A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1989. évi 1. törvényerejű rendelet

az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló, New Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezményről, valamint az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény módosításáról, Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvről * 

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál, New Yorkban, 1983. június hó 16-án megtörtént. Az Egyezmény 44. Cikkében, illetőleg a Jegyzőkönyv IX. Cikkében megkívánt feltételek teljesülése következtében az Egyezmény, valamint a Jegyzőkönyv 1988. augusztus 1-jén hatályba lépett.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a New Yorkban, 1974. június 14-én kelt, Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló Egyezményt, valamint a Bécsben, 1980. április 11-én kelt, Az áruk nemzetközi adásvételi szerződésére vonatkozó elévülési időről szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyvet e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény, valamint Jegyzőkönyv eredeti angol * , illetve hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről

AZ EGYEZMÉNYBEN RÉSZES ÁLLAMOK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a nemzetközi kereskedelem az államok közötti barátságos kapcsolatok előmozdításának jelentős tényezője,

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy olyan egységes szabályok elfogadása, amelyek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiben érvényesülő elévülési időt szabályozzák, elősegítenék a világkereskedelem fejlődését,

MEGÁLLAPODTAK a következőkben:

I. RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Alkalmazási kör

1. Cikk

(1) Ez az Egyezmény határozza meg, hogy a vevő és az eladó áruk nemzetközi adásvételi szerződéséből vagy annak megszegéséből, megszüntetéséből vagy érvénytelenségéből eredő egymással szembeni követelései az idő múlása következtében mely időtartam eltelte után nem érvényesíthetők. Az ilyen időtartam neve a következőkben: „elévülési idő”.

(2) Az Egyezmény nem befolyásol olyan különleges határidőt, amelyen belül az egyik fél követelése megszerzésének vagy érvényesítésének feltételeként értesíteni köteles a másik felet vagy köteles valamely magatartást kifejteni, ide nem értve a jogi eljárás megindítását.

(3) Az Egyezményben

a) a „vevő”, az „eladó” és a „fél” azok a személyek, akik árut vesznek vagy eladnak vagy ebben megállapodnak, illetőleg azok, akik az adásvételi szerződés alapján ezek jogutódjai, valamint engedményesei;

b) a „hitelező” az a fél, aki követelést érvényesít, tekintet nélkül arra, hogy az pénzbeli követelés-e vagy sem:

c) az „adós” az a fél, akivel szemben a hitelező követelést érvényesít;

d) a „szerződésszegés” valamely szerződés nem, vagy nem szerződésszerű teljesítését jelenti;

e) a „jogi eljárás” magában foglalja a bírósági, választottbírósági és államigazgatási eljárásokat;

f) a „személy” köz- vagy magánjogi vállalat, társaság, társulás, egyesülés vagy más jogi személy, amely perbeli jogképességgel rendelkezik;

g) az „írásbeliség” magában foglalja a táviratot és a telexet;

h) az „év” a Gergely-naptár szerinti évet jelenti.

2. Cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából:

a) Az adásvételi szerződés akkor tekintendő nemzetközinek, ha a szerződés megkötésének időpontjában a vevő és az eladó telephelye különböző államokban van;

b) Azt a tényt, hogy a felek telephelye különböző államokban van, figyelmen kívül kell hagyni, ha ez a tény bármely, a szerződéskötést megelőző időpontban vagy a szerződéskötéskor sem a szerződésből, sem a felek közötti bármely üzleti kapcsolatból vagy általuk tett közlésből nem tűnik ki;

c) Ha az áruk adásvételi szerződésében résztvevő valamely félnek egynél több államban van telephelye, az tekintendő telephelynek, amelyik a legszorosabb kapcsolatban van a szerződéssel és annak teljesítésével, figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyeket a felek a szerződés megkötésekor vagy azt megelőző bármely időpontban ismertek vagy számításba vettek;

d) Ha valamely félnek nincs telephelye, szokásos tartózkodási helyét kell figyelembe venni;

e) Sem a felek állampolgársága, sem a felek vagy a szerződés polgári jogi vagy kereskedelmi jogi jellege nem vehető figyelembe.

3. Cikk

(1) Az Egyezmény csak akkor kerül alkalmazásra, ha az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó szerződés megkötésének időpontjában a felek telephelye Szerződő Állam területén van.

