A jogszabály mai napon ( 2018.11.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet

a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköre alapján a belügyminiszterrel, az ipari és kereskedelmi miniszterrel, a művelődési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

Bevezető rendelkezések

1. § (1) *  A rendelet hatálya a járműfenntartó tevékenységet végző vállalkozásokra (a továbbiakban: járműfenntartó szervezet) terjed ki.

(2) A fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és ezeknek az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteire a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik. * 

(3) * 

2. § *  A rendelet alkalmazásában

a) *  járműfenntartó tevékenység: a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott gépjárműveken - kivéve a motorkerékpárt és a trolibuszt - és ezek pótkocsijain (a továbbiakban együtt: jármű) végzett, az 1. számú mellékletben meghatározott szolgáltatási tevékenység,

b) *  regisztrált bontó-hulladékkezelő: a környezetvédelmi hatóság által - a bontásra szánt járműre és az abban előforduló veszélyes anyagoknak megfelelő kódszámú hulladékra vonatkozóan - kiadott veszélyes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező járműfenntartó szervezet, amely rendelkezik a közlekedési hatóság által kiállított, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályiról szóló törvény szerinti bejelentési igazolással,

c) * 

d) *  veszélyes alkotó: a járműben, annak részegységében vagy alkatrészében lévő anyag, amely a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály *  alapján veszélyes hulladéknak minősül,

e)-i) * 

A gépjárműfenntartó tevékenység szakmai személyi feltételei

3. § (1) *  A járműfenntartó tevékenységgel összefüggő műszaki munkát - a járművek mosását kivéve - közvetlen szakmai felügyelet nélkül csak olyan személy végezheti, akinek a tevékenységhez az 1. számú mellékletben meghatározott vagy annál magasabb fokú, a szakiránynak megfelelő képesítése van.

(2) *  A közúti forgalomban üzemképtelenné vált járművek - mozgó járműjavító szolgálat, illetőleg országúti segélyszolgálat keretében történő - helyszíni javítását csak olyan személy végezheti, akinek legalább mesterszakmunkás, kisipari mestervizsga, ill. ezekkel egyenértékű végzettsége (a továbbiakban: mestervizsga) vagy a szakiránynak megfelelő szakmunkás képesítése és 5 év szakmai gyakorlata van. Amennyiben a mozgó járműjavító szolgálat, illetőleg országúti segélyszolgálat egy helyszínen egyidőben dolgozó egysége több dolgozóból áll, elegendő, ha az itt említett képesítéssel az egység egy dolgozója rendelkezik.

(3) *  A használaton kívüli járművek és fődarabjaik bontása során kinyert, közlekedésbiztonsági szempontból kiemelten fontos alkatrészek minőségellenőrzését a szakiránynak megfelelő autószerelő, karosszérialakatos, autóvillamossági szerelő mestervizsgával, technikusi vagy ennél magasabb képesítéssel rendelkező személy végezheti.

4. § (1) Járműfenntartó szervezetek szolgáltatásként járműfenntartó tevékenységet abban az esetben végezhetnek, ha a tevékenység szakmai irányítását és ellenőrzését (a továbbiakban: irányítás) * 

a) *  5 fő járműfenntartó dolgozói létszámig legalább a szakiránynak megfelelő mestervizsgával, illetőleg az 1. számú melléklet 4-12. és 14. pontjaiban említett járműfenntartó tevékenységek esetében a tevékenységhez előírt szakmunkás képesítéssel és két év szakmai gyakorlattal,

b) *  6-20 fő járműfenntartó dolgozói létszámig legalább a szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és öt év szakmai gyakorlattal,

c) *  20 fő járműfenntartó dolgozói létszám felett a szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítéssel és legalább három év szakmai gyakorlattal

rendelkező személy látja el.

(2) Járműfenntartó szervezetek az általuk üzemeltetett gépjárműveken fenntartási tevékenységet abban az esetben végezhetnek, ha a járműfenntartó tevékenység szakmai irányítását * 

a) *  15 db-ot meg nem haladó jármű esetében legalább mestervizsgával,

b) *  16-70 db jármű esetében legalább a szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és öt év szakmai gyakorlattal,

c) *  70 db-nál több jármű esetében a szakiránynak megfelelő felsőfokú szakképesítéssel és legalább három év szakmai gyakorlattal

rendelkező személy látja el.

(3) A közép-, illetőleg felsőfokú képesítéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) *  A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a járműfenntartó szervezetekre, amelyek kizárólag az általuk üzemeltetett járművek napi gondozását, ápolását és a jármű biztonsági berendezéseit nem érintő kisjavítását végzik. A napi gondozást és az ápolást autószerelő vagy gépjárművezető és karbantartó szakmunkás képesítéssel rendelkező, illetőleg gépjárművezetői munkakörben dolgozó személy, a kisjavítást autószerelő szakképesítéssel rendelkező személy - irányítás nélkül is - elvégezheti.

5. § (1) *  Ha a járműfenntartó szervezet mind szolgáltatásként más részére, mind saját részére végez járműfenntartó tevékenységet [4. § (1) és (2) bekezdés], a szakmai irányítást ellátó személy képesítési szintjének meghatározásánál a járműfenntartó dolgozói létszámot kell figyelembe venni.

(2) *  Amennyiben a járműfenntartó szervezet több különböző szakirányú járműfenntartó tevékenységet végez, irányító munkakörben autószerelői szakirányú képesítéssel rendelkező dolgozót kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a szervezet járműszerelői tevékenységet nem végez, az irányító tevékenység ellátásához szükséges képesítés szakirányát annak a szakiránynak az alapulvételével kell meghatározni, melyben a foglalkoztatottak száma a legnagyobb.

6. § (1) Ha a járműfenntartó szervezeten belül több munkahelyen (műhelyben, telephelyen stb.), illetőleg több műszakban végeznek járműfenntartó tevékenységet, a tevékenység szakmai irányításával és ellenőrzésével - ha az ilyen módon is biztonságosan és elvárható gondossággal ellátható - egy személyt is meg lehet bízni. Ilyen esetben * 

a) *  az irányító munkakört ellátó dolgozó képesítését a közös irányítás alá tartozó munkahelyeken (műhelyekben, telephelyeken stb.) foglalkoztatott járműfenntartó dolgozók összlétszámának, illetőleg az ezekben üzemeltetett járművek darabszámának az összeszámlálásával kell - a 4. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 5. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - megállapítani, és

b) *  az egyes munkahelyeken (műhelyekben, telephelyeken stb.) az azok közös irányítását végző dolgozó utasításának átvételére, a munka - járműfenntartást végzők közötti - elosztására és az utasítások szakszerű teljesítésének folyamatos ellenőrzésére legalább szakmunkás képesítéssel rendelkező megbízottat kell kijelölni.

(2) *  Ha a közös irányítás alá tartozó munkahelyen (műhelyben, telephelyen stb.) foglalkoztatott járműfenntartó dolgozók műszakonkénti létszáma, illetőleg az üzemeltetett járművek darabszáma a 4. § (1) és (2) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában meghatározottak szerinti, a megbízottnak legalább a szakiránynak megfelelő mestervizsgával, illetőleg középfokú képesítéssel kell rendelkeznie.

7. § *  Egyszemélyes járműfenntartó szervezet esetében * 

a) *  a járműszerelő, a gépjármű-villamossági javító és a karosszériajavító tevékenységek gyakorlásához legalább mestervizsga,

b) *  az 1. számú melléklet 4-12. és 14. pontjaiban említett járműfenntartó tevékenységek gyakorlásához legalább az előírt képesítés és két év szakmai gyakorlat,

c) *  az 1. számú melléklet 15. pontjában említett járműfenntartó tevékenység gyakorlásához legalább autószerelő vagy autóvillamossági szerelő mestervizsga, továbbá gázautó-szerelő szakképesítés * 

szükséges.

A gépjárműfenntartó tevékenység dologi feltételei

8. § *  A járműfenntartó tevékenység végzéséhez szükséges dologi (létesítmény, berendezés, eszköz stb.) feltételeket a tevékenységre vonatkozó műszaki előírásokat és a tevékenység végzésével kapcsolatos tanúsítási kötelezettségeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

9. § (1) *  Olyan járműfenntartó tevékenységet, amelynek elvégzéséhez - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén - a járműfenntartó szervezetek mérési, vizsgálati tevékenységének szabályait megállapító 5. számú melléklet, illetőleg más jogszabály a javított szerkezeti rész műszeres beállítását (bemérését) kötelezően előírja - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az végezhet, aki a beállításhoz (beméréshez) szükséges berendezéssel (műszerrel) rendelkezik.

(2) *  Az 5. számú mellékletben meghatározott műszeres vizsgálatokat (beméréseket) a következő esetekben és módon kell elvégezni:

a) abban az esetben, ha a gyártó a jármű karbantartási utasításában azt előírta, az abban foglalt technológiai előírások betartásával és eszközökkel,

b) diagnosztikai ellenőrzési, beszabályozási műveletek végzésekor, az ellenőrzött, illetőleg a beszabályozás által megváltoztatott (befolyásolt) műszaki jellemzőkre és tulajdonságokra vonatkozóan, továbbá

c) az 5. számú melléklet táblázatában meghatározott munkafolyamatot követően, a javítási művelet által megváltoztatott (befolyásolt) műszaki jellemzőkre és tulajdonságokra vonatkozóan.

(3) *  Az (1) bekezdésben említett berendezés (műszer) hiányában a járműfenntartó tevékenységet végző szervezet a beállítást (bemérést) más - feltétellel rendelkező - szervezettel elvégeztetheti és a gépjárművet a megbízónak beállítást (bemérést) ténylegesen elvégző által kiállított tanúsítvánnyal együtt adhatja át.

(4) *  Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a jármű üzemképtelenségét megszüntető kisjavításokra és a közúti forgalomban üzemképtelenné vált járművek helyszínen történő javítására. A műszeres beállítást (bemérést) azonban ezekben az esetekben is haladéktalanul pótolni kell és erre - szolgáltatás jellegű javítás esetében - az üzembentartó figyelmét a jármű átadásával egyidejűleg - írásban - fel kell hívni.

10. § (1) A járműfenntartó tevékenység elvégzését * 

a) szolgáltatásként végzett fenntartó tevékenységnél számlán, vagy a számlához mellékelt egyéb bizonylattal,

b) *  saját üzemeltetésű járművekkel kapcsolatos fenntartó tevékenység esetében az üzemeltető szervezetnél vezetett üzemi (saját belső) nyilvántartásban,

c) *  az 1. számú melléklet 17. pontjában meghatározott gázbiztonsági szemle esetében a 4. számú melléklet szerinti „TANÚSÍTÁS” kiállításával,

d) *  az 1. számú melléklet 19. pontjában meghatározott „Járművek bontása” tevékenység (a továbbiakban: járműbontó tevékenység) esetében a külön jogszabály szerinti bontási átvételi igazolás kiadásával

tanúsítani kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett tanúsításnak tartalmaznia kell:

a) *  a jármű kilométerszámlálójának állását,

b) az elvégzett munka rövid közérthető leírását,

c) a munka elvégzéséhez felhasznált fődarabok, részegységek, alkatrészek és anyagok felsorolását,

d) a 3. számú mellékletben meghatározott egyéb adatokat és azt, hogy

e) az elvégzett munka megfelelő, a felhasznált fődarab, részegység, alkatrész és anyag rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(3) *  A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott minőségtanúsítás alapjául szolgáló mérések csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas, a járműfenntartó tevékenységhez alkalmazható egyes járművizsgáló berendezések (műszerek) méréstechnikai jellemzőit is tartalmazó 6. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, a gyártó előírásai szerint karbantartott berendezéssel (műszerrel) végezhetők.

(4) *  A járműfenntartó tevékenység során a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos követelmények ellenőrzésére a 7. számú mellékletben felsorolt berendezéseket (műszereket) - a (3) bekezdésben meghatározott követelményen túl - csak akkor szabad alkalmazni, ha a kalibrálásuk óta a mellékletben feltüntetettnél nagyobb időtartam nem telt el. A kalibrálást a feljogosított kalibráló laboratóriumok jóváhagyott technológiája szerint kell elvégezni, figyelembe véve a berendezés (műszer) gyártójának előírásait is.

(5) *  A tanúsítás elmulasztásáért, valamint valótlan adatok tanúsításáért a tanúsításra kötelezett vonható felelősségre.

(6) * 

(7) * 

(8) * 

Bejelentés, a tevékenység ellenőrzése

11. § (1) *  A járműfenntartó tevékenység végzésére irányuló szándékot a közlekedési hatóság részére be kell jelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) *  a bejelentő nevét, székhelyét, és telephelyének (telephelyeinek) címét, a folytatni kívánt járműfenntartó tevékenység megnevezését,

b) *  telephelyenként az ott végzett járműfenntartó tevékenységnek az 1. számú mellékletben foglalt tevékenységfajták (résztevékenységek) szerinti megjelölését (leírását),

c) *  azt, hogy a járműfenntartó tevékenységet szolgáltatásként, vagy saját üzemeltetésű járműveken, esetleg mindkét vonatkozásban végzi-e,

d) *  az 1. számú melléklet 15. pontjában meghatározott járműfenntartó tevékenységre a rendeletben megállapított feltételeknek való megfelelőséget igazoló - a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság által kiadott - szakvéleményt,

e) * 

f) *  az 1. számú melléklet 19. pontja szerinti járműbontó tevékenység végzése esetében a környezetvédelmi hatóság által kiadott veszélyes hulladékkezelésre feljogosító engedélyének adatait, amennyiben a bejelentést nem a veszélyes hulladékkezelési tevékenység engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg teszik meg.

(3) * 

(4) *  A járműfenntartó szervezet köteles bejelenteni a közlekedési hatóság részére - az időtartam megjelölésével - a tevékenység szüneteltetését, a tevékenység megszüntetését, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében bekövetkezett változásokat.

12. § (1) *  Az e rendeletben foglaltak megtartását a közlekedési hatóság ellenőrzi. A közlekedési hatóság az 1. számú melléklet 18. pontjában meghatározott tevékenységet végzőket a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság, az 1. számú melléklet 19. pontjában meghatározott tevékenységet végzőket a környezetvédelmi hatóság bevonásával ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közlekedési hatóság a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott ellenőrzési módszertant alkalmazza.

(2) *  Ha a közlekedési hatóság a rendeletben foglalt rendelkezések megszegését megállapítja, határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását az arra való jogosultság igazolásáig.

(3) *  A közlekedési hatóság a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet 1991. január hó 1. napján lép hatályba, azonban

a) 3. §-ának (2) bekezdését az országúti segélyszolgálatra vonatkozóan, a 4. §-a (1) bekezdését, valamint (2) bekezdésének b) és c) pontjait 1993. január 1. napjától;

b) 4. §-a (2) bekezdésének a) pontját 1994. január 1. napjától, illetőleg

c) a 9. §-a (1) bekezdését - a fékerőmérő berendezést kivéve - 1993. január 1. napjától; a fékerőmérő berendezés tekintetében 1995. január 1. napjától

kezdődően kell alkalmazni.

(2) *  A rendeletben foglalt járműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeinek megtartása mellett a tevékenységet végző járműfenntartó szervezeteknek figyelemmel kell lenniük a külön jogszabályokban meghatározott, közegészségügyi, környezetvédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és más műszaki jellegű előírásokra is.

14. § *  (1) * 

(1a) * 

(2) *  Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

b) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott bontási igazolások minimumkövetelményeiről szóló, 2002. február 19-i 2002/151/EK bizottsági határozat.

1. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez

A járműfenntartó tevékenységek és az azok önálló végzéséhez szükséges szakképesítések * 

1. Járműszerelő tevékenység, ideértve: * 

a) *  járművek napi vizsgálata, időszakos műszaki szemléje és garanciális átvizsgálása,

b) *  jármű kisjavítása, futójavítása, jármű fődarab és karosszéria cseréje,

c) *  járművek, jármű fődarabok és részegységek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása,

d) *  járművek, jármű fődarabok, részegységek javítása és (az elektromos részegységek kivételével) felújítása,

e) *  járművek egyedi előállítása (összeépítése) és átalakítása,

f) *  járművek bontása.

Előírt képesítés: autószerelő szakmunkás képesítés.

2. *  Jármű-villamossági javító tevékenység, ideértve: * 

a) *  járművek elektromos kisjavítása, futójavítása;

b) *  járművek elektromos berendezésének, elektronikus rendszereinek (részegység, műszer, tartozék) diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása;

c) *  járművek elektromos részegységeinek, műszereinek javítása, felújítása, illetve elektronikus elemeinek beépítése, javítása;

d) *  járművön elektromos jellegű vagy azzal összefüggő átalakítási munkák végzése;

e) *  jármű-villamossági berendezések bontása.

Előírt képesítés: autóvillamossági szerelő szakmunkás vagy autóelektronikai műszerész képesítés.

3. Karosszériajavító tevékenység, ideértve:

a) *  jármű karosszériák és tartozékaik kisjavítása, futójavítása, karosszéria elemek, illetőleg autószerelő közreműködésével a teljes karosszéria cseréje,

b) karosszéria elemek és tartozékok felújítása,

c) *  jármű felépítmények összeépítése és átalakítása,

d) karosszériák és tartozékaik bontása.

Előírt képesítés: karosszérialakatos szakmunkás képesítés.

4. Jármű ápolása, ideértve: * 

a) kenési műveletek,

b) kenő- és segédanyagok cseréje,

c) kenő- és segédanyagok szintjének ellenőrzése és utántöltése.

Előírt képesítés: autószerelő vagy gépjárművezető és karbantartó szakmunkás képesítés. A napi gondozás állásvállalásra jogosító gépjárművezetői engedéllyel is elvégezhető.

5. Gumiabroncsjavító tevékenység

Előírt képesítés: gumiabroncsjavító szakmunkásképesítés, illetve gumijavító, autószerelő vagy karosszérialakatos szakmunkás képesítés gumiabroncsjavító tanfolyammal.

6. Autófényező tevékenység

Előírt képesítés: fényező-mázoló szakmunkás képesítés,

7. Hűtőjavító tevékenység

Előírt képesítés: bádogos, lakatos, autószerelő vagy karosszérialakatos szakmunkás képesítés.

8. Autókárpitos tevékenység

Előírt képesítés: kárpitos szakmunkás képesítés.

9. Autórugó javító tevékenység

Előírt képesítés: kovács szakmunkás képesítés.

10. *  Akkumulátorjavító tevékenység

Előírt képesítés: akkumulátorjavító, illetve autóvillamossági szerelő vagy autóelektronikai műszerész szakmunkás képesítés.

11. Gumiszerelő, kerékkiegyensúlyozó tevékenység

Előírt képesítés: autószerelő, karosszérialakatos, gumijavító vagy gépjárművezető-, és karbantartó szakmunkás képesítés.

12. Alváz- és üregvédelem

Előírt képesítés: autószerelő vagy karosszérialakatos szakmunkás képesítés.

13. Autómosás

Képesítéshez nem kötött tevékenység.

14. A járműfenntartó tevékenység végzése során szükségessé váló különböző - e tevékenység szempontjából járulékosnak minősülő - egyéb ipari tevékenységek és a velük kapcsolatos képesítési előírások a következők: * 

a) gépi forgácsolás, amely forgácsoló szakmunkás képesítéssel,

b) feltöltő hegesztés és fémszórás, amely hegesztő szakmunkás képesítéssel,

c) egyes karosszéria elemek (pl. ülésrögzítő sín, zárak, kipufogó dobok) felújítása, lakatos szakmunkás képesítéssel,

d) *  járműbe épített elektromos részegységek és egyéb műszerek felújítása, amely elektroműszerész és mechanikai műszerész szakmunkás képesítéssel

végezhető.

15. *  Gázüzemanyag-ellátó berendezés javítása, ideértve:

a) gépjármű gáztartályának beszerelése, kiszerelése és szemrevételezéses vizsgálata;

b) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezésének beszerelése, kiszerelése, vizsgálata, javítása, karbantartása és beszabályozása;

c) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezésének felújítása;

d) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezésének bontása.

Előírt képesítés: gázautó-szerelő szakképesítéssel *  rendelkező autószerelő vagy autóvillamossági szerelő.

e) gépjármű gázüzemanyag-ellátó berendezéseinek bontás utáni minőség-ellenőrzése.

Előírt képesítés: autószerelő- vagy autóvillamossági szerelő mestervizsga, illetőleg középfokú, vagy ennél magasabb szakirányú képesítés, továbbá gázautó-szerelő szakképesítés. * 

16. *  Gázüzemű gépjárművön végzett, 1-4. és 6. pontokban meghatározott tevékenység

Előírt képesítés: a tevékenységre előírt képesítés, autógáz-biztonsági vizsgával kiegészítve * .

17. *  Gázbiztonsági szemle, mely kiterjed a gázüzemanyag-ellátó berendezés egyes részegységei:

- azonosítására, valamint a gépjárműhöz engedélyezettel történő megegyezőség vizsgálatára,

- gépkocsiban való elhelyezésének és rögzítésének a beszerelési utasítás, valamint a külön jogszabály *  előírásai szerint megfelelőség vizsgálatára,

- csatlakozási pontjai és szerelvényei sérülés- és szivárgásmentességének vizsgálatára, működési próbájára.

Előírt képesítés: autószerelő- vagy autóvillamossági szerelő mestervizsga, illetőleg középfokú, illetőleg ennél magasabb szakirányú képesítés, továbbá gázautó-szerelő szakképesítés. * 

18. * 

19. *  Járművek bontása (járműbontó tevékenység), ideértve * 

a) *  a hulladékká vált járműveknek, ezek alkatrészeinek és anyagainak környezetkímélő, ellenőrzött, a bontási információk alapján kidolgozott technológiai feltételeknek megfelelő hulladékként történő előkezelése, amely során eltávolítják a folyadékokat, valamint a veszélyes alkotókat és az újrahasználatnak, a hasznosításnak, illetve ártalmatlanításnak megfelelő módon anyagaira, alkatrészeire szedik vagy szétszerelik, azokat válogatják, szétválasztják, osztályozzák, aprítják, tömörítik, bálázzák és az elszállításig elkülönített módon gyűjtik és tárolják,

b) *  a hulladékká vált jármű alvázszámának (jármű azonosító szám), illetőleg a számot tartalmazó karosszérialemeznek vagy alvázrésznek kiépítése és a közlekedési hatóságnak ellenőrzésre történő bemutatása;

c) *  a hulladékká vált gépjárműből alkatrészek és tartozékok újrahasználat céljára történő kiszerelése, kinyerése;

d) *  a gépjárműből kiszerelt, külön jogszabályban *  meghatározott alkatrészek és tartozékok minőség-ellenőrzése.

Előírt képesítés:

a) a tevékenység végzéséhez:

- autószerelő vagy autóvillamossági szerelő (gázüzemanyag-ellátó berendezés bontása esetén gázautó-szerelő szakképesítéssel kiegészítve), illetőleg karosszérialakatos szakmunkás, továbbá

- az alkatrészek minőség-ellenőrzésére a 3. § (3) bekezdésében meghatározott képesítés;

b) az irányítói munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében: középfokú környezetvédelmi szakképesítés vagy környezetvédelmi megbízott középfokú képesítéssel.

2. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez

A járműfenntartó tevékenységek irányításához szükséges felső- és középfokú szakképesítések * 

1. Autószerelői szakiránynak megfelelő

a) felsőfokú képesítés:

- okleveles gépészmérnöki, okleveles közlekedés mérnöki, okleveles közlekedés-gépészmérnöki, és okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki képesítés,

- gépész-üzemmérnöki, közlekedésgépész-üzemmérnöki, általános gépész-üzemmérnöki, gépjavítástechnológiai üzemmérnöki és mezőgazdasági gépész-üzemmérnöki képesítés,

- felsőfokú technikumon szerzett gépjárműközlekedési szaktechnikusi, gépész szaktechnikusi és mezőgazdasági gépész szaktechnikusi képesítés,

b) középfokú képesítés:

- közlekedésgépészeti, járműjavítási, járműgyártási, motoripari, autóipari és általános gépészeti technikumi végzettség,

- közlekedésgépészeti szakközépiskolai végzettség,

- autóipari művezetői képesítés.

2. Autóvillamossági javító szakiránynak megfelelő

a) felsőfokú képesítés:

- okleveles közlekedés gépészmérnöki, okleveles közlekedésmérnöki, okleveles villamosmérnöki, okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki, valamint villamos és közlekedés üzemmérnöki képesítés,

- a Felsőfokú Gépjárműközlekedési Technikum Műszaki Üzemeltetési szakon, valamint a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum villamosgépek és készülékek szakán szerzett szaktechnikusi képesítés,

b) középfokú képesítés:

- a Közlekedésgépészeti Technikumon és a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola gépjárműtechnikai szakán szerzett technikusi képesítés.

3. A karosszériajavító szakiránynak megfelelő

a) felsőfokú képesítés

- azonos az 1/a pontban foglaltakkal,

b) középfokú képesítés

- azonos az 1/b pontban foglaltakkal.

3. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez

A járműfenntartó tevékenységek végzéséhez szükséges létesítményi feltételek, műszaki berendezések (eszközök, felszerelések), műszaki előírások és tanúsítási kötelezettségek * 

E melléklet alkalmazásában műszaki előírás: a közlekedési hatóságok és más feljogosított szervek, a járműnek, a jármű részegységének, alkatrészének, kenő- és segédanyagának, a karbantartó berendezéseknek, eszközöknek gyártója, valamint kutató-fejlesztő intézmény által kiadott kezelési, karbantartási, javítási, technológiai utasítása, ilyenek hiányában a járműfenntartó szervezet technológiai utasítása. * 

Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenységek és e mellékletben meghatározott dologi feltételek egymáshoz nem címszó és sorszám szerint, hanem értelemszerűen kapcsolódnak.

1. Jármű ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hűtő- és fékfolyadék szintjének ellenőrzése, utántöltése és cseréje). * 

A tevékenység végzésének feltétele:

a) olajoknak és zsíroknak ellenálló padló- és falburkolattal ellátott pormentes helyiség, kivéve a helyszíni ápolást,

b) *  a járművek kenést igénylő részeihez hozzáférést biztosító emelőberendezés vagy szerelőakna, kivéve a helyszíni ápolást, ha a műveletet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül el lehet végezni,

c) *  zsírzóprés és az ellátni kívánt járműtípus konstrukciójának megfelelő olajleszívó és olajtöltő készülék,

d) a kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok, valamint a c) pontban említett eszközök szennyeződésmentes elhelyezését biztosító, valamint a használt kenő- és segédanyagok elhelyezésére szolgáló tároló,

e) *  az ellátni kívánt járműtípushoz alkalmazandó kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok fajtáira, minőségére, minőségi jelére, cseréjére és felhasználandó mennyiségére vonatkozó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a felhasznált kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok mennyiségének, minőségének és minőségi jelének a leírására terjed ki.

2. Járművek napi vizsgálata, időszakos műszaki szemléje, és garanciális átvizsgálása * 

A tevékenység végzésének feltétele:

a) hidegpadlós, a c) pontban említett vizsgáló, bemérő eszközök és berendezések szakszerű elhelyezésére (telepítésére) alkalmas helyiség,

b) *  járművek alsó részeinek átvizsgálásához hozzáférést biztosító emelő berendezés vagy szerelőakna,

c) *  az ellátni kívánt gépjárműtípusok időszakos műszaki szemléjéhez és garanciális átvizsgálásához szükséges vizsgáló és bemérő berendezések, eszközök és célszerszámok,

d) *  az ellátni kívánt járműtípusra vonatkozó karbantartási műveletek leírását és esedékességét, az egyes szerkezeti részek bemérési, beállítási adatait, valamint a beméréshez, beállításhoz szükséges eszközök, berendezések és célszerszámok megjelölését és használatát tartalmazó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka jellegének (napi vizsgálat, időszakos műszaki szemle, garanciális átvizsgálás), a szemle előírás megjelölésének, a kicserélt részegységeknek és alkatrészeknek, valamint a bemérési, beállítási adatoknak a leírására terjed ki.

3. Járművek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása * 

A tevékenység végzésének feltétele:

a) *  zárt, pormentes, hidegpadlós, a vizsgáló, bemérő, beállító berendezések szakszerű elhelyezésére (telepítésére) alkalmas helyiség, kivéve a helyszíni diagnosztikai ellenőrzést és beállítást, ha a műveletet szakszerűen el lehet végezni. Ha a helyiségben futóműbeállítást vagy fényszóró beállítást végeznek, a padozat vagy emelő megfelelő kiképzésével biztosítani kell a jármű kerekeinek vízszintes síkban való felfekvését és - fényszóró beállítás esetén - a fényszóróellenőrző berendezés optikai tengelyének ezzel párhuzamos síkban való elhelyezkedését; futóműbeállítás esetén a vízszintestől való eltérés hosszirányban legfeljebb 5 szögperc, keresztirányban legfeljebb 2 szögperc, fényszóróbeállítás esetén a párhuzamosságtól eltérés legfeljebb 3 szögperc lehet,

b) *  a jármű alsó részeihez hozzáférhetőséget igénylő vizsgálatok és beállítások (beszabályozások) végzése esetén emelő berendezés vagy szerelőakna,

c) *  az ellátni kívánt gépjárműtípusok diagnosztikai ellenőrzéséhez és beszabályozásához szükséges vizsgáló és bemérő berendezések, eszközök és célszerszámok,

d) *  a vizsgáló (bemérő) és beállító berendezések szakszerű alkalmazását, az ellátni kívánt típusú járművek ellenőrzési, beállítási (beszabályozási) adatait és a hozzájuk tartozó tűréshatárokat tartalmazó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a felhasznált alkatrész és anyag, valamint a bemérési, beállítási adatok leírására (megjelölésére) terjed ki.

4. Járművek kisjavítása, futójavítása * 

A tevékenység végzésének feltétele:

a) *  hidegpadlós, a gépjárműhöz a hozzáférhetőséget biztosító helyiség, kivéve a helyszíni üzemzavarelhárítást, kisjavítást,

b) *  a járművek alsó részeihez hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés, kivéve a helyszíni üzemzavar elhárítást, kisjavítást, ha a műveletet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül el lehet végezni,

c) *  az ellátni kívánt járműtípus javításához és a végezni kívánt műveletekhez műszaki előírásban vagy szabványban megjelölt célszerszámok, bemérő, beállító, beszabályozó berendezések,

d) *  az ellátni kívánt járműtípus javításához és a végezni kívánt művelethez szükséges csavarmeghúzási, beállítási, beszabályozási adatokat (előírásokat), az ezek tekintetében irányadó tűréshatárokat, speciális szerelési előírásokat, az előírt speciális célszerszámok alkalmazását és az alkatrészek, részegységek cseréjéhez szükséges azonosító adatokat tartalmazó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a kicserélt részegységek és alkatrészek, valamint a műszeres bemérési, beállítási adatok leírására terjed ki.

5. Járművek főjavítása, középjavítása * 

A tevékenység végzésének feltétele:

a) *  hidegpadlós, a járműhöz a c) pontban említett eszközökkel való hozzáférést biztosító helyiség,

b) *  a járművek alsó részeihez a hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés,

c) az ellátni kívánt járműtípus fődarabjainak (pl. motor, differenciálmű) ki- és beemeléséhez szükséges eszközök,

d) *  az ellátni kívánt járműtípus javításához és a végezni kívánt művelethez szabványban vagy műszaki előírásban megjelölt eszközök, célszerszámok, bemérő, beállító, beszabályozó berendezések,

e) *  az ellátni kívánt járműtípus javításához és a végezni kívánt művelethez szükséges, a hibafelvételt, a felújítás folyamatát, a szükséges bemérési, csavarmeghúzási, beállítási, beszabályozási adatokat (előírásokat), az ezek tekintetében irányadó tűréshatárokat, speciális szerelési előírásokat, az előírt speciális célszerszámok alkalmazását és a fődarabok, részegységek cseréjéhez szükséges adatokat tartalmazó műszaki előírások.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a kicserélt fődarabok, részegységek és alkatrészek, a műszeres bemérési, beállítási adatok leírására (megjelölésére) terjed ki.

6. Jármű fődarabok, részegységek felújítása * 

A tevékenység végzésének feltétele:

a) *  a jármű fődarabok és részegységek szétszerelésére és tisztítására alkalmas fedett terület, továbbá a felújítás elvégzéséhez a c) pontban említett eszközök elhelyezésére, valamint a fődarabok és a részegységek összeszerelésére alkalmas hidegpadlós, pormentes, zárt helyiség,

b) a fődarabok, részegységek és alkatrészeik bontás utáni tisztítására (kézi vagy gépi mosására) alkalmas berendezés,

c) *  az ellátni kívánt típusú jármű fődarabok és részegységek felújítására műszaki előírásban vagy szabványban előírt eszközök, gépek, berendezések, célszerszámok,

d) a felújítási technológia leírását, a felújítással kapcsolatos bemérési, beállítási, beszabályozási adatokat, előírásokat és az előírt speciális célszerszámok alkalmazását tartalmazó műszaki előírás.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, beállítási adatok és a kicserélt alkatrészek leírására terjed ki.

7. Karosszériajavítás

A tevékenység végzésének feltétele:

a) hidegpadlós, a javításhoz használt eszközök és berendezések elhelyezését, valamint a kocsiszekrényhez a minden oldali hozzáférést biztosító helyiség, kivéve a helyszíni javítást, ha a művelet szakszerűen elvégezhető,

b) a kocsiszekrény különböző részeihez a hozzáférést lehetővé tevő eszközök (emelő, forgatóberendezés stb.), kivéve a helyszíni javítást, ha a művelet szakszerűen és a balesetveszély növekedése nélkül elvégezhető.

c) *  az ellátni kívánt járműtípus menettulajdonságait befolyásoló és a szerkezeti részek elhelyezkedését meghatározó méretek eredeti állapot szerinti helyreállítását biztosító eszközök, célszerszámok és mérőberendezések,

d) *  az ellátni kívánt járműtípusra vonatkozó futóműbeállítási adatokat és az ezzel kapcsolatos tűréshatárokat tartalmazó műszaki előírás.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, valamint a jármű menettulajdonságainak alakulása és az alapvető szerkezeti részek elhelyezkedése szempontjából fontos - javítás utáni - méretek megfelelőségének igazolására terjed ki. * 

8. Fényezés

A tevékenység végzésének feltétele:

a) egy hidegpadlós, a fényezési munka előkészítésére (zsírtalanítás, kittelés, csiszolás stb.) szolgáló és további egy hidegpadlós, pormentes, festékszórásra szolgáló helyiség (fényezőfülke),

b) a fényezéshez szükséges anyagok és eszközök szennyeződésmentes elhelyezésére alkalmas tároló,

c) a padozaton állva el nem érhető karosszériafelületek hozzáférhetőségét lehetővé tevő berendezés (állvány, lift stb.),

d) *  festékszóró berendezés, az előkészítési, fényezési technológiai műveleteknek megfelelő eszközök, berendezések,

e) a fényezési művelet előkészítéséhez és a fényezéshez (festékszóráshoz) használt anyagok fajtáit, minőségét, minőségi jelét és mindezek használatának módját tartalmazó műszaki előírás.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka leírására terjed ki.

9. Alváz és üregvédelem

A tevékenység végzésének feltétele:

a) a korróziógátló anyagoknak ellenálló burkolatú hidegpadlós, valamint a szennyeződött mosóvíz elvezetését biztosító elfolyóval és ülepítővel ellátott helyiség,

b) *  a járművek korrózióvédelmet igénylő részeihez a hozzáférést lehetővé tevő - korróziógátló anyagoknak ellenálló burkolattal ellátott - emelőberendezés vagy szerelőakna,

c) *  a járművek korrózióvédelmet megelőző megtisztításához szükséges mosóberendezés,

d) a korróziógátló anyagok felhordására alkalmas szóróberendezések,

e) a korróziógátló anyagok fajtáit, minőségi jellemzőit, valamint azok használatának módját, valamint a jármű üregvédelmére kialakított nyílások helyét, illetőleg pótlólagos létesítésének előírásait tartalmazó műszaki előírás,

f) az alváz- és üregvédelemhez szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére alkalmas tároló.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, valamint a felhasznált korróziógátló anyag minőségének és mennyiségének a leírására terjed ki.

10. Gumiabroncsok javítása

A tevékenység feltétele:

a) pormentes padlóburkolatú, a b) pontban említett berendezések szakszerű elhelyezésére (telepítésére) alkalmas helyiség,

b) a javítani kívánt típusú gumiabroncsok javítására és tárolására műszaki előírásban vagy szabványban előírt eszközök, berendezések, célszerszámok,

c) a javításhoz használt anyagok alkalmazási módját és korlátait, az előírt speciális eszközök, berendezések, célszerszámok és bemérő eszközök alkalmazását tartalmazó műszaki előírás.

A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka leírására terjed ki.

11. *  Járművek bontása (járműbontó tevékenység) * 

11.1. A tevékenység végzésének feltétele:

a) *  hidegpadlós burkolattal ellátott:

- fedett tér a bontás és a szennyezés-mentesítés elvégzéséhez, a bontáshoz szükséges szerszámok, egyéb eszközök elhelyezéséhez, amely az esetleg elfolyó üzemeltetési folyadékok elvezetését biztosító elfolyóval és előírásos ülepítővel rendelkezik,

- fedett tér, amely a kiszerelt jármű fődarabok, részegységek és alkatrészek tisztítására szolgál,

- helyiség (raktár) a bontásból kinyert, továbbhasznosítható fődarabok, részegységek és alkatrészek tárolására, valamint

