6.5.3.5.2 A papírlemez IBC-kbe nem szabad felülről emelő szerkezetet beépíteni.
6.5.3.5.3 Szilárd és jó minőségű, tömör- vagy hullámpapírlemezt (három vagy többrétegűt) kell használni, amely megfelel az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. A külső felület vízállóságának olyan mértékűnek kell lenni, hogy a Cobb módszerrel végzettvízfelvétel-próba 30 perce alatt a tömegnövekedés ne haladja meg a 155 g/m2 értéket - lásd az ISO 535:1991 szabványt. A papírlemeznek megfelelő hajlítószilárdsággal kel rendelkeznie. A papírlemezt úgy kell kiszabni, átmetszés nélkül völgyelni és réselni, hogy az összeállításnál ne repedjen meg, a felülete ne törjön meg és ne hasasodjon ki. A hullámpapírlemez hullámosított rétegét a fedőrétegekhez szilárdan hozzá kell ragasztani.
6.5.3.5.4 Az oldalfalaknak, a tetőnek és a fenéknek minimálisan 15 J beszakítási szilárdsággal kell rendelkezniük, az ISO 3036:1975 szabvány szerint mérve.
6.5.3.5.5 A papírlemez IBC-testeken a palást illesztéseit megfelelő mértékben át kell lapolni és azokat ragasztószalaggal kell lezárni, le kell ragasztani vagy fémkapcsokkal kell tűzni, vagy legalább azonos hatékonyságú módszerrel kell egyesíteni. Ha az egyesítés ragasztással vagy ragasztószalaggal történik, vízálló ragasztót kell használni. A fémkapcsoknak minden összeerősítendő részen teljesen át kell hatolniuk és oly módon kell azokat kialakítani vagy védeni, hogy a bélést ne dörzsölhessék vagy ne szúrhassák ki.
6.5.3.5.6 A bélést alkalmas anyagból kell készíteni. A használt anyag szilárdságának és a bélés szerkezetének meg kell felelnie az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. Az illesztéseknek és zárásoknak portömörnek kell lenniük és alkalmasnak kell lenniük a normális szállítási körülmények között fellépő nyomások és ütődések elviselésére.
6.5.3.5.7 Az IBC szerves részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött IBC gépi kezelésére.
6.5.3.5.8 A rakodólapot, ill. az IBC szerves részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy az IBC alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.
6.5.3.5.9 Az IBC-testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami az IBC-t megsérthetné.
6.5.3.5.10 A halmazolás megkönnyítésére erősítő szerkezetek, mint pl. fa tartóelemek használhatók, de ezeket a bélésen kívül kell elhelyezni.
6.5.3.5.11 Amennyiben az IBC-t halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék.
6.5.3.6 Különleges követelmények a fa IBC-kre
6.5.3.6.1 Ezeket a követelményeket a gravitációs úton töltött vagy ürített szilárd anyagok szállítására szolgáló fa IBC-kre kell alkalmazni. A fa IBC-k a következő típusúak:
11C közönséges fa IBC béléssel
11D rétegelt falemez IBC béléssel
11F farostlemez IBC béléssel
6.5.3.6.2 A fa IBC-kbe nem szabad felülről emelő szerkezetet beépíteni.
6.5.3.6.3 A felhasznált anyag szilárdsága és a test gyártásmódja feleljen meg az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának.
6.5.3.6.4 A fának jól kiérleltnek, kereskedelmi szárazságúnak és olyan hibáktól mentesnek kell lennie, amelyek az IBC bármely részének szilárdságát csökkentenék. Az IBC minden egyes részét egyetlen darabból vagy ezzel egyenértékű módon kell gyártani. Az elemek akkor tekinthetők az egyetlen darabból készülttel egyenértékűnek, ha a következő ragasztásos kötés típusok valamelyikét alkalmazzák: Lindermann illesztés (fecskefarok illesztés), hornyolás, átlapolás vagy tompaillesztés, minden csatlakozásnál legalább két, hullámosított fém rögzítőelemmel, vagy akkor, ha legalább azonos hatékonyságú más eljárást alkalmaznak.
6.5.3.6.5 A rétegelt falemez testeknek legalább 3 rétegűnek kell lenniük. Jól kiérlelt, hántolással, vágással vagy fűrészeléssel nyert furnérból kell készíteni, amely kereskedelmi szárazságú és mentes az olyan hibáktól, amelyek a test bármely részének szilárdságát csökkentenék. A szomszédos rétegeket vízálló ragasztóval kell összeragasztani. A test szerkezetéhez a rétegelt falemezzel együtt más alkalmas anyagok is használhatók.
6.5.3.6.6 A farostlemezből készült testeket vízálló farostlemezből, pl. keménylemezből, forgácslemezből vagy egyéb alkalmas típusból kell készíteni.
6.5.3.6.7 Az IBC-k lapjait szilárdan az élekhez vagy saroklécekhez kell szögezni vagy kapcsozni, vagy a homlokoldalakhoz kell szögezni vagy más alkalmas eszközökkel kell összeerősíteni.
6.5.3.6.8 A bélést alkalmas anyagból kell készíteni. A használt anyag szilárdságának és a bélésszerkezetének meg kell felelnie az IBC űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. Az illesztéseknek és zárásoknak portömörnek kell lenniük és alkalmasnak kell lenniük a normális szállítási körülmények között fellépő nyomások és ütődések elviselésére.
6.5.3.6.9 Az IBC szerves részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött IBC gépi kezelésére.
6.5.3.6.10 A rakodólapot, ill. az IBC szerves részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy az IBC alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.
6.5.3.6.11 A IBC testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami az IBC-t megsérthetné.
6.5.3.6.12 A halmazolás megkönnyítésére erősítő szerkezetek, mint pl. fa tartóelemek használhatók, de ezeket a bélésen kívül kell elhelyezni.
6.5.3.6.13 Amennyiben az IBC-t halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék.
6.5.4 Vizsgálati követelmények az IBC-kre
6.5.4.1 A vizsgálatok végrehajtása és gyakorisága
6.5.4.1.1 Minden IBC gyártási típust az illetékes hatóság által az adott gyártási típusra megállapított és jóváhagyott eljárással meg kell vizsgálni, mielőtt az IBC-t használatba vennék. Az IBC gyártási típusát kialakítása, nagysága, anyaga és falvastagsága, gyártásmódja és töltő- és ürítőberendezései határozzák meg; egy típushoz azonban különböző felületkezelés is tartozhat. Ugyanaz a típus magában foglalja azokat az IBC-ket is, amelyek csak csökkentett külméreteikben térnek el a gyártási típustól.
6.5.4.1.2 A vizsgálatokat a szállításra előkészített IBC-ken kell végrehajtani. Az IBC-t a megfelelő szakaszokban előírtak szerint kell megtölteni. Az IBC-kben szállítandó anyagokat helyettesíteni lehet más anyagokkal, feltéve, hogy ez a vizsgálat eredményeit nem hamisítja meg. Ha szilárd anyagok esetében más anyagot használnak, ennek ugyanolyan fizikai jellemzőkkel (tömeg, szemcseméret stb.) kell rendelkeznie, mint a szállítandó anyagnak. A küldeménydarab megkövetelt össztömegének elérése érdekében használhatók kiegészítő-töltetek is, pl. ólomsöréttel töltött zacskók, feltéve, hogy ezek úgy vannak elhelyezve, hogy nem befolyásolják a vizsgálati eredményeket.
6.5.4.1.3 Ha a folyadékra vonatkozó ejtőpróbáknál helyettesítő anyagot használnak, ennek a szállítandó anyaggal azonos relatív sűrűségűnek és viszkozitásúnak kell lennie. Folyadékokra vonatkozó ejtőpróbánál helyettesítő anyagként víz is használható a következő feltételek mellett:
a) ha a szállítandó anyag relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket, az ejtési magasságnak a 6.5.4.9.4 pontban levő táblázatban előírtnak kell lennie;
b) ha a szállítandó anyag relatív sűrűsége meghaladja az l,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag egy tizedesjegyre felkerekített relatív sűrűsége (d) alapján a következők szerint kell kiszámítani:
| I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport | |
| d x 1,5 m | d x 1,0 m | d x 0,67 m |
6.5.4.2 A gyártási típus vizsgálata
6.5.4.2.1 Minden egyes gyártási típusú, méretű, falvastagságú és kialakítású IBC-ből egy darabot alákell vetni a 6.5.4.5 - 6.5.4.12 bekezdésben felsorolt próbáknak a 6.5.4.3.5 pont szerinti sorrendben. Ezeket a gyártási típus vizsgálatokat az illetékes hatóság előírásai szerint kell elvégezni.
6.5.4.2.2 Az illetékes hatóság engedélyezheti azon IBC-k szelektív vizsgálatát, amelyek csak kis mértékben térnek el a már bevizsgált típustól, pl. külső méreteik valamivel kisebbek.
6.5.4.2.3 Amennyiben a vizsgálatoknál különálló rakodólapokat használnak, a 6.5.4.13 bekezdés szerint kiadott vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a használt rakodólapok műszaki leírását is.
6.5.4.3 Az IBC előkészítése a vizsgálathoz
6.5.4.3.1 A papír IBC-ket, a papírlemez IBC-ket és az összetett IBC-ket papírlemez külső burkolattal legalább 24 órán át olyan klímában kell tartani, amelynek hőmérséklete és relatív páratartalma szabályozott. Három lehetőség közül lehet választani. A legelőnyösebb vizsgálati klíma a 23 °C ± 2 °C és 50% ± 2% relatív páratartalom. A másik két lehetőség a 20 °C ± 2 °C és 65% ± 2% relatív páratartalom vagy a 27 °C + 2 °C és 65% ± 2% relatív páratartalom.
Megjegyzés:
Az átlagértékeknek ezen határok közé kell esniük. A rövid idejű ingadozások és a mérési korlátok az egyedi mérésektől legfeljebb ± 5% relatív páratartalom eltérést eredményezhetnek a vizsgálatok reprodukálhatóságának észrevehető csökkenése nélkül.
6.5.4.3.2 Kiegészítő intézkedéseket kell tenni, annak ellenőrzésére, hogy a 31H1 és 31H2 típusú merev falú műanyag és a 31HZ1 és 31HZ2 típusú összetett IBC-k gyártására használtműanyag megfelel-e a 6.5.3.3.2-6.5.3.3.4, illetve a 6.5.3.4.6-6.5.3.4.9 pont előírásainak.
6.5.4.3.3 Annak bizonyítására, hogy kielégítő a vegyi összeférhetőség a tartalommal, az IBC mintát hat hónapos előzetes tárolásnak kell alávetni, amely alatt az IBC minták a szállítani kívánt anyaggal vannak töltve, vagy olyan anyaggal, amelyről ismeretes, hogy a kérdéses műanyagra legalább ugyanolyan mértékben fejt ki feszültségi repedést, duzzadás révén lágyulást okozó vagy molekuláris degradáló hatást. Ezután a mintát alá kell vetni a 6.5.4.3.5 táblázatban felsorolt próbáknak.
6.5.4.3.4 Amennyiben a műanyag viselkedését más módon határozták meg, az előző összeférhetőségi vizsgálatoktól el lehet tekinteni. Az ilyen más eljárásoknak legalább az előző összeférhetőségi vizsgálattal azonos értékűeknek és az illetékes hatóság által elismerteknek kell lenniük.
6.5.4.3.5 A szükséges gyártási típus vizsgálatok és sorrendjük
| Az IBC típusa | Emelés alulról | Emelés felül- ről a) | Halma- zolásb) | Tömör- ség | Folya- dék nyomás | Ejtés | To- vább- szaka- dás | Billen- tés | Fel- állításc) | |
| Fém: | ||||||||||
| 11A, 11B, 11N | 1. a) | 2. | 3. | - | - | 4.e) | - | - | - | |
| 21A, 21B, 21N, 31A, 31B, 31N | 1. a) | 2. | 3. | 4. | 5. | 6.e) | - | - | - | |
| Hajlékony falú d) | - | x c) | x | - | - | x | x | x | x | |
| Merev falú műanyag: | ||||||||||
| 11H1, 11H2 | 1. a) | 2. | 3. | - | - | 4. | - | - | - | |
| 21H1, 21H2, 31H1, 31H2 | 1. a) | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | - | - | - | |
| Összetett: | ||||||||||
| 11HZ1, 11HZ2, 21HZ1, 21HZ2, 31HZ1, 31HZ2 | 1. a) 1. a) | 2. 2. | 3. 3. | - 4. | - 5. | 4.e) 6.e) | - - | - - | - - | |
| Papírlemez | 1. | - | 2. | - | - | 3. | - | - | - | |
| Fa | 1. | - | 2. | - | - | 3. | - | - | - | |
| a) Az ilyen kezelési módra kialakított IBC-knél. | ||||||||||
| b) Ha az IBC halmazolásra van kialakítva. | ||||||||||
| c) Ha az IBC felülről vagy oldalról történő emelésre van kialakítva. | ||||||||||
| d) Ahol a szükséges próbát x jelzi, az azt jelenti, hogy az egyik próbát elviselt IBC további próbákhoz bármilyen sorrendben felhasználható. | ||||||||||
| e) Az ejtőpróbához azonos kialakítású másik IBC is használható. | ||||||||||
6.5.4.4 Emelési próba alulról
6.5.4.4.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden fa és papírlemez IBC-nél és minden olyan IBC típusnál, amely az alulról való emeléshez el van látva szerkezettel.
6.5.4.4.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t meg kell tölteni. Egyenletesen elosztott kiegészítő terhelést kell alkalmazni. A megtöltött IBC és a kiegészítő terhelés együttes tömegének a megengedett legnagyobb bruttó tömeg 1,25-szorosát kell kitennie.
6.5.4.4.3 Vizsgálati eljárás
Az IBC-t emelővillás targoncával kétszer fel kell emelni és le kell tenni. Ennek során a villákat központosán kell elhelyezni, és azoknak egymástól olyan távolságra kell lenniük, amely a bevezetés felőli oldalméret háromnegyed részének felel meg, (hacsak a bevezetési pontok nincsenek rögzítve). A villákat a bevezetés irányában háromnegyed részig kell bevezetni. A próbát minden lehetséges irányból meg kell ismételni.
6.5.4.4.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC (beleértve a rakodólap alapot is, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
6.5.4.5 Emelési próba felülről
6.5.4.5.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként miden olyan IBC típusnál, amely el van látva a felülről való emelésre szolgáló szerkezettel és a felülről vagy oldalról történő emeléshez kialakított hajlékony falú IBC-knél.
6.5.4.5.2 Az IBC előkészítése a próbához
A fém, a merev falú műanyag és az összetett IBC-t meg kell tölteni. Egyenletesen elosztott kiegészítő terhelést kell alkalmazni. A megtöltött IBC és a kiegészítő terhelés együttes tömegének a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszeresét kell kitennie. A hajlékony falú IBC-t a megengedett legnagyobb terhelés hatszorosáig kell - a terhelést egyenletesen elosztva - megtölteni.
6.5.4.5.3 Vizsgálati eljárás
A fém és a hajlékony falú IBC-t rendeltetésszerűen fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 5 perc időtartamig.
A merev falú műanyag és összetett IBC-ket a következőképpen kell felemelni:
a) Az IBC-t mindegyik emelőszerkezet-párjánál (egymással átlósan szemben levő két emelőszerkezeténél) fogva öt perc időtartamig felemelve kell tartani, úgy hogy az emelő erők függőlegesen hassanak; és
b) az IBC-t mindegyik emelőszerkezet-párjánál (egymással átlósan szemben levő két emelőszerkezeténél) fogva öt perc időtartamig felemelve kell tartani, úgy hogy az emelő erők a középpontra a függőlegeshez képest 45°-ban hassanak.
6.5.4.5.4 A hajlékony falú IBC-knél a felülről történő emelés és az előkészítés legalább azonos hatékonyságú más módszerrel is történhet.
6.5.4.5.5 Elfogadási feltétel
a) Fém IBC-knél, merev falú műanyag IBC-knél és összetett IBC-knél: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC (beleértve a rakodólap alapot, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
b) Hajlékony falú IBC-knél: nem következhet be olyan sérülés sem az IBC-n, sem annak emelőszerkezetén, amely az IBC biztonságát a szállítás vagy kezelés szempontjából csökkentené.
6.5.4.6 Halmazolási próba
6.5.4.6.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden olyan IBC típusnál, amelyek kialakításuknál fogva egymásra halmazolhatók.
6.5.4.6.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t a megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell megtölteni. Ha a vizsgálathoz használt termék sűrűsége ezt nem teszi lehetővé, az IBC-hez egyenletesen elosztott kiegészítő terhelést kell alkalmazni úgy, hogy a vizsgálatot a megengedett legnagyobb bruttó tömeggel terhelve végezzék.
6.5.4.6.3 Vizsgálati eljárás
a) Az IBC-t alapzatával vízszintes, sík, kemény talajra kell állítani és egyenletesen elosztott próbaterhelést kell ráhelyezni (lásd a 6.5.4.6.4 pontot). Az IBC-t a próbaterhelésnek legalább a következő időtartamig kell kitenni:
(i) a fém IBC-t 5 percig;
(ii) a 11H2, 21H2 és 31H2 típusú merev falú műanyag IBC-t és az összetett IBC-t külső műanyag burkolattal, amely a halmazolási terhelést viseli (azaz a 11HH1, 11HH2, 21HH1, 21HH2, 31HH1 és 31HH2 típusúakat) 28 napig 40 °C-on;
(iii) minden más IBC típust 24 óráig;
b) A próbaterhelést a következő módok egyike szerint kell alkalmazni:
(i) a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött egy vagy több, azonos típusú IBC-t kell a vizsgált IBC-re ráhelyezni;
(ii) megfelelő tömeget kell egy sík lapra vagy az IBC alapzatának utánzatára helyezni, amelyet azután a vizsgálandó IBC-re kell felhelyezni.
6.5.4.6.4 A ráhelyezendő próbaterhelés kiszámítása
A tehernek, amelyet az IBC-re helyeznek, meg kell egyeznie a szállítás során az IBC-re halmazolható hasonló IBC-k együttes megengedett legnagyobb bruttó tömegének legalább 1,8-szeresével.
6.5.4.6.5 Elfogadási feltétel
a) A hajlékony falú IBC kivételével minden más IBC-nél: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC (beleértve a rakodólap alapot is, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
b) Hajlékony falú IBC-nél: nem következhet be sem az IBC test olyan károsodása, ami az IBC biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
6.5.4.7 Tömörségi próba
6.5.4.7.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként és időszakos vizsgálatként olyan IBC típusoknál, amelyeket folyadékokhoz vagy nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz használnak.
6.5.4.7.2 Az IBC előkészítése a próbához
A próbát az esetleges hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. A szellőző zárószerkezeteket vagy hasonló, nem szellőző szerkezetekre kell kicserélni vagy tömören lekell zárni.
6.5.4.7.3 Vizsgálati eljárás és alkalmazandó próbanyomás
A nyomáspróbát legalább 10 perc időtartamig legalább 20 kPa (0,2 bar) állandó túlnyomással kell végrehajtani. Az IBC légtömörségét megfelelő módszerrel, pl. légnyomáskülönbség méréssel vagy az IBC vízbe merítésével vagy fém IBC-knél az egyesítési helyek és varratok szappan oldattal történő bekenésével kell megállapítani. Vízbe merítés esetén a hidrosztatikai nyomás figyelembe vételéhez korrekciós tényezőt kell alkalmazni. Más, legalább azonos hatékonyságú módszerek is használhatóak.
6.5.4.7.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be tömítetlenség.
6.5.4.8 Belső (folyadék) nyomáspróba
6.5.4.8.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként olyan IBC típusoknál, amelyeket folyadékokhoz vagy nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz használnak.
6.5.4.8.2 Az IBC előkészítése a próbához
A próbát az esetleges hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni.
6.5.4.8.3 Vizsgálati eljárás
A nyomáspróbát legalább 10 perc időtartamig kell végezni olyan hidraulikus nyomással, amely nem kisebb mint a 6.5.4.8.4 pontban megadott nyomás. Az IBC-t a próba végrehajtása alatt nem szabad megtámasztani.
6.5.4.8.4 Alkalmazandó nyomás
6.5.4.8.4.1 Fém IBC-knél:
a) a 21A, 21B és 21N típusú IBC-knél, amelyeket az I csomagolási csoport szilárd anyagaihoz használnak, 250 kPa (2,5 bar) túlnyomás;
b) a 21A, 21B, 21N, 31A, 31B és 31N típusú IBC-knél, amelyeket a II vagy a III csomagolási csoport anyagaihoz használnak, 200 kPa (2 bar) túlnyomás;
c) kiegészítő vizsgálatként a 31A, 31B, 31N típusú IBC-knél 65 kPa (0,65 bar)túlnyomás. Ezt a vizsgálatot a 200 kPa-lal (2 bar-ral) végzett próba előtt kell elvégezni.
6.5.4.8.4.2 Merev falú műanyag IBC-knél és összetett IBC-knél:
a) a 21H1, 21H2, 21HZ1 és 21HZ2 típusú IBC-knél: 75 kPa (0,75 bar) túlnyomás;
b) a 31H1 31H2, 31HZ1 és 31HZ2 típusú IBC-knél:
a következő módszerekkel meghatározott első érték:
(i) az IBC-ben mért össznyomást (azaz a betöltött anyag gőznyomásához hozzáadva a benne levő levegő vagy inert gáz parciális nyomását és 100 kPa-t levonva) 55 °C-on meg kell szorozni l,5-ös biztonsági tényezővel; ezt az össznyomást a 4.1.1.4 bekezdés szerinti maximális töltési fok és 15 °C töltési hőmérséklet alapján kell meghatározni; vagy
(ii) szállítandó anyag 50 °C-on fennálló gőznyomásának 1,75-szorosából le kell vonni 100 kPa-t, de minimálisan 100 kPa próbanyomás; vagy
(iii) a szállítandó anyag 55 °C-on fennálló gőznyomásának 1,5-szereséből le kell vonni 100 kPa-t, de minimálisan 100 kPa próbanyomás; és a következő módszerrel meghatározott második érték:
(iv) a szállítandó anyag statikus nyomásának kétszerese, de legalább a víz statikus nyomásának kétszerese közül a nagyobbik.
6.5.4.8.5 Elfogadási feltétel
a) Azoknál a 21A, 21B, 21N, 31A, 31B és 31N típusú IBC-knél, amelyeket a 6.5.4.8.4.1 a) vagy b) pont szerinti nyomáspróbának tettek ki, nem következhet be szivárgás.
b) Azoknál a 31A, 31B és 31N típusú IBC-knél, amelyeket a 6.5.4.8.4.1 c) pont szerinti próbanyomásnak tettek ki, sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem pedig szivárgás nem következhet be.
c) Merev falú műanyag IBC-knél és összetett IBC-knél: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely az IBC biztonságát a szállítás alatt befolyásolná, sem pedig szivárgás.
6.5.4.9 Ejtési próba
6.5.4.9.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden IBC típusnál.
6.5.4.9.2 Az IBC előkészítése a próbához
a) Fém IBC-nél: az IBC-t a gyártási típusnak megfelelően szilárd anyagok esetén űrtartalmának legalább 95%-áig, folyékony anyagok esetén űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni.
b) Hajlékony falú IBC-nél: az IBC-t űrtartalmának legalább 95%-áig és megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell - a tartalmat egyenletesen elosztva - megtölteni.
c) Merev falú műanyag IBC-nél és összetett IBC-nél: az IBC-t a gyártási típusnak megfelelően szilárd anyagok esetén űrtartalmának legalább 95%-áig, folyékony anyagok esetén űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni. Az IBC-k vizsgálatát olyan állapotban kell elvégezni, amikor a vizsgálati minta és a tartalom hőmérsékletét -18 °C-ra vagy az alá csökkentették. A minta ilyen előkészítése esetén a 6.5.4.3.1 pontban meghatározott kondicionálástól összetett IBC-nél el lehet tekinteni. A vizsgálatnál használt folyadékot folyékony állapotban kell tartani, szükség esetén fagyásgátló hozzáadásával. Ettől a kondicionálástól el lehet tekinteni, ha a kérdéses anyagok hajlékonysága és szakítószilárdsága -18 °C-on vagy az alatt jelentősen nem csökken.
d) Papírlemez és fa IBC-nél: az IBC-t a gyártási típusnak megfelelően űrtartalmának legalább 95%-áig kell megtölteni.
6.5.4.9.3 Vizsgálati eljárás
Az IBC-t olyan módon kell merev, rugalmatlan, sima, sík és vízszintes felületre, a fenekére ejteni, ami biztosítja, hogy az IBC alapfelületének leggyengébbnek tekintett részén ütközzön fel. A 0,45 m3 vagy annál kisebb űrtartalma IBC-t ezenkívül a következőképpen is le kell ejteni:
a) a fém IBC-t az első ejtési próbánál vizsgált, az alapfelület leggyengébbnek tekintett részétől eltérő, legsérülékenyebb részre;
b) a hajlékony falú IBC-t a legsérülékenyebb oldalára;
c) a merev falú műanyag, az összetett, a papírlemez és a fa IBC-t: laposan az oldallapra, laposan a tetőlapra és az egyik sarokra.
Az egyes ejtésekhez ugyanazon vagy másik IBC is használható.
6.5.4.9.4 Ejtési magasság
| I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport | |
| 1,8 m | 1,2 m | 0,8 m |
6.5.4.9.5 Elfogadási feltétel
a) Fém IBC-knél: nem következhet be a tartalom elvesztése;
b) Hajlékony IBC-knél: nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű elfolyása a záráson vagy a varrásokon keresztül a felütközéskor nem tekintendő az IBC tönkremenetelének, feltéve, hogy miután az IBC-t a talajról felemelték, további szivárgás nem következik be.
c) Merev falú műanyag, összetett, papírlemez és fa IBC-knél: nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű elfolyása a záráson keresztül a felütközéskor nem tekintendő az IBC tönkremenetelének, feltéve, hogy további szivárgás nem következik be.
6.5.4.10 Továbbszakadási próba
6.5.4.10.1 Alkalmazási terület.
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú IBC típusnál.
6.5.4.10.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t űrtartalmának legalább 95%-áig és megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell - a tartalmat egyenletesen elosztva - megtölteni.
6.5.4.10.3 Vizsgálati eljárás
Amikor az IBC már a talajon van, késsel 100 mm hosszú, teljesen áthatoló vágást kell az egyik széles oldalfalán ejteni az IBC fő tengelyére 45°-os szögben, mégpedig a fenék és a tartalom szintje közötti félmagasságban. Az IBC-re ezután a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszeresével egyenlő terhelést kell - egyenletesen elosztva - helyezni. A terhelést legalább 5 percig kell rajta tartani. Az olyan IBC-t, amelyet felülről vagy oldalról emelésre alakítottak ki, a terhelés eltávolítása után fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 5 perc időtartamig.
6.5.4.10.4 Elfogadási feltétel
A vágás eredeti hosszának 25%-ánál nagyobb mértékben nem növekedhet meg.
6.5.4.11 Billentési próba
6.5.4.11.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú IBC típusnál.
6.5.4.11.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t űrtartalmának legalább 95%-áig és megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell - a tartalmat egyenletesen elosztva - megtölteni.
6.5.4.11.3 Vizsgálati eljárás
Az IBC-t oly módon kell átbillenteni, hogy felső része a merev, rugalmatlan, sima, sík és vízszintes felületnek ütközzön.
6.5.4.11.4 Billentési magasság
| I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport | |
| 1,8 m | 1,2 m | 0,8 m |
6.5.4.11.5 Elfogadási feltétel
Nem következhet be a tartalom elvesztése. A tartalom kismértékű kiszabadulása a záráson vagy a varrásokon keresztül a felütközéskor nem tekintendő az IBC tönkremenetelének, feltéve, hogy további szivárgás nem következik be.
6.5.4.12 Felállítási próba
6.5.4.12.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden hajlékony falú IBC-nél, amely felülről vagy oldalról való emelésre van kialakítva.
6.5.4.12.2 Az IBC előkészítése a próbához
Az IBC-t űrtartalmának legalább 95%-áig és megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell - a tartalmat egyenletesen elosztva - megtölteni.
6.5.4.12.3 Vizsgálati eljárás
Az egyik oldalára fektetett IBC-t egyik emelőszerkezeténél, vagy amennyiben négy van, két emelőszerkezeténél fogva legalább 0,1 m/s sebességgel függőleges helyzetbe kell felemelni, amíg a talajtól elválik.
6.5.4.12.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be sem az IBC, sem emelőszerkezetének olyan sérülése, amely az IBC biztonságát a szállítás vagy kezelés során csökkentené.
6.5.4.13 Vizsgálati jegyzőkönyv
6.5.4.13.1 A vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az IBC felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni és amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
1. A vizsgálatot végző szerv neve és címe;
2. A vizsgálatot kérő neve és címe (ha szükséges);
3. A vizsgálati jegyzőkönyv egyedi azonosítója;
4. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte;
5. Az IBC gyártója;
6. Az IBC típus leírása (pl. méretek, anyagok, zárószerkezetek, falvastagság stb.), beleértve a gyártási módszert (pl. üreges test fúvás), ami rajzzal és/vagy fényképpel kiegészíthető;
7. Legnagyobb űrtartalom;
8. A vizsgálat alatti tartalom jellemzői, pl. folyadékoknál a viszkozitás és a relatív sűrűség és szilárd anyagoknál a szemcseméret;
9. A vizsgálatok leírása és eredményei;
10. A vizsgálati jegyzőkönyvet alá kell írni, az aláíró nevét és beosztását fel kell tüntetni.
6.5.4.13.2 A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra előkészített IBC a jelen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgálatra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóságnak kell átadni.
6.5.4.14 A fém, a merev falú műanyag és az összetett IBC-k egyedi vizsgálata
6.5.4.14.1 Ezeket a vizsgálatokat az illetékes hatóság előírásai szerint kell elvégezni.
6.5.4.14.2 Minden IBC-nek minden tekintetben meg kell egyeznie a gyártási típussal.
6.5.4.14.3 Minden egyes, olyan fém IBC-t, merev falú műanyag IBC-t és összetett IBC-t, amelyet folyadékok vagy nyomással töltött, ill. ürített szilárd anyagok szállítására használnak, első alkalommal (azaz mielőtt először szállításra használnák), minden javítás után és legfeljebb két és fél éves időközönként időszakosan tömörségi próbának kell alávetni.
6.5.4.14.4 A próbák eredményeit és a vizsgálatot végző szerv azonosító adatait a vizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az IBC tulajdonosának legalább a következő vizsgálatig meg kell őriznie.
6.6.1 Általános előírások
6.6.1.1 Ezen fejezet követelményei nem vonatkoznak:
- a gázt tartalmazó tárgyakhoz (beleértve az aeroszolokat) használt nagycsomagolások kivételével a 2 osztály anyagainak csomagolóeszközeire;
- az UN 3291 kórházi hulladékhoz használt nagycsomagolások kivételével a 6.2 osztály áruinak csomagolóeszközeire;
- a radioaktív anyagot tartalmazó, 7 osztályba tartozó küldeménydarabokra.
6.6.1.2 Annak biztosítására, hogy mindegyik nagycsomagolás megfeleljen e fejezet előírásainak, a nagycsomagolásokat olyan minőségbiztosítási program szerint kell gyártani és bevizsgálni, amelyet az illetékes hatóság kielégítőnek tart.
6.6.1.3 A nagycsomagolásokra a 6.6.4 szakaszban felsorolt különleges követelmények a jelenleg használt nagycsomagolásokon alapulnak. A tudományos és műszaki haladás figyelembevétele érdekében nincs akadálya olyan nagycsomagolások használatának, amelyek eltérnek a 6.6.4 szakaszban levő specifikációktól, ha azonos hatékonyságúak, az illetékes hatóság számára elfogadhatóak és képesek sikeresen kiállni a 6.6.5 szakaszban leírt vizsgálatokat. A RID-ben leírt vizsgálatoktól eltérő vizsgálatok is alkalmazhatók, ha azonos hatékonyságúak és az illetékes hatóság elfogadja.
6.6.1.4 A csomagolóeszköz gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket) típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához szükséges, hogy a szállításra előkészített küldeménydarab képes legyen az e fejezet vonatkozó igénybevételi próbáinak elviselésére.
6.6.2 A nagycsomagolások típusát jelölő kód
6.6.2.1 A nagycsomagolásokhoz használt kód a következőkből áll:
a) két arab számjegy
50 a merev falú nagycsomagolásokhoz; vagy
51 a hajlékony falú nagycsomagolásokhoz; és
b) egy latin nagybetű, amely az anyag fajtáját jelöli, pl. fa, acél, stb. A használható nagybetűket a 6.1.2.6 bekezdés sorolja fel.
6.6.2.2 A nagycsomagolások típusát jelölő kódot egy „W” betű követheti. A „W” betű azt jelenti, hogy a nagycsomagolás, bár a kód által jelzett típus alá tartozik, de a 6.6.4 szakaszban előírtaktól eltérően gyártották, és a 6.6.1.3 bekezdés előírásai szerint azonos értékűnek tekinthető.
6.6.3 Jelölés
6.6.3.1 Alapjelölés. Minden, a RID előírásai szerint gyártott és RID szerinti felhasználásra szánt nagycsomagolást tartósan és jól olvashatóan el kell látni a következő jelöléssel:
a) az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön:
Amennyiben a jelölést beütéssel viszik fel a fém nagycsomagolásokra, e jel helyett az „UN” nagybetűk is használhatók;
b) az „50” szám a merev falú nagycsomagolások esetében, ill. az „51” a hajlékony falú nagycsomagolások esetében, amit a 6.5.1.4.1 b) pont szerinti anyagfajta jelölése követ;
c) egy nagybetű, amely a csomagolási csoporto(ka)t jelöli, amely(ek)re a gyártási típust jóváhagyták:
X az I, a II és a III csomagolási csoporthoz;
Y a II és a III csomagolási csoporthoz;
Z csak a III csomagolási csoporthoz;
d) a gyártási év (az utolsó két számjegy) és hónap;
e) annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte, a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével * ;
f) a gyártó neve vagy jele, vagy a nagycsomagolásoknak az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele;
g) a halmazolási próba során alkalmazott terhelés kg-ban. A halmazolásra nem tervezett nagycsomagolásokon „0”-t kell feltüntetni;
h) a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kilogrammban. Az alapjelölést az előző pontok sorrendjében kell felvinni.
Az előző a)-h) pontban előírt jelölés elemeket egyértelműen el kell választani egymástól, pl. ferde vonallal vagy szóközzel, hogy könnyen azonosíthatók legyenek.
6.6.3.2 Példák a jelölésre
50A/X/05 96/N/PQRS 2500/1000
Acél nagycsomagolásokhoz, amelyek halmazolhatók; a halmazolási próba során alkalmazott terhelés: 2500 kg; a megengedett legnagyobb bruttó tömeg: 1000 kg.
50H/Y/04 95/D/ABCD 987 0/800
Műanyag nagycsomagoláshoz, amely nem halmazolható, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg: 800 kg.
51H/Z/06 97/S/1999 0/500
Hajlékony falú nagycsomagoláshoz, amely nem halmazolható, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg: 500 kg.
6.6.4 Különleges követelmények a nagycsomagolásokra
6.6.4.1 Különleges követelmények a fémből készült nagycsomagolásokra
50A kódjelű acél nagycsomagolás
50B kódjelű alumínium nagycsomagolás
50N kódjelű fém (acélt és alumíniumot kivéve) nagycsomagolás
6.6.4.1.1 A nagycsomagolást olyan alkalmas, alakítható fémből kell készíteni, amelynek hegeszthetősége bizonyított. A hegesztési varratokat szakszerűen kell elkészíteni és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedést.
6.6.4.1.2 Gondoskodni kell arról, hogy az egymással határos különböző fémek révén létrejövő elektrolitikus korrózió elkerülhető legyen.
6.6.4.2 Különleges követelmények a hajlékony falú nagycsomagolásokra
51H kódjelű hajlékony falú műanyag nagycsomagolás
51M kódjelű hajlékony falú papír nagycsomagolás
6.6.4.2.1 A nagycsomagolásokat megfelelő anyagokból kell gyártani. Az anyag szilárdságának és a hajlékony falú nagycsomagolás gyártási módszerének igazodnia kell a nagycsomagolás űrtartalmához és rendeltetéséhez.
6.6.4.2.2 Az 51M típusú, hajlékony falú nagycsomagolások gyártásához használt minden anyagnak legalább 24 órán át tartó, vízbe való merítés után meg kell őriznie annak a szakítószilárdságnak legalább 85%-át, amelyet az anyag kiegyenlített klimatizálása után 67% vagy ennél kisebb relatív nedvességtartalom mellett mértek
6.6.4.2.3 A egyesítéseket varrással, hőhegesztéssel, ragasztással vagy ezekkel egyenértékű eljárással kell elkészíteni. A varrással kialakított egyesítések minden végét el kell dolgozni.
6.6.4.2.4 A hajlékony falú nagycsomagolásnak kielégítő ellenállással kell rendelkeznie az ultraibolya-sugárzás hatására, a klimatikus hatásokra vagy a rendeltetés szerint szállított anyag hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben.
6.6.4.2.5 Amennyiben a műanyagból készült, hajlékony falú nagycsomagolást az ultraibolya sugarak ellen védeni kell, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a csomagolóeszköz-test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.
6.6.4.2.6 A nagycsomagolás anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.
6.6.4.2.7 Megtöltött állapotban a magasság és a szélesség aránya nem haladhatja meg a 2:1 értéket.
6.6.4.3 Különleges követelmények a merev falú műanyag nagycsomagolásokra
50H kódjelű merev falú műanyag nagycsomagolás
6.6.4.3.1 A nagycsomagolást ismert minőségi jellemzőjű, alkalmas műanyagból kell gyártani és űrtartalmának és rendeltetésszerű felhasználási módjának megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie. Az anyagnak kielégítő ellenállást kell tanúsítania a tartalmazott anyag és esetleg az ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező öregedéssel és gyengüléssel szemben. Szükség esetén figyelembe kell venni az alacsony hőmérsékleten tanúsított viselkedését. A benne levő tartalom esetleges áthatolása normális szállítási feltételek között nem okozhat veszélyt.
6.6.4.3.2 Amennyiben az ultraibolya sugarak ellen védelem szükséges, ennek korom vagy más alkalmas pigment vagy inhibitor hozzáadásával kell történnie. Ezeknek az adalékoknak összeférhetőnek kell lenniük a tartalommal és hatásukat a test teljes élettartama alatt meg kell őrizniük. Olyan korom, pigment vagy inhibitor alkalmazásánál, amely különbözik a bevizsgált gyártási típus gyártásához használttól, a vizsgálatok megismétlésétől el lehet tekinteni, ha a megváltozott korom-, pigment- vagy inhibitor tartalom a szerkezeti anyag fizikai tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolja.
6.6.4.3.3 A nagycsomagolás anyagába adalékanyagok keverhetők, hogy az öregedéssel szembeni ellenállóképességet javítsák, vagy más célokra, feltéve, hogy ezek az adalékok az anyag fizikai vagy kémia tulajdonságait kedvezőtlenül nem befolyásolják.
6.6.4.4 Különleges követelmények a papírlemez nagycsomagolásokra
50G kódjelű merev falú papírlemez nagycsomagolás
6.6.4.4.1 Szilárd és jó minőségű, tömör vagy hullámpapírlemezt (három vagy többrétegűt) kell használni, amely megfelel a nagycsomagolás űrtartalmának és rendeltetésszerű használatának. A külső felület vízállóságának olyan mértékűnek kell lenni, hogy a Cobb módszerrel végzett vízfelvétel-próba 30 perce alatt a tömegnövekedés ne haladja meg a 155 g/m2 értéket - lásd az ISO 535:1991 szabványt. A papírlemeznek megfelelő hajlítószilárdsággal kell rendelkeznie. A papírlemezt úgy kell kiszabni, átmetszés nélkül völgyelni és réselni, hogy az összeállításnál ne repedjen meg, a felülete ne törjön meg és ne hasasodjon ki. A hullámpapírlemez hullámosított rétegét a fedőrétegekhez szilárdan hozzá kell ragasztani.
6.6.4.4.2 Az oldalfalaknak, a tetőnek és a fenéknek minimálisan 15 J beszakítási szilárdsággal kell rendelkezniük, az ISO 3036:1975 szabvány szerint mérve.
6.6.4.4.3 A nagycsomagolások külső burkolatain a palást illesztéseit megfelelő mértékben át kell lapolni és ragasztószalaggal kell lezárni, le kell ragasztani vagy fémkapcsokkal kell tűzni, vagy legalább azonos hatékonyságú módszerrel kell egyesíteni. Ha az egyesítés ragasztással vagy ragasztószalaggal történik, vízálló ragasztót kell használni. A fémkapcsoknak minden összeerősítendő részen teljesen át kell hatolniuk és oly módon kell azokat kialakítani vagy védeni, hogy a bélést ne dörzsölhessék vagy ne szúrhassák ki.
6.6.4.4.4 A nagycsomagolás részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött nagycsomagolás gépi kezelésére.
6.6.4.4.5 A rakodólapot, ill. a nagycsomagolás részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy a nagycsomagolás alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.
6.6.4.4.6 A testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami a nagycsomagolást megsérthetné.
6.6.4.4.7 A halmazolás megkönnyítésére erősítő szerkezetek, mint pl. fa tartóelemek használhatók, de ezeket a bélésen kívül kell elhelyezni.
6.6.4.4.8 Amennyiben nagycsomagolásokat halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjon.
6.6.4.5 Különleges követelmények a fa nagycsomagolásokra
50C kódjelű közönséges fa nagycsomagolás
50D kódjelű rétegelt falemez nagycsomagolás
50F kódjelű farostlemez nagycsomagolás
6.6.4.5.1 A felhasznált anyag szilárdsága és a test gyártási módja feleljen meg a nagycsomagolás űrtartalmának és rendeltetésszerű felhasználásának.
6.6.4.5.2 A felhasznált fának jól kiérleltnek, kereskedelmi szárazságának és olyan hibáktól mentesnek kell lennie, ami a nagycsomagolás bármely részének szilárdságát csökkentené. A nagycsomagolás minden elemét egy darabból vagy ezzel egyenértékű módon kell gyártani. Az elemek akkor tekinthetők az egy darabból készülttel egyenértékűnek, ha a következő ragasztásos kötéstípusok valamelyikét alkalmazzák: Lindermann illesztés (fecskefarokillesztés), hornyolt átlapolás vagy a tompa illesztés, minden csatlakozásnál legalább két, hullámosított fém rögzítőelemmel, vagy akkor, ha legalább azonos hatékonyság más eljárást alkalmaznak.
6.6.4.5.3 A nagycsomagoláshoz felhasznált rétegelt falemeznek legalább háromrétegűnek kell lennie. Jól kiérlelt, hántolt vagy fűrészelt furnérból kell készíteni, amely kereskedelmi szárazságú és mentes olyan hibáktól, ami a test bármely részének szilárdságát csökkentené. A szomszédos rétegeket vízálló ragasztóval kell összeragasztani. A nagycsomagolás szerkezetéhez a rétegelt falemezzel együtt más alkalmas anyagok is használhatók.
6.6.4.5.4 A farostlemez nagycsomagolásokat vízálló farostlemezből, pl. keménylemezből, faforgácslemezből vagy egyéb alkalmas típusból kell készíteni.
6.6.4.5.5 A nagycsomagolások oldallapjait szilárdan a sarokoszlopokhoz vagy homloklapokhoz kell szegezni vagy erősíteni vagy azonos mértékben alkalmas eszközökkel kell összeerősíteni.
6.6.4.5.6 A nagycsomagolás szerves részét képező rakodólap alapzatnak, ill. bármilyen különálló rakodólapnak alkalmasnak kell lennie a megengedett legnagyobb bruttó tömegig megtöltött nagycsomagolás gépi kezelésére.
6.6.4.5.7 A rakodólapot, ill. a nagycsomagolás szerves részét képező alapzatot úgy kell kialakítani, hogy nagycsomagolás alapján ne legyen semmilyen kiszögellés, ami a kezelés során sérülést okozhatna.
6.6.4.5.8 A testet a különálló rakodólaphoz hozzá kell erősíteni, hogy biztosítva legyen a stabilitás a kezelés és a szállítás során. A különálló rakodólap felső felületének mentesnek kell lennie mindenféle éles kiszögelléstől, ami a nagycsomagolást megsérthetné.
6.6.4.5.9 A halmazolás megkönnyítésére erősítő szerkezetek, mint pl. fa tartóelemek használhatók, de ezeket a bélésen kívül kell elhelyezni.
6.6.4.5.10 Amennyiben nagycsomagolásokat halmazolásra szánják, a teherviselő felületnek olyannak kell lennie, hogy a terhelés biztonságos módon elosztódjék.
6.6.5 Vizsgálati követelmények a nagycsomagolásokra
6.6.5.1 A vizsgálatok végrehajtása és gyakorisága
6.6.5.1.1 Minden nagycsomagolás gyártási típusát az illetékes hatóság által megállapított és jóváhagyott eljárással a 6.6.5.3 bekezdés szerint meg kell vizsgálni.
6.6.5.1.2 A vizsgálatokat minden nagycsomagolás gyártási típuson az adott csomagolóeszköz használatba vétele előtt kell elvégezni. A nagycsomagolás gyártási típusát kialakítása, nagysága, anyaga és falvastagsága, gyártásmódja és a csomagolási módszer határozzák meg; egy típushoz azonban különböző felületkezelés is tartozhat. Ugyanaz a típus magában foglalja azokat a nagycsomagolásokat is, amelyek a gyártási típustól csak kisebb szerkezeti magasságban térnek el.
6.6.5.1.3 A vizsgálatokat a gyártásból vett mintákon az illetékes hatóság által meghatározott időközönként meg kell ismételni. Az ilyen vizsgálatoknál papírlemez nagycsomagolások esetén a szobahőmérsékleten való előkészítés azonosnak tekintendő a 6.6.5.2.3 pont előírásaival.
6.6.5.1.4 A vizsgálatokat minden olyan módosítás után meg kell ismételni, ami megváltoztatja a nagycsomagolás kialakítását, anyagát vagy gyártásmódját.
6.6.5.1.5 Az illetékes hatóság engedélyezheti azon nagycsomagolások szelektív vizsgálatát, amelyek csak kismértékben térnek el a már bevizsgálttól, pl. kisebb méretű belső csomagolásokat vagy kisebb nettó tömegű belső csomagolásokat tartalmaznak; és amelyek olyan nagycsomagolások, melyek a külső méret(ek)et tekintve valamivel kisebbek.
6.6.5.1.6 Amennyiben egy nagycsomagolást különböző típusú belső csomagolóeszközökkel sikeresen bevizsgáltak, ebbe a nagycsomagolásba a különböző belső csomagolóeszközök tetszőleges kombinációban behelyezhetek. Ezenkívül, a csomagolás további vizsgálata nélkül használhatók a következő belső csomagolóeszköz változatok, ha azonos követelményszintnek felelnek meg:
a) Azonos vagy kisebb méretű belső csomagolóeszközök használhatók, amennyiben:
(i) a belső csomagolóeszközök hasonló kialakításúak, mint a bevizsgált belső csomagolóeszközök (pl. alak - hengeres, szögletes, stb.);
(ii) a belső csomagolóeszközök szerkezeti anyaga (üveg, műanyag, fém, stb.) az eredetileg bevizsgált belső csomagolóeszközökkel azonos vagy nagyobb mértékben ellenálló az ütődéseknél és halmazolásnál fellépő erőkkel szemben;
(iii) a belső csomagolóeszközök nyílásai azonos vagy kisebb átmérőjűek és zárásuk hasonló kialakítású (pl. csavarmenetes kupak, bepattanó fedél, stb.);
(iv) elegendő mennyiségű párnázóanyagot használnak a hézagok kitöltésére és a belső csomagolóeszközök jelentősebb elmozdulásának megakadályozására; és
(v) a belső csomagolóeszközök ugyanolyan helyzetben vannak a külső csomagolóeszközbe elhelyezve, mint a bevizsgált csomagolóeszközök.
b) Azokból a belső csomagolóeszközökből, amelyekkel bevizsgálták, vagy az előző a) pontban leírt eltérő belső csomagolóeszközökből kevesebb is használható, amennyiben elegendő mennyiségű párnázóanyagot használnak a hézagok kitöltésére és a belső csomagolóeszközök jelentősebb elmozdulásának megakadályozására.
6.6.5.1.7 Az illetékes hatóság bármikor előírhatja, hogy a jelen szakasz előírásainak megfelelő próbákkal igazolják, hogy a sorozatban gyártott csomagolóeszközök megfelelnek a gyártási típus követelményeinek.
6.6.5.1.8 Amennyiben a vizsgálat eredményeit nem befolyásolja és az illetékes hatóság hozzájárul, ugyanazon a mintán több vizsgálat is végezhető.
6.6.5.2 Előkészítés a vizsgálatokhoz
6.6.5.2.1 A próbákat szállításra kész csomagolásokon kell végrehajtani, beleértve az alkalmazott belső csomagolóeszközöket. A belső csomagolóeszközöket folyadékok esetén űrtartalmuk legalább 98%-áig, szilárd anyag esetén legalább 95%-áig kell megtölteni. Az olyan nagycsomagolásoknál, ahol a belső csomagolóeszközök folyadékokat és szilárd anyagokat egyaránt tartalmaznak, külön vizsgálat szükséges a folyadék és külön a szilárd anyag tartalomra. A belső csomagolóeszközben levő anyag, ill. a szállítandó tárgy helyettesíthető más anyaggal vagy tárggyal, kivéve, ha ez meghamisítaná a próbák eredményét. Amennyiben más belső csomagolóeszközt vagy tárgyat alkalmaznak, annak ugyanolyan fizikai jellemzői legyenek (tömeg, stb.), mint a szállítandó anyagnak vagy tárgynak. Abból a célból, hogy elérjék a küldeménydarab megkövetelt össztömegét, kiegészítő terhek is használhatók, pl. ólomszemcsét tartalmazó zsákok, feltéve, hogy ezeket oly módon helyezik el, hogy nem hamisítják meg a próbák eredményét.