(2) Feltéve, hogy maga az Egyezmény másként nem rendelkezik, ezt az Egyezményt kell alkalmazni, tekintet nélkül arra a jogra, amely a nemzetközi magánjog szabályai szerint egyébként alkalmazandó lenne.

(3) Az Egyezmény nem alkalmazható, ha a felek kifejezetten kizárták annak alkalmazását.

4. Cikk

Az Egyezmény nem vonatkozik olyan adásvételre,

a) amelynek tárgya személyes, családi vagy háztartási használatra vásárolt áru;

b) amely árverés keretében történt;

c) amely végrehajtáson vagy egyéb hatósági intézkedésen alapul;

d) amelynek tárgya kötvény, részvény, beruházási biztosíték, forgatható értékpapír vagy pénz;

e) amelynek tárgya hajó, légpárnás hajó vagy légiközlekedési eszköz;

f) amelynek tárgya villamosenergia.

5. Cikk

Az Egyezmény nem vonatkozik azon követelésekre, amelyek

a) bármely személy halálán vagy személyi sérülésén,

b) az eladott áru által okozott nukleáris károsodáson,

c) kézizálogjogon, jelzálogjogon vagy egyéb dologi jogi biztosítékon,

d) jogi eljárás során hozott bírói vagy választottbírósági ítéleten,

e) olyan okiraton, amely a végrehajtás helye szerinti jogszabályokkal összhangban jogerős vagy amely alapján közvetlen végrehajtás érhető el,

f) saját, illetve idegen váltón vagy csekken

alapulnak.

6. Cikk

(1) Az Egyezmény nem vonatkozik olyan szerződésekre, amelyekben az eladó kötelezettségeinek túlnyomó része munkavégzésből vagy más tevékenységből áll.

(2) Az áruk jövőbeni gyártására vagy előállítására vonatkozó szerződések adásvételi szerződésnek minősülnek, kivéve, ha az áru megrendelője vállalja, hogy az áru gyártásához vagy előállításához szükséges anyagok lényeges részét ő szolgáltatja.

7. Cikk

Az Egyezmény értelmezése és alkalmazása során figyelembe kell venni annak nemzetközi jellegét és annak szükségességét, hogy elősegítsék az Egyezmény egységes alkalmazását.

AZ ELÉVÜLÉSI IDŐ TARTAMA ÉS KEZDETE

8. Cikk

Az elévülési idő négy év.

9. Cikk

(1) A 10., a 11. és a 12. Cikkekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

(2) Az elévülési idő kezdete nem tolódik ki

a) azon körülmény miatt, hogy a felet az 1. Cikk (2) bekezdésének megfelelően értesíteni kell, vagy

b) egy választottbírósági megállapodás olyan rendelkezése folytán, mely szerint a választottbírósági határozat meghozataláig érvényesíthető követelés nem jön létre.

10. Cikk

(1) A szerződésszegésből eredő követelés a szerződés megszegésekor válik esedékessé.

(2) Valamely hibából vagy más nem szerződésszerű teljesítésből eredő követelés akkor válik esedékessé, amikor az árukat ténylegesen átadják a vevőnek vagy amikor a felajánlott átadást a vevő visszautasítja.

(3) A szerződés megkötése előtt vagy annak megkötésekor, illetve teljesítése során elkövetett csaláson alapuló követelés abban az időpontban válik esedékessé, amikor a csalást felismerték vagy azt ésszerűen fel lehetett volna ismerni.

11. Cikk

Ha az eladó az árura vonatkozóan olyan kifejezett kötelezettséget vállalt, amelynek hatálya egy meghatározott időtartamra szól - tekintet nélkül arra, hogy ezt az időtartamot kifejezetten meghatározták vagy sem -, minden, ebből a kötelezettségvállalásból keletkező igény elévülési ideje azon a napon kezdődik, amelyen a vevő értesíti az eladót arról a tényről, amelyre igényét alapítja, de legkésőbb azon a napon, amelyen a kötelezettségvállalás időtartama lejár.

12. Cikk

(1) Ha a szerződésre irányadó jog szerint meghatározott körülmények esetén az egyik fél jogosult a szerződéstől a teljesítési határidő lejárta előtt elállni vagy azt felmondani, és a fél él ezzel a jogával, bármely, ilyen körülményre alapozott igénye tekintetében az elévülési idő abban az időpontban kezdődik, amikor a vonatkozó nyilatkozatot a másik félnek megteszi. Ha azt megelőzően, hogy a teljesítés esedékessé válik, a szerződéstől nem álltak el vagy azt nem mondták fel, az elévülési idő a teljesítés esedékességének időpontjában megkezdődik.

(2) Az áruk részletekben történő szállítására vagy az árukért részletekben történő fizetésre vonatkozó szerződés megszegése esetén az elévülés minden egyes részlet vonatkozásában abban az időpontban kezdődik, amikor az adott részletre vonatkozó szerződésszegés bekövetkezett. Ha a szerződésre irányadó jog szerint az egyik fél jogosult az ilyen szerződésszegés miatt a szerződéstől elállni, illetőleg azt felmondani, és a fél él ezzel a jogával, az elévülési idő valamennyi részlet tekintetében abban az időpontban kezdődik, amikor a vonatkozó nyilatkozatot a másik félnek megtették.

Az elévülési idő megszűnése és meghosszabbítása

13. Cikk

Az elévülés megszakad, amikor a hitelező azzal a céllal, hogy igényét kielégítsék vagy, hogy követelését elismerjék, bármely olyan cselekményt végez, amely az eljáró bíróság székhelye szerinti jog értelmében az adós elleni peres eljárás megindításának minősül vagy az adós ellen már megindított peres eljárásban követelése teljesítését vagy elismerését célozza.

14. Cikk

(1) Ha a felek abban állapodtak meg, hogy választottbírósághoz fordulnak, az elévülés megszakad, amikor bármelyik fél akár a választottbírósági kikötésben meghatározott módon, akár az ilyen eljárásra irányadó jognak megfelelően választottbírósági eljárást kezdeményez.

(2) Ilyen rendelkezés hiányában a választottbírósági eljárást abban az időpontban kell megindítottnak tekinteni, amikor a jogvita választottbíróság előtt történő rendezése iránti kérelmet a másik fél szokásos tartózkodási helyén vagy telephelyén, ha pedig annak nincs ilyen tartózkodási helye vagy telephelye, akkor utolsó ismert tartózkodási helyén vagy telephelyén kézbesítették.

15. Cikk

A 13. és 14. Cikkben nem említett jogi eljárásban az elévülési idő megszakad, amikor a hitelező azzal a céllal, hogy kielégítéshez jusson vagy, hogy a követelését elismerjék, az eljárásra irányadó jog szabályai szerint követelését érvényesíti, ideértve azokat a jogi eljárásokat, amelyeket

a) az adós halála vagy cselekvőképtelenné válása,

b) csőd vagy a fizetésképtelenség egyéb olyan esete, amely az adós teljes vagyonát érinti, vagy

c) az adós vállalat, kereskedelmi társaság, társulás vagy egyesülés feloszlatása vagy felszámolása

bekövetkezése folytán indították meg.

16. Cikk

Feltéve, hogy mind a követelés, mind a viszontkövetelés ugyanarra a szerződésre vagy ugyanazon ügylet keretében megkötött több szerződésre vonatkozik, a 13., a 14. és a 15. Cikk alkalmazásában minden olyan kereset, amellyel viszontkövetelést érvényesítenek, úgy tekintendő, hogy azt ugyanabban az időpontban nyújtották be, mint azt a keresetet, amellyel szemben a viszontkövetelést támasztják.

17. Cikk

(1) Ha a 13., a 14., a 15. vagy a 16. Cikk rendelkezéseivel összhangban az elévülési időn belül indított peres eljárással érvényesítik a követelést, de az eljárás érdemi határozat meghozatala nélkül fejeződik be, az elévülési időt úgy kell tekinteni, hogy az nem szakadt meg.

(2) Ha az ilyen peres eljárás befejezésekor az elévülési idő lejárt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a hitelező az eljárás befejezésétől számított egy éves határidő alatt még érvényesítheti követelését.

18. Cikk

(1) Ha az egyik adós ellen peres eljárás indult, az Egyezményben meghatározott elévülési idő megszakad (ezzel) az adóssal egyetemlegesen kötelezett valamennyi adóssal szemben, feltéve, hogy a hitelező az elévülési időn belül a többi adóst írásban értesíti az eljárás megindításáról.

