A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján – a belügyminiszterrel, az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem:
1. § (1) * A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.
(2) * A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.
(3) *
(4) *
2. § (1) * A rendelet alkalmazásában
a) * „jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a (11) bekezdésben hivatkozott jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db;
b) „egyedi vagy kis sorozatú gyártás”: a járműnek vagy a járművek kis sorozatának a 9/A. §-ban meghatározott feltételek megtartásával végzett összeépítése, amennyiben az alkalmazott technológia és a gyártó által készített összeépítési dokumentáció teljeskörűen biztosítja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) foglalt feltételeknek megfelelő, azonos minőségű járművek gyártását.
(2) * A rendelet alkalmazásában jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának (az alváz szerepét betöltő, az alvázszámot viselő szerkezeti elemének) cseréje.
(3) Nem minősül átalakításnak
a) * olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi;
b) * a motor azonos típusú motorra történő cseréje;
c) a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
d) a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
e) szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;
f) a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
g) * a külön jogszabályban * meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek;
h) * a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít;
i) * a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer („részecskeszűrő”) utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja;
j) * a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén;
k) * a kerékpárszállító eszköz felszerelése.
(3a) * A rendelet alkalmazásában fejlesztési célú jármű: a 16/B. § feltételeinek megfelelő olyan jármű, amelyen ideiglenesen, kísérleti jelleggel, a forgalomban való részvétellel járó vizsgálatot, műszaki változtatást hajtanak végre.
(3b) * A rendelet alkalmazásában:
a) fejlesztési célú nem autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amelyben járművezető tartózkodik, aki működés közben mindenkor kézi irányítást gyakorol a jármű felett;
b) fejlesztési célú autonóm jármű: olyan fejlesztési célú jármű, amely részben vagy teljesen automatizált működések fejlesztésére szolgál, és amelyben a jármű vezetőjének minősülő tesztvezető tartózkodik, aki az automatizáltság szintjétől függően vagy bármely, a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetben, a működés közben szükséges mértékben kézi irányítást gyakorol, illetve a kézi irányítást bármikor átveheti a jármű felett;
c) az a) és b) pontban ismertetett meghatározásokat az MR. a 18. melléklet szerint további részekre bontja fel;
d) * cserefelépítményt szállító jármű: a típusjóváhagyási, a sorozat átalakítási engedélyezési, és az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyezési eljárásában az olyan jármű, amelyen a felépítmény – több felépítmény esetén valamennyi felépítmény – az alvázkeretről külső emelőszerkezet igénybevétele nélkül leemelhető, cserélhető.
(4) * A rendelet alkalmazásában
a) „forgalomba helyezés”: a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg,
b) * „gyártási év”: a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,
c) „első használatba vétel”: a jármű – hazai vagy külföldi – első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja,
d) „új jármű”: az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg, *
e) * „közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű,
f) * „gyártó”: az A. Függelék 3. cikk 27. pontjában meghatározott személy vagy szerv,
g) * „jármű-honosítási eljárás”: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot,
h) * „forgalomba helyezés előtti vizsgálat”: a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik,
i) * „időszakos vizsgálat”: a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik,
j) * járműfejlesztő:
ja) olyan – jármű vagy járműegység fejlesztését végző – vállalkozás, intézmény, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerint kutatóhelynek minősül,
jb) olyan – jármű vagy járműegység fejlesztését végző – vállalkozás, intézmény, amely alkalmazott kutatást vagy ezzel összefüggésben kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítását végzi a járművön vagy egyes járműegységeken,
jc) az EK típusjóváhagyással rendelkező jármű gyártója, egyes járműegységek gyártója,
jd) a típusvizsgáló vagy
je) a ja)–jd) alpontban meghatározottak valamelyikével szerződéses kapcsolatban álló, járművek vagy járműegységek a továbbfejlesztését szerződés alapján végző vállalkozás,
k) * tesztvezető: olyan járművezető, aki úgy felügyeli valamely fejlesztési célú autonóm jármű tesztelését, hogy a tesztelt autonóm járműben tartózkodik, és képes arra, hogy bármikor haladéktalanul átvegye az irányítást a fejlesztési célú autonóm jármű felett,
l) * fejlesztési célú autonóm jármű tesztje: a fejlesztési célú autonóm jármű közforgalom elől elzárt úton, zárt tesztpályán vagy a közúti közlekedésben való részvétele, a járműfejlesztő által meghatározott vizsgálatok elvégzésére, a benne járművezetőként helyet foglaló tesztvezető irányításával és felügyeletével,
m) * e-segélyhívó rendszer: a járműbe épített érzékelők révén automatikusan vagy manuálisan bekapcsolódó vészhelyzeti rendszer, amely fedélzeti berendezésből, valamint az e-segélyhíváshoz szükséges adattovábbítás indítására, kezelésére és lebonyolítására szolgáló eszközökből áll, és amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli hírközlési hálózatok segítségével minimálisan előírt adatokat továbbít, és a 112-es segélyhívó számon alapuló hangátviteli csatornát hoz létre a jármű utasai és egy e-segélyhívási közbiztonsági válaszpont (KBVP) között,
n) * „hiányosság”: műszaki hiba és a meg nem felelés egyéb esetei, amelyet az időszakos vizsgálat vagy közúti műszaki ellenőrzés során tártak fel.
(5) * A rendelet alkalmazásában
a) pótalkatrész: az az alkatrész, amely a jármű gyártása (gyári szerelése) során beépített alkatrész pótlására szolgál,
b) tartozék: a járműre vagy járműbe felszerelhető vagy rögzíthető olyan alkatrész, amely nem a jármű gyártása (gyári szerelése) során beépített valamely alkatrész pótlására szolgál,
c) járműegység: az a részegység, amely elengedhetetlenül szükséges a jármű közúti forgalomban való biztonságos és környezetkímélő részvételéhez.
(6) * A rendelet alkalmazásában „gázüzemű jármű”: az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.
(7) * A rendelet alkalmazásában „járműtípus”: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg. Egy járműtípus különböző jármű-változatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat.
(7a) * E rendelet alkalmazásában „típuscsalád”: olyan járműtípusok összessége, amelyek gyártmánya megegyezik, és a közlekedési hatóság eljárása során vizsgálandó műszaki jellemzőik tekintetében nem térnek el egymástól.
(8) * A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra – az a)–j) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:
a) * „traktor”: a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,
b) „munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült,
ba) * „mezőgazdasági erőgép”: a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat;
bb) * „mezőgazdasági vontatmány”: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely – a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve – teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak,
c) „üres tömeg”: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, – az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az „üres tömeg”-be,
d) „saját tömeg”: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.),
e) „műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege – együttesen – nem haladhat meg,
f) „műszakilag megengedett legnagyobb terhelés”: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a – 75 kg-mal figyelembe vett – menetkész tömeg különbözete,
g) „menetkész tömeg”: a jármű saját tömege, valamint – 75 kg-mal figyelembe véve – a vezető tömege,
h) * „muzeális jellegű jármű”: a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban * meghatározott feltételeknek megfelelő jármű,
i) * „versenyjármű”: a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti versenyrendszernek megfelelően versenyzési célra használt gépkocsi,
j) * „csuklós lassújármű”: csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak műhelyben, erre használt eszközökkel lehetséges; a több merev tagból álló személyszállító lassújármű abban az esetben is csuklós járműnek tekinthető, ha az utasterek nem átjárhatók és a járműegységek pótkocsi kapcsoló berendezéssel vannak összekapcsolva.
(9) * A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:
a) „M1 járműkategória”: személygépkocsik,
b) „M2 járműkategória”: legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,
c) * „M3 járműkategória”: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok és trolibuszok,
d) „N1 járműkategória”: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,
e) „N2 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,
f) „N3 járműkategória”: több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,
g) „O1 járműkategória”: legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik,
h) „O2 járműkategória”: több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),
i) „O3 járműkategória”: több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),
j) „O4 járműkategória”: több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik.
(10) * A rendelet alkalmazásában járműsorozatnak kell tekinteni az – alvázszámaival egyedileg azonosított – azonos járműtípushoz tartozó
a) kis sorozatú gyártással létrehozott,
b) kifutó sorozatba tartozó, vagy
c) külföldről újként, meghatározott számban együttesen behozott
járműveket azzal a feltétellel, hogy összeépítésük, illetőleg forgalomba helyezésük engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.
(11) * E rendelet alkalmazásában „EK típusbizonyítvánnyal ellátott jármű”: az a jármű, amelynek típusára vonatkozóan az Európai Gazdasági Térség tagállamának jóváhagyó hatósága
a) a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv vagy a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”), illetve e rendelet A. Függeléke alapján, továbbá
b) * a B. Függelék, illetve a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, vagy
c) * a C. Függelék, illetve a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján”
„EK típusjóváhagyó okmány”-t adott ki.
(12) * A rendelet alkalmazásában „bontási információk”: azoknak az ismereteknek az összessége, amelyek biztosítják az elhasználódott jármű szakszerű, a hulladékkezelési szempontokat előnyben részesítő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szétszerelését, bontását, különös tekintettel a jármű gyártásakor felhasznált veszélyes anyagokra.
(13) * A két-, három- és négykerekű segédmotoros kerékpár (L1e, L2e és L6e járműkategória), a kétkerekű motorkerékpár (L3e járműkategória), az oldalkocsis motorkerékpár (L4e járműkategória), valamint a három- és négykerekű motoros tricikli (L5e és L7e járműkategória) járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a B. függelék 1. cikk (2) és (3) bekezdése határozza meg.
(14) * A mezőgazdasági vontatók, valamint egyes mezőgazdasági célú lassú járművek T1.–T5. járműkategóriába sorolásának műszaki feltételeit a C. Függelék C/2. számú melléklet A. Fejezete határozza meg.
(15) * A közúti ellenőrzéshez kapcsolódó egyes fogalmak:
a) „ellenőr”: az elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére az illetékes hatóság által feljogosított személy,
b) „haszonjármű”: elsődlegesen árufuvarozásra vagy személyszállításra kereskedelmi célokból – például ellenszolgáltatás fejében vagy saját számlára végzett szállításra – vagy üzletszerűen használt gépjármű és pótkocsija vagy félpótkocsija,
c) „illetékes hatóság”: a gépjárműfenntartó szervezetek, a műszaki vizsgáló állomások és műszaki vizsgabiztosok tevékenységének, a közúti közlekedésben részt vevők, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzők ellenőrzéséért felelős hatóság,
d) „kijelölt közúti ellenőrzési létesítmény”: esetlegesen állandó vizsgálati berendezésekkel felszerelt, rögzített helyszín elsődleges vagy részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére,
e) „közút”: általános közforgalmú út, például helyi, regionális vagy országos közút, főút, gyorsforgalmi út vagy autópálya,
f) „közúti műszaki ellenőrzés”: a jármű közlekedésre való alkalmasságának váratlan, az illetékes hatóságok vagy közvetlenül e hatóságok felügyelete alatt álló szervek általi műszaki ellenőrzése,
g) „mobil ellenőrzési egység”: a részletes közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséhez szükséges vizsgálati berendezések szállítható rendszere, a részletes közúti műszaki ellenőrzések elvégzésére jogosult ellenőrökkel,
h) „műszaki vizsgálat”: a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 9. pontja szerinti vizsgálat,
i) *
j) „tagállami nyilvántartásba vett gépjármű”: egy tagállamban nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett gépjármű,
k) „üzembentartó”: az a személy, aki vagy amely a járművet tulajdonosként üzemelteti, vagy aki számára a tulajdonos engedélyezte a jármű üzemeltetését,
l) „vállalkozás”: az 1071/2009/EK rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott vállalkozás,
m) „rakomány”: teherszállításra tervezett járműben vagy annak részén szokásosan elhelyezett, a járműhöz állandó jelleggel nem rögzített valamennyi áru, beleértve a teherszállító egységekben, például a járművön található rekeszekben, csereszekrényekben vagy konténerekben elhelyezett tárgyakat is,
n) „összehangolt közúti műszaki ellenőrzés”: két vagy több tagállam illetékes hatósága által együttesen végzett közúti műszaki ellenőrzés.
(16) * E rendelet alkalmazásában országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomás a vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomás.
3. § * (1) Nem szabad belföldi üzemben tartás céljából olyan járműtípust gyártani vagy külföldről behozni (a belföldi forgalom számára vámkezelni), illetőleg forgalomba helyezni, amely az MR-ben foglaltaknak nem felel meg.
(2) * A járműtípushoz a típusbizonyítvány, a járműsorozathoz a sorozat forgalomba helyezési engedély, illetőleg a járműhöz az egyedi forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható meg, amennyiben a járműtípus megfelel az MR-ben meghatározott követelményeknek. * A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.
(3) A jármű belföldi üzemben tartás céljára csak a (2) bekezdésben meghatározott típusbizonyítvány vagy forgalomba helyezési engedély alapján értékesíthető.
(4) * A (2) és (3) bekezdésnek, valamint a 4–6. §-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell a munkagépekre is, ha azok tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja.
(5) * A jármű-honosítási eljárásban a járműtípus MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét – külön vizsgálat nélkül – teljesítettnek kell tekinteni.
4. § (1)–(2) *
(3)–(4) *
(5) *
(6) * Az e rendelet Függelékeinek hatálya alá nem tartozó járműtípusra kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a típusbizonyítvány jogosítottja részére három év, a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a kérelmező részére egy év.
(7) *
(8) * A jármű egyedi behozatala esetén – igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre – a közlekedési hatóság hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásakor ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e az MR. 5–8. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 16. § (1)–(2) bekezdésében, 17., 21. §-ában, 30. § (1), (3)–(12) és (16)–(20) bekezdésében, 32. § (2)–(6) és (8) bekezdésében, 34., 36/A., 38., 40., 42., 44., 46., 48., 50., 52., 55., 57., 59., 61., 63., 65., 69., 71., 75. §-ában, 81. § (1) és (4)–(12) bekezdésében, 93/A. és 93/B. §-ában foglaltaknak, továbbá az MR. 1. számú mellékletében meghatározott jóváhagyási kötelezettségeknek. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése során ellenőrzendő környezetvédelmi rendelkezések köréről a közlekedésért felelős miniszter – a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – külön jogszabályban eltérően rendelkezhet.
(9) *
(10) * A közlekedési hatóság az (1)–(9) bekezdésben foglaltak alapján kiadott típusbizonyítványban, továbbá az egyedi- és sorozat forgalomba helyezési engedélyben meghatározott műszaki adatok alapján megállapítja a járműtípusok műszaki adatait (a továbbiakban: típus-adatbázis).
(10a) * A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: KR.) szerint a jármű forgalomba helyezésekor a típus-adatbázisban meghatározott adatokkal vehető nyilvántartásba a jármű. A típus-adatbázis naprakész állapotáról és a közlekedési igazgatási hatóság számára elektronikus úton biztosított közvetlen hozzáférésről a közlekedési hatóság gondoskodik.
(11) * Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére–típusvizsgálat nélkül – általános forgalomba helyezési engedélyt ad ki. Azon járműtípus esetében, amelyre a vonatkozó „EK típusjóváhagyó okmány” közlekedéshatósági informatikai rendszerben történő regisztrációja megtörtént, az általános forgalomba helyezési engedély kiadása a regisztrációnak a közlekedési hatóság informatikai rendszerében történő elfogadásával valósul meg.
(11a) * Az M1 és N1 járműkategóriába tartozó típus esetében a gyártó és a forgalmazó elektronikus úton, a közlekedési hatóság informatikai rendszerében kérelmezheti a (11) bekezdés szerinti általános forgalomba helyezési engedély kiadását.
(12) * Az általános, valamint a sorozat forgalomba helyezési engedéllyel rendelkező M1 és N1 kategóriájú jármű gyártója, valamint forgalmazója a bontási információt – kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások) a forgalmazás megkezdését követő hat hónapon belül – köteles biztosítani a külön jogszabályban * meghatározott regisztrált bontó-hulladékkezelők részére. E kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság a jármű típusára kiadott típusbizonyítvány, illetőleg sorozat forgalomba helyezési engedély érvényességét megszünteti.
(13) * Közösségi járműre – ha az megfelel az e rendeletben és a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben a jármű-honosítási eljárásra előírt feltételeknek – egyedi forgalomba helyezési engedélyt nem kell kiadni. A járműre a műszaki adatlapot és a műszaki vizsgálati bizonyítványt a (8) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése nélkül, a jármű forgalomban tartására vonatkozóan a származási országban megszerzett jogosultság igazolása mellett, a 4/C. §-ban meghatározott jármű-honosítási eljárásban kell kiadni.
(14) * A (13) bekezdés és a 4/C. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Európai Gazdasági Térségben nem részes államban nyilvántartásba vett azon gépjárműre, amely a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 3–11. cikke szerint természetes személyhez tartozó személyes vagyontárgynak minősül.
(15) * Az egyedileg gyártott, a 2. § (10) bekezdésében meghatározott járműsorozatba nem tartozó, új, különleges ipari vagy szolgáltatási tevékenység gyakorlására szolgáló, áruszállításra nem alkalmas, N2, N3, O3, O4 járműkategóriába tartozó jármű, továbbá az M1 járműkategóriába tartozó járművek közül a lakóautó egyedi behozatala esetében a (8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (8) bekezdésben meghatározott műszaki feltételek tekintetében az EK jóváhagyási kötelezettségek helyett elfogadható az MR. 1. melléklet 5. pontja szerinti nemzetközileg elfogadott minősítési rendszer előírásainak megfelelő, közúti közlekedésre való alkalmasságot igazoló minősítés is.
4/A. § * (1) A közlekedési hatóság minden naptári évre vonatkozóan – a járműgyártóktól vagy az általuk kijelölt importőröktől kapott adatszolgáltatás alapján – nyilvántartást vezet az illetékességi területén nyilvántartásba vett új személygépkocsi és új könnyű haszongépjármű adatairól az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében foglaltak szerint. A járműgyártó vagy az általuk kijelölt importőr minden naptári hónapot követő 15. napig megküldi a közlekedési hatóság részére a naptári hónapban nyilvántartásba vett új személygépkocsi és új könnyű haszongépjármű adatait.
(1a) * A közlekedési hatóság minden naptári évre vonatkozóan – a járműgyártóktól vagy az általuk kijelölt importőröktől kapott adatszolgáltatás alapján – nyilvántartást vezet az illetékességi területén nyilvántartásba vett új nehézgépjárművek adatairól az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt adattartalommal. A járműgyártó vagy az általuk kijelölt importőr minden naptári hónapot követő 15. napig megküldi a közlekedési hatóság részére a naptári hónapban nyilvántartásba vett új nehézgépjármű adatait.
(2) Az (1) bekezdéshez kapcsolódóan a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 715/2007/EK rendelet) szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsiknak a fajlagos szén-dioxid-kibocsátását a megfelelőségi nyilatkozatban rögzíteni kell.
(3) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerint összegyűjtött adatokat – a megelőző évre vonatkozóan – minden év február 28-ig megküldi az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére.
(4) A közlekedési hatóságnak a Bizottság erre vonatkozó külön kérésére is át kell adnia az (1) bekezdés szerint összegyűjtött adatokat.
(5) A közlekedési hatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha az üzemelő járművek szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értéket.
(6) A közlekedési hatóság adatokat gyűjt és jelentést készít a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2007/46/EK irányelv) II. mellékletében meghatározott, 2610 kg referenciatömeget meg nem haladó, M2 és N2 kategóriájú járművek nyilvántartásba vételére, továbbá azon járművekre vonatkozóan, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerint kiterjesztették.
(7) * A közlekedési hatóság minden a negyedév végét követő második hónap 15-éig egyezteti a járműgyártóval vagy az általa kijelölt importőrrel a tárgyi negyedévben az (1) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokat.
4/B. § * (1) A járművek típusvizsgálatára – az Európai Közösség jogszabályaival összhangban – a Függelékekben meghatározottak alkalmazandóak. A Függelékek hatálya alá nem tartozó járműtípus esetében a típusvizsgálat az MR.-ben a járműkategóriához meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki.
(2)–(4) *
4/C. § * (1) A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését a közlekedési hatóság kérelemre, a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján, a származási országban kiadott okmányok bemutatása és a jármű szemléje alapján, jármű-honosítási eljárás során végzi. A jármű-honosítási eljárásra az egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárás e rendeletben meghatározott szabályait kell alkalmazni.
(2) Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, azok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományának tagjai, valamint e személyek – a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényben meghatározott – hozzátartozóinak használatában lévő járművek forgalomba helyezésének engedélyezési, valamint az azt követő időszakos műszaki felülvizsgálati eljárása során mindaddig, amíg a tulajdonos vagy üzembentartó erre való jogosultságát a külföldi fegyveres erő, a Magyarország területére települt katonai szervezet vagy nemzetközi katonai parancsnokság igazolja.
(3) * Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó, a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek és hozzátartozóik használatában lévő járművek forgalomba helyezésének engedélyezési, valamint az azt követő időszakos műszaki felülvizsgálati eljárása során mindaddig, amíg a tulajdonos vagy üzembentartó erre való jogosultsága igazoltan fennáll.
(4) A jármű-honosítási eljárásban a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges, valamint a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (4) bekezdésében meghatározott további adatait a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján, a származási országban kiadott okmányok figyelembevételével kell megállapítani.
(5) A jármű-honosítási eljárás a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgálóállomáson, valamint az M1 és N1 járműkategóriába tartozó járművek esetében az országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomáson is elvégezhető.
(6) A jármű-honosítási eljárás során a jármű származási országának illetékes hatósága által meghatározott – a jármű forgalmi engedélyében vagy egyéb hatósági bizonyítványában feltüntetett – jogosultságokat és korlátozásokat is figyelembe kell venni. A közlekedési hatóság dönt arról, hogy azokat további vizsgálat mellőzésével megadottnak vagy megállapítottnak tekinti, vagy az engedély megadását további vizsgálathoz köti. A közlekedési hatóság által megállapított jogosultságokat, korlátozásokat a „Műszaki adatlapon” fel kell tüntetni.
(7) A nyilvántartásba vételhez szükséges típusjellemző adatokat az EK típusjóváhagyással rendelkező járműtípus esetén a járműhöz a gyártó által kiadott „Megfelelőségi nyilatkozat” alapján, az EK típusjóváhagyással nem rendelkező közösségi jármű esetén a származási ország illetékes hatósága által kiadott forgalmi engedély alapján kell megállapítani.
(8) A jármű-honosítási eljárás során végzett szemlén kívül a 12. §-ban meghatározott időszakos vizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályát meghaladó idő megállapítása érdekében a tulajdonos ezt kéri.
(9) A jármű-honosítási eljárásban kiadott „Műszaki adatlapon” a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban kiadott forgalmi engedély időbeli hatályával megegyezően, de legfeljebb a 11. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamban kell megjelölni.
5. § (1) A gépjármű, a mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija típusvizsgálatának ki kell terjednie
a) a járműtípus azonosításához szükséges adatok megállapítására;
b) annak ellenőrzésére, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, továbbá
c) *
(2) *
6. § (1) Típusvizsgálat és típusbizonyítvány szükséges
a) a közúti személy- vagy teherszállításra, valamint a közúton pótkocsi vontatására készült lassú jármű, továbbá
b) a lassú jármű közúti teherszállításra készült pótkocsija
tekintetében.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem minősül
a) személyszállításra készült lassú járműnek az a jármű, amelyen a vezető ülésén kívül csak egy ülőhely van,
b) teherszállításra vagy pótkocsi vontatására készült lassú járműnek az a jármű, amely csak a rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök, illetőleg berendezések szállítására, vontatására készült.
(3) Nem szükséges típusbizonyítvány az MR. 118. §-ában meghatározott lassú jármű (kerti traktor) forgalomba helyezéséhez.
(4) A lassú jármű típusvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
7. § A segédmotoros kerékpár típusvizsgálatára az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. Az újabb típusbizonyítvány kiadása során a típusvizsgálatot csak a változtatás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.
9. § (1) * A jármű összeépítése esetén – a 9/A. §-ban meghatározott egyedi és kis sorozatú gyártás esetét kivéve – a közlekedési hatóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre összeépítési engedélyt ad ki. Az összeépítési engedély időbeli hatálya egy év. Az összeépítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az 1. számú melléklet I. Jármű összeépítéséhez szükséges műszaki dokumentációk részében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerint szakértői tevékenység folytatására járműtervezés műszaki szakterületen jogosult szakértő által ellenjegyzett műszaki dokumentációt.
(2) * Az összeépítési engedély – a (3)–(6) bekezdésekben meghatározott követelmények betartásával – abban az esetben adható ki, ha a létrehozni kívánt jármű megfelel az egyedi forgalomba helyezés engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban meghatározott feltételeknek. Az összeépítési engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését – az engedélyben meghatározott esetekben – a közlekedési hatóság az engedély záradékolásával igazolja.
(3) * Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)–f) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető: *
a) az egyedi vagy kis sorozatú gyártásra a 9/A. §-ban meghatározott feltételek szerint,
b) különleges – a közúti áruszállításra nem alkalmas – egyedi rendeltetésű, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó lassú jármű (munkagép),
c) * legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű fék nélküli vagy ráfutófékes pótkocsi,
d) * a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő muzeális jellegű jármű, továbbá
e) * az MR. 112/B. és 112/C. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű,
f) * trolibusz.
(4) * Nem kell előzetes hatósági (összeépítési) engedély a közúton személy- vagy teherszállítást nem végző, pótkocsit nem vontató lassú járműnek és az MR. 118. §-ában említett lassú járműnek, valamint a lassú jármű teherszállítást nem végző pótkocsijának az összeépítéséhez.
(5) Jármű összeépítéséhez, új, felújított, javított, illetőleg bontás során kinyert és javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezekre az alkatrészekre – a gyári új alkatrészek kivételével – a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) Lassú jármű összeépítés útján nem készülhet gépkocsialváz vagy karosszéria felhasználásával.
(7) * Az összeépített járművet forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni a közlekedési hatóságnak. Az összeépített jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az érvényes összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek minősül. Ha a közlekedési hatóság az összeépítésre feltételt állapított meg, a feltétel teljesítését is igazolni kell.
9/A. § * (1) * Az egyedi és kis sorozatú gyártás (a továbbiakban együtt: kis sorozatú gyártás) útján létrehozott járművekre az előzetes összeépítési engedélyt – igazgatási szolgáltatási díj ellenében, kérelemre – a közlekedési hatóság adja ki.
(2) Kis sorozatú gyártással
a) a járműtípus sorozatgyártásának előkészítéseként (prototípus, „null-széria”),
b) a többlépcsős gyártás befejezéseként teljes jármű, illetőleg
c) a gyártó által előkészített és az összeépítő részére átadott dokumentáció és technológia alkalmazásával – e célra készült egyedi karosszéria (alváz) felhasználásával – kialakított egyedi jármű (ún. „kit-car”)
hozható létre.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott járművet kis sorozatú gyártással közúti járműgyártó tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet hozhat létre.
(4) Kis sorozatú gyártás esetén az előzetes összeépítési engedélyt – a 9. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazásával és feltételek esetén, a létrehozott járművek számának megfelelően az összeépítés engedélyezésére külön jogszabályban járművenként meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében – a közlekedési hatóság abban az esetben adja ki, ha *
a) a gyártási dokumentáció alapján valószínűsíthetően a jármű kielégíti az MR.-ben meghatározott követelményeket, valamint
b) a gyártó biztosítja a prototípus elkészült mintadarabja esetében, valamint a gyártás meghatározott szakaszaiban a hatósági ellenőrzés feltételeit.
(5) *
(6) A kis sorozatú gyártás engedélyezésekor a rendelet Függelékeinek a kis sorozatú gyártásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(7) * Az egyedi összeépítési engedély egyedi forgalomba helyezési engedélynek, a sorozat összeépítési engedély sorozat forgalomba helyezési engedélynek minősül, amelyek időbeli hatálya a kiadásuktól számított egy év.
10. § (1) * A gépjármű, a mezőgazdasági vontató, és ezek pótkocsija – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a közlekedési hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján helyezhető forgalomba.
(2) * A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését általános, sorozat, illetőleg egyedi forgalomba helyezési engedély alapján kell kérni a közlekedési hatóságtól. Az egyedi forgalomba helyezés engedélyezése és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése összevontan, egy eljárásban is lefolytatható.
(3) * Muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatát – egyedi forgalomba helyezési engedély nélkül – a muzeális minősítését tanúsító muzeális jármű-igazolás alapján kell elvégezni.
(4) * A közlekedési hatóság engedélye alapján nem kell forgalomba helyezés előtti vizsgálatra bemutatni azt az új járművet, amelyet a teljes járműre kiadott EK típusjóváhagyás alapján a gyártója, vagy a gyártót képviselő hazai forgalmazó értékesít, ha
a) * a típusára vonatkozóan a közlekedési hatóság a 4. § (11) bekezdése szerint a közlekedéshatósági informatikai rendszerben adta ki az általános forgalomba helyezési engedélyt, vagy,
b) az M2, M3, N2, N3 és O járműkategóriába tartozó jármű esetében a gyártó
Megfelelőségi nyilatkozatot (a továbbiakban: COC okmányt) adott ki.
(4a) * A forgalomba helyezés előtti megvizsgálás alól történő mentesítés feltételeként meghatározott követelmények teljesítését a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(4b) * A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a közlekedési hatóság a tulajdonos kérelmére, az eredeti COC okmány benyújtása esetén adja ki a Műszaki adatlapot.
(4c) * A közlekedési hatóság a COC okmány alkalmazásával történő forgalomba helyezési eljárás keretében a jármű műszaki adatainak a típus-adatbázissal való összevetését haladéktalanul, de legfeljebb öt napon belül elvégzi. Ezen eljárás során a „Műszaki adatlap” kiadása mellett a jármű ellenőrzött műszaki adatait a közlekedési hatóság elektronikus úton adja át a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) részére.
(4d) * Ha az új jármű kereskedelmi forgalomba hozatala a közlekedési hatóság vagy a közlekedési hatóság által engedélyezett gépjárműfenntartó szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson (a továbbiakban együtt: vizsgáló állomás) történik, a (4) bekezdésben meghatározott eljárás során kiadott vagy elektronikusan átadott Műszaki adatlap adatainak kiegészítésével kiadott új Műszaki adatlapon – a változtatással érintett jellemzők MR.-ben foglaltaknak való megfelelősége ellenőrzésére korlátozott időszakos vizsgálat alkalmazásával – a vizsgabiztos megállapíthatja *
a) a vonószerkezettel felszerelt jármű vontatásra való alkalmasságát, amennyiben a járműtípus a típusbizonyítvány alapján vontatásra alkalmas, valamint
b) a megkülönböztető- és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján jogosult üzemben tartó járműve esetében a jármű figyelmeztető- vagy megkülönböztető jelzésekkel való felszereltségét.
(5) * Az általános forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a típusbizonyítvány adataival való egyezést, továbbá – az MR 5–8., 17., 19., 21. §-okban foglaltak kivételével – az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(6) * A sorozat és az egyedi forgalomba helyezési engedély alapján végzett forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a forgalomba helyezési engedélyben, illetőleg az összeépítési engedélyben foglalt adatokkal való egyezést, az azokban foglalt feltételek teljesítését, továbbá – az MR 5–8., 17., 19., 21. §-aiban foglaltak kivételével – az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni.
(7) * A használt gépjármű és a gépjármű pótkocsija forgalomba helyezés előtti vizsgálata során – a muzeális jellegű jármű kivételével – külön jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén előzetes eredetiségvizsgálatot is kell végezni.
(8) *
(9) * A hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomáson (a továbbiakban: vizsgáló állomás) a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) végzi.
(10) * A forgalomba helyezés előtti vizsgálathoz biztosítandó tárgyi feltételeket, a technológiát, és az ügyrendet az 5. számú melléklet tartalmazza.
(11)–(12) *
(13) *
11. § (1) * Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve a 10. § (4) bekezdésében meghatározott esetben ki kell adni a vizsgálatot kezdeményező részére a megfelelt minősítésű „Műszaki vizsgálati bizonyítványt” és „Műszaki adatlapot”, amely tartalmazza:
a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,
b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint
c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét, valamint – gépjárművek esetén – a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.
(2) * A „Műszaki adatlap” a jármű forgalomba helyezéséhez a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot követő hat hónapig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig használható fel.
(3) * Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított
a) * az autóbusznál, a trolibusznál a b) pont alá be nem sorolt 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsinál és pótkocsinál, valamint a személytaxinál és a személymentő gépkocsinál egy évben,
b) * a motorkerékpárnál, a T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b és T5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a „méhesházas” különleges felépítményű gépkocsinál és ilyen felépítményű pótkocsinál, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi, a T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b és T5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató pótkocsijánál
ba) új jármű esetében négy évben,
bb) használt jármű esetében az első használatba vétel évét követő három naptári éven belül három évben, három naptári éven túl két évben,
c) a közforgalmú személyszállításra használt vagy megkülönböztető jelzések használatára jogosult járműnél egy évben,
d) minden egyéb járműnél a jármű első használatba vételének évét követő
da) 4 naptári éven belül két évben,
db) 4 naptári éven túl egy évben,
e) * OT betűjelű különleges rendszámmal üzemeltetett muzeális jellegű jármű, valamint a T1, T1a, T2, T2a, T3, T3a, T4, T4.1a, T4.2a, T4.3a járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató és a kizárólag e járműkategóriákba tartozó mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében öt évben,
f) * versenyjármű esetében 1 évben
kell meghatározni.
(3a) * Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély időbeli hatályának (műszaki érvényességi idejének) lejárta előtt legfeljebb 30 napon belül végzik, a forgalmi engedély hatályának megállapításánál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot nem az időszakos vizsgálat napjától, hanem a forgalmi engedély időbeli hatályának lejárta napjától kell számítani.
(4) * Ha az (1) bekezdésben említett jármű a forgalomba helyezés előtti, vagy az időszakos vizsgálat időpontját követően hatályba lépő – az MR.-ben meghatározott – üzemeltetési műszaki feltételnek nem felel meg, akkor a következő időszakos vizsgálat határidejeként az MR.-ben meghatározott új követelmény hatálybalépési időpontját kell megállapítani.
(5) * Ha a járműnek a típusbizonyítványban rögzített vagy a forgalomba helyezés előtti vizsgálata során megállapított tulajdonságai indokolják, a forgalomban való részvételt korlátozni kell, illetőleg külön feltételekhez kell kötni. A korlátozást, illetőleg a feltételeket a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni.
(6) * A forgalomban való részvétel korlátozása és az (5) bekezdés alapján megállapított feltételek kiterjedhetnek a jármű:
a) megengedett sebességére,
b) *
c) konstrukciós jellemzői által meghatározott használati korlátozásra, így különösen:
ca) a kiegyenlítőmű nélküli hajtott tengellyel rendelkező L7e kategóriájú jármű esetében 40 km/óra sebességkorlátozásra, továbbá
cb) a járműgyártó által előírt üzemeltetési korlátozásra,
cc) * a versenyjárművek használatára.
(7) * Ha a jármű a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a műszaki, közlekedésbiztonsági, vagy környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg, a forgalomban való részvételt a közlekedési hatóság nem engedélyezi.
(8) *
(9) *
11/A. § * (1) * A versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott fővárosi és vármegyei kormányhivatal által végzett versenyjármű szemlén, az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség által a járműre kiállított gépkönyv és szakvélemény alapján történik.
(2) A versenyjármű szemle során ellenőrizni kell, hogy a versenyjármű megfelel-e az MR.-ben foglalt feltételeknek.
(3) * Ha a versenyjármű megfelel az MR.-ben foglalt feltételeknek, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott fővárosi és vármegyei kormányhivatal kiállítja az ideiglenes forgalmi engedély kiadásához szükséges „Műszaki Adatlap”-ot, amelynek időbeli hatályát egy évben határozza meg.
11/B. § * (1) Az MR. 2. §-ában meghatározott környezetkímélő gépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása és a környezetkímélő jelleg megállapítása csak gyári kivitelű gépkocsi esetében végezhető el
a) a típusbizonyítványban meghatározott adatok,
b) a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett adatok, amennyiben ez a gépkocsihoz rendelkezésre áll,
c) a járműimportőr vagy az adott járműtípus hazai kereskedelmi képviselete által rendelkezésre bocsátott adatok vagy
d) az a)–c) pontban meghatározott adatok hiányában típusvizsgáló szakértői intézmény szakvéleménye
alapján.
(2) Az időszakos vizsgálat vagy a közlekedési hatóság által végzett szemle során az üzembentartó kérheti a gépkocsi korábban megállapított 5. környezetvédelmi osztályba sorolás módosítását, amennyiben a gépkocsi az MR. 2. § (6) bekezdésében meghatározott környezetkímélő gépkocsi körébe tartozik.
(3) Ha az MR. 5. számú melléklet „II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása” pontjában foglalt táblázat 5. számú kódjával megjelölt járműkörbe tartozó hibrid hajtású gépkocsit az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb osztályba sorolták, akkor az üzembentartó kérheti a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását.
(4) Az időszakos vizsgálat vagy a közlekedési hatóság által végzett szemle során az üzembentartó kérheti a motorkerékpár környezetkímélő motorkerékpárnak történő besorolását, amennyiben a gyári kivitelű motorkerékpár az MR. 2. § (6a) bekezdésében meghatározott környezetkímélő motorkerékpár körbe tartozik.
(5) Amennyiben a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a (4) bekezdésben foglalt kérelem teljesítésének feltételei fennállnak, a környezetkímélő motorkerékpár besorolására utaló záradékot a Műszaki Adatlapon feltünteti, és erről a Nyilvántartót elektronikus úton is értesíti.
12. § (1) * A közlekedési hatóság a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, valamint ezek pótkocsija forgalmi engedélyének időbeli hatályát az időszakos vizsgálatot követően a KR. alapján hosszabbítja meg. Az időszakos vizsgálat nem érinti a jármű üzemben tartójának jogszabályban meghatározott – a forgalomban tartott járműve műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi és az MR. 111. és 112. §-ában előírt követelményeknek megfelelőségéért fennálló – felelősségét.
(2) * Az időszakos vizsgálat keretében a környezetvédelmi felülvizsgálatot a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott módon kell elvégezni.
(3)–(4) *
(5) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt vizsgaidőpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsgahelyre történő közlekedéshez egy alkalomra szóló forgalmi engedélyt helyettesít.
(6) * Az időszakos vizsgálaton az MR. 5–8., 17., 19. és 21. §-a kivételével az időszakos vizsgálatot végző vizsgáló állomás a) ellenőrzi
aa) az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását,
ab) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete fennállását,
ac) a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint
ad) a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó – az Európai Unió közvetlenül hatályosuló jogi aktusaiban vagy a jogszabályokban meghatározott – külön feltételek teljesítését;
b) rögzíti
ba) a gépjárművek esetében – a versenyjárművek kivételével – a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket,
bb) az 5. számú melléklet 2. pont 2.5. alpontjában meghatározott adatokat; és
c) a b) pont bb) alpontja alapján összegyűjtött adatokat elektronikusan megküldi a közlekedési hatóság részére.
(7) * Időszakos vizsgálaton kell bemutatni a vizsgáló állomáson a 2. § (3) bekezdés e), f), g), h) és i) pontjában említett járműveket. Az időszakos vizsgálaton az MR. üzemeltetési műszaki feltételeit – kivéve az MR. 5–8. §-ait és 19. §-át – és az MR. megfelelő további műszaki feltételeit is ellenőrizni kell.
(7a) * Az MR. 9. § (3) bekezdésében meghatározott követelmény teljesítésének ellenőrzése – a trolibuszok kivételével –, ha a hibrid és tisztán elektromos hajtáslánc elemei a vizsgálat során sértetlenek és gyári kivitelűek, nem része az időszakos vizsgálatnak.
(8) * Időszakos vizsgálat céljából be kell mutatni a vizsgáló állomáson azt a járművet is, amelynek forgalmi engedélyét és jelzését visszavonták,
a) az új engedély és jelzés kiadása előtt,
b) a korábbi engedély és jelzés visszaadása előtt, ha azokat
ba) a jármű nem megfelelő műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapota miatt vonták vissza, vagy
bb) egyéb okból vonták vissza, és az engedély időbeli hatálya lejárt.
(9) * Az időszakos vizsgálat kizárólag a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott közúti gépjármű-közlekedési hatóságként kijelölt szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson végezhető el, ha a járművet
a) a személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatást végző jármű alkalmassági vizsgálatával és oktató jármű minősítéssel egy eljárásban végzett időszakos műszaki vizsgálat kivételével, az időszakos vizsgálathoz kapcsolódó más hatósági eljárás szerint is ellenőrizni kell,
b) a közlekedési hatóság a 14. § (7) bekezdése alapján vizsgálatra rendelte,
c) átalakították,
d) a 2. § (3) bekezdés f), h), i) vagy j) pontja szerint – átalakításnak nem minősülő módon – megváltoztatták,
e) a 11/A. § alapján versenyjárműnek minősítették, vagy
f) mozgáskorlátozottak közlekedésére alakították ki, a kialakítás utáni első vizsgálat esetében.
(9a) * A (9) bekezdés d) pontja alól kivételt képez az a járműre felhelyezett autóüveg fólia, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt adott.
(9b) * A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a honvédelmi és rendvédelmi szervek, valamint az egyéb állami feladatot ellátó szervek által üzemeltetett, valamint a CD betűjelű rendszámtáblával ellátott járművek időszakos műszaki vizsgálata a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson is elvégezhető.
(9c) * A személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatást végző jármű alkalmassági vizsgálatával és oktató jármű minősítéssel egy eljárásban végzett időszakos műszaki vizsgálatok az országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomásokon is elvégezhetőek.
(10) *
(11) * Az időszakos vizsgálat során a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel vagy hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás járhat el.
(12) * A vizsgáló állomáson a jármű műszeres és vizuális vizsgálatát, a mérési adatok rögzítését a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező vizsgabiztos végzi.
(13) * A vizsgáló állomáson az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit, technológiáját és az ügyrendet az 5. számú melléklet határozza meg. A kizárólag környezetvédelmi tanúsítást végző vizsgáló állomáson (a továbbiakban: környezetvédelmi vizsgáló állomás) biztosítandó tárgyi feltételekre, technológiára és ügyrendre a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes rendeletben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.
(14) * Az időszakos vizsgálat során a járműazonosítók ellenőrzése, valamint a kilométer-számláló műszer által jelzett érték megállapítása szemrevételezéssel történik.
(15) *
(16) *
(17) *
(18) * Az időszakos vizsgálatot megelőzően elvégeztethető a jármű környezetvédelmi felülvizsgálata környezetvédelmi vizsgálóállomáson is.
(19) * A környezetvédelmi vizsgálóállomás a felülvizsgált jármű környezetvédelmi jellemzőit a közlekedési hatóság elektronikus rendszerében rögzíti és – a „Műszaki adatlap” részét képező „Környezetvédelmi adatlap”-ot kiállításával – tanúsítja a jármű környezetvédelmi felülvizsgálaton való megfelelőségét.
(20) * A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálat során a környezetvédelmi követelmények megtartása tekintetében elfogadja a környezetvédelmi vizsgálóállomáson 30 naptári napnál nem régebben kiállított, megfelelt minősítést tartalmazó „Környezetvédelmi adatlap”-ot.
(21) * A 4/C. § (2) és (3) bekezdése szerint jogosultság tulajdonos, üzembentartó általi igazolása esetén a jármű időszakos vizsgálata során a közlekedési hatóság nem ellenőrzi a járműre
a) az MR.-ben a fényjelző berendezések színeire vonatkozó,
b) az MR. 43. § (2) bekezdésében meghatározott, valamint
c) az MR. 93. § (1) bekezdésében meghatározott
követelményeket.
(22) * Ha a 4/C. § (2) és (3) bekezdése szerint jogosultságát a jármű tulajdonosa, üzembentartója nem tudja igazolni, a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálatot e fejezet szabályai szerint folytatja le.
(23) * A (21) bekezdésben foglaltak nem érintik a jármű üzembentartójának a jogszabályban meghatározott azon kötelezettségét, hogy a járműre vonatkozó közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek meg kell felelni a közúti közlekedésben történő részvétel esetén.
(1a) * A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztosnak minden esetben vizsgálnia és biztosítania kell összeférhetetlenség-mentességét:
a) nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött,
b) díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához,
(1b) * A vizsgabiztos részére biztosítani kell a tevékenységéhez kapcsolódó valamennyi adathoz történő folyamatos elektronikus hozzáférést.
(2)–(9) *
(9a)–(9d) *
(10) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait a 12. számú melléklet tartalmazza.
12/B. § * Vizsgáló állomási tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely a következő feltételeknek megfelel:
a) a kérelmében meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi diagnosztikai átvizsgálást,
b) az időszakos vizsgálatok elvégzéséhez az e rendelet alapján előírt feltételeket biztosítja,
c) a közlekedési hatóság Nyilvántartásában szereplő vizsgabiztost alkalmaz a teljes vizsgáztatási időszakban,
d) *
13. § (1) * Az időszakos vizsgálat eredményéről a közlekedési hatóság elektronikus úton a Nyilvántartót értesíti, továbbá a következő időszakos vizsgálat határidejét (műszaki érvényességi idejét) is tartalmazó – az 5/A. mellékletben meghatározott tartalmú – Műszaki vizsgálati bizonyítványt ad ki. Ha a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel:
a) a 11. §-ban meghatározottak szerint megállapítja a következő időszakos vizsgálat időpontját,
b) a KR.-ben meghatározottak szerint a következő időszakos vizsgálat időpontját műszaki érvényességi időként a forgalmi engedélybe bejegyzi,
c) a rendszámtáblán korábban rögzített rendszám érvényesítő körcímkét és a környezetvédelmi plakettet eltávolítja,
d) az időszakos vizsgálat elvégzését, a kiadott Műszaki vizsgálati bizonyítványt azonosító adatokat, az időszakos vizsgálatkor rögzített kilométer-számláló állást, továbbá a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.
(1a) * A jármű átalakítását, alkalmazási engedély alapján történő megváltoztatását, vagy egyéb okból bekövetkezett műszaki adatváltozását követő időszakos vizsgálata esetén Műszaki adatlapot is ki kell adni. A Műszaki adatlapon – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – fel kell tüntetni az átalakításra, utaló záradékot és a megváltozott műszaki adatokat. A Műszaki adatlap adattartalmáról a Nyilvántartót elektronikus úton is értesíteni kell.
(1b) * Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek komoly hiba miatt az 5. számú melléklet 5.2. pontja szerint nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedély érvényességét legfeljebb két hónappal hosszabbítja meg, és ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.
(2) * Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtábláról az érvényesítő címkét és a környezetvédelmi plakettet eltávolítja és ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.
(3) * Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel, azonban
a) forgalmi engedéllyel nem rendelkezik, illetőleg
b) a forgalmi engedély adataitól a tényleges adatai eltérnek, vagy
c) a külön jogszabály * szerint vagy egyéb okból a forgalmi engedély cseréje szükséges,
a jármű adatait, valamint a következő időszakos vizsgálat határidejét tartalmazó „Műszaki adatlap”-ot kell kiadni.
(4) * A 11. §-ban, valamint a (3) bekezdésben meghatározott „Műszaki adatlap” kiadását helyettesítheti a jármű adatainak elektronikus úton történő átadása a Nyilvántartó részére.
(5) * A járművet vizsgálatra bemutató személyt tájékoztatják arról, ha olyan hiányosságokat állapítottak meg a járművel kapcsolatban, amelyeket ki kell javítani.
13/A. § * (1) * Az emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító – az MR. 112/A. §-ában meghatározott – engedélyt (a továbbiakban: engedély) a közlekedési adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát a (3) és az (5)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek alapján. Az engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása a jármű-honosítási eljárásához, a jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatához, vagy a jármű időszakos vizsgálatához kapcsolódóan történhet. A közlekedési hatóság az engedély kiadását és az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását közli a Nyilvántartóval.
(2) *
(3) * Az engedély időbeli hatályát az időszakos vizsgálat határidejével megegyezően kell megállapítani.
(4) * Az engedély időbeli hatályának meghosszabbítását – az időszakos vizsgálathoz a 12. § (6) bekezdésében meghatározott követelményeken túl – az MR. 112/A. §-ában és 15. számú melléklet 6. és 8. pontjában foglalt üzemeltetési műszaki feltételek vizsgálata alapján kell végezni. Az autóbusz gyártási évét tizenkét naptári évvel meghaladó korú autóbusz esetében az engedély időbeli hatálya meghosszabbításának további feltétele a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló miniszteri rendelet 2. számú mellékletében előírt további műszaki feltételeknek való megfelelőség is.
(5) * A típusvizsgálót, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott – a közlekedési hatóság által elfogadott szakértőt alkalmazó – felhatalmazott autóbusz-fenntartót, kérelmére a közlekedési hatóság jogosítja fel a (2) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiállítására. Csak a típusvizsgáló végezheti el az MR. 15. számú mellékletének 3. és 7. pontja szerinti vizsgálatokat, amennyiben azok elvégzése a (6) bekezdésben foglaltak alapján kötelező.
(6) A szakértő intézmény az emelt sebességgel történő közlekedéshez tartozó jogszabályi feltételek teljesülését egyedi szakértői vizsgálat keretében – az autóbusz üzembentartójának költségére – ellenőrzi. A szakértő intézmény a vizsgálata során figyelembe veszi:
a) az autóbusz típusához rendelkezésére álló típusbizonyítványban vagy nemzetközi jóváhagyási okmányban foglalt adatokat, valamint
b) más kijelölt vizsgálóállomás által készített, emelt sebességű közlekedésre vonatkozó és egyéb szakvéleményeket,
amennyiben azok az MR. 15. számú mellékletének tartalmával összhangban állnak és a vizsgált járműre vonatkoztathatók.
13/B. § * (1) A Műszaki vizsgálati bizonyítvány az az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állam által kiállított olyan bizonyítvány, amely a közúti forgalomban részt vevő jármű műszaki alkalmasságát igazolja.
(2) A haszonjárműhöz 2018. május 20. után kiállított „Műszaki vizsgálati bizonyítvány” a forgalmi engedélyhez tartozóan hatósági engedélynek minősül.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedélyként elfogadható a Műszaki Vizsgálati Bizonyítvány
a) eredeti példánya,
b) hiteles másolata vagy
c) elektronikusan hozzáférhető példánya.
(4) A „Műszaki vizsgálati bizonyítvány” adatait elektronikus úton továbbítani kell a közlekedésért felelős miniszter részére. Ezeket az adatokat legalább három évig meg kell őrizni.
14. § * (1) * A járművek (ideértve a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járműveket is) műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a közlekedési hatóság a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzi.
(2) A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja: *
a) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),
b) a járművezetőre (a jármű személyzetére), illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés),
c) a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés),
d) * a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére (tevékenység ellenőrzés),
e) a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire (nemzetközi ellenőrzés),
f) a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés),
g) a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére (rakomány biztonsági ellenőrzés),
h) * az MR.-ben meghatározott alternatív üzemanyaggal hajtott és intermodális szállítást végző járművekre
vonatkozó – jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt – követelmények teljesítését.
(3) * A (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ellenőrzési módokra vonatkozóan a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek alkalmazandók. A kockázatértékelési rendszeren alapuló járműkiválasztás módszertanát, a jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során általánosan használt okmányok adattartalmát és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.
(4) * Az elsődleges közúti műszaki ellenőrzés során a közlekedési hatóság a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során jogsértés alapos gyanúja merül fel, a közlekedési hatóság az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon – közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezésével – az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.
(4a) * A magyar hatóság által kiállított forgalmi engedéllyel vagy a lassú járműre, annak pótkocsijára és a négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott igazolólappal rendelkező jármű esetén a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ellenőrző közlekedési hatóság nevében eljáró hatósági személy a helyszínen a forgalomban való részvétel jogosultságának azonnali felfüggesztését a járműnyilvántartásba bejegyzi, és ezzel egyidejűleg – ha rendelkezésre áll – az állandó forgalmi engedélyt vagy igazolólapot elveszi.
(5) * A közlekedési hatóság a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését – az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően – igazolják.
(6) * A (2) bekezdés a), b), c) és f) pontjában meghatározott közúti ellenőrzések esetén, a (7) bekezdésben foglalt szempontok alapján a közlekedési hatóság a járművet részletesebb, műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja a legközelebbi – de legfeljebb 100 km távolságon belül lévő – mobil ellenőrzési egységen, kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben vagy vizsgálóállomáson, amelynek helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.
(7) A közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy *
a) a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,
b) * a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési hatóságnál vizsgálatra nem mutatták be,
c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.
(8) * A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre az időszakos vizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.
(9) * Ha a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor – szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett – a külön jogszabály * szerinti eljárást is lefolytatja.
(10) * Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy
a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, vagy
b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást
a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval. *
(11) * A közlekedési hatóság a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt – szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével – a közlekedési hatóság legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
(12) A (7)–(11) bekezdések rendelkezései a külföldi járművekre nem alkalmazandók.
(13) Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy *
a) a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben * a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,
b) *
c) a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,
a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
(14) * E § rendelkezései alapján a közúti ellenőrzés keretében meghozandó döntéseket a közlekedési hatóság eljáró tagja hozza meg.
(15) * A részletes közúti műszaki ellenőrzéseket a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, közúti ellenőr végezheti. Az ellenőrzött jármű mozgatását az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
(16) * A közlekedési hatóság a járművet – közúti ellenőrzés hiányában is – műszaki vizsgálatra rendelheti be, amennyiben alapos gyanú merül fel arra, hogy a jármű az 5. számú melléklet 3.2.2. pontja szerinti komoly vagy veszélyes hiányossággal rendelkezik.
15. § (1) * A közlekedési hatóság a jármű telephelyén is ellenőrizheti az olyan jármű műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A közlekedési hatóság elnöke a végrehajtás egységessége érdekében a részletes műszaki feltételekről – a közlekedésért felelős miniszter jóváhagyásával – szabályzatot ad ki.
(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.
(3) * Ha a közlekedési hatóság a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű
a) a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg a járművet vizsgálatra rendeli,
b) * ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti, az érvényesítő címkét eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.
(4) * Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az – a vizsgálati feltételek hiányában – egyértelműen nem állapítható meg, a közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendelheti be.
(5) * A jármű telephelyén végzett ellenőrzés – az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül – kiterjedhet:
a) a hatósági engedély alapján végezhető, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű üzemeltetésére vonatkozó feltételek, valamint
b) a nemzetközi forgalomban (is) résztvevő járműre és annak személyzetére vonatkozó – jogszabályban, továbbá nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban meghatározott – követelmények,
c) a telephelyet elhagyni kívánó jármű esetében az előírt tömeg- és mérethatárok (ellenőrző mérlegelés),
d) * az üzemben tartott járművekre vonatkozó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben előírt biztosítási kötelezettség
megtartásának ellenőrzésére.
(6) * A közlekedési hatóság jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.
(7) * A közlekedési hatóság az átvizsgált okmányokat – indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb 5 nap időtartamra – bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.
(8) * E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak a közlekedési hatóság saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.
(9) * A telephelyi ellenőrzés alapján a közlekedési hatóság – a szabálysértés jellegétől függően – a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, közigazgatási hatósági eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban * meghatározottak szerint eljárhat.
15/A. § *
16. § (1)–(2) *
(3) Az átalakítás során a jármű fajtája * csak abban az esetben változtatható meg, ha
a) – különleges indokolt esetben – speciális rendeltetésű tehergépkocsi keletkezik,
b) 3500 kilogrammot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi átalakítása során lakófelépítményű gépkocsi keletkezik,
c) az átalakítás során keletkező járműfajta az átalakításra kerülő típus gyári változataként is létezik; motorkerékpár segéd-motorkerékpárrá ebben az esetben sem alakítható át,
d) * 65 kW (88,4 LE) motorteljesítményt és 6000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó mezőgazdasági vontató átalakítása során lassú jármű keletkezik,
e) * az N1 kategóriába tartozó tehergépkocsi átalakítása során olyan személygépkocsi keletkezik, amely teljesíti az M1 kategóriára vonatkozóan az MR.-ben előírt további műszaki feltételeket. E rendelkezés nem érinti a külön jogszabályban * előírt egyéb feltételek teljesítésének kötelezettségét,
f) * autóbusz átalakítását követően trolibusz keletkezik.
(4) *
(5) Jármű átalakításához új, felújított, javított, illetve bontás során kinyert, javítás nélkül beépíthetőnek minősített alkatrészek használhatók. Ezen alkatrészekre – a gyári új alkatrészek kivételével – a pótalkatrészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) * A gépkocsi alvázszámát megváltoztató átalakításához csak gyári új alváz, karosszéria, illetőleg alvázszámot viselő szerkezeti elem használható fel. Nem engedélyezhető a jármű olyan átalakítása, amely az MR. Függelékeinek Mellékleteiben meghatározott valamely közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi követelmény tekintetében a jármű gyárilag kialakított jellemzőinek romlását eredményezi.
(7) * Az átalakított járművet időszakos vizsgálatra a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgáló állomáson be kell mutatni. A vizsgálatot az átalakításra adott engedély, illetőleg, ha a közlekedési hatóság az átalakításra ilyen feltételt szabott, a feltétel teljesítését igazoló záradékkal ellátott engedély birtokában lehet kérni. A vizsgálat során az átalakítási engedélyben foglaltakat, valamint a 12. § (6) bekezdésben meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek megtartását kell ellenőrizni. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti kategóriába sorolás, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolásának adatait – a 10. § (12) bekezdésében foglaltakat alapul véve – a műszaki adatlapon rögzíteni kell.
(8) * Ha a nem sorozatszerűen átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a közlekedési hatóság a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe bevezeti. Az átalakított jármű vizsgálatának eredményén alapuló intézkedésekre egyebekben a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) * Öt évig érvényes sorozat átalakítási engedélyt ad ki a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó szervezet kérelmére az azonos gyártmány- és típuscsaládba tartozó, a változtatással érintett műszaki jellemzői tekintetében megegyező járművek azonos módon történő átalakítására. A sorozat átalakítási engedély alapján, az engedélyben meghatározott technológia megtartásával az átalakítást elvégezheti más – a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben feltételeknek megfelelő – gépjárműfenntartó szervezet is, amennyiben rendelkezik a sorozat átalakítási engedély jogosultja által az átalakítani kívánt járműhöz kiadott hozzájárulással.
(10) * A sorozatszerűen átalakított járműveket a vizsgáló állomáson kell vizsgálatra bemutatni. E vizsgálat elvégzésére a sorozatszerű átalakítást végző gépjárműfenntartó szervezetet a közlekedési hatóság – meghatározott feltételekkel – feljogosíthatja. A vizsgálatot – a sorozat átalakítási engedélyben meghatározott szerkezeti elemekre (részegységekre) kiterjedően – kell elvégezni. Ha az átalakított jármű a követelményeknek megfelel, az átalakítással létrehozott változást a jármű hatósági (forgalmi) engedélyébe be kell vezetni.
16/A. § * (1) A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedélyt a közlekedési hatóság kérelemre adja ki. A kérelemhez csatolni kell
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államban kiadott, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerre vonatkozó jóváhagyást, vagy típusvizsgáló által két évnél nem régebben kiállított olyan szakvéleményt, amely igazolja, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer megfelel az MR.-ben foglaltaknak, továbbá
b) a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését végző gépjárműfenntartó szervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik a beépítéshez szükséges feltételekkel és technológiával.
(2) Az alkalmazási engedély alapján a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését az alkalmazási engedélyben megjelölt gépjármű fenntartó szervezet végezheti.
(3) Az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más államban elvégzett részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítés esetén – a részecskeszűrő gyártója és a beépítést végző által kiadott, a részecskeszűrő és a beépítés megfelelőségét igazoló okirat alapján – a közlekedési hatóság az általa üzemeltetett vizsgáló állomáson elvégzett időszakos vizsgálat keretében ellenőrzi az MR.-ben foglaltaknak való megfelelőséget.
(4) A részecskeszűrő utólagos beépítése esetén az időszakos vizsgálatról kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a részecskeszűrű beépítésére és a részecske osztályra (PMO) utaló záradékot.
16/B. § * (1) A járműfejlesztő a tevékenység megkezdését a közlekedésért felelős miniszter részére – a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott tartalmú bejelentőlap benyújtásával – bejelenti. A bejelentett adatokat a közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásba veszi. A 2. § (3b) bekezdésében meghatározott fejlesztési célú járművek közúti tesztje abban az esetben végezhető, ha a bejelentés alapján nyilvántartásba vett adatok azokra kifejezetten vonatkoznak.
(2) * A fejlesztési célú autonóm járművek közúton történő tesztelését végző járműfejlesztő akkor vehető nyilvántartásba, ha rendelkezik belső minőségbiztosítási eljárásra vonatkozó szabályzattal, amely kiterjed az általa végzett fejlesztési folyamatokra, azok dokumentálására, az azok körében történő változtatások jóváhagyására, továbbá a tesztelési folyamatokra, beleértve abba a közúti tesztelést is, valamint az e rendeletben foglalt feltételeket maradéktalanul teljesíteni tudja. Amennyiben a fenti feltételek nem állnak fenn, a közlekedésért felelős miniszter a 2. § (3b) bekezdés b) pontjában meghatározott járművek tekintetében a nyilvántartásba vételt megtagadja, illetve az azokra vonatkozó adatokat törli a nyilvántartásból.
(3) * A közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásában szereplő járműfejlesztő kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a fejlesztési célú járműre tesztelés céljából ideiglenes rendszámtáblát ad ki.
(4) A járműfejlesztő kérelmére a már forgalomba helyezett járművet a jármű vizsgálatát végző közlekedési hatóság – az (5)–(7) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – fejlesztési célú járművé minősíti. Az engedélyt – a jármű szemléje keretében – a közlekedési hatóság „fejlesztési célú jármű” záradékkal ellátott „Műszaki adatlap”-on adja meg, amelyet elektronikus úton is átad a Nyilvántartónak.
(5) A járműfejlesztő a (4) bekezdés szerinti fejlesztési célú jármű üzemeltetése során naprakészen dokumentálni köteles a járművön végrehajtott, az MR.-ben meghatározott követelményeket érintő műszaki változtatásokat. E dokumentációt a járműfejlesztő a fejlesztési célú jármű üzemeltetésének befejezését követően öt évig köteles megőrizni.
(6) * A (4) bekezdés szerinti fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás nem eredményezheti a jármű eredeti környezetvédelmi és a közúti közlekedés többi résztvevőjére nézve a közlekedésbiztonsági tulajdonságainak balesetveszélyes romlását. A kifejezetten a környezetvédelmi tulajdonságok javítását célzó műszaki változtatás esetében a jármű környezetvédelmi tulajdonságainak igazolására – a szakértői intézmény vizsgálatának mellőzésével – a járműfejlesztő arra vonatkozó nyilatkozata szükséges. A fejlesztési célú járművek speciális kialakítású, módosított utasterében mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a járműben helyet foglaló személyek biztonsága ne romoljon vagy csak a lehető legkisebb mértékben sérüljön.
(6a) * Ha a fejlesztési célú járművön végrehajtott műszaki változtatás a közlekedési hatóság által igazoltan a jármű eredeti környezetvédelmi tulajdonságainak, vagy a közúti közlekedés többi résztvevőjére nézve a közlekedésbiztonsági tulajdonságainak balesetveszélyes romlását eredményezi, a közlekedési hatóság a jármű fejlesztési célú minősítését visszavonja, és a 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
(7) A (4) bekezdésben meghatározott járműfejlesztői kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a járműfejlesztő neve és címe,
b) a jármű gyártmánya, típusa, kategóriája, a felépítmény típusa,
c) a jármű forgalmi rendszáma,
d) a jármű alvázszáma és motorszáma (motorkódja),
e) * a járművön tervezett – időszakos műszaki vizsgálat során a fejlesztési célú járművön már végrehajtott – fejlesztés, módosítás vagy műszaki beavatkozás céljának és műszaki terjedelmének bemutatása.
(8) A fejlesztési célú jármű üzemeltetési felelősségét a járműfejlesztő viseli.
(9) * Ha a fejlesztési célú jármű a 2. § (3b) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési célú autonóm járműnek minősül, úgy a járműfejlesztő teljesíti a fejlesztési célú autonóm járművek tesztelésére vonatkozó, 13. számú mellékletben meghatározott feltételeket is.
(10) * A járműfejlesztő az autonóm jármű vezetésére a 13. számú melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő tesztvezetőt jelöl ki, és a vezetési tevékenységéről nyilvántartást vezet.
17. § (1) * A vizsgáló állomáson forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni – az MR. 118. §-ában említett jármű kivételével – azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját. Forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából bemutatható továbbá az olyan egyéb lassú jármű, valamint az önjáró munkagép és mezőgazdasági erőgép is, amelyet az üzemben tartója lassú járműként forgalomba kíván helyezni, vagy a KR. 63/A. § (2) bekezdés 6. pontja alapján kiadott rendszámtáblával ellátva ideiglenesen forgalomban kíván tartani.
(2) E § alkalmazása szempontjából
a) személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása,
b) nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja.
(3) * Lassú járművel személyszállítást csak abban az esetben szabad végezni, ha a közlekedési hatóság azt a lassú jármű igazolólapján engedélyezi.
(4) * A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzését a közlekedési hatóságtól kell kérni.
(5) * Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye alapján a jármű – a 10. § (5), illetőleg (6) bekezdése szerint – a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősül, akkor ki kell adni az erről szóló igazolást, meghatározva abban az Igazolólapon feltüntetendő műszaki adatokat, a gyártási évet és az első időszakos vizsgálat határidejét.
(6) * Az időszakos vizsgálat határidejét
a) a személyszállításra alkalmas lassú járműnél három évben,
b) a veszélyes áru szállítására készült lassú járműnél és pótkocsijánál egy évben,
c) minden egyéb lassú járműnél és a lassú jármű pótkocsijánál öt évben
kell meghatározni. A vizsgálatot végző szerv a jármű műszaki állapota alapján az a)–c) pontokban foglaltaknál rövidebb érvényességi határidőt is megállapíthat.
(7) * A lassú járműnek és pótkocsijának
a) forgalomba helyezés előtti vizsgálatára a 10. §-ban,
b) időszakos vizsgálatára a 12. és 13. §-ban,
c) közúti műszaki ellenőrzésére a 14. §-ban,
d) telephelyi ellenőrzésére a 15. §-ban
foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
18. § (1) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetesen engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásra a 16. § (1), (2), (5) és (7) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át.
19. § * (1) * A típusbizonyítvány nélkül forgalomba helyezhető két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából a közlekedési hatóságnál be kell mutatni. Ha a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, azonosítási jellel látja el.
(2) A típusbizonyítvánnyal rendelkező két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárokat – a típusbizonyítvány alapján – a gyártónak vagy a forgalmazónak azonosítási jellel kell ellátnia. Az azonosítási jel hatósági jelzésként elfogadható.
(3) * A két- és háromkerekű segédmotoros kerékpár azonosítási jele a jármű vázába beütött CM betű és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. E jelet csak a gyártó, forgalmazó, illetőleg a közlekedési hatóság ütheti be. Segédmotoros kerékpár ilyen jelzés nélkül a közúton nem közlekedhet.
(4) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálatakor a 10. §-ban meghatározott rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) a járműkategória besorolást megalapozó műszaki jellemzőket a jármű gyári adatai, a járművön a gyártó által feltüntetett adatok, illetve – ezen adatok hiányában – ellenőrző mérések alapján kell meghatározni,
b) a vizsgálat technológiáját a járműkivitel sajátosságai határozzák meg,
c) * eredetiségvizsgálatot nem kell végezni,
d) a külön jogszabályban a segédmotoros kerékpárokhoz meghatározott rendszámtábla típust kell megállapítani.
(5) A négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezés előtti vizsgálata eredményén alapuló intézkedésekre a 11. § (1), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy soron következő időszakos vizsgálat időpontját nem kell megállapítani.
(6) A segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezés előtti vizsgálata során az MR. 1. mellékletének 1/B. táblázata szerint a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek és az MR. 114. §-ban foglalt rendelkezések megtartását kell ellenőrizni.
(7) A segédmotoros kerékpár közúti műszaki ellenőrzésére a 14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
19/A. § *
20. § (1) E § rendelkezései olyan gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, ezek pótkocsijára, továbbá a 17. § (1) bekezdésében meghatározott lassú járműre és pótkocsijára vonatkoznak, melyek a (2) bekezdésben foglaltak alapján különleges felépítményű járműnek minősülnek.
(2) Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:
a) * darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály * alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, önrakodásra szolgáló emelőberendezést,
b) létrát,
c) olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,
d) munkavégző berendezést,
e) erősáramot előállító, vagy erősárammal működő berendezést,
f) veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, sugárzó stb.) környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szolgáló tartályt (tartálybattériát, tartálykonténert),
g) olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartályt, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,
h) külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt vagy egyéb berendezést,
i) élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy zárt felépítményt,
j) * olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti.
(3) A különleges felépítményű jármű vizsgálata során azt is ellenőrizni kell, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.
(4) * Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, vagy üzemben tartását jogszabály külön vizsgálathoz köti, akkor a vizsgálaton történő megfelelőséget igazoló érvényes dokumentumot a különleges felépítményű jármű honosítási eljárása vagy forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen dokumentum hiányában a járművet a honosítási eljárás vagy forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálat során nem lehet megfeleltnek minősíteni.
(5) *
(6) * A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.
(7) * Az MR. 111. és 112. §-ában a különleges felépítményű járműre meghatározott követelmények teljesítését a felépítmény fajtája szerinti – jogszabály alapján e tevékenység ellátására jogosult – szakértő által hat hónapnál nem régebben kiállított szakvéleménnyel kell a honosítási eljárás és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat során igazolni.
20/A. § * (1) * A gázüzemű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés megfelelőségét igazoló, 30 napnál nem régebben kiállított tanúsítást. A tanúsítást a gáz-üzemanyag-ellátó berendezés javítására – a műszaki-biztonsági hatóság által – alkalmasnak minősített gépjárműfenntartó szervezet nevében, a gépjárműfenntartó szervezet vezetője által felhatalmazott dolgozója – a külön jogszabály szerint elvégzett gázbiztonsági szemle alapján – állítja ki. *
(2) A gáz-üzemanyag-ellátó berendezést csak az (1) bekezdésben meghatározott gépjárműfenntartó szervezet javíthatja.
(3) A gázüzemű jármű hatósági engedélye legfeljebb a gáztartályhoz kiállított megfelelőségi tanúsítvány érvényességéig terjedő időre érvényesíthető.
20/B. § * (1) A trolibuszok forgalomba helyezés előtti vizsgálata, forgalomba helyezésének engedélyezése során a közlekedési hatóság az MR. 108–109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget vizsgálja. A trolibusz a közlekedési hatóság által kiadott forgalomba helyezési engedély és a forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján kiadott megfelelt minősítésű „Műszaki adatlap”-pal és pályaszámmal ellátva vehet részt a forgalomban. Az MR. 109. § rendelkezéseinek való megfelelőség vizsgálata során a 20. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott, az erősárammal működő berendezésekre vonatkozóan a 20. § (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
(2) A trolibusz forgalomba helyezésének engedélyezése során a kérelemhez csatolni kell a trolibusz felsővezeték hálózat üzemeltetőnek nyilatkozatát is arról, hogy a trolibusz-típus elektromos- és biztosító berendezései az energiaellátó rendszerrel kompatibilisek.
(3) A trolibusz forgalomba helyezés előtti vizsgálata az üzembentartó által rendelkezésre bocsátott, a trolibusz vizsgálatára alkalmas és az 5. számú mellékletben lévő vizsgáló eszközökkel ellátott telephelyen végezhető.
(4) A trolibuszok jármű-honosítási eljárása során az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá Svájcban forgalomban való részvételre jogosító hatósági engedéllyel, jelzéssel rendelkező jármű „közösségi jármű”-nek minősül.
(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a trolibusz a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősül, a közlekedési hatóság kiadja a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlapot”, meghatározza és nyilvántartásba veszi a trolibusz pályaszámát, amely alapján az üzembentartó a trolibuszt üzembe helyezheti. A trolibusz műszaki érvényességét a „Műszaki adatlap” igazolja.
(6) A trolibuszok időszakos vizsgálatának határidejét az autóbuszokra vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. A trolibuszok időszakos vizsgálata során az MR. 108–109. § rendelkezéseinek való megfelelőséget kell ellenőrizni.
(7) A trolibusz felsővezeték használata nélküli közlekedésre szolgáló belsőégésű motorjára 20. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott erőgépre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
21. § (1) Az 1960. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gépjárműalkatrészek és tartozékok jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, Genfben 1958. március 20-án aláírt nemzetközi egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt, és Magyarország részéről elfogadott előírásokat (a továbbiakban: előírás) az MR. 2. számú melléklete sorolja fel.
(2) * Az MR. 2. számú mellékletében felsorolt előírások hatálya alá eső járműalkatrészekre, tartozékokra és járműtulajdonságokra a közlekedési hatóságtól – a 67. és 110. számú Előírás tekintetében a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságtól – jóváhagyási jel használatának engedélyezését lehet kérni. Ilyen kérelmet a belföldi gyártó, illetőleg olyan külföldi gyártó terjeszthet elő, amelynek Magyarországon telephelye vagy meghatalmazottja van.
(3) * A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát abban az esetben engedélyezi, ha a járműalkatrész, tartozék, illetőleg járműtulajdonság a vonatkozó előírásokban foglalt követelményeknek – az ott meghatározott vizsgálati módszer szerint – megfelel. A vizsgálat elvégzésére engedéllyel rendelkező szervezetek nevét és székhelyét, valamint a szervezetek által végezhető vizsgálatok körét a közlekedési hatóság a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teszi közzé.
(4) * A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatára vonatkozó engedély érvényességét a jóváhagyottal egyező gyártási minőség időszakos, vagy folyamatos ellenőrzéshez kötheti. Az ellenőrzés módját – a járműalkatrész, tartozék vagy jármű-tulajdonság sajátosságaihoz igazodóan – az engedélyben kell meghatározni. Az ellenőrzés költségei a jóváhagyási jel jogosítottját terhelik.
(5) * Azok a járműalkatrészek és tartozékok, illetőleg jármű-tulajdonság esetén azok a járművek, amelyeket az Egyezményben részes valamely külföldi állam illetékes hatósága által engedélyezett jóváhagyási jellel láttak el, a közlekedési hatóság által engedélyezett jóváhagyási jellel ellátott alkatrészekkel, tartozékokkal, járművekkel azonos értékűek.
(6) * A közlekedési hatóság a jóváhagyásra kötelezett, de jóváhagyási jellel nem rendelkező alkatrészek és tartozékok alkalmazását – járműtulajdonságok esetében a járműtípust –, gyártmányuk és típusuk szerint engedélyezheti, ha azok vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból a jóváhagyási jellel ellátottnak megfelelő műszaki értékűek. A járművek zajkibocsátására és légszennyezésére vonatkozóan a közlekedési hatóság által elfogadható vizsgálatok és dokumentumok körét a közlekedési hatóság javaslatára a közlekedésért felelős miniszter – a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – határozza meg, amelyet „Tájékoztató”-ként a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a közlekedésért felelős miniszter honlapján közzé kell tenni.
(7) *
(8) * Az Egyezményhez csatolt és Magyarország által elfogadott előírásokat magyar nyelven hivatalos kiadványként a közlekedési hatóság teszi közzé.
22. § * (1) * Az a gyártó vállalat, amelynek részére a közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatát engedélyezte, az engedély lejártáig vagy visszavonásáig jogosult a jóváhagyási jelet az engedélyezett típusú járműalkatrészen és tartozékon (valamint azok egyedi és gyűjtőcsomagolásán), illetőleg járműtulajdonságok esetében a járművön feltüntetni. A jóváhagyási jel leírását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) * A jóváhagyási jel járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg – járműtulajdonság esetében – a járművön való feltüntetésének (használatának) jogosságát a közlekedési hatóság ellenőrzi. Ha a közlekedési hatóság a gyártás egyenletességének ellenőrzése, a felhasználás vagy az üzemeltetés során végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy magyar jóváhagyási jelet
a) engedély nélkül használnak, a jóváhagyási jel használatát megtiltja,
b) a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, az engedélyt visszavonja.
(3) * A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg – járműtulajdonság esetében – a jármű forgalomba hozatalát a közlekedési hatóság megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.
(4) * A közlekedési hatóság a jóváhagyási jel használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a jóváhagyási jel használatának megtiltásáról, illetőleg a járműalkatrész, tartozék, valamint a jármű forgalomba hozatalának megtiltásáról nyilvántartást vezet.
(5) * A közlekedési hatóság a (4) bekezdésben említettek tekintetében az Egyezményben részes és a vonatkozó előírást alkalmazó államoktól kapott tájékoztatást nyilvántartja.
(6) * A közlekedési hatóság a (4)–(5) bekezdésekben foglaltak tekintetében az Egyezményben meghatározott módon tájékoztatja az Egyezményben részes országokat.
22/A. § * A Függelékek hatálya alá tartozó járműtulajdonságok, járműalkatrészek, önálló műszaki egységek és tartozékok jóváhagyására a 21. §, a 22. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
23. § * (1) * Az MR. 2. § (26) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok – a (4) és (5) bekezdésekben foglalt kivételekkel – belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a gépjárműbe és pótkocsijába, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.
(2) *
(3) * A minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített pótalkatrészhez és tartozékhoz a közlekedési hatóság a 4. számú mellékletben meghatározott minősítő jel használatát engedélyezi.
(4) * A közlekedési hatóság minősítő vizsgálat mellőzésével – gyártmány és típus szerint – engedélyezheti a minősítő jel használatát a pótalkatrészhez, illetőleg tartozékhoz, ha vizsgálati eredménnyel vagy más hitelt érdemlő dokumentummal bizonyított módon közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból az eredeti, gyári beépítésű alkatrésznek, illetőleg a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő műszaki értékűek.
(5) Nem kell a minősítő vizsgálatot elvégezni azon a pótalkatrészen és tartozékon,
a) amely a jármű gyártójától származik,
b) amelyet a gyártó első beépítésű alkatrészként is használ, vagy más – hitelt érdemlő – módon a gyári eredeti helyett használhatónak elismert,
c) amelyet jóváhagyási jellel láttak el.
(6) Minősítő jel használatára jogosító engedély csak akkor adható ki, ha a minősített mintadarabbal mindenben azonos tulajdonságú további darabok gyártásának vagy forgalmazásának a feltételei biztosítottak. A minősítő vizsgálattal egyidejűleg vizsgálni kell
a) a gyártónak a minőség-ellenőrzéshez szükséges mérő- és vizsgálóberendezéseinek meglétét és megfelelőségét,
b) a gyártás egyenletességének ellenőrzésére kialakított rendszerét, továbbá
c) a forgalmazónál a műbizonylatok és minőségi tanúsítványok kezelésére kialakított rendszert.
(7) * A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak teljesítéseként el kell fogadni, ha a gyártó a terméket erre alkalmas vizsgálóintézettel rendszeresen ellenőrizteti, és a vizsgálóintézet az ellenőrzések eredményéről a közlekedési hatóság tájékoztatja. Nem kell a (6) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltak teljesülését vizsgálni, ha a gyártó vagy a forgalmazó minőségbiztosítási rendszere akkreditált minősítő szervezet által kiadott tanúsítvány szerint folyamatosan érvényes.
(8) *
(9) A minősítő vizsgálaton megfelelőnek bizonyult pótalkatrészen, illetőleg tartozékon – ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán – fel kell tüntetni a minősítő jelet. A minősítő jel csak a minősítő vizsgálaton megfelelőnek minősített mintadarabbal mindenben egyező pótalkatrészen, illetőleg tartozékon alkalmazható.
(10) * Az (5) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó pótalkatrész és tartozék minden darabját azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. Az azonosítás módjára vonatkozóan a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg.
(11) * A közlekedési hatóság által elfogadott intézmény folyamatosan érvényes tanúsítványa szerinti minőségbiztosítási rendszerben gyártott és/vagy forgalmazott pótalkatrészre és tartozékra kiadott minősítő jel használatára vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. A minősítő jel használatára vonatkozó engedély egyéb esetben a kibocsátásától számított öt évig, illetve az 1998. január 1. napja előtt kibocsátott engedély 2002. december 31. napjáig érvényes.
24. § (1) * A közlekedési hatóság a 23. §-ban meghatározott követelmények teljesítését a gyártó, a felújító, a forgalmazó és a javító telephelyén ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges feltételeket az ellenőrzött biztosítani köteles.
(2) *
(3) * Ha az előírt minősítő vizsgálatot a közlekedési hatóság által megállapított határidőig nem végzik el, vagy azon a pótalkatrész, tartozék nem felel meg, a közlekedési hatóság a pótalkatrész, illetőleg tartozék megsemmisítését rendelheti el.
(4) * A közlekedési hatóság a pótalkatrész, tartozék ismételt vizsgálatát rendelheti el, ha alapos gyanú merül fel arra, hogy az nem felel meg a követelményeknek. Ha az ismételt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, tartozék a követelményeknek nem felel meg, vagy a vizsgálatot az erre megadott határidőre nem végeztetik el, a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az elrendelt vizsgálat azt bizonyítja, hogy a pótalkatrész, illetőleg tartozék a követelményeknek megfelel, a vizsgálat költségeit a közlekedési hatóság viseli.
(5)–(7) *
24/A. § * A Függelékek hatálya alá tartozó pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatára (jóváhagyására) és ellenőrzésére a 23. §, a 24. §, a 25. § és a 26. §-ban foglaltak helyett a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
25. § (1) A gépjármű és pótkocsija pótalkatrészeinek és tartozékainak megfelelőségét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – műbizonylattal kell tanúsítani.
(2) Nem kell a megfelelőséget tanúsítani
a) az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében,
b) az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek,
c) saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében.
(3) A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség
a) hazai gyártás illetőleg felújítás esetén az előállítót,
b) import esetén az importőrt, illetőleg a forgalmazót,
c) bontás esetén – közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan – a bontót, illetőleg a forgalmazót
terheli.
(4) Műbizonylat nélkül
a) belföldi gyártó illetőleg felújító pótalkatrészt és tartozékot sem közvetlen felhasználásra, sem további forgalmazásra nem értékesíthet,
b) forgalmazó pótalkatrészt és tartozékot nem vehet át és nem értékesíthet.
(5) A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése,
b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható,
c) * a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe,
d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok,
e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat.
(6) A műbizonylat adatai a pótalkatrészen, tartozékon vagy annak csomagolásán is feltüntethetők.
(7) Ha a pótalkatrésznek, tartozéknak nincs minden darabja műbizonylattal ellátva, a vásárló és a hatóság kérésére a forgalmazó, illetőleg a javító köteles azt felmutatni.
(8) Műbizonylatként kell elfogadni a pótalkatrészen vagy annak csomagolásán feltüntetett gyártói jelet, szabványszámot, vagy az alkatrészkatalógusban szereplő cikkszámot, ha
a) a pótalkatrész a jármű gyártójától származik, vagy
b) a gyártó azt első beépítésű alkatrészként is használja, illetőleg más, hitelt érdemlő módon a gyári eredeti alkatrész helyett használhatónak elismerte.
(9) * A C1, C2 és C3 osztályú gumiabroncsokat a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 4. cikkében foglaltaknak megfelelően kell megjelölni. A közlekedési hatóság az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerint bejelentett gumiabroncstípus vagy gumiabroncscsoport osztályozásának és mérésének megfelelőségét a VI. mellékletében meghatározott hitelesítési eljárást alkalmazva értékeli.
26. § (1) * A közlekedési hatóság a gyártó, a felújító és a forgalmazó telephelyén ellenőrizheti, hogy az általa gyártott, felújított, forgalmazott pótalkatrész és tartozék rendelkezik-e műbizonylattal.
(2) *
27. § *
28. § * (1) * Az a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztos, aki 2013. január 1-jén az őt alkalmazó szervnél kormánytisztviselői jogviszonyban állt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül 2014. december 31-éig folytathatja.
(2) A közlekedési hatóság a 2013. január 1-je és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 71/2013. (XII. 2.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése között a Nyilvántartásból törölt, a közlekedési hatóságnál kormánytisztviselői jogviszonyban álló műszaki vizsgabiztost – amennyiben az e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel – a vizsgabiztos nyilatkozatának beszerzését követően hivatalból nyilvántartásba veszi.
29. § (1) * A közlekedési hatóság kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben – legfeljebb 25 km/h értékben – meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a közlekedési hatóságnál forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a „Műszaki adatlapon”, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.
(2) * A közlekedési hatóság kérelemre mezőgazdasági vontatónak minősítheti az olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek megfelel.
(3) * A közlekedési hatóság vizsgálat alapján, kérelemre mezőgazdasági erőgépnek (lassú járműnek) minősítheti az olyan munkagépet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/óránál, pótkocsik vontatására nem alkalmas traktor esetén a 40 km/óránál nagyobb sebességgel haladni, de egyéb tekintetben megfelel a 2. § (8) bekezdés bl) alpontjában meghatározott feltételeknek és üzembentartója a KR. 63/A. § (2) bekezdés 6. pontja alapján kiadott ideiglenes rendszámtáblával ellátva jogosult azt ideiglenesen forgalomban tartani. A mezőgazdasági erőgép megengedett legnagyobb sebességét a vizsgálat alapján kiadott „Műszaki adatlap”-on, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel kiadott „Indítási napló”-ban fel kell tüntetni.
30. § (1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott típusbizonyítványok visszavonásáig, vagy lejáratukig érvényben maradnak.
(3) A 17. § rendelkezéseit a 17. § (1) bekezdésében említett – a rendelet hatálybalépésekor igazolólappal és azonosítási táblával nem ellátott – lassú járműre és pótkocsira 1992. július hó 1. napjától kell alkalmazni. A 17. § (1) bekezdésében említett 11 kW-nál nem nagyobb motorteljesítményű lassú járműnek és lassú jármű teherszállító pótkocsijának a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolólapja 1992. július hó 1. napján jár le. Az érvényességi határidő – kérelemre vagy berendelés alapján – időszakos vizsgálat alkalmával meghosszabbítható.
(4) A 26. § rendelkezéseit a
– a gyártóra, felújítóra 1991. január hó 1. napjától,
– forgalmazóra 1991. július hó 1. napjától
kell alkalmazni.
(5) E rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokat az eljárás megindulásának időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell lefolytatni.
(6) * A rendelet 11. § (3) bekezdés a) pontja alatti rendelkezést trolibuszok időszakos vizsgálatára 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.
(7) * A rendelet 20/B. § (1) bekezdés szerinti forgalomba helyezés előtti vizsgálatot nem kell elvégezni a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet alapján 2011. december 31. napját megelőzően pályaszámmal ellátott trolibuszok esetében.
(7a) * A 2011. december 7-ét megelőzően külföldről behozott autóbuszt a trolibusszá történő átalakítás engedélyezési eljárás során – autóbuszként történő forgalomba helyezése nélkül – már forgalomba helyezett járműnek kell tekinteni és a jármű trolibuszként az átalakítást követő időszakos vizsgálat alapján helyezhető forgalomba.
(8) * A (7) bekezdésben meghatározott trolibuszok időszakos vizsgálatát első alkalommal 2012. december 31-ig kell elvégezni.
(9) * A 16. § alapján a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 22/2012. (V. 8.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott sorozat átalakítási engedélyek érvényességi ideje:
a) 2012. december 31., amennyiben az engedélyt 2010. évet megelőzően adták ki,
b) az engedély kiadásától számított öt év, amennyiben az engedélyt 2009. december 31-ét követően adták ki.
(10) * A Módr. hatálybalépését megelőzően, a nem szaktanfolyami képzés keretében megszerzett képesítéseket a szaktanfolyami képzés keretében szerzett képesítésnek kell tekinteni.
30/A. § * Az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 3. mellékletével megállapított 11. számú melléklet
a) * I. fejezet 2.3.1. és 3.2.3. pontjában meghatározott feltételeket legkésőbb 2022. december 31-ig kell biztosítani,
b) I. fejezete szerinti tengelyterhelés-mérő berendezés hiányában a fékvizsgálati technológia (a továbbiakban: FT) végrehajtásához szükséges terheltségi feltételt a 11. számú melléklet I. fejezet 2.3.2. pontja határozza meg,
c) * I. fejezete szerinti, a légfékes pótkocsik vizsgálatát is végző vizsgáló állomásokon a fékvezérlő cső nyomását mérő berendezést és az alkalmazásához szükséges eljárási rendet 2022. december 31-ig kell biztosítani,
d) I. fejezet 3.2.3. pontjában meghatározott feltételekhez alkalmas próbapadok biztosításáig az elektromos működtetésű kézifékkel rendelkező járművek rögzítő fék vizsgálatát a járműgyártó előírása szerint, a konstrukciós kialakításnak megfelelően kell végezni.
30/B. § * (1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) 49. cikkben rögzített határidőktől számítva automatikusan 6 hónappal meghosszabbítottnak kell tekinteni a kifutó sorozatú járművek forgalomba helyezésére vonatkozó, következő sorozat forgalomba helyezési engedélyek időbeli hatályát:
a) azon az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) 49. cikke szerint kiadott sorozat forgalomba helyezési engedélyek esetében, amelyek a COVID járvánnyal összefüggően kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (továbbiakban: Veszélyhelyzet) ideje alatt hatályosak voltak,
b) azon az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) 49. cikk szerint kiadott sorozat forgalomba helyezési engedélyek esetében, amelyek olyan járműtípusra vonatkoznak, amelyek EK-típusjóváhagyása a Veszélyhelyzet időtartama alatt hatálytalanná vált.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti sorozat forgalombahelyezési engedélyekben szereplő járművek darabszáma – eltérően az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) 49. cikk (1) bekezdésében foglaltaktól – egy vagy több típusban nem haladhatja meg az M1 kategória esetében Magyarországon a 2019. évben az összes típusból használatba vett járművek 10%-át, N1 kategória esetében Magyarországon a 2019. évben az összes típusból használatba vett járművek 60%-át.
30/C. § * A Muzeális Minősítő Bizottság által 2022. január 1-jét megelőzően kiadott igazolások érvényességét a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet és a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 42/2021. (IX. 8.) ITM rendelet szerinti módosítások hatálybalépése nem érinti, azok lejáratukig érvényesek.
31. § * (1) Ez a rendelet
1. * a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/19/EU bizottsági irányelvnek, 2013/15/EU tanácsi irányelvnek, az 1060/2008/EK, 385/2009/EK, 371/2010/EU, 183/2011/EU, 582/2011/EU, 678/2011/EU, 65/2012/EU, 1229/2012/EU, 1230/2012/EU, 143/2013/EU, 195/2013/EU, az (EU) 2017/1151, az (EU) 2017/1154 és az (EU) 2017/1347 bizottsági rendeletnek, továbbá a 78/2009/EK, 79/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az azt módosító 582/2011/EU bizottsági és a 64/2012/EU bizottsági rendeletnek,
2–3. *
4. * a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és helyesbítésének,
5. * az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és helyesbítésének,
6. az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 8. cikk (3) és (4) bekezdésének,
7. az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenőrző rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1753/2000/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat 4., 9. és 10. cikkének,
8. * a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/719 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,
9. * a 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a járműkategória-megnevezéseket érintő, a típusjóváhagyással kapcsolatos jogszabályok módosításaiból eredő változásai tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 29-i (EU) 2021/1716 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek, valamint
10. * a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek egyes járműkategória-megnevezések naprakésszé tétele, valamint az e-segélyhívónak az irányelv I. és III. mellékletében szereplő megvizsgálandó tételeknek, módszereknek, hibaokoknak és hiányosságok értékelésének listájára történő felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 9-i (EU) 2021/1717 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet
1. *
2. * a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 18., 19. cikk és 20. cikk negyedik bekezdése, valamint az azt módosító 407/2011/EU és 523/2012/EU bizottsági rendeletek,
3. * a gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtáblái felszerelésének helyére és rögzítésének módjára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. november 8-i 1003/2010/EU bizottsági rendelet,
4. * a gépjárművek elvontató berendezéseire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 8-i 1005/2010/EU bizottsági rendelet,
5. * az egyes gépjárművek szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszereire vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1008/2010/EU bizottsági rendelet,
6. * az egyes gépjárművek kerékdobjaira vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. november 9-i 1009/2010/EU bizottsági rendelet,
7. * a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és járműazonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. január 11-i 19/2011/EU bizottsági rendelet és az azt módosító 249/2012/EU rendelet,
8. * a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáira a felcsapódó víz elleni védőrendszerekkel összefüggésben vonatkozó típus- jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. január 27-i 109/2011/EU bizottsági rendelet,
9. * az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azt módosító 2014. február 26-i 253/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014. február 17-i 404/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
10. * a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 566/2011/EU bizottsági rendelet,
11. * a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
12. * – a 15. cikk (2) bekezdése kivételével – a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről, valamint az 1014/2010/EU, a 293/2012/EU, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 4-i (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet,
13. * a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes gépjármű-kategóriákra a fejlett vészfékező rendszerek szempontjából vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 16-i 347/2012/EU bizottsági rendelet,
14. * a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek gépjárművekbe történő beépítésére vonatkozó típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. április 23-i 351/2012/EU bizottsági rendelet,
15. *
16. * a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 6) kibocsátása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. május 29-i 459/2012/EU bizottsági rendelet,
17. * az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új könnyű haszongépjárművekre alkalmazandó fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékektől való eltérés iránti kérelmekre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. november 6-i 114/2013/EU bizottsági rendelet,
18. * a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK rendelet európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2012. december 12-i 1230/2012/EU bizottsági rendelet,
19. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott járművek széndioxid-kibocsátásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. február 19-i 143/2013/EU bizottsági rendelet,
20. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. március 7-i 195/2013/EU bizottsági rendelet és 2015. január 14-i 2015/45 (EU) bizottsági rendelet,
21. *
22. * a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új személygépkocsik által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség nyomon követése tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. április 30-i 397/2013/EU bizottsági rendelet,
23. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a kibocsátási határértékek tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2014. január 31-i 133/2014/EU bizottsági rendelet,
24. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5 és 6) tekintetében történő módosításáról és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő módosításáról szóló 2014. február 11-i 136/2014/EU bizottsági rendelet,
25. * a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II., IV., XI., XII. és XVIII. mellékletének módosításáról szóló 2014. február 25-i 214/2014/EU bizottsági rendelet,
26. * a 443/2009/EK rendeletnek az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2014. március 11-i 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
27. *
28. * az 582/2011/EU rendeletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében a részecskekibocsátás fedélzeti diagnosztikai rendszerek általi megfigyelése tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 12-i 627/2014/EU bizottsági rendelet,
29. * a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., III., VI., IX., XI. és XVII. mellékletének módosításáról és helyesbítéséről szóló, 2014. október 31-i 1171/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
30. * a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a különös eljárások, értékelési módszerek és műszaki előírások bevezetése tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá az 1003/2010/EU, a 109/2011/EU és a 458/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló 2015. február 3-i 2015/166 (EU) bizottsági rendelet,
31. * a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
32. * a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
33. * a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2013. október 24-i 3/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,
34. * a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek és a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. november 21-i 44/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,
35. * a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti teljesítményre, valamint a meghajtóegység teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá V. mellékletének módosításáról szóló, 2013. december 16-i 134/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendele,
36. * a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
37. * a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 18-i 901/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
38. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról szóló, 2014. szeptember 19-i 1322/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
39. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó fékezési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 15-i 2015/68 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet,
40. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek és motorjaik környezeti teljesítményére és meghajtóegység-teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és az (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. február 12-i (EU) 2018/985 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
41. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 8-i 2015/208 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet,
42. * a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. március 11-i 2015/504 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet,
43. * a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2016. június 22-i 2016/1004 (EU) bizottsági rendelet,
44. * a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
45. * a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-i (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet,
46. * a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2017. június 2-i (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendelet,
47. * a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendelet,
48. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet helyesbítéséről szóló, 2017. július 13-i (EU) 2017/1347 bizottsági rendelet,
49. * a közúti műszaki ellenőrzés során azonosított, súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező haszongépjárművekről történő értesítési eljárások részletes szabályairól szóló, 2017. november 29-i (EU) 2017/2205 bizottsági végrehajtási rendelet,
50. * az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 582/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet,
51. * a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek és az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása céljából alkalmazott vizsgálatok és eljárások, ezen belül a használatban lévő járművek megfelelőségére és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó vizsgálatok és eljárások továbbfejlesztése, valamint a tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztás nyomon követésére szolgáló berendezések bevezetése érdekében történő módosításáról szóló, 2018. november 5-i (EU) 2018/1832 bizottsági rendelet,
52. * a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
53. * az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
54. * az (EU) 2017/2400 rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. február 19-i (EU) 2019/318 bizottsági rendelet,
55. * a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletének, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., III. és IV. mellékletének az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának gépjárművek típusjóváhagyásáról szóló bizonyos előírásaira való hivatkozások aktualizálása és bizonyos előírások felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 3-i (EU) 2019/543 bizottsági rendelet és
56. * az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
57. * a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
58. * az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a járműveknek, valamint a járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános felépítésre vonatkozó jellemzők és a biztonság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2021. március 31-i (EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. A fődarabok (motor, váltómű, kormányberendezés, futóművek, alváz vagy önhordó kocsiszekrény, felépítmény) típusának és főbb műszaki adatainak leírása.
2. A fődarabok beépítésének műszaki leírása, a csatlakozási pontok részletrajzai, illetve típusbizonyítvány nélküli járműtípushoz tartozó fődarabok felhasználása esetén számításokkal kiegészített részletrajzai.
3. A fődarabok beépítésének összeállítási rajzai.
4. A jármű fő méreteit tartalmazó rajz.
5. A tervezett méret, tömeg és tengelyterhelés adatok üres és terhelt állapotra.
6. A jármű kormányozhatóságára vonatkozó adatok.
7. A jármű rugózására, felfüggesztésére, gumiabroncsaira vonatkozó adatok.
8. A fékberendezés elvi felépítésének sémája, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.
9. Az egyes fékrendszerek (üzemi, biztonsági, rögzítő) hatásosságára vonatkozó számítások.
10. Az elektromos berendezések kapcsolási vázlata, az alkalmazott szerkezetek típusának leírása.
11. A világító és fényjelző berendezések elhelyezését tartalmazó rajz.
1. * A környezetvédelmi felülvizsgálatra nem kötelezett járművek „Műszaki adatlap”-jának tartalma:
Kiállító hatóság
Telephely
Adatlap száma
Eljáró ügyintéző azonosítója
(A) Rendszám:
(B) Első forgalomba helyezés időpontja:
Vizsgálat tárgya:
Alkalmazható rendszám típusa elöl:
Alkalmazható rendszám típusa hátul:
(D.1) Gyártmány:
(D.2) Jármű típusa:
Járműtípus – variáns:
Járműtípus – verzió:
(D.3) Kereskedelmi leírása:
(E) Alvázszám:
Eredeti alvázszám:
(F.1) Megengedett legnagyobb össztömeg (kg):
(G) Saját tömeg (kg):
Műszakilag megengedett össztömeg (kg):
(I) Első hazai nyilvántartásba vétel időpontja:
Gyártási év:
Modell év:
(J) Jármű kategória:
Járműfajta:
Jármű jellege:
(K) EK típusjóváhagyási szám:
Nemzeti típusjóváhagyási szám:
Összeépítési/átalakítási engedélyszám:
(O) Vontatási adatok
(0) Fék nélkül:
(1) Ráfutófékkel:
(2) Átmenőfékkel:
(O.1) fékezett:
(O.2) fékezetlen:
Kapcsolási magasság (mm):
(R) A Jármű színe:
Járműszín 1:
Elhelyezkedés:
Járműszín 2:
Elhelyezkedés:
(S.1) Ülések száma (a vezetőüléssel együtt):
(S.2) Állóhelyek száma:
Szállítható személyek (fő):
Sebességváltó fajtája:
Eurotax kód:
A forgalmi engedély időbeni hatályának (Műszaki érvényesség) vége:
Időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat azonosítója:
Km számláló állása:
Záradékok:
Hivatalos feljegyzések:
Környezetvédelmi jellemzők:
(P) Motor jellemzők
(P.1) Hengerűrtartalma (cm3):
(P.2) Legnagyobb leadott teljesítménye (kW):
(P.3) Hajtóanyaga:
(P.4) Névleges fordulatszám (ford/min):
(P.5) Motorszám:
Motorkód:
Jármű minősítése:
Dátum:
Aláírás:
2. * A környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezett járművek „Műszaki adatlap”-jának tartalma:
Kiállító hatóság
Telephely
Adatlap száma
Eljáró ügyintéző azonosítója
(A) Rendszám:
(B) Első forgalomba helyezés időpontja:
Vizsgálat tárgya:
Alkalmazható rendszám típusa elöl:
Alkalmazható rendszám típusa hátul:
(D.1) Gyártmány:
(D.2) Jármű típusa:
Járműtípus – variáns:
Járműtípus – verzió:
(D.3) Kereskedelmi leírása:
(E) Alvázszám:
Eredeti alvázszám:
(F.1) Megengedett legnagyobb össztömeg (kg):
(G) Saját tömeg (kg):
Műszakilag megengedett össztömeg (kg):
(I) Első hazai nyilvántartásba vétel időpontja:
Gyártási év:
Modell év:
(J) Jármű kategória:
Járműfajta:
Jármű jellege:
(K) EK típusjóváhagyási szám:
Nemzeti típusjóváhagyási szám:
Összeépítési/átalakítási engedélyszám:
(O) Vontatási adatok
(0) Fék nélkül:
(1) Ráfutófékkel:
(2) Átmenőfékkel:
(3) Nyeregterhelés:
(O.1) fékezett:
(O.2) fékezetlen:
Kapcsolási magasság (mm):
(R) A Jármű színe:
Járműszín 1:
Elhelyezkedése:
Járműszín 2:
Elhelyezkedése:
(S.1) Ülések száma (a vezetőüléssel együtt):
(S.2) Állóhelyek száma:
Szállítható személyek (fő):
Sebességváltó fajtája:
Eurotax kód:
A forgalmi engedély időbeni hatályának (Műszaki érvényesség) vége:
Időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat azonosítója:
Km számláló állása:
Záradékok:
Hivatalos feljegyzések:
Környezetvédelmi jellemzők:
Környezetvédelmi osztály (KVO):
A regisztrációs adóról szóló törvény szerinti környezetvédelmi osztály (RKVO):
(P) Motor jellemzők
(P.1) Hengerűrtartalma (cm3):
(P.2) Legnagyobb leadott teljesítménye (kW):
(P.3) Hajtóanyaga:
(P.4) Névleges fordulatszám (ford/min):
(P.5) Motorszám:
Motorkód:
Feltöltött, füstkorlátozó nélküli: (igen/nem)
(U) zajszint:
(U.1.) álló helyzeti (dB(A))
(U.2.) motor méréskori fordulatszáma (ford/min)
(U.3.) elhaladási (dB(A)-ban)
(V) a szennyezőanyag kibocsátás:
(V.1.) CO (g/km-ben vagy g/kWó-ban)
(V.2.) HC (g/km-ben vagy g/kWó-ban)
(V.3.) NOx (g/km-ben vagy g/kWó-ban)
(V.4.) HC + NOx (g/km-ben)
(V.5.) PM (dízelmotornál) a részecskék (g/km-ben vagy g/kWó-ban)
(V.6.) dízelmotornál a korrigált abszorpciós együttható (min –1-ben)
(V.7.) CO2 (g/km-ben)
(V.8.) összevont átlagfogyasztás (l/100 km-ben)
(V.9.) környezetvédelmi osztályba sorolás
Mért jellemzők:
Szikragyújtású motor esetén:
Alapjáraton:
| Fordulatszám (l/min) | CO (%) | CH (ppm) | λ (légfelesleg) | ||
| Benzinüzem | |||||
| Gázüzem | |||||
| Rendeleti határérték: |
Emelt üresjáraton:
| Fordulatszám (l/min) | CO (%) | CH (ppm) | λ (légfelesleg) | ||
| Benzinüzem | |||||
| Gázüzem | |||||
| Rendeleti határérték: |
Kompresszió gyújtású motorok esetén:
| Alapjárati fordulatszám (l/min) | Leszabályozási fordulatszám (l/min) | Mért „K” érték * | Rendeleti „K” határérték | ||
Jármű minősítése.
Dátum.
Aláírás
3. * A trolibusz „Műszaki adatlap”-jának tartalma:
Kiállító hatóság
Telephely
Adatlap száma
Eljáró ügyintéző azonosítója
(A) Hatósági jelzés (pályaszám):
(B) Első forgalomba helyezés időpontja:
Vizsgálat tárgya:
(D.1) Gyártmány:
(D.2) Jármű típusa:
Járműtípus – variáns:
Járműtípus – verzió:
(D.3) Kereskedelmi leírása:
(E) Alvázszám:
Eredeti alvázszám:
(F.1) Megengedett legnagyobb össztömeg (kg):
(G) Saját tömeg (kg):
Műszakilag megengedett össztömeg (kg):
(I) Első hazai nyilvántartásba vétel időpontja:
Gyártási év:
Modell év:
(J) Jármű kategória:
Járműfajta:
Jármű jellege:
(K) EK típusjóváhagyási szám:
Nemzeti típusjóváhagyási szám:
Összeépítési/átalakítási engedélyszám:
(R) A Jármű színe:
Járműszín 1:
Elhelyezkedés:
Járműszín 2:
Elhelyezkedés:
(S.1) Ülések száma (a vezetőüléssel együtt):
(S.2) Állóhelyek száma:
Szállítható személyek (fő):
Km számláló állása:
A villamos berendezésre vonatkozó adatok:
Az önjárást biztosító berendezésre vonatkozó adatok:
Hivatalos feljegyzések, záradékok (kitöltés nem kötelező):
Műszaki érvényesség időbeni hatályának vége:
Jármű minősítése:
Dátum:
Aláírás:
A jóváhagyási jel körbe írt nyomtatott, álló, nagy E betű és a betű után indexként írt – a jóváhagyó államot meghatározó – egy vagy kétjegyű jelzőszám és a kiadásának alapjául szolgáló ENSZ–EGB előírás számjele, az előírás változatának számjele, továbbá egyéb jelzések.
A jóváhagyási jel méretéről, a mellette feltüntetendő egyéb jelzésekről és adatokról a vonatkozó ENSZ–EGB előírás, illetőleg a jóváhagyási jel használatát engedélyező határozat rendelkezik.
Az egyezményben részes államok és jelzőszámaik a következők:
1. Németország
2. Franciaország
3. Olaszország
4. Hollandia
5. Svédország
6. Belgium
7. Magyarország
8. Csehország
9. Spanyolország
10. Jugoszlávia
11. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
12. Ausztria
13. Luxemburg
14. Svájc
15. –
16. Norvégia
17. Finnország
18. Dánia
19. Románia
20. Lengyelország
21. Portugália
22. Észtország
23. Görögország
26. Szlovénia
27. Szlovákia
A minősítő jel négyzetbe írt, nyomtatott, álló nagy H betű. A négyzet és a betű mérete arányos a jelzéssel ellátott pótalkatrész, illetőleg tartozék méretével, de a négyzet oldalhosszúsága 6 mm-nél kevesebb nem lehet. A minősítő jel mellett feltüntetendő a minősítő vizsgálatot végző intézmény megfelelőséget tanúsító vizsgálati jelentésének száma.
1.0. Az 5. pontban előírt módszerekkel végzett műszaki vizsgálatokat az azokra megfelelő létesítményekben és berendezésekkel kell elvégezni.
1.0.1. A vizsgálatokra adott esetben mobil vizsgáló állomások is igénybe vehetők.
1.0.2. * A vizsgálóállomáson biztosítandó, szükséges vizsgálóberendezések az 1. táblázatban foglaltak szerint, e mellékletben foglalt eltérések figyelembevételével, a vizsgált jármű járműkategóriájától és a jármű egyedi kialakításától függenek.
1.0.3. A fékvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket a 11. számú melléklet szerinti fékvizsgálati előírásoknak megfelelően kell elvégezni.
1.0.4. A létesítményeknek és a berendezéseknek az 1.1–1.19. pontban meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.
1.0.5. *
1.1. Vizsgálólétesítmény
1.1.1. * A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat végzéséhez az 1. táblázatban, illetve e mellékletben meghatározott tárgyi feltételekről – az 1.0.2. pontban foglaltak figyelembevételével – a vizsgáló állomás üzemeltetője gondoskodik.
1.1.2. * A jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata csak olyan vizsgáló állomáson végezhető, amely megfelel a külön jogszabályokban meghatározott (munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, munkaegészségügyi) előírásoknak, továbbá rendelkezik az 1. táblázatban és az e rendeletben, valamint a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott műszaki jellemzőkkel rendelkező vizsgáló eszközökkel.
1.1.3. * A vizsgáló állomáson az 1. táblázatban, illetve e mellékletben meghatározott vizsgáló eszközök közül csak az elvégzendő vizsgálati eljáráshoz (forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálat), a vizsgált jármű egyedi kialakításától függő, a meghatározott technológia szerinti vizsgálatához és a közlekedési hatósági műszaki vizsgálatokhoz kapcsolódó egyéb eljárásokhoz szükséges eszközzel (berendezéssel, műszerrel) kell rendelkezni.
1.1.4. * A vizsgáló állomáson csak az 1. táblázatban, illetve e mellékletben meghatározott munkavédelmi, telepítési, valamint mérésügyi szempontból kifogástalan, a gyártó utasítása szerint rendszeresen karbantartott mérőeszköz használható.
1.1.5. A mérőeszközök hitelesítésének, kalibrálásának (pontosság ellenőrzésének) dokumentumait a helyszínen kell tárolni.
1.1.6. A dokumentálási, illetve értékelési funkcióval rendelkező mérőeszköz abban az esetben alkalmazható, ha annak e funkciói működőképesek.
1.1.7. A vizsgáló állomáson biztosítani kell a vizsgabiztos számára a tevékenység végzéséhez, valamint az ügyfelek fogadásához a megfelelő, akadálymentesített körülményeket. Gondoskodni kell továbbá az adminisztrációs tevékenység végzéséhez szükséges informatikai eszközökről, megfelelően zárható helyiségről és a hatósági eszközök biztonságos tárolásáról.
1.1.8. * A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetve zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. A túlméretes, a hosszúsági méretükben a jogszabályi határértéket megközelítő, valamint 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek, járműszerelvények vizsgálata során a vizsgálat egyes műveletei nyitott ajtók mellett – a mérőműszerek megfelelő működéséhez szükséges hőmérséklet és csapadék elleni védelem biztosításával, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is – elvégezhetők.
1.1.9. * A járművek forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata csak azon a vizsgáló állomáson végezhető, amely a közlekedési hatóság információs rendszerével való adatcseréhez rendelkezik legalább 1024 Kbit/sec sávszélességű internetkapcsolattal, telephelyenként különböző publikus internet felől fix IP-címmel, valamint az adatcserét végző, a közlekedési hatóság honlapján közzétett minimális paramétereknek megfelelő számítástechnikai eszközökkel
1.1.10. Az 1.3., az 1.4., az 1.7. pontban, az 1.10. pont a) alpontjában, az 1.11., 1.14. és az 1.16. pontban felsorolt műszereknek a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez való illesztését biztosítani kell.
1.1.11. Azokon a vizsgáló állomásokon, amelyeken kizárólag típusbizonyítvány alapján történő forgalomba helyezés előtti vizsgálatot végeznek, nem kell biztosítani:
a) az 1.8. pont szerinti futómű mozgatót,
b) az 1.9. pont szerinti zajmérő berendezést,
c) az 1.16. pont szerinti lengéscsillapító vizsgáló próbapadot,
d) az 1.18. pont f) alpontja szerinti etalon gömbfejet,
e) az 1.18. pont g) alpontja szerinti tolómérőt, valamint
f) a 1.13. pont szerinti mélységmérőt.
1.1.12. * Kizárólag trolibuszok tanúsítását végző vizsgálóállomások esetén nem szükséges az 1.2. b) alpontja, az 1.3. pont szerinti pótkocsi fékvezérlő levegőnyomásának ellenőrző mérésére való alkalmasság, az 1.6. pont szerinti mérő-adatgyűjtő berendezés, az 1.8., az 1.9–1.11., az 1.14–1.16. pontban, valamint az 1.18. pont d)–g) alpontjában meghatározottak teljesítése.
1.1.13. A 1. pontban felsorolt vizsgáló eszközök megváltozását a vizsgálati technológiában történő alkalmazásba vétele előtt – jóváhagyás végett – a közlekedési hatóságnak be kell jelenteni.
1.1.14. * A 40 km/h-nál nem nagyobb tervezési sebességű mezőgazdasági vontatóknak, lassú járműveknek, valamint e járművek által vontatható pótkocsiknak a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján az üzemeltető kérelmére a közlekedési hatóság által kijelölt telephelyen végzett időszakos vizsgálata esetében az 1. pontban meghatározott eszközök közül
a) az 1.2. pontban meghatározott vizsgálóakna helyettesíthető sík, száraz, kemény burkolatú, a vizsgálat céljára lezárt útfelülettel, valamint a vizsgálat jármű tengelyeinek emelésére szolgáló emelővel és kerékmozgató kézi eszközzel,
b) az 1.3., illetve 1.4. pontban meghatározott görgős fékerőmérő berendezés helyettesíthető olyan szilárd burkolatú, száraz és pormentes közúti forgalomtól elzárt útszakasszal (a fékpróbára kijelölt területtel), amely alkalmas a vizsgált jármű által elérhető legnagyobb sebesség 80%-áról, de legfeljebb 25 km/óra kezdősebességről elvégzett fékpróbára úgy, hogy eközben ellenőrizhető a fékezett kerekek állóra fékezhetősége, a haladási irány megtartása, valamint a lefékezett pótkocsi kerekeinek az elmozdítással szembeni ellenállása,
c) az 1.18. pont j) alpontjában meghatározott informatikai rendszerhez való csatlakozás feltételeit a közlekedési hatóság biztosítja,
d) * nem kell biztosítani az 1.6. pont szerinti mérő-adatgyűjtő, az 1.8–1.12., 1.14–1.16. pontban, az 1.18. pont f) és h) alpontjában meghatározott eszközöket.
1.1.15. Bármely az 1.2–1.18. pontban meghatározott készülékek egy készülékké egyesíthetők, amennyiben ez nem befolyásolja az egyes készülékek mérési pontosságát.
1.1.16. * 40 km/h-nál nem nagyobb tervezési sebességű mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, valamint e járművek által vontatható pótkocsik vizsgálatát a vizsgálóállomás – az 1.1.14. pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén – az engedélyező közlekedési hatóság által jóváhagyott technológiával végezheti.
1.2. Megfelelő méretű vizsgálati sáv az egyes vizsgálatokhoz és vizsgálóakna, amely megfelelő megvilágítással és szükség esetén szellőztető berendezéssel rendelkezik:
a) a jármű egyik tengelyénél fogva való megemelésére alkalmas gépi működtetésű aknaperem-emelővel,
b) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához,
A gépkocsi vizsgálata esetén a vizsgálóakna helyettesíthető olyan gépi működtetésű emelőpaddal (oszlopos vagy ollós emelővel), amely rendelkezik:
a) a vizsgálószemély részére szolgáló feljáróval,
b) gépi működtetésű kiegészítő emelővel,
c) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és
d) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal).
1.2.1. * A kizárólag motorkerékpárok vizsgálatát végző vizsgálóállomások esetén vizsgálóakna nem szükséges.
1.3. * A 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű járművek fékrendszereinek vizsgálatára alkalmas görgős fékerőmérő berendezés, a görgős fékerőmérő próbapadok műszaki követelményeire vonatkozó 21069-1 ISO szabvány A. melléklete vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldás szerinti, a fékerő, a légfékrendszerekben lévő légnyomás, és a pótkocsi fékvezérlő levegőnyomásának ellenőrző mérésére, kijelzésére és tárolására alkalmas görgős fékerőmérő próbapad (a vizsgált jármű tulajdonságaitól függően az álló helyzeti rögzítőfék méréshez szükséges, az összkerékhajtású, a hibrid és az elektromos járművek konstrukciós kialakításától függő kiegészítő eszközökkel).
1.4. * A 3,5 tonnát meg nem haladó össztömegű járművek esetében a fékerő és a pedálerő ellenőrző mérésére és tárolására szolgáló funkciókkal rendelkező görgős fékerőmérő próbapad (a vizsgált jármű tulajdonságaitól függően az álló helyzeti rögzítőfék méréshez szükséges, az összkerékhajtású, a hibrid és az elektromos járművek konstrukciós kialakításától függő kiegészítő eszközökkel). Személygépkocsi vizsgálatára (is) alkalmas próbapad helyett a motorkerékpár fékhatásossága vizsgálata kifejezetten erre a célra kialakított önálló próbapadon is elvégezhető. A próbapadnak L kategóriájú járművek vizsgálata esetén a biztonságos mérés végrehajtásához kiegészítő eszközökkel (görgő fedlap a vizsgálathoz nem szükséges görgőpárhoz, vezető görgő a fékezett kerékhez, nem fékezett kerék rögzítésére szolgáló berendezés) kell rendelkeznie. L kategóriájú járművek vizsgálatához használható olyan berendezés is, amely csak motorkerékpárok fékhatás mérésére alkalmas és rendelkezik az előzőekben felsorolt biztonsági elemekkel.
1.5. Adattárolós és adattovábbításra alkalmas – a pótkocsi fékkivezérlést is tároló – lassulásmérő berendezés az olyan vizsgáló állomáson ahol lassújármű, a mezőgazdasági vontató és pótkocsijaik, trolibusz, valamint olyan jármű vizsgálatát végzik, amelynél a jármű konstrukciós kialakítása nem teszi lehetővé a 1.3., illetve 1.4. pont szerinti berendezéssel történő mérést. (A nem folyamatosan mérő eszközöknek másodpercenként legalább tízszer kell feljegyeznie/tárolnia a mérési adatokat).
1.6. Légfékrendszereket vizsgáló eszközök, illetve a légfékes, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 járműkategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomásokon mérő-adatgyűjtő berendezés. A jármű légfékrendszerének ellenőrzéséhez nyomásérzékelőkkel, időkésedelem mérésre is alkalmas kivitelben, a mérési adatokat értékelő számítógépes programmal és tárolással.
A légfékes, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 járműkategóriába tartozó gépkocsik) műszaki vizsgálatához alkalmazandó mérő-adatgyűjtő berendezésre vonatkozó további, részletes műszaki jellemzőket, a légfékrendszer vizsgálati technológiáját és a vizsgálati eredmények egységes értékelési módszerét szakmai iránymutatás keretében a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg.
1.7. *
1.8. A tengelyfelfüggesztést a tengely megemelése nélkül vizsgáló készülék (Futómű-mozgató pad), amely megfelel az alábbi követelményeknek:
a) * a készüléknek rendelkeznie kell legalább két, hosszanti és keresztirányban oda-vissza mozgatható, gépi meghajtású, a felületén csúszásgátló kivitelű lappal, ezzel egyenértékűnek elfogadható, ha az egyik oldal hosszanti és keresztirányban oda-vissza mozgatható, a másik oldal pedig forgatásra alkalmas;
b) a lapok mozgását a kezelő vizsgálóállásból irányíthatja;
c) A 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművek esetében a lemezeknek az alábbi műszaki előírásoknak kell megfelelniük:
ca) hosszanti és keresztirányú mozgás: legalább 95 mm,
cb) hosszanti és keresztirányú mozgás sebessége 5–15 cm/s.
1.9. Legalább II. osztályú precíziós hangnyomásszint mérő (zajszintmérő) készülék, amely rendelkezik beépített „A” súlyozó szűrővel.
Fordulatszámmérő a zajméréshez, a vizsgált jármű motorjának működési rendszerétől függően külső gyújtású benzin-, vagy kompressziós gyújtású (dízel) motorokhoz egyaránt.
1.10. Gázelemző műszer:
a) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, a mérésügyi szerv által I. vagy 0. osztályba sorolt, az infravörös fényelnyelés elvén működő, a kipufogógáz legalább négy komponensét (CO, CH, O2, CO2) mérő és a lambda-értéket kijelző, motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt műszer, nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel,
b) infravörös fényelnyelés elvén működő CO (%) és CH (ppm) tartalmat mérő, a mérésügyi szerv által a II. osztályba sorolt műszer,
c) infravörös fényelnyelés elvén működő kipufogógáz CO (%) tartalmat mérő műszer (csak az Otto-rendszerű, kétütemű motorral működő gépkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani).
Az a) pontban meghatározott műszer biztosítása esetén a b) pont szerinti gázelemző műszer biztosítása nem szükséges.
Fordulatszámmérő a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának méréséhez, a külső gyújtású benzinmotorokhoz.
1.11. Az elnyelési együtthatót megfelelő pontossággal mérő készülék füstölésmérő berendezés
A füstölésmérő berendezés jellemzői:
a) a kipufogógázok fényelnyelése elvén működik,
b) a kipufogócsőből vett minta alapján mér (mintavételes elven működik),
c) időállandója: T90=900 ms és 1100 ms közötti értékű,
d) motorolaj hőmérsékletmérővel szerelt,
e) nyomtatási és számítógépes csatlakozási lehetőséggel rendelkezik.
Fordulatszámmérő a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának méréséhez, a kompressziós gyújtású (dízel) motorokhoz.
1.12. Fényszóró ellenőrző készülék, fényerősség mérésre alkalmas kivitelben, amely lehetővé teszi a fényszóróknak a gépjárművek fényszóró-beállításaira vonatkozó rendelkezések a gépjárművek és pótkocsijuk világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1976. július 27-i 76/756/EGK tanácsi irányelv szerinti beállítását oly módon, hogy nappali fényben (a közvetlen napsugárzást nem számítva) a világos-sötét határ könnyen felismerhető legyen.
1.13. * Mélységmérő
A gumiabroncsok futófelületének gumiabroncs-bordázat mélységének vizsgálatához szükséges kivitelben. A mélységmérő helyettesíthető mélységmérő funkcióval rendelkező tolómérővel.
1.14. * Az elektronikus jármű-interfészhez csatlakoztatható OBD kiolvasó eszköz. Amennyiben az OBD kiolvasó eszköz nem alkalmas a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről, valamint az 1014/2010/EU, a 293/2012/EU, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 4-i (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet által meghatározott adatok kiolvasására, a vizsgálóállomás a 2021. január 1-jét követően forgalomba helyezett, az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó járművek vizsgálatát nem végezheti.
1.15. A cseppfolyós gáz, sűrített földgáz és cseppfolyós földgáz szivárgását ellenőrző kézi gázszivárgás-ellenőrző készülék, amennyiben ilyen üzemű járművet vizsgálnak.
1.16. Lengéscsillapító vizsgáló próbapad, amely a maradó talperő mérése alapján értékeli a lengéscsillapítást [csak a gépkocsik és az általuk vontatható lakópótkocsik vizsgálatát (is) végző vizsgáló állomáson kell biztosítani].
1.17. *
1.18. A vizsgálathoz szükséges egyéb eszközök amennyiben a jármű vizsgálatához szükséges:
a) mérőszalag (2 m és 20 m hosszúságú), stopperóra, kézilámpa (szerelőlámpa és zseblámpa), nagyító, kézitükör, csiszolóvászon, drótkefe, tisztítórongy,
b) gumiabroncs légnyomását ellenőrző- és töltő műszer,
c) mechanikai vizsgáló eszközök: feszítővas, csavarhúzó, kalapács,
d) UV-lámpa,
e) pótkocsi elektromos-csatlakozóaljzat ellenőrző készülék,
f) etalon gömbfej,
g) * tolómérő, a tolómérő idomszerekkel helyettesíthető, amelyek a vizsgált járműkategóriákba tartozó járművekre szerelt vonógömb, vagy a csapos vonóberendezés, vonószem, valamint a nyeregszerkezet ellenőrzéséhez készültek,
h) fénymérő a fényelnyelő réteggel bevont, fóliázott üvegek vizsgálatához állvánnyal és fényforrással, vagy a fényáteresztő képesség közvetlen mérésére és kijelzésére gyártott – saját belső fényforrással rendelkező mérőberendezéssel,
i) erőmérő (kormányzási erőmérő), azokon a vizsgáló állomásokon, ahol az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadására irányuló eljárást, mozgáskorlátozottak által vezetett járművek vizsgálatát, illetőleg az átalakítást követő időszakos vizsgálatokat (is) végez a vizsgáló állomás,
j) a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez való csatlakozáshoz szükséges informatikai eszközök,
k) * a DOT 3, DOT 4, DOT 4 Plus és DOT 5.1. fékfolyadék pontos forráspontját °C-ban, ±5% pontossággal meghatározni képes fékfolyadék-forráspont ellenőrző,
l) * a hibrid és elektromos jármű villamos biztonságának vizsgálatára alkalmas készülék, azokon a vizsgáló állomásokon, ahol hibrid vagy elektromos jármű forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálatát (is) végez a vizsgáló állomás,
1.19. * Mérésügyi előírások
Az 1.1–1.6., 1.8. és 1.10–1.16. pontban meghatározott egyes eszközök mérésügyi szempontból akkor tekinthető megfelelőnek, ha a legutóbbi ellenőrzés óta nem telt el több idő, mint a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet a 7. számú mellékletében meghatározott időszak.
Az ellenőrzési periódus az 1.9. pontban meghatározott zajszintmérő készülék esetében 24 hónap.
Az 1.18. pontban – ide nem értve a c), d), e) és j) alpontban szereplő eszközöket – meghatározott mérőeszközök esetében az ellenőrzési periódus – amennyiben a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet, a mérésügyről szóló törvény, vagy annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet másképp nem rendelkezik – a mérőeszköz gyártója által meghatározott, annak hiányában 60 hónap.
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | ||
| 1. | A műszaki vizsgálat elvégzése céljából minimálisan előírt berendezések | ||||||||||||||||||||||
| 2. | Járművek | Kategória | Előírt berendezések 1.1–1.18. pontban felsoroltak szerint | ||||||||||||||||||||
| 3. | Maximális tömeg | 1.1. | 1.2. | 1.3. | 1.4. | 1.5. | 1.6. | 1.8. | 1.9. | 1.10. | 1.11. | 1.12. | 1.13. | 1.14. | 1.15. | 1.16. | 1.18. | ||||||
| 4. | 1. Motorkerékpárok | ||||||||||||||||||||||
| 5. | L1e | P | x | x | x | x | x | ||||||||||||||||
| 6. | L3e, L4e | P | x | x | x | x | x | x | |||||||||||||||
| 7. | L3e, L4e | D | x | x | x | x | x | x | |||||||||||||||
| 8. | L2e | P | x | x | x | x | x | x | |||||||||||||||
| 9. | L2e | D | x | x | x | x | x | x | |||||||||||||||
| 10. | L5e | P | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||||||||
| 11. | L5e | D | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||||||||
| 12. | L6e | P | x | x | x | x | x | x | |||||||||||||||
| 13. | L6e | D | x | x | x | x | x | x | |||||||||||||||
| 14. | L7e | P | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||||||||
| 15. | L7e | D | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||||||||
| 16. | 2. Személygépjárművek | ||||||||||||||||||||||
| 17. | 3 500 kg-ig | M1, M2 | P | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||
| 18. | 3 500 kg-ig | M1, M2 | D | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||
| 19. | > 3 500 kg | M2, M3 | P | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | ||||||
| 20. | > 3 500 kg | M2, M3 | D | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | ||||||
| 21. | 3. Tehergépjárművek | ||||||||||||||||||||||
| 22. | 3 500 kg-ig | N1 | P | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||
| 23. | 3 500 kg-ig | N1 | D | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||
| 24. | > 3 500 kg | N2, N3 | P | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | |||||||
| 25. | > 3 500 kg | N2, N3 | D | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | |||||||
| 26. | 4. Az N kategóriából származtatott különleges gépjárművek, valamint a 40 km/h feletti tervezési sebességű mezőgazdasági vontatók | ||||||||||||||||||||||
| 27. | 3 500 kg-ig | N1 | P | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||
| 28. | 3 500 kg-ig | N1 | D | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||
| 29. | > 3 500 kg | N2, N3, T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b, T5 | P | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | |||||||
| 30. | > 3 500 kg | N2, N3, T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b, T5 | D | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | |||||||
| 31. | 5. Pótkocsik | 750 kg-ig | O1 | x | x | x | x | x | |||||||||||||||
| 32. | > 750– 3 500 kg | O2 R1, R2, S1, lassú jármű pótkocsija | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||||||||
| 33. | > 3 500 kg | O3, O4 R3, R4, S2, lassú jármű pótkocsija | x | x | x | x | x | x | x | x | |||||||||||||
| 34. | 6. Mezőgazdasági vontatók legfeljebb 40 km/h tervezési sebességgel és lassú járművek | T1–T4, T1a, T2a, T3a, T4.1a, T4.2a, T4.3a, lassú járművek | P | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | |||||||
| 35. | T1–T4, T1a, T2a, T3a, T4.1a, T4.2a, T4.3a, lassú járművek | D | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | ||||||||
Megjegyzések:
1. P – benzinüzemű (pozitív gyújtás),
2. D – dízelüzemű (kompressziós gyújtás).
3. A tisztán elektromos meghajtású és a nulla emissziós gépkocsi vizsgálatához gázelemző műszer, füstölésmérő berendezés, hangnyomásszint mérő (zajszintmérő) készülék és fordulatszámmérő biztosítása nem szükséges.
4. A táblázatban nem szereplő és a mellékletben nem részletezett, egyéb járművek vizsgálatához szükséges tárgyi eszközöket az engedélyező közlekedési hatóság határozza meg.
2.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során az alábbi táblázatban foglalt tárgyban és körben, illetve – a vizsgáló állomáson elvégzett vizsgálat esetében – a meghatározott eszköz és módszer alkalmazásával kell ellenőrizni, hogy a vizsgált jármű meghatározott jellemzői megfelelnek-e a 10. vagy a 12. §-ban foglalt követelményeknek.
2.2. A vizsgálatok során a jármű egyes műszaki jellemzőire vonatkozó követelményeket az MR. tartalmazza, azonban egyes – az alábbi táblázatban meghatározott – esetekben a külön jogszabályokban foglalt előírások teljesülését is vizsgálni kell.
2.3. Az egyes vizsgálati tárgyak és vizsgálati körök esetében az általánosan előforduló hibákat, hiányosságokat az alábbi táblázatban meghatározott minősítés szerint kell értékelni.
2.4. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során: *
2.4.1. a kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a rendelet 3. § (2) bekezdés rendelkezése alapján meghatározott járműfajta besorolást, továbbá – az M és N kategóriába tartozó gépkocsi, továbbá az L kategóriába tartozó motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetében záradék alkalmazásával – a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti besorolást (a továbbiakban: VTSZ besorolás),
2.4.2. a 2.4.1. pontban említett járművek esetében a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti besorolásakor digitális fényképen rögzíteni és informatikai eszközzel archiválni kell a besorolás alapját adó kiviteli jellemzőket.
2.4.3. * A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során a próbapadon történő fékvizsgálatokat a 11. számú melléklet szerint kell végezni.
2.4.4. A lengéscsillapító csillapítás hatékonyságának vizsgálatát a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegnél nem nagyobb gépkocsik és az általuk vontatható lakópótkocsik esetében kell elvégezni. Az ikerabroncsokkal, defekttűrő abroncsokkal vagy aktív kerékfelfüggesztéssel szerelt járműveken a mérést nem kell elvégezni.
A keréken mért maradó talperő kormányzott kerekek esetében nem lehet kisebb, mint 40%, nem kormányzott kerekek esetében nem lehet kisebb, mint 20%. Tengelyenként a két oldal közti eltérés a kerekeken mért nagyobb talperő 50%-át nem haladhatja meg.
2.4.5. * A hibrid és elektromos jármű villamos biztonságának vizsgálatát a forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálat során akkor kell elvégezni, ha a jármű meghajtására szolgáló elektromos berendezéseinek és áramforrásának villamos biztonsága tekintetében kétség merül fel. Ebben az esetben a vizsgálatot a járműgyártó utasítása szerint, minden további vizsgálatot megelőzően kell elvégezni.
2.5. * Az időszakos vizsgálatok során 2023. május 20-tól kezdődően az (EU) 2021/392 bizottsági végrehajtási rendelet 10. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint – a 2.5.1. és a 2.5.2. alpont kivételével – adatgyűjtést kell végezni.
2.5.1. A jármű tulajdonosa vagy annak meghatalmazottja – írásbeli nyilatkozatával – megtagadhatja a 2.5. alpont szerinti adatszolgáltatást. Ez esetben a nyilatkozatot a vizsgadokumentációhoz csatolni kell.
2.5.2. Ha a jármű műszaki hiányosságából adódóan a 2.5. alpont szerinti adatgyűjtés nem végezhető el, akkor a vizsgabiztos ezt a tényt rögzíti az időszakos vizsgálathoz kapcsolódóan.
3.1. A vizsgálati módszerek értelmezése
3.1.1. Szemrevételezés (közvetlen érzékelés): a vizsgált jármű meghatározott jellemzőjének, tulajdonságának, adatának ellenőrzése közvetlen érzékeléssel (eszköz használata nélkül), amely történhet vizuálisan, hallás útján vagy tapintással, miközben a járművet vagy annak szerkezeti egységét – szükség szerint – működtetik.
3.1.2. Vizsgálat (ellenőrzés): a vizsgálatot végző személy a jármű egyes szerkezeti részeire a vizsgáló eszközzel erőhatást kifejtve (mozgatás, ütögetés, feszítés) a szerkezeti anyag, kötőelem vagy kapcsolódó szerkezeti elemek elmozdulását, szilárdságát megfigyeli, a vizsgált jármű tulajdonságainak, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jellemzőinek a meghatározott eszközzel (mérőeszközökkel) történő mérése, a jármű minősítésének megalapozására szolgáló mért érték dokumentálása, a vizsgált jármű tulajdonságai, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jóváhagyottságának, minősítettségének, valamint a vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek való megfelelőségének a megállapítása.
3.1.3. Működés közbeni ellenőrzés: a vizsgált jármű egyes alkatrészeinek, felszerelésének, különleges felépítményének működése, a kezelő szervek által történt intenzív működtetése, valamint a felsorolt eszközökkel előidézhető üzemszerű körülmények közben az előírt működőképesség, illetőleg műszaki állapot ellenőrzése.
3.2. A járművön feltárt hibák minősítése
3.2.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során „Hibá”-nak kell tekinteni a jármű (annak meghatározott részegysége vagy tulajdonsága) olyan jellemzőjét, amely tekintetében nem teljesíti az MR. vagy külön jogszabály egyes kötelező rendelkezését, illetőleg amely a jármű üzemeltetése során a jármű típusára jellemző közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi tulajdonság lényeges romlásában nyilvánul meg.
3.2.2. A járművek forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során feltárt hiányosságokat az alábbi kategóriák egyikébe kell besorolni:
a) Kisebb hiba: a jármű biztonságát vagy a környezetterhelést jelentősen nem befolyásoló kisebb hiányosságok, valamint az előírásoktól való egyéb kisebb eltérések,
b) Komoly hiba: a jármű biztonságát vagy a környezetterhelést befolyásoló, illetve a közúti forgalom többi résztvevőjét veszélyeztető jelentős hiányosságok vagy az előírásoktól való egyéb jelentősebb eltérések,
c) Veszélyes hiba: a közúti biztonságra közvetlen és azonnali veszélyt jelentő vagy a környezetterhelést befolyásoló veszélyes hiányosságok, amelyek indokolttá teszik, hogy a tagállam vagy annak illetékes hatóságai megtilthassák a jármű közúti forgalomban való használatát
3.2.3. Ha egy jármű hiányosságai a fenti 3.2.2. bekezdésben említett kategóriái közül többe is besorolhatók, a járművet a súlyosabb hiányosság szerinti kategóriába kell sorolni. Azt a járművet, amely ugyanazon, a vizsgálati fejezet terjedelmén belül meghatározott ellenőrzött területen belül egynél több hiányosságot is mutat, a következő legsúlyosabb kategóriába kell besorolni, ha a hiányosságok összeadódó hatása miatt a jármű nagyobb veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára nézve.
4.1. Ha a jármű vizsgálata során hibát nem találtak, valamint kizárólag kisebb hiányosságok esetén [3.2.2. pont a) alpont] úgy kell tekinteni, hogy a jármű megfelelt a vizsgálaton, a feltárt hiányosságokat orvosolni kell, és a járművet nem szükséges újból vizsgálatnak alávetni. (MEGFELELT: M)
4.2. Komoly hiba hiányosságok esetén úgy kell tekinteni, hogy a jármű nem felelt meg. Ebben az esetben első vizsgálatot követő 2 hónapon belül ismételt vizsgálatot kell végezni. (Komoly hiányosság: K)
4.3. Veszélyes vagy a vizsgálat keretében ellenőrzött jóváhagyási követelmények nem teljesülése miatt fennálló hiba esetén a jármű nem felelt meg. A forgalmi engedélyt érvényteleníteni kell. (ALKALMATLAN: A)
4.3.1. A jármű „alkalmatlan”-ná minősítéséről a közlekedési hatóság elektronikus úton tájékoztatja a Nyilvántartót.
4.4. * A forgalomba helyezés előtti vizsgálat és időszakos vizsgálat alapján kiadott „Műszaki vizsgálati bizonyítvány”-on az eljáró vizsgabiztos rögzíti a következő időszakos vizsgálat határnapját, valamint – amennyiben a jármű rendelkezik érvényesíthető forgalmi engedéllyel – a következő időszakos vizsgálat időpontját műszaki érvényességi időként a forgalmi engedélybe bejegyzi.
4.5. * A 0.2, 0.3 és 0.4 vizsgálati tárgykörökben kisebb hiányosság esetén („H”) , a jármű forgalmi engedélye érvényességét a vizsgálóállomáson nem lehet meghosszabbítani. Ebben az esetben az időszakos vizsgálat alapján a közlekedési hatóság – az azonosító adatok rögzítése és a Nyilvántartó egyidejű értesítése mellett – „Műszaki adatlap”-ot és „Műszaki vizsgálati bizonyítvány”-t ad ki, megállapítva azon a forgalmi engedélybe bejegyzendő következő időszakos vizsgálat határidejét.
5.1. A vizsgálatok legalább az alábbi táblázatban felsorolt tételekre terjednek ki, és az alábbi táblázatban felsorolt minimális előírások és ajánlott módszerek szerint zajlanak. Az egyes vizsgálandó járműrendszerekre és alkatrészekre nézve a hiányosságok értékelését a táblázatban meghatározott kritériumok alapján, eseti alapon kell elvégezni.
5.2. A vizsgálatok tartalmára és módszereire, a járművek hiányosságának értékelésére vonatkozó táblázat *
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Sorszám | Módszer/eszköz | Hiba okok | A hiányosságok értékelése | |||
| 2. | Kisebb | Komoly | Veszélyes | ||||
| 3. | 0. A JÁRMŰ AZONOSÍTÓ ADATAI | ||||||
| 4. | 0.1. Rendszámtábla | Szemrevételezés/UV lámpa; nagyító; mérőszalag | a) A rendszámtábla (rendszámtáblák) hiányzik (hiányoznak) vagy olyan bizonytalanul van(nak) rögzítve, hogy leeshet(nek). | X | |||
| 5. | b) A felirat hiányzik vagy olvashatatlan. | X | |||||
| 6. | c) Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival; hamis | X | |||||
| 7. | nem megfelelő kivitel | X | |||||
| 8. | nem megfelelő méret / anyag | X | |||||
| 9. * | 0.2. Alvázszám | Szemrevételezés/Ipari kézitükör, | a) Hiányzik vagy nem található. | X | |||
| 10. * | kézilámpa | b) Nem teljes, olvashatatlan, nyilvánvalóan hamisított vagy nem egyezik a jármű okmányaival. | X | ||||
| 11. * | c) A jármű okmányai olvashatatlanok vagy elírásokat tartalmaznak | X | |||||
| 12. * | d) Nem eredeti / hamis. | X | |||||
| 13. * | e) Nem érvényes / olvashatatlan. | X | |||||
| 14. * | f) Nem típusazonos / engedély nélküli alvázcsere. | X | |||||
| 15. * | g) Sérült / deformált. | X | X | ||||
| 16. * | h) Típusazonos / engedély nélküli alvázcsere. | X | |||||
| 17. * | 0.3. Okmányok (forgalmi | Szemrevételezés/UV lámpa; nagyító; | a) A jármű az okmánnyal nem egyezik. | X | |||
| 18. * | engedély; lassújármű ig. lap | mérőszalag | b) A bizonylat / engedély hiányzik. | X | |||
| 19. * | engedély, egyéb) | c) Hiányos / hiányzik. | X | X | |||
| 20. * | d) Nem eredeti / hamis. | X | |||||
| 21. * | e) Nem érvényes. | X | |||||
| 22. * | f) A jármű okmányai olvashatatlanok vagy elírásokat tartalmaznak | X | X | ||||
| 23. * | 0.4. Motorszám | Szemrevételezés/ Ipari kézitükör, | a) A jármű az okmánnyal nem egyezik. | X | X | ||
| 24. * | kézilámpa | b) Hiányos / hiányzik. | X | X | |||
| 25. * | c) Nem eredeti / hamis | X | |||||
| 26. * | d) Nem érvényes / olvashatatlan. | X | X | ||||
| 27. * | e) Nem típusazonos. | X | |||||
| 28. | 1. FÉKBERENDEZÉS | ||||||
| 29. | 1.1. Műszaki állapot és üzemképesség | ||||||
| 1.1.1. Üzemi fékpedál/fékkar tengelye | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. Megjegyzés: Fékrásegítővel ellátott jármű esetében a | a) Túl szoros a tengely. | X | ||||
| 30. | vizsgálatot leállított motorral kell | b) Túl nagy a kopás vagy a holtjáték. | X | X | |||
| elvégezni. | c) Sérült, hiányzik. | X | |||||
| 31. | 1.1.2. A pedál/kar állapota és a fékműködtető berendezés útja | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. | a) A tartalék úthossz túl nagy vagy elégtelen. | X | |||
| 32. | Megjegyzés: Fékrásegítővel | b) A fékműködtető szabad oldása korlátozott. Amennyiben a működést befolyásolja | X | ||||
| 33. | ellátott jármű esetében a | X | |||||
| 34. | vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. | c) A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, laza vagy simára kopott. | X | ||||
| 35. | d) sérült, hiányzik. | X | |||||
| 36. | 1.1.3. Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok | Az alkatrészek szemrevételezése normális üzemi nyomáson. A vákuum vagy a légnyomás | a) A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a nyomásmérő a veszélyzónában van) nincs legalább négy fékezéshez elegendő légnyomás/vákuum; | X | |||
| 37. | biztonságos üzemi értékének eléréséhez szükséges idő, valamint a figyelmeztető berendezés, a | legalább két fékezés a figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a nyomásmérő a veszélyzónában van) | X | ||||
| 38. | többkörös védőszelep és a nyomáscsökkentő szelep működésének ellenőrzése. | b) A fék biztonságos működéséhez szükséges légnyomás/vákuum felépülési ideje túl hosszú a követelményekhez képest1. | X | ||||
| 39. | c) Nem működik a többkörös védőszelep vagy a nyomáscsökkentő szelep. | X | |||||
| 40. | d) Levegővesztés miatt érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható. | X | |||||
| 41. | e) Külső sérülés, amely valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését. | X | |||||
| 42. | A biztonsági fék működése nem kielégítő. | X | |||||
| 43. | f) A tartály korrodált vagy sérült / tömítettsége nem megfelelő / rögzítése nem megfelelő; korrodált, vagy sérült. | X | X | ||||
| 44. | 1.1.4. Alacsony nyomásra figyelmeztető | Funkcionális ellenőrzés. | A nyomásmérő vagy a jelzőműszer rosszul működik vagy hibás. | X | |||
| 45. | nyomásmérő vagy jelzés | Az alacsony nyomás nem állapítható meg. | X | ||||
| 46. | 1.1.5. Kézi működtetésű fékerőhatároló szelep | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. | a) A vezérlőkar törött, sérült vagy túlságosan kopott. | X | |||
| 47. | b) A vezérlőkar nincs megfelelően a szelepre rögzítve vagy a szelep kilazult. | X | |||||
| 48. | c) Lazák a csatlakozások, vagy szivárgás van a rendszerben. | X | |||||
| 49. | d) Nem kielégítő működés. | X | |||||
| 50. | 1.1.6. Rögzítőfék kezelőszerv, | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. | a) A reteszelés nem tart megfelelően. | X | X | ||
| 51. | rögzítőfékkar, rögzítőfék-reteszelő | b) A rögzítőfékkar-tengely vagy a reteszelő mechanizmus kopott. | X | ||||
| 52. | kilincsmű, elektromos | Túlzottan kopott. | X | ||||
| 53. | rögzítőfék, rugóerőtároló | c) Túl nagy kar úthossz a kezelőkar helytelen beállítása miatt. | X | ||||
| 54. | d) A kezelőszerv hiányzik, sérült vagy nem működik. | X | |||||
| 55. | e) Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibát jelez. | X | |||||
| 56. | f) Korrodált | X | X | X | |||
| 57. | g) Nem jóváhagyott / nem minősített | X | X | ||||
| 58. | h) Nem működik / hibásan működik | X | X | ||||
| 59. | i) Sérült / deformált | X | X | ||||
| 60. | j) Szorul | X | X | ||||
| 61. | 1.1.7. Fékszelepek (lábszelepek, | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. | a) A szelep sérült vagy túlzott levegőszivárgás tapasztalható. | X | |||
| 62. | tehermentesítők, | Amennyiben a működését befolyásolja. | X | ||||
| 63. | vezérlőszelepek) | b) Túlzott olajszivárgás a kompresszorból. | X | ||||
| 64. | c) A szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. | X | |||||
| 65. | d) A hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog. | X | |||||
| 66. | Amennyiben a működését befolyásolja. | X | |||||
| 67. | e) Akad, sérült. | X | |||||
| 68. | f) Nem működik / hibásan működik / nem jóváhagyott. | X | |||||
| 69. | 1.1.8. Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus) | A fékrendszerhez tartozó, a vontatójármű és a pótkocsi közötti csatlakozás szétkapcsolása, majd újbóli összekapcsolása. | a) A csap vagy az önzáró szelep hibás. | X | |||
| 70. | Amennyiben a működését befolyásolja. | X | |||||
| 71. | b) A csap vagy a csatlakoztató szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. | X | X | ||||
| 72. | Amennyiben a hatásosságot befolyásolja. | X | |||||
| 73. | c) Túl nagy a szivárgás. | X | |||||
| 74. | Amennyiben a hatásosságot befolyásolja. | X | |||||
| 75. | d) Nem megfelelő működés. | X | |||||
| 76. | Befolyásolja a fék hatásosságát. | X | |||||
| 77. | e) Nem jóváhagyott / nem minősített. | X | |||||
| 78. | f) Sérült / deformált. | X | X | ||||
| 79. | g) Korrodált. | X | X | ||||
| 80. | 1.1.9. Energiatároló | Szemrevételezés. | A tartály enyhén sérült vagy enyhén a)korrodált. | X | |||
| 81. | sűrítettlevegő-tartálya | A tartály súlyosan sérült, korrodálódott vagy szivárog. | X | ||||
| 82. | b) Hatás a vízmentesítő szelep működésére. | X | |||||
| 83. | A vízmentesítő berendezés nem működik. | X | |||||
| 84. | c) A tartály nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve. | X | |||||
| 85. | 1.1.10. Fékrásegítő | Az alkatrészek szemrevételezése a | a) A fékrásegítő sérült vagy hatástalan. | X | |||
| 86. | egység, főfékhenger | fékrendszer működése közben, | Amennyiben nem működik. | X | |||
| 87. | (hidraulikus | b) A főfékhenger sérült, de a fék működik. | X | ||||
| 88. | fékberendezésben) | A főfékhenger sérült vagy szivárog | X | ||||
| 89. | c) A főfékhenger nem biztonságos, de a fék működik. | X | |||||
| 90. | A főfékhenger nem biztonságos. | X | |||||
| 91. | d) Nincs elegendő fékfolyadék, szintje a „MIN” jelzés alatt áll. | X | |||||
| 92. | A fékfolyadék szintje jelentősen a „MIN” jelzés alatt áll | X | |||||
| 93. | Nem látható fékfolyadék. | X | |||||
| 94. | e) A főfékhenger tartályának fedele hiányzik. | X | |||||
| 95. | f) A fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás. | X | |||||
| 96. | g) A fékfolyadékszint-figyelmeztető készülék helytelenül működik. | X | |||||
| 97. * | h) Nem jóváhagyott / nem minősített | X | |||||
| 98. | 1.1.11. Merev fékcsövek | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. | a) Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. | X | |||
| 99. | b) A csöveknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (légfékrendszerek esetében). | X | |||||
| 100. | A csöveknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek esetében). | X | |||||
| 101. | c) A csövek sérültek vagy túlságosan korrodáltak. A blokkolás vagy a szivárgás közvetlen kockázata révén befolyásolja a fékek működését. | X | |||||
| 102. | d) A csövek rossz helyen vannak. Károsodás veszélye áll fenn. | X | |||||
| 103. | e) helytelen szerelés | X | |||||
| 104. | f) nem megfelelő kivitel / méret / anyag | X | |||||
| 105. | g) sérült / deformált | X | |||||
| 106. | h) szennyezett | X | X | ||||
| 107. | 1.1.12. Féktömlők | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, | a) Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. | X | |||
| 108. | amennyiben lehetséges. | b) A tömlők sérültek, deformálódtak, ki vannak dörzsölődve, megcsavarodtak vagy túl rövidek, nem jóváhagyottak. | X | ||||
| 109. | c) A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (légfékrendszerek) | X | |||||
| 110. | A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek). | X | |||||
| 111. | d) A tömlők nyomás alatt kidudorodnak. | X | |||||
| 112. | A szövetbevonat sérült. | X | |||||
| 113. | e) A tömlők porózusak. | X | |||||
| 114. | f) helytelen szerelés | X | |||||
| 115. | g) nem megfelelő kivitel / méret / anyag | X | |||||
| 116. | h) sérült / deformált | X | |||||
| 117. | i) szennyezett | X | X | ||||
| 118. | 1.1.13. Dob- és tárcsafék betétek | Szemrevételezés. | a) A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott (elérte a minimumjelzést). | X | |||
| 119. | A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott. (a minimumjelzés nem látható) | X | |||||
| 120. | b) A betét szennyezett (olaj, zsír stb.). | X | |||||
| 121. | Ez befolyásolja a fék működését | X | |||||
| 122. | c) A betét hiányzik vagy rosszul van beszerelve. | X | |||||
| 123. | d) Mechanikai biztosítás nem megfelelő. | X | |||||
| 124. | e) Kopott / nagy holtjáték. | X | |||||
| 125. | f) Helytelen szerelés. | X | |||||
| 126. | g) Sérült / deformált. | X | |||||
| 127. | 1.1.14. Fékdobok, | Szemrevételezés. | a) A dob vagy tárcsa túlságosan kopott | X | |||
| 128. | féktárcsák | A dob vagy tárcsa túlságosan bemaródott vagy repedt, nincs megfelelően rögzítve, vagy törött. | X | ||||
| 129. | b) A fékdob vagy a féktárcsa szennyezett (olaj, zsír stb.). | X | |||||
| 130. | Ez befolyásolja a fék működését. | X | |||||
| 131. | c) A fékdob vagy a féktárcsa hiányzik. | X | |||||
| 132. | d) A féktartólapok nincsenek megfelelően rögzítve. | X | |||||
| 133. | e) helytelen szerelés | X | |||||
| 134. | f) sérült / deformált | X | |||||
| 135. | 1.1.15. Fék huzalok, | Az alkatrészek szemrevételezése a | a) A huzal sérült vagy összecsomózódott, akad | X | |||
| 136. | fék vonórudak, | fékrendszer működése közben, | Ez befolyásolja a fék működését | X | |||
| 137. | fékkarok, fékrudazatok | amennyiben lehetséges. | b) Valamelyik alkatrész túlságosan kopott vagy korrodált. | X | |||
| 138. | Ez befolyásolja a fék működését | X | |||||
| 139. | c) Helytelenül szerelt, rúd vagy csatlakozóelem. | X | |||||
| 140. | d) A huzalvezető sérült. | X | |||||
| 141. | e) A fékrendszer szabad mozgása korlátozott. | X | |||||
| 142. | f) A fékkarok/fékrudazatok rendellenes úthossza hibás beállításra vagy túlzott kopásra utal. | X | |||||
| 143. | g) mechanikai biztosítás nem megfelelő | X | |||||
| 144. | h) nagy a holtjáték, | X | |||||
| 145. | i) helytelen szerelés | X | |||||
| 146. | 1.1.16. Fékműködtető | Az alkatrészek szemrevételezése a | a) A készülék repedt vagy sérült, | X | |||
| 147. | készülék (rugóerő- | fékrendszer működése közben. | Ez befolyásolja a fék működését | X | |||
| 148. | tárolós fék, hidraulikus | b) A készülékben szivárgás észlelhető. | X | ||||
| 149. | fékhenger is) | Ez befolyásolja a fék működését. | X | ||||
| 150. | c) A készülék nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. | X | |||||
| 151. | Ez befolyásolja a fék működését. | X | |||||
| 152. | d) A készülék túlságosan korrodált, | X | |||||
| 153. | a készülék eltörhet, nem működik. | X | |||||
| 154. | e) A működtető dugattyúnak vagy a membránnak elégtelen vagy túl nagy az úthossza. | X | |||||
| 155. | Befolyásolja a fék működését (nincs tartalék mozgástér). | X | |||||
| 156. | f) A porvédő sérült. | X | |||||
| 157. | A porvédő hiányzik vagy erősen sérült. | X | |||||
| 158. | Sérült, deformálódott | X | |||||
| 159. | szorul | X | |||||
| 160. | 1.1.17. Fékerő- | Az alkatrészek szemrevételezése a | a) A rudazat sérült. | X | |||
| 161. | szabályozó szelep | fékrendszer működése közben. | b) A rudazat rosszul van beállítva. | X | |||
| 162. | c) A szelep szorul, vagy nem működik (az ABS működik). | X | |||||
| 163. | A szelep szorul, vagy nem működik. | X | |||||
| 164. | d) A szelep hiányzik (ha kötelező). | X | |||||
| 165. | e) Az adattábla hiányzik. | X | |||||
| 166. | f) Az adatok olvashatatlanok vagy nem felelnek meg a követelményeknek1. | X | |||||
| 167. | g) Korrodált / sérült, deformálódott / nem jóváhagyott / tömítettség nem megfelelő | X | |||||
| 168. | 1.1.18. Fékpofahézag- állítók és -jelzők | Szemrevételezés. | a) A hézagállító sérült, szorul, rendellenes az úthossza, túlságosan kopott vagy helytelenül van beállítva. | X | |||
| 169. | b) A hézagállító hibás. | X | |||||
| 170. | c) A hézagállító helytelenül van beszerelve vagy kicserélve. | X | |||||
| 171. | 1.1.19. Tartósfék-rendszer (ha | Szemrevételezés. | a) Laza csatlakozás vagy rögzítés. | X | |||
| 172. | be van szerelve vagy kötelező) | Amennyiben a működést befolyásolja. | X | ||||
| 173. | b) A rendszer nyilvánvalóan hibás vagy hiányzik. | X | |||||
| 174. | 1.1.20. Pótkocsifékek automatikus működése | A vontatójármű és a pótkocsi közötti fékcsatlakozás szétkapcsolása. | A pótkocsi fékje nem működik automatikusan a csatlakozás szétkapcsolásakor. | X | |||
| 175. | 1.1.21. Teljes fékrendszer | Szemrevételezés | a) Egyéb rendszerelem (pl. fagytalanító szivattyú, légszárító stb.) külső sérülése vagy a fékrendszert hátrányosan érintő túlzott korróziója. | X | |||
| 176. | Ez befolyásolja a fék működését. | X | |||||
| 177. | b) A levegő vagy fagyásgátló szivárgása | X | |||||
| 178. | Befolyásolja a rendszer helyes működését. | X | |||||
| 179. | c) Nem megfelelően rögzített vagy szakszerűtlenül beszerelt alkatrész. | X | |||||
| 180. | d) Bármely alkatrész nem biztonságos vagy engedély nélküli átalakítása3, | X | |||||
| 181. | Ez befolyásolja a fék működését | X | |||||
| 182. | 1.1.22. Vizsgáló csatlakozók (ha be vannak szerelve vagy | Szemrevételezés | a) Hiányoznak. | X | |||
| 183. | kötelezők) | b) Sérültek, | X | ||||
| 184. | használhatatlanok vagy szivárognak. | X | |||||
| 185. | 1.1.23. Ráfutófék | Szemrevételezéssel és | Nem megfelelő hatékonyság | X | |||
| 186. | működtetéssel történő ellenőrzés. | akad / sérült | X | ||||
| 187. | kopott / nagy holtjáték | X | |||||
| 188. | a járműhöz nem engedélyezett | X | |||||
| 189. | 1.2. Az üzemi fék működési jellemzői és hatásossága | ||||||
| 190. | 1.2.1. Teljesítmény | fékpadon, a vizsgálat során fokozatosan történő fékezés a | a) Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. A fékerő hiánya egy vagy több keréken. | X | |||
| 192. * | maximális fékerő eléréséig. | b) A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 80%-a, M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik hátsó tengelyén a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 70%-a. | X | ||||
| 193. | c) A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat). | X | |||||
| 194. | d) Rendellenes késés a fék működtetése közben, bármely keréken. | X | |||||
| 195. | e) Túl nagy fékerő-ingadozás egy kerékfordulaton belül. | X | |||||
| 196. * | 1.2.2. Hatásosság | Fékpadon végzett vizsgálat a megengedett maximális tömegre vonatkoztatott vagy nyerges pótkocsi esetében a megengedett tengelyterhelések összegére vonatkoztatott lefékezési arány megállapítására. | Nem éri el az alábbi minimális értékeket (1): 1. Ha a jármű nyilvántartásba vétele első alkalommal 2012. január 1-je után történt: - M1 kategória: 58% - M2 és M3 kategória: 50% - N1 kategória: 50% - N2 és N3 kategória: 50% - O2, O3 és O4 kategória – a ráfutófékes pótkocsi kivételével: - nyerges pótkocsi esetében: 45% (2) - vonórudas pótkocsi esetében: 50% | X | |||
| 197. * | 2. Ha a jármű nyilvántartásba vétele első alkalommal 2012. január 1-je előtt történt: - M1, M2 és M3 kategória: 50% (3) - N1 kategória: 45% - N2 és N3 kategória: 43% (4) - O2, O3 és O4 kategória – a ráfutófékes pótkocsik kivételével: 40% (5) | X | |||||
| 198. * | 3. Egyéb kategóriák: L-kategóriák (mindkét fék): – L1e kategória: 42% – L2e, L6e kategória: 40% – L3e kategória: 50% – L4e kategória: 46% – L5e, L7e kategória: 44% L-kategória (hátsókerék-fék): minden kategória: a jármű össztömegének 25%-a | X | |||||
| 199. | 1.3. Biztonsági fék működési jellemzői és hatásossága (ha külön rendszer biztosítja) | ||||||
| 200. | 1.3.1. Teljesítmény | Amennyiben a biztonsági | a) Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. | X | |||
| 201. | fékrendszer elkülönül az üzemi | A fékerő hiánya egy vagy több keréken. | X | ||||
| 202. * | fékrendszertől, az 1.2.1. pontban ismertetett módszer szerint kell eljárni. | b) A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 80%-a. | X | ||||
| 203. * | M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsik hátsó tengelyén a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 70%-a. | X | |||||
| 204. | c) A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat). | X | |||||
| 205. | 1.3.2. Hatásosság | Amennyiben a biztonsági fékrendszer elkülönül az üzemi fékrendszertől, az 1.2.2. pontban ismertetett módszer szerint kell | A fékerő kisebb, mint az 1.2.2. pont szerint a megengedett maXimális tömeg mellett meghatározott üzemi fékhatás 50%-a (6). | X | |||
| 206. | eljárni. | A fenti fékerő-értékek kevesebb mint 85%-át éri el. | X | ||||
| 207. | 1.4. Rögzítőfék működési jellemzői és hatásossága | ||||||
| 208. | 1.4.1. Teljesítmény | A fék működtetése fékpadon. (Megjegyzés: Az elektromos működtetésű rögzítőfékkel ellátott jármű esetében, amennyiben a vizsgálatot a jármű konstrukciójából adódóan nem lehet elvégezni, a vizsgálatot a | A fék az egyik oldalon nem működik, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. | X | |||
| 209. | gyártó előírása szerint kell elvégezni.) | A vizsgálat alkalmával a jármű tömege viszonylatában a fenti értékek kevesebb mint 50%-a. | X | ||||
| 210. * | 1.4.2. Hatásosság | Vizsgálat fékpadon. | A lefékezettségi arány – a motorkerékpárok és ráfutófékes pótkocsik kivételével –, a teljes járműre nem éri el a legalább 16%-ot a jármű legnagyobb megengedett tömegéhez viszonyítva, gépjárművek esetében, a legalább 12%-ot a jármű legnagyobb megengedett szerelvény össztömegéhez viszonyítva, attól függően, hogy melyik a nagyobb. | X | |||
| 211. | A fenti fékerő-értékek kevesebb, mint 85%-át éri el | X | |||||
| 212. | 1.5. A tartósfék- rendszerműködési | Szemrevételezés – a rendszer üzemképességének ellenőrzése. | a) A fékhatás nem fokozatosan változik (a kipufogófék-rendszerekre nem vonatkozik). | X | |||
| 213. | jellemzői | b) A rendszer nem működik. | X | ||||
| 214. | 1.6. Blokkolásgátló fékrendszer (ABS) | Szemrevételezés és a figyelmeztető berendezés ellenőrzése vagy | a) A figyelmeztető berendezés hibásan működik. | X | |||
| 215. | elektronikus jármű-interfész alkalmazása. | b) A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. | X | ||||
| 216. | c) A keréksebesség-érzékelő hiányzik vagy sérült. | X | |||||
| 217. | d) A vezetékek sérültek. | X | |||||
| 218. | e) Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. | X | |||||
| 219. | f) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 220. | 1.7. Elektronikusan vezérelt fékrendszer (EBS) | Szemrevételezés és a figyelmeztető berendezés ellenőrzése vagy | a) A figyelmeztető berendezés hibásan működik. | X | |||
| 221. | elektronikus jármű-interfész alkalmazása. | b) A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. | X | ||||
| 222. | c) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 223. * | 1.8. Fékfolyadék | Szemrevételezés, forráspont mérés | A fékfolyadék szennyezett vagy üledékes. | X | |||
| 224. * | Meghibásodás közvetlen veszélyének fennállása. | X | |||||
| 225. | 2. KORMÁNYBERENDEZÉS | ||||||
| 226. | 2.1. Műszaki állapot | ||||||
| 227. | 2.1.1. A kormánymű | A járművet akna fölé vagy emelőre | a) A kormány nehezen forog. | X | |||
| 228. | állapota | helyezve, a kerekeket a földtől elemelve, a kormánykereket | b) A kormánytengely deformálódott vagy a bordázat kopott. | X | |||
| 229. | ütközésig el kell forgatni jobbra és | Ez befolyásolja a helyes működést | X | ||||
| 230. | balra. A kormánymű | c) A kormánytengely túlzottan kopott | X | ||||
| 231. | működésének szemrevételezéssel | Ez befolyásolja a helyes működést. | X | ||||
| 232. | történő ellenőrzése. | d) A kormánytengely kitérése túl nagy. | X | ||||
| 233. | Ez befolyásolja a helyes működést. | X | |||||
| 234. | e) Szivárgás. | X | |||||
| 235. | Cseppképződés. | X | |||||
| 236. | Az elkormányzottság nem megfelelő. | X | |||||
| 237. | 2.1.2. Kormánymű ház | A járművet futómű-mozgató padra | a) A kormánymű ház nincs megfelelően rögzítve. | X | |||
| 238. | helyezve, a kormánykereket el kell forgatni jobbra és balra, valamint a | A rögzítések veszélyesen lazák, vagy láthatóan elmozdulnak az alvázhoz vagy a karosszériához képest. | X | ||||
| 239. | paddal a kerekeket meg kell | b) Az alvázon lévő rögzítő furatok megnyúltak. | X | ||||
| 240. | mozgatni. Kormánymű ház | A rögzítéseket komolyan érinti. | X | ||||
| 241. | szemrevételezéssel történő | c) A rögzítő csavar hiányzik vagy törött | X | ||||
| 242. | ellenőrzése. | A rögzítéseket komolyan érinti | X | ||||
| 243. | d) A kormánymű ház törött. | X | |||||
| 244. | e) A mechanikai biztosítás nem megfelelő | X | |||||
| 245. | f) szivárog | X | X | ||||
| 246. | 2.1.3. A | A járművet futómű-mozgató padra | a) A rögzített alkatrészek relatív elmozdulása. | X | |||
| 247. | kormányrudazat állapota | helyezve, kormánykereket erőteljesen el kell rántani jobbra és | Az alkatrészek egymáshoz képesti elmozdulása túl nagy vagy fennáll a szétválás valószínűsége. | X | |||
| 248. | balra, valamint a paddal a | b) Túlzott kopás az illesztéseknél. | X | ||||
| 249. | kerekeket meg kell mozgatni. A | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn | X | ||||
| 250. | kormányrendszer alkatrészeinek | c) Bármely alkatrész törése vagy deformációja. | X | ||||
| 251. | szemrevételezéssel történő ellenőrzése elhasználtság, törés és | ez befolyásolja a helyes működést | X | ||||
| 252. | biztonságosság tekintetében. | d) Rögzítő eszközök hiánya. | X | ||||
| 253. | e) Az alkatrészek helytelen beállítása (pl. nyomtávrúd vagy kormánytolórúd). | X | |||||
| 254. | f) Engedély nélküli átalakítás; túl nagy holtjáték, sérült deformált, nem jól működik | X | |||||
| 255. | g) A porvédő sérült vagy elhasználódott | X | |||||
| 256. | A porvédő hiányzik vagy erősen elhasználódott. | X | |||||
| 257. | 2.1.4. A kormányrudazat működése | A járművet futómű-mozgató padra helyezve, kormánykereket | a) A mozgó kormányrudazat hozzáér az alváz egy rögzített részéhez. | X | |||
| 258. | erőteljesen el kell rántani jobbra és balra, valamint a paddal a | b) A kormányütköző nem tölti be funkcióját vagy hiányzik. | X | ||||
| 259. | kerekeket meg kell mozgatni. A | Hiányzik | X | ||||
| 260. | kormányrendszer alkatrészeinek | kopott | X | ||||
| 261. | szemrevételezéssel történő | helytelenül szerelt | X | ||||
| 262. | ellenőrzése elhasználtság, törés és | sérült | X | ||||
| 263. | biztonságosság tekintetében. | hibásan működik | X | ||||
| 264. | deformálódott | X | |||||
| 265. | 2.1.5. Kormányrásegítő rendszer | A kormányrendszer ellenőrzése: szivárgás és a hidraulikafolyadék- | a) Folyadékszivárgás vagy a helyes működést befolyásolja. | X | |||
| 266. | tartály szintje (amennyiben látható). A kormányrásegítő | b) Nincs elegendő folyadék (szintje a „MIN” jelzés alatt áll) | X | ||||
| 267. | rendszer működésének | A tartály nem megfelelő. | X | ||||
| 268. | ellenőrzése, földön álló kerekekkel | c) A rendszer nem működik, | X | ||||
| 269. | és járó motor mellett. | Ez befolyásolja a kormányzást | X | ||||
| 270. | d) törött vagy kilazult gépezet | X | |||||
| 271. | Ez befolyásolja a kormányzást | X | |||||
| 272. | e) Az alkatrészek helytelenül vannak beállítva vagy érintkeznek. | X | |||||
| 273. | Ez befolyásolja a kormányzást | X | |||||
| 274. | f) Engedély nélküli átalakítás3. | X | |||||
| 275. | g) A kábelek/tömlők sérültek vagy túlzottan korrodáltak. | X | |||||
| 276. | Ez befolyásolja a kormányzást | X | |||||
| 277. | h) Sérült / deformálódott | X | |||||
| 278. | i) Az elektromos biztosítékozás nem megfelelő | X | |||||
| 279. | j) szorul. | X | |||||
| 280. | k) A mechanikai biztosítás nem megfelelő | X | |||||
| 281. | 2.2. Kormánykerék, kormányoszlop és kormány | ||||||
| 282. | 2.2.1. Kormánykerék/ kormány állapota | A járművet emelőre helyezve (a jármű súlya a földre nehezedik) a kormánykereket a kormányoszloppal párhuzamosan húzni és tolni kell, illetve a kormánykereket/kormányt a | a) A kormánykerék és a kormányoszlop relatív elmozdulása, ami lazulást jelez. | X | |||
| 283. | kormányoszlopra/villákra | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn, | X | ||||
| 284. | merőlegesen különböző irányokba | b) Nincs biztosítószerkezet a kormánykerékagyon. | X | ||||
| 285. | tolni kell. A holtjáték, valamint a | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. | X | ||||
| 286. | rugalmas csatlakozófejek vagy kardáncsuklós csatlakozások | c) A kormánykerékagy, a karima vagy a küllő törött vagy kilazult. | X | ||||
| 287. | szemrevételezéssel történő | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. | X | ||||
| 288. | ellenőrzése. | d) A működés nem megfelelő, | X | ||||
| 289. | e) sérült / deformálódott, | X | X | ||||
| 290. | f) kopott / nagy holtjáték | X | X | ||||
| 291. | 2.2.2. Kormányoszlop/ kengyelek és villák és kormánylengés-csillapító | A járművet emelőre helyezve (a jármű súlya a földre nehezedik) a kormánykereket a kormányoszloppal párhuzamosan húzni és tolni kell, illetve a | a) A kormánykerék közepének játéka tengelyirányban túl nagy. | X | |||
| 292. | kormánykereket/kormányt a | b) A kormányoszlop tetejének az oszlop | X | ||||
| kormányoszlopra/villákra merőlegesen különböző irányokba tolni kell. A holtjáték, valamint a | tengelyétől sugárirányban való játéka túl nagy. | ||||||
| 293. | rugalmas csatlakozófejek vagy | c) A rugalmas csatlakozófej túlzottan elhasználódott. | X | ||||
| 294. | kardáncsuklós csatlakozások | d) A rögzítés hibás. | X | ||||
| 295. | szemrevételezéssel történő | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. | X | ||||
| 296. | ellenőrzése. | e) Engedély nélküli átalakítás, | X | ||||
| 297. * | f) hibás működés, | X | |||||
| 298. * | g) sérült, deformálódott, kivitel | X | |||||
| 299. * | h) nem megfelelő működés | X | |||||
| 300. | 2.3. Kormányholtjáték | A járművet emelőre helyezve (a jármű súlya a kerekekre nehezedik álló motornál (kormányrásegítő rendszer), a kerekeket egyenes irányba állítva, a kormánykereket könnyedén el kell forgatni jobbra és balra, amennyire lehetséges, a kerekek megmozdítása nélkül. A holtjáték szemrevételezéssel történő ellenőrzése. | A kormányzás holtjátéka túl nagy (például a kormánykerék egy pontjának elmozdulása meghaladja a kormánykerék átmérőjének egyötödét) vagy nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| Ez befolyásolja a biztonságos kormányzást. | X | ||||||
| 301. | 2.4. A pótkocsi forgózsámolyos tengelykormányzása | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és az erre a célra kialakított futómű-mozgató pad használata | a) Az alkatrész enyhén sérült. | X | |||
| 302. | Súlyosan sérült vagy törött alkatrész. | X | |||||
| 303. | b) Túl nagy a holtjáték. | X | |||||
| 304. | Ez befolyásolja az egyenesfutást; romlik az iránytartás. | X | |||||
| 305. | c) A rögzítés hibás. | X | |||||
| 306. | a rögzítéseket komolyan érinti | X | |||||
| 307. | d) A mechanikai biztosítás nem megfelelő | X | |||||
| 308. | e) Helytelen szerelés | X | |||||
| 309. | 2.5. Elektronikus kormányrásegítő (EPS) | Szemrevételezés és a kormánykerék, valamint a kerekek | a) Az EPS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. | X | |||
| 310. | elfordulási szöge kiegyenlítettségének ellenőrzése | b) Kiegyenlítetlenség a kormánykerék és a kerekek elfordulási szöge között. | X | ||||
| 311. | járó és álló motor mellett„ vagy az | Ez befolyásolja a kormányzást. | X | ||||
| 312. | elektronikus jármű-interfész | c) A kormányrásegítő nem működik. | X | ||||
| 313. | használatával | d) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | ||||
| 314. | e) A biztosítékolás nem megfelelő. | X | |||||
| 315. | 3. KILÁTÁSI VISZONYOK | ||||||
| 316. | 3.1. Látómező | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a vezetőülésből; Fénymérő, mérőszalag. | Akadály a vezető látómezőjében, amely lényegesen befolyásolja a kilátást előre vagy oldalra (az ablaktörlő törlési tartományán kívül). | X | |||
| 317. | Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. | X | |||||
| 318. | 3.2. Az üveg állapota | Szemrevételezés. | a) Megrepedt vagy elszíneződött üveg, illetve átlátszó felület (ha megengedett) (az ablaktörlő törlési tartományán kívül). | X | |||
| 319. | Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. | X | |||||
| 320. | b) Az üveg vagy átlátszó felület nem felel meg a követelményekben1 előírtaknak (az ablaktörlő törlési tartományán kívül). | X | |||||
| 321. | Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. | X | |||||
| 322. | c) Az üveg vagy átlátszó felület állapota elfogadhatatlan. | X | |||||
| 323. | Ez jelentősen befolyásolja az ablaktörlő törlési tartományán belüli kilátást. | X | |||||
| 324. | d) A fólia helytelen szerelése (légzárványos). | X | |||||
| 325. | e) A fólia szakadt hiányos. | X | |||||
| 326. | f) A fólia nem engedélyezett. | X | |||||
| 327. | 3.3. Visszapillantó tükrök eszközök | Szemrevételezés. | a) A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek1 megfelelően van felszerelve. (Legalább két visszapillantási eszköz.) | X | |||
| 328. | Kettőnél kevesebb visszapillantási eszköz. | X | |||||
| 329. | b) A tükör vagy eszköz enyhén sérült vagy meglazult, enyhén deformált. | X | |||||
| 330. | A tükör vagy eszköz nem működik, súlyosan sérült, illetőleg lazán vagy nem megfelelően van rögzítve. | X | |||||
| 331. | c) Nincs meg a szükséges látótér. | X | |||||
| 332. | 3.4. Szélvédőtörlők | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) Az ablaktörlő nem működik, hiányzik, vagy nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 333. | b) Az ablaktörlő lapát hibás. | X | |||||
| 334. | Az ablaktörlő lapát hiányzik vagy egyértelműen hibás. | X | |||||
| 335. | 3.5. Szélvédőmosók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A szélvédőmosók nem működnek megfelelően (mosófolyadék hiányzik, de a szivattyú működik; vagy a vízsugár rosszul van beállítva). | X | |||
| 336. | A szélvédőmosók nem működnek. | X | |||||
| 337. | 3.6. Páramentesítő berendezés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A rendszer nem működik vagy egyértelműen hibás. | X | |||
| 338. | Hiányzik | X | |||||
| 339. | 3.7. Előretekintő tükrök eszközök | Szemrevételezés. | a) A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek1 megfelelően van felszerelve. | X | |||
| 340. | b) A tükör vagy eszköz enyhén sérült vagy meglazult, enyhén deformált. | X | |||||
| 341. | A tükör vagy eszköz nem működik, súlyosan sérült, illetőleg lazán vagy nem megfelelően van rögzítve. | X | |||||
| 342. | c) Nincs meg a szükséges látótér | X | |||||
| 343. | 4. VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK | ||||||
| 344. | 4.1. Fényszórók | ||||||
| 345. | 4.1.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A világítás/fényforrás hibás vagy hiányzik. (Többpontos világítás/fényforrások; LED esetén a diódák legfeljebb harmada nem működőképes.) | X | X | ||
| 346. | Egypontos világítás/fényforrások; LED esetén a kilátás lényegesen romlik | X | |||||
| 347. | b) A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) enyhén hibás. | X | |||||
| 348. | A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) nagymértékben hibás vagy hiányzik. | X | |||||
| 349. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 350. | d) Helytelen szerelés. | X | |||||
| 351. | e) Sérült / deformált. | X | X | ||||
| 352. | f) Törött. | X | |||||
| 353. | g) Szennyezett. | X | |||||
| 354. | h) Tömítettség nem megfelelő. | X | X | ||||
| 355. | i) Elhelyezési méret nem megfelelő. | X | |||||
| 356. | j) Elektromos kapcsolás nem megfelelő. | X | |||||
| 357. | 4.1.2. Beállítás | Fényszóró-beállító készülék vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazásával kell meghatározni | a) A fényszóró beállítása a követelményekben1 megállapított határokon kívül esik. | X | |||
| 358. | az egyes fényszórók vízszintes beállítását | b) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | ||||
| 359. | 4.1.3. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazásával történő ellenőrzés | a) A kapcsoló működése (az egyidejűleg világító fényszórók száma) nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 360. * | Az első fényforrások túllépik a legnagyobb megengedett fényerősséget | X | |||||
| 361. | b) A vezérlőegység hibásan működik. | X | |||||
| 362. | c) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 363. | 4.1.4. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezéssel és fényszóró-beállító készülékkel történő ellenőrzés. | a) A fényszóró, a kibocsátott fény színe, a fényszóró helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 364. | b) A burán vagy a fényforráson olyan eszköz található, amely egyértelműen csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét. | X | |||||
| 365. | c) A fényforrás és a fényszóró nem kompatibilisek. / Az első fényforrások nem érik el illetve túllépik a legnagyobb megengedett fényerősséget. | X | |||||
| 366. | 4.1.5. Magasságállító | Szemrevételezéssel és | a) A készülék nem működik. | X | |||
| 367. | (vetítési távolság és dőlésszög állító) | működtetéssel, | b) A kézi vezérlésű készülék nem működtethető a vezetőülésből. | X | |||
| 368. | eszközök (ha kötelező) | c) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | ||||
| 369. | 4.1.6. Fényszórótisztító berendezés (ha kötelező) | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A készülék nem működik. | X | |||
| Gázkisüléses lámpák esetében | X | ||||||
| 370. | 4.2. Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó szélességjelző lámpák, hátsó méretjelző lámpák és nappali menetlámpák | ||||||
| 371. | 4.2.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a)A fényforrás hibás. (Többpontos világítás/fényforrások; LED esetén a diódák több mint harmada nem működőképes.) / Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint kétharmada működőképes. | X | |||
| 372. | b) A bura hibás repedt/törött. | X | X | ||||
| 373. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 374. | d) Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | X | ||||
| 375. | 4.2.2. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek. A hátsó helyzetjelző és oldalsó szélességjelző lámpák bekapcsolt fényszóró mellett kikapcsolhatók. | X | |||
| 376. | b) A vezérlőegység hibásan működik. | X | |||||
| 377. | 4.2.3. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| Elöl piros vagy hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség. | |||||||
| 378. | b) A burán vagy a fényforráson olyan eszköz található, amely csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét. Elöl piros vagy hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség. | X | |||||
| 379. | c) Elektromos kapcsolás nem megfelelő / nem jóváhagyott / darabszám nem megfelelő / elhelyezési méret nem megfelelő / együtt világító berendezések száma nem megfelelő | X | X | ||||
| 380. | 4.3. Féklámpák | ||||||
| 381. | 4.3.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák legfeljebb harmada nem működőképes.) Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint kétharmada működőképes. / Egyetlen fényforrás sem működik | X | |||
| 382. | b) A bura enyhén hibás (nem befolyásolja a fénykibocsátást.) | X | |||||
| 383. | A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). | X | |||||
| 384. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. / Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | X | ||||
| 385. | d) Elektromos kapcsolás nem megfelelő | X | |||||
| 386. | 4.3.2. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazásával történő ellenőrzés | a) A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek. Késve lép működésbe Egyáltalán nem működik. | X | |||
| 387. | b) A vezérlőegység hibásan működik. | X | |||||
| 388. | c) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 389. | d) A biztonsági féklámpa nem működik, vagy nem megfelelően működik. | X | |||||
| 390. | 4.3.3. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek. Hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség. | X | |||
| 391. | Nem jóváhagyott, darabszám, elhelyezési méret nem megfelelő | X | |||||
| 392. | 4.4. Irányjelző és vészvillogó lámpák | ||||||
| 393. | 4.4.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák legfeljebb harmada működőképes.) | X | |||
| 394. | Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint két harmada működőképes. | X | |||||
| 395. | b) A bura enyhén hibás. (Nem befolyásolja a fénykibocsátást.) | X | |||||
| 396. | A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). | X | |||||
| 397. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 398. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 399. | d) helytelen szerelés / elektromos kapcsolás nem megfelelő / nem jóváhagyott / sérült/deformált / darabszám nem megfelelő / színeltérés/fakult. | X | X | ||||
| 400. | 4.4.2. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek. Egyáltalán nem működik. | X | |||
| 401. | 4.4.3. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 402. | 4.4.4. Villogás frekvenciája | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A villogás üteme nem felel meg a követelményeknek (25%-ot meghaladó eltérés). | X | |||
| 403. | 4.5. Első és hátsó ködlámpák | ||||||
| 404. | 4.5.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák legfeljebb harmada nem működőképes.) | X | |||
| 405. | Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint két harmada működőképes. | X | |||||
| 406. | b) A bura enyhén hibás. (Nem befolyásolja a fénykibocsátást.) | X | |||||
| 407. | A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). | X | |||||
| 408. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 409. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy kiesik, vagy vakítja a szembe közlekedőket. | X | |||||
| 410. | 4.5.2. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 411. | Nem működik. | X | |||||
| 412. | 4.5.3. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 413. | b) A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek. | X | |||||
| 414. | c) nem jóváhagyott / elhelyezés nem megfelelő / elektromos kapcsolás nem megfelelő | X | |||||
| 415. | 4.6. Hátrameneti lámpák | ||||||
| 416. | 4.6.1. Állapot és | Szemrevételezéssel és | a) A fényforrás hibás. | X | |||
| 417. | üzemképesség | működtetéssel történő ellenőrzés. | b) A bura hibás. | X | |||
| 418. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 419. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 420. | 4.6.2. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 421. | b) A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek. | X | |||||
| 422. | 4.6.3. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 423. | A hátrameneti lámpa a hátrameneti fokozattól eltérő fokozatban is bekapcsolható. | X | |||||
| 424. | Elhelyezés nem megfelelő | X | |||||
| 425. | 4.7. Hátsó rendszámtábla-világítás | ||||||
| 426. | 4.7.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa közvetlenül vagy fehér fénnyel hátrafelé világít. | X | |||
| 427. | b) A fényforrás hibás (Többpontos fényforrás). | X | |||||
| 428. | A fényforrás hibás (Egypontos fényforrás). | X | |||||
| 429. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 430. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 431. | 4.7.2. A követelményeknek való megfelelés1 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek. / Nem jóváhagyott / Nem megfelelő elektromos kapcsolás. | X | |||
| 432. | 4.8. Fényvisszaverő prizmák, láthatósági (fényvisszaverő) jelzések és hátsó fényvisszaverő jelzőtáblák | ||||||
| 433. | 4.8.1. Állapot | Szemrevételezés. | a) A fényvisszaverő eszköz hibás vagy sérült. | X | |||
| 434. | Ez befolyásolja a fényvisszaverő-képességet. | X | |||||
| 435. | b) A fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 436. | Kieshet/leeshet. | X | |||||
| 437. | 4.8.2. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezés. | A készülék, a visszavert szín vagy a készülék helyzete nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 438. | Nincs fényvisszaverő, illetve elöl piros vagy hátul fehér színű fényvisszaverő. | X | |||||
| 439. | Nem jóváhagyott / Darabszám nem megfelelő / Nem megfelelő kivitel. | X | |||||
| 440. | 4.9. Világítóberendezések kötelező visszajelzői | ||||||
| 441. | 4.9.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Nem működik. A távolsági fényszóró és a hátsó ködlámpa esetében nem működik. | X | |||
| 442. | 4.9.2. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Nem teljesülnek a követelmények. | X | |||
| 443. | 4.10. Elektromos | Szemrevételezés: vizsgáljuk meg a | a) A rögzített alkatrészek ki vannak lazulva. | X | |||
| 444. | csatlakozók a | csatlakozó elektromos | A csatlakozóaljzat laza. | X | |||
| 445. | vontatójármű és a | folytonosságát. | b) A szigetelés sérült vagy megrongálódott. | X | |||
| 446. | pótkocsi vagy nyerges | Rövidzárlatot okozhat. | X | ||||
| 447. | pótkocsi között | c) A pótkocsi vagy a vontatójármű elektromos csatlakozói nem működnek megfelelően. | X | ||||
| 448. | d) A pótkocsi féklámpái egyáltalán nem működnek. | X | |||||
| 449. | 4.11. Elektromos vezetékek | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, a motortér belsejére is kiterjedően, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. | a) A vezetékek nincsenek megfelelően rögzítve vagy felerősítve. | X | |||
| 450. | A rögzítések lazák, éles peremekkel érintkeznek, a csatlakozások megszakadhatnak. | X | |||||
| 451. | A vezetékek forróak vagy forgó alkatrészekkel, illetve a talajjal érintkezhetnek, (a fékezés és kormányzás szempontjából fontos) csatlakozások szakadtak meg. | X | |||||
| 452. | b) A vezetékek enyhén megrongálódtak. | X | |||||
| 453. | A vezetékek súlyosan megrongálódtak. | X | |||||
| 454. | A (fékezés és kormányzás szempontjából fontos) vezetékek igen súlyosan megrongálódtak. | X | |||||
| 455. | c) A szigetelés sérült vagy megrongálódott. | X | |||||
| 456. | Rövidzárlatot okozhat. | X | |||||
| 457. | Nyilvánvaló tűzveszély, szikraképződés. | X | |||||
| 458. | 4.12. Nem kötelező lámpák és fényvisszaverők | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa/fényvisszaverő felszerelése nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 459. | Elöl piros vagy hátul fehér színű lámpa/fényvisszaverő. | X | |||||
| 460. | b) A lámpa működése nem felel meg a követelményeknek. Az egyidejűleg működő fényszórók száma túllépi a legnagyobb megengedett fényerősséget. Elöl piros vagy hátul fehér színű lámpa. | X | |||||
| 461. | c) A lámpa/fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 462. | Elektromos kapcsolása nem megfelelő / Nem jóváhagyott / A járműhöz nem engedélyezett. | X | |||||
| 463. | 4.13. Akkumulátor (ok) | Szemrevételezés. | a) Kilazult. | X | |||
| 464. | Nincs megfelelően rögzítve; rövidzárlatot okozhat. | X | |||||
| 465. | b) Szivárgás. | X | |||||
| 466. | Az akkumulátorból veszélyes anyagok szivárognak. | X | |||||
| 467. | c) A kapcsoló (ha kötelező) hibás, akku saru sérült. | X | |||||
| 468. | d) A biztosíték (ha kötelező) hibás. | X | |||||
| 469. | e) A szellőzés (ha kötelező) nem megfelelő. | X | |||||
| 470. | f) Törött. | X | |||||
| 471. | 5. TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS | ||||||
| 472. | 5.1. Tengelyek | ||||||
| 473. | 5.1.1. Tengelyek | Szemrevételezéssel történő | a) A tengely törött vagy deformálódott. | X | |||
| 474. | ellenőrzés, miközben a jármű akna | b) A járműhöz nincs biztonságosan rögzítve. | X | ||||
| 475. | fölött vagy emelőn van. Futómű- mozgató pad használata, kötelező | Ez rontja a stabilitást, befolyásolja a helyes működést. Túlzott elmozdulás a rögzítőkhöz képest. | X | ||||
| 476. | c) Nem engedélyezett átalakítás3. | X | |||||
| 477. | Ez rontja a stabilitást, befolyásolja a helyes működést, túl kicsi a távolság a jármű egyéb | X | |||||
| alkatrészeihez vagy a talajhoz képest. | |||||||
| 478. | d) Nem jóváhagyott, nem minősített. | X | |||||
| 479. | e) Kopott, nagy holtjáték. | X | |||||
| 480. | f) Helytelen szerelés. | X | |||||
| 481. | g) Nem működik/ hibásan működik. | X | |||||
| 482. * | h) Akad/szorul. | X | |||||
| 483. * | i) Sérült /deformált. | X | |||||
| 484. | 5.1.2. Féltengelyek | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű | a) A féltengely törött. | X | |||
| 485. | emelőn van. Futómű-mozgató pad | b) A függőcsapszeg, vagy a persely túlzottan kopott. | X | ||||
| 486. | használata kötelező. Fejtsünk ki | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. | X | ||||
| 487. | függőleges vagy oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és | c) A féltengelycsonk és a merevtengely közötti elmozdulás túl nagy. | X | ||||
| 488. | jegyezzük fel a merevtengely és a | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. | X | ||||
| 489. | tengelycsonk közötti elmozdulás mértékét. | d) A féltengelycsap laza a tengelyen. / Akad/szorul. / Sérült /deformált. / Nem működik/ hibásan működik. | X | X | |||
| 490. | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás./ Kopott, nagy holtjáték. / Helytelen szerelés. | X | |||||
| 491. | 5.1.3. Kerékcsapágyak | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű emelőn van. Futómű-mozgató pad használata kötelező. Fordítsuk el a kereket, vagy fejtsünk ki | a) A kerékcsapágy holtjátéka túl nagy. | X | |||
| 492. | oldalirányú erőt minden egyes | Romlik az iránytartás; elroncsolódhat. | X | ||||
| 493. | kerékre, és jegyezzük fel, milyen | b) A kerékcsapágy túl szoros, berágódott. | X | ||||
| 494. | hosszú a keréknek a | A csapágy túlhevülhet; elroncsolódhat. | X | ||||
| 495. | tengelycsonkhoz viszonyított | c) Kerékcsapágy, akad, sérült. | X | ||||
| 496. | elmozdulási útja felfelé. | d) Helytelen szerelés. | X | ||||
| 497. | 5.2. Kerekek és gumiabroncsok | ||||||
| 498. | 5.2.1. Kerékagy | Szemrevételezés. | a) A kerékanya vagy a csavar hiányzik vagy laza. | X | |||
| 499. | Rögzítés hiányzik vagy olyan mértékben laza, ami már súlyosan veszélyezteti a közúti biztonságot. | X | |||||
| 500. | b) A kerékagy kopott vagy sérült. | X | |||||
| 501. | A kerékagy kopása vagy sérülése befolyásolja a kerekek biztonságos rögzítését. | X | |||||
| 502. | 5.2.2. Kerekek | Minden kerék mindkét oldalának szemrevételezéssel/mérőszalaggal történő ellenőrzése, miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. | a) Bármilyen törés vagy hegesztési hiba. | X | |||
| 503. | b) A rögzítő gyűrűk nem megfelelően vannak felszerelve. | X | |||||
| 504. | Leeshetnek. | X | |||||
| 505. | c) A kerék erősen deformálódott vagy kopott. | X | |||||
| 506. | Ez befolyásolja a kerékagyhoz való biztonságos rögzítést, valamint az abroncs biztonságos rögzítését. | X | |||||
| 507. | d) A kerékméret, a technikai kialakítás, a kompatibilitás vagy a keréktípus nem felel meg a követelményeknek, ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot. / Nem jóváhagyott/nem minősített. | X | |||||
| 508. | 5.2.3. Gumiabroncsok | A teljes gumiabroncs szemrevételezéssel /mélységmérővel történő ellenőrzése a kerék forgatásával, | a) A gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességindeX nem felel meg a követelményeknek, ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot. | X | |||
| 509. | amikor az nincs a földön és a jármű akna fölött vagy emelőn van, vagy a jármű előre – hátra görgetésével az akna fölött. | A mindenkori használathoz elégtelen terhelhetőség vagy sebességindeX; az abroncs a jármű rögzített alkatrészeihez dörzsölődik, ezáltal romlik a vezetés biztonsága. | X | ||||
| 510. | b) Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken különböző méretű gumiabroncsok találhatók. | X | |||||
| 511. | c) Egyazon tengelyen különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok találhatók. | X | |||||
| 512. | d) Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson. | X | |||||
| 513. | A szövetváz kilátszik vagy sérült. | X | |||||
| 514. | e) A futófelület-kopásjelző láthatóvá válik. | X | |||||
| 515. | A futófelület bordázatának mélysége nem felel meg a követelményeknek. | X | |||||
| 516. | f) A gumiabroncs más alkatrészekhez(rugalmas sárvédők) dörzsölődik. | X | |||||
| 517. | A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik (nem befolyásolja a vezetés biztonságosságát). | X | |||||
| 518. | g) A követelményeknek meg nem felelő utánvágott gumiabroncsok. | X | |||||
| 519. | Ez érinti a szövet védőréteget. | X | |||||
| 520. | h) Hibásan működő abroncsnyomás-ellenőrző rendszer vagy az abroncs egyértelműen csökkent nyomású. | X | |||||
| 521. | Egyértelműen nem működő abroncsnyomás ellenőrző műszer. | X | |||||
| 522. | 5.3. Felfüggesztés | ||||||
| 523. | 5.3.1. Rugók és stabilizátorok | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna | a) Az alvázhoz vagy a tengelyhez nem megfelelően rögzített rugó. | X | |||
| 524. | fölött vagy emelőn van. Futómű- | Látható elmozdulás; a rögzítések nagyon ki lazultak. | X | ||||
| 525. | mozgató pad használata kötelező. | b) Egy rugóalkatrész sérült vagy deformált, törött. | X | ||||
| 526. | A főrugó (-rugólap) vagy a többi rugólap nagyon komolyan érintett | X | |||||
| 527. | c) Rugó hiányzik.A főrugó (-rugólap) vagy a többi rugólap nagyon komolyan érintett. | X | |||||
| 528. | d) Nem engedélyezett átalakítás3. | X | |||||
| 529. | Túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez képest; a rugórendszer nem működik. | X | |||||
| 530. | e) Kopott, nagy holtjáték. | X | |||||
| f) Nem működik, hibásan működik. | X | ||||||
| 531. | a) Stabilizátor bekötési pontok mechanikai biztosítása nem megfelelő, vagy hiányos. | X | |||||
| 532. | b) Stabilizátor bekötési pontok deformáltak, nem megfelelőek. | X | |||||
| 533. | c) Hiányzik, hiányos. | X | |||||
| 534. | d) Kopott, nagy holtjáték. | X | |||||
| 535. | 5.3.2. Lengéscsillapítók | Ellenőrzés szemrevételezéssel, miközben a jármű emelőn van,. | a) A lengéscsillapítók nincsenek megfelelően az alvázhoz vagy a tengelyhez rögzítve. A lengéscsillapító laza, kopott, nagy a holtjátéka. | X | |||
| 536. | b) Sérült lengéscsillapító, amely komoly szivárgás vagy hibás működés jeleit mutatja. | X | |||||
| 537. | c) Szivárgás | X | |||||
| 538. | 5.3.2.1. Csillapítás hatékonyságának vizsgálata | A bal és a jobb oldal közötti eltérés megállapítása vizsgáló pad segítségével. | a) Jelentős eltérés van a bal és a jobb oldal között. | X | |||
| 539. | b) Nem éri el a megadott alsó határértéket. | X | |||||
| 540. | c) 1XX EUSAMA érték | X | |||||
| 541. | X | ||||||
| 542. | X | ||||||
| 543. | 5.3.3. Kardántengelyek, hosszlengőkarok, | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű | a) Az alvázhoz vagy a tengelyhez nem megfelelően rögzített alkatrész. | X | |||
| 544. | keresztlengőkarok és | emelőn van. Futómű-mozgató pad | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. | X | |||
| 545. | felfüggesztőkarok | használata kötelező. | b) Egy alkatrész sérült vagy túlságosan korrodált. | X | |||
| 546. | Ez befolyásolja az alkatrész stabilitását, illetve az alkatrész törött. | X | |||||
| 547. | c) Nem engedélyezett átalakítás3. | X | |||||
| 548. | Túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez képest; a rendszer nem működik. | X | |||||
| 549. | d) Kopott, nagy holtjáték. / Mechanikai biztosítás nem megfelelő | X | |||||
| 550. | 5.3.4. Felfüggesztési pontok | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű | a) Túlzott kopás a függőcsapszegen, vagy a perselyen, illetőleg a felfüggesztés csuklóinál. | X | |||
| 551. | emelőn van. Futómű-mozgató pad | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. | X | ||||
| 552. | használata kötelező | b) A porvédő erősen elhasználódott. | X | ||||
| 553. | A porvédő hiányzik vagy törött. | X | |||||
| 554. | 5.3.5. Légrugózás | Szemrevételezés | a) A rendszer működésképtelen. | X | |||
| 555. | b) Olyan módon sérült, módosított vagy megrongálódott alkatrész, amely a rendszer működését hátrányosan befolyásolja. | X | |||||
| 556. | Súlyosan sérült, s ez rendkívüli mértékben befolyásolja a rendszer működését. | X | |||||
| 557. | c) Hallható szivárgás a rendszerben. | X | |||||
| 558. | 6. ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK | ||||||
| 559. | 6.1. Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek | ||||||
| 560. | 6.1.1. Általános állapot | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű | a) Kisebb törés vagy deformálódás bármelyik oldal- vagy kereszttartón. | X | |||
| 561. | emelőn van. | Komolyabb törés vagy deformálódás bármelyik oldal- vagy kereszttartón. | X | ||||
| 562. | b) Nem megfelelően felszerelt merevítőlemez vagy rögzítések. | X | |||||
| 563. | A rögzítések többsége laza; az alkotórészek nem elég szilárdak. | X | |||||
| 564. | c) Túlzott korrózió, amely befolyásolja a szerelvény merevségét. | X | |||||
| 565. | Az alkotórészek nem elég szilárdak. | X | |||||
| 566. | d) Vezetőfülke, bukókeret nem megfelelő. / Repedt. | X | |||||
| 567. | e) Vezetőfülke, bukókeret korrodált. | X | |||||
| 568. | f) Vezetőfülke, bukókeret sérült, deformált. | X | |||||
| 569. | g) Éles, veszélyes szélek. | X | |||||
| 570. | 6.1.2. Kipufogócsövek és kipufogódob | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna | a) Nem megfelelően rögzített vagy szivárgó kipufogórendszer. | X | |||
| 571. | fölött vagy emelőn van. | b) A kipufogógáz bejut a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. | X | ||||
| 572. | c) Nem jóváhagyott/nem minősített. | X | |||||
| 573. | d) Helytelen szerelés. | X | |||||
| 574. | e) Hiányos/hiányzik. | X | |||||
| 575. | f) Tömítettség nem megfelelő. | X | X | ||||
| 576. | g) Mechanikai biztosítás nem megfelelő. | X | X | ||||
| 577. | h) Sérült, deformált. | X | X | ||||
| 578. | i) Korrodált. | X | X | ||||
| 579. | 6.1.3. Üzemanyagtartály és üzemanyagcsövek | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, miközben a jármű akna | a) Rendkívüli tűzveszélyt előidéző, nem megfelelően rögzített tartály vagy cső. | X | |||
| 580. | (fűtőanyagtartály és vezetékei is) | fölött vagy emelőn van, cseppfolyós gázzal / sűrített földgázzal / | b) Az üzemanyag szivárog, vagy a tartálysapka hiányzik, illetve rendeltetésének nem felel meg. | X | |||
| 581. | cseppfolyós földgázzal | Tűzveszély; nagymértékű veszélyesanyag-szivárgás. | X | ||||
| 582. | működő rendszerek esetében | c) Üzemanyagtartály a járműhöz nem engedélyezett. | X | ||||
| 583. | szivárgásészlelő készülék használata. | d) Üzemanyagtartály mechanikai biztosítása nem megfelelő | X | ||||
| 584. | e) Üzemanyagtartály elhelyezése, mérete nem megfelelő. | X | X | ||||
| 585. | f) Üzemanyagtartály szerelése nem megfelelő. | X | |||||
| 586. | g) Az üzemanyagtartály sérült, korrodált. | X | |||||
| 587. | h) Kidörzsölődött csövek. | X | |||||
| 588. | i) Sérült csövek. | X | |||||
| 589. | j) Csövek nem megfelelő mechanikai biztosítása. | X | |||||
| 590. | k) Az üzemanyag-elzárócsap (ha kötelező) helytelenül működik. | X | |||||
| 591. | l) Tűzveszélyüzemanyag-szivárgás miatt – az üzemanyagtartály vagy a kipufogórendszer elégtelen védelme miatt – a motortér állapota miatt. | X | |||||
| 592. | m) A cseppfolyós gázzal/sűrített földgázzal/cseppfolyós földgázzal vagy hidrogénnel működő rendszer nem felel meg a követelményeknek, a rendszerbármely része hibás.1 | X | |||||
| 593. | n) Gáz-üzemanyagellátó nem minősített a járműhöz nem engedélyezett. | X | |||||
| 594. | o) Gáz-üzemanyagellátó nem megfelelő, hiányos. | X | |||||
| 595. | p) Gáz-üzemanyagellátó hiányos. | X | |||||
| 596. | q) Gáz-üzemanyagellátó mechanikai biztosítása nem megfelelő. | X | |||||
| 597. | r) Gáz-üzemanyagellátó szivárog. | X | |||||
| 598. | 6.1.4. Lökhárítók, oldalvédő szerkezetek és hátsó | Szemrevételezés. | a) Meglazult vagy megrongálódott elemek, amelyek érintkezés esetén sérülést okozhatnak. | X | |||
| 599. | aláfutásgátlók | Alkatrészek leeshetnek; mechanikus biztosításuk nem megfelelő ez jelentősen befolyásolja a helyes működést. | X | ||||
| 600. | Veszélyes, éles szélek. | X | |||||
| 601. | 6.1.5. Pótkeréktartó (ha | Szemrevételezés. | a) A tartó nincs megfelelő állapotban. | X | |||
| 602. | van) | b) Törött vagy nem megfelelően rögzített tartó. | X | ||||
| 603. | c) A pótkerék a tartóban nem megfelelően van rögzítve | X | |||||
| 604. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 605. | 6.1.6. Mechanikus kapcsoló- és elvontató berendezés | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés az elhasználódás és a kifogástalan működtetés tekintetében, különös tekintettel az | a) Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész (nincs használatban). Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész (ha használatban van). | X | |||
| 606. | esetleges biztonsági eszközökre, vagy mérőműszer használatával. | b) Túlzottan kopott alkatrész. Kopási határérték alatt | X | ||||
| 607. | c) A rögzítés hibás. | X | |||||
| 608. | Valamelyik rögzítés kilazult és nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 609. | d) Hiányzó vagy helytelenül működő, biztonsági szempontból fontos alkatrész. | X | |||||
| 610. | e) Valamely visszajelző nem működik. | X | |||||
| 611. | f) Az eszköz (használaton kívül) takarja a rendszámtáblát vagy bármelyik lámpát. | X | |||||
| 612. | g) Nem engedélyezett átalakítás3 (másodlagos alkatrészek). | X | |||||
| 613. | Nem engedélyezett átalakítás3 (elsődleges alkatrészek). | X | |||||
| 614. | h) Az összekapcsolás nem megfelelő. / Vonóberendezés magassága nem megfelelő. / Másodlagos kapcsolószerkezet hiányzik/hiányos. / Másodlagos kapcsolószerkezet mechanikai biztosítása hiányzik. | X | X | ||||
| 615. | 6.1.7. Erőátviteli berendezés | Szemrevételezés. | a) A biztonsági csavarok olyan mértékben kilazultak vagy hiányoznak, hogy az súlyosan veszélyezteti a közúti biztonságot. | X | |||
| 616. | b) A tengelycsapágyak túlzott kopása az erőátviteli egységben. | X | |||||
| 617. | Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. | X | |||||
| 618. | c) A kardáncsuklós csatlakozás vagy az erőátviteli láncok/szíjak túlzott kopása. | X | |||||
| 619. | Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. | X | |||||
| 620. | d) A rugalmas csatlakozófej túlzott elhasználódása. | X | |||||
| 621. | e) Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. | X | |||||
| 622. | f) A tengely sérült vagy elgörbült. | X | |||||
| 623. | g) A csapágyház törött vagy nincs megfelelően rögzítve. | X | |||||
| 624. | h) Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata | X | |||||
| 625. | i) A porvédő erősen elhasználódott. | X | |||||
| 626. | j) A porvédő hiányzik vagy törött. | X | |||||
| 627. | k) Engedély nélkül átalakított erőátvitel. | X | |||||
| 628. | 6.1.8. Motorfelfüggesztések | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, amelyhez nem | a) Túlzottan elhasználódott, egyértelműen és súlyosan sérült felfüggesztések, | X | |||
| 629. | szükséges feltétlenül a jármű akna | b) Laza vagy törött felfüggesztések. | X | ||||
| 630. | fölé vagy emelőre helyezése. | c) Mechanikai biztosítás nem megfelelő. | X | ||||
| 631. | 6.1.9. A motor működési jellemzői | Szemrevételezés vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása | a) A biztonságot, vagy a környezetet érintő módon engedély nélkül átalakított vezérlőegység. | X | |||
| 632. | b) A biztonságot, vagy a környezetet érintő módon engedély nélkül átalakított motor. / Olajszivárgás / folyás. | X | |||||
| 634. * | 6.2. Vezetőfülke és karosszéria | ||||||
| 635. * | 6.2.1. Állapot | Szemrevételezés | Kilazult vagy sérült szerelvényfal vagy alkatrész, amely sérülést okozhat. | X | |||
| 636. * | Kieshet/leeshet. | X | |||||
| 637. * | Bizonytalan rögzítésű kocsitest tartóoszlop. / Engedély nélküli átalakítás3 | X | |||||
| 638. * | A kocsitest tartóoszlop rögzítésének bizonytalansága olyan mértékű, hogy az már befolyásolja a stabilitást. | X | |||||
| 639. * | Motor- vagy kipufogógáz juthat az utastérbe. Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. | X | |||||
| 640. * | Túl kicsi a távolság a jármű forgó vagy mozgó alkatrészeihez, illetőleg az útfelülethez képest. / Vezetőfülke, bukókeret nem megfelelő. / Vezetőfülke, bukókeret korrodált sérült, deformált. / Éles, veszélyes szélek a vezetőfülkében, bukókereten. | X | |||||
| 641. | 6.2.2. Rögzítés | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a jármű akna fölé vagy emelőre helyezésével. | a) A karosszéria vagy a vezetőfülke nincs biztonságosan rögzítve. Ez befolyásolja a stabilitást. | X | |||
| 642. | b) A karosszéria/vezetőfülke egyértelműen ferdén áll az alvázon. | X | |||||
| 643. | c) A karosszéria/vezetőfülke nem megfelelően vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve | X | |||||
| (ha a rögzítések szimmetrikusak). | |||||||
| 644. | A karosszéria/vezetőfülke olyan mértékben nem megfelelően vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve, hogy az nagyon súlyosan veszélyezteti a közúti biztonságot. | X | |||||
| 645. | d) Az önhordó karosszérián a rögzítési helyeken túlzott korrózió tapasztalható. | X | |||||
| 646. | Ez befolyásolja a stabilitást. | X | |||||
| 647. | 6.2.3. Ajtók és zárak | Szemrevételezés. | a) Nem megfelelően nyíló-csukódó ajtó, hiányos. | X | |||
| 648. | b) Véletlenszerűen kinyíló vagy becsukva nem maradó ajtó (tolóajtók).Véletlenszerűen kinyíló vagy becsukva nem maradó ajtó (hagyományos ajtók). | X | |||||
| 649. | c) Az ajtó, a csuklópánt, a zárnyelv vagy az ajtóoszlop megrongálódott. | X | |||||
| 650. | Az ajtó, a csuklópánt, a zárnyelv vagy az ajtóoszlop hiányzik vagy meglazult. | X | |||||
| 651. | d) Veszélyes élek, szélek. | X | |||||
| 652. * | e) Korrodált. | X | |||||
| 653. | 6.2.4. Padlózat | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a jármű akna fölé vagy emelőre helyezésével. | A padlózat nem megfelelően van rögzítve vagy súlyosan megrongálódott. | X | |||
| 654. | Nem kellően stabil. | X | |||||
| 655. | 6.2.5. Vezetőülés / lábtartó | Szemrevételezés. | a) A járműhöz nem engedélyezett ülés. / Hibás szerkezetű ülés. / Meglazult ülés, mechanikai biztosítás nem megfelelő. | X | |||
| 656. | b) Nem megfelelően működő ülésbeállító szerkezet. | X | |||||
| 657. | Az ülés mozog vagy a háttámla nem rögzíthető. | X | |||||
| 658. | c) Sérült, deformált. | X | |||||
| 659. | 6.2.6. Egyéb ülések | Szemrevételezés. | a) Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések (másodlagos alkatrészek). Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések (főalkatrészek). Nem megfelelő mechanikai biztosítás | X | X | X | |
| 660. | b) Az üléseket nem a követelményeknek1 megfelelően szerelték be A járműhöz nem engedélyezett ülések. | X | |||||
| 661. | A megengedettnél több ülés; az elhelyezés pedig nem felel meg a jóváhagyási feltételeknek. | X | |||||
| 662. | 6.2.7. Vezetői kezelőszervek | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A jármű biztonságos működtetéséhez szükséges valamelyik kezelőszerv nem működik jól. | X | |||
| 663. | Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 664. | 6.2.8. A vezetőfülke fellépői | Szemrevételezés. | a) A lépcső vagy fellépő nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||
| 665. | Nem kellően stabil. | X | |||||
| 666. | b) A lépcső vagy fellépő balesetveszélyes. | X | |||||
| 667. | 6.2.9. Egyéb belső és | Szemrevételezés. | a) Hibásan rögzített egyéb szerelvény vagy berendezés. | X | |||
| 668. | külső szerelvények és berendezések | b) A követelményeknek1 meg nem felelő egyéb szerelvény vagy berendezés. | X | ||||
| 669. | A felszerelt alkatrészek sérülést okozhatnak; ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 670. | c) Szivárgó hidraulikus berendezés. | X | |||||
| 671. | Nagymértékű veszélyesanyag-szivárgás. | X | |||||
| 672. | 6.2.10. Sárvédők, felcsapódó víz elleni védelem | Szemrevételezés. | a) A sárvédő hiányzik, meglazult vagy túlzottan korrodált. | X | |||
| 673. | Sérülést okozhat. Gyengén tart. | X | |||||
| 674. | b) Nincs elegendő távolság a keréktől (felcsapódó víz elleni védelem). | X | |||||
| 675. | Nincs elegendő távolság a keréktől (sárvédők). | X | |||||
| 676. | c) Nem teljesülnek a követelmények. A futófelület lefedettsége nem elégséges. | X | X | ||||
| 677. | 6.2.11. Kitámasztó | Szemrevételezés. | a) Hiányzik, meglazult vagy túlzottan korrodált. | X | |||
| 678. | szerkezet (Állvány) | b) Nem teljesülnek a követelmények. | X | ||||
| 679. | c) Fennáll a veszélye annak, hogy lenyílik, miközben a jármű mozgásban van. | X | |||||
| 680. | 6.2.12. Fogantyúk és lábtámaszok | Szemrevételezés. | a) Hiányzik, meglazult vagy túlzottan korrodált. | X | |||
| 681. | b) Nem teljesülnek a követelmények1. | X | |||||
| 6.2.13. Vezetőtér kilátás/üvegezés/ napellenző fólia | Szemrevételezés | a) Nem jóváhagyott, nem minősített, nem megfelelő, eredetitől eltérő kivitel. / Sérült deformált. / Repedt. / Szélvédőtörlő mosó, páramentesítő nem megfelelő, hiányzik. / Szélvédőtörlő, mosó kopott, nem működik, hibásan működik. | X | X | |||
| 682. | 6.2.14. Légterelő / hálókabin | Szemrevételezés | Járműhöz nem engedélyezett. / Mechanikai biztosítása nem megfelelő. / Helytelen szerelés. | X | X | ||
| 683. | 6.2.15. Küszöb | Szemrevételezés | Nem megfelelő. / Korrodált. / Veszélyes szélek. | X | X | ||
| 684. | 6.2.16. Raktér padozat, falak, ponyva | Szemrevételezés | Hiányzik / hiányos. / Sérült/deformált. / Mechanikai biztosítása nem megfelelő. | X | X | X | |
| 685. | 6.2.17. Rakodó szerkezet/berendezés | Szemrevételezés | Járműhöz nem engedélyezett. / Sérült / deformálódott. / Mechanikai biztosítása nem megfelelő. / Szivárog. | X | X | X | |
| 686. | 7. EGYÉB BERENDEZÉSEK | ||||||
| 687. | 7.1. Biztonsági övek/csatok és utasbiztonsági rendszerek | ||||||
| 688. | 7.1.1. A biztonsági övek és csatok biztonságos | Szemrevételezés. | a) A rögzítési pont nem jóváhagyott / nem minősített / súlyosan megrongálódott / befolyásolja a stabilitást. | X | |||
| 689. | rögzítése | b) A rögzítés laza. | X | ||||
| 690. | 7.1.2. A biztonsági övek és csatok állapota | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő | a) A kötelező biztonsági öv hiányzik vagy nincs felszerelve, nem jóváhagyott, nem minősített | X | |||
| 691. | ellenőrzés. | b) A biztonsági öv sérült. Vágás vagy megnyúlás jele látható. | X | ||||
| 692. | c) A biztonsági öv nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||||
| 693. | d) A biztonsági öv csatja sérült vagy nem működik megfelelően. | X | |||||
| 694. | e) A biztonsági öv visszahúzója sérült vagy nem működik megfelelően. | X | |||||
| 695. | 7.1.3. A biztonsági öv terheléskorlátozója / | Szemrevételezés vagy elektronikus jármű-interfész | a) A terheléskorlátozó/övfeszítő nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. | X | |||
| 696. * | 7.1.3. A biztonsági öv terheléskorlátozója / övfeszítője | Szemrevételezés vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása. | b) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||
| 697. | 7.1.4. Biztonságiöv- előfeszítők | Szemrevételezés vagy elektronikus hibatároló | a) Az előfeszítő nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. | X | |||
| 698. | lekérdezése. | b) A rendszer az elektronikus hibatárolóban hibát jelez. | X | ||||
| 699. | 7.1.5. Légzsák | Szemrevételezés vagy elektronikus hibatároló | a) A légzsákok nem a járműhöz valók vagy nyilvánvalóan hiányoznak. | X | |||
| 700. | lekérdezése. | b) A rendszer az elektronikus hibatárolóban hibát jelez. | X | ||||
| 701. | c) A légzsák egyértelműen nem működik. | X | |||||
| 702. | 7.1.6. SRS – rendszerek | A hibajelző lámpa szemrevételezése vagy elektronikus hibatároló | a) Az SRS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. | X | |||
| 703. | lekérdezése. | b) A rendszer az elektronikus hibatárolóban hibát jelez. | X | ||||
| 704. | 7.2. Tűzoltó készülék (ha kötelező) | Szemrevételezés. | a) Hiányzik. (Amennyiben kötelező) | X | |||
| 705. | b) Nem teljesülnek a követelmények. Ha kötelező (pl. taXi, busz, távolsági busz stb.). | X | |||||
| 706. | 7.3. Zárak és lopásgátló eszközök | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) Az eszköz nem működik: nem akadályozza meg, hogy a járművet elindítsák. | X | |||
| 707. | b) Hibás. Az eszköz véletlenszerűen zár, illetve blokkol. | X | X | ||||
| 708. | 7.4. Elakadásjelző | Szemrevételezés. | a) Hiányzik vagy hiányos. | X | |||
| 709. | háromszög | b) Nem teljesülnek a követelmények. | X | ||||
| 710. | 7.5. Elsősegélycsomag | Szemrevételezés. | Hiányzik, hiányos vagy nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 711. | 7.6. Kerékék (ékek) (ha kötelező) | Szemrevételezés. | Hiányzik vagy nincs jó állapotban, nem kellőszilárdságú vagy méretű. | X | |||
| 712. | 7.7. Hangjelző | Szemrevételezéssel és | a) Nem működik megfelelően. | X | |||
| 713. | berendezés | működtetéssel történő | Egyáltalán nem működik. | X | |||
| 714. | ellenőrzés. Zajszintmérő | b) Megbízhatatlan vezérlés. | X | ||||
| 715. | c) Nem teljesülnek a követelmények. | X | |||||
| 716. | A kibocsátott hang összekeverhető a hivatalos szirénák hangjával. | X | |||||
| 717. | 7.8. Sebességmérő | Szemrevételezéssel vagy működtetéssel (közúti ellenőrzés | a) Nem a követelményeknek. megfelelően van felszerelve. | X | |||
| 718. | során), illetve elektronikus | Elő van írva és hiányzik. | X | ||||
| 719. | eszközökkel történő ellenőrzés. | b) Hibásan működik. | X | ||||
| 720. | Egyáltalán nem működik. / Nem az előírásoknak megfelelő mértékegységben mér. | X | |||||
| 721. | c) Nincs kellő világítás. | X | |||||
| 722. | Egyáltalán nincs világítás. | X | |||||
| 723. | 7.9. Menetíró készülék (ha van/kötelező) | Szemrevételezés. | a) Nem a követelményeknek megfelelően van felszerelve. | X | |||
| 724. | b) Nem működik. | X | |||||
| 725. | c) Az ólomzár sérült vagy hiányzik. | X | |||||
| 726. | d) Az installációs címke hiányzik, olvashatatlan vagy lejárt. | X | |||||
| 727. | e) Nyilvánvalóan illetéktelen beavatkozás vagy manipulálás történt. | X | |||||
| 728. | f) A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. | X | |||||
| 729. | 7.10. Sebességkorlátozó berendezés (ha kötelező) | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés, ha van ilyen berendezés. | a) Nem a követelményeknek megfelelően van felszerelve. | X | |||
| 730. | b) Egyértelműen nem működik. | X | |||||
| 731. | c) A beállított sebességhatár nem megfelelő(ha ellenőrizték). | X | |||||
| 732. | d) Az ólomzár sérült vagy hiányzik. | X | |||||
| 733. | e) A címke hiányzik vagy olvashatatlan. | X | |||||
| 734. | f) A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. | X | |||||
| 735. | 7.11. Kilométer-számláló,(ha van / kötelező) | Szemrevételezés, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása | a) Egyértelműen manipulálták (csalás) a kijelzett megtett távolság csökkentése vagy a jármű által megtett távolság nyilvántartásának a meghamisítása céljából. | X | |||
| 736. | b) Egyértelműen nem működik. | X | |||||
| 737. | 7.12. Elektronikus | Szemrevételezés, vagy | a) A kerékfordulatszám-érzékelő hiányzik vagy sérült. | X | |||
| 738. | menetstabilizáló | elektronikus jármű-interfész | b) A vezetékek sérültek. | X | |||
| 739. | rendszer (ESC), ha be | alkalmazása | c) Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. | X | |||
| 740. | van szerelve/kötelező | d) A kapcsoló sérült vagy helytelenül működik. | X | ||||
| 741. | e) Az ESC hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. | X | |||||
| 742. | f) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 742.1. * | 7.13. e-segélyhívó (ha be van szerelve, az uniós típusjóváhagyási jogszabályoknak megfelelően) | ||||||
| 742.2. * | 7.13.1. Beszerelés és | Szemrevételezés, amelyet – amennyiben | a) Hiányzó rendszer vagy alkatrész. | X | |||
| 742.3. * | konfiguráció | a jármű műszaki jellemzői lehetővé | b) Hibás szoftververzió. | X | |||
| 742.4. * | teszik, és a szükséges adatok rendelkezésre állnak – elektronikus interfész használatával egészítenek ki | c) Helytelen rendszerkódolás. | X | ||||
| 742.5. * | 7.13.2. Állapot | Szemrevételezés, amelyet – amennyiben | a) Sérült rendszer vagy alkatrészek. | X | |||
| 742.6. * | a jármű műszaki jellemzői lehetővé | b) Az e-segélyhívó hibajelző lámpája a rendszer hibáját jelzi. | X | ||||
| 742.7. * | teszik, és a szükséges adatok rendelkezésre állnak – elektronikus | c) Az e-segélyhívó elektronikus vezérlőegységének meghibásodása. | X | ||||
| 742.8. * | interfész használatával egészítenek ki | d) A mobil hálózati kommunikációs eszköz meghibásodása. | X | ||||
| 742.9. * | e) A GPS-jel hibája. | X | |||||
| 742.10. * | f) A hangjelzést kibocsátó alkatrészek nincsenek csatlakoztatva. | X | |||||
| 742.11. * | g) Nem csatlakoztatott áramforrás vagy elégtelen töltés. | X | |||||
| 742.12. * | h) A rendszer az elektronikus járműinterfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 742.13. * | 7.13.3. Teljesítmény | Szemrevételezés, amelyet – amennyiben | a) Helytelen minimális adatkészlet (MSD). | X | |||
| 742.14. * | a jármű műszaki jellemzői lehetővé teszik, és a szükséges adatok rendelkezésre állnak – elektronikus interfész használatával egészítenek ki | b) A hangjelzést kibocsátó alkatrészek nem működnek rendben. | X | ||||
| 743. | 8. KÖRNYEZETTERHELÉS | ||||||
| 744. | 8.1. Zaj | ||||||
| 745. | 8.1.1. Zajcsökkentő rendszer | Szubjektív értékelés (hacsak az ellenőrzést végző személy úgy nem | a) A követelményekben1 engedélyezettnél magasabb zajszint. | X | |||
| 746. | gondolja, hogy a zajszint elérheti a határértéket: ebben az esetben az álló járművön zajszintmérővel zajszint vizsgálat végezhető). | b) A zajcsökkentő rendszer bármely része meglazult, sérült, helytelenül van felszerelve, hiányzik vagy egyértelműen olyan módon alakították át, hogy az a zajszintet hátrányosan befolyásolja. | X | ||||
| 747. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 748. | 8.2. Kipufogógáz-kibocsátás (Az időszakos vizsgálat keretében a környezetvédelmi felülvizsgálatot a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott módon kell elvégezni.) | ||||||
| 749. | 8.3. Elektromágneses interferencia kiszűrése | ||||||
| 750. | 8.4. A környezettel összefüggő egyéb ellenőrzések | ||||||
| 751. * | 8.4.1. Folyadékszivárgások | Bármilyen enyhe, vagy túlzott folyadékszivárgás – a víz kivételével –, amely károsíthatja a környezetet vagy veszélyeztetheti a többi közlekedő biztonságát. | X | X | |||
| 752. | Nagyon súlyos kockázatot jelentő, tartós cseppképződés | X | |||||
| 753. | 9. M2 ÉS M3 KATEGÓRIÁJÚ SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATA | ||||||
| 754. | 9.1. Ajtók | ||||||
| 755. | 9.1.1. Beszálláshoz, | Szemrevételezéssel és | a) Hibás működés. | X | |||
| 756. | illetve kiszálláshoz | működtetéssel történő ellenőrzés. | b) Rongált állapot. | X | |||
| 757. | használt ajtók | Sérülést okozhat. | X | ||||
| 758. | c) Hibás vésznyitó berendezés. | X | |||||
| 759. | d) Az ajtók vagy a figyelmeztető készülékek távirányítója hibás. | X | |||||
| 760. | e) Nem teljesülnek a követelmények. Az ajtók szélessége nem megfelelő. | X | X | ||||
| 761. | 9.1.2 Vészkijáratok | Szemrevételezéssel és | a) Hibás működés. | X | |||
| 762. | működtetéssel történő ellenőrzés | b) A vészkijáratokra utaló jelek olvashatatlanok. | X | ||||
| 763. | A vészkijáratokra utaló jelek hiányoznak. | X | |||||
| 764. | c) Hiányzik az ablaktörő kalapács. | X | |||||
| 765. | d) Nem teljesülnek a követelmények. | X | |||||
| 766. | Szélességük nem megfelelő vagy akadályozott a hozzáférésük. | X | |||||
| 767. | 9.2. Pára- és fagymentesítő | Szemrevételezéssel és | a) Nem működik megfelelően. | X | |||
| 768. | berendezés | működtetéssel történő ellenőrzés. | Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||
| 769. | b) Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. | X | |||||
| 770. | c) A fagymentesítő (ha kötelező) sérült. | X | |||||
| 771. | 9.3. Szellőző- és fűtőrendszer | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) Hibás működés. | X | |||
| 772. | Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. | X | |||||
| 773. | b) Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. | X | |||||
| 774. | 9.4. Ülések | ||||||
| 775. | 9.4.1. Utasülések | Szemrevételezés | Nem megfelelő, | X | |||
| 776. | (a kísérőszemélyzet | Korrodált | X | X | X | ||
| 777. | ülései is) | Lehajtható ülések (ha megengedettek) nem működnek automatikusan. | X | ||||
| 778. | Eltorlaszolják a vészkijáratot. | X | |||||
| 779. | 9.4.2. Vezetőülés (kiegészítő követelmények) | Szemrevételezés | a) Hibás speciális eszközök, pl. napellenző Csökkent látómező. | X | X | ||
| 780. | b) A vezető védelme bizonytalan vagy nincs összhangban a követelményekkel. Sérülést okozhat. | X | X | ||||
| 781. | 9.5. Belső világítás és relációs tábla világítás | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Az eszközök hibásak vagy nem felelnek meg a követelményeknek. | X | |||
| 782. | Egyáltalán nem működik. | X | |||||
| 783. | 9.6. Folyosók, állóhelyek | Szemrevételezés | a) Nem megfelelő és nem megfelelően rögzített padló. | X | |||
| 784. | Ez befolyásolja az álló utas stabilitását. | X | |||||
| 785. | Sérült, deformált. | X | |||||
| 786. | b) Hibás korlátok és kapaszkodók. | X | |||||
| 787. | Nem megfelelően rögzítettek vagy használhatatlanok. | X | |||||
| 788. | c) Nem teljesülnek a követelmények. Méreteik nem megfelelőek. | X | |||||
| 789. | 9.7. Lépcsők | Szemrevételezéssel és | a) Rongált állapot. | X | |||
| 790. | működtetéssel történő ellenőrzés. | Sérült állapot. | X | ||||
| 791. | Ez befolyásolja az utazási biztonságot. | X | |||||
| 792. | b) A behúzható lépcsők nem működnek megfelelően. | X | |||||
| 793. | c) Nem teljesülnek a követelmények. Szélességük nem megfelelő vagy a lépcsőfokok túl magasak. | X | X | ||||
| 794. | 9.8. Utaskommunikációs rendszer | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Hibás rendszer | X | |||
| 795. | Egyáltalán nem működik. | X | |||||
| 796. | 9.9. Feliratok | Szemrevételezés. | a) Hiányzó, hibás vagy olvashatatlan felirat. | X | |||
| 797. | b) Nem teljesülnek a követelmények, nem megfelelő az elhelyezés, nem magyar nyelvű Téves információt tartalmaznak. | X | |||||
| 798. | 9.10. Gyermekek szállításával kapcsolatos követelmények | ||||||
| 799. | 9.10.1. Ajtók | Szemrevételezés | Az ajtók védelme nincs összhangban az ezen közlekedési formára vonatkozó követelményekkel | X | |||
| 800. | 9.10.2. Jeladó és speciális berendezések | Szemrevételezés | A jeladó vagy speciális berendezések hiányoznak vagy nem felelnek meg a követelményeknek1 vagy nem működnek. | X | |||
| 801. | 9.11. A mozgáskorlátozottak szállításával kapcsolatos követelmények | ||||||
| 802. | 9.11.1. Ajtók, rámpák, emelők | Szemrevételezés és működtetés | a) Hibás működés. Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||
| 803. | b) Rongált állapot. Ez befolyásolja a stabilitást. Sérülést okozhat. | X | |||||
| 804. | c) Hibás vezérlő(k). Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 805. | d) Hibás riasztóberendezés(ek). Egyáltalán nem működik. | X | |||||
| 806. | e) Nem teljesülnek a követelmények. | X | |||||
| 807. | 9.11.2. Kerekesszék utasbiztonsági rendszer | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és szükség esetén | a)Hibás működés. Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||
| 808. | működtetés. | b) Rongált állapot. Ez befolyásolja a stabilitást. Sérülést okozhat. | X | ||||
| 809. | c) Hibás vezérlő(k). Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 810. | d) Nem teljesülnek a követelmények. | X | |||||
| 811. | 9.11.3. Jeladó és speciális berendezések | Szemrevételezés | A jeladó vagy speciális berendezések hiányoznak, vagy nem felelnek meg a követelményeknek1. | X | |||
| 812. | 9.12. Egyéb speciális berendezések | ||||||
| 813. | 9.12.1. Ételkészítési (büfé) berendezések | Szemrevételezés | a) A berendezés nincs összhangban a követelményekkel. | X | |||
| 814. | b) Olyan mértékben sérült a berendezés, hogy használata veszélyes lenne. | X | |||||
| 815. | 9. 12.2. Egészségügyi berendezés | Szemrevételezés | A berendezés nincs összhangban a követelményekkel. Sérülést okozhat. | X | |||
| 816. | 9.12.3. Egyéb berendezések (pl. audiovizuális rendszerek) | Szemrevételezés | Nem teljesülnek a követelmények. Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||
| 817. | 9.12.4. Megkülönböztető hangjelzés | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és működtetés | a) Bizonylat / engedély hiányzik | ||||
| 818. | Elhelyezés / elhelyezési méret nem megfelelő. | X | |||||
| 819. | b) Nem jóváhagyott / nem minősített. | X | |||||
| 820. | c) Nem teljesülnek a követelmények. | X | |||||
| 821. | 9.12.5. | Szemrevételezéssel történő | Járműhöz nem engedélyezett. | X | |||
| 822. | Megkülönböztető / | ellenőrzés és működtetés | Elhelyezés / elhelyezési méret nem megfelelő. | X | |||
| 823. | figyelmeztető lámpák | Nem jóváhagyott / nem minősített. | X | ||||
| 824. | Nem megfelelő darabszám. | X | |||||
| 825. * | 9.12.6. Rakományrögzítés | Szemrevételezés | a) Raktér homlokfal/ oldalfal/hátsó fal/rakoncák meggyengülését okozó rozsdásodás vagy alakváltozás | X | X | ||
| 826. * | b) Törött alkatrész, hiányzó vagy nem működő zsanérok vagy zárak | X | X | ||||
| 827. * | c) Rakományrögzítő berendezések nincsenek megfelelően a járműhöz rögzítve/nem megfelelő | X | X | ||||
| 828. * | d) Raktér padozat nem kielégítő állapota, sérülés | X | X | ||||
| 829. * | 10. Általános hiba | Szemrevételezés vagy vizsgálat vagy működés közbeni | a) Közlekedésbiztonságot komolyan befolyásoló, vagy veszélyeztető hiba | X | X | ||
| 830. * | ellenőrzés | b) Környezetvédelmet komolyan befolyásoló, vagy veszélyeztető hiba | X | X | |||
| 831. * | c) Közlekedésbiztonságot és környezetvédelmet nem veszélyeztető hiba | X | |||||
(1) Az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó járműkategóriák csak útmutatásként szerepelnek.
(2) A 2012. január 1-je előtt jóváhagyott félpótkocsik esetében 43%.
(3) 48% akkor, ha a jármű nem rendelkezik ABS-szel, vagy típusjóváhagyása 1991. október 1-je előtt történt.
(4) 45% akkor, ha a jármű nyilvántartásba vétele 1988 után vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt.
(5) 43% akkor, ha a nyerges pótkocsi vagy vonórúddal vontatott pótkocsi nyilvántartásba vétele 1988 vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt.
(6) Pl.: 2,5 m/s2 az N1, N2 és N3 kategóriájú, első ízben 2012. január 1-je után nyilvántartásba vett járművek esetében.
(7) Típusjóváhagyás a 70/220/EGK irányelv, a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 1. táblázata (Euro 5), a 88/77/EGK irányelv és a 2005/55/EK irányelv szerint.
(8) Típusjóváhagyás a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázata (Euro 6) és az 595/2009/EK rendelet (Euro VI) szerint.
(9) * Ha a típusjóváhagyás a 98/69/EK irányelvvel vagy azt követően módosított 70/220/EGK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának B sorában található határértékek szerint, illetőleg a 88/77/EGK irányelv I. melléklete 6.2.1. pontjának B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint történt, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2008. július 1-je után történt.
(10) *
MEGJEGYZÉSEK:
1 A „követelményeket” a nyilvántartásba vétel szerinti országban a jóváhagyáskor, az első nyilvántartásba vételkor vagy az első forgalomba helyezéskor megszabott típus-jóváhagyások, illetve az utólagos módosítási kötelezettségek vagy a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ezek a hiányosságok csak akkor érvényesek, ha a követelményeknek való megfelelést ellenőrizték.
2 A jármű állapotát és közlekedésre való alkalmasságát érintő tétel
3 A nem biztonságos engedély nélküli átalakítás olyan átalakítás, amely hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot vagy aránytalanul kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre. Az engedély nélküli átalakítás veszélyes hibának minősítendő.
A műszaki vizsgálati bizonyítvány az időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat után kerül kiállításra és legalább a következő adatokat tartalmazza a megfelelő harmonizált uniós kódokhoz rendelve:
MŰSZAKI VIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY
(0.) A műszaki vizsgálati bizonyítvány azonosító száma.
(1.) Járműazonosító szám (VIN vagy alvázszám).
(2.) Forgalmi rendszám és a nyilvántartó állam országjelzése.
(3.) A vizsgálat helye és időpontja.
(4.) A kilométer-számláló állása a vizsgálat idején, amennyiben rendelkezésre áll.
(5.) A jármű osztálya, amennyiben rendelkezésre áll.
(6.) Azonosított hibák és minősítésük.
(7.) A műszaki vizsgálat eredménye / a jármű átfogó értékelése.
(8.) A következő időszakos vizsgálat időpontja.
(9.) A vizsgálatot végző szervezet neve és a vizsgálatért felelős vizsgabiztos aláírása és azonosítója.
(10.) * Egyéb információk
– a jármű jellegkódja,
– az időszakos/forgalomba helyezés előtti vizsgálat azonosítója.
1. Fogalommeghatározások
1.1. * E melléklet alkalmazásában „jármű” az A. Függelék A/2. számú mellékletében, a B. függelék I. rész 1. cikk (2) bekezdésében és a C. függelék C/2. melléklet A. fejezet 1. pontjában az L1e–L7e járműkategóriába sorolt motorkerékpár, az M1, M2 és M3, az N1, N2 és N3 járműkategóriába sorolt gépkocsi, a T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b és T5 járműkategóriába sorolt mezőgazdasági vontató, továbbá az O1, O2, O3 és O4 járműkategória valamelyikébe sorolt pótkocsi.
1.2. E fejezet alkalmazásában „közúti műszaki ellenőrzés” a közúton közlekedő (ideértve a várakozó- vagy telephelyen menetkész állapotban tartózkodó) járműveknek a közlekedési hatóság által a rendelet 14. § (2) bekezdés a) pontja alapján – váratlanul, előre be nem jelentett módon – végzett műszaki ellenőrzése és állapotvizsgálata.
1.3. E fejezet alkalmazásában a „közlekedésre alkalmassági vizsgálat” e mellékletben meghatározott vizsgálat.
2. A közúti műszaki ellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések
2.1. A közúti műszaki ellenőrzést a járművet vezető személy nemzeti hovatartozására, valamint a jármű nyilvántartásba vételének helyére vonatkozó bármilyen megkülönböztetés nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt és a költségek lehetséges kíméletével kell elvégezni.
2.1.1. Az egyes vállalkozások által üzemeltetett járműveken talált, a III. és adott esetben a IV. részben foglalt hiányosságok számára és súlyosságára vonatkozó információk a jármű kiválasztást segítő kockázatértékelő rendszerben rögzítésre kerülnek. A vállalkozások kockázati profiljának meghatározása a II. részben található kritériumok alapján történik. Ezt az információt a magas kockázati tényezőt jelentő vállalkozások szigorúbb és gyakoribb ellenőrzésére kell használni. A kockázatértékelő rendszert a közlekedési hatóság működteti.
2.2. A közúti műszaki ellenőrzés a következőkre terjedhet ki:
2.2.1. a jármű műszaki és karbantartottsági állapotának szemrevételezéssel történő vizsgálata és értékelése a jármű álló helyzetében;
2.2.2. a korábban végzett közúti műszaki ellenőrzésről kiadott közúti műszaki ellenőri jelentésben (jegyzőkönyvben) foglaltak ismételt ellenőrzése vagy a jármű közlekedésre alkalmasságát bizonyító iratokban foglaltak ellenőrzése, különös tekintettel – abban az esetben, ha a járművet az Európai Unió valamelyik tagállamában vették nyilvántartásba, illetve helyezték forgalomba – annak vizsgálatára, hogy a jármű megfelel az e mellékletében meghatározott közlekedésre alkalmassági követelményeknek;
2.2.3. az ellenőrzési listán (2.7. pont) található, az ellenőrzés tárgyát képező tételek bármelyikére vonatkozó ellenőrzés.
2.3. A fékrendszer és a kipufogógáz kibocsátás ellenőrzését a 4. pontban foglaltak szerint kell elvégezni.
2.4. Az egyes tételek ellenőrzésének megkezdése előtt az ellenőr megvizsgálja a jármű közlekedésre alkalmassági bizonyítványát vagy az utolsó közúti műszaki ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet, amelyet a járművezető az ellenőr kérésére bemutat.
2.5. Az ellenőr figyelembe veheti a járművezető által bemutatott egyéb, a jármű biztonságosságát igazoló okmányt.
2.6. Ha az okmányok vagy a jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy az ellenőrzést megelőző három hónap folyamán a vizsgált jármű beállításának vagy beszabályozásának ellenőrzése megtörtént, az érintett tételt indokolt esetben, illetve nyilvánvaló hiba vagy szabálytalanság esetén kell ismételten megvizsgálni.
2.7. A közúti műszaki ellenőrzésről a közlekedési hatóság (közúti ellenőr) közúti műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvet (a jegyzőkönyv mintáját az V. rész tartalmazza) állít ki. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési listán az ellenőrzött tételeket bejelöli, és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv egy példányát átadja a jármű vezetőjének.
2.8. Amennyiben az ellenőr úgy ítéli meg, hogy a jármű karbantartási hiányosságai a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, és ezért további részletes ellenőrzés (vizsgálat) indokolt, a jármű mobil ellenőrzési egységen, kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben vagy erre előzetesen megkötött szerződés alapján legfeljebb 15 km távolságban lévő kijelölt vizsgálóállomáson történő alaposabb vizsgálatnak vethető alá.
2.9. Amennyiben az elvégzett részletesebb vizsgálat során nyilvánvalóvá válik, hogy a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszélyt jelent, a jármű az észlelt műszaki hiba kijavításáig nem közlekedhet tovább.
2.10. A közlekedési hatóság minden naptári év február 15. napjáig megküldi a közlekedésért felelős miniszter részére az előző két évben összegyűjtött adatokat tartalmazó, VI. rész szerinti jelentést az ellenőrzött járművek darabszámáról, a megadott jármű-kategóriák, a nyilvántartásba vétel helye, az ellenőrzött tételek és az észlelt hiányosságok szerint csoportosítva.
2.11. A közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium az adatokat tartalmazó jelentést – a méret és tömeg előírások ellenőrzési adatait kivéve – minden második naptári év március 20. napjáig megküldi az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére.
A méret és tömeg előírások ellenőrzési adatait a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium legkésőbb az adott kétéves időszak végét követő év szeptember 30-ig megküldi a Bizottság részére, amelyek tartalmazzák
a) az előző két naptári évben elvégzett ellenőrzések számát, valamint
b) azon túlterhelt járművek vagy járműkombinációk számát, amelyeket azonosítottak.
2.12. A közlekedési hatóság az ellenőrzések lefolytatásának előmozdítása és a kölcsönös segítségnyújtás érdekében együttműködik az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságaival, amelynek során kölcsönösen ellátják egymást az ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságok adataival (ellenőrző szervek) és a kapcsolattartó személyek nevével.
2.13. Külföldi állampolgár tulajdonában lévő járműben észlelt súlyos hiányosságokról, különösen azokról, amelyek a jármű további közlekedésének megtiltását eredményezték, a közlekedési hatóság 5 napon belül értesíti – a 3.1.1 pontban foglaltak szerinti jegyzőkönyv adataival – annak az országnak az illetékes hatóságát, amelyikben a járművet nyilvántartásba vették (bejegyezték), vagy ahol forgalomba helyezték, és felkérheti arra, hogy a hiányosságok megszüntetésére tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Az értesítés a hiányosság megszüntetésére tett egyéb intézkedéseket, illetve eljárások lefolytatását nem érinti.
2.14. A közlekedési hatóság minden szükséges intézkedést megtesz az észlelt hiányosságok megszüntetésének elősegítésére.
2.15. * Minden naptári évben az M2, M3, az N2, N3, az O3, O4 és a T1b, T2b, T3b, T4.1b, T4.2b, T4.3b járműkategóriákhoz tartozó nyilvántartott járműállomány legalább 5%-án elsődleges közúti műszaki ellenőrzést kell végezni.
2.16. A közlekedési hatóság évente legalább egy alkalommal összehangolt közúti műszaki ellenőrzést végez.
2.17. A közlekedési hatóság a közúti ellenőrzés során elfogadja a más EGT-tagállam által a járműre hivatalosan kiállított műszaki megfelelőségi igazolást.
3. A közúti műszaki ellenőrzések tartalma és módszerei
3.1. A kockázatelemzéssel összhangban a kiválasztott járműveket elsődleges közúti műszaki ellenőrzés alá kell vetni.
Az ellenőr egy jármű valamennyi elsődleges közúti műszaki ellenőrzése során:
3.1.1. * ellenőrzi a járműben tartott, a legutóbbi időszakos műszaki vizsgálat eredményét tanúsító műszaki vizsgálati bizonyítványt vagy annak másolatát, illetve elektronikusan készített műszaki vizsgálati bizonyítvány esetében a műszaki vizsgálati bizonyítvány hitelesített vagy eredeti nyomtatott változatát, és adott esetben a legutóbbi közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet;
3.1.2. szemrevételezés útján műszakilag értékeli a járművet;
3.1.3. a 6. pontban leírtakkal összhangban szemrevételezés útján értékeli a jármű rakományának rögzítését;
3.1.4. bármilyen megfelelőnek tűnő módszer révén műszaki vizsgálatot végezhet. Ilyen műszaki vizsgálat elvégzésére annak megállapítása céljából kerülhet sor, hogy a járművet további részletes közúti műszaki ellenőrzésnek is alá kell-e vetni, illetve abból a célból, hogy felszólítsanak a feltárt hiányosságoknak a jelen melléklet 7.1. pontja szerinti haladéktalan megszüntetésére.
Ha az előző közúti műszaki ellenőrzésről szóló jelentésben hiányosság vagy hiányosságok vannak feltüntetve, az ellenőr megvizsgálja, hogy ezt a hiányosságot vagy ezeket a hiányosságokat kijavították-e.
3.2. Az elsődleges ellenőrzés eredménye alapján az ellenőr eldönti, hogy indokolt-e a járművet vagy pótkocsiját részletes közúti műszaki ellenőrzésnek alávetni.
3.3. A részletes közúti műszaki ellenőrzés során a III. részben felsorolt, szükségesnek és relevánsnak tartott tételeket kell ellenőrizni, figyelembe véve különösen a fékek, az abroncsok, a kerekek és az alváz biztonságát, valamint a jármű környezetterhelését, valamint az e tételek vizsgálatára alkalmazandó ajánlott módszereket.
3.4. Abban az esetben, ha a műszaki vizsgálati bizonyítványban vagy a közúti műszaki ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a III. részben felsorolt tételek valamelyikének ellenőrzése a megelőző három hónap folyamán megtörtént, úgy az ellenőrnek azt a tételt nem kell újra megvizsgálnia, kivéve, ha a vizsgálat nyilvánvaló hiba miatt indokolt.
3.5. A közúti ellenőrzést végző személyek objektív értékelését, pártatlanságát a vizsgálattal kapcsolatos tevékenységéért külön díjazás lehetőségének kizárását az ellenőrzésért felelős szervezetnek kell biztosítania.
4. Ellenőrzési létesítmények
4.1. A részletes közúti műszaki ellenőrzésekre a mobil ellenőrzési egységek segítségével, vagy kijelölt közúti ellenőrzési létesítményekben vagy műszaki vizsgálóállomásokon kerül sor.
4.2. Ha műszaki vizsgálóállomáson vagy kijelölt közúti ellenőrzési létesítményben elvégzendő részletes ellenőrzés szükséges, azt a lehető leghamarabb el kell végezni a lehető legközelebbi vizsgálóállomáson vagy létesítményben.
4.3. A mobil ellenőrzési egységek és kijelölt közúti ellenőrzési létesítmények tartalmazzák a részletes közúti műszaki ellenőrzés elvégzéséhez szükséges megfelelő berendezéseket, beleértve legalább a jármű fékeinek és fékhatásának, kormányának, felfüggesztésének állapotát vizsgáló és szükség szerint a jármű környezetterhelését mérő berendezéseket. Ha a mobil ellenőrzési egységek vagy a kijelölt közúti ellenőrzési létesítmények nem rendelkeznek az elsődleges ellenőrzésben jelzett valamely tétel ellenőrzéséhez szükséges berendezéssel, a járművet olyan vizsgálóállomásra vagy -létesítményhez kell irányítani, ahol e tétel részletes vizsgálatát el lehet végezni.
5. A hiányosságok értékelése
5.1. A III. részben valamennyi, a közúti műszaki ellenőrzés során ellenőrizendő tételre vonatkozóan szerepel a lehetséges hiányosságoknak és súlyosságuk fokának listája.
5.2. A járművek közúti műszaki ellenőrzése során feltárt hiányosságokat az alábbi kategóriák egyikébe kell besorolni:
5.2.1. a járműbiztonságot vagy a környezetterhelést jelentősen nem befolyásoló kisebb hiányosságok, valamint az előírásoktól való egyéb kisebb eltérések (kisebb);
5.2.2. a vizsgált jármű biztonságát vagy a környezetterhelést befolyásoló, illetve a közúti forgalom többi résztvevőjét veszélyeztető jelentős hiányosságok, vagy az előírásoktól való egyéb jelentősebb eltérések (komoly);
5.2.3. a közúti közlekedés biztonságára közvetlen és azonnali veszélyt jelentő vagy a környezetterhelést befolyásoló veszélyes hiányosságok (veszélyes).
5.3. Ha egy jármű hiányosságai a (2) bekezdésben említett hibakategóriák közül többe is besorolhatók, a járművet a súlyosabb hiányosság szerinti kategóriába kell sorolni. Azt a járművet, amely az ellenőrzés III. rész 1. pontjában említett ellenőrzött területek egyazon csoportján belül 1-nél több hiányosságot is mutat, a hiányosságok értékelésekor a következő legsúlyosabb kategóriába kell besorolni.
