Az Országgyűlés kegyelettel megemlékezve mindazokról, akik az 1956-os nemzeti tragédia során hazánk társadalmi átalakulása és függetlensége érdekében felléptek, és ezért politikai megtorlás áldozatául estek, a következő törvényt alkotja:
1. § Az 1956. október 23. és 1963. április 4. között, a népfelkeléssel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmény, valamint az ezzel bűnhalmazatban – harci cselekmények során – elkövetett emberölés, rablás, közveszélyokozás vagy személy elleni erőszak miatti elítélések semmisnek tekintendők.
2. § * A Kúria – a legfőbb ügyész indítványára, illetve az elítélt, a védő, az elítélt hozzátartozója, illetve az elítélt halála után oldalági rokona kérelmére – semmisnek nyilváníthatja az 1. §-ban meghatározott időhatáron belül, a népfelkeléssel összefüggésben méltányolható körülmények között elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatti elítélést.
3. § * Az elítélt, a védő, az elítélt hozzátartozója, illetve az elítélt halála után oldalági rokona kérheti a Kúriától az 1. §-ban meghatározott időhatáron kívüli, de az említett időszak eseményeivel kapcsolatos politikai vagy méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény miatti elítélésnek a semmissé nyilvánítását.
4. § Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot, hogy gondoskodjék a semmisnek tekintendő elítéléssel érintett, valamint a közbiztonsági őrizetben fogva tartott (1956. évi 31. tvr.) személyek munkaviszonyának és társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről. *
5. § (1) A törvény alkalmazásában politikai bűncselekményben a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ) I–III. Fejezetében – a 40. pont kivételével –, a Katonai Büntető Törvénykönyvről szóló 1948. évi LXII. törvény (Ktbtk.) 29–35. és 40–41. §-ában, a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény IX. Fejezetében – a 131. § kivételével – és a 312–313., 316., valamint 320. §-ában, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. Fejezetében – a 147. § kivételével – és 343., 352–353., valamint 357. §-ában meghatározott bűncselekményeket kell érteni.
(2) A 1. §-ban felsorolt köztörvényes bűncselekmények az emberölésnek a BHÖ 349. és 351–352. pontjában, a Ktbtk. 58. és 67. §-ában, az 1961. évi V. törvény 253. §-a (1)–(2) bekezdésében, a 318. §-a (3)–(4) bekezdésében, az 1978. évi IV. törvény 166. §-a (1)–(2) bekezdésében és 355. §-a (4)–(6) bekezdésében, a rablásnak a BHÖ 433–434. pontjában, az 1961. évi V. törvény 299. §-ában és az 1978. évi IV. törvény 321. §-ában, a közveszélyokozásnak a BHÖ 162–164. és 233. pontjában, az 1961. évi V. törvény 190. §-ának (1)–(2) bekezdésében, valamint az 1978. évi IV. törvény 259. §-a (1)–(3) és (5) bekezdésében meghatározott esetei, valamint a személy elleni erőszakkal elkövetett szándékos bűncselekmények.
6. § (1) Az elítélt vagy hozzátartozója kérelmére az első fokon eljárt bíróság igazolja, hogy az elítélést a törvény alapján semmisnek kell tekinteni.
(2) * Ha a bíróság az igazolást megtagadja, a határozat ellen a kérelmező fellebbezéssel élhet. A fellebbezésre a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 579. § (3) bekezdését és 614. §-át kell alkalmazni.
7. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