(2) Ha a vevő - mint viszonteladó - ellen az ő vevője indít peres eljárást, az Egyezményben meghatározott elévülési idő megszakad a vevőt az eladóval szemben megillető követelés tekintetében is, feltéve, hogy a vevő az elévülési határidőn belül írásban értesíti az eladót az eljárás megindításáról.

(3) Ha e Cikk (1) és (2) bekezdésében említett eljárás befejeződött a hitelezőnek vagy a vevőnek az egyetemlegesen felelős fél vagy az eladó elleni igényei vonatkozásában az elévülési idő úgy tekintendő, hogy az nem szakadt meg a jelen Cikk (1) és (2) bekezdése értelmében, hanem, ha ebben az időpontban az elévülési idő már lejárt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a hitelező, illetőleg a vevő az eljárás befejezésétől számított egy éves határidő alatt még érvényesítheti követelését.

19. Cikk

Ha a hitelező abban az államban, amelyben az adós telephelye van, az elévülési idő lejárta előtt - a 13., a 14., a 15. és a 16. Cikkben meghatározott cselekményeket nem számítva - olyan jogcselekményt végez, ami az említett állam joga szerint az elévülési idő újrakezdését eredményezi, az e jog által előírt időpontban újabb négy éves elévülési idő kezdődik.

20. Cikk

(1) Ha az adós az elévülési idő lejárta előtt a hitelezővel szemben tartozását írásban elismeri, az elismerés időpontjától számítva új, négy éves elévülési idő kezdődik.

(2) A kamatfizetésnek vagy a tartozás részbeni teljesítésének ugyanaz a hatálya, mint az e Cikk (1) bekezdésében meghatározott tartozáselismerésnek, ha az ilyen fizetés vagy teljesítés tényéből ésszerűen arra lehet következtetni, hogy az adós ezzel tartozását elismerte.

21. Cikk

Ha a hitelező, rajta kívül álló (olyan) körülmény következtében, amelyet sem elkerülni, sem elhárítani nem volt képes, nincs abban a helyzetben, hogy az elévülési időt megszakítsa, az elévülési idő úgy hosszabbodik meg, hogy az ne járjon le az említett körülmény megszűnésének időpontjától számított egy éven belül.

Az elévülési idő módosítása a felek részéről

22. Cikk

(1) E Cikk (2) bekezdésében meghatározott esetektől eltekintve az elévülési időt a felek semmilyen nyilatkozattal vagy egyezséggel nem módosíthatják és azt egyébként sem befolyásolhatják.

(2) Az adós az elévülési idő alatt a hitelezőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor meghosszabbíthatja az elévülési időt. A nyilatkozat megismételhető.

(3) E Cikk rendelkezései nem érintik az adásvételi szerződésbe foglalt annak a kikötésnek az érvényességét, amely szerint a választottbírósági eljárást az Egyezményben meghatározott határidőnél rövidebb időn belül kell megindítani, feltéve, hogy az adásvételi szerződésre irányadó jog szerint ez a kikötés érvényes.

Az elévülés végső határideje

23. Cikk

Tekintet nélkül az Egyezmény (egyéb) rendelkezéseire, az elévülési idő minden esetben lejár legkésőbb azt az időpontot követő tíz év eltelte után, amikor az az Egyezmény 9., 10., 11. vagy 12. Cikke értelmében megkezdődött.

Az elévülési idő lejártának következményei

24. Cikk

Az elévülési idő lejárta bármilyen peres eljárásban csak akkor vehető figyelembe, ha az eljárásban részt vevő fél arra hivatkozik.

25. Cikk

(1) E Cikk (2) bekezdésében és a 24. Cikk rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével az elévülési idő lejárta után indított peres eljárás során érvényesített igény nem ismerhető el és nem hajtható végre.

(2) Az egyik fél - tekintet nélkül az elévülési idő lejártára - védekezésként vagy beszámítás formájában hivatkozhat saját követelésére a másik fél által érvényesített követeléssel szemben. Beszámítást azonban csak akkor lehet érvényesíteni, ha

a) mindkét követelés ugyanarra a szerződésre vagy ugyanazon ügylet keretében megkötött több szerződésre vonatkozik; vagy

b) a követeléseket az elévülési idő lejártát megelőző időpontban is már be lehetett volna számítani.

