A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1989. évi 7. törvényerejű rendelet

a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, 1985. október 11-én kelt Egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétele a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknál, 1988. április 21-én megtörtént. Az Egyezmény 61. cikkében megkívánt feltételek teljesülése következtében az Egyezmény 1988. április 12-én hatályba lépett.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Beruházásbiztosító Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, 1985. október 11-én kelt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti. * 

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

EGYEZMÉNY
A NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSBIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖKSÉG LÉTREHOZÁSÁRÓL

PREAMBULUM

A Szerződő Államok

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a gazdasági fejlődés érdekében szükséges erősíteni a nemzetközi együttműködést és e fejlődés elősegítése céljából támogatni a külföldi beruházásokat általában, és különösen a külföldi magánberuházásokat;

FELISMERVE, hogy a fejlődő országokba irányuló külföldi beruházásokat előmozdíthatná és tovább ösztönözné a nem kereskedelmi kockázatokkal kapcsolatos gondok csökkentése;

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy fokozzák a termelő célú tőkeeszközök és technológiák fejlődő országokba irányuló áramlását azok fejlesztési igényeivel, gazdaságpolitikájukkal és célkitűzéseikkel összhangban, a külföldi beruházások tekintetében tartósan érvényesülő méltányos elbánási normák alapján;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség fontos szerepet játszhat a külföldi beruházások elősegítésében, kiegészítve a nemzeti és regionális beruházásbiztosítási programokat, valamint azon magánbiztosítók tevékenységét, amelyek nem kereskedelmi kockázatok biztosításával foglalkoznak;

és

TUDATÁBAN ANNAK, hogy egy ilyen Ügynökségnek a lehető legnagyobb mértékben a lehívható tőkeeszközök igénybevétele nélkül kell eleget tennie kötelezettségeinek, és hogy ezt a célt a beruházási feltételek folyamatos javítása szolgálhatja,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

I. FEJEZET

Létesítés, jogállás, célok és meghatározások

1. Cikk

Az Ügynökség létesítése és jogállása

a) Ezennel megalakul a nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (továbbiakban az Ügynökség).

b) Az Ügynökség teljes jogi személyiséggel rendelkezik és különösen azzal a képességgel, hogy:

(i) szerződéseket kössön;

(ii) ingó és ingatlan dolog tulajdonjogát megszerezze és afelett rendelkezzen;

(iii) jogi eljárást kezdeményezzen.

2. Cikk

Célok és célkitűzések

Az Ügynökség célja a tagországok közötti, és különösen a fejlődő tagországokba irányuló termelő célú beruházások áramlásának elősegítése, ezzel kiegészítve a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (továbbiakban: a Bank), a nemzetközi Pénzügyi társaság és más, nemzetközi fejlesztő pénzintézetek tevékenységét.

E cél megvalósítása érdekében az Ügynökség:

a) biztosításokat köt, beleértve az együtt- és viszontbiztosítást is, nem kereskedelmi kockázatokra olyan beruházások tekintetében, amelyek az egyik tagország területén más tagországból származó befektetések révén valósulnak meg;

b) megfelelő kiegészítő tevékenységet folytat a fejlődő tagországokba irányuló, illetve az azok közötti beruházások áramlásának elősegítésére; és

c) olyan eseti hatásköröket gyakorol, amelyek szükségesek vagy kívánatosak céljainak elősegítéséhez.

Az Ügynökséget döntéshozatalában a jelen Cikk rendelkezései vezérlik.

3. Cikk

Meghatározások

A jelen Egyezmény szempontjából:

a) A „tag” azt az Államot jelenti, amelyre nézve a jelen Egyezmény a 61. Cikknek megfelelően hatályba lépett.

b) A „fogadó ország” vagy „fogadó kormány” jelenti a tagot, annak kormányát vagy a tag bármely olyan hatóságát, amelynek területén a 66. Cikkben rögzítettek szerint az Ügynökség által biztosított vagy viszontbiztosított, illetőleg biztosítási vagy viszontbiztosítási elbírálás alatt álló beruházás található.

c) A „fejlődő tagország” olyan tagot jelent, amely a csatolt A Függelék szerint ilyennek van besorolva, ahogyan e Függeléket a 30. Cikkben említett Kormányzótanács (továbbiakban: a Tanács) időről időre módosíthatja.

d) A „minősített többség” az Ügynökség jegyzett alaptőkéjének legalább ötvenöt százalékát képviselő összes szavazat több mint kétharmadának jóváhagyó szavazatát jelenti.

e) A „szabadon felhasználható valuta” jelent (i) bármely valutát, amelyet a Nemzetközi Valutaalap időről időre ilyennek nyilvánít (ii) bármely egyéb szabadon rendelkezésre álló és ténylegesen felhasználható valutát, amelyet a 30. Cikkben említett Igazgatótanács (továbbiakban: az Igazgatóság) a jelen Egyezmény céljaira kijelölhet a Nemzetközi Valutaalappal történt konzultáció után és annak az országnak a jóváhagyásával, amelyben az említett valuta a hivatalos pénznem.

II. FEJEZET

Tagság és tőke

4. Cikk

Tagság

a) Az Ügynökség tagsága nyitva áll a bank valamennyi tagja és Svájc előtt.

b) Az Ügynökség eredeti tagjai a csatolt A Függelékben felsorolt azon Államok, amelyek 1987. október 30-án vagy ezt megelőzően a jelen Egyezmény részeseivé válnak.  * 

5. Cikk

Tőke

a) Az Ügynökség jegyezhető alaptőkéje egymilliárd különleges lehívási jog (1 000 000 000 SDR). A tagok által jegyezhető alaptőke 100 000, egyenként 10 000 SDR névértékű részvényre oszlik. A tagoknak az alaptőkével kapcsolatos valamennyi befizetési kötelezettségét az SDR és az USD 1981. január 1. és 1985. június 30. közötti időszak átlagárfolyama alapján kell teljesíteni, ez az érték 1 SDR egyenlő 1,082 USD-vel.

b) Új tag felvételével az alaptőke oly mértékben növekszik, amennyiben a jegyezhető részvények nem elegendőek ahhoz, hogy az ilyen tag a 6. Cikk szerinti részvényjegyzésének eleget tegyen.

c) a Tanács, minősített többséggel, az Ügynökség alaptőkéjét bármikor felemelheti.

6. Cikk

Részvényjegyzés

Az Ügynökség minden eredeti tagja az alaptőkéből annyi részvényt jegyez névértékén, amennyit a csatolt A Függelék a neve mellett feltüntet. A többi tag az alaptőkéből annyi részvényt jegyez és olyan feltételek mellett, amelyeket a Tanács határozhat meg, de semmi esetre sem névérték alatti kibocsátási áron. Egyetlen tag sem jegyezhet ötven részvénynél kevesebbet. A Tanács előírhat olyan szabályokat, amelyek alapján a tagok további részvényeket jegyezhetnek a jegyezhető alaptőkéből.

7. Cikk

A jegyzett alaptőke megoszlása és lehívása

Az egyes tagok az első részvényjegyzéskor az alábbiak szerint fizetnek:

(i) kilencven nappal azon időpontot követően, hogy a jelen Egyezmény az adott tagra nézve hatálybalépett a 8. Cikk a) pontjában előírtak szerint készpénzben fizetendő be a jegyzett részvények értékének tíz százaléka, további tíz százalék nem forgatható, nem kamatozó kötelezvények vagy más kötvények formájában, amelyek az Igazgatóság döntése alapján készpénzre válthatók be az Ügynökség kötelezettségeinek teljesítése érdekében.

(ii) A fennmaradó részt az Ügynökség bármikor lehívhatja, amikor erre kötelezettségeinek teljesítése érdekében szüksége van.

8. Cikk

A részvényjegyzés befizetése

a) A befizetés szabadon felhasználható valutában teljesítendő, azzal a kivétellel, hogy a fejlődő országok a 7. Cikk i) pontja szerinti készpénzben fizetendő tőkerészesedésük huszonöt százalékát saját valutájukban teljesíthetik.

b) A lejegyzett részvények be nem fizetett részének lehívása valamennyi részvényre egységesen vonatkozik.

c) Amennyiben a lehívást szükségessé tevő kötelezettségek teljesítéséhez az Ügynökséghez befolyt összeg nem elegendő, az Ügynökség további lehívásokkal élhet a be nem fizetett jegyzések terhére, mindaddig, amíg az így befolyt teljes összeg elegendő nem lesz a kötelezettségek teljesítéséhez.

d) A részvények felelőssége a kibocsátási érték be nem fizetett részére korlátozódik.

9. Cikk

A valuták értékelése

Amennyiben szükséges, a jelen Egyezmény szempontjából valamely valuta értékének egy másik valutában történő meghatározása, az ilyen értéket indokolt esetben az Ügynökség határozza meg a Nemzetközi Valutaalappal folytatott konzultáció után.

10. Cikk

Visszafizetések

a) Az Ügynökség a lehetséges legrövidebb időn belül visszatéríti a tagoknak a jegyzett alaptőke alapján lehívott összegeket, olyan mértékben és akkor, ha:

(i) a lehívás egy biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kárfizetés teljesítése céljából történt és ezt követően az Ügynökség a kifizetett összeget szabadon felhasználható valutában teljes mértékben vagy részben behajtotta; vagy

(ii) a lehívásra egy tag fizetési késedelme miatt került sor és ezt követően a tag teljes mértékben vagy részben pótolta késedelmét; vagy

(iii) a Tanács, minősített többséggel, úgy határoz, hogy az Ügynökség pénzügyi helyzete megengedi, hogy az ilyen összegeket teljes mértékben vagy részben az Ügynökség bevételeiből fizessék vissza.

b) A jelen Cikk értelmében bármely tag részére teljesített visszafizetés ugyanolyan hányada történik szabadon felhasználható valutában, amilyen hányadban az adott tag az ilyen visszafizetést megelőző lehívás alapján a teljes összeghez befizetett.

c) A jelen Cikk alapján valamely tag részére visszafizetett összegek az adott tag 7. Cikk (ii) pontja szerinti tőkeszolgáltatási kötelezettségének lehívható részévé válnak.

