A jogszabály mai napon ( 2019.10.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1984. évi 14. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és Spanyolország között Budapesten, 1982. február 24-én aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről * 

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Madridban, 1984. július 9-én megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és Spanyolország között Budapesten, 1982. február 24-én aláírt konzuli egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„KONZULI EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság és Spanyolország között

A Magyar Népköztársaság és Spanyolország

attól az óhajtól vezérelve, hogy szélesítsék a baráti kapcsolatokat és fejlesszék a két állam közötti konzuli kapcsolatokat,

elhatározták, hogy konzuli egyezményt kötnek, és ebből a célból kinevezték megbízottaikat,

akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

I. fejezet

Meghatározások

1. Cikk

(1) Ennek az Egyezménynek az alkalmazása körében a következő kifejezéseken az alábbiakat kell érteni:

a) „konzuli képviselet” minden főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus, konzuli ügynökség;

b) „konzuli terület” az a terület, ahol a konzuli képviselet konzuli feladatok végzésére jogosult;

c) a „konzuli képviselet vezetője” az a személy, akit megbíztak azzal, hogy e minőségében tevékenykedjék;

d) „konzuli tisztviselő” minden olyan személy - ideértve a konzuli képviselet vezetőjét is -, akit e minőségben megbíztak azzal, hogy konzuli feladatokat végezzen;

e) „konzuli alkalmazott” a konzuli képviseleten igazgatási vagy műszaki munkakörben alkalmazott minden személy;

f) a „kisegítő személyzet tagja” a konzuli képviseleten kisegítő munkakörben alkalmazott minden személy;

g) a „konzuli képviselet tagjai” a konzuli tisztviselők, a konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai;

h) a „konzuli személyzet tagjai” a konzuli képviselet vezetőjét kivéve a konzuli tisztviselők, valamint a konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai;

i) a „magánszemélyzet tagja” a konzuli képviselet valamely tagjának kizárólagos magánszolgálatára alkalmazott személy;

j) „konzuli helyiségek” a kizárólag a konzuli képviselet céljaira használt épületek vagy épületrészek és az ezekhez tartozó telkek, tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetükre;

k) „konzuli irattár” a konzuli képviselet minden irata, okmánya, levelezése, könyve, filmje, hangszalagja, nyilvántartása és rejtjelanyaga, valamint az ezek védelmére és őrzésére szolgáló iratszekrények és egyéb bútorok;

l) „családtag” a konzuli képviselet tagjának háztartásában élő rokona, így gyermekei, felmenő ági és munkaképtelen nagykorú közeli rokonai, akik tőle anyagilag függenek;

m) „repülőgép” a küldő államban lajstromozott légijármű, a katonai repülőgép kivételével;

n) „hajó” a küldő állam lobogójának kitűzésére jogosult hajó, kivéve a hadihajót.

(2) A konzuli képviselet vezetői az alábbi négy osztály valamelyikébe tartozhatnak: főkonzulok, konzulok, alkonzulok és konzuli ügynökök.

II. fejezet

Konzuli képviselet létesítése, konzuli tisztviselők kinevezése

2. Cikk

(1) Konzuli képviseletet a fogadó állam területén annak egyetértésével lehet létesíteni.

(2) A küldő és a fogadó állam kölcsönösen megállapodik a konzuli képviselet rangjában, székhelyében és konzuli kerületében, valamint a konzuli képviselet létszámában.

(3) A küldő állam a fogadó állam hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a konzuli képviselet székhelyét, rangját, sem a konzuli kerületét.

(4) Alkonzulátus vagy konzuli ügynökség megnyitásához a fogadó állam hozzájárulása szükséges.

(5) Ugyancsak a fogadó állam előzetes hozzájárulása szükséges a meglevő konzuli képviselethez tartozó hivatal megnyitásához is, annak székhelyén kívül.

(6) E cikk alkalmazása során a viszonosság elve alapján kell eljárni.

3. Cikk

(1) A konzuli képviselet vezetőjét a küldő állam patenssel látja el, amely tartalmazza kinevezését, megbízatásának minőségét, a teljes nevét, rangját és a konzuli kerületet.

(2) A küldő állam ezt az okiratot diplomáciai vagy más megfelelő úton juttatja el a fogadó állam kormányához.

(3) A konzuli képviselet vezetője feladatát elláthatja a fogadó állam által exequaturral történt elismerése után.

(4) Az az állam, amely az említett exequatur kiadását megtagadja, nem köteles az elutasítás okáról a küldő államot tájékoztatni.

(5) A konzuli képviselet vezetője az exequatur kiadása előtt is elláthatja ideiglenesen feladatát. Ebben az esetben az Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. Cikk

(1) A küldő állam kellő időben közli a fogadó állammal a konzuli képviselet valamennyi tagjának - kivéve a konzuli képviselet vezetőjének - teljes nevét, rangját.

(2) A konzuli képviselet vezetője tájékoztatja a fogadó állam külügyminisztériumát a konzuli képviselet mindazon tagjainak megérkezéséről, lakcíméről és végleges távozásáról, akik nem a fogadó állam állampolgárai.

(3) A konzuli képviselet vezetője ugyancsak tájékoztatja a fogadó állam külügyminisztériumát a konzuli képviselet tagjai családtagjának vagy a háztartásában élő bármely személynek érkezéséről, végleges eltávozásáról, valamint arról, hogy valamely személy a család tagjává válik, illetve megszűnik annak lenni.

