1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét.
2. § (1) * A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén
a) a közúti közlekedésben résztvevőkre,
b) * a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű),
c) az utakra – a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel –,
d) * az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre,
e) a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére,
f) * az elektromos töltőpontot magába foglaló elektromos töltőberendezés üzemeltetésére és az elektromobilitás szolgáltatásra, valamint
g) * az elektromobilitás felhasználókra és az elektromosjármű-kereskedőkre.
(2) * Magyarország területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.
(3) * Magyarország területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.
(4) * A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek
a) tagjaira,
b) üzemben tartott járműveire, és azok forgalomba helyezésére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint időszakos vizsgálatára, továbbá
c) magánútjaira
jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(5) * A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit – a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével – a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.
(6) * E törvény elektromobilitás szolgáltatásra és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) eljárása vonatkozásában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy – meghatározott feltételek teljesítése esetén – járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.
(2) A közút kezelője * a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
4. § *
5. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni;
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.
(2) * Közúton járművet az vezethet, * aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik.
(3) A jármű vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a (2) bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg.
(4) * A külföldi hatóság engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel belföldi közúti forgalomban a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet részt venni.
6. § (1) Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
(2) Járművel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni.
(3) Aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellő ideig jelezni kell.
(4) Útkereszteződésben – ha közúti jelzésből vagy forgalmi szabályból más nem következik – a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége. *
7. § (1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad. *
(2) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.
(3) Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét * értesíteni, és – amennyiben erre lehetősége van – a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).
7/A. § * (1) * A közúti balesettel érintett gépjárművek vezetői – a rendőrség értesítésének, illetve a rendőrségi intézkedés hiányában – kötelesek egymás számára, kölcsönösen személyazonosságukat hitelt érdemlően igazolni, továbbá nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni, valamint megnevezni azt a biztosítót, amellyel a gépjárműre felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.
(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.
8. § (1) * A közúti közlekedéssel összefüggő
a) állami és önkormányzati feladatok:
1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése,
2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása,
3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;
b) állami feladatok:
1. a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása,
2. a járművek műszaki vizsgálata,
3. a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,
4. a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;
c) önkormányzati feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása.
(1a) * A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.
(2) A hazai járműállomány rendeltetésszerű, biztonságos és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő működtetéséhez szükséges feltételeket (alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelő- és kenőanyagellátás stb.) jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.
9. § * (1) * A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a miniszterek, államigazgatási szervek, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.
(1a) * A 8. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) koordinálja.
(2) * A helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról, így különösen
a) a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról a település belterületén,
b) a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút, kerékpárút és gyalogos felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint
c) a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítéséről és fenntartásáról.
(3) * A fővárosi önkormányzat a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit rendeletben határozza meg.
(4) *
(5) * A 20. § (11) bekezdésében – a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a közlekedési hatóság kivételével – felsorolt szervezetek által végrehajtott közúti és telephelyi ellenőrzéssel összefüggő elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.
(6) * A miniszter e törvény szerinti döntésével szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
9/A. § *
(3) *
(4) * A koncessziós pályázatot
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak – illetve azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik működtetésére, felújítására, karbantartására, fejlesztésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter, vagy központi kormányzati igazgatási szerv;
b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére, felújítására, karbantartására, fejlesztésére az önkormányzat képviselő-testülete
írja ki.
(5) A pályázati kiírásnak – a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;
c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
d) *
(6) * A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyát képező közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.
9/C. § (1) * A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól – ha a használati díjról szóló miniszteri rendelet vagy az útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a 33/A. § szerinti használati díjat vagy útdíjat szedhet.
(2) A koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.
9/D. § * (1) A járművekkel a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a közutak, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használatának minősül.
(2) * A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16/A. §-a szerinti szolgáltató látja el.
(3) * A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(4) * A helyi önkormányzat a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására közigazgatási szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést – annak módosításaival egységes szerkezetben – az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(6) A (3) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.
(7) * A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
(8) Az országos közutakon, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási szolgáltatást az ingatlan vagyonkezelője, vagy megbízása alapján
a) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló, a közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek kezelőjének minősülő gazdasági társaság vagy
b) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság
látja el.
(9) A járművek országos közutakon, valamint állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a vagyonkezelő, illetve a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(10) * A vagyonkezelő a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társasággal (8) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására közigazgatási szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket.
(11) A (10) bekezdés szerinti szerződést – annak módosításaival egységes szerkezetben – a vagyonkezelő és a gazdasági társaság a hatálybalépését követő 30. napon a honlapján közzéteszi.
(12) A (9) bekezdés szerinti polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a szolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult.
(13) Az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a vagyonkezelő, vagy a (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott gazdasági társaság a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát
a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,
b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
9/E. § * Az útellenőr és a 20/A. § szerinti kezelői ellenőr tevékenysége során a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.
10. § (1) * A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.
(2) A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.
11. § (1) * Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak.
(2) * A közutak térségi hálózatának tervezése során – a közutak nyomvonalának kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál, valamint a megvalósítás időbeli ütemezésénél – a következő gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és figyelembe venni:
a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi költsége,
b) a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,
c) a települési környezetre gyakorolt hatások,
d) a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és Natura 2000 területekre, valamint a természeti erőforrásokra, különösen a termőföldre gyakorolt hatások és kockázatok,
e) az elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás,
f) nemzetközi együttműködés elősegítése,
g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja,
h) * az országos, regionális, kiemelt térségi, vármegyei, valamint helyi területfejlesztési és -rendezési célok,
i) a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggő egyéb sajátos szempontok, különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.
11/A. § * (1) Az országos közúthálózat távlati szerkezetét a Kormány a gyorsforgalmi- és a főúthálózat nagytávú tervében (a továbbiakban: Terv) határozza meg.
(2) A Terv tartalmazza az országos közúthálózat legalább 15, legfeljebb 30 éves időtávban tervezett célállapotát, így a 11/B. § (2) bekezdés szerinti fejlesztéssel érintett utak és útszakaszok, továbbá a fejlesztéssel nem érintett úthálózat útkategória be-, vagy átsorolását, keresztmetszeti jellemzőit, térbeli elhelyezkedését, valamint a beruházással érintett utak és útszakaszok átminősítésére vonatkozó feltételeket.
(3) * A gyorsforgalmi- és a főúthálózat Tervben meghatározott útjait – az abban foglalt műszaki jellemzőkkel és hálózati elrendezéssel – a miniszternek, valamint a közlekedési hatóságnak a Fejlesztési Program végrehajtása, a területrendezésért felelős miniszternek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény készítése, valamint a nagytávú fejlesztések helybiztosítására irányuló intézkedések során figyelembe kell venniük.
11/B. § * (1) Az országos közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, a fejlesztések megvalósításának időbeli ütemezését a Kormány – a 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a hosszú távú közúthálózat-fejlesztési programban (a továbbiakban: Fejlesztési Program) határozza meg.
(2) A Fejlesztési Program 15 éves távlatban tartalmazza a beruházások útkategória besorolását és keresztmetszeti jellemzőit, a következő fejlesztési típusok figyelembevételével:
a) * új autópályák és autóutak (a továbbiakban együttesen: gyorsforgalmi utak) vagy főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,
b) * meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmi úttá, autóút autópályává történő átépítése,
c) gyorsforgalmi út vagy főút szélesítése 4 vagy több forgalmi sávra legalább 5 km hosszban.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti további – az elfogadott Fejlesztési Programban nem szereplő – beruházás előkészítésének és megvalósításának feltétele a fejlesztési cél beépítése a Fejlesztési Programba. A Fejlesztési Program módosítása esetén az új program elkészítésére és elfogadására vonatkozó előírások szerint kell eljárni.
11/C. § * (1) A Fejlesztési Program társadalmi egyeztetése során közre kell adni a fejlesztési célok fontossági sorrendjét (a továbbiakban: Rangsor).
(2) A Fejlesztési Program tervezése és megvitatása során be kell mutatni a személy- és áruszállítási szükségletek tervidőszakra előrebecsült adatait, és az infrastruktúra-fejlesztés közlekedési alágazatonként tervezett – az államháztartás teherviselő képessége alapján előrebecsült – ráfordítási adatait.
(3) A beruházások rangsorolása során a beruházásokra elkészített összegző értékelési eredményeket kell figyelembe venni. A beruházások tervezési időszakra szóló programbaállítását a Rangsor alapján kell elvégezni. A Rangsorban foglaltaktól a Fejlesztési Program tervezése és elfogadása során az államháztartás mindenkori teherbíró képessége függvényében dokumentáltan el lehet térni
a) a hálózati folytonosság biztosítása érdekében,
b) a beruházások tervezési-engedélyezési és helybiztosítási előkészítettségének figyelembevételével,
c) nemzetközi kötelezettség miatt,
d) a térségi forráselosztás kiegyenlítése céljából,
e) az összegző értékelésben figyelembe nem vehető egyedi sajátosság alapján vagy
f) egyéb jelentős társadalmi, gazdasági érdek alapján.
11/D. § * (1) * Az országos közutak szerkezetének, térbeli rendjének tervezését, és a fejlesztésre vonatkozó program készítését a miniszter irányítja. A Fejlesztési Program beruházásaival és ütemezésével, valamint a Terv hálózati változataival kapcsolatban – azok jóváhagyása előtt – társadalmi egyeztetést kell biztosítani, továbbá írásban és közvetlen egyeztetésen ki kell kérni az érintett vármegyei önkormányzatok véleményét. A társadalmi egyeztetés legalább egy országos napilapban való tájékoztatással, a vizsgálati dokumentáció honlapon és ügyfélszolgálaton történő megtekintésének biztosításával, az érintett nyilvánosság észrevételeinek kikérésével, az észrevételek és a kapcsolódó tervezői válaszok teljes körű dokumentálásával és közreadásával, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott környezeti vizsgálatra vonatkozó egyeztetési követelmények szerint történik.
(2) A 11/A. § (2) bekezdése szerinti országos közutak tervezésének előkészítési szakaszában, az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló döntés-előkészítő tanulmány vagy tanulmányterv és környezeti vizsgálat elkészítése során költség-haszon vizsgálatot és összegző értékelést kell készíteni, amelynek eredményét felhasználva a 11. § (2) bekezdés a)–i) pontjában meghatározott szempontokból összességében legelőnyösebb változatot, vagy az értékelési eredményt tekintve lényeges különbséget nem mutató változatokat kell kiválasztani a létesítéshez szükséges nyomvonalsáv meghatározására és biztosítására, továbbá a környezetvédelmi engedélyezéshez előírt vizsgálatokra.
(3) A Tervet és a Fejlesztési Programot a Kormány ötévenként aktualizálja.
12. § (1) A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell meghatározni. *
(2) A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevői kellő időben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni. A forgalomban résztvevők továbbhaladásának és úticéljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelő tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni.
(3) * A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a felett és mellett – a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül – nem lehet olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel – azok alakjával, színével – összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.
(3a) * Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz lakott területen
a) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével,
b) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével.
(3b) * Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon az adott ellátási területen működő áram-, illetve telefonszolgáltató engedélyével helyezhető el. Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén az elhelyező köteles a közterület-használati díjak megfizetésére.
(3c) * Tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon az áram-, telefonszolgáltató vagy áramhálózati engedélyes, valamint az oszlop tulajdonosának a hozzájárulásával helyezhető el; az elhelyezést az eszközzel érintett oszlop alatti földterület tulajdonosa és az eszközzel érintett oszlop alatti földterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3d) * A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz (3c) bekezdés szerinti elhelyezése esetén
a) * nem kell alkalmazni a magyar építészetről szóló törvény szerinti településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat,
b) a közterület igénybevétele rendeltetésszerű igénybevételnek, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz pedig a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezésnek minősül,
c) a közterület b) pont szerinti rendeltetésszerű igénybe vétele közterület használati díjfizetési kötelezettséggel nem jár, a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz elhelyezéséért az elhelyezőnek a közút kezelője részére elhelyezési díjat kell fizetnie,
d) az elhelyezéshez a közterület használatra vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedély, illetve polgári jogi jogviszony nem szükséges,
e) * a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezett tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz nem minősül a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak.
(3e) * A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a – közvetlenül a közút mellett elhelyezett – berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.
(3f) * A segélykérő telefon e törvény alkalmazásában életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszköznek minősül a következő feltételekkel:
a) reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a nyilvános telefonállomás üzemeltetője engedélyével helyezhető el a segélykérő telefon tartószerkezetén,
b) reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés segélykérő telefon tartószerkezetén történő elhelyezése esetén az elhelyező életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszközönként 3000 forint/hó összegű díj megfizetésére köteles,
c) * elhelyezése esetén nem kell alkalmazni a magyar építészetről szóló törvény szerinti településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokat,
d) a közterület igénybevétele rendeltetésszerű igénybevételnek minősül, amely közterület-használati díjfizetési kötelezettséggel nem jár, az elhelyezőnek a közút kezelője részére csak a b) pont szerinti elhelyezési díjat kell fizetnie,
e) az elhelyezéshez a közterület használatra vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági engedély, illetve polgári jogi jogviszony nem szükséges, és
f) az életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszközre az (5) bekezdésben foglaltak irányadók.
(4) * A közlekedési hatóság annak az ingatlannak – az ingatlan-nyilvántartás szerinti – tulajdonosát, amelynek területén a (3a), illetve a (3e) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és 130 000 forinttól 650 000 forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható. *
(4a) * A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett a közvetlen balesetveszély lehetőségét is mérlegeli.
(4b) * Nincs helye figyelmeztetés alkalmazásának a (3a) és a (3e) bekezdésben meghatározott jogsértés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban.
(5) * A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.
(6) * A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és – belterületen – a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.
13. § (1) A forgalom szabályozásánál a közúti közlekedés érdekeit és a kereskedelmi egységek áruval való ellátásához fűződő érdekeket – a közlekedés zavartalanságának és biztonságának megóvása mellett – összhangba kell hozni.
(2) A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.
14. § * (1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)
a) * a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt,
b) * a rendőrség, tűzoltóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Honvédség a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben,
c) * a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben
jogosultak.
(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor haladéktalanul el kell távolítani.
(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni.
(4) * Aki az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az országos és helyi közutat, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat engedély nélkül lezárja, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.
(5) * Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból a közút kezelője forgalombiztonsági érdekből a tehergépjárművek közlekedését ideiglenesen korlátozhatja – azok pihenőhelyre történő terelésével vagy félreállításával – mindaddig, amíg a biztonságos közlekedés feltételei helyre nem állnak.
14/A. § * (1) Az országos közúton a közút kezelője – a rendőrség értesítésével – elszállíthatja azt a járművet, amely
a) a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos, vagy
b) a közútkezelői feladatok ellátását akadályozó, a forgalom által nem indokolt helyzetben van, vagy
c) a közúti ellenőrzéseket akadályozó helyzetben várakozik, vagy
d) a közút területén hátrahagyott módon várakozik.
(2) A jármű elszállítása esetén a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.
(3) A közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő, a közútkezelői feladatok ellátását, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó, továbbá a közút területén hátrahagyott járművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének részletszabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Az üzembentartó vagy a tulajdonos a közútkezelő értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően elszállítani. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 90 napon belül sem tesz eleget, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos az elszállítást követő 90 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó jármű esetén a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaságnak, más jármű esetén regisztrált bontó-hulladékkezelő részére átadni.
(5) Ha az elszállított jármű üzembentartója vagy tulajdonosa az értékesítést, a más módon történő hasznosítást vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadást követő 60 napon belül jelentkezik, a tulajdonos részére az értékesítésből, a más módon történő hasznosításból, vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadásból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel, más módon hasznosítással vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadással kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.
(6) A közút kezelője a jármű elszállításához, továbbá a jármű tárolásához és értékesítéséhez – szerződés alapján – felelősségbiztosítással rendelkező közreműködőt vehet igénybe.
(7) A közút kezelője az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat azon időtartam alatt kezeli, ameddig a jármű elszállításával és őrzésével összefüggésben keletkezett jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
(8) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát.
(9) Az ingatlan a (8) bekezdésben említett járművek tárolására akkor alkalmas, ha
a) az ingatlanon és annak környezetében az épített és a természeti környezetre tekintettel elegendő tér áll rendelkezésre a beparkolás és tárolás érdekében,
b) az ingatlan közvetlen környezete nem sűrűn lakott és
c) az ingatlanon tárolt, a (8) bekezdésben meghatározott járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás – tekintettel a lakókörnyezet jellegére is – nem jelentős.
(10) Ha a (8) bekezdésben meghatározott járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyzői döntés alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a (8) bekezdésben meghatározott járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző 650 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. *
(11) Ha az ingatlannak a (8) bekezdésben említett járművek tárolására való alkalmassága a (9) bekezdés b) pontjában foglalt okból változott meg, a jegyző nem alkalmazhatja a (10) bekezdésben foglaltakat. Ebben az esetben a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a (8) bekezdésben meghatározott járműveknek a megváltozott lakókörnyezethez igazodó mértékű tárolására.
(12) A települési önkormányzat jegyzője abban az esetben is vizsgálhatja a (9) bekezdésben foglalt feltételek fennállását és alkalmazhatja a (10) és (11) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket, ha a (8) bekezdésben meghatározott jármű tárolásának alkalmasságáról az érintett ingatlan vonatkozásában korábban döntés nem született.
15. § (1) * A miniszter – rendeletben – meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti. *
(2) * Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért – amennyiben a használati díjról szóló rendelet vagy az útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a jármű közlekedéséhez a közútkezelői hozzájárulást igénylő jármű üzembentartójának nevét, adószámát, továbbá természetes személy üzembentartó esetén lakcímét, nem természetes személy üzembentartó esetén székhelyét.
(4) * Amennyiben nem a jármű üzembentartója igényli a közútkezelői hozzájárulást, a (3) bekezdésben foglaltakon túl az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait is fel kell tüntetni a közútkezelői hozzájáruláson.
(5) * A közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a közútkezelői hozzájárulást kiadó, valamint az igénylő szervezet ügyintézőjének nevét, és elérhetőségét (telefon, fax, e-mail cím).
(6) * A közútkezelői hozzájárulás – a (3)–(5) bekezdésben meghatározottakon túl – tartalmazza a miniszter rendeletében meghatározott személyes adatokat nem tartalmazó adatokat.
(7) * A miniszter rendeletében meghatározottak szerint a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő a közútkezelői hozzájárulás kiadásával egyidejűleg köteles az általa kiadott közútkezelői hozzájárulást a 21/K. § szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére elektronikusan átadni.
15/A. § * (1) * Forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között
a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint
b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.
(2) * A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen – a lehetőségekhez képest egyenlő megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzően igénybe vett közintézmények elérhető közelségében – minden megkezdett ötven várakozási helyből ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.
(3) Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése előtt kijelölt várakozási területek tekintetében.
(4) A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzői, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai, infrastruktúra, különböző fizetési lehetőségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni.
(5) Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három- vagy négykerekű motorkerékpár, valamint három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár várakozása esetén – a tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig terjedő időszakban – nem haladhatja meg az állami adóhatóság által az előző naptári év szeptemberében és az azt megelőző tizenegy hónapban egy liter ESZ 95-ös ólmozatlan benzin üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható áraként havonta közzétett ár egyszerű számtani átlagának a kétszeresét.
(6) Autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsi várakozása esetén a várakozási díjnak a legmagasabb összege az (5) bekezdésben megjelölt díjak háromszorosa, járműszerelvény várakozása esetén az (5) bekezdésben megjelölt díjak hatszorosa lehet.
(7) A minimálisan fizetendő várakozási díj az adott várakozási területen érvényes egy órai díj alapján számított,
a) jegykiadó automatából váltott jegy, sorompóval biztosított parkoló esetén 15 percnek megfelelő összeg,
b) mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használata esetén 15 percnek megfelelő összeg, kivéve, ha a díjfizetés leállítására irányuló kérés a díjfizetés megkezdése utáni első percben megtörténik,
c) előre váltott és a gépjárművezető által érvényesített jegy esetén 30 percnek megfelelő összeg,
d) kézi díjbeszedés esetén egy órának megfelelő összeg.
A minimális fizetendő várakozási díjat a kerekítés szabályai szerint, 5 forintra kell kerekíteni, az érvényességi időt ehhez kell igazítani.
(8) A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb.
(9) *
15/B. § * (1) Várakozási díj a „Parkolj és utazz” (P+R) közúti jelzőtáblával megjelölt várakozási területen nem állapítható meg. Amennyiben a várakozási terület őrzését többletszolgáltatásként biztosítják, ezért a többletszolgáltatásért naptári naponként 6–22 óra között legfeljebb az adott településen igénybe vehető közösségi közlekedés legalacsonyabb jegyárával egyező őrzési díj szedhető.
(2) A várakozási területen megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt jármű díjfizetés és időtartam korlátozás nélkül várakozhat.
15/C. § * (1) * Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.
(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni.
(2a) * A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanazon a várakozási területen egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki. Ha a várakozási területen a várakozás csak meghatározott időtartamig engedélyezett, és a díjfizetés nélküli várakozás ezt meghaladóan történik, a (2) bekezdésben meghatározott pótdíj megfizetése nem mentesít a külön jogszabály alapján kivetett bírság megfizetése alól.
(3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
(4) Nem szabható ki pótdíj a külön törvényben feljogosított hatóság által kerékbilinccsel rögzített járműre.
(5) A 9/D. § szerinti közszolgáltatással kapcsolatban keletkezett ügyfélpanaszok intézése során külön törvény előírásai szerint kell eljárni.
15/D. § * (1) * Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg, a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott módon, illetve más egyéb igazolható módon megküldi a díj- és pótdíjfizetési felszólítást. A 60 napos jogvesztő határidőt a várakozási díj és a pótdíj megfizetését elmulasztó gépjármű-üzembentartónak a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató előtt ismertté válásától kell számítani.
(2) * A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjárműnyilvántartási szervhez – az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével – elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre.
(3) * A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti járásbíróság kizárólagosan illetékes.
(4) A jármű üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelő hatóság eljárását.
(2) A várakozási díjakból és pótdíjakból eredő bevételeket és azok felhasználását a helyi önkormányzatnak nyilván kell tartania. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért az önkormányzat polgármestere felel. A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
(3) * A helyi önkormányzat, illetve a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig, b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, c) a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.
15/F. § *
16. § (1) * Olyan elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást, emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentősen akadályozza, a védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a miniszter – az érintett tárcák és szervek bevonásával – bizottságot alakít.
(2) * Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása – az érdekeltek bevonásával – a polgármester vagy a főpolgármester, illetőleg a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a feladata.
16/A. § * (1) * Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) * Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) * A közlekedési hatóság, illetve kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) Ha hatósági eljárásban közúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.
(5) * A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) * A közlekedési hatóság a szakértő (5) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés véglegessé válásáig kezeli.
16/B. § * (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben közúti biztonsági auditor (a továbbiakban: auditor) igénybevételét írja elő, vagy auditor igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, auditorként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak az auditornak az igénybevételéhez fűződnek aki:
a) büntetlen előéletű,
b) rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek,
c) * rendelkezik a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) engedélyével.