- üzemi gyűjtőhely a hulladékká vált járművek bontást megelőző tárolására, valamint üzemi gyűjtőhely, helyiség (raktár) a járműfenntartásban tovább nem hasznosítható bontott anyagok, alkatrészek és hulladékok fajtánkénti, a további hasznosítás feltételeinek megfelelő elkülönített tárolására;

b) *  a bontási munkák elvégzéséhez szükséges emelőberendezések, a bontani kívánt gépjárműtípusokhoz szükséges célszerszámok, a bontás révén kinyert fődarabok, részegységek, alkatrészek továbbfelhasználás előtti tisztításához szükséges eszközök, valamint a minősítéshez szabványban és műszaki előírásban meghatározott eszközök, vizsgáló berendezések;

c) a járműtípus bontására vonatkozó járműgyártói információk, a újrafelhasználásra szánt fődarabok, részegységek és alkatrészek minősítésére, valamint a bontáshoz használt célszerszámok alkalmazására vonatkozó műszaki előírások;

d) az elhasználódott járművekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének I. számú mellékletével összhangban a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi műszaki feltételek biztosítása;

e) a veszélyes hulladékkezelési tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi hatósági engedélyek az EWC 16. főcsoportjának 1601 alcsoportjába sorolt (veszélyes) hulladékokra, valamint a 160601*, a 160604, a 160606*, a 160801 és a 160807* kódszám alá sorolt (veszélyes) hulladékokra, továbbá a 13. főcsoport 1301, 1302, 1307, és 1308 alcsoportjaiba sorolt olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékaira vonatkozóan;

f) * 

g) *  a közlekedési hatóság információs rendszerével történő adatcseréhez szükséges eszközök:

a. legalább 1024 Kbit/sec sávszélességű internet kapcsolat,

b. Publikus Internet felől telephelyenként különböző fix IP cím,

c. Internet böngésző program (Firefox 3.X, vagy Internet Explorer 7.X.),

d. Acrobat Reader 8.X.,

e. Számítógép (WinXpHuSp2 prof futtatására alkalmas 1 Gb Ram, 100Gb HDD, 9 pin soros port, 4 db USB 2.0 port, párhuzamos port, DVD olvasó, operációs rendszer és környezete: Windows XP proff HUsp2, JRE1.6_1x, Monitor 17" TFT-1280*1024),

f. 600 dpi lézernyomtató,

g. 1200dpi szkenner,

h. billentyűzet pufferes vonalkód olvasó,

i. digitális fényképezőgép,

j. azonosítás kártyaolvasóval (Java Card 2.2.2.).

Az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek bontását a jármű típusához meghatározott bontási információk, valamint az elhasználódott járművekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének I. számú mellékletében meghatározott technológiai előírások alapján kell végezni. * 

11.2. A tanúsítási kötelezettség kiterjed:

a) *  az elhasználódott járművekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének hatálya alá tartozó jármű bontásra történő átvételére, a külön jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó „Bontási átvételi igazolás” kiállításával, továbbá

b) a bontásból kinyert, újrahasználatra kerülő fődarabok, részegységek, alkatrészek külön jogszabályban *  meghatározott minősítési adataira, jellemzőire, továbbá a minősítő vizsgálati kötelezettség alá nem eső fődarabok, részegységek és alkatrészek esetében az azok használhatóságára vonatkozó bontói állásfoglalásra.

12. Járművek mosása * 

A tevékenység végzésének feltétele:

a) a vízsugaraknak ellenálló padló- és falburkolattal, valamint a szennyeződött mosóvíz elvezetésére szolgáló lefolyóval és ülepítővel ellátott zárt vagy félig zárt helyiség, illetőleg - kizárólag felső mosás esetén - olyan hidegpadlós, lefolyóval és ülepítővel ellátott szabad tér, amelynél a víz idegen területre szóródásának megelőzése biztosított,

b) *  alsó mosás esetén a járművek alsó részeihez a hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelőberendezés, illetőleg gépi alsómosó berendezés,

c) gépi mosás esetében a mosóberendezéshez szükséges segédberendezések (pl. nyomásfokozó).

13. *  Gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítása

Az 1. számú melléklet 15. pontjában meghatározott tevékenység végzésének - a vonatkozó 1-11. pontokban meghatározottakon túli - külön feltétele:

a) Általános feltételek:

aa) a helyiség a „C” tűzveszélyességi osztályra vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek feleljen meg;

ab) a helyiség légterébe került gázüzemanyag jelzését (gázérzékelő) és eltávolítását (szellőztető berendezés) biztosító berendezéseket kell felszerelni, amelyek feleljenek meg a következő műszaki követelményeknek;

ac) a gázérzékelő a javításra kerülő járműben használt gázüzemanyag

- az alsó éghetőségi koncentrációjának 20%-án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejűleg indítsa a szellőztető berendezést,

- az alsó éghetőségi koncentrációjának 40%-án válassza le a helyiség villamos hálózatát, a robbanásbiztos villamos berendezések kivételével;

ad) *  500 m3 légtérfogat felett, ha a tevékenységet az alapterület 20%-ánál kisebb helyen, a bejárati kapuhoz közel végzik, a helyiségbe nem kell szellőztető berendezést felszerelni, és a villamos berendezések kézi kapcsolással választhatók le a hálózatról. Ilyen esetben a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság egyéb feltételeket is meghatározhat;

ae) a szellőztető berendezés biztosítsa a helyiség legalább óránként ötszörös légcseréjét;

af) a helyiségben nyílt égésterű tüzelőberendezés nem alkalmazható;

ag) szabadba nyíló kapuja legyen;

ah) rendelkeznie kell a jármű gáztartálya ürítésére szolgáló berendezéssel;

ai) a helyiséget - az egyébként előírton túl - el kell látni helyiségenként további egy-egy db 12 kg-os töltősúlyú porral oltó tűzoltókészülékkel.

b) Cseppfolyós gázüzemű gépjárművek gázüzemanyag-ellátó berendezésének javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények:

ba) a padozattól mért 0,15 méter magasságban szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni. A szellőztetés elszívással működjön, az alsó légteret megfelelően átöblítse;

bb) a szerelőakna padozatától mért 0,15 méter magasságban két db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell beépíteni, valamint arról vezérelt aknaszellőztető berendezést kell alkalmazni;

bc) a szerelőakna vészszellőztető berendezése legalább óránként ötszörös légcserét biztosító elszívásos rendszerű legyen, elszívó nyílásai víztől védetten az aknapadozat szintjében kerüljenek elhelyezésre;

bd) a helyiség padlószintje nem lehet a terepszintnél mélyebben;

be) a szerelőállástól mért 5 m távolságon belül nem lehet olyan mélyedés, üreg vagy a helyiség szintjénél mélyebb más helyiség bejárata, amelyben a gázüzemanyag összegyűlhet.

c) Sűrített földgáz üzemű gázüzemanyag-ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelmények:

ca) a mennyezet szintjéhez közel, szerelőállásonként legalább egy-egy db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell felszerelni;

cb) a szellőztetés befúvással működjön és a felső légteret megfelelően átöblítse.

d) *  Egyéb gázüzemű gázüzemanyag-ellátó berendezések javítását végző műhelyre vonatkozó további követelményeket a b) és c) pontok előírásainak alkalmazásával a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság határozza meg.

14. *  Gázüzemű gépjárművek gázbiztonsági szemléje

Az 1. számú melléklet 17. pontjában meghatározott tevékenység végzésének feltétele a 13. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő helyiség.

Megjegyzés: A tanúsítási kötelezettségnek ki kell terjednie a gázbiztonsági szemle során vizsgált valamennyi tény megállapítására, annak a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint kell eleget tenni.

15. * 

4. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez * 

A tanúsítás mintája gázbiztonsági szemléről

Mérete: 70×105 mm

SORSZÁM: 2. A gépkocsi gáz-üzemanyag-ellátó berendezésén az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet szerinti gázbiztonsági szemlét ............................................-én elvégeztem.
TANÚSÍTÁS
gázüzemű gépjárművön elvégzett
gázbiztonsági szemléről
A szemle alapján a
szakműhely nevében
tanúsítom,
Rendszám:
Gyártmány, típus:
Forgalomba helyezés (átalakítás) eng. sz.:
1. A ..........................................
gyártómű által készített, ..........................................számú,
.......................................... -ig érvényes
próbával ....................................(bar) próbanyomásra
ellenőrzött gáztartályt,
hogy a gépjárműbe szerelt gáz-üzemanyag-ellátó berendezés az 1. pontban foglalt azonosítási adatoknak megfelel. A gáz-üzemanyag-ellátó berendezés gépjárműbe szerelése megfelel a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletnek és a beszerelési utasításnak (átalakítási dokumentációnak). A berendezés sérüléstől, a csatlakozási pontok gázszivárgástól mentesek.
Kelt ...............................
és ................................. típusú ..........................................
azonosító jelű elpárologtatót/nyomáscsökkentőt a
..........................................() KF jelű szakműhely
a fenti gépkocsiba .......................................... -én
szerelte be.
Munkaszám: .........................
P. H.
A gáztartály ÁEEF eng. száma: ..........................................
az üzemanyag-ellátó berendezés ÁEEF eng. száma: ..........................................
..........................................
.......................................
szerelő
........................................
a szakműhely nevében

5. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez * 

A járműfenntartó szervezetek mérési, vizsgálati tevékenységének szabályzata * 

1. *  A táblázatban meghatározott munkafolyamatot alkalmazó járműfenntartó tevékenység tanúsításához ellenőrző méréseket, vizsgálatokat kell végezni. A munkafolyamatok keretében elvégzendő vizsgálatokat és méréseket, valamint a vizsgálatokhoz és mérésekhez szükséges berendezéseket (eszközöket) a táblázat tartalmazza. A táblázatban meghatározott eszközök helyettesíthetők más mérési módszert alkalmazó, azonban legalább egyenértékű mérési eredményt adó berendezésekkel.

2. A berendezések (műszerek) méréstechnikai követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza. A berendezés (műszer) pontosságának azonosításánál elsősorban a gyártó által megadott pontosságot kell alapul venni.

3. *  A méréseket, vizsgálatokat a berendezések (műszerek) alkalmazási (gyári kezelési) utasításainak betartásával kell végezni.

Munkafolyamat Mérések, vizsgálatok és közlendő adatok A vizsgálat módja, eszköze
fékberendezés ellenőrzés, javítás *  kerékfékerő a pedálerő függvényében (légféknél kivezérelt nyomás függvényében), oldalak közötti fékerő eltérés, görgős fékerőmérő próbapad
fékerő ingadozás vagy lassulás *  lassulásmérő, regisztráló szerkezettel
gumiabroncs nyomása a méréskor gumiabroncsnyomás-mérő
futómű ellenőrzés, javítás, kerékösszetartás
kerékdőlés
csapterpesztés
csapszeg-utánfutás
kanyarodási szögeltérés
nyomkövetés,
tengelyhelyzet
futómű-ellenőrző készülék
gyorsvizsgálat oldalkúszás elmozdulólapos futómű ellenőrző
gumiabroncs nyomása a méréskor gumiabroncsnyomás-mérő
lengéscsillapító ellenőrzés, javítás *  diagram vagy mért érték kiszerelés, illetve kiszerelés nélküli lengéscsillapító próbapad
gumiabroncs nyomása a méréskor gumiabroncsnyomás-mérő
kerékkiegyensúlyozás *  maradó kiegyensúlyozatlanság síkonként leszerelt kerekeket kiegyensúlyozó készülék felszerelt kerekeket kiegyensúlyozó készülék
fényszóró beállítás, javítás tompított fény 10 m-re vetített sötét-világos határának a fényszórótengely magasságához viszonyítva mm-ben, vízszintes irányeltérés fényszóró beállító készülék, vagy az MSZ 07-4420:1981 szabvány előírásának megfelelő mérési elrendezés
gumiabroncs nyomása a méréskor gumiabroncsnyomás-mérő
légfékszerelvény ellenőrzés, javítás nyomás és időmérések a funkciónak megfelelően légfékszerelvényeket vizsgáló próbapad vagy műszerkészlet
fékfolyadék állapot ellenőrzés víztartalom víztartalom ellenőrző készülék
kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának ellenőrzése 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet követelményei ellenőrzéséhez szükséges mérési eredmények gázelemző készülék, fordulatszámmérő, motorolaj hőmérsékletmérő
dízel füstölés ellenőrzés 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet követelményei ellenőrzéséhez szükséges mérési eredmények füstölésmérő készülék fordulatszámmérő motorolaj hőmérséklet mérő
zajkibocsátás ellenőrzése 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet követelményei ellenőrzéséhez szükséges mérési eredmények zajszintmérő műszer fordulatszámmérő
elektronikusan irányított rendszerek ellenőrzése (ABS, ESP, motormenedzsment, légzsák stb.) *  az öndiagnosztikai állapotfelügyeletben tárolt hibakód kiolvasás hibakód kiolvasó vagy rendszerteszter
gyújtásellenőrzés, javítás zárásszög zárásszögmérő
alapelőgyújtás előgyújtásszög-mérő
röpsúlyos szabályzó, a szabályozás kezdetéhez tartozó fordulatszám, a szabályozás végéhez tartozó szögérték és fordulatszám
vákuumszabályozó, a szabályozás kezdeti és végpontjához tartozó szög- és vákuumérték
primer és szekunder gyújtáskép



vákuummérő műszer

gyújtásvizsgáló
oszcilloszkóp
dízel előbefecskendezési szöghelyzet beállítása, fordulatszámmérés előbefecskendezési szöghelyzet főtengely °-ban alapjárati fordulatszám előbefecskendezési szöghelyzetmérő műszer vagy kapilláriscső
leszabályozási fordulatszám dízel fordulatszámmérő
dízel befecskendező szivattyú javítás, ellenőrzés adagoláskezdet mm-ben,
szállítás kezdet szöghelyzetei hengerenként a szállítás mm3/löket * 
legnagyobb üzemi töltés, mm3/löket az üzemi ford.szám két távoleső pontján
Indítótöltés mm3/löket üresjárati szabályozás kezdeti és befejező ford.száma
üresjárati töltésegyenlőség mm3/löket
végszabályozás kezdeti és a leszabályozott nulltöltéshez tartozó ford.szám
előbefecskendezés-szabályozó működési tartománya
indikátoróra
dízel befecskendező
szivattyú ellenőrző próbapad
dízel befecskendező fúvóka javítás, ellenőrzés porlasztási nyitónyomás
porlasztás minőségének és kúpszögének megfelelősége, befecskendező fúvókaszelep tömítettségének megfelelősége
dízel befecskendező fúvóka vizsgáló készülék
dízel táprendszer javítás, ellenőrzés tápszivattyú maximális nyomása nyomáshatároló szelep beállítási értéke tápszivattyú szívóképességének megfelelősége dízel befecskendező próbapad vagy nyomásmérő és működtető berendezés
karburátor javítás, beállítás benzin és levegőfúvókák mérete vagy átfolyás fúvóka kaliber, vagy átfolyás-mérő célszerszám
üzemanyagszint mm-ben, vagy az úszó geometriai helyzete mm-ben kipufogógáz szennyezőanyag tartalma gázelemző, fordulatszámmérő
benzinellátó rendszer javítás, vizsgálat tápszivattyú szívóképessége, szállítóképessége vákuummérő
nyomásmérő
kompressziómérés kompresszió végnyomás hűtőfolyadék hőfok visszacsapó szeleppel ellátott kompressziómérő, hőmérő, hőfokjelző
hengertömítettség-mérés vizsgálónyomás veszteséggel csökkentett nyomás %-os csökkenés hengertömítettség vizsgáló berendezés
fogyasztásmérés üzemállapothoz kötött minősítő eredmények, illetve ha jogszabály vagy szabvány rögzít egyes üzemállapotokat, akkor annak megfelelő minősítő eredmények gumiabroncs nyomása a méréskor fogyasztásmérő készülék, vagy próbapad, referencia feltételeket mérő készülékek gumiabroncsnyomás-mérő
motorteljesítmény és fogyasztásmérés teljesítmény
nyomaték
fajlagos fogyasztás
motorfékpad
vagy gépjármű
teljesítmény és fogyasztásmérő próbapad
feszültségszabályozó ellenőrzés, beállítás egyenáramú generátornál bekapcsolási feszültség
terheletlen szabályozott feszültség visszáram
váltakozó áramú generátornál terheletlen szabályozott feszültség
feszültségmérő
árammérő
feszültségmérő
generátor ellenőrzés névleges áram és feszültség vagy teljesítmény
névleges fordulatszámon
feszültségmérő, árammérő
terhelő-ellenállás
fordulatszámmérő
akkumulátor vizsgálata terhelt kapocsfeszültségek
alkalmazott terhelő-ellenállás
cellavizsgáló vagy
terhelő-ellenállás és voltmérő
akkumulátor savsűrűségmérés cellánként a savsűrűség savsűrűségmérő vagy refraktométer
szélvédő és ablakok fényszűrő fóliázása megvilágítás csökkenés százaléka környezeti megvilágításmérő
motor hűtőfolyadékának fagyáspontja fagyáspont refraktométer
csavarmeghúzás előírt nyomatékkal meghúzási nyomaték nyomatékkulcs
szelephézag ellenőrzés, beállítás szelephézagok hidegen vagy melegen, a gyári előírástól függően hézagmérő készlet célkészülék
alváz és karosszéria javítás eredeti méreteknek megfelelőség gyári mérettáblázat, rajzok, sablonok
gázüzemanyag-ellátó berendezés javítás, gázbiztonsági szemle gázüzemanyag szivárgás kézi szivárgás ellenőrző készülék

6. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez * 

A járműfenntartó tevékenységhez alkalmazható egyes gépjárművizsgáló berendezések (műszerek) méréstechnikai követelményei * 



Berendezés


Eszközzel mérendő érték, műszaki jellemző
Az alkalmazott
mérőeszköz
legnagyobb
megengedett
hibája * 
szgk tgk szgk tgk
görgős fékerőmérő fékerő 0-5 kN 0-30 kN ±2% *  ±2% * 
pedál és kézierő 0-600 N 0-800 N ±2% ±2%
fékezőnyomás 0-10 bar ±2,5%
lassulásmérő lassulás 0,5-9,81 m/s2 ±0,1 m/s2
idő 0-6 sec ±0,1 s
pedálerő 0-800 N ±20 N
fékezőnyomás 0-10 bar ±4%
futómű ellenőrző kerékösszetartás mm-ben -6 mm-0±12 mm ±0,25 mm
kerékösszetartás fokban -1°-0-+2° ±2,5’
kerékdőlés -3°-0-+6° ±5’
csapterpesztés -3°-+10° ±7,5’
utánfutás -3°-0-+10° ±7,5’
kanyarodási szögeltérés 0-+10° ±15’
hátsó futómű nyomkövetés balra 10 cm-0-jobbra 10 cm ±0,25 mm
hátsó futómű ferdesége balra 2°-0-jobbra 2° ±5’
elmozdulólapos futómű ellenőrző oldalkúszás ±10 m/km ±0,2 m/km
lengéscsillapító vizsgáló erőingadozás érzékelő berendezés: maradó talperő a statikus terhelés százalékában ±3% (100%-ra vonatkozóan)
amplitúdó érzékelő berendezés: gerjesztett lengési amplitúdó 0-100 mm ±3%
kerékkiegyensúlyo-
zatlanság-mérő leszerelt kerekekhez
kiegyensúlyozatlan-
ság tömege
0-150 gr 0-1500 gr ±3 gr ±30 gr
kerékkiegyensúlyo-
zatlanság-mérő felszerelt kerekekhez
kiegyensúlyozatlanság tömege 0-150 gr 0-1500 gr ±7 gr ±70 gr
fényszóró beállító tompított fény lefelé vetítés 10 m távolságra vonatkoztatva 0-40 cm ±30 mm
tompított fény vízszintes irányeltérés - ±1°
tompított fény vízszintes szakaszának eltérése a vízszintestől ±3°
légfék rendszereket és szerelvényeket vizsgáló berendezés nyomásmérés 0-4 bar ±0,08 bar
0-10 bar ±0,16 bar
0-16 bar ±0,25 bar
nyomáskapcsolók 0,5-10 bar ±0,2 bar
fékfolyadék forráspont ellenőrző forrási hőmérséklet 0-300 °C ±2%
szervokormány ellenőrző kézinyomaték 0-60 Nm ±2 Nm
rendszernyomás 0-160 bar ±5 bar
0-10 bar ±0,4 bar
kormányerő és holtjáték mérő erőmérés 0-800 N ±2%
szögmérés 0-50° ±1°
gumiabroncs töltő és ellenőrző nyomásmérés 0-4 bar ±0,08 bar
4-10 bar ±0,16 bar
10- bar *  ±0,25 bar
kipufogógáz elemző CO mérés
CH mérés
CO2 mérés
OIML R.99 előírásai szerint OIML R.99 előírásai szerint
dízelfüstölés-mérő abszolút fényelnyelési együttható 0-5 k ±0,05 k
reakció idő teljes áramú mérőrendszer t90<200 ms
mintavételes mérőrendszer A üzemmód t90<50 ms
B üzemmód t90=1±0,1 s
zajszintmérő hangnyomásszint 40-120 dBA ±1,5 dBA * 
fordulatszámmérő benzinmotorhoz fordulatszám 300-6000 1/min ±3%
előgyújtásszög-mérő gyújtásszög 0-60° ±2°
zárásszögmérő zárásszög 0-100%
0-45°
0-60° ±5%
0-90°
dízel előbefecsken-
dezésszög- és fordu-
latszámmérő
előbefecskendezési szög 0-40° ±2°
fordulatszám 300-6000 1/min ±3%
dízel befecskendező próbapad hengerenkénti szállítás 0-250 mm3/löket ±2,5%
fordulatszám 0-3000 1/min *  ±3%
dízel befecskendező fúvóka vizsgáló porlasztó nyitónyomás 0-600 bar ±5 bar
sűrítési csúcsnyomásmérő benzinmotor 4-16 bar ±0,8 bar
dízelmotor 10-50 bar ±2,25 bar
hengertömítettség-mérő vizsgálónyomás és vesztesége 0-4 bar ±0,16 bar
hordozható tüzelőanyagfogyasz-
tás-mérő
átfolyás cm3
átfolyási sebesség
szgk
0-40 l/h
tgk
0-80 l/h
±2%
gépjárművek tüze-
lőanyag-fogyasztását
és teljesítményét mé-
rő görgős próbapad
vonóerő szgk
tgk
0-3 kN
0-10 kN
±2%
sebesség szgk
tgk
0-180 km/ó
0-100 km/ó
±2%
átfolyás cm3 ±2%
nyomatékkulcs nyomaték 0-100 Nm
0-200 Nm
0-500 Nm

±4%
megvilágításmérő megvilágítás erőssége 0-100000 lx ±10%
kézi gázszivárgás ellenőrző készülék jelzési határ alsó éghetőségi koncentráció legfeljebb 5%-a ±20%

7. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez * 

A járműfenntartó tevékenység során a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelmények ellenőrzésére használt berendezések (műszerek) és a kalibrálás időszakossága * 

Berendezés Kalibrálás időszakossága (hó)
görgős fékerőmérő 6
lassulásmérő 12
futómű ellenőrző 6
elmozdulólapos futómű ellenőrző 6
lengéscsillapítás vizsgáló 6
kerékkiegyensúlyozatlanság-mérő leszerelt kerekekhez 6
kerékkiegyensúlyozatlanság-mérő felszerelt kerekekhez 6
légfék rendszereket és szerelvényeket vizsgáló berendezés 12
gumiabroncstöltő és ellenőrző 12
kipufogógáz elemző 6
dízel füstölésmérő 6
fordulatszámmérő benzin, illetve dízel motorokhoz 12
fényszóró beállító 6

A vonatkozó törvény által kijelölt berendezések kötelező hitelesítésénél, ha a hitelesítési és a karbantartási időpont egybeesik vagy közel esik egymáshoz, akkor a hitelesítés elvégzése mellett a kalibrálási műveletet elhagyható. * 

8. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez * 

9-10. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére