1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya között 1986. november 4. napján aláírt, a magyar–szovjet közös gazdálkodó szervezetek alapításának rendjéről és tevékenységük alapelveiről szóló egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya, a továbbiakban Szerződő Felek,
fontos jelentőséget tulajdonítva az MNK és az SZSZKSZ közötti gazdasági és műszaki-tudományos kölcsönösen előnyös együttműködés tervszerű bővítésének és tökéletesítésének, a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak megfelelően,
kiindulva a tudomány és a technika fejlesztésének a KGST-tagországok műszaki-tudományos haladása 2000-ig szóló Komplex Programjában előirányzott kiemelt irányaiból, törekedve az MNK és az SZSZKSZ közötti szocialista gazdasági integráció további elmélyítésére és fejlesztésére,
az MNK és az SZSZKSZ közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése 2000-ig szóló hosszú távú programjának rendelkezéseitől vezéreltetve
megállapodtak az alábbiakban:
A Szerződő Felek a termelési, tudományos-termelési, tudományos-műszaki és más gazdasági tevékenység megvalósítása és/vagy koordinálása céljából annak érdekében, hogy a két ország bizonyos ipari termékek, nyersanyagok és élelmiszerek iránti igényeit elégítsék ki, olyan új technikát, technológiát és anyagokat állítsanak elő és fedezzék irántuk való szükségleteiket, amelyek műszaki-gazdasági mutatói megegyeznek és/vagy felülmúlják az adott területen elért legmagasabb nemzetközi vívmányokat, intézkedéseket tesznek az MNK-ban közös vállalatok, részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, az SZSZKSZ-ben pedig közös vállalatok, nemzetközi egyesülések és szervezetek – a továbbiakban „közös gazdálkodó szervezetek” – létrehozására.
A közös gazdálkodó szervezetek alapítása a két ország minisztériumai, főhatóságai és gazdálkodó szervezetei kezdeményezésére a közös gazdálkodó szervezetek résztvevői közötti nemzetközi egyezmény, vagy szerződés alapján a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően történik. Az alapító szervezetek megkapják felsőbb szerveiktől a közös gazdálkodó szervezetek alapításához szükséges engedélyt az ország jogrendjének megfelelően.
A közös gazdálkodó szervezetek konkrét formáit a létrehozásukról szóló egyezményben, vagy szerződésben határozzák meg (a továbbiakban „alapító okmányok”).
A közös gazdálkodó szervezetek résztvevőik és országaik érdekében saját nevükben folytatnak gazdasági tevékenységet.
A közös gazdálkodó szervezeteket a résztvevők a vagyon egyesítése bázisán saját gazdasági tevékenység megvalósítása céljából hozzák létre (a közös gazdálkodó szervezet tevékenységének időszakára) a teljes önelszámolás, megtérülés és önfinanszírozás alapján, illetve a résztvevők teljes gazdasági tevékenységének, vagy egy részének koordinálására tevékenységüknek a résztvevők hozzájárulásából történő finanszírozásával.
A közös gazdálkodó szervezet alapító okmánya előirányozza létrehozásának és tevékenységének alapvető céljait és feltételeit, beleértve a termelési tevékenységet, a tudományos-kutató és kísérleti-konstruktőri munkákat, valamint az alapítók által meghatározott egyéb kérdéseket. Ugyanakkor az alapítók megállapodnak a közös gazdálkodó szervezet tevékenységét szabályozó Alapszabályzatban és egyéb dokumentumokban.
Az alapító okmány előirányozhatja a közös gazdálkodó szervezet azon jogát, hogy a Szerződő Felek országainak területén leányvállalatokat és képviseleteket hozzon létre.
A közös gazdálkodó szervezetek létrehozását megelőzi az, hogy a két ország alapítói részéről közös műszaki-gazdasági megalapozást készítenek.
A közös gazdálkodó szervezetek szervezése és tevékenysége a székhely-ország jogrendjének megfelelően történik, ha egyebet nem irányoznak elő az MNK és az SZSZKSZ között érvényes államközi vagy kormányközi egyezmények.
A közös gazdálkodó szervezetek, valamint leányvállalataik részére saját gazdasági tevékenységük megvalósításához a Szerződő Felek országaiban ugyanazon feltételeket biztosítják, mint a székhely-ország megfelelő állami vállalatainak és más gazdálkodó szervezeteinek.
A közös gazdálkodó szervezet a székhely-országának jogi személye. Joga van arra, hogy saját nevében szerződéseket kössön, vagyoni és nem vagyoni személyi jogokat szerezzen, a bíróság és a választott bíróság előtt felperesként és alperesként felléphessen.
A közös gazdálkodó szervezet a jogi személy jogait az alapszabály elfogadásának időpontjától szerzi meg, ha pedig a közös gazdálkodó szervezet székhely-országának jogrendje szerint szükséges ennek bejegyzése, úgy a bejegyzés időpontjától.
A közös gazdálkodó szervezetek résztvevői lehetnek a Szerződő Felek országainak állami és szövetkezeti vállalatai és szervezetei, akik jogi személyek.
A közös gazdálkodó szervezetek résztvevőit az alapító okmány határozza meg.
Saját gazdasági tevékenységet folytató közös gazdálkodó szervezetek alaptőkével (közös tőkével), önálló mérleggel rendelkeznek, a nemzetközi egyesülések és szervezetek pedig pénzügyi alappal rendelkeznek. Az alaptőkét (pénzügyi alapot) a közös gazdálkodó szervezet székhely-országának valutájában és transzferábilis rubelben értékelik.
A közös gazdálkodó szervezetek vagyonát az indulásnál a résztvevők hozzájárulásaiból (befizetéseiből) hozzák létre, amelyek mértékét a szervezet létrehozásáról szóló alapító okmányban határozzák meg.
A közös gazdálkodó szervezetek résztvevői hozzájárulásaként bevihetők épületek, létesítmények, berendezések és más anyagi értékek, licencek, „know-how”, épületek, felszerelések és berendezések használati joga és más vagyoni jogok, valamint pénzeszközök a Szerződő Felek országainak valutájában, transzferábilis rubelben és konvertálható valutában.
A közös gazdálkodó szervezetek vagyonát a székhely-országban érvényesülő rendelkezéseknek megfelelően tartják nyilván.
A székhely-országbeli földet, a föld méhét, a vizeket és erdőket fizetés ellenében bocsátják a közös gazdálkodó szervezet rendelkezésére.
A közös gazdálkodó szervezetek vagyoni jogait a székhely-ország jogrendjében foglaltak szerinti, ezen ország gazdálkodó szervezetei részére megállapított védelem illeti meg.
A közös gazdálkodó szervezetek vagyona nem foglalható le és nem kobozható el adminisztratív úton.
A közös gazdálkodó szervezetek vagyona a megfelelő állam tulajdona és a kooperációs szervezetek résztvevőinek vagyona ezen szervezetek tulajdona marad.
A közös gazdálkodó szervezetek tevékenységük megvalósításához számlákat nyitnak a megfelelő bankokban.
A közös gazdálkodó szervezetek létrehozásával és tevékenységével kapcsolatos valuta-átszámítás rendjét és feltételeit a székhely-ország hivatalos valutaárfolyamai, vagy az MNK és az SZSZKSZ illetékes szervei közötti más megállapodás szerint határozzák meg.
A közös gazdálkodó szervezetek székhely-országuk jogrendje szerint felelnek kötelezettségeikért, ez vonatkozik a vagyonukra elrendelhető behajtásra is, de nem felelnek a résztvevőik kötelezettségeiért.
A közös gazdálkodó szervezetek kötelezettségeiért a résztvevők felelősségét a közös gazdálkodó szervezetek székhely-országának jogrendje szerint határozzák meg.
A Szerződő Felek nem felelnek a közös gazdálkodó szervezetek kötelezettségeiért.
A közös gazdálkodó szervezetek adóztatása székhely-országuk jogrendje szerint, vagy egyes szükséges esetekben más, az MNK és az SZSZKSZ illetékes szervei között egyeztetett rendben történik.
A közös gazdálkodó szervezetek és a jogi személyű leányvállalataik a kapacitások létrehozása és termelésbe. vétele időszakában mentesülnek ezen országban valamennyi közvetlen adótól, de a székhely-országukban érvényesülő normáknál és határidőknél nem nagyobb mértékben.
Saját gazdasági tevékenységet folytató közös gazdálkodó szervezetek nyereségét – az adók és a székhely-ország jogrendjében előírt és a vezető szervük döntése alapján az alapok létesítésére és feltöltésére irányuló összegek levonásával – az alaptőkéhez való hozzájárulásuk arányában osztják szét résztvevőik között.
A közös gazdálkodó szervezetek jogosultak:
a) közös gazdálkodó szervezet nem székhely-országbeli résztvevőjének megbízásából korlátozás nélkül átutalni annak országába olyan összegeket, amelyek a nyereség elosztása, a közös gazdálkodó szervezet felszámolása, vagy abból való kilépése eredményeként megilletik, valamint a közös gazdálkodó szervezetek vezető szerveinek döntése szerint az év végén a szervezet bankszámláin maradt konvertibilis valutaárbevételt transzferábilis rubelben történő megfelelő kompenzálással;
b) a közös gazdálkodó szervezet székhely-országán kívüli leányvállalatai vagy képviseletei részére átutalni az ezen szervezetet megillető, a leányvállalat vagy képviselet létesítésére szolgáló eszközöket, valamint a közös vállalat és gazdálkodó egyesülés központi pénzügyi alapjaiból az általuk jóváhagyott pénzügyi terveknek megfelelően a leányvállalatnak vagy képviseletnek elkülönített összegeket.
A közös vállalatok és gazdálkodó egyesülések székhely-országon kívüli leányvállalatai jogosultak saját vállalatuknak vagy gazdálkodó egyesülésnek összegeket átutalni pénzügyi terveinek megfelelően.
A közös gazdálkodó szervezetek és jogi személyű leányvállalataik dolgozóik után székhely-országuk költségvetésébe társadalombiztosítási járulékot fizetnek az ezen ország megfelelő gazdálkodó szervezetei számára megállapított díjtételek szerint.
A közös gazdálkodó szervezetek és jogi személyű leányvállalataik nem székhely-országból érkezett dolgozói után fizetett állami nyugdíjjárulék összegének egy részét átutalják a megfelelő ország költségvetésébe a Szerződő Felek országai illetékes szervei közötti egyeztetés szerint.
A közös gazdálkodó szervezetek a Szerződő Felek országai között mentesülnek a vámok és korlátozások alól az alapszabály szerinti tevékenységük gyakorlásához szükséges berendezések, anyagok és más vagyontárgyak behozatala és kivitele során.
A közös gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységüket vezető szerveik által kidolgozandó és jóváhagyandó folyó és távlati tervek alapján valósítják meg.
A Szerződő Felek országainak állami szervei nem állapítanak meg kötelező tervfeladatokat a közös gazdálkodó szervezetek részére.
A közös gazdálkodó szervezetek terveit jóváhagyásukat követően összhangba hozzák a Szerződő Felek országai megfelelő ágazatainak gazdasági és társadalmi fejlesztési terveivel, vagy programjaival, ezen országokban érvényes tervezési rendszerek figyelembevételével.
A közös gazdálkodó szervezetek anyagi-műszaki ellátásának rendje és a konvertibilis valutaráfordítások megtérítése, valamint a termék értékesítésének rendje, ezen belül az MNK-ba és az SZSZKSZ-be, az alapító okmányban kerül meghatározásra a szervezet székhely-országa jogrendjének megfelelően.
A közös gazdálkodó szervezeteknek az egyes országokban megállapított rendnek megfelelően joguk van vagy saját nevükben, vagy külkereskedelmi szervezeteken keresztül szerződéseket kötni:
– az általuk előállított termékek exportjára, beleértve a pótalkatrészeket és szolgáltatásokat;
– a saját termelésük megvalósításához szükséges licencek, know-how, komplettáló gyártmányok, anyagok, technológiai berendezések és más áruk importjára.
Ezen szerződésekben előirányzott áruk és szolgáltatások árait a közös gazdálkodó szervezet vezető szerve állapítja meg.
A Szerződő Felek országaiba szállítandó áruk és szolgáltatások említett árainak egyeztetésekor alapvetően a KGST-országok keretében érvényesülő árképzési elveket tekintik irányadónak.
Az MNK és az SZSZKSZ közötti árucsere-forgalomról szóló éves jegyzőkönyvekben a Szerződő Felek illetékes szervei globális tételeket fognak előirányozni, amelyek terhére a közös gazdálkodó szervezetek részére ezen jegyzőkönyvekben elő nem irányzott anyagokat, részegységeket, alkatrészeket szállítanak és szolgáltatásokat teljesítenek. Az említett globális tételek terhére történő kölcsönös áruszállítások végleges kiegyensúlyozására az MNK és az SZSZKSZ közötti, a következő évre szóló áruforgalmi jegyzőkönyv előkészítésekor kerül sor.
A közös gazdálkodó szervezet, annak leányvállalata vagy képviselete a munkára felvételre kerülő dolgozóval, akinek állandó lakóhelye nem a székhely-országban van, négy évig terjedő időtartamra köthet munkaszerződést. Azon résztvevő előterjesztésére, melynek ajánlására a dolgozót munkára felvették, a közös gazdálkodó szervezet vezető szerve a munkaszerződést újabb 4 éves időtartamra meghosszabbíthatja.
A közös gazdálkodó szervezet, leányvállalat vagy képviselet azon munkatársai, akik nem állandó lakosai a székhely-országnak;
besorolás szerinti bérük 25%-ig terjedő mértékben bérpótlékot kaphatnak (a személyi pótlékok figyelembevétele nélkül) a közös gazdálkodó szervezet terhére;
mentesülnek az ezen országban érvényes munkabér adótól. E munkatársak bére hozzájárulásuk nélkül csak bírósági szervek döntése alapján, illetve bírósági döntés teljesítéseként tartható vissza;
jogosultak átutalni az állandó lakhelyük szerinti országokba megtakarításaikat a közös gazdálkodó szervezet székhely-országában érvényes valutarendszabályoknak megfelelően, munkabérük legfeljebb 50%-át kitevő mértékben;
a munkaév során legalább 30 naptári nap időtartamú évi szabadságot és erre az időre átlagbért kapnak. Évi rendes szabadságuk kivételekor a közös gazdálkodó szervezet vezetőségének döntése alapján a besorolás szerinti bérük (bértételük) 75%-ig terjedő mértékben egyszeri juttatást kaphatnak;
mentesülnek a vámok alól a szükségletükre behozott, illetve kivitt tárgyakra vonatkozóan a közös gazdálkodó szervezetekbe, leányvállalataikba, illetve képviseleteikre állandó munkára történő megérkezéskor és a munka befejeztével az állandó lakóhely szerinti országba való visszautazáskor;
lakóhelyiségeket biztosítanak részükre, jogosultak a közszolgáltatások és orvosi ellátás igénybevételére a közös gazdálkodó szervezetek, leányvállalatok vagy képviseletek székhely-országának állampolgáraira érvényes feltételek mellett.
A jelen Egyezmény aláírásának időpontjától lép hatályba és érvényben marad, amíg az egyik Szerződő Fél a kilépés előtt 1 évvel nem jelenti be az egyezményben való részvételének lemondását. Jelen Egyezmény a Szerződő Felek egyetértésével módosítható és kiegészíthető.
Jelen Egyezményhez mindkét Szerződő Fél egyetértésével más országok kormányai is csatlakozhatnak, amiről írásbeli bejelentést küldenek a Szerződő Feleknek.
Az ilyen csatlakozás feltételeit a Szerződő Felek és a csatlakozási szándékot bejelentett ország kormánya közötti egyeztetés szerint határozzák meg és a jelen Egyezményhez tartozó Jegyzőkönyvben rögzítik.
Kelt 1986. november 4-én Bukarestben, két eredeti példányban, mindkettő magyar és orosz nyelven, mindkét szöveg azonos érvényű.
(Aláírások)”
3. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1986. november 4. napjától kell alkalmazni.