26. Cikk

Ha az adós az elévülési idő lejárta után teljesít, nem jogosult semmiféle visszatérítési igényre, még akkor sem, ha kötelezettsége teljesítésének időpontjában nem tudta, hogy az elévülési idő már eltelt.

27. Cikk

A főkövetelésre vonatkozó elévülési idő lejártával az azzal kapcsolatos kamatkövetelés is elévül.

A határidő számítása

28. Cikk

(1) Az elévülési időt úgy kell számítani, hogy az azzal a nappal jár le, amely azonos azzal a naptári nappal, amelyen az elévülés megkezdődött. Ha nincs ilyen azonos naptári nap, akkor az elévülés az elévülési idő utolsó hónapjának utolsó napjával következik be.

(2) Az elévülési idő számítása során annak a helynek az időszámítását kell figyelembe venni, ahol az eljárást kezdeményezték.

29. Cikk

Ha az elévülési idő utolsó napja - azon a helyen, ahol a hitelező jogi eljárást kezdeményez vagy követelését a 13., a 14. vagy a 15. Cikkben meghatározott módon érvényesíti - a megfelelő peres eljárást kizáró hivatalos ünnepnapra vagy egyéb törvénykezési szünnapra esik, az elévülési idő akként hosszabbodik meg, hogy az ne járjon le a hivatalos ünnepet vagy törvénykezési szünnapot követő azon első nap eltelte előtt, amelyen még az ilyen eljárás megindítható vagy ilyen igény az adott fórum előtt érvényesíthető.

Nemzetközi hatály

30. Cikk

A 13-19. Cikkekben felsorolt cselekmények és körülmények, amelyek az egyik Szerződő Államban jöttek létre, az Egyezmény alkalmazása szempontjából a másik Szerződő Államban is hatályosak, ha a hitelező minden ésszerű intézkedést megtett annak biztosítására, hogy az adós, mihelyt lehetséges, értesüljön e cselekményekről vagy körülményekről.

II. RÉSZ

MEGVALÓSÍTÁS

31. Cikk

(1) Ha valamely Szerződő államnak két vagy több olyan területi egysége van, amelyekben az Egyezmény által szabályozott kérdések vonatkozásában az állam alkotmányának megfelelő különböző jogrendszerek érvényesülnek, az aláírással, megerősítéssel vagy csatlakozással egyidőben az állam nyilatkozatot tehet arra nézve, hogy az Egyezmény valamennyi területi egységére vagy azok közül csupán egyre vagy többre terjed ki és ezt a nyilatkozatát egy másik nyilatkozat benyújtásával bármikor módosíthatja.

(2) A nyilatkozatokat be kell jelenteni az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál, kifejezetten megjelölve azokat a területi egységeket, amelyekre az Egyezmény kiterjed.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt Szerződő Állam az aláírás, megerősítés vagy csatlakozás időpontjában nem tesz nyilatkozatot, az Egyezmény ennek az államnak valamennyi területi egységére kiterjed.

32. Cikk

Ha az Egyezményben utalás történik egy olyan állam jogára, amelyben különböző jogrendszerek vannak, az ilyen utalást úgy kell tekinteni, hogy (az) az ügyben érintett külön jogrendszerre vonatkozik.

33. Cikk

Az Egyezmény rendelkezéseit a Szerződő Államok azokra a szerződésekre alkalmazzák, amelyeket az Egyezmény hatálybalépésének napján vagy azt követően kötöttek meg.

III. RÉSZ

NYILATKOZATOK ÉS FENNTARTÁSOK

34. Cikk

Két vagy több Szerződő Állam bármikor tehet olyan nyilatkozatot, hogy az Egyezmény nem alkalmazható azokra az adásvételi szerződésekre, amelyek ezen államok egyikében telephellyel rendelkező eladó és ezen államok közül egy másikban telephellyel rendelkező vevő között jöttek létre, mivel azokra ezen államok az Egyezmény által szabályozott körben azonos vagy egymáshoz hasonló jogszabályokat alkalmaznak.

35. Cikk

A megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésével egyidejűleg bármely Szerződő Állam bejelentheti, hogy a szerződés érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárásokra nem fogja alkalmazni az Egyezmény rendelkezéseit.