(2) A kamara az auditori tevékenység végzésére jogosult személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az auditori tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a képzettségét és a gyakorlati idejét. A nyilvántartásból kizárólag az auditori tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3)–(4) *
(5) * Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóságnak történő, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján végezhető.
(6) *
17. § A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát.
18. § (1) * A közúti járművezetők képzése állami köznevelési közfeladat ellátásában vagy a szakképzési feladat ellátásában részt vevő szerveknél, az oktatási központnál, köznevelési és szakképzési intézményeknél, vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés – a közlekedési hatóság engedélye alapján – zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a Kormány rendeletében kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság végzi vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél történik.
(2) * A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani, amely nyilvántartás a képzésre engedéllyel rendelkező szerv neve, fantázianeve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, a tárgyi feltételek biztosításának helyére, valamint a személyi feltételekre vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.
(2a) * A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető.
(2b) * A (2) és (8) bekezdéstől eltérően a középiskolában és szakképző intézményben (a továbbiakban együtt: középiskola) járművezető (a továbbiakban: középiskolás járművezető) tanfolyami képzését törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a középiskolás járművezető tanulói jogviszonya szerinti középiskola vagy a szakképző intézmény – a közlekedési hatóság engedélye nélkül – is végezheti.
(3) * A közúti közlekedési szakember tevékenységét akkor folytathatja, ha a közúti közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására, valamint a tevékenységének végzésére vonatkozó rendeletekben előírt ismereteket – a vizsgakövetelmények teljesítésével igazoltan – megszerezte és az időszakos szakirányú kötelező továbbképzésen részt vett és vizsgakötelezettségének eleget tett.
(4) * Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek
a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve
b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá
c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.
(5) * A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.
(6) * Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha
a) * az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki;
b) a vezetői engedélyét az eljáró hatóság kizárólag, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9 pont megállapítására alapozottan vonta vissza.
(7) * A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt bírság fizetésére kötelezi. A bírság összege legfeljebb 13 000 000 Ft lehet, a bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a képző szerv, az iskolavezető és a szakoktató tevékenységét – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben – felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a képzőszervet, az iskolavezetőt és a szakoktatót valamint a vizsgabiztost és az utánképzés-foglalkozásvezetőt a tevékenység végzésétől eltilthatja. *
(7a) * A (7) bekezdésben meghatározott eljárásokban figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
(8) * A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(8a) * A vizsgaközpontnak a közúti járművezetők, valamint a közúti szakemberek vizsgára bocsátásával összefüggő feladatai ellátásában a képző szerv a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott körben közreműködik.
(8b) * A középiskolás járművezetők – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerinti közlekedési alapismeretek és elsősegélynyújtásra vonatkozó – vizsgája esetében a vizsga szervezését, lebonyolítását a középiskola látja el. A középiskola által szervezett vizsga tekintetében a vizsgabiztosnak nem kell rendelkeznie a közlekedési hatóság engedélyével.
(8c) * A középiskolás járművezetők esetében a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti vizsga sikeres teljesítését igazoló tanúsítványt a középiskola adja ki.
(8d) * Amennyiben a középiskolás járművezető sikeres vizsgát tett, a középiskola a vizsgaközpont részére haladéktalanul átadja a középiskolás járművezető azon adatait, amelyeket a vizsgaközpont az engedély-nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében kezel.
(9) * A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti iskolavezetői, szakoktatói, vizsgabiztosi és utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység végzésére jogosultakról névjegyzéket vezet. A névjegyzék – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a következő adatokat: *
a) természetes személyazonosító adatok,
b) * tevékenység végzésére jogosult lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,
g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(9a) * A (9) bekezdés szerinti névjegyzék a (9) bekezdés c)–g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9b) * A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakemberek részére kiállított, szakmai képesítés megszerzését tanúsító igazolásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a nyilvántartásba vétel száma, időpontja,
(9c) * A (9b) bekezdés szerinti nyilvántartás c)–f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9d) * A nyilvántartás adatai közül a szakmai képesítéssel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése és a képesítő okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.
(10) * A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint tevékenység végzésére jogosultak családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.
(11) * Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, és felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység ennek hiányában nem végezhető, továbbá az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost, az utánképzés-foglalkozásvezetőt a névjegyzékből törli, ha a névjegyzékbe felvett személy
a) * vonatkozásában az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,
b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d) ezt kérelmezi, vagy
e) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben –, valamint az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenységre – a közúti járművezetők utánképzéséről szóló kormányrendeletben – meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(12) * A közlekedési hatóság a névjegyzékből törli az elhunyt iskolavezetőt, szakoktatót, vizsgabiztost, utánképzés-foglalkozásvezetőt.
(12a) * A vizsga nélküli tehergépkocsi-vezető, valamint az autóbuszvezető-továbbképzési szaktanfolyamot igazoltan elvégzők tekintetében a képző szerv felügyeleti díjat fizet a közlekedési hatóság részére. A felügyeleti díj összege megegyezik a továbbképzést vizsgával elvégzők vizsgadíjának összegével.
(12b) * A (12a) bekezdésben meghatározott közlekedési hatósági felügyeleti tevékenységben a vizsgaközpont az általa végzett képzésfelügyelet útján közreműködik. A képző szerv a felügyeleti díjat negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig – első alkalommal 2023. október 15. napjáig – a közlekedési hatóság részére fizeti meg. A felügyeleti díj 70%-a a közlekedési hatóságot, 30%-a a vizsgaközpontot illeti meg. A vizsgaközpontot megillető rész megfizetéséről a közlekedési hatóság gondoskodik. A felügyeleti díjat a közlekedési hatóság az ellenőrzési, felügyeleti, a vizsgaközpont a képzésfelügyeleti feladataival összefüggésben használhatja fel.
(13) * A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást, illetve a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a vizsgaközpont adja ki.
(14) *
(15) * Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.
(16) * A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.
(17) * Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy
b) * bírságot szab ki, amelynek mértéke 13 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi. *
(18) * A (2) bekezdéstől eltérően az Nkt. 30/A. §-a és az Szkt. 35/A. §-a szerinti képzés vezetési gyakorlati részét – a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint – a Magyar Honvédség is nyújthatja, a Magyar Honvédség és a (2b) bekezdés szerinti középiskola erre irányuló együttműködési megállapodása alapján.
18/A. § * (1) * A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: tachográfokra vonatkozó uniós rendelet) – a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében – e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.
(2) A 18/C. §-ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkavállaló munkavégzése nem esik az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidőkeret időtartama alatt a munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkát is végez.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkavállalónak az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkavégzése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
18/B. § * A 18/B–18/L. §-ok alkalmazásában:
a) * munkaidő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen
aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát,
ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;
b) rendelkezésre állási idő:
ba) * minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,
bb) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő;
c) * munkahely: a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, a közösségi közlekedésben foglalkoztatott járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló munkáltatói működési központ, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási vagy árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;
d) közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető;
e) * önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető:
ea) minden olyan személy, aki az Európai Unió kötelező jogi aktusa értelmében közösségi engedély vagy bármely egyéb szakmai engedély alapján foglalkozásszerűen személyek közúti szállítását vagy áruk közúti fuvarozását végzi harmadik fél számlájára,
eb) aki jogosult a saját számlájára munkát vállalni, és aki nem kötődik munkaadóhoz, sem munkaszerződéssel, sem egyéb munkavégzésre irányuló, alá-, fölérendeltségen alapuló jogviszony formájában,
ec) aki munkatevékenységét maga szervezi,
ed) akinek a jövedelme közvetlenül a megtermelt nyereségtől függ, és
ee) akinek megvan az a lehetősége, hogy egyénileg vagy más önálló vállalkozó gépjárművezetőkkel történő együttműködés keretein belül több ügyféllel is üzleti kapcsolatot tartson fenn;
f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak;
g) * a közösségi közlekedésben foglalkoztatott járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló munkáltatói működési központ: munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában a járművezető konkrét állomáshelye, azaz a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti autóbuszos személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozás azon létesítménye, parkolási hely, és egyéb meghatározott földrajzi pont, ahonnan kiindulva a járművezető a szolgálatát rendszeresen ellátja, továbbá ahová annak végeztével visszatér feladatainak szokásos ellátása során anélkül, hogy erre munkáltatója külön utasítaná.
18/C. § * (1) A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania.
(2) A 18/A. § (1) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkáltató legfeljebb négy hónapos, kollektív szerződés legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet állapíthat meg. *
(3) A 18/A. § (2) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkaidőkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidőkeret nem állapítható meg. *
(4) A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg.
(5) A heti munkaidő – kollektív szerződés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 60 órát nem haladhatja meg.
(6) Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely négy – kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb hat – hónapos időszakban az egybeszámított munkaidő heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a 60 órát ne haladja meg.
(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszűnt vagy megszűnik, de négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában munkát végzett.
(8) * A (4)–(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.
(9) A (6) és (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek munkáltatói teljesítése céljából a munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött időről.
18/D. § * (1) A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a munkavégzés szervezése során a munkáltatónak – a rendelkezésre álló lehetőségeken belül – törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenőidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni.
(3) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be.
18/E. § * (1) A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni.
(2) Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül.
(3) A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát – az indulás előtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően – a munkavállalóval ismertetni kell.
18/F. § * (1) Amennyiben a 18/A. §-ban megjelölt jogszabály és közösségi jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani.
(2) A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja.
(3) A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartani.
18/G. § * (1) Amennyiben a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint – részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő – ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik – a tíz órát nem haladja meg.
(2) Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg.
18/H. § * A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét is köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást öt évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló kérésére a munkavállaló részére átadni.
18/I. § * A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. 144. § (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.
18/J. § * A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 92. § (2) bekezdése, 107. § a) és d) pontja, 108. § (2) bekezdése nem alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérő rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
18/K. § * Az 50 km távolságot meg nem haladó járathosszon menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatatást végző gépjármű vezetőjének a munkabeosztását – a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapul vételével – úgy kell meghatározni, hogy a vezetési szünetek (megszakítások), valamint a vezetési- és pihenő idők mértéke és aránya a gépjármű vezetőjének biztonságos vezetésre alkalmas állapotát folyamatosan biztosítsa.
18/L. § * (1) A közúti közlekedési szolgáltatást végző személyek munkával töltött idejéről a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a szóban forgó időszakot követő két évig kell megőrizni. A munkáltató felelős az utazó munkavállalók munkaidejének nyilvántartásáért. A munkáltatók kötelesek kérésre átadni az utazó munkavállalóknak a ledolgozott munkaórák számáról szóló nyilvántartás egy példányát.
(2) Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetők esetében munkaidőnek minősül a munka kezdetétől a munka végéig tartó időszak, amely során az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető a munkahelyén tartózkodik és az ügyfelek rendelkezésére áll, valamint a folyamatban lévő fuvarozási tevékenységgel nem összefüggő általános ügyviteli munka kivételével feladatait ellátja, illetve tevékenységeit végzi.
18/M. § * (1) A közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító munkavállalók pihenőidejének kiadásánál az Mt.-ben meghatározott szabályoktól a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérések alkalmazhatóak.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott munkavállaló napi pihenőideje – a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között – eléri az összesen 12 órát, akkor a napi pihenőidő két részben is kiadható, ahol az egyik rész egybefüggően legalább 9 órás, a másik rész egybefüggően legalább 3 órás, és a hosszabbik rész esik a következő napi munkakezdést közvetlenül megelőző időre. A pihenőidő alatt a munkavállalónak munkáltatója irányában sem rendelkezésre állási, sem egyéb kötelezettsége nincs. Ekkor más napokon történő kompenzáció nem szükséges.
(3) A folyamatos személyszállítási szolgáltatás fenntartását veszélyeztető vagy akadályozó, időjárási vagy egyéb okokból kialakult rendkívüli közlekedési helyzetben a szolgáltatás fenntartása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott munkavállaló napi pihenőideje 8 óra egybefüggő időtartamra is csökkenthető, amennyiben a következő napi pihenőidő az így kimaradt pihenőidőnek megfelelő mértékben megnövelésre kerül.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók esetében a felek írásbeli megállapodása vagy kollektív szerződés csak a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme szempontjából kedvezőbb eltérést engedhet.
18/N. § * Ezen alcím alkalmazásában:
1. kétoldalú áruszállítási művelet: az áruknak fuvarozási szerződés alapján történő mozgatása, ahol a felrakodás vagy a lerakodás a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban, vagy harmadik országban van;
2. kétoldalú személyszállítási művelet: személyek autóbusszal végzett szállítása különjárat vagy menetrend szerinti járat keretében, ahol
a) az utas felvétele vagy az utas letétele a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti vagy harmadik országban történik, vagy
b) az utas felvétele és letétele a székhely szerinti tagállamban történik, miután az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti helyi kirándulást tettek a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelyén kívüli tagállamban vagy harmadik országban;
3. tranzit áru- és személyszállítási művelet: a jármű másik tagállam területén áru be- vagy kirakodása, utasok felvétele vagy letétele nélkül halad át;
4. * gazdálkodó szervezet: más tagállam területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet.
18/O. § * (1) * Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott járművezető – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – kiküldött munkavállalónak minősül, ha a gazdálkodó szervezet a járművezetőt Magyarország területére saját nevében és irányítása alatt küldi ki, a gazdálkodó szervezet és a szolgáltatás Magyarországon működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet és a járművezető a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.
(2) * A tranzit áru- és személyszállítási műveletet és a kétoldalú áru- és személyszállítási műveletet, valamint az ezekhez kapcsolódó üresjáratot végrehajtó járművezető nem tekinthető kiküldött munkavállalónak.
(3) * Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó járművezető, ha
a) egy berakodási és kirakodási,
b) egy berakodási, vagy
c) egy kirakodási
tevékenységet is elvégez azokban a tagállamokban vagy EGT-n kívüli országokban, amelyeken áthalad, feltéve, hogy a járművezető nem ugyanabban a tagállamban rakodja be és ki az árukat, és a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8–10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel.
(4) * Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet, amelynek során nem került sor a (3) bekezdés szerinti tevékenységre, a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, a (3) bekezdés szerinti tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülése esetén legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni, ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8–10. cikkében előírtak szerinti intelligens menetíró készülékkel.
(5) * Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel, vagy tesz le azon tagállamban vagy EGT-n kívüli országban, amelyen áthalad, ha a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között, és ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8–10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel. Ezt a rendelkezést a visszaútra is alkalmazni kell.
(6) * Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a járművezető, ha kombinált szállítási műveletek részét képező kezdeti vagy végső közúti szállítást végez, ha a szóban forgó közúti szakasz maga is kétoldalú szállítási műveletekből áll.
(7) * A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1072/2009/EK rendelet), az 1073/2009/EK rendeletben és kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján meghatározott kabotázsműveleteket végző járművezető kiküldött munkavállalónak minősül.
18/P. § * (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet legkésőbb a járművezető kiküldetésének kezdetekor a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott belső piaci információs rendszerhez (a továbbiakban: IMI-rendszer) kapcsolódó nyilvános felületen elérhető többnyelvű formanyomtatvány útján kiküldetési nyilatkozatot nyújt be, és gondoskodik annak naprakészen tartásáról.
(2) A kiküldetési nyilatkozat tartalmazza:
a) a közúti fuvarozó nevét, közösségi engedélyének számát,
b) a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban lévő szakmai irányító vagy más kapcsolattartó(k) elérhetőségeit,
c) a járművezető nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, tartózkodási helyének címét és vezetői engedélyének számát,
d) a járművezető munkaszerződésének kezdőnapját és a munkaszerződésre alkalmazandó jogot,
e) a kiküldetés tervezett kezdő és végdátumát,
f) a gépjármű rendszámát, valamint
g) azt, hogy a végzett szállítási szolgáltatás árufuvarozásnak, személyszállításnak, nemzetközi fuvarozásnak vagy kabotázsműveletnek minősül.
(3) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet nyomtatott vagy elektronikus formában a járművezető rendelkezésére bocsátja, valamint a járművezető magánál tartja és az ellenőrzés során kérésre bemutatja az IMI-rendszeren keresztül benyújtott kiküldetési nyilatkozat egy példányát.
(4) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kiküldetés időtartamának végét követően az ellenőrzést végző hatóság közvetlen megkeresésére, a megkeresést követő 56 napon belül az IMI-rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületen benyújtja
a) a fuvarlevél másodpéldányát,
b) a menetíró készülékben rögzített adatokat és azon tagállamok betűjelét, amelyekben a járművezető a nemzetközi közúti szállítási műveletek vagy kabotázsműveletek végzésekor tartózkodott,
c) a kiküldött járművezetőnek a kiküldetés időtartamára vonatkozó díjazásával kapcsolatos dokumentumokat,
d) a munkaszerződést vagy az azzal egyenértékű okiratot,
e) a járművezető munkájára vonatkozó munkaidő-nyilvántartó lapokat és
f) a kifizetést igazoló dokumentumokat.
(5) Ha a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kért dokumentumokat nem nyújtja be a meghatározott határidőn belül, az ellenőrzést végző hatóság az IMI-rendszeren keresztül megkeresi a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Megkeresés esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága hozzáférhet a kiküldetési nyilatkozathoz és a gazdálkodó szervezet által az IMI-rendszer nyilvános felületén benyújtott más információkhoz.
(6) A díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának megkeresésére a kért dokumentumot és információt a megkeresés napjától számított 25 munkanapon belül az IMI-rendszeren keresztül kell rendelkezésre bocsátani.
(7) A közúti ellenőrzés során a járművezető annak megállapítása érdekében, hogy a járművezető kiküldött munkavállalónak minősül-e, a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentum bemutatására kötelezhető.
18/Q. § * Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet biztosítja, hogy az általa foglalkoztatott járművezetők a kiküldetéssel összefüggő jogaikat és kötelességeiket illetően ismeretekkel rendelkezzenek.
18/R. § * A kiküldetés véget ér, amikor a járművezető egy nemzetközi áru- vagy személyszállítás végrehajtása során elhagyja a fogadó tagállamot. Az Mt. 295. § (8) bekezdésétől eltérően Magyarország területén nemzetközi áru- vagy személyszállítást végrehajtó járművezetőnek a kiküldetési időtartama nem vonható össze az ugyanazon járművezetőnek vagy az általa helyettesített más járművezetőnek az ilyen nemzetközi műveletek keretében eltöltött korábbi kiküldetési időtartamaival. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén is az ugyanazon járművezető kiküldetési időtartama vonatkozásában.
19. § * (1) * A közúti árutovábbítási és az autóbusszal végzett személyszállítási tevékenységekre
a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései,
b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 2009/1072/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései, valamint
c) az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései
e törvénnyel és a 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontja alapján kiadott kormányrendelettel együttesen alkalmazandó.
(1a) * A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a gazdálkodó szervezet által végzett saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.
(2)–(3) *
(4) *
(5) * A közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépeket, a járműre szerelt továbbá a közutak építéséhez, fenntartásához használt, önjáró vagy vontatott emelő-, rakodó- és útépítő gépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött, emelő-, rakodó- és útépítő gép kezelésére egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.
(6) * Közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű.
(7)–(9) *
(10) * A közlekedési hatóság az uniós jogi aktusban, az e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyhez, vagy meghatározott okmány meglétéhez kötött közúti közlekedési szolgáltatással, valamint saját számlás áru- és személyszállítással kapcsolatban az engedélyezési eljárás, a tevékenység ellenőrzése, az eltiltás, az engedély visszavonása, és az ezzel összefüggő szankciók megállapítása, az uniós jogi aktusban meghatározott járművezetői igazolvány kibocsátása, megtagadása és visszavonása során
a) a gazdálkodó szervezet vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személyre,
b) a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójára,
c) az egyéni vállalkozóra, valamint
d) egyszemélyes gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság tulajdonosára, továbbá
e) a járművezetői igazolvány tekintetében a járművezetőre
vonatkozóan a megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság az engedélyezett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt, a járművezetői igazolvány érvényességi időtartama alatt, vagy az engedély megtagadását vagy visszavonását követő naptári év végéig kezeli.
19/A. § * A közúti árutovábbításra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben, valamint a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
20. § * (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban
a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) * a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás személyszállításra, továbbá a saját számlás áruszállítás feltételeire,
c) a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,
e) * a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadóra,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) * a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre,
j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,
k) * a közúti közlekedési szabályok közül
ka) a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”),
kb) a biztonsági öv használatára,
kc) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
kd) a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”)
ke) a vasúti átjárón való áthaladásra,
kf) *
kg) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra
kh) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
l) * a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára,
m) * az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra,
n) * a (7)–(7a) bekezdésben meghatározott, valamint a 44. § (4) bekezdés szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló, hatósági intézkedésre,
o) * a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára,
p) * a közúti közlekedési ellenőrzés lefolytatására, annak során hozott hatósági intézkedésekre,
q) * a járművezető által végzett közúti szállítás kiküldetési előírásaira
vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
(1a) * Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés – az (1c) bekezdésben meghatározott kivételre is figyelemmel – az (1) bekezdés a)–d), f)–j), l), n) és q) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint rendkívül súlyos vagy nagyon súlyos fokúnak minősül.
(1b) * Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás.
(1c) * Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés k), m), o) és p) pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.
(2) * A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására – a (11) és (11c) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan – a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a közterület-felügyelet (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(2a) * A 20. § (1) bekezdés p) pontja szerinti bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására – a (11) és (11c) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan – a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság jogosult.
(2b) * A rendőrség, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság és a vámhatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.
(3) A (2) bekezdés szerinti bírságolási eljárásra az eljáró hatóság ellenőrző tevékenységét szabályozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) * Az (1) bekezdés a)–j), l), n)–q) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben – ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja – 13 000 forinttól 1 500 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 13 000 forinttól 390 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés). *
(4a) * A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k), m), p) vagy q) pontjában, vagy a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)–b) és q) pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a hatóság eljáró tagja a (4) bekezdés szerinti közigazgatási bírság összegével megegyező összegben közigazgatási bírságként helyszíni bírságot szabhat ki.
(4b) *
(4c) *
(4d) * A közigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlen adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(5) A bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.
(6) * A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott költséget az állam viseli. A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegét – az azt megállapító döntés véglegessé válásáig – az eljáró hatóság elkülönítetten kezeli.
(7) * Közúti forgalomban történő ellenőrzés esetén a járművet – a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élő állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával – az ellenőrző hatóság a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) * a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(7a) * Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy az (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az Ákr. biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.
(8) * A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni, és a jármű forgalmi engedélyét és hatósági jelzését – az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak a járművezető részére történő átadása mellett – a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt és hatósági jelzést – ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át – a kiállító hatósághoz kell megküldeni.