III. FEJEZET

Tevékenység

11. Cikk

Fedezett kockázatok

a) Az alábbi b) és c) pont rendelkezéseinek fenntartásával az Ügynökség az alábbi egy vagy több kockázattípusból ered veszteség ellen biztosíthatja a beruházásokat:

(i) Valutaátutalás

a fogadó kormánynak tulajdonítható bármely korlátozás bevezetése arra nézve, hogy a fogadó ország valutáját szabadon felhasználható valutában vagy más, a biztosított számára elfogadható valutában, át lehessen utalni, ideértve a fogadó kormány azon mulasztását, hogy ésszerű időn belül intézkedjen a biztosított átutalási kérelmével kapcsolatosan;

(ii) Kisajátítás és hasonló intézkedések

a fogadó kormánynak tulajdonítható törvényhozási vagy államigazgatási intézkedés vagy mulasztás, amelynek következtében a biztosítottat megfosztja beruházási tulajdonjogától vagy ellenőrzésétől vagy az abból származó jelentős mértékű hasznoktól, az olyan általános érvényű és megkülönböztetés nélküli intézkedések kivételével, amelyeket a kormányok a területükön folytatott gazdasági tevékenység szabályozása céljából általában hoznak;

(iii) Szerződésszegés

a fogadó kormány és a biztosított közötti szerződés teljesítésének megtagadása vagy megszegése a fogadó kormány részéről, amikor a) a biztosítottnak nem áll módjában, hogy bírósági vagy választottbírósági fórumhoz forduljon a szerződés teljesítésének megtagadásával vagy megszegésével kapcsolatos igényének megállapítása érdekében, vagy b) az ilyen fórum nem hoz döntést olyan ésszerű időn belül, amelyet az Ügynökség szabályzatainak megfelelően a biztosítási szerződésben előírnak, vagy c) az ilyen határozat nem érvényesíthető; és

(iv) Háború és polgári zavargások

bármely katonai cselekmény vagy polgári zavargás a fogadó ország bármely olyan területén, amelyre a jelen Egyezmény a 66. Cikke értelmében alkalmazandó.

b) A beruházó és a fogadó ország közös kérelme alapján az Igazgatóság, minősített többséggel, jóváhagyhatja a jelen Cikk szerinti fedezet kiterjesztését a fenti a) pontban hivatkozott kockázatokon kívül, más meghatározott nem kereskedelmi kockázatokra is, azonban ez a kiterjesztés semmiképpen nem vonatkozhat a valuta leértékelés vagy elértéktelenedés kockázatára.

c) Az alábbiakból származó veszteségek nem fedezhetők:

(i) a fogadó kormány bármely olyan tevékenysége vagy mulasztása, amelyhez a biztosított hozzájárult, vagy amelyért maga is felelős; és

(ii) a fogadó kormány bármely olyan tevékenysége vagy mulasztása vagy bármely egyéb olyan esemény, amely a biztosítási szerződés megkötése előtt következett be.

12. Cikk

Biztosítható beruházások köre

a) Biztosítható beruházásnak minősül a tőkerészesedés, beleértve az olyan közép- és hosszútávú kölcsönöket, amelyeket az érintett vállalatban tőkerészesedéssel rendelkezők nyújtanak vagy garantálnak, valamint a közvetlen beruházások olyan formái, amelyeket az Igazgatóság annak minősít.

b) Az Igazgatóság, minősített többséggel, a biztosíthatóságot kiterjesztheti bármely más, közép- és hosszútávú beruházási formára, azzal a feltétellel, hogy a fenti a) pontban említetteken kívül, más kölcsönök csak akkor minősülhetnek biztosíthatóknak, ha azok valamely az Ügynökség által fedezett, vagy fedezni tervezett meghatározott beruházáshoz kapcsolódnak.

c) A biztosítás olyan beruházásokra korlátozódik, amelyek megvalósítása a biztosítás iránti kérelemnek az Ügynökség által történő bejegyzését követően kezdődik. Az ilyen beruházások az alábbiakat foglalhatják magukba:

(i) külföldi devizaátutalás egy meglévő beruházás modernizálására, bővítésére vagy fejlesztésére; és

(ii) a meglévő beruházásokból származó olyan jövedelmek felhasználása, amelyeket egyébként a fogadó országból át lehetne utalni.

d) Egy adott beruházás biztosítása előtt az Ügynökség az alábbiakról köteles meggyőződni:

(i) a beruházás gazdasági megalapozottsága és szerepe a fogadó ország fejlődésének elősegítésében;

(ii) megfelel-e a beruházás a fogadó ország törvényeinek és rendelkezéseinek;

(iii) összhangban van-e a beruházás a fogadó ország által kinyilvánított fejlesztési célkitűzésekkel és prioritásokkal; és

(iv) milyenek a beruházási feltételek a fogadó országban, beleértve a beruházásokkal kapcsolatos igazságos és méltányos elbánást és megfelelő jogi védelmet.

13. Cikk

Biztosítható beruházások köre

a) Az Ügynökség biztosíthat bármely természetes és jogi személyt, feltéve, hogy:

(i) az ilyen természetes személy nem a fogadó ország állampolgára;

(ii) az ilyen jogi személy egy tagországban van bejegyezve, illetőleg ott van üzletvezetésének központja, illetőleg a többségi részesedés egy tag vagy tagok, vagy ezek állampolgárainak tulajdonában van, feltéve, hogy a tag a fenti esetek egyikében sem a fogadó ország maga; és

(iii) az ilyen jogi személy, legyen akár magántulajdonban, akár nem, üzleti alapon működik.

b) Amennyiben a beruházónak több állampolgársága van, a fenti a) pont szempontjából a tagország állampolgársága irányadó a nem tagországéval szemben, és a fogadó ország állampolgársága irányadó bármely más tagország állampolgárságával szemben.

c) a beruházó és a fogadó ország közös kérelme alapján az Igazgatóság, minősített többséggel, a biztosíthatóságot kiterjesztheti olyan természetes személyre, aki a fogadó ország állampolgára, illetve olyan jogi személyre, amelyik a fogadó országban van bejegyezve, illetve amelynek többségi tőkerészesedése a fogadó ország állampolgárainak tulajdonában van, feltéve, hogy az így beruházott javak külföldről származnak.

14. Cikk

A fogadó országok köre

E fejezet értelmében a beruházások csak akkor biztosíthatók, ha azokat egy fejlődő tagország területén valósítják meg.

15. Cikk

A fogadó ország jóváhagyása

Az Ügynökség nem köt meg semmilyen biztosítási szerződést, amíg a fogadó kormány nem hagyta jóvá, hogy az Ügynökség a fedezett kockázatokra a biztosítást megkösse.

16. Cikk

Kikötések és feltételek

Az egyes biztosítási szerződések kikötéseit és feltételeit az Ügynökség határozza meg az Igazgatóság által kiadott szabályoknak és előírásoknak megfelelően, azzal a feltétellel, hogy az Ügynökség nem fedezi a biztosított beruházásban bekövetkezett teljes veszteséget. A biztosítási szerződéseket az Elnök hagyja jóvá az Igazgatóság elvi irányítása alapján.

17. Cikk

Kárkifizetés

Az Elnök az Igazgatóság irányítása alapján dönt a kárigények kifizetéséről a biztosított részére, a biztosítási szerződéssel és az Igazgatóság által elfogadott irányelvekkel összhangban. A biztosítási szerződés megköveteli a biztosítottól, hogy az Ügynökség által teljesítendő kifizetés előtt próbáljon meg élni mindazon adminisztratív jogorvoslati lehetőséggel, amely az adott körülmények között megfelelő lehet, feltéve, hogy ez a fogadó ország törvényei értelmében rendelkezésre áll. Az ilyen szerződések megkövetelhetik bizonyos, ésszerű idő elteltét a kárigényt kiváltó események bekövetkezte és a kárigény kifizetése között.

18. Cikk

Jogutódlás

a) A biztosított javára történő kártérítés kifizetésekor, illetve az ilyen kifizetés jóváhagyásakor az Ügynökségre szállnak a biztosított beruházással kapcsolatos azon jogok és követelések, amelyek a fogadó országgal és más kötelezettekkel szemben a biztosítottat illetnék meg. A jogutódlásra vonatkozó kikötéseket és feltételeket a biztosítási szerződés tartalmazza.

b) Az Ügynökségnek a fenti a) pont szerinti jogait valamennyi tag elismeri.

c) Azok a pénzösszegek, amelyeket az Ügynökség a fenti a) pont szerint mint jogutód a fogadó ország valutájában megszerez, a felhasználás és átváltás tekintetében a fogadó ország részéről ugyanolyan kedvező elbánásban részesülnek, mintha az ilyen pénzösszegek a biztosítottat illetnék. Minden esetre az Ügynökség az ilyen pénzösszegeket felhasználhatja adminisztratív jellegű kiadásai és egyéb költségei fedezésére. Az Ügynökség arra is törekszik, hogy a fogadó országgal megállapodjék az ilyen valuták egyéb felhasználását illetően, amennyiben azok nem szabadon felhasználhatók.

19. Cikk

Kapcsolat a nemzeti és regionális intézményekkel

Az Ügynökség együttműködik és törekszik kiegészíteni a tagok nemzeti intézményeinek, valamint azon regionális intézményeknek a működését, amelyek többségi tőkerészesedése a tagok tulajdonában van, és amelyek az Ügynökséghez hasonló tevékenységet folytatnak, annak érdekében, hogy maximálni lehessen mind a megfelelő szolgáltatások hatékonyságát, mind pedig a külföldi beruházások fokozott beáramlásának elősegítését. Ebből a célból az Ügynökség megállapodhat az ilyen intézményekkel az együttműködés részleteiről, ideértve különösen az együtt- és viszontbiztosítás módozatait.

20. Cikk

A nemzeti és regionális intézmények viszontbiztosítása

a) Az Ügynökség egy meghatározott beruházás tekintetében viszontbiztosítást köthet nem kereskedelmi kockázatokból eredő veszteségek ellen, amely kockázatot egy tag vagy annak ügynöksége vagy egy olyan regionális beruházásbiztosítási ügynökség vállalt, amelynek többségi tőkerészesedése a tagok tulajdonában van. Az Igazgatóság, minősített többséggel, időről időre meghatározhatja azt a legmagasabb összeghatárt, amelyet az Ügynökség viszontbiztosítási szerződésekben vállalhat. Az olyan beruházások esetében, amelyek megvalósítása több mint 12 hónappal azelőtt fejeződött be, mielőtt az Ügynökség megkapta a viszontbiztosítás iránti kérelmet, az Ügynökség által a jelen Fejezet értelmében vállalható legmagasabb összeg kezdetben a halmozott összeghatár tíz százaléka lehet. A 11-14. Cikkben meghatározott biztosíthatósági feltételek a viszontbiztosítási műveletekre is vonatkoznak azzal a kivétellel, hogy a viszontbiztosított beruházásokat nem a viszontbiztosítási kérelem benyújtása után kell megvalósítani.

b) Az Ügynökséget és a viszontbiztosított tagot vagy ügynökséget közösen megillető jogokat és kötelezettségeket a viszontbiztosítási szerződések tartalmazzák, az Igazgatóság által kiadott szabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően. Az Igazgatóság jóváhagy minden viszontbiztosítási szerződést, amely a viszontbiztosítási kérelemnek az Ügynökséghez való benyújtása előtt megvalósult beruházásra vonatkozik, szem előtt tartva, hogy a kockázat minimális legyen, az Ügynökség által kapott díjak arányban álljanak a vállalt kockázattal, és meggyőződik arról, hogy a viszontbiztosított intézmény kellő elkötelezettséget mutat a fejlődő országokban létesítendő új beruházások elősegítése iránt.

c) Az Ügynökség, lehetőség szerint biztosítja, hogy őt vagy a viszontbiztosított intézményt ugyanolyan mértékben illesse meg a jogutódlás és a választottbírósághoz fordulás joga, mint amelyet az Ügynökség élvezne, ha ő lenne az elsődleges garanciavállaló. A viszontbiztosítási szerződés kikötései és feltételei megkövetelik a 17. Cikkben említett adminisztratív jogorvoslati lehetőségek kimerítését, mielőtt az Ügynökség kifizetést teljesítene. Az érintett fogadó ország tekintetében a jogutódlás csak azután érvényes, miután jóváhagyta az Ügynökség részéről történő viszontbiztosítást. Az Ügynökség a viszontbiztosítási szerződésekbe olyan rendelkezéseket vesz fel, amelyek megkövetelik a viszontbiztosítottól, hogy kellő körültekintéssel érvényesítse a viszontbiztosított beruházáshoz fűződő jogokat és követeléseket.

21. Cikk

Együttműködés a magánbiztosítókkal és viszontbiztosítókkal

a) Az Ügynökség megállapodhat a tagországokban működő magánbiztosítókkal annak érdekében, hogy előmozdítsa saját tevékenységét és ösztönözze az ilyen magánbiztosítókat, hogy nyújtsanak fedezetet nem kereskedelmi kockázatokra hasonló feltételek mellett, mint amelyeket az Ügynökség alkalmaz. Az ilyen megállapodások tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, hogy az Ügynökség a 20. Cikkben meghatározott feltételek mellett és eljárás szerint viszontbiztosítást nyújt.

b) Az Ügynökség teljes mértékben vagy részben viszontbiztosíthatja megfelelő viszontbiztosítási intézményeknél az általa megkötött biztosítást vagy biztosításokat.

c) Az Ügynökség különösen olyan beruházások biztosítására törekszik, amelyekre nézve a magánbiztosítók és viszontbiztosítók nem vállalnak ésszerű feltételek mellett hasonló fedezetet.

22. Cikk

A kötelezettségvállalás terjedelme

a) Kivéve, ha a Tanács, minősített többséggel, másként nem határoz, az Ügynökség által a jelen Fejezet értelmében vállalható halmozott összeghatár nem haladhatja meg az Ügynökség teljes jegyzett alaptőkéjének és tartalékainak 150%át, továbbá a viszontbiztosítási fedezetének az Igazgatóság által meghatározott hányadát. Az Igazgatóság időről időre felülvizsgálja az Ügynökség kockázati állományának összetételét, a kártapasztalatok, a kockázatok diverzifikációjának foka, a viszontbiztosítási fedezet és egyéb befolyásoló tényezők fényében, annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, nem szükséges-e javaslatot tenni a Tanácsnak a legmagasabb halmozott összeghatár módosítására. A Tanács által meghatározott összeghatár semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az Ügynökség teljes jegyzett alaptőkéjének, tartalékeszközeinek ötszörösét és viszontbiztosítási fedezete megfelelőnek tekinthető hányadát.

b) A fenti a) pontban hivatkozott általános kötelezettségvállalás terjedelmének sérelme nélkül az Igazgatóság előírhatja:

(i) az Ügynökségnek a jelen Fejezet értelmében az egyes tagok beruházóinak nyújtható legmagasabb halmozott összeghatárt. Ilyen összeg meghatározásakor az Igazgatóság megfelelően mérlegeli az illető tagnak az Ügynökség tőkéjéhez való hozzájárulását és annak szükségességét, hogy a fejlődő tagországokból származó beruházások esetében liberálisabb korlátokat kell-e alkalmazni; és

(ii) azt a legmagasabb halmozott összeghatárt, amelyet az Ügynökség vállalhat, tekintetbe véve az olyan kockázat diverzifikációs tényezőket, mint az egyes létesítmények, fogadó országok és beruházás- vagy kockázattípusok.

23. Cikk

Beruházások elősegítése

a) Az Ügynökség kutatásokat folytat, a beruházások áramlását elősegítő tevékenységet végez és a fejlődő tagországokbeli beruházási lehetőségekről információt szolgáltat, azzal a céllal, hogy javítsa a külföldi beruházások ilyen országokba való áramlásának feltételeit. Az Ügynökség bármely tag kérésére műszaki tanácsadást és segítséget nyújthat a beruházási feltételeknek a tag területén való javítása érdekében. Ezen tevékenységek végrehajtása során az Ügynökség:

(i) a tagországok közötti beruházási megállapodásokat tekinti irányadónak;

(ii) keresi, mind a fejlett, mind a fejlődő országok esetében a fejlődő országokba irányuló beruházások útjában álló akadályok felszámolásának lehetőségét; és

(iii) összehangolja tevékenységét a külföldi beruházások elősegítésével foglalkozó más ügynökségekkel és különösen a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal.

b) Az Ügynökség továbbá:

(i) elősegíti a beruházók és a fogadó országok közötti viták békés rendezését;

(ii) ösztönzi olyan megállapodások kötését a fejlődő tagországokkal, és különösen a lehetséges fogadó országokkal, amelyek biztosítják, hogy az Ügynökség az általa biztosított beruházások vonatkozásában legalább olyan kedvező elbánásban részesüljön, mint amilyet az illető tag a legnagyobb kedvezményes elbánás elve alapján beruházásbiztosítási ügynökségnek vagy államoknak nyújt beruházásbiztosítási megállapodásaiban, az ilyen megállapodásokat az Igazgatóság, minősített többséggel, jóváhagyja; és

(iii) támogatja és elősegíti tagjai között a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló megállapodások kötését.

c) Az Ügynökség különös figyelmet fordít támogató törekvései során a fejlődő tagországok közötti beruházások ösztönzésének jelentőségére.

24. Cikk

Védnökség alatt álló beruházások biztosítása

Az Ügynökség által a jelen Fejezet értelmében vállalt biztosítási műveletein túl, az Ügynökség biztosíthatja a jelen Egyezmény I. Mellékletében szabályozott védnökségi megállapodások alapján megvalósuló beruházásokat is.

IV. FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

25. Cikk

Pénzügyi igazgatás

Az Ügynökség tevékenységét megalapozott üzleti és megfontolt pénzügyi igazgatás gyakorlati módszerei szerint végzi, annak érdekében, hogy pénzügyi kötelezettségeinek minden körülmények között eleget tudjon tenni.

26. Cikk

Biztosítási díjak és illetékek

Az Ügynökség megállapítja és időszakonként felülvizsgálja a kockázatok egyes típusaira vonatkozó díjtételeket, illetékeket, és ha vannak ilyenek, egyéb költségeket.

27. Cikk

A tiszta bevétel felosztása

a) A 10. Cikk a) (iii) pontjának rendelkezéseit érintetlenül hagyva az Ügynökség a tiszta bevételét különböző tartalékalapokba helyezi mindaddig, amíg az ilyen tartalékokban elhelyezett pénzösszegek el nem érik az Ügynökség jegyzett alaptőkéjének ötszörösét.

b) Miután az Ügynökség tartalékai elérték a fenti a) pontban jelzett összeget, a Tanács dönt arról, hogy az Ügynökség további tiszta bevételét milyen mértékben helyezze tartalékalapokba, ossza szét az Ügynökség tagjai között vagy milyen más módon használja fel. A tiszta bevétel felosztása az Ügynökség tagjai között az egyes tagoknak az Ügynökség alaptőkéjéhez való hozzájárulása arányában történik, a Tanács minősített többséggel hozott határozatának megfelelően.

28. Cikk

Költségvetés

Az Ügynökség bevételeiről és kiadásairól szóló éves költségvetést az Elnök készíti el és jóváhagyás végett az Igazgatóság elé terjeszti.

29. Cikk

Számvitel

Az Ügynökség Éves Jelentést tesz közzé, amely magában foglalja az Ügynökség, valamint a jelen Egyezmény I. Mellékletében hivatkozott Védnökségi Letéti Alap mérlegadatait, amelyeket független Könyvvizsgáló cég ellenőrzött. Az Ügynökség megfelelő időközönként megküldi a tagoknak a pénzügyi helyzetéről szóló összegző jelentést, valamint a nyereség és veszteség kimutatást, amelyek tevékenységének eredményét mutatják.

V. FEJEZET

Szervezet és Igazgatás

30. Cikk

Az Ügynökség szervezete

Az Ügynökség Kormányzótanácsból, Igazgatótanácsból, Elnökből, valamint az Ügynökség által meghatározott feladatokat ellátó személyzetből áll.

31. Cikk

A Tanács

a) Az Ügynökség teljes jogkörét a Tanács gyakorolja, kivéve azokat a jogköröket, amelyeket a jelen Egyezményben foglaltak szerint kifejezetten az Ügynökség másik szervére ruháznak. A Tanács az Igazgatóságra ruházhatja bármely jogkörének gyakorlását, kivéve:

(i) új tagok felvételét és felvételük feltételeinek meghatározását;

(ii) valamely tag tagságának felfüggesztését;

(iii) az alaptőke felemeléséről vagy leszállításáról való döntéshozatalt;

(iv) a 22. Cikk a) pontja szerinti halmozott összeghatár felemelését;

(v) valamely tagnak a 3. Cikk c) pontja szerinti fejlődő országgá nyilvánítását;

(vi) új tagnak szavazási célból az Első Kategóriába vagy a Második Kategóriába történő besorolását a 39. Cikk a) pontja szerint, illetve egy meglévő tag átsorolását ugyanezen célból;

(vii) az Igazgatók és Helyetteseik díjazásának megállapítását;

(viii) a tevékenységek megszüntetését és az Ügynökség felszámolását;

(ix) az Ügynökség felszámolásakor a tagok közötti vagyonfelosztást; és

(x) a jelen Egyezmény, annak Mellékleteinek és Függelékeinek módosítását.

b) A Tanács a tagok által, az általuk megfelelőnek tartott módon kijelölt Kormányzóból és Helyetteséből áll. A Helyettesek kizárólag a Kormányzó távollétében szavazhatnak. A Tanács a Kormányzók egyikét a Tanács elnökévé választja.

c) A Tanács évente egyszer Közgyűlést tart, és további üléseket pedig akkor tart, ha ezt a tanács meghatározza vagy az Igazgatóság összehívja. Az Igazgatóság a Tanács ülését bármikor összehívja, ha azt öt tag, vagy az összes szavazatok legalább 25%-át képviselő tagok kérik.