6. A rakományrögzítés ellenőrzése
6.1. A közúti ellenőrzés során a IV. résszel összhangban ellenőrizni kell a járművön a rakományrögzítést.
Ellenőrizni kell, hogy a jármű bármilyen manővere során, többek között vészhelyzetekben vagy emelkedőn elindulás közben:
6.1.1. a rakomány egyes darabjai csak a rakomány rögzítési megtartottság folyamatos biztosítása keretében mozdulhatnak el egymáshoz, a jármű falaihoz és rakfelületeihez képest, valamint
6.1.2. a rakomány nem hagyhatja el a rakteret, illetve nem kerülhet a rakfelületen kívülre.
6.2. A bizonyos – így például a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) hatálya alá tartozó – árukategóriák szállítása során betartandó követelmények sérelme nélkül a rakomány rögzítés ellenőrzése a IV. részben foglaltak szerint végezhető el.
6.3. Jelen melléklet 7. pontjában említett nyomon követési eljárások a rakományrögzítéssel kapcsolatban feltárt súlyos vagy veszélyes hiányosságok esetében is alkalmazhatók.
6.4. A rakomány rögzítésének ellenőrzésében részt vevő személyzetnek erre megfelelő képzettséggel kell rendelkeznie.
7. Nyomon követés súlyos vagy veszélyes hiányosságok esetén
7.1. Az elsődleges vagy részletes ellenőrzés során feltárt veszélyes hiba esetén a jármű a kötelező javítások elvégzéséig, illetve a műszaki hiba kijavításáig nem közlekedhet tovább.
7.2. Ha az ellenőrzés során rendelkezésre álló eszközökkel a veszélyes hiba egyértelműen nem állapítható meg, de alapos a gyanú, hogy ilyen hiba fennáll, és nincs lehetőség részletes ellenőrzésre, vagy a járművön azonnali elhárítást nem igénylő hiányosság van, az ellenőr a jármű soron kívüli műszaki vizsgálatát rendelheti el. A vizsgálaton történő bemutatásra a megfelelő határidőt (legalább 20 nap, legfeljebb 30 nap) kell kitűzni. Ha a jármű egy másik tagállam nyilvántartásában szerepel, a közlekedési hatóság a kapcsolattartón keresztül felkéri e másik tagállam illetékes hatóságát arra, hogy a 2.13. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően végezze el a jármű újbóli műszaki vizsgálatát.
7.3. Ha a jármű – a közúti műszaki ellenőrzés megállapításai alapján – a közúti közlekedésre alkalmatlan, illetve közvetlen balesetveszélyt jelent, a közlekedési hatóság mindaddig korlátozhatja vagy megtilthatja a jármű használatát, míg ezeket a hiányosságokat az ellenőrzés helyszínén ki nem javítják.
7.4. Ha a 7.3. pontban lévő helyszíni kijavítás nem lehetséges, az ilyen jármű további használata annak érdekében engedélyezhető, hogy a jármű elérje a hiányosságok megszüntetését lehetővé tévő legközelebbi javításra jogosult járműfenntartót feltéve, hogy a jármű nem jelent közvetlen veszélyt sem utasai, sem a többi úthasználó biztonságára.
7.5. Ha a hiányosságot nem lehet úgy megszüntetni a helyszínen, hogy a jármű eljuthasson a járműfenntartóig, a járművet arra alkalmas másik járművel el kell szállítani, és erről az üzemben tartót írásban kell tájékoztatni.
7.6. A jármű forgalmi engedélyének ER. szerinti helyszíni érvénytelenítésére akkor van lehetőség, ha jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, és a hiba helyszíni elhárítására nincs lehetőség.
8. Az ellenőrzési jegyzőkönyv és a közúti műszaki ellenőrzési adatbázisok
8.1. * Minden elvégzett elsődleges közúti műszaki ellenőrzésről az V. részben szereplő jegyzőkönyv törzslap kerül kitöltésre, amelyet továbbítani kell az illetékes fővárosi vagy vármegyei közlekedési hatóság részére.
8.2. A részletes ellenőrzés befejezése után az ellenőr az V. rész szerinti jegyzőkönyvet készít.
8.3. A 8.1. és 8.2. esetben a jármű vezetője kézhez kapja az ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát.
8.4. * Az ellenőr az ellenőrzéseket követő munkanapon továbbítja az illetékes vármegyei közlekedési hatóságnak a közúti műszaki ellenőrzések eredményeit. Az illetékes fővárosi vagy vármegyei közlekedési hatóság ezeket az információkat az irányadó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban legalább a kézhezvételüktől számított 36 hónapig megőrzi.
8.5. * A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalok ellenőreinek jegyzőkönyveit fel kell tölteni a szakmai irányítást ellátó hatóság szerverére legkésőbb az ellenőrzést követő 3. munkanapon. A közlekedési hatóság 2021. március 31-éig, illetve azt követően minden második év március 31-éig elektronikus úton továbbítja a Bizottságnak az ellenőrzések eredményeit a VI. rész szerinti adatokkal.
8.6. * A 2017/2205 bizottsági végrehajtási rendelet alapján végzett közúti műszaki ellenőrzésekhez kapcsolódó jegyzőkönyveket a 8.5. pont szerinti eljárással kell megküldeni a közlekedési hatóságnak. A jegyzőkönyvben foglaltak alapján a közlekedési hatóság haladéktalanul értesíti az ellenőrzés eredményéről a járművet nyilvántartó tagállamot.
8.7. * A 8.6. pont szerinti értesítést 2020. június 30-tól kezdődően a Bizottság által létrehozott RSI üzenetküldő rendszer alkalmazásával kell a tagállam részére megküldeni.
8.8. * A 8.6. és 8.7. pontban foglalt értesítéseket a 2017/2205 bizottsági végrehajtási rendelet 1. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelően kell végrehajtani.
1. A kockázatértékelő rendszer szolgál alapul azon járművek célirányos kiválasztásához, amelyeket a járműkarbantartásra és a közlekedésre való alkalmasságra vonatkozó követelményeknek való megfelelés tekintetében rosszul teljesítő vállalkozások tartanak üzemben. A rendszer figyelembe veszi mind az időszakos műszaki vizsgálatok, mind a közúti műszaki ellenőrzések eredményeit.
Az érintett vállalkozások kockázati besorolásának meghatározásakor a kockázatértékelő rendszer az alábbi paramétereket veszi figyelembe:
– a hiányosságok száma
– a hiányosságok súlyossága
– a közúti műszaki ellenőrzések vagy az időszakos és önkéntes műszaki vizsgálatok száma
– időtényező
2. A hiányosságokat súlyosságuk alapján, az alábbi súlyossági tényezőkkel kell súlyozni:
– Veszélyes hiányosság = 40
– Komoly hiányosság = 10
– Kisebb hiányosság = 1
3. Egy vállalkozás (jármű) helyzetének változását az alábbi tényezők felhasználásával kell figyelembe venni, amelyek szerint a „régebbi” ellenőrzések eredményei (hiányosságok) kisebb súlyt kapnak, mint az „újabbak” eredményei:
– 1. év = utolsó 12 hónap = 3-as szorzó
– 2. év = 13–24. hónap = 2-es szorzó
– 3. év = 25–36. hónap = 1-es szorzó
Ezt a módszert csak az általános kockázati besorolás számításakor kell alkalmazni.
4. A kockázati besorolás a következő képlet segítségével számítható ki:
4.1. Az általános kockázati besorolás kiszámításának képlete:
ahol:
4.1.1. RR = általános kockázati pontszám
4.1.2. DYi = a hibák száma összesen az 1., 2. és 3. évben
4.1.3. DY1 = (#DD × 40) + (#MaD × 10) + (#MiD × 1) az 1. évben
4.1.4. # = a különböző hiányosságok száma
4.1.5. DD = veszélyes hiányosságok
4.1.6. MaD = komoly hiányosságok
4.1.7. MiD = kisebb hiányosságok
4.1.8. C = ellenőrzések (közúti műszaki ellenőrzések vagy időszakos és önkéntes műszaki vizsgálatok) az 1., 2. és 3. évben
4.2. Az éves kockázati besorolás kiszámításának képlete:
ahol:
4.2.1 AR = éves kockázati pontszám
Az éves kockázati besorolást a vállalkozás helyzetében az évek során bekövetkező változás értékelésére kell használni.
A vállalkozások (járművek) az általános kockázati besorolás alapján, a következőképpen kerülnek osztályozásra:
– < 30% alacsony kockázatú
– 30% – 80% közepes kockázatú
– > 80% magas kockázatú.
1. Az ellenőrzött területek:
(0) A jármű azonosító adatai;
(1) Fékberendezés;
(2) Kormányberendezés;
(3) Kilátási viszonyok;
(4) Világítóberendezések és az elektromos rendszer részei;
(5) Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok és felfüggesztés;
(6) Alváz és az alvázra erősített részek;
(7) Egyéb berendezések,
(8) Környezetterhelés,
(9) Kiegészítő vizsgálatok az M2 és M3 kategóriájú személyszállító járművek esetében.
2. Az ellenőrzésre vonatkozó követelmények:
2.1. A kizárólag mérőeszköz segítéségével elvégezhető ellenőrzéseket „E” betű jelöli.
2.2. A mérőeszköz nélkül csak bizonyos mértékben elvégezhető ellenőrzéseket „+(E)” betű jelöli.
2.3. Ha az ellenőrzés módjaként szemrevételezés van meghatározva, az azt jelenti, hogy az adott tételek megtekintésén kívül az ellenőr adott esetben egyéb vizsgálatot is elvégez, például felméri zajhatásukat, vagy egyéb megfelelő, mérőberendezést nem igénylő ellenőrzési módszert alkalmaz.
2.4. A közúti műszaki ellenőrzések az 1. táblázatban felsorolt tételekre terjedhetnek ki, ahol az alkalmazásra javasolt vizsgálati módszerek is megtalálhatók. E melléklet semmilyen módon nem akadályozza, hogy az ellenőrök adott esetben más berendezéseket is használjanak, például akna fölött vagy emelő segítségével vizsgálják meg a járművet.
2.5. A vizsgálatokat a jelenleg rendelkezésre álló módszerek és berendezések alkalmazásával, a jármű bármely részének szerszámmal való szétszerelése vagy eltávolítása nélkül kell elvégezni. A vizsgálat során ellenőrizhető továbbá, hogy a vizsgált jármű érintett részei és alkatrészei megfelelnek-e a jóváhagyás időpontjában, illetve adott esetben az átalakítás időpontjában hatályos biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek.
2.6. Amennyiben a jármű kialakítása nem teszi lehetővé az ebben a mellékletben foglalt vizsgálati módszerek alkalmazását, a vizsgálatot az illetékes hatóságok által elfogadott, ajánlott vizsgálati módszerekkel kell elvégezni.
2.7. A „hiba okokat” nem kell figyelembe venni, ha azok olyan követelményekre utalnak, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásba vételkor, illetve az első forgalomba helyezéskor hatályos vonatkozó jármű jóváhagyási szabályozásban vagy az utólagos módosítási követelmények között.
3. A vizsgálatok tartalma és módszerei, a járművek hiányosságainak értékelése
3.1. A vizsgálat a szükséges és releváns tételekre terjed ki, figyelembe véve különösen a fékek, a gumiabroncsok, a kerekek és az alváz biztonságát, valamint a környezetterhelést, továbbá a következő táblázatban felsorolt ajánlott módszereket.
3.2. Az egyes vizsgálandó járműrendszerekre és – alkatrészekre nézve – a hiányosságok értékelését a táblázatban foglalt kritériumok alapján, illetve eseti alapon kell elvégezni.
3.3. A táblázatban fel nem sorolt hiányosságokat a közúti közlekedésbiztonságra gyakorolt kockázatok alapján kell értékelni.
1. táblázat
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Ellenőrzött tétel | Módszer | Hiba okok | A hiányosságok értékelése | |||
| 2. | Kisebb | Komoly | Veszélyes | ||||
| 3. | 0. JÁRMŰ AZONOSÍTÓ ADATAI | ||||||
| 4. | 0.1. Rendszámtábla (amennyiben a követelmények szükségessé teszik1) | Szemrevételezés | a) A rendszámtábla (rendszámtáblák) hiányzik (hiányoznak) vagy olyan gyengén van(nak) rögzítve, hogy leeshet(nek). | X | |||
| 5. | b) A felirat hiányzik vagy olvashatatlan. | X | |||||
| 6. | c) Nem egyezik a jármű okmányaival vagy nyilvántartott adataival. | X | |||||
| 7. | 0.2. Járműazonosító szám/alvázszám/ | Szemrevételezés | a) Hiányzik vagy nem található. | X | |||
| 8. | sorozatszám | b) Nem teljes, olvashatatlan, nyilvánvalóan hamisított vagy nem egyezik a jármű okmányaival. | X | ||||
| 9. | c) A jármű okmányai olvashatatlanok vagy elírásokat tartalmaznak. | X | |||||
| 10. | 1. FÉKBERENDEZÉSEK | ||||||
| 11. | 1.1. Műszaki állapot és üzemképesség | ||||||
| 12. | 1.1.1. Üzemi fékpedál/fékkar tengelye | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. Megjegyzés: Fékrásegítővel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. | a) Túl szoros a tengely. | X | |||
| 13. | b) Túl nagy a kopás vagy a holtjáték. | X | |||||
| 14. | 1.1.2. A pedál/kar állapota és a fékműködtető berendezés útja | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. Megjegyzés: Fékrásegítővel ellátott jármű esetében a vizsgálatot leállított motorral kell elvégezni. | a) A tartalék úthossz túl nagy vagy elégtelen. A féket nem lehet teljesen működtetni vagy blokkol. | X | |||
| 15. | b) A fékműködtető szabad oldása korlátozott. | X | |||||
| 16. | Ez befolyásolja a működését. | X | |||||
| 17. | c) A fékpedál csúszásgátlója hiányzik, laza vagy simára kopott. | X | |||||
| 18. | 1.1.3. Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok | Az alkatrészek szemrevételezése normális üzemi nyomáson. A vákuum vagy a légnyomás biztonságos üzemi értékének eléréséhez szükséges idő, valamint a figyelmeztető berendezés, a többkörös védőszelep és a nyomáscsökkentő szelep működésének ellenőrzése. | a) A figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer a veszélyzónában van) nincs legalább négy fékezéshez elegendő légnyomás/vákuum. | X | |||
| 19. | Legalább két fékezés a figyelmeztető berendezés működésbe lépése után (vagy ha a manométer a veszélyzónában van). | X | |||||
| 20. | b) A fék biztonságos működéséhez szükséges légnyomás/vákuum felépülési ideje túl hosszú a követelményekhez képest 1. | X | |||||
| 21. | c) Nem működik a többkörös védőszelep vagy a nyomáscsökkentő szelep. | X | |||||
| 22. | d) Levegőelszökés miatt érezhető nyomásesés vagy hallható levegőszivárgás tapasztalható. | X | |||||
| 23. | e) Külső sérülés valószínűsíthetően befolyásolja a fékrendszer működését. | X | |||||
| 24. | A biztonsági fék működése nem kielégítő. | X | |||||
| 25. | 1.1.4. Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelzés | Funkcionális ellenőrzés. | A manométer vagy a jelzőműszer rosszul működik vagy hibás. | X | |||
| 26. | Az alacsony nyomás nem állapítható meg. | X | |||||
| 27. | 1.1.5. Kézi állítású fékerőszabályozó szelep | Az alkatrészek szemrevételezése a | a) A vezérlőkar törött, sérült vagy túlságosan kopott. | X | |||
| 28. | fékrendszer működése közben. | b) A vezérlőkar nincs megfelelően a szelepre rögzítve vagy a szelep nincs megfelelően rögzítve. | X | ||||
| 29. | c) Lazák a csatlakozások, vagy szivárgás van a rendszerben. | X | |||||
| 30. | d) Nem kielégítő működés. | X | |||||
| 31. | 1.1.6. Rögzítőfék-kezelőszerv, rögzítőfékkar, rögzítőfék reteszelő | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. | a) A reteszelés nem tart megfelelően. | X | |||
| 32. | kilincsmű, elektromos rögzítőfék | b) A rögzítőfékkar-tengely vagy a reteszelő mechanizmus kopott. | X | ||||
| 33. | Túlzott kopás esetén | X | |||||
| 34. | c) Túl nagy a kar elmozdulási úthossza a kezelőkar helytelen beállítása miatt. | X | |||||
| 35. | d) A kezelőszerv hiányzik, sérült vagy nem működik. | X | |||||
| 36. | e) Nem megfelelő működés, a figyelmeztető készülék hibát jelez. | X | |||||
| 37. | 1.1.7. Fékszelepek (lábszelepek, tehermentesítők, vezérlőszelepek) | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben. | a) A szelep sérült vagy túlzott levegőszivárgás tapasztalható. | X | |||
| 38. | Ez befolyásolja a működését. | X | |||||
| 39. | b) Túlzott olajkifolyás a kompresszorból. | X | |||||
| 40. | c) A szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. | X | |||||
| 41. | d) A hidraulikus fékfolyadék folyik vagy szivárog. | X | |||||
| 42. | Ez befolyásolja a működését. | X | |||||
| 43. | 1.1.8. Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus) | A fékrendszerhez tartozó, a vontatójármű és a pótkocsi közötti | a) A lezáró csap vagy az automatikusan záródó szelep hibás. | X | |||
| 44. | csatlakozás szétkapcsolása, majd újbóli | Ez befolyásolja a működését. | X | ||||
| 45. | összekapcsolása. | b) A lezáró csap vagy a csatlakoztató szelep nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van beszerelve. | X | ||||
| 46. | Ez befolyásolja a működését. | X | |||||
| 47. | c) Túl nagy a szivárgás. | X | |||||
| 48. | Ez befolyásolja a működését. | X | |||||
| 49. | d) Nem megfelelő működés. | X | |||||
| 50. | Ez befolyásolja a fék működését. | X | |||||
| 51. | 1.1.9. Energiatároló/sűrített levegő-tartály | Szemrevételezés | a) A tartály enyhén sérült vagy enyhén korrodált. | X | |||
| 52. | |||||||
| 53. | A tartály súlyosan sérült, korrodált vagy szivárog. | X | |||||
| 54. | b) A vízmentesítő berendezés nem működik. | X | |||||
| 55. | c) A tartály nincs megfelelően rögzítve vagy szakszerűtlenül van felszerelve. | X | |||||
| 56. | 1.1.10. Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezésben) | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, | a) A fékrásegítő sérült vagy hatástalan. | X | |||
| 57. | amennyiben lehetséges. | Amennyiben nem működik. | X | ||||
| 58. | b) A főfékhenger sérült, de a fék működik. | X | |||||
| 59. | A főfékhenger sérült vagy szivárog. | X | |||||
| 60. | c) A főfékhenger nem biztonságos, de a fék működik. | X | |||||
| 61. | A főfékhenger nem biztonságos. | X | |||||
| 62. | d) Nincs elegendő fékfolyadék, szintje a „MIN” jelzés alatt áll. | X | |||||
| 63. | A fékfolyadék szintje jelentősen a „MIN” jelzés alatt áll. | X | |||||
| 64. | Nem látható fékfolyadék. | X | |||||
| 65. | e) A főfékhenger tartályának fedele hiányzik. | X | |||||
| 66. | f) A fékfolyadék-figyelmeztető lámpa világít vagy hibás. | X | |||||
| 67. | g) A fékfolyadék szint figyelmeztető készülék helytelenül működik. | X | |||||
| 68. | 1.1.11. Merev fékcsövek | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, | a) Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. | X | |||
| 69. | amennyiben lehetséges. | b) A csöveknél vagy a csatlakozófejeknél szivárgás észlelhető (légfékrendszerek esetében). | X | ||||
| 70. | A csöveknél vagy a csatlakozófejeknél szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek esetében). | X | |||||
| 71. | c) A csövek sérültek vagy túlságosan korrodáltak. | X | |||||
| 73. | Ez a blokkolás veszély vagy a szivárgás közvetlen kockázata révén befolyásolja a fékrendszer működését. | X | |||||
| 74. | d) A csövek nem a megfelelő helyre vannak bekötve. | X | |||||
| 75. | Károsodás veszélye áll fenn. | X | |||||
| 76. | 1.1.12. Féktömlők | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, | a) Meghibásodás vagy törés közvetlen veszélyének fennállása. | X | |||
| 77. | amennyiben lehetséges. | b) A tömlők sérültek, ki vannak dörzsölődve, meg vannak csavarodva vagy túl rövidek. | X | ||||
| 78. | A tömlők sérültek vagy ki vannak dörzsölődve. | X | |||||
| 79. | c) A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (légfékrendszerek). | X | |||||
| 80. | A tömlőknél vagy a csatlakozásoknál szivárgás észlelhető (hidraulikus fékrendszerek). | X | |||||
| 81. | d) A tömlők nyomás alatt kidudorodnak. | X | |||||
| 82. | A szövetbevonat sérült. | X | |||||
| 83. | e) A tömlők porózusak. | X | |||||
| 84. | 1.1.13. Dob- és tárcsafék betétek | Szemrevételezés | a) A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott (elérte a minimumjelzést.) | X | |||
| 85. | A dob- vagy a tárcsafékbetét túlzottan kopott (a minimumjelzés nem látható.) | X | |||||
| 86. | b) A betét szennyezett (olaj, zsír stb.). Ez befolyásolja a fék működését | X | X | ||||
| 87. | c) A betét hiányzik vagy rosszul van beszerelve. | X | |||||
| 88. | 1.1.14. Fékdobok, féktárcsák | Szemrevételezés | a) A fékdob vagy a féktárcsa kopott. | X | |||
| 89. | A dob vagy tárcsa túlságosan barázdálódott vagy repedezett, nincs megfelelően rögzítve vagy törött. | X | |||||
| 90. | b) A fékdob vagy a féktárcsa szennyezett (olaj, zsír stb.). | X | |||||
| 91. | Ez jelentősen befolyásolja a fék működését. | X | |||||
| 92. | c) A fékdob vagy a féktárcsa hiányzik. | X | |||||
| 93. | d) A féktartólapok nincsenek megfelelően rögzítve. | X | |||||
| 94. | 1.1.15. Fék huzalok, fék rudak, fékkarok, fékrudazatok | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, | a) A fékhuzal sérült vagy összecsomózódott. Ez befolyásolja a fék működését. | X | X | ||
| 95. | amennyiben lehetséges. | b) Valamelyik alkatrész túlságosan kopott vagy korrodált. | X | ||||
| 96. | Ez befolyásolja a fék működését | X | |||||
| 97. | c) Nem megfelelően rögzített huzal, rúd vagy csatlakozóelem. | X | |||||
| 98. | d) A huzalvezető sérült. | X | |||||
| 99. | e) A fékrendszer szabad mozgása korlátozott. | X | |||||
| 100. | f) A fékkarok/fékrudazatok rendellenes úthossza hibás beállításra vagy túlzott kopásra utal. | X | |||||
| 101. | 1.1.16. Fékműködtető készülék (rugóerő-tárolós fék, hidraulikus fékhenger is) | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, | a) A készülék repedt vagy sérült. | X | |||
| 102. | amennyiben lehetséges. | Ez befolyásolja a fék működését. | X | ||||
| 103. | b) A készülékben szivárgás észlelhető. Ez befolyásolja a fék működését. | X | X | ||||
| 104. | c) A készülék nincs megfelelően rögzítve | X | |||||
| 105. | vagy szakszerűtlenül van beszerelve. | X | |||||
| 106. | Ez befolyásolja a fék működését. | X | |||||
| 107. | d) A készülék túlságosan korrodált. | X | X | ||||
| 108. | A készülék eltörhet. | X | |||||
| 109. | e) A működtető dugattyúnak vagy a membránnak elégtelen vagy túl nagy az úthossza. | X | |||||
| 110. | Befolyásolja a fék működését (nincs tartalék mozgástér). | X | |||||
| 111. | f) A porvédő sérült. | X | |||||
| 112. | A porvédő hiányzik vagy erősen sérült. | X | |||||
| 113. | 1.1.17. Terhelésfüggő fékerőszabályozó szelep | Az alkatrészek szemrevételezése a fékrendszer működése közben, | a) A rudazat sérült. | X | |||
| 114. | amennyiben lehetséges. | b) A rudazat rosszul van beállítva. | X | ||||
| 115. | c) A szelep szorul, vagy nem működik (az ABS működik). | X | |||||
| 116. | A szelep szorul, vagy nem működik. | X | |||||
| 117. | d) A szelep hiányzik. (ha kötelező) | X | |||||
| 118. | e) Az adattábla hiányzik. | X | |||||
| 119. | f) Az adatok olvashatatlanok vagy nem felelnek meg a követelményeknek1. | X | |||||
| 120. | 1.1.18. Fékpofahézag-állítók és – jelzők | Szemrevételezés | a) A hézagállító sérült, szorul, rendellenes az úthossza, túlságosan kopott vagy helytelenül van beállítva. | X | |||
| 121. | b) A hézagállító hibás. | X | |||||
| 122. | c) A hézagállító helytelenül van beszerelve vagy kicserélve. | X | |||||
| 123. | 1.1.19. Tartósfék-rendszer (ha be van | Szemrevételezés | a) Laza csatlakozás vagy rögzítés. | X | |||
| 124. | szerelve vagy kötelező) | Ez befolyásolja a működését. | X | ||||
| 125. | b) A rendszer nyilvánvalóan hibás vagy hiányzik. | X | |||||
| 126. | 1.1.20. Pótkocsifékek automatikus működése | A vontatójármű és a pótkocsi közötti fékcsatlakozás szétkapcsolása. | A pótkocsi fékje nem működik automatikusan a csatlakozás szétkapcsolásakor. | X | |||
| 127. | 1.1.21. Teljes fékrendszer | Szemrevételezés | a) Egyéb rendszerelem (pl. fagytalanító szivattyú, légszárító stb.) külső sérülése vagy a fékrendszert hátrányosan érintő túlzott korróziója. | X | |||
| 128. | Ez befolyásolja a fék működését. | X | |||||
| 129. | b) A levegő vagy fagyásgátló szivárgása. | X | |||||
| 130. | Befolyásolja a rendszer helyes működését. | X | |||||
| 131. | c) Nem megfelelően rögzített vagy szakszerűtlenül beszerelt alkatrész. | X | |||||
| 132. | d) Valamely alkatrész nem biztonságos átalakítása3 | X | |||||
| 133. | Ez befolyásolja a fék működését. | X | |||||
| 134. | 1.1.22. Vizsgáló csatlakozók (ha be vannak szerelve vagy kötelezők) | Szemrevételezés | Hiányoznak. | X | |||
| 135. | 1.1.23. Ráfutófék | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Nem megfelelő hatékonyság. | X | |||
| 136. | 1.2. Az üzemi fék működési jellemzői és hatásossága | ||||||
| 137. | 1.2.1. Működési jellemzők (E) | Fékpadon elvégzett vizsgálat közben fokozatos fékezés a maximális fékerő | a) Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. | X | |||
| 138. | eléréséig. | A fékerő hiánya egy vagy több keréken. | X | ||||
| 139. | b) Kormányzott tengelyen a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 70%-a, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. | X | |||||
| 140. | Tengelykormányzás esetén a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 50%-a. | X | |||||
| 141. | c) A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat). | X | |||||
| 142. | d) Rendellenes késés a fék működtetése közben, bármely keréken. | X | |||||
| 143. | e) Túl nagy fékerő-ingadozás egy kerékfordulaton belül. | X | |||||
| 144. | 1.2.2. Hatásosság (E) | Vizsgálat fékpadon, a tényleges tömeg mellett, vagy, amennyiben ez műszaki okokból nem megoldható, közúton, adattárolós lassulás-mérő berendezés használatával (1) | Nem éri el az alábbi minimális értékeket (2): M1, M2 és M3 kategória: 50% (3) N1 kategória: 45% N2 és N3 kategória: 43% (4) O3 és O4 40% (5) | X | |||
| 145. | A fenti értékek kevesebb mint 50%-át éri el | X | |||||
| 146. | 1.3. A biztonsági fék működési jellemzői és hatásossága (ha külön rendszer biztosítja) | ||||||
| 147. | 1.3.1. Működési jellemzők (E) | Amennyiben a biztonsági fékrendszer elkülönül az üzemi fékrendszertől, az | a) Nem megfelelő fékerő egy vagy több keréken. | X | |||
| 148. | 1.2.1. pontban ismertetett módszer szerint kell eljárni. | A fékerő hiánya egy vagy több keréken. | X | ||||
| 149. | b) A fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő valamely másik keréken mért maximális fékerő 70%-a, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. | X | |||||
| 150. | Tengelykormányzás esetén a fékerő egy adott keréken kisebb, mint az ugyanazon a tengelyen levő másik keréken mért maximális fékerő 50%-a. | X | |||||
| 151. | c) A fékerő nem növelhető fokozatosan (a fék rángat). | X | |||||
| 152. | 1.3.2. Hatásosság (E) | Amennyiben a biztonsági fékrendszer elkülönül az üzemi fékrendszertől, az | A fékerő kisebb, mint a megengedett maximális tömeg mellett az 1.2.2. pontban meghatározott előírt üzemi fékhatásosság 50%-a (6). | X | |||
| 153. | 1.2.2. pontban ismertetett módszer szerint kell eljárni. | A vizsgálat alkalmával a hatásosság a jármű tömege viszonylatában a fenti fékerő értékek kevesebb, mint 50%-a. | X | ||||
| 154. | 1.4. A rögzítőfék működési jellemzők és hatásossága | ||||||
| 155. | 1.4.1. Működési jellemzők (E) | A fék működtetése fékpadon. | A fék az egyik oldalon nem működik, illetőleg közúton történő fékvizsgálat esetén a jármű túlzott mértékben eltér az egyenes iránytól. | X | |||
| 156. | A vizsgálat alkalmával a hatásosság a jármű tömege viszonylatában az 1.4.2. pontban említett fékerő- értékek kevesebb, mint 50%-a. | X | |||||
| 157. | 1.4.2. Hatásosság (E) | Vizsgálat fékpadon. Ha ez nem lehetséges, országúti vizsgálat regisztrálóval, vagy adattárolóval rendelkező lassulásmérő berendezéssel. | A lefékezettségi arány a teljes járművet tekintve nem éri el a legalább 16%-ot a jármű legnagyobb megengedett tömegéhez viszonyítva, illetve gépjárművek esetében, ha az nagyobb, a legalább 12%-ot a jármű legnagyobb megengedett szerelvény össztömegéhez viszonyítva. | X | |||
| 158. | A vizsgálat alkalmával a hatásosság a jármű tömege viszonylatában a fenti lefékezettségi arány-értékek kevesebb, mint 50%-a. | X | |||||
| 159. | 1.5. A tartósfék- rendszer működési jellemzői | Szemrevételezés és – amennyiben lehetséges – a rendszer | a) A fékhatás nem fokozatosan változik (a kipufogófék rendszerekre nem vonatkozik). | X | |||
| 160. | üzemképességének ellenőrzése. | b) A rendszer nem működik. | X | ||||
| 161. | 1.6. Blokkolásgátló fékrendszer (ABS) | Szemrevételezés és a figyelmeztető berendezés ellenőrzése, vagy | a) A figyelmeztető berendezés hibásan működik. | X | |||
| 162. | elektronikus jármű-interfész alkalmazása. | b) A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. | X | ||||
| 163. | c) A kerékfordulatszám-érzékelő hiányzik vagy sérült. | X | |||||
| 164. | d) A vezetékek sérültek. | X | |||||
| 165. | e) Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. | X | |||||
| 166. | f) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 167. | 1.7. Elektronikusan vezérelt fékrendszer (EBS) | Szemrevételezés és a figyelmeztető berendezés ellenőrzése, vagy | a) A figyelmeztető berendezés hibásan működik. | X | |||
| 168. | elektronikus jármű-interfész alkalmazása. | b) A figyelmeztető berendezés rendszerhibát jelez. | X | ||||
| 169. | c) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 170. | d) A vontatójármű és a pótkocsi közötti csatlakozófej nem kompatibilis vagy hiányzik | X | |||||
| 171. | 1.8. Fékfolyadék | Szemrevételezés | A fékfolyadék szennyezett vagy üledékes. | X | |||
| Fennáll a meghibásodás közvetlen veszélye. | X | ||||||
| 172. | 2. KORMÁNYBERENDEZÉS | ||||||
| 173. | 2.1. Műszaki állapot | ||||||
| 174. | 2.1.1. A kormánymű állapota | A kormánymű működésének szemrevételezéssel történő ellenőrzése a | a) A kormánytengely kicsavarodott vagy a bordázat kopott. | X | |||
| 175. | kormánykerék elforgatása közben. | Ez befolyásolja a helyes működést. | X | ||||
| 176. | b) A kormánytengely túlzottan kopott. | X | |||||
| 177. | Ez befolyásolja a helyes működést. | X | |||||
| 178. | c) A kormánytengely kitérése túl nagy. | X | X | ||||
| 179. | Ez befolyásolja a helyes működést. | ||||||
| 180. | d) Szivárgás. | X | |||||
| 181. | Cseppképződés. | X | |||||
| 182. | 2.1.2. Kormánymű ház | A kormánykerék óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen történő elfordítása közben a kormánymű ház | a) A kormánymű ház nincs megfelelően rögzítve. | X | |||
| 183. | alvázhoz való rögzítettségének szemrevételezéssel történő ellenőrzése. | A rögzítések veszélyesen lazák, vagy láthatóan elmozdulnak az alvázhoz vagy a karosszériához képest. | X | ||||
| 184. | b) Az alvázon lévő rögzítő furatok megnyúltak. | X | |||||
| 185. | A kopás mértéke a működést veszélyezteti. | X | |||||
| 186. | c) A rögzítő csavar hiányzik vagy törött. | X | |||||
| 187. | A hiány a megfelelő működést veszélyezteti. | X | |||||
| 188. | d) A kormánymű ház törött. | X | |||||
| 189. | Ez befolyásolja a kormánymű ház stabilitását vagy rögzítését. | X | |||||
| 190. | 2.1.3. A kormányrudazat állapota | A kormánykerék óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen történő elforgatása közben a kormány- | a) Elvileg rögzített alkatrészek relatív elmozdulása. | X | |||
| 191. | alkatrészek szemrevételezéssel történő ellenőrzése kopottság, törések és biztonság tekintetében. | Az alkatrészek egymáshoz képesti elmozdulása túl nagy, fennáll a szétválás valószínűsége | X | ||||
| 192. | b) Túlzott kopás az illesztéseknél. | X | |||||
| 193. | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn | X | |||||
| 194. | c) Bármely alkatrész törése vagy deformációja. | X | |||||
| 195. | Ez befolyásolja a helyes működést. | X | |||||
| 196. | d) Rögzítő eszközök hiánya. | X | |||||
| 197. | e) Az alkatrészek helytelen beállítása (pl. nyomtávrúd vagy kormánytolórúd). | X | |||||
| 198. | f) Nem biztonságos átalakítás 3. | X | |||||
| 199. | Ez befolyásolja a helyes működést. | X | |||||
| 200. | g) A porvédő sérült vagy elhasználódott. | X | |||||
| 201. | A porvédő hiányzik vagy erősen elhasználódott. | X | |||||
| 202. | 2.1.4. A kormányrudazat működése | A kormánykerék óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen történő elforgatása közben, földön lévő kerekekkel és járó motor mellett a | a) A mozgó kormányrudazat hozzáér az alváz egy rögzített részéhez. | X | |||
| 203. | kormány-alkatrészek szemrevételezéssel történő ellenőrzése kopottság, törések és biztonság tekintetében (kormányrásegítő rendszer). | b) A kormányütköző nem tölti be funkcióját vagy hiányzik. | X | ||||
| 204. | 2.1.5. Kormányrásegítő rendszer | A kormányrendszer ellenőrzése: szivárgás és a hidraulikafolyadék-tartály szintje (amennyiben látható). Földön álló kerekekkel és járó motor mellett ellenőrizzük, működik-e a kormányrásegítő rendszer. | a) Folyadékszivárgás. | X | |||
| 205. | b) Nincs elég folyadék (szintje a „MIN” jelzés alatt áll). | X | |||||
| 206. | A tartály nem megfelelő. | X | |||||
| 207. | c) A rendszer nem működik. | X | |||||
| 208. | Ez befolyásolja a kormányzást. | X | |||||
| 209. | d) Törött vagy kilazult gépezet. | X | |||||
| 210. | Ez befolyásolja a kormányzást. | X | |||||
| 211. | e) Az alkatrészek helytelenül vannak beállítva vagy érintkeznek. | X | |||||
| 212. | Ez befolyásolja a kormányzást. | X | |||||
| 213. | f) Nem biztonságos átalakítás3. | X | |||||
| 214. | Ez befolyásolja a kormányzást. | X | |||||
| 215. | g) A kábelek/tömlők sérültek vagy túlzottan korrodáltak. | X | |||||
| 216. | Ez befolyásolja a kormányzást. | X | |||||
| 217. | 2.2. Kormánykerék, kormányoszlop és kormány | ||||||
| 218. | 2.2.1. A kormánykerék állapota | Földön álló kerekekkel húzzuk és toljuk a kormánykereket a kormányoszloppal párhuzamosan, illetve a kormányoszlopra merőlegesen. A holtjáték, valamint a rugalmas csatlakozófejek vagy kardáncsuklós csatlakozások szemrevételezéssel történő ellenőrzése. | a) A kormánykerék és a kormányoszlop relatív elmozdulása, ami lazulást jelez. | X | |||
| 219. | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. | X | |||||
| 220. | b) Nincs biztosítószerkezet a kormánykerékagyon. | X | |||||
| 221. | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. | X | |||||
| 222. | c) A kormánykerékagy, a karima vagy a küllő törött vagy kilazult. | X | |||||
| 223. | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. | X | |||||
| 224. | d) Nem biztonságos átalakítás3 | X | |||||
| 225. | 2.2.2. Kormányoszlop és kormány lengéscsillapító | Toljuk, illetve húzzuk a kormánykereket a kormányoszloppal egy vonalban, toljuk a kormánykereket különböző irányokba a kormányoszlophoz képest | a) A kormánykerék közepének játéka tengelyirányban túl nagy. | X | |||
| 226. | derékszögben. A holtjáték, valamint a rugalmas csatlakozófejek vagy | b) A kormányoszlop tetejének az oszlop tengelyétől sugárirányban való játéka túl nagy. | X | ||||
| 227. | kardáncsuklós csatlakozások | c) A rugalmas csatlakozófej túlzottan elhasználódott. | X | ||||
| 228. | szemrevételezéssel történő ellenőrzése. | d) A rögzítés hibás. | X | ||||
| 229. | A szétválás nagyon komoly veszélye áll fenn. | X | |||||
| 230. | e) Nem biztonságos átalakítás3 | X | |||||
| 231. | 2.3. Kormányholtjáték | Egyenesen előre néző kerekekkel és kormányrásegítő rendszerrel ellátott jármű esetében járó motor mellett könnyedén fordítsuk el a kormánykereket amennyire lehetséges, az óramutató járásának megfelelően és azzal ellentétesen, a keréktárcsák | A kormányzás holtjátéka túl nagy (például a kormánykerék egy pontjának elmozdulása meghaladja a kormánykerék átmérőjének egyötödét) vagy nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 232. | megmozdítása nélkül. A holtjáték szemrevételezéssel történő ellenőrzése. | Ez befolyásolja a biztonságos kormányzást. | X | ||||
| 233. | 2.4. Futómű-beállítás (X)2 | Szemrevételezés | A beállítás nyilvánvalóan hibás. | X | |||
| 234. | Ez befolyásolja az egyenesfutást; romlik az iránytartás. | X | |||||
| 235. | 2.5. A pótkocsi forgózsámolyos tengelykormányzása | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés vagy erre a célra kialakított futómű- | a) Az alkatrész enyhén sérült. | X | |||
| 236. | mozgató pad használata | Súlyosan sérült vagy törött alkatrész. | X | ||||
| 237. | b) Túl nagy a holtjáték. | X | |||||
| 238. | Ez befolyásolja az egyenesfutást; romlik az iránytartás. | X | |||||
| 239. | c) A rögzítés hibás. | X | |||||
| 240. | A rögzítéseket komolyan érinti. | X | |||||
| 241. | 2.6. Elektronikus kormányrásegítő (EPS) | Szemrevételezés és a kormánykerék, valamint a kerekek elfordulási szöge kiegyenlítettségének ellenőrzése járó és álló motor mellett, és vagy az | a) Az EPS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. | X | |||
| 242. | elektronikus járműinterfész használatával | b) A kormányrásegítő nem működik. | X | ||||
| 243. | c) A rendszer az elektronikus járműinterfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 244. | 3. KILÁTÁSI VISZONYOK | ||||||
| 245. | 3.1. Látómező | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés a vezetőülésből. | Akadály a vezető látómezőjében, amely lényegesen befolyásolja a kilátást előre vagy oldalra. (az ablaktörlő törlési tartományán kívül) | X | |||
| 246. | Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. | X | |||||
| 247. | 3.2. Az üveg állapota | Szemrevételezés | a) Az üveg, illetve átlátszó felület (ha megengedett) megrepedt vagy elszíneződött. (az ablaktörlő törlési tartományán kívül) | X | |||
| 248. | Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. | X | |||||
| 249. | b) Az üveg vagy átlátszó felület (ideértve a tükröződő vagy színezett bevonatot) nem felel meg a követelményekben1 előírtaknak (az ablaktörlő törlési tartományán kívül). | X | |||||
| 250. | Kedvezőtlen hatás az ablaktörlő törlési tartományára vagy a külső tükrök nem láthatók. | X | |||||
| 251. | c) Az üveg vagy átlátszó felület állapota elfogadhatatlan. | X | |||||
| 252. | Ez jelentősen befolyásolja az ablaktörlő törlési tartományán belüli kilátást. | X | |||||
| 253. | 3.3. Visszapillantó tükrök és eszközök | Szemrevételezés | a) A tükör vagy eszköz hiányzik vagy nem a követelményeknek megfelelően van felszerelve1 (legalább két visszapillantási eszköz kell). | X | |||
| 254. | Kettőnél kevesebb visszapillantási eszköz. | X | |||||
| 255. | b) A tükör vagy eszköz enyhén sérült vagy lazán van rögzítve. | X | |||||
| 256. | A tükör vagy eszköz nem működik, súlyosan sérült, illetőleg lazán vagy nem megfelelően van rögzítve. | X | |||||
| 257. | c) Nincs meg a szükséges látótér. | X | |||||
| 258. | 3.4. Szélvédőtörlők | Szemrevételezéssel és működtetéssel | a) A szélvédőtörlő nem működik vagy hiányzik. | X | |||
| 259. | történő ellenőrzés. | b) Az ablaktörlő lapát hibás. | X | ||||
| 260. | Az ablaktörlő lapát hiányzik vagy egyértelműen hibás. | X | |||||
| 261. | 3.5. Szélvédőmosók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A szélvédőmosók nem működnek megfelelően (mosófolyadék hiányzik, de a szivattyú működik; vagy a vízsugár rosszul van beállítva). | X | |||
| 262. | A szélvédőmosók nem működnek. | X | |||||
| 263. | 3.6. Páramentesítő berendezés (X)2 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A rendszer nem működik vagy egyértelműen hibás. | X | |||
| 264. | 4. VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK | ||||||
| 265. | 4.1. Fényszórók | ||||||
| 266. | 4.1.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A világítás/fényforrás hibás vagy hiányzik. (Többpontos világítás/fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint harmada működésképtelen.) Egypontos világítás/fényforrások; LED esetén a kilátás lényegesen romlik | X | X | ||
| 267. | b) A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) enyhén hibás. | X | |||||
| 268. | A fényszórórendszer (fényvisszaverő és lencse) nagymértékben hibás vagy hiányzik. | X | |||||
| 269. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 270. | 4.1.2. Beállítás | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A fényszóró beállítása rendkívül rossz. | X | |||
| 271. * | 4.1.2. Beállítás | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | b) A fényforrás helytelenül van felszerelve. | X | |||
| 272. | 4.1.3. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A kapcsoló működése (az egyidejűleg világító fényszórók száma) nem felel meg a követelményeknek1 | X | |||
| 273. | Az első fényforrások túllépik a legnagyobb megengedett fényerősséget. | X | |||||
| 274. | b) A vezérlőegység működése hibás. | X | |||||
| 275. | 4.1.4. A követelményeknek való megfelelés1 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek1 | X | |||
| 276. | b) A burán vagy a fényforráson olyan termék található, amely egyértelműen csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét. | X | |||||
| 277. | c) A fényforrás és a fényszóró nem kompatibilisek. | X | |||||
| 278. | 4.1.5. Magasságállító eszközök (ha | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és lehetőség szerint működtetés. | a) A készülék nem működik. | X | |||
| 279. | b) A kézi vezérlésű készülék nem működtethető a vezetőülésből. | X | |||||
| 280. | 4.1.6. Fényszórótisztító berendezés (ha | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés és | A készülék nem működik. | X | |||
| 281. | kötelező) | lehetőség szerint működtetés. | Gázkisüléses lámpák esetében | X | |||
| 282. | 4.2. Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó szélességjelző lámpák, hátsó méretjelző lámpák és nappali menetlámpák | ||||||
| 283. | 4.2.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel | a) A fényforrás hibás. | X | |||
| 284. | történő ellenőrzés. | b) A búra hibás. | X | ||||
| 285. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 286. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 287. | 4.2.2. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 288. | A hátsó helyzetjelző és oldalsó szélességjelző lámpák bekapcsolt fényszóró mellett kikapcsolhatók. | X | |||||
| 289. | b) A vezérlőegység működése hibás. | X | |||||
| 290. | 4.2.3. A követelményeknek való megfelelés1 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 291. | Elöl piros vagy hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség. | X | |||||
| 292. | b) A burán vagy a fényforráson olyan termék található, amely csökkenti a fényerősséget, vagy megváltoztatja a kibocsátott fény színét. | X | |||||
| 293. | Elöl piros vagy hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség. | X | |||||
| 294. | 4.3. Féklámpák | ||||||
| 295. | 4.3.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák kevesebb, mint harmada működésképtelen.) | X | |||
| 296. | Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint kétharmada működőképes. | X | |||||
| 297. | Egyetlen fényforrás sem működik. | X | |||||
| 298. | b) A bura enyhén hibás. (Nem befolyásolja a fénykibocsátást.) | X | |||||
| 299. | A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). | X | |||||
| 300. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 301. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 302. | 4.3.2. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 303. | Késve lép működésbe | X | |||||
| 304. | Egyáltalán nem működik. | X | |||||
| 305. | b) A vezérlőegység működése hibás. | X | |||||
| 306. | 4.3.3. A követelményeknek való megfelelés1 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek1 | X | |||
| 307. | Hátul fehér fény; erősen csökkent fényerősség. | X | |||||
| 308. | 4.4. Irányjelző és vészvillogó lámpák | ||||||
| 309. | 4.4.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák kevesebb, mint harmada működésképtelen.) | X | |||
| 310. | Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint kétharmada működőképes. | X | |||||
| 311. | b) A bura enyhén hibás. (Nem befolyásolja a fénykibocsátást.) | X | |||||
| 312. | A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). | X | |||||
| 313. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 314. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 315. | 4.4.2. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 316. | Egyáltalán nem működik. | X | |||||
| 317. | 4.4.3. A követelményeknek való megfelelés1 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 318. | 4.4.4. Villogás frekvenciája | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A villogás üteme nem felel meg a követelményeknek1 (25%-ot meghaladó eltérés). | X | |||
| 319. | 4.5. Első és hátsó ködlámpák | ||||||
| 320. | 4.5.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A fényforrás hibás. (Többpontos fényforrás; LED esetén a diódák kevesebb, mint harmada működésképtelen.) | X | |||
| 321. | Egypontos fényforrások; LED esetén a diódák kevesebb, mint kétharmada működőképes. | X | |||||
| 322. | b) A bura enyhén hibás. (Nem befolyásolja a fénykibocsátást.) | X | |||||
| 323. | A bura nagymértékben hibás (befolyásolja a fénykibocsátást). | X | |||||
| 324. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. Nagyon komoly a veszélye annak, hogy ki | X | |||||
| 325. | esik, vagy vakítja a szembe közlekedőket. | X | |||||
| 326. | 4.5.2. Beállítás (X)2 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Az első ködlámpa vízszintesen rosszul van beállítva, ha sötét-világos határvonal látható (a határvonal túl alacsony). | X | |||
| 327. | A határvonal magasabban áll, mint a tompított fényszórók esetében. | X | |||||
| 328. | 4.5.3. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 329. | Nem működik. | X | |||||
| 330. | 4.5.4. A követelményeknek való megfelelés1 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A kibocsátott fény színe, a helyzete, a fényerősség vagy a jelzés nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 331. | b) A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||||
| 332. | 4.6. Hátrameneti lámpák | ||||||
| 333. | 4.6.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A fényforrás hibás. | X | |||
| 334. | b) A bura hibás. | X | |||||
| 335. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 336. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 337. | 4.6.2. A követelményeknek való megfelelés1 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa, a kibocsátott fény színe, a lámpa helyzete, a fényerősség vagy a jelzés1 nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 338. | b) A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||||
| 339. | 4.6.3. Kapcsolók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A kapcsoló működése nem felel meg a követelményeknek . | X | |||
| 340. | A hátrameneti lámpa a hátrameneti fokozattól eltérő fokozatban is világít. | X | |||||
| 341. | 4.7. Hátsó rendszámtábla világítás | ||||||
| 342. | 4.7.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa közvetlenül vagy fehér fénnyel hátrafelé világít. | X | |||
| 343. | b) A fényforrás (többpontos fényforrás) hibás. | X | |||||
| 344. | A fényforrás (egypontos fényforrás) hibás. | X | |||||
| 345. | c) A lámpa nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 346. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 347. | 4.7.2. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A rendszer működése nem felel meg a követelményeknek . | X | |||
| 348. | 4.8. Fényvisszaverő prizmák, láthatósági (fényvisszaverő) jelzések és hátsó fényvisszaverő jelzőtáblák | ||||||
| 349. | 4.8.1. Állapot | Szemrevételezés | a) A fényvisszaverő eszköz hibás vagy sérült. | X | |||
| 350. | Ez befolyásolja a fényvisszaverő képességet. | X | |||||
| 351. | b) A fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 352. | Leeshet. | X | |||||
| 353. | 4.8.2. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezés | A készülék, a visszavert szín vagy a készülék helyzete nem felel meg a követelményeknek1 | X | |||
| 354. | Nincs fényvisszaverő, illetve elöl piros vagy hátul fehér színű fényvisszaverő. | X | |||||
| 355. | 4.9. Világítóberendezések kötelező visszajelzői | ||||||
| 356. | 4.9.1. Állapot és üzemképesség | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Nem működik. | X | |||
| 357. | A távolsági fényszóró és a hátsó ködlámpa esetében nem működik. | X | |||||
| 358. | 4.9.2. A követelményeknek való megfelelés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Nem teljesülnek a követelmények1 | X | |||
| 359. | 4.10. Elektromos csatlakozók a vontatójármű és a pótkocsi vagy nyerges | Szemrevételezés: lehetőség szerint vizsgáljuk meg a csatlakozó elektromos | a) A rögzített alkatrészek ki vannak lazulva. A csatlakozóaljzat laza. | X | X | ||
| 360. | pótkocsi között | folytonosságát. | b) A szigetelés sérült vagy megrongálódott. | X | |||
| 361. | Rövidzárlatot okozhat. | X | |||||
| 362. | c) A pótkocsi vagy a vontatójármű elektromos csatlakozói nem működnek megfelelően. | X | |||||
| 363. | A pótkocsi féklámpái egyáltalán nem működnek. | X | |||||
| 364. | 4.11. Elektromos vezetékek | Szemrevételezés, adott esetben a motortér szemrevételezését is beleértve. | a) A vezetékek nincsenek megfelelően rögzítve vagy felerősítve. | X | |||
| 365. | A rögzítések lazák, éles peremekkel érintkeznek, a csatlakozások megszakadhatnak. | X | |||||
| 366. | A vezetékek forró vagy forgó alkatrészekkel, illetve a talajjal érintkezhetnek, (a fékezés és kormányzás szempontjából fontos) csatlakozások szakadtak meg. | X | |||||
| 367. | b) A vezetékek enyhén megrongálódtak. | X | |||||
| 368. | A vezetékek súlyosan megrongálódtak. | X | |||||
| 369. | A (fékezés és kormányzás szempontjából fontos) vezetékek igen súlyosan megrongálódtak. | X | |||||
| 370. | c) A szigetelés sérült vagy megrongálódott. | X | |||||
| 371. | Rövidzárlatot okozhat. | X | |||||
| 372. | Nyilvánvaló tűzveszély, szikraképződés. | X | |||||
| 373. | 4.12. Nem kötelező lámpák és fényvisszaverők (X)2 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) A lámpa/fényvisszaverő felszerelése nem felel meg a követelményeknek. | X | |||
| 374. | Elöl piros vagy hátul fehér színű lámpa/fényvisszaverő. | X | |||||
| 375. | b) A lámpa működése nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||||
| 376. | Az egyidejűleg működő fényszórók száma túllépi a legnagyobb megengedett fényerősséget. Elöl piros vagy hátul fehér színű lámpa. | X | |||||
| 377. | c) A lámpa/fényvisszaverő nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||||
| 378. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 379. | 4.13. Akkumulátorok | Szemrevételezés | a) Kilazult. Nincs megfelelően rögzítve; rövidzárlatot okozhat. | X | X | ||
| 380. | b) Szivárgás. | X | |||||
| 381. | Az akkumulátorból veszélyes anyagok szivárognak. | X | |||||
| 382. | c) A kapcsoló (ha kötelező) hibás. | X | |||||
| 383. | d) A biztosíték (ha kötelező) hibás. | X | |||||
| 384. | e) A szellőzés (ha kötelező) nem megfelelő. | X | |||||
| 385. | 5. TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS | ||||||
| 386. | 5.1. Tengelyek | ||||||
| 387. | 5.1.1. Tengelyek (+ E) | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, ha | a) A tengely törött vagy deformálódott. | X | |||
| 388. | rendelkezésre áll, futómű mozgató paddal. | b) A járműhöz nincs biztonságosan rögzítve. | X | ||||
| 389. | Ez rontja a stabilitást, befolyásolja a helyes működést. Túlzott elmozdulás a rögzítőkhöz képest. | X | |||||
| 390. | c) Nem biztonságos átalakítás3. | X | |||||
| 391. | Ez rontja a stabilitást, befolyásolja a helyes működést, túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez vagy a talajhoz képest. | X | |||||
| 392. | 5.1.2. Féltengelyek (+ E) | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, ha rendelkezésre áll, futómű mozgató paddal. Fejtsünk ki függőleges vagy | a) A féltengely törött. | X | |||
| 393. | oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és jegyezzük fel a merevtengely és a tengelycsonk közötti úthossz mértékét | b) A függőcsapszeg, vagy a persely túlzottan kopott. | X | ||||
| 394. | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. | X | |||||
| 395. | c) A féltengelycsonk és a merevtengely közötti elmozdulás túl nagy. | X | |||||
| 396. | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. | X | |||||
| 397. | d) A féltengelycsap laza a tengelyen. | X | |||||
| 398. | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. | X | |||||
| 399. | 5.1.3. Kerékcsapágyak (+ E) | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, ha rendelkezésre áll, futómű mozgató paddal. Fordítsuk el a kereket, vagy | a) A kerékcsapágy holtjátéka túl nagy. | X | |||
| 400. | fejtsünk ki oldalirányú erőt minden egyes kerékre, és jegyezzük fel, milyen | Romlik az iránytartás; elroncsolódhat. | X | ||||
| 401. | hosszú a keréknek a tengelycsonkhoz viszonyított úthossza felfelé. | b) A kerékcsapágy túl szoros, berágódott. | X | ||||
| 402. | A csapágy túlhevülhet; elroncsolódhat. | X | |||||
| 403. | 5.2. Kerekek és gumiabroncsok | ||||||
| 404. | 5.2.1. Kerékagy | Szemrevételezés | a) A kerékanya vagy a csavar hiányzik vagy laza. | X | |||
| 405. | Rögzítés hiányzik vagy olyan mértékben laza, ami már súlyosan veszélyezteti a közúti biztonságot. | X | |||||
| 406. | b) A kerékagy kopott vagy sérült. | X | |||||
| 407. | A kerékagy kopása vagy sérülése befolyásolja a kerekek biztonságos rögzítését. | X | |||||
| 408. | 5.2.2. Kerekek | Minden kerék mindkét oldalának szemrevételezéssel történő ellenőrzése, | a) Bármilyen törés vagy hegesztési hiba. | X | |||
| 409. | miközben a jármű akna fölött vagy emelőn van. | b) A rögzítő gyűrűk nincsenek megfelelően felszerelve. | X | ||||
| 410. | Leeshetnek. | X | |||||
| 411. | c) A kerék erősen deformálódott vagy kopott. | X | |||||
| 412. | Ez befolyásolja a kerékagyhoz való biztonságos rögzítést, valamint az abroncs biztonságos rögzítését. | X | |||||
| 413. | d) A kerékméret a kerék műszaki kivitelezése, kompatibilitása vagy a keréktípus nem felel meg a követelményeknek1, ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot. | X | |||||
| 414. | 5.2.3. Gumiabroncsok | A teljes gumiabroncs szemrevételezéssel történő ellenőrzése a jármű előre-hátragörgetésével. | a) A gumiabroncsméret, a terhelhetőség, a jóváhagyási jel vagy a sebességindex nem felel meg a követelményeknek1, ezáltal hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot. | X | |||
| 415. | A mindenkori használathoz elégtelen terhelhetőség vagy sebességindex; az abroncs a jármű rögzített alkatrészeihez dörzsölődik, ezáltal romlik a vezetés biztonsága. | X | |||||
| 416. | b) Egyazon tengelyen vagy ikerkeréken különböző méretű gumiabroncsok találhatók. | X | |||||
| 417. | c) Egyazon tengelyen különböző szerkezetű (radiál/diagonál) gumiabroncsok találhatók. | X | |||||
| 418. | d) Bármilyen komoly sérülés vagy vágás a gumiabroncson. | X | |||||
| 419. | A szövetváz kilátszik vagy sérült. | X | |||||
| 420. | e) A futófelület-kopásjelző láthatóvá válik. | X | |||||
| 421. | A futófelület bordázatának mélysége nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||||
| 422. | f) A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik (rugalmas sárvédők). | X | |||||
| 423. | A gumiabroncs más alkatrészekhez dörzsölődik (nem befolyásolja a vezetés biztonságosságát). | X | |||||
| 424. | g) A követelményeknek1 meg nem felelő utánvágott gumiabroncsok. | X | |||||
| 425. | Ez érinti a szövetvázat. | X | |||||
| 426. | 5.3. Felfüggesztés | ||||||
| 427. | 5.3.1. Rugók és stabilizátorok (+ E) | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, ha rendelkezésre áll, futómű-mozgató | a) A rugók nincsenek biztonságosan rögzítve az alvázhoz vagy a tengelyhez. | X | |||
| 428. | paddal. | Látható elmozdulás, a rögzítések nagyon kilazultak. | X | ||||
| 429. | b) Egy rugóalkatrész sérült vagy törött. | X | |||||
| 430. | A főrugó (-rugólap) vagy a többi rugólap nagyon komolyan sérült. | X | |||||
| 431. | c) Rugó hiányzik. | X | |||||
| 431. | A főrugó (-rugólap) vagy a többi rugólap nagyon komolyan érintett. | X | |||||
| 432. | d) Nem biztonságos átalakítás3 | X | |||||
| 433. | Túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez képest; a rugórendszer nem működik. | X | |||||
| 434. | 5.3.2. Lengéscsillapítók | Szemrevételezés | a) A lengéscsillapítók nincsenek megfelelően az alvázhoz vagy a tengelyhez rögzítve. | X | |||
| 435. | A lengéscsillapító laza. | X | |||||
| 436. | b) Sérült lengéscsillapító, amely komoly szivárgás vagy hibás működés jeleit mutatja. | X | |||||
| 437. | c) A lengéscsillapító hiányzik. | X | |||||
| 438. | 5.3.3. Kardántengelyek, hosszlengőkarok, keresztlengőkarok és felfüggesztőkarok | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, ha rendelkezésre áll, futómű-mozgató | a) Az alvázhoz vagy a tengelyhez nem megfelelően rögzített alkatrész. | X | |||
| 439. | (+ E) | paddal. | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. | X | |||
| 440. | b) Egy alkatrész sérült vagy túlságosan korrodált. | X | |||||
| 441. | Ez befolyásolja az alkatrész stabilitását, illetve az alkatrész törött. | X | |||||
| 442. | c) Nem biztonságos átalakítás3 | X | |||||
| 443. | Túl kicsi a távolság a jármű egyéb alkatrészeihez képest; a rendszer nem működik. | X | |||||
| 444. | 5.3.4. A felfüggesztés csuklói (+ E) | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés, ha rendelkezésre áll, futómű-mozgató | a) Túlzott kopás a függőcsapszegen, vagy a perselyen, illetőleg a felfüggesztés csuklóinál. | X | |||
| 445. | paddal. | Az alkatrész kilazulhat, romlik az iránytartás. | X | ||||
| 446. | b) A porvédő erősen elhasználódott. | X | |||||
| 447. | A porvédő hiányzik vagy törött. | X | |||||
| 448. | 5.3.5. Légrugózás | Szemrevételezés | a) A rendszer működésképtelen. | X | |||
| 449. | b) Olyan módon sérült, módosított vagy megrongálódott alkatrész, amely a rendszer működését hátrányosan befolyásolja. | X | |||||
| 450. | Ez rendkívüli mértékben befolyásolja a rendszer működését. | X | |||||
| 451. | c) Hallható szivárgás a rendszerben. | X | |||||
| 452. | d) Nem biztonságos átalakítás. | X | |||||
| 453. | 6. ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK | ||||||
| 454. | 6.1. Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek | ||||||
| 455. | 6.1.1. Általános állapot | Szemrevételezés | a) Kisebb törés vagy deformálódás bármelyik oldal- vagy kereszttartón. | X | |||
| 456. | Komolyabb törés vagy deformálódás bármelyik oldal vagy kereszttartón. | X | |||||
| 457. | b) Nem megfelelően felszerelt merevítőlemez vagy rögzítések. | X | |||||
| 458. | A rögzítések többsége laza; az alkotórészek nem elég szilárdak. | X | |||||
| 459. | c) Túlzott korrózió, amely befolyásolja a szerelvény merevségét. | X | |||||
| 460. | Az alkotórészek nem elég szilárdak. | X | |||||
| 461. | 6.1.2. Kipufogócsövek és kipufogódob | Szemrevételezés | a) Nem megfelelően rögzített vagy szivárgó kipufogórendszer. | X | |||
| 462. | b) A kipufogógáz bejut a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. | X | |||||
| 463. | Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. | X | |||||
| 464. | 6.1.3. Üzemanyagtartály és üzem-anyagcsövek (fűtőanyagtartály és vezetékei | Szemrevételezés, cseppfolyós gázzal/sűrített földgázzal/cseppfolyós | a) Rendkívüli tűzveszélyt előidéző, nem megfelelően rögzített tartály vagy cső. | X | |||
| 465. | is) | földgázzal működő rendszerek esetében szivárgásészlelő készülék használata. | b) Az üzemanyag szivárog, vagy a tartálysapka hiányzik, illetve rendeltetésének nem felel meg. | X | |||
| 466. | Tűzveszély; nagymértékű veszélyesanyag- szivárgás. | X | |||||
| 467. | c) Kidörzsölődött csövek. | X | |||||
| 468. | Sérült csövek. | X | |||||
| 469. | d) Az üzemanyag-elzárócsap (ha kötelező) helytelenül működik. | X | |||||
| 470. | e) Tűzveszély – üzemanyag-szivárgás miatt – az üzemanyagtartály vagy a kipufogórendszer elégtelen védelme miatt – a motortér állapota miatt. | X | |||||
| 471. | f) A cseppfolyós gázzal/sűrített földgázzal/cseppfolyós földgázzal vagy hidrogénnel működő rendszer nem felel meg a követelményeknek, a rendszer valamely része hibás1. | X | |||||
| 472. | 6.1.4. Lökhárítók, oldalvédő szerkezetek és hátsó ráfutásgátlók | Szemrevételezés | a) Meglazult vagy megrongálódott elemek, amelyek érintkezés esetén sérülést okozhatnak. | X | |||
| 473. | Alkatrészek leeshetnek; ez jelentősen befolyásolja a helyes működést. | X | |||||
| 474. | b) A követelményeknek egyértelműen meg nem felelő szerkezet. | X | |||||
| 475. | 6.1.5. Pótkeréktartó (ha van) | Szemrevételezés | a) A tartó nincs megfelelő állapotban. | X | |||
| 476. | b) Törött vagy nem megfelelően rögzített tartó. | X | |||||
| 477. | c) A pótkerék a tartóban nem megfelelően van rögzítve. | X | |||||
| 478. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 479. | 6.1.6. Kapcsolószerkezet és az elvontató berendezés (+ E) | Szemrevételezéssel történő ellenőrzés az elhasználódás és a kifogástalan működtetés tekintetében, különös tekintettel az esetleges biztonsági eszközökre, vagy mérőműszer használatával. | a) Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész. (nincs használatban) | X | |||
| 480. | Sérült, hibás vagy megrepedt alkatrész (használatban van). | X | |||||
| 481. | b) Túlzottan kopott alkatrész. | X | |||||
| 482. | Kopási határérték alatt. | X | |||||
| 483. | c) A rögzítés hibás. | X | |||||
| 484. | Valamelyik rögzítés kilazult és nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | ||||||
| 485. | d) Hiányzó vagy helytelenül működő biztonsági eszköz. | X | |||||
| 486. | e) Valamely visszajelző nem működik. | X | |||||
| 487. | f) Az eszközök (használaton kívül) kitakarják a rendszámtáblát vagy bármelyik lámpát. | X | |||||
| 488. | A rendszámtábla nem olvasható (ha nincs használatban). | X | |||||
| 489. | g) Nem biztonságos átalakítás3 (másodlagos alkatrészek). | X | |||||
| 490. | Nem biztonságos átalakítás3 (elsődleges alkatrészek). | X | |||||
| 491. | h) Az összekapcsolás túl gyenge, nem kompatibilis vagy a kapcsolószerkezet nem felel meg a követelményeknek. | X | |||||
| 492. | 6.1.7. Erőátviteli egység | Szemrevételezés | a) Kilazult vagy hiányzó biztonsági csavar. A biztonsági csavarok olyan mértékben kilazultak vagy hiányoznak, hogy az súlyosan veszélyezteti a közúti biztonságot. | X | X | ||
| 493. | b) A tengelycsapágyak túlzott kopása az erőátviteli egységben. | X | |||||
| 494. | Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. | X | |||||
| 495. | c) A kardáncsuklós csatlakozás vagy az erőátviteli láncok/szíjak túlzott kopása. | X | |||||
| 496. | Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. | X | |||||
| 497. | d) A rugalmas csatlakozófej túlzott elhasználódása. | X | |||||
| 498. | Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. | X | |||||
| 499. | e) A tengely sérült vagy elgörbült. | X | |||||
| 500. | f) A csapágyház törött vagy nincs megfelelően rögzítve. | X | |||||
| 501. | Lazulás vagy törés nagyon súlyos kockázata. | X | |||||
| 502. | g) A porvédő erősen elhasználódott. | X | |||||
| 503. | A porvédő hiányzik vagy törött. | X | |||||
| 504. | h) Jogszerűtlenül átalakított erőátvitel. | X | |||||
| 505. | 6.1.8. Motorfelfüggesztések | Szemrevételezés | Túlzottan elhasználódott, egyértelműen és súlyosan sérült felfüggesztések, | X | |||
| 506. | Laza vagy törött felfüggesztések. | X | |||||
| 507. | 6.1.9. A motor működési jellemzői (X)2 | Szemrevételezés, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása | a) A biztonságot, vagy a környezetet érintő módon átalakított vezérlőegység. | X | |||
| 508. | b) A biztonságot, vagy a környezetet érintő módon átalakított motor. | X | |||||
| 509. | 6.2. Vezetőfülke és karosszéria | ||||||
| 510. | 6.2.1. Állapot | Szemrevételezés | a) Meglazult vagy sérült szerelvényfal vagy alkatrész, amely sérülést okozhat. | X | |||
| 511. | Leeshet. | X | |||||
| 512. | b) Bizonytalan rögzítésű kocsitest tartóoszlop. | X | |||||
| 513. | Csökkent szilárdság. | X | |||||
| 514. | c) Motor- vagy kipufogógáz juthat az utastérbe. | X | |||||
| 515. | Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. | X | |||||
| 516. | Túl kicsi a távolság a jármű forgó vagy mozgó alkatrészeihez, illetőleg az útfelülethez képest. | X | |||||
| 517. | 6.2.2. Rögzítés | Szemrevételezés | a) A karosszéria vagy a vezetőfülke nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||
| 518. | Ez befolyásolja az érintett részek szilárdságát. | X | |||||
| 519. | b) A karosszéria/vezetőfülke egyértelműen ferdén áll az alvázon. | X | |||||
| 520. | c) A karosszéria/vezetőfülke nem megfelelően vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve (ha a rögzítések szimmetrikusak). | X | |||||
| 521. | A karosszéria/vezetőfülke olyan mértékben nem megfelelően vagy hiányosan van az alvázhoz vagy a kereszttartókhoz rögzítve, hogy az nagyon súlyosan veszélyezteti a közlekedés biztonságát. | X | |||||
| 522. | d) Az önhordó karosszérián a rögzítési helyeken túlzott korrózió tapasztalható. | X | |||||
| 523. | Csökkent szilárdság. | X | |||||
| 524. | 6.2.3. Ajtók és zárak | Szemrevételezés | a) Nem megfelelően nyíló-csukódó ajtó. | X | |||
| 525. | b) Véletlenszerűen kinyíló vagy becsukva nem maradó ajtó. (tolóajtók). Véletlenszerűen kinyíló vagy becsukva nem maradó ajtó (hagyományos ajtók). | X | X | ||||
| 526. | c) Az ajtó, a csuklópánt, a zárnyelv vagy az ajtóoszlop megrongálódott. | X | |||||
| 527. | Az ajtó, a csuklópánt, a zárnyelv vagy az ajtóoszlop hiányzik vagy meglazult. | X | |||||
| 528. | 6.2.4. Padlózat | Szemrevételezés | A padlózat nincs megfelelően rögzítve vagy súlyosan megrongálódott. | X | |||
| 529. | A lépcső vagy a fellépő nem kellően stabil. | X | |||||
| 530. | 6.2.5. Vezetőülés | Szemrevételezés | a) Hibás szerkezetű ülés. | X | |||
| 531. | Meglazult ülés. | X | |||||
| 532. | b) Nem megfelelően működő ülésbeállító szerkezet. | X | |||||
| 533. | Az ülés mozog vagy a háttámla nem rögzíthető. | X | |||||
| 534. | 6.2.6. Egyéb ülések | Szemrevételezés | a) Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések. (másodlagos alkatrészek). | X | |||
| 535. | Hibás állapotú vagy nem megfelelően rögzített ülések (főalkatrészek). | X | |||||
| 536. | b) Az üléseket nem a követelményeknek1 megfelelően szerelték be. | X | |||||
| 537. | A megengedettnél több ülés; az elhelyezés nem felel meg a jóváhagyási feltételeknek. | X | |||||
| 538. | 6.2.7. Vezetői kezelőszervek | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | A jármű biztonságos működtetéséhez szükséges valamelyik kezelőszerv nem működik jól. | X | |||
| 539. | Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 540. | 6.2.8. A vezetőfülke fellépői | Szemrevételezés | a) A lépcső vagy fellépő nincs biztonságosan rögzítve. | X | |||
| 541. | A lépcső vagy a fellépő nem kellően stabil. | X | |||||
| 542. | b) A lépcső vagy fellépő balesetveszélyes. | X | |||||
| 543. | 6.2.9. Egyéb belső és külső | Szemrevételezés | a) Hibásan rögzített egyéb szerelvény vagy berendezés. | X | |||
| 544. | szerelvények és berendezések | b) A követelményeknek meg nem felelő egyéb szerelvény vagy berendezés. | X | ||||
| 545. | A felszerelt alkatrészek sérülést okozhatnak; ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 546. | c) Szivárgó hidraulikus berendezés. | X | |||||
| 547. | Nagymértékű veszélyesanyag-szivárgás. | X | |||||
| 548. | 6.2.10. Sárvédők (sárhányók), felcsapódó víz elleni védelem | Szemrevételezés | a) A sárvédő hiányzik, kilazult vagy túlzottan korrodált. | X | |||
| 549. | Sérülést okozhat; leeshet. | X | |||||
| 550. | b) Nincs elegendő távolság a keréktől (felcsapódó víz elleni védelem). | X | |||||
| 551. | Nincs elegendő távolság a keréktől (sárvédők). | X | |||||
| 552. | c) Nem teljesülnek a követelmények1. | X | |||||
| 553. | A futófelület lefedettsége nem elégséges. | X | |||||
| 554. | 7. EGYÉB BERENDEZÉSEK | ||||||
| 555. | 7.1. Biztonsági övek/csatok és utasbiztonsági rendszerek | ||||||
| 556. | 7.1.1. A biztonsági övek és csatok | Szemrevételezés | a) A rögzítési pont súlyosan megrongálódott. | X | |||
| 557. | biztonságos rögzítése | Ez befolyásolja az érintett részek stabilitását. | X | ||||
| 558. | b) A rögzítés laza. | X | |||||
| 559. | 7.1.2. A biztonsági övek és csatok állapota | Szemrevételezéssel és működtetéssel | a) A kötelező biztonsági öv hiányzik vagy nincs felszerelve. | X | |||
| 560. | történő ellenőrzés. | b) A biztonsági öv sérült. | X | ||||
| 561. | Vágás vagy megnyúlás jele látható. | X | |||||
| 562. | c) A biztonsági öv nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||||
| 563. | d) A biztonsági öv csatja sérült vagy nem működik megfelelően. | X | |||||
| 564. | e) A biztonsági öv visszahúzója sérült vagy nem működik megfelelően. | X | |||||
| 565. | 7.1.3. A biztonsági öv terheléskorlátozója | Szemrevételezés, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása | a) A terheléskorlátozó nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. | X | |||
| 566. | b) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 567. | 7.1.4. Biztonságiöv-előfeszítők | Szemrevételezés, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása | a) Az előfeszítő nem a járműhöz való vagy nyilvánvalóan hiányzik. | X | |||
| 568. | b) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 569. | 7.1.5. Légzsák | Szemrevételezés, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása | a) A légzsákok nem a járműhöz valók vagy nyilvánvalóan hiányoznak. | X | |||
| 570. | b) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 571. | c) A légzsák egyértelműen nem működik. | X | |||||
| 572. | 7.1.6. SRS-rendszerek | A hibajelző lámpa szemrevételezése, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása | a) Az SRS hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. | X | |||
| 573. | b) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 574. | 7.2. Tűzoltó készülék (X)2 | Szemrevételezés | a) Hiányzik. | X | |||
| 575. | b) Nem felel meg a követelményeknek1 | X | |||||
| 576. | Ha kötelező (pl. taxi, busz, távolsági busz stb.). | X | |||||
| 577. | 7.3. Zárak és lopásgátló eszközök | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) Az eszköz nem működik: nem akadályozza meg, hogy a járművet elindítsák. | X | |||
| 578. | b) Hibás. | X | |||||
| 579. | Az eszköz véletlenszerűen zár, illetve blokkol. | X | |||||
| 580. | 7.4. Elakadásjelző háromszög (ha kötelező) | Szemrevételezés | a) Hiányzik vagy hiányos. | X | |||
| 581. | (X)2 | b) Nem felel meg a követelményeknek1 | X | ||||
| 582. | 7.5. Elsősegélycsomag (ha kötelező) (X)2 | Szemrevételezés | Hiányzik, hiányos vagy nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||
| 583. | 7.6. Kerékék (ékek) (ha kötelező) (X)2 | Szemrevételezés | Hiányzik vagy nincs jó állapotban, nem kellő szilárdságú vagy méretű. | X | |||
| 584. | 7.7. Hangjelző berendezés | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) Nem működik megfelelően. | X | |||
| 585. | Egyáltalán nem működik. | X | |||||
| 586. | b) Megbízhatatlan vezérlés. | X | |||||
| 587. | c) Nem felel meg a követelményeknek1. | X | |||||
| 588. | A kibocsátott hang összekeverhető a hivatalos szirénák hangjával. | X | |||||
| 589. | 7.8. Sebességmérő | Szemrevételezéssel vagy működtetéssel (közúti ellenőrzés során), illetve | a) Nem a követelményeknek1 megfelelően van felszerelve. | X | |||
| 590. | elektronikus eszközökkel történő ellenőrzés | Hiányzik (ha elő van írva). | X | ||||
| b) Hibásan működik. Egyáltalán nem működik. | X | X | |||||
| c) Nincs kellő világítás. | X | ||||||
| 591. | Egyáltalán nincs világítás. | X | |||||
| 592. | 7.9. Menetíró készülék (ha van/kötelező) | Szemrevételezés | a) Nem a követelményeknek1 megfelelően van felszerelve. | X | |||
| 593. | b) Nem működik. | X | |||||
| 594. | c) Az ólomzár sérült vagy hiányzik. | X | |||||
| 595. | d) Az illesztési címke hiányzik, olvashatatlan vagy lejárt. | X | |||||
| 596. | e) Nyilvánvalóan illetéktelen beavatkozás vagy manipulálás történt. | X | |||||
| 597. | f) A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. | X | |||||
| 598. | 7.10. Sebességkorlátozó berendezés (ha be van szerelve/kötelező) (+ E) | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés, ha van ilyen | a) Nem a követelményeknek1 megfelelően van felszerelve. | X | |||
| 599. | berendezés | b) Egyértelműen nem működik. | X | ||||
| 600. | c) A beállított sebességhatár nem megfelelő (ha ellenőrizték). | X | |||||
| 601. | d) Az ólomzár sérült vagy hiányzik. | X | |||||
| 602. | e) A címke hiányzik vagy olvashatatlan. | X | |||||
| 603. | f) A gumiabroncsok mérete nem felel meg a kalibrációs paramétereknek. | X | |||||
| 604. | 7.11. Kilométer-számláló, ha van (X)2 | Szemrevételezés, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása | a) Egyértelműen manipulálták (csalás) a kijelzett megtett távolság csökkentése vagy a jármű által megtett távolság nyilvántartásának meghamisítása céljából. | X | |||
| 605. | b) Egyértelműen nem működik. | X | |||||
| 606. | 7.12. Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESC), ha van/kötelező (X)2 | Szemrevételezés, vagy elektronikus jármű-interfész alkalmazása | a) A kerékfordulatszám-érzékelő hiányzik vagy sérült. | X | |||
| 607. | b) A vezetékek sérültek. | X | |||||
| 608. | c) Egyéb alkatrész hiányzik vagy sérült. | X | |||||
| 609. | d) A kapcsoló sérült vagy helytelenül működik. | X | |||||
| 610. | e) Az ESC hibajelző lámpája a rendszerben fellépett valamilyen hibát jelez. | X | |||||
| 611. | f) A rendszer az elektronikus jármű-interfészen keresztül hibát jelez. | X | |||||
| 612. | 8. KÖRNYEZETTERHELÉS | ||||||
| 613. | 8.1. Zaj | ||||||
| 614. | 8.1.1. Zajcsökkentő rendszer (+ E) | Szubjektív értékelés (hacsak az ellenőrzést végző személy úgy nem gondolja, hogy a zajszint elérheti a | a) A követelményekben1 engedélyezettnél magasabb zajszint. | X | |||
| 615. | határértéket: ebben az esetben az álló járművön zajszintmérővel zajszint vizsgálat végezhető). | b) A zajcsökkentő rendszer bármely része meglazult, sérült, helytelenül van felszerelve, hiányzik vagy egyértelműen olyan módon alakították át, hogy az a zajszintet hátrányosan befolyásolja. | X | ||||
| 616. | Nagyon komoly a veszélye annak, hogy leesik. | X | |||||
| 617. | 8.2. Kipufogógáz-kibocsátás | ||||||
| 618. | 8.2.1. Külső gyújtású motorok kibocsátása | ||||||
| 619. | 8.2.1.1. Kipufogógáz- kibocsátást szabályozó berendezések | Szemrevételezés | a) A gyártó által felszerelt kibocsátás csökkentő berendezés hiányzik, átalakították vagy nyilvánvalóan meghibásodott. | X | |||
| 620. | b) Olyan szivárgások észlelhetők, amelyek befolyásolhatják a kibocsátásmérést. | X | |||||
| 621. | c) A hibajelző lámpa (MIL) nem megfelelő sorrendben jelez. | X | |||||
| 622. | 8.2.1.2. Gáz-halmazállapotú kibocsátás (E) | – Legfeljebb Euro 5 és Euro V (7) kibocsátási osztályú (14-es kvo besorolású) járművek esetében: | a) A gáz-halmazállapotú kibocsátás meghaladja a gyártó által meghatározott szintet. | X | |||
| 623. | A mérés a követelményeknek1 megfelelő kipufogógáz-elemző készülék segítségével vagy a fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD) leolvasásával történik. A kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzés alapértelmezett módszere a kipufogócsövön keresztüli vizsgálat. Az egyenértékűség értékelése alapján és a vonatkozó típus-jóváhagyási jogszabályok figyelembevételével a tagállamok engedélyezhetik az OBD-rendszernek a gyártó ajánlásaival és egyéb előírásokkal összhangban történő használatát – Euro 6 és Euro VI (8) kibocsátási osztályú járművek esetében: A mérés a követelményeknek1 megfelelő kipufogógáz-elemző készülék segítségével vagy az OBD-rendszer értékeinek leolvasásával történik, a gyártó ajánlásaival, illetve egyéb követelményekkel összhangban1. A mérések a kétütemű motorokra nem vonatkoznak. További lehetőség a távérzékelő berendezéssel történő és utólag szabványos vizsgálati módszerekkel ellenőrzött mérés. | b) vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a CO-kibocsátás meghaladja a következő mértékeket: ba) 1987 január 1. előtt gyártott: –a 6,0%-ot, vagy bb) korszerű kibocsátás csökkentő rendszerrel fel nem szerelt jármű esetében: – 4,5% vagy – 3,5% a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben1 meghatározott időpontja szerint. bc) korszerű kibocsátás csökkentő rendszerrel felszerelt jármű esetében: – alapjáraton: 0,5% – emelt üresjárati fordulatszámon: 0,3% vagy – alapjáraton: 0,3% (9) – emelt üresjárati fordulatszámon: 0,2% a nyilvántartásba vételnek vagy a forgalomba helyezésnek a követelményekben1 meghatározott időpontja szerint | X | ||||
| 624. | c) A lambda érték kívül esik az 1 ± 0,03 tartományon vagy nem felel meg a gyártó előírásainak. | X | |||||
| 625. | d) Az OBD-leolvasás jelentős mértékű működési hibára utal. | X | |||||
| 626. | e) A távérzékelő berendezéssel mért érték jelentős meg nem felelésre utal. | X | |||||
| 627. | 8.2.2. Kompressziós gyújtású motorok kibocsátása | ||||||
| 628. | 8.2.2.1. Kipufogógáz-kibocsátást szabályozó berendezések | Szemrevételezés | a) A gyártó által felszerelt kibocsátás csökkentő berendezés hiányzik, vagy nyilvánvalóan meghibásodott. | X | |||
| 629. | b) Olyan szivárgások észlelhetők, amelyek befolyásolhatják a kibocsátásmérést. | X | |||||
| 630. | c) A hibajelző lámpa (MIL) nem megfelelő sorrendben jelez. | X | |||||
| 631. | d) adott esetben nem elegendő reagens. | X | |||||
| 632. * | – Euro 6 és Euro VI (8) kibocsátási osztályú (16-os kvo besorolású) járművek esetében A kipufogógáz fényelnyelésének mérése (terhelés nélkül, az alapjárattól a leszabályozott fordulatszámig tartó) szabadgyorsítás mellett, miközben a sebességváltó üres állásban van, a tengelykapcsoló pedig ki van nyomva, vagy az OBD-rendszer leolvasásával történik, a gyártó ajánlásaival, illetve egyéb követelményekkel összhangban 1. | ||||||
| 633. * | A jármű előkészítése 1. A járművek előkészítés nélkül is vizsgálhatók, bár biztonsági okokból ellenőrizni kell, hogy a motor meleg-e, és megfelelő műszaki állapotban van-e. | b) Ha ez az adat nem érhető el, vagy a követelmények1 nem engedélyezik a referenciaértékek használatát, a határérték - szívómotorok esetében: 2,5 m–1, - turbótöltéses motorok esetében: 3,0 m–1, a követelményekben1 azonosított járművek esetében, illetve 2006. október 1. után nyilvántartásba vett vagy először forgalomba helyezett járművek esetében pedig: 1,5 m–1 (9), vagy 0,5 m–1 (8) | X | ||||
| 634. | 2. Előkészítési követelmények: 2.1 A motor eléri az üzemi hőmérsékletet, például az olajszintmérő pálca csövébe helyezett szondával mérve az olaj legalább 80 °C, illetőleg normál üzemi hőmérsékletű (amennyiben ez az alacsonyabb érték), illetve az infravörös sugárzás szintjével mérve a motorblokk hőmérséklete legalább ezzel egyenértékű. Amennyiben a jármű konfigurációja miatt a mérés nem kivitelezhető, akkor a motor normál üzemi hőmérséklete más eszközökkel, például a motorhűtő ventilátor működése alapján is megállapítható. 2.2 A kipufogórendszert legalább három szabadgyorsítási ciklussal, illetve ezzel egyenértékű módszerrel ki kell tisztítani. | X | |||||
| 635. | Vizsgálati eljárás: 1. A motornak és adott esetben a beszerelt turbófeltöltőknek az egyes szabadgyorsítási ciklusok megkezdése előtt üresjáratban kell lenniük. Nagy teljesítményű dízelmotorok esetében a gázpedál kiengedését követően legalább 10 másodpercet kell várni. 2. Az egyes szabadgyorsítási ciklusok elindításakor a gázpedált folyamatosan és gyorsan (egy másodperc alatt), de nem túl hevesen teljesen be kell nyomni úgy, hogy a befecskendezőszivattyú a lehető legnagyobb mértékű üzemanyag- ellátást biztosítsa. 3. Az egyes szabadgyorsítási ciklusok alatt a gázpedál felengedése előtt a motornak el kell érnie a leszabályozási fordulatszámot, az automata sebességváltóval ellátott járművek esetében pedig a gyártó által meghatározott fordulatszámot, illetve ha ez az adat nem áll rendelkezésre, a leszabályozási fordulatszám kétharmadát. Ez például a motorfordulatszám figyelemmel kísérésével vagy a gázpedál benyomása és felengedése között kellő időt – M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járművek esetében lehetőleg legalább két másodpercet – hagyva biztosítható. | c) A távérzékelő berendezéssel mért érték jelentős meg nem felelésre utal. | X | ||||
| 4. A járművek csak akkor nem felelnek meg a vizsgálaton, ha legalább az utolsó három szabadgyorsítási ciklus mérési eredményének számtani közepe meghaladja a határértéket. A számítások során a mérések számtani közepétől vagy a mérési eredmények szórását figyelembe vevő más statisztikai jellemzőtől jelentős mértékben eltérő mérési eredmények elhagyhatók. A tagállamok korlátozhatják a vizsgálati ciklusok számát. | |||||||
| 636. | 5. A szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok alkalmatlannak minősíthetik azokat a járműveket, amelyek esetében háromnál kevesebb szabadgyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után a határértékeknél lényegesen magasabb értékeket mértek. Szintén a szükségtelen vizsgálatok elkerülése érdekében a tagállamok megfelelőnek minősíthetik azokat a járműveket, amelyek mért értékei háromnál kevesebb szabad gyorsítási ciklus, illetőleg a tisztítási ciklusok után jelentős mértékben a határértékek alatt maradnak. További lehetőség a távérzékelő berendezéssel történő és utólag szabványos vizsgálati módszerekkel ellenőrzött mérés. | ||||||
| 637. | 8.3. A környezettel összefüggő egyéb ellenőrzések | ||||||
| 638. | 8.3.1. Folyadékszivárgás | Bármilyen túlzott folyadékszivárgás – a víz kivételével –, amely károsíthatja a környezetet vagy veszélyeztetheti a többi közlekedő biztonságát. | X | ||||
| 639. | Nagyon súlyos kockázatot jelentő, tartós cseppképződés. | X | |||||
| 640. | 9. M2 ÉS M3 KATEGÓRIÁJÚ SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATA | ||||||
| 641. | 9.1. Ajtók | ||||||
| 642. | 9.1.1. Beszálláshoz, illetve kiszálláshoz használt ajtók | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) Hibás működés. | X | |||
| 643. | b) Rongált állapot. | X | |||||
| 644. | c) Sérülést okozhat. | X | |||||
| 645. | d) Hibás vésznyitó berendezés. | X | |||||
| 646. | e) Az ajtók vagy a figyelmeztető készülékek távirányítója hibás. | X | |||||
| 647. | 9.1.2. Vészkijáratok | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés (megfelelő esetben). | a) Hibás működés. | X | |||
| 648. | b) A vészkijáratokra utaló jelek olvashatatlanok. | X | |||||
| 649. | A vészkijáratokra utaló jelek hiányoznak. | X | |||||
| 650. | c) Hiányzik az ablaktörő kalapács. | X | |||||
| 651. | d) Akadályozott a hozzáférés. | X | |||||
| 652. | 9.2. Pára- és fagymentesítő berendezés (X)2 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) Nem működik megfelelően. | X | |||
| 653. | Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 654. | b) Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. | X | |||||
| 655. | Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. | X | |||||
| 656. | c) A fagymentesítő (ha kötelező) sérült. | X | |||||
| 657. | 9.3. Szellőző- és fűtőrendszer (X)2 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | a) Hibás működés. | X | |||
| 658. | Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. | X | |||||
| 659. | b) Mérgező gázok vagy kipufogógáz kerül a vezetőfülkébe vagy az utastérbe. | X | |||||
| 660. | Ez veszélyezteti a járműben utazó személyek egészségét. | X | |||||
| 661. | 9.4. Ülések | ||||||
| 662. | 9.4.1. Utasülések (a kísérőszemélyzet ülései és adott esetben a gyermekbiztonsági rendszerek is) | Szemrevételezés | A lehajtható ülések (ha megengedettek) nem működnek automatikusan. | X | |||
| 663. | Eltorlaszolják a vészkijáratot. | X | |||||
| 664. | 9.4.2. Vezetőülés (kiegészítő követelmények) | Szemrevételezés | a) Hibás speciális eszközök, pl. napellenző | X | |||
| 665. | Csökkent látómező. | X | |||||
| 666. | |||||||
| 667. | b) A vezető védelme bizonytalan. | X | |||||
| 668. | Sérülést okozhat. | X | |||||
| 669. | 9.5. Belső világítás és irányvilágítás (X)2 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Az eszközök hibásak. | X | |||
| 670. | Egyáltalán nem működnek. | X | |||||
| 671. | 9.6. Folyosók, állóhelyek | Szemrevételezés | a) Nem megfelelően rögzített padló. | X | X | ||
| Ez befolyásolja az érintett részek stabilitását. | |||||||
| 672. | b) Hibás korlátok és kapaszkodók. | X | |||||
| 673. | Nem megfelelően rögzítettek vagy használhatatlanok. | X | |||||
| 674. | 9.7. Lépcsők | Szemrevételezéssel és működtetéssel | a) Rongált állapot. | X | |||
| 675. | történő ellenőrzés (megfelelő esetben). | Sérült állapot. | X | ||||
| 676. | Ez befolyásolja az érintett részek stabilitását. | X | |||||
| 677. | b) A behúzható lépcsők nem működnek megfelelően. | X | |||||
| 678. | 9.8. Utaskommunikációs rendszer (X)2 | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés. | Hibás rendszer. | X | |||
| 679. | Egyáltalán nem működik. | X | |||||
| 680. | 9.9. Feliratok (X)2 | Szemrevételezés | a) Hiányzó, hibás vagy olvashatatlan felirat. | X | |||
| 681. | Téves információt tartalmaznak. | X | |||||
| 682. | 9.10. Gyermekek szállításával kapcsolatos követelmények (X)2 | ||||||
| 683. | 9.10.1. Ajtók | Szemrevételezés | Az ajtók védelme nincs összhangban az ezen közlekedési formára vonatkozó követelményekkel1. | X | |||
| 684. | 9.10.2. Jeladó és speciális berendezések | Szemrevételezés | A jeladó vagy speciális berendezések hiányoznak. | X | |||
| 685. | 9.11. A fogyatékossággal élő személyek szállításával kapcsolatos követelmények (X)2 | ||||||
| 686. | 9.11.1. Ajtók, rámpák, emelők | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés | a) Hibás működés. | X | |||
| 687. | Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 688. | b) Rongált állapot. | X | |||||
| 689. | Ez befolyásolja a stabilitást; sérülést okozhat. | X | |||||
| 690. | c) Hibás vezérlő(k). | X | |||||
| 691. | Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 692. | d) Hibás riasztó berendezés(ek). | X | |||||
| 693. | Egyáltalán nem működnek. | X | |||||
| 694. | 9.11.2. Kerekesszék utasbiztonsági rendszer | Szemrevételezéssel és működtetéssel történő ellenőrzés (megfelelő esetben) | a) Hibás működés. | X | |||
| 695. | Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 696. | b) Rongált állapot. Ez befolyásolja az érintett részek stabilitását; sérülést okozhat. | X | X | ||||
| 697. | c) Hibás vezérlő(k). | X | |||||
| 698. | Ez befolyásolja a jármű biztonságos működését. | X | |||||
| 699. | 9.11.3. Jeladó és speciális berendezések | Szemrevételezés | A jeladó vagy speciális berendezések hiányoznak. | X | |||
| (1) A százalékos fékhatásosság kiszámításához el kell osztani a fékezéskor elért teljes fékerőt a jármű tömegével vagy, félpótkocsik esetén a tengelyterhelések összegével, majd az eredményt meg kell szorozni 100-zal. | |||||||
| (2) Az ezen rendelet hatálya alá nem tartozó járműkategóriák csak útmutatásként szerepelnek. | |||||||
| (3) 48% olyan járművek esetében, amelyeket nem szereltek fel ABS-szel, vagy 1991. október 1-jét megelőzően kaptak típusjóváhagyást. | |||||||
| (4) 45% akkor, ha a jármű nyilvántartásba vétele 1988 után vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt. | |||||||
| (5) 43% akkor, ha a nyerges pótkocsi vagy vonórúddal vontatott pótkocsi nyilvántartásba vétele 1988 vagy – ha az későbbi – az irányadó követelményekben meghatározott időpont után történt. | |||||||
| (6) 2,2 m/s2 az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek esetében. | |||||||
| (7) Típusjóváhagyás a 70/220/EGK irányelv, a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 1. táblázata (Euro 5), a 88/77/EGK és 2005/55/EK irányelv szerint. | |||||||
| (8) Típusjóváhagyás a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázata (Euro 6) és az 595/2009/EK (Euro VI) rendelet szerint. | |||||||
| (9) * Ha a típusjóváhagyás a 70/220/EGK irányelv I. melléklete 5.3.1.4. pontjának B sorában található határértékek szerint vagy a 88/77/EGK irányelv I. melléklete 6.2.1. pontjának B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint történt, vagy az első nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés 2008. július 1. után történt. | |||||||
| (10) * | |||||||
| (11) * | |||||||
| MEGJEGYZÉSEK: 1 A „követelményeket” a nyilvántartásba vétel szerinti országban a jóváhagyáskor, az első nyilvántartásba vételkor vagy az első forgalomba helyezéskor megszabott típus-jóváhagyások, illetve az utólagos módosítási kötelezettségek vagy a nemzeti jogszabályok határozzák meg. E hiba okok csak akkor érvényesek, ha a követelményeknek való megfelelést ellenőrizték. | |||||||
| 2 (X) a jármű állapotát és közlekedésre való alkalmasságát érintő tétel, amely azonban a műszaki vizsgálat szempontjából nem bír alapvető fontossággal. | |||||||
| 3 Nem biztonságos átalakítás a közlekedési hatóság engedélye nélkül végzett, vagy olyan engedély nélküli megvalósítható átalakítás, amely hátrányosan befolyásolja a közlekedésbiztonságot vagy aránytalanul kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre. Az átalakítás tényét és kedvezőtlen hatását lehetőleg mérőeszköz segítségével kell igazolni. | |||||||
1. A hiányosságok osztályozása
A hiányosságokat az alábbi hiányossági osztályok valamelyikébe kell besorolni:
– Kisebb hiányosság: Kisebb hiányosság akkor áll fenn, ha a rakományt megfelelően rögzítették, de biztonsági tanácsokra lehet szükség.
– Komoly hiányosság: Komoly hiányosság akkor áll fenn, ha a rakományt nem rögzítették kellőképpen, ezért a rakomány vagy annak egy része jelentős mértékben elcsúszhat vagy megdőlhet.
– Veszélyes hiányosság: Veszélyes hiányosság akkor áll fenn, ha a rakománynak vagy a rakomány egy részének elvesztésével kapcsolatos vagy valamilyen, közvetlenül a rakományhoz kapcsolódó kockázat közvetlenül veszélyezteti a közlekedés vagy a személyek biztonságát.
Több hiányosság megléte esetén a szállítmányt a legmagasabb hiányossági osztályba kell besorolni. Mivel több hiányosság megléte esetén a hiányosságok hatása egymást erősítheti, a szállítmányt eggyel magasabb hiányossági osztályba kell besorolni.
1.1. Ellenőrzési módszerek
A vizsgálati módszer annak szemrevételezéssel történő értékelése, hogy megfelelő mennyiségben és megfelelő módon alkalmaztak-e a rakomány rögzítésére alkalmas eszközöket vagy a húzóerők mérése, a rögzítés hatékonyságának kiszámítása és adott esetben a tanúsítvány ellenőrzése.
1.2. A hiányosságok értékelése
A rakomány rögzítésének vizsgálatakor a szállítmány elfogadhatóságának megítélése céljából alkalmazható szabályokat a 2. táblázat tartalmazza.
A hiányosságok kategóriáit az I. rész 5. pontban foglaltak szerint, eseti alapon kell megállapítani.
2. táblázat
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Ellenőrzött | Hiányosságok | A hiányosságok értékelése | |||
| 2. | tétel | Kisebb | Komoly | Veszélyes | ||
| 3. | 10. | A jármű alkalmasságának ellenőrzése | ||||
| 4. | 10.1. | A raktér homlokfala (amennyiben részt vesz a rakomány rögzítésében) | ||||
| 5. | 10.1.1. | Az alkatrész meggyengülését okozó rozsdásodás vagy alakváltozás | X | |||
| 6. | 10.1.2. | A homlokfal a fülke védelmét, illetve a rakomány megtámasztását csak korlátozottan képes biztosítani | X | |||
| 7. | A homlokfal a fülke védelmét, illetve a rakomány megtámasztását nem képes biztosítani | X | ||||
| 8. | 10.1.3. | A raktér épségét veszélyeztető törött vagy meglazult alkatrész | X | |||
| 9. | 10.2. | A raktér oldalfalai (amennyiben részt vesznek a rakomány rögzítésében) | ||||
| 10. | 10.2.1. | Az elem meggyengülését okozó rozsdásodás vagy alakváltozás, az ajtózárak és zsanérok állapota nem kielégítő | X | |||
| 11. | Az alkatrész törött; hiányzó vagy nem működő zsanérok vagy ajtózárak | X | ||||
| 12. | 10.2.2. | A támasztóelem nem kielégítő szilárdságú (adott esetben tanúsítvány vagy címke) A szállított rakományhoz képest nem kielégítő magasság | X | X | ||
| 13. | 10.2.3. | Az oldalfal deszkáinak állapota nem kielégítő | X | |||
| 14. | Hiányzó vagy nem működő zsanérok vagy ajtózárak Az elem sérült, törött. | X | ||||
| 15. | 10.3. | A raktér hátsó fala (amennyiben részt vesz a rakomány rögzítésében) | ||||
| 16. | 10.3.1. | Az elem meggyengülését okozó rozsdásodás vagy alakváltozás, Az ajtózárak és zsanérok működnek, de állapotuk nem kielégítő | X | |||
| 17. | Az alkatrész törött; hiányzó vagy nem működő zsanérok vagy ajtózárak | X | ||||
| 18. | 10.3.2. | Nem kellő szilárdság (adott esetben tanúsítvány vagy címke) A szállított rakományhoz képest nem kielégítő magasság | X | X | ||
| 19. | 10.4. | Rakoncák (amennyiben részt vesznek a rakomány rögzítésében) | ||||
| 20. | 10.4.1. | Az elem meggyengülését okozó rozsdásodás vagy alakváltozás, vagy a járműhöz való nem kielégítő odaerősítés | X | |||
| 21. | Az alkatrész törött; a járműhöz gyengén van odaerősítve | X | ||||
| 22. | 10.4.2. | Nem kellő szilárdság vagy nem megfelelő kialakítás | X | |||
| 23. | A szállított rakományhoz képest nem kielégítő magasság | X | ||||
| 24. | 10.5. | Rögzítési pontok (amennyiben részt vesznek a rakomány rögzítésében) | ||||
| 25. | 10.5.1. | Nem kielégítő állapot vagy nem megfelelő kialakítás | X | |||
| 26. | Nem bírják el az előírt feszítőerőt | X | ||||
| 27. | 10.5.2. | Túl kevés rögzítési pont | X | |||
| 28. | Túl kevés rögzítési pont az előírt rögzítő erőhöz képest | X | ||||
| 29. | 10.6. | Előírt speciális eszközök (amennyiben részt vesznek a rakomány rögzítésében) | ||||
| 30. | 10.6.1. | Nem kielégítő állapot, sérülés | X | |||
| 31. | Az alkatrész törött; nem bírja el a szorítóerőt | X | ||||
| 32. | 10.6.2. | Nem alkalmas a rakomány szállítására | X | |||
| 33. | Hiányzik | X | ||||
| 34. | 10.7. | Padozat (amennyiben részt vesz a rakomány rögzítésében) | ||||
| 35. | 10.7.1. | Nem kielégítő állapot, sérülés | X | |||
| 36. | Az elem törött; Nem bírja el a rakományt | X | ||||
| 37. | 10.7.2. | Nem elegendő maXimális terhelhetőség (adattábla) | X | |||
| 38. | 20. | Visszatartási módszerek | ||||
| 39. | 20.1. | Megfogó szerkezetes rögzítés, torlaszolásos rögzítés és közvetlen kikötözés | ||||
| 40. | 20.1.1. | A rakomány közvetlen rögzítése (torlaszolásos rögzítés) | ||||
| 41. | 20.1.1.1. | A homlokfaltól mért távolság (amennyiben részt vesz a rakomány rögzítésében) 5 és 15 cm között | X | |||
| 42. | 15 cm-nél nagyobb és átfúródhat a fal | X | ||||
| 43. | 20.1.1.2. | Az oldalfaltól mért távolság (amennyiben részt vesz a rakomány rögzítésében) 5 és 15 cm között | X | |||
| 44. | 15 cm-nél nagyobb és átfúródhat a fal | X | ||||
| 45. | 15 cm-nél nagyobb és átfúródhat a fal | X | ||||
| 46. | 20.1.2. | Rakományrögzítő berendezések, úgymint rögzítő sínek, rögzítő deszkák, rögzítő lécek és ékek elöl, oldalt és hátul | ||||
| 47. | 20.1.2.1. | Nincs megfelelően a járműhöz erősítve | X | |||
| 48. | Mérete, keresztmetszete nem kielégítő a fellépő erőhatással szemben | X | ||||
| 49. | Nem bírja ad elég szorítóerőt, laza | X | ||||
| 50. | 20.1.2.2. | A rakományrögzítő berendezés és a rakomány közötti távolság nagyobb, 5 és 15 cm között | X | |||
| 51. | A rakományrögzítő berendezés és a rakomány közötti távolság nagyobb, mint 15 cm, a rakomány megindulhat | X | ||||
| 52. | 20.1.2.3. | A rögzítő berendezés sérült, alakja megváltozott | X | |||
| 53. | A rögzítő berendezés csatlakozószerkezete deformált, sérült | X | ||||
| 54. | A rögzítő berendezés céljára teljes mértékben alkalmatlan | X | ||||
| 55. | 20.1.2.4. | A csomagolás rögzítésére választott módszer laza, vagy a szállításkor meglazulhat | X | |||
| 56. | A szállított rakományhoz választott módszer teljes mértékben alkalmatlan | X | ||||
| 57. | 20.1.3. | Közvetlen rögzítés hálóval és takaróponyvával | ||||
| 58. | 20.1.3.1. | A háló és a takaróponyva állapota (A címke hiányzik/sérült, de az eszköz még jó állapotban van) | X | |||
| 59. | A rögzítő eszköz sérült | X | ||||
| 60. | A rögzítő eszköz súlyosan megrongálódott és használatra már nem alkalmas | X | ||||
| 61. | 20.1.3.2. | A háló és a takaróponyva szakítószilárdsága túl alacsony | X | |||
| 62. | Nem felel meg az előírt szorítóerő 2/3-ának | X | ||||
| 63. | 20.1.3.3. | A háló és a takaróponyva nincs kellőképpen rögzítve | X | |||
| 64. | A rögzítés nem bírja el az előírt szorítóerő 2/3-át | X | ||||
| 65. | 20.1.3.4. | A háló és a takaróponyva nem tudja kellőképpen rögzíteni a rakományt | X | |||
| 66. | A rögzítés a céljára teljességgel alkalmatlan | X | ||||
| 67. | 20.1.4. | A rakományegységek elválasztása és a rések párnázó anyaggal való kitöltése | ||||
| 68. | 20.1.4.1. | Az elválasztó eszköz és a párnázó anyag alkalmatlansága | X | |||
| 69. | Az egységek közötti rések túl nagyok | X | ||||
| 70. | 20.1.5. | Közvetlen kikötözés (vízszintes, keresztirányú, átlós, hurkos és ferde kötözés) | ||||
| 71. | 20.1.5.1. | A rögzítő erő nem felel meg a követelményeknek | X | |||
| 72. | A rögzítő erő irány nem felel meg a követelménynek | X | ||||
| 73. | Kevesebb, mint az előírt rögzítő erő 2/3-a | X | ||||
| 74. | 20.2. | Súrlódó erő általi reteszelés | ||||
| 75. | 20.2.1. | Az előírt rögzítő erő elérése | ||||
| 76. | A padlófelület szennyezett, kétséges a súrlódó erő megléte | X | ||||
| 77. | A rögzítő erő nem felel meg a követelményeknek Kevesebb, mint az előírt rögzítő erő 2/3-a | X | ||||
| 78. | 20.3. | Felhasznált rögzítő eszközök | ||||
| 79. | 20.3.1. | A rögzítő eszközök alkalmatlansága | X | |||
| 80. | Az eszköz céljára teljességgel alkalmatlan | X | ||||
| 81. | 20.3.2. | A címke (pl. jelzőszalag/tesztszalag a hevederen) hiányzik/sérült, de az eszköz még jó állapotban van | X | |||
| 82. | A címke (pl. jelzőszalag/tesztszalag a hevederen) hiányzik/sérült, és az eszköz jelentős mértékben elhasználódott | X | ||||
| 83. | 20.3.3. | A rögzítő eszköz ép, de teherbírása kétséges | X | |||
| 84. | A rögzítő eszköz sérült | X | ||||
| 85. | A rögzítő eszköz súlyosan megrongálódott és használatra már nem alkalmas | X | ||||
| 86. | 20.3.4. | Helytelenül használt hevedercsörlő | X | |||
| 87. | Szennyezett, korrodált hevedercsörlő | X | ||||
| 88. | Hibás hevedercsörlő | X | ||||
| 89. | 20.3.5. | Helytelenül használt rögzítő eszköz (pl. nincs élvédő) | X | |||
| 90. | Nem megfelelő (pl. összecsomósodott) rögzítő eszköz használata | X | ||||
| 91. | Sérült rögzítő eszköz használata | X | ||||
| 92. | 20.3.6. | A rögzítő eszköz nincs megfelelően rögzítve | X | |||
| 93. | A rögzítő erő kisebb mint az előírt rögzítő erő 2/3-a | X | ||||
| 94. | 20.4. | Kiegészítő felszerelések (pl. csúszásgátló alátétek, élvédők) | ||||
| 95. | 20.4.1. | Nem a célnak megfelelő kiegészítő felszerelés használata | X | |||
| 96. | Sérült, hibás felszerelés vagy a felszerelés helytelen használata | X | ||||
| 97. | A felszerelés egyáltalán nem felel meg a felhasználás céljára | X | ||||
| 98. | 20.5. | Ömlesztett anyagok, valamint könnyű és ömlesztett rakomány szállítása | ||||
| 99. | 20.5.1. | Az ömlesztett rakományt nem fedték le kellőképpen Az ömlesztett rakomány szóródik, A rakomány szóródása veszélyezteti a forgalmat | X | X | ||
| 100. | 20.5.2. | A könnyű rakományt nem fedték le | X | |||
| 101. | A könnyű rakomány rögzítése nem stabil | X | ||||
| 102. | A rakományvesztés veszélyezteti a forgalmat | X | ||||
| 103. | 20.6. | Hengeres hosszáruk (rönkök, csövek, oszlopok) szállítása | ||||
| 104. | 20.6.1. | A rakomány oldalirányú rögzítése részben laza | X | |||
| 105. | 20.6.2. | A rakományegység rögzítő ereje nem megfelelő | X | |||
| 106. | Az alkalmazott rögzítő erő kisebb mint az előírt rögzítő erő 2/3-a | X | ||||
| 107. | 20.6.3 | A rakományegység rögzítő ereje túl nagy | X | |||
| 108. | 30. | A rakomány egyáltalán nincs rögzítve | X | |||
(elülső oldal)
1. A közúti műszaki ellenőrzés helye: ...
2. Dátum: ...
3. Időpont: ...
4. Jármű felségjelzése és rendszáma: ...
5. Jármű azonosító száma (VIN): ...
6. * Járműkategória
| a) | N2(a) (3,5 és 12 t között) | □ | |
| b) | N3(a) > (12 t felett) | □ | |
| c) | O3(a) > (3,5 és 10 t között) | □ | |
| d) | O4(a) > (10 t felett) | □ | |
| e) | M2(a) > (> 9 ülés(b), legfeljebb 5 t) | □ | |
| f) | M3(a) > (> 9 ülés(b), 5 t felett) | □ | |
| g) | T1b | □ | |
| h) | T2b | □ | |
| i) | T3b | □ | |
| j) | T4.1b | □ | |
| k) | T4.2b | □ | |
| l) | T4.3b | □ | |
| m) | T5 | □ | |
| n) | Egyéb járműkategóriák: (kérjük, pontosítsa) | □ | |
7. Kilométer-számláló állása az ellenőrzéskor
8. A szállítást végző vállalkozás
a) Neve és címe: .........................................................................
b) Közösségi engedélyének(c) száma (1072/2009/EK és 1073/2009/EK rendelet): ...
9. A járművezető neve: ....
10. Ellenőrzőlista
| Ellenőrizve(d) | Nem felelt meg(e) | |||
| (0) | Azonosító adatok(f) | □ | □ | |
| (1) | Fékberendezések(f) | □ | □ | |
| (2) | Kormányberendezés(f) | □ | □ | |
| (3) | Láthatóság(f) | □ | □ | |
| (4) | Világítóberendezések és elektromos rendszer(f) | □ | □ | |
| (5) | Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok, felfüggesztés(f) | □ | □ | |
| (6) | Alváz és az alvázra erősített részek(f) | □ | □ | |
| (7) | Egyéb berendezések, ezen belül menetíró készülék és sebességkorlátozó berendezés(f) | □ | □ | |
| (8) | Környezetterhelés, ezen belül kibocsátások és tüzelőanyag- és/vagy olajszivárgás(f) | □ | □ | |
| (9) | Kiegészítő vizsgálatok az M2 és M3 kategóriájú járművek esetében(f) | □ | □ | |
| (10) | Rakományrögzítés(f) | □ | □ |
11. Az ellenőrzés eredménye:
| Megfelelt | □ | □ | |
| Nem felelt meg | □ | □ | |
| Veszélyes hiányosságokkal rendelkező jármű használatának tilalma vagy korlátozása | □ | □ |
12. Egyéb/megjegyzések:
............................................................................................................................................
13. Ellenőrzést végző hatóság/hivatalnok vagy ellenőr
Aláírások:
| Illetékes hatóság/hivatalnok vagy ellenőr | Járművezető | |
| ................................................................................. | ................................................................................. |
Megjegyzések:
a) Járműkategória a 2014/47/EU irányelv 2. cikke szerint.
b) Az ülések száma a vezetőülést is tartalmazza (a forgalmi engedély S.1. rovata).
c) Ha rendelkezésre áll.
d) Az „Ellenőrizve” azt jelenti, hogy a 2014/47/EU irányelv II. vagy III. mellékletében felsorolt ellenőrzések közül az adott csoporton belül legalább egy (vagy több) megtörtént és kisebb hiányosságokat találtak vagy nem találtak hiányosságot.
e) A súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező, nem megfelelt tételek megjelölése a hátoldalon.
f) Vizsgálati módszerek és a hibák értékelése a 2014/47/EU irányelv II. vagy III. melléklete szerint.
(hátoldal)
0. A JÁRMŰ AZONOSÍTÓ ADATAI
0.1. Rendszámtábla
0.2. Járműazonosító szám
– alvázszám/ sorozatszám
1. FÉKBERENDEZÉSEK
1.1. Műszaki állapot és üzemképesség
1.1.1. Üzemi fékpedál tengelye
1.1.2. A pedál állapota és a fékműködtető berendezés útja
1.1.3. Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok
1.1.4. Alacsony nyomásra figyelmeztető manometer vagy jelzés
1.1.5. Kézi működtetésű fékvezérlő szelep
1.1.6. Rögzítőfék-kezelőszerv, rögzítőfékkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű, elektromos rögzítőfék
1.1.7. Fékszelepek (lábszelepek, tehermentesítők, vezérlőszelepek)
1.1.8. Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus)
1.1.9. Energiatároló sűrítettlevegőtartálya
1.1.10. Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezésben)
1.1.11. Merev fékcsövek
1.1.12. Féktömlők
1.1.13. Dob- és tárcsafékbetétek
1.1.14. Fékdobok, féktárcsák
1.1.15. Fékbowdenhuzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok
1.1.16. Fékműködtető készülék(rugóerő-tárolós fék, hidraulikus fékhenger is)
1.1.17. Fékerő-szabályozó szelep
1.1.18. Fékpofahézag-állítók és- jelzők
1.1.19. Tartósfékrendszer (ha be van szerelve vagy kötelező)
1.1.20. Pótkocsifékek automatikus működése
1.1.21. Teljes fékrendszer
1.1.22. Vizsgáló csatlakozók
1.1.23. Ráfutófék
1.2. Az üzemi fék működési jellemzői és hatásossága
1.2.1. Működési jellemzők
1.2.2. Hatásosság
1.3. A biztonsági fék működési jellemzői és hatásossága
1.3.1. Működési jellemzők
1.3.2. Hatásosság
1.4. A rögzítőfék működési jellemzők és hatásossága
1.4.1. Működési jellemzők
1.4.2. Hatásosság
1.5. A tartósfék-rendszer működési jellemzői
1.6. Blokkolásgátló
1.7. fékrendszer Elektromosan vezérelt fékrendszer (EBS)
1.8. Fékfolyadék
2. KORMÁNYBERENDEZÉS
2.1. Műszaki állapot
2.1.1. A kormánymű állapota
2.1.2. Kormányműház
2.1.3. A kormányrudazat állapota
2.1.4. A kormányrudazat működése
2.1.5. Kormányrásegítő rendszer
2.2. Kormánykerék, kormányoszlop és kormány
2.2.1. A kormánykerék állapota
2.2.2. Kormányoszlop és kormány-lengéscsillapító
2.3. Kormányholtjáték
2.4. Futómű-beállítás
2.5. A pótkocsi forgózsámolyos tengelykormányzása
2.6. Elektronikus kormányrásegítő (EPS)
3. KILÁTÁSI VISZONYOK
3.1. Látómező
3.2. Az üveg állapota
3.3. Visszapillantó tükrök
3.4. Szélvédőtörlők
3.5. Szélvédőmosók
3.6. Páramentesítő berendezés
4. VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK, ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK
4.1. Fényszórók
4.1.1. Állapot és üzemképesség
4.1.2. Beállítás
4.1.3. Kapcsolók
4.1.4. A követelményeknek való megfelelés
4.1.5. Magasságállító eszközök
4.1.6. Fényszórótisztító berendezés
4.2. Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó szélességjelző lámpák, hátsó méretjelző lámpák és nappali menetlámpák
4.2.1. Állapot és üzemképesség
4.2.2. Kapcsolók
4.2.3. A követelményeknek való megfelelés
4.3. Féklámpák
4.3.1. Állapot és üzemképesség
4.3.2. Kapcsolók
4.3.3. A követelményeknek való megfelelés
4.4. Irányjelző és vészvillogó lámpák
4.4.1. Állapot és üzemképesség
4.4.2. Kapcsolók
4.4.3. A követelményeknek való megfelelés
4.4.4. Villogás frekvenciája
4.5. Első és hátsó ködlámpák
4.5.1. Állapot és üzemképesség
4.5.2. Beállítás
4.5.3. Kapcsolók
4.5.4. A követelményeknek való megfelelés
4.6. Hátrameneti lámpák
4.6.1. Állapot és üzemképesség
4.6.2. A követelményeknek való megfelelés
4.6.3. Kapcsolók
4.7. Hátsó rendszámtábla-világítás
4.7.1. Állapot és üzemképesség
4.7.2. A követelményeknek való megfelelés
4.8. Fényvisszaverő prizmák, láthatósági jelzések és hátsó fényvisszaverő jelzőtáblák
4.8.1. Állapot
4.8.2. A követelményeknek való megfelelés
4.9. Világítóberendezések kötelező visszajelzői
4.9.1. Állapot és üzemképesség
4.9.2. A követelményeknek való megfelelés
4.10. Elektromos csatlakozók a vontatójármű és a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi között
4.11. Elektromos vezetékek
4.12. Nem kötelező lámpák és fényvisszaverők
4.13. Akkumulátor
5. TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS
5.1. Tengelyek
5.1.1. Tengelyek
5.1.2. Féltengelyek
5.1.3. Kerékcsapágyak
5.2. Kerekek és gumiabroncsok
5.2.1. Kerékagy
5.2.2. Kerekek
5.2.3. Gumiabroncsok
5.3. Felfüggesztés
5.3.1. Rugók és stabilizátorok
5.3.2. Lengéscsillapítók
5.3.3. Kardántengelyek, hosszlengőkarok, keresztlengőkarok és felfüggesztőkarok
5.3.4. Felfüggesztési pontok
5.3.5. Légrugózás
6. ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK
6.1. Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek
6.1.1. Általános állapot
6.1.2. Kipufogócsövek és kipufogódob
6.1.3. Üzemanyagtartály és üzemanyagcsövek (fűtőanyagtartály és vezetékei is)
6.1.4. Lökhárítók, oldalvédő szerkezetek és hátsó ráfutásgátlók
6.1.5. Pótkeréktartó
6.1.6. Mechanikus kapcsoló- és vontatóberendezés
6.1.7. Erőátviteli egység
6.1.8. Motorfelfüggesztések
6.1.9. A motor működési jellemzői
6.2. Vezetőfülke és karosszéria
6.2.1. Állapot
6.2.2. Rögzítés
6.2.3. Ajtók és zárak
6.2.4. Padlózat
6.2.5. Vezetőülés
6.2.6. Egyéb ülések
6.2.7. Vezetői kezelőszervek
6.2.8. A vezetőfülke fellépői
6.2.9. Egyéb belső és külső szerelvények és berendezések
6.2.10. Sárvédők (sárhányók), felcsapódó víz elleni védelem
7. EGYÉB BERENDEZÉSEK
7.1. Biztonsági övek/csatok és utasbiztonsági rendszerek
7.1.1. A biztonsági övek és csatok biztonságos rögzítése
7.1.2. A biztonsági övek és csatok állapota
7.1.3. A biztonsági öv terheléskorlátozója
7.1.4. Biztonságiöv-előfeszítők
7.1.5. Légzsák
7.1.6. SRS-rendszerek
7.2. Tűzoltó készülék
7.3. Zárak és lopásgátló eszközök
7.4. Elakadásjelző háromszög
7.5. Elsősegélycsomag
7.6. Kerekek (ékek)
7.7. Hangjelző riasztóberendezés
7.8. Sebességmérő
7.9. Menetíró készülék
7.10. Sebességkorlátozó berendezés
7.11. Kilométer-számláló
7.12. Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESC)
8. KÖRNYEZETTERHELÉS
8.1. Zajcsökkentő rendszer
8.2. Kipufogógáz-kibocsátás
8.2.1. Külső gyújtású motorok kibocsátása
8.2.1.1. Kipufogógáz-kibocsátást szabályozó berendezések
8.2.1.2. Gáz-halmazállapotú kibocsátás
8.2.2. Kompressziós gyújtású motorok kibocsátása
8.2.2.1. Kipufogógáz-kibocsátást szabályozó berendezések
8.2.2.2. Fényelnyelés
8.4. A környezettel összefüggő egyéb ellenőrzések
8.4.1. Folyadékszivárgás
9. M2 ÉS M3 KATEGÓRIÁJÚ SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATA
9.1. Ajtók
9.1.1. Beszálláshoz, illetve kiszálláshoz használt ajtók
9.1.2. Vészkijáratok
9.2. Pára- és fagymentesítő berendezések
9.3. Szellőző- és fűtőrendszerek
9.4. Ülések
9.4.1. Utasülések
9.4.2. Vezetőülés
9.5. Belső világítás és irányvilágítás
9.6. Folyosók, állóhelyek
9.7. Lépcsők
9.8. Utaskommunikációs rendszer
9.9. Feliratok
9.10. Gyermekek szállításával kapcsolatos követelmények
9.10.1. Ajtók
9.10.2. Jeladó és speciális berendezések
9.11. A fogyatékosságai élő személyek szállításával kapcsolatos követelmények
9.11.1. Ajtók, rámpák, emelők
9.11.2. Kerekesszék utasbiztonsági rendszer
9.11.3. Jeladó és speciális berendezések
A formanyomtatványt számítógépes feldolgozást lehetővé tevő formátumban kell elkészíteni és általános irodai szoftverek segítségével, elektronikus úton kell a Bizottsághoz eljuttatni. A közlekedési hatóság elkészít
– egy összefoglaló táblázatot, valamint
– a részletesen ellenőrzött járművek nyilvántartás szerinti országainak mindegyike esetében külön táblázatot, amely az egyes járműkategóriák szerinti bontásban részletesen ismerteti az ellenőrzött és feltárt hiányosságokat.
