1. § * (1) * Takarékbetét: hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg.
(2) Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől (a továbbiakban: betétes) különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.
(3) * A hitelintézet a kedvezményezett megnevezése esetén a kedvezményezettre is köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásait alkalmazni.
(4) A hitelintézet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.
(5) * Takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles az elhelyezőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(6) * A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait – az 5. § (2) bekezdés kivételével – kell megfelelően alkalmazni.
2. § (1) * A hitelintézet a takarékbetét után az általa közzétett kamatfeltételek és általános szerződési feltételek alapján a szerződésben meghatározott kamatot vagy egyéb hozadékot (a továbbiakban együtt: kamat) fizet vagy nyereménybetét esetén – a sorsolás eredményétől függően – nyereményt nyújt.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a takarékbetétek kamatának mértékére a lekötési idő tartamához igazodó felső határ(ok)at állapíthat meg.
(3) * A nyeremény takarékbetétek nyereményalapja számításának módját – a (2) bekezdésben foglalt felső kamat határokra figyelemmel – a hitelintézet határozza meg. A számítás módját az általános szerződési feltételekben kell megállapítani.
3. § (1) Takarékbetét
a) lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan),
b) előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel) helyezhető el.
(2) * A hitelintézet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után – a tényleges elhelyezés idejére – járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát fizeti ki.
(3) A takarékbetétbe történő befizetést, abból történő kifizetést, valamint a kamat jóváírását az okiraton fel kell tüntetni. Kifizetés csak az okirat egyidejű bemutatása mellett teljesíthető.
4. § (1) *
(2) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére, valamint a kisorsolt nyeremény nyújtására vonatkozó követelés nem évül el.
5. § (1) A takarékbetét mentes mindennemű adó alól.
(2) * Takarékbetétre nem lehet zálogjogot szerezni.
(3) Ügyleti biztosíték céljára kiállított takarékbetétkönyvön a takarékbetét tulajdonosának nevén kívül fel kell tüntetni az ügyleti biztosítéki jelleget és a takarékbetét feletti rendelkezés módjait.
6. § (1) * A takarékbetét titkos, adatai (a takarékbetétes neve, a takarékbetét összege stb.) csak a banktitokra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján szolgáltathatók ki.
(2) *
7. § *
8. § (1) * Névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a hitelintézet az okiratban megnevezett személy – a betétes vagy a kedvezményezett – részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan – a hitelintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal – módosíthatja.
(2) * A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.
9. § *
10. § Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.
11. § Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében – egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában – valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre.
12. § (1) A takarékbetét kamatozása – ha a szerződés másként nem rendelkezik – a befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik.
(2) A takarékbetét után járó kamat – a takarékbetétből történő teljes kifizetés esetét kivéve – minden év december hó 31. napján esedékes.
(3) A fel nem vett kamatot az esedékességkor a takarékbetét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés).
13. § (1) * A hitelintézet – a 13/A. §-ban foglaltak kivételével – nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte.
(2) *
(3) * Amennyiben a betétes a hitelintézet módosítását nem fogadja el, úgy jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő lejártáig a hitelintézet az eredetileg megállapított kamat megfizetésére köteles.
(4) A felmondási idő harminc nap, ha a szerződés másképpen nem rendelkezik.
13/A. § * (1) * A hitelintézet – a 13. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel jogosult az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetében a takarékbetét után járó kamat egyoldalú módosítására.
(2) * A hitelintézet a módosítást úgy köteles végrehajtani, hogy az új kamatmértéket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően a napilapokban, a rádióban és a televízióban közzéteszi és a pénztártermeiben kifüggesztett hirdetményekben megjelenteti.
(3) * A betétes – ha a kamatmódosítást nem fogadja el – jogosult a szerződést felmondani. A felmondási idő a (2) bekezdésben említett esetben 90 nap. A felmondási idő lejártáig a hitelintézet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni.
14. § * A hitelintézet köteles a takarékbetétekre vonatkozó jogszabályokban, valamint az üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket, az általános szerződési feltételeket és a kamatmértékeket a pénztártermekben kifüggeszteni.
15. § A takarékbetét elhelyezéséről kiállított okirat elvesztése vagy megsemmisülése esetére az okiratok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.
15/A. § *
16. § (1) E törvényerejű rendelet 1989. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött takarékbetét szerződések esetében kell alkalmazni.
(2) *
17. § *
18. § * A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.
19. § * (1) * A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.
(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.
(3) A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor.
20. § * A hitelintézet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti az 1. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat.