36. Cikk

A megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésével egyidejűleg bármely Szerződő Állam bejelentheti, hogy nem vállal kötelezettséget az Egyezmény 24. Cikke rendelkezéseinek alkalmazására.

37. Cikk

Ez az Egyezmény nem magasabb szintű bármely, már megkötött vagy a jövőben megkötendő, az ebben az Egyezményben szabályozott kérdésekben rendelkezéseket tartalmazó egyezményeknél, feltéve, hogy az eladó és a vevő telephelye olyan államokban van, amelyek tagjai az adott egyezménynek.

38. Cikk

(1) Az a Szerződő Állam, amelyik tagja valamely, áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó hatályos egyezménynek, a megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor nyilatkozatot tehet, hogy az Egyezményt kizárólag az adott hatályos egyezményben meghatározott nemzetközi adásvételi szerződésekre alkalmazza.

(2) Ez a bejelentés hatályát veszti attól az időponttól számított 12 hónap elteltét követő hónap első napján, amikor az Egyesült Nemzetek keretében megkötött, az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó új egyezmény hatályba lép.

39. Cikk

Fenntartásokat kizárólag a 34., a 35., a 36. és a 38. Cikkben lehetővé tett körben lehet tenni.

40. Cikk

(1) Az Egyezmény alapján tett nyilatkozatokat az Egyesült Nemzetek Főtitkárához kell benyújtani és azok - a később tett nyilatkozatokat kivéve - az Egyezménynek az adott állam vonatkozásában való hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba. A később tett nyilatkozatok az Egyesült Nemzetek Főtitkára által történt kézhezvételtől számított hat hónap eltelte utáni hónap első napján lépnek hatályba.

(2) Az az állam, amely az Egyezményen alapuló nyilatkozatot tett, az Egyesült Nemzetek Főtitkárához címzett írásbeli bejelentéssel bármikor visszavonhatja azt. A visszavonás az Egyesült Nemzetek Főtitkára által történt kézhezvételt követő hat hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. Az Egyezmény 34. Cikke alapján tett nyilatkozat esetében a visszavonás - attól az időponttól kezdve, amikor a visszavonás hatályba lép - szintén hatálytalanná tesz bármely, más állam által a vonatkozó Cikk alapján tett, viszonosságon alapuló nyilatkozatot.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. Cikk

Az Egyezmény 1975. december 31-ig bármely állam számára aláírás céljából nyitva áll az Egyesült Nemzetek székhelyén.

42. Cikk

Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratot az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

43. Cikk

Az Egyezmény csatlakozás céljából bármely állam számára nyitva áll. A csatlakozási okiratot az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

44. Cikk

(1) Az Egyezmény a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő hat hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

(2) Ha egy állam az Egyezményt a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követően erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény ennek az államnak a vonatkozásában a megerősítést vagy a csatlakozást tanúsító okirat letétbehelyezését követő hat hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

45. Cikk

(1) Bármely Szerződő Állam az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett ilyen célú értesítéssel felmondhatja az Egyezményt.

(2) A felmondás az értesítésnek az Egyesült Nemzetek Főtitkára által történt átvételét követő 12 hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

46. Cikk

Az Egyezmény eredeti példányát, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

JEGYZŐKÖNYV
AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRE VONATKOZÓ ELÉVÜLÉSI IDŐRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

A JEGYZŐKÖNYVBEN RÉSZES ÁLLAMOK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a nemzetközi kereskedelem az Államok közötti barátságos kapcsolatok ápolásának jelentős tényezője,

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy olyan egységes szabályok elfogadása, amelyek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időt szabályozzák, elősegítené a világkereskedelem fejlődését,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a New Yorkban 1974. június 14-én megkötött, Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló Egyezmény (1974. évi Elévülési Egyezmény) módosítása, azzal a szándékkal, hogy összhangban legyen a Bécsben 1980. április 11-én megkötött, Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZ Egyezménnyel (1980. évi Adásvételi Egyezmény) elősegítené az 1974. évi Elévülési Egyezményben foglalt, az elévülési időre alkalmazandó egységes szabályok elfogadását,

MEGÁLLAPODTAK abban, hogy az 1974. évi Elévülési Egyezményt a következők szerint módosítják:

I. Cikk

(1) A 3. Cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Egyezmény csak akkor kerül alkalmazásra,

a) ha a szerződés megkötésének időpontjában az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó szerződést kötő felek telephelye Szerződő Állam területén van; vagy

b) ha az adásvételi szerződésre valamely Szerződő Állam jogát a nemzetközi magánjog szabályai alapján kell alkalmazni.”

(2) A 3. Cikk (2) bekezdése hatályát veszti.

(3) A 3. Cikk (3) bekezdésének számozása (2) bekezdésre változik.

II. Cikk

(1) A 4. Cikk a) alpontja hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) amelynek tárgya személyes, családi vagy háztartási használatra vásárolt áru, kivéve, ha az eladó akár a szerződéskötést megelőző bármely időpontban, akár a szerződés megkötésekor nem tudott és nem is kellett tudnia arról, hogy az árut ilyen célra vásárolták;”

(2) A 4. Cikk e) alpontja hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) amelynek tárgya folyami és tengeri hajó, légpárnás hajó vagy légiközlekedési eszköz;”

III. Cikk

A 31. Cikk a következő új, (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az e Cikk alapján tett nyilatkozat értelmében az Egyezmény egy Szerződő Állam egy vagy több, de nem valamennyi területi egységére terjed ki és valamelyik fél telephelye ebben az államban van, ez az Egyezmény alkalmazása szempontjából úgy tekintendő, mint amely nem Szerződő Államban fekszik, kivéve, ha az adott állam olyan területi egységében van, amelyre az Egyezmény kiterjed.”

IV. Cikk

A 34. Cikk rendelkezései hatályukat vesztik, helyükbe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Két vagy több, az Egyezmény által szabályozott körben azonos vagy egymáshoz hasonló jogszabályokat alkalmazó Szerződő Állam bármikor tehet olyan nyilatkozatot, hogy az Egyezmény nem alkalmazandó azokra a nemzetközi adásvételi szerződésekre, amelyek olyan felek között jönnek létre, akiknek telephelye ezekben az államokban van. Az ilyen nyilatkozatot közösen vagy viszonosságon alapuló egyoldalú nyilatkozatban lehet megtenni.

(2) Az Egyezmény által szabályozott körben egy vagy több nem szerződő állam jogszabályaival azonos vagy közelálló jogszabályokat alkalmazó Szerződő Állam bármely időpontban tehet olyan nyilatkozatot, hogy az Egyezmény nem alkalmazandó azokra a nemzetközi adásvételi szerződésekre, amelyek olyan felek között jönnek létre, akiknek telephelye az érintett államokban van.

(3) Ha egy olyan állam válik Szerződő Állammá, amelyre az e Cikk (2) bekezdése alapján tett nyilatkozat vonatkozik, úgy e nyilatkozat - az Egyezménynek az új Szerződő Államra vonatkozó hatálybalépése időpontjától kezdődően - az (1) bekezdés szerint tett nyilatkozat hatályával bír, feltéve, hogy az új Szerződő Állam csatlakozik ehhez a nyilatkozathoz vagy egy viszonosságon alapuló egyoldalú nyilatkozatot tesz.”

V. Cikk

A 37. Cikk rendelkezései hatályukat vesztik és helyükbe a következő rendelkezések lépnek:

„Ez az Egyezmény nem magasabb szintű bármely, már megkötött vagy a jövőben megkötendő, az ebben az Egyezményben szabályozott kérdésekben rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi megállapodásnál, feltéve, hogy az eladó és a vevő telephelye olyan államokban van, amelyek tagjai az adott megállapodásnak.”

VI. Cikk

A 40. Cikk (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

„A 34. Cikknek megfelelő, viszonosságon alapuló egyoldalú nyilatkozatok a legutolsó nyilatkozatnak az Egyesült Nemzetek Főtitkára által történt átvételét követő 6 hónap eltelte utáni hónap első napján lépnek hatályba.”

Záró rendelkezések

VII. Cikk

A Jegyzőkönyv letéteményesének az Egyesült Nemzetek Főtitkára kerül kijelölésre.

VIII. Cikk

(1) A Jegyzőkönyv csatlakozás céljából valamennyi állam számára nyitva áll.

(2) A XI. Cikk rendelkezései kivételével bármely, az 1974. évi Elévülési Egyezményben nem részes államnak a Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozása egyúttal a Jegyzőkönyv által módosított Egyezményhez való csatlakozást is jelenti.

(3) A csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

IX. Cikk

(1) Ez a Jegyzőkönyv a második csatlakozási okirat letétbe helyezését követő hatodik hónap első napján lép hatályba, feltéve, hogy abban az időpontban:

a) az 1974. évi Elévülési Egyezmény és

b) az 1980. évi Adásvételi Egyezmény egyaránt már hatályban van.

Ha ebben az időpontban nincs mindkét nevezett Egyezmény hatályban, a Jegyzőkönyv azon az első napon lép hatályba, amely napon már mindkét Egyezmény hatályos.

(2) Valamennyi olyan állam vonatkozásában, amely a Jegyzőkönyvhöz a második csatlakozási okirat letétbe helyezését követően csatlakozik, a Jegyzőkönyv a csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő hatodik hónap első napján lép hatályba, ha ebben az időpontban maga a Jegyzőkönyv is már hatályban van. Ha ebben az időpontban maga a Jegyzőkönyv még nincs hatályban, az ilyen állam vonatkozásában a Jegyzőkönyv abban az időpontban lép hatályba, amikor maga a Jegyzőkönyv is hatályba lép.

X. Cikk

Ha valamely állam az 1974. évi Elévülési Egyezményt e Jegyzőkönyv hatályba lépése után erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, a megerősítés vagy csatlakozás egyúttal az e Jegyzőkönyvhöz való csatlakozást is jelenti, amennyiben ez az állam erről értesíti a letéteményest.

XI. Cikk

Bármely állam, amely az e Jegyzőkönyv által módosított 1974. évi Elévülési Egyezmény Szerződő Felévé válik, a Jegyzőkönyv VIII., IX., és X. Cikke értelmében - kivéve, ha ennek ellenkezőjét közli a letéteményessel - úgy tekintendő, hogy a nem módosított Egyezménynek is Szerződő Felévé válik bármely olyan Szerződő Fél vonatkozásában, amely még nem Szerződő Fele ennek a Jegyzőkönyvnek.

XII. Cikk

Csatlakozási okiratának letétbehelyezésével, vagy a X. Cikk alapján megtett értesítésével egyidejűleg bármely állam bejelentheti, hogy a Jegyzőkönyv I. Cikke rá nézve nem kötelező. Az e Cikk alapján történő bejelentést írásban kell megtenni és arról hivatalosan értesíteni kell a letéteményest.

XIII. Cikk

(1) A letéteményeshez intézett ilyen célú bejelentéssel bármelyik Szerződő Fél felmondhatja ezt a Jegyzőkönyvet.

(2) A felmondás a bejelentésnek a letéteményes által történt átvételét követő tizenkét hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

(3) Bármely Szerződő Fél, amelyre nézve a jelen Cikk (1) és (2) bekezdéseinek alkalmazása eredményeként a Jegyzőkönyv hatályát veszti, továbbra is Szerződő Fél marad a módosítás nélküli 1974. évi Elévülési Egyezmény tekintetében, kivéve, ha - az Egyezmény 45. Cikkével összhangban - a módosítás nélküli Egyezményt is felmondja.

XIV. Cikk

(1) A letéteményes valamennyi állam részére megküldi e Jegyzőkönyv hitelesített másolati példányait.

(2) Amikor e Jegyzőkönyv a IX. Cikk értelmében hatályba lép, a letéteményes elkészíti az 1974. évi Elévülési Egyezménynek az ezen Jegyzőkönyv által módosított szövegét és annak hitelesített másolati példányait megküldi mindazoknak az államoknak, amelyek részesei az e Jegyzőkönyv által módosított Egyezménynek.

Készült Bécsben, 1980. április 11-én, egy eredeti példányban, amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.”

3. § Az 1. §-ban említett, az 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövegét közzé kell tenni.

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1988. augusztus hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) *  Felhatalmazást kap a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, hogy az Egyezményben, illetőleg a Jegyzőkönyvben részes államok jegyzékét, azok nyilatkozatait, valamint a mindezekben bekövetkező változásokat tájékoztatók formájában tegye közzé. * 


  Vissza az oldal tetejére