5. Cikk

A konzuli tisztviselő csak a küldő állam állampolgára lehet.

6. Cikk

(1) Anélkül, hogy döntésének megindokolására kötelezve lenne, a fogadó állam bármikor közölheti a küldő állammal - diplomáciai vagy más megfelelő úton -, hogy visszavonta az exequaturt a konzuli képviselet vezetőjétől, illetve, hogy annak bármely tagja elfogadhatatlan személy.

(2) Az előző bekezdésben említett esetben a küldő állam visszahívja a konzuli képviselet vezetőjét, a konzuli tisztviselőt vagy a konzuli alkalmazottat, illetve a kisegítő személyzet tagját. Ha a küldő állam ésszerű határidőn belül nem teljesíti ezt a kötelezettségét, a fogadó állam megtagadhatja, hogy az érintett személyt a konzuli képviselet vezetőjének, illetve tagjának tekintse.

(3) A fogadó állam a konzuli képviselet tagjává kinevezett személyt elfogadhatatlannak nyilváníthatja a területére érkezése előtt, vagy ha már ott tartózkodik, a konzuli képviseleten való hivatalba lépése előtt. Ilyen esetben a küldő államnak a kinevezést vissza kell vonnia.

III. fejezet

Konzuli feladatok

7. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő előmozdítja a kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között, előmozdítja a köztük levő baráti kapcsolatokat.

(2) A konzuli tisztviselő a fogadó államban megfelelően védelmezi a küldő állam és állampolgárai, valamint jogi személyei jogait és érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretek között.

8. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő feladatainak gyakorlása során szóban és írásban fordulhat

a) konzuli kerületének illetékes helyi hatóságaihoz;

b) a fogadó állam illetékes központi hatóságaihoz, ha ezt annak törvényei, szokásai és jogszabályai lehetővé teszik.

(2) Rendkívüli esetekben a konzuli tisztviselő a fogadó állam hozzájárulásával konzuli kerületén kívül is gyakorolhatja feladatait.

(3) A konzuli tisztviselő a küldő állam törvényeivel és jogszabályaival összhangban konzuli illetéket szedhet.

A konzuli illeték a fogadó államban mentes minden adó és illeték alól.

9. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a konzuli kerületben jogosult:

a) a küldő állam állampolgáraira vonatkozóan anyakönyvi bejegyzéseket eszközölni és ezekről igazolást kiadni;

b) a küldő állam törvényeinek és jogszabályainak megfelelően közreműködni házasságkötésnél, ha mindkét fél a küldő állam állampolgára. A konzuli tisztviselő a házasságkötésről haladéktalanul tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságait.

(2) Az e cikkben foglalt rendelkezések nem mentesítik a küldő állam érintett állampolgárait az alól, hogy a fogadó állam törvényei és jogszabályai által a születés, az elhalálozás és a házasságkötés bejelentésére vonatkozó kötelezettségnek eleget tegyenek.

10. Cikk

A konzuli tisztviselő konzuli kerületében

a) nyilvántartásba veheti a küldő állam állampolgárait;

b) a küldő állam állampolgárai részére útlevelet vagy más úti okmányt állíthat ki és ezek érvényességét meghosszabbíthatja;

c) vízumot bocsáthat ki és annak érvényességét meghosszabbíthatja azon személyek részére, akik a küldő államba kívánnak utazni.

11. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a konzuli kerületben jogosult:

a) írásba foglalni, hitelesíteni és átvenni a küldő állam állampolgárának nyilatkozatait, feltéve, hogy ezek nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival;

b) írásba foglalni, hitelesíteni és megőrzésre átvenni a küldő állam állampolgárainak végrendeleteit;

c) írásba foglalni, hitelesíteni és felülhitelesíteni a küldő állam állampolgárai között létrejött szerződéseket, valamint ezek egyoldalú nyilatkozatait, feltéve, hogy e szerződések vagy okiratok nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival. A konzuli tisztviselő azonban a fogadó állam területén levő ingatlanok megszerzésére, illetőleg átruházására irányuló szerződéseket vagy okiratokat nem hitelesíthet, illetőleg felülhitelesítést nem végezhet;

d) írásba foglalni és hitelesíteni a küldő állam és a fogadó állam állampolgárai között létrejött olyan szerződéseket, amelyeknek jogi hatása kizárólag a küldő állam területén érvényesül, vagy ott kell teljesíteni, feltéve, hogy ezek nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival;

e) fordítani és hitelesíteni a küldő állam vagy a fogadó állam hatóságaitól, vagy hivatalos személyeitől származó bármilyen okiratot; e fordítások ugyanolyan érvénnyel bírnak, mintha azokat a két állam valamelyikének hiteles fordítója készítette volna;

f) bármilyen okiraton hitelesíteni a küldő állam állampolgárának aláírását, feltéve, hogy az irat tartalma nem ellentétes a fogadó állam jogszabályaival;

g) megőrzésre átvenni a küldő állam állampolgára tulajdonát képező vagy annak szánt készpénzt, értékpapírt vagy egyéb vagyontárgyakat, feltéve, hogy ez nem ellentétes a fogadó állam jogszabályaival.

(2) A konzuli tisztviselő által az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kiállított, hitelesített vagy felülhitelesített okiratok a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentőséggel és bizonyító erővel rendelkeznek, mint a fogadó állam illetékes hatósága által kiállított, hitelesített vagy felülhitelesített okiratok.