6.6.5.2.2 A műanyagból készült nagycsomagolásokat és a műanyag belső csomagolóeszközöket - a szilárd anyagokat vagy tárgyakat tartalmazó zsákok kivételével - tartalmazó nagycsomagolásokat akkor kell az ejtőpróbának alávetni, amikor a vizsgálati minta és tartalma hőmérsékletét -18 °C-ra vagy az alá lehűtötték. Ezt a kondicionálást nem kell alkalmazni, ha a kérdéses anyagok alacsony hőmérsékleten elegendő hajlékonysággal és szakítószilárdsággal bírnak. Ha a vizsgálandó mintát ily módon készítették elő, a 6.6.5.2.3 pont szerinti kondicionálás elhagyható. A vizsgálathoz használt folyadékot szükség esetén fagyásgátló hozzáadásával folyékony állapotban kell tartani.
6.6.5.2.3 A papírlemezből készült nagycsomagolásokat legalább 24 órán át szabályozott hőmérsékletű és relatív páratartalmú levegőn kell tartani. Három megoldás közül lehet választani. Az ajánlott érték 23 °C + 2 °C hőmérséklet és 50% + 2% páratartalom. A másik két lehetőség: 20 °C + 2 °C hőmérséklet és 65% + 2% páratartalom, illetve 27 °C + 2 °C hőmérséklet és 65% + 2% páratartalom.
Megjegyzés:
Az átlagértékeknek ezen határok közé kell esniük. A rövid idejű ingadozások és a mérési korlátok az egyedi mérésektől legfeljebb ± 5% relatív páratartalom eltérést eredményezhetnek a vizsgálatok reprodukálhatóságának észrevehető csökkenése nélkül.
6.6.5.3 Vizsgálati követelmények
6.6.5.3.1 Emelési próba alulról
6.6.5.3.1.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden olyan nagycsomagolás típusnál, amely az alulról való emeléshez el van látva szerkezettel.
6.6.5.3.1.2 A nagycsomagolás előkészítése a próbához
A nagycsomagolást megengedett legnagyobb bruttó tömegének l,25-szorosáig kell - a terhelést egyenletesen elosztva - megtölteni.
6.6.5.3.1.3 Vizsgálati eljárás
A nagycsomagolást emelővillás targoncával kétszer fel kell emelni és le kell tenni. Ennek során a villákat központosán kell elhelyezni, és azoknak egymástól olyan távolságra kell lenniük, amely a bevezetés felőli oldalméret háromnegyed részének felel meg, (hacsak a bevezetési pontok nincsenek rögzítve). A villákat a bevezetés irányában háromnegyed részig kell bevezetni. A próbát minden lehetséges irányból meg kell ismételni.
6.6.5.3.1.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely a nagycsomagolás biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
6.6.5.3.2 Emelés felülről
6.6.5.3.2.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden olyan nagycsomagolás típusnál, amely el van látva a felülről való emelésre szolgáló szerkezettel.
6.6.5.3.2.2 A nagycsomagolás előkészítése a próbához
A nagycsomagolást a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszereséig kell megtölteni. A hajlékony falú nagycsomagolást a megengedett legnagyobb terhelés hatszorosáig kell - a terhelést egyenletesen elosztva - megtölteni.
6.6.5.3.2.3 Vizsgálati eljárás
A nagycsomagolást rendeltetésszerűen fel kell emelni, amíg az a talajtól elválik, és ebben a helyzetben kell tartani 5 perc időtartamig.
6.6.5.3.2.4 Elfogadási feltétel
Nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely a nagycsomagolás biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
6.6.5.3.3 Halmazolási próba
6.6.5.3.3.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden olyan nagycsomagolás típusnál, amelyek kialakításuknál fogva egymásra halmazolhatók.
6.6.5.3.3.2 A nagycsomagolás előkészítése a próbához
A nagycsomagolást megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell megtölteni.
6.6.5.3.3.3 Vizsgálati eljárás
A nagycsomagolást alapzatával vízszintes, sík, kemény talajra kell állítani és egyenletesen elosztott próbaterhelést kell ráhelyezni (lásd a 6.6.5.3.3.4 pontot) legalább 5 percig, fa, papírlemez és műanyag nagycsomagolások esetében 24 órán át.
6.6.5.3.3.4 A ráhelyezendő próbaterhelés kiszámítása
A tehernek, amelyet a nagycsomagolásra helyeznek, meg kell egyeznie a szállítás során a nagycsomagolásra halmazolható hasonló nagycsomagolások összes tömegének legalább 1,8-szeresével.
6.6.5.3.3.5 Elfogadási feltétel
Nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely a nagycsomagolás biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
6.6.5.3.4 Ejtőpróba
6.6.5.3.4.1 Alkalmazási terület
Gyártási típus vizsgálatként minden nagycsomagolás típusnál.
6.6.5.3.4.2 A nagycsomagolás előkészítése a próbához
A nagycsomagolást a 6.6.5.2.1 pont szerint kell megtölteni.
6.6.5.3.4.3 Vizsgálati eljárás
A nagycsomagolást oly módon kell merev, rugalmatlan, sima, sík és vízszintes felületre ejteni, ami biztosítja, hogy a nagycsomagolás az alapfelület legérzékenyebbnek tekintett részén ütközzön fel.
6.6.5.3.4.4 Ejtési magasság
| I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport | |
| 1,8 m | 1,2 m | 0,8 m |
Megjegyzés:
Az 1 osztály anyagaihoz és tárgyaihoz, a 4.1 osztály önreaktív anyagaihoz és az 5.2 osztály szerves peroxidjaihoz használandó nagycsomagolást a II csomagolási csoport igénybevételi szintjén kell vizsgálni.
6.6.5.3.4.5 Elfogadási feltétel
6.6.5.3.4.5.1 Nem következhet be olyan sérülés, amely a szállítás biztonságát befolyásolná. A belső csomagolóeszközökben vagy tárgyakban levő anyag nem szivároghat.
6.6.5.3.4.5.2 Az 1 osztály tárgyaihoz használandó nagycsomagolás nem szenvedhet olyan törést, ami lehetővé teszi a nagycsomagolásból a robbanóanyag kifolyását vagy tárgyak kiszóródását.
6.6.5.3.4.5.3 A nagycsomagolás ejtési próbája során a minta megfelelőnek tekinthető, ha a teljes tartalmat megtartotta, még ha a zárás a továbbiakban nem is por tömör.
6.6.5.4 Bizonyítvány és vizsgálati jegyzőkönyv
6.6.5.4.1 Minden nagycsomagolás gyártási típusra bizonyítványt kell kiállítani és (a 6.6.3 szakasz szerinti) jelölést kell hozzárendelni, tanúsítva, hogy a gyártási típus, beleértve annak szerelvényeit, kielégíti a vizsgálat követelményeit.
6.6.5.4.2 A vizsgálatokról legalább a következő adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a nagycsomagolás felhasználói számára hozzáférhetővé kell tenni:
1. A vizsgálatot végző szerv neve és címe;
2. A vizsgálatot kérő neve és címe (ha ilyen van);
3. A vizsgálati jegyzőkönyv egyedi azonosítója;
4. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte;
5. A nagycsomagolás gyártója;
6. A nagycsomagolás gyártási típusának leírása (pl. méretek, anyagok, zárószerkezetek, falvastagságok, stb.) és/vagy fénykép(ek);
7. Legnagyobb űrtartalom/megengedett legnagyobb bruttó tömeg;
8. A vizsgálat alatti tartalom jellemzői, pl. a belső csomagolóeszközök vagy tárgyak típusa és leírása;
9.A vizsgálatok leírása és eredményei;
10.A vizsgálati jegyzőkönyvet alá kell írni, az aláíró nevét és beosztását fel kell tüntetni.
6.6.5.4.3 A vizsgálati jegyzőkönyvnek megállapítást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a szállításra előkészített nagycsomagolás ezen fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban került vizsgálatra és más csomagolási módszerek vagy alkotórészek használata azt érvénytelenné teheti. A vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát az illetékes hatóságnak kell átadni.
Megjegyzés:
A fémből gyártott tartánnyal rendelkező tartálykocsikra, leszerelhető tananyákra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a battériás kocsikra és többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) lásd a 6.8 fejezetet; a szálvázas műanyagból gyártott tankkonténerekre lásd a 6.9 fejezetet.
6.7.1 Alkalmazási terület és általános előírások
6.7.1.1 E fejezet követelményei a 2, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 7, 8 és 9 osztályba tartozó veszélyes áruk bármely alágazattal történő szállítására használt mobil tartányokra, ill. a 2 osztály nem mélyhűtött gázainak bármely alágazattal történő szállítására használt MEG-konténerekre vonatkoznak. Eltérő előírás hiányában, ha egy mobil tartány, ill. MEG-konténer a - többször módosított - 1972. évi „Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezmény” (CSC) meghatározása szerint szállítótartálynak (konténernek) minősül, akkor e fejezet követelményein kívül a CSC egyezmény előírásait is be kell tartani. A nyílt tengeren kezelt „off-shore” mobil tartány, ill. MEG-konténerekre kiegészítő követelmények is vonatkozhatnak.
6.7.1.2 A tudományos és műszaki haladás figyelembevétele érdekében e fejezet műszaki követelményei helyett alternatívaként más előírások is alkalmazhatók. Az alternatív kialakítású mobil tartánynak, ill. MEG-konténernek a szállított anyaggal való összeférhetőség, az ütődésekkel, a rakodási igénybevételekkel és a tűzzel szembeni ellenálló képesség tekintetében legalább olyan biztonságosnak kell lenniük, mintha e fejezet követelményeit teljesítették volna. Nemzetközi szállítás esetén az alternatív kialakítású mobil tartányt, ill. MEG-konténert az érintett illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.
6.7.1.3 Ha egy anyaghoz a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában nincs is mobil tartány utasítás (T1-T23, T50 vagy T75) feltüntetve, a származási ország illetékes hatósága ideiglenes szállítási engedélyt adhat ki. Az engedélynek legalább azokat az információkat kell tartalmaznia, amelyek normál esetben a mobil tartány utasításban szerepelnek, és tartalmaznia kell az anyag szállítási feltételeit. Az engedélyt a küldemény okmányaihoz kell csatolni.
6.7.2 A 3-9 osztály anyagainak szállításához használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények
6.7.2.1 Meghatározások
E szakasz alkalmazásában:
A mobil tartány olyan multimodális tartány, amelynek befogadóképessége 450 liternél nagyobb, és amelyet a 3-9 osztály anyagainak szállítására használnak. A mobil tartány fogalmába maga a tartány és a veszélyes anyag szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvényei tartoznak. A mobil tartánynak a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A tartány külső részén stabilizáló elemeknek kell lenniük, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy megtöltött állapotban felemeljék. Elsősorban a szállító járműre, ill. a hajóba történő berakásra kell kialakítani, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni. A közúti tartányjárművek, a vasúti tartálykocsik, a nem fémből készült tartányok és a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k) e meghatározás értelmében nem minősülnek mobil tartánynak. A tartány a mobil tartány azon része, amely a szállítandó anyag megtartására szolgál (maga a tartány), beleértve a nyílásokat és zárószerkezeteiket, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket.
Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági, a fűtő-, a hűtő- és a hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök.
A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő-, rögzítő-, védő- vagy stabilizáló elemek.
A megengedett legnagyobb üzemi nyomás a tartány üzemi helyzetében, annak tetején mérhető nyomás, amely nem lehet kisebb, mint a következő két nyomás érték közül a nagyobbik:
a) a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás(túlnyomás); vagy
b) a legnagyobb tényleges túlnyomás, amelyre a tartány méretezve van, ami nem lehet kevesebb, mint
(i) az anyag abszolút gőznyomása (bar-ban) 65 °C-on mínusz 1 bar; és
(ii) a folyadékszint feletti térben levő levegő, ill. egyéb gáz parciális nyomása (bar-ban), amelyet a következők alapulvételével kell meghatározni: legfeljebb 65 °C hőmérsékletű folyadékszint feletti tér, valamint az átlagos hőmérséklet tr - tf értékű növekedéséből adódó folyadék-fázistágulás (ahol tf = a töltési hőmérséklet, rendszerint 15 °C; tr = a legnagyobb átlagos hőmérséklet, 50 °C).
A számítási nyomás a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat szerint a számításokhoz használandó nyomás. A számítási nyomás nem lehet kisebb, mint a következő nyomások közül a legnagyobb:
a) a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (túlnyomás); vagy
b) a következők összege:
(i) az anyag abszolút gőznyomása (bar-ban) 65 °C-on mínusz 1 bar;
(ii) a folyadékszint feletti térben levő levegő, ill. egyéb gáz parciális nyomása (bar-ban), amelyet a következők alapulvételével kell meghatározni: legfeljebb 65 °C hőmérsékletű folyadékszint feletti tér, valamint az átlagos hőmérséklet tr - tf értékű növekedéséből adódó folyadék-fázis tágulás (ahol tf = a töltési hőmérséklet, rendszerint 15 °C; tr = a legnagyobb átlagos hőmérséklet, 50 °C); és
(iii) a 6.7.2.2.12 pontban meghatározott erők alapján meghatározott folyadéknyomás, de legalább 0,35 bar; vagy
c) a 4.2.5.2.6 pontban, az alkalmazandó mobil tartány utasításban meghatározott legkisebb próbanyomás kétharmada.
A próbanyomás a számítási nyomás legalább 1,5-szeresével végzett folyadéknyomás-próba alatt a legnagyobb túlnyomás a tartány tetején. Az egyes anyagokhoz használt mobil tartányokra a legkisebb próbanyomás értékét a 4.2.5.2.6 pontban az alkalmazandó mobil tartány utasítások határozzák meg.
A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a tartányt az üzemi szerelvényeivel a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 25%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki.
A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a mobil tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege.
A referencia acél a 370 N/mm2 szakítószilárdsága és 27% szakadási nyúlású acél.
A szerkezeti acél olyan acél, amelynek szavatolt legkisebb szakítószilárdsága 360...440 N/mm2 között van, és szakadási nyúlása megfelel a 6.7.2.3.3.3 pontnak.
A tervezési hőmérséklet-tartomány a környezeti hőmérsékleten szállított anyagokhoz használt tartányok esetében - 40 °C...+ 50 °C. A magas hőmérsékletű anyagoknál a tervezési hőmérséklet nem lehet alacsonyabb, mint az anyag töltés, ürítés, ill. szállítás alatti legmagasabb hőmérséklete. Szélsőséges éghajlati körülményeknek kitett mobil tartányok esetében szigorúbb tervezési hőmérsékleteket kell alkalmazni.
Az alternatív engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély.
6.7.2.2 Általános tervezési és gyártási követelmények
6.7.2.2.1 A tartányokat az illetékes hatóság által elismert, a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat előírásainak megfelelően kell tervezni és gyártani. A tartányt alakításra alkalmas fémes anyagból kell készíteni. Az anyagoknak általában a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványoknak kell megfelelniük. Hegesztett tartányokhoz csak olyan anyagok használhatók, amelyek hegeszthetősége teljes mértékben szavatolt. A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljesen biztonságosnak kell lenniük. Ha a gyártási folyamat vagy az anyag szükségessé teszi, a tartányt megfelelően hőkezelni kell, hogy a hegesztéseknél és a hőhatásnak kitett zónákban biztosítsák a kielégítő szívósságot. Az anyagok kiválasztásánál a ridegtörés veszélye, a feszültség alatti korróziós repedezések és az ütésállóság szempontjából figyelembe kell venni a tervezési hőmérséklet-tartományt. Finomszemcse szerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint. Alumínium szerkezeti anyagként csak akkor használható, ha az adott anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában található mobiltartány utasítás erre utal, vagy ha az illetékes hatóság engedélyezte. Alumínium engedélyezése esetén a tartányt szigeteléssel kell ellátni, ami megakadályozza a fizikai tulajdonságok jelentős romlását olyan esetekben, amikor a tartányt legalább 30 percen át 110 kW/m2 hőterhelés éri. A hőszigetelésnek 649 °C alatti minden hőmérsékleten hatásosnak kell maradnia, és olyan anyaggal kell burkolni, amelynek olvadáspontja legalább 700 °C. A mobil tartány anyagainak alkalmasnak kell lenniük ahhoz a külső környezethez, amelyben a tartányt szállíthatják.
6.7.2.2.2 A mobil tartányokat, a szerelvényeiket és a csővezetékeket olyan anyagból kell készíteni,
a) amelyet a szállított anyag(ok) eleve nem támad(nak) meg; vagy
b) amely kémiai reakció révén megfelelően passziválódik vagy semlegesítődik; vagy
c) amely a tartányhoz közvetlenül hozzáerősített vagy azzal egyenértékű módon hozzászerelt korrózióálló anyaggal van bélelve.
6.7.2.2.3 A tömítéseket olyan anyagokból kell készíteni, amelyeket a szállítandó anyag(ok) nem támad(nak) meg.
6.7.2.2.4 Ha a tartány bélelt, a bélésanyagnak eleve olyannak kell lennie, amit a szállított anyag(ok)nem támad(nak) meg, ezenkívül homogénnek, hézag- és áttörésmentesnek és kellően rugalmasnak kell lennie, valamint igazodnia kell a tartány hőtágulási jellemzőihez. Ha a tartányhoz külső szerelvény van hegesztve, a bélésnek folytonosan túl kell nyúlnia a szerelvényen keresztül a karima legkülső pereméig.
6.7.2.2.5 A bélés illesztéseit és varratait az anyag összeolvasztásával vagy más, azonos hatékonyságú módszerrel kell kialakítani.
6.7.2.2.6 Kerülni kell a különböző fémek érintkezését, ami a galvanikus hatás folytán sérüléseket okozhat.
6.7.2.2.7 A mobil tartány, a szerelvények, a tömítések, a bélések és a tartozékok anyaga nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a mobil tartányban szállítandó anyagokra.
6.7.2.2.8 A mobil tartányt megfelelő emelő és rögzítő szerelvényekkel és olyan tartószerkezettel kell tervezni és kialakítani, amely a szállítás során biztos alátámasztást nyújt.
6.7.2.2.9 A mobil tartányt olyanra kell tervezni, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül ellenálljon legalább a szállított anyag által kifejtett belső nyomásnak és a normális szállítási és kezelési feltételek mellett fellépő statikus, dinamikus és hőterhelésnek. A tervezés során bizonyítani kell, hogy az ezen terheléseknek a mobil tartány várható élettartama alatti ismétlődése folytán kialakuló kifáradást figyelembe vették.
6.7.2.2.10 Azokat a tartányokat, amelyeket vákuumszeleppel látnak el, úgy kell tervezni, hogy tartós alakváltozás nélkül ellenálljanak akkora külső nyomásnak, amely a belső nyomásnál legalább 0,21 bar-ral nagyobb. A vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy legfeljebb 0,21 bar vákuum hatására kinyissanak, kivéve, ha nagyobb külső túlnyomásra vannak méretezve, amikor is a felszerelendő szelepek nyitónyomása nem lehet nagyobb, mint a tartánytervezésénél figyelembe vett vákuum mértéke. Azokat a tartányokat, amelyeken nincs vákuumszelep, úgy kell tervezni, hogy tartós alakváltozás nélkül ellenálljanak akkora külsőnyomásnak, amely a belső nyomásnál legalább 0,4 bar-ral nagyobb.
6.7.2.2.11 A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok (beleértve a lobbanáspontjukon vagy annál magasabb hőmérsékleten szállított, magas hőmérsékletű anyagokat) szállítására szolgáló mobil tartányokon használt vákuumszelepeknek meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen behatolását, vagy a mobil tartánynak alkalmasnak kell lennie arra, hogy szivárgás nélkül ellenálljon a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő belső robbanásnak.
6.7.2.2.12 A mobil tartányoknak és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő, külön-külön fellépő, statikus erők elviselésére kell alkalmasnak lenniük:
a) menetirányban: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással * (g);
b) vízszintesen a menetirányra merőlegesen: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (amennyiben a menetirány nincs egyértelműen meghatározva, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese) szorozva a nehézségi gyorsulással * (g);
c) függőlegesen felfelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással * (g); és
d) függőlegesen lefelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (összes terhelés beleértve a gravitáció hatását) kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással * (g);
6.7.2.2.13 A 6.7.2.2.12 pontban felsorolt erőknél a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni:
a) határozott folyáshatárral rendelkező fémeknél a szavatolt folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy
b) határozott folyáshatárral nem rendelkező fémeknél: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.
6.7.2.2.14 A tényleges, ill. az egyezményes folyáshatár értékére a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványok által meghatározott értékeket kell használni. Ausztenites acélok használata esetén a tényleges, ill. az egyezményes folyáshatárra az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. Ha a szóban forgó fémre nincs anyagszabvány, a használt tényleges, ill. egyezményes folyáshatár értéket az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.
6.7.2.2.15 A mobil tartányoknak elektromosan földelhetőnek kell lenniük, ha a 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok (beleértve a lobbanáspontjukon vagy annál magasabb hőmérsékleten szállított, magas hőmérsékletű anyagokat) szállítására használják. Intézkedéseket kell tenni a veszélyes elektrosztatikus kisülések megakadályozására.
6.7.2.2.16 Ha egy anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasítás szerint, vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírás szerint szükséges, akkor a mobil tartányt kiegészítő védelemmel kell ellátni, amely nagyobb falvastagságból, ill. nagyobb próbanyomásból állhat, a nagyobb falvastagságot, ill. a nagyobb próbanyomást az anyag szállításában rejlő veszélyek figyelembevételével kell meghatározni.
6.7.2.3 Tervezési kritériumok
6.7.2.3.1 A tartányt úgy kell megtervezni, hogy matematikailag vagy kísérleti úton (pl. nyúlásmérő bélyegek alkalmazásával vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott más módszerrel) szilárdsági ellenőrzésnek, ill. vizsgálatnak lehessen alávetni.
6.7.2.3.2 A tartányokat úgy kell tervezni és gyártani, hogy a számítási nyomás legalább 1,5-szerésével végrehajtott folyadéknyomás-próbát kiállják. Bizonyos anyagokra különleges előírások találhatók a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobiltartány utasításokban vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírásokban. Ezeknél a tartányoknál tekintettel kell lenni a 6.7.2.4.1-6.7.2.4.10 pontban meghatározott, legkisebb falvastagságra vonatkozó követelményekre is.
6.7.2.3.3 A határozott folyáshatárral rendelkező, ill. szavatolt, egyezményes folyáshatárral (általában a 0,2%-os, ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatárral) jellemzett fémeknél a tartányban a próbanyomáson fellépő primer membránfeszültség nem haladhatja meg a 0,75Re vagy a 0,50Rm értékek közül az alacsonyabbat, ahol
Re = a tényleges folyáshatár N/mm2-ben vagy a 0,2%-os vagy ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatár;
Rm = a legkisebb szakítószilárdság N/mm2-ben.
6.7.2.3.3.1 Az Re és Rm értékére a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket az anyagvizsgálati bizonyítvány hitelesíti. Ha a szóban forgó fémre nincs anyagszabvány, a használt Re és Rm értéket az illetékes hatóságnak vagy e hatóság által kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia.
6.7.2.3.3.2 Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem megengedett. Az anyagvizsgálati bizonyítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm arány meghatározásához.
6.7.2.3.3.3 A tartány gyártásához használt acélnál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10000/Rm, azonban finom szemcseszerkezetű acélok esetében 16%-nál, más acélok esetében 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb. Alumíniumötvözetek esetében a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10 000/6/Rm, de 12%-nál semmi esetre sem lehet kisebb.
6.7.2.3.3.4 Az anyagokra a tényleges értékek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelye a hengerlési irányra merőleges legyen. A szakadási nyúlást négyszög keresztmetszetű próbatesten kell mérni az ISO 6892:1998 szabvány szerint, 50 mm-es befogási hossz mellett.
6.7.2.4 Legkisebb falvastagság
6.7.2.4.1 A legkisebb falvastagságnak a következők szerint adódó legnagyobb vastagságnak kell lennie:
a) a 6.7.2.4.2-6.7.2.4.10 pont szerint meghatározott legkisebb vastagság;
b) a nyomástartó edényekre vonatkozó, elismert szabályzat és a 6.7.2.3 bekezdés követelményei szerint meghatározott legkisebb vastagság; és
c) a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobiltartány utasításban vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírásban meghatározott legkisebb vastagság.
6.7.2.4.2 Az 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányoknál a palást, a fenekek és a búvónyílás fedelek falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak. Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, a falvastagságnak legalább 6 mm-nek kell lennie, kivéve a II és a III csomagolási csoportba tartozó, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét, amikor is a legkisebb falvastagságot referencia acélra legfeljebb 5 mm-ig, illetve a felhasználandó fémből az azzal egyenértékű vastagságúra lehet csökkenteni.
6.7.2.4.3 Ha a tartány a sérülések ellen védőszerkezettel van ellátva, a 2,65 bar-nál kisebb próbanyomású mobil tartány esetében az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését. Az 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányok falvastagságának azonban legalább 3 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből az azzal egyenértékű vastagságúnak. Az 1,80 m-nél nagyobb átmérőjű tartányoknál a legkisebb falvastagságának legalább 4 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből az azzal egyenértékű vastagságúnak.
6.7.2.4.4 A tartány palást, a fenekek és a búvónyílás fedelek vastagsága a szerkezeti anyagtól függetlenül nem lehet 3 mm-nél kisebb.
6.7.2.4.5 A 6.7.2.4.3 pontban említett kiegészítő védelem kialakítható teljes külső szerkezeti védelemként, pl. megfelelő szendvics szerkezet formájában, ahol a külső burkolat a tartányhoz van erősítve, vagy kettős falú szerkezettel, vagy úgy, hogy a tartányt egy hosszirányú és keresztirányú szerkezeti elemekkel rendelkező, teljes keretvázba erősítik.
6.7.2.4.6 Valamely fém egyenértékű vastagságát, kivéve a 6.7.2.4.2 pontban a referencia acélra előírt vastagságot, a következő képlettel kell kiszámítani:
ahol
e1 = a felhasználandó fém esetén megkövetelt egyenértékű falvastagság (mm-ben);
e0 = a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasításban vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírásban a referencia acélra meghatározott legkisebb falvastagság (mm-ben);
Rm1= a felhasználandó fém szavatolt legkisebb szakítószilárdsága (N/mm2-ben, lásd a 6.7.2.3.3 pontot);
A1 = a felhasználandó fém belföldi vagy nemzetközi szabványok szerinti szavatolt legkisebb szakadási nyúlása (%-ban).
6.7.2.4.7 Figyelembe kell venni, hogy amennyiben az alkalmazandó mobil tartány utasításban a 4.2.5.2.6 pont szerint 8 mm vagy 10 mm legkisebb falvastagság van előírva, ez a vastagság a referencia acélra és 1,80 m tartány átmérőre vonatkozik. Szerkezeti acéltól (lásd a 6.7.2.1 bekezdést) eltérő fémek használata vagy nagyobb tartányátmérő esetén a vastagságot a következő képlettel kell meghatározni:
ahol
e1 = a felhasználandó fém esetén megkövetelt egyenértékű falvastagság (mm-ben);
e0 = a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasításban vagy a 3.2 fejezet „A” táblázat 11 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.3 bekezdésben leírt mobil tartány különleges előírásban a referencia acélra meghatározott legkisebb falvastagság (mm-ben);
d1 = a tartány átmérője (m-ben), de legalább 1,80 m;
Rm1 = a felhasználandó fém szavatolt legkisebb szakítószilárdsága (N/mm2-ben, lásd a 6.7.2.3.3 pontot);
A1 = a felhasználandó fém belföldi vagy nemzetközi szabványok szerinti szavatolt legkisebb szakadási nyúlása (%-ban).
6.7.2.4.8 A falvastagság semmilyen esetben sem lehet kisebb a 6.7.2.4.2, a 6.7.2.4.3 és a 6.7.2.4.4 pontban meghatározott értéknél. A tartány egyetlen részének sem lehet kisebb a falvastagsága, mint a 6.7.2.4.2 - 6.7.2.4.4 pontban meghatározott legkisebb vastagság. Ebbe a falvastagságba nem szabad beszámítani a korrózió miatti esetleges ráhagyásokat.
6.7.2.4.9 Szerkezeti acél (lásd a 6.7.2.1 bekezdést) használata esetén a 6.7.2.4.6 pontban található képlettel való számításra nincs szükség.
6.7.2.4.10 A lemezvastagságban nem lehet hirtelen változás ott, ahol a tartány hengeres része és a fenekek csatlakoznak.
6.7.2.5 Üzemi szerelvények
6.7.2.5.1 Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés ellen biztosítva legyenek. Amennyiben a váz és a tartány közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a működő részek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A külső ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket), a belső zárószelepet és annak ülékét védeni kell a külső erők hatására történő eltorzulás veszélyével szemben (például nyíródó keresztmetszet kialakításával). A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.
6.7.2.5.2 A mobil tartány minden töltő-, ill. ürítőnyílását, a tartányhoz a lehető legközelebb elhelyezett, kézzel működtethető zárószeleppel kell ellátni. A többi nyílást, kivéve a szellőző-, ill. nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásait, a tartányhoz a lehető legközelebb elhelyezett zárószeleppel vagy más alkalmas zárószerkezettel kell ellátni.
6.7.2.5.3 A belső részek vizsgálata, karbantartása és javítása céljából a mobil tartányokat megfelelő méretű búvónyílással vagy vizsgálónyílással kell ellátni. A kamrákra osztott mobil tartányok minden egyes kamráját el kell látni búvónyílással vagy vizsgálónyílással.
6.7.2.5.4 A külső szerelvényeket - amennyire csak lehet - egy helyre csoportosítva kell elhelyezni. Hőszigetelt mobil tartány oknál a felső szerelvényeket megfelelő lefolyóval kialakított, a kiömlő folyadékot felfogó tartállyal kell ellátni.
6.7.2.5.5 A mobil tartány minden csatlakozásán jól láthatóan fel kell tüntetni a rendeltetését.
6.7.2.5.6 A zárószelepeket és zárószerkezeteket úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a névleges nyomásuk legalább akkora legyen, mint a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomása, figyelembe véve a szállítás alatt várható hőmérsékleteket. A csavarorsós zárószelepeknek a kézi kerék óramutató járásával megegyező irányba történő elforgatásával kell záródniuk. Másfajta zárószelepeknél a zárószelep (nyitott és zárt) állását és a zárás irányát jól láthatóan fel kell tüntetni. Minden zárószelepet úgy kell kialakítani, hogy akaratlanul ne lehessen kinyitni.
6.7.2.5.7 Ha a 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok (beleértve a lobbanáspontjukon vagy annál magasabb hőmérsékleten szállított, magas hőmérsékletű anyagokat) szállítására szolgáló mobil tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból.
6.7.2.5.8 A csővezetékeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csövet megfelelő fémes anyagból kell készíteni. Ahol csak lehetséges, hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni.
6.7.2.5.9 A rézcsövek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A kötések nem csökkenthetik a csővezeték szilárdságát, mint az csavarmenetes kötéseknél előfordulhat.
6.7.2.5.10 Egyetlen csővezeték és csőszerelvény repesztőnyomása sem lehet kisebb, mint a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomásának négyszerese és azon nyomás négyszerese közül a nagyobb, amelynek a használat során, szivattyú vagy egyéb szerkezet (kivéve a nyomáscsökkentő szerkezeteket) működése révén ki lehetnek téve.
6.7.2.5.11 A szelepek és a tartozékok gyártásához kovácsolható fémet kell használni.
6.7.2.6 Alsó nyílások
6.7.2.6.1 Bizonyos anyagok nem szállíthatók alsó nyílással ellátott mobil tartányban. Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasításokban alsó nyílás nem megengedett, akkor a megengedett legnagyobb töltési szintesetén a tartány folyadékszintje alatt nem lehetnek nyílások. Ha egy meglevő nyílást lezárnak, a zárást a tartányhoz kívülről és belülről hozzáhegesztett lemezzel kell kiképezni.
6.7.2.6.2 Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt mobiltartányok alsó ürítő nyílásait két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni. A szerkezetet az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szervelőírásai szerint kell kialakítani, és a következőkből kell állnia:
a) a tartányhoz a lehető legközelebb felszerelt külső zárószelepből; és
b) az ürítőcső végén levő folyadék tömör zárószerkezetből, ami lehet csavarozott vakkarima vagy csavarmenetes kupak.
6.7.2.6.3 Minden alsó ürítő nyílást, kivéve a 6.7.2.6.2 pontban meghatározottakat, három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni. A szerkezetet az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szerv előírásai szerint kell kialakítani, és a következőkből kell állnia:
a) egy önzáró belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy ellenkarimába beépített zárószelepből, amely olyan, hogy:
(i) a belső zárószelep működtető-szerkezete a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza;
(ii) a belső zárószelep alulról vagy felülről működtethető;
(iii) ha lehet, a belső zárószelep nyitott vagy zárt helyzete a talajszintről ellenőrizhető;
(iv) a legfeljebb 1000 liter befogadóképességű mobil tartányok kivételével a szelepet el lehet zárni a mobil tartány olyan hozzáférhető helyéről, ami távol van magától a szeleptől; és
(v) a külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezet továbbra is hatásos marad;
b) a tartányhoz a lehető legközelebb felszerelt külső zárószelepből; és
c) az ürítőcső végén levő folyadék tömör zárószerkezetből, ami lehet csavarozott vakkarima vagy csavarmenetes kupak.
6.7.2.6.4 Ha a tartány bélelt, a 6.7.2.6.3. a) pontban előírt belső zárószelep kiegészítő külső zárószeleppel helyettesíthető. A gyártónak be kell tartania az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szerv előírásait.
6.7.2.7 Biztonsági szerkezetek
6.7.2.7.1 Minden mobil tartányt legalább egy nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. Minden nyomáscsökkentő szerkezetet úgy kell tervezni, gyártani és megjelölni, hogy az megfeleljen az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szerv előírásainak.
6.7.2.8 Nyomáscsökkentő szerkezetek
6.7.2.8.1 Minden, 1900 liter vagy annál nagyobb befogadóképességű mobil tartányt, vagy független mobil tartány kamrát egy vagy több, rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, és a rugóterhelésű szerkezetekkel párhuzamosan hasadótárcsák vagy olvadó betéte kis használhatók, kivéve, ha a 4.2.5.2.6 pontban a mobil tartány utasításban a 6.7.2.8.3 pontra való hivatkozással ez tiltva van. A nyomáscsökkentő szerkezet teljesítményének elegendőnek kell lennie, hogy megakadályozza a tartány repedését a töltésből, ürítésből vagy a tartalom melegedéséből eredő túlnyomás vagy vákuum hatására.
6.7.2.8.2 A nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák az idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a folyadék kiszivárgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását.
6.7.2.8.3 Amennyiben a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában feltüntetett és a 4.2.5.2.6 pontban leírt mobil tartány utasítás szerint bizonyos anyagra elő van írva, a mobil tartányt olyan nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, amit az illetékes hatóság jóváhagyott. A nyomáscsökkentő szerkezetnek egy rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelepből és egy eléhelyezett hasadótárcsából kell állnia, kivéve, ha - különleges rendeltetésű mobil tartányesetén - a szállított anyaggal összeférhető anyagból készült, jóváhagyott típusú nyomáscsökkentő szerkezet van a tartányon. Ha a nyomáscsökkentő szerkezet elé hasadótárcsa van elhelyezve, akkor a hasadótárcsa és a nyomáscsökkentő szerkezet közti térbe nyomásmérőt, vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi a hasadótárcsa repedésének, kilyukadásának vagy szivárgásának észlelését, ami a nyomáscsökkentő rendszer hibás működését okozhatja. A hasadótárcsának a nyomáscsökkentő szelep nyitónyomását 10%-kal meghaladó névleges nyomásnál kell felszakadnia.
6.7.2.8.4 Minden, 1900 liternél kisebb befogadóképességű mobil tartányt nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, amely hasadótárcsa is lehet, amennyiben megfelel a 6.7.2.11.1 pont előírásainak. Ha nem rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezetet alkalmaznak, akkor olyan hasadótárcsát kell alkalmazni, amely a próbanyomással megegyező névleges nyomáson szakad fel.
6.7.2.8.5 Ha a tartány nyomással történő ürítésre van kialakítva, a szívócső vezetéket olyan alkalmas nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, amely a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomását meg nem haladó nyomáson lép működésbe, és a tartányhoz a lehető legközelebb zárószelepet kel elhelyezni.
6.7.2.9 A nyomáscsökkentő szerkezetek beállítása
6.7.2.9.1 Figyelembe kell venni, hogy a nyomáscsökkentő szerkezet csak túlzott hőmérséklet emelkedés esetén léphet működésbe, mivel a tartány normális szállítási feltételek között nem lehet túlzott nyomásingadozásnak kitéve (lásd a 6.7.2.12.2 pontot).
6.7.2.9.2 Az előírt nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell beállítani, hogy ha a tartány próbanyomása 4,5 bar-nál nem nagyobb, akkor a nyitónyomás a próbanyomás öthatodának megfelelő névleges nyomás legyen, illetve, ha a tartány próbanyomása 4,5 bar-nál nagyobb, akkor a próbanyomás kétharmadának 110%-a legyen a nyitónyomás. Lefúvás után a szerkezetnek a nyitónyomásánál legfeljebb 10%-kal alacsonyabb nyomáson záródnia kell. Minden, ennél alacsonyabb nyomáson a szerkezeteknek zárva kell maradnia. Ez a követelmény azonban nem tiltja vákuumszelepek, ill. egybeépített nyomáscsökkentő és vákuumszelepek használatát.
6.7.2.10 Olvadóbetétek
6.7.2.10.1 Az olvadóbetéteknek 110...149 °C közötti hőmérsékleten kell kiolvadniuk, azzal a feltétellel, hogy a betét kiolvadási hőmérsékletén a tartányban kialakuló nyomás nem lehet nagyobb, mint a tartány próbanyomása. Az olvadóbetétet a tartány felső részén kell elhelyezni úgy, hogy bemenete a gőztérben legyen, és a külső hőhatással szemben semmilyen esetben sem szabad árnyékolni. Az olvadóbetétek nem használhatók olyan tartányoknál, amelyek próbanyomása meghaladja a 2,65 bar-t. A magas hőmérsékletű anyagok szállítására szolgáló mobil tartányokon használt olvadóbetétet úgy kell kialakítani, hogy csak a szállítás során fellépő legnagyobb hőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten olvadjon ki, és meg kell felelnie az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szervezet előírásainak.
6.7.2.11 Hasadótárcsák
6.7.2.11.1 A 6.7.2.8.3 pontban előírtak kivételével, a hasadőtárcsáknak a teljes tervezési hőmérséklettartományban a tartány próbanyomásával megegyező névleges nyomáson kell felszakadniuk. Hasadótárcsa alkalmazása esetén különös figyelmet kell szentelni a 6.7.2.5.1 és a 6.7.2.8.3 pont követelményeinek.
6.7.2.11.2 A hasadótárcsáknak el kell viselniük azt a vákuumot, amely a mobil tartányban kialakulhat.
6.7.2.12 A nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítménye
6.7.2.12.1 A 6.7.2.8.1 pont szerinti rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelep legkisebb átfolyási keresztmetszetének 31,75 mm átmérőjű szájnyílásnak kell megfelelnie. Az esetleges vákuumszelepeknek legalább 284 mm2 átfolyási keresztmetszettel kell rendelkezniük.
6.7.2.12.2 A nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményének elégnek kell lennie ahhoz, hogy abban az esetben, ha a mobil tartányt teljesen elfedi a tűz, a tartányban a nyomás legfeljebb 20%-kal legyen nagyobb, mint a nyomáscsökkentő szerkezet nyitónyomása. A szükséges összes lefúvási teljesítmény eléréséhez vészlefúvó szerkezetek is használhatók. A vészlefúvó szerkezetek rugóterhelésűek, hasadótárcsás vagy olvadóbetétes típusúak lehetnek, vagy rugóterhelésű szerkezet és hasadótárcsa kombinációjából is állhatnak. A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges teljesítményét a 6.7.2.12.2.1 pontban található képlet vagy a 6.7.2.12.2.3 pontban levő táblázat használatával lehet meghatározni.
6.7.2.12.2.1 A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges összes teljesítményének meghatározására, ami úgy tekintendő, mint az együttműködő szerkezetek egyedi teljesítményének összege, a következő képletet kell használni:
ahol
Q = a szükséges legkisebb lefúvási teljesítmény légköbméter per sec-bán (m3/s) 1 bar és 0 °C (273 K) normál feltételek mellett;
F = együttható, amelynek értéke a következő:
nem szigetelt tartányra F = 1;
szigetelt tartányra F = U(649 - t)/13,6, de legalább 0,25,
ahol
U = a szigetelőréteg hőátadási együtthatója, W·m-2·K-1, 38 °C-on;
t = az anyag tényleges hőmérséklete a töltés alatt (°C-ban); ha ez a hőmérséklet ismeretlen, akkor t = 15 °C;
Szigetelt tartányra az előzőekben megadott F érték akkor használható, ha a szigetelés megfelel a 6.7.2.12.2.4 pont előírásainak;
A = a tartány teljes külső felülete m2-ben;
Z = a gáz kompresszibilitási tényezője lefúváskor (ha ez a tényező ismeretlen, Z = 1);
T = az abszolút hőmérséklet Kelvinben (°C + 273) a nyomáscsökkentő szerkezet felett lefúváskor;
L = a folyadék látens párolgáshője kJ/kg-ban lefúváskor;
M = a távozó gáz molekulatömege;
C = a következő képletek egyikéből származtatott állandó, mint a fajhők aránya, k:
ahol
Cp = a fajhő állandó nyomáson; és
Cv = a fajhő állandó térfogaton.
Ha k > 1:
Ha k = 1 vagy k ismeretlen:
ahol az e matematikai állandó, melynek értéke 2,7183.
C értékei a következő táblázatból is vehetők:
| k | C | k | C | k | C | |
| 1,00 | 0,607 | 1,26 | 0,660 | 1,52 | 0,704 | |
| 1,02 | 0,611 | 1,28 | 0,664 | 1,54 | 0,707 | |
| 1,04 | 0,615 | 1,30 | 0,667 | 1,56 | 0,710 | |
| 1,06 | 0,620 | 1,32 | 0,671 | 1,58 | 0,713 | |
| 1,08 | 0,624 | 1,34 | 0,674 | 1,60 | 0,716 | |
| 1,10 | 0,628 | 1,36 | 0,678 | 1,62 | 0,719 | |
| 1,12 | 0,633 | 1,38 | 0,681 | 1,64 | 0,722 | |
| 1,14 | 0,637 | 1,40 | 0,685 | 1,66 | 0,725 | |
| 1,16 | 0,641 | 1,42 | 0,688 | 1,68 | 0,728 | |
| 1,18 | 0,645 | 1,44 | 0,691 | 1,70 | 0,731 | |
| 1,20 | 0,649 | 1,46 | 0,695 | 2,00 | 0,770 | |
| 1,22 | 0,652 | 1,48 | 0,698 | 2,20 | 0,793 | |
| 1,24 | 0,656 | 1,50 | 0,701 |
6.7.2.12.2.2 Az előző képletek helyett a folyadékok szállítására szolgáló tartányok nyomáscsökkentő szerkezeteinek mérete a 6.7.2.12.2.3 pontban levő táblázat szerint is meghatározható. Ez a táblázat feltételezi az F = 1 szigetelési értéket, és ha a tartány szigetelt, akkor annak megfelelően kell az adatokat módosítani. A táblázat összeállításához használt többi érték a következő:
M = 86,7
T = 394 K
L = 334,94 kJ/kg
C = 0,607
Z = 1
6.7.2.12.2.3 A szükséges legkisebb lefúvási teljesítmény, Q, légköbméter per sec-ban (m3/s) 1 bar és 0 °C (273 K) normálfeltételek mellett
| A tartány felület (m2) | Q (légköbméter/sec) | A tartány felület (m ) | Q (légköbméter/sec) | |
| 2 | 0,230 | 37,5 | 2,539 | |
| 3 | 0,320 | 40 | 2,677 | |
| 4 | 0,405 | 42,5 | 2,814 | |
| 5 6 | 0,487 0,565 | 45 47,5 | 2,949 3,082 | |
| 7 | 0,641 | 50 | 3,215 | |
| 8 | 0,715 | 52,5 | 3,346 | |
| 9 | 0,788 | 55 | 3,476 | |
| 10 | 0,859 | 57,5 | 3,605 | |
| 12 | 0,998 | 60 | 3,733 | |
| 14 16 | 1,132 1,263 | 62,5 65 | 3,860 3,987 | |
| 18 | 1,391 | 67,5 | 4,112 | |
| 20 | 1,517 | 70 | 4,236 | |
| 22,5 | 1,670 | 75 | 4,483 | |
| 25 | 1,821 | 80 | 4,726 | |
| 27,5 | 1,969 | 85 | 4,967 | |
| 30 | 2,115 | 90 | 5,206 | |
| 32,5 | 2,258 | 95 | 5,442 | |
| 35 | 2,400 | 100 | 5,676 |
6.7.2.12.2.4 A lefúvási teljesítmény csökkentése érdekében alkalmazott szigetelési rendszert az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek jóvá kell hagynia. Az erre a célra jóváhagyott szigetelési rendszernek minden esetben:
a) 649 °C-ig minden hőmérsékleten hatásosnak kell maradnia; és
b) olyan anyaggal kell bevonni, amelynek olvadáspontja legalább 700 °C.
6.7.2.13 A nyomáscsökkentő szerkezetek jelölése
6.7.2.13.1 Minden nyomáscsökkentő szerkezeten jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a következő adatokat:
a) a nyitónyomást (bar-ban vagy kPa-ban) vagy a hőmérsékletet (°C-ban) amelyen a szerkezet lefúj;
b) rugóterhelésű szerkezeteknél a nyitónyomás megengedett tűrését;
c) a hasadótárcsák névleges nyomásának megfelelő referencia hőmérsékletet;
d) olvadóbetéteknél a megengedett hőmérséklet tűrést; és
e) a szerkezet névleges átfolyási teljesítményét normál -légköbméter per sec (m3/s) egységben;
Amennyiben lehetséges, a következő információt ugyancsak fel kell tüntetni:
f) a gyártó nevét és a szerkezet gyártmány katalógus számát.
6.7.2.13.2 A nyomáscsökkentő szerkezeteken feltüntetett névleges átfolyási teljesítményt az ISO 4126-1:1991 szabvány szerint kell meghatározni.
6.7.2.14 A nyomáscsökkentő szerkezetek csatlakoztatása
6.7.2.14.1 A nyomáscsökkentő szerkezetekhez történő csatlakozásnak akkorának kell lennie, hogy szabad átfolyást biztosítson a biztonsági szerkezethez. A tartány és a nyomáscsökkentő szerkezet közé nem szabad zárószelepet elhelyezni, kivéve a karbantartási vagy egyéb okból kialakított kettős nyomáscsökkentő szerkezeteknél, ha a ténylegesen működő nyomáscsökkentő szerkezet zárószelepe nyitott állapotban reteszelve van, vagy a zárószelepek úgy vannak összekapcsolva, hogy a kettős nyomáscsökkentő szerkezetek közül legalább az egyik mindig működjön. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezethez vezető nyílásban nem lehet semmiféle akadály, ami korlátozná vagy elzárná az áramlást a tartányból a szerkezethez. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezet kimenetéhez csatlakozó csővezetéknek, ha ilyet használnak, a kiszabadult gőzt vagy folyadékot a szerkezetre gyakorolt minimális torlóhatással kell a szabadba vezetniük.
6.7.2.15 A nyomáscsökkentő szerkezetek elhelyezése
6.7.2.15.1 Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetet a tartány tetején úgy kell elhelyezni, hogy a tartány középpontjához a lehető legközelebb legyen. Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetnek a megengedett legnagyobb töltési feltételek mellett a tartány gőzterében kell lennie, és a szerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a kiszabadult gőz akadálytalan távozása. Gyúlékony anyagok esetében a kiszabaduló gőzt a tartánytól el kell terelni oly módon, hogy az ne csapódhasson a tartánynak. A gőz áramlását elterelő védőszerkezetek engedélyezettek, ha nem csökkentik a nyomáscsökkentő szerkezet szükséges teljesítményét.
6.7.2.15.2 Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák illetéktelen személyeknek a nyomáscsökkentő szerkezethez való hozzáférését, és hogy megvédjék a szerkezetet attól, hogy a tartány felborulása esetén megsérüljön.
6.7.2.16 Mérőeszközök
6.7.2.16.1 A tartány tartalmával közvetlenül érintkező, üvegből készült szintjelzők és egyéb törékeny anyagú mérőeszközök nem használhatók.
6.7.2.17 A mobil tartány tartószerkezete, keretváza, emelő és rögzítő szerelvényei
6.7.2.17.1 A mobil tartányt tartószerkezettel kell tervezni és gyártani, ami biztos alátámasztást nyújt a szállítás során. Erre vonatkozóan a tervezésnél a 6.7.2.2.12 pontban meghatározott erőket és a 6.7.2.2.13 pontban meghatározott biztonsági tényezőt kell figyelembe venni. Talpak, keretvázak, csúszótalpak vagy egyéb hasonló szerkezetek elfogadhatók.
6.7.2.17.2 A mobil tartányra szerelt eszközöktől (pl. talpaktól, keretváztól) és a mobil tartány emelő és rögzítő szerelvényeitől származó összetett feszültségek a tartány egyetlen részén sem okozhatnak túlzott feszültségeket. Minden mobil tartányt állandó emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni. Ezeket lehetőleg a mobil tartány tartószerkezetéhez kell erősíteni, de rögzíthetők a tartányon a megtámasztási pontokon elhelyezett erősítőlemezekhez is.
6.7.2.17.3 A tartószerkezet és a keretváz tervezésénél figyelembe kell venni a környezet korróziós hatását is.
6.7.2.17.4 Az emelővilla zsebeket zárhatóra kell kialakítani. Az emelővilla zsebek zárószerkezetének a keretváz állandó részét kell képeznie, vagy a keretvázhoz tartósan hozzá kell erősíteni. Az olyan, egyetlen tartánykamrából álló mobil tartányoknál, amelyek 3,65 m-nél rövidebbek, nem kell az emelővilla zsebeknek zárhatónak lenniük, amennyiben
a) a tartány és a szerelvények kellőképpen védve vannak, nehogy az emelővillák megüssék; és
b) az emelővilla zsebek középpontjai közötti távolság legalább a fele a mobil tartány legnagyobb hosszméretének.
6.7.2.17.5 Ha a mobil tartány nincs a 4.2.1.2 bekezdés szerinti védelemmel ellátva, a tartányt és az üzemi szerelvényeit védeni kell a szállítás alatt a hosszirányú és oldalirányú lökésekből vagy felborulásból adódóan a tartányt vagy a szerelvényeit érő sérülésekkel szemben. A külső szerelvényeket úgy kell védeni, hogy az ütések hatására, ill. a mobil tartánynak a szerelvényekre való ráborulása esetén a tartányban szállított anyag ne szabaduljon ki. A védelem példái:
a) az oldalirányú ütésekkel szembeni védelem, ami állhat a tartány mindkét oldalán a középvonal szintjében védő hosszirányú rudakból;
b) a mobil tartány felborulás elleni védelme, ami állhat erősítő gyűrűkből vagy a kereten keresztben elhelyezett rudakból;
c) a hátulról jövő ütésekkel szembeni védelem, ami lökhárítóból vagy keretből állhat;
d) a tartány ütésekből vagy felborulásból eredő sérüléssel szembeni védelme az ISO 1496-3:1995 szabvány szerinti ISO keret használatával.
6.7.2.18 Típusjóváhagyás
6.7.2.18.1 Minden új mobil tartány típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervnek gyártási típus bizonyítványt kell kiállítani. Ennek a bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a mobil tartányt ez a hatóság megvizsgálta, az a kívánt célra alkalmas, és megfelel e fejezet követelményeinek és ha alkalmazandó, akkor a 4.2 fejezetben és a 3.2 fejezet „A” táblázatban az egyes anyagokra vonatkozó követelményeknek. Ha a mobil tartányokat sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez a bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes. A bizonyítványban utalni kell a gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvére, azokra az anyagokra és/vagy anyagcsoportokra, amelyek szállíthatók, a tartány és a bélés (ha van) gyártási anyagára és a jóváhagyási számra. A jóváhagyási számnak annak az államnak a megkülönböztető jeléből [A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre], amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. A 6.7.1.2 bekezdés szerinti esetleges alternatív kialakítást a bizonyítványban fel kell tüntetni. A típusjóváhagyás az azonos anyagból és azonos falvastagsággal gyártott, kisebb mobil tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket ugyanolyan gyártási technológiával és azonos tartószerkezetekkel, egyenértékű zárószerkezetekkel és egyéb tartozékokkal gyártottak.
6.7.2.18.2 A gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvének a típusjóváhagyáshoz legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a keretvázra vonatkozó, ISO 1496-3:1995 szabványban meghatározott vizsgálatok eredményeit;
b) a 6.7.2.19.3 pont szerinti üzembe helyezés előtti vizsgálat eredményeit; és
c) a 6.7.2.19.1 pont szerinti ütközési próba eredményeit, ha alkalmazható.
6.7.2.19 Vizsgálat
6.7.2.19.1 Minden, a CSC Egyezmény meghatározása szerint konténernek minősülő mobil tartány gyártási típusát ütközési próbának kell alávetni. Azt kell bizonyítani, hogy a mobil tartány típusmintája képes elnyelni a teljesen megtöltött mobil tartány megengedett legnagyobb bruttó tömegének legalább négyszeresét (4G) kitevő tömeg felütközéséből eredő erőket, amelyek időtartama a vasúti közlekedésben tapasztalható mechanikai ütközések jellemző időtartamának felel meg. Az ütközési próbához elfogadható módszereket leíró szabványokat a következő felsorolás tartalmazza:
Association of American Railroads,
Manual of Standards and Recommended Practices,
Specifications for Acceptability of Tank Containers (AAR.600), 1992
Canadian Standards Association (CSA),
Highway Tanks and Portable Tanks for the Transportation of Dangerous Goods (B620-1987)
Deutsche Bahn AG
DB Systemtechnik, Minden
Verifikation und Versuche, TZF 96.2”.
Société Nationale des Chemins de Fer Francais
C.N.E.S.T. 002-1966.
Tank containers, longitudinal external stresses and dynamic impact tests
Spoornet, South Africa
Engineering Development Centre (EDC)
Testing of ISO Tank Containers
Method EDC/TES/023/000/1991-06
6.7.2.19.2 Az első üzembe helyezés előtt minden mobil tartányt és szerelvényeit vizsgálatnak kell alávetni, (üzembe helyezés előtti vizsgálat) és azután legfeljebb ötéves időközönként (5 évenkénti időszakos vizsgálat), és az 5 éves időközök közepén közbenső vizsgálattal (2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat). A 2,5 évenkénti vizsgálatot az előírt időponthoz képes 3 hónapon belül kell elvégezni. Ha a 6.7.2.19.7 pont szerint soron kívüli vizsgálatra van szükség, azt az legutóbbi időszakos vizsgálat időpontjától függetlenül el kell végezni.
6.7.2.19.3 A mobil tartány üzembe helyezés előtti vizsgálatának ki kell terjednie a szerkezeti jellemzők ellenőrzésére, a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó anyagok szempontjából, és nyomáspróbára. Mielőtt a mobil tartányt üzembe helyezik, tömörségi próbát is kell végezni és az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.
6.7.2.19.4 Az 5 évenkénti időszakos vizsgálatnak belső és külső állapot vizsgálatából és általában folyadéknyomás-próbából kell állnia. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.
6.7.2.19.5 A 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálatnak ki kell terjednie legalább a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó anyagok szempontjából, és tömörségi próbára, továbbá az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. A csak egyetlen anyag szállítására szolgáló mobil tartánynál a 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat elhagyható, vagy az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szerv által előírt más vizsgálati módszerrel vagy ellenőrzéssel helyettesíthető.
6.7.2.19.6 A mobil tartányok a 6.7.2.19.2 pontban előírt utolsó 5 évenkénti vagy 2,5 évenkénti időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után nem tölthetők meg és nem adhatók átszállításra. Az utolsó időszakos vizsgálat lejárta előtt megtöltött mobil tartányok az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után legfeljebb három hónapig szállíthatók. Ezen kívül a mobil tartány az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után is szállítható
a) kiürítés után, de tisztítás előtt az újratöltés előtt szükséges vizsgálat elvégzésének céljából, és
b) a veszélyes anyag ártalmatlanítására (megfelelő elhelyezésére) vagy visszaforgatására történő visszaszállítása céljából az időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után legfeljebb hat hónapig, hacsak az illetékes hatóság másként nem rendelkezik. Ezt a mentességet a fuvarlevélbe be kell jegyezni.
6.7.2.19.7 Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a mobil tartány sérült, rozsdás, szivárog vagy bármely más körülmény a mobil tartány sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálatnak mértékét az határozza meg, hogy a mobil tartány mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.7.2.19.5 pont szerinti 2,5 évenkénti vizsgálatokra kell kiterjednie.
6.7.2.19.8 A külső és a belső vizsgálat során biztosítani kell, hogy
a) ellenőrizzék a tartányt, hogy nincs rajta rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány szállítása nem lenne biztonságos;
b) ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket, a fűtő/hűtő rendszert és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;
c) a búvónyílások fedelének rögzítését biztosító szerkezetek jól működjenek, és a búvónyílás fedeleknél, ill. a tömítéseknél ne legyen szivárgás;
d) a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat vagy csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;
e) minden vészlefúvó szerkezet és szelep mentes legyen a korróziótól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;
f) az esetleges béléseket a gyártó előírásai alapján megvizsgálják;
g) az előírt jelölések a mobil tartányon olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfeleljenek; és
h) a mobil tartány váz- és tartószerkezete, ill. emelésre szolgáló berendezései megfelelő állapotban legyenek.
6.7.2.19.9 A 6.7.2.19.1, 6.7.2.19.3, 6.7.2.19.4, 6.7.2.19.5 és 6.7.2.19.7 pont szerinti vizsgálatokat az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szerv által elismert szakértőnek kell elvégeznie vagy tanúsítania. Ha a nyomáspróba a vizsgálat részét képezi, a vizsgálatot a mobil tartány adattábláján feltüntetett nyomással kell végezni. A nyomás alatt lévő mobil tartányon a tartány, a csővezeték és a szerelvények szivárgásmentességét is vizsgálni kell.
6.7.2.19.10. Minden esetben, amikor a mobil tartányt vágással, melegítéssel vagy hegesztéssel javítják, ezt a munkát az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek jóvá kell hagynia, figyelembe véve azt a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatot, amely alapján a tartányt gyártották. A munka befejezése után az eredeti próbanyomással nyomáspróbát kell végezni.
6.7.2.19.11 Amennyiben a biztonságot veszélyeztető körülményeket tapasztalnak, a mobil tartány addig nem használható újra, amíg meg nem javították és az ismételt vizsgálatot ki nem állta.
6.7.2.20 Jelölés
6.7.2.20.1 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető, szembetűnő helyre minden mobil tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. Ha a mobil tartány kialakítása folytán a tábla nem erősíthető tartósan a tartányhoz, legalább a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatban előírt információkat kell a tartányon feltüntetni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon:
Gyártási ország:
| U | Jóváhagyó | Jóváhagyási | Alternatív kialakítás esetén (lásd a 6.7.1.2 bekezdést) | |
| N | ország | szám | „AA” |
A gyártó neve vagy jele
A gyártó sorozatszáma
A típusjóváhagyásra felhatalmazott szerv
A tulajdonos nyilvántartási száma
A gyártási év
A nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat, amely szerint a tartányt méretezték
A próbanyomás ... bar/kPa (túlnyomás) *
A megengedett legnagyobb üzemi nyomás ... bar/ kPa (túlnyomás) *
A külső tervezési nyomás * ... bar/kPa (túlnyomás) *
A tervezési hőmérséklet-tartomány ... °C-tól ... °C-ig
A víztérfogat 20 °C-on ... liter
Az egyes kamrák víztérfogata 20°C-on ... liter
Az üzembe helyezés előtti nyomáspróba ideje és tanúsító azonosítója
A fűtő/hűtőrendszer megengedett legnagyobb üzemi nyomása ... bar/kPa (túlnyomás) *
A tartány anyaga(i) és anyagszabvány hivatkozás(ok)
Az egyenértékű vastagság referencia acélra ... mm
A bélés anyaga (ha van)
A legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja és típusa
Év ......... hónap .......... Próbanyomás ... bar/kPa (túlnyomás) *
A legutóbbi vizsgálatot végző vagy tanúsító szakértő bélyegzőlenyomata.
6.7.2.20.2 A következő adatokat magán a mobil tartányon vagy a mobil tartányhoz biztosan rögzített fémtáblán kell feltüntetni:
Az üzemben tartó neve
A szállított anyag(ok) neve és legnagyobb átlagos hőmérséklete, ha az magasabb, mint 50 °C
Megengedett legnagyobb bruttó tömeg ... kg
Üres (tára) tömeg ... kg.
Megjegyzés:
A szállított anyagok azonosítására lásd az 5. részt.
6.7.2.20.3 A nyílt tengeren történő kezelésre tervezett és jóváhagyott mobil tartány esetén az „OFFSHORE PORTABLE TANK” feliratot kell feltüntetni az azonosító táblán.
6.7.3 A nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények
6.7.3.1 Meghatározások
E szakasz alkalmazásában:
A mobil tartány olyan multimodális tartány, amelynek befogadóképessége 450 liternél nagyobb és amelyet a 2 osztály nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázainak szállítására használnak. A mobil tartány fogalmába maga a tartány és a gázok szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvényei tartoznak. A mobil tartánynak a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A tartány külső részén stabilizáló elemeknek kell lenniük, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy megtöltött állapotban felemeljék. Elsősorban a szállító járműre, ill. a hajóba történő berakásra kell kialakítani, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni. A közúti tartányjárművek, a vasúti tartálykocsik, a nem fémből készült tartányok és a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k), a gázpalackok és a nagypalackok e meghatározás értelmében nem minősülnek mobil tartánynak.
A tartány a mobil tartány azon része, amely a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz megtartására szolgál (maga a tartány), beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket.
Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági és a hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök.
A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő,- rögzítő- védő- vagy stabilizáló elemek.
A megengedett legnagyobb üzemi nyomás a tartány üzemi helyzetében, annak tetején mérhető nyomás, amely nem lehet kisebb, mint a következő két nyomás érték közül a nagyobbik érték, de semmilyen esetben sem lehet 7 bar-nál kisebb:
a) a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás(túlnyomás); vagy
b) a legnagyobb tényleges túlnyomás, amelyre a tartány méretezve van, ami
(i) a 4.2.5.2.6 pontban, a T50 mobil tartány utasításban felsorolt, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében a gázra a T50 mobil tartány utasításban megadott megengedett legnagyobb üzemi nyomás (bar-ban);
(ii) egyéb nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében legalább a következő nyomások összege:
- a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz abszolút gőznyomása (bar-ban) a tervezési referencia hőmérsékleten mínusz 1 bar; és
- a folyadékszint feletti térben levő levegő, ill. egyéb gáz parciális nyomása (bar-ban), amelyet a következők alapulvételével kell meghatározni: tervezési referencia hőmérséklet, valamint az átlagos hőmérséklet tr-tf értékű növekedéséből adódó folyadék-fázistágulás (ahol tf = a töltési hőmérséklet, rendszerint 15 °C; tr = a legnagyobb átlagos hőmérséklet, 50 °C).
A számítási nyomás a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat szerint a számításokhoz használandó nyomás. A számítási nyomás nem lehet kisebb, mint a következő nyomások közül a legnagyobb:
a) a tartányban a töltés, ill. ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (túlnyomás) vagy
b) a következők összege:
(i) a legnagyobb tényleges túlnyomás, amelyre a tartány méretezve van, mint azt a megengedett legnagyobb üzemi nyomás fogalmának b) pontja meghatározza; és
(ii) a 6.7.3.2.9 pontban meghatározott erők alapján meghatározott folyadéknyomás, de legalább 0,35 bar.
A próbanyomás a nyomáspróba alatt a tartány tetején fellépő legnagyobb túlnyomás.
A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a tartányt az üzemi szerelvényeivel a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 25%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki.
A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a mobil tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege.
A referencia acél a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél.
Á szerkezeti acél olyan acél, amelynek szavatolt legkisebb szakítószilárdsága 360...440 N/mm2 között van, és szakadási nyúlása megfelel a 6.7.3.3.3.3 pontnak.
A tervezési hőmérséklet-tartomány a környezeti hőmérsékleten szállított nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt tartányok esetében -40 °C...+ 50 °C. Szélsőséges éghajlati körülményeknek kitett mobil tartányok esetében szigorúbb tervezési hőmérsékleteket kell alkalmazni.
A tervezési referencia hőmérséklet az a hőmérséklet, amelyen a tartalom gőznyomását meghatározzák a megengedett legnagyobb üzemi nyomás kiszámításához. A tervezési referencia hőmérsékletnek kisebbnek kell lennie, mint a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz kritikus hőmérséklete, annak biztosítására, hogy a gáz mindenkor cseppfolyós maradjon. Ez az érték az egyes mobil tartány típusokra a következő:
a) 1,5 m, vagy annál kisebb átmérőjű tartányra: 65 °C;
b) 1,5 m-nél nagyobb átmérőjű tartányra;
(i) hőszigetelés és napsugárzás elleni védőlemez nélkül: 60 °C;
(ii) napsugárzás elleni védőlemezzel (lásd a 6.7.3.2.12 pontot): 55 °C; és
(iii) szigeteléssel (lásd a 6.7.3.2.12 pontot): 50 °C.
A töltési sűrűség a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáznak a tartány befogadóképességére vetített átlagos tömegét (kg/1) jelenti. A töltési sűrűség adatokat a 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasítás tartalmazza.
Az alternatív engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély.
6.7.3.2 Általános tervezési és gyártási követelmények
6.7.3.2.1 A tartányokat az illetékes hatóság által elismert, a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat előírásainak megfelelően kell tervezni és gyártani. A tartányt alakításra alkalmas acélból kell készíteni. Az anyagoknak általában a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványoknak kell megfelelniük. Hegesztett tartányokhoz csak olyan anyagok használhatók, amelyek hegeszthetősége teljes mértékben szavatolt. A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljesen biztonságosnak kell lenniük. Ha a gyártási folyamat vagy az anyag szükségessé teszi, a tartányt megfelelően hőkezelni kell, hogy a hegesztéseknél és a hőhatásnak kitett zónákban biztosítsák a kielégítő szívósságot. Az anyagok kiválasztásánál a ridegtörés veszélye, a feszültség alatti korróziós repedezések és az ütésállóság szempontjából figyelembe kell venni a tervezési hőmérséklet-tartományt. Finomszemcse szerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint. A mobil tartány anyagainak alkalmasnak kell lenniük ahhoz a külső környezethez, amelyben a tartányt szállíthatják.
6.7.3.2.2 A mobil tartányokat, a szerelvényeiket és a csővezetékeket olyan anyagból kell készíteni,
a) amelyet a szállított anyag(ok) eleve nem támad(nak) meg; vagy
b) amely kémiai reakció révén megfelelően passziválódik vagy semlegesítődik.
6.7.3.2.3 A tömítéseket olyan anyagokból kell készíteni, amelyeket a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) nem támad(nak) meg.
6.7.3.2.4 Kerülni kell a különböző fémek érintkezését, ami a galvanikus hatás folytán sérüléseket okozhat.
6.7.3.2.5 A mobil tartány, a szerelvények, a tömítések és a tartozékok anyaga nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a mobil tartányban szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok)ra.
6.7.3.2.6 A mobil tartányt megfelelő emelő és rögzítő szerelvényekkel és olyan tartószerkezettel kell tervezni és kialakítani, amely a szállítás során biztos alátámasztást nyújt.
6.7.3.2.7 A mobil tartányt olyanra kell tervezni, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül ellenálljon legalább a szállított anyag által kifejtett belső nyomásnak és a normális szállítási és kezelési feltételek mellett fellépő statikus, dinamikus és hőterhelésnek. A tervezés során bizonyítani kell, hogy az ezen terheléseknek a mobil tartány várható élettartama alatti ismétlődése folytán kialakuló kifáradást figyelembe vették.
6.7.3.2.8 A tartányokat úgy kell tervezni, hogy tartós alakváltozás nélkül ellenálljanak akkora külső nyomásnak, amely a belső nyomásnál legalább 0,4 bar-ral nagyobb. Amennyiben a tartány jelentős vákuumnak van kitéve a töltés előtt vagy az ürítés során, akkor úgy kell tervezni, hogy tartós alakváltozás nélkül ellenálljon akkora külső nyomásnak, amely a belső nyomásnál legalább 0,9 bar-ral nagyobb, és a tartányt erre a nyomásra kell vizsgálni.
6.7.3.2.9 A mobil tartányoknak és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő, külön-külön fellépő, statikus erők elviselésére kell alkalmasnak lenniük:
a) menetirányban: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással * (g);
b) vízszintesen a menetirányra merőlegesen: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (amennyiben a menetirány nincs egyértelműen meghatározva, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese) szorozva a nehézségi gyorsulással * (g);
c) függőlegesen felfelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással * (g); és
d) függőlegesen lefelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (összes terhelés beleértve a gravitáció hatását) kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással * (g).
6.7.3.2.10 A 6.7.3.2.9 pontban felsorolt erőknél a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni:
a) határozott folyáshatárral rendelkező acélnál a szavatolt folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy
b) határozott folyáshatárral nem rendelkező acélnál: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.
6.7.3.2.11 A tényleges, ill. az egyezményes folyáshatár értékére a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványok által meghatározott értékeket kell használni. Ausztenites acélok használata esetén a tényleges, ill. az egyezményes folyáshatárra az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. Ha a szóban forgó fémre nincs anyagszabvány, a használt tényleges, ill. egyezményes folyáshatár értéket az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.
6.7.3.2.12 Ha a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tartányokat hőszigeteléssel látják el, a hőszigetelő rendszernek a következő követelményeket kell kielégítenie:
a) a hőszigetelésnek fényvédő tetőből kell állnia, amely a tartány felületének legalább a felső harmadát, de legfeljebb a felső felét takarja, és attól legalább 4 cm-es légréteg választja el; vagy
b) szigetelőanyagból készült, elegendő vastagságú teljes burkolat, amely úgy van védve, hogy normális szállítási körülmények között nem sérülhet meg és a nedvesség sem szivároghat bele, ill. hőátadási együtthatója legfeljebb 0,67 W·m-2·K-1;
c) ha a védőburkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell akadályozni, hogy a szigetelőrétegben a tartány vagy a szerelvények tömítetlensége esetén veszélyes nyomás lépjen fel;
d) a hőszigetelés nem akadályozhatja a szerelvényekhez és ürítő berendezésekhez való hozzáférést.
6.7.3.2.13 A gyúlékony, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt mobil tartányoknak elektromosan földelhetőnek kell lenniük.
6.7.3.3 Tervezési kritériumok
6.7.3.3.1 A tartányoknak kör keresztmetszetűeknek kell lenniük.
6.7.3.3.2 A tartányokat úgy kell tervezni és gyártani, hogy a számítási nyomás legalább 1,3-szeresével végrehajtott nyomáspróbát kiállják A tartány tervezésénél a szállítandó, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázra a 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasításban a megengedett legnagyobb üzemi nyomásra megadott legkisebb értékeket kell figyelembe venni. Ezeknél a tartányoknál tekintettel kell lenni a 6.7.3.4 bekezdésben meghatározott, legkisebb falvastagságra vonatkozó követelményekre is.
6.7.3.3.3 A határozott folyáshatárral rendelkező, ill. szavatolt, egyezményes folyáshatárral (általában a 0,2%-os, ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatárral) jellemzett acéloknál a tartányban a próbanyomáson fellépő σ primer membránfeszültség nem haladhatja meg a 0,75 Re vagy a 0,50 Rm értékek közül az alacsonyabbat, ahol
Re = a tényleges folyáshatár N/mm2-ben vagy a 0,2%-os vagy ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatár;
Rm = a legkisebb szakítószilárdság N/mm2-ben.
6.7.3.3.3.1 Az Re és Rm értékére a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket az anyagvizsgálati bizonyítvány hitelesíti. Ha a szóban forgó fémre nincs anyagszabvány, a használt Re és Rm értéket az illetékes hatóságnak vagy e hatóság által kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia.
6.7.3.3.3.2 Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem megengedett. Az anyagvizsgálati bizonyítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm arány meghatározásához.
6.7.3.3.3.3 A tartány gyártásához használt acélnál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10 000/Rm, azonban finom szemcseszerkezetű acélok esetében 16%-nál, más acélok esetében 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb.
6.7.3.3.3.4 Az anyagokra a tényleges értékek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelye a hengerlési irányra merőleges legyen. A szakadási nyúlást négyszög keresztmetszetű próbatesten kell mérni az ISO 6892:1998 szabvány szerint, 50 mm-es befogási hossz mellett.
6.7.3.4 Legkisebb falvastagság
6.7.3.4.1 A legkisebb falvastagságnak a következők szerint adódó nagyobbik vastagságnak kell lennie:
a) a 6.7.3.4 bekezdés szerint meghatározott legkisebb vastagság;
b) a nyomástartó edényekre vonatkozó, elismert szabályzat és a 6.7.3.3 bekezdés követelményei szerint meghatározott legkisebb vastagság; és
6.7.3.4.2 Az 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányoknál a palást, a fenekek és a búvónyílás fedelek falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó acélból azzal egyenértékű vastagságúnak. Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, a falvastagságnak legalább 6 mm-nek kell lennie referencia acél esetében, ill. más acélhasználata esetén ezzel egyenértékű vastagságnak.
6.7.3.4.3 A tartány palást, a fenekek és a búvónyílás fedelek vastagsága a szerkezeti anyagtól függetlenül nem lehet 4 mm-nél kisebb.
6.7.3.4.4 Valamely acél egyenértékű vastagságát, kivéve a 6.7.3.4.2 pontban a referencia acélra előírt vastagságot, a következő képlettel kell kiszámítani:
ahol
e1 = a felhasználandó acél esetén megkövetelt egyenértékű falvastagság (mm-ben);
e0 = a legkisebb falvastagság (mm-ben) a 6.7.3.4.2 pontban meghatározott referencia acél esetében;
Rm1= a felhasználandó acél szavatolt legkisebb szakítószilárdsága (N/mm2-ben, lásd a 6.7.3.3.3 pontot);
A1 = a felhasználandó acél belföldi vagy nemzetközi szabványok szerinti szavatolt legkisebb szakadási nyúlása (%-ban).
6.7.3.4.5 A falvastagság semmilyen esetben sem lehet kisebb a 6.7.3.4.1-6.7.3.4.3 pontban meghatározott értéknél. A tartány egyetlen részének sem lehet kisebb a falvastagsága, mint a 6.7.3.4.1-6.7.3.4.3 pontban meghatározott legkisebb vastagság. Ebbe a falvastagságba nem szabad beszámítani a korrózió miatti esetleges ráhagyásokat.
6.7.3.4.6 Szerkezeti acél (lásd a 6.7.3.1 bekezdést) használata esetén a 6.7.3.4.4 pontban található képlettel való számításra nincs szükség.
6.7.3.4.7 A lemezvastagságban nem lehet hirtelen változás ott, ahol a tartány hengeres része és a fenekek csatlakoznak.
6.7.3.5 Üzemi szerelvények
6.7.3.5.1 Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés ellen biztosítva legyenek. Amennyiben a váz és a tartány közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a működő részek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A külső ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket), a belső zárószelepet és annak ülékét védeni kell a külső erők hatására történő eltorzulás veszélyével szemben (például nyíródó keresztmetszet kialakításával). A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.
6.7.3.5.2 A mobil tartányok minden 1,5 mm-nél nagyobb átmérőjű nyílását - kivéve a nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásait, a vizsgálónyílásokat és a lezárt légtelenítő nyílásokat- legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első egy belső zárószelep, túlfolyószelep vagy más, egyenértékű szerkezet, a második egy külső zárószelep, a harmadik egy vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet.
6.7.3.5.2.1 Ha a mobil tartány túlfolyószeleppel van ellátva, a túlfolyószelepet úgy kell elhelyezni, hogy szelepüléke a tartányon belül vagy egy hegesztett karimán belül legyen, vagy ha kívül van elhelyezve, szerelését úgy kell megtervezni, hogy ütközés esetén is hatásos maradjon. A túlfolyószelepeket úgy kell kiválasztani és felszerelni, hogy automatikusan zárjanak, ha a gyártó által meghatározott névleges átfolyási mennyiséget elérték. Az ilyen szelepekhez vezető és az utánuk levő csatlakozásoknak és szerelvényeknek nagyobb átfolyási mennyiséget kell felvenniük, mint a túlfolyó szelepek névleges áteresztési mennyisége.
6.7.3.5.3 A töltő- és ürítőnyílások esetén az első zárószerkezetnek egy belső zárószelepnek kell lennie, a másodiknak egy zárószelepnek, amelyet minden töltő- és ürítőcsővön hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
6.7.3.5.4 A gyúlékony és/vagy mérgező, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt mobil tartányok alsó töltő- és ürítőnyílásait el kell látni olyan, azonnal záródó belsőbiztonsági szerkezettel, amely a tartány töltés vagy ürítés közbeni véletlen elmozdulása vagy tűz esetén önműködően lezár. Az 1000 l-nél nagyobb befogadóképességű mobil tartányok esetén a zárószerkezetnek távolról is működtethetőnek kell lennie.
6.7.3.5.5 A töltő, ürítő és gőznyomás kiegyenlítő nyílásokon kívül a tartányokat el lehet látni mérőeszközök, nyomásmérő és hőmérő behelyezésére alkalmas nyílásokkal. Az ilyen eszközök csatlakozásait alkalmas hegesztett csonkkal vagy zsebbel kell kialakítani, a tartányon keresztül csavarkötés nem lehet.
6.7.3.5.6 A belső részek vizsgálata, karbantartása és javítása céljából a mobil tartányokat megfelelő méretű búvónyílással vagy vizsgálónyílással kell ellátni.
6.7.3.5.7 A külső szerelvényeket - amennyire csak lehet - egy helyre csoportosítva kell elhelyezni.
6.7.3.5.8 A mobil tartány minden csatlakozásán jól láthatóan fel kell tüntetni a rendeltetését.
6.7.3.5.9 A zárószelepeket és zárószerkezeteket úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a névleges nyomásuk legalább akkora legyen, mint a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomása, figyelembe véve a szállítás alatt várható hőmérsékleteket. A csavarorsós zárószelepeknek a kézikerék óramutató járásával megegyező irányba történő elforgatásával kell záródniuk. Másfajta zárószelepeknél a zárószelep (nyitott és zárt) állását és a zárás irányát jól láthatóan fel kell tüntetni. Minden zárószelepet úgy kell kialakítani, hogy akaratlanul ne lehessen kinyitni.
6.7.3.5.10 A csővezetékeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csövet megfelelő fémes anyagból kell készíteni. Ahol csak lehetséges, hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni.
6.7.3.5.11 A rézcsövek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A kötések nem csökkenthetik a csővezeték szilárdságát, mint az csavarmenetes kötéseknél előfordulhat.
6.7.3.5.12 Egyetlen csővezeték és csőszerelvény repesztőnyomása sem lehet kisebb, mint a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomásának négyszerese és azon nyomás négyszerese közül a nagyobb, amelynek a használat során, szivattyú vagy egyéb szerkezet (kivéve a nyomáscsökkentő szerkezeteket) működése révén ki lehetnek téve.
6.7.3.5.13 A szelepek és a tartozékok gyártásához kovácsolható fémet kell használni.
6.7.3.6 Alsó nyílások
6.7.3.6.1 Bizonyos nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok nem szállíthatók alsó nyílásokkal ellátott mobil tartányokban, ha a 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasítás jelzi, hogy alsó nyílás nem megengedett. Ekkor a megengedett legnagyobb töltési szint esetén a tartány folyadékszintje alatt nem lehetnek nyílások.
6.7.3.7 Nyomáscsökkentő szerkezetek
6.7.3.7.1 A mobil tartányokat egy vagy több, rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezetnek legalább a megengedett legnagyobb üzemi nyomással megegyező nyomáson automatikusan kell nyílnia, és a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 110%-ának megfelelő nyomáson teljesen nyitva kell lennie. Lefúvás után a szerkezetnek a nyitónyomásánál legfeljebb 10%-kal alacsonyabb nyomáson záródnia kell, minden ennél alacsonyabb nyomáson zárva kell maradnia. A nyomáscsökkentő szerkezetnek olyan típusúnak kell lennie, ami ellenáll a dinamikus hatásoknak, beleértve a folyadékhullámzását is. Olyan hasadótárcsa, amely nem rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezet előtt van elhelyezve, nem alkalmazható.
6.7.3.7.2 A nyomáscsökkentő szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy megakadályozza az idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a gáz kiszivárgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását.
6.7.3.7.3 A 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasításban meghatározott, egyes, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló mobil tartányokat olyan nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni, amelyet az illetékes hatóság jóváhagyott. A nyomáscsökkentő szerkezetnek egy rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelepből és egy eléhelyezett hasadótárcsából kell állnia, kivéve, ha - különleges rendeltetésű mobil tartány esetén - a szállítandó anyaggal összeférhető anyagból készült, jóváhagyott típusú nyomáscsökkentő szerkezet van a tartányon. Ha a nyomáscsökkentő szerkezet elé hasadótárcsa van elhelyezve, akkor a hasadótárcsa és a nyomáscsökkentő szerkezet közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi a hasadótárcsa repedésének, ki lyukadásának vagy szivárgásának észlelését, ami a nyomáscsökkentő rendszer hibásműködését okozhatja. A hasadótárcsának ebben az esetben a nyomáscsökkentő szelep nyitónyomását 10%-kal meghaladó névleges nyomásnál kell felszakadnia.
6.7.3.7.4 Többcélú mobil tartány esetében a nyomáscsökkentő szerkezeteknek a mobil tartányban szállítható gázok közül a legnagyobb megengedett legnagyobb üzemi nyomással rendelkező gázra a 6.7.3.7.1 pontban meghatározott nyomáson ki kell nyílniuk.
6.7.3.8 A nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítménye
6.7.3.8.1 A nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményének elégnek kell lennie ahhoz, hogy abban az esetben, ha a mobil tartányt teljesen elfedi a tűz, a tartányban a nyomás (beszámítva a nyomás növekedését) ne múlja felül a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 120%-át. A szükséges összes lefúvási teljesítmény eléréséhez rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezeteket kell alkalmazni. Többcélú tartányok esetében a nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményét arra a gázra kell méretezni, amely a mobil tartányban szállítható gázok közül a legnagyobb lefúvási teljesítményt igényli.
6.7.3.8.1.1 A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges összes teljesítményének meghatározására, ami úgy tekintendő, mint az együttműködő szerkezetek egyedi teljesítményének összege, a következő képletet * kell használni:
ahol
Q = a szükséges legkisebb lefúvási teljesítmény légköbméter per sec-ban (m3/s) 1 bar és 0 °C (273 K) normál feltételek mellett;
F = együttható, amelynek értéke a következő: nem szigetelt tartányra F = 1;
szigetelt tartányra F = U(649 - t)/13,6, de legalább 0,25, ahol
U = a szigetelőréteg hőátadási együtthatója, W·m-2·K-1, 38 °C-on;
t = a nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz tényleges hőmérséklete a töltés alatt
(°C-ban); ha ez a hőmérséklet ismeretlen, akkor t = 15 °C;
Szigetelt tartányra az előzőekben megadott F érték akkor használható, ha a szigetelés megfelel a 6.7.3.8.1.2 pont előírásainak;
A = a tartány teljes külső felülete m2-ben;
Z = a gáz kompresszibilitási tényezője lefúváskor (ha ez a tényező ismeretlen, Z = 1);
T = az abszolút hőmérséklet Kelvinben (°C + 273) a nyomáscsökkentő szerkezet felett lefúváskor;
L = a folyadék látens párolgáshője kJ/kg-ban lefúváskor;
M = a távozó gáz molekulatömege;
C = a következő képletek egyikéből származtatott állandó, mint a fajhők aránya, k:
ahol
Cp = a fajhő állandó nyomáson; és
Cv = a fajhő állandó térfogaton.
Ha k > 1:
Ha k = 1 vagy k ismeretlen:
ahol az e matematikai állandó, melynek értéke 2,7183.
C értékei a következő táblázatból is vehetők:
| k | C | k | C | k | C | |
| 1,00 | 0,607 | 1,26 | 0,660 | 1,52 | 0,704 | |
| 1,02 | 0,611 | 1,28 | 0,664 | 1,54 | 0,707 | |
| 1,04 | 0,615 | 1,30 | 0,667 | 1,56 | 0,710 | |
| 1,06 | 0,620 | 1,32 | 0,671 | 1,58 | 0,713 | |
| 1,08 | 0,624 | 1,34 | 0,674 | 1,60 | 0,716 | |
| 1,10 | 0,628 | 1,36 | 0,678 | 1,62 | 0,719 | |
| 1,12 | 0,633 | 1,38 | 0,681 | 1,64 | 0,722 | |
| 1,14 | 0,637 | 1,40 | 0,685 | 1,66 | 0,725 | |
| 1,16 | 0,641 | 1,42 | 0,688 | 1,68 | 0,728 | |
| 1,18 | 0,645 | 1,44 | 0,691 | 1,70 | 0,731 | |
| 1,20 | 0,649 | 1,46 | 0,695 | 2,00 | 0,770 | |
| 1,22 | 0,652 | 1,48 | 0,698 | 2,20 | 0,793 | |
| 1,24 | 0,656 | 1,50 | 0,701 |
6.7.3.8.1.2 A lefúvási teljesítmény csökkentése érdekében alkalmazott szigetelési rendszert az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek jóvá kell hagynia. Az erre a célra jóváhagyott szigetelési rendszernek minden esetben:
a) 649 °C-ig minden hőmérsékleten hatásosnak kell maradnia; és
b) olyan anyaggal kell bevonni, amelynek olvadáspontja legalább 700 °C.
6.7.3.9 A nyomáscsökkentő szerkezetek jelölése
6.7.3.9.1 Minden nyomáscsökkentő szerkezeten jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a következő adatokat:
a) a nyitónyomást (bar-ban vagy kPa-ban);
b) rugóterhelésű szerkezeteknél a nyitónyomás megengedett tűrését;
c) a hasadótárcsák névleges nyomásának megfelelő referencia hőmérsékletet;
d) a szerkezet névleges átfolyási teljesítményét normál légköbméter per sec (m3/s) egységben;
Amennyiben lehetséges, a következő információt ugyancsak fel kell tüntetni
e) a gyártó nevét és az eszköz vonatkozó katalógus számát.
6.7.3.9.2 A nyomáscsökkentő szerkezeteken feltüntetett névleges átfolyási teljesítményt az ISO 4126-1:1991 szabvány szerint kell meghatározni.
6.7.3.10 A nyomáscsökkentő szerkezetek csatlakoztatása
6.7.3.10.1 A nyomáscsökkentő szerkezetekhez történő csatlakozásnak akkorának kell lennie, hogy szabad átfolyást biztosítson a biztonsági szerkezethez. A tartány és a nyomáscsökkentő szerkezet közé nem szabad zárószelepet elhelyezni, kivéve a karbantartási vagy egyéb okból kialakított kettős nyomáscsökkentő szerkezeteknél, ha a ténylegesen működő nyomáscsökkentő szerkezet zárószelepe nyitott állapotban reteszelve van, vagy a zárószelepek úgy vannak összekapcsolva, hogy a kettős nyomáscsökkentő szerkezetek közül legalább az egyik mindig működőképes, és kielégíti a 6.7.3.8 bekezdés követelményeit. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezethez vezető nyílásban nem lehet semmiféle akadály, ami korlátozná vagy elzárná az áramlást a tartányból a szerkezethez. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezet kimenetéhez csatlakozó csővezetéknek, ha ilyet használnak, a kiszabadult gőzt vagy folyadékot a szerkezetre gyakorolt minimális torlóhatással kell a szabadba vezetniük.
6.7.3.11 A nyomáscsökkentő szerkezetek elhelyezése
6.7.3.11.1 Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetet a tartány tetején úgy kell elhelyezni, hogy a tartány középpontjához a lehető legközelebb legyenek. Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetnek a megengedett legnagyobb töltési feltételek mellett a tartány gőzterében kell lennie, és a szerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a kiszabadult gőz akadálytalan távozása. Gyúlékony, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében a kiszabaduló gőzt a tartánytól el kell terelni oly módon, hogy az ne csapódhasson a tartánynak. A gőz áramlását elterelő védőszerkezetek engedélyezettek, ha nem csökkentik a nyomáscsökkentő szerkezet szükséges teljesítményét.
6.7.3.11.2 Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák illetéktelen személyeknek a nyomáscsökkentő szerkezethez való hozzáférését, és hogy megvédjék a szerkezetet attól, hogy a tartány felborulása esetén megsérüljön.
6.7.3.12 Mérőeszközök
6.7.3.12.1 Ha a mobil tartányt nem tömegre töltik, akkor egy vagy több szintmérő eszközzel kell ellátni. A tartány tartalmával közvetlenül érintkező, üvegből készült szintjelzők és egyéb törékeny anyagú mérőeszközök nem használhatók.
6.7.3.13 A mobil tartány tartószerkezete, keretváza, emelő és rögzítő szerelvényei
6.7.3.13.1 A mobil tartányt tartószerkezettel kell tervezni és gyártani, ami biztos alátámasztást nyújt a szállítás során. Erre vonatkozóan a tervezésnél a 6.7.3.2.9 pontban meghatározott erőket és a 6.7.3.2.10 pontban meghatározott biztonsági tényezőt kell figyelembe venni. Talpak, keretvázak, csúszótalpak vagy egyéb hasonló szerkezetek elfogadhatók.
6.7.3.13.2 A mobil tartányra szerelt eszközöktől (pl. talpaktól, keretváztól) és a mobil tartány emelő és rögzítő szerelvényeitől származó összetett feszültségek a tartány egyetlen részén sem okozhatnak túlzott feszültségeket. Minden mobil tartányt állandó emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni. Ezeket lehetőleg a mobil tartány tartószerkezetéhez kell erősíteni, de rögzíthetők a tartányon a megtámasztási pontokon elhelyezett erősítőlemezekhez is.
6.7.3.13.3 A tartószerkezet és a keretváz tervezésénél figyelembe kell venni a környezet korróziós hatását is.
6.7.3.13.4 Az emelővilla zsebeket zárhatóra kell kialakítani. Az emelővilla zsebek zárószerkezetének a keretváz állandó részét kell képeznie, vagy a keretvázhoz tartósan hozzá kell erősíteni. Az olyan, egyetlen tartánykamrából áltó mobil tartányoknál, amelyek 3,65 m-nél rövidebbek, nem kell az emelővilla zsebeknek zárhatónak lenniük, amennyiben
a) a tartány és a szerelvények kellőképpen védve vannak, nehogy az emelővillák megüssék; és
b) az emelővilla zsebek középpontjai közötti távolság legalább a fele a mobil tartány legnagyobb hosszméretének.
6.73.13.5 Ha a mobil tartány nincs a 4.2.2.3 bekezdés szerinti védelemmel ellátva, a tartányt és az üzemi szerelvényeit védeni kell a szállítás alatt a hosszirányú és oldalirányú lökésekből vagy felborulásból adódóan a tartányt vagy a szerelvényeit érő sérülésekkel szemben. A külső szerelvényeket úgy kell védeni, hogy az ütések hatására, ill. a mobil tartánynak a szerelvényekre való ráborulása esetén a tartányban szállított anyag ne szabaduljon ki. A védelem példái:
a) az oldalirányú ütésekkel szembeni védelem, ami állhat a tartány mindkét oldalán a középvonal szintjében védő hosszirányú rudakból;
b) a mobil tartány felborulás elleni védelme, ami állhat erősítő gyűrűkből vagy a kereten keresztben elhelyezett rudakból;
c) a hátulról jövő ütésekkel szembeni védelem, ami lökhárítóból vagy keretből állhat;
d) a tartány ütésekből vagy felborulásból eredő sérüléssel szembeni védelme az ISO 1496-3:1995 szabvány szerinti ISO keret használatával.
6.7.3.14 Típusjóváhagyás
6.7.3.14.1 Minden új mobil tartány típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervnek gyártási típus bizonyítványt kell kiállítani. Ennek a bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a mobil tartányt ez a hatóság megvizsgálta, az a kívánt célra alkalmas, és megfelel e fejezet követelményeinek és ha alkalmazandó, akkor a 4.2.5.2.6 pontban levő T50 mobil tartány utasításban meghatározott, az egyes gázokra vonatkozó követelményeknek. Ha a mobil tartányokat sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez a bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes. A bizonyítványban utalni kell a gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvére, azokra a gázokra, amelyek szállíthatók, a tartány és a bélés (ha van) gyártási anyagára és a jóváhagyási számra. A jóváhagyási számnak annak az államnak a megkülönböztető jeléből [A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművekre], amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. A 6.7.1.2 bekezdés szerinti esetleges alternatív kialakítást a bizonyítványban fel kell tüntetni. A típusjóváhagyás az azonos anyagból és azonos falvastagsággal gyártott, kisebb mobil tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket ugyanolyan gyártási technológiával és azonos tartószerkezetekkel, egyenértékű zárószerkezetekkel és egyéb tartozékokkal gyártottak.
6.7.3.14.2 A gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvének a típusjóváhagyáshoz legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a keretvázra vonatkozó, ISO 1496-3:1995 szabványban meghatározott vizsgálatok eredményeit;
b) a 6.7.3.15.3 pont szerinti üzembe helyezés előtti vizsgálat eredményeit; és
c) a 6.7.3.15.1 pont szerinti ütközési próba eredményeit, ha alkalmazható.
6.7.3.15 Vizsgálat
6.7.3.15.1 Minden, a CSC Egyezmény meghatározása szerint konténernek minősülő mobil tartány gyártási típusát ütközési próbának kell alávetni. Azt kell bizonyítani, hogy a mobil tartány típusmintája képes elnyelni a teljesen megtöltött mobil tartány megengedett legnagyobb bruttó tömegének legalább négyszeresét (4G) kitevő tömeg felütközéséből eredő erőket, amelyek, időtartama a vasúti közlekedésben tapasztalható mechanikai ütközések jellemző időtartamának felel meg. Az ütközési próbához elfogadható módszereket leíró szabványokat a következő felsorolás tartalmazza:
Association of American Railroads,
Manual of Standards and Recommended Practices,
Specifications for Acceptability of Tank Containers (AAR.600), 1992
Canadian Standards Association (CSA),
Highway Tanks and Portable Tanks for the Transportation of Dangerous Goods (B620-1987)
Deutsche Bahn AG
DB Systemtechnik, Minden
Verifikation und Versuche, TZF 96.2”.
Société Nationale des Chemins de Fer Francais
C.N.E.S.T. 002-1966.
Tank containers, longitudinal external stresses and dynamic impact tests
Spoornet, South Africa
Engineering Development Centre (EDC)
Testing of ISO Tank Containers
Method EDC/TES/023/000/1991-06
6.7.3.15.2 Az első üzembe helyezés előtt minden mobil tartányt és szerelvényeit vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat) és azután legfeljebb ötéves időközönként (5 évenkénti időszakos vizsgálat), és az 5 éves időközök közepén közbenső vizsgálattal (2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat). A 2,5 évenkénti vizsgálatot az előírt időponthoz képes 3 hónapon belül kell elvégezni. Ha a 6.7.3.15.7 pont szerint soron kívüli vizsgálatra van szükség, azt a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontjától függetlenül el kell végezni.
6.7.3.15.3 A mobil tartány üzembe helyezés előtti vizsgálatának ki kell terjednie a szerkezeti jellemzők ellenőrzésére, a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szempontjából, és a 6.7.3.3.2 pont szerinti próbanyomással végzett nyomáspróbára. A nyomáspróba vízzel vagy az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. Mielőtt a mobil tartányt üzembe helyezik, tömörségi próbát is kell végezni és az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani. A tartányon levő, minden, teljes feszültségszintnek kitett hegesztési varratot az első alkalommal végzett vizsgálat során radiográfiás, ultrahangos vagy más, alkalmas, roncsolásmentes vizsgálati módszerrel kell ellenőrizni. Ez azonban nem vonatkozik a burkolatra.
6.7.3.15.4 Az 5 évenkénti időszakos vizsgálatnak belső és külső állapot vizsgálatából és általában folyadéknyomás-próbából kell állnia. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.
6.7.3.15.5 A 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálatnak ki kell terjednie legalább a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szempontjából, és tömörségi próbára, továbbá az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges. A csak egyetlen nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz szállítására szolgáló mobil tartánynál a 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat elhagyható, vagy az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szerv által előírt más vizsgálati módszerrel vagy ellenőrzéssel helyettesíthető.
6.7.3.15.6 A mobil tartányok a 6.7.3.15.2 pontban előírt utolsó 5 évenkénti vagy 2,5 évenkénti időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után nem tölthetők meg és nem adhatók átszállításra. Az utolsó időszakos vizsgálat lejárta előtt megtöltött mobil tartányok az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után legfeljebb három hónapig szállíthatók. Ezen kívül a mobil tartány az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után is szállítható
a) kiürítés után, de tisztítás előtt az újratöltés előtt szükséges vizsgálat elvégzésének céljából, és
b) a veszélyes anyag ártalmatlanítására (megfelelő elhelyezésére) vagy visszaforgatására történő visszaszállítása céljából az időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után legfeljebb hat hónapig, hacsak az illetékes hatóság másként nem rendelkezik. Ezt a mentességet a fuvarlevélbe be kell jegyezni.
6.7.3.15.7 Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a mobil tartány sérült, rozsdás, szivárog vagy bármely más körülmény a mobil tartány sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálat mértékét az határozza meg, hogy a mobil tartány mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.7.3.15.5 pont szerinti 2,5 évenkénti vizsgálatokra kell kiterjednie.
6.7.3.15.8 A külső és a belső vizsgálat során biztosítani kell, hogy
a) ellenőrizzék a tartányt, hogy nincs rajta rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány szállítása nem lenne biztonságos;
b) ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket, a fűtő/hűtő rendszert és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartánytöltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;
c) a búvónyílások fedelének rögzítését biztosító szerkezetek jól működjenek, és a búvónyílás fedeleknél, ill. a tömítéseknél ne legyen szivárgás;
d) a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat vagy csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;
e) minden vészlefúvó szerkezet és szelep mentes legyen a korróziótól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;
f) az előírt jelölések a mobil tartányon olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfelelnek; és
g) a mobil tartány váz- és tartószerkezete, ill. emelésre szolgáló berendezései megfelelő állapotban legyenek.
6.7.3.15.9 A 6.7.3.15.1, 6.7.3.15.3, 6.7.3.15.4, 6.7.3.15.5 és 6.7.3.15.7 pont szerinti vizsgálatokat az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szerv által elismert szakértőnek kell elvégeznie vagy tanúsítania. Ha a nyomáspróba a vizsgálat részét képezi, a vizsgálatot a mobil tartány adattábláján feltüntetett nyomással kell végezni. A nyomás alatt lévő mobil tartányon a tartány, a csővezeték és a szerelvények szivárgásmentességét is vizsgálni kell.
6.7.3.15.10 Minden esetben, amikor a mobil tartányt vágással, melegítéssel vagy hegesztéssel javítják, a munkát az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek jóvá kell hagynia, figyelembe véve azt a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatot, amely alapján a tartányt gyártották. A munka befejezése után az eredeti próbanyomással nyomáspróbát kell végezni.
6.7.3.15.11 Amennyiben a biztonságot veszélyeztető körülményeket tapasztalnak, a mobil tartány addig nem használható újra, amíg meg nem javították és az ismételt vizsgálatot ki nem állta.
6.7.3.16 Jelölés
6.7.3.16.1 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető, szembetűnő helyre minden mobil tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. Ha a mobil tartány kialakítása folytán a tábla nem erősíthető tartósan a tartányhoz, legalább a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatban előírt információkat kell a tartányon feltüntetni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon:
Gyártási ország:
| U | Jóváhagyó | Jóváhagyási | Alternatív kialakítás esetén (lásd a 6.7.1.2 bekezdést) | |
| N | ország | szám | „AA” |
A gyártó neve vagy jele
A gyártó sorozatszáma
A típusjóváhagyásra felhatalmazott szerv
A tulajdonos nyilvántartási száma
A gyártási év
A nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat, amely szerint a tartányt méretezték
A próbanyomás ... bar/kPa (túlnyomás) *
A megengedett legnagyobb üzemi nyomás ... bar/ kPa (túlnyomás) *
A külső tervezési nyomás * ... .bar/kPa (túlnyomás) *
A tervezési hőmérséklet-tartomány ... °C-tól ... °C-ig
A tervezési referencia hőmérséklet ... °C
A víztérfogat 20 °C-on ... liter
Az üzembe helyezés előtti nyomáspróba ideje és tanúsító azonosítója
A tartány anyaga(i) és anyagszabvány hivatkozás(ok)
Az egyenértékű vastagság referencia acélra ... mm
A legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja és típusa
Év ....... hónap ........ Próbanyomás ... bar/kPa (túlnyomás) *
A legutóbbi vizsgálatot végző vagy tanúsító szakértő bélyegzőlenyomata.
6.7.3.16.2 A következő adatokat magán a mobil tartányon vagy a mobil tartányhoz biztosan rögzített fémtáblán kell feltüntetni:
Az üzemben tartó neve
A szállításra engedélyezett nem mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) neve
A töltet megengedett legnagyobb tömege minden egyes szállításra engedélyezett, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázra ...... kg
Megengedett legnagyobb bruttó tömeg ....... kg
Üres (tára) tömeg ...... kg.
Megjegyzés:
A szállított nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok azonosítására lásd az 5. részt.
6.7.3.16.3 A nyílt tengeren történő kezelésre tervezett és jóváhagyott mobil tartány esetén az „OFFSHORE PORTABLE TANK” feliratot kell feltüntetni az azonosító táblán.
6.7.4 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt mobil tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények
6.7.4.1 Meghatározások
E szakasz alkalmazásában:
A mobil tartány olyan multimodális tartány, amelynek befogadóképessége 450 liternél nagyobb, és amelyet a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használnak. A mobil tartány fogalmába maga a tartány és a gázok szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvényei tartoznak. A mobil tartánynak a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A tartány külső részén stabilizáló elemeknek kell lenni és alkalmasnak kell lennie arra, hogy megtöltött állapotban felemeljék. Elsősorban a szállító járműre, ill. a hajóba történő berakásra kell kialakítani, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni. A közúti tartányjárművek, a vasúti tartálykocsik, a nem fémből készült tartányok és a nagy-méretű csomagolóeszközök (IBC-k), a gázpalackok és a nagypalackok e meghatározás értelmében nem minősülnek mobil tartánynak;
A tartány olyan konstrukció, amely rendszerint a következőkből áll:
a) vagy egy burkolatból és egy vagy több belső tartányból, ahol a tartány(ok) és a burkolat közötti tér légtelenítve van (vákuum szigetelés), és hőszigetelő rendszert is tartalmazhat;
b) vagy egy burkolatból és egy belső tartányból köztes szilárd hőszigetelő réteggel (pl. szilárd habbal).
A tartány a mobil tartány azon része, amely a szállítandó, mélyhűtött, cseppfolyósított gáz megtartására szolgál (maga a tartány), beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket.
A burkolat a külső szigetelő burkolat vagy borítás, ami a szigetelő rendszer részét képezheti.
Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági-, a fűtő-, a hűtő-, a hőszigetelő és a hermetizáló berendezések, valamint a mérőeszközök.
A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő-, rögzítő-, védő- vagy stabilizáló elemek.
A megengedett legnagyobb üzemi nyomás a megtöltött tartány üzemi helyzetében, annak tetején megengedett, tényleges túlnyomás, beleértve a töltés és ürítés alatti legnagyobb tényleges nyomást is.
A próbanyomás a nyomáspróba alatt a tartány tetején fellépő legnagyobb túlnyomás.
A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a tartányt az üzemi szerelvényeivel a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 90%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki.
A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a mobil tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege.
A megtartási idő az az időtartam, ami a kezdeti töltési körülmények létrejöttétől addig telik el, amíg a nyomás a hőfelvétel következtében a nyomáshatároló eszköz(ök) legkisebb nyitónyomását eléri.
A referencia acél a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél.
A legkisebb tervezési hőmérséklet a tartány tervezésénél és gyártásánál alkalmazott hőmérséklet, ami nem magasabb, mint a tartalom legalacsonyabb hőmérséklete (üzemi hőmérséklet) normális töltési, ürítési és szállítási feltételek esetén.
Az alternatív engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély.
6.7.4.2 Általános tervezési és gyártási követelmények
6.7.4.2.1 A tartányokat az illetékes hatóság által elismert, a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat előírásainak megfelelően kell tervezni és gyártani. A burkolatot és a tartányt alakításra alkalmas fémes anyagból kell készíteni. A burkolatot acélból kell készíteni. A burkolat és a tartány közötti csatlakozásokat és támasztékokat nem fémes anyagból is lehet készíteni, ha az anyag tulajdonságai a legkisebb tervezési hőmérsékleten bizonyítottan kielégítőek. Az anyagoknak általában a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványoknak kell megfelelniük. Hegesztett burkolatokhoz és tartányokhoz csak olyan anyagok használhatók, amelyek hegeszthetősége teljes mértékben szavatolt. A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és teljesen biztonságosnak kell lenniük. Ha a gyártási folyamat vagy az anyag szükségessé teszi, a tartányt megfelelően hőkezelni kell, hogy a hegesztéseknél és a hőhatásnak kitett zónákban biztosítsák a kielégítő szívósságot. Az anyagok kiválasztásánál a ridegtörés veszélye, a hidrogénes elridegedés, a feszültség alatti korróziós repedezések és az ütésállóság szempontjából figyelembe kell venni a legkisebb tervezési hőmérsékletet. Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint. A mobil tartány anyagainak alkalmasnak kell lenniük ahhoz a külső környezethez, amelyben a tartányt szállíthatják.
6.7.4.2.2 A mobil tartány minden részének, beleértve a szerelvényeket, a tömítéseket és csővezetékeket, amely rendes körülmények között érintkezhet a szállított mélyhűtött, cseppfolyósított gázzal, összeférhetőnek kell lennie ezzel a gázzal.
6.7.4.2.3 Kerülni kell a különböző fémek érintkezését, ami a galvanikus hatás folytán sérüléseket okozhat.
6.7.4.2.4 A hőszigetelő rendszernek a tartány(oka)t teljesen beburkoló külső burkolatot és hatásos szigetelő anyagot kell tartalmaznia. A külső szigetelést burkolattal kell védeni, hogy a nedvesség ne hatolhasson be, és a szigetelés ne sérülhessen meg normális szállítási feltételek esetén.
6.7.4.2.5 Ha a burkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell akadályozni, hogy a szigetelő térben veszélyes nyomás lépjen fel.
6.7.4.2.6 Az atmoszferikus nyomáson -182 °C alatti forráspontú, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló mobil tartányok esetén a hőszigetelés nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek az oxigénnel vagy oxigénben dús atmoszférában veszélyesen reagálnak, ha ezek az anyagok a hőszigetelés olyan részében találhatók, ahol fennáll az oxigénnel vagy az oxigénben feldúsult folyadékkal való érintkezés veszélye.
6.7.4.2.7 A szigetelőanyagok minősége a használat során nem csökkenhet túlzott mértékben.
6.7.4.2.8 A referencia megtartási időt minden egyes, a mobil tartányban szállítandó mélyhűtött, cseppfolyósított gázra meg kell határozni.
6.7.4.2.8.1 A megtartási időt az illetékes hatóság által elismert módszerrel a következő tényezők alapján kell meghatározni:
a) a szigetelőrendszer 6.7.4.2.8.2 pont szerint meghatározott hatékonysága;
b) a nyomáshatároló eszköz(ök) legkisebb nyitónyomása;
c) a kezdeti töltési körülmények;
d) 30 °C feltételezett környezeti hőmérséklet;
e) a szállítandó mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) fizikai tulajdonságai.
6.7.4.2.8.2 A szigetelőrendszer hatékonyságát (hőátadás wattban) a mobil tartány típusvizsgálata során kell meghatározni, az illetékes hatóság által elfogadott eljárással. Ennek a vizsgálatnak a következők egyikéből kell állnia:
a) állandó nyomáson (pl. atmoszferikus nyomáson) végzett próba, amely során a mélyhűtött, cseppfolyósított gáz veszteségét mérik meghatározott idő alatt; vagy
b) zárt rendszerű próba, amelynek során a tartányban a nyomás növekedését mérik meghatározott idő alatt.
Az állandó nyomáson végzett próbánál az atmoszferikus nyomás változásait figyelembe kell venni. Mindkét próbánál korrekciót kell végezni a környezeti hőmérsékletnek a feltételezett 30 °C-os referencia környezeti hőmérséklettől való eltérése miatt.
Megjegyzés:
Az egyes szállítások előtt a tényleges megtartást idő meghatározására lásd a 4.2.3.7 bekezdést.
6.7.4.2.9 A kettős falú, vákuumszigetelésű tartány burkolatát vagy a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatot szerint legalább 100 kPa (l bar) túlnyomásra mint külső tervezési nyomásra, vagy legalább 200-kPa (2 bar) (túlnyomás) számított kritikus repesztőnyomásra kell méretezni. A belső és külső erősítő szerkezetek figyelembe vehetők a tartány külső nyomással szembeni ellenálló képességének számításánál.
6.7.4.2.10 A mobil tartányt megfelelő emelő és rögzítő szerelvényekkel és olyan tartószerkezettel kell tervezni és kialakítani, amely a szállítás során biztos alátámasztást nyújt.
6.7.4.2.11 A mobil tartányt olyanra kell tervezni, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül ellenálljon legalább a szállított anyag által kifejtett belső nyomásnak és a normális szállítási és kezelési feltételek mellett fellépő statikus, dinamikus és hőterhelésnek. A tervezés során bizonyítani kell, hogy az ezen terheléseknek a mobil tartány várható élettartama alatti ismétlődése folytán kialakuló kifáradást figyelembe vették.
6.7.4.2.12 A mobil tartányoknak és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő, külön-külön fellépő, statikus erők elviselésére kell alkalmasnak lenniük:
a) menetirányban: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással * (g);
b) vízszintesen a menetirányra merőlegesen: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (amennyiben a menetirány nincs egyértelműen meghatározva, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese) szorozva a nehézségi gyorsulással * (g);
c) függőlegesen felfelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással * (g); és
d) függőlegesen lefelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (összes terhelés beleértve a gravitáció hatását) kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással * ) (g).
6.7.4.2.13 A 6.7.4.2.12 pontban felsorolt erőknél a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni:
a) határozott folyáshatárral rendelkező anyagoknál a szavatolt folyáshatárra vonatkozóan1,5-es biztonsági tényezőt; vagy
b) határozott folyáshatárral nem rendelkező anyagoknál: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.
6.7.4.2.14 A tényleges, ill. az egyezményes folyáshatár értékére a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványok által meghatározott értékeket kell használni. Ausztenites acélok használata esetén a tényleges, ill. az egyezményes folyáshatárra az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. Ha a szóban forgó fémre nincs anyagszabvány, a használt tényleges, ill. egyezményes folyáshatár értéket az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.
6.7.4.2.15 A gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt mobil tartányoknak elektromosan földelhetőnek kell lenniük.
6.7.4.3 Tervezési kritériumok
6.7.4.3.1 A tartányoknak kör keresztmetszetűnek kell lenniük.
6.7.4.3.2 A tartányokat úgy kell tervezni és gyártani, hogy a megengedett legnagyobb üzemi nyomás legalább 1,3-szeresével végrehajtott nyomáspróbát kiállják. A vákuumszigetelésű tartányoknál a próbanyomás nem lehet kisebb, mint a megengedett legnagyobb üzemi nyomás és 100 kPa (1 bar) összegének-l,3-szerese. A próbanyomás semmilyen esetben sem lehet 300 kPa (3 bar) túlnyomásnál kisebb. Ezenkívül tekintettel kell lenni a 6.7.4.4.2-6.7.4.4.7 pontban meghatározott, legkisebb falvastagságra vonatkozó követelményekre is.
6.7.4.3.3 A határozott folyáshatárral rendelkező, ill. szavatolt, egyezményes folyáshatárral (általában a 0,2%-os, ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatárral) jellemzett fémeknél a tartányban a próbanyomáson fellépő primer membránfeszültség nem haladhatja meg a 0,75Re vagy a 0,50/Rm értékek közül az alacsonyabbat, ahol,
Re = a tényleges folyáshatár N/mm2-ben vagy a 0,2%-os vagy ausztenites acéloknál az 1%-os egyezményes folyáshatár;
Rm = a legkisebb szakítószilárdság N/mm2-ben.
6.7.4.3.3.1 Az Re és Rm értékére a belföldi vagy nemzetközi anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket az anyagvizsgálati bizonyítvány hitelesíti. Ha a szóban forgó fémre nincs anyagszabvány, a használt Re és Rm értéket az illetékes hatóságnak vagy e hatóság által kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia.
6.7.4.3.3.2 Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem megengedett. Az anyagvizsgálati bizonyítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm arány meghatározásához.
6.7.4.3.3.3 A tartány gyártásához használt acélnál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint 10000 Rm, azonban finom szemcseszerkezetű acélok esetében 16%-nál, más acélok esetében 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb. Alumínium esetében a szakadási nyúlás %-ban nem lehet kisebb mint 10 000/6 Rm, de 12%-nál semmi esetre sem lehet kisebb.
6.7.4.3.3.4 Az anyagokra a tényleges értékek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelye a hengerlési irányra merőleges legyen. A szakadási nyúlást négyszög keresztmetszetű próbatesten kell mérni az ISO 6892:1998 szabvány szerint, 50 mm-es befogási hossz mellett.
6.7.4.4 Legkisebb falvastagság
6.7.4.4.1 A legkisebb falvastagságnak a következők szerint adódó nagyobbik vastagságnak kell lennie:
a) a 6.7.4.4.2 - 6.7.4.4.7 pont szerint meghatározott legkisebb vastagság;
b) a nyomástartó edényekre vonatkozó, elismert szabályzat és a 6.7.4.3 bekezdés követelményei szerint meghatározott legkisebb vastagság.
6.7.4.4.2 Az 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű tartányok falvastagságának legalább 5 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak. Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, a falvastagságnak legalább 6 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak.
6.7.4.4.3 Az 1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű, vákuumszigetelt tartányok falvastagságának legalább 3 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak. Ha az átmérő meghaladja az 1,80 m-t, a falvastagságnak legalább 4 mm-nek kell lennie referencia acélra számolva, vagy a felhasználandó fémből azzal egyenértékű vastagságúnak.
6.7.4.4.4 Vákuumszigetelt tartányoknál a burkolat és a tartány együttes vastagságának kell megfelelnie a 6.7.4.4.2 pontban meghatározott legkisebb vastagságnak, azonban magának a tartánynak a falvastagsága nem lehet kisebb, mint a 6.7.4.4.3 pontban meghatározott legkisebb falvastagság.
6.7.4.4.5 A tartányok falvastagsága a szerkezeti anyagtól függetlenül nem lehet 3 mm-nél kisebb.
6.7.4.4.6 Valamely fém egyenértékű vastagságát, kivéve a 6.7.4.4.2 és a 6.7.4.4.3 pontban a referenciaacélra előírt vastagságot, a következő képlettel kell kiszámítani:
ahol
e1 = a felhasználandó fém esetén megkövetelt egyenértékű falvastagság (mm-ben);
e0 = a legkisebb falvastagság (mm-ben) a 6.7.4.4.2 és a 6.7.4.4.3 pontban meghatározott referencia acél esetében;
Rm1 = a felhasználandó fém szavatolt legkisebb szakítószilárdsága (N/mm2-ben) (lásd a 6.7.4.3.3 pontot);
A1 =a felhasználandó fém belföldi vagy nemzetközi szabványok szerinti szavatolt legkisebb szakadási nyúlása (%-ban).
6.7.4.4.7 A falvastagság semmilyen esetben sem lehet kisebb a 6.7.4.4.1 - 6.7.4.4.5 pontban meghatározott értéknél. A tartány egyetlen részének sem lehet kisebb a falvastagsága, mint a 6.7.4.4. l - 6.7.4.4.6 pontban meghatározott legkisebb vastagság. Ebbe a falvastagságba nem szabad beszámítani a korrózió miatti esetleges ráhagyásokat.
6.7.4.4.8 A lemezvastagságban nem lehet hirtelen változás ott, ahol a tartány hengeres része és a fenekek csatlakoznak.
6.7.4.5 Üzemi szerelvények
6.7.4.51. Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés ellen biztosítva legyenek. Amennyiben a váz és a tartány közötti kapcsolatlehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a működő részek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A külső ürítő szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket), a belső zárószelepet és annak ülékét védeni kell a külső erők hatására történő eltorzulás veszélyével szemben (például nyíródó keresztmetszet kialakításával). A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.
6.7.4.5.2 A gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt mobil tartányok minden töltő- és ürítőnyílását legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első egy, a burkolathoz a lehető legközelebb elhelyezett zárószelep, a második egy zárószelep és a harmadik egy vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A burkolathoz legközelebb levő zárószelepnek pillanatzáró-szerkezetnek kell lennie, amely automatikusan lezár a mobil tartány töltés vagy ürítés alatti nem szándékos elmozdulása esetén, ill. ha tűzbe kerül. Ennek a szerkezetnek távvezérléssel is működtethetőnek kell lennie.
6.7.4.5.3 A nem gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló mobil tartányok minden töltő- és ürítőnyílását legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első egy, a külső burkolathoz a lehetőlegközelebb elhelyezett zárószelep, a második pedig egy vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet.
6.7.4.5.4 Azokat a csőszakaszokat, amelyek mindkét végükön zárhatóak és amelyekben folyékony termék maradhat vissza, a csőszakaszban a túlnyomás elkerülésére automatikus nyomáscsökkentő rendszerrel kell ellátni.
6.7.4.5.5 A vákuumszigetelésű tartányokat nem szükséges vizsgálónyílással ellátni.
6.7.4.5.6 A külső szerelvényeket - amennyire csak lehet - egy helyre csoportosítva kell elhelyezni.
6.7.4.5.7 A mobil tartány minden csatlakozásán jól láthatóan fel kell tüntetni a rendeltetését.
6.7.4.5.8 A zárószelepeket és zárószerkezeteket úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a névleges nyomásuk legalább akkora legyen, mint a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomása, figyelembe véve a szállítás alatt várható hőmérsékleteket. A csavarorsós zárószelepeknek a kézikerék óramutató járásával megegyező irányba történő elforgatásával kell záródniuk. Másfajta zárószelepeknél a zárószelep (nyitott és zárt) állását és a zárás irányát jól láthatóan fel kell tüntetni. Minden zárószelepet úgy kell kialakítani, hogy akaratlanul ne lehessen kinyitni.
6.7.4.5.9 Ha nyomás fenntartó egységeket használnak, az egységhez vezető folyadék és gőz csatlakozásokat a burkolathoz a lehető legközelebb szeleppel kell ellátni, ami megakadályozza a tartalom elvesztését a nyomás fenntartó egység meghibásodása esetén.
6.7.4.5.10 A csővezetékeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csövet megfelelő fémes anyagból kell készíteni. A tűz hatására bekövetkező szivárgás elkerülésére a burkolat és minden kimeneti nyílás első zárószerkezetéhez valócsatlakozás között csak acél csővezeték és hegesztett csőkötés alkalmazható. A zárószerkezetekhez a csatlakozáshoz való hozzáerősítését az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia. Ahol csak lehetséges, hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni.
6.7.4.5.11 A rézcsövek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A kötések nem csökkenthetik a csővezeték szilárdságát, mint az csavarmenetes kötéseknél előfordulhat.
6.7.4.5.12 A szelepek és a tartozékok gyártásához csak olyan anyagok használhatók, amelyek a mobil tartány legkisebb üzemi hőmérsékletén is megfelelő anyagjellemzőkkel rendelkeznek.
6.7.4.5.13 Egyetlen csővezeték és csőszerelvény repesztőnyomása sem lehet kisebb, mint a tartány megengedett legnagyobb üzemi nyomásának négyszerese és azon nyomás négyszerese közül a nagyobb, amelynek a használat során, szivattyú vagy egyéb szerkezet (kivéve a nyomáscsökkentő szerkezeteket) működése révén ki lehetnek téve.
6.7.4.6 Nyomáscsökkentő szerkezetek
6.7.4.6.1 A mobil tartányokat egy vagy több, rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezetnek legalább a megengedett legnagyobb üzemi nyomással megegyező nyomáson automatikusan kell nyílnia, és a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 110%-ának megfelelő nyomáson teljesen nyitva kell lennie. Lefúvás után a szerkezetnek a nyitónyomásánál legfeljebb 10%-kal alacsonyabb nyomáson záródnia kell, minden ennél alacsonyabb nyomáson zárva kell maradnia. A nyomáscsökkentő szerkezetnek olyan típusúnak kell lennie, ami ellenáll a dinamikus hatásoknak, beleértve a folyadék hullámzását is.
6.7.4.6.2 A nem gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz és a hidrogénhez használt tartányok ezenkívül a rugóterhelésű szerkezetekkel párhuzamosan, hasadótárcsákkal is elláthatók, mint azt a 6.7.4.7.2 és a 6.7.4.7.3 pont meghatározza.
6.7.4.6.3 A nyomáscsökkentő szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák az idegenanyagoknak a tartányba való bejutását, a gáz kiszivárgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását.
6.7.4.6.4 A nyomáscsökkentő szerkezetet az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek jóvá kell hagynia.
6.7.4.7 A nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítménye
6.7.4.7.1 Vákuumszigetelésű tartányoknál a vákuum megszűnése vagy a szilárd anyaggal szigetelt tartánynál a szigetelés 20%-ának tönkremenetele esetén a nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a nyomás (beleszámítva a nyomásnövekedést) a tartány belsejében ne haladja meg a megengedett legnagyobb üzemi nyomás 120%-át.
6.7.4.7.2 A nem gyúlékony, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok (az oxigén kivételével) és a hidrogén esetében ez a teljesítmény a szükséges nyomáscsökkentő szerkezetekkel párhuzamosan elhelyezett hasadótárcsák alkalmazásával is elérhető. A hasadótárcsáknak a tartány próbanyomásával megegyező névleges nyomáson át kell szakadniuk.
6.7.4.7.3 A 6.7.4.7.1 és a 6.7.4.7.2 pontban leírt körülmények között, ha a tartányt a tűz teljesen elfedi, a nyomáscsökkentő szerkezetek összes teljesítményének elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy a nyomást a tartányban a próbanyomásra korlátozza.
6.7.4.7.4 A nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges teljesítményét az illetékes hatóság által elismert, jól bevált műszaki szabályzat * szerint kell kiszámítani.
6.7.4.8 A nyomáscsökkentő szerkezetek jelölése
6.7.4.8.1 Minden nyomáscsökkentő szerkezeten jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a következő adatokat:
a) a nyitónyomást (bar-ban vagy kPa-ban);
b) rugóterhelésű szerkezeteknél a nyitónyomás megengedett tűrését;
c) a hasadótárcsák névleges nyomásának megfelelő referencia hőmérsékletet;
d) a szerkezet névleges átfolyási teljesítményét normál légköbméter per sec (m3/Vs) egységben;
Amennyiben lehetséges, a következő információt ugyancsak fel kell tüntetni:
e) a gyártó neve és az eszköz vonatkozó katalógus száma.
6.7.4.8.2 A nyomáscsökkentő szerkezeteken feltüntetett névleges átfolyási teljesítményt az ISO 4126-1:1991 szabvány szerint kell meghatározni.
6.7.4.9 A nyomáscsökkentő szerkezetek csatlakoztatása
6.7.4.9.1 A nyomáscsökkentő szerkezetekhez történő csatlakozásnak akkorának kell lennie, hogy szabad átfolyást biztosítson a biztonsági szerkezethez. A tartány és a nyomáscsökkentő szerkezet közé nem szabad zárószelepet elhelyezni, kivéve a karbantartási vagy egyéb okból kialakított kettős nyomáscsökkentő szerkezeteknél, ha a ténylegesen működő nyomáscsökkentő szerkezet zárószelepe nyitott állapotban reteszelve van, vagy a zárószelepek úgy vannak összekapcsolva, hogy mindig kielégíti a 6.7.4.7 bekezdés követelményeit. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezethez vezető nyílásban nem lehet semmiféle akadály, ami korlátozná vagy elzárná az áramlást a tartányból a szerkezethez. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezet kimenetéhez csatlakozó csővezetéknek, ha ilyet használnak, a kiszabadult gőzt vagy folyadékot a szerkezetre gyakorolt minimális torlóhatással kell a szabadba vezetniük.
6.7.4.10 A nyomáscsökkentő szerkezetek elhelyezése
6.7.4.10.1 Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetet a tartány tetején úgy kell elhelyezni, hogy a tartány középpontjához a lehető legközelebb legyen. Minden nyomáscsökkentő szerkezet bemenetnek a megengedett legnagyobb töltési feltételek mellett a tartány gőzterében kell lennie, és a szerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a kiszabadult gőz akadálytalan távozása. Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok esetében a kiszabaduló gőzt a tartánytól el kell terelni oly módon, hogy az ne csapódhasson a tartánynak. A gőz áramlását elterelő védőszerkezetek engedélyezettek, ha nem csökkentik a nyomáscsökkentő szerkezet szükséges teljesítményét.
6.7.4.10.2 Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák illetéktelen személyeknek a nyomáscsökkentő szerkezethez való hozzáférését, és hogy megvédjék a szerkezetet attól, hogy a tartány felborulása esetén megsérüljön.
6.7.4.11 Mérőeszközök
6.7.4.11.1 A mobil tartányokat egy vagy több mérőeszközzel kell ellátni, kivéve ha tömegre töltik. A tartány tartalmával közvetlenül érintkező, üvegből készült szintjelzők és egyéb törékenyanyagú mérőeszközök nem használhatók.
6.7.4.11.2 A vákuumszigetelésű mobil tartányok burkolatán a vákuummérő számára csatlakozást kell kialakítani.
6.7.4.12 A mobil tartány tartószerkezete, keretváza, emelő és rögzítő szerelvényei
6.7.4.12.1 A mobil tartányt tartószerkezettel kell tervezni és gyártani, ami biztos alátámasztást nyújt a szállítás során. Erre vonatkozóan a tervezésnél a 6.7.4.2.12 pontban meghatározott erőket és a 6.7.4.2.13 pontban meghatározott biztonsági tényezőt kell figyelembe venni. Talpak, keretvázak, csúszótalpak vagy egyéb hasonló szerkezetek elfogadhatók.
6.7.4.12.2 A mobil tartányra szerelt eszközöktől (pl. talpaktól, keretváztól) és a mobil tartány emelő és rögzítő szerelvényeitől származó összetett feszültségek a tartány egyetlen részén sem okozhatnak túlzott feszültségeket. Minden mobil tartányt állandó emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni. Ezeket lehetőleg a mobil tartány tartószerkezetéhez kell erősíteni, de rögzíthetők a tartányon a megtámasztási pontokon elhelyezett erősítőlemezekhez is.
6.7.4.12.3 A tartószerkezet és a keretváz tervezésénél figyelembe kell venni a környezet korróziós hatását is.
6.7.4.12.4 Az emelővilla zsebeket zárhatóra kell kialakítani. Az emelővilla zsebek zárószerkezetének a keretváz állandó részét kell képeznie, vagy a keretvázhoz tartósan hozzá kell erősíteni. Az olyan, egyetlen tartánykamrából álló mobil tartányoknál, amelyek 3,65 m-nél rövidebbek, nem kell az emelővilla zsebeknek zárhatónak lenniük, amennyiben
a) a tartány és a szerelvények kellőképpen védve vannak, nehogy az emelővillák megüssék; és
b) az emelővilla zsebek középpontjai közötti távolság legalább a fele a mobil tartány legnagyobb hosszméretének.
6.7.4.12.5 Ha a mobil tartány nincs a 4.2.3.3 bekezdés szerinti védelemmel ellátva, a tartányt és az üzemi szerelvényeit védeni kell a szállítás alatt a hosszirányú és oldalirányú lökésekből vagy felborulásból adódóan a tartányt vagy a szerelvényeit érő sérülésekkel szemben. A külső szerelvényeket úgy kell védeni, hogy az ütések hatására, ill. a mobil tartánynak a szerelvényekre való ráborulása esetén a tartányban szállított anyag ne szabaduljon ki. A védelem példái:
a) az oldalirányú ütésekkel szembeni védelem, ami állhat a tartány mindkét oldalán a középvonal szintjében védő hosszirányú rudakból;
b) a mobil tartány felborulás elleni védelme, ami állhat erősítő gyűrűkből vagy a kereten keresztben elhelyezett rudakból;
c) a hátulról jövő ütésekkel szembeni védelem, ami lökhárítóból vagy keretből állhat;
d) a tartány ütésekből vagy felborulásból eredő sérüléssel szembeni védelme az ISO 1496-3:1995 szabvány szerinti ISO keret használatával;
e) a mobil tartány ütésekkel és felborulással szembeni védelme vákuumszigetelő burkolattal.
6.7.4.13 Típusjóváhagyás
6.7.4.13.1 Minden új mobil tartány típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervnek gyártási típus bizonyítványt kell kiállítani. Ennek a bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a mobil tartányt ez a hatóság megvizsgálta, az a kívánt célra alkalmas, és megfelel e fejezet követelményeinek. Ha a mobil tartányokat sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez a bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes. A bizonyítványban utalni kell a gyártási típusvizsgálati jegyzőkönyvére, azokra a mélyhűtött, cseppfolyósított gázokra, amelyek szállíthatók, a tartány és a burkolat gyártási anyagára és a jóváhagyási számra. A jóváhagyási számnak annak az államnak megkülönböztető jeléből [A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban résztvevő, gépjárművekre], amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. A 6.7.1.2 bekezdés szerinti esetleges alternatív megoldásokat a bizonyítványban fel kell tüntetni. A típusjóváhagyás az azonos anyagból és azonos falvastagsággal gyártott, kisebb mobil tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket ugyanolyan gyártási technológiával és azonos tartószerkezetekkel, egyenértékű zárószerkezetekkel és egyéb tartozékokkal gyártottak.
6.7.4.13.2 A gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvének a típusjóváhagyáshoz legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a keretvázra vonatkozó, ISO 1496-3:1995 szabványban meghatározott vizsgálatok eredményeit;
b) a 6.7.4.14.3 pont szerinti üzembe helyezés előtti vizsgálat eredményeit; és
c) a 6.7.4.14. l pont szerinti ütközési próba eredményeit, ha alkalmazható.
6.7.4.14 Vizsgálat
6.7.4.14.1 Minden, a CSC Egyezmény meghatározása szerint konténernek minősülő mobil tartány gyártási típusát ütközési próbának kell alávetni. Azt kell bizonyítani, hogy a mobil tartány típusmintája képes elnyelni a teljesen megtöltött mobil tartány megengedett legnagyobb bruttó tömegének legalább négyszeresét (4G) kitevő tömeg felütközéséből eredő erőket, amelyek időtartama a vasúti közlekedésben tapasztalható mechanikai ütközések jellemző időtartamának felel meg. Az ütközési próbához elfogadható módszereket leíró szabványokat a következő felsorolás tartalmazza:
Association of American Railroads,
Manual of Standards and Recommended Practices,
Specifications for Acceptability of Tank Containers (AAR.600), 1992
Canadian Standards Association (CSA),
Highway Tanks and Portable Tanks for the Transportation of Dangerous Goods (B620-1987)
Deutsche Bahn AG
DB Systemtechnik, Minden
Verifikation und Versuche, TZF 96.2”.
Société Nationale des Chemins de Fér Francais
C.N.E.S.T. 002-1966.
Tank containers, longitudinal external stresses and dynamic impact tests
Spoornet, South Africa
Engineering Development Centre (EDC)
Testing of ISO Tank Containers
Method EDC/EST/023/000/1991-06
6.7.4.14.2 Az első üzembe helyezés előtt minden mobil tartányt és szerelvényeit vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat) és azután legfeljebb ötéves időközönként (5 évenkénti időszakos vizsgálat), és az 5 éves időközök közepén közbenső vizsgálattal (2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat). A 2,5 évenkénti vizsgálatot az előírt időponthoz képes 3 hónapon belül kell elvégezni. Ha a 6.7.4.14.7 pont szerint soron kívüli vizsgálatra van szükség, azt a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontjától függetlenül el kell végezni.
6.7.4.14.3 A mobil tartány üzembe helyezés előtti vizsgálatának ki kell terjednie a szerkezeti jellemzők ellenőrzésére, a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szempontjából, és a 6.7.4.3.2 pont szerinti próbanyomással végzett nyomáspróbára. A nyomáspróba vízzel, vagy az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. Mielőtt a mobil tartányt üzembe helyezik, tömörségi próbát is kell végezni és az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. Amennyiben a nyomáspróbát a tartányon és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani. A tartányon levő minden, teljes feszültségszintnek kitett hegesztési varratot az első alkalommal végzett vizsgálat során radiográfiás, ultrahangos vagy más, alkalmas, roncsolásmentes vizsgálati módszerrel kell ellenőrizni. Ez azonban nem vonatkozik a burkolatra.
6.7.4.14.4 Az 5 és a 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálatnak ki kell terjednie legalább a mobil tartány és szerelvényeinek külső és belső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szempontjából, és tömörségi próbára, továbbá az üzemi szerelvények és az esetleges vákuummérő megfelelő működését is ellenőrizni kell. Nem vákuumszigetelt tartányok esetében a burkolatot és a szigetelést csak annyira kell eltávolítani, amennyire az 5 és a 2,5 évenkénti közbenső időszakos vizsgálat során a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges.
6.7.4.14.5 Ezenkívül a nem vákuumszigetelt tartányok 5 évenkénti időszakos vizsgálatánál a burkolatot és a szigetelést csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges.
6.7.4.14.6 A mobil tartányok a 6.7.4.14.2 pontban előírt utolsó 5 évenkénti vagy 2,5 évenkénti időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után nem tölthetők meg és nem adhatók átszállításra. Az utolsó időszakos vizsgálat lejárta előtt megtöltött mobil tartányok az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után legfeljebb három hónapig szállíthatók. Ezenkívül a mobil tartány az utolsó időszakos vizsgálat érvényességének letelte után is szállítható
a) kiürítés után, de tisztítás előtt az újratöltés előtt szükséges vizsgálat elvégzésének céljából, és
b) a veszélyes anyag ártalmatlanítására (megfelelő elhelyezésére) vagy visszaforgatására történő visszaszállítása céljából az időszakos vizsgálat érvényességének lejárta után legfeljebb hat hónapig, hacsak az illetékes hatóság másként nem rendelkezik. Ezt a mentességet a fuvarlevélbe be kell jegyezni
6.7.4.14.7 Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a mobil tartány sérült, rozsdás, szivárog vagy bármely más körülmény a mobil tartány sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálat mértékét az határozza meg, hogy a mobil tartány mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.7.4.14.4 pont szerinti 2,5 évenkénti vizsgálatokra kell kiterjednie.
6.7.4.14.8 A belső vizsgálatnak az üzembe helyezés előtti vizsgálat során biztosítani kell, hogy ellenőrizzék a tartányt, hogy nincs rajta rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány szállítása nem lenne biztonságos.
6.7.4.14.9 A mobil tartány külső vizsgálata során biztosítania kell, hogy
a) ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket, a hermetizáló/hűtő rendszert és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a mobil tartány töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;
b) búvónyílás fedeleknél, ill. a tömítéseknél ne legyen szivárgás;
c) a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat és csavaranyákat pótolják, ül. meghúzzák;
d) minden vészlefúvó szerkezet és szelep mentes legyen a korróziótól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;
e) az előírt jelölések a mobil tartányon olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfeleljenek; és
f) a mobil tartány váz- és tartószerkezete, ill. emelésre szolgáló berendezései megfelelő állapotban legyenek.
6.7.4.14.10 A 6.7.4.14.1, 6.7.4.14.3, 6.7.4.14.4, 6.7.4.14.5 és 6.7.4.14.7 pont szerinti vizsgálatokat az illetékes hatóság vagy az általa kijelölt szerv által elismert szakértőnek kell elvégeznie vagy tanúsítania. Ha a nyomáspróba a vizsgálat részét képezi, a vizsgálatot a mobil tartány adattábláján feltüntetett nyomással kell végezni. A nyomás alatt lévő mobil tartányon a tartány, a csővezeték és a szerelvények szivárgásmentességét is vizsgálni kell.
6.7.4.14.11 Minden esetben, amikor a mobil tartányt vágással, melegítéssel vagy hegesztéssel javítják, ezt a munkát az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek jóvá kell hagynia, figyelembe véve azt a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatot, amely alapján a tartányt gyártották. A munka befejezése után az eredeti próbanyomással nyomáspróbát kell végezni.
6.7.4.14.12 Amennyiben a biztonságot veszélyeztető körülményeket tapasztalnak, a mobil tartány addig nem használható újra, amíg meg nem javították és az ismételt vizsgálatot ki nem állta.
6.7.4.15 Jelölés
6.7.4.15.1 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető, szembetűnő helyre minden mobil tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. Ha a mobil tartány kialakítása folytán a tábla nem erősíthető tartósan a tartányhoz, legalább a nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzatban előírt információkat kell a tartányon feltüntetni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon:
Gyártási ország:
| U | Jóváhagyó | Jóváhagyási | Alternatív kialakítás esetén (lásd a 6.7.1.2 bekezdést) | |
| N | ország | szám | „AA” |
A gyártó neve vagy jele
A gyártó sorozatszáma
A típusjóváhagyásra felhatalmazott szerv
A tulajdonos nyilvántartási száma
A gyártási év
A nyomástartó edényekre vonatkozó szabályzat, amely szerint a tartányt méretezték
A próbanyomás ... bar/kPa (túlnyomás) 11)
A megengedett legnagyobb üzemi nyomá ... bar/ kPa (túlnyomás)11)
A legkisebb tervezési hőmérséklet ... °C
A víztérfogat 20 °C-on ... liter
Az üzembe helyezés előtti nyomáspróba időpontja és tanúsító azonosítója
A tartány anyaga(i) és anyagszabvány hivatkozás(ok)
Az egyenértékű vastagság referencia acélra ... mm
A legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja és típusa
Év ... hónap ... Próbanyomás ... bar/kPa (túlnyomás) 11)
A legutóbbi vizsgálatot végző vagy tanúsító szakértő bélyegzőlenyomata
Azon gáz(ok) teljes neve, amelyek szállítására a mobil tartányt engedélyezték
„Hőszigetelt” vagy „vákuumszigetelt” felirat
A szigetelőrendszer hatékonysága (hőátadás) watt (W)
Referencia megtartási idő. ...nap (vagy óra) és kezdeti nyomás ... bar/kPa11) és a töltési fok ... kg-ban a szállításra engedélyezett minden egyes mélyhűtött, cseppfolyósított gázra.
6.7.4.15.2 A következő adatokat magán a mobil tartányon vagy a mobil tartányhoz biztosan rögzített fémtáblán kell feltüntetni:
A tulajdonos és az üzemben tartó neve
A szállításra engedélyezett mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) neve (és a legkisebb átlagos hőmérséklete)
A megengedett legnagyobb bruttó tömeg ... kg
Az üres (tára) tömeg ... kg
A tényleges megtartási idő a szállított gázra ... nap (vagy óra) *
Megjegyzés:
A szállított mélyhűtött, cseppfolyósított gáz(ok) azonosítására lásd az 5. részt.
6.7.4.15.3 A nyílt tengeren történő kezelésre tervezett és jóváhagyott mobil tartány esetén az „OFFSHORE PORTABLE TANK” feliratot kell feltüntetni az azonosító táblán.
6.7.5 A nem mélyhűtött gázokhoz használt, UN tanúsítású többelemes gázkonténerek (MEG-konténerek) tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások
6.7.5.1 Meghatározások
E szakasz alkalmazásában:
Az alternatív engedély az e fejezetben meghatározottaktól eltérő műszaki előírások alapján tervezett, gyártott vagy eltérő vizsgálati módszer szerint vizsgált (alternatív kialakítású) mobil tartányra vagy MEG-konténerre az illetékes hatóság által kiadott engedély.
A (MEG-konténer) elemei palackok, nagypalackok, ill. palackkötegek.
A tömörségi próba az a gázzal végzett vizsgálat, amelynek során a MEG-konténer elemeit és üzemi szerelvényeit a próbanyomás legalább 20%-át elérő tényleges belső nyomásnak teszik ki.
A gyűjtőcső az elemek töltő- és/vagy ürítő nyílásait összekötő csővezeték és szelepei.
A megengedett legnagyobb bruttó tömeg a MEG-konténer saját tömegének és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány tömegének összege.
UN tanúsítású többelemes gázkonténer (MEG-konténer) vázra szerelt és egymással gyűjtőcsővel összekötött palackokból, nagypalackokból, ill. palackkötegekből álló multimodális szállítóeszköz. A MEG-konténer fogalmába a gázok szállításához szükséges üzemi és szerkezeti szerelvények is beletartoznak.
Az üzemi szerelvények a töltő- és ürítő-, a szellőző- és a biztonsági berendezések, valamint a mérőeszközök.
A szerkezeti szerelvények a tartány külső részén található erősítő-, rögzítő- védő- és stabilizáló elemek.
6.7.5.2 Általános tervezési és gyártási követelmények
6.7.5.2.1 A MEG-konténernek a szerkezeti szerelvények eltávolítása nélkül tölthetőnek és üríthetőnek kell lennie. A MEG-konténer elemei külső részén stabilizáló elemeknek kell lenniük a kezelés és szállítás során a szerkezeti sértetlenség biztosításához. A MEG-konténert olyan tartószerkezettel kell tervezni és kialakítani, amely a szállítás során biztos alátámasztást nyújt, és megfelelő emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik a MEG-konténer felemelését akkor is, ha a megengedett legnagyobb bruttó tömegig meg van töltve. A MEG-konténert úgy kell kialakítani, hogy a szállítóegységre, ill. a hajóba be lehessen rakni, a gépi rakodás megkönnyítésére kerettel vagy egyéb szerkezetekkel kell ellátni.
6.7.5.2.2 A MEG-konténert úgy kell megtervezni, gyártani és szerelvényekkel ellátni, hogy a normális szállítási és kezelési feltételek mellett előforduló minden körülményt elviseljen. A tervezés során a dinamikus terhelés és a kifáradás hatását figyelembe kell venni.
6.7.5.2.3 A MEG-konténer elemeit acélból kell gyártani, varrat nélküli kivitelben, és gyártásuk, ill. vizsgálatuk során be kell tartani a 6.2.5 szakasz előírásait. Egy MEG-konténer minden elemének ugyanahhoz a gyártási típushoz kell tartoznia.
6.7.5.2.4 A MEG-konténer elemeit, a szerelvényeit és a csővezetékeket olyan anyagból kell gyártani, amely
a) összeférhető a szállítandó anyagokkal (lásd az ISO 11114-1:1997 és az ISO 11114-2:2000 szabványt); vagy
b) kémiai reakció révén megfelelően passziválódik vagy semlegesítődik.
6.7.5.2.5 Kerülni kell a különböző fémek érintkezését, ami a galvanikus hatás folytán sérüléseket okozhat.
6.7.5.2.6 A MEG-konténer, a szerelvények, a tömítések és a tartozékok anyaga nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a MEG-konténerben szállítandó gáz(ok)ra.
6.7.5.2.7 A MEG-konténert olyanra kell tervezni, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül ellenálljon legalább a szállított anyag által kifejtett belső nyomásnak és a normális szállítási és kezelési feltételek mellett fellépő statikus, dinamikus és hőterhelésnek. A tervezés során bizonyítani kell, hogy az ezen terheléseknek a MEG-konténer várható élettartama alatti ismétlődése folytán kialakuló kifáradást figyelembe vették.
6.7.5.2.8 A MEG-konténereknek és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő, külön-külön fellépő, statikus erők elviselésére kell alkalmasnak lenniük:
a) menetirányban: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással * (g);
b) vízszintesen a menetirányra merőlegesen: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (amennyiben a menetirány nincs egyértelműen meghatározva, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg kétszerese) szorozva a nehézségi gyorsulással * (g);
c) függőlegesen felfelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg szorozva a nehézségi gyorsulással * (g); és
d) függőlegesen lefelé: a megengedett legnagyobb bruttó tömeg (összes terhelés beleértve a gravitáció hatását) kétszerese szorozva a nehézségi gyorsulással * (g).
6.7.5.2.9 A 6.7.5.2.8 pontban meghatározott erők hatására a feszültség az elemek leginkább igénybe vett részén nem lehet nagyobb, mint a 6.2.5.2 bekezdésben hivatkozott, vonatkozó szabványokban meghatározott érték, ill. a nem ezen szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált elemek esetében a felhasználó ország illetékes hatósága által elismert műszaki előírásban vagy szabványban meghatározott érték (lásd a 6.2.3 szakaszt).
6.7.5.2.10 A 6.7.5.2.8 pontban felsorolt erőknél a keretvázra és a rögzítésekre a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni:
a) határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a szavatolt folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy
b) határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (vagy ausztenites acélnál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.
6.7.5.2.11 A gyúlékony gázok szállítására használt MEG-konténereknek elektromosan földelhetőnek kell lenniük.
6.7.5.2.12 Az elemeket úgy kell rögzíteni, hogy a vázszerkezethez képest nemkívánt módon ne mozdulhassanak el, és ne alakuljon ki veszélyes helyi feszültségkoncentráció.
6.7.5.3 Üzemi szerelvények
6.7.5.3.1 Az üzemi szerelvényeket úgy kell kialakítani vagy elrendezni, hogy normális szállítási és kezelési körülmények között ne sérülhessenek úgy meg, hogy a nyomástartó tartály tartalma a szabadba jusson. Amennyiben a váz és az elemek közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a működő részek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A gyűjtőcsöveket, az ürítőszerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket) és a zárószelepeket védeni kell a külső erők hatására történő eltorzulás veszélyével szemben. A gyűjtőcső vezeték zárószelepekhez vezető részeinek kellően rugalmasnak kell lenniük, hogy megvédjék a szelepeket és a vezetéket az elnyíródástól, ill. attól, hogy a nyomástartó tartályban levő anyagot kiengedjék. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.
6.7.5.3.2 A mérgező gázok (T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoport gázai) szállítására szolgáló elemeket szeleppel kell ellátni. A cseppfolyósított, mérgező gázok (2T, 2TF, 2TC, 2TO, 2TFC és 2TOC osztályozási kód alá tartozó gázok) esetén a gyűjtőcsövet úgy kell kialakítani, hogy az elemek külön-külön tölthetők és rögzíthető szelepekkel elválaszthatók legyenek. A gyúlékony gázok (F, TF és TFC csoport gázai) szállításához az elemeket szeleppel legfeljebb 3000 liter befogadóképességű egységekké kell elkülöníteni.
6.7.5.3.3 A MEG-konténer töltő- és ürítőnyílásaihoz két, egymás mögött elhelyezett szelepet kell minden töltő- és ürítőcsövön hozzáférhető helyre elhelyezni. Az egyik szelep lehet visszacsapó szelep is. A töltő- és ürítőszerkezetek gyűjtőcsövön is elhelyezhetők. Azokon a csőszakaszokon, amelyek mindkét végükön zárhatók és bennük folyékony termék maradhat vissza, a túlzott nyomás kialakulásának megakadályozására nyomáscsökkentő szelepet kell elhelyezni. A MEG-konténer fő leválasztó szelepein jól láthatóan fel kell tüntetni a zárás irányát. A zárószelepeket és egyéb zárószerkezetet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a MEG-konténer próbanyomásának legalább 1,5-szeresét elérő nyomásnak ellenálljanak. A csavarorsós zárószelepeknek a kézikerék óramutató járásával megegyező irányba történő elforgatásával kell záródniuk. Másfajta zárószelepeknél a zárószelep (nyitott és zárt) állását és a zárás irányát jól láthatóan fel kell tüntetni. Minden zárószelepet úgy kell kialakítani, hogy akaratlanul ne lehessen kinyitni. A szelepek és a tartozékok gyártásához kovácsolható fémet kell használni.
6.7.5.3.4 A csővezetékeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. A csővezetékek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmaznia A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A gyűjtőcső és az üzemi szerelvények névleges nyomása nem lehet az elemek próbanyomásának kétharmadánál kisebb.
6.7.5.4 Nyomáscsökkentő szerkezetek
6.7.5.4.1 Az UN 1013 szén-dioxid és az UN 1070 dinitrogén-oxid szállításához használt MEG-konténereket legalább egy nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. Az egyéb gázok szállításához használt MEG-konténereket azon ország illetékes hatósága által meghatározott módon kell nyomáscsökkentő szerkezettel ellátni, amelyben használják.
6.7.5.4.2 Ha nyomáscsökkentő szerkezetek vannak elhelyezve, a MEG-konténer minden elválasztható elemét vagy elem-csoportját egy vagy több nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni. A nyomáscsökkentő szerkezetnek olyan típusúnak kell lennie, ami ellenáll a dinamikus hatásoknak, beleértve a folyadék hullámzását is, és úgy kell kialakítani, hogy megakadályozza az idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a gáz kiszivárgását és mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását.
6.7.5.4.3 A 4.2.5.2.6 pontban a T50 mobil tartány utasításban meghatározott, egyes, nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló MEG-konténereket olyan nyomáscsökkentő szerkezettel lehet ellátni, amelyet annak az országnak az illetékes hatósága ír elő, amelyben használják. A nyomáscsökkentő szerkezetnek egy rugóterhelésű nyomáscsökkentő szelepből és egy eléhelyezett hasadótárcsából kell állnia, kivéve, ha - különleges rendeltetésű MEG-konténer esetén - a szállítandó gázzal összeférhető anyagból készült, jóváhagyott típusú nyomáscsökkentő szerkezet van rajta. A hasadótárcsa és a rugóterhelésű szerkezet közti térbe nyomásmérőt vagy más, alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi a hasadótárcsa repedésének, kilyukadásának vagy szivárgásának észlelését, ami a nyomáscsökkentő rendszer hibás működését okozhatja. A hasadótárcsának ebben az esetben a rugóterhelésű szerkezet nyitónyomását 10%-kal meghaladó névleges nyomásnál kell felszakadnia.
6.7.5.4.4 A kis nyomáson cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló, többcélú MEG-konténer esetében a nyomáscsökkentő szerkezeteknek a MEG-konténerben szállítható gázok közül a legnagyobb megengedett legnagyobb üzemi nyomással rendelkező gázra a 6.7.3.7.1 pontban meghatározott nyomáson ki kell nyílniuk.
6.7.5.5 A nyomáscsökkentő szerkezetek teljesítménye
6.7.5.5.1 A nyomáscsökkentő szerkezetek - ha vannak - összes lefúvási teljesítményének elégnek kell lennie ahhoz, hogy abban az esetben, ha a MEG-konténert teljesen elfedi a tűz, az elemekben a nyomás (beszámítva a nyomás növekedését) ne múlja felül a nyomáscsökkentő szerkezetek nyitónyomásának 120%-át. A nyomáscsökkentő szerkezetekből álló rendszer legkisebb összegzett átfolyási kapacitásának meghatározására a CGA S-1.2-1995 kiadványban található képletet kell használni. Az egyes elemek lefúvási teljesítményének meghatározására a CGA S-1.1-1994 kiadvány használható. Kis nyomáson cseppfolyósított gázok esetén az előírt összes lefúvási teljesítmény eléréséhez rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezetek alkalmazhatók. Többcélú MEG-konténer esetén a nyomáscsökkentő szerkezetek összes lefúvási teljesítményét arra a gázra kell méretezni, amely a MEG-konténerben szállítható gázok közül a legnagyobb lefúvási teljesítményt igényli.
6.7.5.5.2 A cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló elemekre felszerelt nyomáscsökkentő szerkezetek szükséges összes lefúvási teljesítményének számításánál figyelembe kell venni a gáz termodinamikai tulajdonságait (lásd például kis nyomáson cseppfolyósított gázokra a CGA S-1.2-1995, ill. nagy nyomáson cseppfolyósított gázokra a CGA S-1.1-1994 kiadványt).
6.7.5.6 A nyomáscsökkentő szerkezetek jelölése
6.7.5.6.1 Minden rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezeten jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a következő adatokat:
a) a nyitónyomást (bar-ban vagy kPa-ban);
b) a nyitónyomás megengedett tűrését;
c) a szerkezet névleges átfolyási teljesítményét normál légköbméter per sec (m3/s) egységben;
Amennyiben lehetséges, a következő információt ugyancsak fel kell tüntetni:
d) a gyártó nevét és a szerkezet vonatkozó katalógus számát.
6.7.5.6.2 A hasadótárcsákon feltüntetett névleges átfolyási teljesítményt a CGA S-1.1-1994 kiadvány szerint kell meghatározni.
6.7.5.6.3 A kis nyomáson cseppfolyósított gázokhoz használt rugóterhelésű nyomáscsökkentő szerkezeteken feltüntetett névleges átfolyási teljesítményt az ISO 4126-1:1991 szabvány szerint kell meghatározni.
6.7.5.7 A nyomáscsökkentő szerkezetek csatlakoztatása
6.7.5.7.1 A nyomáscsökkentő szerkezetekhez történő csatlakozásnak akkorának kell lennie, hogy szabad átfolyást biztosítson a nyomáscsökkentő szerkezethez. Az elem és a nyomáscsökkentő szerkezet közé nem szabad zárószelepet elhelyezni, kivéve a karbantartási vagy egyéb okból kialakított kettős nyomáscsökkentő szerkezeteknél, ha a ténylegesen működő nyomáscsökkentő szerkezet zárószelepe nyitott állapotban reteszelve van, vagy a zárószelepek úgy vannak összekapcsolva, hogy a kettős nyomáscsökkentő szerkezetek közül legalább az egyik mindig működőképes, és kielégíti a 6.7.5.5 bekezdés követelményeit. A szellőző vagy nyomáscsökkentő szerkezethez vezető nyílásban nem lehet semmiféle akadály, ami korlátozná vagy elzárná az áramlást az elemből a szerkezethez. Minden csővezeték és szerelvény átfolyási keresztmetszetének legalább akkorának kell lennie, mint annak a nyomáscsökkentő szerkezetnek a bemeneti nyílása, amelyhez csatlakoztatva van. A lefúvócső névleges méretének legalább akkorának kell lennie, mint a nyomáscsökkentő szerkezet kimeneti nyílása. A nyomáscsökkentő szerkezetek kimenetéhez csatlakozó lefúvócsőnek, ha ilyet használnak, a kiszabadult gőzt vagy folyadékot a szerkezetre gyakorolt minimális torlóhatással kell a szabadba vezetnie.
6.7.5.8 A nyomáscsökkentő szerkezetek elhelyezése
6.7.5.8.1 Minden nyomáscsökkentő szerkezetnek a megengedett legnagyobb töltési feltételek mellett a cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló elem gőzteréhez kell csatlakoznia. A nyomáscsökkentő szerkezetet - ha ilyen van - úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a kiszabadult gőz felfelé történő akadálytalan távozása, és elkerüljék hogy a kiszabaduló gáz vagy folyadék a MEG-konténernek, a konténer elemeinek vagy a kezelőszemélyzetnek ütközzön. Gyúlékony és gyújtó hatású gázok esetében a kiszabaduló gázt az elemtől el kell terelni oly módon, hogy az ne csapódhasson a többi elemnek. A gőz áramlását elterelő, hőálló védőszerkezetek engedélyezettek, ha nem csökkentik a nyomáscsökkentő szerkezet szükséges teljesítményét.
6.7.5.8.2 Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák illetéktelen személyeknek a nyomáscsökkentő szerkezethez való hozzáférését, és hogy megvédjék a szerkezetet attól, hogy a MEG-konténer felborulása esetén megsérüljön.
6.7.5.9 Mérőeszközök
6.7.5.9.1 Ha a MEG-konténert tömegre töltik, akkor egy vagy több szintmérő eszközzel kell ellátni. Üvegből vagy egyéb törékeny anyagból készült szintjelzők nem használhatók.
6.7.5.10 A MEG-korténer tartószerkezete, keretváza, emelő és rögzítő szerelvényei
6.7.5.10.1 A MEG-konténert tartószerkezettel kell tervezni és gyártani, ami biztos alátámasztást nyújt a szállítás során. Erre vonatkozóan a tervezésnél a 6.7.5.2.8 pontban meghatározott erőket és a 6.7.5.2.10 pontban meghatározott biztonsági tényezőt kell figyelembe venni. Talpak, keretvázak, csúszótalpak vagy egyéb hasonló szerkezetek elfogadhatók.
6.7.5.10.2 A MEG-konténerre szerelt eszközöktől (pl. talpaktól, keretváztól) és a MEG-konténer emelő és rögzítő szerelvényeitől származó összetett feszültségek egyetlen elemben sem eredményezhetnek túlzott feszültségeket. Minden MEG-konténert állandó emelő és rögzítő szerelvényekkel kell ellátni. Az emelő vagy rögzítő szerelvényeket nem szabad az elemekre hegeszteni.
6.7.5.10.3 A tartószerkezet és a keretváz tervezésénél figyelembe kell venni a környezet korróziós hatását is.
6.7.5.10.4 Ha a MEG-konténer nincs a 4.2.5.3 bekezdés szerinti védelemmel ellátva, az elemeket és az üzemi szerelvényeket védeni kell a szállítás alatt a hosszirányú és oldalirányú lökésekből vagy felborulásból adódó sérülésekkel szemben. A külső szerelvényeket úgy kell védeni, hogy az ütések hatására, ill. a MEG-konténernek a szerelvényekre való ráborulása esetén az elemek tartalma ne szabaduljon ki. Különös figyelmet kell fordítani az összekötő csővezeték védelmére. Példák a védelemre:
a) az oldalirányú ütésekkel szembeni védelem, ami állhat hosszirányú rudakból;
b) felborulás elleni védelem, ami állhat erősítő gyűrűkből vagy a kereten keresztben elhelyezett rudakból;
c) a hátulról jövő ütésekkel szembeni védelem, ami lökhárítóból vagy keretből állhat;
d) az elemek és az üzemi szerelvények ütésekből vagy felborulásból eredő sérüléssel szembeni védelme az ISO 1496-3:1995 szabvány szerinti ISO keret használatával.
6.7.5.11 Típusjóváhagyás
6.7.5.11.1 Minden új MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervnek gyártási típus bizonyítványt kell kiállítani. Ennek a bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a MEG-konténert ez a hatóság megvizsgálta, az a kívánt célra alkalmas, és megfelel e fejezet követelményeinek, valamint a 4.1 fejezetben és a P200 csomagolási utasításban az egyes gázokra vonatkozó követelményeknek. Ha a MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez a bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes. A bizonyítványban utalni kell a gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvére, a gyűjtőcső gyártási anyagaira, azon szabványokra, amely szerint az elemeket gyártották és a jóváhagyási számra. A jóváhagyási számnak annak az államnak a megkülönböztető jeléből [A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban részt vevő gépjárművekre], amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia. A 6.7.1.2 bekezdés szerinti esetleges alternatív kialakítást a bizonyítványban fel kell tüntetni. A típusjóváhagyás az azonos anyagból és azonos falvastagsággal gyártott, kisebb MEG-konténerek jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket ugyanolyan gyártási technológiával és azonos tartószerkezetekkel, egyenértékű zárószerkezetekkel és egyéb tartozékokkal gyártottak.
6.7.5.11.2 A gyártási típus vizsgálati jegyzőkönyvének a típusjóváhagyáshoz legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a keretvázra vonatkozó, ISO 1496-3:1995 szabványban meghatározott vizsgálatok eredményeit;
b) a 6.7.5.12.3 pont szerinti üzembe helyezés előtti vizsgálat eredményeit; és
c) a 6.7.5.12.1 pont szerinti ütközési próba eredményeit, ha alkalmazható; és
d) annak tanúsítására szolgáló bizonyítványok és dokumentumok, hogy a palackok és nagypalackok megfelelnek a vonatkozó szabványoknak.
6.7.5.12 Vizsgálat
6.7.5.12.1 Minden, a CSC Egyezmény meghatározása szerint konténernek minősülő MEG-konténer gyártási típusát ütközési próbának kell alávetni. Azt kell bizonyítani, hogy a MEG-konténer típusmintája képes elnyelni a teljesen megtöltött MEG-konténer megengedett legnagyobb bruttó tömegének legalább négyszeresét (4G) kitevő tömeg felütközéséből eredő erőket, amelyek időtartama a vasúti közlekedésben tapasztalható mechanikai ütközések jellemző időtartamának felel meg. Az ütközési próbához elfogadható módszereket leíró szabványokat a következő felsorolás tartalmazza:
Association of American Railroads,
Manual of Standards and Recommended Practices,
Specifications for Acceptability of Tank Containers (AAR.600), 1992
Canadian Standards Association (CSA),
Highway Tanks and Portable Tanks for the firansportation of Dangerous Goods
(B620-1987)
Deutsche Bahn AG
DB Systemtechnik, Minden
Verifickation und Versuche, TZF 96.2
Société Nationale des Chemins de Fer Français
C.N.E.S.T. 002-1966.
Tank containers, longitudinal external stresses and dynamic impact tests
Spoornet, South Africa
Engineering Development Centre (EDC)
Testing of ISO Tank Containers
Method EDC/TES/023/000/1991-06.
6.7.5.12.2 Az első üzembe helyezés előtt a MEG-konténer elemeit és szerelvényeit vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat) és azután legfeljebb ötéves időközönként (5 évenkénti időszakos vizsgálat) időszakos vizsgálatot kell végezni. Függetlenül az utolsó időszakos vizsgálat időpontjától, soron kívüli vizsgálatot kell végezni, ha a 6.7.5.12.5 pont szerint erre szükség van.
6.7.5.12.3 A MEG-konténer üzembe helyezés előtti vizsgálatának ki kell terjednie a szerkezeti jellemzők ellenőrzésére, a MEG-konténer és szerelvényeinek külső vizsgálatra, különös tekintettel a szállítandó gázokra és a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti próbanyomással végzett nyomáspróbára. A gyűjtőcső víznyomás-próbája az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. Mielőtt a MEG-konténert üzembe helyezik, tömörségi próbát is kell végezni és az üzemi szerelvények megfelelő működését is ellenőrizni kell. Amennyiben a nyomáspróbát az elemeken és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.
6.7.5.12.4 Az 5 évenkénti időszakos vizsgálatnak a szerkezet, az elemek és az üzemi szerelvények 6.7.5.12.6 pont szerinti külső állapotvizsgálatából kell állnia. Az elemeket és a csővezetékeket a P200 csomagolási utasításban előírt időszakonként a 6.2.1.5 bekezdés előírásai szerint kell vizsgálni. Amennyiben a nyomáspróbát az elemeken és a szerelvényeken külön végezték, a tömörségi próbát az összeszerelést követően kell végrehajtani.
6.7.5.12.5 Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a MEG-konténer sérült, rozsdás, szivárog vagy bármely más körülmény a MEG-konténer sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálat mértékét az határozza meg, hogy a MEG-konténer mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.7.5.12.6 pont szerinti vizsgálatokra kell kiterjednie.
6.7.5.12.6 A vizsgálat során biztosítani kell, hogy
a) ellenőrizzék az elemeket, hogy nincs rajtuk rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a MEG-konténer szállítása nem lenne biztonságos;
b) ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a MEG-konténer töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;
c) a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat vagy csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;
d) minden vészlefúvó szerkezet és szelep mentes legyen a korróziótól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;
e) az előírt jelölések a MEG-konténeren olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfelelnek; és
f) a váz- és tartószerkezet, ill. az emelésre szolgáló berendezések megfelelő állapotban legyenek.
6.7.5.12.7 A 6.7.5.12.1, 6.7.5.12.3, 6.7.5.12.4 és 6.7.5.12.5 pont szerinti vizsgálatokat az illetékes hatóság által felhatalmazott szervnek kell elvégeznie vagy hitelesítenie. Ha a nyomáspróba a vizsgálat részét képezi, a vizsgálatot a MEG-konténer adattábláján feltüntetett nyomással kell végezni. A nyomás alatt lévő MEG-konténeren az elemek, a csővezeték és a szerelvények szivárgásmentességét is vizsgálni kell.
6.7.5.12.8 Amennyiben a biztonságot veszélyeztető körülményeket tapasztalnak, a MEG-konténer addig nem használható újra, amíg meg nem javították és az ismételt vizsgálatot és ellenőrzéseket ki nem állta.
6.7.5.13 Jelölés
6.7.5.13.1 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető, szembetűnő helyre minden MEG-konténerre nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. Az elemeket a 6.2 fejezet szerint kell jelölni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon:
Gyártási ország:
| U N | Jóváhagyó ország | Jóváhagyási szám | Alternatív kialakítás esetén (lásd a 6.7.1.2 bekezdést) „AA |
A gyártó neve vagy jele
A gyártó sorozatszáma
A típusjóváhagyásra felhatalmazott szerv
A gyártási év
A próbanyomás ... bar (túlnyomás)
A tervezési hőmérséklet-tartomány ... °C-tól ... °C-ig
Az elemek száma ...
Az elemek összes víztérfogata ... liter
Az üzembe helyezés előtti nyomáspróba ideje és a felhatalmazott szerv azonosítója
A legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja és típusa
Év ..... hónap .....
A felhatalmazott szerv bélyegzőlenyomata, amelyik a legutolsó vizsgálatot végezte vagy hitelesítette.
Megjegyzés:
A fémtábla nem erősíthető az elemekre.
6.7.5.13.2 A következő adatokat a MEG-konténerhez biztosan rögzített fémtáblán kell feltüntetni:
Az üzemben tartó neve
A töltet megengedett legnagyobb tömege ... kg
Üzemi nyomás 15°C-on ... bar (túlnyomás)
Megengedett legnagyobb bruttó tömeg ... kg
Az üres (tára) tömeg ... kg.
Megjegyzés:
A mobil tartányokra és az UN tanúsítású, többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a szálvázas műanyag tankkonténerekre lásd a 6.9 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet.
6.8.1 Alkalmazási terület
6.8.1.1 Az oldal teljes szélességében nyomtatott követelményeket a tartálykocsikra, a leszerelhető tartányokra, a battériás kocsikra, valamint a tankkonténerekre, tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre egyaránt alkalmazni kell. Az egyetlen oszlopban nyomtatott előírásokat csak
- a tartálykocsikra, a leszerelhető tartányokra és a battériás kocsikra (bal oldali oszlop);
- a tankkonténerekre, a tartányos cserefelépítményekre és a MEG-konténerekre (jobboldali oszlop)
kell alkalmazni.
6.8.1.2 Ezeket a követelményeket a gáz alakú, a folyékony, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállításához használt
- tartálykocsikra, leszerelhető tartányokra és tankkonténerekre, kell alkalmazni.
- tartányos cserefelépítményekre, battériás kocsikra és MEG-konténerekre
6.8.1.3 A 6.8.2 szakasz tartalmazza az összes osztály anyagainak szállítására szolgáló tartálykocsikra, leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a 2 osztály gázainak szállítására szolgáló battériás kocsikra és MEG-konténerekre vonatkozó követelményeket. A 6.8.3 - 6.8.5 szakasz különleges követelményeket tartalmaz, amelyek kiegészítik vagy módosítják a 6.8.2 szakasz követelményeit.
6.8.1.4 Az ezen tartányok használatára vonatkozó előírásokra lásd a 4.3 fejezetet.
6.8.2 Az összes osztályra vonatkozó követelmények
6.8.2.1 Gyártás
Alapelvek
6.8.2.1.1 A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy a szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljon:
- a 6.8.2.1.2 és a 6.8.2.1.13 pontban meghatározott, normális szállítási körülmények között előforduló statikus és dinamikus igénybevételeknek;
- a 6.8.2.1.15 pontban meghatározott legkisebb igénybevételeknek.
6.8.2.1.2 A tartálykocsikat úgy kell gyártani, hogy a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett elviseljék a vasúti közlekedésben fellépő igénybevételeket. Ezen igénybevételek tekintetében azokra a próbákra kell támaszkodni, amelyeket az illetékes vasúti szervek előírnak.
A tankkonténereknek és rögzítőelemeiknek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő igénybevételeket kell elviselniük:
- menetirányban a kétszeres összes tömeget;
- vízszintesen a menetirányra merőlegesen az egyszeres összes tömeget; (ha a menetirány egyértelműen nem határozható meg, akkor minden irányban a kétszeres összes tömeget);
- függőlegesen felfelé az egyszeres összes tömeget;
- függőlegesen lefelé a kétszeres összes tömeget.
6.8.2.1.3 A tartányok falvastagságának legalább a 6.8.2.1.17 és a 6.8.2.1.18 pontban meghatározottnak kell lennie.
a 6.8.2.1.17-6.8.2.1.20
6.8.2.1.4 A tartányokat az illetékes hatóság által elismert műszaki szabályzat előírásainak megfelelően kell tervezni és gyártani, amely a gyártási anyag megválasztásakor és a tartány falvastagság meghatározásakor számításba veszi a legnagyobb és a legkisebb töltési és üzemi hőmérsékleteket is; a 6.8.2. l .6 - 6.8.2. l .26 pont minimális előírásait azonban be kell tartani.
6.8.2.1.5 Bizonyos veszélyes anyagok szállítására használt tartányokat kiegészítő védelemmel kell ellátni. Ez állhat a tartány (nagyobb számítási nyomásból adódó) nagyobb falvastagságából (ezt az illető veszélyes anyag veszélyességi foka alapján kell meghatározni) vagy valamely védőszerkezetből (lásd a 6.8.4 szakasz különleges előírásait).
6.8.2.1.6 A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és azoknak teljes biztonságot kell nyújtani. A hegesztési varratok kivitelezésére és ellenőrzésére a 6.8.2.1.23 pont követelményeit kell betartani.
6.8.2.1.7 Intézkedni kell annak érdekében, hogy a tartányok a belső vákuum következtében fellépő deformáció veszélye ellen védve legyenek.
A 6.8.2.2.6 bekezdésben említett tartányokon kívüli egyéb tartányoknak, amelyekre vákuumszelepet terveztek, olyan külső nyomást kell maradandó deformáció nélkül elviselniük, amely a belső nyomást legalább 21 kPa-lal (0,21 bar-ral) meghaladja. A vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy a tartányban a vákuum ne lehessen nagyobb, mint a tartány méretezéséhez alapul vett vákuum. Azoknak a tartányoknak, amelyekre nem terveztek vákuumszelepeket, olyan külső nyomást kell maradandó deformáció nélkül elviselniük, amely legalább 40 kPa-lal (0,4 bar-ral) meghaladja a belső nyomást.
A tartányok anyaga
6.8.2.1.8 A tartányokat olyan alkalmas fémből kell készíteni, amely ellenáll a ridegtörésnek és a feszültség alatti korróziós repedezésnek -20 °C és +50 °C között, hacsak az egyes osztályoknál nincsenek más hőmérséklet-tartományok előírva.
6.8.2.1.9 A tartánynak vagy védőburkolatának a tartalommal érintkező részei a tartalommal veszélyes reakcióba lépő (a „veszélyes reakció” fogalmát lásd az 1.2.1 szakaszban) vagy veszélyes vegyületet képező, vagy a tartány anyagát lényegesen gyengítő anyagot nem tartalmazhatnak. Ha a szállított anyag és a tartány gyártásához felhasznált anyag érintkezése a falvastagság folyamatos csökkenését idézi elő, akkor a falvastagságot a gyártás folyamán megfelelően meg kell növelni. A korrózió miatt ráhagyott falvastagságot a tartány falvastagságának kiszámításakor nem szabad tekintetbe venni.
6.8.2.1.10 Hegesztett tartányokhoz csak olyan hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel, amelyek ütőszilárdsága -20 °C környezeti hőmérsékleten - különösen a hegesztési varratokban és a velük szomszédos övezetekben - szavatolható.
Hegesztett acéltartányokhoz vízedzésű acélt nem szabad használni. Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb, mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint.
6.8.2.1.11 Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem megengedett,
ahol
Re = a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és
Rm = a szakítószilárdság.
A minőségi tanúsítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm arány meghatározásához.
6.8.2.1.12 Acéloknál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint
azonban finom szemcseszerkezetű acéloknál 16%-nál, más acéloknál 20%-nál semmi esetre sem lehet kisebb.
Alumíniumötvözetek szakadási nyúlása 12%-nál kisebb nem lehet * .
A tartány falvastagságának méretezése
1)
6.8.2.1.13 A tartány falvastagságának méretezésekor a mértékadó nyomás nem lehet kisebb, mint a számítási nyomás, de figyelembe kell venni a 6.8.2.1.1 pontban említett igénybevételeket és - szükség esetén - a következő igénybevételeket is:
Az olyan kocsiknál, ahol a tartány a kocsi önhordó részét képezi, a tartányt úgy kell méretezni, hogy az egyébként fellépő hatásokon kívül az ebből eredő igénybe-vételeket is kiállja.
Az igénybevételeknél a következő biztonsági tényezőket kell figyelembe venni:
- határozott folyáshatárral rendelkező fémeknél: a tényleges folyáshatárra vonatkozóan l,5-es biztonsági tényezőt; vagy
- határozott folyáshatárral nem rendelkező fémeknél: a 0,2%-os (vagy ausztenites acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es biztonsági tényezőt.
6.8.2.1.14 A számítási nyomás a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopa szerinti tartánykód második részében (lásd a 4.3.4.1 bekezdést) szerepel.
Ha a kódban „G” szerepel, a következő követelményeket kell alkalmazni:
a) Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, gravitációs töltésű és ürítésű tartányokat a szállítandó anyag statikus nyomásának kétszeresére, de legalább a víz statikusnyomásának kétszeresére kell méretezni.
b) Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használt, nyomás alatt töltendő vagy ürítendő tartányokat a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére kell méretezni.
Ha a legkisebb számítási nyomás (túlnyomás) számértéke adott, akkor a tartányt erre a nyomásra kell méretezni, ez azonban nem lehet kisebb, mint a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese. Ezekben az esetekben a következő minimális követelményeket kell alkalmazni:
c) Az 50°C-on 110 kPa (1,1 bar) értéknél nagyobb, de 175 kPa (1,75 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó gőznyomású anyagok szállítására használttartányokat - függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától - a 150 kPa (l,5 bar)túlnyomás, ill. a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese közül a nagyobbik nyomásértékre kell méretezni.
d) Az 50 °C-on 175 kPa (1,75 bar) (abszolút nyomás) értéket meghaladó gőznyomású anyagok szállítására használt tartányokat - függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától - a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére, de legalább 0,4 MPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni.
6.8.2.1.15 A nyomáspróba révén a tartány legjobban igénybe vett helyén keletkező feszültség nem haladhatja meg a gyártási anyagtól függően a következőkben előírt határértékeket. A hegesztés miatti gyengülést figyelembe kell venni.
6.8.2.1.16 Minden fémnél és ötvözetnél a próbanyomás által keltett feszültségnek kisebbnek kell lennie, mint a következő képletekkel kapott kisebbik, érték:
? 0,75 Re vagy ? 0,5 Rm
ahol
Re = a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és
Rm = a szakítószilárdság.
Az Re és Rm értékére az anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell használni. Ha a szóban forgó fémre vagy ötvözetre nincs anyagszabvány, a használt Re és Rm értéket az illetékes hatóságnak vagy e hatóság által kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia.
Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati bizonyítvány hitelesíti. A 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet alkalmazása esetén azonban a legkisebb értékeket nem lehet meghaladni.
A tartány legkisebb falvastagsága
6.8.2.1.17 A tartányok falvastagságának legalább akkorának kell lennie, mint a következő képletekből adódó nagyobbik érték:
ahol
e = a tartány legkisebb falvastagsága mm-ben
PT =a próbanyomás MPa-ban
PC = a 6.8.2. l. 14 pont szerinti számítási nyomás MPa-ban
D = a tartány belső átmérője mm-ben
=a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott megengedett feszültség N/mm2-ben
λ= 1-nél nem nagyobb tényező a hegesztések miatti esetleges gyengülés figyelembevételéhez, a 6.8.2.1.23 pontban meghatározott ellenőrzési módszer alapján.
A falvastagság semmiképpen sem lehet kisebb a 6.8.2.1.18 a 6.8.2.1.18-6.8.2.1.20 pontban meghatározott értéknél.
6.8.2.1.18 A tartány falvastagságának legalább 6 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti acélból * van, vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. A porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetén a vastagságot 5 mm-re lehet csökkenteni, ha a tartány szerkezeti acélból * , vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. Bármilyen fémet alkalmaznak is, a tartány legkisebb falvastagsága semmilyen esetben sem lehet 4,5 ¿mm-nél kisebb.
A tartány falvastagságának legalább 5 mm- nek kell lennie, ha szerkezeti acélból * van (a 6.8.2.1.11 és a 6.8.2.1.12 pontnak megfelelően), vagy azzal egyenértékű vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az átmérő meghaladja az 1,80m-t * , ezt a vastagságot, a porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt tartányok esetét kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány szerkezeti acélból * , vagy azzal egyenértékű vastagságúra, ha más fémből készült. Bármilyen fémet használnak is, a tartány fala nem lehet 3 mm-nél vékonyabb.
Az „egyenértékű vastagság” a következő képlet* szerinti vastagságot jelenti:
2)A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.
3)
* Ez a képlet a következő általános képletből adódik:
ahol
e1= a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;
e0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;
Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2-ben);
A0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);
Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és
A1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.
6.8.2.1.19 (fenntartva)
Ha a tartány a sérülések ellen a 6.8.2.1.20 pont szerinti védőszerkezettel van ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem arányában való csökkentését; l,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű3) tartányok falvastagsága azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél2) esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál. Az l,80 m-nél nagyobb átmérőjű3) tartányoknál azonban az előbb említett legkisebb falvastagság nem lehet kisebb szerkezeti acél2) esetén 4 mm-nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű falvastagságnál.
Az „egyenértékű falvastagság” a 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet szerinti vastagságot jelenti. A 6.8.2.1.20. pont szerinti sérülés elleni védelemmel ellátott tartány falvastagsága nem lehet kisebb a következő táblázatban megadott értékeknél:
| A tartány átmérője | ≤1,80 m | >1,80 m | ||
| A tartány | Rozsdamentes ausztenites acél | 2,5 mm | 3 mm | |
| legkisebb | Egyéb acél | 3 mm | 4 mm | |
| falvastagsága | Alumínium- ötvözet | 4 mm | 5 mm | |
| 99,80%-os tisztaságú alumínium | 6 mm | 8 mm |
6.8.2.1.20 (fenntartva)
A 6.8.2.1.19 pont szerinti védelem lehet
- olyan teljes külső védelem, mint a „szendvics”-szerkezet, ahol a külső burkolat a tartányhoz van erősítve, vagy
- olyan kialakítás, ahol a tartányt hossz- és keresztirányú szerkezeti elemekből állóváz támasztja alá, vagy
- kettős falú tartány.
Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között légüres tér van, a külső fémfal és a tartányfal együttes vastagságának meg kell felelnie a 6.8.2.1.18 pontban előírt falvastagságnak, a tartány favastagságának pedig legalább akkorának kell lennie, mint a 6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvastagság.
Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két fal között legalább 50 mm vastag közbenső szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább 0,5 mm vastag szerkezeti acél2’, vagy legalább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műanyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szilárd hab is használható, amelynek ütéselnyelő képessége olyan, mint pl. a kemény poliuretán-habé.
6.8.2.1.21 (fenntartva)
6.8.2.1.22 (fenntartva)
Hegesztés és a hegesztések ellenőrzése
6.8.2.1.23 A gyártó alkalmasságát a hegesztési munka elvégzésére az illetékes hatóságnak kell elismernie. A hegesztést vizsgázott hegesztőnek olyan hegesztési eljárással kell végeznie, amelynek alkalmasságát (beleértve a szükséges hőkezelést is) vizsgálattal igazolták. Ultrahangos vagy radiográfiás (röntgen-) eljárással végrehajtott roncsolásmentes vizsgálatokkal kell igazolni a hegesztési varratoknak az igénybevételnek megfelelő minőségét.
A tartány falvastagságának a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezéséhez használt varrattényező (varratjósági fok) értékének függvényében a következő ellenőrzéseket kell elvégezni:
λ= 0,8: a hegesztési varratokat mindkét oldalon, amennyire csak lehet, vizuális vizsgálatnak kell alávetni, és - különös figyelemmel a csatlakozási pontokra -szúrópróbaszerű roncsolásmentes vizsgálatot kell végezni;
λ= 0,9: roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni teljes hosszúságban az összes hosszirányú varratot, az összes varratcsatlakozási pontot, a körvarratok 25%-át és a nagy átmérőjű szerelvények összeállításához szükséges hegesztéseket. A varratokat, amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell;
λ= 1,0: az összes varratot roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni, és amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell. Egyúttal hegesztési próbadarabot kell készíteni.
Ha az illetékes hatóságnak a hegesztési varratok minőségét illetően kételyei vannak, további kiegészítő vizsgálatokat követelhet meg.
Egyéb gyártási követelmények
6.8.2.1.24 A védőbevonatot úgy kell elkészíteni, hogy tömör maradjon a normális szállítási körülmények között (lásd a 6.8.2.1.2 pontot) előforduló bármilyen alakváltozás esetén.
6.8.2.1.25 A hőszigetelést úgy kell elkészíteni, hogy a töltő- és ürítő berendezésekhez, valamint a biztonsági szelepekhez való hozzáférést és működtetésüket ne akadályozza.
6.8.2.1.26 Ha a legfeljebb 61 °C lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgálótartányok nemfémes védőbevonattal (béléssel) vannak ellátva, a tartányt és a védőbevonatot úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt.
6.8.2.1.27 A 61 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tartálykocsik minden részét az alvázzal vezetőképesen össze kell kötni és villamosán földelhetőnek kell lenniük. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni.
A 61 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén, ill. UN 1361 korom szállítására használt tankkonténerek minden részének villamosán földelhetőnek kell lenniük. Elektrokémiai korróziót okozó fémes csatlakozást nem szabad létesíteni.
6.8.2.1.28 (fenntartva)
6.8.2.2 Szerelvények
6.8.2.2.1 Az üzemi és szerkezeti szerelvények és tartozékok gyártásához alkalmas, nemfémes anyagok is használhatók.
A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés ellen biztosítva legyenek. A szerelvényeknek ugyanolyan biztonságúaknak kell lenniük, mint a tartánynak, és különösen
- összeférhetőnek kell lenniük a szállított anyaggal; és
- meg kell felelniük a 6.8.2.1.1 pont követelményeinek.
Az üzemi szerelvények tömítettségét még akkor is biztosítani kell, ha a tartálykocsi vagy a tankkonténer felborul.
A tömítések anyagának a szállított anyaggal összeférhetőnek kell lennie, és ha hatékonyságuk csökkent, pl. öregedés miatt, azonnal ki kell cserélni.
A tartányok rendes használata folyamán kezelést igénylő szerelvények szivárgásmentességét biztosító tömítéseket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy a szerelvények kezelésekor ne sérüljenek meg.
6.8.2.2.2 Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „A” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll:
- egy kovácsolható fémes anyagból készült, külső zárószelepből és ürítőcsőből; valamint
- minden ürítőcső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet.
Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „B” betű szerepel, az alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll:
- egy belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy ellenkartmába beépített zárószelepből;
- egy külső zárószelepből vagy más, azzal egyenértékű szerkezetből * , amely
minden ürítőcső végén van elhelyezve és a tartányhoz a lehető legközelebb van elhelyezve; és
- minden ürítőcső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet.
Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt tartányoknál, ill. az ebonit vagy hőre lágyuló bevonatú tartányoknál azonban a belső zárószelep helyett külső zárószelep is alkalmazható, ha megfelelő kiegészítő védelemmel van ellátva.
A belső zárószelepnek felülről vagy alulról működtethetőnek kel lennie. Ha lehet, a belső zárószelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső zárószelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza.
A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezetnek továbbra is hatásosnak kell maradnia.
A külső töltő- vagy ürítő szerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső zárószelepet és fészkét (ülékét) úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő eltorzulás ellen védve legyen, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.
A zárószerkezetek állásának és/vagy zárási irányának világosan láthatónak kell lennie.
Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „C” vagy „D” betű szerepel, a tartány minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie. Ezen tartányoknál a folyadékszint alatt nem lehetnek csövek és csőcsatlakozások. Az olyan tartányok, amelyek tartánykódjának harmadik részében „C” betű szerepel, tisztítónyílással (kézi tisztítónyílással) láthatók el. Ezt úgy kell kialakítani, hogy karimával szivárgásmentesen zárható legyen; aminek gyártását az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek kell jóváhagynia.
6.8.2.2.3 Hacsak a 6.8.4 szakaszban nincs más előírás, a tartányokat a nem megengedhető vákuumelkerülésére szelepekkel lehet ellátni, hasadótárcsa közbeiktatása nélkül.
A kényszervezérlésű szellőzőszeleppel ellátott tartányoknál a kényszervezérlésű szellőzőszelep és a fenékszelep közötti kapcsolatnak olyannak kell lennie, hogy a szelepek a tartány deformálódásánál ne nyíljanak ki, ill. a tartalom a kinyílás ellenére se szabaduljon ki.
(fenntartva)
6.8.2.2.4 Minden tartánynak, illetve minden tartánykamrának a belső vizsgálathoz megfelelő nagyságú vizsgálónyílással kell rendelkeznie.
6.8.2.2.5 (fenntartva)
6.8.2.2.6 Az 50 °C-on legfeljebb 110 kPa (1,1 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására használt tartányokat szellőző-berendezéssel és feldőlés esetén tartalmának kiömlése ellenvédő szerkezettel kell ellátni, ellenkező esetben a 6.8.2.2.7 vagy a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelniük.
6.8.2.2.7 Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) nagyobb, de legfeljebb 175 kPa (1,75 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 150 kPa (1,5 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartányoknak a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelniük.
6.8.2.2.8 Az 50 °C-on 175 kPa-nál (1,75 bar-nál) nagyobb, de legfeljebb 300 kPa (3 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 300 kPa (3 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartánynak légmentesen zárva kell lennie * .
6.8.2.2.9 Ha a 61 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadékok vagy gyúlékony gázok szállítására használt tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból.
6.8.2.3 Típusjóváhagyás
6.8.2.3.1 Minden új tartálykocsi, leszerelhető tartány, tankkonténer, tartányos cserefelépítmény, battériás kocsi, ill. MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek bizonyítványt kell kiállítani annak tanúsítására, hogy az általa megvizsgált gyártástípus, beleértve a rögzítőeszközöket is, a kívánt célra alkalmas, és hogy a 6.8.2.1 bekezdés gyártási követelményeinek, a 6.8.2.2 bekezdés szerelvényekre vonatkozó követelményeinek és a szállított anyag osztályára vonatkozó különleges követelményeknek megfelel.
A bizonyítványban fel kell tüntetni:
- a vizsgálat eredményeit;
- a típus jóváhagyási számát;
A jóváhagyási számnak annak az államnak megkülönböztető jeléből * , amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia.
- a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.l pont szerinti tartánykódot;
- a 6.8.4 szakasz típusra vonatkozó különleges gyártási (TC), szerelvényekre vonatkozó (TE) és típusjóváhagyásra vonatkozó (TA) előírásait;”.
- szükség esetén azokat az anyagokat és/vagy anyagcsoportokat, amelyeknek szállítására a tartányt jóváhagyták. Az anyagokat kémiai elnevezéssel vagy a megfelelő gyűjtőmegnevezéssel (lásd a 2.1.1.2 bekezdést) kell feltüntetni, a besorolásukkal együtt (osztály, osztályozási kód és csomagolási csoport).
A 2 osztály anyagai és a 4.3.4.1.3 pontban felsorolt anyagok kivételével az engedélyezett anyagok felsorolásától el lehet tekinteni. Ilyen esetekben a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerint a tartánykódhoz engedélyezett anyagokat lehet szállításra elfogadni, figyelembe véve az esetleges különleges előírásokat is.
A bizonyítványban feltüntetett anyagoknak, ill. a csoportos hozzárendelés alapján engedélyezett anyagcsoportoknak alapvetően összeférhetőnek kell lenniük a tartány jellemzőivel. Ha az összeférhetőség alapos vizsgálatára nem volt lehetőség a típus jóváhagyás kiadásakor, akkor a bizonyítványba ezt a fenntartást kell bejegyezni.
6.8.2.3.2 Ha a tartányokat, battériás kocsikat, ill. MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez az engedély a sorozatban vagy a gyártási minta alapján utólag gyártott tartányokra, battériás kocsikra, ill. MEG-konténerekre egyaránt érvényes. A típusjóváhagyás az olyan tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket az eredeti gyártási típushoz képest olyan, kisebb eltérésekkel gyártanak, amelyek által csökken a tartány igénybevétele, ill. csökkennek a feszültségek (pl. kisebb nyomás, kisebb tömeg, kisebb befogadóképesség) vagy nő a szerkezet biztonsága (pl. nagyobb falvastagság, több hullámtörő lemez, kisebb nyílások). Az eltéréseket egyértelműen fel kell tüntetni a típus jóváhagyási bizonyítványban.
6.8.2.4 Vizsgálatok
6.8.2.4.1 Üzembe helyezés előtt a tartányokat és szerelvényeiket együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia:
- annak ellenőrzését, hogy a tartány megegyezik-e a jóváhagyott típussal;
- a szerkezeti jellemzők ellenőrzését * ;
- a belső és a külső állapot vizsgálatát;
- a folyadéknyomás-próbát * a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva; és
- tömörségi próbát és a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.
A hidraulikus nyomáspróbánál alkalmazott nyomás - a 2 osztály esetét kivéve - a számítási nyomástól függ, legalább a következő értékeket kell alkalmazni:
| Számítási nyomás (bar) | Próbanyomás (bar) | |
| G * | G * | |
| 1,5 | 1,5 | |
| 2,65 | 2,65 | |
| 4 | 4 | |
| 10 | 4 | |
| 15 | 4 | |
| 21 | 10 (4) * |
A 2 osztályhoz a legkisebb próbanyomás értéke a 4.3.3.2.5 pontban a gázokra és gázkeverékekre vonatkozó táblázatban található.
A folyadéknyomás-próbát a tartány egészén és a kamrákra osztott tartányok minden kamráján külön kell elvégezni.
A folyadéknyomás-próbát az esetleg szükséges hőszigetelés felszerelése előtt kell elvégezni.
Ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vizsgálják, a 6.8.2.4.3 pont szerint tömörségi próbának összeszerelve kell alávetni.
A tömörségi próbát a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön kell elvégezni.
6.8.2.4.2 A tartányokat és szerelvényeiket meghatározott időközökben időszakos vizsgálatnak kell alávetni. Az időszakos vizsgálatnak a belső és külső állapot vizsgálatából és általában folyadéknyomás-próbából * kell állnia (a tartányok és az esetleges tartánykamrák próbanyomására lásd a 6.8.2.4.1 pontot).
A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges.
Porszerű és szemcsés anyagok szállítására használt tartányoknál az illetékes hatóság által elismert szakértő egyetértésével az időszakos folyadéknyomás-próbák elhagyhatók és a 6.8.2.4.3 pont szerinti tömörségi próbával helyettesíthetők.
| Az időszakos vizsgálatok legnagyobb időköze hat év lehet. | Az időszakos vizsgálatok legnagyobb időköze öt év lehet. |
6.8.2.4.3 Ezenkívül a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését
legalább négy évenként.
legalább két és fél évenként
el kell végezni
Ebből a célból a tartányt olyan tényleges belső nyomásnak kell alávetni, amely a legnagyobb üzemi nyomással egyenlő. Folyadékok szállítására szolgáló tartánynál, ha a tömörségi próbához gázt használnak, a próbát olyan nyomással kell végrehajtani, ami legalább a legnagyobb üzemi nyomás 25%-ával egyenlő. A próbanyomás azonban semmilyen esetben sem lehet 20 kPa (0,2 bar) túlnyomásnál kisebb.
Szellőző-szerkezettel és a tartány felborulása esetén a tartalom kifolyását megakadályozó szerkezettel felszerelt tartányok esetén a tömörségi próba során alkalmazott nyomásnak a betöltött anyag statikus nyomásával kell megegyeznie. A tömörségi vizsgálatot a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön el kell végezni.
6.8.2.4.4 Ha a tartánynak vagy szerelvényeinek a biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset kétségessé teszi, soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni.
6.8.2.4.5 A 6.8.2.4.1-6.8.2.4.4 pont szerinti próbákat, ellenőrzéseket és vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie. E műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia. A tanúsítványban a 6.8.2.3 bekezdéssel összhangban fel kell tüntetni vagy azoknak az anyagoknak a felsorolását, amelyek szállítására a tartányt engedélyezték, vagy a tartánykódot.
6.8.2.5 Jelölés
6.8.2.5.1 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden tartányra nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon. Az adatokat közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés a tartány szilárdságát nem csökkenti:
- a jóváhagyás száma;
- a gyártó megnevezése vagy jele;
- a gyártási sorozat száma;
- a gyártás éve;
- a próbanyomás (túlnyomás) * ;
- az űrtartalom - több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma * ;
- a számítási hőmérséklet * (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint -20 °C);
- a 6.8.2.4.1 és a 6.8.2.4.2 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat és a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (év, hónap);
- a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata;
- a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és - ha van - a védőborítás (bélés) anyaga;
A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomást * is fel kell tüntetni.
6.8.2.5.2 A következő adatokat a tartálykocsi mindkét oldalán magán a tartányon vagy egy táblán kell feltüntetni:
A következő adatokat magán a tankkonténeren vagy egy táblán kell feltüntetni:
- az üzemben tartó neve;
- az űrtartalom * ;
- a tartálykocsi saját tömege * ;
- a terhelési határok a vasúti kocsi, valamint az érintett vonalosztály alapján;
- a szállításra engedélyezett anyaghelyes szállítási megnevezése * ;
- a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód;
- a 6.8.2.4.2 és a 6.8.2.4.3 pont szerinti, ill. a szállításra engedélyezett anyagokra a 6.8.4 szakaszban található TT jelű különleges előírás szerinti következő vizsgálat időpontja (év, hónap).
- a tulajdonos vagy üzemben tartó neve;
- a tartány űrtartalma * ;
- a saját tömeg * ;
- a megengedett legnagyobb rakotttömeg * ;
- a szállított anyag helyes szállítási megnevezése * ;
- a 4.3.4.l.l pont szerinti tartánykód.
6.8.2.6 A 6.8 fejezet követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők:
| A vonatkozó bekezdés | Hivatkozás | A dokumentum címe | |
| 6.8.2.4 6.8.3.4 | EN 12972:2001 (a D és E Melléklet kivételével) | Tartányok veszélyes áruk szállításához - fémtartányok vizsgálata és jelölése |
6.8.2.7 A nem szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartányokra vonatkozó követelmények
Azokat a tartányokat, amelyeket nem a 6.8.2.6 bekezdésben felsorolt szabványok szerint terveztek, gyártottak és vizsgáltak, az illetékes hatóság által elismert műszaki szabályzat előírásai szerint kell tervezni, gyártani és vizsgálni. A 6.8.2 szakasz minimális követelményeinek azonban meg kell felelni.
6.8.3 A 2 osztályra vonatkozó különleges előírások
6.8.3.1 A tartányok gyártása
6.8.3.1.1 A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat acélból kell készíteni. Hegesztés nélküli tartány esetén a 6.8.2.1.12 pontban előírtaktól eltérően 14%-os legkisebb szakadási nyúlás és az anyagtól függő, a következőkben megadott értékhatárokkal egyenlő vagy ezeknél kisebb a feszültség elfogadható:
a) ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya 0,66-nál nagyobb, de nem haladja meg a 0,85-öt:
≤0,75Re;
b ) ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya nagyobb, mint 0,85: ≤0,5 Rm.
6.8.3.1.2 A hegesztett tartányok gyártási anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz előírásait kell alkalmazni.
6.8.3.1.3 A kettős falú tartányoknál a 6.8.2.1.18 ponttól eltérően a belső tartányfal falvastagsága lehet 3 mm, ha Rm0 = 490 N/mm2 legkisebb szakítószilárdsága és A = 30% szakadási nyúlású, hidegen húzott acélból készült. Más anyag használata esetén az egyenértékű falvastagságot kell betartani, amit Rm0 =490 N/mm2 és A0 - 30% érték alkalmazásával, a 6.8.2.1.18 ponthoz fűzött 4) lábjegyzet szerint kell kiszámítani.
Ebben az esetben a külső falvastagságnak 6 mm-nek kell lennie, szerkezeti acélra vonatkoztatva. Más anyag használatakor az egyenértékű falvastagságot be kell tartani, amit a 6.8.2.1.18 pontban található képlet szerint kell kiszámítani.
(fenntartva)
A battériás kocsik és a MEG-konténerek gyártása
6.8.3.1.4 A battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeit képező palackokat, nagypalackokat, gázhordókat és palackkötegeket a 6.2 fejezet szerint kell gyártani.
Megjegyzések:
1. Azokra a palackkötegekre, amelyek nem battériás kocsi vagy MEG-konténer elemei, a 6.2 fejezet követelményei vonatkoznak.
2. A battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeit képező tartányokat a 6.8.2.1 és a 6.8.3.1 bekezdés szerint kell gyártani.
3. Leszerelhető tartányok * nem tekinthetők battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeinek.
6.8.3.1.5 Az elemeknek és rögzítésüknek alkalmasnak kell lenniük a megengedett legnagyobb rakomány mellett a 6.8.2.1.2 pontban meghatározott erők felvételére. Bármelyik erő hatására a feszültség az elem és rögzítésének leginkább igénybevett részén nem lehet nagyobb a 6.2.3.1 bekezdésben meghatározott a értéknél palackok, nagypalackok, gázhordók és palackkötegek esetén, illetve a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott értéknél tartányok esetében.
6.8.3.2 Szerelvények
6.8.3.2.1 A tartányok kifolyócsöveinek vakkarimával vagy azzal egyenértékű megbízhatóságú szerkezettel elzárhatóknak kell lenniük. A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál ezeket a vakkarimákat vagy az azzal egyenértékű szerkezeteket el lehet látni legfeljebb 1,5 mm átmérőjű nyomáscsökkentő furatokkal.
6.8.3.2.2 A cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat a 6.8.2.2.2 és a 6.8.2.2.4 pontban előírt nyílásokon kívül el lehet látni folyadékszint-mutató, hőmérő vagy nyomásmérő behelyezésére alkalmas nyílásokkal, valamint légtelenítőnyílással, ha az üzemeltetéshez, ill. a biztonság érdekében szükségesek.
6.8.3.2.3 A gyúlékony és/vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű tartányok töltő- és ürítőnyílásait el kell látni olyan, azonnal záródó belső biztonsági szerkezettel, amely a tartány véletlen elmozdulása vagy tűz esetén önműködően lezár. A zárószerkezetnek távolról is működtethetőnek kell lennie.
A szerkezet, amely a belső zárószerkezetet nyitva tartja, pl. sínhorog, nem képezi a kocsi tartozékát.
6.8.3.2.4 A gyúlékony és/vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok minden1,5 mm-nél nagyobb névleges átmérőjű nyílását - kivéve a biztonsági szelepek nyílásait és a zárt légtelenítő nyílásokat - fel kell szerelni belső zárószerkezettel.
6.8.3.2.5 A 6.8.2.2.2, a 6.8.3.2.3 és a 6.8.3.2.4 pont előírásaitól eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál a belső zárószerkezet helyett külső zárószerkezet is alkalmazható, ha ez a külső szerkezet legalább a tartány falával egyenértékű védelmet nyújt a külső sérülésekkel szemben.
6.8.3.2.6 Ha a tartány mérőeszközzel (szintjelzővel) van felszerelve, ennek a szállított anyaggal közvetlenül érintkező része nem lehet áttetsző anyagból. Ha hőmérők vannak, ezek nem nyúlhatnak be közvetlenül a gázba vagy a folyadékba a tartány falán keresztül.
6.8.3.2.7 A tartány felső részén levő töltő- és ürítőnyílásokat a 6.8.3.2.3 pontban előírtakon kívül fel kell szerelni egy második, külső zárószerkezettel is. Ennek vakkarimával vagy más, egyenértékű biztonságot adó szerkezettel zárhatónak kell lennie.
6.8.3.2.8 A biztonsági szelepeknek meg kell felelniük a következő 6.8.3.2.9 - 6.8.3.2.12 pont követelményeinek.
6.8.3.2.9 A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat el lehet látni rugóterhelésű biztonsági szelepekkel. A biztonsági szelepeknek önműködően kell nyílniuk (lefújniuk) a tartány próbanyomásának 0,9...1,0-szeresénél. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy ellenálljanak a dinamikus igénybevételeknek, beleértve a folyadék hullámzását is. Súlyterhelésű (ellensúlyos) szelepek alkalmazása tilos. A biztonsági szelepek szükséges teljesítményét a 6.7.3.8.1.1 pontban található képlettel kell meghatározni.
6.8.3.2.10 Ha a tartányt tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.9 pont követelményei nem akadályozhatják az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelepek felszerelését.
6.8.3.2.11 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat két, egymástól független biztonsági szeleppel kell ellátni. Mindkét szelepet úgy kell kialakítani, hogy normális üzemelés során a párolgással létrejövő gázokat kiengedje a tartányból oly módon, hogy a nyomás ne emelkedjen 10%-nál nagyobb mértékben a tartányon megjelölt üzemi nyomás fölé.
A két biztonsági szelep közül az egyik olyan hasadótárcsával helyettesíthető, amely a . próbanyomásnál átszakad.
Kettős falú tartánynál a vákuum megszűnése, vagy egyszeres falú tartánynál a szigetelés 20%-ának tönkremenetele esetén a biztonsági szelepnek és a hasadótárcsának olyan kiömlési keresztmetszetet kell szabaddá tenni, hogy a tartányban a nyomás ne léphesse túl a próbanyomást.
6.8.3.2.12 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok biztonsági szelepeinek a tartányon feltüntetett üzemi nyomáson ki kell nyílni. A szelepeket úgy kell gyártani, hogy még a legkisebb üzemi hőmérsékleten is hibátlanul működjenek. Az e hőmérsékleten való hibátlan működést az egyes szelepek vizsgálatával vagy gyártási típus vizsgálattal kell megállapítani és igazolni.
6.8.3.2.13 A leszerelhető elemekre * a következő előírások érvényesek:
a) ha az elemek gördíthetők, a szelepeket védőkupakkal kell ellátni;.
b) az elemeket a kocsi alvázán úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el.
(fenntartva)
Hőszigetelés
6.8.3.2.14 Ha a cseppfolyósított gázok szállítására használt tartány hőszigetelt, akkor ennek a szigetelésnek
- vagy napsugárzás elleni fényvédő tetőből kell állnia, amely a tartány felületének legalább a felső harmadát, de legfeljebb a felső felét takarja, és attól legalább 4 cm-es légréteg választja el;
- vagy szigetelőanyagból készült, elegendő vastagságú teljes burkolatból kell állnia.
6.8.3.2.15 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat hőszigeteléssel kell ellátni, amit teljes (folytonos) burkolattal kell védeni. Ha a tartány és a burkolat között légüres tér van (vákuumszigetelés), a védőburkolatot úgy kell méretezni, hogy alakváltozás nélkül legalább 100 kPa (l bar) külső nyomást (túlnyomást) viseljen el. A „számítási nyomás” 1.2.1 szakaszban adott meghatározásától eltérően a méretezés során a külső és a belső erősítő elemek figyelembe vehetők. Ha a burkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell akadályozni, hogy a szigetelőrétegben a tartány vagy a szerelvények tömítetlensége esetén veszélyes nyomás lépjen fel. Ezen a szerkezeten keresztül a nedvesség nem szivároghat be a hőszigetelő rétegbe.
6.8.3.2.16 Az atmoszferikus nyomáson -182 °C alatti forráspontú, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokon sem a hőszigeteléshez, sem a tankkonténer rögzítéséhez, sem a tartányfelerősítő elemekhez nem szabad gyúlékony anyagot felhasználni.
A vákuumszigetelt tartányoknál - az illetékes hatóság beleegyezésével - a burkolat és a tartányfal közötti felerősítő elemek tartalmazhatnak műanyagot.
6.8.3.2.17 A 6.8.2.2.4 pont követelményeitől eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat nem kell vizsgálónyílással ellátni.
Szerelvények battériás kocsikhoz és MEG-konténerekhez
6.8.3.2.18 A gyűjtőcső rendszert -20 °C...+50 °C hőmérséklet tartományban történő üzemelésre kell tervezni.
A gyűjtőcső rendszert úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében. Minden csővezetéket megfelelő fémes anyagból kell készíteni. Ahol csak lehetséges hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni.
A rézcsövek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú, fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet 525 °C-nál alacsonyabb. A kötések nem csökkenthetik a csővezeték szilárdságát, mint az csavarmenetes kötéseknél előfordulhat.
6.8.3.2.19 Az UN 1001 oldott acetilén kivételével, a gyűjtőcső rendszer legnagyobb megengedett feszültsége a tartány próbanyomásánál nem haladhatja meg az anyagra szavatolt folyáshatár 75%-át.
A gyűjtőcső rendszer szükséges falvastagságát az UN 1001 oldott acetilén esetében jóváhagyott műszaki szabályzat alapján kell kiszámítani.
Megjegyzés:
A folyáshatárra lásd a 6.8.2.1.11 pontot.
Ezen bekezdés alapvető követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a következő szabványokat alkalmazzák: (fenntartva).
6.8.3.2.20 A 6.8.3.2.3, a 6.8.3.2.4 és a 6.8.3.2.7 pont követelményeitől eltérően a battériás kocsi, ill. MEG-konténer elemeit képező palackoknál, nagypalackoknál, gázhordóknál és palackkötegeknél az előírt zárószerkezet a gyűjtőcső rendszeren belül is elhelyezhető.
6.8.3.2.21 Ha az egyik elemen biztonsági szelep van, és az elemek között zárószerkezetek vannak, akkor minden egyes elemet el kell látni ilyen biztonsági szeleppel.
6.8.3.2.22 A töltésre és ürítésre használt berendezések gyűjtőcsőre rögzíthetők.
6.8.3.2.23 A mérgező gázok szállítására szolgáló minden elemnek, beleértve a palackkötegek mindenegyes palackját, zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie.
6.8.3.2.24 A mérgező gázok szállítására szolgáló battériás kocsikon és MEG-konténereken nem lehetnek biztonsági szelepek, kivéve, ha a biztonsági szelep előtt hasadótárcsa van. Ez utóbbi esetben a hasadótárcsa és a biztonsági szelep elrendezésének meg kell felelnie az illetékes hatóság követelményeinek.
6.8.3.2.25 Ha a battériás kocsit, ill. MEG-konténert tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.24 pontkövetelményei nem akadályozhatják az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelep felszerelését.
6.8.3.2.26 Azokat a tartályokat, amelyek gyúlékony gázok szállítására használt battériás kocsi, ill. MEG-konténer elemei, legfeljebb 5000 liter űrtartalma csoportokká kell egyesíteni, amelyeknek zárószeleppel elválaszthatónak kell lenniük.
Ha a gyúlékony gázok szállítására használt battériás kocsi, ill. MEG-konténer e fejezetnek megfelelő tartányokból áll, minden elemnek zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie.
6.8.3.3 Típusjóváhagyás
Nincs különleges előírás.
6.8.3.4 Vizsgálatok
6.8.3.4.1 Minden hegesztett tartány anyagát, kivéve azokat a palackokat, nagypalackokat, gázhordókat és a palackkötegek palackjait, amelyek battériás kocsi, ill. MEG-konténer elemei, a 6.8.5 szakaszban előírt módszerrel kell megvizsgálni.
6.8.3.4.2 A próbanyomásra vonatkozó alapkövetelményeket a 4.3.3.2.1 -4.3.3.2.4 pont tartalmazza, és a legkisebb próbanyomások a 4.3.3.2.5 pontban a gázok és gázkeverékek táblázatában találhatók.
6.8.3.4.3 Az első folyadéknyomás-próbát a hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani.
6.8.3.4.4 A tömegre töltött sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított gázok és az oldott gázok szállítására használt minden egyes tartány űrtartalmát hatóság által elismert szakértő felügyelete mellett a víztöltet tömegének vagy térfogatának mérésével kell megállapítani; az űrtartalom-meghatározás mérési hibája legfeljebb 1% lehet. A tartány méretei alapján számítással való megállapítás tilos, A 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasításában, valamint a 4.3.3.2.2 és a 4.3.3.2.3 pontban foglaltaknak megfelelő, legnagyobb megengedett töltést hatóság által elismert szakértőnek kell megállapítani.
6.8.3.4.5 A hegesztési varratokat a 6.8.2.1.23 pontban a α = 1,0 tényezőhöz tartozó előírásoknak megfelelően kell vizsgálni.
6.8.3.4.6 A 6.8.2.4 bekezdés követelményeitől eltérően az időszakos vizsgálatot, beleértve a folyadéknyomás-próbát
a) az UN 1008 bór-trifluorid, az UN 1017 klór, az UN 1048 hidrogén-bromid, vízmentes, az UN 1050 hidrogén-klorid, vízmentes, az UN 1053 hidrogén-szulfid, az UN 1067 dinitrogén-tetroxid (nitrogén-dioxid), az UN 1076 foszgén vagy az UN 1079 kéndioxid szállítására használt tartányoknál
négy évenként
két és fél évenként
kell végrehajtani;
b) a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányoknál nyolc évvel az üzembe helyezés után és azt követően 12 évenként kell végrehajtani.
Minden időszakos vizsgálat után hat évvel hatóság által elismert szakértőnek tömörségi próbát kell végeznie.
Két, egymást követő vizsgálat között az illetékes hatóság tömörségi próba megtartását kívánhatja meg.
6.8.3.4.7 Vákuumszigeteléssel ellátott tartányoknál a belső állapot ellenőrzését és a folyadéknyomáspróbát a hatóságilag elismert szakértő beleegyezésével tömörségi próbával és a vákuummérésével lehet helyettesíteni.
6.8.3.4.8 Ha a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokon az időszakos vizsgálat során nyílásokat vágnak, a használatbavétel előtt a tartány használhatóságát (légmentes zárását) biztosító visszahegesztés módját hatóság által elismert szakértőnek kell engedélyezni.
6.8.3.4.9 A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányok tömörségi vizsgálatát legalább 0,4 MPa (4 bar), de legfeljebb 0,8 MPa (8 bar) túlnyomással kell végezni
Battériás kocsik és MEG-konténerek vizsgálata
6.8.3.4.10 A battériás kocsik és MEG-konténerek elemeit és szerelvényeit együtt vagy külön-külön az első üzembe helyezés előtt vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat). Ezt követően az olyan battériás kocsikat, ill. MEG-konténereket, amelyek elemei tartályok, legalább ötévenként kell vizsgálatnak alávetni. Az olyan battériás kocsikat, ill. MEG-konténereket, amelyek elemei tartányok, a 6.8.3.4.6 pont szerint kell vizsgálatnak alávetni. Függetlenül az utolsó időszakos vizsgálat időpontjától, soron kívüli vizsgálatot kell végezni, ha a 6.8.3.4.14 pont szerint erre szükség van.
6.8.3.4.11 Az üzembe helyezés előtti vizsgálatnak magában kell foglalnia:
- annak ellenőrzését, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott mintapéldánynak;
- a szerkezeti jellemzők ellenőrzését;
- a belső és a külső állapot vizsgálatát;
- a folyadéknyomás-próbát * a 6.8.3.5.10 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva;
- a tömörség vizsgálatát a legnagyobb üzemi nyomáson; és
- a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.
Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön végezték, a tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani.
6.8.3.4.12 A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat és a palackkötegeket alkotó palackokat a 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasítása szerint kell vizsgálni.
A battériás kocsi, ill. MEG-konténer gyűjtőcső rendszere próbanyomásának ugyanakkorának kell lennie, mint a battériás kocsi, ill. MEG-konténer elemeinek a próbanyomása. A gyűjtőcső rendszer folyadéknyomás-próbája vízzel vagy az illetékes hatóság vagy az általa meghatalmazott szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. E követelménytől eltérően az UN 1001 oldott acetilén szállítására használt battériás kocsi, ill. MEG-konténer gyűjtőcső rendszer próbanyomásának legalább 30 MPa-nak (300 bar-nak) kell lennie.
6.8.3.4.13 Az időszakos vizsgálatnak a legnagyobb üzemi nyomással végzett tömörségi próbából és a szerkezet, az elemek és az üzemi szerelvények szétszerelés nélküli külső szemrevételezéséből kell állnia. Az elemeket és a csővezetéket a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában meghatározott időszakonként a 6.2.1.5 bekezdés követelményei szerint kell vizsgálni. Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön végezték, a tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani.
6.8.3.4.14 Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a battériás kocsi, ill. MEG-konténer sérült, rozsdás, szivárog, vagy bármely más körülmény a battériás kocsi, ill. MEG-konténer sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálatnak, ill. az elemek esetleg szükséges szétszerelésének mértékét az határozza meg, hogy a battériás kocsi, ill. MEG-konténer mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.8.3.4.15 pont szerintiekre kell kiterjednie.
6.8.3.4.15 A vizsgálat során biztosítani kell, hogy:
a) külsőleg ellenőrizzék az elemeket, hogy nincs rajtuk rozsda, kipattogzás, kopás, horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a battériás kocsi, ill. MEG-konténer szállítása nem lenne biztonságos;
b) ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda, sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a battériás kocsi, ill. MEG-konténer töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;
c) a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat vagy csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;
d) minden biztonsági szerkezet és szelep mentes a korróziótól, deformációtól és minden olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését. A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy megfelelően működnek-e;
e) az előírt jelölések a battériás kocsin, ill. a MEG-konténeren olvashatóak, és a vonatkozó követelményeknek megfelelnek; és
f) a battériás kocsi, ill. MEG-konténer váz- és tartószerkezete, ill. emelésre szolgáló berendezései megfelelő állapotban vannak.
6.8.3.4.16 A 6.8.3.4.10-6.8.3.4.15 pont szerinti vizsgálatokat, ellenőrzéseket és próbákat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie, és e műveletek eredményéről tanúsítványt kell kiadnia.
A tanúsítványnak hivatkoznia kell az anyagfelsorolásra, amelyben azok az anyagok vannak felsorolva, amelyek szállítására a battériás kocsit, ill. MEG-konténert a 6.8.2.3.1 pont szerint jóváhagyták.
6.8.3.5 Jelölés
6.8.3.5.1 A 6.8.2.5.1 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán - ha a fal úgy van megerősítve, hogy a tartány szilárdságát nem csökkenti - a következő kiegészítő adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon.
6.8.3.5.2 Csak egyféle anyag szállítására használt tartányokon:
- a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázoknál a műszaki megnevezést.*
* A műszaki megnevezéssel kiegészített m.n.n. tétel megnevezés helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:
- az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;
- az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: Pl keverék, P2 keverék;
- az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, AO keverék, A1 keverék, Bl keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék.
A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók.
Ezt a jelölést ki kell egészíteni:
- térfogatra (nyomásra) töltött, sűrített gázok szállítására használt tartányok esetében a 15 °C-on a tartányra megengedett legnagyobb töltési nyomással; és
- a tömegre töltött, sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására használt tartányok esetében a legnagyobb megengedett töltési tömeggel kg-ban és a töltési hőmérséklettel, ha az -20 °C alatt van.
6.8.3.5.3 Többféle anyag szállítására használható (többcélú) tartányokon:
- a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n. tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést*.
Ezen kívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban.
6.8.3.5.4 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállításához használt tartányokon:
- a legnagyobb engedélyezett üzemi nyomást.
6.8.3.5.5 A hőszigeteléssel ellátott tartányokon:
- a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot.
6.8.3.5.6 A 6.8.2.5.2 pontban előírt adatokon kívül a következőket kell felírni
a tartálykocsi mindkét oldalára vagy táblára:
magára a tankkonténerre vagy egy táblára:
a) - a bizonyítvány szerinti (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) tartánykódot a tartány tényleges próbanyomásával együtt;
- az „engedélyezett legalacsonyabb töltési hőmérséklet....” feliratot;
b) ha a tartányt csak egyetlen anyag szállítására használják:
- a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázoknál a műszaki megnevezést*;
- a tömegre töltött, sűrített gázok esetében, valamint a cseppfolyósított gázok, a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok és az oldott gázok esetében a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban;
c) ha a tartány váltakozó használatú:
- a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n. tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést*;
* A műszaki megnevezéssel kiegészített m.n.n. tétel megnevezés helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:
- az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;
- az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: Pl keverék, P2 keverék;
- az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, AO keverék, A1 keverék, Bl keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék.
A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók.
Ezen kívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban;
d) ha a tartány hőszigetelt:
- a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot a nyilvántartásba vevő ország egyik hivatalos nyelvén, valamint, ha ez a nyelv nem angol, francia, német vagy olasz, akkor ezen nyelvek egyikén, kivéve, ha nemzetközi díjszabások, vagy a fuvarozásban érintett vasutak közötti megállapodások mást írnak elő.
6.8.3.5.7 A 6.8.2.5.2 pont szerinti terhelési határokat
- a tömegre töltött, sűrített gázoknál,
- a cseppfolyósított, ill. a mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál, és
- a nyomás alatt oldott gázoknál a szállított anyagra vonatkozóan a tartány megengedett legnagyobb töltési tömegének figyelembevételével kell meghatározni. Váltakozó felhasználású tartálykocsi esetén ugyanazon a forgatható táblán a terhelési határon kívül az éppen szállított gáz helyes szállítási megnevezését is fel kell tüntetni.
(fenntartva)
6.8.3.5.8 A 6.8.3.2.13 pont szerinti leszerelhető tartányokat hordozó kocsik kocsi tábláin a 6.8.2.5.2 és a 6.8.3.5.6 pont szerinti adatokat nem kell feltüntetni.
(fenntartva)
6.8.3.5.9 (fenntartva)
A battériás kocsik és MEG-konténer ék jelölése
6.8.3.5.10 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden battériás kocsira és MEG-konténerre nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A táblán beütéssel vagy bármilyen más, hasonló módon legalább a következő adatokat kell feltüntetni:
- a jóváhagyás száma;
- a gyártó megnevezése vagy jele;
- a gyártási sorozat száma;
- a gyártás éve;
- a próbanyomás (túlnyomás) * ;
- a számítási hőmérséklet (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint -20 °C);
- a 6.8.3.4.10 - 6.8.3.4.13 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat és a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (év, hónap);
- a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata.
6.8.3.5.11 A következő adatokat a battériás kocsi mindkét oldalán egy táblán kell feltüntetni:
- az üzemben tartó neve;
- az elemek száma;
- az elemek összes űrtartalma * ;
- a terhelési határok a vasúti kocsi, valamint az érintett vonalosztály alapján;
- a tartány kódja a jóváhagyási bizonyítvány szerint (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) a battériás kocsi tényleges próbanyomásával együtt;
- a battériás kocsiban szállított gáz helyes szállítási megnevezése, ezenkívül az m.n.n tételek alá sorolt gázok esetében a műszaki megnevezés * is;
- a 6.8.2.4.3 és a 6.8.3.4.13 pont szerinti következő vizsgálat időpontja (év, hónap).
A következő adatokat magán a MEG-konténeren vagy egy táblán kell feltüntetni:
- a tulajdonos vagy az üzemben tartó neve;
- az elemek száma;
- az elemek összes űrtartalma * ;
- a megengedett legnagyobb össztömeg;
- a tartány kódja a jóváhagyási bizonyítvány szerint (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) a MEG-konténer tényleges próbanyomásával együtt;
- a MEG-konténerben szállított gáz helyes szállítási megnevezése, ezenkívül az m.n.n tételek alá sorolt gázok esetében a műszaki megnevezés* is;
és tömegre töltött MEG-konténereknél:
- saját tömeg * .
6.8.3.5.12 A battériás kocsi, ill. a MEG-konténer vázán a betöltőhely közelében elhelyezett táblán a következőket kell feltüntetni:
- a sűrített gázok szállítására használt elemeknél a legnagyobb megengedett töltésinyomást * 15 °C-on;
- a gáz helyes szállítási megnevezését a 3.2 fejezet szerint és ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázok esetében a műszaki megnevezést;*
és ezenkívül cseppfolyósított gázok esetében:
- a legnagyobb megengedett töltési tömeget * elemenként.
6.8.3.5.13 A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat, valamint a palackkötegek palackjait a 6.2.1.7 bekezdés szerint kell jelöléssel ellátni. Ezeket a tartályokat egyedileg nem kell az 5.2 fejezetben előírt veszélyességi bárcákkal ellátni.
A battériás kocsikat és a MEG-konténereket az 5.3 fejezet szerint kell narancssárga jelöléssel és nagybárcával ellátni.
* A műszaki megnevezéssel kiegészített m.n.n. tétel megnevezés helyett a következő megnevezések is engeélyezettek:
- az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;
- az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: Pl keverék, P2 keverék;
- az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02 keverék, AO keverék, A1 keverék, Bl keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék.
A 2.2.2.3 bekezdésben a 2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak kiegészítésképpen használhatók.
6.8.3.6 A szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált battériás kocsikra, ill. MEG-konténerekre vonatkozó követelmények
(fenntartva)
6.8.3.7 A nem szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált battériás kocsikra, ill. MEG-konténerekre vonatkozó követelmények
Azokat a battériás kocsikat, ill. MEG-konténereket, amelyeket nem a 6.8.3.6 bekezdésben felsorolt szabványok szerint terveztek, gyártottak és vizsgáltak, az illetékes hatóság által elismert műszaki szabályzat előírásai szerint kell tervezni, gyártani és vizsgálni. A 6.8.3 szakasz minimális követelményeinek azonban meg kell felelni.
6.8.4 Különleges előírások
Megjegyzések:
1. A legfeljebb 61° C lobbanáspontú folyadékokra és a gyúlékony gázokra lásd még a 6.8.2.1.26, a 6.8.2.1.27 és a 6.8.2.2.9pontot is.
2. A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású tartányokra és a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tartányokra lásd a 6.8.5 szakaszt.
Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel vannak tüntetve, a következő különleges előírásokat kell alkalmazni:
a) Gyártás (TC)
TC1 A tartány anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz követelményei vonatkoznak.
TC2 A tartányt és szerelvényeit legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból vagy olyan alkalmas acélból kell készíteni, ami nem hajlamos a hidrogén-peroxid elbontására. Amennyiben a tartány legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból készül, a falvastagságnak nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezés nagyobb értéket adna.
TC3 A tartányt ausztenites acélból kell gyártani.
TC4 A tartányt zománcból vagy azonos hatékonyságú anyagból készített béléssel kell ellátni, ha a tartány anyagát az UN 3250 klór-ecetsav megtámadja.
TC5 A tartányt legalább 5 mm vastag ólombéléssel vagy ezzel egyenértékű béléssel kell ellátni.
TC6 Ha a tartányhoz alumínium használatára van szükség, az ilyen tartányt legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból kell gyártani, a falvastagságnak nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezés nagyobb értéket adna.
TC7 (fenntartva)
b) Szerelvények (TE)
TE1 Ha a tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer biztonsági szeleppel van ellátva, a szelep elé hasadótárcsát kell elhelyezni. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep elhelyezésének meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep közötti térbe nyomásmérőt vagy más alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi a hasadótárcsa esetleges repedésének, kilyukadásának vagy szivárgásának észlelését, ami a biztonsági szelepet működésbe hozná.
TE2 (fenntartva)
TE3 A tartánynak a következő előírásoknak kell megfelelnie. A melegítő-berendezés nem nyúlhat be a tartány belsejébe, hanem azt a tartány külsejére kell felszerelni. A foszfor eltávolítására használt csövet azonban fűtőköpennyel lehet ellátni. A köpeny fűtőkészülékét úgy kell beállítani, hogy a foszfor hőmérséklete ne emelkedjen a tartány töltési hőmérséklete fölé. A töltő- és ürítőcsőnek a tartány felső részébe kell csatlakoznia, nyílások a tartányban csak a foszfor legmagasabb megengedett szintje fölötti részén lehetnek, és reteszelhető kupakkal teljesen zárhatóknak kell lenniük. A tartányt a foszforszint ellenőrzésére mérőberendezéssel kell ellátni, és ha védőfolyadékként vizet használnak, olyan rögzített szintjelzéssel kell ellátni, amely a megengedett legmagasabb vízszintet mutatja.
TE4 A tartányt nehezen gyulladó anyagból készített hőszigeteléssel kell ellátni.
TE5 Ha a tartány hőszigeteléssel van ellátva, az ilyen hőszigetelést nehezen gyulladó anyagból kell készíteni.
TE6 A tartány ellátható 20 kPa és 30 kPa (0,2 bar és 0,3 bar) közötti nyomáskülönbség hatására automatikusan kifelé vagy befelé nyíló szelepekkel.
TE7 A tartány ürítőberendezését két, egymástól függetlenül működő, egymás mögötti zárószerkezettel kell ellátni,. amelyek közül az első jóváhagyott típusú, pillanatzáró szeleppel ellátott belső zárószelepből, a második az ürítőcsonk mindegyik végén külső tolózárból áll. Mindkét külső tolózár kibocsátónyílásán vakkarimát vagy más azonos biztonságot nyújtó szerkezetet kell alkalmazni. A belső zárószelepnek a tartányon akkor is rögzítve és zárva kell maradnia, ha az ürítőcső leszakad.
TE8 A tartány külső töltő- ürítőcső csatlakozásait olyan anyagból kell készíteni, amely nem hajlamos a hidrogén-peroxid bomlásának előidézésére.
TE9 A tartány felső részén olyan zárószerkezetet kell elhelyezni, amely megakadályozza a tartányban a szállított anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását, a folyadék kiszivárgását és idegen anyagoknak a tartányba bejutását.
TE10 A tartány zárószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a szállítás során a megszilárduló ammónium-nitrát ne akadályozza a szerkezet működését. Ha a tartány hőszigetelő anyaggal van borítva, az anyagnak szervetlennek és gyúlékony anyagoktól teljesen mentesnek kell lennie.
TE11 A tartányt és üzemi szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a folyadék kiszivárgását és a tartányban az anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását.
TE12 A tartányt a 6.8.3.2.14 pont előírásainak megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni. A fényvédő tetőt és a tartány általa nem fedett minden részét, illetve a teljes hőszigetelés külső felületét vagy fehérre kell festeni, vagy világos színű, metál fényezésűnek kell lennie. A festést minden szállítás előtt meg kell tisztítani és sárgulás vagy sérülés esetén fel kell újítani. A hőszigetelésnek nem szabad semmiféle gyúlékony anyagot tartalmaznia. A tartányt hőmérséklet érzékelő szerkezettel kell ellátni.
A tartányt biztonsági szelepekkel és vészlefúvó szerkezetekkel kell ellátni. Vákuumszelepek is használhatók. A vészlefúvó szerkezeteknek a szerves peroxid tulajdonságai és a tartány szerkezeti jellemzői alapján meghatározott nyomáson kell működésbe lépniük. A tartány testben olvadóbetétek nem engedélyezettek.
A tartányt rugóterhelésű biztonsági szelepekkel kell ellátni, ami megakadályozza a tartányban az 50 °C-on keletkező bomlástermékek és felszabaduló gőzök okozta lényeges nyomásnövekedést. A biztonsági szelep(ek) nyitónyomását és teljesítményét a TA2 különleges előírásban előírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A nyitónyomás azonban semmi esetre sem lehet akkora, hogy a tartány felborulása esetén a szelepen keresztül folyadék szabadulhasson ki.
A vészlefúvó szerkezetek rugóterhelésű vagy hasadótárcsás típusúak lehetnek, és lehetővé kell tenniük minden bomlástermék és gőz eltávolítását, amely az öngyorsuló bomlás alatt fejlődik, vagy akkor, ha legalább egy óráig olyan láng veszi körül, amely a következő képlettel jellemezhető:
q = 70961.F.A0,8
ahol
q = hőfelvétel [W]
A = nedvesített felület [m2]
F = szigetelési együttható [-]
F = l nem szigetelt tartányokra, vagy
ahol
K = a szigetelőréteg hővezetési együtthatója [Wm-1K-1]
L = a szigetelőréteg vastagsága [m]
U = K/L = a szigetelőréteg hőátadás együtthatója [Wm-2K-1]
TPO - a peroxid hőmérséklete lefúváskor [K]
A vészlefúvó szerkezet(ek) nyitónyomásának nagyobbnak kell lennie, mint az előzőekben meghatározottak és azt a TA2 különleges előírásban előírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A vészlefúvó szerkezetet úgy kell méretezni, hogy a tartányban a legnagyobb nyomás soha ne haladja meg a tartány próbanyomását.
Megjegyzés:
A vészlefúvó szerkezet méretezésére a „ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv „ 5. Függelékben található példa.
A teljes hőszigetelésű tartányoknál a vészlefúvó szerkezet(ek) teljesítményét és beállítását a felület 1%-át kitevő szigetelés veszteséget feltételezve kell meghatározni.
A tartányok vákuumszelepeit és rugóterhelésű biztonsági szelepeit lángzárral kell ellátni, kivéve, ha a szállítandó anyagok és azok bomlástermékei nem éghetőek. A lefúvási teljesítménynek a lángzár által okozott csökkenésére figyelemmel kell lenni.
TE13 A tartányt hőszigeteléssel kell ellátni és fel kell szerelni külső fűtőberendezéssel.
TE14 A tartányt hőszigeteléssel kell ellátni. Ellátható nyomáskiegyenlítő szerkezettel is, ami 20 kPa (0,2 bar) és 30 kPa (0,3 bar) közötti nyomáskülönbség hatására automatikusan nyílik befelé vagy kifelé. A tartánnyal közvetlenül érintkezésben levő hőszigetelés gyulladási hőmérsékletének legalább 50 °C-kal magasabbnak kell lennie annál a legmagasabb hőmérsékletnél, amelyre a tartányt kialakították.
TE15 A csak 21 kPa (0,21 bar) vagy annál nagyobb vákuum esetén kinyitó vákuumszelepekkel ellátott tartányok légmentesen zártnak tekintendők.
| A tartányok akkor is légmentesen zártnak tekinthetők, ha olyan kényszervezérlésű, rugóterhelésű szellőzőszelepekkel vannak ellátva, amelyek csak 0,21 bar-nál nagyobb vákuum esetén nyílnak ki. |
TE16 A tartálykocsi semmilyen része sem készülhet fából, még ha alkalmas bevonattal van is ellátva.
(fenntartva)
TE17 A leszerelhető tartányokra * a következő előírások vonatkoznak:
a) a kocsi alvázon úgy kell rögzíteni, hogy ne mozdulhassanak el;
b) nem köthetők össze gyűjtőcsővel;
c) ha a tartányok gördíthetek, a szelepeket védősapkával kell ellátni.
(fenntartva)
TE18 (fenntartva)
TE19 (fenntartva)
TE20 Függetlenül a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerinti tartány rangsor által megengedett egyéb tartánykódoktól, a tartányt biztonsági szeleppel kell ellátni.
TE21 A zárószerkezeteket rögzíthető sapkával kell védeni.
c) Típusjóváhagyás (TA)
TA1 A tartányt nem szabad szerves anyagok szállítására jóváhagyni.
TA2 Ez az anyag csak a származási ország illetékes hatósága által meghatározott feltételek mellett szállítható tartálykocsiban vagy tankkonténerben, ha a következőkben említett vizsgálatok alapján az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a szállítás biztonságosan végrehajtható.
Ha a származási ország nem valamely COTIF Tagállam, ezeket a feltételeket a küldemény által érintett első COTIF Tagállam illetékes hatóságának kell elismernie.
A tartány típusjóváhagyásához vizsgálatokat kell végezni:
- annak bizonyítására, hogy a szállított anyag összeférhető minden olyan anyaggal, amellyel normál esetben a szállítás során érintkezésbe kerül;
- hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a tartány szerkezeti jellemzőit is figyelembe véve a vészlefúvó szerkezetek és a biztonsági szelepek tervezhetők legyenek; és
- az anyag biztonságos szállításához szükséges különleges követelmények meghatározásához.
A vizsgálatok eredményeit fel kell tüntetni a típus-jóváhagyási bizonyítványban.
d) Vizsgálatok (TT)
TT1 A tiszta alumíniumból készült tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan elegendő 250 kPa (2,5 bar) nyomással (túlnyomással) a folyadéknyomás-próbának alávetni.
TT2 A tartány belső bevonatát minden évben az illetékes hatóság által elismert szakértővel kell ellenőriztetni, akinek a tartány belsejét meg kell vizsgálni.
TT3 (fenntartva)
A tartányt 6.8.2.4.2 bekezdés előírásaitól eltérően legalább nyolc évenként kell időszakos vizsgálatnak alávetni, aminek ki kell terjednie a megfelelő készülékkel végzett falvastagság ellenőrzésre. Ilyen tartánynál a 6.8.2.4.3 pont szerinti tömörségi próbát és ellenőrzést legalább négy évenként el kell végezni.
TT4 A tartányt
- négy évenként
- két és fél évenként
alkalmas készülékkel (pl. ultrahanggal) a korrózióállóságra meg kell vizsgálni.
TT5 A tartányon a folyadéknyomás-próbát négy évenként meg kell ismételni.
két és fél évenként meg kell ismételni.
TT6 A tartányt legalább négy évenként időszakos vizsgálatnak kell alávetni, ennek keretében folyadéknyomás-próbát is kell végezni.
(fenntartva)
TT7 A 6.8.2.4.2 pont előírásaitól eltérően a belső állapot időszakos vizsgálatát az illetékes hatóság által jóváhagyott programmal is lehet helyettesíteni.
TT8 Azokon, az anyagszabványokban előírt 400 N/mm2-nél nagyobb folyáshatárú, finom szemcseszerkezetű acélból gyártott tartányokon, amelyeket UN 1005 vízmentes ammónia szállításához hagytak jóvá, a 6.8.2.4.2 pont szerinti időszakos vizsgálatok során mágneses por eljárással a felületi repedezettség vizsgálatot kell végezni.
Minden tartányon szúrópróbaszerűen (legalább a varrathosszak 20%-ában) a körvarratokat a talprészen és minden csőcsonk, javítási és kopásnak kitett hely hegesztési varratát vizsgálni kell.
e) Jelölés (TM)
Megjegyzés:
Ezeket a jelöléseket a jóváhagyó ország valamelyik hivatalos nyelvén, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem angol, francia, német vagy olasz, akkor angol, francia, német vagy olasz nyelven is meg kell szövegezni, kivéve, ha nemzetközi díjszabások vagy a fuvarozásban érintett vasutak közötti megállapodások másként rendelkeznek.
TM1 A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt tilos kinyitni. Öngyulladásra hajlamos” felirattal (lásd az előző megjegyzést is).
TM2 A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt tilos kinyitni. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejleszt” felirattal (lásd az előző megjegyzést is).
TM3 A tartányon a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán fel kell tüntetni az engedélyezett anyagok megnevezését és a tartány megengedett legnagyobb rakomány tömegét kg-ban.
A 6.8.2.5.2 pont szerinti terhelési határokat az adott anyagra a megengedett legnagyobb töltési tömeg figyelembevételével kell megállapítani.
TM4 A tartányon a 6.8.2.5.2 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán - ha az úgy van megerősítve, hogy szilárdságát nem csökkenti - a következő kiegészítő adatot kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon: az anyag kémiai elnevezése engedélyezett koncentrációjával együtt.
TM5 A tartányra a 6.8.2.5.1 pontban előírt adatokon kívül fel kell írni a tartány legutóbbi belső vizsgálatának idejét (év, hónap).
TM6 A tartálykocsikra az 5.3.5 szakasz (fenntartva) szerinti narancssárga csíkot fel kell tüntetni.
TM7 A 6.8.2.5.1 pontban előírt táblára beütéssel vagy más hasonló módon fel kell tüntetni az 5.2.1.7.6 pontban ábrázolt sugárveszély szimbólumot is. A stilizált lóherét közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés nem csökkenti a tartány szilárdságát.
6.8.5 A legalább l MPa (10 bar) próbanyomású tartálykocsik és tankkonténerek tartányai gyártási anyagaira és gyártására, valamint a 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartálykocsik és tankkonténerek tartányai gyártási anyagaira és gyártására vonatkozó előírások
6.8.5.1 Anyagok és tartányok
6.8.5.1.1 a) A következő anyagok szállítására szolgáló tartányokat acélból kell gyártani:
- a 2 osztály sűrített, cseppfolyósított és oldott gázai;
- a 4.2 osztály UN 1366, 1370, 1380, 2003, 2005, 2445, 2845, 2870, 3049, 3050,
3051, 3052, 3053, 3076, 3194 és 3203 számú anyagai; és
- a 8 osztály anyagai közül az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az
UN 1790 fluor-hidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.
b) A következő anyagok szállítására szolgáló, finom szemcseszerkezetű acélból gyártott tartányokat a hőhatás okozta feszültség kiküszöbölésére hőkezelésnek kell alávetni:
- 2 osztály maró gázai és az UN 2073 ammónia oldat; valamint
- a 8 osztály anyagai közül az LTN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az UN 1790 fluorhidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.
A hőkezelés elhagyható, ha
1. nem áll fenn a feszültségkorróziós repedezés veszélye;
2. a hegesztési varratból, az átmeneti övezetből, ill. az alapanyagból vett legalább három-három próbatesten kapott ütőmunka középértéke átlagosan 45 J. A próbatesteknek az ISO-V típusú próbatestnek kell lenniük. Az alapanyag esetén a hengerlési irányra merőlegesen kivágott próbatesteket kell vizsgálni. A hegesztési varratnál, ill. az átmeneti övezetben vett próbatestnél az S horonynak a hegesztési varrat közepére, ill. az átmeneti övezet közepére kell esnie.
c) A 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat acélból, alumíniumból, alumíniumötvözetből, rézből vagy rézötvözetből, pl. sárgarézből kell gyártani. A rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányokat csakolyan gázokhoz szabad használni, amelyek nem tartalmaznak acetilént; az etilén azonban tartalmazhat 0,005% acetilént.
d) Csak olyan anyagok használhatók, amelyek a tartány és felszerelései legkisebb és legnagyobb üzemi hőmérsékletéhez megfelelőek.
6.8.5.1.2 A tartányok gyártásához használható anyagok a következők:
a) olyan acélok, amelyek a legkisebb üzemi hőmérsékleten sem hajlamosak a ridegtörésre (lásd a 6.8.5.2. l pontot):
- szerkezeti acélok (kivéve a 2 osztály mélyhűtött, cseppfolyósított gázaihoz);
- finom szemcseszerkezetű acél -60 °C hőmérsékletig;
- nikkellel ötvözött acél (0,5...9% nikkeltartalommal) a nikkeltartalomtól függően
-196 °C hőmérsékletig;
- ausztenites króm-nikkel acél -270 °C hőmérsékletig;
b) legalább 99,5% tisztasági fokú alumínium vagy alumíniumötvözetek (lásd a 6.8.5.2.2 pontot);
c) legalább 99,9%-os tisztasági fokú, oxigénmentes réz vagy 56%-nál több rezet tartalmazó rézötvözetek (lásd a 6.8.5.2.3 pontot).
6.8.5.1.3 a) Az acélból, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből gyártott tartányok csak hegesztettek vagy varrat nélküliek lehetnek.
b) Az ausztenites acélból, rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányok keményforrasztással is készülhetnek.
6.8.5.1.4 A szerelvényeket és a tartozékokat vagy csavarozással, vagy a következő módon lehet a tartányokra rögzíteni:
a) acélból, alumíniumból és alumíniumötvözetből készült tartányokra hegesztéssel;
b) ausztenites acélból, vörösrézből vagy rézötvözetből készült tartányokra hegesztéssel vagy kemény forrasztással.
6.8.5.1.5 A tartányokat úgy kell kialakítani, és úgy kell a kocsi alvázára vagy a konténerkeret berögzíteni, hogy eleve kizárt legyen a teherviselő elemek olyan lehűlése, amely ridegtörést okozhatna. A tartányokat rögzítő szerkezeti részeket is oly módon kell kialakítani, hogy szükséges mechanikai szilárdságuk még akkor is megmaradjon, ha a tartány a legkisebb megengedett üzemi hőmérsékleten van.
6.8.5.2 Vizsgálati követelmények
6.8.5.2.1 Acéltartányok
A tartányok gyártásához használt anyagoknak és a hegesztési varratoknak a legkisebb üzemi hőmérsékleten, de legalább -20 °C-on a fajlagos ütőmunka szempontjából legalább a következő feltételeknek kell megfelelniük:
- A vizsgálatot V bemetszésű próbatestekkel kell végezni.
Szerkezeti acél, finom szemcseszerkezetű acél, 5%-nál kevesebb Ni-tartalmú ferrites acélötvözet, 5...9% Ni-tartalmú ferrites acélötvözet és ausztenites króm-nikkel acél próbapálca esetén a legkisebb fajlagos ütőmunkának (lásd 6.8.5.3.1-6.8.5.3.3)34
J/cm - nek kell lenni. A próbatest hossztengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek, a V alakú bemetszésnek a lemez felületére merőlegesnek kell lennie (az ISO R 148 szerint). (A szerkezeti acél próbapálca hossztengelye az érvényes ISO szabványok szerint a hengerlési iránnyal egybeeshet.)
- Ausztenites acéloknál csak a hegesztési varratokat kell a fajlagos ütőmunka-vizsgálatnak alávetni.
- A -196 °C-nál kisebb üzemi hőmérsékletek esetén a fajlagos ütőmunka-vizsgálatot nem a legkisebb üzemi hőmérsékleten, hanem -196 °C-on hajtják végre.
6.8.5.2.2 Alumínium- vagy alumíniumötvözet-tartányok
A tartányok hegesztési varratainak meg kell felelniük az illetékes hatóság által előírt követelményeknek.
6.8.5.2.3 Réz vagy rézötvözet tartányok
A fajlagos ütőmunka kielégítő voltának meghatározásához nem szükséges vizsgálatot végezni.
6.8.5.3 A fajlagos ütőmunka-vizsgálat
6.8.5.3.1 10 mm-nél vékonyabb, de legalább 5 mm vastag lemezeknél 10 mm x e mm keresztmetszetű próbatestet kell használni, ahol e a lemez vastagsága. Szükség esetén megengedett a 7,5 mm-re vagy 5 mm-re történő megmunkálás. A legkisebb 34 J/cm2 értéknek minden esetben megkell lennie.
Megjegyzés:
5 mm-nél vékonyabb lemezeknél és hegesztési varrataiknál fajlagos ütőmunka-vizsgálatot nem kell végezni.
6.8.5.3.2 a) Lemez vizsgálatakor a fajlagos ütőmunkát három próbatesten kell meghatározni. A próbatestet a hengerlés irányára merőlegesen kell kivágni, de szerkezeti acél esetén a hengerlés irányában is kivágható.
b) A hegesztési varratok vizsgálatakor a próbatestet a következőképpen kell kivágni:
e <10 mm esetén
- három próbatestet a hegesztési varrat közepén levő bemetszéssel;
- három próbatestet a hőhatás által érintett övezet közepén levő bemetszéssel; a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;
A hegesztési varrat közepe
Hőhatás által érintett övezet
10 mm < e ≤20 mm esetén
- három próbatestet a hegesztési varrat közepéről;
- három próbatestet a hőhatás által érintett övezetből; a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;
A hegesztési varrat közepe
Hőhatás által érintett övezet
e ≤ 20 mm esetén
- három-három próbatestből álló két készletet (egy készletet a lemez felső oldalán és egy készletet a lemez alsó oldalán) az ábrán megjelölt helyekről kivágva; ha a kivágás a hőhatás által érintett övezetből történik, a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie.
A hegesztési varrat közepe
Hőhatás által érintett övezet
6.8.5.3.3 a) Lemezek esetében a három próba eredménye középértékének meg kell felelni a 6.8.5.2.1 pontban jelzett 34 J/cm2 legkisebb értéknek. A három érték közül legfeljebb egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.
b) Hegesztéseknél a hegesztési varrat közepéből vett három próbatest vizsgálatakor az eredmény középértéke nem lehet kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték. A három érték közül legfeljebb egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.
c) A hőhatás által érintett övezet esetén (amikor a V alakú bemetszés a mintadarabközepén, a megolvadt övezet határán van) a három próbatest közül legfeljebb egynél lehet kisebb érték, mint a legkisebb 34 J/cm2, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.
6.8.5.3.4 Ha a 6.8.5.3.3 pontban előírt követelmények nem teljesülnek, a vizsgálatot egyszer meg lehet ismételni akkor, ha
a) az első három próba átlagos értéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték, vagy
b) az egyedi értékek közül egynél többnek az értéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték, de legalább 24 J/cm2.
6.8.5.3.5 A lemez vagy a hegesztés ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálatkor az egyedi értékek közül egyik sem lehet kisebb, mint a legkisebb 34 J/cm2 érték. Az eredeti és az ismételt vizsgálati eredmények átlagának legalább 34 J/cm2-nek kell lenni.
A hőhatás által érintett övezeten végzett ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálat esetében az egyedi értékek egyike sem lehet kisebb, mint 34 J/cm2.
6.8.5.4 Hivatkozás a szabványokra
A 6.8.5.2 és a 6.8.5.3 bekezdés követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők:
EN 1252-1:1998 Mélyhűtő tartályok - Anyagok - 1 rész: Szívóssági követelmények -80 °C alatti hőmérsékletekhez.
EN 1252-2:2001 Mélyhűtő tartályok - Anyagok - 2 rész: Szívóssági követelmények -80 °C és -20 °C közötti hőmérsékletekhez.
Megjegyzés:
A mobil tartányokra és az UN tanúsítású, többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a fémből gyártott tartálykocsikra, leszerelhető tartányokra, tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítményekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a battériás kocsikra és többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) lásd a 6.8 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 6.10 fejezetet.
6.9.1 Általános előírások
6.9.1.1 A szálvázas műanyag tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítményeket az illetékes hatóság által elismert minőségbiztosítási program szerint kell tervezni, gyártani és vizsgálni; a laminálási munkákat és a műanyagbetétek hegesztését csak szakképzett személyzet végezheti az illetékes hatóság által elismert eljárással.
6.9.1.2 A szálvázas műanyag tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítmények tervezésére és vizsgálatára a 6.8.2.1.1, a 6.8.2.1.7, a 6.8.2.1.13, a 6.8.2.1.14 a) és b), a 6.8.2.1.25, a 6.8.2.1.27, a 6.8.2.1.28 és a 6.8.2.2.3 pontelőírásait ugyancsak be kell tartani.
6.9.1.3 A szálvázas műanyag tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítményekhez fűtőelemek nem használhatók.
6.9.1.4 (fenntartva)
6.9.2 Gyártás
6.9.2.1 A tartányt alkalmas anyagból kell gyártani, amely a - 40 °C és + 50 °C közötti üzemi hőmérséklet-tartományban összeférhető a szállítandó anyaggal, kivéve, ha annak az országnak az illetékes hatósága, amelyben a szállítás történik, a különleges éghajlati viszonyok miatt más hőmérséklet-tartományt ír elő.
6.9.2.2 A tartány a következő három fő részből áll:
- belső betét,
- szerkezeti réteg,
- külső réteg.
6.9.2.2.1 A belső betét a tartányfal belső része, amely tartós vegyszerállósága révén elsődleges gátat képez a szállítandó anyaggal szemben, így megakadályoz minden veszélyes reakciót a tartány tartalmával, ill. megakadályozza a szerkezeti réteg minden olyan, lényeges gyengülését, amit a szállított anyagnak a belső betéten keresztüli diffúziója okozna.
A belső betét vagy szálvázas műanyag vagy hőre lágyuló műanyag betét lehet.
6.9.2.2.2 A szálvázas műanyag betétnek a következőkből kell állnia:
a) egy fedőrétegből („gel-coat”): amely egy megfelelő, műgyantában dús felületi réteg, amely a műgyantával és a szállítandó anyaggal összeférhető fátyolszövettel van megerősítve. Ennek a rétegnek a száltömeg tartalma legfeljebb 30% lehet, a vastagságának 0,25 és 0,6 mm között kell lennie;
b) erősítő réteg(ek)ből: amely egy vagy több, legalább 2 mm vastagságú réteg, amely legalább 900 g/m2 üvegpaplant vagy vágott szálat tartalmaz, és amelynek üveg rosttartalma legalább 30 tömeg%, kivéve, ha az egyenértékű biztonság kisebb üveg rosttartalomnál bizonyított.
6.9.2.2.3 A hőre lágyuló műanyag betét a 6.9.2.3.4 pont szerinti hőre lágyuló műanyagból készült lemez, amelyet a kívánt alakúra hegesztenek össze és amelyhez a szerkezeti réteget ragasztják. A betét és a szerkezeti réteg között megfelelő ragasztóval tartós kötést kell kialakítani.
Megjegyzés:
Gyúlékony folyékony anyagok szállítása esetén a betétnél a 6.9.2.14 bekezdés szerinti kiegészítő intézkedésekre lehet szükség az elektrosztatikus töltés felhalmozódásának megelőzésére.
6.9.2.2.4 A tartány szerkezeti rétege az a rész, amely a mechanikai igénybevételek elviselése céljából a 6.9.2.4 - 6.9.2.6 bekezdés szerint különlegesen van kialakítva. Ez a rész rendszerint meghatározott elrendezésű, több szálvázas rétegből áll.
6.9.2.2.5 A külső réteg a tartánynak az a része, amely a környezeti hatásoknak közvetlenül ki van téve. Legalább 0,2 mm vastag, műgyantában dús rétegből kell állnia. 0,5 mm-nél vastagabb réteg esetén üvegpaplant kell alkalmazni. Ennek a rétegnek az üvegrost-tartalma csak 30 tömeg%-nál kevesebb lehet, és alkalmasnak kell lennie a külső körülmények, különösen a szállítandó anyaggal való esetleges érintkezés elviselésére. A tartány szerkezeti rétegének az ultraibolya sugárzás okozta károsodással szembeni vádelmére a műgyantának töltőanyagot vagy adalékanyagot kell tartalmaznia.
6.9.2.3 Nyersanyagok
6.9.2.3.1 A szálvázas műanyag tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítmények gyártásához használt minden anyag eredetének és műszaki tulajdonságainak ismertnek kell lennie.
6.9.2.3.2. Műgyanták
A műgyanta keverék feldolgozását szigorúan a gyártó ajánlásai szerint kell végezni, ez elsősorban a térhálósítók, az iniciátorok és a gyorsítók használatára vonatkozik. A következő műgyanták használhatók:
- telítetlen poliésztergyanták;
- vinilgyanták;
- epoxigyanták;
- fenolgyanták.
A műgyanták ISO 75-1:1993 szabvány szerint meghatározott hőtorzulási hőmérsékletének legalább 20 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint a tartány legnagyobb üzemi hőmérséklete, de semmilyen esetben sem lehet 70 °C-nál alacsonyabb.
6.9.2.3.3 Szálvázas erősítés
A szerkezeti réteg erősítő anyagának megfelelő minőségű rostanyagból, pl. az ISO 2078:1993 szabvány szerinti E vagy ECR típusú üvegszálakból kell állnia. A belső betét fedőrétegéhez az ISO 2078:1993 szabvány szerinti C típusú üvegszál is használható. Hőre lágyuló műanyagból készült fátyolszövet a belső betéthez csak akkor használható, ha a szállítandó anyaggal való összeférhetősége bizonyított.
6.9.2.3.4 A hőre lágyuló műanyag betét anyaga
A betét anyagaként olyan hőre lágyuló műanyagok használhatók, mint pl. a kemény poli(vinil-klorid) (kemény PVC), a polipropilén (PP), a poli(vinilidén-fluorid) (PVDF), a poli(tetrafluor-etilén) (PTFE), stb.
6.9.2.3.5 Adalékanyagok
A műgyanta kezeléséhez szükséges adalékanyagok, pl. katalizátorok, gyorsítók, térhálósítók és tixotrop anyagok, valamint a tartány tulajdonságainak javítására használt anyagok, pl. töltőanyagok, színezékek, pigmentek, stb. a tartány élettartama alatt a várható hőmérsékleti viszonyok között nem gyengíthetik az anyagot.
6.9.2.4 A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy tervezett élettartamuk alatt a szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljanak:
- a normális szállítási körülmények között fellépő statikus és dinamikus terheléseknek;
- a 6.9.2.5-6.9.2.10 bekezdésben előírt minimális terheléseknek.
6.9.2.5 A 6.8.2.1.14 a), ill. b) pontban előírt nyomáson és a tartányra meghatározott legnagyobb sűrűségű szállított anyag által a legnagyobb töltési foknál kifejtett statikus nehézségi erőhatására a tartány bármely rétegében hosszirányban és a kerület mentén a mértékadó feszültség nem haladhatja meg a következő értéket:
Rm = a szakítószilárdság értéke, azaz a vizsgálati eredmények átlagértéke mínusz a vizsgálati eredmények standard szórásának kétszerese. A vizsgálatokat legalább hat, a gyártási típust és a gyártási eljárást reprezentáló mintadarabon az EN 61:1977 szabvány előírásai szerint kell végrehajtani;
K. = SxK0xK1xK2xK3
ahol
K legkisebb értékének 4-nek kell lennie; és
S = biztonsági tényező. Általában, ha a tartányhoz a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában olyan tartánykód tartozik, amely a második részében „G” betűt tartalmaz (lásd a 4.3.4.1.1 pontot), akkor S értékének legalább 1,5-nek kell lennie. Olyan anyagok szállítására szolgáló tartányoknál, amelyek fokozott biztonsági szintet igényelnek, azaz a tartányhoz a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában olyan tartánykód hivatkozik, amely a második részében a „4” számjegyet tartalmazza (lásd a 4.3.4.1.1 pontot), az S értékét 2-vel meg kell szorozni, kivéve, ha a tartány sérülés elleni védelemmel van ellátva, ami hossz- és keresztirányú szerkezeti elemeket is tartalmazó, teljes fémvázból áll;
K0 = a kúszás, az öregedés, valamint a szállítandó anyagok kémiai hatásának eredményeként az anyag tulajdonságaiban bekövetkező romlást figyelembe vevő tényező. Ezt a következő képlettel kell meghatározni:
ahol
αa kúszási tényező, β az öregedési tényező, az EN 977:1997 szabvány szerinti vizsgálatok elvégzése után, az EN 978:1997 szabvány szerint meghatározva. Alternatívaként a K0 = 2 biztonságos érték is alkalmazható. Az α és a β tényezőt 2 értékhez tartozó kezdeti behajlásnál kell meghatározni;
k1 = az üzemi hőmérsékletet és a műgyanta termikus tulajdonságait figyelembe vevő tényező, amit a következő egyenlettel kell meghatározni és amelynek legkisebb értéke 1;
k1 = 1,25 - 0,0125 (HDT-70)
ahol HDT a műgyanta hőtorzulási hőmérséklete °C-ban;
K2 = az anyag kifáradására vonatkozó tényező; K2 = 1,75 értéket kell használni, kivéve, ha az illetékes hatóság mást hagyott jóvá. A 6.9.2.6 bekezdésben említett, dinamikai méretezéshez K2 = 1,1 értéket kell használni;
K3 = a keményedésre vonatkozó tényező, értékei a következők:
- ha a kikeményítés jóváhagyott és dokumentált eljárással történik: 1,1;
- minden más esetben: 1,5.
6.9.2.6 A 6.8.2.1.2 pontban jelzett dinamikus igénybevételeknél a mértékadó feszültség nem haladhatja meg a 6.9.2.5 bekezdésben előírt érték és az a tényező hányadosát.
6.9.2.7 A 6.9.2.5 és a 6.9.2.6 bekezdésben meghatározott feszültségeknél a bekövetkező nyúlás egyetlen irányban sem lehet nagyobb, mint a 0,2% és a műgyanta szakadási nyúlásának egytizede közül a kisebbik érték.
6.9.2.8 Az előírt próbanyomásnál, ami nem lehet kisebb, mint a 6.8.2.1.14 a), ill. b) pontban meghatározott számítási nyomás, a tartányban fellépő legnagyobb nyúlás nem lehet nagyobb, mint a műgyanta szakadási nyúlása.
6.9.2.9 A tartánynak alkalmasnak kell lennie arra, hogy mindenféle, szemmel látható belső vagy külső sérülés nélkül elviselje a 6.9.4.3.3 pont szerinti golyó ejtési próbát.
6.9.2.10 Az egyesítéseknél (beleértve a végek, a hullámtörő lemezek és a válaszfalak egyesítését a tartányfallal) kialakított átlapoló laminálásoknak alkalmasnak kell lenniük az előzőekben említett statikus és dinamikus igénybevételek elviselésére. Az átlapoló laminálásokban a feszültség-koncentráció elkerülésére a ferde tekercselés menetemelkedése nem lehet l:6-nálmeredekebb.
Az átlapoló laminálás és az általa összekapcsolt tartány alkotórészek közötti nyírószilárdság nem lehet kisebb, mint:
ahol:
τr = az EN 63:1977 szabvány szerinti hajlítási nyírószilárdság, amelynek legkisebb értéke τr = 10 N/mm2, ha mért adat nem áll rendelkezésre;
Q = az egységnyi szélességére jutó terhelés, amelyet az egyesítésnek a statikus és dinamikus terhelések hatására el kell viselnie;
K = a statikus és dinamikus igénybevételekre a 6.9.2.5 bekezdés szerint számított
tényező; és
l = az átlapoló laminálás hossza.
6.9.2.11 A tartányon levő nyílásokat úgy kell megerősíteni, hogy a 6.9.2.5 és a 6.9.2.6 bekezdésben meghatározott statikus és dinamikus igénybevételekkel szemben legalább akkora biztonsági tényezővel rendelkezzenek, mint maga a tartány. A nyílások száma a lehető legkisebb legyen. Az ovális alakú nyílások tengelyeinek aránya legfeljebb 2 lehet.
6.9.2.12 A tartányhoz csatlakozó csőkarimák és csővezetékek méretezése során a kezelésnél és a csavarok meghúzásánál fellépő erőket ugyancsak figyelembe kell venni.
6.9.2.13 A tartányt úgy kell kialakítani, hogy a 6.9.4.3.4 pont szerinti vizsgálati követelményeknek megfelelő, 30 percen át tartó tűz hatására jelentősen nem szivároghat. Az illetékes hatóság hozzájárulása esetén a vizsgálattól el lehet tekinteni, amennyiben hasonló tartány típusvizsgálata elegendő bizonyítékot szolgáltat.
6.9.2.14 A legfeljebb 61 °C lobbanáspontú anyagok szállítására vonatkozó különleges követelmények
A legfeljebb 61 °C lobbanáspontú folyékony anyagok szállítására használt szál vázas műanyag tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítményeket úgy kell kialakítani, hogy a különböző szerkezeti részek elektrosztatikus feltöltődését, és így az elektrosztatikus töltések veszélyes felhalmozódását elkerüljék.
6.9.2.14.1 A tartány belső és külső felületi ellenállásának mért értéke legfeljebb 109 ohm lehet. Ez elérhető a műgyantához adott adalékanyagokkal vagy közbenső vezetőképes rétegek, például fém- vagy szénszál háló beiktatásával.
6.9.2.14.2 A földelési ellenállás mért értéke legfeljebb 107 ohm lehet.
6.9.2.14.3 A tartány minden felszerelését egymással, a tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítmény üzemi és szerkezeti szerelvényeinek a fém részeivel elektromosan össze kell kötni. Az egymással érintkező elemek és szerelvények között az elektromos ellenállás legfeljebb 10 ohm lehet.
6.9.2.14.4 A felületi ellenállást és a földelési ellenállást az üzembe helyezés előtt minden egyes tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítményen vagy a tartány egy darabján az illetékes hatóság által elismert eljárással megkell mérni.
6.9.2.14.5 Az egyes tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítmények földelési ellenállását az időszakos vizsgálat részeként az illetékes hatóság által elismert eljárással meg kell mérni.
6.9.3 Szerelvények
6.9.3.1 A 6.8.2.2.1, a 6.8.2.2.2 és a 6.8.2.2.4 - 6.8.2.2.8 pont követelményeit kell alkalmazni.
6.9.3.2 Ezenkívül, amennyiben egy tételnél a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában a 6.8.4 b) pont szerinti különleges előírás (TE) is fel van tüntetve, akkor azt is alkalmazni kell.
6.9.4 Típusvizsgálat és jóváhagyás
6.9.4.1 Minden szálvázas műanyag tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítmény típus anyagait és gyártási mintapéldányát a következők szerinti gyártási típus vizsgálatnak kell alávetni.
6.9.4.2 Anyagvizsgálat
6.9.4.2.1 A használandó műgyanta szakadási nyúlását az EN 61:1977 szabvány szerint, a hőtorzulási hőmérsékletét az ISO 75-1:1993 szabvány szerint kell meghatározni.
6.9.4.2.2 A következő anyagjellemzőket a tartányból kivágott mintán kell meghatározni. A gyártással párhuzamosan készített minták csak akkor használhatók, ha a tartányból nem lehet mintát kivágni. Vizsgálat előtt a belső betétet el kell távolítani.
A következőket kell megvizsgálni:
- a tartány palástjának és fenekeinek réteg vastagságát;
- az üvegszál összetételét és tömegarányát, az erősítő rétegek irányát és felépítését;
- a szakítószilárdságot, a szakadási nyúlást és a rugalmassági modulust az igénybevételek irányában, az EN 61:1977 szabvány szerint. Ezenkívül a műgyanta szakadási nyúlását ultrahangos módszerrel meg kell határozni;
- a hajlítószilárdságot és a behajlás mértékét az EN 63:1977 szabvány szerinti hajlítási kúszás vizsgálattal, amit legalább 50 mm széles próbatesten, a falvastagság legalább 20-szorosát kitevő alátámasztási távolsággal, 1000 órás időtartamig kell végezni. Ezenkívül ezzel a vizsgálattal az EN 978:1997 szabvány szerinti α kúszási tényezőt és öregedési tényezőt is meg kell határozni.
6.9.4.2.3 Az egyesítések rétegek közötti nyírószilárdságát reprezentatív mintán kell meghatározni az EN 61:1977 szabvány szerinti szakítóvizsgálat keretében.
6.9.4.2.4 A tartány és a szállítandó anyag vegyi összeférhetőségét az illetékes hatóság egyetértésével a következő módszerek valamelyikével bizonyítani kell. Ennek során a tartány és a szerelvényei anyagainak a szállítandó anyagokkal való összeférhetőségét mindenszempontból igazolni kell, beleértve a tartány kémiai roncsolódását, a szállítandó anyagkritikus reakciójának iniciálását és a kettő közötti veszélyes kölcsönhatást.
- A tartány roncsolódásának megállapításához a tartányból és az esetleges belső betétek hegesztési tartományából mintát kell venni és az EN 977:1997 szabvány szerinti vegyi összeférhetőségi vizsgálatnak kell alávetni 50 °C-on, 1000 órás időtartamig. Az EN 978:1997 szabvány szerinti hajlítási vizsgálattal meghatározott szilárdság és rugalmassági modulus csökkenése az eredeti mintához képest legfeljebb 25% lehet. Repedések, hólyagok, kipattogzás, a rétegek és a betét szétválása és egyenetlenségek nem fogadhatók el.
- A szállítandó anyagoknak a tartány azon anyagaival való összeférhetőségére, amelyekkel az adott hőmérsékleten, időtartamban és üzemi körülmények között érintkezésbe kerülhetnek, hiteles és dokumentált pozitív tapasztalatok vannak.
- A szakirodalomban, szabványban vagy más forrásban az illetékes hatóság számára elfogadható műszaki adatok találhatók.
6.9.4.3 Típusvizsgálat
A tartány mintadarabját a következőkben meghatározott vizsgálatoknak kell alávetni. E célból az üzemi szerelvények szükség esetén más szerelvényekre cserélhetők.
6.9.4.3.1 A mintadarabot meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e a gyártási típusnak. Ennek ki kell terjednie a belső és külső szemrevételezésre és a fő méretek megmérésére.
6.9.4.3.2 A mintadarabon minden olyan helyre, ahol a méretezési számítással való összehasonlítás szükséges, nyúlásmérő bélyeget kell elhelyezni, a tartányt meg kell terhelni és a mérési eredményeket fel kell jegyezni. A terheléseknek a következőknek kell lenni:
- a tartányt a legnagyobb töltési fokig meg kell tölteni vízzel. Ezeket a mérési eredményeket kell felhasználni a 6.9.2.5 bekezdés szerinti méretezési számítások hitelesítéséhez;
- a tartányt a legnagyobb töltési fokig meg kell tölteni vízzel, járműre kell erősíteni és vezetési és fékezési próbák végrehajtásával mindhárom irányban gyorsulásnak kell kitenni. A 6.9.2.6 bekezdés szerinti méretezési számítással való összehasonlítás céljából a mérési eredményeket a 6.8.2.1.2 pontban előírt és a ténylegesen mért gyorsulások arányában extrapolálni kell;
- a vízzel töltött tartányt az előírt próbanyomásnak kell kitenni. E terhelés hatására a tartányon nem lehet szemmel látható sérülés vagy szivárgás.
6.9.4.3.3 A mintadarabot az EN 976-1:1997 6.6 szabvány szerinti golyó ejtési próbának kell alávetni. A tartányon sem kívül, sem belül nem következhet be szemmel látható sérülés.
6.9.4.3.4 A mintadarabot - felszerelt üzemi és szerkezeti szerelvényekkel - legnagyobb űrtartalmának 80%-áig meg kell tölteni vízzel, és 30 percen át úgy kell kitenni nyílt tüzelőolaj tűznek vagy ugyanilyen hatású más tűznek, hogy a láng teljesen körülvegye. A tüzelőanyag felületének minden irányban legalább 50 cm-rel nagyobbnak kell lennie, mint a tartány, a tüzelőanyag felszíne és a tartány közötti távolságnak pedig 50 és 80 cm között kell lennie. A tartány folyadékszint alatt lévő részeinek, a nyílásoknak és a zárószerkezeteknek is, a csepegéstől eltekintve, szivárgásmentesnek kell maradniuk.
6.9.4.4 Típusjóváhagyás
6.9.4.4.1 Minden új tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítmény típusra az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek jóváhagyást kell kiadnia annak tanúsítására, hogy a típus a kívánt célra alkalmas, és e fejezetnek a gyártásra és a szerelvényekre vonatkozó követelményeinek, valamint a szállítandó anyagra vonatkozó különleges előírásoknak megfelel.
6.9.4.4.2 A jóváhagyásnak a számításokat és minden anyagvizsgálat eredményét és a mintadarab vizsgálatának az eredményeit is tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyvet kell alapul venni, valamint a méretezési számítással való összehasonlítását, és utalnia kell a gyártási típus jellemzőire és a minőségbiztosítási programra.
6.9.4.4.3 A jóváhagyásban fel kell tüntetni azokat az anyagokat, ill. anyagcsoportokat, amelyekkel a tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítmény összeférhető. Az anyagok kémiai elnevezését vagy a megfelelő gyűjtőmegnevezést (lásd a 2.1.1.2 bekezdést), valamint az osztályt és az osztályozási kódot meg kell adni.
6.9.4.4.4 Ezenkívül tartalmaznia kell a jóváhagyott típus alapján gyártott tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítményekre a meghatározott tervezési és küszöbértékeket (élettartam, üzemi hőmérséklet-tartomány, üzemi és próbanyomás, anyagjellemzők) és a gyártásnál, vizsgálatnál, típusjóváhagyásnál, jelölésnél és használatnál betartandó minden óvintézkedést.
6.9.5 Vizsgálat
6.9.5.1 Minden, a jóváhagyott típus alapján gyártott tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítménynél a következő anyagvizsgálatokat és vizsgálatokat kell elvégezni.
6.9.5.1.1 A tartányból kivágott mintán - a szakítóvizsgálat kivételével - a 6.9.4.2.2 pont szerinti anyagvizsgálatokat kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a hajlítási kúszás vizsgálat időtartamát 100 órára lehet csökkenteni. A gyártással párhuzamosan készített minták csak akkor használhatók, ha a tartányból nem lehet mintát kivágni. A típusra jóváhagyott értékeknek meg kell felelni.
6.9.5.1.2 Üzembe helyezés előtt a tartányt és szerelvényeit együtt vagy külön-külön vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia:
- annak ellenőrzését, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott típusnak;
- a szerkezeti jellemzők ellenőrzését;
- a belső és külső állapot vizsgálatát;
- a folyadéknyomás-próbát a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással végrehajtva;
- a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését;
- tömörségi próbát, ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vetették alá a nyomáspróbának.
6.9.5.2 A tartányok időszakos vizsgálatára a 6.8.2.4.2 - 6.8.2.4.4 pont követelményeit kell alkalmazni.
6.9.5.3 A 6.9.5.1 és a 6.9.5.2 bekezdés szerinti vizsgálatokat az illetékes hatóság által elismert szakértőnek kell elvégeznie. A vizsgálatok eredményeiről bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell sorolni azokat az anyagokat, amelyek a 6.9.4.4 bekezdés szerint a tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítményben szállíthatók.
6.9.6 Jelölés
6.9.6.1 A szálvázas műanyag tankkonténer, ill. tartányos cserefelépítmények jelölésére a 6.8.2.5 bekezdés előírásait kell alkalmaznia következő eltéréssel:
- a tartánytábla a tartányra laminálható vagy alkalmas műanyagból is készíthető;
- a tervezési hőmérséklet-tartományt mindig fel kell tüntetni.
6.9.6.2 Ezenkívül, amennyiben egy tételnél a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában a 6.8.4 e) pontszerinti különleges előírás (TM) is fel van tüntetve, akkor azt is alkalmazni kell.
Megjegyzés:
1. A mobil tartányokra és az UN tanúsítású, többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a fémből gyártott tartálykocsikra, leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre, valamint a battériás kocsikra és többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre) lásd a 6.8 fejezetet; a szálvázas műanyag tankkonténerekre lásd a 6.9 fejezetet.
2. Ez a fejezet a tankkonténerekre és tartányos cserefelépítményekre vonatkozik.
6.10.1 Általános előírások
6.10.1.1 Meghatározások
Megjegyzés: Az olyan tartány, amely mindenben megfelel a 6.8 fejezet előírásainak, nem minősül „hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány”-nak.
6.10.1.1.1 A „védett terület” a következőképpen elhelyezkedő területeket jelenti:
a) a tartány alsó részén, az alsó alkotó mindkét oldalán, 60°-os középponti szöghöz tartozó sávban;
b) a tartány felső részén, a felső alkotó mindkét oldalán, 30°-os középponti szöghöz tartozó sávban.
6.10.1.2 Alkalmazási terület
6.10.1.2.1 A 6.10.2-6.1.0.4 szakasz különleges előírásai a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra vonatkoznak, és kiegészítik vagy módosítják a 6.8 fejezet előírásait.
A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokat nyitható fenékkel is el lehet látni, ha a 4.3 fejezet előírásai a szállítandó anyag alulról történő ürítését engedélyezik (amire a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód harmadik részében „A” vagy „B” betű utal).
A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányoknak meg kell felelniük a 6.8 fejezet minden olyan előírásának, amelyet e fejezet előírásai nem módosítanak. Ennek ellenére a 6.8.2.1.19, a 6.8.2.1.20 és a 6.8.2.1.21 pont előírásait nem kell betartani.
6.10.2 Gyártás
A tartányokat a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresével egyenlő számítási nyomásra, de legalább 400 kPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni. Amennyiben a szállítandó anyagra a 6.8 fejezetben nagyobb számítási nyomás van előír, úgy ezt a nagyobb nyomást kell alkalmazni.
6.10.2.2 A tartányokat 100 kPa (1 bar) vákuum elviselésére kell méretezni.
6.10.3 Szerelvények
6.10.3.1 A szerelvényeket úgy kell a tartányon elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés ellen biztosítva legyenek. Ez az előírás teljesítettnek tekinthető, ha a szerelvényeket az ún. védett területen (lásd 6.10.1.1.1) helyezik el.
6.10.3.2 A tartányok alulról ürítése megoldható külső csővezetékkel és a tartányhoz a lehető legközelebb elhelyezett zárószeleppel, és egy második zárószerkezettel, amelyik vakkarima vagy más, ugyanennyire hatékony szerkezet lehet.
6.10.3.3 A tartányhoz, illetve több kamrás tartány esetén az egyes kamrákhoz tartozó zárószelepek állásának és zárási irányának egyértelműnek és a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie.
6.10.3.4 A külső töltő- vagy ürítőszerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső főelzáró szelepet vagy - ha van - az első, külső főelzáró szelepet és fészküket (üléküket) úgy kell kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyenek, vagy az ilyen erőhatásnak ellen tudjanak állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és menetes dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a véletlen kinyílás ellen biztosítani kell.
6.10.3.5 A tartányokat nyitható fenékkel is el lehet látni, a nyitható fenéknek azonban meg kell felelnie a következő feltételeknek:
a) a feneket úgy kell kialakítani, hogy zárt állásban szivárgásmentesen rögzítve legyen;
b) a fenék véletlenül ne nyílhasson ki;
c) gépi nyitó/záró szerkezet esetén energia kimaradáskor a fenéknek biztosan zárva kell maradnia;
d) megszakítót vagy egyéb biztonsági berendezést kell beépíteni, amely megakadályozza a fenék kinyitását akkor, ha a tartányban túlnyomás van. Ez az előírás nem vonatkozik azokra a fenekekre, amelyeknek gépi működtetésű nyitó/záró szerkezetük van, ahol a működtető szerkezet kényszervezérelt. Ez esetben viszont biztonsági („holtember”) berendezést kell alkalmazni, valamint azt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő mindvégig megfigyelhesse a fenék mozgását, és a fenék nyitása, zárása ne veszélyeztesse a kezelőt; és
e) gondoskodni kell a nyitható fenék védelméről, aminek a tankkonténer vagy a tartányos cserefelépítmény felborulása esetén zárva kell maradnia.
6.10.3.6 Ha a hulladékok szállítására használt, vákuummal üzemelő tartányon a tisztítást vagy ürítést segítő dugattyú van, akkor a tartányt olyan határoló/rögzítő szerkezettel kell ellátni, amely minden üzemi helyzetben meggátolja a dugattyú kiengedését a tartányból, ha a dugattyúra a tartányra megengedett üzemi nyomással azonos erő hat. A pneumatikus dugattyúval ellátott tartányok és tartánykamrák legnagyobb megengedett üzemi nyomása legfeljebb 100 kPa (1 bar) lehet. A dugattyút olyan anyagból és oly módon kell kialakítani, hogy a dugattyú mozgása során ne keletkezzen szikra.
A dugattyú válaszfalként is szolgálhat, ha helyzetében rögzítve van. Ha a dugattyú rögzítéséhez használt eszköz bármely része a tartányon kívülre esik, úgy kell elhelyezni, hogy véletlen sérüléseknek ne legyen kitéve.
6.10.3.7 A tartányt szívócsővel is fel lehet szerelni, ha
a) olyan, belső vagy külső elzárószelepe van, amely közvetlenül a tartányra vagy a tartányra hegesztett könyökcsőre, csonkra van rögzítve;
b) az a) pontban említett elzárószelep úgy van kialakítva, hogy menet közben nem maradhat nyitva; és
c) a szívócső úgy van kiképezve, hogy ha véletlenül a tartánynak ütközik, nem okozza annak szivárgását.
6.10.3.8 A tartányt a következő kiegészítő üzemi szerelvényekkel kell ellátni:
a) A vákuumszivattyú, illetve a kompresszor kivezetését úgy kell kialakítani, hogy a gyúlékony vagy mérgező gőzöket olyan helyre terelje, ahol nem okozhatnak veszélyt;
b) A gyúlékony hulladékok szállítására szolgáló tartányokon, ha a vákuumszivattyú, illetve a kompresszor szikrát képezhet, akkor a szívó- és a kipufogócsonkon is olyan eszközt kell alkalmazni, amely megakadályozza a láng közvetlen áthatolását;
c) Azokon a szivattyúkon, amelyek túlnyomást is elő tudnak állítani, a csővezetékre szerelve olyan biztonsági szelep szükséges, amely nyomás alatt tartható. A biztonsági szelepet úgy kell beállítani, hogy a tartány legnagyobb üzemi nyomásánál kisebb nyomáson nyíljon ki;
d) Elzárószelepet kell elhelyezni a tartány vagy a tartányra szerelt túltöltés gátló kivezetőnyílása és a tartányt a vákuumszivattyúval, illetve a kompresszorral összekötő csővezeték közé;
e) A tartányt megfelelő vákuum-, illetve nyomásmérővel kell felszerelni, amit úgy kell elhelyezni, hogy a vákuumszivattyút, illetve a kompresszort kezelő személy könnyen leolvashassa. A nyomásmérő skáláján a tartány legnagyobb üzemi nyomásának értékét megkülönböztetőjellel kell ellátni;
f) A tartányt, illetve minden tartánykamrát szintjelzővel kell ellátni. Kémlelő ablak akkor használható e célra, ha
i) a kémlelő ablak a tartány falában van és azzal azonos nyomásállóságú, vagy a tartány külsejére van erősítve;
ii) a tartányhoz való alsó és felső csatlakozásnál olyan elzárószelep van, amely közvetlenül a tartányhoz van erősítve és úgy van kialakítva, hogy menet közben a szelep nem lehet nyitva;
iii) a tartányra megengedett legnagyobb üzemi nyomáson is megfelelően működik; és
iv) úgy van elhelyezve, hogy véletlen sérülésnek ne legyen kitéve.
6.10.3.9 A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányon hasadótárcsával ellátott biztonsági szelepnek kell lennie.
6.10.4 Szerelvények
A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokat kettő és fél évenként külső és belső vizsgálatnak kell alávetni.
7.1.1 A veszélyes áruk fuvarozásához e fejezet előírásai szerint és ezenkívül küldeménydarabos fuvarozásnál a 7.2 fejezet, illetve ömlesztett áru fuvarozásnál a 7.3 fejezet előírásai szerinti bizonyos típusú fuvareszközök alkalmazása kötelező. Ezenkívül a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre a 7.5 fejezet előírásait be kell tartani.
Az egyes veszélyes árukra a 3.2 fejezet „A” táblázatának 16, 17 és 18 oszlopa mutatja, hogy e rész mely előírásait kell betartani.
7.1.2 A huckepack fuvarozási módon feladott közúti járműnek, valamint rakományának meg kell felelnie a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) * feltételeinek.
7.1.3 Ha egy nagykonténer, tankkonténer vagy mobil tartány a - többször módosított 1972. évi „Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezmény” (CSC), ill. az UIC 590 Döntvény * (1979. 01. 01. állapot, 10. kiadás, beleértve az 1-4 módosítást), 591 Döntvény (1998. 01. 01. állapot, 2. kiadás), 592-2 Döntvény (1996. 07. 01. állapot, 5. kiadás), 592-3 Döntvény (1998. 01. 01. állapot, 2. kiadás) és 592-4 Döntvény (1995. 07. 01. állapot, új kiadás) meghatározása szerint szállítótartálynak (konténernek) minősül, csak akkor használható veszélyes áru szállítására, ha a nagykonténer, ill. a tankkonténer vagy a mobil tartány teherhordó váza megfelel ezeknek az előírásoknak.
7.1.4 A nagykonténer csak akkor adható fel szállításra, ha szerkezetileg megfelelő állapotú.
A „szerkezetileg megfelelő” azt jelenti, hogy a konténer szerkezeti részei, így az alsó és felső hossztartók, az alsó és felső kereszttartók (küszöbök és homlokgerendák), a padló kereszttartók, a sarokoszlopok és a sarokelemek mentesek a nagyobb hibáktól. „Nagyobb hibának” számít a szerkezeti elemek 19 mm-nél nagyobb mélységű görbülete vagy horpadása, a hosszúságtól függetlenül; a szerkezeti elemek repedése vagy törése; egynél több vagy helytelen toldás (pl. átlapolt illesztés) az alsó vagy felső kereszttartókon vagy homlokgerendákon; kettőnél több toldás bármelyik alsó és felső hossztartón; bármilyen toldás az alsó kereszttartón (küszöbön) vagy a sarokoszlopon; beszorult, elcsavarodott, törött, hiányzó vagy más okból használhatatlan ajtópántok és egyéb szerelvények; nem záró tömítések; általában a szerkezet olyan torzulása, ami a kezelőberendezés pontos csatlakoztatását, illetve a kocsin vagy a kocsialvázon való elhelyezést és rögzítést akadályozza.
Ezenkívül elfogadhatatlan a konténer bármely elemének károsodása, pl. az oldalfalak fémrészeinek rozsdásodása, az üvegszövet szétválása, függetlenül a szerkezeti anyagtól. Megengedett viszont a normális mértékű elhasználódás, beleértve a rozsdásodást, enyhe ferdüléseket és a karcolásokat és olyan egyéb sérüléseket, amelyek nem befolyásolják a konténer használhatóságát és időjárás-állóságát.
A megrakás előtt a konténert ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy mentes legyen az előző rakomány maradványaitól és hogy a padlón és a falakon ne legyenek kiálló részek.
7.1.5 (fenntartva)
7.1.6 (fenntartva)
7.1.7. Az expresszáruként fuvarozott küldeményeket kivéve, a RID anyagait és tárgyait csak tehervonatokkal szabad fuvarozni.
7.2.1 Hacsak a 7.2.2 - 7.2.4 szakaszban nincs másként előírva, a küldeménydarabok
a) fedett kocsiba vagy zárt konténerbe; vagy
b) ponyvás kocsiba vagy ponyvás konténerbe; vagy
c) nyitott kocsira (ponyva nélkül) vagy nyitott konténerbe
rakhatók.
7.2.2 Az olyan küldeménydarabokat, amelyek csomagolása nedvességre érzékeny, fedett vagy ponyvás kocsiba, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni.
7.2.3 (fenntartva)
7.2.4 A következő „W” betűvel kezdődő különleges előírásokat kell betartani, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 16 oszlopában fel vannak tüntetve:
W1 A küldeménydarabokat fedett vagy ponyvás kocsiba, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni.
W2 Az l osztályba tartozó anyagokat és tárgyakat fedett kocsiba vagy zárt konténerbe kell rakni. Azok a tárgyak, amelyek méretüknél vagy tömegüknél fogva nem rakhatók fedett kocsiba vagy zárt konténerbe, nyitott kocsiban is fuvarozhatók, de ezeket kocsiponyvával le kell fedni. Az 1.1, 1.2, 1.3, 1.5 és 1.6 alosztály anyagainak és tárgyainak fuvarozásához, még ha azok nagykonténerbe vannak is rakva, szabályszerű szikravédő lemezzel ellátott teherkocsikat kell használni. Az éghető padlózattal rendelkező teherkocsiknál a szikravédő lemezeknek nem szabad közvetlenül a padlózathoz erősítve lenniük.
Azok a katonai küldemények, amelyek az l osztály anyagait és tárgyait tartalmazzák és felszerelésre vagy a katonai anyagok készletezésére szolgálnak, a következő feltételek mellett nyitott vasúti kocsikba is berakhatók:
- a küldeményeket az illetékes katonai hatóságnak vagy megbízottjának kell kísérnie;
- azokat a gyújtószerkezeteket, amelyek nincsenek legalább két hatékony biztonsági szerkezettel ellátva, el kell távolítani, hacsak az anyagok és tárgyak nincsenek zárt katonai járművekben elhelyezve.
W3 Könnyen folyó, porszerű anyagok és tűzijáték testek esetében a kocsi vagy a konténer padlózatának nemfémes anyagból készítettnek vagy nemfémes anyaggal bevontnak kell lennie.
W4 (fenntartva)
W5 A küldeménydarabok nem fuvarozhatok kiskonténerekben.
W6 A hajlékony falú IBC-ket fedett kocsiban vagy zárt konténerben, ill. ponyvás kocsiban vagy ponyvás konténerben kell fuvarozni. A ponyvát vízhatlan és lángmentesített anyagból kell készíteni.
Intézkedéseket kell tenni, hogy a kocsiban az anyag kiszabadulása esetén sem fával, sem más gyúlékony anyaggal ne kerülhessen érintkezésbe.
W7 Ha a küldeménydarabokat fedett kocsiban vagy zárt konténerben fuvarozzák, a kocsiban, ill. a konténerben megfelelő szellőzést kell biztosítani.
W8 Az olyan küldeménydarabok fuvarozásához, amelyek kiegészítésképpen l számú bárcával is el vannak ellátva, csak szabályszerűen felszerelt szikrafogó lemezzel ellátott kocsik használhatók, még ha az anyagok nagykonténerbe vannak is rakva. Az éghető padlójú kocsiknál a szikrafogó lemezt tilos közvetlenül a kocsipadlóra helyezni,
W9 A küldeménydarabokat fedett kocsiban, nyitható tetejű kocsiban vagy zárt konténerben kell fuvarozni.
W10 Az IBC-ket fedett vagy ponyvás kocsiban, ill. zárt vagy ponyvás konténerben kell szállítani.
W11 A fém és a merev falú műanyag IBC-k kivételével a többi IBC-t fedett vagy ponyvás kocsiban, ill. zárt vagy ponyvás konténerben kell szállítani.
W12 A 31HZ2 típusú IBC-ket fedett kocsiban vagy zárt konténerben kell szállítani.
W13 Ha az anyag 5H1, 5L1 vagy 5M1 típusú zsákokba van csomagolva, fedett kocsiban vagy zárt konténerben kell szállítani.
7.3.1 Valamely áru csak akkor fuvarozható kocsiban vagy konténerben ömlesztve, ha erre az anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 17 oszlopában a „VW” (betűkkel kezdődő) kóddal jelölt különleges előírás fel van tüntetve, amely ezt a fuvarozási módot kifejezetten megengedi, és ha ezt a különleges előírást betartják.
A tisztítatlan, üres csomagolóeszközök azonban fuvarozhatók ömlesztve, kivéve, ha ezt a szállítási módot a RID más előírásai kifejezetten tiltják.
Az anyagok ömlesztett állapotban történő fuvarozására szolgáló kiskonténerekre a küldeménydarabként fuvarozott tartályokra vonatkozó előírások érvényesek, hacsak a 7.3.3 szakasz különleges előírásai másként nem rendelkeznek.
Megjegyzés:
A tartányos fuvarozásra lásd a 4.2 és a 4.3 fejezetet.
7.3.2 Minden ömlesztett fuvarozásnál megfelelő intézkedésekkel biztosítani kell, hogy a rakományból semmi se szabadulhasson ki.
7.3.3 A következő különleges előírásokat kell betartani, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 17 oszlopában „VW” betűkkel kezdődő kódok fel vannak tüntetve:
VW1 Ömlesztve fuvarozható fedett kocsikban, nyitható tetejű kocsikban, ponyvás kocsiban, zárt vagy ponyvás nagykonténerben.
VW2 Ömlesztve fuvarozható fémből készült, nyitható tetejű kocsiban, zárt fém nagykonténerben, nem gyúlékony ponyvával fedett, fémből készült nyitott kocsiban vagy nagykonténerben.
VW3 Ömlesztve fuvarozható ponyvás kocsiban vagy nagykonténerben kielégítő szellőzés mellett, vagy nyitható tetejű kocsiban. Intézkedéseket kell tenni, hogy a tartalom, különösen annak folyadék része ne szabadulhasson ki.
VW4 Ömlesztve fuvarozható fémből készült, ponyvás kocsiban, fémből készült, nyitható tetejű kocsiban, zárt fém konténerben vagy ponyvás fém nagykonténerben. Az UN 2008, 2009, 2210, 2545, 2546, 2881, 3189 és 3190 számú anyagok esetében csak a szilárd hulladékok fuvarozhatók ömlesztve.
VW5 Ömlesztve fuvarozható különlegesen felszerelt kocsiban és konténerben. A különlegesen felszerelt kocsi, ill. konténer tartályainak és azok zárószerkezeteinek meg kell felelniük a 4.1.1.1, 4.1.1.2 és 4.1.1.8 bekezdés általános csomagolási előírásainak. A töltésre és ürítésre szolgáló nyílásoknak légmentesen zárhatónak kell lenniük.
VW6 Ömlesztve fuvarozható nyitható tetejű kocsiban vagy zárt nagykonténerben.
VW7 Ömlesztve fuvarozható fedett kocsiban, ponyvás kocsiban, nyitható tetejű kocsiban, zárt vagy ponyvás nagy konténerben akkor, ha az anyag darabos formában van.
VW8 Ömlesztve fuvarozható vízhatlan és lángmentesített ponyvával fedett kocsiban vagy nagykonténerben, nyitható tetejű kocsiban vagy zárt konténerben.
A kocsit és a konténert úgy kell kialakítani, hogy a bennük levő anyag ne érintkezhessen fával vagy más gyúlékony anyaggal, vagy pedig - ha a falak és a padló fából vagy más gyúlékony anyagból készültek - ezek teljes felületét el kell látni lángmentesített, vízhatlan béléssel vagy nátrium-szilikátból vagy hasonló anyagból készült bevonattal.
VW9 Ömlesztve fuvarozható ponyvás kocsiban vagy ponyvás nagykonténerben, nyitható tetejű kocsikban vagy zárt konténerekben.
A 8 osztály anyagaihoz a kocsit és a konténert megfelelő, elég erős béléssel kell ellátni.
VW10 Ömlesztve fuvarozható ponyvás kocsiban, ponyvás nagy konténerben, nyitható tetejű kocsiban vagy zárt konténerben. A kocsinak vagy konténernek szivárgásmenteseknek kell lennie, vagy pl. megfelelő, elég erős bélés alkalmazásával szivárgásmentessé kell tenni.
VW11 Ömlesztve fuvarozható különlegesen felszerelt kocsikban és konténerekben. A különlegesen felszerelt kocsi és konténer tartályait úgy kell kialakítani, hogy a berakásra és ürítésre szolgáló nyílások légmentesen zárhatók legyenek. Az anyagot ezekbe a tartályokba úgy kell betölteni, hogy az emberek, az állatok és a környezet veszélyeztetése elkerülhető legyen.
VW12 Azok az anyagok, amelyeknél a tartálykocsiban, mobil tartányban vagy tankkonténerben történő fuvarozás az anyag magas hőmérséklete és sűrűsége miatt nem alkalmazható, a származási ország illetékes hatósága által meghatározott szabályok szerint különleges kocsiban vagy konténerben fuvarozhatók. Ha a származási ország nem valamely COTIF Tagállam, akkor a megállapított feltételeket a küldemény által érintett első COTIF Tagállam illetékes hatóságának jóvá kell hagynia.
VW13 Ömlesztve fuvarozható a származási ország illetékes hatósága által meghatározott szabályok szerint különlegesen felszerelt kocsiban vagy konténerben.
Ha a származási ország nem valamely COTIF Tagállam, akkor a megállapított feltételeket a küldemény által érintett első COTIF Tagállam illetékes hatóságának jóvá kell hagynia.
VW14 1) A használt akkumulátortelepek különlegesen felszerelt kocsikban vagy konténerekben fuvarozhatók ömlesztve. Műanyagból készült nagykonténerek nem használhatók. A műanyag kiskonténereknek törés nélkül el kell tudniuk viselni az olyan ejtőpróbát, amely során a tejesen megrakott konténert 0,8 m-ről, kemény felületre, a fenéklapjára ejtik -18 °C-on.
2) A kocsik vagy konténerek rakterét a szállított akkumulátortelepben levő maró anyagnak ellenálló acélból kell kialakítani. Kevésbé ellenálló acél is használható, ha elég nagy a falvastagsága, vagy a maró anyagnak ellenálló
műanyag bélése vagy belső borítása van. A kocsik vagy konténerek rakterének méretezésénél figyelembe kell venni a maradékáramokat és az akkumulátortelepek által kifejtett ütőhatásokat.
Megjegyzés:
Ellenállónak minősül az acél akkor, ha a maró anyag hatására bekövetkező fokozatos vékonyodása évente 0, 1 mm-nél kevesebb.
3) Megfelelő konstrukcióval biztosítani kell, hogy a kocsi rakteréből a fuvarozás során maró anyag ne szivároghasson ki. A nyitott rakfelületet le kell fedni. A lefedésre használt eszközöknek a maró anyaggal szemben ellenállónak kell lenniük.
4) Berakodás előtt a kocsi vagy a konténer rakterét, beleértve a felszereléseket is, meg kell vizsgálni, hogy van-e rajtuk sérülés. Sérült rakterű kocsit vagy konténert nem szabad megrakni.
A kocsik vagy konténerek rakterét csak a falak magasságáig szabad megrakni.
5) Nem szabad a kocsi vagy a konténer rakterébe sem más veszélyes árut, sem olyan különböző anyagokat tartalmazó akkumulátortelepet tenni, amelyek egymással veszélyes reakcióba (lásd a „veszélyes reakció” fogalmát az 1.2.1szakaszban) léphetnek.
A szállított akkumulátortelepek által tartalmazott maró anyagból a fuvarozás alatt semmilyen maradék nem tapadhat a kocsik vagy a konténerek rakterének a külsejére.
Valamely áru csak akkor szállítható tartányban, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 és 12 oszlopában tartánykód van feltüntetve, illetve akkor, ha az illetékes hatóság a 6.7.1.3 bekezdés szerint engedélyezte. A szállítást a 4.2, ill. a 4.3 fejezet előírásai szerint kell végezni.
7.5.1 Általános előírások
7.5.1.1 Az áru berakásánál a feladási állomásra érvényes előírásokat kell betartani, hacsak ebben a fejezetben meghatározott anyagokra nincsenek különleges előírások.
A küldeménydarabokat a kocsiba úgy kell berakni, hogy azok veszélyes módon ne mozdulhassanak el, ne borulhassanak fel vagy ne eshessenek le.
7.5.1.2 (fenntartva)
7.5.1.3 (fenntartva)
7.5.1.4 A 3.2 fejezet „A” táblázat 18 oszlopával összhangban, a 7.5.11 szakasz különleges előírásai szerint bizonyos veszélyes áruk csak kocsirakományként vagy teljes rakományként fuvarozhatok.
7.5.2 Együvé rakási tilalom
7.5.2.1 A különböző veszélyességi bárcákkal ellátott küldeménydarabok csak akkor rakhatók
együvé ugyanabba a kocsiba vagy konténerbe, ha az együvé rakás a rajtuk levő veszélyességi bárcák alapján a következő táblázatban megengedett.
A küldeménydarabokra vonatkozó együvé rakási tilalom a küldeménydarabok és kiskonténerek együvé rakására, valamint a kis konténerek együvé rakására is érvényes, ha azokat ugyanazon kocsiban vagy nagykonténerben fuvarozzák.
Megjegyzés:
Az 5.4.1.4.2 pont értelmében külön fuvarlevelet kell kiállítani minden olyan küldeményre, amelyet nem lehet egy kocsiba vagy konténerbe együvé rakni.
| A bárca száma | 1 | 1.4 | 1.5 | 1.6 | 2.1, 2.2, 2.3 | 3 | 4.1 | 4.1 +1 | 4.2 | 4.3 | 5.1 | 5.2 | 5.2 + 1 | 6.1 | 6.2 | 7A, 7B, 7C | 8 | 9 | |
| 1 | Lásd a 7.5.2.2 bekezdést | * | * | ||||||||||||||||
| 1.4 | | * | * | * | * | * | * | * | * | * | * | * | * | ||||||
| 1.5 | | * | |||||||||||||||||
| 1.6 | | * | |||||||||||||||||
| 2.1,2.2,2.3 | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 3 | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 4.1 | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 4.1 + 1 | X | ||||||||||||||||||
| 4.2 | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 4.3 | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 5.1 | * | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
| 5.2 | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 5.2+1 | X | ||||||||||||||||||
| 6.1 | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 6.2 | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 7A, 7B, 7C | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 8 | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
| 9 | * | * | * | * | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
X =Az együvé rakás megengedett.
7.5.2.2 Azokat a küldeménydarabokat, amelyekben az l osztály anyagai vagy tárgyai vannak és az 1, az 1.4, az 1.5 vagy az 1.6 számú bárcával vannak ellátva, de különböző összeférhetőségi csoportokba tartoznak, nem szabad egy kocsiba vagy konténerbe rakni, kivéve, ha az együvé rakás a következő táblázat szerint ezekre az összeférhetőségi csoportokra megengedett.
| Összeférhetőségi csoport | B | C | D | E | F | G | H | J | L | N | s | |
| B | X | X * | X | |||||||||
| C | X | X | X | X | X * * | X | ||||||
| D | X * | X | X | X | X | X * * | X | |||||
| E | X | X | X | X | X * * | X | ||||||
| F | X | X | ||||||||||
| G | X | X | X | X | X | |||||||
| H | X | X | ||||||||||
| J | X | X | ||||||||||
| L | X * | |||||||||||
| N | X * * | X * * | X * * | X * | X | |||||||
| S | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
X = Az együvé rakás megengedett.
7.5.2.3 (fenntartva)
7.5.3 Védőkocsik alkalmazása és a nagykonténerek kocsira rakása
7.5.3 Védőtávolság
Az 1 osztály anyagait vagy tárgyait tartalmazó és 1, 1.5 vagy 1.6 számú nagybárcával ellátott kocsik, ill. nagykonténerek és a 2.1, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1 vagy 5.2 számú nagybárcával ellátott kocsik, ill. nagykonténerek között a vágányon védőtávolságnak kell lenni.
A védőtávolság akkor megfelelő, ha a kocsik ütközőtányérjai, ill. a nagykonténerek fala között a távolság:
- legalább 18 méter; vagy
- két kéttengelyű vagy egy négy- vagy többtengelyű kocsi hosszának felel meg.
7.5.3.1 Minden kocsit, amely az l osztály anyagait vagy tárgyait tartalmazza és l, 1.5 vagy 1.6 számú nagybárcával van ellátva, valamint az ilyen nagybárcákkal ellátott nagykonténereket fuvarozó kocsikat a 2.1, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1 vagy 5.2 számú nagybárcával ellátott kocsiktól két darab kéttengelyű vagy egy darab négy- vagy többtengelyű védőkocsival kell elválasztani. Védőkocsinak számít minden üres vagy rakott kocsi, amelyen nincs a 2.1, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1 vagy 5.2 számú nagybárcák egyike sem.
7.5.3.2 A nagykonténereket, amelyek az l osztály anyagait vagy tárgyait tartalmazzák és 1, 1.5 vagy 1.6 számú bárcával vannak ellátva, nem szabad ugyanazon kocsira együvé rakni olyan nagykonténerekkel vagy tankkonténerekkel, amelyek 2.1, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1 vagy 5.2 számú nagybárcával vannak ellátva.
7.5.4 Élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra vonatkozó óvintézkedések
Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 18 oszlopában egy anyagra vagy tárgyra a CW28 különleges előírás van megadva, akkor az élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra vonatkozó óvintézkedéseket a következők szerint kell foganatosítani:
A 6.1 vagy a 6.2 számú bárcával ellátott küldeménydarabokat, és azokat a 9 számú bárcával ellátott küldeménydarabokat, amelyek az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152 vagy 3245 számú anyagokat tartalmazzák, valamint az ilyen tisztítatlan, üres csomagolóeszközöket (beleértve a nagycsomagolásokat és az IBC-ket is), nem szabad a kocsikban, a konténerekben és a be-, ki- és átrakás helyén olyan küldeménydarabokra halmazolni vagy közvetlen közelükbe rakni, amelyekről ismert, hogy élelmiszereket, egyéb fogyasztási cikkeket vagy takarmányt tartalmaznak.
Ha az említett bárcákkal ellátott küldeménydarabokat mégis olyan küldeménydarabok közelébe rakják, amelyekről ismert, hogy élelmiszereket, egyéb fogyasztási cikkeket vagy takarmányt tartalmaznak, akkor a következőképpen kell elkülöníteni:
a) az említett bárcával ellátott küldeménydarabok halmazolási magasságát elérő teljes válaszfalakkal; vagy
b) olyan küldeménydarabokkal, amelyeken nincs 6.l, 6.2 vagy 9 számú bárca, illetve amelyeken 9 számú bárca van, de nem az UN 2212, 2315, 2590, 3151, 3152 vagy 3245 számú anyagokat tartalmazzák; vagy
c) legalább 0,8 m térközzel;
kivéve, ha az említett bárcákkal ellátott küldeménydarabok kiegészítő csomagolásban vannak vagy teljesen be vannak burkolva (pl. fóliával, papírlemez burkolattal vagy más módon).
7.5.5 (fenntartva)
7.5.6 (fenntartva)
7.5.7 (fenntartva)
7.5.8 Kirakás utáni tisztítás
7.5.8.1 Ha az olyan kocsi vagy konténer kirakása után, amelyben veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab volt, megállapítják, hogy a tartalom egy része kiömlött, a kocsit vagy konténert amint lehet, de még mindenképpen az újabb megrakás előtt ki kell tisztítani.
Ha a tisztítás helyben nem végezhető el, a kocsit vagy a konténert, ügyelve a megfelelő biztonságra, a legközelebbi alkalmas helyre kell fuvarozni, ahol a tisztítás elvégezhető.
A fuvarozás akkor megfelelően biztonságos, ha megtették a megfelelő intézkedéseket a kiömlött veszélyes áru ellenőrzés nélküli szabadba jutásának elkerülésére.
7.5.8.2 Az olyan kocsikat vagy konténereket, amelyekben ömlesztett veszélyes áru volt, minden újra megrakás előtt kellőképpen ki kell tisztítani, hacsak az új rakomány nem ugyanolyan veszélyes áruból áll, mint az előző rakomány.
7.5.9 (fenntartva)
7.5.10 (fenntartva)
7.5.11 Egyes osztályokra vagy bizonyos árukra vonatkozó kiegészítő előírások
A 7.5.1 - 7.5.4 és a 7.5.8 szakasz előírásainak kiegészítéseképpen a következő előírásokat kell betartani, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 18 oszlopában „CW” betűkkel kezdődő kódok vannak feltüntetve.
CW1 Berakás előtt a kocsi vagy a konténer padlóját a feladónak gondosan meg kell tisztítania.
A kocsi vagy a konténer belsejében semmiféle olyan fémtárgynak nem szabad kiállnia, amely nem a kocsihoz vagy a konténerhez tartozik.
A kocsi vagy a konténer ajtajait és ablakait (szellőztető-nyílásait) zárva kell tartani.
A küldeménydarabokat a kocsiban vagy a konténerben úgy kell elhelyezni, hogy ne mozdulhassanak vagy csúszhassanak el. A küldeménydarabokat mindenfajta dörzsölődéstől és ütődéstől védeni kell.
CW2 (fenntartva)
CW3 (fenntartva)
CW4 Az L összeférhetőségi csoport anyagai és tárgyai csak kocsirakományként vagy teljes rakományként fuvarozhatok.
CW5-CW8 (fenntartva)
CW9 A küldeménydarabokat nem szabad dobálni és ütődésnek kitenni.
CW10 Az 1.2.1 szakasz meghatározása szerinti palackokat a kocsi vagy a konténer hossztengelyével párhuzamosan vagy arra merőlegesen kell fektetni, a homlokfal
közelében levő palackokat azonban a hossztengelyekre merőlegesen (keresztirányban) kell elhelyezni.
A rövid és nagy átmérőjű (kb. 30 cm és annál nagyobb) palackokat hosszirányban is el lehet helyezni, de a zárókupakokat a kocsi vagy a konténer közepe felé kell irányítani.
A kellően stabil és a felborulás ellen védő szerkezetben szállított palackokat állítva is el lehet helyezni.
A fekvő palackokat biztonságosan és alkalmas módon ki kell ékelni, le kell rögzíteni vagy erősíteni, hogy ne mozdulhassanak el.
A gördíthető tartályokat hossztengelyükkel a kocsi vagy a konténer hosszoldalával párhuzamosan és az oldalirányú elmozdulással szemben biztosítva kell berakni.
CW11 A tartályokat mindig abban a helyzetben kell elhelyezni, amelyre azokat tervezték, és védeni kell minden sérülés lehetőségétől, amit más küldeménydarabok okozhatnak.
CW12 Ha a tárgyakkal megrakott rakodólapokat egymásra rakják, minden rakodólap réteget az alatta levőn egyenletesen kell elosztani, szükség esetén megfelelő szilárdságú anyagból készített köztes lapokat használva.
CW13 Ha az anyagból valamennyi kifolyt és a kocsiban vagy a konténerben szétterjedt, a kocsit, ill. a konténert csak azt követően szabad újra használni, ha alaposan kitisztították és - szükség esetén - fertőtlenítették. Az ugyanabban a kocsiban, ill. konténerben fuvarozott többi anyagot és tárgyat az esetleges szennyeződés miatt ellenőrizni kell.
CW14 (fenntartva)
CW15 (fenntartva)
CW16 Az UN 1749 klór-trifluorid küldemények 500 kg feletti bruttó tömeg esetén csak kocsirakományos formában vagy teljes rakományként és akkor is kocsinként vagy nagykonténerenként legfeljebb 5000 kg tömegig fuvarozhatok.
CW17 Azokat a küldeménydarabokat, amelyeknél meghatározott környezeti hőmérsékletet kell fenntartani, csak kocsirakományként vagy teljes rakományként szabad fuvarozni. A fuvarozási feltételekben a feladónak és a fuvarozónak meg kell egyeznie.
CW18 A küldeménydarabokat úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetők legyenek.
CW19 (fenntartva)
CW20 (fenntartva)
CW21 (fenntartva)
CW22 A kocsikat és a nagykonténereket berakás előtt alaposan ki kell tisztítani. A küldeménydarabokat úgy kell berakni, hogy a raktéren belüli szabad levegő áramlás biztosítsa a rakomány egyenletes hőmérsékletét. Ha egy kocsi vagy nagykonténer tartalma 5000 kg-nál több gyúlékony szilárd anyag és/vagy szerves peroxid, a rakományt legfeljebb 5000 kg tömegű halmazokra kell osztani, amelyeket legalább 0,05 m légréssel kell egymástól elválasztani. A küldeménydarabokat védeni kell a más küldemények okozta sérülések ellen.
CW23 A küldeménydarabok kezelése során különleges intézkedéseket, kell tenni azok vízzel való érintkezésének megakadályozására.
CW24 A kocsikat és a konténereket berakás előtt alaposan ki kell tisztítani és különösen az éghető maradékoktól (széna, szalma, papír, stb.) kell megtisztítani.
A küldeménydarabok elhelyezéséhez tilos könnyen gyúló anyagot használni.
CW25 (fenntartva)
CW26 A kocsi vagy konténer fából készült részeit, amelyek ezekkel az anyagokkal érintkezésbe kerültek, le kell szerelni és el kell égetni.
CW27 (fenntartva)
CW28 Lásd a 7.5.4 szakaszt.
CW29 A küldeménydarabokat állítva kell berakni.
CW30 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok biztonsági szeleppel ellátott tartálykocsiban vagy tankkonténerben történő fuvarozásánál a feladónak és a fuvarozónak a fuvarozási feltételekben a fuvarozásra történő feladás előtt meg kell egyeznie.
CW31 Azokat a kocsikat és nagykonténereket, amelyekben ezen osztály anyagait kocsirakományként, ill. teljes rakományként fuvarozták, és a kiskonténereket, amelyekben ezeket az anyagokat fuvarozták, kirakás után az esetleges rakománymaradványok tekintetében ellenőrizni kell.
CW32 (fenntartva)
CW33 Megjegyzések:
1. A „kritikus csoport” a lakosság egyedeinek olyan csoportja, amely egy adott sugárforrás által és adott besugárzási módon bekövetkező sugárterhelését tekintve elfogadhatóan homogén és jellegzetesen olyan személyekből áll, akiket a legnagyobb tényleges dózis ér az adott besugárzási módon az adott sugárforrástól.
2. A „lakosság” kifejezés általános értelemben a népesség minden egyedét jelenti, kivéve a foglalkozásból vagy gyógykezelésből eredően sugárterhelésnek kitett személyeket.
3. A „dolgozók” olyan személyek, akik teljes vagy részmunkaidőben vagy időszakosan egy munkaadónál dolgoznak és akiknek a munkahelyi sugárvédelemmel kapcsolatosan jogaik és kötelességeik vannak.
1) Elkülönítés
1.1) A küldeménydarabokat, egyesítőcsomagolásokat, konténereket és tartányokat a szállítás során elkülönítve kell tartani:
a) az olyan területektől, ahol a c) pontban említetteken kívüli egyébszemélyek rendszeresen tartózkodhatnak:
(i) a következő „A” táblázat szerint; vagy
(ii) olyan távolságra, amely úgy van meghatározva, hogy biztosítsa, hogy a kritikus csoport tagjait ezen a területen évente l mSv-nél kevesebb besugárzás érje;
és
b) előhívatlan filmektől és fényképészeti lemezektől, valamint postazsákoktól a következő „B” táblázat szerinti mértékben;
Megjegyzés:
A postazsákokat úgy kell kezeim, mintha előhívatlan filmeket és fényképészeti lemezeket tartalmaznának és ezért a radioaktív anyagoktól ugyanúgy elkülönítve kell tartani.
és
c) a rendszeresen használt munkaterületeken tartózkodó dolgozóknál vagy
(i) a következő „A” táblázat szerint; vagy
(ii) olyan távolságra, amely úgy van meghatározva, hogy biztosítsa, hogy a dolgozókat ezen a területen évente 5 mSv-nél kevesebb besugárzás érje;
Megjegyzés:
Az elkülönítés tekintetében nem kell figyelembe venni azokat a dolgozókat, akikről egyéni sugárterhelési nyilvántartás készül.
és
d) egyéb veszélyes áruktól a 7.5.2.1 bekezdés szerint.
„A” táblázat: A II-SÁRGA vagy a III-SÁRGA kategóriájú küldeménydarabok és személyek közötti legkisebb távolságok
| A szállítási mutatószámok összege legfeljebb | Besugárzási idő évente (órában) | ||||
| | Olyan területek, ahol a lakosság rendszeresen nem tartózkodhat | Rendszeresen használt munkaterületek | |||
| | 50 | 250 | 50 | 250 | |
| | Elkülönítési távolság m-ben, árnyékoló anyag használata nélkül, legalább: | ||||
| 2 | 1 | 3 | 0,5 | 1 | |
| 4 | 1,5 | 4 | 0,5 | 1,5 | |
| 8 | 2,5 | 6 | 1,0 | 2,5 | |
| 12 | 3 | 7,5 | 1,0 | 3 | |
| 20 | 4 | 9,5 | 1,5 | 4 | |
| 30 | 5 | 12 | 2 | 5 | |
| 40 | 5,5 | 13,5 | 2,5 | 5,5 | |
| 50 | 6,5 | 15,5 | 3 | 6,5 | |
1.2) A II-SÁRGA és III-SÁRGA kategóriájú küldeménydarabok és egyesítőcsomagolások nem szállíthatók utasok által elfoglalt szakaszokban, kivéve az ilyen küldeménydarabok vagy egyesítőcsomagolások kísérésére felhatalmazott futárok számára fenntartott szakaszokat.
1.3) (fenntartva)
1.4) A radioaktív anyagokat kielégítő mértékben el kell különíteni az előhívatlan fényképészeti filmektől. Az elkülönítési távolságok meghatározásának alapja az, hogy az előhívatlan fényképészeti filmet a radioaktív anyag szállítása folytán érőbesugárzás filmküldeményenként 0,1 mSv értékre korlátozódjon (lásd a következő„B” táblázatot).
,B” táblázat: A II-SÁRGA vagy III-SÁRGA kategóriájú küldeménydarabok és „FOTO” feliratú küldemények vagy postazsákok közötti legkisebb távolságok
| A küldeménydarabok | A szállítási | A szállítás vagy tárolás időtartama órában | |||||||||||
| száma legfeljebb | mutatószámok | ||||||||||||
| Kategória | összege | 1 | 2 | 4 | 10 | 24 | 48 | 120 | 240 | |||||
| III-SARGA | II-SARGA | legfeljebb | Legkisebb távolság m-ben | ||||||||||
| 0,2 | 0,5 | 0,5 | 05 | 0,5 | 1 | 1 | 2 | 3 | |||||
| 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 1 | 1 | 2 | 3 | 5 | |||||
| 1 | 1 | 0,5 | 0,5 | 1 | 1 | 2 | 3 | 5 | 7 | ||||
| 2 | 2 | 0,5 | 1 | 1 | 1,5 | 3 | 4 | 7 | 9 | ||||
| 4 | 4 | 1 | 1 | 1,5 | 3 | 4 | 6 | 9 | 13 | ||||
| 8 | 8 | 1 | 1,5 | 2 | 4 | 6 | 8 | 13 | 18 | ||||
| 1 | 10 | 10 | 1 | 2 | 3 | 4 | 7 | 9 | 14 | 20 | |||
| 2 | 20 | 20 | 1,5 | 3 | 4 | 6 | 9 | 13 | 20 | 30 | |||
| 3 | 30 | 30 | 2 | 3 | 5 | 7 | 11 | 16 | 25 | 35 | |||
| 4 | 40 | 40 | 3 | 4 | 5 | 8 | 13 | 18 | 30 | 40 | |||
| 5 | 50 | 50 | 3 | 4 | 6 | 9 | 14 | 20 | 32 | 45 | |||
2) Aktivitáshatárok
LSA anyagok és SCO-tárgyak l típusú (IP-1), 2 típusú (IP-2) vagy 3 típusú (IP-3) ipari küldeménydarabokban vagy csomagolatlanul történő szállításánál az összes aktivitás a kocsin nem haladhatja meg a „C” táblázatban található határértékekét.
„C” táblázat: Aktivitáshatárok kocsinként ipari küldeménydarabokban vagy csomagolatlanul szállított LSA anyagokra és SCO-tárgyakra
| Az anyag vagy tárgy jellege | Aktivitáshatár a kocsira | |
| LSA-I anyagok | Korlátlan | |
| LSA-II és LSA-III nem éghető szilárd anyagok | Korlátlan | |
| LSA-II és LSA-III éghető szilárd anyagok és minden folyékony anyag és gáz | 100A2 | |
| SCO tárgyak | 100A2 |
3) Az áru elhelyezése a szállítás és az átmeneti tárolás során
3.1) A küldeményeket biztonságosan kell elhelyezni.
3.2) Feltéve, hogy a felületen a közepes hőáram nem haladja meg a 15 W/m2 értéket, és a közvetlen környezetben nincs zsákokba csomagolt áru, a küldeménydarab vagy az egyesítőcsomagolás különleges rakodási előírás nélkül más, közönséges darabáruval együtt szállítható, amennyiben az illetékes hatóság engedélye kifejezetten nem ír elő mást.
3.3) A konténerek berakásakor és a küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások és konténerek rakodásakor a következő előírásokat kell betartani:
a) A kizárólagos használat esetét kivéve, a küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások és konténerek számát egy kocsin oly módon kell korlátozni, hogy a szállítási mutatószámok összege a kocsin ne lépje túl a „D” táblázatban meghatározott értékeket. Az LSA-I csoport kis fajlagos aktivitású radioaktív anyagait tartalmazó küldeményeknél a szállítási mutatószámok összege nincs korlátozva.
b) Ha a küldeményt kizárólagos használat mellett szállítják, a szállítási mutatószámok összege a kocsin nincs korlátozva.
c) A sugárzási szint normális szállítási feltételek esetén a kocsi külső felületén egyetlen ponton sem haladhatja meg a 2 mSv/h értéket, és 2 m távolságban egyetlen ponton sem haladhatja meg a 0,1 mSv/h értéket.
d) A kritikussági biztonsági mutatószámok összege egy konténerben vagy kocsin nem haladhatja meg az „E” táblázatban megadott értékeket.
„D” táblázat: Szállítási mutatószám határértékek konténerenként és kocsinként nem kizárólagos használat esetén
| Konténer vagy kocsi | A szállítási mutatószámok összegének határértéke konténerenként és kocsinként | |
| Kiskonténer | 50 | |
| Nagykonténer | 50 | |
| Kocsi | 50 |
„E” táblázat: Kritikussági biztonsági mutatószámok hasadóanyagot tartalmazó konténerenként és kocsinként
| Konténer vagy kocsi | A kritikussági biztonsági mutatószámok összegének határértéke | ||
| | Nem kizárólagos használat esetén | Kizárólagos használat esetén | |
| Kiskonténer | 50 | tárgytalan | |
| Nagykonténer | 50 | 100 | |
| Kocsi | 50 | 100 | |
3.4) Minden küldeménydarab vagy egyesítőcsomagolás, amelynek szállítási mutatószáma 10-nél nagyobb, ill. minden küldemény, amelynek kritikussági biztonsági mutatószáma 50-nél nagyobb, csak kizárólagos használat mellett szállítható.
3.5) A sugárzási szint kizárólagos használat mellett szállított küldeményeknél nem haladhatja meg a következő értékeket:
a) 10 mSv/h-t a küldeménydarabok vagy egyesítőcsomagolások külső felületének bármely pontján; azonban a 2 mSv/h értéket is csak akkor haladhatja meg, ha
(i) a kocsi el van látva olyan burkolattal, amely a szállítás során illetéktelen személyek számára a rakományhoz való hozzáférést megakadályozza; és
(ii) megtették a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a küldeménydarabok vagy egyesítőcsomagolások úgy legyenek rögzítve, hogy azok helyzete a kocsin belül normális szállítási körülmények között változatlan maradjon; és
(iii) a szállítás kezdete és befejezése között be- és kirakási műveleteket nem végeznek;
b) 2 mSv/h-t a kocsik külső felületének bármely pontján, beleértve a tető- és fenékfelületeket, vagy nyitott kocsinál bármely ponton, amely a kocsi külső éleitől kiindulva meghosszabbított függőleges síkban vagy a rakományfelületén, ill. a kocsi alsó felületén van; és
c) 0,1 mSv/h-t a kocsi külső oldalai által alkotott függőleges síkoktól 2 métertávolságban bármely pontban, vagy amennyiben a rakományt nyitott kocsiban szállítják, a kocsi külső élei által meghatározott függőleges síkoktól 2 m távolságban bármely ponton.
4) A hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok elkülönítése a szállítás és az átmeneti tárolás során
4.1) Az azonos tárolóhelyen átmenetileg tárolt, hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások vagy konténerek számát oly módon kell korlátozni, hogy az ilyen küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások vagy konténerek egyes csoportjainak kritikussági biztonsági mutatószám összege az 50-et ne haladja meg. Az ilyen küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások és konténerek csoportjait úgy kell tárolni, hogy azok az ilyen küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások és konténerek más csoportjaitól minimálisan 6 méteres távolságra legyenek.
4.2) Ha a kritikussági biztonsági mutatószámok összege egy kocsin vagy egy konténerben meghaladja az 50-et, mint azt az előző „E” táblázat megengedi, akkor úgy kell tárolni, hogy legalább 6 m távolság maradjon a hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások és konténerek más csoportjaitól vagy a radioaktív anyagokat tartalmazó más kocsiktól.
5) Sérült vagy szivárgó küldeménydarabok, szennyezett csomagolóeszközök
5.1) Amennyiben egy küldeménydarab nyilvánvalóan sérült vagy tömítetlen, vagy feltételezhető, hogy a küldeménydarab megsérült vagy tömítetlenné vált, az ehhez a küldeménydarabhoz való hozzáférést korlátozni kell és a szennyezettség mértékét, valamint az ebből származó sugárzási szintet szakembernek kell a lehető leggyorsabban megbecsülni. A vizsgálatnak a küldeménydarabra, a kocsira, a környező ki- és berakási területre, valamint szükség esetén a kocsiban szállított minden más árura ki kell terjednie.
A személyek, javak és a környezet védelme céljából, szükség esetén az illetékes hatóságok által hozott intézkedésekkel összhangban további rendelkezéseket kell foganatosítani, hogy az ilyen szivárgás vagy sérülés következményeit leküzdjék és minimálisra csökkentsék.
5.2) A küldeménydarabokat, amelyekből a radioaktív tartalom a normális szállítási feltételekre engedélyezett határokat meghaladó mértékben kiszabadult, felügyelet mellett el szabad távolítani egy elfogadható átmeneti helyre, de csak helyreállítás vagy javítás és sugárszennyezettség-mentesítés után szállíthatók tovább.
5.3) A radioaktív anyagok szállítására rendszeresen használt kocsik és szerelvényeik szennyezettség szintjét időszakonként ellenőrizni kell. Az ilyen vizsgálatok gyakoriságát a szennyezettség valószínűsége és a radioaktív anyag szállított mennyisége szerint kell meghatározni.
5.4) Az 5.5) pontban előírtak kivételével, kocsikat, szerelvényeiket vagy más részüket, amelyek a szállítás során a 4.1.9.1.2 pontban meghatározott határokat meghaladó mértékben szennyeződtek radioaktív anyagokkal vagy amelyek 5 μSv/h értéket meghaladó sugárzási szintet mutatnak, szakembernek kell a lehető leghamarabb a szennyezettségtől mentesíteni; ezeket mindaddig nem szabad újra használni, amíg a nem tapadó szennyezettség mértéke meghaladja a 4.1.9.1.2 pontban megállapított értékeket és amíg a szennyezettségtől való mentesítés után a felületen a tapadó radioaktív szennyezettségből eredő sugárzási szint nem kisebb mint 5 μSv/h.
5.5) A radioaktív anyagok kizárólagos használat melletti szállításra alkalmazott egyesítőcsomagolást, konténert, tartányt, IBC-t vagy kocsit csak a belső felületének tekintetében és csak addig, amíg kifejezetten ezen kizárólagos használat alatt maradnak, mentesíteni kell az előző 5.4) pont és a 4.1.9.1.4 pont követelményei alól.
6) Egyéb előírások
Ha egy küldemény nem szolgáltatható ki, akkor a küldeményt biztonságos helyen kell tárolni, az illetékes hatóságokat a lehető leggyorsabban tájékoztatni kell, és a további eljárásra nézve utasítást kell kérni.
A RIEx (CIM Egységes Szabályok IV. Melléklete) 2. §-a szerint egy áru expresszáruként csak akkor fuvarozható, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 19 oszlopában „CE” betűkkel kezdődő kód van megadva, ami ezt a fuvarozási módot kifejezetten megengedi és ezen különleges előírások feltételeit betartják.
A következő különleges előírásokat kell betartani, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 19 oszlopában valamely tételnél meg vannak adva:
CE1 Egy expresszáru küldeménydarab nem lehet 40 kg-nál nehezebb. Az expresszáru küldeményeket olyan vasúti kocsikba, amelyek egyidejűleg személyfuvarozásra is szolgálhatnak, csak kocsiként legfeljebb 100 kg összmennyiségig szabad berakni.
CE2 Egy expresszáru küldeménydarab nem lehet 40 kg-nál nehezebb.
CE3 Egy expresszáru küldeménydarab nem lehet 50 kg-nál nehezebb.
CE4 Egy expresszáru küldeménydarab nem tartalmazhat ebből az anyagból 45 liternél többet és nem lehet 50 kg-nál nehezebb.
CE5 Egy expresszáru küldeménydarab nem tartalmazhat ebből az anyagból 2 liternél többet.
CE6 Egy expresszáru küldeménydarab nem tartalmazhat ebből az anyagból 4 liternél többet.
CE7 Egy expresszáru küldeménydarab nem tartalmazhat ebből az anyagból 6 liternél többet.
CE8 Egy expresszáru küldeménydarab nem tartalmazhat ebből az anyagból 12 liternél többet.
CE9 Egy expresszáru küldeménydarab nem tartalmazhat ebből az anyagból 4 kg-nál többet.
CE10 Egy expresszáru küldeménydarab nem tartalmazhat ebből az anyagból 12 kg-nál többet.
CE11 Egy expresszáru küldeménydarab nem tartalmazhat ebből az anyagból 24 kg-nál többet.
CE12 Expresszáruként történő fuvarozáshoz az anyagnak törhetetlen tartályokban kell lenne. Egy expresszáru küldeménydarab nem lehet 25 kg-nál nehezebb.
CE13 Csak a nemesfém tartalmú szervetlen cianidokat és ezek keverékeit szabad a 6.1.4.21 pont szerinti kombinált csomagolásban üveg, műanyag vagy fém belső csomagolásokkal expresszáruként fuvarozni. Egy küldeménydarab nem tartalmazhat 2 kg-nál több anyagot.
A fuvarozás az utasok által használható poggyászkocsiban vagy fülkében is engedélyezett, ha az illetéktelenek hozzáférésének megakadályozására megtették a megfelelő intézkedéseket.
CE14 Csak azokat az anyagokat szabad expresszáruként fuvarozni, amelyeknél nincs szükség meghatározott környezeti hőmérséklet fenntartására. Ebben az esetben a következő mennyiségi korlátozásokat kell betartani:
- azoknál az anyagoknál, amelyek nem tartoznak az UN 3373 alá folyékony anyagoknál küldeménydarabonként legfeljebb 50 ml és szilárdanyagoknál küldeménydarabonként legfeljebb 50 g mennyiségig;
- azoknál az anyagoknál, amelyek az UN 3373 alá tartoznak: a 4.1.4.1 bekezdés P650 csomagolási utasításában megadott mennyiségig;
- testrészek vagy szervek esetén: egy küldeménydarab nem lehet 50 kg-nál nehezebb.
CE15 Expresszáru küldeménydarabok esetében a veszélyességi bárcákon megadott szállítási mutatószámok összege a poggyászkocsiban vagy fülkében nem haladhatja meg a 10-et. A fuvarozó a III-SÁRGA kategória küldeménydarabjai esetén meghatározhatja a küldemény kiszolgáltatásának időpontját. Egy expresszáru küldeménydarab nem lehet 50 kg-nál nehezebb.
A Nemzetközi Vasúti Személy- és Poggyászfuvarozási Egyezményre (CIV) vonatkozó Egységes Szabályok 18. cikk e) pontja szerint a RID anyagai és tárgyai útipoggyászként nem fuvarozhatok, kivéve, ha a díjszabások ez alól kivételt tesznek.
Irányvonal a 6.1.5.2.7 ponthoz
Laboratóriumi módszerek a tartály anyagából készített próbatest felhasználásával a nagy molekulatömegű polietilén termékekkel (anyagok, keverékek és készítmények) szembeni kémiai összeférhetőségének bizonyítására a 6.1.5.2.6 pont definíciója értelmében, összehasonlítva a 6.1.6.1 bekezdés szerinti standard folyadékokkal.
A következőkben leírt „A„-,,C” laboratóriumi módszerek végrehajtásával meghatározható az engedélyezendő termék által a tartály anyagára gyakorolt hatás lehetséges mechanizmusa összehasonlítva a megfelelő standard folyadékkal.
A vizsgálati módszert a várható károsító mechanizmus alapján kell kiválasztani.
Amennyiben a receptura alapján előre nem látható, a tartály anyagára kifejtett
- duzzasztás általi lágyítást („A” laboratóriumi módszer),
- feszültségi repedés kiváltását („B” laboratóriumi módszer),
- oxidációs és molekuladegradációs reakciókat („C” laboratóriumi módszer)
laboratóriumi módszerekkel állapítják meg és azután összevetik a megfelelő standard folyadék azonos jellegű hatásával. Ennek során a megadott tűréseken belül azonos vastagságú próbatesteket kell használni.
„A” laboratóriumi módszer
A duzzadás általi tömegnövekedést a tartály anyagából készített sík próbatestet 40 °C-on az engedélyezendő folyadékban, valamint az összehasonlításul szolgáló standard folyadékban tárolva határozzák meg.
A duzzadás általi tömegnövekedést a próbatest tárolás előtti és legfeljebb 2 mm próbatest-vastagságig 4 hetes tárolás utáni, egyébként pedig a tömegállandóságig tartó tárolás utáni lemérésével határozzák meg.
Legalább 3 próbatest átlagértékét kell meghatározni. A próbatesteket csak egyszer szabad felhasználni.
„B” laboratóriumi módszer (csapbenyomásos eljárás)
1. Rövid leírás
A csapbenyomásos módszerrel vizsgálják a nagy sűrűségű, nagy molekulatömegű polietilén tartály anyagának a termékkel és a mindenkori standard folyadékkal szembeni viselkedését, valamint ezzel a módszerrel vizsgálható a legfeljebb 4%-ot kitevő duzzadással vagy anélkül bekövetkező feszültségi repedés képződés.
Ehhez a próbatesteket furattal és hornyolással kell ellátni és először a vizsgálandó termékbe és a megfelelő standard folyadékba merítve kell előtárolni. Az előtárolás után a furatba meghatározott túlméretes csapot kell besajtolni.
Az így előkészített próbatesteket azután a vizsgálandó termékbe és a megfelelő standard folyadékba merítve kell tárolni, és különböző időtartamú tárolás után ki kell venni és meg kell vizsgálni a maradék szakítószilárdságra (3.1 eljárás) vagy a próbatest átszakadásáig eltelt időre nézve (3.2 eljárás).
A „nedvesítőszer-oldat”, „ecetsav”, „n-butil-acetát/nedvesítőszer n-butil-acetátos telített oldata” vagy „víz” standard folyadékkal mint vizsgáló közeggel végzett összehasonlító méréssel kell meghatározni, hogy a vizsgálandó termék károsító hatása azzal egyenlő, annál kisebb vagy nagyobb-e.
2. Próbatest
2.1 Alak és méretek
A próbatestek alakját és ajánlott méreteit az 1. ábra mutatja. A próbatest vastagságának eltérése egy mérési sorozaton belül nem haladhatja meg a középérték ± 15%-át.
Egy mérési sorozathoz tartozik a vizsgálandó termék és a megfelelő standard folyadék.
1. ábra
Próbatest csap nélkül
* Minimális próbatest vastagság: 2 mm
2.2 Gyártás
Az egy mérési sorozat próbatestei akár ugyanazon gyártási minta tartályaiból, akár extrudált félkész termék azonos darabjaiból elkészíthetők.
A próbatestek forgácsolásos előállításánál fűrészelt vágási felület elegendő. A megmunkálásnál keletkező sorját tulajdonképpen a későbbi hornyolással ellátandó vágási felületről el kell távolítani. A próbatesteket az extrudálási iránnyal párhuzamosan kell hornyolni. Minden próbatesten az 1. ábra szerinti 3 mm +0,03-0,00 mm átmérőjű furatot kell készíteni. Ezután a próbatesteket az l. ábra szerint ≤ 0,05 mm sugárral lekerekített, „V” alakú horonnyal kell ellátni. A távolság a horony alja és a furat széle között 5 mm ±0,1 mm.
2.3 A próbatestek száma
A 3.2 fejezet szerinti maradék szakítószilárdság meghatározásához tárolási időnként 10 próbatest szükséges. Rendszerint legalább 5 tárolási időszakot használnak.
A próbatestek 3.3 fejezet szerinti átszakadásához szükséges tárolási idő meghatározásához összesen 15 próbatest szükséges.
2.4 Csapok
A 4 mm vastag csapok méretét lásd a 2 ábrán.
a: csap a maradék szakítószilárdág meghatározásához
b: csap a próbatest átszakításához szükséges idő meghatározásához
2. ábra
A csap anyagául előnyösen rozsdamentes acélt (pl. X12 Cr Stl7) kell használni. Azokhoz az anyagokhoz, amelyek az acélt megtámadják, üvegcsapot kell használni.
3. Vizsgálati eljárás és kiértékelés
3.1 A próbatest előtárolása
A próbatesteket a csapok besajtolása előtt 21 napon át 40 °C ± l °C hőmérsékleten a vizsgálandó folyadékba és a standard folyadékba merítve kell előtárolni. A 6.1.6.1 bekezdés c) pontja szerinti standard folyadék esetében az előtárolás n-butil-acetét-ban történik.
3.2 Eljárás a maradék szakítószilárdsági görbe meghatározásához
3.2.1 A vizsgálat végrehajtása
A 2.a ábra szerinti csapot kúpos részénél fogva a hengeres részével akadálytalanul a próbatest furatába kellé nyomni.
Az így előkészített próbatestet azután a megfelelő vizsgáló folyadékkal töltött és 40 °C-ra temperált tárolóedénybe kell meríteni és szárítószekrényben 40 °C ±1 °C hőmérsékleten kell tartani. A c) betű szerinti standard folyadék esetében ezt a vizsgálatot a nedvesítőszer 2%-os n-butil-acetátos oldatával kell végezni.
A próbatestbe a csap benyomása és a vizsgáló folyadékba mártás folytatása között eltelt időt egy mérési sorozatnál egységesen kell megválasztani és állandó értéken kell tartani.
A tárolási időtől és a vizsgáló folyadéktól függő feszültségi repedés képződés meghatározásához a tárolási időt eközben úgy kell megválasztani, hogy a vizsgált standard folyadék és a hozzárendelt termékek maradó szakítószilárdság-görbéi között egyértelmű eltérést lehessen érzékelni.
A tárolóedényből való kivétel után a próbatestekből azonnal el kell távolítani a csapokat és a próbatesteket meg kell tisztítani a vizsgáló folyadék maradékától.
Szobahőmérsékletre hűlés után a próbatesteket a hornyolt oldallal párhuzamosan a furat közepén keresztül fűrészeléssel ketté kell vágni. A további vizsgálatokhoz csak a hornyolt próbatest részeket kell felhasználni.
A hornyolt próbatest részeket a vizsgáló folyadékból való kivétel után 8 órán belül szakítógépen 20 mm/min vizsgáló sebességgel (a mozgó pofa sebessége) egytengelyű húzó-igénybevételnek kell alávetni törésig. Meg kell határozni a legnagyobb erőt. A szakítóvizsgálatot szobahőmérsékleten kell végezni (23 °C ± 2 °C) az ISO/R 527 szabvány szerint.
3.2.2 Kiértékelés
A vizsgáló folyadék hatásának megállapítására az értékelés az előtárolt és csapbenyomás nélküli próbatestek legnagyobb feszültségének mint kiindulási értéknek és ty tárolási idő után, ahol y ≥ 5, után a próbatestek legnagyobb feszültségének meghatározása alapján történik. Miután ezen ty időpontoknál kapott legnagyobb feszültségeket a kiindulási értékhez viszonyítva %-ra átszámítottuk, ezeket az értékeket diagrammban kell ábrázolni, pl. a 3. ábra szerinti módon.
A „nedvesítőszer-oldat”, „ecetsav”, „n-butil-acetát/nedvesítőszer n-butil-acetátos telített oldata” vagy „víz” standard folyadékkal végzett mérésekből kapott megfelelő maradék feszültség görbékkel való összehasonlítás azután mutatja, hogy a vizsgált termék az azonos tartályanyagra erősebb, gyengébb vagy semmiféle hatást sem fejt-e ki (lásd a 3. ábrát).
3. ábra Feszültségi repedés vizsgálat (csapbenyomásos módszer)
3.3 Eljárás a próbatestek átszakadásához szükséges tárolási idő meghatározására
3.3.1 A vizsgálat végrehajtása
15 próbatestet egyenként akadálymentesen a 2.b ábra szerinti 15 db csapra ütközésig felsajtolnak, és a mindenkori vizsgáló folyadékkal töltött és 40 °C-ra temperált üvegcsőbe helyeznek.
A vizsgálati hőmérsékletet ±1 °C pontossággal állandó értéken kell tartani. Vizuális megfigyeléssel meg kell határozni az egyes csapokon a próbatestek átszakadását. A repedés a tapasztalatok szerint mindig a horony aljától terjed a csap felületéig.
3.3.2 Értékelés
Az értékelés szempontjából mértékadó a 8 próbatest átszakadásáig eltelt tSF idő standard folyadék esetében. A többi próbatest átszakadását nem kell megvárni.
Az értékelés a termékkel való vizsgálatnál átszakadt próbatestek számával történő összehasonlítással történik. A tSF tárolási időn belül átszakadt próbatestek száma nem haladhatja meg a 8-at.
3.4 Magyarázat
A „tárolási hőmérséklet” valamint a „horony alja és a lyukperem közötti távolság” vizsgálati paramétereket úgy kell megválasztani, hogy a megfelelő vizsgálat során „nedvesítőszer-oldat”, „ecetsav”, vagy „n-butil-acetát/nedvesítőszer n-butil-acetátos telített oldata” standard folyadékkal ezen vizsgálati előírás értelmében kb. 28 nap össz vizsgálati időtartamon belül mértékadó eredményt kapjunk. Ehhez 0,925 g/cm3 sűrűség és 2,6 g/10 min folyási mutatószámú (MFI 190 °C/21,6 kg terhelés) nagy molekulatömegű polietilén szolgál alapul.
Mivel a megítélés ezen vizsgálati előírás alapján mindig relatív megítélés kell legyen, a vizsgálat időtartamának rövidítése céljából a fent említett vizsgálati paraméterek bizonyos határok között változtathatók. Ezt a vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni.
4. A kielégítő vizsgálati eredmény feltételei
4.1 Az „A” laboratóriumi módszer szerinti vizsgálati eredmény nem haladhatja meg a duzzadás általi 1% tömegnövekedést, ha az összehasonlításhoz az a) betű szerinti „nedvesítőszer oldatot” és a b) betű szerinti „ecetsavat” mint standard folyadékot kell használni.
Az „A” laboratóriumi módszer szerinti vizsgálati eredmény a vizsgált termékkel nem haladhatja meg az n-butil-acetáttal kapott duzzadás tömegnövekedését (kb. 4%), ha az összehasonlításhoz a c) betű szerinti „n-butil-acetát/nedvesítőszer n-butil-acetátos telített oldata” standard folyadékot kell használni.
4.2 A „B” laboratóriumi módszer szerinti vizsgálati eredménynek az engedélyezett anyagra az összehasonlításhoz használt standard folyadékhoz képest azonos vagy hosszabb tárolási időt kell adnia.
„C” laboratóriumi módszer
Az 1551 szélzetszám (6) bekezdése szerinti nagy sűrűségű, nagy molekulatömegű polietilén tartály anyag termék általi lehetséges oxidatív vagy molekula degradációs károsodásának meghatározásához a gyártási mintának megfelelő vastagság tartományú próbatest folyási mutatószámát (MFI 190 °C/21,6 kg terhelés az ISO 1123 szabvány 7. vizsgálati feltétele szerint) határozzák meg ezen próbatestnek a megítélendő termékben való tárolása előtt és után.
A geometriailag azonos próbatestet át V. Függelék Melléklete l. Fejezetének e) betűje szerint „55%-os salétromsav” standard folyadékban tárolva és a folyási mutatószámot meghatározva megállapítható, vajon az engedélyezendő anyag károsító hatása a tartály anyagára gyengébb, azonos vagy erélyesebb.
A próbatesteket 40 °C-on kell tárolni a végső megítélés lehetőségéig, legfeljebb azonban 42 napig.
Amennyiben az engedélyezésre előirányzott termék az „A” laboratóriumi módszer szerint ≥ 1% tömegnövekedéssel járó duzzadást okoz, a mérési eredmény meghamisításának elkerülésére a folyási mutatószám mérése előtt a próbatestet egyidejű tömegellenőrzés mellett meg kell szárítani, pl. vákuum szárítószekrényben tartva 50 °C-on tömegállandóságig, rendszerint 7 napot meg nem haladó ideig. A kielégítő vizsgálati eredmény feltételei:
A tartály anyagának az engedélyezett termék által okozott folyási mutatószám növekedése ezen meghatározási módszer szerint az „55%-os salétromsav” standard folyadék által okozott változást a vizsgálati módszerből fakadó 15%-os tűrésen belül nem múlhatja felül.
A veszélyes áruk belföldi fuvarozására a RID-et a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
(1) A RID-nek a jelöléseknél és az okmányok kitöltésénél használt nyelv(ek)ről szóló előírásai nem vonatkoznak az olyan fuvarozásra, amelyet kizárólag Magyarország területén belül végeznek.
(2) Az 1.8.3 szakasz helyett a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet, valamint a veszélyes áru biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) 2.2.62.1 Megjegyzés:
Azon anyagok belföldi fuvarozásánál, amelyek az 1994. december 31-ig hatályos RID szerint a 6.2 osztályba tartoztak, de az 1995. január l-jétől hatályos előírások szerint nem esnek a RID hatálya alá, az 1994. december 31-ig hatályos RID 6.2 osztályra vonatkozó (fuvarozási, csomagolási) előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fuvarlevélbe az „undort keltő anyag” bejegyzést kell tenni
(4) Az 5.4.1.1.1 b) ponttól eltérően belföldi fuvarozások esetén a következő robbanóanyagok és -tárgyak a következő felsorolásban megjelölt megnevezéssel is bevallhatók a fuvarlevélben. A megfelelő RID besorolást (osztályozási kódot és ENSZ számot) minden esetben fel kell tüntetni.
| Robbanóanyagok | |||
| Megnevezés | Osztályozási kód | ENSZ azonosító szám | |
| Kristályos hexogén | 1.1D | 0483 | |
| AnDo | 1.5D | 0331 | |
| Nikegran-1 | 1.5D | 0331 | |
| Paxit 4 | 1.5D | 0331 | |
| Paxit | 1.5D | 0331 | |
| Metanit P-SC (G) | 1.1D | 0081 | |
| Metanit P-D5 (g) | 1.1D | 0081 | |
| Niqua-A | 1.1D | 0341 | |
| Niqua-T | 1.1D | 0241 | |
| Nikegranex-1 | 1.5D | 0331 | |
| Paxit 4 W | 1.5D | 0331 | |
| An Do-Al-pt | 1.5D | 0331 | |
| Wetter Arit 25-387 | 1.1D | 0081 | |
| An Do-É | 1.5D | 0331 | |
| ANKÁL-I. | 1.5D | 0331 | |
| ANKÁL-II. | 1.5D | 0331 | |
| Kőrobbantó ammonit | 1.1D | 0081 | |
| FV-40 fémvágótöltet | 1.1D | 0059 | |
| JTT 1,2,3,4 kg | 1.1D | 0059 | |
| JTT 2,5 kg | 1.1D | 0059 | |
| FV-34 fémvágótöltet | 1.1D | 0059 | |
| TH-33 vágótöltet | 1.1D | 0059 | |
| Hexogén préstest | 1.2D | 0439 | |
| TNT préstest | 1.2D | 0439 | |
| ANDO-Ex | 1.5D | 0331 | |
| Danubit 2 | 1.1D | 0081 | |
| Permonex V- 19 | 1.1D | 0082 | |
| Permon 10 | 1.1D | 0082 | |
| Nitronex N-85 | 1.1D | 0081 | |
| Gelatin Donarit 1 | 1.1D | 0081 | |
| BARBARYT N-55 | 1.1D | 0081 | |
| Wetter Nobelin Bl | 1.1D | 0081 | |
| SLAVIT V | 1.1D | 0081 | |
| Lambrex l;2 | 1.1D | 0241 | |
| MM-Booster-ÖN | 1.1D | 0042 | |
| HANAL 1 U | 1.5D | 0331 | |
| HANAL 3 | 1.5D | 0331 | |
| ANDO-ÉV | 1.5D | 0331 | |
| DANUBAL | 1.1D | 0081 | |
| MM-TAMONIT | 1.5D | 0331 | |
| BARBARYT 3H | 1.1D | 0081 | |
| ENERGOL 1 | 1.1D | 0065 | |
| MM-Booster-ÖN-T | 1.1D | 0042 | |
| EMULGIT 22 P | 1.5D | 0331 | |
| EMULGIT 85 P | 1.5D | 0331 | |
| GEO-100 Booster | 1.1D | 0209 | |
| VN | 1.1D | 0042 | |
| EMULGIT 42 GP | 1.5D | 0331 | |
| Emex AN | 1.5D | 0331 | |
| EMULGIT LWC | 1.5D | 0331 | |
| TAT-Booster | 1.1D | 0209 | |
| POLONIT | 1.1D | 0082 | |
| Paxit-N-1 | 1.5D | 0331 | |
| Paxit-W-1 | 1.5D | 0331 | |
| ANDO-Ex G50 | 1.5D | 0331 | |
| ANDO G50 | 1.5D | 0331 | |
| RO-Prill Ex | 1.5D | 0331 | |
| Lőporok | |||
| STD-01 jelű lőporgyújtó | 1.3G | 0319 | |
| MT-120 jelű hajtótöltet | 1.4C | 0276 | |
| MT-200 jelű hajtőtöket | 1.4C | 0276 | |
| Robbantólőpor 2 | 1.1D | 0027 | |
| Vesuvit | 1.1D | 0027 | |
| Gyújtózsinór | |||
| UNIKORD | 1.4S | 0105 | |
| Gyújtózsinór l | 1.4S | 0105 | |
| Gyutacsok | |||
| RG | 1.1B | 0029 | |
| HEG-265 | 1.1B | 0030 | |
| E-97 | 1.1B | 0030 | |
| G-22 | 1.1B | 0030 | |
| PNP | 1.1B | 0030 | |
| PAG | 1.1B | 0030 | |
| RKT (1-5) | 1.1B | 0030 | |
| heg-180 | 1.1B | 0030 | |
| MKG (1-7) | 1.1B | 0030 | |
| FMG 1-10 | 1.1B | 0030 | |
| HEG-300 | 1.1B | 0030 | |
| PAG-én | 1.1B | 0030 | |
| RKG-én (1-5) | 1.1B | 0030 | |
| MSG-én (1-5) | 1.1B | 0030 | |
| GVG-15-én | 1.1B | 0030 | |
| MSG (1-5) | 1.1B | 0030 | |
| EBG | 1.1B | 0030 | |
| GPG-15 | 1.1B | 0030 | |
| GPE-15-én | 1.1B | 0030 | |
| GVG-15 | 1.1B | 0030 | |
| VG (1-13) | 1.1B | 0030 | |
| DeM-zb-N (12) | 1.1B | 0030 | |
| ReT-S | 1.4B | 0255 | |
| MIZ-20 | 1.4B | 0255 | |
| MIZ-25 | 1.4B | 0255 | |
| MIZ-40 | 1.4B | 0255 | |
| MIZ-80 | 1.4B | 0255 | |
| BRW | 1.4B | 0255 | |
| TZMS | 1.4B | 0255 | |
| S | 1.4B | 0255 | |
| Perkussziós gyutacs | 1.4B | 0255 | |
| Robbanásátadó-booster | 1.4B | 0255 | |
| GEO-ÉN-15 | 1.1B | 0255 | |
| VHEG-180 | 1.4B | 0255 | |
| DeM-S (30) | 1.4B | 0255 | |
| pT-202 | 1.4B | 0255 | |
| pT-65-212 | 1.4B | 0255 | |
| DeP-N | 1.4B | 0255 | |
| DeD-N | 1.4B | 0255 | |
| DeM-S | 1.4B | 0255 | |
| O-S | 1.4B | 0255 | |
| NONÉL | 1.4B | 0361 | |
| INDETSHOCK | 1.4B | 0361 | |
| INDETSHOCK SURFACE | 1.4S | 0500 | |
| Robbanózsinórok | |||
| Nipentex | 1.1D | 0065 | |
| Hexacord PT | 1.1D | 0065 | |
| To 240-3,6 | 1.1D | 0290 | |
| To 240-4,9 | 1.1D | 0290 | |
| Primacord 80 RDX | 1.1D | 0065 | |
| HMX 70 gr teflon | 1.1D | 0065 | |
| USA imp. ólomburkolatú | 1.1D | 0290 | |
| TA-300-3,6 | 1.1D | 0290 | |
| Octocord pT | 1.1D | 0065 | |
| HBS-180 | 1.1D | 0290 | |
| NIKEKORD 180/500 | 1.1D | 0065 | |
| TBS 240-6,2 | 1.1D | 0290 | |
| UEE Detonating Cord | 1.1D | 0065 | |
| GEOCORD-80 RDX | 1.4D | 0289 | |
| NONÉL hurkos kapcsoló | 1.1D | 0065 | |
| Perforátorok | |||
| H 14-103 | 1.1D | 0099 | |
| H 12-86 | 1.1D | 0099 | |
| H 16-125 | 1.1D | 0099 | |
| To 240-17,5 | 1.1D | 0099 | |
| ikerperforátor Tornádó 2 1/8” | 1.1D | 0099 | |
| H 14-103 BIM | 1.1D | 0099 | |
| ALBEX-12 | 1.1D | 0099 | |
| TA-300-10 | 1.1D | 0099 | |
| TA-300 tükörperforátor | 1.1D | 0099 | |
| Táltos I. | 1.1D | 0099 | |
| NIKE-JETAI-14 | 1.1D | 0099 | |
| Midjet-I. szalag | 1.1D | 0099 | |
| Smalljet | 1.1D | 0099 | |
| Hexal D | 1.1D | 0099 | |
| Táltos II. | 1.1D | 0099 | |
| Hexal 411 füzér | 1.1D | 0099 | |
| Ferbex-23 H | 1.1D | 0099 | |
| Smalljet H | 1.1D | 0099 | |
| LARJET szalagperforátor | 1.4D | 0440 | |
| LITJET szalagperforátor | 1.4D | 0440 | |
(5) 6.3.1.
Megjegyzés:
a) Az egészségügyi intézményekben keletkezett és ártalmatlanítás céljából szállított, a RID 6.2 osztály alá sorolt, fertőző hulladékok belföldi szállításánál a csomagolóeszközt, IBC-t vagy nagycsomagolást - ha a hulladékot a csomagolóeszközzel, az IBC-vel vagy a nagycsomagolással együtt ártalmatlanítják - az illetékes hatóság a 6.1, 6.3, 6.5 és a 6.6 fejezet előírásaitól eltérően is engedélyezheti. Az engedélykérelemhez mellékelni kell az ESZCSM Orvostechnikai Hivatal véleményét és javaslatát, melynek ki kell terjednie a hulladék ADR szerinti besorolására és a 6.1, 6.3, 6.5 és a 6.6 fejezet előírásaitól eltérő vizsgálati paraméterekre is.
b) A 6.2 osztályba tartozó hulladékok szállítására használt csomagolóeszközökön alkalmazott jelölésnél a következő eltérések engedélyezettek:
6.1.3.1
(1) a) nem kell alkalmazni
c) csak a „fertőző anyag” feliratot kell feltüntetni
f) nem kell alkalmazni
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B Függelékének I-IV. Melléklete (RID, RIP, RICo, RIEx) tekintetében 1985. május hó 1. napjától kell alkalmazni.
(2) *