32. Cikk

Az Igazgatóság

a) Az Igazgatóság felelős az Ügynökség általános tevékenységéért és e kötelezettségének teljesítése érdekében megtesz minden olyan intézkedést, amelyet a jelen Egyezmény megkíván vagy megenged.

b) Az Igazgatóság legalább 12 Igazgatóból áll. Az Igazgatók számát a Tanács a tagsági változások figyelembevételével módosíthatja. Mindegyik Igazgató kijelölhet egy Helyettest, aki az igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén helyette teljes jogkörben eljárhat. A Bank Elnöke ex oficio (hivatalból) az Igazgatóság Elnöke, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, kivéve, ha szavazategyenlőség esetén dönteni kell.

c) A Tanács határozza meg az Igazgatók hivatali működésének időtartamát. Az első Igazgatóságot a Tanács Alakuló Közgyűlésén választják meg.

d) Az Igazgatóság üléseit az Elnök hívja össze, saját kezdeményezésére vagy három Igazgató kérésére.

e) Amíg a Tanács nem dönt úgy, hogy az Ügynökségnek állandó Igazgatósága legyen, amely folyamatosan ülésezve működik, az Igazgatók és Helyetteseik csak az Igazgatóság ülésein való részvételükkel, valamint az Ügynökség nevében ellátott hivatalos funkcióik teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeik térítésére jogosultak. Amennyiben létrejön a folyamatosan ülésező Igazgatóság, az Igazgatók és Helyetteseik a Tanács által meghatározott díjazásban részesülnek.

33. Cikk

Az Elnök és a személyzet

a) Az Elnök az Igazgatóság általános felügyelete mellett irányítja az Ügynökség szokásos üzleti tevékenységét. Az Elnök felelős a személyzet megszervezéséért, kinevezéséért és elbocsátásáért.

b) Az Ügynökség Elnökét az Igazgatóság nevezi ki, az Igazgatóság Elnökének jelölése alapján. A Tanács határozza meg az Elnök fizetését és munkaszerződésének feltételeit.

c) Hivatali tevékenységük ellátása során az Elnök és a személyzet kizárólag az Ügynökségnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, és semmilyen más hatóságnak. Az Ügynökség minden tagja tiszteletben tartja e feladatok nemzetközi jellegét, és tartózkodik minden olyan kísérlettől, hogy az Elnököt és a személyzetet feladataik ellátásában befolyásolja.

d) A személyzet kinevezésekor az Elnök szem előtt tartva a legnagyobb hatékonysági és technikai színvonal biztosításának rendkívüli fontosságát, kellő figyelmet fordít arra, hogy a személyzetet a lehető legszélesebb földrajzi területről toborozza.

e) Az Elnök és a személyzet mindenkor köteles bizalmasan kezelni az Ügynökség tevékenysége során megszerzett információkat.

34. Cikk

Politikai tevékenység tilalma

Az Ügynökség, annak Elnöke és a személyzet nem avatkozhat be a tagok politikai ügyeibe. Az Ügynökség azon jogának sérelme nélkül, hogy egy beruházással kapcsolatos valamennyi körülményt figyelembe vegyen, döntéseit nem befolyásolhatja az érintett tag vagy tagok politikai hovatartozása. A döntésekkel kapcsolatos megfontolásokat részrehajlás nélkül mérlegelik a 2. Cikkben kitűzött célok elérése érdekében.

35. Cikk

Kapcsolatok nemzetközi szervezetekkel

Az Ügynökség a jelen Egyezményben rögzített kereteken belül együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más olyan kormányközi szervezetekkel, amelyek rokon területeken szakfeladatokat látnak el, ideértve különösen a Bankot és a Nemzetközi Pénzügyi társaságot.

36. Cikk

A központi iroda székhelye

a) Az Ügynökség központi irodájának székhelye Washington, D. C., kivéve, ha a Tanács, minősített többséggel, más székhely mellett dönt.

b) Az Ügynökség, amennyiben ez munkájához szükséges, más irodákat is létesíthet.

37. Cikk

Az ügynökség vagyonának letéteményesei

Minden tag központi bankját jelöli ki letéteményesül, amelyben az Ügynökség az illető tag valutájában lévő készleteit vagy egyéb vagyonát tarthatja, ha a tagnak nincs központi bankja, e célra olyan más intézményt jelöl ki, amely az Ügynökség számára elfogadható.

38. Cikk

Kapcsolattartás

a) Minden tag egy megfelelő szervet jelöl ki, amellyel az Ügynökség a jelen Egyezménnyel kapcsolatban felmerülő bármely ügyben a kapcsolatot tarthatja. Az Ügynökség az ilyen hatóság nyilatkozatait a tag nyilatkozatnak tekintheti. Az Ügynökség, valamely tag kérésére, konzultál a taggal a 19-21. Cikkben említett és az adott tag országának intézményeit vagy biztosítóit érintő ügyekben.

b) Amennyiben bármelyik tag jóváhagyására van szükség, mielőtt az Ügynökség bármilyen intézkedést hozna, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a tag kifogással él azon ésszerű határidőn belül, amelyet az Ügynökség a javasolt intézkedésről szóló értesítésében erre megszabhat.

VI. FEJEZET

A szavazás, a részvényjegyzések módosítása és a képviselet

39. Cikk

A szavazás és a részvényjegyzések módosítása

a) Az olyan szavazási rendszer biztosítása érdekében, amely tükrözi a jelen Egyezmény A Függelékében két kategóriába sorolt államok egyenlő érdekeit az Ügynökségben, valamint az egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának nagyságát, mindegyik tag 177 tagsági szavazattal, továbbá minden egyes részvénye után 1 részvényesi szavazattal rendelkezik.

b) Amennyiben a jelen Egyezmény hatálybalépése után három éven belül bármikor a jelen Egyezmény A Függelékében felsorolt Államok két kategóriájának bármelyikéhez tartozó tagok tagsági és részvényesi szavazatainak halmozott összege kevesebb az összes szavazat 40%-ánál, akkor a jelen kategóriába tartozó tagok olyan számú kiegészítő szavazati jogot kapnak, amely szükséges az adott kategória halmozott szavazati jogához, annak érdekében, hogy az összes szavazaton belüli aránya egyenlő legyen. Az ilyen kiegészítő szavazatokat olyan arányban osztják fel az ilyen kategóriába tartozó tagok között, amilyet ezen a kategórián belül a halmozott részvényesi szavazatokból képviselnek. Az ilyen kiegészítő szavazatok automatikusan módosulnak az említett százalékos arány fenntartása érdekében, és megszűnnek a fent említett hároméves időszak elteltével.

c) A jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított harmadik év során a Tanács felülvizsgálja a részvények elosztását és döntéseit az alábbi alapelvek vezérlik:

(i) a tagok szavazati joga az Ügynökség alaptőkéjéhez való tényleges hozzájárulásukat és a jelen Cikk a) pontjában meghatározott tagsági szavazatokat tükrözze;

(ii) azok a részvények, amelyeket a jelen Egyezményt alá nem író országok jegyezhettek, a tagok által újra jegyezhetők olyan módon, hogy lehetőség legyen a szavazati jogok egyenlőségének fenntartására a fent említett kategóriák között; és

(iii) a Tanács olyan intézkedéseket hoz, amelyek elősegítik, hogy a tagok az általuk jegyezhető részvényeket lejegyezzék.

d) A jelen Cikk b) pontjában említett hároméves időszakon belül a Tanács és az Igazgatóság valamennyi döntését minősített többséggel hozza, kivéve azokat a döntéseket, amelyek a jelen Egyezmény értelmében magasabb arányú szavazattöbbséggel hozhatók meg.

e) Amennyiben az 5. Cikk c) pontja értelmében az Ügynökség alaptőkéjének emelésére kerül sor, minden tag, kívánsága szerint, jegyezhet a felemelt tőkerészből az Ügynökség teljes alaptőkéjéhez való hozzájárulása arányában, azonban egyik tag sem kötelezhető arra, hogy a felemelt alaptőkéből bármekkora részt is jegyezzen.

f) A Tanács szabályozza a jelen Cikk e) pontjában említett, kiegészítő tőkejegyzések lebonyolítását. Az ilyen rendelkezések ésszerű határidőket szabnak a tagok számára az ilyen jegyzés iránti igényük benyújtására.

40. Cikk

Szavazás a Tanácsban

a) Minden Kormányzó az általa képviselt tag szavazataival jogosult szavazni. Kivéve, ha a jelen Egyezmény másként rendelkezik, a Tanács döntéseit a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza.

b) A Tanács üléseinek határozatképességéhez az összes szavazat legalább kétharmadát képviselő Kormányzók többségének jelenléte szükséges.

c) A Tanács rendelkezhet olyan eljárási rend létrehozásáról, mely szerint az Igazgatóság, amennyiben úgy véli, hogy az ilyen intézkedés az Ügynökség legjobb érdekét szolgálja, a Tanács döntését valamely meghatározott kérdésben a Tanács ülésének összehívása nélkül is kikérheti.

41. Cikk

Az Igazgatók megválasztása

a) Az igazgatókat a B Függelékben foglaltak szerint választják.

b) Az Igazgatók hivatalukat addig töltik be, amíg utódaikat meg nem választják. Ha egy igazgatói tisztség a hivatali időszak lejárta előtt több mint 90 nappal megüresedik, azok a Kormányzók, akik az előző Igazgatót választották, a fennmaradó időszakra másik Igazgatót választanak. A választáshoz a leadott szavazatok többsége szükséges. Amíg az igazgatói poszt üres, az előző Igazgató jogait Helyettese gyakorolja, azzal a megszorítással, hogy Helyettest nem nevezhet ki.

42. Cikk

Szavazás az Igazgatóságban

a) Minden Igazgató azokkal a szavazatokkal jogosult szavazni, amelyekkel megválasztásakor a tagok rá szavaztak. Minden szavazatot, amellyel az Igazgató jogosult szavazni, egy egységként kell leadni. A jelen Egyezmény ellenkező rendelkezésének hiányában az Igazgatóság döntéseit a leadott szavazatok többségével hozza.

b) Az igazgatóság üléseinek határozatképességéhez az összes szavazat legalább felét képviselő Igazgatók többségének jelenléte szükséges.

c) Az Igazgatóság rendelkezhet olyan eljárási rend létrehozásáról, mely szerint az Igazgatóság Elnöke, amennyiben úgy véli, hogy az ilyen intézkedés az Ügynökség legjobb érdekét szolgálja, az Igazgatóság döntését valamely meghatározott kérdésben az Igazgatóság ülésének összehívása nélkül is kikérheti.

VII. FEJEZET

Kiváltságok és mentességek

43. Cikk

A Fejezet célja

Annak érdekében, hogy az Ügynökség feladatait elláthassa a maga területén, valamennyi tag biztosítja az Ügynökség számára az e Fejezetben előirányzott mentességeket és kiváltságokat.