(9) * A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Unió hivatalos nyelvén, továbbá – a jármű honossága szerint – orosz, szerb, török vagy ukrán nyelven írásban tájékoztatni kell a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
(10) A jármű visszatartásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
(11) * Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a) belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén
aa) * a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
ab) * az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
ac) *
b) nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén
ba) a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság,
bb) *
bc) * az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás tekintetében és az (1) bekezdés h) pontja szerinti, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,
bd) * az (1) bekezdés q) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság,
c) * az üzemben tartó telephelyén, a fel-, át- és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés céljából üzemeltetett területen
ca) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
cb) * az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is,
d) * az (1) bekezdés e) pontja tekintetében – a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is – külön jogszabály alapján a vámhatóság is,
e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendőrség,
f) * az (1) bekezdés kg) pontja tekintetében a közterület-felügyelet is,
g) * az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Kormány rendeletében kijelölt, útdíjszolgáltatási tevékenységet ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: útdíjszolgáltatási gazdasági társaság),
h) * az (1) bekezdés n) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, az (1) bekezdés o) pontja tekintetében a közlekedési hatóság
jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c), d) és q) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bevonható. *
(11a) * Az (1) bekezdés k) pontja tekintetében ellenőrzésre jogosult a katonai rendészeti szolgálat is a Magyar Honvédség személyi állománya, valamint a honvédségi gépjárművek vonatkozásában. A katonai rendészeti szolgálat az általa feltárt szabályszegések esetén az ügy iratait megküldi a rendőrség részére.
(11b) * Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak ellenőrzését a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő (a továbbiakban: menetíró ellenőr) végzi.
(11c) * Az (1) bekezdés e) és n) pontja tekintetében – az (1) bekezdés e) pontja esetében a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltő- és ürítőjének, címzettjének telephelyén is – a Kormány rendeletében kijelölt hatóság jogosult a (11) bekezdésben meghatározott hatóságokkal együtt vagy önállóan ellenőrizni.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezéseknek a határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság vagy a rendőrség a közúti jármű belépését – a közlekedési hatóság haladéktalan értesítése mellett – megtagadhatja.
(13) Az e § szerinti, a közúti áru- és személyszállítást érintő ellenőrzések szakmai útmutatását és koordinációját – a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint – a közlekedési hatóság látja el.
(14) * Az (1) bekezdés k), m) és o) pontja szerinti rendelkezések, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.
(15) * Amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzemben tartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a (7)–(10) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.
(16) * Ha az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés d), h) vagy i) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, vagy a megindított közigazgatási eljárásban az üzembentartó személye még nem került megállapításra, úgy – tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére – a (7)–(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.
(17) * Az eljáró hatóság az (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott előírások megszegői által a jogsértés elkövetéséhez használt vagy arra alkalmas, megtévesztésre szolgáló eszközt – ide nem értve a járművet – elkobozza.
20/A. § * A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, ha az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: kezelői ellenőr) járhat el, aki megfelel a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésén.
(4) * A (2) és (3) bekezdés alapján megismert adatokat a közlekedési hatóság a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárás végleges befejezéséig kezeli.
20/B. § * (1) * Kezelői ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes.
(2) * Nem lehet kezelői ellenőr,
a) aki büntetett előéletű,
b) * akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166–168. §, 170. § (2)–(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316–324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)–(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
c) * akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370–376. §, 380. § és a 2020. december 31-éig hatályban volt Btk. 379. §), pénzmosás (Btk. 399. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)–(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) * Nem lehet kezelői ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.
(4) * A kezelői ellenőr köteles a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.
21. § * (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel
a) a megengedett legnagyobb sebességre,
b) a vasúti átjárón való áthaladásra,
c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
d) * a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére,
e) * a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,
f) * a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
g) a természet védelmére,
h) * a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra, *
i) * a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára
vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.
(2) * Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval (járműszerelvény esetében a vontatást végző jármű üzemben tartójával), illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben
a) * az (1) bekezdés a)–c) és e)–h) pontja szerinti esetben 13 000 forinttól 390 000 forintig, *
b) * az (1) bekezdés d) és i) pontja szerinti esetben 13 000 forinttól 1 500 000 forintig
terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.
(2a) * Ha a 20. § (1) bekezdés h), k), m) vagy o) pontjában foglalt szabályszegést elkövető kiléte a helyszíni intézkedés során, vagy a közigazgatási hatósági eljárásban ismertté válik, a (2) bekezdésben meghatározott bírság helyett az elkövetővel szemben a 20. § (4) bekezdése szerinti bírságot kell kiszabni.
(3) * A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának – az (1) bekezdés d), h) és i) pontja kivételével – kizárólag a külön jogszabályban meghatározott szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.
(3a) * A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés h) pontja esetén kizárólag az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvényben (a továbbiakban: ED törvény) meghatározott UD rendszer üzemeltetője által a bírság kiszabására jogosult hatóságnak átadott adatok alapján van helye.
(3b) * A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés d) és i) pontja esetén kizárólag az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője által felvételezett, 21/K. § (3) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott, a mérési adatok tekintetében hitelesített vagy kalibrált mérőeszközből származó, közvetlen adatkapcsolat útján átadott adatok, valamint a 21/K. § (3) bekezdés g)–h) pontja szerint a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján van helye.
(4) * A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó határozat tekintetében nem elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikusan aláírt vagy lebélyegzett döntésről a hatóság papíralapú kiadmányt a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel való rögzítésével is készíthet, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.
(4a) * Az (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.
(4b) * A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság – kivéve a közlekedési hatóság – által hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(4c) * Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
(5) * A Kormány – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy közigazgatási bírsággal sújtandó.
(6) * A (4) bekezdés szerint kijelölt hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.
(7) * Az (1) bekezdésben felsorolt ügycsoportba tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, valamint ezen jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.
21/A. § * (1) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.
(2) * Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy – azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt – olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
(3) * Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi.
(3a) * Az üzembentartó mentesül a 21. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az össztömeg túllépése miatt – kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha igazolja, hogy az arra jogosult a jármű össztömegéről jogszabályban meghatározott olyan jármű-tömegbizonylatot állított ki, amely alapján a jármű össztömege már a berakodás időpontjában meghaladta a megengedett össztömeget. Ebben az esetben a közigazgatási bírságot a jármű-tömegbizonylat kiállítójával szemben kell kiszabni.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) * a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) *
valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.
(5) *
21/B. § * (1) * Ha a 20. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontjára, kc) alpontján belül a fényjelző készülék piros fényjelzésére, kd) és kg)–kh) alpontjára vonatkozó szabályok megszegését a 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) átültető más európai uniós tagállamban (a továbbiakban e § alkalmazásában: más tagállam) bejegyzett gépjárművel követték el, a 20. § (11) bekezdés e)–f) pontjaiban meghatározott hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(2) * Ha a 21. § (1) bekezdés a) pontjába, c) pontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy e), f) és h) pontjába ütköző magatartást más tagállamban bejegyzett gépjárművel követték el, a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(3) A 20. § és a 21. § alkalmazása során a jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával, a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti állam valamely hivatalos nyelvén tájékoztatni kell az üzembentartót az elkövetett szabályszegésről, az érintett gépjármű adatairól, a szabályszegés miatt megállapított pénzbírság összegéről, a befizetési határidőről, az e törvény szerinti kimentési okokról és azok igazolásának módjáról és határidejéről, az eljáró hatóság megnevezéséről és címéről, valamint a jogorvoslat lehetőségéről vagy annak hiányáról.
21/C. § * (1) * A központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartás (a továbbiakban: közigazgatási bírságnyilvántartás) célja a 20. §-ban meghatározott szabályszegések elkövetése alapján eljárás alá vont természetes személyre, jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: szabályszegőre), a szabályszegésre, továbbá a kiszabott bírság megfizetésére vonatkozó adatok nyilvántartása, a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi használatára vonatkozó egyes előírások hatékony ellenőrzésének biztosítása, a közigazgatási eljárás gyors és pontos lefolytatása, a végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása.
(2) A közigazgatási bírságnyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat a közlekedési hatóság látja el.
21/D. § * (1) * A közigazgatási bírságnyilvántartás tartalmazza
a) a nyilvántartott természetes személy természetes személyazonosító adatait (családi nevét és utónevét, születési családi nevét és utónevét, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét), állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, előző családi és utónevét,
b) a nyilvántartott jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhely és telephely címét, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási számát,
c) az eljáró hatóság döntése vagy a bíróság jogerős határozata szerint
ca) a szabályszegés megnevezését,
cb) a szabályszegés elkövetésének helyét, idejét,
d) a bírságot kiszabó hatóság megnevezését, a kiszabott bírság megnevezését és mértékét,
e) az alkalmazott intézkedést és annak mértékét,
f) a kiszabott bírság megfizetése, vagy a megállapított bírság, illetve pénzkövetelés biztosítás letétbe helyezése esetén annak tényét és időpontját, továbbá az azt átvevő szerv megnevezését,
g) * a bírság meg nem fizetése esetén, a végrehajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
h) a bírság mértékének csökkentése esetén, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,
i) a szabályszegésben érintett jármű rendszámát,
j) a 25/B. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a közúti ellenőrzés során felvett
ja) a járművezető a) pontban meghatározott adatait,
jb) az ellenőrzést végző hatóság megnevezését,
jc) az ellenőrzés helyét, idejét,
jd) az ellenőrzésben érintett jármű rendszámát,
je) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt birtokba adása időpontját,
jf) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt használati jogosultság időtartamát.
(1a) * A közigazgatási bírságnyilvántartás az (1) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a j) pont ja) alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A közigazgatási bírságnyilvántartás részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az eljáró hatóság, illetve a bíróság jogszabályban meghatározott formában és módon közli.
21/E. § * (1) * A nyilvántartó szerv a közigazgatási bírságnyilvántartásba felvett adatokat
a) a bírság megfizetését, vagy a bírságfizetési kötelezettség megszűnését, és
b) a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat az ellenőrzést
követő hat hónapig kezeli.
(2) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő eltelt.
21/F. § * (1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából adatok átvételére jogosult
a) a 20. § (11) bekezdésében, valamint a 21. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrző hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyeket érintően,
b) a rendőrség,
c) * az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,
d) a bíróság.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a közigazgatási bírságnyilvántartásból adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít a közigazgatási bírságnyilvántartás adatainak megismerésére.
21/G. § * (1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból kérelemre teljesíthető adatszolgáltatás. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.
(2) Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha
a) az jogszabályba ütközik,
b) a kérelem nem a jogosulttól származik,
c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.
(3) A nyilvántartó szerv a jogosultak részére az adatigénylés iránti kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.
(4) *
(5) *
21/H. § * Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyész tekinthet be.
21/I. § * A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
21/J. § * (1) A közigazgatási bírságnyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartó szerv vezeti.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a) a szabályszegő adatait,
b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
c) az adattovábbítás időpontját,
d) az adattovábbítás célját és jogalapját, valamint
e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
(4) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.
(5) * Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.
(6) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül
a) * a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
b) * büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató szerv,
c) az adattovábbításban érintett szabálysértési hatóság vezetője,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(7) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
21/K. § * (1) * A közlekedési hatóság
a) * az alábbi célok érdekében működteti a Nemzeti Tengely súlymérő Rendszert:
aa) a közúti közlekedés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztásra, ideértve az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési tevékenységet is,
ab) a 20. § (1) bekezdésében, továbbá a 21. § (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott felelősség megállapítására, valamint
ac) a jogszabályban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet nélkül közlekedő gépjárművek forgalomból – amennyiben az Ákr. 40. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, automatikus döntéshozatali eljárás keretében – történő kivonásának automatikus kezdeményezésére;
b) az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatást teljesít.
(1a) * Az (1) bekezdésben meghatározott Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredményét befolyásolni, így különösen a mérőberendezést e célból kikerülni tilos.
(2) * Az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában közreműködik, amelynek során jogosult az ellenőrzési rendszerei által észlelt járművek össztömegére és tengelyterhelésére, a jármű tengelyeinek számára, a tengelyek közötti távolságára és sebességére vonatkozó adatokat rögzíteni és azokat a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére közvetlen adatkapcsolat útján az érintett járműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételekkel, valamint a jármű rendszámára, honosságára vonatkozó adatokkal kiegészítve, az észlelés helyének és időpontjának megjelölésével átadni.
(2a) * A közreműködő felelős azért, hogy az átadott adatok joghatással járó mérés eredményeként előállított, hatósági eljárás lefolytatását megalapozó, bizonyító erővel bíró adatok legyenek. Az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és a hatóság közötti, a Nemzeti Tengelysúlymérő rendszer keretében végmenő, zárt, közvetlen adatkapcsolaton keresztül történő adatátadás az e § szerinti eljárás tekintetében kötelező erejű okirati bizonyítéknak tekintendő.
(3) * A közlekedési hatóság a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a jármű honossága, rendszáma,
b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d) az úthasználat helye és ideje,
e) a jármű áthaladási sebessége,
f) a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek,
g) a 21. § (6) bekezdése alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,
h) a (4) bekezdés alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,
i) a (5) bekezdés alapján a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok.
(3a) * A közút – 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott – kezelője a közútkezelői hozzájárulás tekintetében érintett járműkategóriában egyedi adatlekérdezés útján jogosult a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer alábbi adatainak átvételére:
a) a jármű honossága, rendszáma,
b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d) az úthasználat helye és ideje,
e) a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek.
(4) * A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében az (1) bekezdés a) pont szerinti feladatai körében az ellenőrzésre való kiválasztáshoz, közvetlen adathozzáféréssel átveheti
a) a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű
aa) műszaki adatait,
ab) a jármű üzembentartójának azonosító adatait,
ac) a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,
b) kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,
c) a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,
d) a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,
e) az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és taxis személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek és igazolványok adatait,
f) a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt adatokat,
g) a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat
h) a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,
i) a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó adatokat.
(5) * A közlekedési hatóság a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatai körében a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átveheti
a) a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű
aa) műszaki adatait,
ab) a jármű üzembentartójának azonosító adatait,
ac) a jármű forgalmi engedélyének érvényességére vonatkozó adatot,
b) kötvénynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét,
c) a jármű közúti jármű előéleti nyilvántartásban kezelt műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatait,
d) a központi közigazgatási közlekedési bírság és ellenőrzési nyilvántartásban kezelt adatokat,
e) az autóbuszos személyszállítási, árufuvarozási, személygépkocsis személyszállítási és, taxis személyszállítási tevékenységgel összefüggésben a közlekedési hatóság által kezelt engedélyek adatait,
f) a tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartásban (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) kezelt adatokat,
g) kétoldalú egyezmény alapján a közlekedési hatóság által külföldi hatóságoknak átadott, magyarországi belépésre jogosító árufuvarozási engedélyekbe bejegyzett, illetve a felhasználásukra vonatkozó adatokat,
h) a közlekedési hatóság által kezelt szaktanfolyami vizsga eredmények adatait,
i) a közlekedési hatóság által a közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatban kezelt adatokat,
j) * engedély-nyilvántartásból az ellenőrzött járművezető
ja) egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait,
jb) vezetői engedélyének típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vagy bevonására (leadására, elvételére, visszaadására) vonatkozó adatokat,
jc) vezetői engedélyének elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására és megkerülésére vonatkozó adatokat,
jd) vezetői engedélyének hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat,
je) vezetési jogosultsága megszerzésének és engedély-nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjára és a megszerzett kategóriákra vonatkozó adatokat, valamint
jf) gépjármű-vezetői képesítési igazolványának sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára, érvényességi idejére, kiállító országára, valamint az azon szereplő vezetői engedély számára, típusára, kiállító országára vonatkozó adatokat, továbbá a 95-ös harmonizált uniós kódot és annak érvényességi idejét,
k) közlekedési hatóság által kezelt, a magyar állampolgárságú járművezetővel, szolgáltatóval szemben külföldi tagállamban alkalmazott szankciók adatait,
l) a közútkezelő által kezelt közútkezelői hozzájárulásokban szereplő, illetve az általa végzett közúti ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett adatokat,
m) a közútkezelői hozzájárulás beszerzése alóli mentességre vonatkozó adatokat,
n) a műszaki eltérési engedélyek adatait,
o) a nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedésének korlátozása alóli mentességre vonatkozó adatokat.
(6) * Ha a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok alapján szabályszegés gyanúja vélelmezhető, továbbá ha a kockázatértékelés eredménye azt indokolttá teszi, a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer a (3) bekezdés a)–f) és h) pontjaiban szereplő adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében átadja a közúti ellenőröknek.
(7) * A 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)–h) pontja, a (11a)–(11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a (3) bekezdés szerinti adatok közül az ellenőrzéshez és bírságoláshoz szükséges adatokat jogosultak kezelni.
(8) * A (3) bekezdés szerint kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni
a) * a bíróság, a közigazgatási bírsággal kapcsolatos közigazgatási per lefolytatása céljából,
b) az ügyészség, az ügyész közigazgatási eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok ellátása érdekében,
c) * a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság büntetőeljárás lefolytatása érdekében,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében,
e) a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős szerv az elemző-értékelő tevékenysége céljából,
f) a terrorizmust elhárító szerv.
(9) * A (3) bekezdés szerinti adatokat a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerből
a) ha bírság kiszabására nem került sor – a (10) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az úthasználat időpontjától számított,
b) bírság kiszabása esetén az eljárás végleges befejezésétől számított,
a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.
(10) * A (3) bekezdés szerinti adatokat abban az esetben, ha jogsértés megállapítására nem kerül sor, a (2) bekezdésben meghatározott adatátadástól számított 30 napon belül törölni kell.
(11) * A közlekedési hatóság jogosult a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű rendszámát a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, valamint a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig megőrizni, ha helyszíni ellenőrzésre nem került sor, illetve a jármű üzembentartó személyének automatizált lekérdezés útján történő megállapítására nincsen mód.
(12) * Ha a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében kezelt adatok alapján a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya vélelmezhető és a (6) bekezdés szerinti intézkedés nem történt, a közlekedési hatóság a jármű rendszámát, a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 15 napig tárolja.
(13) * Ha a (12) bekezdésben meghatározott határidő 15. napján a kötvénynyilvántartás adataival történő ismételt összevetés eredményként a gépjármű kötelező gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének hiánya állapítható meg és a gépjármű üzembentartójában változás nem történt, a közlekedési hatóság a jogsértés elkövetésének helyét és idejét, a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, továbbá az ellenőrzés képi felvételeit elektronikus úton megküldi a gépjármű üzembentartójának lakcíme (székhelye) szerinti közlekedési igazgatási hatóságnak.
21/L. § * (1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban végzett ellenőrzése során jogsértést nem tár fel, és az ügyfél nem kéri, nem készít jegyzőkönyvet.
(2) A közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az eljáró hatóság jogosult eljárása dokumentálására az eljárás alá vont járműről képfelvételt készíteni, valamint a jármű honosságát, rendszámát és az ellenőrzés időpontját rögzíteni.
(3) Amennyiben a 20. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti.
(4) * Amennyiben az eljáró hatóság ellenőrzése során
a) az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig,
b) a 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott időtartamig,
az eljáró hatóság a járművet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi engedélyt, valamint a járművezető vezetői engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény átadása mellett elveheti, továbbá a b) pontban meghatározott esetben az Ákr. 107. §-a szerinti zárlatot rendelhet el. A visszatartásra a 20. § (8)–(10) bekezdését alkalmazni kell.
21/M. § * (1) A közlekedési hatóság a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti előírásokkal kapcsolatos kockázati profiljának meghatározása és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzése érdekében a miniszter rendeletében meghatározottak szerint kockázatértékelő rendszert működtet.
(2) A kockázatértékelő rendszerben a közlekedési hatóság
a) a járművezetők vezetési és pihenőidejével, valamint a menetíró készülékekkel,
b) a haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságával, továbbá
c) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében felsorolt jogsértésekkel
kapcsolatos hatósági ellenőrzések eredménye és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján a miniszter rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint összeállítja a vállalkozás kockázati profilját, amelyet a vállalkozások és az általuk üzemben tartott haszongépjárművek közúti és telephelyi ellenőrzésre kiválasztása során figyelembe vesz.
(3) A közlekedési hatóság a kockázatértékelési rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a) a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó vállalkozás azonosításához szükséges adatok,
b) a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,
c) a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy önkéntes vizsgálat),
d) * a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M1, M2, M3, N1, N2, N3, O1, O2, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,
e) a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:
ea) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
eb) a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3–4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
ec) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
f) a vállalkozásnak a fenti adatok alapján előállított kockázati besorolása.
(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig, de legfeljebb a közúti fuvarozási tevékenység megszüntetéséig kezelheti.
(5) A kockázatértékelő rendszerből igényelheti
a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat,
b) a közlekedési hatóságok, valamint a 20. § (11) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja, c)–h) pontja, a (11a) és a (11b) bekezdése szerinti, a közúti járművek közlekedésének ellenőrzésére jogosult szervezetek az e törvényben megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat,
c) a vállalkozás a kockázati profiljával kapcsolatban kezelt adatokat.
21/N. § * (1) A 20. és 21. § alapján folytatott közigazgatási hatósági eljárásban, ha az ügyfélnek a végleges határozattal lezárt ügyben a határozat véglegessé válását követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az elbírálása esetén a kérelmezőre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
(2) Az eljáró hatóság az újrafelvételi kérelmet visszautasítja, ha
a) az a végleges határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,
b) az ügyben közigazgatási per van folyamatban, vagy a közigazgatási per során a bíróság határozatot hozott,
c) a határozat véglegessé válásától számítva három év eltelt.
(3) Az újrafelvételi kérelmet az bírálja el, aki az elsőfokú döntést hozta vagy arra jogosult volna.
(4) Az újrafelvételi eljárásban a kérelem elbírálója a végleges határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a végleges döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.
21/O. § * A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.
22. § * (1) * Belföldi üzemben tartás céljából olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján típusbizonyítványt, valamint a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával általános forgalomba helyezési engedélyt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.
(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.
(3) Jármű egyedi előállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye szükséges.
(3a) * A muzeális minősítő szervezet által kiadott, a járművek muzeális minősítését tanúsító érvényes muzeális jármű-igazolással rendelkező jármű – ide nem értve a közlekedési hatóság által kiadott összeépítési engedély alapján összeépített járművet – a magyarországi első forgalomba helyezési eljárásában mentesül a közlekedési hatóság által kiadott egyedi forgalomba helyezési engedély meglétének kötelezettsége alól.
(4) A közlekedési hatóság az engedélyezett járműtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló műszaki egységek típus-meghatározó műszaki adatairól nyilvántartást vezet.
(5) * Az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre a közlekedési hatóság
a) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) * a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet
szerinti műszaki szolgálatot jelöl ki.
22/A. § * (1) * A külön jogszabályban meghatározott, a közúti járművekkel, jármű-alkatrészekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos
a) típusjóváhagyás kiadásának hatósági eljárása vagy a jármű gyártója által kezdeményezett visszahívása során hamis nyilatkozatot tevő,
b) típus-jóváhagyási, illetve üzemelési határérték vizsgálati eredményt meghamisító,
c) típusjóváhagyás visszavonását vagy gyártói visszahívást eredményező adatokat vagy műszaki előírásokat visszatartó,
d) hatástalanító berendezés alkalmazási tilalmat megszegő és
e) információhoz való hozzáférés biztosítási kötelezettségét nem teljesítő
gyártóval szemben 130 000 forinttól 1 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.
(2) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történhet.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések megtartását a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(4) * Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő ügycsoportba tartozó közigazgatási szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.
(5) * A közlekedési hatóság a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a jóváhagyási jel használatát megtiltja, és az engedélyt visszavonja.
22/B. § * (1) A közlekedési hatóság a 44. § (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési jogosultság igazolása érdekében a közlekedési hatósági közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet (a továbbiakban: közúti ellenőri névjegyzék). A közúti ellenőri névjegyzék tartalmazza a közúti ellenőr
a) azonosítóját,
b) nevét,
c) születési helyét és idejét,
d) anyja nevét,
e) igazolványképét,
f) igazolványának számát.
(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a közúti ellenőr a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.
(3) A közúti ellenőri névjegyzék az (1) bekezdés a), b) és f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a közúti ellenőr ellenőrzési jogosultságának megszűnésének évét követő ötödik naptári év végéig kezeli.
22/C. § * A közlekedési hatóság látja el
a) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
b) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint
c) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben
meghatározott piacfelügyeleti feladatokat.
23. § (1) * Jármű – a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően – abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos igazolja a tulajdonjog megszerzését, a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adót megfizették és a járműre gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.
(2) * A jármű forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos járműnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg.
(3) * A hatósági engedély és jelzés kiadása előtt a közlekedési hatóság vizsgálaton (a továbbiakban: forgalomba helyezés előtti vizsgálat) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak vagy – ha a hatóság típusbizonyítvány kiadásától eltekintett – a 22. § (2) bekezdésében említett követelményeknek. *
(4) * A közlekedési hatóság a típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén eltekinthet. E járművek forgalomba helyezéséhez szükséges adatszolgáltatást a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó a közlekedési hatóság által rendelkezésükre bocsátott elektronikus csatornán keresztül teljesíti. A közlekedési hatóság a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó ezen tevékenységét ellenőrzi.
(4a) * A (4) bekezdés szerinti eljárásokban a járműforgalmazó a közlekedési hatóság által kiadott engedély alapján a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint, tanúsítóként a tényállás tisztázásában közreműködik.
(4b) * A közlekedési hatóság a (4a) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt 130 000 forinttól 1 300 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a járműforgalmazó tevékenységét – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben – felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a járműforgalmazót a tevékenység végzésétől eltilthatja. *
(5) * Egyedileg előállított (összeépített) vagy átalakított jármű esetén a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a jármű megfelel-e az előzetes engedélyben foglaltaknak. Előzetes engedély nélkül előállított vagy átalakított járműre hatósági engedély és jelzés nem adható.
(6) * A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 60 napon belül köteles kezdeményezni.
(7) * Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalomba helyezése előtt a közlekedési hatóság – a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálat mellőzésével – a járművet azonosítja, és eredeti okmányai, valamint a származási ország hatósági nyilvántartásai alapján állapítja meg a jármű nyilvántartásba veendő műszaki adatait.
23/A. § * (1) A közlekedési hatóság a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti járművek forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra jellemző adatokról közúti jármű előéleti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az adott közúti jármű
a) forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata alapján megállapított,
b) közlekedésbiztonsági jellemzőit érintő javításával kapcsolatos,
c) a kötelező felelősség biztosítása alapján e törvény rendelkezései szerint keletkezett,
d) futásteljesítményével összefüggő, és
e) a hatósági engedélyben feltüntetett járműazonosító
adatokat.
(2) A közútijármű-előéleti nyilvántartás adatai az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhetők.
(3) A nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
(4) * Az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül, díjmentesen a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott informatikai platformon keresztül elektronikus úton is lekérdezhető rendszám szerint:
a) a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálatainak dátuma, a vizsgálóállomás megnevezése, címe;
b) a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálata során megállapított műszaki, környezetszennyezési adatok közül:
ba) a jármű különleges rendszámtáblára való jogosultságának ténye,
bb) a jármű EK típusjóváhagyásának száma, ha rendelkezik ilyennel,
bc) a jármű hazai forgalomba helyezési engedélyének száma,
bd) a jármű megengedett össztömege;
c) a műszaki vizsgálatok során megállapított futásteljesítménnyel összefüggő adatok, a kilométeróra-állás és annak rögzítési időpontja alapján a jármű átlagos, átlag alatti, átlag feletti minősítése.
24. § * (1) * Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott biztosítási kötelezettségének eleget tegyen.
(2) A járművek megfelelőségét időszakos vizsgálaton a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(3)–(5) *
(6) * Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, az időszakos vizsgálatot végző közlekedési hatóság a jármű forgalomban tartását megtiltja és erről informatikai rendszere útján – gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén – a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti.
(7) * A 24/A. § (2) bekezdésében említett vizsgáló állomást a miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.
(8) * A közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálaton bemutatott jármű vizsgálatát és a vizsgálati eredmények rögzítését követően, a vizsgálati eredmények valódisága ellenőrzésének idejére, de legfeljebb két óra időtartamra, a jármű vizsgáló állomáson történő visszatartását rendelheti el.
(9) * A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzéséért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjnak a Kormány rendeletében meghatározott hányadát a közúti közlekedés biztonsága érdekében végzett állami feladatok teljesítésére kell felhasználni.
(10) * A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat keretében elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálatért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjnak a miniszter rendeletében környezetvédelmi hozzájárulásként meghatározott hányadát a közlekedési környezetvédelem érdekében végzett állami feladatok teljesítésére kell felhasználni.
(11) * A közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló – a miniszter feladatkörébe tartozó – kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására a miniszter e feladatok ellátására alapított szervezetet jelöl ki. A kijelölt szervezet számára – a (9) és (10) bekezdésekben meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére – a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.
24/A. § * (1) A típusvizsgálat során – a Kormány rendeletében meghatározott esetben – a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) működik közre a tényállás tisztázásában.
(2) * A jármű honosítási eljárása, forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata, valamint az ennek keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat során – a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek esetén – a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: vizsgáló állomás) működik közre a tényállás tisztázásában.
(2a) * A közúti közlekedési szolgáltatást nem végző személygépkocsik (M1 járműkategória), a különleges felépítménnyel nem rendelkező kistehergépkocsik (N1 járműkategória), valamint egyes pótkocsik (O1 és O2 járműkategória) időszakos vizsgálata kizárólag – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a miniszter által rendeletben meghatározott díj ellenében, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel – vizsgáló állomás közreműködésével végezhető el.
(3) A típusvizsgálóra és a vizsgáló állomásra vonatkozó követelményeket, valamint a tanúsítási tevékenységükre vonatkozó szabályokat a miniszter, a típusvizsgáló és vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) * A közlekedési hatóság a vizsgálóállomás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője, képviselője büntetett előéletű.
(5) A vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.
(5a) * A vizsgáló állomás által a közúti járművek időszakos vizsgálatával és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a közlekedési hatóság a vizsgáló állomással szemben 130 000 forinttól 1 300 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(6) * A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság kormánytisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(6a) * A (6) bekezdésben foglaltakon túl, nem engedélyezhető, nem végezhető a műszaki vizsgabiztosi tevékenység annak, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet), vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(7) * A közlekedési hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben a műszaki vizsgabiztos engedélyét felfüggeszti, vagy visszavonja és a nyilvántartásból törli.
(8) * Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (5a) bekezdésben szereplő jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.
(9) * A vizsgálóállomás vezető tisztségviselője, képviselője a büntetlen előéletet, illetve a műszaki vizsgabiztos azt a tényt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
24/B. § * A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – ha az általuk üzemeltetett jármű (a továbbiakban: szolgálati jármű) forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálatát a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vizsgáló állomásán végzik – mentesülnek a szolgálati járműveik forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálatával, valamint hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásával kapcsolatos hatósági eljárások díjainak megfizetése alól.
25. § * E törvénynek
a) a hatósági engedélyre, jelzésre, nyilvántartásba vételre és a hatósági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései a kerékpárokra, az állati erővel vont járművekre, a kézikocsikra és a lassú járművek külön jogszabályban meghatározott egyes fajtáira,
b) a hatósági engedélyre, a hatósági jelzésre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezései a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra,
c) az időszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,
d) a típusvizsgálatra és típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, előállított (összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra, illetőleg a forgalomba helyezés előtti vizsgálatra vonatkozó rendelkezései az egyéb, két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra
nem terjednek ki.
25/A. § * (1) A közúti forgalomban
a) a gépkocsi,
b) a motorkerékpár (ideértve a négykerekű motorkerékpárt is),
c) a mezőgazdasági vontató,
d) a négykerekű segédmotoros kerékpár,
e) a pótkocsi,
f) a lassú jármű
– a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett – a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármű magyar hatóság által kiállított hatósági engedélyét a belföldi forgalomban a vezetőnek nem kötelező magánál tartania.
25/B. § * (1) * A közúti forgalomban a 25/A. § a) és b) pontjában meghatározott gépjármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben:
a) az üzemben tartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy
b) vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha
a) * az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi,
b) a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte,
c) * a jármű a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bérelt tehergépjármű.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása során forgalomba helyezés kezdeményezésének minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is.
(4) * Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető
a) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,
b) * a járművet – hat hónapon belül összességében – 60 nap időtartamot meg nem haladóan használja Magyarország területén és a használathoz az üzemben tartó a jármű birtokba adása időpontjának, továbbá a használati jogosultság időtartamának megjelölését is tartalmazó okiratba foglalt nyilatkozatával hozzájárult, vagy
c) a belföldön használt járművet a külföldi üzemben tartójától rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra,
d) * a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott gépjárműflotta-üzemeltető külföldi rendszámú gépjárművét vezeti, amennyiben a regisztrációs adóról szóló törvény alapján a gépjárműre a regisztrációs adót megfizették.
(4a) * Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a következő feltételek fennállásának ideje alatt és az azt követő 60 napig, ha a járművezető vagy az üzemben tartó
a) magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve
b) az Európai Unió intézményeinél – vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja – tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban – a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén – élő közeli hozzátartozója.
(4b) * A (4a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása a kiküldő szerv által kiállított, illetve az Európai Unió intézményével vagy a nemzetközi szervezettel való kapcsolatot igazoló – eredeti nyelven kiállított – közokirattal igazolható.
(5) * A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.
(6) Az ellenőrző hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak megsértéséről a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is.
(7) * Az ellenőrző hatóság a külföldi rendszámmal ellátott gépjármű közúti ellenőrzése során a közigazgatási bírságnyilvántartásban rögzíti a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha a jármű használata a (4) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján történik.
26. § A járműállomány zavartalan üzemeltetése érdekében hazai gyártású járműveknél a gyártó, importból származó járműveknél az importáló feladata
a) a járművek alkatrészekkel, felszerelésekkel és tartozékokkal való ellátása,
b) a vevőszolgálati javítóhálózat megszervezése,
c) a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása,
d) a szakemberek részére típusismereti képzés és továbbképzés,
e) * a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben meghatározott, a gyártókra vonatkozó kötelezettségek teljesítése.
27. § * (1) A járműjavítási és karbantartási, valamint a bontási tevékenység (a továbbiakban együtt: járműfenntartó tevékenység) végzésének feltételeit, a javításhoz, karbantartáshoz, illetve a bontáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket a miniszter rendelete határozza meg.
(2) Aki járműfenntartó tevékenységet kíván folytatni, köteles e szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni.
(3) A (2) bekezdést a szolgáltatásnak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő ellátására is alkalmazni kell.
(4) * A hulladékká vált jármű bontását a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott veszélyes hulladékkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkező járműfenntartó (a továbbiakban: regisztrált bontó-hulladékkezelő) végezheti. A (2) bekezdés szerinti bejelentést a veszélyes hulladékkezelési tevékenység engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg a hulladékgazdálkodási hatóságnál is meg lehet tenni, amely a bejelentést haladéktalanul továbbítja a közlekedési hatósághoz.
(5) * A hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hulladékká vált jármű bontásához a jármű tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelő – a közlekedési hatóság engedélye alapján – a bontási engedély kiadását megelőző vizsgálatban közreműködik. A jármű forgalomból történő végleges kivonását csak a bontási engedély véglegessé válását követően lehet elvégezni.
(5a) * Az (5) bekezdés szerinti engedély adattartalmát a közlekedési hatóság elektronikus adatkapcsolaton keresztül küldi meg a közlekedési nyilvántartó szerv részére.
(6) A járműfenntartó tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.
27/A. § * (1) A menetíró készülék
a) beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek,
b) beépítését, vizsgálatát, javítását végző járműfenntartó szervezetek,
c) gyártását végző szervezetek, valamint
d) beépítését végző jármű-gyártók
tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezi és rendszeresen ellenőrzi az engedély kiadására vonatkozó szakmai feltételek teljesítését. A menetíró készülék kezeléséhez kapcsolódó eljárások ellenőrzését két évente kell elvégezni. Az ellenőrzések előzetes bejelentés nélkül is elvégezhetőek.
(2) A tachográfokra vonatkozó uniós rendelet követelménye alapján az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberekkel és járműfenntartó szervezetekkel szemben támasztott részletes feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenség megelőzése érdekében a közlekedési hatóság rendszeres, átfogó ellenőrzéseket végez, melynek szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek részére kiadott engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, amennyiben nem tesznek eleget az engedély kiadására a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben, valamint e törvényben és ennek végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott követelményeknek.
(4a) * A közlekedési hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben a menetíró szerelőműhelyt a tevékenység abbahagyására kötelezi, a műhelyengedélyt visszavonja.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott járműfenntartó szervezetekről, az általuk végzett tevékenységről a közlekedési hatóság nyilvántartást vezet.
(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek jegyzékét, a rájuk vonatkozó adatokat és a részükre kiadott tachográf kártyák jegyzékét a közlekedési hatóság évente az Európai Bizottság részére megküldi.
27/B. § * (1) A menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek képzését, továbbképzését szaktanfolyam keretében a közlekedési hatóság engedélye alapján, a tachográf gyártó hazai képviseleti jogosultságával rendelkező szervezet végezheti. A szaktanfolyami képzésre és továbbképzésre a 18. § közúti járművezető képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közlekedési hatóság a menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására vonatkozó tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkező szakemberekről névjegyzéket vezet. A névjegyzék – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a következő adatokat:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja, valamint
g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(3) A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés c)–g) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A névjegyzék adatai közül az engedéllyel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, valamint a kiadás dátuma nyilvánosak.
(5) A menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására jogosult szakember a névjegyzékbe vétele érdekében kérelmében a (2) bekezdés a)–d) pontjában szereplő adatokat nyújtja be.
(6) A közlekedési hatóság a 27/A. § (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonja és a szakembert a névjegyzékből törli, ha
a) az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,
b) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
c) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
d) a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.
(7) A (6) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való törlés legfeljebb 2 éves időtartamig történhet.
28. § * (1) * A járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálat keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel ellenőrzi.
(2) *
(3) A gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának széles körű ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak környezetvédelmi szempontból kedvező irányú befolyásolása érdekében a közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy járműsorozatban történő behozatal keretében megvalósuló forgalomba helyezés előtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért tüzelőanyag fogyasztását és szén-dioxid kibocsátását.
(4) A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelőanyag fogyasztási és szén-dioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket – az időközben megjelenő gépjárműtípusok esetében – térítés ellenében rendelkezésre bocsátja.
28/A. § * (1) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományának tagjaira (a továbbiakban: külföldi állomány), valamint azoknak a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott hozzátartozójára az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A külföldi állomány tagja, valamint az (1) bekezdés szerinti hozzátartozója a saját tulajdonában lévő, és a saját részére, vagy hozzátartozója személyes használatára – szolgálati célú tartózkodása idejére ideiglenesen – behozott gépjárművét (a továbbiakban: külföldi állomány gépjárműve) külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel is használhatja Magyarország területén.
(3) Ahol e törvény vagy a közúti közlekedési igazgatásról szóló jogszabály lakóhelyet, lakcímet vagy tartózkodási helyet említ, ott a külföldi állomány tekintetében az igazolt elhelyezési helyet is érteni kell.
(4) *
28/B. § * (1) A közúti forgalomban a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készülékkel felszerelt jármű jogszabályban meghatározott feltételekkel vehet részt.
(2) A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának engedélyezésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.
29. § * (1) * Az országos közutak építtetője – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős gazdasági társaság vagy szerv (a továbbiakban: közútfejlesztési gazdasági társaság). A Kormány közútfejlesztési gazdasági társaságként
a) állami tulajdonban álló gazdasági társaságot,
b) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti vagyonkezelői jog jogosultját,
c) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultját, vagy
d) költségvetési szervet jelöl ki. Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével építtetőnek minősül a miniszter rendelete alapján – önkormányzati tulajdonú helyi közút esetében az érintett önkormányzat egyetértése esetén –, valamint jogszabály szerinti felújítási, karbantartási és fejlesztési feladatok ellátása tekintetében. A közút kezelője a feladatok finanszírozására a forrást biztosító szervezettel szerződést köt. A vízi létesítmény építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, valamint fejlesztés tekintetében is – ha rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával – építtetőnek minősül.
(1a) * Az építtető – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az állam javára és nevében jár el.
(1b) * Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül – ha törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a közútfejlesztési gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül *
a) az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen a magyar állam javára megszerzett földrészlet;
b) – ha a közútfejlesztési gazdasági társaság vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el – a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen az állam tulajdonába megszerzett földrészlet.
(1c) * A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építtető gondoskodik. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által kiadott határozatot, annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az (1b) és (1c) bekezdés szerinti ingatlan vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(1d) * Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság a helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, az építtető vagy megbízottja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint az ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett beléphet, a beruházás megvalósításához szükséges munkákat elvégezheti. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója ezen munkák végzését tűrni köteles, azok végzését nem akadályozhatja.
(1e) * Az építtető által az állam részére megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen az állam javára megszerzett földrészlet, és az országos vagy helyi közutakkal kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett ingatlanok, egyéb eszközök e törvény erejénél fogva az építtető vagyonkezelésébe és az építtető és a tulajdonosi joggyakorló között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek. Az országos vagy helyi közutak végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezése napján az építtető vagyonkezelői joga e törvény erejénél fogva megszűnik az építtető által az állam javára megvásárolt, kisajátított, létrehozott vagy megszerzett ingatlanok, valamint egyéb eszközök tekintetében. *
(1f) * A közútfejlesztési gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül a megvalósítást megelőzően állami tulajdonban álló ingatlan, vagy a beruházással érintett területrésze, az ingatlanon, vagy annak egy részén más szerv javára fennálló vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés módosítását vagy megszüntetését, illetve ezen jogok ingatlan-nyilvántartásból vagy földhasználati nyilvántartásból történő törlését követően. A vagyonkezelői jog bejegyeztetésére az (1c) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(2) * Az építtető – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljeskörűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.
(2a) * Megkezdettnek kell tekinteni az építési előkészítési munkákat, ha az építtető a műszaki tervek (így az engedélyezési terv, a kiviteli terv, vagy ezek együttese) elkészítését vagy elkészíttetését megkezdte.
(3) * A közútfejlesztési gazdasági társaság – az elkészült utak végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezése után – a felhasznált forrásokkal és a létrehozott vagy megszerzett eszközökkel elszámol a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett országos közút és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek a végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, könyv szerinti értéken – az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett – a 32/A. § (8) bekezdésében, valamint 32/B. §-ban foglaltak kivételével a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.
(3a) * Az út létesítése során az építtető által a magyar állam részére megszerzett és az építtető vagyonkezelésében álló, útnak nem minősülő egyéb ingatlanon az építtető vagyonkezelői joga – a forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva – megszűnik. Az építtető vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni.
(3b) * Az út forgalomba helyezésekor az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában már megindított, de le nem zárt ügyletkötésekben vagy eljárásokban az építtető köteles eljárni azzal, hogy a magyar állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg az érintett ingatlan ingyenesen, könyv szerinti értéken a 32. § (6) bekezdésében megjelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül.
(3c) * Az út ideiglenes forgalomba helyezése és végleges forgalomba helyezése közötti időszakban az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlantulajdonszerzés tárgyában az építtető által megindított ügyletkötések vagy eljárások esetén a magyar állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg az érintett ingatlan ingyenesen, könyv szerinti értéken a 32. § (6) bekezdésében megjelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül.
(3d) * A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a létrehozott beruházás a kapcsolódó közúti beruházás forgalomba helyezésének napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, könyv szerinti értéken az illetékes vagyonkezelő vagyonkezelésébe és a tulajdonosi joggyakorlóval fennálló, hatályos vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül, amely vagyonkezelő köteles a tulajdonosi joggyakorlónál a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az építtető az ideiglenes és a végleges forgalomba helyezés közötti időszakban végez más vagyonkezelésében álló állami ingatlanon értéknövelő beruházást, felújítást.
(3e) * A közútfejlesztési gazdasági társaság a vagyonkezelői jogának (3)–(3c) bekezdés szerinti megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
(3f) * A (3d) bekezdés szerinti értéknövelő beruházásnak az építtető és a vagyonkezelő közötti elszámolására a (3e) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) *
(4a) * Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság helyi közút építése során lát el építtetői feladatot a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közút, és az azon létrehozott, vagy megszerzett és azzal egybeépített eszközök az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre. A közútfejlesztési gazdasági társaság az e bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a helyi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni. A közútfejlesztési gazdasági társaság a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az e bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett helyi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
(4b) * Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat a magyar állam tulajdonában álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak, és az azokon létrehozott, vagy megszerzett és azokkal egyébként egybeépített eszközök, továbbá az ezeket magukban foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes ingatlanok tulajdonjogát a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezését követően a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló – ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is alkalmas – megállapodással ingyenesen, könyv szerinti értéken köteles átadni az érintett helyi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni.
(4c) * Az országos közutak építtetője által létrehozott, megszerzett azon eszközök vonatkozásában, amelyek felett a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság gyakorolja, a vagyonelemek ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadását – elszámolási kimutatással – az út forgalomba helyezését követően az országos közutak építtetője és az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság egymás között közvetlenül, az MNV Zrt. közreműködése nélkül végzi.
(4d) * A (3)–(4c) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője vagy – a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújításnál, karbantartásnál, illetve fejlesztésnél – a vízi létesítmény építtetője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele – külön jogszabály alapján – megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.
(4e) * Az építtető által a 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő ingatlanon állami beruházás keretében elvégzett értéknövelő beruházás az ingatlan tulajdonosának tulajdonaként jön létre.
(4f) * Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság különleges gazdasági övezet területén lát el építtetői feladatokat a területi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak az ingatlantulajdonos területi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre.
(4g) * A közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság a (4f) bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a területi önkormányzat részére. A közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a (4f) bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett területi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
(4h) * Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság különleges gazdasági övezet területén lát el építtetői feladatokat a magyar állam tulajdonában álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak, továbbá az ezeket magukban foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes ingatlanok tulajdonjogát a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezését követően a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló – ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is alkalmas – megállapodással ingyenesen, könyv szerinti értéken köteles átadni az érintett területi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni.
(5) * A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a beruházások befejezését – azaz a végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezést – követően ingyenesen veszi át az országos közúthoz tartozó értéknövelő beruházást vagy földrészletet.
(6) * A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a befejezett beruházások magyar állam tulajdonában álló területének rendezése során saját hatáskörben a magyar állam javára és nevében jár el. A befejezett beruházások területének rendezése érdekében megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen megszerzett további földrészlet a magyar állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által kiadott határozatot haladéktalanul köteles az MNV Zrt. részére tájékoztatásul megküldeni.
(7) * Szilárd burkolatú közút és közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez, építési engedélytől való eltéréséhez, és a nem kizárólag az építtető, építtetők tulajdonában álló területen megvalósuló földút létesítéséhez, építési engedélytől való eltéréshez (a továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához – mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez – a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 55 nap. A kérelemre indult eljárás esetében az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik.
(8) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására vagy – amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelővé alakítható át – a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(9) * A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A magánút közforgalom elől elzárásának tényére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.
(9a) * A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az azokhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.
(10) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út vagyonkezelője köteles azt elbontani.
(11) * A helyi önkormányzat – az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett – építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák esetében.
(11a) * A nem központi költségvetésből vagy nem európai uniós forrásból megvalósuló utak beruházója a miniszter egyetértése esetén – az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett – építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő építési munkák, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák vonatkozásában.
(11b) * A gyorsforgalmi utak pihenőhelyein, várakozóhelyein – a magyar állam által szerződéses jogviszonnyal hasznosított területen – létesülő és már meglévő üzemanyagtöltő állomásokhoz, elektromos gyorstöltő állomásokhoz, vendéglátóipari egységekhez, kereskedelmi szálláshelyekhez és egyéb, a közúti forgalom kiszolgálása érdekében megvalósított létesítményekhez kapcsolódó közlekedési létesítmények építtetője az állam képviselőjével a terület hasznosítására irányuló szerződéses jogviszonyban álló beruházó.
(12) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(13) * A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése vagy meglévő közút fejlesztése esetén – az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló – további közlekedési célú beruházás – így különösen útszélesítés, új elkerülő út építése, forgalomcsillapító szabályozás – megvalósítására vonatkozó igényt a települési önkormányzat az útügyi építési engedélyezési eljárásban a helyi közútkezelési vagy tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltételeként akkor terjeszthet elő, ha a településen a forgalomba helyezéstől számított egy éven belül – a közútépítés vagy közútfejlesztés részeként készült hatástanulmány szerint – a létrejövő forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés a 25%-ot meghaladja, és
a) az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy
b) a jogszabályban foglalt környezeti határérték az útépítést követően nem teljesül.
(13a) * Az önkormányzat hozzájárulását az építésügyi engedélyezést lefolytató hatóság megadottnak tekinti, ha
a) az önkormányzat az építtető megkeresésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozott a hozzájárulás megadásáról,
b) a (13) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn és az önkormányzat határidőben úgy nyilatkozott, hogy hozzájárulását nem adja meg vagy hozzájárulását feltételhez köti, vagy
c) a (13) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, de az önkormányzat a hozzájárulását olyan beruházás megvalósításához kötötte,
ca) amely nem alkalmas a forgalomcsökkentésre vagy a forgalomnövekedés káros hatásainak enyhítésére, vagy
cb) amelynek megvalósítása – akár műszaki adottságai, akár aránytalan költségei miatt – ellehetetlenítené a közútépítést, közútfejlesztést.
(14) * A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges létesítmények kiépítése során építtetőként a közútfejlesztési gazdasági társaság jár el.
(14a) * A tengelysúlymérő-rendszer kiépítésére irányuló beruházás során építtetőként a közútfejlesztési gazdasági társaság jár el.
(15) * A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok kiépítése során építtetőként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.
(16) * A közlekedési hatóságnak be kell jelenteni:
a) közút, közforgalom elől el nem zárt magánút földút szintű kiépítését és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai – kivéve a nem kizárólag az építtető (építtetők) tulajdonában álló területen történő – építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását),
b) járda, gyalogút és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai – kivéve a nem kizárólag az építtető tulajdonában álló területen történő – építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását), valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételét (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést),
c) * vasúti átjáró átépítése, felújítása, korszerűsítése során szükséges ideiglenes terelőút kiépítését, vagy a meglévő, elzárt terelőút ideiglenes megnyitását a vasúti átjáró lezárását megelőzően legalább 8 nappal; az ideiglenes terelőút elbontását vagy elzárását a vasúti átjáró ismételt üzembe helyezését megelőzően legalább 8 nappal,
d) útfelújítás, korszerűsítés során a munkaterületen ideiglenes terelőút kiépítését és elbontását, valamint eredeti állapotba történő visszaállítását az útfelújítással érintett út műszaki átadás átvételét követő 8 napig bezárólag,
e) bárki által igénybe vehető létesítményhez szükséges parkolóhelyek és a hozzájuk vezető legfeljebb 50 m hosszú útfelület kiépítését az építéssel érintett ingatlanon összesen (meglévő és tervezett) 10 parkolóhelyig az útügyi műszaki előírások betartásával.
29/A. § * (1) * A közlekedési hatóság a bejelentés nélküli, az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, valamint a bejelentés vagy engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírság
a) az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén ötszöröséig,
b) az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezési eljárási díj ötszöröséig
terjedhet.
(3) * A bírság ismételten kiszabható.
(4) * Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés a (1) bekezdés szerinti szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban nem alkalmazható.
29/B. § * (1) * Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló közlekedési hatósági eljárások megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást az engedélyezésről szóló jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. Ha az eljárás során a közlekedési hatóság záradékolt tervdokumentációt köteles kiadni vagy a sajátos közlekedési építmények forgalomba helyezése előtt helyszíni ellenőrzésre van szükség, a közlekedési hatóság az eredeti papír alapú tervdokumentációk benyújtására hívhatja fel az ügyfelet.
(2) * Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott
a) * engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minősül az építtető, a vagyonkezelő, a közművek tulajdonosa, kezelője, továbbá az ügyféli minőség vizsgálata nélkül azon személyek, mint, az ingatlantulajdonos, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlana a hatásterületen fekszik,
b) * engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, ha helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket – ideértve a külföldi ügyfeleket is – hirdetményi úton,
c)–d) *
e) * az engedélyezési eljárásokban hatásterületnek minősül azon ingatlanok területe, amelyeket a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érinti, vagy amely a tevékenységgel igénybevett ingatlan tervezési határok közötti területével közvetlenül határos, vagy amelynek a kapubejárója az eljárás tárgyát képező útszakaszhoz közvetlenül csatlakozik.
(3) * A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban hozott határozat – a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.
(4) * Az országos közutak forgalomba helyezése tárgyában hozott határozat – a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.
(5) *
(6) *
(7) * Ha jogszabály az engedélyezési eljárás során helyszíni szemle tartását írja elő, a közmeghallgatás a helyszíni szemlével együtt lebonyolítható.
(8) * A közmeghallgatás – kivéve, amikor helyszíni szemlére is sor kerül – az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.
(9) * A Kormány által kijelölt szervezet a kerékpárutakkal összefüggő egyes műszaki adatokról nyilvántartást vezet.
(10) * A közlekedési hatóságnak az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésével összefüggő hatósági eljárásokban hozott döntését a bíróság nem változathatja meg.
29/C. § * Az ideiglenesen forgalomba helyezett országos közút esetén a végleges forgalomba helyezésig felhasznált további forrásokkal és létrehozott további eszközökkel kapcsolatban az építtető a 29. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.
29/D. § * Az építtető köteles a közúti projektek vonatkozásában közúti biztonsági hatásvizsgálatot és a tervezőtől és kivitelezőtől független közúti biztonsági auditot készíttetni a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.
29/E. § * (1) Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban együtt: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
(2) * A közműszolgáltató – a közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében – az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni, amelyre az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett – 30 napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg. A közműszolgáltató a véleményét az építtető értesítésének kézhezvételétől számított tíznapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető és a közműszolgáltató – a közműszolgáltató véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül – a közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésére vonatkozóan kötelesek egymással megállapodást kötni.
(3) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.
(4) A közműszolgáltatót a – közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett – vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
(5) * Ha a közműszolgáltató neki felróható módon az (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, annak elvégzését vagy elvégeztetését, továbbá a véleményadást, illetve a megállapodás megkötését megtagadja, vagy azt késlelteti, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint az építtető részére megtéríteni.
(6) Az országos közutak építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező kiváltásra kerülő és a közutat ellátó közművek a hatósági eljárásban közcélúnak minősülnek.
(7) * Az építtető köteles a közút fejlesztésével összefüggő közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségét a közműtulajdonosnak vagy jogutódjának, állami tulajdonú víziközmű kiváltása, fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjének megfizetni. Ha a közműkiváltást vagy -fejlesztést az építtető végezte el, úgy az általa létrehozott közművek annak rendeltetésszerű használatbavételével – így különösen a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárásával vagy üzembe helyezésével – e törvény erejénél fogva a (8) bekezdésben foglaltak kivételével ingyenesen, könyv szerinti értéken, a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett közmű tulajdonosának tulajdonába és üzemeltetőjének üzemeltetésébe – állami tulajdonba kerülő víziközmű esetén egyúttal a víziközmű vagyonkezelőjének vagyonkezelésébe – kerülnek.
(8) * Ha a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, vagy a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei meghaladták e tevékenység szokásos piaci költségét, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel arányos költség az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható, vagy a közműkiváltással, fejlesztéssel érintett közműtulajdonos, az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője köteles annak költségeit megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés műszakilag feltétlenül szükséges mértékéről az építtető és a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett közműtulajdonos, az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén az építtető és a víziközmű vagyonkezelője kötelesek egymással megállapodni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműtulajdonos, az állami tulajdonú víziközmű esetén az építtető és a víziközmű vagyonkezelője kötelesek egymással megállapodást kötni, és tételesen elszámolni.
(9) * A műszakilag feltétlenül szükséges mérték tekintetében a felek közötti vita esetén a felek kötelesek igénybe venni az érintett közmű létesítését engedélyező hatóság vitarendező szolgáltatását.
(10) * Az országos közutat ellátó, annak üzemeléséhez szükséges, és a közcélú hálózat részét nem képező közművek üzemeltetéséről – a csatlakozási ponttól – a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti országos közútkezelő köteles gondoskodni.
(11) * Törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közúti infrastruktúra beruházások, a kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, gyalogút, járda, valamint kerékpárforgalmi létesítmények és tartozékainak esetében a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
29/F. § * Az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre vonatkozó jogszabály vagy szabvány által nem szabályozott műszaki előírásokat.
29/G. § * (1) * Ha a közútkezelő gazdasági társaság olyan fejlesztési, felújítási, beruházási feladatot végez el, amelynek eredményeként kormányrendeletben meghatározott országos kerékpárút-törzshálózatba tartozó és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai tekintetében helyi közúti vagyonelemet hoz létre, úgy a helyi közúti vagyonelem a műszaki átadás-átvételi eljárással e törvény erejénél fogva térítésmentesen az illetékes helyi önkormányzat tulajdonába kerül, amelyet a helyi önkormányzat a könyveiben feltüntet.
(2) * A közútkezelő gazdasági társaság a birtokbaadás napján egyoldalú elszámolási kimutatást készít a számviteli nyilvántartása alapján, és az elszámolási kimutatás illetékes helyi önkormányzat általi igazolt átvétele napjával kivezeti nyilvántartásából a fejlesztés, felújítás, beruházás értékét, míg az önkormányzat ezzel egyidejűleg bevezeti a könyveibe.
30. § Közút építése érdekében – az építtető kérelmére – az érintett ingatlanra belterületen legfeljebb öt évre, külterületen legfeljebb tíz évre építési tilalmat kell elrendelni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervébe és a területrendezési terv közlekedésfejlesztési fejezetébe felvett közút esetén az építési tilalom – ha jogszabály másként nem rendelkezik – kivételesen, legfeljebb egy ízben öt, illetőleg tíz évvel meghosszabbítható. Az építési tilalom az ingatlan ideiglenes célú használatát nem akadályozhatja.
30/A. § * (1) A miniszter az utak tervezésének, építésének, illetve azok fenntartásának, valamint megfelelőségük igazolásának, továbbá az anyagok, szerkezetek és berendezések felhasználásának, az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével kapcsolatos minőségi követelményeket, továbbá az ezektől való egyedi eltérés engedélyezésének feltételeit – az építési alapanyagra vonatkozó szállítási távolságot előíró rendelkezések esetében is –, illetve a kísérleti útépítési tevékenységhez való hozzájárulás szabályait és eljárását, a kísérleti útépítési tevékenységre vonatkozó eltérő szabályokat, az egyes eltérési esetekben eljáró bizottság kijelölésének részletes szabályait és a jótállásra vonatkozó feltételeket rendeletben állapítja meg.
(2) Az eltérési hozzájárulás akkor adható meg, ha az adott útépítésre – az eltérés hiányában alkalmazásra kerülő műszaki követelményekhez képest – az eltérés a forgalom biztonsága szempontjából várhatóan legalább azonos szintű, helyettesítő műszaki megoldásra irányul.
(3) A miniszter vagy az általa kijelölt bizottság a közutak építéséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint a közutak építésére vonatkozó műszaki követelmények tekintetében – erre irányuló indokolt kérelemre – az útépítés szempontjából alapvető műszaki követelmények sérelme nélkül, a következő bármely feltétel megléte vagy szempont mérlegelése alapján egyedi eltérési hozzájárulást adhat:
a) ha az eltérés által megvalósuló műszaki megoldás igazolhatóan költségelőnyt eredményez,
b) ha a természeti vagy az emberi környezet védelme érdekében kedvezőbb,
c) ha a műszaki megvalósíthatóság idejét lerövidíti,
d) ha a megvalósulást veszélyeztető körülményt hárít el,
e) ha kedvezőbb forgalomlefolyást és forgalombiztonsági helyzetet eredményez,
és előírhat olyan műszaki megoldást, amely a közlekedésbiztonság követelményével összhangban áll, vagy környezet-, természet-, és klímavédelmi szempontból, vagy fenntarthatósági szempontból, valamint a körforgásos gazdaság céljaihoz illeszkedően jelentős előnyöket biztosít.
(4) Egyedi hozzájárulás adható továbbá az építési alapanyagra vonatkozó szállítási távolságot előíró rendelkezések tekintetében is – a (2) bekezdésben írt keretek között –, amennyiben az adott építési termékek esetében nincs jogszabályban meghatározott távolságon belül gyártómű.
(5) A miniszter vagy az általa kijelölt bizottság a közutak építéséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint a közutak építésére vonatkozó műszaki követelmények tekintetében – erre irányuló indokolt kérelemre – az útépítés szempontjából alapvető műszaki követelmények sérelme nélkül – a (2) bekezdésben írt keretek között – az új építési alapanyagok, gyártási és építési technológiák széleskörű alkalmazhatóságának vizsgálata érdekében egyedi eltérési hozzájárulást adhat.
31. § * (1) * A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, valamint a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg.
(2) * A helyi önkormányzat – ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz – az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig – a rendeletében meghatározott módon – útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.
32. § * (1) * Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közúthálózat az állam tulajdonában, a helyi közúthálózat a települési vagy területi önkormányzat tulajdonában van. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett, saját használatú út” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanon vezető út, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatási szerv kezelésében vagy vagyonkezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros-forgalom számára megnyitott út.
(1a) * A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott telekalakítás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének nem akadálya, ha az összevonandó és az ingatlan-nyilvántartásban útként nyilvántartott ingatlanoknak az (1) bekezdés szerinti minősítése és a tulajdoni viszonya nincs összhangban.
(2) * A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Közútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, de az ingatlan-nyilvántartásban nem közútként feltüntetett
a) hidakon vezetett utakat, alagútban vezetett utakat,
b) elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon vezetett, közforgalom számára nyitva álló utakat,
c) aluljárókat, valamint
d) a közparkokban és a telepszerű beépítésű lakóövezetben elhelyezhető épületek megközelítéséhez, és a területükön elhelyezkedő létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat vagy az azokon keresztülvezető gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.
(3) * Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege – ideértve az út jelentőségét, forgalmi terhelését és a forgalom összetételét – megváltozik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a 29. §, valamint a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelő, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos kérelmére dönt a vonatkozó elfogadott terület- vagy településrendezési tervek szükség szerinti módosítását követően az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, az állami vagy önkormányzati tulajdonú magánút helyi közúttá vagy országos közúttá minősítéséről.
(3a) * Ha az utak tulajdonosai a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (3b) és (3c) bekezdése alapján az utak tulajdonjogát egymás javára – helyi és országos közutak esetén – ingyenesen átruházzák, arról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek. Ha a közlekedési hatóság állami tulajdonú ingatlanon megépített utat helyi közúttá vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon megépített utat országos közúttá minősít vagy akként helyez forgalomba, az érintett ingatlan tulajdonosa és országos közút esetén a magyar állam képviseletében eljáró szerv, helyi közút esetén a helyi önkormányzat a közút tulajdonjogának átruházására köteles – az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas – megállapodást kötni, és köteles azt átadni és átvenni. Az átruházásra ingyenesen, könyv szerinti értéken kerül sor.
(3b) * A közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője és a helyi önkormányzat együttes kérelmére a 29. §, valamint a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki a közútként forgalomba helyezett ingatlan esetében annak igazolására, hogy az országos közútnak vagy helyi közútnak minősül, függetlenül a közút által érintett ingatlanok művelési ágától és azok ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdoni helyzetétől.
(3c) * A (3b) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján az érintett ingatlanok – amennyiben azok kizárólag a magyar állam és a helyi önkormányzat tulajdonában állnak – és szükség esetén a közút tulajdonjogának átruházására vonatkozóan a magyar állam képviseletében eljáró szerv és a helyi önkormányzat az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást köthet. Az átruházásra ingyenesen, könyv szerinti értéken kerül sor.
(4) * A 8. § (1) bekezdés a) pontja 3. alpontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait a központi költségvetésről szóló törvényben kell megállapítani. *
(5) *
(6) * Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője – a 29. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az országos közúthálózat vagyonkezelési feladatainak ellátásáért felelős gazdasági társaság vagy szerv (a továbbiakban: a közútkezelő gazdasági társaság), amelyet a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében jelöl ki. A közútkezelő gazdasági társaság vagyonkezelői feladatokat – ideértve a vagyonkezelésében álló vagyonelemek hasznosítását is – állami feladatként, közfeladatként látja el.
32/A. § * (1) A közúti hírközlő hálózat vagyonkezelője a Kormány rendeletében kijelölt, a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelési feladatait ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: hálózatkezelő gazdasági társaság). A vagyonkezelői jog létesítése ingyenes, azzal, hogy a hálózatkezelő gazdasági társaság az MNV Zrt.-vel, mint tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelési díj megfizetésére köteles. A hálózatkezelő gazdasági társaság által fizetendő vagyonkezelési díj a (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó bevétel öt százaléka.
(2) A hálózatkezelő gazdasági társaság jogosult és köteles az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési koncepciók kidolgozására és megvalósítására, ide értve a kapcsolódó engedélyeztetési eljárások lefolytatását is, valamint a közúti hírközlő hálózatokhoz kapcsolódó karbantartási és fenntartási feladatok ellátására, melynek során a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, valamint az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és a közútkezelő gazdasági társaság előzetes hozzájárulásával saját hatáskörben jogosult eljárni valamennyi, az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózattal érintett állami tulajdonú ingatlan vonatkozásában.
(3) A hasznosítás során a hálózatkezelő gazdasági társaság a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok szabad kapacitásai elsősorban a kormányzati célú hálózatok igényeinek kiszolgálására használhatóak azzal, hogy ez a használat a közúti hírközlő hálózatok útüzemeltetési, valamint az elektronikus útdíjszedési és díj ellenőrzési létesítmények működtetését, üzemeltetését támogató hálózati alapszolgáltatások megszakítás-mentes és a hálózathasználati szerződésben rögzített minőségi feltételekkel történő nyújtását nem veszélyeztetheti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok alapfunkciójának teljes körű ellátását a hálózatkezelő gazdasági társaság biztosítani köteles. Ennek keretében teljes önköltség alapú hozzáférést köteles biztosítani a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, a közútkezelő gazdasági társaság és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti hasznosítás mellett fennmaradó szabad kapacitás a hírközlési piacon történő értékesítés körében az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai szerint hasznosítható. A szabad kapacitásért fizetett ellenérték nem lehet alacsonyabb a mindenkori piaci árnál.
(7) A (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó nyereséget a hálózatkezelő gazdasági társaság a (4) bekezdés szerinti hálózati alapszolgáltatások ellátására, valamint az állami tulajdonú közúti hírközlő hálózat fejlesztésére köteles fordítani.
(8) Az országos közutak építtetője által létrehozott közúti hírközlő hálózatok körébe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek e törvény erejénél fogva, az (1)–(7) bekezdésben foglaltak szerint ingyenesen, könyv szerinti értéken a hálózatkezelő gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását az országos közutak építtetője és a hálózatkezelő gazdasági társaság egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi. A közútfejlesztési gazdasági társaság a vagyonkezelői jogának megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a hálózatkezelő gazdasági társaság könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
32/B. § * (1) * A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges állami tulajdonú ingatlanok és egyéb eszközök, amelyek tekintetében az építtetői feladatok ellátására közútfejlesztési gazdasági társaságként állami tulajdonú gazdasági társaság vagy költségvetési szerv került kijelölésre, a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezés napján ingyenesen, e törvény erejénél fogva a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személy vagy szervezet működtetésébe kerülnek, és ettől az időponttól a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog illeti meg. Az állami vagyon átadása során az államot az állami vagyon vagyonkezelője képviseli.
(2) * A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges azon útszakaszok esetén, amelyek tekintetében az építtetői feladatok ellátására közútfejlesztő gazdasági társaságként a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja került kijelölésre, az útszakasz fejlesztéséhez szükséges, magyar állam nevében történő ingatlantulajdon-szerzés a Kormány által rendeletben kijelölt, állami tulajdonú gazdasági társaság vagy költségvetési szerv feladata. A fejlesztés érdekében megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen megszerzett földrészlet az állam tulajdonába és a kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság vagy költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül. A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének napjával a földrészlettel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba – a tulajdonjog állam javára történő megszerzésével kapcsolatos jogviszonyok kivételével – a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja lép.
32/C. § * Az országos közutak építtetője által létrehozott, a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti egységes digitális rádiótávközlő rendszerbe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek ingyenesen, könyv szerinti értéken a jogszabályban kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hírközlési szolgáltató) vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását az országos közutak építtetője és a hírközlési szolgáltató egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi. Az országos közutak építtetője a vagyonkezelői jogának megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a hírközlési szolgáltató könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
33. § * (1) * E törvény szerint az út kezelői:
a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a koncessziós társaság;
b) * az a) pontban nem említett
ba) országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100%-os részesedéssel rendelkezik,
bb) * helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
bc) * a bb) alpont szerinti helyi közutak, járdák tekintetében a bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet;
bd) * a lakott területen kívül lévő autóbusz-megállóhely tekintetében – eltérő megállapodás hiányában – a közút kezelője, a lakott területen lévő autóbusz-megállóhely tekintetében – nem beleértve a járművek közlekedésére szolgáló felületet, amely vonatkozásában a közút kezelője – a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
be) * a bd) alpont szerinti lakott területen lévő autóbusz-megállóhelyek tekintetében a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet;
c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő;
d) * kormányrendeletben meghatározott országos kerékpárút-törzshálózatba tartozó és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai tekintetében
da) a fenntartási, fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet;
db) * a külön jogszabályban meghatározott, kerékpározás céljára használt magánutak és útnak nem minősülő egyéb útvonalak mellett található kerékpáros útbaigazító táblák vonatkozásában a fenntartási, fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet;
e) * különleges gazdasági övezet területén lévő helyi közút tekintetében
ea) a területi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a területi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik, vagy
eb) az ea) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szerve.
(2) * A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. A díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet – amennyiben nem jogosult a pótdíjkövetelés behajtására – a felvételt köteles haladéktalanul átadni a pótdíj beszedésére jogosult szervezetnek.
(3) * A (2) bekezdésben meghatározott szervek a felvételek készítéséhez és továbbításához közreműködőt vehetnek igénybe.
(4) *
(5) * Az országos közutak kezelőinek tevékenységét a miniszter hangolja össze, az útkezelői szolgáltatást finanszírozza és – az üzemeltetésre vonatkozó szerződésben meghatározott – szolgáltatási színvonal biztosítását ellenőrzi.
(6) * Az (1) bekezdés szerinti közútkezelő szervezetek kötelesek az elektronikus díjszedési, díjellenőrzési rendszer megvalósítása, és annak üzemeltetése során az egyes feladatok teljesítésére kijelölt szervezetekkel, az általuk bevont közreműködőkkel és az elektronikus módon történő díjszedési-, díjellenőrzési rendszer kivitelezőjével (a továbbiakban együtt: jogosult szervezetek) a rendszer felmérése, tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során együttműködni, így különösen kötelesek:
a) a jogosult szervezetek munkavégzését a kezelésükben lévő útszakaszokon lehetővé tenni, a munkavégzéshez szükséges hozzájárulásokat, illetve nyilatkozatokat 15 napon belül kiadni,
b) a jogosult szervezetek tevékenységének ellátásához az általuk kezelt közúton a szükséges biztonsági és biztosítási feladatokat elvégezni,
c) a jogosult szervezetek erre irányuló kérése esetén konzultációt folytatni és a kért felvilágosítást megadni.
(7) * A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok üzemeltetését a közút kezelője – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével kötött megállapodásban foglaltak alapján – végzi.
(8) * A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok megvalósítása és üzemeltetése során az (1) bekezdés szerinti közútkezelő szervezetek együttműködésére a (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
33/A. § * (1) * A külön jogszabály szerinti országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni.
(2) *
(3) *
(4) *
(4a) *
(5) * A használati díjból származó bevétel a 32. § (4) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó közútfejlesztési gazdasági társaság más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel. *
(5a) * A használati díjból származó bevétel a központi költségvetésnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezete javára számolandó el, mint költségvetési bevétel.
(5b) * Az (5a) bekezdésben meghatározott bevételt *
a) nettó díjak összege,
b) általános forgalmi adó
jogcímeken kell elszámolni és befizetni a központi költségvetésbe.
(6) * Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság látja el. E feladatai ellátása tekintetében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság jogosult a közúti közlekedési nyilvántartás adataihoz a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint hozzáférni. Ennek végrehajtása érdekében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság által ellátott közfeladatok biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter látja el. *
(6a) * Ha az (1) bekezdésben meghatározott használati díj megfizetésének elmulasztása miatt kiszabott pótdíj az Európai Unió más tagállamában nyilvántartott jármű tekintetében áll fenn, az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság az érintett jármű üzembentartója, ennek hiányában tulajdonosa azonosító adatainak megállapítása céljából a jogszabályban kijelölt nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül a jármű teljes forgalmi rendszámának, a használatidíj-fizetés elmulasztásával összefüggő adatoknak, továbbá a mulasztás időpontjának megadásával automatizált keresést kezdeményezhet a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(6b) * A (6a) bekezdésben meghatározott automatizált keresés eredményeképpen ismertté vált üzembentartót, ennek hiányában tulajdonost az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság vagy annak a 33/B. § (4a) bekezdésében meghatározott megbízottja az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a használatidíj-fizetés elmulasztása miatt kiszabott pótdíj érvényesítése érdekében indított eljárásról.
(7) * Az (1) bekezdésben meghatározott használati jogosultság az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság saját, vagy az útdíjszolgáltatási gazdasági társasággal megállapodást kötött viszonteladók értékesítésében váltható meg. A viszonteladók – a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – átalány-költségtérítésre jogosultak.
33/B. § * (1) * A használati díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, ennek megfizetése elmaradása esetén a pótdíjat vagy meghatározásának módját, valamint a fizetés módját és feltételeit – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg. *
(2) * A használati díjfizetéssel érintett országos közutakra vonatkozó úthasználati jogosultságot biztosító egyes jogosultságokat úgy kell megállapítani, hogy az ne járjon az ezeket a közutakat nem rendszeresen használók számára indokolatlan hátránnyal.
(3) * A használati díj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjárművek nemzetisége vagy a gépjárművek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a járművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.
(3a) * Az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatás teljesítése érdekében az adat rögzítését követő három évig kezeli a díjfizetés ellenében használható gyorsforgalmi útszakaszokat használati díj megfizetése ellenében igénybe vevő gépjárművek forgalmi rendszámát, valamint az úthasználat helyét és idejét.
(4) * A használati díj beszedésére jogosult szervezetek a használati díj megfizetésének elmulasztása esetén a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló miniszteri rendelet szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából az adat rögzítésétől a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdésben meghatározott jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig jogosultak kezelni
a) a (3a) bekezdésben meghatározott adatokat,
b) a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,
c) a természetes személy üzembentartó nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint
d) a jogi személy üzembentartó nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy az azt bejegyző hatóság által kiadott más azonosítóját.
(4a) * A használati díj beszedésére jogosult szervezetek a (4) bekezdésben meghatározott pótdíj behajtása érdekében megbízottat vehetnek igénybe.
(5) * A használati díj beszedésére jogosult szervezet vagy az általa igénybe vett közreműködő 60 napos jogvesztő határidőn belül az üzembentartó részére postára adja a pótdíjfizetési felszólítást. A 60 napos jogvesztő határidőt a használati díj megfizetését elmulasztó gépjármű üzembentartójának a használati díj beszedésére jogosult szervezet vagy az általa igénybe vett közreműködő előtt ismertté válásától kell számítani. Nem kell pótdíjfizetési felszólítást kézbesíteni abban az esetben, ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzembentartó, vagy a gépjármű vezetője a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi. A pótdíjfizetési kötelezettség három év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem jár.
(5a) * Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás, vagy – az Európai Unió más tagállamában nyilvántartott jármű esetében – a nyilvántartás helye szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartása nem a tényleges üzembentartó adatait tartalmazza, továbbá harmadik országban nyilvántartott jármű esetében az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzembentartó ismertté válásától számítandó.
(6)–(7) *
(8) * A használati díj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, valamint az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság jogosult.
(9) * Az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül, díjmentesen felvilágosítást ad a forgalmi rendszámhoz tartozó gépjárműre megváltott, érvényes úthasználati jogosultság fennállásának idejéről és területi hatályáról.
33/C. § * (1) * A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:
a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,
b) a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni,
c) a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,
ca) * a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 20. § (7a) bekezdésében meghatározott mértékű szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig a járművet – a 3,2 m szélességet, 22 m hosszúságot, 4,2 m magasságot és 70 tonna össztömeget meg nem haladó járművet legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani,
cb) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított szabályszegés esetén – ha az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésére nem került sor – a közigazgatási bírság kiszabása érdekében a bizonyítékok megküldésével együtt értesíteni az illetékes hatóságot,
d) a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,
e) * a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyvnek az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet részére történő átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről – jogsértés megállapítása esetén – jegyzőkönyvet, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól – ha rendelkezésre áll – másolatot kell készíteni.
(3) Az (1) bekezdés a)–b) és d)–e) pont szerinti intézkedések megtételére, valamint ezen tevékenységhez kapcsolódóan a 33/B. § (4) bekezdés szerinti adatkezelésre a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve is jogosult.
(4) * Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az ellenőrzésre jogosult szervezet közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármű-nyilvántartásból a járműazonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel.
(5) * A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából – egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján – jogosult átvenni
a) a gépjármű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat,
b) az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel,
c) a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő, továbbá a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti ellenőrzésére jogosult hatóság, valamint az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti útdíjszedő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt, valamint
d) a 20. § (11) bekezdés f) pontjában meghatározott ellenőrző hatóság által a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna) vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésével kapcsolatban kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat az észlelés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt.
(6) * Az állami adó- és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti.
33/D. § * (1) A közút kezelője jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében elektronikus megfigyelő rendszert működtet és a megfigyelés során kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt (a továbbiakban e § alkalmazásában: felvétel) készít.
(2) Az elektronikus megfigyelő rendszer által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni azok elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.
(3) A közút kezelője jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A közút kezelője a felvételt – amennyiben annak technikai és jogszabályi feltételei adottak – a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.
(4) A felvétel
a) a közút kezelője részére jogszabályban meghatározott feladatok ellátása céljából,
b) elkövetett bűncselekmény, szabályszegés vagy szabálysértés, továbbá rendkívüli haláleset miatt indult eljárásban,
c) * a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények és közigazgatási szabályszegések megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
d) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
e) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,
f) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,
g) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében kezdeményezett eljárásban
használható fel.
(5) A felvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 30 nap elteltével törölni kell.
(6) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a rögzítéstől számított 30 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt a közút kezelője ne semmisítse meg vagy ne törölje.
(7) A rögzített felvételt a közút kezelője a (4) bekezdésben meghatározott felhasználási célból az eljárásra jogosult szerv, hatóság, illetve büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbítja. Ha a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a (6) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor és az (5) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a felvételt törölni kell.
(8) A közút kezelője a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.
33/E. § * Az intelligens közlekedési rendszerek üzemeltetésével és a Nemzeti Hozzáférési Pont működtetésével kapcsolatos követelmények teljesítésének értékelését a miniszter Nemzeti Szervként látja el.
34. § (1) * A közút kezelője * – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint és az (5)–(8) bekezdésben foglaltakra tekintettel eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
(2) * A közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője * alakítja ki. A forgalmi rendet – a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként – a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság – a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében – kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.
(3) * A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek * nyilván kell tartania és erről a közlekedési hatóságnak adatot kell szolgáltatnia.
(4) * A közút megrongálódását a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.
(5) * A közút tisztántartásáról a közút kezelője gondoskodik. A közút síkosságmentesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a közút kezelője végzi.
(6) * Közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen kizárólag az utasforgalomból származó hulladék helyezhető el. Ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, a közút kezelője értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. A közútkezelő a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben érvényesíti.
(7) * A közút kezelője az ingatlanra lépés helyett technikai eszközt is igénybe vehet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében, amelyet az ingatlan mindenkori tulajdonosa, vagyonkezelője és birtokosa (használója) tűrni köteles.
(8) * A közút kezelője a (7) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében a technikai eszköz alkalmazása során rögzített adatok vonatkozásában a 33/D. § alkalmazásával jár el, és jogosult felvétel készítésére. Amennyiben a közút kezelője hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak.
35. § Az út kezelője * a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.
35/A. § * (1) A felszín alatti közút építése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység; az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az ingatlan ennek érdekében történő igénybevételét.
(2) Az országos közút építtetője a felszín alatti közútépítési jog alapján, végleges építési engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett idegen ingatlant felszín alatti közút építésére igénybe venni akként, hogy a felszín alatti közútépítési jog alapján az idegen ingatlanon *
a) annak felszíne alatt az országos közúthálózathoz kapcsolódó alagutat építhet,
b) * annak felszínén – az ingatlanra lépve – a végleges építési engedély alapján az alagút biztonságos üzemeltetéséhez szükséges létesítményeket helyezhet el.
(3) Az országos közút közútkezelője a felszín alatti közútépítési jog alapján a (2) bekezdés szerint megépített közút forgalomba helyezését követően annak kezelése és üzemeltetése során jogosult
a) a közúttal érintett ingatlant – annak felszíne alatt – használni,
b) az alagút felszínen elhelyezett létesítményei üzemeltetése érdekében az üzemeltetéshez szükséges mértékben a közúttal érintett ingatlant annak felszínén használni.
(4) A (2) bekezdés alapján létesülő felszín alatti közút és tartozékainak tulajdonjoga önálló ingatlanként az államot illeti meg. A felszín alatti közút építése – a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés b) pontja szerinti kivétellel – egyebekben nem érinti a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.
(5) Nem illeti meg elővásárlási jog
a) a (2) bekezdés alapján a közút tulajdonosát a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlanra,
b) a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát a (2) bekezdés alapján létesített közútra, annak műtárgyaira és tartozékaira.
35/B. § * (1) Az építtető a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről – az érintett közút nyomvonalának kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, ha pedig a nyomvonal kijelöléséről kormányrendelet nem rendelkezik vagy egyéb okból nem lehetséges az értesítés korábbi kiadása, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egy időben – értesíti
a) az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi egyéb jogosultat és kötelezettet, valamint
b) társasház esetén a társasházi közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is,
c) ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan jogi jellegeként az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, hogy annak területe felszín alatti közúttal érintett. A feljegyzés érdekében az építtető köteles intézkedni.
(3) Ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza – ideértve a felszíni ingatlan 35/A. § szerinti használatát is –, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás módjáról és mértékéről az építtetőnek az ingatlan tulajdonosával kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell egyezség létrehozását megkísérelnie.
(4) A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes, az ingatlan tulajdonosa ez iránti igényét a felszín alatti közútépítési jog alapján létesített felszín alatti közút forgalomba helyezésétől (ideértve az ideiglenes forgalomba helyezést is) számított két évig érvényesítheti a közút építtetőjével szemben. A kártalanítást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – pénzben kell megfizetni.
(5) * Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a kártalanítást a fővárosi és vármegyei kormányhivatal állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti közút építtetője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik. A fővárosi és vármegyei kormányhivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
35/C. § * (1) Ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, az építtető az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.
(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a felszín alatti műtárgy forgalomba helyezésétől (ideértve az ideiglenes forgalomba helyezést is) két évig érvényesítheti; ha a tulajdonos a kisajátítás kérelmezése feltételeinek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.
(3) A kisajátított ingatlan az állam tulajdonába kerül.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.
35/D. § * (1) Az építtető a felszín alatti műtárgy építésével, a közútkezelő annak üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, valamint a közútkezelő a felszíni használattal okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.
(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 35/B. § (1) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követően építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti közútépítési jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.
(3) A kártalanítást – eltérő megállapodás hiányában – pénzben kell megfizetni. Az esedékessé vált kártalanításról a kártalanítás megfizetésére kötelezettnek meg kell kísérelni egyezség létrehozását, megegyezés hiányában a kártalanítási követelés bírósági úton érvényesíthető.
(4) A felszín alatti közút építésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére – a 35. §-ban és a 42/A. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
36. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének * a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője * feltételeket írhat elő.
(2) * Az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az igénybevételt engedélyezheti, illetőleg a feltételeket módosíthatja.
(3) * Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételről is – a közút kezelőjének hozzájárulásával – az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban kell határozni. Amennyiben az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéről az engedélyező hatóság a közlekedési hatóság nyilatkozata alapján dönt.
(4) * Ha a közút kezelője a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történő hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a határidő elmulasztása esetén a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.
(5) * Közcélú hálózat építése céljából a közterület (1) bekezdés szerinti felbontása a november 15. és március 15. közötti időszakban is engedélyezhető, amennyiben a közművezeték üzemeltetője vállalja, hogy olyan műszaki-technológiai megoldás szerint jár el, amellyel az érintett közterület végleges helyreállítása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyeztetve, az időjárási körülményekhez igazodva szakszerűen, a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelve elvégezhető, és a közművezeték üzemeltető az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló miniszteri rendelet szerinti alkalmassági időtartamra jótállást vállal az elvégzett munkákra.
37. § * (1) * A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért – az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével – igénybevételi díjat kell fizetni, közút nem közlekedési célú igénybevételéért az igénybevételi díj mellett óvadékfizetési kötelezettség írható elő.
(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.
(3) Ha a közút úttesten kívüli területét közmű építése vagy fenntartása céljából a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
38. § Kezelői hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.
39. § * (1) * Útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(2) *
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulás megadása feltételhez – a (2) bekezdés szerinti esetben csatlakozási díj megfizetéséhez is – kötött. A csatlakozási díj mértékét, illetve a mérték megállapításának elveit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették, és
a) az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem felel meg, vagy
b) a csatlakozási díj nem került megfizetésre,
a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.
(5) A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.
(6) * Ha a közút kezelője vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a kérelmező által szabályszerűen előterjesztett kérelem kézhezvételétől számított 21 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.
40. § A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevő, illetőleg az útcsatlakozás létesítője felelős.
41. § * (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.
(2) A közút kezelője * a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti.
42. § (1) Közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti.
(2) A közút mellett levő terület használata jogszabályban meghatározott esetekben kártalanítás nélkül korlátozható.
(3) * A közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
42/A. § * (1) * A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges
a) * külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint
b) * belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a településrendezési tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
c) * amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.
(2) * Ha a közút kezelője a feltételek teljesítéséhez is köthető hozzájárulását megtagadja, vagy a kérelmező az előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és feltételekhez kötheti vagy a közút kezelője által előírt feltételeket módosíthatja.
(2a) * Ha a közút kezelője az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 21 napon belül nem nyilatkozik, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(3) Az építmény engedélyezésére jogosult, illetőleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.
(4) * Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott távolságon belül, a közút forgalomba helyezését követően létesített építményekben a közút közelségéből eredő és a jogszabályban meghatározott környezeti hatásokból eredő károkért a közút kezelője és vagyonkezelője felelősséggel nem tartozik.
43. § (1) * A közút kezelője * a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédművet, illetőleg – kártalanítás ellenében – azon, az alatt vagy felett műtárgyat helyezhet el, vagy tarthat fenn.
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles tűrni a közúti jelzés elhelyezését az ingatlannak nem minősülő építmény, továbbá a villany-, telefon- és egyéb oszlop tulajdonosa is.
(3) * A közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a közút környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdő, fasor vagy cserjesáv telepíthető. Az erre a célra telepített vagy alkalmas erdőt védelmi rendeltetésű erdőnek kell nyilvánítani. A telepítéshez meg kell szerezni a szükséges földterület tulajdon- vagy kezelői jogát.
(4) * A közút, illetőleg az épülő közút melletti ingatlan a fenntartási, építési munkák elvégzése céljából kártalanítás ellenében – kisajátítás nélkül – meghatározott időre igénybe vehető.
44. § * (1) A közúti közlekedés ellenőrzésének ki kell terjednie
a) a közúti közlekedés rendjére,
b) a közúti forgalom szabályozására,
c) a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemeltetésének szabályszerűségére, illetve a jármű üzemeltetésére vonatkozó előírások megtartására, ideértve az adott tevékenységhez előírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenőrzését is,
d) * a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére, továbbá a felelősségbiztosítási kötelezettség teljesítésére,
e) a járművek összeépítésére és átalakítására vonatkozó előírások megtartására, valamint a külön jogszabályban meghatározott alkatrészek minősége tanúsításának meglétére,
f) a járműfenntartó tevékenység folytatása feltételeinek megtartására,
g) *
h) a közút kezelőjének hozzájárulásához vagy a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött járművek közlekedésére.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendőrség; a b), d), e) és h) pontok tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség; a b), d), e)–h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság; a c) és d) pontok tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. Az a) és h) pontok tekintetében a külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, illetve a közlekedési hatóság végzi. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.
(3) * Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a járműhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat a helyszínen időlegesen elveheti, továbbá a jármű műszeres ellenőrző vizsgálatát vagy kötelező javítását rendeli el, amelynek a helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. A kötelezően elrendelt javítás elvégeztetéséről az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie, az ezzel kapcsolatosan a hatóság részéről felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti a jármű üzembentartójával. A jármű vezetőjének vezetési és pihenőidejére vonatkozó – a 20. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott – előírások megsértése esetén az ellenőrző hatóság a pihenőidő letöltését rendeli el.
(4) * Ha az ellenőrzés alá vont jármű a külön jogszabályban össztömegre, tengelyterhelésre és méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, illetve műszaki állapota külön jogszabály szerint balesethez vezethet, az ellenőrző hatóság a jármű továbbközlekedését – ellenőrzési jegyzőkönyv kiállításával, a forgalmi engedély időleges, elismervény átadása melletti helyszíni elvételével és várakozóhely kijelölésével is – megtiltja. Az elismervényen fel kell tüntetni az elvett forgalmi engedély visszaadásának helyét is. A jármű a közúti forgalomban történő részvétellel – a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetéséig – a kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármű, a hiányosságok megállapítását követően – az ellenőrzés helyét – nem a közúti forgalomban történő részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történő visszatérése egyértelműen kizárható, az ellenőrző hatóság eltekinthet a várakozó hely kijelölésétől.
(5) * A forgalmi engedély időleges helyszíni elvételéről kiállított elismervény – a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetését követően – a forgalmi engedély átvételére és az átvétel helyére történő közlekedésre jogosít. A forgalmi engedély visszaadást megelőzően az ellenőrző hatóság újabb ellenőrzést végezhet.
(6) * A közúti ellenőrzések során – ha a jármű üzembentartója nincs jelen – az ellenőrző hatóság az üzemben tartóval szemben helyszínen alkalmazott intézkedéseiről a jármű vezetőjét is tájékoztatja.
(7) * A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az (1) bekezdés c)–e) pontjában megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az f) pontban meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti.
(8) * A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához közvetlen adathozzáféréssel, díjmentesen jogosult átvenni a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt adatokat.
44/A. § * (1) * A tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott illetékes hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.
(2) * Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben:
a) a gépjármű vezetőjére és a gépjármű üzemben tartójára meghatározott kötelezettségek ellenőrzése,
b) a közúti és telephelyi ellenőrzést végzők képzésének, továbbképzésének, valamint az ellenőrzési és vizsgálati módszerek kialakítása,
c) a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végző műhelyre vonatkozó követelmények ellenőrzése, valamint
d) az ellenőrzéshez szükséges tachográfkártyák (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás kezelése
– a 20. § (11) bekezdésben és a 44. § (2) bekezdésben az ellenőrző hatóságok feladatkörét meghatározó előírások sérelme nélkül – a közlekedési hatóság feladata.
(3) * A tachográf nyilvántartás tachográf kártyán rögzített – tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott – adatokat tartalmazza.
(4) A tachográf kártya nyilvántartásból az Európai Közösség más tagállamának illetékes hatóságai, valamint a külön jogszabály alapján ellenőrzési feladatkörrel rendelkező magyar hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogszabályok szerinti ellenőrzési feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatot.
(5) A közlekedési hatóság a tachográf kártya érvényességi idejének lejártát követő öt naptári évig kezeli a tachográf kártya nyilvántartásban szereplő adatokat.
(6) * A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi aktusok rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése során a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) * A tachográfokra vonatkozó uniós rendelet hazai végrehajtásának részletes szabályait a miniszter, a tachográf kártyák kiadásával, és azok ellenőrzésével kapcsolatos díjakat a miniszter – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.
(8) * A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzések tagállami végrehajtásához kapcsolódóan a közlekedési hatóság feladata:
a) a 44. § (1) bekezdésének c), d), e) és h) pontjában, továbbá az e § (2) bekezdésében meghatározott közúti és telephelyi ellenőrzési feladatok ellenőrző hatóságok közötti folyamatos koordinációja,
b) a más tagállam közúti ellenőrző hatóságaival való adat-, tapasztalat- és információcsere, továbbá koordináció az összehangolt közúti ellenőrzések biztosítására, valamint
c) az ellenőrző hatóságok által végzett közúti és telephelyi ellenőrzések statisztikai adatainak gyűjtése, összesítése, valamint ennek alapján adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére.
(9) * A (7) bekezdésben meghatározott tachográfkártya kiadására irányuló kérelem személyesen és elektronikus úton terjeszthető elő a közlekedési hatóságnál.
(10) * A tachográf kártya nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen kell átadni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
45. § (1) * Az országos és a helyi közút kezelője útellenőri szolgálatot működtet. Az útellenőri szolgálat működésének feltételeit a miniszter által megállapított keretek között a közút kezelője * határozza meg.
(2) Az útellenőr feladata
a) * a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,
b) a közúti jelzések láthatóságának, épségének és működésének ellenőrzése,
c) a közút mellett végzett – a közút forgalmát érintő – tevékenységek ellenőrzése,
d) a közúttal és a forgalommal kapcsolatos információk szerzése és továbbítása,
e) * a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhető halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés szükségességéről a kezelő haladéktalan értesítése.
(3) Feladatainak ellátása során az útellenőr intézkedik, figyelmeztet, a szabálytalan magatartás megszüntetésére felhív, illetőleg büntető, szabálysértési feljelentést tesz, vagy közlekedési hatósági eljárást kezdeményez.
(4) *
(5) * A külön jogszabály szerinti díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szerv, illetve az általa megbízott gazdálkodó szervezet
a) * a 33/A. § szerinti használati díj és útdíj megfizetésének ellenőrzése és a pótdíj behajtása, valamint
b) az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából
olyan elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésére is jogosultak, amely az érvényes úthasználati jogosultsággal nem rendelkező gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját az adatellenőrzést követően rögzíti.
45/A. § * Ezen alcím hatálya kiterjed a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályairól szóló 2009. LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező elektromos töltőberendezés üzemeltetőkre és az elektromobilitás szolgáltatókra is.
45/B. § * Ezen alcím és a 2. § alkalmazásában
1. elektromobilitás felhasználó: az, aki legalább egy elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy elektromobilitás szolgáltatóval fennálló tartós jogviszony vagy eseti töltés keretében elektromobilitás szolgáltatást vesz igénybe;
2. * elektromobilitás szolgáltatás: az elektromos meghajtású gépjármű villamosenergia-tárolójának nyilvános elektromos töltőberendezésen történő töltése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása tartós jogviszony vagy eseti töltés alapján;
3. elektromobilitás szolgáltató: az, aki az elektromobilitás felhasználónak e törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel kötött szerződés alapján;
4. * elektromos meghajtású gépjármű: olyan jármű, amelynek meghajtása részben vagy teljesen villamos motor által történik, és a meghajtáshoz szükséges villamos energiát külső forrásból feltölthető villamosenergia-tároló rendszerből is nyerheti;
5. elektromos töltőberendezés: olyan villamos berendezés, amely legalább egy darab normál vagy nagy teljesítményű töltőponttal rendelkezik;
6. * elektromos töltőpont: az elektromos töltőberendezésen található töltőcsatlakozó, amely kizárólag egy elektromos meghajtású gépjármű villamosenergia-tároló rendszerének feltöltésére alkalmas egyidejűleg;
7. eseti töltés: az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy az elektromobilitás szolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló elektromobilitás felhasználó által igénybevett elektromobilitás szolgáltatás;
8. nagy teljesítményű töltőpont: olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán 22 kW-nál nagyobb villamos teljesítmény leadására alkalmas;
9. * normál teljesítményű elektromos töltőpont: olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán legfeljebb 22 kW villamos teljesítmény leadására alkalmas, nem foglalja magában a 3,7 kW vagy annál kisebb villamos teljesítményű, háztartásban létesített, nyilvánosan nem hozzáférhető berendezéseket, vagy amelyek elsődleges rendeltetése nem az elektromos meghajtású gépjárművek töltése;
10. nyilvános töltőberendezés: olyan közterületen, közintézmény épülete mellett és közintézmény ügyfélparkolóiban, továbbá közforgalmú üzemanyagtöltő-állomásokon üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók számára meghatározott azonosítási, használati és fizetési feltételek mellett megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhető, valamint az olyan, közforgalom számára nyitott magánterületen vagy nyilvános parkolóban üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók korlátozott köre számára, ellenérték megfizetése nélkül vagy meghatározott fizetési feltételek mellett hozzáférhető, ideértve a part menti villamosenergia-ellátást, ide nem értve a háztartásokban üzemeltetett elektromos töltőberendezést;
11. elektromos töltőberendezés üzemeltető: az, aki az üzemeltetési engedély birtokában a nyilvános töltőberendezést rendeltetésszerűen működteti, annak műszaki üzemeltetését és karbantartását végzi, azon elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromobilitás felhasználók számára, illetve elektromobilitás szolgáltató számára biztosítja az elektromobilitás szolgáltatás nyújtásának műszaki feltételeit;
12. part menti villamosenergia-ellátás: villamos energia part menti, szabványos interfészen keresztül történő biztosítása a kikötőkben horgonyzó hajók részére.
45/C. § * (1) Az elektromos töltőberendezés üzemeltetésére vonatkozó engedély alapján – a Vet. 3. § 22. pontjában meghatározott hálózati engedélyes kivételével – bárki üzemeltethet nyilvános elektromos töltőberendezést.
(2) A nyilvános töltőberendezés üzemeltetése a Hivatal által kiadott engedély alapján végezhető. Az üzemeltetési engedélyt a Hivatal kérelemre akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel a tevékenység ellátásához szükséges – e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott – feltételeknek. Az engedély határozatlan időre szól.
(3) Hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést az elektromos töltőberendezés üzemeltetője köthet a Vet. 84. § szerinti elosztói engedélyessel.
(4) Az elektromos töltőberendezés üzemeltetője jogosult arra, hogy villamos energiát vásároljon bármely villamosenergia-kereskedőtől.
(5) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető biztosítja, hogy az elektromobilitás felhasználók az elektromobilitás szolgáltatást eseti töltés keretében is igénybe vehessék az ellenérték egyidejű megfizetése ellenében.
(6) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető az elektromobilitás szolgáltatásnyújtást, ide értve az elektromobilitás szolgáltatás eseti töltés keretében történő igénybevételének lehetőségét elektromobilitás szolgáltató bevonásával is biztosíthatja.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal nyilvántartásba veszi az elektromos töltőberendezés üzemeltető által az üzemeltetési engedélykérelemben megjelölt elektromobilitási szolgáltatót.
45/D. § * (1) Az elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségnek eleget téve – a Vet. 3. § 22. pontjában meghatározott hálózati engedélyes kivételével – bárki folytathat elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet.
(2) Az elektromobilitás szolgáltatási tevékenység a Hivatalhoz intézett bejelentést követően gyakorolható. A bejelentésre és az azzal kapcsolatos eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
45/E. § * (1) Az elektromobilitás szolgáltatás igénybevételét megkülönböztetés-mentesen kell biztosítani. Az elektromobilitás szolgáltatás díjait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon nyilvánosan közzé kell tenni.
(2) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető az üzemeltetési engedélyben vagy az elektromobilitás szolgáltató az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén a Hivatal:
a) megfelelő határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre való utalás mellett figyelmezteti az elektromos töltőberendezés üzemeltetőt vagy az elektromobilitás szolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjon kötelezettségszegés elkövetésétől,
b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,
c) 6–12 hónapra eltilthatja a tevékenység végzésétől az elektromos töltőberendezés üzemeltetőt vagy az elektromobilitás szolgáltatót, ha az a) pont szerinti figyelmeztetés és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti a kötelezettségét,
d) visszavonja az engedélyt, ha:
da) az elektromos töltőberendezés üzemeltető vagy az elektromobilitás szolgáltató a kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy az elektromos töltőberendezés üzemeltető az elektromos töltőberendezést az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok észszerű határidőn belül nem pótolhatók,
dc) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:
a) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás,
b) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.
(4) A Hivatal részére az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője
a) * a bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,085%-ában, vagy
b) * – ha a tárgyévet megelőző évben nem volt, vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor – a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben a bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,085%-ában
meghatározott összegű felügyeleti díjat fizet.
(5) * A Hivatal a feladatai ellátásához szükséges mértékben rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőberendezés üzemeltetőjét. A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket, az adatszolgáltatás alóli mentesülés szabályait a Hivatal e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
(6) * A Hivatal véglegessé vált elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó határozatait – a személyes és védett adatok kivételével – a honlapján közzé teszi.
(7) * Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tárgyévi tényleges nettó árbevétel nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,085%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően korrigálni kell.
45/F. § * (1) A nemzeti hozzáférési pont egységes hozzáférési pontot kínál a felhasználók számára forgalmi információk szolgáltatása érdekében a közúti hatóságok, közútkezelők és egyéb szolgáltatók által nyújtott, az ország területére vonatkozó forgalmi- és egyéb útinformációs adatokhoz. A forgalmi információkat egységes módon, a pártatlan és független nemzeti szerv ellenőrzése mellett kell a nemzeti hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre bocsátani.
(2) A közúti közlekedési információs szolgáltatások kiépítésének további célja a kötelező pihenőidők és szünetek betartásának, a helytelen parkolás visszaszorításának és a parkolóhelyek optimális kihasználásának támogatása, melynek keretében a kereskedelmi úthasználók részére a forgalmi és biztonsági feltételek indokoltsága esetén a biztonságos és védett parkolóhelyekről információt kell szolgáltatni.
46. § * (1) A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében
a) * 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 33/D–35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét;
b) Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűlést
kell érteni.
(2) * A helyi önkormányzat képviselőtestülete – Budapest Főváros Önkormányzata esetében a Fővárosi Közgyűlés – az (1) bekezdésben foglalt feladatait a 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 33. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet útján is elláthatja.
46/A. § * (1) A közlekedési hatóság jogosult:
a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
b) a járművezetők utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a járművezető,
c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közreműködő járművezető,
d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben – jogszabály alapján vezetett – névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.
(2) * Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kezelésére és nyilvántartására a vizsgaközpont is jogosult.
(3) * A közlekedési hatóság jogosult a 22/B. § (1) bekezdésében és a 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések alapján személyes adatok nyilvántartására és kezelésére.
(4) * A vizsgaközpont a közlekedési hatóság által a 18. § (2) bekezdése alapján vezetett nyilvántartásból, továbbá a 18. § (9) bekezdése szerinti névjegyzékből az ott nyilvántartott adatokat, valamint az elektronikus vezetési kartonból a gyakorlati oktatásra és az oktató jármű futásteljesítményére vonatkozó adatokat az e törvényben foglalt feladatai ellátásához – a képzés, a vizsgára vagy vizsgálatra jelentkező adatainak, valamint a vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzése érdekében – közvetlen adathozzáféréssel átveheti.
(5) * A vizsgaközpont a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az átvétel időpontjától számított 5 évig kezeli.
(6) * A közlekedési hatóság és a vizsgaközpont az általa kezelt adatokat – személyazonosításra alkalmatlanná tett módon – statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(7) * A képző szerv a 18. § (8a) bekezdése szerinti vizsgára bocsátással összefüggő feladatai céljából adatkezelési jogosultsággal rendelkezik a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők személyes adataira – név, születési név, anyja neve, születési hely, idő – vonatkozóan. A képző szerv az adatokat az átvétel időpontjától számított 5 évig kezeli.
(8) * A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a vizsgaközpont adatkérése alapján, a közúti járművezetők tanfolyami és a közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzésén, továbbképzésén, a pályaalkalmassági vizsgálaton és utánképzésén résztvevő, illetve ehhez kapcsolódóan vizsgára vagy vizsgálatra jelentkező adatainak ellenőrzése céljából díjmentesen átadja a résztvevők, valamint jelentkezők természetes személyazonosító adatait.
46/B. § *
46/C. § * (1) * A külön jogszabályban meghatározott ellenőrző hatóság jogosult a veszélyes árut szállító jármű ellenőrzéséről felvett ellenőrzési jegyzékben megjelölt, a gépjárművezetőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok, lakcím, a vezetői engedélyben található egészségi és pályaalkalmassági adatok, személyazonosító igazolvány/útlevél száma, ADR oktatási bizonyítvány száma, a kísérő nevére és állampolgárságára, a feladó nevére és címére, továbbá a címzett nevére vonatkozó személyes adatok kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megőrizni.
(2) *
(3) * A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)–(3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárása során – annak tárgyával összefüggésben – az ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti.
(4) * A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenőrzési eljárása során a vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által végzett ellenőrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográfkészülékben, az adatrögzítő lapon és a tachográfkártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb adatok kezelésére. A közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az ellenőrzés alapján indult eljárás lezárását követő öt évig jogosult.
46/D. § * (1) * A jogszerű vizsgáztatás, vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság, vizsgaközpont jogosult
a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása,
b) a járművek műszaki vizsgálata,
c) az általa végzett hatósági ellenőrzés, valamint
d) a járművezető-képzés feltételeinek ellenőrzése
során – adatrögzítés nélkül – elektronikus berendezéssel távoli kép- és hangmegfigyelést végezni.
(1a) * Az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a közlekedési hatóság és a vizsgaközpont jogosult elektronikus berendezéssel kép- és hangfelvételt adatrögzítéssel készíteni, amelyet a vizsgaeseménytől számított 15 napig, illetve amennyiben az érintett vizsga ügyében eljárás indult, az eljárás végleges lezárásáig szükséges megőrizni.
(1b) * A közlekedési hatóság az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseten kívül a helyszíni hatósági ellenőrzésről, ezen ellenőrzés alá vont személyről, a hatósági ellenőrzés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt készíthet. Ezen felvételen rögzített szereplő személyes adat a hatósági ellenőrzés alapján indult hatósági eljárás során használható fel. Ha a hatósági ellenőrzés alapján megjelölt eljárás lefolytatásához nincs szükség a felvételre, illetve az abban szereplő adatra, úgy a felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell. A közlekedési hatóság a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait megóvja.
(2) A közlekedési hatóságnak lehetővé kell tenni, hogy – a vizsgázó erre irányuló kérése esetén – az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga letétele az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés nélkül is megtörténhessen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közvetlen megfigyelésről a közlekedési hatóság köteles mindenki számára jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó személyek tájékozódását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni
a) az adott területen elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásáról (térfigyelés),
b) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott közvetlen megfigyelési rendszert alkalmazó üzemeltetőről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.
(4) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az (1)–(3) bekezdés szerinti kép- és hangmegfigyelésre vonatkozó előírásokat a vizsgaközpontra is alkalmazni kell.
46/E. § * A közlekedési hatóság vezetője a feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.
46/F. § *
46/G. § * Az e törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvénnyel megállapított 12. § (3)–(3c) bekezdése szerinti tilalommal érintett jelet, jelzést, egyéb tárgyat, berendezést, reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést 2012. szeptember 30-ig el kell távolítani.
46/H. § *
46/I. § * Az e törvénynek az egyes klímapolitikai és közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVIII. törvény által megállapított 29. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
46/J. § * A típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő 55 nap.
46/K. § * (1) A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) országos közúti vagyonkezelői feladatait 2017. január 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el, ezzel összefüggésben megilletik a KKK magánjogi jogai és kötelezettségei.
(2) Az (1) bekezdés alapján a a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vagyonkezelői jogát a Magyar Közút Nonprofit Zrt. egyoldalú nyilatkozata alapján, annak kérelmére kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba azon ingatlanok vonatkozásban, amelyek bejegyzett vagyonkezelője a KKK, vagy annak valamely jogelőd szervezte.
(3) A 32. § (6) bekezdése szerinti vagyonkezelői feladat ellátásával kapcsolatos jogviszonyokba és az (1) bekezdés szerinti feladatátadással összefüggő szerződésekbe, továbbá valamennyi, a korábban a KKK által a vagyonkezelésében álló vagyonra vonatkozóan megkötött szerződésbe – ide értve az ezen vagyonelemekre vonatkozó, de nem a vagyonkezelői jogviszonyon alapuló szerződéseket is, így különösen a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződéseket – a KKK helyébe 2017. január 1-jén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. lép.
46/L. § * (1) Az e törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 9. § (6) bekezdését a 2018. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az e törvénynek a Módtv2. által megállapított 29. § (4a), (4b) és (4c), valamint a 32. § (3) bekezdésében foglaltakat a Módtv2. hatálybalépése előtt forgalomba helyezett helyi közutak esetében is megfelelően alkalmazni kell.
46/M. § * (1) Az e törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő, járművezetői vizsgabiztosok, műszaki vizsgabiztosok, szakoktatók, iskolavezetők, valamint utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését nem érintik.
(2) Az e törvénynek a Módtv3. által megállapított 24/A. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartásban a 2018. december 31. napján szereplő vizsgabiztost úgy kell tekinteni, hogy a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezik.
46/N. § * E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 45/E. § (4) bekezdés a) és b) pontját a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat – az időszakban hatályos szabályok szerint – időarányosan kell megfizetni.
46/O. § * (1) Az e törvénynek a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) által megállapított 24/A. § (4) és (6a) bekezdését a 2024. január 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) * A Módtv4. által megállapított 24/A. § (4) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor a vizsgálóállomás vezető tisztségviselői, képviselői tevékenységet ellátó személy esetében nem kell alkalmazni.
47. § * A törvény alkalmazásában: *
1. * gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
2. közúti jármű: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók;
3. közösségi közlekedés: menetrend alapján közlekedő gépjárművekkel végzett közforgalmú személyszállítás;
4. közúti személyszállítás: a közúti járművel végzett személyszállítás, valamint a személyszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátása;
5. közúti árufuvarozás: a közúti járművel végzett árufuvarozás, valamint az áruszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátása;
6. vevőszolgálati javítóhálózat: a járművek garanciális javítását és alkatrészellátását végző szervezetek rendszere;
7. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;
8. * közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban közforgalom elől elzárt magánútként van bejegyezve;
9. * az út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény; a két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz;
10. * az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó) – a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont kivételével –, a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa – az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok;
11. közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggő rendszere;
12. az út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle;
13. az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;
14. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltő-állomás) területének, vagy a járművek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;
15. útépítési érdekeltségi hozzájárulás [31. § (2) bek.] szempontjából a közút használatában érdekeltek: a közút mentén ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal, ipari, közlekedési, kereskedelmi vagy mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkező magánszemélyek és jogi személyek;
16. kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt közút;
17. gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, vagy olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el;
18. * belföldi üzemben tartó: a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek
18.1. * természetes személy üzemben tartó esetében – állampolgárságára tekintet nélkül – a lakcíme és szokásos tartózkodási helye is, vagy
18.2. nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van;
19. iskolavezető: a közlekedési hatóság engedélyével végzett tanfolyami, szaktanfolyami képzést irányító személy;
20. szakoktató: a közúti járművezetők képzésében oktatóként részt vevő személy;
21. vizsgabiztos: a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy (járművezetői vizsgabiztos), valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását végző személy (szaktanfolyami vizsgabiztos);
22. * közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezető, vizsgabiztos, utánképzés-foglalkozásvezető, továbbá
22.1. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott
22.1.1. személytaxis szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető,
22.1.2. személygépkocsis személyszállító szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető,
22.1.3. személytaxis vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,
22.1.4. személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,
22.2. * a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott, autóbuszos személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,
22.3. * a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott, árufuvarozó vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető,
22.4. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott, szakmai alap- és továbbképzési képesítéshez kötött tevékenységet folytató gépjárművezető,
22.5. a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, gépkezelői jogosítványhoz kötött tevékenységet folytató gépkezelő,
22.6. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló külön jogszabályban meghatározott, szakkísérői képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,
22.7. * a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, autógáz-biztonsági képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,
22.8. * a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott
22.8.1. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,
22.8.2. veszélyesáru-szállító gépjárművezető,
22.9. a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag szállítására eredményes vizsgát tett járművezető,
22.10. *
22.11. * a közúti jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását és környezetvédelmi felülvizsgálatát végző műszaki vizsgabiztos;
22.12. * a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott menetíró szerelő;
22.13. * a közösségi közlekedés működtetésére jogosult vállalkozások által alkalmazott forgalomirányítási, szervezési és járműfenntartási tevékenységeket irányító, önálló hatáskörrel rendelkező személy
23. * várakozási terület: a közutak, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek gépjárművel történő várakozásra kijelölt része;
24. *
25. tanfolyam: a közúti járművezetők szervezett formában történő képzése; a tanfolyam a képzési engedélynek megfelelően elméleti (tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekből állhat;
26. szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek szervezett formában történő képzése és továbbképzése; a szaktanfolyam a képzési engedélynek megfelelően elméleti (tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekből állhat;
27. közúti biztonsági auditor: a közúthálózat részét képező utak, úttartozékok vagy az út műtárgyai engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósult utak, úttartozékok vagy az út műtárgyai forgalomba helyezés előtti és az üzemeltetés első évében végzett – a tervezőtől, az építtetőtől és a kivitelezőtől független – részletes, módszeres műszaki biztonsági ellenőrzést végző természetes személy;
28. zárt rendszerű elektronikus távoktatás (e-learning): elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (Internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a hallgató közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer; e törvény alkalmazásában a „zárt rendszerű elektronikus távoktatás” és az „e-learning” kifejezések azonos jelentéssel bírnak;
29. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (Learning Management System, LMS): a hallgató képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (web böngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, mely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli a tanuló képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja – a tanuló teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit;
30. * elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények: az elektronikus díjszedéshez, díj ellenőrzéshez szükséges létesítmények, valamint egyéb sajátos építmények, amelyek magukban foglalják különösen a tartószerkezeteket és a tartozékokat, kamerákat, telematikai berendezéseket, oszlopokat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat és egyéb telepített informatikai berendezéseket;
31. * síkosságmentesítés: olyan téli üzemeltetési feladat, amely a közút gépjármű-közlekedésre szolgáló felületének síkosság elleni védekezését és a hó eltakarítását foglalja magába;
31a. * Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: a 21/K. § (1) bekezdésében meghatározott célok érdekében rendszeresített, hitelesített vagy kalibrált mérőeszközöknek és az ezekhez kapcsolódó hatósági informatikai rendszer szoftver- és hardverelemeinek rendszere;
32. * Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont: a közúti forgalomban részt vevők több szempontú ellenőrzésére szolgáló, információgyűjtő, elemező és dokumentáló rendszernek az elektronikus észlelésre szolgáló elemei és az azok rögzítésére szolgáló tartószerkezet;
33. * közúti hírközlő hálózat: az országos közutak üzemeltetéséhez szükséges állami tulajdonú, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat nem aktív hálózati elemei, ideértve az elektronikus hírközlési építményeket is;
34. * tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a közúton közlekedők tájékozódását megkönnyítő vagy azt segítő, különböző szolgáltatások igénybevételének, kulturális, idegenforgalmi vagy egyéb tevékenység végzésének lehetőségét úticélként megjelölő, továbbá ezek irányát, távolságát vagy helyszínét mutató jelzést megjelenítő, közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető berendezés, amely tartalmazhat a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott szót, szóösszetételt, grafikai vagy egyéb ábrát, illetve szöveges vagy képi megjelenítést, jelet; a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz nem minősül a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott gazdasági reklámnak, reklámtáblának, reklámhordozónak, sem egyéb reklámcélú berendezésnek;
35. * közúti árutovábbítás: közúton tehergépjárművel végzett árufuvarozás, díj ellenében más által – gépjárművezetővel együtt – rendelkezésre bocsátott tehergépjármű áruszállítás céljára való felhasználása, valamint díj ellenében végzett vontatás;
36. * tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató, a lassú jármű, valamint a tehergépkocsiból, vontatóból vagy lassú járműből és pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény;
37. * úthálózat-védelem: az országos út- és hídvagyon preventív védelme és megóvása, a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető, a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelés-korlátozást túllépő, valamint a megengedett méretet meghaladó járművek közlekedésének szabályozásával és ellenőrzésével;
38. * használati díjból származó bevétel: a használati díjakból, pótdíjakból, valamint egyéb eljárási jellegű díjakból származó valamennyi bevételnek az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben felmerült – kormányrendeletben meghatározott – indokolt költségeivel csökkentett összege;
39. * utánképzés-foglalkozásvezető: a közúti járművezetők utánképzését végző, az utánképzési foglalkozás tartására az adott programnak megfelelő minősítéssel feljogosított személy;
40. * az útdíjfizetés elmulasztása: jogosulatlan úthasználat, amely az e törvényben meghatározott használati díj, vagy az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényben meghatározott útdíj megfizetésének elmulasztásával valósul meg;
41. * a nyilvántartás helye szerinti tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amelynek nemzeti gépjármű-nyilvántartásában az útdíjfizetés elmulasztása által érintett jármű szerepel;
42. * nemzeti kapcsolattartó pont: a gépjármű-nyilvántartási adatok határokon átnyúló cseréjére jogszabályban kijelölt hatóság.
47/A. § * (1) A közlekedési hatóság jogosult a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő által kiadott közútkezelői hozzájárulásban feltüntetett adatok kezelésére.
(2) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésére a 20. § (4) bekezdésében foglalt elévülési határidő lejártáig jogosult.
(3) Amennyiben az ellenőrzés nem állapít meg szabályszegést vagy a közlekedési hatóság eljárása során nem állapít meg szabályszegést, az (1) bekezdés szerinti adatok közül a személyes adatokat a közútkezelői hozzájárulás érvényességét követő 5 munkanapon belül törli.
47/B. § * A 15. § (7) bekezdésében meghatározott, a tengelysúlymérő-rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettséget a közútkezelő az e § hatálybalépését megelőzően kiadott és e § hatálybalépésekor érvényes közútkezelői hozzájárulások tekintetében 2017. január 1. napjáig teljesíti.
47/C. § * (1) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személy vagy szervezet kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok és a 32/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével a közúti hírközlő hálózatokat az azok vagyonkezelését ellátó szervezetek kötelesek ingyenesen átadni a hálózatkezelő gazdasági társaság részére. Ezen közúti hírközlő hálózatok e törvény erejénél fogva, az átadás-átvétel napján a hálózatkezelő gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelés részletes szabályait – különös tekintettel a vagyonkezelési díj megfizetésének módjára – a tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.
(2) A közúti hírközlő hálózatok számviteli átadását – elszámolási kimutatással – a korábbi vagyonkezelő és a hálózatkezelő gazdasági társaság egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül elvégzi.
(3) Az adott közúti hírközlő hálózati szakasz a hálózatkezelő gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülésétől a hálózatkezelő gazdasági társaság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, továbbá az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság közötti hálózathasználati szerződés létrejöttéig a közúti hírközlő hálózatot 2016. május 1-jét megelőzően üzemeltető szervezet jogosult a hálózatkezelő gazdasági társaság költségére és szakfelügyelete mellett a 32/A. § (4) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatások megszakítás-mentes biztosítása érdekében a szükséges karbantartást, javítást elvégezni. Az így felmerült költségeket a hálózatkezelő gazdasági társaság a 32/A. § (5) bekezdés szerinti költségalapú hozzáférés biztosítása során elszámolhatja.
48. § (1) * Ez a törvény 1988. július 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. *
a) a Kormány, hogy
1. * a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályait,
2. a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait, *
3. a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályait, *
4. a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját, *
5. * a közúti közlekedési szolgáltatás, a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, valamint az autómentési tevékenység végzésének a feltételeit, ezen tevékenységek végzéséhez használható járművek üzemeltetésének általános feltételeit, továbbá az e járművek vezetőinek képzésére vonatkozó feltételeket, *
6. a közúti járművek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait,
7. * a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését, *
8. * a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, a vizsgaközpont kijelölését és a vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályait,
9. * a közúti közlekedés szabályait,
10. * a típusvizsgáló és a járműforgalmazó tényállás tisztázásában történő közreműködése engedélyezésének részletes eljárási szabályait, továbbá az engedélyezett járműtípusokkal, a jóváhagyásra kötelezett alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre kijelölt műszaki szolgálatokra vonatkozó követelményeket és a kijelölés eljárási szabályait, *
11. * a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait,
12. * a transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket, *
13. * a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, *
14. * a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművel történő közlekedés időszakos és területi korlátozására vonatkozó szabályokat, *
15. * a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, a pénzkövetelés biztosítása elrendelése esetén ennek összegét, továbbá az ezek megfizetésével kapcsolatos költség összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,
16. * a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére jogosult hatóság kijelölését, valamint az ellenőrzésre vonatkozó egységes eljárás szabályait,
17. * a közúti járművekkel kapcsolatos jóváhagyásokra, típusbizonyítványokra, műszaki vizsgálatokra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét és az ellenőrzés részletes szabályait, *
18. * a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja, valamint a 33/C. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult közútkezelő kijelölését,
19. * a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat, *
20. * a 21. §-ban meghatározott bírság kiszabására jogosult hatóság vagy hatóságok kijelölését, valamint az automatikus döntéshozatal feltételeit, *
21. * a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását,
22. * a 33. § (3) bekezdése szerinti közreműködő igénybevételére vonatkozó szabályokat, *
23. * a 29. § (1) bekezdése szerinti elszámolás és vagyonkezelésbe adás részletes szabályait,
24. * a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályait, *
25. * az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, *
26. * a közlekedési infrastruktúra közúti biztonsági kezelése, közúti biztonsági hatásvizsgálat, a közúti biztonsági auditálás, felülvizsgálat, valamint a baleseti adatgyűjtés részletes szabályait, *
27. * az e törvény szerinti közúti biztonsági auditori tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közúti biztonsági auditori tevékenységre vonatkozó engedély megszerzésének és az auditorok nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a engedélyezésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közúti biztonsági auditorok alap- és továbbképzésére vontkozó részletes szabályokat, továbbá a közúti biztonsági auditori tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, *
28. * a közlekedéspolitika részeként az intelligens közlekedési rendszerek nemzeti stratégiáját,
29. * az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről, bejelentéséről szóló szabályokat, *
30. * a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, *
31. * a reklámtábláknak, a reklámhordozóknak és egyéb reklámcélú berendezéseknek a közutak melletti elhelyezésére és eltávolítására vonatkozó részletes szabályokat, *
32. * a közúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait,
33. * a kerékpárutak adatainak nyilvántartását végző szerv kijelölését, valamint a kerékpárutak nyilvántartásával összefüggő feladatok ellátásának részletes szakmai szabályait, *
34. * az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási területek kijelölését, azok kategóriáját, várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot, a fizetendő várakozási díj mértékét, a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét,
35. *
36. * a használati díjból származó bevétel központi költségvetésbe történő befizetésének rendjét, részletes szabályait, továbbá az elszámolás számviteli szabályait, *
37. * a közúti hírközlő hálózatok kapacitásainak hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat,
38. * a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon történő elhelyezésére és eltávolítására, az azok elhelyezéséért fizetendő elhelyezési díj mértékére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, *
39. *
39. * a 33. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli és lakott területi szakaszainak – ideértve az e hálózathoz tartozó, kerékpározás céljára használt magánutakat és útnak nem minősülő egyéb útvonalakat is – kijelölését, valamint a 33. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjai szerinti, a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet kijelölését,
39a. * a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat,
40. * a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzésre, az utánképzésre és az utánképzés-foglalkozásvezetőre vonatkozó részletes szabályokat,
41. * a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását,
42. * elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezésére és az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettségre vonatkozó hatósági eljárás részletes szabályait, *
43. * az elektromos töltőberendezés üzemeltetők és az elektromobilitás szolgáltatók tevékenységére, valamint az elektromobilitás felhasználók tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat, *
44. * az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó, a nemzeti szakpolitikai keret végrehajtásáról szóló, az Európai Bizottság felé benyújtandó jelentés részét képező, az elektromos-töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló részletes intézkedéseket,
45. * az engedélyezési és bejelentési kötelezettség megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait, *
46. * az elektromos töltőberendezés üzemeltető, az elektromobilitás szolgáltató és az elektromobilitás felhasználó közötti együttműködést biztosító jogviszony további részletes szabályait, valamint az együttműködéshez szükséges műszaki feltételeket, *
47. * az elektromos meghajtású gépjármű töltésére vonatkozó mérési és mennyiségi, energiahatékonysági eredmények kimutatására alkalmas adatok kezelésének és továbbításának részletes feltételeit, *
48. * az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettség alapján eljáró és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezését végző Hivatal feladat- és hatáskörét * ,
49. * a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén az igénybe vevő óvadékfizetési kötelezettségének részletes szabályait,
50. * a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra történő belépés és az előzetes tájékoztatás feltételeit, valamint a helyi önkormányzat tűrési kötelezettségét,
51. * az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős közútfejlesztési gazdasági társaság vagy szerv kijelölésére, valamint feladat- és hatáskörére irányadó szabályokat, *
52. * az országos közúthálózat vagyonkezelési feladatainak ellátásáért felelős közútkezelő gazdasági társaság vagy szerv kijelölésére, valamint feladat- és hatáskörére irányadó szabályokat, *
53. * a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges, a magyar állam nevében történő ingatlantulajdon-szerzés során eljáró állami tulajdonú gazdasági társaságot, *
54. * a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését ellátó állami tulajdonú gazdasági társaságot, *
55. * az országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért felszámított díjak (pótdíjak) beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését ellátó útdíjszolgáltatási gazdasági társaságot, *
56. * a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelési feladatait ellátó hálózatkezelő gazdasági társaságot * ,
57. * a közúti árufuvarozásra, a személyszállításra, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével, valamint a jogosulatlan úthasználattal kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatok szabályait,
b) * a miniszter, hogy
1. * a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatának részletes szabályait,
2. * az útügyi igazgatás eljárási szabályait, a közútkezelői hozzájárulás kiadásának feltételeit, a közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj feltételeiről szóló szabályokat,
3. * az ömlesztett (szóródó) tömegáru közúton történő fuvarozásának és saját számlás szállításának a feltételeit, valamint egyes közúti közlekedési szolgáltatások engedélyezésének a részletes szabályait,
4. * az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelésének szakmai szabályait,
5. az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének műszaki és eljárási szabályait, *
6. a közutak ellenőrzésének szabályait,
7. a közutak tervezésére és a műszaki tervezési jogosultságra vonatkozó szabályokat,
8. a közúti hidak nyilvántartására és műszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat, *
9. az útépítés felügyeleti ellenőrzés szabályait,
10. * az útépítésre, illetve az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeit, valamint megfelelőségük igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, továbbá az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével kapcsolatos minőségi követelményeket és jótállásra vonatkozó feltételeket, továbbá az ezektől való egyedi eltérés engedélyezésének feltételeit, illetve a kísérleti útépítési tevékenységhez való hozzájárulás szabályait és eljárását, a kísérleti útépítési tevékenységre vonatkozó eltérő szabályokat, az egyes eltérési esetekben eljáró szerv kijelölését,
11. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit,
12. a közúti járművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat,
13. *
14. * a járműfenntartó tevékenység végzésének feltételeit, a szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetve a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket,
15. a gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálattal kapcsolatos szabályokat, *
16. a nemzetközi forgalomban közlekedő gépjárművekre vonatkozó szabályokat, *
17. az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait,
18. * a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait, *
19. * a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási szabályait, *
20. * a veszélyes áruk szállításának és szállításra való feladásának szabályait a vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban, *
21. * a vonatkozó nemzetközi szerződések hatálya alá nem tartozó járművekkel történő veszélyes áru szállítás szabályait, *
22. * a közúti járművek újrafelhasználható alkatrészei szakszerű kinyerésének (bontásának) feltételeit, és e tevékenység engedélyezésének személyi, dologi és szakmai feltételeit, *
23. * a közutak forgalombiztonsági szempontjai felülvizsgálatának (auditálásának) szakmai szabályait,
24. *
25. * az alagutak tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait,
26. * a 21. § (3) bekezdése szerinti eszközre vonatkozó követelményeket és e követelmények meghatározása előtt rendszeresített eszközök alkalmazhatóságát, *
27. * a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet, továbbá össztömeg-korlátozást meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői feladatokról, a díjfizetés, valamint a szakkíséret és kíséret személyi és tárgyi feltételeiről szóló szabályokat,
28. * az út és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá az utak kezelésére vonatkozó, a közlekedésbiztonságot és a létesítményeket érintő alapvető követelményeket,
29. * a 32. § (4) bekezdésében meghatározott állami feladatokat, azok végrehajtásának és az egyes feladatok ellátásához szükséges források felhasználásának szabályait, *
30. * az e törvény szerinti járművezetői vizsgabiztosi, műszaki vizsgabiztosi, iskolavezetői, szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
31. * a telítettség megállapításának módját,
32. * az intelligens közúti közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének feltételeit, *
33. * a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló iránymutatásokat,
34. * a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését, és az azzal összefüggésben ellátandó, valamint a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet által ellátandó muzeális jellegű járművek minősítési szabályainak kidolgozására és kiadására, a minősítés végrehajtásának szakmai és piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,
35. * a kezelői ellenőri munkakör létesítéséhez szükséges iskolai végzettséget, képesítési előírásokat, valamint a névjegyzék vezetésére és a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésére vonatkozó szabályokat,
36. * a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület létrehozásának, valamint a testület eljárásának részletes szabályait,
37. * a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő, a közútkezelői feladatok ellátását, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó, továbbá a közút területén hátrahagyott járművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének szabályait, *
38. * a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő műszaki előírások, útmutatók megalkotására és kiadására, közzétételére vonatkozó eljárási szabályokat, *
38a. * az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat, *
39. * a csatlakozási díj meghatározásának elveit, mértékét, a kezelői hozzájárulás kiadásának feltételeit,
40. * az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás szabályait,
41. * az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatokat végző, a közlekedési hatóság által kijelölt műszaki szolgálatok működési feltételeit,
42. * az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzések és tájékoztatások ellátására kijelölt szervezetek működési feltételeit,
43. * a menetíró ellenőrök képzésére és továbbképzésére vonatkozó szabályokat,
44. * a menetíró készülékek használatával összefüggő hatósági ellenőrzések során keletkezett személyazonosító adatok rögzítésének, feldolgozásának és az adatszolgáltatás technikai feltételeit, valamint a globális navigációs műholdrendszer használatával kapcsolatos szabályokat,
45. * a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberekre, valamint az ilyen járműfenntartó szervezetekre vonatkozó követelményeket, *
46. * a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, valamint járműfenntartó szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végző műhelyek auditálásáról szóló részletes szabályokat,
47. * a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó szervezetek, menetíró készülék gyártását végző szervezetek, menetíró készülék beépítését végző jármű-gyártók tevékenységének engedélyezésére és ezzel összefüggő nyilvántartásra, nemzeti és nemzetközi adatközlésre vonatkozó feltételeket, *
48. * a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezéseket * ,
49. * az úthálózat-védelem érdekében megvalósuló rendszerek létesítésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,
50. * a 21/M. § szerinti kockázatértékelő rendszerrel kapcsolatos, a közúti vállalkozások kockázati profiljának meghatározására és a fokozott kockázatot jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,
51. * a vizsgáló állomások auditálásáról, valamint a tanúsítási tevékenységükről szóló részletes szabályokat, *
52. * a nemzeti hozzáférési pont létrehozásának és működtetésének részletes szabályait, *
53. * a biztonságos és védett parkolóhelyek létrehozásának és működtetésének részletes szabályait,
54. * a közlekedési hatóság részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének részletszabályait,
c) * a miniszter, hogy a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott, *
d) * a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját, *
e) * a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság és a vizsgaközpont, továbbá az irányítási, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait, *
f) * a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bírság felhasználásának rendjét, az azzal összefüggő szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,
g) * a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel egyetértésben *
1. a díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait,
2. a 33/A. § szerinti használati díjat, a használati díj megfizetésének elmaradása esetén kiszabható pótdíjat, valamint a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén kiszabható többletpótdíjat vagy meghatározásának módját,
3. a 33/B. § (5) bekezdése szerinti pótdíjfizetési felszólítás kézbesítésére vonatkozó szabályokat,
4. a díjfizetés módját és feltételeit,
5. a 33/A. § szerinti időtartamot,
h) * az iparügyekért felelős miniszter, hogy az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeket
i) * a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a megkülönböztető és figyelmezető jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét,
j) *
k) * a miniszter, hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel, az energiapolitikáért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben az utak más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítésének, keresztezésének részletes szabályait,
l) * a miniszter, hogy a közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépek, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint a közutak építéséhez, fenntartásához használt emelő-, rakodó- és útépítő gépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat az iparügyekért és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
m) * a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben
ma) * a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tagjai, járművei és magánútjai, és az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata, valamint a 18. § (18) bekezdésének végrehajtásával összefüggésben a Magyar Honvédség állományába tartozó, a képzés vezetési gyakorlati részét oktató személy esetében a szakoktatókkal szemben támasztott követelmények és képzésük, valamint az oktatójárművek műszaki feltételei tekintetében eltérő rendelkezéseket, *
mb) * az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter, hogy a rendvédelmi szervek állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket, *
mc) * a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket, *
n) * a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti auditori tevékenység bejelentésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos szabályokat,
o) * a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt,
p) * a miniszter, hogy a közúti jármű előéleti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feltételeket,
q) * a miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt, *
r) * a közlekedésrendészetért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységhez kapcsolódó, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint emelő-, rakodó gépek, az egyes technológiai műveletekben részfeladatokat ellátó, stabil kivitelezésű – telepített – gépsorok részét képező gépeket működtető gépkezelők képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat
s) * az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság által a viszonteladóknak fizetendő átalány-költségtérítés mértékét és számításának módját
t) * a miniszter, hogy a 33/A. § (6b) bekezdésében meghatározott, a használatidíj-fizetés elmulasztása miatt kiszabott pótdíjfizetési kötelezettségről, és az annak érvényesítése érdekében indítható eljárásról szóló formanyomtatványt
rendeletben állapítsa meg.
(3a) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének, valamint az utazó munkavállalók, a kabotázstevékenység és a közúti szállítás kiküldetési előírásai megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(4) * A Kormány a (3) bekezdés a) pontjában, a miniszter pedig a (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban a járdákra és azok tartozékaira e törvénynek az utakra vonatkozó szabályaitól eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.
(4a) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a középiskolás járművezetők középiskolai képzésének és vizsgájának különleges részletszabályait.
(5) * Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete – fővárosban a fővárosi közgyűlés – hogy rendeletben állapítsa meg a várakozási területek tekintetében
a) az egyes díjköteles várakozási területeket, valamint azok kategóriáját,
b) várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot,
c) a fizetendő várakozási díj mértékét,
d) a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát,
e) a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, azzal, hogy a kedvezményes várakozásra jogosultak körének bővítésére a kerületi képviselő-testület jogosult.
(5a) * Felhatalmazást kap a fővárosi közgyűlés, hogy a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit rendeletben állapítsa meg.
(5b) * Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete – fővárosban a fővárosi közgyűlés –, hogy hogy a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak kezelési feladataival kapcsolatban, valamint a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak építésével kapcsolatban előírt minőségi követelmények ellenőrzésének való megfelelés érdekében az általa kezelt közutak vonatkozásában a helyi sajátosságoknak megfelelő további szabályokat rendeletben állapíthasson meg.
(5c) * Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete – fővárosban a fővárosi közgyűlés és a fővárosi kerületi képviselőtestület –, hogy rendeletében megállási és várakozási tilalommal érintett zöldfelületet jelöljön ki.
(6) * Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője által rendszeres adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelmények, és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos szabályokat. *
(7) * A 21. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírság befizetési határidejének elmulasztását követő 8 napon belül az eljáró hatóság kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál a szabályszegés elkövetéséhez használt jármű forgalomból történő kivonását.
(2) *
(3) * A 2019. október 1-jét megelőzően létesített elektromos töltőberendezésekre e törvény rendelkezéseit 2020. július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a Vet. 74. § (1) bekezdés k) pontja alapján kiadott, elektromos jármű töltésére vonatkozó engedélyeket a Hivatal a 2020. október 1-jéig hivatalból felülvizsgálja, és a felülvizsgálatkor hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén e törvény szerint hivatalból módosítja az engedélyeket; a feltételek hiányában az engedély 2020. december 31-én hatályát veszti.
49. § * (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, 15. cikk, 18. cikk, 19. cikk (1) bekezdése, 21. és 22. cikk, 27. cikk 2. pontja;
b) az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és karbantartási információk elérhetőségéről, 13. cikk;
c) * a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d) * a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) * a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) * az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
g) * – az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 49. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt – a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdése,
h) * – az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 4., 28. és 32. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt – a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről szóló 2013. május 15-i 886/2013/EU bizottsági rendelet,
i) * – az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 4., 28. és 32. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. december 18-i 2015/962/EU bizottsági rendelet,
j) * a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról, 2. cikk b) és c) pontja, 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja, (3)–(4) és (9)–(10) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése;
b) * az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről, az Mt.-vel és a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvénnyel együtt;
c) * az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 2. cikkének (1) és (2) bekezdése és 9. cikke;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2006/38/EK irányelve (2006. május 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról, 1. cikk 1. pont c) és e) alpontja, 1. cikk 2. pont a) és e) alpontja, 1. cikk 7. pont b) alpontja;
e) * az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelv (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről, 3. cikk (1) bekezdés, 4. cikk (1) bekezdés, 9. cikk (4) bekezdés;
f) * a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2015. március 11-i 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk a)–d) és g) pontja, 4–5. cikke és II. Melléklete;
g) * – az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 49. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt – az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikke;
h) * a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikke;
i) * a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
j) * az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
k) * az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2., valamint 23–25. cikke;
l) * a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke;
m) * a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv;
n) * a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló 2006/1/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. április 6-i (EU) 2022/738 európai parlamenti és tanácsi irányelv;
o) * az 1999/62/EK, az 1999/37/EK és az (EU) 2019/520 irányelvnek a gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak tekintetében való módosításáról szóló 2022. február 24-i (EU) 2022/362 európai parlamenti és tanácsi irányelv;
p) * a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
50. § * (1) A 18. § (1) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(2) A 45/C. § (1) bekezdése, továbbá a 45/D. § (2) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
