1. § (1) * Az egyes jogi személyek vállalata vagy leányvállalata, valamint a gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: kibocsátó) a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeinek bővítése, a hosszútávú vagyoni érdekeltség megteremtése érdekében – ellenérték fejében – vagyonjegyet bocsáthat ki.
(2) * A kibocsátó a vele munkaviszonyban álló dolgozója számára ingyenesen megszerezhető vagyonjegyet is kibocsáthat.
(3) A vagyonjegy kibocsátását jogszabály engedélyhez kötheti.
(4) * Vagyonjegy 1993. május 15. napjáig bocsátható ki.
2. § (1) A vagyonjegy bemutatóra vagy névre szóló értékpapír.
(2) Az ingyenes vagyonjegy csak névre szóló lehet.
(3) A vagyonjegyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeg (névérték) után a vagyonjegy birtokosának – a kibocsátó által elért nyereség mértékétől függően – évente osztalékot fizet.
(4) Az azonos névértékű vagyonjegyhez ugyanabban a kibocsátásban azonos jogok fűződnek.
3. § (1) * A vagyonjegy kibocsátásáról gazdasági társaság esetén a társasági szerződésben, illetve az alapszabályban erre feljogosított szervezet vagy személyek, egyéb kibocsátó esetében az igazgató dönt.
(2) A kibocsátás részletes feltételeit az (1) bekezdésben meghatározott szervezet vagy személy(ek) által jóváhagyott szabályzatban kell megállapítani.
(3) A szabályzatnak tartalmaznia kell különösen:
a) a kibocsátás teljes összegét, a vagyonjegyek névértékét és darabszámát,
b) az osztalék kiszámításának módját, illetve az osztalék mértékét,
c) az osztalék kifizetésének időpontját,
d) a vagyonjegy vásárlására jogosultak körének esetleges korlátozását, továbbá a vagyonjegy átruházásának kizárását, illetve korlátozását.
(4) A szabályzatot – a vagyonjegy-tervezet szövegével, valamint a kibocsátó pénzügyi helyzetére, különösen vagyonának értékére, valamint az általa esetlegesen korábban kibocsátott értékpapírokra vonatkozó tájékoztatással együtt – a kibocsátás előtt 30 nappal közzé kell tenni a vásárlásra jogosultak részére.
4. § (1) A vagyonjegyen fel kell tüntetni:
a) a kibocsátó és képviselőjének megnevezését;
b) a vagyonjegy névértékét és sorszámát;
c) a kibocsátás időpontját;
d) az osztalék kiszámításának módját, illetve az osztalék mértékét;
e) a vagyonjegy kiállításának helyét és időpontját;
f) a kibocsátó képviselőjének aláírását;
g) a vagyonjegy megvásárlására jogosultak körét, ha a szabályzat ezt korlátozta;
h) az átruházás esetleges kizárását, korlátozását;
i) a tulajdonos nevét, ha a vagyonjegy névre szól.
(2) Az ingyenes vagyonjegyen az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakon kívül fel kell tüntetni a 2. § (2) bekezdésében, valamint a 6. § (3) bekezdésében foglaltakat is.
(3) Az az értékpapír, amelyből az (1) bekezdés a)–f) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem vagyonjegy.
5. § (1) Vagyonjegyet minden természetes személy vásárolhat.
(2) A vásárolt vagyonjegy átvételekor annak teljes névértékét meg kell fizetni.
(3) A vásárolt vagyonjegy – ha azt a kibocsátó nem korlátozta – természetes személyek között átruházható. Az átruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetve a részleges átruházás semmis.
6. § (1) Az ingyenes vagyonjegyet az adózott eredmény terhére kell kibocsátani. A kibocsátott ingyenes vagyonjegyek névértékének összege az alapítói vagyont növeli. A kibocsátott összes ingyenes vagyonjegy névértéke nem haladhatja meg a kibocsátáskori vagyon 10 százalékát.
(2) * Az ingyenes vagyonjegy a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és nyugdíjasok között – a névre szóló vagyonjegyek átruházására vonatkozó szabályok megtartásával – átruházható.
(3) * A dolgozó halála vagy – a nyugdíjazás esetét kivéve – munkaviszonya megszűnése esetén a kibocsátót az ingyenes vagyonjegyre vételi jog illeti meg. A vételi jogot legalább névértéken kell gyakorolni.
7. § (1) A névre szóló vagyonjegy átruházását a kibocsátó korlátozhatja, illetve kizárhatja.
(2) A vagyonjegynek a korlátozásba ütköző átruházása semmis.
(3) A kibocsátó – a tulajdonos kérésére – köteles a vásárolt vagyonjegyet névértéken visszavásárolni, ha a vagyonjegy átruházását kizárta, illetve korlátozta.
8. § (1) A névre szóló vagyonjegyekről és tulajdonosaikról a kibocsátó nyilvántartást vezet. Az ilyen vagyonjegyből származó jogait a tulajdonos csak akkor érvényesítheti, ha a nyilvántartásba bejegyezték.
(2) A névre szóló vagyonjegy átruházása a vagyonjegyre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik.
9. § (1) A kibocsátó egyesülése, szétválása, kiválása, vagy más szervezetté történő átalakulása esetén a kibocsátó általános vezetését ellátó szervezet vagy személy, az ingyenes vagyonjegyek tárgyában – az azokban foglalt kötelezettségek teljesítéséről – határozni köteles.
(2) A kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonjegy tulajdonosait a vagyonjegy névértékének megfelelő összeg illeti meg. Ha a fennmaradó vagyon a névértékek összegét nem éri el, a tulajdonosok csak arányos kielégítésre tarthatnak igényt.
(3) A vagyonjegy tulajdonosai a (2) bekezdésben megjelölt igényeiket – a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás során – érvényesíthetik.
10. § A vagyonjegyet nyomdai úton – az értékpapírokra vonatkozó előírások szerint – kell előállítani.
11. § A kibocsátó köteles gazdálkodásának főbb adatairól – külön jogszabály szerinti módon és tartalommal – a vagyonjegy-tulajdonosokat évente tájékoztatni.
12. § A vagyonjegy elvesztése vagy megsemmisülése esetére az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.
13. § (1) * Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba. Az 1989. január 1-je előtt kibocsátott vagyonjegyekre eredeti feltételeik érvényesek.
(2) *