44. Cikk

Bírói eljárás

Az 57. és 58. Cikkben szabályozottak kivételével az Ügynökség ellen eljárást indítani csak azon tag területén működő és joghatósággal rendelkező bíróság előtt lehet, ahol az Ügynökségnek hivatala működik, vagy kinevezett képviselője van abból a célból, hogy idézést vagy az eljárással kapcsolatos más értesítést átvegyen. Nem indítható eljárás az Ügynökség ellen (i) a tagok vagy a tagok nevében eljáró személyek részéről, vagy (ii) személyes ügyek vonatkozásában. Az Ügynökség vagyona és követelései, bárhol és bárki birtokában legyenek is, mentesek a lefoglalás, az elkobzás vagy a végrehajtás bármilyen formája alól, mindaddig, amíg az Ügynökség ellen jogerős ítéletet nem hoznak.

45. Cikk

Az Ügynökség vagyona

a) Az Ügynökség vagyona és követelései, bárhol és bárki birtokában legyenek is, mentesek az államigazgatási vagy bírósági intézkedésen alapuló kutatás, igénybevétel, elkobzás és kisajátítás vagy a lefoglalás bármely más formája alól.

b) Az Ügynökség minden vagyona és követelése a jelen Egyezményben meghatározott tevékenység folytatásához szükséges mértékben mentes a korlátozások, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól; azzal a feltétellel, hogy a vagyon és a követelés, amelyet az Ügynökség a biztosított, a viszontbiztosított intézmény vagy viszontbiztosított intézmény által biztosított beruházó kedvezményezettjeként vagy jogutódjaként szerzett, oly mértékben mentes az érintett tag területén érvényes devizakorlátozások, szabályozások és ellenőrzés alól, amilyen mértékben a biztosított, az intézmény vagy a beruházó, akinek jogai az Ügynökségre átszálltak, az ilyen elbánásra jogosult volt.

c) A jelen fejezet szempontjából a „vagyon” kifejezés magában foglalja a jelen Egyezmény I. Mellékletében hivatkozott Védnökségi Letéti Alap vagyonát is és más, az Ügynökség által feladatai teljesítése során kezelt vagyont.

46. Cikk

Irattár és kapcsolattartás

a) Az Ügynökség irattára, bárhol is legyen, sérthetetlen.

b) Az Ügynökség hivatalos kapcsolattartását minden tag ugyanolyan elbánásban részesíti, mint amilyet a Bank hivatalos kapcsolattartása élvez.

47. Cikk

Adók

a) Az Ügynökség, annak vagyona, követelései és jövedelme, valamint a jelen Egyezményben engedélyezett tevékenysége és ügyletei teljes adó- és vámmentességet élveznek. Az Ügynökség mentes továbbá minden adó vagy illeték beszedéséért vagy megfizetéséért való felelősség alól.

b) A helybeli állampolgárok kivételével, semmilyen adó nem vethető ki a Kormányzókra és Helyetteseikre az Ügynökség által kifizetett költségtérítések után vagy azokkal kapcsolatban, illetve az Igazgatóság Elnökére, az Igazgatókra és Helyetteseikre, az Ügynökség Elnökére és személyzetére az Ügynökség által teljesített fizetések, költségtérítések és más javadalmazások után, vagy azokkal kapcsolatban.

c) Semmilyen adó nem vethető ki az Ügynökség által a biztosított vagy viszontbiztosított bármilyen beruházásra (beleértve az azokból származó jövedelmeket) vagy az Ügynökség által viszontbiztosított biztosítási kötvényekre (beleértve az azokból származó díjakat és más bevételeket) bárki birtokában legyenek is (i) amely kizárólag azért megkülönböztethető az ilyen beruházással vagy biztosítási kötvénnyel szemben, mert azt az Ügynökség biztosította vagy viszontbiztosította; vagy (ii) az ilyen adókivetés kizárólagos jogalapjául az szolgál, hogy az Ügynökség irodát vagy üzleti helyet tart fenn.

48. Cikk

Az Ügynökség tisztségviselői

Az Ügynökség minden Kormányzója, Igazgatója, azok Helyettesei, az Elnök és a személyzet:

(i) hivatalos minőségében végzett tevékenysége tekintetében mentes a bírói eljárás alól;

(ii) amennyiben nem helybeli állampolgárok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben részesülnek és a devizakorlátozásokat illetően ugyanolyan könnyítéseket élveznek, mint más tagok hasonló rangú képviselői, tisztségviselői és alkalmazottai; és

(iii) az utazási lehetőségek tekintetében ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint más tagok hasonló rangú képviselői, tisztségviselői és alkalmazottai.

49. Cikk

A jelen Fejezet alkalmazása

Minden tag a területén megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a jelen Fejezetben előirányzott alapelveket saját jogszabályaiban érvényre juttassa és tájékoztatja az Ügynökséget a megtett intézkedések részleteiről.

50. Cikk

Lemondás

Az e Fejezetben biztosított mentességek, kivételek és kiváltságok az Ügynökség érdekeit szolgálják és azokról az Ügynökség olyan mértékben és olyan feltételek mellett mondhat le, ahogyan azt saját maga meghatározza, olyan esetekben, amikor az ilyen lemondás nem sérti az Ügynökség érdekeit. Az Ügynökség akkor mond le a személyzete valamely tagját megillető mentességről, ha úgy véli, hogy a mentesség akadályozná az igazságszolgáltatást, és a lemondás nem sérti az Ügynökség érdekeit.

VIII. FEJEZET

A tagsági viszony felmondása, felfüggesztése és a tevékenység megszüntetése

51. Cikk

Felmondás

Bármely tag attól az időponttól számított három év elteltével, amikor a jelen Egyezmény az ilyen tagra nézve hatályba lépett, bármikor felmondhatja tagsági viszonyát az Ügynökséghez intézett, és annak központi irodájához küldött, ilyen értelmű írásos értesítés útján. Az Ügynökség értesíti a Bankot, mint a jelen Egyezmény letéteményesét, az ilyen értesítés kézhezvételéről. Bármely tagsági viszony felmondása 90 nappal azután válik hatályossá, hogy az erről szóló értesítést az Ügynökség átvette. A tag a felmondásról szóló értesítését annak hatálybalépése előtt bármikor visszavonhatja.

52. Cikk

A tagsági viszony felfüggesztése

a) Ha egy tag nem tesz eleget a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségeinek, a Tanács e tag tagsági viszonyát felfüggesztheti az összes szavazatok többségét képviselő tagok többségi szavazata alapján.

b) Amíg a felfüggesztés időtartama alatt a tagot a jelen Egyezmény szerinti jogok nem illetik meg, a tagsági viszony felmondásának jogát és egyéb a jelen Fejezetben és a IX. Fejezetben rögzített jogok kivételével, addig minden kötelezettsége tekintetében kötelezve marad.

c) A III. Fejezet vagy a jelen Egyezmény I. Melléklete alapján a biztosíthatóság vagy viszontbiztosíthatóság megállapítása szempontjából a felfüggesztett tag nem minősül az Ügynökség tagjának.

d) A felfüggesztett tag tagsága egy évvel a felfüggesztés időpontja után automatikusan megszűnik, kivéve, ha a Tanács a felfüggesztés időtartamának meghosszabbítása vagy a tag jogaiba való visszahelyezése mellett dönt.

53. Cikk

Azon Államok jogai és kötelezettségei, amelyek tagsága megszűnik

a) Ha valamely Állam tagsága megszűnik, továbbra is felelős valamennyi kötelezettségéért, beleértve az előre nem látható kötelezettségeket is, amelyek a jelen Egyezmény alapján tagságának megszűnését megelőzően keletkeztek.

b) A fenti a) pont sérelme nélkül, az Ügynökség megállapodik az ilyen Állammal a kölcsönös igények és kötelezettségek rendezéséről. Minden ilyen megállapodást az Igazgatóság hagy jóvá.

54. Cikk

A tevékenység felfüggesztése

a) Az Igazgatóság bármikor, amikor indokoltnak tartja, meghatározott időszakra felfüggesztheti újabb biztosítások kötését.

b) Szükséghelyzetben az Igazgatóság az Ügynökség teljes tevékenységét felfüggeszti az ilyen szükséghelyzet időtartamát meg nem haladó időszakra, azzal a feltétellel, hogy az Ügynökség és harmadik felek érdekeinek védelmében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

c) A tevékenység felfüggesztéséről hozott döntés semmilyen módon nem befolyásolja a tagoknak a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségeit, illetve az Ügynökségnek a biztosítottal, a viszontbiztosítottal vagy harmadik felekkel szemben fennálló kötelezettségeit.

55. Cikk

Felszámolás

a) A Tanács, minősített többséggel, a tevékenység megszüntetése és az Ügynökség felszámolása mellett dönthet. Ezt követően az Ügynökség azonnal beszünteti minden tevékenységét, kivéve azokat, amelyek a vagyon szabályos értékesítéséhez, megőrzéséhez és megóvásához, valamint a kötelezettségek rendezéséhez szükségesek. A vagyon végleges felszámolásáig és felosztásáig az Ügynökség fennmarad és a tagokat a jelen Egyezmény alapján megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek továbbra is érvényben maradnak.

b) Az Ügynökség vagyona nem osztható fel a tagok között mindaddig, amíg nem gondoskodnak a biztosítottak és más hitelezők irányában fennálló valamennyi kötelezettség teljesítéséről, és amíg a Tanács nem döntött a felosztás ügyében.

c) Az előbbiek fenntartásával az Ügynökség a fennmaradó vagyont a tagok között a jegyzett alaptőkéhez való hozzájárulásuk arányában osztja el. Az Ügynökség a jelen Egyezmény I. Mellékletében hivatkozott Védnökségi Letéti Alap fennmaradó vagyonát is felosztja a védnökséget vállaló tagok között olyan arányban, amilyet a védnökség alatt álló összes beruházás értékén belül az egyes tagok által garantált beruházások képviselnek. Egyik tag sem jogosult az Ügynökség vagyonából vagy a Védnökségi Letéti Alapból az őt megillető vagyonhányadra, mindaddig, amíg nem rendezte az Ügynökséggel szemben fennálló tartozását. Minden vagyonfelosztásra a Tanács által meghatározott időpontban kerül sor, és úgy, ahogy azt a Tanács igazságosnak és méltányosnak tartja.