(3) A konzuli tisztviselő által az e cikkben felsorolt feladatainak teljesítése során átvett készpénz, értékpapír vagy egyéb vagyontárgyak csak a fogadó állam jogszabályaival összhangban vihetők ki a fogadó államból.

12. Cikk

A konzuli tisztviselő szükség esetén a fogadó állam bíróságának, vagy más illetékes hatóságának a küldő állam állampolgára számára és a távollevő állampolgára vagyonának kezelésére gyám, illetőleg gondnok kijelölését javasolhatja érdekeinek védelmére.

13. Cikk

(1) Ha a küldő állam állampolgára a fogadó államban meghalt, erről az utóbbi illetékes hatósága haladéktalanul értesíti a küldő állam konzuli képviseletét és illetékmentesen megküldi a halotti anyakönyvi kivonatot.

(2) Ha a fogadó állam hatósága arról szerez tudomást, hogy bármely állampolgárságú személy után a fogadó államban olyan hagyaték maradt, amelyben a küldő állam állampolgára érdekelt, az említett hatóság erről a küldő állam konzuli képviseletét haladéktalanul értesíti.

(3) A fogadó állam illetékes hatósága a (2) bekezdésben említett hagyaték megőrzése érdekében a szóban forgó állam jogszabályai szerint megfelelő intézkedéseket tesz, és ha végrendelet van, annak másolatát megküldi a konzuli képviseletnek, valamint tájékoztatást ad az örökösökre, a hagyaték állagára és értékére vonatkozóan rendelkezésre álló adatokról, továbbá tájékoztatja a konzuli képviseletet arról, hogy az ügyben mikor indul meg az eljárás, illetőleg az eljárás milyen szakaszban van.

(4) A (2) bekezdésben említett hagyaték megőrzése érdekében a konzuli tisztviselő együttműködhet a fogadó állam illetékes hatóságaival, így különösen

a) a hagyatékban bekövetkezhető kár megelőzése érdekében tett intézkedésekben, ideértve az ingóságok eladását is;

b) a hagyatéki gondnok kijelölésében és a hagyaték megőrzésével kapcsolatos egyéb kérdések rendezésében.

(5) Ha a fogadó államban levő hagyatékban a küldő államnak olyan állampolgára érdekelt, aki nem lakik a fogadó államban és ott meghatalmazottja nincs, a konzuli tisztviselő jogosult őt a fogadó állam bíróságai vagy egyéb hatóságai előtt személyesen vagy meghatalmazottja útján képviselni.

(6) Ha a hagyatéki eljárásnak a fogadó állam területén történt lefolytatása után a hagyatékhoz tartozó ingóságok, vagy az ingóságok és ingatlanok eladásából befolyt ellenérték olyan örököst vagy hagyományost illetnek, aki a küldő állam állampolgára és nem a fogadó állam állandó lakosa, továbbá meghatalmazottat sem jelölt meg, az említett vagyontárgyakat, vagy az eladásukból befolyt ellenértéket a küldő állam konzuli képviseletének át kell adni, feltéve, hogy

a) igazolták, hogy az érintett személy valóban örökös, vagy hagyományos;

b) az illetékes hatóságok - ha szükséges - hozzájárultak a hagyatéki vagyontárgyak vagy az eladásukból befolyt ellenérték átadásához;

c) a fogadó állam joga által előírt határidőn belül bejelentett hagyatéki terheket kiegyenlítették, vagy azokra biztosítékot adtak;

d) az öröklési illetéket megfizették, vagy arra biztosítékot adtak.

14. Cikk

(1) Ha a küldő állam olyan állampolgára, aki a fogadó államnak nem állandó lakosa, a fogadó állam területén meghalt, személyi tárgyait minden külön eljárás nélkül átadják a küldő állam konzuli képviseletének, feltéve, hogy a fogadó államban az elhunyt hitelezői által bejelentett követeléseket kielégítették, vagy ezekre biztosítékot adtak.

(2) A konzuli képviselet a fogadó állam törvényeivel és jogszabályaival összhangban jogosult az e cikk (1) bekezdésében és a 13. Cikk (6) bekezdésében említett hagyatéki javak kivitelére.

15. Cikk

A konzuli tisztviselőnek joga van arra, hogy - a fogadó államban érvényben levő gyakorlatnak és eljárásnak megfelelően - a konzuli kerületben a fogadó állam bírósága és más hatóságai előtt a küldő állam olyan állampolgárait képviselje, akik távol vannak, vagy más okból nincsenek abban a helyzetben, hogy a jogaikat és érdekeiket kellő időben megvédjék.

16. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő konzuli kerületében szabadon érintkezhet a küldő állam állampolgáraival, tanácsokkal láthatja el őket, segítséget nyújthat nekik, ideértve szükség esetén a jogi segítség nyújtására tett intézkedéseket is. A fogadó állam semmilyen módon nem akadályozza a küldő állam állampolgárát abban, hogy annak konzuli képviseletével érintkezésbe lépjen, illetőleg azt felkeresse.

(2) A fogadó állam hatóságai kötelesek késedelem nélkül, de legkésőbb három napon belül tájékoztatni a küldő állam konzuli képviseletét, ha ennek az államnak állampolgárát őrizetbe vették, letartóztatták vagy személyi szabadságában bármely formában korlátozták.

(3) Ha a küldő állam állampolgárát őrizetbe veszik, letartóztatják, szabadságvesztés-büntetés letöltése céljából fogva tartják, vagy személyi szabadságában bármilyen más formában korlátozzák, a konzuli tisztviselő késedelem nélkül, de legkésőbb a kényszerintézkedés foganatosításától számított négy napon belül meglátogathatja és érintkezésbe léphet vele.

(4) A konzuli tisztviselő jogosult ésszerű időközönként meglátogatni a küldő állam őrizetbe vett, letartóztatásban levő, szabadságvesztés-büntetését töltő vagy személyi szabadságában bármely más formában korlátozott állampolgárát és beszélhet vele.

(5) Az e cikk előző bekezdéseiben említett jogokat a fogadó állam törvényeivel és más jogszabályaival összhangban kell gyakorolni, úgy azonban, hogy az említett törvények és jogszabályok e jogok érvényesülését ne hiúsítsák meg.

17. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a fogadó állam törvényeivel és jogszabályaival összhangban segítséget nyújthat a küldő állam repülőgépeinek és azok személyzetének, velük érintkezésbe léphet, szükség esetén a repülőgép fedélzetén is.

(2) A konzuli tisztviselő segítségért fordulhat a fogadó állam illetékes hatóságaihoz a küldő állam repülőgépével és ennek személyzetével összefüggő bármely ügyben.

18. Cikk

(1) A konzuli képviseletet előzetesen tájékoztatni kell, ha a fogadó állam bíróságának vagy más hatóságának szándékában áll a küldő állam repülőgépének fedélzetén vizsgálatot indítani, az ott levő árut lefoglalni, valamint minden esetben, ha a repülőgép parancsnokát vagy a személyzet bármely tagját kihallgatni szándékozik.

(2) Sürgős esetben, vagy ha a vizsgálatra a parancsnok kérésére került sor, amint lehetséges, a konzuli képviseletet értesíteni kell.

(3) A fogadó állam hatóságai a konzuli képviseletet, kérésére, tájékoztatják a konzuli tisztviselő távollétében eszközölt vizsgálatról.

19. Cikk

A 17. és 18. Cikkben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a vám-, egészségügyi és idegenrendészeti ellenőrzésre, valamint a repülőtér biztonsága, a kábítószer-kereskedelem és a fegyvercsempészet megakadályozása érdekében tett intézkedésekre.

20. Cikk

Ha a küldő állam repülőgépét a fogadó állam területén baleset éri vagy meghibásodik, a konzuli képviseletet a fogadó állam hatóságai a lehető legsürgősebben értesítik. Ugyancsak tájékoztatást adnak az emberi élet, a repülőgép és a szállítmány megmentésére tett intézkedésekről.

21. Cikk

(1) A konzuli képviseletet előzetesen értesíteni kell azért, hogy a konzuli tisztviselő jelen lehessen, ha a fogadó állam bírósága vagy más hatósága vizsgálatot akar indítani vagy le akarja foglalni a küldő állam hajója fedélzetén levő árukat, valamint minden olyan esetben, amikor ki akarják hallgatni a parancsnokot, tiszteket, vagy a személyzet más tagját.

(2) Ha az eset sürgőssége miatt a konzuli tisztviselőt nem lehetett előzetesen értesíteni a vizsgálatról, vagy ha a vizsgálat a parancsnok kérésére történt, a konzuli képviseletet, amint ez lehetséges, a legrövidebb időn belül értesíteni kell.

(3) Az előző bekezdésben említett esetben, a fogadó állam hatóságai, a konzuli képviselet kérésére, kötelesek tájékoztatást adni az általuk tett intézkedésekről.

22. Cikk

(1) A fogadó állam hatóságai a lehető legrövidebb időn belül értesítik a konzuli képviseletet, ha a küldő állam hajója a fogadó állam vizein hajótörést szenvedett, zátonyra futott vagy veszélyben van. Ugyancsak értesítik a küldő állam konzuli képviseletét, ha a parton vagy annak közelében olyan árut találtak, vagy az a fogadó állam kikötőjébe került, amely a küldő állam állampolgárának tulajdona, és harmadik állam kárt szenvedett hajójának rakománya volt.

(2) A fogadó állam hatóságai ugyancsak értesítik a konzuli képviseletet azokról az intézkedésekről, amelyeket megtettek vagy tervbe vettek a hajó, a fedélzetén levő személyek, a rakomány és egyéb javak, áruk és felszerelés mentése céljából, amely tárgyak a hajóhoz vagy rakományához tartoztak, de attól elszakadtak.

(3) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállása esetén, a küldő állam hajójával kapcsolatban, amennyiben nem lenne jelen a hajó parancsnoka, tulajdonosa, megbízottja, sem a biztosító, és ha a hajó és tartozékai őrzésére, illetőleg ezek feletti rendelkezésre irányuló intézkedéseikben akadályozva lennének, a konzuli képviselet felhatalmazottnak tekinthető a hajó tulajdonosának képviseletében ugyanazon intézkedések meghozatalára, amelyeket a tulajdonos is megtett volna, jelenléte esetében.

(4) E cikk (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók a küldő állam állampolgárai tulajdonában levő árukra, amelyek a hajó rakománya részét képezik.

23. Cikk

A polgári repülésről szóló 17., 19. és a 20. Cikk rendelkezéseit egyaránt alkalmazni kell azokban az esetekben, amelyeket a 21., 22. Cikk nem szabályoz a tengeri és folyami hajózással kapcsolatban.

IV. fejezet

Könnyítések, kiváltságok és mentességek

24. Cikk

A fogadó állam minden könnyítést megad a konzuli képviseletnek feladatai gyakorlásához.

25. Cikk

(1) Ha a konzuli képviselet vezetője bármilyen okból nem gyakorolhatja feladatait, vagy a konzuli képviselet vezetőjének tisztsége ideiglenesen betöltetlen, a küldő állam erre kijelölheti a fogadó államban működő valamelyik konzuli tisztviselőjét, vagy a fogadó államban levő diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének valamely tagját. Az ideiglenes vezető teljes nevét előzetesen diplomáciai vagy más megfelelő úton a fogadó állammal közölni kell.

(2) A konzuli képviselet ideiglenes vezetője élvezi mindazokat a jogokat, könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket az Egyezmény a konzuli képviselet vezetőjének biztosít.

26. Cikk

Ha a küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének valamely tagját bízzák meg a konzuli képviselet ideiglenes vezetésével, az továbbra is élvezi a diplomáciai kiváltságait és mentességeit.

27. Cikk

(1) A fogadó állam köteles törvényeivel és jogszabályaival összhangban megkönnyíteni a küldő államnak azt, hogy területén a konzuli képviselet részére szükséges helyiségeket vegyen vagy béreljen.

(2) A fogadó állam, szükség esetén, segítséget nyújt a konzuli képviselet tagjainak megfelelő lakások megszerzéséhez.

28. Cikk

(1) A konzuli képviselet által használt épületen elhelyezhető a küldő állam címere, valamint a küldő állam és a fogadó állam nyelvén a konzuli képviselet elnevezése.

(2) A küldő állam nemzeti zászlaja kitűzhető a konzuli képviselet épületére, valamint a konzuli képviselet vezetőjének lakására.

(3) A konzuli képviselet vezetője kitűzheti a küldő állam nemzeti zászlaját az általa használt közlekedési eszközökre, amikor azokat hivatalos célból használja.

(4) Az e cikkben biztosított jogok gyakorlása során figyelemmel kell lenni a fogadó állam törvényeire, jogszabályaira és szokásaira.

29. Cikk

(1) A konzuli helyiségek az e cikkben foglalt sérthetetlenséget élvezik.

(2) A fogadó állam hatóságai nem léphetnek be azokba a konzuli helyiségekbe, amelyeket kizárólag a konzuli képviselet céljaira használnak, kivéve, ha ahhoz a konzuli képviselet vezetője, vagy adott esetben a diplomáciai képviselet vezetője hozzájárult. Sürgős esetben, vagy vis maior esetén, amikor e személyek hozzájárulását semmiképpen sem lehet megszerezni, akkor ezt a hozzájárulást a küldő állam pótolhatja.

(3) A fogadó államnak különös kötelessége, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket a konzuli helyiségek védelme érdekében, s ily módon megakadályozza a konzuli képviselet nyugalmának zavarását, méltóságának csorbítását.

(4) A konzuli helyiségeket és berendezéseket közérdekből nem lehet igénybe venni. Ha a konzuli helyiségek kisajátítása szükségessé válik, ez csak a küldő állam előzetes beleegyezése alapján és megfelelő, valamint hatékony kártalanítással történhet, olyképpen, hogy ez ne zavarja a konzuli feladatok ellátását.

(5) A konzuli képviselet vezetőjének magánlakása az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott mentességet élvezi.

30. Cikk

A konzuli irattár elhelyezésétől függetlenül sérthetetlen.

31. Cikk

(1) A fogadó állam megengedi és védelmében részesíti a konzuli képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben. A konzuli képviselet minden megfelelő távközlési eszközt igénybe vehet, beleértve a diplomáciai vagy konzuli futárpostát, s a rejtjelzett üzeneteket, hogy a küldő állam kormányával, diplomáciai képviseleteivel, vagy más konzuli képviseleteivel érintkezhessék, bárhol is legyenek azok. A konzuli képviselet azonban nem létesíthet és nem használhat rádióadó-állomást a fogadó állam hozzájárulása nélkül.

(2) A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezésen a konzuli képviselettel, illetve annak feladataival kapcsolatos levelezést kell érteni.

(3) A konzuli poggyászt alkotó csomagokat a jellegükre utaló látható külső jellel kell ellátni, és azok csak hivatalos levelezést, illetve hivatalos használatra szolgáló tárgyakat tartalmazhatnak.

(4) A konzuli poggyászt sem felnyitni, sem visszatartani nem szabad. Ha a fogadó állam illetékes hatóságainak alapos okuk van annak feltételezésére, hogy a poggyász nem hivatalos levelezést, vagy nem hivatalos használatra szolgáló tárgyakat tartalmaz, a poggyászt visszaküldhetik feladási helyére.

(5) A konzuli futárt olyan hivatalos okmánnyal kell ellátni, amely feltünteti futári minőségét és a konzuli poggyászt alkotó csomagok számát. E személy nem lehet a fogadó állam állampolgára, sem állandó lakosa.

A fogadó állam a konzuli futárt tevékenységének gyakorlása során védelemben részesíti. A konzuli futár személyes sérthetetlenséget élvez, és semmiféle formában nem lehet őt letartóztatni, vagy őrizetbe venni.

(6) A konzuli poggyászt rá lehet bízni olyan repülőgép parancsnokára, amelynek valamely belépésre kijelölt repülőtérre kell érkeznie. A parancsnokot hivatalos okmánnyal kell ellátni, amely feltünteti a poggyászt alkotó csomagok számát, de ő nem tekinthető konzuli futárnak.

A konzuli képviselet - a helyi hatóságok előzetes egyetértésével - megbízhatja valamely tagját a poggyász személyes átvételével.

32. Cikk

A fogadó állam a konzuli tisztviselőt az őt megillető tisztelettel kezeli, és megtesz minden szükséges intézkedést, hogy megakadályozza a személye, szabadsága és méltósága elleni bármilyen támadást.

33. Cikk

(1) A konzuli képviselet vezetője sérthetetlenséget élvez, nem lehet őrizetbe venni, letartóztatni, sem pedig személyes szabadságában más módon korlátozni. Mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól.

(2) A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott mentes a fogadó állam igazságügyi és államigazgatási joghatósága alól hivatali kötelezettsége tekintetében. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók az olyan szerződés kötéséből eredő polgári per esetén, amelyet a konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott nem a küldő állam megbízottjaként indított, nem alkalmazhatók továbbá olyan harmadik személy által indított eljárásban, amelyet gépjármű, vízi- vagy légijármű által a fogadó állam területén bekövetkezett balesetből származó kár miatt indítottak.

E bekezdésben foglalt mentességek a kisegítő személyzet tagját kizárólag hivatalos tevékenységével kapcsolatban illetik meg.

(3) A konzuli tisztviselőt, aki nem a konzuli képviselet vezetője, és a konzuli alkalmazottat nem lehet őrizetbe venni, sem letartóztatni, sem pedig személyes szabadságában bármilyen más módon korlátozni a hivatali tevékenységén kívüli cselekedeteiért, csak a fogadó állam jogszabályai szerint öt évvel vagy annál súlyosabb szabadságvesztés-büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, az illetékes igazságügyi hatóság által hozott jogerős határozat alapján.

(4) A konzuli tisztviselő, aki nem a konzuli képviselet vezetője, vagy a konzuli alkalmazott, ha ellene büntetőeljárás indul a hivatali tevékenységen kívül végzett cselekedeteiért, köteles megjelenni az illetékes hatóság előtt. Az eljárást azonban a konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott hivatalos minőségét figyelembevéve megfelelő tisztelettel kell lefolytatni, és olyan módon - kivéve az e cikk (3) bekezdésében foglalt eseteket -, hogy az a konzuli feladatok ellátását a legkisebb mértékben akadályozza. Ha az e cikk (3) bekezdésében említett körülmények folytán szükségessé válik a konzuli tisztviselő - aki nem a konzuli képviselet vezetője - vagy a konzuli alkalmazott letartóztatása, vele szemben a megfelelő eljárást a legrövidebb időn belül meg kell indítani.

(5) Ha a konzuli képviselet tagját őrizetbe veszik, vagy letartóztatják, vagy ellene büntetőeljárást indítanak, a fogadó állam köteles erről késedelem nélkül értesíteni a konzuli képviselet vezetőjét.

(6) A küldő állam lemondhat a konzuli képviselet valamely tagjának az e cikkben és a 34. Cikkben biztosított kiváltságairól és mentességeiről. Az e cikk (7) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával a lemondásnak minden esetben kifejezettnek kell lennie és azt írásban kell közölni a fogadó állam külügyminisztériumával.

(7) Ha a konzuli képviselet tagja pert indít olyan ügyben, amelyben e cikk alapján joghatóság alóli mentességet élvez az alapkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességre.

(8) A polgári vagy államigazgatási eljárásban a joghatóság alóli mentességről való lemondás nem jelenti azt, hogy a mentességről való lemondás kiterjed a határozat végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekre, ezekre nézve külön lemondás szükséges.

(9) A konzuli képviselet tagját az e cikkben biztosított kiváltságok és mentességek megilletik, feltéve, hogy a küldő állam állampolgára és a fogadó államnak nem állandó lakosa.

(10) A konzuli képviselet vezetőjének, a többi konzuli tisztviselőnek és a konzuli alkalmazottnak az e cikkben biztosított kiváltságai és mentességei megfelelő módon megilletik a háztartásukban élő családtagjaikat, feltéve, hogy a fogadó államnak nem állampolgárai és nem állandó lakosai.

34. Cikk

(1) A konzuli képviselet tagja a fogadó állam igazságügyi és államigazgatási eljárása során tanúként megidézhető. Ha a konzuli tisztviselő az idézésnek nem tesz eleget, vagy megtagadja a tanúvallomást, vele szemben kényszer- vagy büntető intézkedés nem alkalmazható. A konzuli alkalmazott vagy a kisegítő személyzet tagja csak az e cikk (3) bekezdésében meghatározott esetekben tagadhatja meg, hogy az idézésnek eleget tegyen, vagy tanúvallomást tegyen.

(2) A hatóság, amely a konzuli tisztviselőt vagy konzuli alkalmazottat tanúként megidézte, őt feladatai ellátásában nem akadályozhatja. A konzuli tisztviselő tanúvallomását megteheti lakásán vagy a konzuli képviseleten, illetőleg, amennyiben lehetséges, írásbeli nyilatkozatban is.

(3) A konzuli képviselet tagja a feladatai ellátásával összefüggő ügyben tanúvallomás tételére, vagy erre vonatkozó hivatalos levelezés és ügyirat bemutatására nem kötelezhető. A konzuli képviselet tagja megtagadhatja, hogy mint a küldő állam jogának szakértője tanúvallomást tegyen.

35. Cikk

(1) A konzuli képviselet tagja, feltéve, hogy a küldő állam állampolgára és a fogadó államnak nem állandó lakosa, a fogadó államban mentes minden személyes szolgáltatás, közérdekű szolgálat alól, ideértve a honvédelmi szolgálatot és terheket is.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése a konzuli képviselet tagjának háztartásában élő családtagjaira is vonatkozik, feltéve, hogy a fogadó államnak nem állampolgárai és nem állandó lakosai.

36. Cikk

(1) A konzuli képviselet tagja, amennyiben a küldő állam állampolgára és a fogadó államnak nem állandó lakosa, mentes minden olyan kötelezettség alól, amelyet a fogadó állam jogszabályai a külföldiekre nézve a nyilvántartásukkal, továbbá tartózkodásukkal kapcsolatban előírnak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése a konzuli képviselet tagjának háztartásában élő családtagjaira is vonatkozik, feltéve, hogy a fogadó államnak nem állampolgárai és nem állandó lakosai.

37. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó államban mentes minden országos, tartományi és helyi adó és illeték alól a kizárólag konzuli célokat szolgáló épületek vagy épületrészek tekintetében, ideértve a konzuli képviselet vezetőjének magánlakását is.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a szolgáltatások igénybevételéért megállapított adókat és illetékeket.

(3) Az (1) bekezdésben említett adómentesség nem vonatkozik azokra az adókra és illetékekre, amelyeket a fogadó állam jogszabályai szerint annak a személynek kell fizetnie, aki a küldő állammal, illetőleg a képviseletében eljáró személlyel szerződést kötött.

38. Cikk

A küldő állam mentes a fogadó államban minden adó és illeték alól, melyet a fogadó állam kivet a küldő állam tulajdonában, birtokában, illetőleg használatában levő konzuli célokat szolgáló ingó vagyon vagy annak megszerzése tekintetében. Ez a mentesség azonban nem alkalmazható azokra a közvetett adókra, amelyek az áruk és szolgáltatások árában rendszerint benne foglaltatnak.

39. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, valamint a háztartásában élő családtagjai mentesek minden országos, tartományi, vagy helyi adó és illeték alól, kivéve:

a) az áruk vagy szolgáltatások árában rendszerint belefoglalt közvetett adókat;

b) a fogadó állam területén levő személyi tulajdonban álló ingatlanok után járó adókat és illetékeket, kivéve az Egyezmény 38. Cikkében foglaltakat;

c) a fogadó állam által kirótt öröklési és tulajdonátruházási adókat és illetékeket a 45. Cikk b) pontjában foglaltak kivételével;

d) a fogadó államban levő forrásból eredő magánjövedelem után, valamint kereskedelmi vagy pénzügyi vállalkozásba befektetett tőke után járó adókat és illetékeket;

e) meghatározott szolgáltatásokért járó adókat és illetékeket;

f) az előző cikkben foglaltak kivételével a bejegyzési, bírósági vagy jegyzőkönyvi, jelzálog- és bélyegilletéket.

40. Cikk

(1) A fogadó állam jogszabályaival összhangban engedélyezi - a raktározási, szállítási és hasonló költségek kivételével - mindazon javak vám-, adó- és illetékmentes behozatalát:

a) amelyek a konzulátus hivatalos használatára szolgálnak;

b) amelyek a konzuli tisztviselő és a háztartásában élő családtagjai személyes használatára, illetve közvetlen fogyasztására szolgálnak, ideértve a berendezkedéshez szükséges javakat.

(2) A konzuli alkalmazott, feltéve, hogy a küldő állam állampolgára és a fogadó államnak nem állandó lakosa, vámmentességet élvez az első berendezkedése alkalmával behozott tárgyak tekintetében.

(3) A konzuli tisztviselő, vagy a háztartásában élő családtagja személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól. Ezt csak abban az esetben lehet megvizsgálni, ha alapos gyanú van arra, hogy az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaktól eltérő tárgyakat tartalmaz, vagy amelyek behozatalát, illetőleg kivitelét a fogadó állam tiltja, vagy amelyekre ez az állam vesztegzárt rendelt el. Az ilyen vizsgálatot csak az érdekelt konzuli tisztviselő, vagy családtagja jelenlétében lehet eszközölni.

41. Cikk

(1) Mindazok a személyek, akik számára ez az Egyezmény könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket biztosít, kötelesek - könnyítéseik, kiváltságaik és mentességeik csorbítása nélkül - a fogadó állam jogszabályait megtartani, ideértve a közlekedési szabályokat és a gépjárművek - gépkocsi, vízi-, és légijármű - kötelező biztosítására vonatkozó előírásokat is.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek kötelessége, hogy tartózkodjanak a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól.

(3) A konzuli helyiségeket nem szabad a konzuli feladatkörrel összeegyeztethetetlen módon használni, és a konzuli helyiségekben más intézmény hivatalát sem lehet elhelyezni.

42. Cikk

A fogadó állam a területén a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, valamint a háztartásukban élő családtagok számára biztosítja a mozgási szabadságot, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó állam jogszabályaival, amelyek egyes övezetekbe való beutazást és tartózkodást állambiztonsági okokból tiltják, vagy korlátozzák.

43. Cikk

A konzuli képviselet tagja és a háztartásában élő családtag, ha a küldő állam állampolgára és nem a fogadó állam állandó lakosa, a fogadó államban nem folytathat jövedelemszerző szakmai, vagy kereskedelmi tevékenységet.

44. Cikk

(1) E cikk rendelkezései érintetlenül hagyásával a konzuli tisztviselő és a háztartásában élő családtag a küldő államnak teljesített szolgálat tekintetében mentes a fogadó állam társadalombiztosítási szabályai alól.

(2) A konzuli képviselet tagja, aki nem konzuli tisztviselő, és a háztartásában élő családtagja, feltéve, hogy a küldő állam állampolgára és nem a fogadó állam állandó lakosa, élvezi az (1) bekezdésben meghatározott mentességet.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései ugyancsak vonatkoznak a konzuli képviselet tagjának kizárólagos szolgálatában álló háztartási alkalmazottra, feltéve, hogy:

a) a fogadó államnak nem állampolgára vagy nem állandó lakosa, és

b) a küldő állam vagy harmadik állam társadalombiztosítási szabályai kiterjednek rá.

(4) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében szabályozott mentesség nem akadálya a fogadó állam társadalombiztosításában való önkéntes részvételnek.

(5) A konzuli képviselet tagja, kiváltságai és mentességei sérelme nélkül köteles megtartani a fogadó állam társadalombiztosításának a munkáltatóra vonatkozó szabályait, ha olyan személyt alkalmaz, akire az e cikkben meghatározott mentességek nem terjednek ki és a fogadó állam társadalombiztosításában részt vesz.

45. Cikk

A konzuli képviselet tagjának, vagy a háztartásában élő családtagjának elhalálozása esetén a fogadó állam köteles:

a) engedélyezni az elhunyt személy tulajdonát képező ingóságok kivitelét, kivéve ha azokat a fogadó államban szerezte meg és amelyek kivitele az elhalálozás időpontjában tilos volt;

b) tartózkodni országos, tartományi, vagy helyi adó kirovásától az olyan ingó vagyon öröklése, illetve tulajdonátruházása után, amelyek kizárólag azért voltak a fogadó államban, mert ott az elhunyt mint a konzuli képviselet tagja, vagy mint a konzuli képviselet tagjának családtagja tartózkodott.

V. fejezet

Záró rendelkezések

46. Cikk

(1) A konzuli képviselet tagját az Egyezményben szabályozott könnyítések, kiváltságok és mentességek attól az időponttól kezdődően illetik meg, amikor hivatala átvételére a fogadó állam területére lép, vagy ha már a fogadó állam területén tartózkodik, a hivatalba lépéstől.

(2) A konzuli képviselet tagjának családtagját is megilletik az Egyezményben szabályozott könnyítések, kiváltságok és mentességek attól az időponttól kezdődően, amelytől a konzuli képviselet tagja az e cikk (1) bekezdésében foglalt könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket élvezi, illetőleg amely időponttól ez a személy a konzuli képviselet tagjának családtagjává válik.

(3) A konzuli képviselet tagja megbízatásának megszűnésekor megszűnnek az őt és családtagját megillető könnyítések, kiváltságok és mentességek. A családtagot megillető könnyítések, kiváltságok és mentességek megszűnnek akkor is, ha ez a személy megszűnik családtag lenni.

(4) Az előző bekezdésekben foglaltak fenntartásával a könnyítések, kiváltságok és mentességek mindaddig érvényben maradnak, amíg az érintett személyek nem hagyják el, ésszerű időn belül, a fogadó állam területét.

(5) A konzuli tevékenység tekintetében a joghatóság alóli mentesség időbeli korlátozás nélkül fennmarad.

(6) A konzuli képviselet tagjának halála esetén a háztartásában élő családtag tovább élvezi az őt megillető könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket mindaddig, amíg ésszerűen szükséges határidőn belül nem hagyja el a fogadó állam területét.

47. Cikk

(1) A küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai képviselőjét a fogadó államban a diplomáciai feladatok mellett konzuli feladatok ellátásával is meg lehet bízni. A megbízott személy nevét a fogadó állam külügyminisztériumával közölni kell.

(2) A diplomáciai képviseletnek azt a tagját, akire e cikk (1) bekezdése vonatkozik, ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyek az Egyezmény értelmében a konzuli tisztviselőt. A diplomáciai képviseletnek ez a tagja az őt megillető diplomáciai kiváltságokban és mentességekben továbbra is részesül.

48. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba. A megerősítő okiratok kicserélésére Madridban kerül sor.

(2) Az Egyezmény még további hat hónapig érvényben marad attól a naptól számítva, amikor az egyik Magas Szerződő Fél a másik Magas Szerződő Félnek írásban bejelenti az Egyezmény felmondására irányuló szándékát.

Ennek hiteléül a Magas Szerződő Felek Meghatalmazottai aláírták és pecséttel látták el az Egyezményt.

Készült Budapesten, az 1982. évi február hó 24. napján.

Két eredeti példányban, magyar és spanyol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § *  Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1984. augusztus 8-tól kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére