1. § A Kormány * a Magyar Köztársaság * Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten 1988. december hó 28. napján aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya (a továbbiakban a „Szerződő Felek”),
ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy elmélyítsék a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,
ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egyik Szerződő Fél beruházóinak a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásaihoz, és
FELISMERVE, hogy a beruházások elősegítése és védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi e területen az egyéni üzleti kezdeményezéseket,
AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:
A jelen Megállapodás szempontjából:
(1) A „beruházások” kifejezés minden olyan vagyoni értéket jelent, amely gazdasági tevékenységgel kapcsolatos és amelyet az egyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén fektettek be, feltéve, ha a beruházást az utóbbi Szerződő Fél törvényeinek és rendeleteinek megfelelően valósították meg, és magában foglal, különösen, de nem kizárólag:
a) ingó és ingatlan dolgok tulajdonát, valamint minden egyéb vagyoni értékre vonatkozó dologi jogot;
b) részvényeken, kötvényeken és más, társaságokban való érdekeltségen alapuló jogokat;
c) pénzre szóló követelést, good-will-t és egyéb vagyoni értéket, valamint bármilyen gazdasági értékkel bíró szolgáltatást;
d) szellemi tulajdonjogot, mint a szerzői jog, szabadalom, védjegy, ipari minta, technikai eljárás és know-how;
e) törvény vagy szerződés alapján nyújtott üzleti koncessziót, ideértve a természeti erőforrások kutatására, művelésére, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziót.
(2) A „beruházó” kifejezés magában foglalja mindegyik Szerződő Fél tekintetében:
a) azokat a természetes személyeket, akik a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően annak állampolgárai;
b) azokat a jogi személyeket, amelyeket a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően bejegyeztek vagy alapítottak.
(3) A „jövedelem” kifejezés beruházásból származó összeget jelent, különösen, de nem kizárólag, magában foglalja a nyereséget, a kamatot, a tőkehozadékot, az osztalékot, a jogdíjat vagy egyéb díjakat.
(4) A „szabadon átváltható valuta” kifejezés olyan valutát jelent, amelyet nemzetközi ügyletek során széles körben használnak fizetőeszközként és főbb nemzetközi valutapiacokon széles körben forgalmaznak.
(1) Mindegyik Szerződő Fél elősegíti és jogszabályaival összhangban engedélyezi a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létesítendő beruházásokat.
(2) A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket bármelyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén, ennek jogszabályaival összhangban hoztak létre.
(1) Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói által létesített beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel a beruházások általuk történő működtetését, irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét vagy a beruházások feletti rendelkezést.
(2) Különösen, mindegyik Szerződő Fél teljes biztonságot és védelmet nyújt az ilyen beruházások és az azokból származó jövedelmek számára, amely semmi esetre sem lehet kedvezőtlenebb, mint amilyenben saját vagy harmadik Állam beruházóinak beruházásait és az azokból származó jövedelmeket részesíti.
(3) Amennyiben az egyik Szerződő Fél harmadik Állam beruházóinak különleges előnyöket nyújtott, vámuniót, gazdasági uniót, szabadkereskedelmi övezetet vagy hasonló intézményeket létrehozó megállapodások vagy az ilyen unió, illetőleg intézmény létrehozásához vezető ideiglenes megállapodások alapján, ez a Szerződő Fél nem köteles a másik Szerződő Fél beruházói számára ugyanezeket az előnyöket biztosítani.
(4) A jelen Cikk szerinti elbánás nem terjed ki azokra az adókra, díjakra, terhekre, valamint adókedvezményekre és adómentességekre, amelyeket bármely Szerződő Fél egy harmadik Állam beruházójának kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy bármely más adóügyi egyezmény vagy egy harmadik Állammal fennálló viszonosság alapján nyújtott.
(1) Egyik Szerződő Fél sem hoz olyan intézkedést, amely a másik Szerződő Fél beruházóját közvetlenül vagy közvetve megfosztja beruházásaitól, kivéve, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) az intézkedéseket közérdekből és törvényes eljárás keretében hozták;
b) az intézkedések nem megkülönböztetőek vagy nem ellentétesek olyan kötelezettséggel, amelyet az előbbi Szerződő Fél esetleg elvállalt;
c) az intézkedések igazságos kártalanítás fizetését előirányzó rendelkezéseket tartalmaznak. Az ilyen kártalanítás összegének el kell érnie az érintett beruházás piaci értékét és magában foglalja a fizetés időpontjáig járó kamatot. Az ilyen kártalanítás indokolatlan késedelem nélkül fizetendő és átutalandó.
(2) Mindkét Szerződő Fél beruházóit, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy más fegyveres összeütközés, szükségállapot, felkelés vagy lázadás következtében kárt szenvednek, a másik Szerződő Fél a visszaszolgáltatás, kártalanítás, kártérítés vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében olyan elbánásban részesíti, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyet saját beruházóinak vagy harmadik Állam beruházóinak nyújt. Az ilyen fizetések szabadon átutalhatók a két Szerződő Fél között.
A Szerződő Felek garantálják a beruházásokkal, valamint az azokból származó jövedelmekkel kapcsolatos fizetések átutalását. Az átutalást szabadon átváltható valutában, indokolatlan korlátozás és késedelem nélkül kell teljesíteni.
Az ilyen átutalások magukban foglalják, különösen, de nem kizárólag:
a) a beruházás fenntartásához vagy bővítéséhez szükséges tőkét és pótlólagos összegeket;
b) a nyereséget, a kamatokat, az osztalékot és más folyó jövedelmet;
c) a kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegeket;
d) jogdíjakat vagy egyéb díjakat;
e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából származó bevételeket;
f) a természetes személyek keresetét azon Szerződő Fél jogszabályainak és rendeleteinek megfelelően, ahol a beruházás megvalósul.
Amennyiben az egyik Szerződő Fél kifizetést teljesít saját beruházóinak beruházásával kapcsolatosan nyújtott garancia alapján, a másik Szerződő Fél, az előző Szerződő Fél 9. Cikk szerinti jogainak sérelme nélkül, elismeri az ilyen beruházó jogainak és követeléseinek az előző Szerződő Félre való átszállását, valamint az előző Szerződő Félnek a jogokban és követelésekben való jogutódlását.
Amennyiben bármely Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrejövő nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenően olyan, akár általános, akár különös szabályokat tartalmaznak, amelyek a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásban biztosított elbánásnál kedvezőbbre jogosítják, úgy ezek a szabályok a jelen Megállapodással szemben abban a mértékben irányadóak, amennyiben előnyösebbek.
Bármelyik Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a jelen Megállapodás érvényesülését érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Szerződő Fél azzal szemben megértést tanúsít és megfelelő alkalmat nyújt az ilyen tanácskozásra.
(1) A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között felmerülő vitákat lehetőség szerint a két Szerződő Fél kormánya rendezi.
(2) Amennyiben a vitát ily módon a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik.
(3) A választottbíróságot a következő módon alakítják meg. Mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót és ez a két választottbíró az elnököt illetően megállapodik egy harmadik Állam állampolgárának személyében. A választottbírókat három hónapon belül, az elnököt öt hónapon belül kell kijelölni, attól az időponttól számítva, amikor az egyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjeszti.
(4) Amennyiben az egyik Szerződő Fél elmulasztja választottbírójának kijelölését, és az előírt határidőn belül nem jár így el, a másik Szerződő Fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges kijelölésre. Ha a két választottbíró az előírt határidőn belül nem tud megállapodni a harmadik választottbíró megválasztásában, bármelyik Szerződő Fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges kijelölésre.
(5) Amennyiben e Cikk (4) bekezdésében említett esetekben a Nemzetközi Bíróság Elnöke akadályoztatva van ezen funkciója gyakorlásában vagy bármelyik Szerződő Fél állampolgára, az Alelnököt kérik fel a szükséges kijelölésekre. Amennyiben az Alelnök akadályoztatva van ezen funkciója gyakorlásában vagy bármelyik Szerződő Fél állampolgára, a Bíróság rangidős tagját, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára, kérik fel a szükséges kijelölésekre.
(6) A választottbíróság a törvények tisztelete alapján hozza meg döntéseit, beleértve különösen a jelen Megállapodást és a két Szerződő Fél közötti, a tárgyra vonatkozó más megállapodásokat, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és elveit.
(7) A Szerződő Felek ellenkező megállapodása hiányában a választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
(8) A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését. Az ilyen döntés a Szerződő Felekre végleges és kötelező.
(9) Mindegyik Szerződő Fél viseli kijelölt választottbírójának és képviseletének költségeit. Az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik.
(1) Bármely Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti vitákat, beleértve a beruházás kisajátításával vagy államosításával kapcsolatos minden vitát a vitában álló felek lehetőség szerint békés úton rendeznek.
(2) Azon Szerződő Fél, melynek területén a beruházás megvalósul, jogszabályai és rendeletei által biztosított jogorvoslati lehetőségeket a másik Szerződő Fél beruházói olyan feltételek mellett vehetik igénybe, amelyek nem kedvezőtlenebbek, mint a saját beruházói vagy harmadik Állam beruházói számára nyújtottak, aszerint, hogy melyik kedvezőbb a beruházó számára.
(3) Amennyiben a kisajátítással vagy államosítással kapcsolatos vitát nem sikerül rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor bármelyik fél békés rendezést kezdeményezett, azt akár a beruházó, akár a Szerződő Fél kérelmére az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Washingtoni Egyezmény által létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik.
(4) Amennyiben az e Cikk (3) bekezdésében nem hivatkozott vitát nem sikerül rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor bármelyik fél békés rendezést kezdeményezett, azt a Washingtoni Egyezmény alapján a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából, feltéve, ha a vitában álló mindkét fél az ilyen alávetésben megállapodott.
(1) A jelen Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásnak eleget tettek, és 15 éves időszakra marad hatályban.
(2) A jelen Megállapodás tízéves időszakokra hallgatólagosan meghosszabbodik, kivéve, ha azt e Cikk (3) bekezdésével összhangban felmondják.
(3) Bármelyik Szerződő Fél a jelen Megállapodást az eredeti 15 éves hatályossági időszak lejárta előtt, és azt követően bármikor, legalább hathónapos felmondási határidővel jegyzék útján felmondhatja.
(4) Azokra a beruházásokra, amelyeket a jelen Megállapodás hatályvesztésének időpontja előtt létesítettek, az előző Cikkek ezt követően további tízéves időszakra érvényben maradnak.
ENNEK HITELÉÜL, a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a jelen Megállapodást aláírták.
KÉSZÜLT két eredeti példányban Budapesten, 1988. december 28. napján, magyar, koreai és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
(Aláírások)”
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1989. február 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.
(2) * E rendelet végrehajtásáról a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.