IX. FEJEZET

A viták rendezése

56. Cikk

Az Egyezmény értelmezése és alkalmazása

a) A jelen Egyezmény rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban az Ügynökség valamely tagja és az Ügynökség, vagy az Ügynökség tagjai között felmerülő vitás kérdést az Igazgatóság elé terjesztik döntés végett. A kérdésben különösen érdekelt olyan tag, aki egyébként állampolgára által nincs képviselve az Igazgatóságban, az Igazgatóság bármely olyan ülésére, amelyen az adott kérdéssel foglalkoznak, képviselőt küldhet.

b) Minden olyan ügyben, amelyben az Igazgatóság a fenti a) pont alapján döntést hozott, bármely tag kérheti, hogy a kérdést a Tanács elé terjesszék, melynek döntése végleges. Amennyiben az Ügynökség szükségesnek tartja, a tanács döntéshozataláig az Igazgatóság döntése alapján járhat el.

57. Cikk

Az Ügynökség és a tagok közötti viták

a) Az 56. Cikk és a jelen Cikk b) pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül, az Ügynökség és a tag, illetőleg annak Ügynöksége közötti vitát, valamint az Ügynökség egy megszűnt tagságú ország (vagy annak ügynöksége) közötti vitát jelen Egyezmény II. Mellékletében rögzített eljárás szerint rendezik.

b) Az Ügynökséget, mint egy beruházó jogutódját megillető követelésekkel kapcsolatos vitát az alábbiak szerint rendezik (i) a jelen Egyezmény II. Mellékletében rögzített eljárás szerint, vagy (ii) az Ügynökség és az érintett tag által az ilyen viták rendezésére kialakított alternatív módszerre vagy módszerekre vonatkozóan kötött megállapodás alapján. Ez utóbbi esetben az ilyen megállapodás alapjául a jelen Egyezmény II. Melléklete szolgál, és a megállapodást minden egyes esetben az Igazgatóság, minősített többséggel, jóváhagyja, mielőtt az Ügynökség megkezdené tevékenységét az érintett tag területén.

58. Cikk

Bizosítottakat vagy viszontbiztosítottakat érintő viták

Amennyiben egy biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből bármilyen vita keletkezik a szerződő felek között, azt végső döntés céljából választottbíróság elé terjesztik a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésben meghatározott szabályok szerint.

X. FEJEZET

Módosítások

59. Cikk

A Tanács általi módosítások

a) A jelen Egyezmény és annak Mellékletei módosításához az összes szavazat négyötödét képviselő Kormányzók szavazatának háromötöde szükséges, azzal a feltétellel, hogy:

(i) valamennyi Kormányzó egyetértő szavazatára van szükség minden olyan módosítás esetében, amely az 51. Cikk szerint az Ügynökségbeli tagság felmondásának jogára, illetve a 8. Cikk d) pontjában rögzített felelősség korlátozására vonatkozik; és

(ii) az érintett tagok Kormányzóinak egyetértő szavazatára van szükség minden olyan módosítás esetében, amely a jelen Egyezmény I. Melléklete 1. és 3. Cikke szerinti olyan veszteség megosztására vonatkozik, amely valamennyi érintett tag ebből eredő felelősségének növekedését eredményezné.

b) A jelen Egyezmény A és B Függelékében rögzítetteket a Tanács, minősített többséggel, módosíthatja.

c) Ha a módosítás a jelen Egyezmény I. Mellékletének bármely rendelkezését érinti, az összes szavazat magában foglalja az I. Melléklet 7. Cikke értelmében a védnökséget vállaló tagok és a védnökség alatt álló beruházásokat fogadó országok részére kiosztott járulékos szavazatokat is.

60. Cikk

Eljárás

A jelen Egyezmény bármely módosítására a tagok vagy a Kormányzók vagy az Igazgatók tehetnek javaslatot, melyet az Igazgatóság Elnökével kell közölni, aki a javaslatot az Igazgatóság elé terjeszti. Ha a javasolt módosítást az igazgatóság ajánlja, azt az 59. Cikk rendelkezéseivel összhangban jóváhagyás végett a Tanács elé terjeszti. Ha a módosítást a Tanács megfelelően jóváhagyta, az Ügynökség ezt a tagokhoz intézett hivatalos értesítésben igazolja. A módosítás valamennyi tagra nézve a hivatalos értesítés keltétől számított kilencven nap eltelte után lép hatályba, kivéve, ha a Tanács ettől eltérő határidő köt ki.

XI. FEJEZET

Záró rendelkezések

61. Cikk

Hatálybalépés

a) A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll a Bank valamennyi tagja és Svájc előtt, és azt az aláíró Államok alkotmányos eljárásuknak megfelelően ratifikálják, elfogadják vagy jóváhagyják.

b) A jelen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor az Első Kategóriába tartozó aláíró Államok közül legalább öt letétbe helyezte a ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot, és a Második Kategóriába tartozó aláíró Államok közül legalább tizenöt letétbe helyezte az ilyen okiratot, továbbá, ha az 5. Cikkben előírtak szerint az ilyen Államok által jegyzett összes részvény értéke eléri az Ügynökség jegyezhető alaptőkéjének legalább egyharmadát.

c) Minden olyan Államra nézve, amely a ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot a jelen Egyezmény hatálybalépése után helyezi letétbe, a jelen Egyezmény a letétbe helyezés időpontjától lép hatályba.

d) Amennyiben a jelen egyezmény az aláírásra megnyíltától számított két éven belül nem lép hatályba, a Bank Elnöke az érdekelt országok részvételével értekezletet hív össze annak érdekében, hogy meghatározzák a további teendőket.

62. Cikk

Az Alakuló Közgyűlés

A jelen Egyezmény hatálybalépése után a Bank Elnöke összehívja a Tanács Alakuló Közgyűlését. Az Alakuló Közgyűlést az Ügynökség székhelyén tartják meg, a jelen Egyezmény hatálybalépését követő hatvan napon belül, vagy ezt követően a lehető legrövidebb időn belül.

63. Cikk

A letéteményes

A jelen Egyezmény ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okiratait és azok módosítását a Banknál, mint a jelen Egyezmény letéteményesénél helyezik letétbe. A letéteményes a jelen Egyezmény hiteles másolatait megküldi a Bank tagjainak és Svájcnak.

64. Cikk

Nyilvántartásba vétel

A letéteményes a jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkével és a Közgyűlés által ennek alapján elfogadott Szabályzattal összhangban az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba véteti.

65. Cikk

Értesítések

A letéteményes valamennyi aláíró Államot és a jelen Egyezmény hatálybalépését követően az Ügynökséget az alábbiakról értesíti:

a) a jelen Egyezmény aláírásáról;

b) a 63. Cikk szerinti ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okiratok letétbe helyezéséről;

c) arról az időpontról, amikor a jelen Egyezmény a 63. Cikk szerint hatályba lép;

d) a 66. Cikk szerinti területi hatály alóli kizárásokról; és

e) valamely tag tagsági viszonyának az 51. Cikk szerinti felmondásáról.

66. Cikk

Területi hatály

A jelen Egyezmény alkalmazandó a tagok fennhatósága alá tartozó minden területre, beleértve azokat a területeket, amelyek nemzetközi kapcsolataiért a tag felelős, kivéve azokat a területeket, amelyeket a tag a jelen Egyezmény letéteményeséhez intézett, írásos értesítésében kizár, akár a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás időpontjában, akár azt követően.

67. Cikk

Időszakos felülvizsgálatok

a) A Tanács időszakonként átfogóan felülvizsgálja az Ügynökség tevékenységét, valamint az elért eredményeket, annak érdekében, hogy olyan változtatásokat vezessen be, amelyek az Ügynökséget fokozottabban képessé teszik feladatai ellátására.

b) Az első felülvizsgálatra a jelen Egyezmény hatálybalépését követő öt év elteltével kerül sor. A további felülvizsgálatok időpontját a tanács határozza meg.

KÉSZÜLT Szöulban, egy eredeti példányban, amely a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknál kerül letétbehelyezésre, a Bank alábbi aláírásával vállalja a jelen Egyezmény értelmében ráháruló feladatok teljesítését.

I. MELLÉKLET

A 24. Cikk szerinti védnökség alatt álló beruházások biztosítása

1. Cikk
Védnökség

a) Bármely tag védnökséget vállalhat egy bármely állampolgárságú beruházó, illetve azonos vagy különböző állampolgárságú beruházók által megvalósítandó beruházás biztosítására.

b) A jelen Melléklet 3. Cikkének b) és c) pontjában foglalt rendelkezések fenntartásával, mindegyik védnökségi tag osztozik a többi védnökségi taggal a biztosított beruházásokkal kapcsolatosan felmerült veszteségeken, akkor és olyan mértékben, amennyiben az ilyen veszteségek nem fedezhetők a jelen Melléklet 2. Cikkében említett Védnökségi Letéti Alapból, olyan arányban, amelyet a valamennyi tag által védnökölt beruházásokra vonatkozó teljes biztosítási összeghatáron belül az általa védnökölt beruházás biztosítási összeghatára képvisel.

c) Az Ügynökség jelen Melléklet szerinti biztosításáról való döntéshozatalkor kellően mérlegeli annak kilátásait, hogy a védnökséget vállaló tag lesz-e olyan helyzetben, hogy eleget tudjon tenni a jelen Melléklet értelmében vállalt kötelezettségeinek, és elsőbbséget biztosít az olyan beruházásoknak, amelyek védnökségében az érintett fogadó országok is részt vesznek.

d) Az Ügynökség időszakonként tárgyalásokat folytat a védnökséget vállaló tagokkal a jelen Melléklet alapján végzett tevékenységéről.

2. Cikk
Védnökségi Letéti Alap

a) A védnökölt beruházások biztosításából származó díjakat és más bevételeket, ideértve az ilyen díjak és bevételek befektetéséből származó nyereséget, elkülönített számlán kell nyilvántartani, Védnökségi Letéti Alap elnevezés alatt.

b) Valamennyi adminisztratív jellegű kiadás és a jelen Melléklet szerint megkötött biztosítások alapján keletkező kárkifizetések a Védnökségi Letéti alapot terhelik.

c) A Védnökségi Letéti Alap vagyonát a védnökséget vállaló tagok közös számláján tartják nyilván és kezelik, valamint az Ügynökség vagyonától elkülönítetten tartják.

3. Cikk
Lehívások a védnökséget vállaló tagoktól

a) Amennyiben az Ügynökségnek egy védnökölt biztosítás alapján keletkező kár következtében bármely összeget ki kell fizetnie és az ilyen összeg nem fizethető ki a Védnökségi letéti Alap vagyonából, az ügynökség minden egyes védnökséget vállaló tagot felhív arra, hogy fizesse be az Alapba a jelen Melléklet 1. Cikkének b) pontja szerint meghatározott részét.

b) Egyik tag sem kötelezhető a jelen Cikk alapján kifizetést teljesíteni, ha ennek eredményeként a tag által teljesített összes befizetés meghaladja azt a teljes biztosítási összeget, amely az általa védnökölt beruházás fedezetére szolgál.

c) Ha egy adott tag által védnökölt beruházás fedezetére szolgáló bármely biztosítás időtartama lejár, az ilyen tag felelőssége a biztosítás összegével azonos mértékben csökken; az ilyen felelősség arányosan tovább csökken, ha egy adott védnökségi beruházással kapcsolatosan keletkezett követeléseket az Ügynökség kifizeti, egyébként a tag kötelezettségei továbbra is érvényben maradnak a védnökölt beruházásokkal kapcsolatban, az ilyen kifizetés időpontjában még fennálló valamennyi biztosítás időtartamának lejártáig.

d) Amennyiben valamely tag a jelen Cikk rendelkezései szerint lehívott összeg kifizetésére a fenti b) és c) pontban foglalt korlátozások miatt nem kötelezhető, vagy ha egy védnökségi tag a lehívásnak nem tesz eleget, az ilyen összeg kifizetéséért való felelősség a többi védnökségi tag között arányosan megoszlik. A tagoknak a jelen Cikk szerinti felelősségére is vonatkoznak a fenti b) és c) pontokban említett korlátozások.

e) A jelen Cikk szerinti lehívást bármely védnökségi tag azonnal és szabadon felhasználható valutában teljesíti.

4. Cikk
A valuták értékelése és a visszafizetések

A valuták értékelésére és a visszafizetésekre vonatkozóan a jelen Egyezményben a részvényjegyzésekkel kapcsolatos rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók a tagok által a védnökölt beruházások kapcsán befizetett összegekre is.

5. Cikk
Viszontbiztosítás

a) A jelen Melléklet 1. Cikkében foglalt feltételek mellett az Ügynökség viszontbiztosíthat egy tagot, annak ügynökségét, vagy a jelen Egyezmény 20. Cikke a) pontjában meghatározott regionális ügynökséget vagy a tagországok magánbiztosítóit. A jelen Melléklet biztosításra vonatkozó, valamint a jelen Egyezmény 20. és 21. Cikkének rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók a jelen pont szerinti viszontbiztosításra is.

b) Az Ügynökség viszontbiztosíthatja a jelen Melléklet alapján általa biztosított beruházásokat, és az ilyen viszontbiztosítás költségei a Védnökségi Letéti alapot terhelik. Az Igazgatóság döntheti el, hogy a viszontbiztosítási fedezet révén csökkenthető-e, és milyen mértékben a védnökséget vállaló tagoknak a jelen Melléklet 1. Cikke b) pontjában említett veszteségmegosztási kötelezettsége.

6. Cikk
Működési alapelvek

A jelen Mellékletben foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a jelen Egyezmény III. Fejezetében a biztosítási műveletekre, illetve a jelen Egyezmény IV. Fejezetében a pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók a védnökölt beruházások biztosítására, azzal a különbséggel, hogy (i) az ilyen beruházások védnökség alá akkor vonhatók, ha bármely tag, és különösen, ha fejlődő tag területén létesülnek, a jelen Melléklet 1. Cikkének a) pontja értelmében biztosítható beruházó, illetőleg beruházók valósítják meg, és (ii) az Ügynökség nem felel saját eszközeivel a jelen Melléklet szerinti biztosításért vagy viszontbiztosításért, és a jelen Melléklet alapján kötendő minden egyes biztosítási és viszontbiztosítási szerződésnek erről kifejezett rendelkezést kell tartalmaznia.

7. Cikk
Szavazás

A védnökölt beruházásokra vonatkozó döntések esetében, minden egyes védnökséget vállaló tag további járulékos szavazattal rendelkezik a védnökség alapján biztosított vagy viszontbiztosított összegnek megfelelő minden 10 000 különleges lehívási jog után, és minden védnökölt beruházást fogadó ország egy többletszavazattal rendelkezik, bármely a területén megvalósuló védnökölt beruházással kapcsolatos biztosítási vagy viszontbiztosítási összeg minden 10 000 különleges lehívási jog után. Az ilyen járulékos szavazati jogok kizárólag a védnökölt beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalakor vehetők számításba, és egyébként a tagok szavazatainak meghatározásakor figyelmen kívül hagyandók.

II. MELLÉKLET

Az Ügynökség és a tagok közötti viták 57. Cikk szerinti rendezése

1. Cikk
A Melléklet alkalmazása

A jelen Egyezmény 57. Cikkének hatálya alá tartozó minden vitát a jelen Mellékletben rögzített eljárás szerint rendezik, kivéve azokat az eseteket, amikor az Ügynökség az 57. Cikk b) (ii) pontja alapján megállapodást köt a tagokkal.

2. Cikk
Tárgyalások

A jelen Melléklet Hatálya alá tartozó vitákat a vitában álló felek megkísérlik tárgyalások útján rendezni, mielőtt békéltetést vagy választottbíráskodást vennének igénybe. A tárgyalásos rendezési lehetőség kimerítettnek tekintendő, amennyiben a feleknek a vitát a tárgyalási szándék bejelentésének időpontjától számított 120 napon belül nem sikerül rendezniük.

3. Cikk
Békéltetés

a) Amennyiben a vitát tárgyalások útján nem sikerül rendezni, azt bármelyik fél választottbíróság elé terjesztheti a jelen Mellékletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, kivéve, ha a felek közös megegyezéssel úgy döntenek, hogy először a jelen Cikkben szabályozott békéltetési eljárást veszik igénybe.

b) A békéltetési eljárás igénybevételére vonatkozó megállapodás rögzíti a vitás ügyet, a felek azzal kapcsolatos igényeit és adott esetben, a felek által közösen kijelölt békéltető nevét. Ha békéltető személyét illetően nem alakulna ki egyetértés, akkor a felek közösen felkérhetik a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (a továbbiakban: ICSID) Főtitkárát vagy a Nemzetközi Bíróság Elnökét a békéltető személyének kijelölésére. A békéltetési eljárás lezárul, ha a békéltetési eljárás igénybevételével kapcsolatos megállapodás időpontjától számított 90 napon belül nem sikerül a békéltető személyt kijelölni.

c) Amennyiben a jelen Melléklet másként nem rendelkezik, illetve a felek ellenkező megállapodásának hiányában, a békéltető határozza meg a békéltetési eljárás szabályait és e tekintetben az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezményben elfogadott békéltetési szabályokat tekinti irányadónak.

d) A felek jóhiszeműen együttműködnek a békéltetővel és különösen rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt és okmányokat, amelyek feladata ellátásában segítségére lehetnek; a felek a legkomolyabban figyelembe veszik a békéltető ajánlásait.

e) A felek ellenkező megállapodásának hiányában a békéltető a kijelölésétől számított 180 napon belül jelentést készít a felek számára erőfeszítései eredményeiről, kiemelve a felek nézeteltéréseit az üggyel kapcsolatban, valamint az ezek megoldására tett javaslatait.

f) Mindkét fél a jelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban közli a másik féllel a jelentéssel kapcsolatos véleményét.

g) A békéltetési eljárásban résztvevő egyik fél sem jogosult a választottbírósághoz fordulni, kivéve:

(i) ha a békéltető a fenti e) pontban rögzített határidőn belül nem terjesztette elő jelentését;

(ii) ha a felek nem fogadták el a jelentésben foglalt valamennyi javaslatot, annak kézhezvételétől számított 60 napon belül;

(iii) ha a felek a békéltető jelentésének kézhezvételétől számított 60 napon belül, a jelentéssel kapcsolatos véleménycsere után sem jutottak megállapodásra valamennyi vitás kérdésben;

(iv) ha valamelyik fél nem közli a jelentésről alkotott véleményét a fenti f) pontban rögzítettek szerint.

h) A felek ellenkező megállapodásának hiányában a békéltetőt megillető díjat az ICSID békéltetési eljárására alkalmazott díjtételek alapján határozzák meg. Az ilyen díjakat és a békéltetési eljárással kapcsolatos egyéb költségeket a felek egyenlő arányban viselik. Mindegyik fél fedezi saját költségeit.

4. Cikk
Választottbíráskodás

a) A választottbírósági eljárást a választottbírósági utat igénybevenni kívánó fél (a felperes) kezdeményezi a vitában álló másik félhez vagy felekhez ( az alperes) intézett értesítésében. Az értesítés tartalmazza a vita tárgyát, az igényelt jóvátételt és a felperes által kijelölt választóbíró nevét. Az alperes az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti a felperest az általa kijelölt választottbíró nevéről. A két fél a második választottbíró személyének kijelölésétől számított 30 napon belül megválasztja a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság ( a bíróság) elnökeként jár el.

b) Ha a választottbíróság az értesítés időpontjától számított 60 napon belül nem alakul meg, ha nem kerül sor a választottbíró kijelölésére vagy az elnök megválasztására, a felek közös kérelmére az ICSID Főtitkára tesz eleget a kijelöléseknek. Amennyiben ilyen közös kérelem nincs, vagy az ICSID Főtitkára elmulasztja a kijelölést az erre irányuló kérelem időpontjától számított 30 napon belül, bármelyik fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a kijelölés megtételére.

c) Egyik fél sem jogosult az általa kijelölt választottbíró személyének megváltoztatására, ha a vitás kérdés tárgyalása megkezdődött. Amennyiben bármelyik választottbíró (beleértve a bíróság Elnökét) nyugdíjba vonulna, elhalálozna vagy cselekvőképtelenné válna, helyette, az elődje kijelölésére alkalmazott eljárás szerint, utódot jelölnek ki, és az ilyen utód ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint elődje.

d) A bíróság olyan időpontban és helyen tartja első ülését, amelyet az Elnök határoz meg. Ezt követően a bíróság dönti el üléseinek időpontját és helyét.

e) Amennyiben a jelen Melléklet másként nem rendelkezik, illetőleg a felek ellenkező megállapodásának hiányában a bíróság maga határozza meg eljárásának rendjét és e tekintetben az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezményben elfogadott választottbírósági szabályokat tekinti irányadónak.

f) A bíróság saját maga dönt illetékessége kérdésében, kivéve, ha kifogást emelnek a bíróságnál arra vonatkozóan, hogy a vita az 56. Cikk értelmében az Igazgatóság vagy a Tanács hatáskörébe tartozik, vagy olyan bírósági vagy más választottbírósági testület hatáskörébe tartozik, amelyet a jelen Melléklet 1. Cikke szerinti megállapodás alapján jelöltek ki, és a bíróság tudomásul veszi, hogy a kifogás valós alapokra épül, és a kifogást az Igazgatósághoz, vagy a tanácshoz vagy a kijelölt testülethez továbbítja, ahogy a helyzet megkívánja, és a választottbírósági eljárást szünetelteti, amíg az ügyben döntés nem születik, amely kötelező a bíróságra nézve.

g) A jelen Melléklet hatálya alá tartozó vitákban a bíróság a jelen Egyezmény rendelkezéseit, továbbá a vitában álló felek közötti bármely megállapodást, az Ügynökség alapszabályait és rendelkezéseit, a nemzetközi jog vonatkozó szabályait, az érintett tag jogszabályait, valamint, ha van ilyen, a beruházási szerződés rendelkezéseit alkalmazza. A jelen Egyezmény rendelkezéseinek sérelme nélkül, a bíróság a vitát ex aequo et bono is eldöntheti, ha az Ügynökség és az érintett tag ebben megállapodnak. A bíróság nem hozhat döntést non liquet alapon, joghézagra vagy a jog értelmezhetetlenségére való hivatkozással.

h) A bíróság igazságosan hallgatja meg mindkét felet. A bíróság döntéseit szótöbbséggel hozza és ismerteti a döntés alapjául szolgáló indokokat. A bíróság ítéletét írásba foglalja, azt legalább két választottbíró aláírja, és egy-egy példányát eljuttatja a felekhez. Az ítélet végleges és kötelező a felekre nézve, fellebbezésnek, hatályon kívül helyezésnek vagy felülvizsgálatnak helye nincs.

i) Ha a felek között bármilyen vita támadna az ítélet értelmezése, vagy hatálya felől, az ítélet meghozatalától számított 60 napon belül bármelyik fék írásban kérheti az ítéletet hozó bíróság Elnökétől az ítélet értelmezését. Az Elnök, lehetőség szerint, a kérelmet a bíróság elé terjeszti és a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül összehívja a bíróságot. Ha erre nem lenne mód, új bíróságot hoznak létre a fenti a)-d) pontokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően. A bíróság felfüggeszti az ítélet végrehajtását a kért értelmezésre vonatkozó döntés meghozataláig.

j) minden tag a jelen Cikk értelmében meghozott ítéletet a saját területén kötelezőnek és végrehajthatónak ismeri el, mintha az saját bíróságának jogerős ítélete volna. Az ítélet végrehajtására azon Állam hatályban lévő jogszabályai az irányadók, amelynek területén a végrehajtást kérik és nem rontja le a végrehajtás alóli mentességre vonatkozó, hatályban lévő törvény.

k) A felek ellenkező megállapodásának hiányában a választottbírák díja és térítése meghatározásának alapjául az ICSID választottbírósági díjtételei szolgálnak. Mindegyik fél maga viseli a választottbírósági eljárás során felmerült költségeit. A bíróság költségeit a felek egyenlő arányban viselik, kivéve, ha a bíróság másként határoz. A bírósági eljárás költségeinek felosztásával kapcsolatos bármely kérdést, vagy az ilyen költségek kifizetésének rendjét a bíróság határozza meg.

5. Cikk
Eljárásról szóló értesítés

A jelen Melléklet értelmében megindított eljárással kapcsolatos értesítések megküldése írásban történik. Az értesítésről az ügynökség gondoskodik a tag által a jelen Egyezmény 38. Cikkében adott felhatalmazás alapján, az érintett tagnak az Ügynökség központi irodájában működő képviselője útján.

A FÜGGELÉK

Tagság és részvényjegyzés

ELSŐ KATEGÓRIA

Ország

Részvények
száma
Részvény-
jegyzés
(millió
SDR-ben)
Ausztrália 1713 17,13
Ausztria 775 7,75
Belgium 2030 20,30
Kanada 2965 29,65
Dánia 718 7,18
Finnország 600 6,00
Franciaország 4860 48,60
Német Szövetségi Köztársaság 5071 50,71
Izland 90 0,90
Írország 369 3,69
Olaszország 2820 28,20
Japán 5095 50,95
Luxemburg 116 1,16
Hollandia 2169 21,69
Új-Zéland 513 5,13
Norvégia 699 6,99
Dél-Afrika 943 9,43
Svédország 1049 10,49
Svájc 1500 15,00
Egyesült Királyság 4860 48,60
Egyesült Államok 20519 205,19
Összesen 59473 594,73
MÁSODIK KATEGÓRIA * 

Ország

Részvények
száma
Részvény-
jegyzés
(millió
SDR-ben)
Afganisztán 118 1,18
Algéria 649 6,49
Antigua és Barbuda 50 0,50
Argentína 1254 12,54
Bahama-szigetek 100 11,00
Bahrein 77 0,77
Bangladesh 340 3,40
Barbados 68 0,68
Belize 50 0,50
Benin 61 0,61
Bhutan 50 0,50
Bolívia 125 1,25
Botswana 50 0,50
Brazília 1479 14,79
Burkina Faso 61 0,61
Burma 178 1,78
Burundi 74 0,74
Kamerun 107 1,07
Cape Verde (Zöldfoki szk.) 50 0,50
Közép-Afrikai Közt. 60 0,60
Csád 60 0,60
Chile 485 4,85
Kína 3138 31,38
Kolumbia 437 4,37
Comoros 50 0,50
Kongói Népi Közt. 65 0,65
Costa Rica 117 1,17
Ciprus 104 1,04
Djibouti 50 0,50
Dominica 50 0,50
Dominikai Közt. 147 1,47
Ecuador 182 1,82
Egyiptomi Arab Közt. 459 4,59
Salvador 122 1,22
Egyenlítői Guinea 50 0,50
Etiópia 70 0,70
Fiji-szk. 71 0,71
Gabon 96 0,96
Gambia 50 0,50
Ghana 245 2,45
Görögország 280 2,80
Grenada 50 0,50
Guatemala 140 1,40
Guinea 91 0,91
Bissau-Guinea 50 0,50
Guayana 84 0,84
Haiti 75 0,75
Honduras 101 1,01
Magyarország 564 5,64
India 3048 30,48
Indonézia 1049 10,49
Iráni Iszlám Köztársaság 1659 16,59
Irak 350 3,50
Izrael 474 4,74
Elefántcsontpart 176 1,76
Jamaika 181 1,81
Jordánia 97 0,97
Kambodzsa 93 0,93
Kenya 172 1,72
Koreai Köztársaság 449 4,49
Kuvait 930 9,30
Laoszi Népköztársaság 60 0,60
Libanon 142 1,42
Lesotho 50 0,50
Libéria 84 0,84
Líbiai Arab Dzsamahirija 549 5,49
Madagaszkár 100 1,00
Malawi 77 0,77
Malaysia 579 5,79
Maldiv-szk. 50 0,50
Mali 81 0,81
Málta 75 0,75
Mauritánia 63 0,63
Mauritius 87 0,87
Mexikó 1192 11,92
Marokkó 348 3,48
Mozambik 97 0,97
Nepál 69 0,69
Nicaragua 102 1,02
Niger 62 0,62
Nigéria 844 8,44
Oman 94 0,94
Pakisztán 660 6,60
Panama 131 1,31
Pápua-Új Guinea 96 0,96
Paraguay 80 0,80
Peru 373 3,73
Fülöp-szk. 484 4,84
Portugália 382 3,82
Katar 137 1,37
Románia 555 5,55
Ruanda 74 0,74
St. Christopher és Nevis 50 0,50
St. Lucia 50 0,50
Vietnam 220 2,20
Nyugat-Szamoa 50 0,50
Jemeni Arab Közt. 67 0,67
Jemeni Népi Demokr. Közt. 115 1,15
Jugoszlávia 635 6,35
Zaire 338 3,38
Zambia 318 3,18
Zimbabwe 236 2,36
Összesen 40527 405,27
mindösszesen 100000 1000,00

B FÜGGELÉK

Igazgatók választása

1. Az igazgatói tisztségre a jelölteket a Kormányzók jelölik ki, azzal, hogy egy Kormányzó csak egy személyt jelölhet.

2. Az Igazgatókat a Kormányzók titkos szavazás útján választják.

3. Az Igazgatók titkos választásakor minden Kormányzó egy jelöltre adja le összes szavazatát, amely az általa képviselt tagot a 40. Cikk a) pontja értelmében megilleti.

4. Az igazgatók egynegyedét külön választják meg, a legtöbb részvénnyel rendelkező tagok Kormányzói választanak egy-egy Igazgatót. Amennyiben az Igazgatók teljes létszáma nem osztható néggyel, az így választott igazgatók száma a következő, alacsonyabb, néggyel osztható szám egynegyede lesz.

5. A többi Igazgatót a jelen Függelék 6-11. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a többi Kormányzó választja.

6. Ha a jelöltek száma megegyezik a fennmaradó igazgatói tisztségek számával, valamennyi jelöltet az első titkos szavazás során megválasztják; kivéve azt az esetet, amikor valamely jelölt vagy jelöltek kevesebb szavazatot kapnak, mint amit a Tanács az ilyen választás esetére az összes szavazat minimális százalékaként megállapított; ilyenkor a jelöltet nem választják meg, feltéve, hogy bármelyik jelölt több szavazatot kapott, mint amit a Tanács az összes szavazat maximális százalékaként megállapított.

7. Ha a jelöltek száma meghaladja a fennmaradó igazgatói tisztségek számát, a legtöbb szavazatot kapott jelölteket választják meg, kivéve azt, aki kevesebb szavazatot kapott, mint amit a Tanács az összes szavazat minimális százalékaként megállapított.

8. Ha a fennmaradó igazgatókat nem sikerül az első szavazási menetben megválasztani, második szavazást tartanak. Az első menetben meg nem választott jelölt vagy jelöltek újra jelölhetők választásra.

9. A második választás során a szavazás (i) azokra a Kormányzókra korlátozódik, akik az első menetben meg nem választott jelöltre szavaztak (ii) azokra a Kormányzókra korlátozódik, akik az első menetben megválasztott olyan jelöltre szavaztak, aki már azelőtt megkapta az összes szavazatból a Tanács által megállapított maximális százalékot, mielőtt az ő szavazatát számításba vették volna.

10. Abban az esetben, amikor egy megválasztott jelölt több szavazatot kapott, mint a megállapított maximális százalék, a szavazatok megállapításánál annak a Kormányzónak a szavazatait veszik először figyelembe, aki a legtöbb szavazattal rendelkezik, ezután a következő legtöbb szavazattal rendelkező Kormányzóét, és így tovább, amíg a maximális százalékot el nem érik.

11. Ha a fennmaradó igazgatói tisztségekre a második menetben sem sikerült minden jelöltet megválasztani, a fenti alapelvek szerint további szavazásokat tartanak, amíg a fennmaradó igazgatói tisztségeket be nem töltik, azzal a feltétellel, hogy amikor már csak egy Igazgatót kell megválasztani, ez az Igazgató a megmaradó szavazatok egyszerű többségével is megválasztható, és úgy tekintendő, mintha valamennyi megmaradó szavazattal választották volna meg.

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1988. április 21-től kezdődően kell alkalmazni.

(2) *  Felhatalmazást kap a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából szükségessé váló tájékoztatók közzétételéről saját hatáskörben gondoskodjék.

(3) *  Az Egyezmény 38. Cikke szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a kincstár gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére