A jogszabály mai napon ( 2019.08.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1989. évi 5. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság között Budapesten, az 1986. évi szeptember hó 5. napján aláírt, a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződés megerősítő okiratait Ankarában, 1988. január 18-án cserélték ki.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság között Budapesten, 1986. szeptember 5. napján aláírt, a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

„SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság között a büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

és a Török Köztársaság Elnöke

attól a szándéktól vezettetve, hogy a két állam közötti jogi kapcsolatokat elmélyítsék, és együttműködésüket az igazságszolgáltatás terén előmozdítsák, valamint hogy elősegítsék az elítéltek társadalmi beilleszkedését, megegyeztek abban, hogy szerződést kötnek a büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról, és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

DR. MARKÓJA IMRE igazságügyminisztert,

a Török Köztársaság Elnöke

NACAD ELDEM igazságügyminisztert,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

Első Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Általános alapelvek

1. Cikk

1. A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy megkeresésre az alábbi előírások és feltételek szerint kölcsönösen végrehajtják azokat a büntetőügyekben hozott határozatokat, melyekkel az egyik Szerződő Állam bírósága a másik Szerződő Állam állampolgárával szemben jogerősen szabadságvesztés büntetést vagy intézkedést (27. Cikk) szabott ki.

2. Az 1. bekezdés szerinti megkeresést az az Állam terjeszti elő, ahol a bírósági határozatot meghozták (Ítélkező Állam). Ez azonban nem korlátozza annak az Államnak, ahol a bírósági határozatot végre kell hajtani (Végrehajtó Állam), jogát arra, hogy az Ítélkező Államnál az 1. bekezdés szerinti megkeresést kezdeményezze.

Az elítélt joga

2. Cikk

Az elítélt, törvényes képviselője és közeli hozzátartozói a Szerződő Államok bármelyikénél maguk is kezdeményezhetik az 1. Cikk szerinti eljárást. Minden elítéltet, akire e Szerződés alkalmazást nyerhet, az Ítélkező Államban e Szerződés lényeges tartalmáról tájékoztatni kell.

A cselekmény kölcsönös büntethetősége

3. Cikk

A végrehajtás átvételének csak akkor van helye, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam joga szerint is bírósági úton büntetendő.

Politikai bűncselekmények

4. Cikk

1. A végrehajtás átvételének nincs helye, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam megítélése szerint politikai jellegű bűncselekmény.

2. Az olyan bűncselekmény, amelynél, figyelemmel az adott eset összes körülményeire, különösen az elkövetés módjára, a felhasznált vagy kilátásba helyezett eszközökre vagy a beállott, illetőleg a szándékolt következmények súlyosságára, a cselekmény köztörvényi jellege a politikaihoz képest túlnyomó, nem tekintendő politikai jellegű bűncselekménynek.

Katonai bűncselekmények

5. Cikk

A végrehajtás átvételének nincs helye, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam megítélése szerint kizárólag a katonai kötelezettségek megsértésében áll.

Pénzügyi bűncselekmények

6. Cikk

1. A végrehajtás átvételének illeték-, adó-, vám-, jövedéki és devizaügyekben indított büntetőeljárások esetében ugyancsak helye van, ha az elítélés alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam hasonló jellegű törvényi büntető rendelkezése szerint bírósági úton büntetendő lenne.

2. A végrehajtás átvételét nem lehet azzal az indokkal elutasítani, hogy a Végrehajtó Állam joga nem azonos, illetőleg nem azonos jellegű illeték-, adó-, vám-, jövedék vagy devizarendelkezéseket ismer, mint az Ítélkező Állam joga.

3. Az 1. bekezdésben nem említett, a Végrehajtó Állam nézete szerint kizárólag pénzügyi jellegű bűncselekmény esetében a végrehajtás átvételét meg lehet tagadni.

Elévülés

7. Cikk

A végrehajtás átvételének nincs helye, ha a szabadságvesztés büntetés vagy az intézkedés végrehajthatósága a két Szerződő Állam egyikének joga szerint elévült.

Távollévő személy elítélése

8. Cikk

A végrehajtás átvételének nincs helye, ha a határozatot az elítélt távollétében hozták.

A kettős felelősségre vonás tilalma
(„Non bis in idem”)

9. Cikk

A végrehajtás átvételének nincs helye, ha az elítéltet a Végrehajtó Államban ugyanazon cselekmény miatt már jogerősen elítélték vagy felmentették.

Közrend

10. Cikk

A végrehajtás átvételének nincs helye, ha az a Végrehajtó Állam megítélése szerint közrendjét vagy jogrendjének alapelveit veszélyezteti.

Elenyésző végrehajtási érdek

11. Cikk

A végrehajtás átvételének nincs helye, ha az elítéltet az Ítélkező Államban fogva tartják, és a megkeresés időpontjában egy évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetést vagy intézkedést kell végrehajtani.

Kivételes esetekben a Szerződő Államok megállapodhatnak abban, hogy az átvételre mégis sor kerül akkor is, ha a büntetés még végrehajtandó része ennél rövidebb. E feltétel elbírálása céljából a szabadságvesztés büntetéseket vagy intézkedéseket vagy azok végrehajtandó hátralévő részeit egybe kell számítani. Ha az intézkedés végrehajtási tartama határozatlan idejű, akkor az az időpont az irányadó, amikor azt az Ítélkező Állam joga szerint legkésőbben meg kell szüntetni.

Az elítélt hozzájárulása

12. Cikk

1. A végrehajtás átvételének csak akkor van helye, ha az elítélt ahhoz hozzájárult.

2. Ha az elítélt képtelen arra, hogy érvényes hozzájárulást adjon, akkor a törvényes képviselője hozzájárulását kell beszerezni.

Második Rész

A VÉGREHAJTÁS ÁTVÉTELE ÉS HATÁSAI

A végrehajtás iránti megkeresés

13. Cikk

Ha az Ítélkező Állam nézete szerint a végrehajtás átvételének feltételei e Szerződés szerint fennállnak, megkeresést intézhet a Végrehajtó Államhoz a kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának átvétele iránt.

Helytadás

14. Cikk

A 13. Cikk szerint történő megkeresés alapján - amelyhez a 22. Cikkben megjelölt mellékleteket kell csatolni - a Végrehajtó Állam értesíti az Ítélkező Államot, mennyiben tesz eleget a megkeresésnek. A teljes vagy részleges megtagadást indokolni kell.

A végrehajtás foganatosítása

15. Cikk

1. A 13. Cikk szerinti megkeresés elfogadása esetén a Végrehajtó Állam bírósága azonos nemű és tartamú szabadságvesztés büntetést vagy intézkedést állapít meg, mint amilyet az Ítélkező Államban kiszabtak. Ha azonban a szabadságvesztés büntetés vagy intézkedés nemét vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a Végrehajtó Állam jogszabályaival, akkor ezt a Végrehajtó Állam bírósága a saját joga szerint az azonos bűncselekményre előírt büntetéshez vagy intézkedéshez igazítja. Ennek a büntetésnek vagy intézkedésnek nemét és tartamát tekintve a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelnie annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a végrehajtandó határozat kiszabott. A Végrehajtó Állam mindazonáltal szabadságvesztés büntetést csak akkor változtathat át más büntetésre, ha jogszabályai nem teszik lehetővé szabadságvesztés büntetés kiszabását a szóban forgó bűncselekményre. A Végrehajtó Államot minden esetben kötik az Ítélkező Államban hozott határozat alapjául szolgáló ténymegállapítások.

2. A Végrehajtó Államban az elítélt a végrehajtás során nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, mintha a további végrehajtás az Ítélkező Államban történne.

3. A végrehajtás, beleértve a feltételes szabadságra bocsátást, a Végrehajtó Állam joga szerint történik. Az Ítélkező Államnak a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó és az elítéltre kedvezőbb jogszabályait alkalmazni kell, amennyiben az a Végrehajtó Állam jogával nem ellentétes.

4. Az Ítélkező Államban letartóztatásban töltött időt a Végrehajtó Államban kitöltendő szabadságvesztés büntetés vagy intézkedés tartamába egészében be kell számítani.

Büntetésmegosztás

16. Cikk

Ha az elítélés alapjául több cselekmény szolgál, a végrehajtás azonban csak a szabadságvesztés büntetésnek vagy intézkedésnek e cselekmények egy része tekintetében foganatosítható, akkor a Végrehajtó Állam bírósága a 15. Cikk szerinti eljárás keretében meghatározza az e cselekményekre jutó végrehajtandó részt.

A végrehajtás hatásai

17. Cikk

1. Ha a két Szerződő Állam egyikének joga szerint egy külföldi ítélet érvényéhez nemzetközi szerződés szükséges, akkor a végrehajtás átvétele esetén az Ítélkező Állam határozatához ugyanazok a joghatások fűződnek a Végrehajtó Államban, mint ez utóbbi államban a büntetőügyekben hozott határozatokhoz.

2. Ha a végrehajtás átvételére irányuló megkeresést elfogadták, akkor az Ítélkező Állam az elítéltet a lehető leghamarabb a Végrehajtó Államnak átadja. Ha az átadás megtörtént, vagy ha az elítélt már a Végrehajtó Államban tartózkodik, akkor az Ítélkező Államban a további végrehajtási cselekményeket abba kell hagyni.

3. Ha az elítélt a Végrehajtó Államban kivonja magát a végrehajtás alól, akkor az Ítélkező Államnak a büntetés hátralévő része tekintetében a végrehajtási joga feléled.

4. Az Ítélkező Állam végrehajtási joga véglegesen megszűnik akkor, ha az elítélt a büntetést vagy az intézkedést kitöltötte, vagy ha a büntetés alól véglegesen mentesítették.

5. Ha a Végrehajtó Államban az elítélt ellen a végrehajtás átvétele iránti megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntető eljárás folyik, és a megkeresést elfogadták, akkor ez az állam a büntető eljárást ideiglenesen megszünteti. A Végrehajtó Állam bűnüldözési joga feléled, ha az elítélt a végrehajtás alól kivonja magát. A Végrehajtó Állam a büntetőeljárást véglegesen megszünteti, ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy ha az elítéltet a büntetés alól véglegesen mentesítették.

Egyéni kegyelem, közkegyelem, perújítás

18. Cikk

1. Mindkét állam egyéni kegyelemben, illetőleg közkegyelemben részesítheti az elítéltet.

2. A perújítási kérelem elbírálására kizárólag az Ítélkező Államnak van joga.

Közlések

19. Cikk

1. A Szerződő Államok a lehető leghamarabb értesítik egymást minden olyan körülményről, amely a végrehajtást befolyásolhatja.

2. Az Ítélkező Állam különösen az egyéni kegyelemről, a közkegyelemről, a perújításról, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó jogszabályairól értesíti a Végrehajtó Államot.

3. A Végrehajtó Állam értesíti az Ítélkező Államot a végrehajtás befejezéséről.

Átadás és átszállítás

20. Cikk

1. Az elítéltnek a Végrehajtó Állam részére történő átadására a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság között a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló 1981. évi június 10. napján aláírt szerződés 29. Cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.

2. Ha egy elítéltet az egyik Szerződő Államból a másik Szerződő Állam területén keresztül egy harmadik államba, vagy pedig egy harmadik államból az egyik Szerződő Állam területén keresztül a másik Szerződő Államba kell átszállítani a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy intézkedés végrehajtása céljából, akkor a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság között a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló 1981. évi június 10. napján aláírt szerződés 35. Cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.

A felelősségre vonás korlátai

21. Cikk

1. Ha e Szerződés alkalmazása során valamely elítéltnek a Végrehajtó Állam részére történő átadására kerül sor, akkor őt ott az átadása előtt elkövetett olyan cselekmény miatt, amelyre a hozzájárulás nem vonatkozik, vagy más, az átadása előtt keletkezett ok miatt nem lehet felelősségre vonni, sem elítélni vagy személyes szabadságában valamely módon korlátozni, sem pedig egy harmadik államnak kiadni.

a) Az 1. bekezdésben foglalt korlátozás nem áll fenn, ha az Ítélkező Állam hozzájárul a büntető eljáráshoz, a kiadatáshoz vagy a büntetés, illetőleg intézkedés végrehajtásához;

b) ha az átadott elítélt végleges szabadulása után 45 napnál hosszabb ideig tartózkodik a Végrehajtó Államban, jóllehet azt jogszerűen elhagyhatta volna, vagy ha ezen állam elhagyása után oda önként visszatért.

Harmadik Rész

ELJÁRÁS

A megkeresés és mellékletei

22. Cikk

1. Az e Szerződés alapján történő megkeresést írásban kell elkészíteni.

2. A megkereséshez mellékelni kell:

a) az ítéletnek a jogerőre emelkedés és a végrehajthatóság igazolásával ellátott kiadmányát vagy hitelesített másolatát;

b) az alkalmazott törvényi rendelkezések szövegét;

c) lehetőleg pontos adatokat az elítéltről, állampolgárságáról, lakóhelyéről és szokásos tartózkodási helyéről;

d) a beszámítandó fogvatartási idő igazolását;

e) az elítélttel készített jegyzőkönyvet, amelyből hozzájárulása kitűnik;

f) más olyan iratot, amely a megkeresés elbírálása szempontjából jelentőséggel bírhat.

A megkeresés kiegészítése

23. Cikk

Ha a Végrehajtó Állam a neki megküldött adatokat és mellékleteket nem találja kielégítőnek, akkor kéri annak, általa szükségesnek tartott kiegészítését. A kiegészítés megküldésére megfelelő határidőt szabhat; ez indokolt kérelemre meghosszabbítható. Kiegészítés hiányában a Végrehajtó Állam a rendelkezésre álló adatok és mellékletek alapján dönt.

Az érintkezés módja

24. Cikk

E Szerződés alapján az iratváltás egyrészről a Magyar Népköztársaság Igazságügyi Minisztériuma, másrészről a Török Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma között történik. Ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételét.

Nyelv, hitelesítés

25. Cikk

E Szerződés alapján a megkeresések és közlések, valamint a csatolandó mellékletek hitelesítése nem szükséges. Ezekhez az iratokhoz francia nyelvű fordítást kell csatolni.

Költségek

26. Cikk

Az e Szerződés alkalmazása során felmerült költségeket a Végrehajtó Állam viseli azon költségek kivételével, amelyek kizárólag az Ítélkező Állam területén merültek fel.

Meghatározások

27. Cikk

E Szerződés vonatkozásában az „intézkedés” kifejezés a két Szerződő Állam büntető jogszabályainak megfelelően a következőket jelenti:

- a Magyar Népköztársaságban a kényszergyógykezelést, az alkoholisták kényszergyógyítását és a szigorított őrizetet;

- a Török Köztársaságban az elmebeteg, kábítószerélvező és alkoholista személyekkel szemben az igazságügyi hatóságok által elrendelt őrizetet és kezelést.

Negyedik Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Cikk

A jelenleg hatályban lévő többoldalú szerződésekből fakadó kötelezettségeket e Szerződés nem érinti.

29. Cikk

Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Ankarában cserélik ki.

30. Cikk

A Szerződés azokra a bírósági határozatokra is alkalmazandó, amelyeket a Szerződés hatálybalépése előtt hoztak.

31. Cikk

1. E Szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

2. E Szerződést határozatlan időre kötik. Azt a Szerződő Államok bármelyike hat hónapos felmondási határidővel diplomáciai úton írásban felmondhatja.

Készült Budapesten, 1986. évi szeptember hó 5. napján két eredeti példányban, magyar, török és francia nyelven; mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Eltérés esetén a francia nyelvű szöveg irányadó.

(Aláírások)”

3. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a rendelkezéseit azonban 1988. április 1-jétől kell alkalmazni.

(2) *  A törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére