjából:
a) „az áruk származási országa” kifejezés azt az országot jelenti, amelyben az árukat előállították vagy gyártották, azoknak az ismérveknek megfelelően, amelyeket a vámtarifa, a mennyiségi korlátozások vagy bármely más kereskedelemre vonatkozó intézkedések alkalmazása céljára határoznak meg;
Megjegyzés
Ebben a meghatározásban az „ország” szó országcsoportot, övezetet vagy egy országrészt is jelenthet.
b) a „származási szabályok” kifejezés azokat a specifikus rendelkezéseket jelenti, amelyeket az adott ország a hazai törvényhozásban vagy nemzetközi egyezményekben meghatározott elvekből („származási ismérvek”) kiindulva alkalmaz az áruk származásának a meghatározására;
c) a „lényeges átalakítás” kifejezés azt az ismérvet jelenti, amely szerint a származás megállapítása úgy történik, hogy azt az országot tekintik származási országnak, amelyben elvégezték az utolsó, az áru jellegének megadásához kielégítőnek ítélt, lényeges megmunkálást vagy feldolgozást;
d) A „vámellenőrzés” kifejezés azon törvények és jogszabályok betartásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti, amelyek végrehajtásáért a vámszervek felelősek.
1. Kötelező rendelkezés
A vámszervek által a kivitelnél és a behozatalnál alkalmazandó intézkedésekhez szükséges származási szabályokat e melléklet előírásaival összhangban állapítják meg.
2. Kötelező rendelkezés
A teljesen egy adott országban előállított árukat abból az országból származónak kell tekinteni. A következő árukat kell teljesen egy adott országban előállítottnak tekinteni:
a) a talajából, területének vizeiből, vagy partitengeréből kitermelt ásványi termékeket;
b) az abban az országban aratott vagy gyűjtött növényi termékeket;
c) az abban az országban született és felnevelt állatokat;
d) annak az országnak élő állataiból nyert termékeket;
e) az abban az országban folytatott vadászatból vagy halászatból nyert termékeket;
f) az adott ország hajója által tengeri halászatból nyert termékeket és más, tengerből nyert termékeket;
g) az adott ország feldolgozó hajója fedélzetén, kizárólag, a fenti f) pontban foglalt termékfajtákból nyert termékeket;
h) a tengeri talajból vagy altalajból kinyert termékeket az adott ország territoriális vizein kívül, feltéve, hogy annak az országnak kizárólagos joga van ama talaj vagy altalaj kiaknázására;
ij) az abban az országban gyűjtött, és csak nyersanyagok kinyerésére alkalmas, gyártásból vagy feldolgozási műveletekből származó selejtanyagot vagy hulladékot és használt cikket;
k) az abban az országban, kizárólag a fenti, a)–ij) pontokban felsorolt termékekből előállított árukat.
3. Kötelező rendelkezés
Ha két vagy több ország vett részt az áruk előállításában, az áruk származását a lényeges átalakítási ismérv szerint kell meghatározni.
Megjegyzések
1. Gyakorlatban a lényeges átalakítási ismérv kifejezhető:
– olyan szabállyal, amely vámtarifaszám változást ír elő meghatározott nómenklatúrában, kivételek jegyzékével és/vagy
– azoknak a gyártási és feldolgozási műveleteknek a jegyzékével, amelyek ráruházzák, vagy nem ruházzák rá az árukra az abból az országból való származást, amelyben azokat a műveleteket elvégezték, és/vagy
– az ad valorem százalékos szabállyal, ahol vagy a felhasznált anyagok értékének százaléka, vagy a hozzáadott érték százaléka meghatározott szintet ér el.
2. Annak meghatározására, hogy eleget tesznek-e a lényeges átalakításra vonatkozó feltételeknek, felhasználható olyan tarifa osztályozási rendszer, mint pl. a brüsszeli nómenklatúra, kivételek jegyzékeitől kísért általános szabály rögzítésével.
E szerint az általános szabály szerint, a kapott terméket akkor lehet olyannak tekinteni, mint amely kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson ment át, ha ez más vámtarifaszám alá tartozik, mint a felhasznált anyagok.
A kivételt tartalmazó jegyzékek a következőket sorolhatják fel:
a) azokat a gyártási vagy feldolgozási műveleteket, amelyeket, noha vámtarifaszám változást idéznek elő, nem tekintenek lényegesnek, vagy csak bizonyos feltételekkel tekintenek lényegesnek,
b) azokat a gyártási vagy feldolgozási műveleteket, amelyeket noha nem idéznek elő tarifaszám változást, bizonyos feltételekkel lényegesnek tekintenek.
Az a) és b) pontban hivatkozott feltételek vagy olyan kezelési típusra vonatkozhatnak, amelyen átmennek az áruk, vagy valamely „ad valorem” százalékos szabályra.
3. Az „ad valorem” százalékos követelmény kifejezhető egy egységes arányt rögzítő általános szabály alakjában egyedi termékek jegyzéke nélkül.
4. Ajánlott gyakorlat
A lényeges átalakítás ismérvének alkalmazásakor a 3. kötelező rész 2. megjegyzésében említett brüsszeli nómenklatúrát kell használni.
5. Ajánlott gyakorlat
Ha a lényeges átalakítás ismérve ad valorem százalékos szabály alakjában nyer kifejezést, a figyelembe veendő értékeknek a következőknek kell lenniük:
– a behozott anyagokra a vámérték, a meghatározatlan származású anyagok esetében, az első megállapítható ár, amelyet annak az országnak a területén fizetnek értük, ahol a gyártás lefolyt,
és
– az előállított árukra, vagy az ab gyár ár vagy az exportár, a hazai törvényhozás rendelkezéseinek megfelelően.
6. Kötelező rendelkezés
Azok a műveletek, amelyek nem, vagy csupán kis mértékben járulnak hozzá az áru lényeges jellemzőihez vagy tulajdonságaihoz, különösen az alant felsoroltak nem tekintendők olyannak, mint amelyek lényeges megmunkálást vagy feldolgozást eredményeznek;
a) az áruk szállítás vagy raktározás alatti megőrzéséhez szükséges műveletek;
b) az áruk csomagolását vagy piacképességét javító műveletek, vagy azok szállítását előkészítő műveletek, mint pl. az ömlesztett áru szétosztása, csomagok csoportosítása, szortírozása, osztályozás és átcsomagolás;
c) egyszerű összeszerelési műveletek;
d) különböző származású áruk keverése, feltéve, hogy a keletkező termék jellemzői nem lényegesen térnek el azoknak az áruknak a jellemzőitől, amelyeket összekevertek.
7. Kötelező rendelkezés
A gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel vagy járművekkel együtt használandó tartozékokat, alkatrészeket és szerszámokat a géppel, berendezéssel, készülékkel vagy járművel azonos származásúnak kell tekinteni, feltéve, hogy azokkal importálják és rendszerint azokkal együtt árusítják, és megfelelnek azok rendes felszerelésének.
8. Kötelező rendelkezés
Az olyan összeszerelt vagy szétszerelt áru, amelyet egynél több küldeményben hoznak be, mert szállítási vagy termelési okból, annak egy küldeményben való behozatala nem oldható meg, az importőr kérésére – a származás meghatározásának céljára – egy árunak tekintendő.
9. Kötelező rendelkezés
A származás megállapításának céljára a csomagoló anyagokat azonos származásúnak kell tekinteni azokkal az árukkal, amelyeket tartalmaznak, hacsak az importáló ország hazai törvényhozása nem kívánja meg azok külön bevallását tarifálás céljára, mely esetben származásuk az árukétól külön kerül meghatározásra.
10. Ajánlott gyakorlat
Az áruk származásának meghatározása céljára ott, ahol a csomagoló anyagokat az árukkal azonos származásúnak tekintik, különösen ahol a százalékos módszert alkalmazzák, csak azt a csomagoló anyagot kell figyelembe venni, amelyben az árukat kiskereskedelemben rendszeresen árusítják.
11. Kötelező rendelkezés
Az áruk származásának meghatározása céljára, nem kell figyelembe venni az áruk gyártására vagy feldolgozására használt energia, gépek és szerszámok származását.
12. Ajánlott gyakorlat
Ha az áruknak a származási országból való közvetlen szállítását előíró rendelkezések vannak, megengedettek az ettől való eltérések, különösen földrajzi okokból (pl. szárazfölddel körülvett országok esetében) és olyan áruk esetében, amelyek harmadik országban vámellenőrzés alatt maradnak (pl. a vásárokon és kiállításokon bemutatott, vagy vámraktárba helyezett áruk esetében).
13. Kötelező rendelkezés
Az illetékes hatóságok biztosítani fogják, hogy a származási szabályok, beleértve minden változást vagy értelmezési tájékoztatást, minden érdekelt személy számára könnyen hozzáférhetők legyenek.
14. Kötelező rendelkezés
A származási szabályok vagy alkalmazásuk változásai csak megfelelő tájékoztatás után lépnek hatályba, hogy az érdekelt személyek, mind az exportpiacokon, mind a szállító országokban figyelembe vehessék az új rendelkezéseket.
Számos vámintézkedés – különösen a vámtarifával kapcsolatos – alkalmazása az áruk származásától függ. A behozatalkor bemutatott bizonyítványok és más okmányszerű származási igazolások rendeltetése a származás ellenőrzésének megkönnyítése és így a vámkezelés meggyorsítása.
A származás okmányszerű igazolása történhet a kereskedelmi számlán vagy valamely más okmányon alkalmazott egyszerű nyilatkozattal a gyártó, előállító, szállító, exportőr vagy más illetékes személy részéről.
Egyes esetekben azonban ezeket a nyilatkozatokat hitelesíteni kell, vagy ki kell egészíteni olyan hatóság vagy testület igazolásával, amely e célra felhatalmazást kapott, és független, mind az exportőrtől, mind az importőrtől. Más esetekben különleges formákat határoznak meg („származási bizonyítványok”), amelyeken a kibocsátásukra felhatalmazott testület igazolja az áruk származását és amely magában foglalhatja a gyártó, előállító stb. nyilatkozatát is.
Másrészt vannak olyan körülmények, amikor el lehet tekinteni a származás okmányokkal való igazolásának követelményétől.
A származás okmányos igazolása lehetséges formáinak ilyen széleskörűsége megengedi a származás meghatározás fontossága különféle fokainak a figyelembe vételét, tekintettel az érintett érdekek változatosságára.
Olyan szabályokra van azonban szükség, hogy az exportőrök és importőrök pontosan ismerhessék, melyek a vámszervek kívánalmai ezen a téren, és így élvezhessék azokat az előnyöket, amelyeket egyes esetekben a formalitások egyszerűsítése tett lehetővé. Ezek a szabályok meghatározzák azokat az érvényességi feltételeket is, amelyeknek az okmányos igazolás különféle formái meg kell hogy feleljenek.
E melléklet alkalmazása szempontjából:
a) a „származás okmányszerű igazolása” kifejezés a származási bizonyítványt, az igazolt származási nyilatkozatot vagy a származási nyilatkozatot jelenti;
b) a „származási bizonyítvány” kifejezés az árukat azonosító olyan specifikus formát jelent, amelyben a kibocsátásra felhatalmazott hatóság vagy testület kifejezetten igazolja, hogy azok az áruk, amelyekre a bizonyítvány vonatkozik, az adott országból származnak. Ez a bizonyítvány magában foglalhat a gyártótól, előállítótól, a szállítótól, exportőrtől vagy más illetékes személytől származó nyilatkozatot is;
Megjegyzés
Ebben a meghatározásban az „ország” szó országcsoportot, övezetet vagy egy országrészt is jelenthet.
c) az „igazolt származási nyilatkozat” kifejezés olyan „származási nyilatkozatot” jelent, amelyet erre felhatalmazott hatóság vagy testület igazolt;
d) a „származási nyilatkozat” kifejezés az áruk származására vonatkozó megfelelő nyilatkozatot jelenti, amelyet azok kivitelével kapcsolatban tesz a gyártó, előállító, szállító exportőr vagy más illetékes személy, a kereskedelmi számlán vagy az árukra vonatkozó bármely más okmányon;
Megjegyzés:
A nyilatkozat a következőképpen szólhat:
„A jelen okmányban meghatározott áruk származási országa ..................................... (származási ország)”.
e) A „regionális megnevezési bizonyítvány” kifejezés egy hatóság vagy jóváhagyott testület által meghatározott szabályoknak megfelelően elkészített bizonyítványt jelent, amely igazolja, hogy a benne felsorolt áruk megfelelnek az adott vidékre jellemző megjelölésnek (pl. Champagne-i pezsgő, portói bor, parmezán sajt).
f) A „személy” kifejezés mind a természetes, mind a jogi személyeket jelenti, hacsak ezt a szöveg összefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
Az áruk származására vonatkozó okmányszerű igazolás megkövetelését, kialakítását és kiadását e melléklet előírásai szabályozzák.
A származás okmányszerű igazolása csak akkor írható elő, ha az preferenciális vámok, egyoldalúan hozott vagy két- vagy többoldalú egyezmények alapján elfogadott gazdasági, illetve kereskedelmi intézkedések vagy egészségügyi, illetve közrend biztosítása végett hozott intézkedések alkalmazásához szükségesek.
3. Ajánlott gyakorlat
1. Nem kívánható meg a származás okmányszerű igazolása a következő esetekben:
a) kis, magánszemélyeknek címzett küldeményekben szállított vagy útiholmiban vitt áruknál, feltéve, hogy az ilyen behozatal nem kereskedelmi természetű, és a behozatal teljes értéke 100 US $-nál kisebb;
b) olyan kereskedelmi küldeményeknél, amelyek teljes értéke 60 US $-nál kisebb;
c) vámelőjegyzésben kezelt áruknál;
d) tranzit áruknál;
e) regionális megnevezési bizonyítvánnyal kísért áruknál, valamint bizonyos meghatározott áruknál, ahol bilaterális vagy multilaterális megállapodások ezt előírják.
2. Ha az 1. a) vagy b) bekezdésben említett jellegű küldeményből ugyanaz a feladó egyidejűleg ugyanannak a címzettnek ugyanolyan módon többet küld, akkor az összegezett értéket tekintik a teljes értéknek.
4. Ajánlott gyakorlat
Amikor a származás okmányszerű igazolásának megkövetelése egyoldalúan történt, azt legalább háromévenként felül kell vizsgálni, hogy meggyőződjenek róla, hogy megfelelnek-e még azoknak a gazdasági és kereskedelmi feltételekben bekövetkezett változásoknak, amelyek mellett ezeket megkövetelték.
5. Kötelező rendelkezés
A származási ország illetékes hatóságai részéről megkívánható az okmányszerű igazolás, valahányszor az importáló ország vámszerve részéről a csempészés gyanúja felmerül.
Alak és tartalom
6. Ajánlott gyakorlat
1. A származási bizonyítványok jelenlegi formáinak felülvizsgálatakor vagy új formák készítésekor, a szerződő felek használják fel a jelen Melléklet I. Függelékében található mintát a II. Függelékben található megjegyzések szerint, tekintetbe véve a III. Függelékben található Szabályokat.
2. A származási igazolásuk formáját az e Melléklet I. Függelékében szereplő mintának megfelelően átalakító Szerződő Felek értesítsék erről a Tanács főtitkárát.
Alkalmazott nyelvek
7. Ajánlott gyakorlat
A származási bizonyítvány űrlapokat az exportáló országban kiválasztott nyelv(ek)en kell nyomtatni és ha ez sem az angol, sem a francia, akkor angolul vagy franciául is.
8. Ajánlott gyakorlat
Ahol a származási bizonyítványt nem olyan nyelven töltötték ki, mint amely az importáló ország nyelve, ennek az országnak vámszervei természetszerűleg ne kívánják meg a származási bizonyítványban közölt adatok fordítását.
Származási igazolások kiadására jogosult hatóságok és más testületek
9. Kötelező rendelkezés
A jelen Mellékletet elfogadó szerződő felek jelöljék meg elfogadási értesítésükben vagy ezt követőleg a származási bizonyítványok kibocsátására felhatalmazott hatóságokat vagy testületeket.
Megjegyzés
Származási bizonyítványokat nem csupán a vám- vagy más hatóságok adhatnak ki, hanem az illetékes hatóságoktól előzetesen jóváhagyott testületek (pl. kereskedelmi kamarák) is.
10. Ajánlott gyakorlat
Ha az árukat nem közvetlenül a származási országból hozzák be, hanem harmadik ország területén át szállítják, meg kell engedni, hogy a származási bizonyítványokat az ebben a harmadik országban ilyen bizonyítványok kibocsátására felhatalmazott hatóságok, vagy testületek állítsák ki, az áruk származási országában előzetesen kibocsátott származási bizonyítvány alapján.
11. Ajánlott gyakorlat
A származási bizonyítványok kibocsátásra felhatalmazott hatóságok vagy testületek nem kevesebb, mint két évig őrizzék meg a kibocsátott származási bizonyítványokért benyújtott kérelmeket vagy a bizonyítványok ellenőrző másolatait.
b) A származási bizonyítványoktól eltérő okmányszerű igazolás
12. Ajánlott gyakorlat
1. Ha a származás okmányszerű igazolását kívánják meg, származási nyilatkozatot kell elfogadni a következő esetekben:
a) kis, magánszemélyeknek címzett küldeményekben szállított vagy útiholmiban vitt áruknál, feltéve, hogy az ilyen behozatal nem kereskedelmi természetű és a behozatal teljes értéke nem haladhatja meg az 500 US $ összeget;
b) olyan kereskedelmi küldeményeknél, amelyek teljes értéke nem haladja meg a 300 US $-t.
2. Ha több, az 1. a) vagy b) pontban meghatározott fajtájú küldeményeket ugyanaz a feladó küld egyidőben, azonos módon ugyanannak a címzettnek, összértékének, a küldemények teljes értékét kell tekinteni.
13. Kötelező rendelkezés
Szankciókról kell intézkedni minden olyan személlyel szemben, aki hamis tájékoztatást tartalmazó okmányt készít, vagy készíttet, azzal a céllal, hogy a származás okmányszerű igazolását megkapja.
14. Kötelező rendelkezés
Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a származás okmányszerű igazolásával kapcsolatos követelményekre vonatkozó valamennyi adat bármely érdekelt személy számára hozzáférhető lesz.
| 1. Exportőr (név, cím, ország) | 2. Származási igazolás | |||
| 3. Címzett (név, cím, ország) | ||||
| 4. A szállításra vonatkozó adatok (ha szükséges) | ||||
| 5. Számok és jelek, csomagok száma és fajtája (áruleírás) | 6. Összsúly | 7. | ||
| 8. Egyéb adatok | Ezennel igazoljuk, hogy a fent említett áruk ........................ ..............................................................-ból .származnak | |||
| P.H. | Igazoló testület | |||
| Kiállítás helye és ideje | ||||
| Hiteles aláírás | ||||
1. Az igazolás mérete a nemzetközi ISO A4 méret (210×297 mm, 8,27×11,69 hüvelyk). A formátumot 10 mm-es felső és 20 mm-es baloldali szegéllyel kell ellátni. A sorköz 4,24 mm (1/6 hüvelyk) (ill. ennek többszöröse), a szóköz 2,54 mm (1/10 hüvelyk) (ill. ennek többszöröse) legyen. Az elrendezésnek összhangban kell lennie az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) mintatervezetével, amint ezt az 1. sz. függelék mutatja. Kisebb változtatások a rubrikák pontos méretében stb. megengedhetők, ha ezt a kibocsátó ország különleges okok miatt, pl. nem metrikus mértékrendszer, okmányok hazailag szabályozott rendjének sajátosságai stb. kívánja.
2. Ha a származási igazolásokat kérelmezni kell, akkor a kérelem és az igazolásnyomtatvány az egyműveletes kiállítás biztosítás érdekében összeegyeztethető legyen.
3. Az egyes országok szabványosíthatják a papír m2-enkénti súlyát és a hamisítás megelőzése céljából gillosált háttér alkalmazását.
4. A felhasználók segítése céljából az igazolás kiállításával kapcsolatos tudnivalókat az igazolás hátoldalára lehet nyomtatni.
5. Ha kölcsönös adminisztratív segélynyújtási megállapodás alapján lehetőség van utólagos ellenőrzés kérésére, akkor e célra az igazolás hátoldalán megfelelő helyet lehet hagyni.
6. A következők a nyomtatványminta rubrikáira vonatkoznak:
1. sz. rubrika: „exportőr” helyett írható „feladó”, „előállító”, „szállító” stb.
2. sz. rubrika: Csak egyetlen eredeti származási igazolás lehet, amelyet az okmány címét követően feltüntetett „eredeti” szóval kell megjelölni. Ha elveszett származási igazolás helyett újat állítanak ki, akkor ezt a „másodpéldány” szóval kell megjelölni.
Az eredeti vagy másodpéldányú származási igazolás másolatain a címet követően a „másolat” szót kell feltüntetni. Ez a rubrika szolgál a kibocsátó testület szervének (szóképének emblémájának stb.) feltüntetésére, ezenkívül helyet kell hagyni más hivatalos feljegyzések céljára is.
3. sz. rubrika: E rubrika felirata helyettesíthető a „...részére” szóval vagy a rendeltetési ország megnevezésével.
4. sz. rubrika: E rubrikát fel lehet használni a szállítóeszközzel, az útvonallal stb. kapcsolatos adatok megjelölésére, amennyiben ezt pl. a kibocsátó testület megkívánja.
5. sz. rubrika: Ha a különböző árukat meg kell számozni, ezt célszerű az e rubrika melletti szélrészen vagy a rubrika sorkezdetein elvégezni. A „jeleket és számokat” egy függőleges vonallal lehet elválasztani „a csomagok száma és fajtájá”-tól és az „áruleírás”-tól. Ha egy sort nem használnak fel, ezeket az adatokat megfelelő térköz hagyásával kell kiemelni.
Az áruleírást ki lehet egészíteni a brüsszeli nómenklatúra megfelelő számával, amelyet az oszlop jobb felén célszerű feltüntetni. Szükség esetén a származási ismérvekkel kapcsolatos tájékoztatást is ebben a rubrikában kell megadni, a többi adattól függőleges vonallal kell elválasztani.
6. sz. rubrika: Az összsúlynak rendszerint elegendőnek kell lennie az áru azonosításához.
7. sz. rubrika: Ez az oszlop üresen marad, az esetleg megkívánt egyéb adatok, pl. mértékegységek, vagy okmányokra (pl. kereskedelmi számlák) való hivatkozás számára.
6. sz. és 7. sz. rubrika: Egyéb mennyiségeket, amelyeket az exportőr az azonosítás megkönnyítése érdekében kíván bejelenteni, a 6. sz. vagy a 7. sz. rubrikában lehet feltüntetni.
8. sz. rubrika: Ez az igazolást kiadó illetékes testület számára van fenntartva (bélyegző, aláírás, kiadás helye és ideje stb.) A szöveg összeállítása stb. a kibocsátó testülettől függ, a mintában használt szövegezés csak példa.
E rubrikát lehet felhasználni az exportőr (vagy a szállító vagy az előállító) aláírt nyilatkozatához.
A származási igazolás kiadásának (és adott esetben az igazolás kérelmezésének) szabályait a hazai szervek állapítják meg, megfelelően figyelembe véve a fenti megjegyzéseket. Szükséges lehet azonban, többek között a következő szabályokkal való összhang biztosítása:
1. A nyomtatványokat bármilyen eljárással ki lehet tölteni, feltéve, hogy kitörölhetetlenek és olvashatók.
2. Az igazoláson (vagy kérelmen) nem lehet javítás vagy átírás. Bármely változtatás esetén a hibás részt ki kell húzni és a kívánt részt hozzáírni. A változtatást végző személynek és az illetékes hatóságnak vagy testületnek a változtatást igazolnia kell.
3. A fel nem használt részeket az utólagos beírás megakadályozása érdekében át kell húzni.
4. Ha a kiviteli előírások szükségessé teszik, akkor az eredeti példányon kívül egy vagy több másolatot is ki lehet állítani.
A vámszervek nem kötelesek elfogadni a nekik bemutatott származási igazolást, fenntartva maguknak a jogot, hogy ellenőrizzék az áruk származását, amikor úgy ítélik meg, hogy azt az adott körülmények indokolják.
Ez az ellenőrzés elvégezhető az áruk vámkezelésekor, de ebben a szakaszban ez az eljárás csak a bemutatott okmányok felülvizsgálatában vagy az adott nyilatkozatot vagy bizonyítványt alátámasztó további bizonyíték szolgáltatására való felhívásban állhat. Minden valóságos ellenőrzésnek, amely kétség esetén szükséges lehet, abban az országban kell történnie, amelyben a származás okmányszerű igazolása készült. Általában, ezt az ellenőrzést abban az országban az illetékes hatóságok vagy a felhatalmazott testületek két módon végzik el: először a szükséges ellenőrzés elvégzésével az áruk elszállítása előtt; és amennyiben az kielégítő, a nyilatkozat vagy a származási bizonyítvány helytálló voltát igazoló záradékkal; vagy másodszor, szelektív alapon végrehajtott ellenőrzéssel, miután az árukat elszállították. Ez utóbbi vizsgálatok elvégezhetők vagy az illetékes hatóságok vagy felhatalmazott testületek kezdeményezésére vagy az importáló ország kérésére.
Az utóbbi esetben, amely a jelen Melléklet tárgyát alkotja, rendszerint szükséges, hogy az importáló ország felkérje a fent hivatkozott hatóságokat vagy testületeket, hogy végezzék el a kívánt vizsgálatokat és közöljék az eredményt a kérelmező országgal.
Az ilyen segítség a származás meghatározására szolgáló rendszerek hasznos kiegészítője. Megóvja az államok gazdasági, vagy kereskedelmi érdekeit attól a károsodástól, amelyet a származás helytelen okmányszerű igazolása okozhat.
E melléklet alkalmazása szempontjából:
a) a „származás okmányszerű igazolása” kifejezés származási bizonyítványt, igazolt származási nyilatkozatot vagy származási nyilatkozatot jelent;
b) a „származási bizonyítvány” kifejezés az árukat azonosító olyan specifikus formát jelent, amelyben a kibocsátásra felhatalmazott hatóság vagy testület kifejezetten igazolja, hogy azok az áruk, amelyekre a bizonyítvány vonatkozik, az adott országból származnak. Ez a bizonyítvány magában foglalhat a gyártótól, előállítótól, a szállítótól, exportőrök vagy más illetékes személytől származó nyilatkozatot is.
Megjegyzés
Ebben a meghatározásban az „ország” szó országcsoportot, övezetet vagy egy országrészt is jelenthet.
c) az „igazolt származási nyilatkozat” kifejezés olyan „származási nyilatkozatot” jelent, amelyet erre felhatalmazott hatóság vagy testület igazolt;
d) a „származási nyilatkozat” kifejezés az áruk származására vonatkozó megfelelő nyilatkozatot jelent, amelyet azok kivitelével kapcsolatban tesz a gyártó, előállító, szállító, exportőr vagy más illetékes személy, a kereskedelmi számlán vagy az árukra vonatkozó bármely más okmányon.
Megjegyzés
A nyilatkozat a következőképpen szólhat:
„a jelen okmányban meghatározott áruk származási országa ...(származási ország)”
e) a „kiadás” kifejezés azt a műveletet jelenti, amellyel a vámszervek a vámkezelt árukat az érdekelt személy rendelkezésére bocsátják.
1. Kötelező rendelkezés
A származás okmányszerű igazolása ellenőrzésével kapcsolatos adminisztratív segélynyújtást e melléklet előírásai szabályozzák.
2. Kötelező rendelkezés
Annak az államnak illetékes hatósága, amelyet felkértek az ellenőrzésre, nem kell hogy annak eleget tegyen, ha a kérelmező állam illetékes hatósága fordított helyzetben képtelen volna e segítség nyújtására.
3. Kötelező rendelkezés
A jelen Mellékletet elfogadó valamennyi szerződő fél vámigazgatósága felkérheti egy másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, amely elfogadta a jelen Mellékletet és amelynek a területén kiállították a származás okmányszerű igazolását, hogy végezze el az ilyen igazolás ellenőrzését
a) ha ésszerű okai vannak annak, hogy kételkedjenek az okmány valódiságában;
b) ha ésszerű okai vannak annak, hogy kételkedjenek a benne megadott adatok pontosságában;
c) szúrópróbaszerűen.
Az ellenőrzési kérelmek:
4. Kötelező rendelkezés
A 3. kötelező rendelkezés c) pont szerinti szúrópróbaszerű ellenőrzésére vonatkozó kéréseket ilyenként jelölik meg, és számukat a megfelelő ellenőrzéshez szükséges szintre korlátozzák.
5. Kötelező rendelkezés
a) meg kell hogy határozzák a kérelmező vámigazgatás kételyeit a bemutatott okmány valódiságára vagy a benne megadott adatok pontosságára vonatkozóan, hacsak az ellenőrzést nem szúrópróbaszerűen kérelmezik;
b) ahol ez helyénvaló, meg kell hogy határozzák az árura az importáló országban alkalmazandó származási szabályokat és minden attól az országtól kért kiegészítő tájékoztatást;
c) a kérelmeket az ellenőrzésre szoruló származás igazolási okmánynak vagy fénymásolatának kell kísérnie, és ahol ez helyénvaló, minden más okmánynak mint pl. számláknak, levelezésnek stb., amely megkönnyíti az ellenőrzést.
6. Kötelező rendelkezés
Mindazok az illetékes hatóságok, amelyek ellenőrzésre vonatkozó kérelmet kaptak valamely, a jelen Mellékletet elfogadó Szerződő Féltől, kötelesek válaszolni a kérelemre, miután végrehajtották a szükséges ellenőrzést, vagy megtörténtek a szükséges vizsgálatok más hatóságok vagy e célra felhatalmazott testületek részéről.
7. Kötelező rendelkezés
Az ellenőrzési kérelmet kézhezvevő hatóságnak válaszolnia kell a kérelmező vámigazgatás kérdéseire, és meg kell adnia minden más idevágónak tekinthető tájékoztatást.
8. Kötelező rendelkezés
Az ellenőrzési kérelmekre a válaszokat hat hónapot meg nem haladó előírt időszakon belül kell megadni. Ha a kérelmet kézhezvevő hatóság nem tud hat hónapon belül válaszolni, akkor erről tájékoztatnia kell a kérelmező vámigazgatást.
9. Kötelező rendelkezés
Az ellenőrzési kérelmet előírt időszakon belül kell megküldeni, amely különleges körülmények kivételével, nem haladhatja meg az egy évet, attól az időponttól számítva, amikor az okmányt bemutatták a kérelmező ország vámhivatalának.
10. Kötelező rendelkezés
Az ellenőrzési kérelem nem akadályozhatja meg az áruk kiadását, feltéve, hogy azokat nem tekintik behozatali tilalom vagy korlátozás alá tartozónak, és nem áll fenn csempészés gyanúja.
11. Kötelező rendelkezés
Minden a jelen melléklet rendelkezései szerint közölt tájékoztatást bizalmasan kell kezelni, és csak a vámszervek céljaira szabad felhasználni.
12. Kötelező rendelkezés
Az illetékes hatóságok vagy felhatalmazott testületek az általuk kibocsátott származási igazolások okmányszerű ellenőrzéséhez szükséges okmányokat kötelesek megfelelő ideig megőrizni, amely nem lehet kevesebb, mint két év, attól a naptól számítva, amikor az okmányszerű igazolást kiadták.
13. Kötelező rendelkezés
A jelen mellékletet elfogadó Szerződő Felek kijelölik országuk azon hatóságait, amelyek illetékesek az ellenőrzési felkérések fogadására, és közlik a címüket a Tanács főtitkárával, aki ezt a jelen mellékletet elfogadó többi Szerződő Félnek továbbítja.
Különböző okok miatt a behozatali vagy kiviteli vám- és illetékköteles árukat gyakran kell egy vámhivataltól egy másikhoz átszállítani.
A legtöbb ország törvényhozási rendelkezései tartalmaznak előírásokat a behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek megfizetése nélkül ilyen átszállításokra, amelyek a meghatározott követelmények betartása érdekében vámfelügyelet mellett történnek. Az ilyen eljárás alapján lezajló árumozgást nevezik vámtranzitnak.
A számos vámterületen áthaladó áruk nemzetközi szállításának megkönnyítése érdekében az érdekelt államok nemzetközi egyezményeket kötöttek a területükön vámtranzitban szállítandó áruk kezelésére vonatkozó szabványos eljárások alkalmazásáról.
Ez a melléklet a hazai és nemzetközi vámtranzitra egyaránt vonatkozik, de nem vonatkozik a postai küldeményekre és az útipoggyászokra.
E melléklet alkalmazásának szempontjából:
a) a „vámtranzit” kifejezés azt a vámeljárást jelenti, melynek során árukat szállítanak vámfelügyelet alatt egy vámhivataltól egy másikig;
b) a „vámtranzit művelet” kifejezés az áruknak a küldő vámhivataltól a rendeltetési vámhivatalig vámtranzitban történő szállítását jelenti;
c) a „berakodási vámhivatal” kifejezés bármely olyan vámhivatalt jelent, amely fennhatósága alatt bizonyos előzetes intézkedéseket tesznek a vámtranzitnak egy külső vámhivatalnál történő megkezdése megkönnyítésének érdekében;
d) az „indulási vámhivatal” kifejezés bármely olyan vámhivatalt jelent, ahol a vámtranzit megkezdődik;
e) a „közbenső vámhivatal” kifejezés bármely olyan vámhivatalt jelent, ahol az árut a vámtranzit művelet folyamán kiviszik;
f) a „rendeltetési vámhivatal” kifejezés bármely olyan vámhivatalt jelent, ahol a vámtranzit művelet befejeződik;
g) az „árunyilatkozat” kifejezés a vámhatóság által előírt formában tett nyilatkozatot jelent, amelyben az érdekelt személy indítványt tesz az árukra alkalmazni kívánt vámkezelésre, és közli azokat az adatokat, amelyeket a vámszervek e kezelés alkalmazásához igényelnek;
h) a „nyilatkozatot tevő” kifejezés azt a személyt jelenti, aki a nyilatkozatot aláírja, vagy akinek a nevében aláírják;
ij) a „szállítási egység” kifejezés:
1. legalább egy köbméter belső térfogatú szállítótartályt,
2. közúti járműveket, beleértve a pótkocsikat és félpótkocsikat,
3. vasúti kocsikat, és
4. uszályokat, bárkákat és más belvízi közlekedésre alkalmas járműveket jelent;
k) a „behozatali és kiviteli vámok és illetékek” vámilletékeket és minden más illetéket, adót, díjat vagy más járulékokat jelent, amelyet az áruk behozatalakor vagy kivitelekor vagy ezekkel kapcsolatban beszednek, kivéve azon díjakat és járulékokat, melyeknek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére van korlátozva;
l) a „vámellenőrzés” kifejezés azon törvények és szabályok betartásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti, amelyek végrehajtásáért a vámszervek felelősek;
m) a „biztosíték” kifejezés alatt olyasmi értendő, ami megfelelően biztosítja a vámszerveket, hogy a vámhatósággal szemben fennálló kötelezettségeket teljesíteni fogják;
n) a „személy” kifejezés természetes és jogi személyt egyaránt jelent, hacsak a szöveg-összefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
A vámtranzitot e melléklet előírásai fogják szabályozni.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni a vámtranzit esetén teljesítendő feltételeket és végrehajtandó formaságokat.
3. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok engedélyezni fogják áruknak területükön vámtranzitban történő szállítását:
a) belépési vámhivatalból kilépési vámhivatalig;
b) belépési vámhivataltól belterületi vámhivatalig;
c) belterületi vámhivataltól kilépési vámhivatalig;
d) belterületi vámhivataltól másik belterületi vámhivatalig.
Megjegyzés
1. A fenti a)–c) pontok alatt leírt vámtranzit szállításokat a „nemzetközi vámtranzit” kifejezés jelöli, amikor ezek egyetlen vámtranzit művelet részét képezik, mialatt egy vagy több határátlépés történik egy két- vagy sokoldalú egyezménynek megfelelően.
2. A fent említett vámtranzit szállítások leírására a következő kifejezéseket lehet használni:
a) átmenő tranzit (beléptető vámhivataltól a kiléptető vámhivatalig);
b) befelé irányuló tranzit (beléptető vámhivataltól a belterületi vámhivatalig);
c) kifelé irányuló tranzit (belterületi vámhivataltól a kiléptető vámhivatalig);
d) belső tranzit (egyik belterületi vámhivataltól egy másikig).
4. Kötelező rendelkezés
A vámtranzitban szállított árukat nem fogják behozatali és kiviteli vámok és illetékek terhelni, feltéve, hogy a vámszervek által meghatározott feltételeknek eleget tesznek.
5. Ajánlott gyakorlat
Az áru felett rendelkezési joggal rendelkező bármely személyt, pl. a tulajdonost, a fuvarozót, a szállítmányozót, a címzettet, vagy megbízott ügynököt, fel kell jogosítani az árubevallás megtételére.
Megjegyzés
A vámhatóságok megkívánhatják a nyilatkozatot tevőtől, hogy az áru feletti rendelkezési jogát bizonyítsa.
6. Kötelező rendelkezés
A nyilatkozatot tevő felelős lesz a vámszerveknek a kötelezettségeknek a vámtranzit folyamán történő betartásáért, különösen azért, hogy az árukat a vámhatóságok által meghatározott feltételeknek megfelelően sértetlenül mutassák be a rendeltetési vámhivatalnál.
7. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok ki fogják jelölni a vámtranzit-feladatok ellátására illetékes vámhivatalokat.
8. Ajánlott gyakorlat
A közös határon levő átellenes vámhivatalok hivatalos óráit és illetékességi körét a két ország vámhatóságai a vámtranzit szükségleteinek megfelelően hangolják össze.
9. Ajánlott gyakorlat
Az érdekelt személy kérésére és a vámhatóság által nyomósnak tekintett okok alapján, ez utóbbiak, amennyire az adminisztratív körülmények lehetővé teszik, a hivatalos órákon túl és a vámhivatal helyiségein kívül is ellátják a vámtranzittal kapcsolatos feladataikat; a felmerülő költségek az érdekelt személyre háríthatók át.
10. Kötelező rendelkezés
Elsőbbséget fognak élvezni a vámtranzitban levő élő állatokkal, romlandó árukkal és más sürgős szállítmányokkal, amelyek számára a gyors szállítás alapvető fontosságú, kapcsolatos vámeljárások.
a) Árunyilatkozat a vámtranzithoz
11. Kötelező rendelkezés
Az indulási vámhivatalnál a vámtranzithoz írásbeli árunyilatkozatot kell benyújtani, hacsak a vámhatóságok nem mondanak le erről.
Megjegyzés
Számos országban vannak olyan egyszerűsített eljárások, amelyek értelmében bizonyos vámformaságokról, beleértve az írásbeli árunyilatkozat benyújtását, lemondanak. Ezek az eljárások alkalmazhatók pl. nemzetközi szállítmányjegyzék fedezete alatt vasúton szállított árukra, csak a határövezetben szállított árukra.
12. Kötelező rendelkezés
A vámtranzithoz szükséges árunyilatkozat formája meg fog felelni az illetékes hatóságok által meghatározott hivatalos mintának.
Megjegyzések
1. A nyilatkozatot tevőtől rendszerint a következő adatok közlését kérik:
– a küldő neve és címe;
– a nyilatkozatot tevő neve és címe;
– a címzett neve és postai címe;
– a szállítás módja;
– a szállítóeszköz azonosítása;
– felhelyezett vámzárak;
– berakodás helye;
– rendeltetési vámhivatal;
– szállító egység (típus, azonossági szám);
– számok, jelek, csomagok száma és fajtája;
– áruleírás;
– küldeményenkénti összsúly kilogrammban;
– csatolt dokumentumok listája;
– hely, dátum és a nyilatkozatot tevő aláírása.
2. Ha a vámhatóságok felülvizsgálják a vámtranzithoz szükséges árunyilatkozat jelenlegi formáját vagy újat készítenek elő, figyelembe vehetik e melléklet I. függelékében levő mintát, amely kapcsolódik a II. sz. függelék megjegyzéseihez. A minta vámtranzit eljáráshoz szükséges vámtranzit nyilatkozat megtervezésének alapjául szolgál, ha két- vagy sokoldalú egyezmények más hazai formát nem írnak elő. A mintát hazai vámtranzit műveletekhez tervezték, de felhasználható nemzetközi vámtranzitműveletekben is.
13. Ajánlott gyakorlat
Bármely kereskedelmi vagy szállítási okmányt, amely világosan tartalmazza a szükséges adatokat, el kell fogadni, mint a vámtranzithoz szükséges árunyilatkozat leíró részét.
b) Biztosíték
14. Kötelező rendelkezés
A vámtranzittal kapcsolatban nyújtandó biztosíték formáját a hazai törvényhozás, vagy ezzel egyetértésben a vámszervek fogják meghatározni.
15. Ajánlott gyakorlat
A biztosíték különböző elfogadható formái közti választást a nyilatkozatot tevőre fogják bízni.
16. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok fogják meghatározni a vámtranzit alkalmával nyújtandó biztosíték összegét.
17. Kötelező rendelkezés
Ha számos vámtranzit műveletből eredő kötelezettségek fedezése érdekében igényelnek biztosítékot, akkor a vámhatóságok fogadjanak el általános biztosítékot.
18. Ajánlott gyakorlat
A biztosíték összegét a kiszabható behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek figyelembevételével a lehető legalacsonyabban kell megállapítani.
c) A küldemények megvizsgálása és azonosítása
19. Ajánlott gyakorlat
Ha a vámtranzitra indítványozott áruk vizsgálatát a vámszervek végzik, akkor a vizsgálat terjedelmét oly módon korlátozzák, amilyen mértékben ezt az általuk betartandó törvények és jogszabályok lehetővé teszik.
20. Kötelező rendelkezés
Az indulási vámhivatal vámszervei minden szükséges intézkedést meg fognak tenni annak érdekében, hogy a rendeltetési vámhivatal a küldeményt azonosítani és a jogosulatlan beavatkozást felfedni tudja.
21. Kötelező rendelkezés
Ha a küldeményt egy szállítóegységben fuvarozzák, vámzárat fognak felhelyezni a szállítóegységre, feltéve, hogy a szállítóegység úgy van szerkesztve és felszerelve, hogy
a) a vámzár egyszerűen és hatékonyan felhelyezhető;
b) az áruk a lezárt részből nem vehetők ki vagy nem helyezhetők be anélkül, hogy beavatkozásnak ne lenne látható nyoma vagy a vámzár ne lenne feltörve;
c) nem tartalmaz áru elrejtésére alkalmas rejtett helyet;
d) minden áruelhelyezésre alkalmas tér vámellenőrzési szempontból hozzáférhető.
Az ilyen szállítóegységeket vámzárral történő áruszállítás szempontjából jóvá fogják hagyni.
Megjegyzések
1. Szállítóegységeket vámzárral történő áruszállításra különböző nemzetközi megállapodások alapján, mint pl., az 1956. május 18-i szállítótartályokra vonatkozó genfi vámegyezmény, az 1959. január 15-i genfi TIR-egyezmény, az 1886. májusi berni vasúttechnikai megállapodás 1960-as kiadása, és a Központi Rajna Bizottságnak a rajnai vízijárművek vámzárjaira vonatkozó Szabályzata (1963. november 21.), hagyják jóvá. A jövőben jóváhagyhatók az említetteket felváltó megállapodások alapján. További jóváhagyási intézkedések hozhatók csak az ő területeiken vámtranzitban részt vevő szállítóegységekre vonatkozóan két- vagy többoldalú megállapodások alapján, pl. olyan szállítótartályok tekintetében, amelyeknek belső űrtartalma egy köbméternél kevesebb, de minden más tekintetben vámszempontból szállítótartálynak tekinthetők.
2. Bizonyos körülmények között a vámhatóságok jóvá nem hagyott szállítóegységeket is elláthatnak vámzárral, ha úgy vélik, hogy a lezárt egységek kellőképp biztonságosak.
22. Kötelező rendelkezés
Ha a küldeményt olyan szállítóegységben fuvarozzák, amely nem zárható le hatékonyan, akkor az azonosítást és a jogosulatlan beavatkozás könnyű felismerhetőségét vagy az egyes csomagoknak vámzárral történő ellátásával, azonossági jelek felhelyezésével, mintákra való hivatkozással, az árunyilatkozathoz kapcsolt útmutatókkal, vázlatokkal, fényképekkel, teljes áruvizsgálattal és ennek az árunyilatkozaton történő feltüntetésével, vagy vámkísérettel kell biztosítani.
Megjegyzés
A hatásosan be nem zárható szállítóegységben történő áruszállítás esetén a vámszervek által hozható intézkedés minden esetben az egyedi körülményektől fog függni, figyelembe véve olyan tényezőket, mint az áruk természete és csomagolása és a lehetséges behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek.
d) További ellenőrző intézkedések
23. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok csak az általuk feltétlenül szükségesnek tekintett esetben fogják:
a) megkívánni, hogy az áruk előre meghatározott útvonalon haladjanak, vagy
b) megkívánni a vámkíséret mellett történő áruszállítást.
24. Ajánlott gyakorlat
Ha a vámhatóságok az árunak meghatározott vámhivatalnál történő bemutatására határidőt állapítanak meg, akkor figyelembe kell venniük a vámtranzit művelet lezajlásának körülményeit.
25. Kötelező rendelkezés
A vámtranzitnál használt vámzárak és rögzítők meg fognak felelni az e melléklet II. sz. függelékében lefektetett minimális követelményeknek.
26. Ajánlott gyakorlat
A külföldi vámhatóságok által felhelyezett vámzárakat és azonossági jeleket a vámtranzit művelet céljaira el kell ismerni, kivéve ha nem találják megfelelőnek vagy biztonságosnak ezeket, vagy ha a vámhatóságok áruvizsgálathoz folyamodnak. Ha egy adott vámterületen a külföldi vámzárakat és rögzítőket elismerik, akkor ugyanolyan jogi védelemben kell ezeket részesíteni, mint a saját vámzárakat és rögzítőket.
27. Kötelező rendelkezés
A vámtranzit művelet befejezése tekintetében a hazai törvényhozás csak az áruknak és a vonatkozó árunyilatkozatnak a rendeltetési vámhivatalnál meghatározott időn belüli bemutatását, változatlan és használatlan állapotban és sértetlen vámzárral vagy azonossági jelekkel, kívánja meg.
Megjegyzések
1. A fenti célok érdekében a rendeltetési vámhivatal által végrehajtott ellenőrzések az egyes vámtranzit műveletek körülményei szerint változhatnak. A vámhatóságok általában azonban megelégszenek annak megállapításával, hogy a vámzárak és rögzítők vagy azonossági jelek érintetlenek, ellenőrizhetik, hogy a szállítóegység egyébként biztonságos, és végezhetnek rövidre fogott vagy részletes áruvizsgálatot. Az áruvizsgálat történhet pl. az áruknak vámeljárás alá történő vonásával kapcsolatban.
2. A hazai törvényhozás előírhatja, hogy a vámtranzit műveletekkel kapcsolatos útközbeni baleseteket, más előre nem látott eseményeket a baleset vagy más esemény színhelyéhez legközelebb levő vámszerveknek vagy más illetékes hatóságoknak jelenteni és velük igazoltatni kell.
28. Kötelező rendelkezés
Ha az illetékes vámhatóságok kielégítő módon megállapították, hogy a szóban forgó személy eleget tett kötelezettségeinek, akkor bármely biztosítékot haladéktalanul vissza fognak téríteni.
29. Ajánlott gyakorlat
Ha az előírt útvonalat vagy határidőt nem sikerült betartani, akkor ez ne vonja maga után a kiszabható behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek beszedését, feltéve, hogy a vámhatóságok megállapítják, hogy minden egyéb feltételeknek eleget tettek.
30. Kötelező rendelkezés
A szokásosan kiszabható behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek megfizetésétől el fognak tekinteni, ha a vámhatóságok kielégítő módon megállapítják, hogy a vámtranzitban szállított áruk baleset, vis maior következtében megsemmisültek vagy helyrehozhatatlanul megrongálódtak vagy természetükből folyó hiány jelentkezett.
Megjegyzés
Az ilyen áruk maradványait lehet:
a) adott állapotban belföldiesíteni, mintha így hozták volna be őket, vagy
b) újra kivinni, vagy
c) lemondani róla az államkincstár javára minden tehermentesen; vagy
d) vámfelügyelet mellett az államkincstárt terhelő költségek nélkül megsemmisíteni, vagy kereskedelmileg hasznavehetetlenné tenni
ahogy ezt a vámhatóság megkívánja.
31. Ajánlott gyakorlat
A Szerződő Felek gondosan tanulmányozzák a csatlakozás lehetőségét a
– nemzetközi árutranzitról szóló vámegyezményhez (ITI, Bécs, 1971. június 7.);
– TIR-igazolvány fedezete mellett történő nemzetközi áruszállításról szóló vámegyezményhez (Genf, 1959. január 15.);
– ATA-igazolvány segítségével történő ideiglenes árubehozatalról szóló vámegyezményhez (Brüsszel, 1961. december 6.)
és bármely más nemzetközi eszközhöz, amely felválthatja ezeket.
Megjegyzés
ATA-igazolványok elfogadhatók ideiglenes behozatali áruk tranzitjára, melyeket rendeltetési helyükre vámfelügyelet mellett kell szállítani, vagy az ideiglenes behozatal országában, vagy a kiviteli és behozatali ország(ok) között.
32. Ajánlott gyakorlat
A 31. Ajánlott gyakorlatban említett nemzetközi egyezményekhez csatlakozni nem tudó Szerződő Felek nemzetközi vámtranzit eljárás létrehozását célzó két vagy többoldalú nemzetközi megállapodások elkészítésénél vegyék figyelembe a jelen melléklet 1–30. kötelező rendelkezéseit és ajánlásait, továbbá a következő meghatározott előírásokat:
(1) ha a 21. kötelező rendelkezésben megállapított előírásoknak megfelelő szállítóegységben szállítják az árut, és a szóban forgó személy így kéri, és biztosítékot nyújt arra vonatkozóan, hogy a szállítóegységet a tranzit művelet egy későbbi szakaszában vámzárat igénylő vámtranzit eljárásnak vetik alá, akkor a vámhatóságok az indulási vámhivatalnál:
– győződjenek meg a két- vagy többoldalú megállapodások alapján jóváhagyott kísérő-, valamint a szállítóegység tartalmát leíró okmányok pontosságáról;
– zárják le a szállítóegységet;
– a kísérő okmányokon tüntessék fel az indulási vámhivatal nevét, a felhelyezett vámzár jellemzőit, a felhelyezés időpontját.
(2) ha az árukat később vámtranzitra indítványozzák, a rendeltetési vámhivatal hatóságai, hacsak kivételes körülmények közt az áruvizsgálatot nem tartják szükségesnek, elismerik az indulási vámhivatalnál felhelyezett vámzárakat és a fenti (1) pontban említett okmányokat;
(3) a vámtranzitra vonatkozó közös árunyilatkozat formát el kell fogadni minden egyes szóban forgó vámterületen, ezeket az e melléklet I. sz. függelékében levő mintára kell alapozni, figyelembe véve a II. sz. melléklet megjegyzéseit;
(4) a biztosítékot, ha kérik, érvényes és minden szóban forgó vámterületen behajtható formában kell nyújtani és elfogadni, az ilyen biztosíték megléte a vámtranzit célját szolgáló árunyilatkozaton vagy más okmánnyal igazolandó;
(5) az áruvizsgálat jogának kétségbevonása nélkül, a vámhatóságok szabályként korlátozzák az útközbeni vámhivataloknál végrehajtott formaságokat a következőkre:
– azoknál a vámhivataloknál, ahol az áru a vámterületre belép, a vámhatóságok győződjenek meg, hogy az árunyilatkozat rendben van, az előzőleg esetleg felhelyezett vámzárak és rögzítők, vagy azonossági jelek sértetlenek, és ahol szükséges, hogy a szállítóegység biztonságos és ahol igénylik, a biztosíték érvényes, ennek megfelelően hagyják jóvá az árunyilatkozatot;
– azoknál a vámhivataloknál, ahol az áru elhagyja a vámterületet, a vámhatóságok győződjenek meg a vámzárak és rögzítők vagy azonossági jelek sértetlenségéről és ha szükséges, a szállítóegység biztonságosságáról, ezután megfelelőképp hagyják jóvá az árunyilatkozatot;
(6) ha egy közbeeső vámhivatal eltávolít egy vámzárat vagy azonossági jelet, pl. áruvizsgálat céljából, akkor az új vámzár vagy azonossági jel jellemzőit az árukat kísérő árunyilatkozaton fel kell tüntetni;
(7) a közbeeső vámhivataloknál a formaságokat tovább kell egyszerűsíteni; vagy megszüntetni, a vámtranzit során előforduló kötelezettségek alól felmentést az illetékes hatóságok adják a teljes vámtranzit művelet vonatkozásában;
(8) lépéseket kell tenni a szóban forgó vámigazgatások közti kölcsönös segélynyújtásra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban, a vámtranzitban szállított árukat leíró okmányok pontosságára és a vámzárak hitelességére vonatkozóan.
33. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok biztosítani fogják, hogy a vámtranzitra vonatkozó minden szükséges tájékoztatás bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető legyen.
| Kiküldő (név és cím) | Indulási vámhivatal | Dátum | |||||||||||
| Szám | |||||||||||||
| Címzett (név és postai cím) | Nyilatkozatot tevő (név és cím) | ||||||||||||
| Kézbesítési cím | Küldő ország | Rendeltetési ország | |||||||||||
| Berakodás helye | Rakpart, raktár stb. Szállítás módja és eszköze | Csatolt okmányok | Hivatalos használat | ||||||||||
| Rendeltetési vámhivatal | Vámzárak felhelyezve, nyilatkozatot tevő által | ||||||||||||
| Szállító egység (típus, azonossági szám) csomagok jelei és számai | Csomagok száma és fajtája, árufajták | Árucikk | Összsúly | ||||||||||
| Csomagok teljes száma | Teljes összsúly (kg) | ||||||||||||
| (Hazai adminisztratív követelmények) | (Biztosíték részletei) | ||||||||||||
| Alulírott kijelentem, hogy a nyilatkozat adatai igazak és helyesek, és felelősséget vállalok e vámtranzit művelettel kapcsolatban felmerülő kötelezettségek teljesítésére, az illetékes hatóságok által előírt feltételekkel összhangban. | |||||||||||||
| Hely, dátum és a nyilatkozatot tevő aláírása | |||||||||||||
| Belépési vámhivatal | Bélyegző | Kilépési vámhivatal | Bélyegző | ||||||||||
| Megállapítottam, hogy ezen árunyilatkozatban említett csomagok stb. megfelelnek az adott leírásnak és sértetlenek | Szállítóeszközök (csomagok) sértetlen vámzárral lépnek ki. A hazai tranzit előírásoknak eleget tettek | ||||||||||||
| 1. tranzit ország | Vámzárak | ||||||||||||
| szállítóeszközön | sértetlen | ||||||||||||
| csomagon | felhelyezett | ||||||||||||
| Dátum, aláírás | Dátum, aláírás | ||||||||||||
| Belépési vámhivatal | Bélyegző | ||||||||||||
| Szállítóeszközök (csomagok) | sértetlen | ||||||||||||
| vámzárral léptek be. | |||||||||||||
| Okmányok ellenőrizve | |||||||||||||
| 2. tranzit ország | További vámzárak | ||||||||||||
| igen | nem | számok | |||||||||||
| Dátum, aláírás | Dátum, aláírás | ||||||||||||
| 3. tranzit ország | Dátum, aláírás | Dátum, aláírás | |||||||||||
| Dátum, aláírás | Dátum, aláírás | ||||||||||||
| Belépési vámhivatal | Bélyegző | Rendeltetési vámhivatal | Bélyegző | ||||||||||
| Szállítóeszközök (csomagok) | sértetlen | Szállítóeszközök (csomagok) | sértetlen | ||||||||||
| vámzárral léptek be. | vámzárral érkeztek | ||||||||||||
| Okmányok ellenőrizve | |||||||||||||
| Rendeltetési vámhivatalhoz átszállítva | |||||||||||||
| Célország | |||||||||||||
| Tranzit művelet befejeződött | Tranzit művelet befejeződött | ||||||||||||
| Dátum, aláírás | Dátum, aláírás | ||||||||||||
1. A vámtranzit árunyilatkozat mintájának mérete a nemzetközi ISO A/4 méret (210×297 mm) (8,27×11,69 hüvelyk). A formátumot 10 mm-es felső és 20 mm-es baloldali szegéllyel kell ellátni. A sorköz 4,24 mm (1,6 hüvelyk), (ill. ennek többszöröse), a szóköz 2,54 mm (1,1 hüvelyk) (ill. ennek többszöröse) legyen. Az elrendelésnek összhangban kell lenni az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) mintatervezetével, amint ezt az I. sz. függelék mutatja. Kisebb változtatások a rubrikák pontos méretében stb. megengedhetők, ha ezt a kibocsátó ország különleges okok miatt, pl. a nem metrikus mértékrendszer, okmányok hazailag szabályozott rendszerének sajátosságai stb. kívánja.
2. Az egyes országok szabványosíthatják a papír m2-kénti súlyát, és a hamisítás megelőzése céljából gillosált háttér alkalmazását.
3. A vámtranzit árunyilatkozat mintájában levő mutatószavak az adott helyen közlendő adat jellegét kívánják jelezni. Ha a hazai törvényhozás szükségessé teszi, minden ország szabadon helyettesítheti e szavakat a hazai formával, olyan szövegezésben, amilyent alkalmasnak tart, feltéve, hogy ez a megfogalmazás nem érinti a vámtranzit árunyilatkozat mintában jelzett információ jellegét.
4. Ezenkívül a vámigazgatások nyomtatványaikban az általuk nem igényelt pontokat kihagyhatják. Az így felszabadult helyet hivatalos célra lehet felhasználni.
5. A mintát úgy tervezték, hogy a kizárólag nemzetközi vámtranzitra vonatkozó részek a nyomtatvány hátoldalán vannak, így kihagyhatók, más alkalmazható helyettük.
6. A következő megjegyzések a mintanyomtatvány rubrikáira vonatkoznak.
Küldő (név és cím)
Ha számos külföldről érkező árut egyetlen nyilatkozat fedez, hivatkozni kell a csatolt okmányokra.
Címzett (név és postai cím)
E rubrika felső része az áru címzettjének postai címét mutatja; alsó része a „kézbesítési cím” kifejezés alatt azt a helyet jelöli, ahova az áruk küldendők, ha ez különbözik a postai címtől.
Nyilatkozat tevő (név és cím)
Ez a kifejezés azt a természetes vagy jogi személyt jelenti, aki a nyilatkozatot aláírja vagy akinek nevében aláírják.
Küldő ország
Ez a rubrika azt az országot mutatja, ahonnan az árukat küldik, azaz a kiviteli országot.
Rendeltetési ország
Ez az áruk végső rendeltetési országát jelenti, a tranzit művelet után.
Berakodás helye
Ez az indulás helyét jelenti, ahol az árut a szállítóeszközbe ténylegesen berakták.
Rakpart, raktár
Ez a rubrika, ha szükséges, az áru berakás előtti tárolási helyét mutatja, amely különösen akkor érdekes, ha az árut vámraktárból stb. viszik ki.
...-n át
Ez azokat a helyeket jelöli, ahol a vámhatárokat átlépik, a szállítás módját vagy eszközét megváltoztatják stb.
Szállítás módja és eszköze
Tájékoztatást kell adni a szállítás minden egyes szakaszára vonatkozóan a szállítás módjáról és eszközéről, a hajó nevének, a vasúti kocsi vagy közúti jármű stb. nyilvántartási számának jelzésével.
Rendeltetési vámhivatal
Ez annak a vámhivatalnak a nevét jelenti, ahol a vámtranzit művelet befejeződik.
Csatolt okmányok
A nyilatkozatot tevőnek ebben a rubrikában fel kell sorolni az ilyen okmányokat, mint pl. származási, egészségügyi bizonyítványok, árujegyzékek, amelyek csatolva vannak.
Hivatalos használat
Ez a rubrika, bármely, a csomagok stb. ellenőrzésére vonatkozó tájékoztatásra szolgál.
A vámszervek (nyilatkozattevő által) felhelyezett vámzárak stb.
Ez a hely a felhelyezett vámzárak stb. számának, számjeleinek vagy más azonossági részleteinek a jelzésére szolgál. A megfelelő négyzetben kell jelezni, hogy a vámzárakat stb. a vámhatóságok vagy a nyilatkozatot tevő helyezte-e fel.
Szállítóegység (típus, azonossági szám) csomagok vagy egységek jelei és számai
Ez a szállítóegységek (pl. szállítótartály, típus és azonossági szám) vagy az áruk (pl. fuvarozási jelek, főszámok és segédszámok, címzés) azonossági jellemzőinek feltüntetésére szolgál.
Csomagok száma és fajtája (áruleírás)
Ez a csomagok számával és fajtájával kapcsolatos jellemzőket és az áruk leírását vagy közös kereskedelmi kifejezésekkel, vagy ha lehetséges, az alkalmazandó vámtarifa vagy rakományleírás terminológiával tartalmazza.
Árucikk száma
Ha lehetséges, itt a vonatkozó statisztikai árucikk jegyzék vagy vámtarifa számot kell megadni, mivel a legtöbb esetben a számokat, vagy részeiket, világszerte használják és ez segítséget nyújtana az árucikk azonosításában.
Összsúly, kg
Az áruk összsúlyát kilogrammban kell megadni.
Hazai adminisztratív előírások
Ez a rubrika a vámigazgatások által igényelt más adatok, úgymint járművezető neve, előírt útvonal vagy időhatár, számára hivatott helyet biztosítani. Felhasználható a rendeltetési vámhivatallal kapcsolatos tájékoztatásra is.
Biztosíték részletei
A nyújtott biztosítékra vonatkozó részleteket, pl. készpénzletét, szavatosság, kell a rubrikában megadni.
Hely, dátum és a nyilatkozatot tevő aláírása
Az e rubrikában levő szöveget a hazai előírásoknak, két- vagy többoldalú megállapodásoknak megfelelően változtatni lehet.
A vámtranzit nyilatkozat hátoldalán levő rubrikák csak példaként szolgálnak, és két- vagy sokoldalú vámtranzit megállapodás által meghatározott eljárásoknak megfelelően kell ezeket módosítani.
A vámzárak és rögzítők meg fognak felelni a következő minimális követelményeknek.
1. Általános követelmények a zárak és rögzítők tekintetében:
A vámzárak és rögzítők együttesen
a) erősek és tartósak;
b) könnyen és gyorsan felhelyezhetők;
c) azonnal ellenőrizhetők és azonosíthatók lesznek;
d) nem fogják lehetővé tenni az elmozdítást, beavatkozást vagy feltörést vagy manipulálást látható nyomok hátrahagyása nélkül;
e) csak egyszeri felhasználást tesznek lehetővé;
f) a lehető legnehezebben lesz másolható vagy hamisítható.
2. A zárak fizikai jellemzői:
a) a zár alakja és mérete lehetővé fogja tenni az azonossági jelek könnyű megállapítását;
b) a zárban levő minden egyes fűzőlyuk meg fog felelni a használt rögzítők méretének, és úgy lesz elhelyezve, hogy a zár bezárt helyzetében a rögzítő erősen fog tartani;
c) a felhasznált anyag elég erős lesz ahhoz, hogy megakadályozza a véletlen törést, gyors elromlást (időjárás, vegyi behatások stb. következtében) vagy az észrevétlen beavatkozást;
d) a felhasznált anyagot az alkalmazott zárórendszernek megfelelően fogják kiválasztani.
3. A rögzítők fizikai jellemzői:
a) a rögzítő erős és tartós, az időjárással és korrózióval szemben ellenálló lesz;
b) az alkalmazott rögzítő hossza nem fogja lehetővé tenni a lezárt nyílás teljes vagy részleges kinyitását a vámzár vagy a rögzítő feltörése vagy a sérülés más módon történő jelzése nélkül;
c) a felhasznált anyagot az alkalmazott zárórendszernek megfelelően fogják kiválasztani.
4. Azonossági jelek
A vámzár vagy rögzítő meg lesz jelölve:
a) a vámzár jelleg feltüntetése céljából a ”vám„ szóval, lehetőleg a Tanács hivatalos nyelveinek egyikén (angol vagy francia);
b) a zárat alkalmazó ország feltüntetése céljából lehetőleg a nemzetközi forgalomban részt vevő közúti járműveken használt jelekkel;
c) a vámzárat felhelyező vámhivatal, vagy amelynek illetékességéből felhelyezték, azonosításának lehetővé tétele céljából kódbetűkkel vagy számokkal.
Sok gazdasági, társadalmi és kulturális ok késztethet egy államot arra, hogy támogassa az áruk ideiglenes behozatalát.
Ezen túlmenően, ha az áruknak csak ideiglenesen kell időzniük egy állam vámterületén, az esedékes behozatali vámok és illetékek végleges kifizetésének megkövetelése indokolatlan lenne, mert az lenne a hatása pl., hogy az árukra az egyik vagy másik országba történő ideiglenes behozatal alkalmával meg kellene fizetni a behozatali vámokat és illetékeket.
A legtöbb ország törvényhozási rendelkezései ennek megfelelően tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek ideiglenesen behozott bizonyos kategóriájú árukra feltételes vám- és illetékmentességet engedélyeznek.
Az ideiglenes behozatali eljárás az a vámeljárás, amelynek során a meghatározott célra és változatlan állapotban történő visszaszállítás feltétele mellett behozott áruk a behozatali vámok és illetékek alól feltételes mentességet élveznek.
Rendszerint, a változatlan állapotban történő visszaszállítás feltételével engedélyezett ideiglenes behozatal a behozatali vámok és illetékek alóli teljes feltételes mentességet jelent. Bizonyos esetekben azonban, pl. amikor az árukat gyártási, tervezési vagy belső szállítási célokra használják, a feltételes mentesség lehet részleges is.
A jelen Melléklet nem vonatkozik az utazók által ideiglenesen behozott útiholmira, sem pedig magánjárművekre.
E Melléklet alkalmazása szempontjából:
a) az „ideiglenes behozatal” kifejezés olyan vámeljárást jelent, amelyben bizonyos árukat valamely vámterületre behozatali vámok és illetékek alóli feltételes mentesség mellett lehet behozni, az ilyen árukat meghatározott céllal kell behozni, és meghatározott időn belül vissza kell szállítani anélkül, hogy azok bármilyen változáson keresztülmentek volna, eltekintve a használatukból adódó szokásos értékcsökkenéstől;
b) a „behozatali vámok és illetékek” kifejezés mindazon vámokat és más illetékeket, díjakat vagy járulékokat jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor vagy evvel kapcsolatban szednek be, de nem értve ide azon díjakat és járulékokat, amelyeknek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére van korlátozva;
c) a „vámellenőrzés” kifejezés azokat az intézkedéseket jelenti, amelyek alkalmazásával biztosítják azoknak a törvényeknek, és rendelkezéseknek a betartását, amelyek végrehajtásáért a vámszervek felelősek;
d) a „vámbiztosíték” kifejezés olyan biztosítékot jelent, amely a vámszervek számára kielégítően biztosítja, hogy a fennálló vámkötelezettségeket teljesítik.
A biztosítékot „általános”-nak nevezik, ha több műveletből eredő kötelezettségek teljesítését biztosítja;
e) a „személy” kifejezés egyaránt jelent természetes és jogi személyt, hacsak a szöveg-összefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes behozatali eljárást a Melléklet rendelkezései szabályozzák.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni, hogy mely esetekben engedélyezhető az ideiglenes behozatal és megállapítja a teljesítendő feltételeket.
3. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenesen behozott áruk esetében a behozatali vámok és illetékek alóli teljes feltételes mentességeket kell engedélyezni. A 38. ajánlott gyakorlatban említett áruk behozatala esetében azonban a vám- és illetékmentesség részleges is lehet.
4. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes behozatali eljárás engedélyezését nem fogják a közvetlenül külföldről behozott árukra korlátozni, alkalmazni kell a tranzit vámárukra, a vámraktárból kiraktározott, vagy szabadkikötőből, vagy vámszabad területről kikerülő árukra is.
5. Ajánlott gyakorlat
Az ideiglenes behozatali eljárást az áruk származási országára, a külső országra, vagy a rendeltetési országra való tekintet nélkül fogják engedélyezni.
6. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni azokat az eseteket, amelyekben az ideiglenes behozatal előzetes engedélyezése szükséges, valamint az ilyen engedélyek kiadására felhatalmazott hatóságokat.
7. Ajánlott gyakorlat
A lehető legritkább esetben követeljenek meg előzetes engedélyt az ideiglenes behozatalhoz.
8. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni azokat a feltételeket, melyek alapján az ideiglenes behozatali eljárásban behozott árukat az illetékes vámhivatalnál be kell mutatni, illetve azokról nyilatkozatot kell kiállítani.
9. Ajánlott gyakorlat
Az ideiglenes behozatalnál használatos hazai árunyilatkozat nyomtatványt a belföldiesítésnél használt árunyilatkozattal összhangban kell hozni.
10. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes behozatalnál nyújtandó vámbiztosíték formáit a hazai törvényhozás vagy a vámhatóságok, a hazai törvényhozás rendelkezéseivel összhangban határozzák meg.
11. Ajánlott gyakorlat
A vámbiztosíték különböző elfogadható formái között történő választást a nyilatkozatot tevő számára kell fenntartani.
12. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok fogják meghatározni a hazai törvényhozás rendelkezéseivel összhangban, hogy milyen összegű biztosítékot kell ideiglenes behozatal esetén nyújtani.
13. Ajánlott gyakorlat
Az ideiglenes behozatalkor nyújtandó vámbiztosíték összege ne haladja meg a feltételesen elengedett vámok és illetékek összegét.
Megjegyzés
A jelen ajánlott gyakorlat nem akadályozza, hogy a vámbiztosíték összegét egyetlen tétel alapján határozzák meg, abban az esetben, ha a vámbiztosíték különböző vámtarifaszám alá tartozó árukat fedez.
14. Kötelező rendelkezés
Olyan személyeknek, akik rendszeresen hoznak be árut ideiglenes behozatali eljárás keretében, különböző vámhivataloknál, egy adott vámterületre, engedélyezni kell általános vámbiztosíték letételét.
15. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóságok tekintsenek el a vámbiztosítéktól, ha bármely esetleg felmerülő összeg kifizetését más módon biztosítva látják.
16. Ajánlott gyakorlat
A Szerződő Felek vegyék gondosan fontolóra az 1961. december 6-án Brüsszelben aláírt, az ideiglenes behozatalnál használt ATA-igazolványra vonatkozó vámegyezményhez való csatlakozás lehetőségét, mivel így elfogadható az ATA-igazolvány a hazai okmányok helyett és a behozatali vámok és illetékek biztosítékaként a teljes feltételes vám- és illetékmentesség mellett ideiglenesen behozott árukra vonatkozóan.
17. Ajánlott gyakorlat
Az importőr kívánságára a vámhatóság, az általa nyomósnak tekintett indokok alapján a lehetőségekhez képest, engedélyezze az ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelendő áruknak magánlétesítményekben történő vámvizsgálatát, az ilyen vizsgálat következtében felmerült költségek az importőrre hárulnak.
18. Ajánlott gyakorlat
Az ideiglenesen behozott áruk azonosítása céljából a vámhatóság csak akkor forduljon azonossági jelek (vámzár, bélyegző, perforálás stb.) alkalmazásához, ha az áruk a külföldi zárak, jelzések, számok, egyéb más állandó jellegű jelek, leírás, vagy minta alapján kellő bizonyossággal nem azonosíthatók.
19. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes behozatal időtartamát minden egyes esetben az ideiglenes behozatal céljának eléréséhez szükséges időtartam figyelembevételével, a hazai törvényhozás által megállapított maximális időtartamig, ha van ilyen, terjedően kell megállapítani.
20. Ajánlott gyakorlat
A szóban forgó személy kérelmére, a vámhatóság, az általa nyomósnak tekintett indokok alapján, meghosszabbítja az eredetileg megállapított határidőt.
21. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni, hogy milyen feltételek mellett kell bemutatni az ideiglenes behozatali eljárásban kezelt árukat az illetékes vámhivatalnál és milyen árunyilatkozatot kell kiállítani.
22. Kötelező rendelkezés
Rendelkezni kell arról, hogy az ideiglenesen behozott árukat egy vagy több tételben vihessék ki újra.
23. Kötelező rendelkezés
Rendelkezni kell a behozatali eljárás oly módon történő lezárásáról, hogy az árukat a szabadkikötőben vagy a vámszabadterületen helyezik el.
24. Kötelező rendelkezés
Rendelkezni kell annak engedélyezéséről, hogy az ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt áruk más vámhivatalon keresztül is újrakivitelre kerülhessenek, mint ahol behozták azokat.
25. Ajánlott gyakorlat
Az exportőr kívánságára, a vámhatóság, az általa nyomósnak tekintett indokok alapján, a lehetőségekhez képest engedélyezze az újrakiszállításra kerülő áruk magánlétesítményekben történő vámvizsgálatát, az ilyen vizsgálat következtében felmerült költségek az exportőrre hárulnak.
26. Kötelező rendelkezés
Rendelkezni kell az ideiglenes behozatali eljárás belföldiesítés útján történő befejezéséről, az ilyen esetekben alkalmazandó feltételek és alakiságok betartása mellett.
27. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni azt az időpontot, melyet a belföldiesítendő áru értékének, mennyiségének, valamint az alkalmazandó behozatali vámok és illetékek megállapításánál figyelembe kell venni.
28. Ajánlott gyakorlat
Rendelkezni kell az ideiglenes behozatali eljárás oly módon történő befejezéséről, hogy az árut későbbi visszaszállítás vagy más illetékes rendelkezés céljából, vámraktárba helyezik.
29. Ajánlott gyakorlat
Rendelkezni kell az ideiglenes behozatali eljárás oly módon történő befejezéséről, hogy az árut, annak későbbi visszaszállítása céljából, vámtranzit eljárás alá vonják.
30. Kötelező rendelkezés
Rendelkezni kell arra vonatkozóan, hogy az érdekelt személy kívánságára az ideiglenes behozatali eljárást megszüntessék, ha az árukról az államkincstár javára lemondanak vagy vámfelügyelet mellett megsemmisítik vagy értéktelenné teszik, annak megfelelően, ahogy a vámhatóság határoz. Ez az áruról való lemondás vagy értéktelenné tétel nem róhat semmiféle költséget az államkincstárra.
A megsemmisítés után megmaradó bármely hulladékot vagy maradékot, ha hazai felhasználásra kerül, olyan behozatali vámokkal és illetékekkel terhelik, mint amelyek az ilyen állapotban behozott hulladékra vagy maradékra vonatkoznak.
31. Kötelező rendelkezés
A baleset vagy vis maior következtében megsemmisült vagy pótolhatatlanul elveszett árukat nem terhelik behozatali vámokkal vagy illetékekkel, feltéve, hogy az ilyen megsemmisülést vagy elvesztést a vámhatóság számára kielégítő módon igazolják. A megsemmisülés után megmaradó bármely hulladékot vagy maradékot, ha hazai felhasználásra kerül, olyan behozatali vámokkal és illetékekkel terhelik, mint amelyek az ilyen állapotban behozott hulladékra vagy maradékra vonatkoznak.
Megjegyzés
Részleges feltételes behozatali vám- és illetékmentesség esetén a 30. és 31. kötelező rendelkezés alkalmazandó, feltéve, hogy a behozatali vámoknak és illetékeknek az áruról való lemondás, megsemmisítés vagy elveszés idején esedékes részeit megfizetik.
32. Kötelező rendelkezés
Az ideiglenes behozatali eljárás befejezése után mindennemű biztosítékot a lehető legrövidebb időn belül vissza kell téríteni.
33. Ajánlott gyakorlat
Amennyiben a biztosítékot készpénzben fizették ki, rendelkezni kell arról, hogy az a kiléptető vámhivatalnál visszafizethető legyen, még akkor is, ha az árut nem annál a vámhivatalnál hozták be.
34. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságok biztosítják, hogy az ideiglenes behozatali eljárásra vonatkozó minden adat bármely érdekelt számára könnyen hozzáférhető legyen.
35. Ajánlott gyakorlat
1. „Göngyölegek” – ezek ideiglenes behozatalára vonatkozó, 1960. október 6-án, Brüsszelben aláírt Vámegyezmény 2. Cikke szerint.
2. „A bemutatóra, kiállításra, vásárra vagy hasonló eseményekre behozott áruk” – ezek vámkezelésének megkönnyítése tárgyában, 1961. június 8-án, Brüsszelben aláírt Vámegyezmény 2. Cikkének 1. pontja értelmében.
3. „Foglalkozás gyakorlásához szükséges felszerelések” – ezek ideiglenes behozatalára vonatkozóan, 1961. június 8-án, Brüsszelben aláírt Vámegyezmény, A) és C) függelékében felsoroltak szerint.
4. „Hajósok jóléti ellátmánya” – az e tárgyban 1968. december 1-jén, Brüsszelben aláírt Vámegyezmény 1. Cikkének a) pontja értelmében.
5. „Tudományos felszerelések” – ezek ideiglenes behozataláról, 1968. június 11-én, Brüsszelben aláírt Vámegyezmény 1. Cikke a) pontja értelmében.
6. „Oktatási anyagok” – ezek ideiglenes behozataláról 1970. június 8-án, Brüsszelben aláírt Vámegyezmény 1. Cikkének a) pontja értelmében.
7. „Kereskedelmi minták” és „reklám filmek” – a behozataluk megkönnyítésére vonatkozóan, 1952. november 7-én, Genfben aláírt Nemzetközi Egyezmény III. és V. Cikke értelmében.
8. „Idegenforgalmat népszerűsítő anyagok” – az idegenforgalom vámkönnyítésére létrehozott Vámegyezmény idevonatkozó Kiegészítő Jegyzőkönyvének 3. Cikke szerint (New York, 1954. június 4.).
9. „Szállítótartályok” – az e tárgyban 1972. december 2-án, Genfben aláírt Vámegyezmény 1. Cikkének c) pontja értelmében.
10. „Rakodólapok” – a nemzetközi szállításban használatos rakodólapok kezelésére vonatkozóan, 1960. december 9-én, Genfben aláírt Európai Egyezmény 1. Cikke értelmében.
11. „Kereskedelmi közúti járművek” – ezek ideiglenes behozataláról, 1956. május 8-án, Genfben aláírt Vámegyezmény 1. Cikke szerint.
A Szerződő Feleket felhívjuk, vegyék fontolóra a fenti egyezményekhez való csatlakozás lehetőségét.
36. Ajánlott gyakorlat
A vámhatóságnak le kell mondania az írásbeli bejelentés és biztosíték megköveteléséről a 35. Ajánlott gyakorlat 1., 9., 10. és 11. pontjaiban feltüntetett áruk ideiglenes behozatala esetén.
37. Ajánlott gyakorlat
Az ideiglenes behozatali eljárást a következő áruk esetében kell engedélyezni, hacsak azok a hazai törvényhozás rendelkezései szerint teljes vámmentesség mellett véglegesen be nem hozhatók:
1. Használt személyi ingóságok, amelyek olyan személy tulajdonát képezik, aki a behozatali országban ideiglenesen telepszik le.
2. Olyan áruk, amelyek természetüknél fogva semmi másra nem használhatók, mint egyedi Cikkek hirdetésére vagy ismertetésére (beleértve a gépkocsikat is).
3. Gépi adatfeldolgozásnál használatos adathordozók.
4. Termeléshez szükséges rajzok, tervek és minták.
5. Folyóiratok vagy könyvek illusztrációinak nyomtatásához használt matricák, klisék, lemezek és hasonló Cikkek – kölcsönözve, vagy bérelve.
6. Exportálandó Cikkekhez használt, kölcsönvett, vagy bérelt matricák, klisék, lemezek, lenyomatok és hasonló Cikkek.
7. Műszerek, készülékek és gépek, melyeket kipróbálás vagy bemérés céljából hoznak be.
8. Az eladó vagy a javító által hasonló áruk megérkezéséig vagy javításáig ingyenesen a vevő rendelkezésére bocsátott műszerek, készülékek és gépek.
9. Bérelt, vagy kölcsönzött jelmezek és díszletek színművészeti együttesek vagy színházak számára.
10. Külföldre történő kiszállítás előtt átcsomagolandó áruk.
11. Esetleges eladásra, egy nem ezen áruk kereskedelmével foglalkozó személynek küldött ruházati cikkek, ékszerek és szőnyegek.
12. Külön lakó személyek tulajdonát képező állatok, sportszerek és más tárgyak sportversenyeken vagy bemutatókon való felhasználásra.
13. Bemutatóra, vagy kiállításokra szállított műtárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek – beleértve a művész által rendezett saját kiállításra szállított műveket is.
14. A behozatali országban élő olvasó részére kölcsönzésként beküldött könyvek.
15. Álló- vagy mozgófényképek kiállításán vagy versenyén felmutatandó fényképek, diapozitívek és filmek.
16. A külföldön lakó személyek igavonó állatai és azok felszerelései, amelyet határmenti földek megmunkálására használnak.
17. Külföldön lakó személyek által megmunkált határmenti földeken történő legeltetésre behozott állatok.
18. Patkolásra vagy mérésre vagy kezelésre, vagy egyéb állatorvosi célra behozott lovak és más állatok.
19. Hajóval érkező és a közbenső kikötőkben a parton áruberakodásra, kirakodásra és árurendezésre használatos különleges berendezések.
38. Ajánlott gyakorlat
A 35. és 37. ajánlott gyakorlatban nem említett árukra, amelyeket ideiglenesen gyártási, tervezési, vagy belső szállítási célokra használnak, részleges feltételes behozatali vám- és illetékmentességet kell engedélyezni.
Megjegyzés
A hazai törvényhozás előírhatja, hogy az ilyen árukra fizetendő vám és illeték kiszámításánál figyelembe kell venni az áruk vámterületen való tartózkodásának időtartamát, a használat alatt bekövetkezett értékcsökkenést, vagy az értük fizetett bérleti díjat.
A legtöbb állam törvényhozásának rendelkezései tartalmaznak előírásokat a külföldi feldolgozás, megmunkálás vagy javítás után újra behozott áruk teljes vagy részleges behozatali vám- és illetékmentességére vonatkozóan belföldiesítés esetén. Az e mentességgel kapcsolatos vámeljárás a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitel.
Ezen eljárás alkalmazását azon feltételhez lehet kötni, hogy az előirányzott kikészítési műveleteket az illetékes hatóságok ne tartsák károsnak a nemzeti érdekekre nézve.
A külföldön megmunkált áruk újrabehozatalakor adott mentesség rendszerint részleges, de lehet teljes is, különösen, ha külföldön a javítást bérmentesen végezték.
E melléklet alkalmazása szempontjából:
a) a „kikészítés céljából történő ideiglenes kivitel” kifejezés azt a vámeljárást jelenti, melynek alapján adott vámterületen szabad forgalomban levő árukat feldolgozás, megmunkálás vagy javítás céljából külföldre ideiglenesen ki lehet vinni és teljes vagy részleges behozatali vám- és illetékmentesség mellett újra be lehet hozni;
b) a „szabad forgalomban levő áruk” kifejezés olyan árukat jelent, amelyek rendelkezési joga vámszempontból nincs korlátozva;
c) a „behozatali vámok és illetékek” kifejezés mindazon vámokat és más illetékeket, adókat, díjakat vagy járulékokat jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor vagy ezzel kapcsolatban vételeznek be, de nem értve ide azon díjakat és járulékokat, melyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére van korlátozva;
d) a „kiegészítő termékek” kifejezés a kikészítés céljából ideiglenesen kivitt áruk feldolgozásánál, a megmunkálásának vagy javításának folyamán vagy eredményeképp keletkezett terméket jelenti;
e) a „vámellenőrzés” kifejezés a vámszervek által végrehajtandó törvények és jogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti;
f) a „személy” kifejezés egyaránt jelent természetes és jogi személyt, hacsak a szövegösszefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
A kikészítés céljából történő ideiglenes kivitelt e melléklet előírásai fogják szabályozni.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitel engedélyezésének körülményeit és a teljesítendő feltételeket.
Megjegyzések
1. A kikészítés céljából történő ideiglenes kivitel engedélyezésének körülményei meghatározhatók általánosságban és/vagy részletesen.
2. A kikészítés céljából történő ideiglenes kivitelt ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy az előirányzott kikészítési műveletek ne legyenek károsak a nemzeti érdekekre nézve.
3. A vámhatóságok megkívánhatják az árukat kikészítés céljából ideiglenesen exportáló személytől, hogy részletezze azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyen az áruk külföldön keresztül fognak menni.
3. Ajánlott gyakorlat
A kikészítés céljából történő kivitelt ne tagadják meg csak azon az alapon, hogy a kikészítés egy meghatározott országban történne.
4. Kötelező rendelkezés
Kikészítés céljából történő kivitelt nem csak az áru tulajdonosának fognak engedélyezni.
5. Kötelező rendelkezés
Ha a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitel előzetes engedélyhez van kötve, a hazai törvényhozás fogja meghatározni azokat a körülményeket, amikor ilyen engedély szükséges és az ennek megadására jogosult hatóságokat.
6. Ajánlott gyakorlat
Azon személyeknek, akik kikészítés céljából ugyanazokkal az árukkal nagy mértékben és folyamatosan végeznek ideiglenes kivitelt, adjanak általános engedélyt az ilyen műveletekre vonatkozóan.
7. Ajánlott gyakorlat
Az illetékes hatóságok állapítsanak meg illetéket az adott műveletekre vonatkozóan, ha ezt szükségesnek tartják vagy ez megkönnyíti a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitelt. Ezt az illetéket a különböző kiegészítő termékek fajtája, minősége és mennyisége alapján fogják megállapítani.
Megjegyzések
1. Az illetékesség mértékének meghatározásánál a vámszervek alapként figyelembe vehetik a művelet lezajlásának körülményeit, amennyire ezek ismertek. Megkívánhatják a feldolgozást vagy megmunkálást végző külföldi vállalattal kötött szerződések bemutatását. Alapul vehető a kikészítést végző ország vámszervei által meghatározott illeték is.
2. Állandó illetékek állapíthatók meg, ha a kikészítési műveletek:
– olyan árukat érintenek, amelyeknek tulajdonságai lényegében változatlanok,
– rendszerint világosan meghatározott műszaki feltételek mellett mennek végbe,
– állandó minőségű kiegészítő termékeket eredményeznek.
8. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja meghatározni a kikészítés céljából ideiglenes kivitelre kerülő áruknak az illetékes vámhivatalnál történő bemutatására és a kiállítandó árunyilatkozatra (kifelé) vonatkozó feltételeket.
9. Ajánlott gyakorlat
A vámszervek tegyék lehetővé, hogy a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitelt a kiviteli árunyilatkozat nyomtatványon indítványozhassák.
10. Ajánlott gyakorlat
Ha különleges nyomtatványra van szükség a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitel indítványozásához, akkor ezt hangolják össze az árunyilatkozat (kifelé) nyomtatvánnyal.
11. Ajánlott gyakorlat
A nyilatkozatot tevő kérésére a vámszervek, általuk nyomósnak tekintett indokok alapján, a lehetőségekhez képest, járuljanak hozzá a kikészítés céljából ideiglenes kivitelre kerülő áruknak magánlétesítményekben történő vizsgálatához, az ilyen vizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségek a nyilatkozatot tevőre háríthatók át.
12. Kötelező rendelkezés
A kikészítés céljából ideiglenes kivitelre kerülő áruk azonosítására vonatkozó követelményeket a vámhatóságok fogják megállapítani, megfelelően nyilvántartásba véve például az áruk jellegét és az elvégzendő műveleteket.
Megjegyzések
1. A kikészítés céljából ideiglenes kivitelre kerülő áruk azonosításának biztosítása érdekében a vámszervek vámazonossági jeleket (zárak, pecsét, átlyukasztások) helyezhetnek fel, vagy támaszkodhatnak az árukon levő jelekre, számokra vagy más jelzésekre, vagy az áruszállításra, vázlatokra vagy fényképekre, vagy vehetnek mintákat.
2. A vámszervek azt is lehetővé tehetik, hogy az áruk azonosítását a kiegészítő termékek behozatalakor az importőr írásbeli nyilatkozatának benyújtása útján biztosítsák, amely a termékekben levő áruk azonosságára vonatkozik, megfelelően csatolva a szóban forgó művelettel kapcsolatos kereskedelmi okmányokat.
13. Ajánlott gyakorlat
Ha más azonosító intézkedés nem lehetséges, a vámszervek alkalmazzanak a jelen melléklet 1. sz. függelékében levő mintának megfelelő információs okmányt, feltéve, hogy a kikészítést vagy feldolgozást olyan szerződő fél vámterületén végzik, amely hozzájárult az információs okmánynak a jelen melléklet 2. sz. függelékében levő alapelveknek megfelelő alkalmazásában való részvételhez.
14. Kötelező rendelkezés
Ha a vámszervek a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitelre időbeni korlátozást állapítanak meg, akkor figyelembe veszik a kikészítési műveletek befejezéséhez szükséges időt, egészen a hazai törvényhozás által megállapított maximumig (ha van ilyen).
15. Ajánlott gyakorlat
Az érdekelt személy kérésére a vámszervek, általuk nyomósnak tekintett indokok alapján, hosszabbítsák meg az eredetileg megállapított időtartamot.
16. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás fogja megállapítani a kiegészítő termékeknek az illetékes vámhivatalnál történő bemutatására és az árunyilatkozat kiállítására vonatkozó előírásokat.
Megjegyzések
1. A hazai törvényhozás előírhatja, hogy az árunyilatkozat tartalmazza a szóban forgó áruk kikészítés céljából történő ideiglenes kiviteli nyilatkozatának mentesítéséhez szükséges adatokat.
2. A hazai törvényhozás előírhatja, hogy a kikészítés céljából ideiglenesen kivitt árukkal fajta, minőség és műszaki jellemzők szempontjából azonos áruk feldolgozásából külföldön nyert árukat e melléklet szempontjából kiegészítő termékeknek tekintsék (ellentételezés egyenértékű árukkal).
17. Ajánlott gyakorlat
Lehetővé kell tenni, hogy a kiegészítő termékeket ne annál a vámhivatalnál hozzák be, ahol ezeket kikészítés céljából ideiglenesen kivitték.
18. Kötelező rendelkezés
Lehetővé kell tenni, hogy a kiegészítő termékeket egy vagy több küldeményben hozzák be.
19. Ajánlott gyakorlat
Az importőr kérésére a vámszervek, általuk nyomósnak tekintett indokok alapján, a lehetőségekhez képest engedélyezzék a behozott kiegészítő termékeknek magánlétesítményekben történő vizsgálatát, az ilyen vizsgálattal kapcsolatban felmerült költségek az importőrre háríthatók át.
20. Kötelező rendelkezés
Az érdekelt személy kérésére az illetékes hatóságok, a hazai törvényhozás által meghatározott feltételek mellett, lehetővé fogják tenni, hogy a kikészítés céljából ideiglenesen kivitt áruknak teljes behozatali vám- és illetékmentességet biztosítsanak, ha a tervezett feldolgozást, megmunkálást vagy javítást nem tudták elvégezni, és visszajuttatják ezeket az adott ország exportőrének.
Ez a mentesség nem fog vonatkozni az áruk kikészítés céljából történő ideiglenes kivitelével kapcsolatban visszafizetett vagy elengedett behozatali vámokra és illetékekre.
21. Kötelező rendelkezés
Azoknak az eseteknek a kivételével, amelyekben a hazai törvényhozás megköveteli a kikészítés céljából történő ideiglenesen kivitt áruk újra behozatalát, a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitel elszámolását el kell érni az áruk végleges kiviteli árunyilatkozatával, feltéve, hogy megfelel az ebben az esetben alkalmazandó feltételeknek és alakiságoknak.
22. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás meghatározza a fogyasztásra szánt kiegészítő termékek behozatali vám- és illetékmentességét, valamint e mentesség számítási módját.
Megjegyzés
Részleges mentesség esetén az áruk külföldi kikészítése során keletkezett értéknövekedést lehet a behozatali vámok és illetékek kiszabásának alapjául venni.
Kiszámítható úgy is, hogy a kiegészítő termékekre vonatkozó behozatali vámok és illetékek összegéből levonják azt az összeget, amelyet akkor szabnának ki, ha a kikészítés céljából ideiglenesen kivitt árukat, amelyekből a kiegészítő termékeket nyerték, a kikészítési országból hoznák be a kiviteli országba.
A levonás kiszámításához alkalmazott százalékokat az adott időpontban a kiegészítő termékek belföldi használatba vételekor alkalmazandó százalékok jelentik, azonban, ha az e szabály értelmében figyelembe vehető százalékok magasabbak, mint a kiegészítő termékekre alkalmazandó százalékok, akkor a levonás számítható az e termékekre vonatkozó százalékok alapján.
23. Kötelező rendelkezés
A kiegészítő termékeknek biztosított behozatali vám- és illetékmentesség nem fog vonatkozni az olyan vámokra és illetékekre, amelyeket a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitel kapcsán visszafizettek vagy elengedtek.
24. Ajánlott gyakorlat
Ha a kikészítés céljából ideiglenesen kivitt árukat külföldön bérmentesen javították meg, akkor teljes behozatali vám- és illetékmentességüket a hazai törvényhozás által meghatározott feltételek mellett lehetővé kell tenni.
25. Ajánlott gyakorlat
Behozatali vám- és illetékmentességet kell biztosítani, ha a kiegészítő termékeket belföldiesítés előtt vámraktárban vagy szabadterületen helyezték el.
26. Ajánlott gyakorlat
Meg kell adni a behozatali vám- és illetékmentességet, ha a kiegészítő termékeket belföldiesítés előtt kikészítés céljából történő ideiglenes kivitelre indítványozták.
27. Ajánlott gyakorlat
Biztosítani kell a behozatali vám- és illetékmentességet, ha a kiegészítő termékek tulajdonjogát a belföldiesítés előtt átruházzák, feltéve, hogy annak a személynek a nevében vagy számlájára belföldiesítik, aki a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitelt végezte.
Megjegyzés
Az áruk tulajdonjogának átruházása miatt bizonyos belföldi adók kiszabhatók.
28. Kötelező rendelkezés
A vámszervek biztosítani fogják, hogy a kikészítés céljából történő ideiglenes kivitelre vonatkozó minden szükséges információ bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető lesz.
Megjegyzések az információs okmány használatához
(az okmány hátoldalán)
1. Az exportőrnek biztosítania kell, hogy – az esetleg megállapított feltételeknek megfelelően – az ideiglenes behozatali ország vámhatóságai meg tudják állapítani az áruk azonosságát.
2. A megfelelően kiállított információs okmányt (i. o.) a vámkezeléskor a vámszervnek be kell nyújtani.
3. Ha az áru újrabehozatala részenként történik, akkor a következők szerint kell eljárni:
a) Ideiglenes kivitel:
Az exportőr az i. o.-t két példányban állítja ki. A vámszerv mindkét példányt igazolja (I. rész) és visszaadja az exportőrnek, aki az eredeti i. o.-t megküldi az importőrnek, aki ezt az utolsó rész újrakiviteléig megtartja. Az exportőr az i. o. másodpéldányát tartja meg.
b) Ideiglenes behozatal:
Az importőr az eredeti i. o.-t bemutatja a vámszervnek, amely a II. részt igazolja és az i. o.-t visszaadja.
c) Részenkénti újrakivitel:
A reexportőr kiállít egy további III. részt (a „G” kockát is) és ezt az eredeti i. o.-val együtt benyújtja a vámszervnek. A vámszerv a III. részt összehasonlítja az eredeti i. o.-val és igazolja. A reexportőr a III. részt megküldi a reimportőrnek.
d) Részenkénti újrabehozatal:
A reimportőr összehasonlítás céljából benyújtja a vámszervnek a III. részt és az i. o. példányát.
e) Az utolsó rész újrakivitele:
A reexportőr kiállítja az eredeti i. o. III. részét, beleértve a „G” kockát. A vámszerv igazolja az eredeti i. o.-t és visszaadja a reexportőrnek, aki továbbítja a reimportőrnek.
f) Az utolsó rész újrabehozatala:
A reimportőr az i. o. mindkét példányát benyújtja a vámszervnek.
1. Az információs okmány alkalmazható akkor, ha az áruknak az újrabehozatalkor történő azonosítása a szokásos ellenőrzési eszközök (vámzárak, jelek, minták stb.) a felhasználásával vagy a reimportőrnek az áruk azonosságára vonatkozó nyilatkozat elfogadásával nem volna lehetséges.
2. Az exportőrnek biztosítani kell, hogy az ideiglenes behozatal országának vámszervei, az általuk meghatározható bármely feltétel mellett, képesek legyenek az áruk azonosságának megállapítására.
3. Ha az ideiglenes kivitel országának vámszervei egy információs okmányt igazolnak, akkor az ideiglenes behozatal országának vámszervei adják meg a kívánt igazolást.
4. Az ideiglenes behozatal országának vámhatóságai kérés esetén egészítsék ki az információs okmányt, még akkor is, ha a szóban forgó árukat nem ideiglenes bebocsátási művelet alapján hozták be (pl. mivel behozatali vám- és illetékmentesek).
5. Az érdekelt országok vámigazgatásainak lehetőségük van az információs okmány módosításáról megállapodást kötni, ha az áruk újrabehozatalakor történő azonosításának különleges nehézségei ezt szükségessé teszik. A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény 6. Cikke 1. bekezdésének alapján, a Buenos Airesben, a 45/46-ik ülésén, 1975. május 22-én hozott tanácsi határozat értelmében a B) 1., E) 1. és E) 8. mellékletek bekerültek az egyezménybe.
I. Kivitelkor töltendő ki
A fel nem használt sorokat vagy rubrikákat ki kell húzni vagy a „nil” szót beírni.
| .................................. Vámigazgatás | A) Az alábbi árukat .......................................................-ban történő feldolgozás – megmunkálás – javítás céljából .................................................... (exportőr neve) bejelentették | |||||||
| .................................. Vámhivatal | .................................................... (exportőr címe) | |||||||
| Áruleírás | ||||||||
| Mennyiség | ||||||||
| B) Csomagok száma, fajtája, jelek, számok | Tarifa- szám | Kereske- delmi leírás | össz- súly | tiszta súly, mérték- egység stb. | Érték | Meg- jegyzés | ||
| - 1 - | - 2 - | - 3 - | - 4 - | - 5 - | - 6 - | - 7 - | ||
| C) A javasolt műveletek természete | ||||||||
| D) Az elvégzett vizsgálatok részletei | F) Igazoltan azonos a ...............................(vámokmány) adataival | |||||||
| Szám: ........................................... | Dátum:............................... | |||||||
| E) Alkalmazott azonosítási mód | .......................................... | ... (hely) | ||||||
| ......................................... | ||||||||
| (vámhivatal bélyegzője) | ||||||||
| ........................................................... | ||||||||
| (aláírás) | ||||||||
II. Behozatalkor töltendő ki
| .................................. Vámigazgatás | A) Az I. részben leírt árukat – feldolgozás – megmunkálás – javítás – céljára – alább | |||||||||||
| .................................. Vámhivatal | ....................................... (importőr neve) nevében ................ | |||||||||||
| ................................................. (címe) bejelentették. | ||||||||||||
| Áruleírás | ||||||||||||
| Mennyiség | ||||||||||||
| B) Csomagok száma, fajtája, jelek, számok | Tarifa- szám | Kereske- delmi leírás | össz- súly | tiszta súly, mérték- egység stb. | Érték | Meg- jegyzés | ||||||
| - 1 - | - 2 - | - 3 - | - 4 - | - 5 - | - 6 - | - 7 - | ||||||
| C) A javasolt műveletek természete | ||||||||||||
| D) Az elvégzett vizsgálatok részletei | F) Igazoltan azonos a ...............................(vámokmány) adataival | |||||||||||
| Szám: ........................................... | Dátum:............................... | |||||||||||
| E) Alkalmazott azonosítási eszközök | .......................................... | ... (hely) | ||||||||||
| ......................................... | ||||||||||||
| (vámhivatal bélyegzője) | ||||||||||||
| ........................................................... | ||||||||||||
| (aláírás) | ||||||||||||
III. Újrakivitelkor töltendő ki
| .................................. Vámigazgatás | A) Leírt áruk (a II. részben) | ||||||||
| .................................. Vámhivatal | (A II. részben leírt áruk megmunkálásából vagy | ||||||||
| feldolgozásából eredő) | |||||||||
| (megjavított) | |||||||||
| újra kivitelre bejelentett........................................................ | |||||||||
| (reexportőr neve és címe) | |||||||||
| Áruleírás | |||||||||
| Mennyiség | |||||||||
| B) Csomagok száma, fajtája, jelek, számok | Tarifa- szám | Kereske- delmi leírás | össz- súly | tiszta súly, mérték- egység stb. | Érték | Meg- jegyzés | |||
| - 1 - | - 2 - | - 3 - | - 4 - | - 5 - | - 6 - | - 7 - | |||
| G) Részletenkénti újrakivitel | |||||||||
| ............................ szám | Adatok az I.rész F) | ||||||||
| C) Műveletek jellege (a hozzátett anyag vagy hulladék adatai is) | ............................ dátum ......................................... | rubrika szerint | |||||||
| (vámokm.) | |||||||||
| (vámhiv.) | |||||||||
| D) Az elvégzett vizsgálatok részletei | F) Igazoltan azonos a ..........................(vámokmány) adataival | ||||||||
| Szám: ............................... | kelt: ................................... | ||||||||
| E) Megállapítást nyert | ................................ (hely) | Dátum:............................... | |||||||
| nem nyert | ......................................... | ||||||||
| (azok, amelyeket behoztak) (behozott árukból készült vagy nyerték) | (vámhivatal bélyegzője) | ||||||||
| .................................................... | |||||||||
| (aláírás) | |||||||||
Egyes államok már hosszú ideje szükségesnek tartják, hogy a külkereskedelmüket és a nemzetközi kereskedelmet általában a területük meghatározott részére behozott áruknak – ahol ezeket rendszerint a vámterületen kívül levőnek tekintik – nyújtott korlátlan idejű behozatali vám- és illetékmentességgel ösztönözzék. Az ily módon behozott árukat nem vetik alá a szokásos vámellenőrzésnek.
Ebben a Mellékletben ezt a területrészt „szabadterület”-nek nevezzük, bár egyes országokban más elnevezések ismertek, mint pl. „szabadkikötő”, „szabadraktár”.
Különbség tehető a kereskedelmi és ipari szabadterületek között. A kereskedelmi szabadterületen rendszerint csak az áruk állagának megőrzéséhez, valamint a csomagolás vagy a piaci minőség javításához vagy az elszállításhoz szükséges műveleteket engedélyezik. Az ipari szabadterületeken feldolgozási műveleteket engedélyeznek.
Bár a szabadterületekre behozott árukat a behozatali vámok és illetékek szempontjából általában a vámterületen kívül levőnek tekintik, az illető állam által megállapított bizonyos előírások, pl. a hazai jogszabályokból fakadó tilalmak és korlátozások, érvényben maradhatnak. A vámszervek a szabadterületen bizonyos ellenőrzéseket végezhetnek annak érdekében, hogy a műveletek az előírásoknak megfelelően történjenek.
A vámterületről a szabadterületre bevitt áruk után rendszerint igényt lehet tartani a behozatali vámok és illetékek alóli mentesítésre, vagy a behozatali vámok és illetékek, illetve a kivitelkor fizetett belső adók és illetékek visszatérítésére.
Ha a szabadterületen meg nem munkált árukat belföldi felhasználás céljából a vámterületre behoznak, akkor a behozatali vámok és illetékek úgy terhelik azokat, mintha közvetlenül külföldről hozták volna be őket. A hazai törvényhozás által megállapított különleges vámkiszabást alkalmaznak az olyan külföldi árukra, amelyeket a szabadterületen megmunkáltak, vagy a felhasznált áruk hazai eredetűek voltak, vagy behozatali vám- és illetékfizetés mellett hozták be őket és a szabadterületre bevitelükkor a vámok és illetékek alól mentesítették vagy pedig ezeket visszatérítették.
Néhány országban a szabadterületen nyújtott kedvezményekhez hasonlókat nyújtanak az egész területen, más vámeljárások – úgymint a raktározás, vámvisszatérítés, kikészítés céljából történő ideiglenes behozatal vagy vámtranzit – keretében.
E Melléklet alkalmazása szempontjából:
a) a „szabadterület” kifejezés az állam területének olyan részét jelenti, ahol a behozott árukat általában a behozatali vámok és illetékek szempontjából, a vámterületen kívül levőnek tekintik és nincsenek alávetve a szokásos vámellenőrzésnek.
Megjegyzés
Különbség tehető a kereskedelmi és az ipari szabadterületek között. A kereskedelmi szabadterületen az áruk további rendelkezésre várnak és a kikészítés vagy a feldolgozás rendszerint tilos. Az ipari szabadterületekre behozott árukkal engedélyezett műveleteket lehet végezni;
b) a „vámterület” kifejezés azt a területet jelenti, ahol egy állam vámjoga teljes mértékben érvényesül;
c) a „behozatali vámok és illetékek” kifejezés mindazon vámokat és más illetékeket, adókat, díjakat és járulékokat jelenti, amelyeket az áruk behozatalakor, vagy ezzel kapcsolatban szednek be, ide nem értve azon díjakat és járulékokat, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások költségének megközelítő szintjére van korlátozva;
d) a „vámellenőrzés” kifejezés a vámszervek által végrehajtandó törvények és jogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében tett intézkedéseket jelenti;
e) a „személy” kifejezés egyaránt jelent természetes és jogi személyt, hacsak a szövegösszefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
A szabadterületeken alkalmazandó vámelőírásokat e Melléklet rendelkezései határozzák meg.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás állapítja meg a szabadterületek létrehozásával kapcsolatos követelményeket, az ilyen területekre behozható áruk fajtáit és az árukkal végezhető műveletek jellegét.
Megjegyzések
1. A szabadterületeket általában tengeri és folyami kikötőkben, repülőtereken és hasonló földrajzi előnyökkel rendelkező helyen hozzák létre.
2. A hazai törvényhozás előírásainak megfelelően a szabadterületet igazgathatják a vámhatóság, más hatóság, természetes vagy jogi személy.
3. Kötelező rendelkezés
A szabadterületek kialakításával és berendezésével kapcsolatos követelményeket és a vámellenőrzési intézkedéseket a vámhatóság állapítja meg.
Megjegyzések
1. A vámhatóság megkívánhatja, hogy a szabadterület zárt legyen, korlátozásokat állapíthat meg a belépésre vonatkozóan és hivatalos órákat jelölhet ki.
2. A vámhatóság ellenőrzés céljából
– a szabadterület belépési helyeit állandó vagy időszakos felügyelet alatt tarthatja;
– megkívánhatja a szabadterületre árukat beszállító személytől, hogy az áruk mozgásának ellenőrizhetősége érdekében megfelelő nyilvántartásokat vezessenek;
– szúrópróbaszerűen ellenőrizheti a bevitt árukat, annak biztosítása érdekében, hogy azokkal csak engedélyezett műveleteket végezzenek, és hogy nem engedélyezett árukat ne hozzanak be.
4. Kötelező rendelkezés
A vámhatóságnak joga lesz bármikor ellenőrizni a szabadterületre árut beszállító bármely személy létesítményeiben tárolt árukat.
5. Ajánlott gyakorlat
A szabadterületre való bebocsátást ne tegyék attól függővé, hogy az árukat meghatározott mennyiségben hozzák be vagy tárolják.
6. Kötelező rendelkezés
A szabadterületre való bevitelt nem csak közvetlenül külföldről behozott áruk számára teszik lehetővé, hanem a szóbanforgó állam vámterületéről is be lehet oda árukat vinni.
Megjegyzés
A szóbanforgó állam vámterületéről behozandó áruk lehetnek szabad forgalomban vagy feltételes behozatali vám- és illetékmentességet biztosító, vagy kikészítési eljárásban.
7. Kötelező rendelkezés
A szabadterületre bevitelre kerülő olyan áruk után, amelyek kivitel esetén a behozatali vámok és illetékek alóli mentességre vagy ezek visszatérítésére jogosultak, a szabadterületre történt bevitelük után azonnal igény tartható a mentességre vagy a visszatérítésre.
8. Kötelező rendelkezés
A szabadterületre bevitelre kerülő olyan áruk után, amelyek kivitel esetén belső adók és illetékek alóli mentességre vagy ezek visszatérítésére jogosultak, a szabadterületre történő bevitelük után azonnal igény tartható a mentességre vagy a visszatérítésre.
Megjegyzés
A mentesítés vagy a visszatérítés rendszerint a szabadterületre történő bevitelt követően azonnal megtörténik.
Különleges esetekben a mentesítést vagy a visszatérítést az áruknak az állam területéről történő kiviteléhez lehet kötni. Kivételes esetben az áruknak a rendeltetési országba történő megérkezésének igazolását is meg lehet kívánni.
9. Kötelező rendelkezés
A szabadterületre történő bevitelt nem fogják megtagadni az áruk származási, feladási vagy rendeltetési országa alapján.
10. Kötelező rendelkezés
Az áruk szabadterületre történő bevitelét nem tagadják meg azon az alapon, hogy tilalmak vagy korlátozások vonatkoznak rájuk, ide nem értve a közerkölccsel, közbiztonsággal, köz-, állat-, vagy növényegészségüggyel kapcsolatosakat vagy a szabadalmakra, védjegyekre és szerzői jogokra vonatkozókat.
11. Ajánlott gyakorlat
A veszélyes árukat, amelyek feltehetőleg más árukra hatást gyakorolnak, vagy amelyek különleges berendezéseket igényelnek, csak a megfelelően kialakított szabadterületre viszik be.
12. Kötelező rendelkezés
Ha a külföldről közvetlenül a szabadterületre bevitt olyan áruk vonatkozásában, amelyek a szóbanforgó állam vámterületén nem haladnak át, a vámszerveknek okmányt kell benyújtani, akkor csak egy kereskedelmi vagy hivatalos okmány (kereskedelmi számla, fuvarlevél, szállítójegy stb.) benyújtását kívánják meg, amely a szóbanforgó áruk fő jellemzőit tartalmazza.
13. Ajánlott gyakorlat
A szóbanforgó állam vámterületéről vagy tranzitból a szabadterületre történő bevitelhez csak a kivitelnél, újrakivitelnél vagy tranzitnál szokásos árunyilatkozatot kívánják meg.
14. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság az áruknak szabadterületre történő bevitelekor nem kíván meg biztosítékot.
15. Kötelező rendelkezés
Ha a vámhatóság ellenőrzi a szabadterületre bevitelre szánt árukat, akkor csak olyan műveleteket végeznek, amelyeket a vámszervek által végrehajtandó jogszabályok betartásának biztosítása érdekében szükségesnek tartanak.
Megjegyzés
A vámszervek különösképpen azt vizsgálhatják, hogy az áruk a szabadterületre bevihető fajtájúak legyenek és a vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat betartsák.
16. Kötelező rendelkezés
A berakáson, kirakáson, átrakáson és raktározáson túlmenően a kereskedelmi szabadterületre beszállított árukkal el lehet végezni az állaguk megőrzéséhez szükséges műveleteket, a csomagolás vagy a piaci minőség javításához szükséges kezelést vagy szállításra való előkészítést úgymint a csomagok szétválasztása vagy összerakása, válogatás és osztályozás, átcsomagolás.
17. Kötelező rendelkezés
Azokat a kikészítési műveleteket, amelyeket az ipari szabadterületre bevitt árukkal lehet végezni, az illetékes hatóságok általánosságban és/vagy részleteiben az egész szabadterületre érvényes szabályzatban vagy a műveleteket végző vállalatnak adott engedélyben állapítják meg.
Megjegyzés
Kikészítési műveletek elvégzésének jogát ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy az illetékes hatóságok a javasolt műveleteket a nemzetgazdaság szempontjából előnyösnek ítéljék meg.
18. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás állapítja meg azokat az eseteket, amikor a szabadterületen belül felhasználandó áruk vám- és illetékmentesen vihetők be, továbbá megállapítja az erre vonatkozó követelményeket.
Megjegyzések
1. A bevitt árukat nemcsak a behozatali vámok és illetékek, hanem a belső adók és illetékek alól is mentesíteni lehet.
2. A szállítás, raktározás és kikészítés céljára kizárólag a szabadterületen felhasználandó felszerelésnek is lehet vám- és illetékmentességet biztosítani.
19. Kötelező rendelkezés
Lehetővé teszik a szabadterületre bevitt áruk tulajdonjogának átruházását.
Megjegyzés
1. A szabadterületen meg lehet tiltani a kiskereskedelmi értékesítést.
2. A szabadterületre bevitt árukat fel lehet használni hajók és repülőgépek ellátására.
20. Kötelező rendelkezés
Lehetővé teszik a szabadterületre bevitt áruknak a vámfelügyelet melletti megsemmisítését vagy kereskedelmi szempontból értéktelenné tételét.
21. Kötelező rendelkezés
Az áruknak a szabadterületen való tartózkodás időtartamát nem korlátozzák.
22. Kötelező rendelkezés
Ha az olyan áruk vonatkozásában, amelyeket a szabadterületről történő kivitel után közvetlenül külföldre visznek anélkül, hogy a szóbanforgó állam vámterületén áthaladnának, a vámszerveknek okmányt kell benyújtani, akkor csak egy szokásos kereskedelmi vagy hivatalos okmány (kereskedelmi számla, fuvarlevél, szállítójegy stb.) benyújtását kívánják meg, amely tartalmazza a szóbanforgó áru fő jellemzőit.
23. Kötelező rendelkezés
A szabadterületről történő kivitel után a szóbanforgó állam vámterületére bevitt árukhoz csak ahhoz a vámeljáráshoz szükséges árunyilatkozatot kívánják meg, amelyet az árukra alkalmaznak.
24. Ajánlott gyakorlat
Azok az áruk, amelyeknek a szabadterületről a szóbanforgó állam vámterületére történő kivitelét engedélyezik, igényt tarthatnak feltételes mentességre vagy kikészítési eljárásra a közvetlenül külföldről behozott áruk esetén érvényes feltételek szerint.
25. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás állapítja meg azt az időpontot, amelyet azon áruk értékének és mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni, amelyeket a szabadterületről történő kivitel után belföldi használatba lehet venni, továbbá az azokra alkalmazandó behozatali vámokat és illetékeket.
26. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás határozza meg a szabadterületen történt megmunkálás vagy kikészítés után belföldi használatba vett árukat terhelő behozatali vámok és illetékek összegének meghatározásánál alkalmazandó szabályokat.
Megjegyzések
1. A szabadterületen történt kikészítést követően belföldi használatba vett árukat terhelő behozatali vámok és illetékek összegét a felhasznált külföldi árukat a szabadterületre történő beviteli állapotuknak megfelelően terhelő behozatali vámok és illetékek összegére lehet korlátozni, ha hazai eredetű vagy a behozatali vámok és illetékek megfizetése ellenében behozott árukat használtak fel, akkor az áruknak a szabadterületre történő bevitelükkor mentesített vagy visszatérített belföldi adók és illetékek vagy behozatali vámok és illetékek összegére.
2. Különleges kiszabási eljárás állapítható meg, ha a szabadterületen áruk kikészítésénél használt berendezéseket behozatali vám-, és illetékmentesen vitték be.
27. Kötelező rendelkezés
Szabadterület megszüntetése esetén az érdekelt személyeknek megfelelő időt biztosítsanak az árukkal való új rendelkezés megvalósítására.
28. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság biztosítja, hogy a szabadterületeken alkalmazott szabályokkal kapcsolatos minden adat bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhető legyen.
Bizonyos árukat jellegük vagy a szállításukkal kapcsolatos különleges körülmények miatt, gyorsan kell egyik országból a másikba szállítani és a lehető legrövidebb idő alatt kell vámkezelni. Ez vonatkozik pl. a katasztrófák esetén küldött segélyszállítmányokra, kivételes körülmények között szükséges cserealkatrészekre vagy felszerelésre, romlandó árukra, újságokra és híradófilmekre.
Elvileg a vámellenőrzések és alakiságok egyaránt vonatkoznak a sürgős küldeményekre és a szokásos áruszállítmányokra, ugyanakkor sok vámigazgatás a sürgős küldemények vámkezelésével kapcsolatban nagyobb kedvezményeket biztosít, az államkincstár érdekeinek biztosítása és az esetleges tilalmak és korlátozások betartása mellett.
E melléklet előírásai a sürgős küldemények vámkezelésével kapcsolatos vámalakiságokra vonatkoznak, szállításuk bármely szakaszában, kivitelkor, tranzitban vagy behozatalkor. Általában azonban a melléklet csak a más áruk szokásos vámkezelésére vonatkozó előírásokhoz képest a sürgős küldeményeknek nyújtott nagyobb kedvezményekkel foglalkozik.
A melléklet számos különleges előírást tartalmaz a természeti csapások (pl. földrengések) és hasonló katasztrófák (pl. gátszakadások) által sújtottaknak segélyként szállított küldeményekre vonatkozóan. Ezen előírások azonban nem vonatkoznak a háborúkra és más hasonló konfliktusokkal kapcsolatos katasztrófák esetén szállított küldeményekre.
A melléklet a postán küldött árukra sem vonatkozik.
E melléklet alkalmazása szempontjából:
a) a „sürgős küldemény” kifejezés olyan árukat jelent, amelyek:
– jellegük;
– segélyszállítmány voltuk;
– igazoltan sürgős igényt kielégítő voltuk
miatt elsőbbségük biztosítására és gyors vámkezelésére van szükség;
b) a „segélyszállítmány” kifejezés árukat – úgymint gépjárművek és más szállítóeszközök, élelmiszerek, gyógyszerek, takarók, sátrak, előregyártott házak vagy más elsődleges fontosságú áruk – jelent, amelyeket elemi csapások vagy más katasztrófák által sújtottaknak segélyként szállítanak;
c) a „vámok és illetékek” kifejezés a vámilletékeket és minden más olyan illetéket, adót, díjat vagy más járulékot jelent, amelyet az áruk behozatalakor vagy kivitelekor vagy evvel kapcsolatban szednek be, kivéve azon díjakat és járulékokat, amelyek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségére van korlátozva;
d) az „árunyilatkozat” kifejezés a vámszervek által előírt formában tett nyilatkozatot jelent, amelyben az érdekelt személyek közlik az árukra alkalmazni kért vámeljárást, és azon adatokat, amelyeket a vámszervek ezen eljárás alkalmazásához megkívánnak;
e) a „nyilatkozatot tevő” kifejezés az árunyilatkozatot aláíró személyt jelenti; vagy azt, akinek a nevében aláírják;
f) az „áruvizsgálat” kifejezés az áruk belső vizsgálatát jelenti, amelynek során a vámszervek meggyőződnek arról, hogy az áruk jellege, eredete, állapota, mennyisége és értéke egyezik az árunyilatkozatban megadott adatokkal;
g) a „biztosíték” kifejezés olyasmit jelent, amely biztosítja a vámszervek számára, hogy a velük szemben fennálló kötelezettségeket teljesíteni fogják. A biztosíték „általános”, ha számos műveletből keletkező kötelezettségek teljesítését biztosítja;
h) a „vámkezelés” kifejezés az áru kiviteléhez, belföldi forgalomba bocsátáshoz vagy más vámeljárás alá vonásához szükséges vámalakiságok teljesítését jelenti;
ij) a „kiadás” kifejezés azt a műveletet jelenti, amikor a vámszervek engedélyezik a vámkezelt áruknak az érdekelt személyek rendelkezésére való bocsátását;
k) a „személy” kifejezés egyaránt jelent természetes vagy jogi személyt, hacsak a szöveg-összefüggés másként nem kívánja.
1. Kötelező rendelkezés
A sürgős küldemények vámkezelését e melléklet előírásai határozzák meg.
2. Kötelező rendelkezés
A hazai törvényhozás állapítja meg azon körülményeket, amikor e melléklet előírásai alkalmazandók, valamint a sürgős küldemények vámkezelésekor teljesítendő feltételeket és végrehajtandó vámalakiságokat.
Megjegyzés
A segélyszállítmányokon kívül a melléklet előírásai rendszerint a következő árukra vonatkoznak:
Olyan áruk, amelyeknek jellegüknél fogva gyors vámkezelésre van szükségük
– testi szervek, vér, vérplazma;
– romlandó orvosi kutatóanyagok és etiológiai hatóanyagok;
– sugárzó anyagok;
– élőállatok;
– romlékony áruk, úgymint hús, hal, tej és tejtermékek, tojás, gyümölcs, margarin, zöldség és más élelmiszer, élő növény és vágott virág;
– újságok és folyóiratok;
– híranyagok, úgymint hangszalagok, videoszalagok, filmek és más felvételek.
Olyan áruk, amelyeknek gyors vámkezelése szükséges, ha igazoltan sürgős igényt elégítenek ki:
– gyógyszerek és oltóanyagok;
– cserealkatrészek;
– tudományos és orvosi felszerelés;
– tűzoltó és mentőfelszerelés;
– kutató, vizsgáló- és mentőfelszerelés baleseteknél történő felhasználásra;
– sajtómunkához vagy rádiós vagy televíziós közvetítéshez szükséges felszerelés;
– mozi és más szakmai felszerelés.
3. Kötelező rendelkezés
A sürgős küldemények elsőbbséget élveznek, vámkezelésüket a lehető leggyorsabban elvégzik, és a vámellenőrzést arra a minimumra csökkentik, amely azon törvények és szabályok érvényesítésének biztosításához szükséges, amelyek végrehajtásáért a vámszervek felelősek.
4. Kötelező rendelkezés
A sürgős küldemények vámkezelésekor a vámhatóság figyelembe vesz olyan tényezőket, mint a küldemény sürgősségi foka, a küldemény jellege és mértéke és az egyedi körülmények. Minden esetben abszolút elsőbbséget biztosítanak a segélyküldeményeknek.
5. Kötelező rendelkezés
A sürgős küldemények vámkezelésére vonatkozó előírásokat akkor is alkalmazni kell, ha a küldeményben levő áruk vámtranzitból, vámraktárból vagy szabadterületről származnak.
a) Az árunyilatkozat benyújtásának ideje
6. Kötelező rendelkezés
A nyilatkozatot tevő kérésére a vámhatóság, általa nyomósnak tekintett indokok alapján, amennyire adminisztratív felépítése megengedi, lehetővé teszi az árunyilatkozatnak a vámhivatalok hivatalos idején kívüli benyújtását, az evvel kapcsolatban keletkező bármely költség a nyilatkozatot tevőre hárítható át. Segély- vagy humanitárius jellegű küldemények esetén a vámhatóság mindig biztosítja ezt a kedvezményt.
b) Árunyilatkozat benyújtása sürgős küldemények megérkezése előtt
7. Kötelező rendelkezés
A nyilatkozatot tevőt felhatalmazzák, hogy az árunyilatkozatot a sürgős küldeménynek a vámhivatalhoz való beérkezése előtt nyújtsa be.
c) Árunyilatkozat időszakonkénti benyújtása
8. Kötelező rendelkezés
Ha ugyanaz a személy gyakran vámkezeltet sürgős küldeményeket, akkor a vámhatóság lehetővé teszi, hogy egy adott időszakban az e személy által vámkezeltetett összes ilyen küldeményt egyetlen árunyilatkozat fedezze.
Megjegyzések
1. A vámhatóság e kedvezmény biztosításakor megkívánhatja, hogy a nyilatkozatot tevő megfelelő nyilvántartásokat vezessen, és hogy a szükséges ellenőrző intézkedéseket meg lehessen tenni.
2. A vámhatóság e kedvezmény biztosítása esetén megkívánhatja a nyilatkozatot tevőtől, hogy minden egyes sürgős küldemény vámkezelésekor nyújtson be egy olyan kereskedelmi vagy hivatalos okmányt (kereskedelmi számla, fuvarlevél, szállítólevél stb.), amely a szóban forgó sürgős küldemény főbb adatait tartalmazza.
d) Az árunyilatkozatra vonatkozó követelmények
9. Kötelező rendelkezés
Intézkedést hoznak a sürgős küldemények vámkezelésekor alkalmazandó egyszerűsített árunyilatkozati eljárásról.
Megjegyzések
1. Bizonyos esetekben, ha egyszerűsített árunyilatkozatot fogadtak el, a vámhatóság mégis megkívánhatja részletesebb adatok későbbi közlését.
2. Abban az esetben, ha egyes személyek csak alkalmilag vámkezeltetnek sürgős küldeményeket, vagy a vámok és illetékek csekély jelentőségűek, a hazai törvényhozás lehetővé teheti a szóbeli nyilatkozatadást.
e) Sürgős küldemények vámkezelése a vámhivatal hivatalos idején kívül
10. Kötelező rendelkezés
A nyilatkozatot tevő kérésére a vámhatóság, általa nyomósnak tekintett indokok alapján, amennyire adminisztratív felépítése megengedi, lehetővé teszi a sürgős küldeményeknek a vámhivatalok hivatalos idején kívüli vámkezelését, az evvel kapcsolatban felmerülő bármely költség a nyilatkozatot tevőre hárítható át. Segély-, vagy humanitárius jellegű küldemények esetén a vámhatóság mindig biztosítja ezt a kedvezményt.
f) Sürgős szállítmányok vizsgálata
11. Kötelező rendelkezés
Ha a vámhatóság gyakorolja a sürgős küldemények vizsgálatára vonatkozó jogát, akkor a vizsgálat terjedelmét annyira korlátozza, amennyi azon törvények és szabályok érvényesítésének biztosításához szükséges, amelyek végrehajtásáért a vámszervek felelősek.
Megjegyzés
A vámhatóság tovább csökkentheti a vizsgálat gyakoriságát és terjedelmét, amikor a szóban forgó árukat és körülményeket már jól ismerik (pl. újságok, folyóiratok, híranyagok stb. rendszeres vámkezelése esetén).
g) Sürgős küldemények kiadása
12. Kötelező rendelkezés
Ha a vámhatóság biztosítottnak látja, hogy a nyilatkozatot tevő megfelelően eleget fog tenni a sürgős küldemények vámkezelésével kapcsolatos összes alakiságoknak, akkor az ilyen küldeményeket az árunyilatkozat benyújtása előtt kiadja, feltéve, hogy a nyilatkozatot tevő a szóban forgó küldemény főbb adatait tartalmazó és a vámszervek számára elfogadható kereskedelmi vagy hivatalos okmányt nyújt be.
Megjegyzések
1. A vámhatóság a kiadás feltételéül szabhatja meg, hogy a lényegesnek tartott kísérő okmányokat benyújtsák és a hazai törvényhozás által előírt ellenőrzéseket (köz-, növény-, állategészségügyi stb.) az illetékes szervek elvégezzék.
2. A nyilatkozatot tevőtől megkívánható biztosíték nyújtása a vámszervekkel szemben fennálló kötelezettségei teljesítése céljából.
h) Sürgős küldemények vizsgálata és kiadása a vámhivatalon kívül
13. Kötelező rendelkezés
A nyilatkozatot tevő kérésére a vámhatóság, általa nyomósnak tekintett indokok alapján, amennyire adminisztratív felépítése megengedi, lehetővé teszi sürgős küldemények vámhivatalon kívül történő vizsgálatát és kiadását; az evvel kapcsolatban felmerülő bármely költség a nyilatkozatot tevőre hárítható át. Segély vagy humanitárius jellegű küldemények esetén a vámhatóság mindig biztosítja ezt a kedvezményt.
Megjegyzések
1. A körülményeknek megfelelően a sürgős küldemények vámkezelhetők és kiadhatók az érdekelt személy helyiségeiben, megfelelő felszereléssel rendelkező helyiségekben, nem abban a vámhivatalban, ahol a sürgős küldeményeket vámkezelni szokták, vagy a rendeltetési helyen.
2. Azok az esetek, amikor intézkedések tehetők a vámhivatalon kívüli vámkezelésre és kiadásra, magukba foglalják a következőket: segélyküldemények, gyógyszerek, steril orvosi kutatóanyagok, ömlesztett küldemények szállítótartályokban, cserealkatrészek és olyan áruk, amelyek a rendeltetési helyen történő kirakás előtt megfelelően nem vizsgálhatók meg és nem adhatók ki.
ij) Azonosítási intézkedések
14. Kötelező rendelkezés
Ha a vámhatóság szükségesnek tartja a sürgős küldemények azonosítását, pl. vámtranzit vagy ideiglenes behozatal esetén, akkor azonossági jeleket (zárak, bélyegek, átlyukasztott jelek stb.) csak akkor fog alkalmazni, ha a sürgős küldemények nem azonosíthatók könnyen külföldi zárak, állandó jellegű jelek, számok vagy jelzések vagy leírás segítségével.
k) Vámok és illetékek elhalasztott megfizetése
15. Kötelező rendelkezés
A sürgős küldeményeket vámkezeltető személyeket felhatalmazzák a vámok és illetékek kifizetésének kamatmentes elhalasztására.
Megjegyzések
1. Az ilyen kedvezményben részesített személytől megkívánható a vámhatóság által megállapított összegű biztosíték nyújtása.
2. Elfogadható biztosíték helyett a vámok és illetékek megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás is, különösen nem kereskedelmi jellegű műveletek esetében.
16. Kötelező rendelkezés
Az az időpont, amikorra a vámok és illetékek megfizetése elhalasztható, legalább tizennégy nappal az után a nap után lesz, amikor a kiszabható vámok és illetékek összegének megfizetése egyébként esedékes lenne.
Megjegyzések
1. Minden egyes vám- vagy illetékfajtára eltérő halasztás állapítható meg.
2. A vámhatóság hozzájárulhat, hogy a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatban egy adott időszakban keletkezett vámokat és illetékeket egy meghatározott időpontban fizessék meg.
a) Vámkezelés
17. Kötelező rendelkezés
Segélyküldemények vámkezelésekor nem lesznek tekintettel az áruk származási országára, az érkezési országra vagy a rendeltetési országra.
b) Kivitel
18. Kötelező rendelkezés
Ha a segélyküldeményhez kiviteli árunyilatkozatot kívánnak meg, akkor a vámszervek, általános szabályként, e nyilatkozatot elfogadják a küldemény tartalmának és felhasználási céljának igazolásaként.
19. Ajánlott gyakorlat
Segélyküldemények esetében el kell tekinteni bármely gazdasági tilalom vagy korlátozás alkalmazásától és bármely egyébként fizetendő kiviteli vámtól vagy illetéktől.
20. Kötelező rendelkezés
A segélyküldemények szállításának későbbi szakaszaiban történő késlekedésének megelőzése érdekében a kiviteli ország vámhatósága az érdekelt személy kérésére:
a) megvizsgálja, adott esetben véletlenszerű ellenőrzésekkel, a segélyküldemények tartalmát egy részletes jegyzék alapján, és e vizsgálat eredményeit a jegyzéken igazolja;
b) ha lehetséges és helyénvaló, az ilyen küldeményeket vámzárral látja el.
c) Tranzit
21. Kötelező rendelkezés
A segélyküldemények vámtranzitjánál a lehetőségekhez képest nem kívánnak meg a vámokkal és illetékekkel kapcsolatos biztosítékokat, és az elengedhetetlenül szükséges okmányok fedezetével bonyolódik le.
22. Kötelező rendelkezés
A vámtranzitban levő segélyküldeményeket a vámhatóság nem vizsgálja meg, hacsak olyan különleges körülmények nem állnak fenn, amelyek a vizsgálatot elengedhetetlenné teszik.
d) Behozatal
23. Kötelező rendelkezés
A segélyküldeményeket az árunyilatkozat benyújtása előtt kiadják, ha a vámhatóság biztosítottnak látja, hogy a nyilatkozatot tevő megfelelően eleget fog tenni az áruk vámkezelésével kapcsolatos valamennyi alakiságnak.
24. Kötelező rendelkezés
A behozatali ország vámhatósága, szabályként, a segélyküldemény tartalmának igazolásaként elfogadja a kiviteli ország vámhatósága által a 20. kötelező rendelkezésnek megfelelően igazolt részletes jegyzéket.
25. Ajánlott gyakorlat
Lehetővé teszik az engedélyezett szervezet által ajándékként kapott küldeményeknek az ilyen szervezetek által vagy ellenőrzésük mellett történő felhasználását vagy az általuk vagy felügyeletük mellett történő ingyenes szétosztását behozatali vám- és illetékmentesen és gazdasági behozatali tilalmak vagy korlátozások alkalmazása nélkül.
Megjegyzések
1. Az illetékes hatóságok rendszerint azokat a szervezeteket engedélyezik, amelyek a segélyküldemények fogadásáért és szétosztásáért felelősek. Az ezen engedélyezett szervezetekkel kapcsolatos adatokat és a segélyküldemények érkezése esetén alkalmazandó eljárást az illetékes vámhivatalok tudomására hozzák, annak érdekében, hogy a mellékletnek a segélyküldeményekre vonatkozó előírásait haladéktalanul alkalmazhassák.
2. Ezen ajánlott gyakorlat előírásai nem gátolják a vámhatóságot abban, hogy a szóban forgó szervezetek által használat után eladott áru tekintetében a behozatali vámokat és illetékeket beszedjék.
26. Kötelező rendelkezés
Az engedélyezett szervezeteknek ingyenesen kölcsönzött felszerelést tartalmazó segélyküldeményeknek ideiglenes behozatalt engedélyeznek, biztosíték megkövetelése nélkül, az elengedhetetlenül szükséges okmányok fedezetével.
Megjegyzés
Az engedélyezett szervezettől megkívánható az ilyen felszerelés újrakivitelére vonatkozó kötelezettségvállalás.
27. Kötelező rendelkezés
Segélyküldemények esetében a vámhivatal hivatalos idején kívüli vizsgálat vagy a vámhivatal helyiségein kívüli vizsgálat és kiadás kapcsán a vámhatóság a rendszerint felszámított díjaktól eltekint.
28. Kötelező rendelkezés
A vámhatóság biztosítja, hogy a sürgős küldeményekkel kapcsolatos kedvezményekre vonatkozó adatok bármely érdekelt személy számára könnyen hozzáférhetők lesznek.”
3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az egyezményhez való csatlakozás alkalmából a következő nyilatkozatot tette:
„A Magyar Népköztársaság felhívja a figyelmet arra, hogy az egyezmény 13. Cikke ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XV. ülésszakán, 1960. december 14-én elfogadott, a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szóló 1514. számú határozatával.”
4. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1982. március 18. napjától kell alkalmazni.
(2) * A törvényerejű rendelet végrehajtásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