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | |||||||
| 1. | Jelentéstevő tagállam: | Magyarország | Jelentéstételi időszak | [X] évtől | [X+1] évig | ||||||||||||||||||||
| 2. | Járműkategória | N2 | N3 | M2 | M3 | O3 | O4 | T5 | Egyéb kategóriák: (nem kötelező) | Összesen | |||||||||||||||
| 3. | Nyilvántartás helye szerinti ország | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma (1) | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | ||||||
| 4. | Belgium | ||||||||||||||||||||||||
| 5. | Bulgária | ||||||||||||||||||||||||
| 6. | Cseh Köztársaság | ||||||||||||||||||||||||
| 7. | Dánia | ||||||||||||||||||||||||
| 8. | Németország | ||||||||||||||||||||||||
| 9. | Észtország | ||||||||||||||||||||||||
| 10. | Írország | ||||||||||||||||||||||||
| 11. | Görögország | ||||||||||||||||||||||||
| 12. | Spanyolország | ||||||||||||||||||||||||
| 13. | Franciaország | ||||||||||||||||||||||||
| 14. | Horvátország | ||||||||||||||||||||||||
| 15. | Olaszország | ||||||||||||||||||||||||
| 16. | Ciprus | ||||||||||||||||||||||||
| 17. | Lettország | ||||||||||||||||||||||||
| 18. | Litvánia | ||||||||||||||||||||||||
| 19. | LuXemburg | ||||||||||||||||||||||||
| 20. | Magyarország | ||||||||||||||||||||||||
| 21. | Málta | ||||||||||||||||||||||||
| 22. | Hollandia | ||||||||||||||||||||||||
| 23. | Ausztria | ||||||||||||||||||||||||
| 24. | Lengyelország | ||||||||||||||||||||||||
| 25. | Portugália | ||||||||||||||||||||||||
| 26. | Románia | ||||||||||||||||||||||||
| 27. | Szlovénia | ||||||||||||||||||||||||
| 28. | Szlovákia | ||||||||||||||||||||||||
| 29. | Finnország | ||||||||||||||||||||||||
| 30. | Svédország | ||||||||||||||||||||||||
| 31. | Egyesült Királyság | ||||||||||||||||||||||||
| 32. | Albánia | ||||||||||||||||||||||||
| 33. | Andorra | ||||||||||||||||||||||||
| 34. | Örményország | ||||||||||||||||||||||||
| 35. | Azerbajdzsán | ||||||||||||||||||||||||
| 36. | Belarusz Köztársaság | ||||||||||||||||||||||||
| 37. | Bosznia- Hercegovina | ||||||||||||||||||||||||
| 38. | Georgia | ||||||||||||||||||||||||
| 39. | Kazahsztán | ||||||||||||||||||||||||
| 40. | Liechtenstein | ||||||||||||||||||||||||
| 41. | Monaco | ||||||||||||||||||||||||
| 42. | Montenegró | ||||||||||||||||||||||||
| 43. | Norvégia | ||||||||||||||||||||||||
| 44. | Moldovai Köztársaság | ||||||||||||||||||||||||
| 45. | Oroszországi Föderáció | ||||||||||||||||||||||||
| 46. | San Marino | ||||||||||||||||||||||||
| 47. | Szerbia | ||||||||||||||||||||||||
| 48. | Svájc | ||||||||||||||||||||||||
| 49. | Tádzsikisztán | ||||||||||||||||||||||||
| 50. | Törökország | ||||||||||||||||||||||||
| 51. | Türkmenisztán | ||||||||||||||||||||||||
| 52. | Ukrajna | ||||||||||||||||||||||||
| 53. | Üzbegisztán | ||||||||||||||||||||||||
| 54. | Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | ||||||||||||||||||||||||
| 55. | Egyéb, harmadik országok (kérjük, nevezze meg) | ||||||||||||||||||||||||
| A | B | C | D | E | ||||||||||||||||
| 1. | Jelentéstevő tagállam: | Magyarország | ||||||||||||||||||
| 2. | A jelentéstevő tagállam neve | |||||||||||||||||||
| 3. | Nyilvántartás helye szerinti ország: | pl. Bulgária | IDŐSZAK | [X] év januárjától | [X+1] év decemberéig | |||||||||||||||
| 4. | A jármű nyilvántartásának helye szerinti ország neve | |||||||||||||||||||
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | ||
| 1. | Jármű-kategória: | N2 | N3 | M2 | M3 | O3 | O4 | T5 | Egyéb kategóriák: (nem kötelező) | Összesen | ||||||||||
| 2. | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma (2) | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | Elle- nőrzött jármű- vek száma | Nem meg- felelt jármű- vek száma | ||
| 3. | Hiba leírása | |||||||||||||||||||
| 4. | Elle- nőrizve | Nem felelt meg | Elle- nőrizve | Nem felelt meg | Elle- nőrizve | Nem felelt meg | Elle- nőrizve | Nem felelt meg | Elle- nőrizve | Nem felelt meg | Elle- nőrizve | Nem felelt meg | Elle- nőrizve | Nem felelt meg | Elle- nőrizve | Nem felelt meg | Elle- nőrizve | Nem felelt meg | ||
| 5. | (0) azonosító adatok | |||||||||||||||||||
| 6. | (1) fékberendezések | |||||||||||||||||||
| 7. | (2) kormány- berendezés | |||||||||||||||||||
| 8. | (3) kilátási viszonyok | |||||||||||||||||||
| 9. | (4) világító- berendezések és elektromos rendszer | |||||||||||||||||||
| 10. | (5) tengelyek, kerekek, gumiabroncsok, felfüggesztés | |||||||||||||||||||
| 11. | (6) alváz és az alvázra erősített részek | |||||||||||||||||||
| 12. | (7) egyéb berendezések, ezen belül menetíró készülék és sebességkorlátozó berendezés | |||||||||||||||||||
| 13. | (8) környezet- terhelés, ezen belül kibocsátások és tüzelőanyag- vagy olajszivárgás | |||||||||||||||||||
| 14. | (9) Kiegészítő vizsgálatok az M2 és M3 kategóriájú járművek esetében | |||||||||||||||||||
| 15. | (10) rakomány- rögzítés | |||||||||||||||||||
| Hiba leírása (további részletek) | ||||||||||||||||||||
| 16. | 1.1.1. | |||||||||||||||||||
| 17. | 1.1.2. | |||||||||||||||||||
| 18. | ... | |||||||||||||||||||
| 19. | 2.1.1. | |||||||||||||||||||
| 20. | 2.1.2. | |||||||||||||||||||
| 21. | ... | |||||||||||||||||||
| 22. | 3.1. | |||||||||||||||||||
| 23. | 3.2. | |||||||||||||||||||
| 24. | ... | |||||||||||||||||||
| 25. | 20.6.2. | |||||||||||||||||||
| 26. | 30. | |||||||||||||||||||
| 27. | Hibák összesen | |||||||||||||||||||
| (1) A IV. részben foglaltak alapján nem megfelelt, súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező járművek. (2) Az V. részben foglaltak alapján nem megfelelt, súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező járművek. | ||||||||||||||||||||
1.1. * A műszaki vizsgabiztosok alapszintű és kiegészítő szintű alapképzése és továbbképzése szaktanfolyam keretében, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben szabályozott módon történik.
2.1. A járművek forgalomba helyezés előtti, és időszakos vizsgálatát, valamint a külön jogszabályok által előírt minősítő vizsgálatát csak olyan műszaki vizsgabiztos végezheti, aki alapszintű műszaki vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik.
2.1.1. * A járművek közlekedésre való alkalmasságának időszakos vizsgálatát végző vizsgabiztosi munkakör betöltésére vonatkozó kérelem jóváhagyását megelőzően a közlekedési hatóság meggyőződik arról, hogy a kérelmező:
2.1.1.1. igazolt képesítéssel rendelkezik a közúti járművekkel kapcsolatos ismeretekről a következő szakterületeken:
a) mechanika
b) dinamika
c) jármű-dinamika
d) belsőégésű motorok
e) anyagok és anyagmegmunkálás
f) elektronika
g) villamosság
h) elektronikus járműalkatrészek
i) informatikai alkalmazások
2.1.1.2. legalább hároméves igazolt tapasztalattal vagy ezzel egyenértékű ismeretekkel, pl. mentorálással vagy tanulmányokkal, továbbá megfelelő képzéssel rendelkezik a közúti járművekkel kapcsolatos 2.1.1.1. pontban meghatározott területeken.
2.2. A 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek forgalomba helyezés előtti, és időszakos vizsgálatát, valamint a külön jogszabályok által előírt minősítő vizsgálatát csak olyan műszaki vizsgabiztos végezheti, aki kiegészítő szintű műszaki vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik.
2.3. * A műszaki vizsgabiztos tevékenysége folytatásához kétévente köteles szinten tartó továbbképző szaktanfolyamon részt venni, és azt követően sikeres vizsgát tenni.
2.3.1. * A 2.3. alpontban előírt szinten tartó képzésnek és a megfelelő vizsga tartalmának a vizsgabiztosok számára legalább a szaktanfolyami alapképzésben meghatározott tantárgyak tekintetében, a szükséges ismeretek és képességek szinten tartását és felfrissítését kell tartalmaznia.
3.1. *
3.2. Középfokú szakirányú végzettségként elfogadható az autószerelő szakirányú végzettség, vagy a gépjárműfenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben e végzettséggel egyenértékűnek minősített végzettség és az általános középiskolai érettségi egyidejű megléte.
3.3. * A 2010. január 1-jét megelőzően a műszaki vizsgabiztosi névjegyzékbe felvett személynek, akivel szemben a hatóság a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. § (7) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott okból a Nyilvántartásból való törlést nem alkalmazta, a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményt teljesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a vizsgált jármű vizsgáló állomáson történő mozgatása nem biztosított a vizsgált jármű vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező vizsgabiztos által, akkor azt a jármű vezetésére jogosító vezetői engedéllyel rendelkező segítő személyzet útján kell biztosítani.
4.1. * Alapszintű képzésre az jelentkezhet, aki legalább „B” járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik. Kiegészítő szintű képzésre az jelentkezhet, aki a műszaki vizsgabiztosi alapszintű tanfolyamot elvégezte, és legalább „C” járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik.
4.2. *
5. *
Bejelentőlap
(a járműfejlesztő miniszter általi nyilvántartásba vételére)
I. Általános adatok
A járműfejlesztő megnevezése: ..............................................................................................
A járműfejlesztő székhelyének címe: ....................................................................................
A járműfejlesztő telephelyének címe: ....................................................................................
A járműfejlesztő cégjegyzék- vagy alapítóokirat-száma: ......................................................
A járműfejlesztő ügyvezetője vagy képviselője: ...................................................................
A járműfejlesztő részéről kapcsolattartásra kijelölt neve, elérhetőségei:
........................................................................................................
A járműfejlesztő fejlesztési célú járművekkel kapcsolatos tevékenységeinek felsorolása:
........................................................................................................
A fejlesztési célú járművekkel kapcsolatos fejlesztési, kutatási tevékenységek célkitűzései:
........................................................................................................
II. A fejlesztési célú járművekkel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó adatok
A projektekre vonatkozó szakmai tapasztalatok várható eredményei és annak összefoglalása, hogy ezek a projektek milyen haszonnal járnak a közúti közlekedés biztonságának növelésében:
...............................................................................................
A fejlesztési célú autonóm járműveket irányító és felügyelő tesztvezetők (járművezetők) névsora és beosztása:
...............................................................................................
III. A fejlesztési célú járműállományra vonatkozó adatok
A fejlesztési célú járművek járműkategóriái az ER. 2. § (9) bekezdés szerint:
...............................................................................................
A forgalomba helyezett fejlesztési célú járművek száma*:
X 1–10 darab
X 11–20 darab
X 21–30 darab
X Ennél magasabb darabszám esetén: minimum ... legfeljebb ... darab
Az egy időben, ideiglenes forgalmi rendszámmal tesztelni kívánt fejlesztési célú járművek legnagyobb darabszáma:
............................................................................................
A fejlesztési célú járművek besorolása az MR. 18. melléklete szerint: 0, 1, 2, 3, 4, 5 * szint.
A közforgalomban, vagy közforgalom elől el nem zárt területen tesztelni kívánt fejlesztési célú járművek besorolása az MR. 18. melléklete szerint: 0, 1, 2, 3, 4, 5 * szint.
* a megfelelők jelölendők
IV. Az MR. 18. melléklete szerint 3, 4 és 5 szintű fejlesztési célú járművek közforgalom elől elzárt területen vagy zárt tesztpályán történő tesztelésére vonatkozó adatok
A közforgalom elől elzárt terület megnevezése: ...................................................................
A tesztpálya üzemeltetőjének megnevezése: .........................................................................
A tesztpálya pontos címe, elérhetőségei: ...............................................................................
A tesztpálya napi nyitvatartási ideje (nap, órától óráig): ........................................................
V. A járműfejlesztő nevében tett nyilatkozatok
A járműfejlesztő kijelenti, hogy a fentiekben megadott adatok a valóságnak megfelelnek.
A fejlesztési célú autonóm járművek közúton történő tesztelését végző járműfejlesztő nyilatkozik, hogy rendelkezik az ER. 16/B. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti belső minőségbiztosítási szabályzattal.
A járműfejlesztő vállalja, hogy elektronikus úton azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül közli a közlekedésért felelős miniszterrel, amennyiben a megadott adatokban változás történik.
A járműfejlesztő vállalja, hogy a járművek üzemeltetése során okozott károkért a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján felelősséggel tartozik.
A járműfejlesztő vállalja, hogy a közforgalom elől elzárt úton és zárt tesztpályán végzett tesztek adatai alapján félévenként közli a közlekedésért felelős miniszterrel – a közforgalom elől elzárt út és a zárt tesztpálya szerinti bontásban – a tesztelt járművek darabszámát járműkategóriánként, az MR. 18. mellékletében szereplő 3, 4 és 5 besorolási szintenként, továbbá a tesztek során érintett járműegységeket, illetve járműtulajdonságokat.
A járműfejlesztő kijelenti, hogy az MR. 18. mellékletében szereplő 3, 4 és 5 besorolási szintű fejlesztési célú járművei a közúti forgalomban végzett tesztek során folyamatosan megfelelnek az MR. 17. mellékletében meghatározott további feltételeknek, a megvalósítani kívánt tesztekkel kapcsolatos kockázatelemzést elvégezte, és a vonatkozó autóipari szabványoknak megfelelő kockázatkezelési stratégiákat kidolgozta. A járműfejlesztő a járművek üzemeltetése során fellépő, másokat veszélyeztető meghibásodás, zavar esetében alkalmazott biztonsági tervvel rendelkezik, amely a teszt folyamán biztosítja a közúti közlekedés többi résztvevőjének védelmét.
A járműfejlesztő kijelenti, hogy amennyiben a fejlesztési célú járművet kivonják a tesztelés alól, a járműfejlesztő indokolt esetben azonnal helyreállítja a jármű eredeti állapotát, vagy a járművet leselejtezi.
VI. A járműfejlesztő további megjegyzései:
...........................................................................................................................................
Kelt: ............................................
bélyegzőlenyomat helye
............................................................
az aláírásra jogosult aláírása
A járműfejlesztő a fejlesztési célú autonóm jármű közúti forgalomban végzett járművezetői (tesztvezetői) feladatainak ellátásával azt a személyt bízhatja meg, aki:
– az adott járműkategóriára érvényes, legalább három éve szerzett vezetői engedéllyel és legalább egy év fejlesztési célú járművön szerzett tesztelési gyakorlattal, a munkáltató által biztosított dokumentum alapján,
– rendelkezik PÁV I. kategóriára vonatkozó alkalmassággal – vagy a járműfejlesztő által meghatározott, az elektronikus menetstabilizáló rendszerek nagy sebességű tesztelésére jogosító vezetési tréning eredményes elvégzését igazoló dokumentummal – és
– a járműfejlesztő autonóm járművek közúti tesztelésére vonatkozó oktatói programját sikeresen teljesítette, valamint a járműfejlesztő által adott, az adott járműre vonatkozó tesztvezetői feladatok ellátására vonatkozó írásbeli megbízással rendelkezik.
A képzésnek legalább az alábbi elméleti és gyakorlati témakörökre kell kiterjednie:
– a tesztelni kívánt fejlesztési célú autonóm jármű szerkezeti felépítése;
– a járműfejlesztő által meghatározott, a tesztelés során felmerülő lehetséges váratlan események;
– a vészhelyzetek megakadályozása, megoldása;
– a bekövetkezett rendkívüli események esetében szükséges intézkedések;
– a gépjárművezetői reakciókészség fejlesztése;
– a tesztekhez szükséges dokumentumok;
– a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról, forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, a közúti közlekedés szabályairól, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról és a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló, fejlesztési célú járműveket érintő jogszabályi előírások ismerete.
A járműfejlesztőnek a teszteket minden körülmények között a közforgalom elől elzárt terület vagy tesztpálya üzemeltetője által meghatározott szabályok és utasítások betartásával kell végeznie.
5.1. A tesztvezetőnek minden körülmények között képesnek kell lennie arra, hogy biztonságosan figyelemmel tudja kísérni a jármű működését, és másokat veszélyeztető meghibásodás vagy zavar esetében képes legyen haladéktalanul átvenni annak irányítását.
5.2. A tesztvezető – függetlenül attól, hogy a jármű kézi vagy automatikus üzemmódban működik-e – felel a jármű biztonságos működéséért.
5.3. A tesztvezetőnek ismernie és értenie kell a tesztelés alatt álló rendszereket, azok képességeit és korlátait, valamint képesnek kell lennie arra, hogy el tudja dönteni, mikor kell beavatkozni és átvenni a kézi irányítást.
5.4. A tesztvezetőnek a járműfejlesztő engedélyével kell rendelkeznie a feladat ellátásához.
5.5. A járműfejlesztőnek a tesztvezetőket illetően jól kidolgozott kockázatkezelési, folyamatelemzési és képzési eljárásokkal kell rendelkeznie, és biztosítania kell, hogy a tesztelést végzők a 2. pontban meghatározott feltételekkel rendelkezzenek.
5.6. A tesztvezetőnek figyelembe kell vennie a fejlesztési célú autonóm jármű közúti tesztelésére meghatározott szabályokat.
5.7. A tesztvezető járművezetői magatartására vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a jármű automatikus üzemmódban működik.
5.8. A járműfejlesztőnek jól kidolgozott eljárásokat kell megalkotnia annak biztosítására, hogy a tesztvezetők megfelelően éberek legyenek feladataik ellátása folyamán, és ne legyenek fáradtak.
Ez a függelék olyan harmonizált keretet hoz létre, amely a hatálya alá tartozó valamennyi új járműnek, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásához szükséges eljárási szabályokat és általános műszaki követelményeket tartalmazza nyilvántartásba vételük, értékesítésük és forgalomba helyezésük megkönnyítése érdekében.
Ez a függelék megállapítja továbbá az ezen függelékkel összhangban jóváhagyott járművekhez szánt alkatrészek és tartozékok értékesítésére és forgalomba helyezésére vonatkozó rendelkezéseket.
A járművek típus-jóváhagyási eljárása során, azok tulajdonságaira és működésére vonatkozó konkrét műszaki követelmények listáját e függelék A/4. melléklete tartalmazza.
(1) Ezt a függeléket a közúti forgalomban való részvételre egy vagy több lép csőben tervezett és gyártott járművek, valamint az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek típus-jóváhagyási eljárása során kell alkalmazni.
E függeléket az ilyen járművek egyedi jóváhagyására is alkalmazni kell.
Ezt a függeléket a hatálya alá tartozó járművekhez szánt alkatrészekre és berendezésekre is alkalmazni kell.
(2) E függelék rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következő járműtípusok/járművek típus-jóváhagyása, illetve egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárása (a továbbiakban: egyedi jóváhagyása) során:
a) az e rendelet C. függelékének hatálya alá tartozó mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, valamint a kifejezetten ezek általi vontatásra tervezett és gyártott pótkocsik;
b) az e rendelet B. függelékében meghatározott négykerekű motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok;
c) lánctalpas járművek.
(3) Az ezen függelék szerinti típusjóváhagyás vagy egyedi jóváhagyás kérhető a következő járművek esetében is:
a) az elsősorban építési területeken vagy bányákban, kikötői vagy repülőtéri létesítményekben való használatra tervezett és épített járművek;
b) az olyan járművek, amelyeket a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság vagy a közrend fenntartásáért felelős erők használatára terveztek és építettek; továbbá
c) az önjáró munkagépek,
abban az esetben és olyan tekintetben, amennyiben ezen járművek megfelelnek ezen függelék követelményeinek. Az e bekezdés szerinti – nem kötelező – jóváhagyások nem érintik a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály alkalmazását.
(4) Az e függelék szerinti egyedi jóváhagyás nem kötelező a következő járművek esetében:
a) a kizárólag az utakon való versenyre szolgáló járművek;
b) egyedi tesztelési program végrehajtásához a gyártó felelőssége mellett az utakon használt járműprototípusok, feltéve, hogy ezeket kifejezetten erre a célra tervezték és gyártották.
(5) * E Függelék, valamint a B. és C. Függelék egyes rendelkezései – a 2007/46/EK irányelvvel összhangban – a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2014. november 1-jével hatályon kívül helyezett európai uniós irányelveket átültető MR. A. Függelék valamely mellékletének rendelkezésére hivatkoznak. E hivatkozások alkalmazása esetében azokat a 2014. október 31-én hatályos MR. A. Függelék rendelkezéseire történő hivatkozásként kell értelmezni (a függelékek tekintetében a továbbiakban: „MR. A. függelék”-ként hivatkozva).
(6) * Az (1) bekezdésben meghatározott típus-jóváhagyási eljárás során a károsanyag-kibocsátással összefüggő eljárásokat
a) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-i (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletben,
b) a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. június 2-i (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendeletben,
c) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendeletben,
d) a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az 582/2011/EU bizottsági rendelet, valamint a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet helyesbítéséről szóló, 2017. július 13-i (EU) 2017/1347 bizottsági rendeletben
foglaltak szerint kell végrehajtani és ennek alapján külön ellenőrizni kell a követelményeknek való megfelelőséget.
(7) * A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyására vonatkozó követelményeket ezen Függelék rendelkezései és a 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg.
a) A 2020. szeptember 1-jét megelőzően típusjóváhagyott járművek esetében a 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásait nem kell alkalmazni.
b) A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásával kapcsolatos jóváhagyási eljárásokat a közlekedési hatóság végzi.
c) A gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek a forgalomba hozatala, a nyilvántartásba vétele vagy a forgalomba helyezése nem tiltható meg, nem korlátozható vagy nem akadályozható olyan okokból, amelyek a 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szerkezeti vagy működési kérdéseivel kapcsolatosak, amennyiben azok megfelelnek a nevezett rendelet szerinti követelményeknek.
d) A közlekedési hatóság kizárólag olyan gépjárművet, gépjármű pótkocsiját, jármű rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet hagy jóvá, amely a 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek megfelel.
(8) * A közlekedési hatóság 2022. július 6-át követően a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek vonatkozásában a 2019. november 27-i (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. és 16. cikke szerint jár el.
(9) * Az e Függelékben meghatározott típusjóváhagyási eljárások során 2022. július 6-át követően a 2021. március 31-i (EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendelet 3–13. cikkében meghatározottak szerint kell eljárni.
Ezen függelék és az A/4. mellékletben felsorolt jogi szabályozások alkalmazásában, kivéve ha ezek másképp rendelkeznek:
1. * „jogi szabályozás”: az MR. mellékleteivel implementált közösségi irányelv, vagy közösségi rendelet, illetve a felülvizsgált 1958-as egyezményhez csatolt ENSZ-EGB előírás
2. * „az MR. mellékleteivel implementált közösségi irányelv vagy rendelet”: az A/4. melléklet I. részében felsorolt jogi szabályozási rendelkezés, közösségi irányelv vagy rendelet. Ez a meghatározás magában foglalja ezek végrehajtási aktusait is;
3. „típus-jóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy tagállam igazolja, hogy a jármű típusa, rendszere, alkatrésze vagy önálló műszaki egysége megfelel a vonatkozó eljárási szabályoknak és műszaki követelményeknek;
4. „nemzeti típusjóváhagyás”: valamely tagállam nemzeti jogában meghatározott típus-jóváhagyási eljárás, melynek érvényessége az adott tagállam területére korlátozódik;
5. „EK-típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel a tagállam igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusa megfelel ezen függelék és az A/4. vagy az A/11. mellékletben felsorolt jogi szabályozások vonatkozó eljárási szabályainak és műszaki követelményeinek;
6. „egyedi jóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy tagállam igazolja, hogy egy adott jármű – akár egyedi gyártású, akár nem – megfelel a vonatkozó eljárási szabályoknak és műszaki követelményeknek;
7. „többlépcsős típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy vagy több tagállam igazolja, hogy – a gyártási állapottól függően – egy nem teljes vagy befejezett jármű típusa megfelel ezen függelék vonatkozó eljárási szabályainak és műszaki követelményeinek;
8. „lépésenkénti típusjóváhagyás”: olyan jármű-jóváhagyási eljárás, amely a járműhöz kapcsolódó rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre érvényes EK-típusjóváhagyások teljes körének lépésenkénti összegyűjtéséből áll, ami végeredményben a teljes jármű jóváhagyását eredményezi;
9. „egylépéses típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amely a jármű egészének egyetlen művelettel, egy eljárásban történő jóváhagyásából áll;
10. „vegyes típusjóváhagyás”: olyan lépésenkénti típus-jóváhagyási eljárás, amely eredményeképpen a teljes jármű jóváhagyásának utolsó szakaszában egy vagy több rendszerjóváhagyás szerezhető meg anélkül, hogy ezekre a rendszerekre EK-típusbizonyítványokat kellene kiállítani;
11. „gépjármű”: olyan motorral hajtott, önállóan mozgásképes, legalább négykerekű, teljes, befejezett vagy nem teljes jármű, melynek legnagyobb tervezett sebessége meghaladja a 25 km/órát;
12. „pótkocsi”: olyan önálló hajtással nem rendelkező kerekes jármű, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy gépjármű vontassa;
13. „jármű”: a 11. és 12. pontban meghatározott valamennyi gépjármű vagy pótkocsi;
14. „hibrid gépjármű”: a jármű meghajtásának céljára legalább két különböző energia-átalakító berendezéssel és két különböző (a járműben található) energiatároló rendszerrel ellátott jármű;
15. „hibrid elektromos jármű”: olyan hibrid jármű, amely a gépi meghajtás céljára a járműben található, a tárolt energia/teljesítmény mindkét alábbi forrásából energiát nyer:
– éghető üzemanyag,
– elektromos energia/teljesítménytároló berendezés (pl. akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor stb.);
16. „önjáró munkagép”: olyan jármű, amelyet kifejezetten munka elvégzésére terveztek és gyártottak, és amely szerkezeti jellemzői miatt nem alkalmas személy- vagy áruszállításra. A gépjármű alvázára szerelt gép nem tekintendő önjáró munkagépnek;
17. „járműtípus”: adott járműkategóriába tartozó járművek, amelyek legalább az A/2. melléklet B. szakaszában meghatározott főbb jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól. Egy járműtípus az A/2. melléklet B. szakaszában meghatározott változatokból és kivitelekből állhat;
18. „alapjármű”: minden olyan jármű, amelyet többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak;
19. „nem teljes jármű”: minden olyan jármű, amelynek az elkészüléshez még legalább egy további gyártási fokozaton kell keresztülmennie ahhoz, hogy az ezen függelékben meghatározott műszaki követelményeknek megfeleljen;
20. „befejezett jármű”: olyan jármű, amelyet többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásnak vetettek alá, és amely ezen függelékben meghatározott műszaki követelményeknek megfelel;
21. „teljes jármű”: minden olyan jármű, amelyet már nem kell befejezni az ezen függelék vonatkozó műszaki követelményeinek való megfelelés érdekében;
22. „kifutó sorozatú jármű”: olyan, a készlet részét képező jármű, amelyet nem lehet nyilvántartásba venni vagy értékesíteni vagy forgalomba helyezni azon új műszaki követelmények életbe lépése következtében, amelyek szerint a jármű nem került jóváhagyásra;
23. „rendszer”: berendezéseknek a járműben egy vagy több meghatározott funkció ellátására történő összeállítása, amelyre bármely jogi szabályozás követelményei vonatkoznak;
24. „alkatrész”: olyan, valamely jogi szabályozás követelményeinek hatálya alá tartozó berendezés, amely egy jármű olyan részét képezi, amelyre a járműtől függetlenül lehet típusjóváhagyást kiadni, amennyiben a jogi szabályozás azt kifejezetten előírja;
25. „önálló műszaki egység”: olyan, valamely jogi szabályozás követelményeinek hatálya alá tartozó berendezés, amely egy jármű olyan részét képezi, amelyre külön, de csak egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban lehet típusjóváhagyást kiadni, amennyiben a jogi szabályozás azt kifejezetten előírja;
26. „eredeti alkatrészek vagy berendezések”: olyan alkatrészek vagy berendezések, amelyeket a jármű gyártója által a kérdéses jármű összeszereléséhez szükséges részek vagy berendezések gyártására vonatkozóan megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően gyártanak. Ez a meghatározás magában foglalja azokat az alkatrészeket és berendezéseket is, amelyeket ezen alkatrészekkel és berendezésekkel azonos gyártósoron gyártanak. Amennyiben az ellenkezőjét nem bizonyítják, ezek az alkatrészek eredeti alkatrészeknek vélelmezhetők, ha az alkatrész gyártója igazolja, hogy az alkatrészek minősége megfelel a kérdéses jármű összeszereléséhez használt alkatrészek minőségének, és azokat a jármű gyártójának előírásai és gyártási szabványai szerint gyártották;
27. „gyártó”: az a személy vagy szerv, aki vagy amely a jóváhagyó hatóságnak felelős a jármű-típusjóváhagyás vagy az engedélyeztetési eljárás valamennyi vonatkozásáért, valamint a gyártás-megfelelőség biztosításáért. Nem alapvető fontosságú, hogy az érintett személy vagy szerv közvetlenül részt vegyen az engedélyeztetési eljárás tárgyát képező jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártásának valamennyi szakaszában;
28. „a gyártó képviselője”: az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államban (a továbbiakban: EGT tagállam) letelepedett természetes vagy jogi személy, akit a gyártó szabályszerűen kinevez, hogy a jóváhagyó hatóság előtt képviselje és az ezen függelék által szabályozott kérdésekben a nevében eljárjon, és amennyiben a „gyártó” kifejezésre hivatkozás történik, azt vagy a gyártóra vagy annak képviselőjére való hivatkozásként kell érteni;
29. * „jóváhagyó hatóság”: Magyarország tekintetében a közlekedésért felelős miniszter, amely külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkezik egy jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusának jóváhagyása vagy egy jármű egyedi jóváhagyása, az engedélyezési eljárás lefolytatása, a jóváhagyó okmányok kiadása vagy adott esetben visszavonása tekintetében, és más tagállamok jóváhagyó hatóságai vonatkozásában a kapcsolattartó szerepét tölti be; hatáskörrel rendelkezik továbbá a vizsgáló intézmények kijelölése és annak biztosítása tekintetében, hogy a gyártó a gyártás-megfelelőséggel kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tegyen;
30. * „illetékes hatóság”: Magyarország tekintetében a közlekedésért felelős miniszter.
31. „vizsgáló intézmény”: a jóváhagyó hatóság által vizsgáló laboratóriumnak vagy megfelelőség-értékelő szervnek kinevezett szervezet vagy szerv, amelynek feladata a jóváhagyó hatóság nevében vizsgálatok, illetőleg a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése. E feladatokat maga a jóváhagyó hatóság is elláthatja.
32. „virtuális vizsgálati módszer”: számításokat magában foglaló számítógépes szimuláció, amely bemutatja, hogy az adott jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelel valamely jogi szabályozásban meghatározott műszaki követelménynek. A virtuális vizsgálati módszer alkalmazásakor nincs szükség valódi jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység vizsgálatára.
33. „típusbizonyítvány”: típus-jóváhagyó okmány, vagyis az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy a jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusa jóváhagyást kapott;
34. „EK-típusbizonyítvány”: az e Függelék A/6. mellékletében vagy az MR A. Függelékének megfelelő mellékleteiben meghatározott okmány, amellyel az A/4. melléklet I. vagy II. részében felsorolt valamely ENSZ-EGB előírás mellékletében meghatározott jóváhagyási értesítő is egyenértékűnek tekintendő;
35. „egyedi jóváhagyási bizonyítvány”: egyedi forgalomba helyezési engedély, vagyis az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy az adott jármű jóváhagyásban részesült;
36. „megfelelőségi nyilatkozat”: az A/9. mellékletben meghatározott, a gyártó által kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy az ezen függelékkel összhangban jóváhagyott típussorozathoz tartozó jármű megfelelt valamennyi jogi szabályozásnak a gyártása idején;
37. * „adatközlő lap”: az A/1. vagy az A/3. melléklet, továbbá az MR. mellékleteivel implementált közösségi irányelv vagy rendelet szerinti dokumentum, amely előírja azokat az adatokat, amelyeket a kérelmezőnek közölnie kell. Az adatközlő lap elektronikus fájlban való benyújtása megengedett;
38. „adatközlő mappa”: a kérelmező által benyújtott teljes mappa, amely tartalmazza az adatközlő lapot, a fájlt, az adatokat, rajzokat, fényképeket stb. Az adatközlő mappa elektronikus fájl formájában való benyújtása megengedett;
39. „információs csomag”: az adatközlő mappa, valamint a vizsgálati jegyző-könyvek és minden más dokumentum, amelyet a vizsgáló intézmény vagy a jóváhagyó hatóság feladatköre gyakorlása során az adatközlő mappához csatolt. Az információs csomag elektronikus fájlban való benyújtása megengedett;
40. „információs csomag tartalomjegyzéke”: az információs csomag tartalmát felsoroló, az oldalak egyértelmű azonosítása érdekében megfelelő számozással vagy egyéb jelzéssel ellátott dokumentum, amelynek formája lehetővé teszi az EK-típusjóváhagyás kezelése egymást követő lépéseinek, különösen a változtatások és a frissítések időpontjainak nyilvántartását.
(1) A jóváhagyó hatóság csak azon járműveket, rendszereket, alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket hagyja jóvá, amelyek megfelelnek ezen függelék követelményeinek.
(2) A jóváhagyó hatóság csak azon járműveket, rendszereket, alkatrészeket és önálló műszaki egységeket veszi nyilvántartásba, illetve csak azok értékesítését vagy forgalomba helyezését engedélyezi, amelyek megfelelnek ezen függelék követelményeinek.
A jóváhagyó hatóság nem tiltja meg, korlátozza vagy akadályozza a járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését és közúti forgalomban való használatát az ezen függelék által szabályozott szerkezeti vagy működési kérdésekkel kapcsolatos okokból, amennyiben azok megfelelnek e függelékben meghatározott követelményeknek.
(1) A gyártó teljes körűen felelős a jóváhagyó hatósággal szemben a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásában, valamint a gyártási eljárások megfelelőségért, függetlenül attól, hogy a gyártó közvetlenül részt vesz-e a jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység valamennyi gyártási lépcsőjében.
(2) A többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásban minden egyes gyártó felelős az általa irányított gyártási lépcsőben hozzáadott rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyásáért és a gyártási eljárások megfelelőségért.
A korábbi lépcsőkben már jóváhagyott alkatrészeket vagy rendszereket módosító gyártó felelős ezen alkatrészek és rendszerek jóváhagyásáért és a gyártási eljárások megfelelőségért.
(3) Ezen függelék alkalmazásában az EGT tagállamokon kívül letelepedett gyártónak a jóváhagyó hatóság előtti képviselete céljából az EGT tagállamban letelepedett képviselőt kell kineveznie.
(1) A gyártó az alábbi eljárások valamelyikét választhatja:
a) lépésenkénti típusjóváhagyás;
b) egylépéses típusjóváhagyás;
c) vegyes típusjóváhagyás.
(2) A lépésenkénti típusjóváhagyás iránti kérelemnek tartalmazni kell az A/3. mellékletben előírt adatokat tartalmazó adatközlő mappát, és csatolni kell hozzá az A/4. vagy az A/11. mellékletben felsorolt alkalmazandó jogi szabályozások alapján előírt típusbizonyítványok teljes csomagját. Rendszer vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása esetén a jogi szabályozások szerint, a jóváhagyó hatóság a jóváhagyás kibocsátásáig vagy megtagadásáig hozzáféréssel rendelkezik a kapcsolódó információs csomaghoz.
(3) Az egylépéses típusjóváhagyás iránti kérelem az A/1. melléklet alapján előírt, az A/4. vagy az A/11. mellékletben, és adott esetben az A/3. melléklet II. részében meghatározott jogi szabályozásokkal kapcsolatos vonatkozó információt tartalmazó adatközlő mappából áll.
(4) Vegyes típus-jóváhagyási eljárás esetén a jóváhagyó hatóság felmentheti a gyártót a rendszerre vonatkozó egy vagy több EK-típusbizonyítvány bemutatása alól, feltéve hogy az adatközlő mappába belefoglalják az A/1. mellékletben meghatározott, a rendszereknek a jármű-jóváhagyási szakasz során való jóváhagyásához szükséges adatokat, amely esetben minden egyes EK-típusbizonyítványt, amelynek bemutatása alól felmentést adtak, vizsgálati jegyzőkönyvvel kell felváltani.
(5) A (2), (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül többlépcsős típusjóváhagyás céljára az alábbi információt kell benyújtani:
a) az első lépcsőben az adatközlő mappának az a része és azok az EK-típusbizonyítványok, amelyek a teljes járműhöz szükségesek, de csak akkor, ha ezek az alapjármű gyártási állapotát érintik;
b) a második és minden további lépcsőben az adatközlő mappa és az EK-típusbizonyítványok közül azok, amelyek a mindenkori gyártási fokozat tekintetében relevánsak, valamint a járműre vonatkozó, az előző gyártási fokozatban kiadott EK-típusbizonyítványok másolata; továbbá a gyártó teljes körű információt szolgáltat az általa a járművön végzett változtatásokról és kiegészítésekről.
Az a) vagy b) pontban említett információt be lehet nyújtani a (4) bekezdésben leírt vegyes típus-jóváhagyási eljárás szerint.
(6) A gyártó a kérelmet a jóváhagyó hatóságnak nyújtja be. Egy adott járműtípus tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, és kizárólag egy tag államban.
Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.
(7) A jóváhagyó hatóság indokolt kérelemmel felhívhatja a gyártót további információ benyújtására az arra vonatkozó döntés lehetővé tétele érdekében, hogy milyen vizsgálatok szükségesek, vagy e vizsgálatok elvégzésének megkönnyítése érdekében.
(8) A gyártó biztosítja a jóváhagyó hatóság számára a típus-jóváhagyási eljárás kielégítő elvégzéséhez szükséges számú járművet.
(1) A gyártó a kérelmet a jóváhagyó hatóságnak nyújtja be. Egy adott rendszer- vagy alkatrésztípus vagy önálló műszaki egység típusa tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, és kizárólag egy tagállamban. Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.
(2) * A kérelemhez csatolni kell az adatközlő mappát, amelynek tartalmát az MR. mellékleteivel implementált közösségi irányelv vagy rendelet által meghatározottak szerint.
(3) A jóváhagyó hatóság indokolt kérelemmel felhívhatja a gyártót további információ benyújtására az arra vonatkozó döntés lehetővé tétele érdekében, hogy milyen vizsgálatok szükségesek, vagy e vizsgálatok elvégzésének megkönnyítése érdekében.
(4) A gyártó biztosítja a jóváhagyó hatóság számára a vonatkozó külön függelékekben vagy rendeletekben a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez előírt számú járművet, alkatrészt vagy önálló műszaki egységet.
(1) A jóváhagyó hatóság nem adhatja meg az EK-típusjóváhagyást, amíg nincs biztosítva, hogy a 12. cikkben említett eljárásokat szabályszerűen és kielégítően végrehajtották.
(2) A jóváhagyó hatóság az EK-típusjóváhagyásokat a 9. és a 10. cikkel összhangban adja meg.
(3) Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy valamely jármű-, rendszer- alkatrésztípus vagy önálló műszaki egység típusa, annak ellenére, hogy az előírt rendelkezéseknek megfelel, súlyosan veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát vagy súlyosan károsítja a környezetet vagy a közegészséget, visszautasíthatja az EK-típusjóváhagyás kiadását. Ilyen esetben azonnal részletes dossziét küld a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amely tartalmazza a döntés indokolását és a megállapított tények bizonyítását.
(4) A kiadott EK-típusbizonyítványokat az A/7. mellékletben meghatározott módszernek megfelelően kell számozni.
(5) * A jóváhagyó hatóság a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak 30 napon belül megküldi a jármű EK-típusbizonyítvány másolatát annak mellékleteivel együtt minden egyes jóváhagyott járműtípusra vonatkozóan. A papíralapú adathordozó elektronikus fájllal is helyettesíthető.
(6) A jóváhagyó hatóság késedelem nélkül tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait minden járműjóváhagyás megtagadásáról vagy visszavonásáról, a döntés indokolásának mellékelésével.
(7) A jóváhagyó hatóság háromhavonta megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak az általa az előző időszakban kiadott, módosított, megtagadott vagy visszavont, rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyások jegyzékét. A jegyzék az A/14. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.
(8) * Az EK-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság valamely másik tagállam kérésére a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül elküldi a szóban forgó EK-típusjóváhagyás másolatát a mellékletekkel együtt. A papíralapú adathordozó elektronikus fájllal is helyettesíthető.
(1) A jóváhagyó hatóság EK-típusjóváhagyást ad ki az alábbiak vonatkozásában:
a) olyan járműtípus, amely az adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik, és az A/4. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban meghatározott műszaki követelményeknek megfelel;
b) olyan különleges rendeltetésű járműtípus, amely az adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik, és az A/11. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban meghatározott műszaki követelményeknek megfelel;
Az A/5. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazni kell.
(2) A jóváhagyó hatóság többlépcsős típusjóváhagyást ad ki az olyan nem teljes, vagy befejezett járműre, amely az adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik, és amely, gyártási állapotától függően, megfelel az A/4. vagy az A/11. mellékletben felsorolt műszaki követelményeknek.
A többlépcsős típusjóváhagyás alkalmazandó a más gyártó által átalakított vagy módosított teljes járművekre is.
Az A/17. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazni kell.
(3) A jóváhagyó hatóság minden egyes járműtípus esetében:
a) az A/8. mellékletben meghatározott mintának megfelelően tölti ki az EK-típusbizonyítvány megfelelő szakaszait, beleértve a csatolt vizsgálati eredménylapot is;
b) összeállítja vagy ellenőrzi az információs csomag tartalomjegyzékét;
c) a kitöltött bizonyítványt és annak mellékleteit késedelem nélkül kiadja a kérelmezőnek.
(4) Az olyan EK-típusjóváhagyás esetében, amelynek érvényességét korlátozták vagy amellyel kapcsolatban a jogi szabályozások bizonyos rendelkezései alól felmentést adtak a 20. vagy a 22. cikkel vagy az A/11. melléklettel összhangban, az EK-típusbizonyítványban fel kell tüntetni e korlátozásokat vagy felmentéseket.
(5) Amennyiben az adatközlő mappa különleges rendeltetésű járművekre vonatkozóan az A/11. mellékletben megadott rendelkezéseket határoz meg, az EK-típusbizonyítványban fel kell tüntetni ezeket a rendelkezéseket.
(6) Amennyiben a gyártó a vegyes típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság az adatközlő lap – amelynek mintája az A/3. mellékletben található – III. részében feltünteti a jogi szabályozásokban meghatározott azon vizsgálati jegyzőkönyvekre vonatkozó hivatkozásokat, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre EK-típusbizonyítvány.
(7) Amennyiben a gyártó az egylépéses típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság létrehozza az alkalmazandó jogi szabályozások jegyzékét, amelynek formanyomtatványa az A/6. melléklet függelékében található, és az EK-típusbizonyítványhoz csatolja.
(1) A jóváhagyó hatóság EK-típusjóváhagyást ad azon rendszer tekintetében, amely az adatközlő mappa adatainak megfelel, és amely az A/4. vagy az A/11. melléklet előírása szerint a vonatkozó külön függelékben vagy rendeletben meghatározott műszaki követelményeket teljesíti.
(2) A jóváhagyó hatóság alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyást ad azon alkatrészek és önálló műszaki egységek tekintetében, amelyek az adatközlő mappa adatainak megfelelnek, és amelyek az A/4. melléklet előírása szerint a vonatkozó külön függelékben vagy rendeletben meghatározott műszaki követelményeket teljesítik.
(3) Ha az alkatrészekre vagy az önálló műszaki egységekre – függetlenül attól, hogy javításra, szervizelésre vagy karbantartásra szánják-e azokat – a jármű rendszer-típusjóváhagyása is vonatkozik, nincs szükség kiegészítő, az alkatrészre vagy az önálló műszaki egységre vonatkozó típusjóváhagyásra, kivéve ha a vonatkozó jogi szabályozás előírja azt.
(4) Ha az alkatrész vagy az önálló műszaki egység csak a jármű más részeivel együtt tölti be funkcióját, vagy mutatkoznak meg különleges jellemzői, és ezáltal a követelmények betartásának ellenőrzése csak akkor lehetséges, amikor az alkatrész vagy az önálló műszaki egység az említett többi jármű-résszel kapcsolatban működik, akkor az alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyásának hatályát ennek megfelelően korlátozni kell. Ezekben az esetekben az EK-típusbizonyítvány meghatározza a felhasználására vonatkozó esetleges korlátozást, és megjelöli a beszerelésére vonatkozó különleges feltételeket. Ha az ilyen alkatrészt vagy önálló műszaki egységet a járműgyártó szerelte be, akkor a felhasználásra vonatkozó alkalmazandó korlátozások vagy a beszerelésre vonatkozó feltételek betartását a jármű jóváhagyásának időpontjában kell ellenőrizni.
(1) Az ezen függelékben és az A/4. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban meghatározott műszaki előírások betartását a kijelölt vizsgáló intézmények által végzett megfelelő vizsgálatok révén kell igazolni.
(2) A szükséges vizsgálatokat olyan járműveken, alkatrészeken és önálló műszaki egységeken kell elvégezni, amelyek megfelelnek a jóváhagyandó típusnak.
A gyártó azonban – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – olyan járművet, rendszert, alkatrészt vagy önálló műszaki egységet is választhat, amely bár nem felel meg a jóváhagyandó típusnak, de a teljesítmények szükséges szintje tekintetében számos nagyon kedvezőtlen jellemzőt kombinál. A döntéshozatal támogatása érdekében a kiválasztási eljárás során virtuális vizsgálati módszereket lehet alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben említett vizsgálati eljárások helyett a jóváhagyó hatóság hozzájárulásával, a gyártó kérésére virtuális vizsgálati módszereket lehet alkalmazni, tekintettel az A/16. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokra.
(4) A virtuális vizsgálati módszerekre vonatkozó általános feltételeket az A/16. melléklet 1. függeléke tartalmazza.
Az A/16. mellékletben felsorolt jogi szabályozások mindegyikére vonatkozó különleges vizsgálati feltételeket és azok kapcsolódó eljárási szabályait az A/16. melléklet 2. függeléke határozza meg.
(1) Az EK-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve – megteszi a szükséges intézkedéseket az A/10. számú. melléklet szerint, és megvizsgálja, hogy megfelelő lépéseket tettek-e annak biztosítására, hogy a járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártása – az esettől függően – megfeleljen a jóváhagyott típusnak.
(2) Az EK-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság e jóváhagyás tekintetében – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve – megteszi a szükséges ellenőrző intézkedéseket az A/10. számú. melléklet szerint annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések megfelelőek maradjanak, és a járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártása – az esettől függően -továbbra is megfeleljen a jóváhagyott típusnak.
A termékek jóváhagyott típussal való megegyezőségének igazolása az A/10. számú. mellékletben, valamint az egyedi követelményeket tartalmazó említett jogi szabályozásokban foglalt eljárásokra korlátozódik. E célból az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam jóváhagyó hatósága a gyártó telephelyén – beleértve a gyártólétesítményeket is – vett mintákon elvégezhet bármilyen, az A/4. vagy az A/11. számú. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban előírt ellenőrzést vagy vizsgálatot.
(3) Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket nem alkalmazzák, vagy jelentősen eltérnek a közösen megállapodott intézkedésektől és ellenőrzési tervektől, vagy amelyeknek alkalmazása annak ellenére megszűnt, hogy a gyártás folytatódik, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket – beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is – annak biztosítása érdekében, hogy pontosan betartsák a gyártás-megfelelőségi eljárást.
(1) A gyártó késedelem nélkül köteles tájékoztatni az EK-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot az információs csomagban rögzített adatok minden változásáról. Az említett jóváhagyó hatóság az e fejezetben meghatározott szabályoknak megfelelően eldönti, hogy melyik eljárást kell követni. Adott esetben a jóváhagyó hatóság a gyártóval konzultálva eldöntheti, hogy szükség van-e új EK-típusjóváhagyás megadására.
(2) Az EK-típusjóváhagyás módosítási kérelmét kizárólag ahhoz a jóváhagyó hatósághoz lehet benyújtani, amely az eredeti EK-típusjóváhagyást megadta.
(3) Amennyiben ez a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a módosításhoz új ellenőrzésekre vagy új vizsgálatokra van szükség, akkor ennek megfelelően tájékoztatja a gyártót. A 14. és 15. cikkben említett eljárások csak a szükséges új ellenőrzések és új vizsgálatok sikeres elvégzése után kerülnek alkalmazásra.
(1) Az információs csomagban rögzített információk megváltoztatása esetén a módosítást „felülvizsgálat”-nak kell nevezni.
Ilyen esetben a jóváhagyó hatóság – amennyiben szükséges – kiadja az információs csomag felülvizsgált oldalait, amelyen egyértelműen feltüntetik a változás jellegét és az új kiadás keltét. Az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, frissített változatát – a változtatások részletes leírásával kiegészítve olyannak kell tekinteni, mint amely megfelel e követelménynek.
(2) A felülvizsgálatot „kiterjesztés”-nek kell nevezni, ha az (1) bekezdés rendelkezésein kívül:
a) további ellenőrzésekre vagy új vizsgálatokra van szükség;
b) az EK-típusbizonyítványban (kivéve annak mellékleteit) szereplő bármely információ megváltozott;
c) a jogi szabályozások értelmében a jóváhagyott járműtípusra vonatkozóan új követelmények lépnek életbe.
Ilyen esetekben a jóváhagyó hatóság kiterjesztési számmal jelölt felülvizsgált EK-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig megadott, egymást követő kiterjesztések számának megfelelően növekszik.
A jóváhagyási bizonyítványból a kiterjesztés oka és az új kiadás kelte világosan ki kell, hogy derüljön.
(3) Módosított oldalak vagy egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változat kiadása esetén az információs csomag tartalomjegyzékét, amely mellékletként a jóváhagyási bizonyítványhoz van csatolva, úgy kell módosítani, hogy abból a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, illetve a naprakész változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kiderüljön.
(4) Nincs szükség a járműtípus jóváhagyásának módosítására, amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett új követelmények műszaki szempontból lényegtelenek az említett járműtípus tekintetében, vagy más járműkategóriákat érintenek, mint amely kategóriához a járműtípus tartozik.
(1) Az információs csomagban rögzített információk megváltoztatása esetén a módosítást „felülvizsgálat”-nak kell nevezni.
Ilyen esetekben a jóváhagyó hatóság – amennyiben szükséges – kiadja az információs csomag felülvizsgált oldalait, amelyeken egyértelműen feltüntetik a változás jellegét és az új kiadás keltét. Az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változatát – a változtatások részletes leírásával kiegészítve – olyannak kell tekinteni, mint amely megfelel e követelménynek.
(2) A felülvizsgálatot „kiterjesztés”-nek kell nevezni, ha az (1) bekezdés rendelkezésein kívül:
a) további ellenőrzésekre vagy új vizsgálatokra van szükség;
b) az EK-típusbizonyítványban (kivéve annak mellékleteit) szereplő bármely információ megváltozott;
c) az alkalmazandó jogi szabályozások értelmében a jóváhagyott rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozóan új követelmények lépnek életbe.
A jóváhagyó hatóság kiterjesztési számmal jelölt felülvizsgált EK-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig megadott, egymást követő kiterjesztések számának megfelelően növekszik. Azokban az esetekben, amikor a módosítást a (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása teszi szükségessé, a jóváhagyási szám harmadik szakaszát naprakésszé kell tenni.
A jóváhagyási bizonyítványból a kiterjesztés oka és az új kiadás kelte világosan ki kell, hogy derüljön.
(3) Módosított oldalak vagy egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változat kiadása esetén az információs csomag tartalomjegyzékét, amely mellékletként a jóváhagyási bizonyítványhoz van csatolva, úgy kell módosítani, hogy abból a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, illetve a naprakész változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kiderüljön.
(1) Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóság naprakésszé teszi az EK-típusbizonyítvány valamennyi vonatkozó rovatát, annak mellékleteit, valamint az információs csomag tartalomjegyzékét. A naprakésszé tett bizonyítványt és annak mellékleteit indokolatlan késedelem nélkül kell kiadni a kérelmezőnek.
(2) Felülvizsgálat esetén a jóváhagyó hatóság a felülvizsgált dokumentumokat vagy az egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatot – adott esetben az információs csomag felülvizsgált tartalomjegyzékét is beleértve – indokolatlan késedelem nélkül kiadja a kérelmezőnek.
(3) A jóváhagyó hatóság a 8. cikkben említett eljárásoknak megfelelően értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságait az EK-típusjóváhagyás módosításairól.
(1) Az EK jármű-típusjóváhagyás hatálya a következő esetekben szűnik meg:
a) a jóváhagyott járműre alkalmazandó jogi szabályozásokban új követelmények válnak kötelezővé az új járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése vagy forgalomba helyezése tekintetében, és nem lehetséges a jóváhagyás ennek megfelelő naprakésszé tétele;
b) a jóváhagyott jármű gyártását önként és végérvényesen megszüntetik;
c) a jóváhagyás érvényessége különleges korlátozás következtében lejár.
(2) Amennyiben csak a típuson belüli egy változat, vagy a változaton belüli egy kivitel válik érvénytelenné, az EK-típusjóváhagyás hatálya csak abban az esetben szűnik meg, ha arról a bizonyos változatról vagy kivitelről van szó.
(3) * Amennyiben egy bizonyos járműtípus gyártása végérvényesen megszűnik, a gyártó értesíti azt a jóváhagyó hatóságot, amely az EK jármű-típusjóváhagyást megadta. Az ilyen értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az említett hatóság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.
A 27. cikk csak az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett körülmények esetén bekövetkező megszüntetés esetén alkalmazandó.
(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül azokban az esetekben, amikor esedékes, hogy az EK jármű-típusjóváhagyás hatálytalanná válik, a gyártó értesíti a jóváhagyó hatóságot, amely az EK-típusjóváhagyást megadta.
A jóváhagyó hatóság késedelem nélkül közöl valamennyi vonatkozó információt a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival, hogy – adott esetben – lehetővé tegye a 27. cikk alkalmazását. Az említett közlemény különösen a legutolsó legyártott jármű gyártási dátumát és azonosítási számát határozza meg közelebbről.
(1) A gyártó, mint a járműre vonatkozó EK-típusjóváhagyás tulajdonosa minden, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott teljes, nem teljes vagy befejezett járműhöz megfelelőségi nyilatkozatot mellékel.
a) A megfelelőségi nyilatkozat a jármű gyártója által a vásárlónak annak biztosítása érdekében tett nyilatkozatot jelent, hogy az általa vásárolt jármű a gyártása időpontjában megfelel az Európai Unió hatályos jogszabályainak.
A megfelelőségi nyilatkozat azt a célt is szolgálja, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóság számára a járművek nyilvántartásba vételét anélkül, hogy a kérelmező számára kiegészítő műszaki dokumentáció benyújtását kellene előírniuk.
E célok érdekében a megfelelőségi nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:
aa) járműazonosító szám;
ab) a jármű pontos műszaki jellemzői (azaz a különböző rovatokban értéktartományok feltüntetése nem megengedett).
b) A megfelelőségi nyilatkozat két oldalból áll.
ba) 1. oldal, amely a gyártó megfelelőségi nyilatkozatát tartalmazza. Ez a sablon ugyanaz minden járműkategóriára.
bb) 2. oldal, amely a jármű fő jellemzőinek műszaki leírása. A 2. oldalon szereplő sablon az egyes járműkategóriákhoz igazodik.
c) A megfelelőségi nyilatkozatot legfeljebb A4-es formátumban (210 x 297 mm) vagy legfeljebb A4-esre hajtogatható formátumban kell kiállítani.
d) A bb) pontban foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a második oldalon feltüntetett értékeknek és mértékegységeknek a vonatkozó szabályozási aktusok típus-jóváhagyási dokumentációjában megadott értékeknek és mértékegységeknek kell lenniük. A gyártás megfelelőségének ellenőrzése esetén az értékeket a vonatkozó szabályozási aktusokban megállapított módszereknek megfelelően kell ellenőrizni. Az említett szabályozási aktusokban megengedett tűréshatárokat figyelembe kell venni.
Nem teljes vagy befejezett jármű esetén a gyártó csak azokat az adatokat tölti ki a megfelelőségi nyilatkozat 2. oldalán, amelyeket a folyamatban lévő jóváhagyási szakasz szerint ki kell egészíteni vagy meg kell változtatni, és adott esetben mellékeli a bizonyítványhoz a megelőző szakaszra vonatkozó valamennyi megfelelőségi nyilatkozatot.
(2) A megfelelőségi nyilatkozatot a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell megfogalmazni. A tagállamok kérhetik a megfelelőségi nyilatkozat saját nyelvükre vagy nyelveikre történő lefordítását.
(3) A megfelelőségi nyilatkozatot úgy kell megtervezni, hogy védett legyen a hamisítás ellen. E célból olyan papírt kell használni, amely vagy színes grafikai ábrákkal, vagy pedig a gyártó azonosítási jelét tartalmazó vízjellel van védve.
(4) A megfelelőségi nyilatkozatot teljes egészében ki kell tölteni, és a bizonyítvány a jogszabályban előírt korlátozásokon kívül nem tartalmazhat korlátozásokat a jármű használata tekintetében.
(5) Az A/9. számú. melléklet I. részében leírt, a 20. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott járművekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében megjeleníti „A teljes/befejezett járművekbe szánt, a 20. cikk szerint jóváhagyott típus (ideiglenes jóváhagyás)” szöveget.
(6) Az A/9. számú melléklet I. részében leírt, a 22. cikknek megfelelően jóváhagyott járműtípusokra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében megjeleníti a „a kis sorozatban típusjóváhagyott teljes/befejezett járművekbe szánt” kifejezést, valamint ennek közvetlen közelében a gyártás évét, amelyet az 1-es számjegy és az A/12. számú mellékletben szereplő táblázatban feltüntetett határérték között elhelyezkedő sorszám követ, minden egyes gyártási évre vonatkozóan megjelölve az említett jármű sorszámát az adott évben gyártott sorozaton belül.
(7) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a gyártó a megfelelőségi nyilatkozatban foglalt adatokat vagy információkat a tagállam nyilvántartási hatóságához elektronikus úton is továbbíthatja.
(8) A megfelelőségi nyilatkozat másolatát csak a gyártó adhatja ki. A „másolat” szónak világosan láthatónak kell lennie a bizonyítvány másolatainak előlapján.
(9) A megfelelőségi nyilatkozat A. mintája (teljes jármű) olyan járművekre vonatkozik, amelyek a közúton anélkül használhatók, hogy a jóváhagyásukhoz további gyártási lépcsőt igényelnének.
(10) A megfelelőségi nyilatkozat B. mintája (befejezett járművek) olyan járművekre vonatkozik, amelyek jóváhagyásukhoz további lépcsőn mentek át.
Ez a többlépcsős jóváhagyási folyamat szokásos eredménye (pl. jármű-gyártó által épített alvázra második lépcsős gyártó által épített busz).
A többlépcsős folyamat során hozzáadott további jellemzőket röviden kell ismertetni.
(11) A megfelelőségi nyilatkozat C. mintája (nem teljes járművek) olyan járművekre vonatkozik, amelyek jóváhagyásához további gyártási lépcső szükséges (pl. tehergépkocsi-alváz).
A félpótkocsikhoz tartozó vontatók kivételével az N kategóriába tartozó, vezetőfülkés, alvázzal ellátott járművekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatoknak a C. minta szerintinek kell lenniük.
(1) Valamely alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártója – függetlenül attól, hogy előbbiek egy rendszer részét képezik-e vagy sem – valamennyi, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott alkatrészt vagy egységet EK-típusjóváhagyási jellel lát el, a vonatkozó külön melléklet vagy rendelet előírásainak megfelelően.
(2) Amennyiben az EK típus-jóváhagyási jel feltüntetése nem előírás, a gyártónak rögzítenie kell legalább kereskedelmi nevét vagy márkanevét, valamint a típusszámot és/vagy az azonosítási számot.
(3) Az EK típus-jóváhagyási jel meg kell, hogy feleljen az A/7. számú melléklet függelékének.
(1) A jóváhagyó hatóság – a gyártó kérelmére – a Bizottság engedélyével adhatja ki az EK-típusjóváhagyást rendszerek, alkatrészek vagy önálló mű-szaki egységek olyan típusa tekintetében, amely az A/4. számú melléklet I. részében felsorolt egy vagy több jogszabállyal összeegyeztethetetlen technológiák vagy koncepciók felhasználásával készült.
(2) * Az engedély megadásáról szóló döntés megszületéséig a jóváhagyó hatóság ideiglenes, kizárólag Magyarország területén érvényes jóváhagyást adhat ki a kérelmezett mentesség tárgyát képező járműtípus tekintetében, feltéve hogy erről a Bizottságot és a többi tagállamot késedelem nélkül tájékoztatja egy olyan dokumentáció formájában, amely a következő elemeket tartalmazza:
a) azon okok ismertetése, amelyek miatt az érintett technológiák vagy koncepciók az adott rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység követelményekkel való összeegyeztethetetlenségéhez vezetnek;
b) a vonatkozó biztonsági és környezetvédelmi szempontok leírása és a megtett intézkedések;
c) az elvégzett kísérletek és azok eredményeinek leírása annak igazolásával, hogy – összehasonlítva azon követelményekkel, amelyek tekintetében a mentességet kérelmezik – legalább egyenértékű biztonsági és környezetvédelmi feltételek biztosítottak.
(3) Más tagállamok dönthetnek úgy, hogy területükön elfogadják a (2) bekezdésben említett ideiglenes jóváhagyást.
(4) A Bizottság dönt arról, hogy engedélyezi vagy nem a jóváhagyó hatóság számára az adott járműtípus tekintetében az EK-típusjóváhagyás megadását.
Adott esetben a döntés azt is meghatározza, hogy a jóváhagyás érvényessége – például időben – korlátozott-e. A típusjóváhagyás érvényessége minden esetben legalább harminchat hónap.
Amennyiben a Bizottság az engedély megtagadása mellett dönt, a jóváhagyó hatóság haladéktalanul értesíti az e cikk (2) bekezdésében említett ideiglenes típusjóváhagyás jogosultját arról, hogy az ideiglenes jóváhagyás hat hónappal a bizottsági döntés napját követően visszavonásra kerül. Ugyanakkor az ideiglenes jóváhagyásnak megfelelően – annak visszavonását megelőzően – gyártott járművek tekintetében engedélyezni kell azok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését minden olyan tagállamban, amely az ideiglenes jóváhagyást elfogadta.
(5) Ez a cikk nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az adott rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelel valamely olyan ENSZ-EGB előírásnak, amelyhez a Közösség csatlakozott.
(1) A gyártó kérésére és az A/12. számú melléklet A. részének 1. szakaszában meghatározott mennyiségi korlátokon belül a jóváhagyó hatóság – a 6. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban – megadhatja az EK-típusjóváhagyást olyan járműtípus tekintetében, amely legalább az A/4. számú melléklet I. részének függelékében felsorolt követelményeket teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a különleges rendeltetésű járművekre.
(3) Az EK-típusjóváhagyásokat a 11. mellékletnek, illetve az A/7. számú mellékletnek megfelelően kell számozni.
(1) Az A/12. számú melléklet A. részének 2. szakaszában meghatározott mennyiségi korlátokon belül gyártott járművek esetében a jóváhagyó hatóság eltekinthet az A/4. vagy az A/11. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásban foglalt egy vagy több rendelkezés alkalmazásától, feltéve, hogy megfelelő alternatív követelményeket állapítanak meg.
Az „alternatív követelmények” kifejezés alatt olyan eljárási szabályok és műszaki követelmények értendők, amelyek célja a közúti közlekedésbiztonság és a környezetvédelem olyan szintjének biztosítása, amely az A/4., illetve az A/11. számú melléklet rendelkezéseiben előírt szinttel a lehető legteljesebb mértékben megegyezik.
(2) A jóváhagyó hatóság az (1) bekezdésben említett járművek esetében a rendelet 9/A. §-ában és az A/4. melléklet Kiegészítésében meghatározottak szerint jár el.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezését a jóváhagyó hatóság csak kellően indokolt esetben alkalmazhatja.
(4) A járművek e cikk szerinti típusjóváhagyása céljából a jóváhagyó hatóság elfogadja az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásokkal összhangban jóváhagyott rendszereket, alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket.
(5) A típusbizonyítvány feltünteti, az (1) és (2) bekezdés szerint megadott mentességek jellegét.
A típusbizonyítványon – amelynek mintája az A/6. számú mellékletben található – nem szerepel az „EK jármű-típusbizonyítvány” fejléc. A típusbizonyítványok számozása ugyanakkor a A/7. számú melléklet szerint történik.
(6) A típusjóváhagyás érvényessége Magyarország területére korlátozódik. A gyártó kérésére azonban a jóváhagyó hatóság ajánlott levél vagy elektronikus levél útján megküldi a típusbizonyítvány és a csatolt dokumentumok másolatát a gyártó által megjelölt más tagállam jóváhagyó hatósága számára.
E másolat kézhezvételét követő 60 napon belül az érintett tagállam döntést hoz a típusjóváhagyás elfogadásáról. Döntéséről a jóváhagyó hatóságot hivatalosan tájékoztatja.
A más tagállam jóváhagyó hatósága abban az esetben tagadhatja meg a típusjóváhagyás elfogadását, ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki előírások az államában alkalmazottakkal nem egyenértékűek.
(7) Amennyiben egy kérelmező másik tagállamban kívánja értékesíteni, nyilvántartásba jegyeztetni vagy forgalomba helyezni a járművet, kérelmére a jóváhagyó hatóság a másik tagállam jóváhagyó hatóságának rendelkezésére bocsátja az információs csomagot is tartalmazó típusbizonyítvány másolatát.
A más tagállam jóváhagyó hatóság az említett jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését abban az esetben tagadhatja meg, ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki előírások az államában alkalmazottakkal nem egyenértékűek.
(1) A jóváhagyó hatóság mentességet biztosíthat valamely konkrét – adott esetben egyedi – jármű számára, vagy az A/4. vagy az A/11. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozások egy vagy több rendelkezésének teljesítése alól, feltéve, hogy alternatív követelményeket támasztanak.
Az első bekezdésben említett rendelkezések alkalmazásától a jóváhagyó hatóság csak kellően indokolt esetben tekinthet el.
Az „alternatív követelmények” kifejezés alatt olyan eljárási szabályok és műszaki követelmények értendők, amelyek célja a közúti közlekedésbiztonság és a környezetvédelem olyan szintjének biztosítása, amely az A/4, illetve az A/11 számú melléklet rendelkezéseiben előírt szinttel a lehető legteljesebb mértékben megegyezik.
(2) A jóváhagyó hatóság nem végeztet roncsoló jellegű kísérleteket. Az alternatív követelmények teljesítésének megállapítására a kérelmező által megadott releváns információkat használja fel.
(3) A jóváhagyó hatóság az alternatív követelmények teljesítése helyett elfogad bármely, rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást.
(4) Az egyedi jóváhagyás iránti kérelmet a gyártó, a jármű tulajdonosa vagy a nevükben eljáró – EGT tagállam területén letelepedett – személy nyújtja be.
(5) A jóváhagyó hatóság megadja az egyedi jóváhagyást, amennyiben a jármű megfelel a kérelemhez csatolt leírásnak, és teljesíti az alkalmazandó mű- szaki követelményeket, majd késedelem nélkül kibocsátja az egyedi forgalomba helyezési engedélyt.
Az egyedi forgalomba helyezési engedély formátuma az A/6. számú mellékletben foglalt EK-típusbizonyítvány mintáját követi, és tartalmazza legalább azokat az információkat, amelyeket külön jogszabály a járművek nyilvántartásba vételéhez előír.
Az egyedi forgalomba helyezési engedélyben nem szerepelhet az „EK-járműjóváhagyás” fejléc, azonban az tartalmazza a jármű azonosítási számát (VIN).
(6) Az egyedi jóváhagyás érvényessége Magyarország területére korlátozódik.
Amennyiben egy kérelmező másik tagállamban kíván értékesíteni, nyilvántartásba jegyeztetni vagy forgalomba helyezni egyedi jóváhagyással bíró járművet, kérelmére a jóváhagyást megítélő jóváhagyó hatóság a rendelkezésére bocsát egy, a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki követelményeket ismertető nyilatkozatot.
Amennyiben egy jármű tekintetében a jóváhagyó hatóság e cikk rendelkezéseinek megfelelően egyedi jóváhagyást ad ki, a többi tagállam engedélyezi a jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, kivéve ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki előírások a sajátjaival nem egyenértékűek.
(7) A gyártó vagy a jármű tulajdonosa kérelmére a jóváhagyó hatóság egyedi jóváhagyást ad ki azon jármű részére, amely megfelel ezen függelék rendelkezéseinek és az A/4., illetve az A/11. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásoknak.
Ilyen esetben a tagállamok elfogadják az egyedi jóváhagyást, és engedélyezik a jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését.
(8) E cikk rendelkezéseit alkalmazni lehet az ezen függelék szerint típusjóváhagyásban részesült, és első nyilvántartásba vételüket vagy forgalomba helyezésüket megelőzően módosított járművek vonatkozásában.
(1) A 24. cikkben előírt eljárást alkalmazni lehet konkrét járművek esetében a gyártási folyamat egymást követő szakaszai során, a többlépcsős típusjóváhagyási eljárásnak megfelelően.
(2) A 24. cikkben előírt eljárás nem léphet a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás rendes menetének egy közbenső lépcsője helyébe, valamint nem alkalmazható valamely jármű jóváhagyása első lépcsőjének megszerzése céljára.
(1) A 29. és 30. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a jóváhagyó hatóság kizárólag akkor vesz nyilvántartásba egy járművet, és engedélyezi annak értékesítését vagy forgalomba helyezését, ha az a 18. cikknek megfelelően kibocsátott, érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.
A nem teljes járművek esetében a jóváhagyó hatóság engedélyezheti azok értékesítését, azonban megtagadhatja tartós nyilvántartásba vételüket és forgalomba helyezésüket arra az időszakra, ameddig e járművek nem teljesek.
(2) A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény alól mentességet élvező járművek kizárólag akkor vehetők nyilvántartásba, értékesíthetők vagy helyezhetők forgalomba, amennyiben teljesítik ezen függelék megfelelő műszaki követelményeit.
(3) A kis sorozatban gyártott járművek esetében a nyilvántartásba vett, értékesített, vagy forgalomba helyezett járművek száma évente nem haladja meg az A/12. számú melléklet A. részében feltüntetett mennyiséget.
(1) Az A/12. számú melléklet B. szakaszában megadott mennyiségi korlátokra is figyelemmel, és kizárólag korlátozott ideig a jóváhagyó hatóság nyilván tartásba vehet olyan járműveket, valamint engedélyezheti azok értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek olyan járműtípushoz tartoznak, amelynek EK-típusjóváhagyása már nem érvényes.
Az első bekezdés kizárólag olyan, a Közösség területén található járművekre alkalmazandó, amelyek gyártásuk idején érvényes EK-típusjóváhagyással rendelkeztek, azonban az érvényesség lejárta előtt nem kerültek nyilvántartásba vagy forgalomba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lehetőséghez teljes járművek esetében az EK-típusjóváhagyás lejárta napját követő tizenkét, befejezett járművek esetében pedig tizennyolc hónapon keresztül lehet folyamodni.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseivel élni kívánó gyártó a jóváhagyó hatósághoz az adott járművek forgalomba helyezéséig kérvényt nyújt be. A kérelemben ismertetni kell mindazon műszaki vagy gazdasági okokat, amelyek miatt a járművek az új műszaki követelményeknek nem felelnek meg.
A jóváhagyó hatóság – a kérvény kézhezvételét követő három hónapon belül – dönt arról, hogy engedélyezi-e és milyen darabszámban ezen járművek nyilvántartásba vételét.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó azon járművekre, amelyek nemzeti típusjóváhagyással rendelkeztek, ám a jóváhagyás érvényességének megszűnését megelőzően – a 45. cikket alkalmazva – az EK-típus-jóváhagyási eljárás kötelező végrehajtása következtében nem kerültek nyilvántartásba vagy forgalomba.
(5) A jóváhagyó hatóság megfelelő intézkedések alkalmazásával biztosítja az e cikk szerinti eljárás keretében nyilvántartásba vételre kerülő vagy forgalomba helyezendő járművek számának eredményes ellenőrzését.
(1) A jóváhagyó hatóság abban az esetben engedélyezi az alkatrészek és önálló műszaki egységek értékesítését vagy forgalmazását, ha azok a vonatkozó jogi szabályozásoknak megfelelnek, és a 19. cikk szerinti megfelelő jelöléssel vannak ellátva.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon alkatrészek vagy önálló műszaki egységek esetében, amelyeket kifejezetten olyan új járművek számára készítettek vagy terveztek, amelyekre ez a függelék nem vonatkozik.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a jóváhagyó hatóság engedélyezheti olyan alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését és forgalomba helyezését, amelyek a 20. cikket alkalmazva mentesültek valamely jogi szabályozás egy vagy több rendelkezése alól, vagy amelyeket a 22., 23. vagy 24. cikk szerinti, az adott alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket érintő mentességeket élvező járművekbe kívánnak beszerelni.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, és amennyiben valamely jogi szabályozás másképp nem rendelkezik, a jóváhagyó hatóság engedélyezheti olyan alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését és forgalomba helyezését, amelyeket olyan járművekbe kívánnak beszerelni, amelyek tekintetében forgalomba helyezésük időpontjában az EK-típusjóváhagyás az ER. A. függeléke szerint 2009. ápr. 29 előtt nem volt követelmény.
(1) Ha a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy egyes új járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek – bár az alkalmazandó követelményeknek megfelelnek, vagy megfelelő jelöléssel vannak ellátva – a közúti közlekedést súlyosan veszélyeztetik, a környezetet vagy a közegészséget súlyosan károsítják, akkor a jóváhagyó hatóság legfeljebb hat hónapra megtagadhatja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét vagy az ilyen járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítésének vagy forgalomba helyezésének engedélyezését.
Ilyen esetekben a jóváhagyó hatóság erről haladéktalanul értesíti a gyártót, a többi tagállam jóváhagyó hatóságait és a Bizottságot, tájékoztatva azokat döntése okairól, különösen arról, hogy a döntés:
– a vonatkozó jogi szabályozások hiányosságainak, vagy
– a vonatkozó követelmények helytelen alkalmazásának eredménye-e.
(1) Ha az EK-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy azok az új járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg az általa jóváhagyott típusnak, akkor megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve, szükség esetén, a típusjóváhagyás visszavonását is, annak biztosítására, hogy a legyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek minden esetben megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. Ez a jóváhagyó hatóság a megtett intézkedésekről értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az EK-típusbizonyítványban vagy az adatközlő lapon szereplő adatoktól való eltérés a jóváhagyott típusnak való megfelelés hiányának minősül.
A jármű nem tekintendő a jóváhagyott típustól eltérőnek, amennyiben a jármű meghatározott műszaki jellemzőjére vonatkozó követelményt a jogi szabályozás tűréshatárral állapítja meg, és a jármű műszaki jellemzője a tűréshatárt nem haladja meg.
(3) Ha a jóváhagyó hatóság bebizonyítja, hogy olyan új járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, attól a jóváhagyó hatóságtól, amely az EK-típusjóváhagyást megadta, kérheti annak ellenőrzését, hogy a legyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak. Ilyen kérelem esetén az érintett jóváhagyó hatóság a lehető leghamarabb, de minden esetben a kérelem keltétől számított hat hónapos határidőn belül meghozza a szükséges intézkedéseket.
(4) Az alábbi esetekben a jóváhagyó hatóság, attól a jóváhagyó hatóságtól, amely a rendszerre, alkatrészre, önálló műszaki egységre vagy a nem teljes járműre a típusjóváhagyást megadta, kérheti a szükséges intézkedések megtételét annak biztosítására, hogy a legyártott járművek ismét megfeleljenek a jóváhagyott típusnak:
a) EK-jármű-típusjóváhagyás, amennyiben a jármű megfelelésének hiányát kizárólag valamely rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelelésének hiánya okozza;
b) többlépcsős típusjóváhagyás, amennyiben a befejezett jármű megfelelésének hiányát kizárólag a nem teljes jármű részét képező rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység, vagy maga a nem teljes jármű megfelelésének a hiánya okozza.
Ilyen kérelem esetén a megkeresett jóváhagyó hatóság – szükség esetén a kérelmet benyújtó jóváhagyó hatósággal együttműködve – a lehető leghamarabb, de minden esetben a kérelem keltétől számított hat hónapos határidőn belül meghozza a szükséges intézkedéseket. Amennyiben megállapítják a megfelelés hiányát, akkor a rendszerre, alkatrészre, önálló mű-szaki egységre vagy a nem teljes járműre vonatkozó típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság megteszi az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket.
(5) * A jóváhagyó hatóság az EK-típusjóváhagyás visszavonásáról és a visszavonás okairól 30 napon belül értesíti az EGT tagállamok jóváhagyó hatóságait.
(6) Ha az EK-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság vitatja a megfelelés hiányát, amelyről értesítést kapott, az érintett jóváhagyó hatóságok igyekeznek a vitás esetet rendezni. A Bizottságot folyamatosan tájékoztatni kell, hogy szükség esetén megfelelő konzultációkat tarthasson a vita rendezése érdekében.
(1) A jóváhagyó hatóságok csak abban az esetben engedélyezik a jármű biztonsága vagy környezetvédelmi tulajdonságai szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését jelentős mértékben veszélyeztető alkatrészek vagy berendezések értékesítését, értékesítésre kínálását vagy üzembe helyezését, ha ezen alkatrészeket vagy berendezéseket az (4)–(8) bekezdéssel összhangban jóváhagyó hatóság engedélyezte.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően engedélyezendő alkatrészeket és berendezéseket fel kell venni az A/13. számú mellékletben meghatározott jegyzékbe. Az ilyen határozat értékelésen alapul, és méltányos egyensúlyra törekszik a következő elemek között:
a) a kérdéses alkatrészekkel vagy berendezésekkel felszerelt járművek biztonságára vagy környezetvédelmi tulajdonságaira nézve komoly veszély fennállása; és
b) a kérdéses alkatrészekre vagy berendezésekre egy e cikk szerinti engedélyeztetési kötelezettség esetleges előírásának hatása az értékesítés utáni piacon jelen lévő fogyasztókra és gyártókra.
(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a járműre vonatkozóan elvégzett rendszer-típusjóváhagyás alá tartozó eredeti alkatrészekre vagy berendezésekre, valamint az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozások valamelyikének előírásaival összhangban típusjóváhagyással ellátott alkatrészekre és berendezésekre, kivéve abban az esetben, ha a jóváhagyások az (1) bekezdésben említettektől eltérő szempontokat érintenek. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a kizárólag versenyjárművekhez gyártott, nem közúti forgalomban történő használatra szánt alkatrészekre vagy berendezésekre. Ha az A/13. számú mellékletben található alkatrészeket vagy berendezéseket versenyzési és közúti célból egyaránt használják, ezeket az alkatrészeket vagy berendezéseket csak akkor szabad értékesítésre kínálni a lakosság számára közúti járművekben való felhasználás céljából, ha megfelelnek e cikk követelményeinek.
(4) E követelmények körébe tartoznak a biztonsági és a környezetvédelmi elő-írások, és szükség szerint a vizsgálati szabványokra vonatkozó előírások is. Azok az A/4. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokon alapulhatnak, vagy a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi és vizsgálati technológia alapján alakíthatóak ki, vagy ha ez a megkívánt biztonsági vagy környezetvédelmi cél elérését megfelelően segíti, a résznek vagy berendezésnek az eredeti jármű – vagy adott esetben annak valamely része – környezetvédelmi és biztonsági tulajdonságaival való összehasonlításából állhatnak.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában az alkatrészek vagy berendezések gyártója a kijelölt vizsgáló intézmény által készített vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a jóváhagyó hatóságnak, amely tanúsítja, hogy az engedélyeztetni kívánt alkatrészek vagy berendezések megfelelnek a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A gyártó típusonként csak egy jóváhagyó hatósághoz, és csak egy kérelmet nyújthat be.
A kérelem tartalmazza az alkatrészek vagy berendezések gyártójára vonatkozó adatokat, az engedélyeztetni kívánt alkatrészek vagy berendezések típusát, azonosítóját és számjelét, valamint azon jármű tekintetében, amelybe az adott alkatrészeket vagy berendezéseket be kívánják szerelni, a gyártó nevét, a jármű típusát és adott esetben a gyártási évét vagy más, az azonosítását lehetővé tévő információt.
Amennyiben a vizsgálati jegyzőkönyvet és egyéb bizonyítékokat figyelembe véve a jóváhagyó hatóság meggyőződik arról, hogy a kérdéses alkatrészek vagy berendezések megfelelnek a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek, késedelem nélkül bizonyítványt ad ki a gyártónak. Ez a bizonyítvány – a (9) bekezdés második bekezdésére is figyelemmel – feljogosít az alkatrészeknek vagy berendezéseknek az EGT tagállamban történő értékesítésére, értékesítésre kínálására vagy járműbe szerelésére.
(6) Az ezen cikk alkalmazásával engedélyezett összes alkatrészt vagy berendezést megfelelően jelölni kell.
(7)
(8) A gyártó haladéktalanul értesíti a bizonyítványt kiadó jóváhagyó hatóságot bármely olyan változásról, amely hatással van azokra a feltételekre, amelyekkel a bizonyítványt kiadták. Az adott jóváhagyó hatóság határoz arról, hogy felül kell-e vizsgálni a bizonyítványt, vagy új bizonyítványt kell-e kiadni, valamint arról, hogy szükség van-e új vizsgálatokra.
A gyártó felel annak biztosításáért, hogy az alkatrészeket és berendezéseket azoknak a feltételeknek megfelelően gyártsák az adott időpontban és a továbbiakban is, amelyekkel a bizonyítványt kiadták.
(9) A jóváhagyó hatóság az engedélyezést megelőzően megbizonyosodik a gyártás-megfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító, kielégítő intézkedések és eljárások meglétéről.
Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem teljesülnek, felkéri a gyártót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az alkatrészek és berendezések ismét megfeleljenek a feltételeknek. Amennyiben szükséges, az engedélyt visszavonja.
(10) A tagállamok közötti, a (4) bekezdésben említett bizonyítványokkal kapcsolatos bármely nézeteltérést a Bizottság tudomására kell hozni. A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve – amennyiben szükséges – az engedély visszavonásának elrendelését.
(11) Ez a cikk nem alkalmazandó alkatrészre vagy berendezésre addig, amíg az A/13. számú mellékletben nem szerepel. Minden újabb alkatrésznek vagy berendezésnek, vagy azok csoportjának az A/13. számú mellékletbe történő felvétele esetén ésszerű átmeneti időszak kerül megállapításra annak érdekében, hogy az alkatrész vagy berendezés gyártója engedélyezés iránti kérelmet adhasson be, és engedélyt kaphasson. Ugyanakkor – adott esetben – időpont határozható meg, amely időpontot megelőzően típusjóváhagyásban részesült járművekhez tervezett alkatrészek és berendezések mentesülnek e cikk alkalmazása alól.
(12) Amíg nem születik döntés arról, hogy egy alkatrészt vagy berendezést fel kell-e venni az (1) bekezdésben említett jegyzékbe, a jóváhagyó hatóság a jármű biztonsága vagy környezetvédelmi tulajdonságai szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működésének jelentős veszélyeztetésére alkalmas alkatrészekkel vagy berendezésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket tarthat fenn.
A kérdéses alkatrészekkel vagy berendezésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések hatályukat vesztik, amint e döntés megszületik.
(1) Az EK-típusjóváhagyással rendelkező gyártónak – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény vagy annak végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseivel összhangban – haladéktalanul értesítenie kell a jármű típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóságot, ha a már értékesített, nyilvántartásba vett vagy üzembe helyezett járműveket – a járműbe szerelt egy vagy több rendszernek, alkatrésznek vagy önálló műszaki egységnek a közúti közlekedés biztonságára, a közegészségre vagy a környezetvédelemre gyakorolt komoly kockázata miatt vissza kell hívnia, függetlenül attól, hogy azt ezzel a függelékkel összhangban jóváhagyták-e vagy sem.
(2) A gyártó a jóváhagyó hatóságnak az (1) bekezdésben említett kockázat semlegesítésére megfelelő orvoslási lehetőségeket javasol. A jóváhagyó hatóság a javasolt intézkedésekről késedelem nélkül tájékoztatja a többi tagállam hatóságait annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok saját területükön biztosíthassák az intézkedések hatékony végrehajtását.
(3) * Amennyiben az intézkedéseket az érintett hatóságok elégtelennek ítélik, vagy azok végrehajtása késedelmes, haladéktalanul értesítik azt a jóváhagyó hatóságot, amely az EK jármű-típusjóváhagyást kiadta.
A jóváhagyó hatóság ezt követően tájékoztatja a gyártót. Ha az EK jármű-típusjóváhagyást kiadó hatóság maga sem elégedett a gyártó intézkedéseivel, akkor meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az EK jármű-típusjóváhagyás visszavonását is, amennyiben a gyártó nem javasol és nem hajt végre hatásos korrekciós intézkedéseket. Az EK jármű-típusjóváhagyás visszavonása esetén az érintett jóváhagyó hatóság 30 napon belül, ajánlott levél vagy azzal egyenértékű elektronikus eszköz útján értesíti a gyártót, a többi tagállam jóváhagyó hatóságait, valamint a Bizottságot.
(4) E cikket azokra az alkatrészekre is alkalmazni kell, amelyekre nem vonatkozik jogi szabályozásban előírt követelmény.
Valamennyi határozatot, amelyet az ezen függelék végrehajtása során elfogadott rendelkezések értelmében hoznak, és valamennyi határozatot, amellyel egy típusjóváhagyást megtagadnak vagy visszavonnak, amellyel a nyilvántartásba vételt megtagadják, vagy amellyel értékesítési tilalmat mondanak ki, részletes indokolással kell ellátni.
Az érintett felet értesíteni kell minden ilyen határozatról, és ugyanakkor a hatályos jogi szabályozások szerint számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, valamint az ezen jogorvoslati lehetőségek igénybevételére engedélyezett határidőkről is.
(1) Azok az ENSZ-EGB előírások, amelyekhez a Közösség csatlakozott, és amelyeket az A/4. számú melléklet I. része és az A/11. számú melléklet sorol fel, részét képezik az EK jármű-típusjóváhagyásnak, ugyanolyan feltételek mellett, mint a külön mellékletek vagy rendeletek. Ezeket az előírásokat az A/4. számú melléklet I. részében és az A/11. számú mellékletben található táblázat vonatkozó oszlopaiban felsorolt járműkategóriákra kell alkalmazni.
Az A/4. számú melléklet II. részében felsorolt ENSZ-EGB előírások az MR. mellékleteivel implementált közösségi irányelvekkel vagy rendeletekkel egyenértékűnek tekintendők annyiban, amennyiben hatályuk és tárgyuk azonos.
A jóváhagyó hatóság elfogadja az ezen ENSZ-EGB előírásokkal összhangban megadott jóváhagyásokat, és adott esetben az ezekhez tartozó jóváhagyási jeleket az MR. mellékleteivel implementált közösségi irányelvek vagy rendeletek alapján megadott megfelelő jóváhagyások és/vagy jóváhagyási jelek helyett.
(1) A gyártó nem szolgáltathat ki olyan, az ebben a függelékben vagy az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban előírt adatokhoz kapcsolódó műszaki információt, amely eltér a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott adatoktól.
(2) Külön jogi szabályozás rendelkezése alapján a gyártó a felhasználók rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt és szükséges útmutatást, amely valamely jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység használatához kapcsolódó különleges feltételeket vagy korlátozásokat ír le.
Ezt az információt az EGT tagállamok hivatalos nyelvein kell rendelkezésre bocsátani. Ezt – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – megfelelő használatot támogató dokumentumban, mint például a használati útmutatóban vagy a karbantartási útmutatóban kell közzétenni.
(1) A jármű gyártója az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat – beleértve, adott esetben, a jogi szabályozás mellékletében vagy függelékében külön felsorolt rajzokat is –, amelyek az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek EK- típusjóváhagyásához vagy a 31. cikk szerinti engedély megszerzéséhez szükségesek.
A jármű gyártója az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártóira nézve kötelező érvényű megállapodást köthet, minden nem nyilvános – többek között a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó – információ bizalmas kezelése érdekében.
(2) Az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártója a 10. cikk (4) be kezdésével összhangban a használatra vagy a beszerelés egyedi feltételei re vagy mindkettőre vonatkozóan korlátozásokat magában foglaló EK- típusbizonyítvány tulajdonosaként az említettekről minden részletes információt a jármű gyártójának rendelkezésére bocsát.
Amennyiben egy jogi szabályozás rendelkezik róla, az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártója a legyártott alkatrészekhez vagy önálló műszaki egységekhez a használatra vagy a beszerelés egyedi feltételeire vagy mindkettőre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban útmutatót mellékel.
(1) A kijelölt vizsgáló intézmény köteles megfelelni ezen függelék rendelkezéseinek.
(2) A vizsgáló intézmények az ezen függelékben, vagy valamely, az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásban meghatározott, jóváhagyáshoz vagy ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat vagy maguk végzik el, vagy felügyelik, kivéve, ahol alternatív eljárások külön engedélyezettek. A vizsgáló intézmények nem végezhetnek olyan vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket, melyekre megfelelő módon nem lettek kijelölve.
(3) A vizsgáló intézmények hatáskörüktől függően a következő négy tevékenységi kategória közül egybe vagy többe tartoznak:
a) A kategória: azon vizsgáló intézmények, amelyek saját létesítményeikben végzik el az ezen függelékben és az A/4. számú mellékletében felsorolt jogi szabályozásokban említett vizsgálatokat;
b) B kategória: azon vizsgáló intézmények, amelyek felügyelik az ezen függelékben és az A/4. számú mellékletében felsorolt jogi szabályozásokban említett, a gyártó vagy egy harmadik fél létesítményeiben végzett vizsgálatokat;
c) C kategória: azon vizsgáló intézmények, amelyek a gyártó gyártásmegfelelőséget biztosító eljárásainak kezdeti vizsgálatát és nyomon követését végzik;
d) D kategória: azon vizsgáló intézmények, amelyek a gyártásmegfelelőség felügyeletének keretében vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket felügyelnek vagy végeznek.
(4) A vizsgáló intézmények igazolják, hogy az ezen függelék és az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozások alá tartozó konkrét területeken megfelelő szakértelemmel, konkrét szakismeretekkel és bizonyított szak mai tapasztalattal rendelkeznek.
Továbbá a vizsgáló intézmények kötelesek megfelelni az A/5. számú melléklet 1. függelékében felsorolt, az általuk végzett tevékenységekre vonatkozó előírásoknak. Ez a követelmény azonban nem vonatkozik a 25. cikk (1) bekezdése szerinti többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás utolsó lépcsőjének alkalmazására.
(5) A jóváhagyó hatóság vizsgáló intézményként járhat el a (3) bekezdésben említett tevékenységek közül egy vagy több esetén.
(6) Az A kategóriájú tevékenységekhez a gyártó vagy a nevében eljáró alvállalkozó is kijelölhető vizsgáló intézményként az A/15. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozások vonatkozásában.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben említett jogalanyok kötelesek megfelelni e cikk rendelkezéseinek.
(8) A nem a (6) bekezdés értelmében kijelölt, harmadik országbeli vizsgáló intézményeket csak a Közösség és a kérdéses harmadik ország közötti kétoldalú egyezmény keretében lehet bejelenteni a 43. cikkel összhangban.
(1) A 41. cikkben említett szakértelmet egy illetékes hatóság által kiállított értékelő jelentéssel kell igazolni. Ez egy akkreditációs testület által kiállított akkreditációs bizonyítványt is magában foglalhat.
(2) Az (1) bekezdésben említett jelentés alapját képező értékelést az A/5. számú melléklet 2. függelékének rendelkezései szerint folytatják le.
Az értékelő jelentést legalább hároméves időszakonként felül kell vizsgálni.
(3) Az értékelő jelentést kérésre közölni kell a Bizottsággal.
(4) A vizsgáló intézményként eljáró jóváhagyó hatóság a megfelelést köteles dokumentumokkal igazolni.
Ebbe beletartozik egy olyan értékelés, melyet az értékelt tevékenységtől független auditorok végeznek. Az ilyen auditorok tartozhatnak ugyanahhoz a szervezethez, feltéve hogy őket az értékelt tevékenységet végző személyzettől autonóm módon elválasztva irányítják.
(5) A vizsgáló intézményként kijelölt gyártónak vagy a nevében eljáró alvállalkozónak, be kell tartania e cikk vonatkozó előírásait.
(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal minden egyes kijelölt vizsgáló intézmény nevét, címét – beleértve az elektronikus címet – a felelős személyeket és a tevékenységi kategóriákat. Értesítik továbbá a Bizottságot ezek minden utólagos módosításáról.
A bejelentésben szerepel, hogy mely előírások szerinti vizsgálatokra jelölték ki a vizsgáló intézményeket.
(2) A vizsgáló intézmény a 41. cikkben szereplő tevékenységeket csak akkor folytathatja típus-jóváhagyási célra, ha ezt előzetesen bejelentették a Bizottságnak.
(3) Több tagállam ugyanazt a vizsgáló intézményt is kijelölheti és bejelentheti, függetlenül az általa folytatott tevékenységek kategóriájától.
(4) Amennyiben egy jogi szabályozás alkalmazásakor egy olyan szervezetet vagy hatáskörrel rendelkező szervet szükséges kijelölni, melynek tevékenysége nem szerepel a 41. cikkben említettek között, a bejelentést e cikk rendelkezéseivel összhangban kell megtenni.
(5) A jóváhagyó hatóságok és a vizsgáló intézmények jegyzéke és adatai az Európai Bizottság honlapján kerülnek közzétételre.
(1) Amíg ezen függelék szükséges módosításai az ezen függelék hatálya alá még nem tartozó járművekre történő kiterjesztés, vagy a nem M1-es, kis sorozatban gyártott járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos adminisztratív és műszaki rendelkezések teljessé tétele, és az egyedi jóváhagyási eljárásra vonatkozó összehangolt adminisztratív és műszaki rendelkezések meghatározása érdekében nem történnek meg, valamint amíg a 45. cikkben meghatározott átmeneti időszakok le nem járnak, a jóváhagyó hatóság ezen járművekre továbbra is a nemzeti jóváhagyási rendszert alkalmazza, feltéve hogy az ilyen jóváhagyások az ezen függelékben meghatározott összehangolt műszaki követelményeken alapulnak.
(2) A jóváhagyó hatóság a gyártó vagy egyedi jóváhagyás esetén a jármű tulajdonosa kérésére és a megkövetelt információk beterjesztése után kitölti és kibocsátja a típusbizonyítványt vagy az egyedi jóváhagyást. A bizonyítványt a kérelmező számára kell kibocsátani.
Azonos típusú járművekre vonatkozóan a többi tagállam a hitelesített másolatot elismeri annak bizonyításaként, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezték.
(3) Ahol egy egyedi jóváhagyás alá eső járművet másik tagállamban kell nyilvántartásba venni, az a tagállam megkövetelhet az egyedi jóváhagyást kibocsátó jóváhagyó hatóságtól bármilyen kiegészítő tájékoztatást, mely részletesen leírja az adott jármű által teljesített műszaki követelményeket.
(4) Mindaddig, amíg a tagállamokban az ezen függelék által szabályozott járművekkel kapcsolatos nyilvántartásba vételi és adóztatási rendszerek harmonizálása nem történik meg, a jóváhagyó hatóság használhat nemzeti kódokat a nyilvántartásba vétel és az adóztatás megkönnyítése céljából. E célból a jóváhagyó hatóság feloszthatja az A/3. számú melléklet II. részében szereplő változatokat, feltéve hogy a felosztáshoz használt jellemzők az információs csomagban kifejezetten fel vannak tüntetve vagy abból egy egyszerű számítással levezethetők.
(1) Az EK-típusjóváhagyást illetően a tagállamok az A/19. számú mellékletben meghatározott időponttól kezdve adják meg az új típusú járművek számára az EK-jóváhagyást.
(2) A jóváhagyó hatóság az új típusú járművekre a gyártó kérésére adhatja ki az EK-jóváhagyást.
(3) Az A/19. számú melléklet táblázatának negyedik oszlopában meghatározott időpontokig a 26. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó olyan új járművekre, melyekre a harmadik oszlopban meghatározott időpontok előtt nemzeti jóváhagyást adtak ki, vagy amelyekre nem volt jóváhagyás.
(4) A gyártó kérelmére az A/19. számú mellékletben szereplő táblázat 6. és 9. sorának 3. oszlopában meghatározott időpontokig a jóváhagyó hatóság azzal a feltétellel folytatja a nemzeti típusjóváhagyások kiadását a járművek közösségi típusjóváhagyásának alternatívájaként az M2 vagy M3 kategóriájú járművekre, hogy e járművek és rendszereik, alkatrészeik és önálló műszaki egységeik típusjóváhagyása az ezen függelék A/4. számú mellékletének I. részében felsorolt jogi szabályozásoknak megfelelően megtörtént.
(5)
(6)
(7) A jóváhagyó hatóság 2010. május 1. napjától kezdődően csak e függelék A/9. melléklete szerinti megfelelőségi nyilatkozatot fogad el, míg ezen idő-pont előtt megengedett és elfogadandó a 2007/46/EK irányelv IX. mellékletében meghatározott minta szerinti megfelelőségi nyilatkozat is.
A jóváhagyó hatóság megtesz minden szükséges intézkedést az ezen függelék rendelkezései és különösen a 31. cikkben szereplő vagy a 31. cikkből adódó tilalmak, valamint az A/4. számú melléklet I. részében felsorolt jogi szabályozások végrehajtásának biztosítása érdekében, valamint külön jogszabályban meghatározott bírságot szab ki ezek megszegése esetén.
A jóváhagyó hatóság a típus-jóváhagyási eljárások alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatairól 2011. április 29-ig tájékozatja az Európai Bizottságot, különös tekintettel a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás alkalmazására.
Az e mellékletben és az MR. mellékleteivel implementált közösségi irányelvben vagy rendeletben szereplő valamennyi adatközlő lap csak az e melléklet szerinti teljes körű jegyzékből vett kivonatokból állhat, és követnie kell a teljes körű jegyzék számozási rendszerét.
Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.
Ha az e mellékletben említett rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.
A jóváhagyó hatóság 2013. január 1-jétől érvényesnek tekinti a 143/2013/EU bizottsági rendelettel módosított 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított követelményeknek megfelelő megfelelőségi nyilatkozatot.
0. Általános
0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): ...
0.2. Típus: ...
0.2.0.1. Alváz: ...
0.2.0.2. Felépítmény/teljes jármű: ...
0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): ...
0.2.2. * A több lépcsőben jóváhagyott járművek esetében az alapjármű/előző lépcsőben jóváhagyott jármű típusjóváhagyására vonatkozó információk (az egyes lépcsőkre vonatkozó információk felsorolása, ami táblázatos formában is történhet)
Típus: .............................................................................................................
Változat(ok): ....................................................................................................
Kivitel(ek): ......................................................................................................
Típus-jóváhagyási szám és a kiterjesztés száma: ................................................
0.2.2.1. * A többlépcsős típusjóváhagyás megengedett paraméterértékei az alapjármű kibocsátási értékeinek használata tekintetében (y):
Jármű végleges menetkész tömege (kg): ...
Jármű végleges homlokfelülete (cm2): ...
Gördülési ellenállás (kg/t): ...
Az elülső belépőlevegő-rács keresztmetszeti területe (cm2): ...
0.2.3. * Azonosítók (y):
0.2.3.1. Interpolációscsalád-azonosító: ...
0.2.3.2. Környezeti hőmérséklet-korrekciós vizsgálati (ATCT) járműcsalád-azonosító: ...
0.2.3.3. PEMS-vizsgálati járműcsalád-azonosító: ...
0.2.3.4. Kigurulási menetellenállási járműcsalád-azonosító
0.2.3.4.1. A VH kigurulási menetellenállási járműcsaládja: ...
0.2.3.4.2. A VL kigurulási menetellenállási járműcsaládja: ...
0.2.3.4.3. Az interpolációs járműcsaládban alkalmazható kigurulási menetellenállási járműcsaládok: ...
0.2.3.5. Kigurulási menetellenállási Mátrix szerinti család azonosítója: ...
0.2.3.6. Időszakos regenerálás szerinti család azonosítója: ...
0.2.3.7. Párolgási kibocsátási vizsgálat szerinti család azonosítója: ...
0.2.3.8. Fedélzeti diagnosztikai járműcsalád-azonosító: ...
0.2.3.9. egyéb járműcsalád-azonosító: ...
0.3. * Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen (1) (b): .......................................................
0.3.0.1. Alváz: ...
0.3.0.2. Felépítmény/teljes jármű: ...
0.3.1. A jelölés elhelyezése: ...
0.3.1.1. Alváz: ...
0.3.1.2. Felépítmény/teljes jármű: ...
0.4. Járműkategória (c): ...
0.4.1. A jármű osztályozása a rendeltetése szerint szállítandó veszélyes áruk alapján: ...
0.5. * A gyártó vállalat neve és címe: ...
0.5.1. * A több lépcsőben jóváhagyott járművek esetében az alapjármű/előző lépcső(k)ben jóváhagyott jármű gyártójának cégneve és címe .........................................................................
0.6. A hatóságilag előírt táblák rögzítésének helye és módja, a jármű azonosító számának helye: ...
0.6.1. Az alvázon: ...
0.6.2. A felépítményen: ...
0.7. (Nem meghatározott)
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): ...
0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen): ...
1. * Általános szerkezeti jellemzők
1.1. * Egy reprezentatív járműről/alkatrészről/önálló műszaki egységről készített fényképek és/vagy rajzok (1): ......
1.2. A teljes jármű méretezett rajza: ...
1.3. A tengelyek és kerekek száma: ...
1.3.1. Ikerkerekekkel ellátott tengelyek száma és helyzete: ...
1.3.2. Kormányzott tengelyek száma és helyzete: ...
1.3.3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, kapcsolata egymáshoz): ...
1.4. Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz): ...
1.5. Hossztartó anyaga (d): ...
1.6. Motor helye és elrendezése: ...
1.7. Vezetőfülke (motor feletti vezetőfülkés vagy hagyományos motorházas) (e): ...
1.8. Vezető helye: bal/jobb (1).
1.8.1. A jármű a jobboldali/baloldali (1) közlekedésre van kialakítva.
1.9. * Tüntesse fel, ha a vontatójármű félpótkocsik vagy egyéb pótkocsik vontatására szolgál, valamint ha a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: ...
1.10. * Tüntesse fel, ha a járművet speciálisan áruk szabályozott hőmérsékleti feltételekkel történő szállítására tervezték: ...
2. Tömegek és méretek (f) (g) (7)
(kg-ban és mm-ben) (adott esetben utalva a rajzokra) *
2.1. Tengelytáv(ok) (teljes terhelésnél) (g1)
2.1.1. Két tengellyel rendelkező járművek
2.1.1.1. * Három- vagy többtengelyes járművek
2.1.1.1.1. * A tengelytávolság az egymást követő tengelyek között a legelső tengelytől a leghátsó tengelyig: ...
2.1.1.1.2. * Teljes tengelytávolság: ...
2.2. Nyerges járművek (nyerges vontató, félpótkocsi)
2.2.1. Félpótkocsik esetén
2.2.1.1. A nyeregcsap tengelye és a félpótkocsi leghátsó vége közötti távolság: ...
2.2.1.2. A nyeregcsap tengelye és a félpótkocsi elejének tetszőleges pontja közötti legnagyobb távolság: ...
2.2.1.3. Félpótkocsi speciális tengelytávja (az MR. A. Függelékének A/48. melléklete – 97/27/EK irányelv I. mellékletének 7.6.1.2. pontjában meghatározottak szerint): ...
2.2.2. Nyerges vontatók esetén
2.2.2.1. Nyereg távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb; nem teljes jármű esetén jelezni kell a megengedett értékeket) (g2):
2.2.2.2. A nyereg magassága (g3): ...
2.3. A tengelyek nyomtávja(i) és szélessége(i)
2.3.1. Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávjai (g4): ...
2.3.2. Az összes többi tengely nyomtávja (g4): ...
2.3.3. A legszélesebb hátsó tengely szélessége: ...
2.3.4. A legelső tengely szélessége (a gumiabroncs legkülső pontjától mérve, a talajhoz közeli abroncs-kidudorodást figyelmen kívül hagyva): ...
2.4. A jármű mérettartománya (teljes)
2.4.1. A felépítmény nélküli alváznál:
2.4.1.1. Hossz (g5): ...
2.4.1.1.1. Legnagyobb megengedett hossz: ...
2.4.1.1.2. Legkisebb megengedett hossz: ...
2.4.1.1.3. Félpótkocsik esetén a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (g6): ...
2.4.1.2. Szélesség (g7): ...
2.4.1.2.1. Legnagyobb megengedett szélesség: ...
2.4.1.2.2. Legkisebb megengedett szélesség: ...
2.4.1.3. Magasság (menetkész állapotban) (g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet): ...
2.4.1.4. Első kinyúlás (g9): ...
2.4.1.4.1. Első terepszög (g10): ... fok.
2.4.1.5. Hátsó kinyúlás (g11): ...
2.4.1.5.1. Hátsó terepszög (g12): ... fok.
2.4.1.5.2. A kapcsolási pontban a túlnyúlás megengedett legkisebb és legnagyobb mértéke (g13): ...
2.4.1.6. Szabad magasság (az A/2. melléklet A. szakaszának 4.5. pontjában meghatározottak szerint)
2.4.1.6.1. A tengelyek között: ...
2.4.1.6.2. Az első tengely(ek) alatt: ...
2.4.1.6.3. A hátsó tengely(ek) alatt: ...
2.4.1.7. Átgördülési szög (g14): ... fok.
2.4.1.8. A felépítmény és/vagy a belső szerelvények és/vagy a tartozékok és/vagy a hasznos teher tömegközéppontjának megengedett szélső helyzetei: ...
2.4.2. Felépítménnyel ellátott alvázra
2.4.2.1. Hossz (g5): ...
2.4.2.1.1. Rakfelület hosszúsága: ...
2.4.2.1.2. Félpótkocsik esetén a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (g6): ...
2.4.2.2. Szélesség (g7): ...
2.4.2.2.1. A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezett járművek esetén): ...
2.4.2.3. Magasság (menetkész állapotban) (g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet): ...
2.4.2.4. Első kinyúlás (g9): ... 2.4.2.4.1. Első terepszög (g10): ... fok.
2.4.2.5. Hátsó kinyúlás (g11): ...
2.4.2.5.1. Hátsó terepszög (g12): ... fok.
2.4.2.5.2. A kapcsolási pontban a túlnyúlás megengedett legkisebb és legnagyobb mértéke (g13): ...
2.4.2.6. Szabad magasság (az A/2. melléklet A. szakaszának 4.5. pontjában meghatározottak szerint)
2.4.2.6.1. A tengelyek között: ...
2.4.2.6.2. Az első tengely(ek) alatt: ...
2.4.2.6.3. A hátsó tengely(ek) alatt: ...
2.4.2.7. Átgördülési szög (g14): ... fok.
2.4.2.8. A hasznos teher tömegközéppontjának megengedett szélső helyzetei (nem egyenletes terheléseloszlás esetén): ...
2.4.2.9. A jármű (M2 és M3) tömegközéppontjának elhelyezkedése annak műszakilag megengedett legnagyobb terhelése mellett, hossz-, kereszt- és függőleges irányban: ...
2.4.3. Az alváz nélkül jóváhagyott felépítményre (M2 és M3)
2.4.3.1. Hossz (g5): ...
2.4.3.2. Szélesség (g7): ...
2.4.3.3. Névleges magasság (menetkész állapotban) (g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet): ...
2.5. * Nem teljes jármű esetében a kormányzott tengelyekre jutó legkisebb tömeg: ...
2.5.1. *
2.6. * Menetkész tömeg (h)
a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: ....................................
b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ..............................................
2.6.1. * E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, merev vonórudas pótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetében a kapcsolási pontra eső tömeg:
a) a legnagyobb és a legkisebb érték mindegyik változat esetében: ...
b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ...
2.6.2. * A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az 1230/2012/EU bizottsági rendelet 2. cikk 5. bekezdésében megadott fogalom-meghatározást): ..
2.6.3. * Forgó tömeg (y): a menetkész tömeg 3%-a 25 kg hozzáadásával vagy tengelyenkénti érték (kg): ...
2.7. Nem teljes jármű esetében a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege: ...
2.7.1. Ennek a tömegnek a megoszlása a tengelyek között félpótkocsi, középtengelyes pótkocsi esetében terhelés az összekapcsolási ponton: ...
2.8. A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (i) (3): ...
2.8.1. Ennek a tömegnek a megoszlása a tengelyek között félpótkocsi, középtengelyes pótkocsi esetében terhelés az összekapcsolási ponton (3): ...
2.9. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: ...
2.10. * Az egyes tengelycsoportokra jutó műszakilag megengedett tömeg: ...
2.11. * A vontatójármű által vontatható, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg
Az alábbiak esetében:
2.11.1. Vonórudas pótkocsi: ...
2.11.2. Félpótkocsi: ...
2.11.3. Középtengelyes pótkocsi: ...
2.11.3.1. A vonószerkezet kinyúlásának (j) legnagyobb aránya a tengelytávhoz képest: ...
2.11.3.2. Legnagyobb V-érték: ...... kN.
2.11.4. * Merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: ..................................................
2.11.5. * A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege (3):
................................................................................................................
2.11.6. A fékezetlen pótkocsi legnagyobb tömege: ...
2.12. * A műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg az összekapcsolási ponton:
2.12.1. * Vontatójármű használata esetén: ................................................................
2.12.2. * Félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében: ................................................................................................
2.12.3. A csatlakozóberendezés megengedett legnagyobb tömege (amennyiben nem a gyártó szerelte be): ...
2.13. Hátsó kilengés (az MR. A. Függelékének A/48. számú melléklete (97/27/EK irányelv I. mellékletének 7.6.2. és 7.6.3.) 3.6.3. és 3.6.4. pontjában meghatározottak szerint): ...
2.14. Motorteljesítmény/legnagyobb tömeg aránya: ... kW/kg.
2.14.1. Motorteljesítmény/járműszerelvény műszakilag megengedett össztömegének aránya (az MR. A. Függelékének A/48. számú melléklete 3.10. pontja – 97/27/EK irányelv I. mellékletének 7.10. pontja): ... kW/kg.
2.15. Hegymeneti elindulási képesség (szóló jármű) (4): ......%.
2.16. * Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg (nem kötelező)
2.16.1. * Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett terhelt tömeg: .........................................................................................................
2.16.2. * Az egyes tengelyekre jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi használata esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: ......................................
2.16.3. * Az egyes tengelycsoportokra jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg: ...............................................................
2.16.4. * Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett vontatható össztömeg: ................................................................................
2.16.5. * A járműszerelvény nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömege: .....................................................................
2.17. * Többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott jármű (csak a 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó N1 kategóriájú nem teljes vagy befejezett jármű esetében): igen/nem (1)
2.17.1. * A menetkész járműtömege: ........................................................................ kg.
2.17.2. * A 692/2008/EK rendelet XII. melléklet 5. szakasza szerint kiszámított átlagos terhelés: ...................................................................................................... kg.
3. * MEGHAJTÓENERGIA-ÁTALAKÍTÓ (k)
3.1. * A meghajtó energiaátalakító (k) gyártója: ...
3.1.1. * A gyártó kódja (a meghajtó energiaátalakítón feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosító jelölés): ...
3.1.2. Jóváhagyási szám (adott esetben), ideértve a tüzelőanyag azonosító jelölését is: ... (Csak nehéz haszongépjárművek)
3.2. Belső égésű motor
3.2.1. Egyedi motoradatok
3.2.1.1. * Működési elv: szikragyújtású motor/kompressziós gyújtású motor/vegyes üzemű motor (1)
Ciklus: négyütemű/kétütemű/forgódugattyús (1)
3.2.1.1.1. * A vegyes üzemű motor típusa: 1A. típus/1B. típus/2A. típus/2B. típus/3B. típus (1)(x1)
3.2.1.1.2. * A gáz energiahányadosa a melegindítással végzett WHTC vizsgálati ciklus során: ............................................... %
3.2.1.2. A hengerek (tárcsák) száma és elrendezése: ...
3.2.1.2.1. Furat (l): ...... mm
3.2.1.2.2. Löket (l): ...... mm
3.2.1.2.3. Gyújtási sorrend: ...
3.2.1.3. Hengerűrtartalom (kamratérfogat) (m): ......cm3
3.2.1.4. Sűrítési arány (2): ...
3.2.1.5. Az égéstér, a dugattyúfenék, és külső gyújtású motornál a dugattyúgyűrű rajza: ...
3.2.1.6. A motor alapjárati fordulatszáma (2): ...... min–1
3.2.1.6.1. Emelt üresjárati fordulatszám (2): ...... min–1
3.2.1.6.2. * Üresjárat dízel üzemmódban: igen/nem (1) (x1)
3.2.1.7. Térfogatra vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom a kipufogógázban üresjáratban (2): ...%, a gyártó adatai szerint (csak külső gyújtású motoroknál)
3.2.1.8. * Névleges motorteljesítmény (n): ... kW ... min–1 fordulatszámon (a gyártó által megadott érték)
3.2.1.9. A motor megengedett legnagyobb fordulatszámának a gyártó által megadott értéke: ... min–1
3.2.1.10. Névleges forgatónyomaték (n): ... Nm, ... min–1-en (a gyártó által megadott érték)
3.2.1.11. * (Csak Euro VI) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5., 7. és 9. cikkében előírt dokumentációcsomagra, amely lehetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára a kibocsátás-ellenőrzési stratégiák és a jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti rendszereinek az értékelését
3.2.2. Tüzelőanyag
3.2.2.1. * gázolaj/benzin/LPG/földgáz vagy biometán/etanol (E 85)/biodízel/hidrogén (1) (6)
3.2.2.1.1. * Kísérleti oktánszám (RON), ólmozatlan: ...
3.2.2.2. * Nehéz tehergépjárművek: dízel/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85)/LNG /LNG20/ (1)(6)
3.2.2.2.1. * (Csak Euro VI) A gyártó által az 582/2011/EU rendelet I. melléklet 1.1.2. pontja szerint megadott, a motorral kompatibilis tüzelőanyagok (szükség szerint)
3.2.2.3. Tüzelőanyag-tartály töltőcsonkja: korlátozott keresztmetszet/címke (1)
3.2.2.4. A jármű tüzelőanyagának típusa: Tiszta gázüzemű, kettős üzemű, vegyes üzemű (1)
3.2.2.5. A tüzelőanyagban elfogadható legnagyobb biotüzelőanyag-mennyiség (a gyártó által megadott érték) a térfogat ...%-ában
3.2.3. Tüzelőanyag-tartály(ok)
3.2.3.1. Üzemi tüzelőanyag-tartály(ok)
3.2.3.1.1. Az egyes tartályok száma és térfogata: ...
3.2.3.1.1.1. Anyag: ...
3.2.3.1.2. A tüzelőanyag-tartály(ok) rajza és műszaki leírása, a levegőztető és szellőztető rendszerek valamennyi csatlakozásával, vezetékével, zárószerkezetekkel, szelepekkel, rögzítőkészülékekkel együtt: ...
3.2.3.1.3. A tüzelőanyag-tartályoknak a járműben való pontos elhelyezését mutató rajzok:
3.2.3.2. Tartalék tüzelőanyag-tartály(ok)
3.2.3.2.1. Az egyes tartályok száma és térfogata: ...
3.2.3.2.1.1. Anyag: ...
3.2.3.2.2. A tüzelőanyag-tartály(ok) rajza és műszaki leírása, a levegőztető és szellőztető rendszerek valamennyi csatlakozásával, vezetékével, zárószerkezetekkel, szelepekkel, rögzítőkészülékekkel együtt: ...
3.2.3.2.3. A tüzelőanyag-tartályoknak a járműben való pontos elhelyezését mutató rajzok:
3.2.4. Tüzelőanyag-ellátás
3.2.4.1. Porlasztó(k)on keresztül: igen/nem (1)
3.2.4.2. * Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtású vagy vegyes üzemű motorok esetében): igen/nem (1)
3.2.4.2.1. * A rendszer leírása (közös nyomócső/egyedi befecskendezők/elosztószivattyú stb.): ...
3.2.4.2.2. Működési elve: közvetlen befecskendezésű/előkamrás/örvénykamrás (1)
3.2.4.2.3. * Befecskendező/továbbító szivattyú
3.2.4.2.3.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.4.2.3.2. Típus(ok): ...
3.2.4.2.3.3. Legnagyobb tüzelőanyag-ellátás (1) (2): ... mm3/ütem vagy löket, ... min–1 motorfordulatszámon, illetve választhatóan jelleggörbe:
(Nyomásfokozó alkalmazása esetén adja meg a jellemző tüzelőanyag-ellátási teljesítményt és az egyes fordulatszámokhoz tartozó töltőnyomást)
3.2.4.2.3.4. Statikus gyújtási időpont (2): ...
3.2.4.2.3.5. Előbefecskendezési görbe (2): ...
3.2.4.2.3.6. Kalibrálási eljárás: próbapad/hajtómotor (1)
3.2.4.2.4. * Motorfordulatszám-szabályozó
3.2.4.2.4.1. Típus: ...
3.2.4.2.4.2. Leszabályozási pont
3.2.4.2.4.2.1. Leszabályozási fordulatszám teljes terhelés mellett: ...... min–1
3.2.4.2.4.2.2. Legnagyobb sebesség: ...... min–1
3.2.4.2.4.2.3. Alapjárati fordulatszám: ..... min–1
3.2.4.2.5. Befecskendezési csőrendszer (Csak nehéz haszongépjárművek)
3.2.4.2.5.1. Hosszúság: ..... mm
3.2.4.2.5.2. Belső átmérője: ..... mm
3.2.4.2.5.3. Közös vezeték (common rail), gyártmány és típus: ...
3.2.4.2.6. Befecskendező(k)
3.2.4.2.6.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.4.2.6.2. Típus(ok): ...
3.2.4.2.6.3. Nyitási nyomás (2): ...... kPa, vagy jelleggörbe (2): ...
3.2.4.2.7. Hidegindító rendszer
3.2.4.2.7.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.4.2.7.2. Típus(ok): ...
3.2.4.2.7.3. Leírás: ...
3.2.4.2.8. Kiegészítő indító segédberendezés
3.2.4.2.8.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.4.2.8.2. Típus(ok): ...
3.2.4.2.8.3. Leírás: ...
3.2.4.2.9. Elektronikusan vezérelt befecskendezés: igen/nem (1)
3.2.4.2.9.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.4.2.9.2. Típus(ok):
3.2.4.2.9.3. * A rendszer leírása
3.2.4.2.9.3.1. Vezérlőegység (ECU) gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.2.9.3.1.1. * A motorvezérlő egység szoftververziója:...
3.2.4.2.9.3.2. Tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.2.9.3.3. Levegőáram-érzékelő gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.2.9.3.4. Tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.2.9.3.5. Fojtószelepház gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.2.9.3.6. * A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve:....
3.2.4.2.9.3.7. * A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve:...
3.2.4.2.9.3.8. * A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ..........................
3.2.4.2.9.3.9. Szoftverkalibrálási szám(ok): ...
3.2.4.3. Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak külső gyújtású motornál): igen/nem (1)
3.2.4.3.1. Működési elv szívócsővezeték (egy-/többpontos (1) /közvetlen befecskendezés/egyéb (meghatározandó): ...
3.2.4.3.2. Gyártmány(ok): ...
3.2.4.3.3. Típus(ok): ...
3.2.4.3.4. Rendszerleírás (A nem folytonos befecskendezésű rendszerek esetén egyenlő értékeket kell megadni): ...
3.2.4.3.4.1. Vezérlőegység (ECU) gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.3.4.1.1. * A motorvezérlő egység szoftververziója: ...
3.2.4.3.4.2. Tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.3.4.3. * A levegőáramlás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve:..........................
3.2.4.3.4.4. Tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.3.4.5. Nyomásszabályozó gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.3.4.6. Mikrokapcsoló gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.3.4.7. Alapjárati beállítócsavar gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.3.4.8. Fojtószelepház gyártmánya és típusa: ...
3.2.4.3.4.9. * A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve:...
3.2.4.3.4.10. * A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve:...
3.2.4.3.4.11. * A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ..........................
3.2.4.3.4.12. Szoftverkalibrálási szám(ok): ...
3.2.4.3.5. * Befecskendező fúvókák
3.2.4.3.5.1. Gyártmány: ...
3.2.4.3.5.2. Típus: ...
3.2.4.3.6. Befecskendezési időpont: ...
3.2.4.3.7. Hidegindító rendszer:
3.2.4.3.7.1. Működési elv(ek): ...
3.2.4.3.7.2. Működési tartomány határai/beállítási értékek (1) (2): ...
3.2.4.4. Tüzelőanyag-szivattyú
3.2.4.4.1. Nyomás (2): ... kPa, vagy jelleggörbe (2): ...
3.2.4.4.2. * Gyártmány(ok): ...
3.2.4.4.3. * Típus(ok): ...
3.2.5. Elektromos rendszer
3.2.5.1. Névleges feszültség: ...... V, pozitív/negatív földelés (1)
3.2.5.2. Generátor
3.2.5.2.1. Típus: ...
3.2.5.2.2. Névleges teljesítmény: ...... VA
3.2.6. Gyújtási rendszer (csak külső gyújtású motorok esetében)
3.2.6.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.6.2. Típus(ok): ...
3.2.6.3. Működési elv: ...
3.2.6.4. Előgyújtási görbe vagy terv (2): ...
3.2.6.5. Statikus gyújtási időpont (2): ...... fok a felső holtpont előtt
3.2.6.6. Gyújtógyertyák
3.2.6.6.1. Gyártmány: ...
3.2.6.6.2. Típus: ...
3.2.6.6.3. Gyújtógyertyahézag beállítása: ..... mm
3.2.6.7. Gyújtótekercs(ek)
3.2.6.7.1. Gyártmány: ...
3.2.6.7.2. Típus: ...
3.2.7. Hűtőrendszer: folyékony/levegő (1)
3.2.7.1. A motorhőmérséklet-szabályozó névleges beállítási értéke: ...
3.2.7.2. Folyadék
3.2.7.2.1. A folyadék fajtája: ...
3.2.7.2.2. Keringető szivattyú: igen/nem (1)
3.2.7.2.3. Jellemzők: .......... vagy
3.2.7.2.3.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.7.2.3.2. Típus(ok): ...
3.2.7.2.4. Áttételi arány(ok): ...
3.2.7.2.5. A ventilátor leírása és működési mechanizmusa: ...
3.2.7.3. Levegő
3.2.7.3.1. Ventilátor: igen/nem (1)
3.2.7.3.2. Jellemzők: ... vagy
3.2.7.3.2.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.7.3.2.2. Típus(ok): ...
3.2.7.3.3. Áttételi arány(ok): ...
3.2.8. Szívórendszer
3.2.8.1. Feltöltő: igen/nem (1)
3.2.8.1.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.8.1.2. Típus(ok): ...
3.2.8.1.3. A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltési nyomás: ...... kPa; lefúvatószelep, adott esetben): ...
3.2.8.2. Töltőlevegő-hűtő: igen/nem (1)
3.2.8.2.1. Típus: levegő-levegő/levegő-víz (1)
3.2.8.3. Szívási depresszió névleges fordulatszámnál, 100%-os terhelés mellett (csak kompressziós gyújtású motoroknál)
3.2.8.3.1. legkisebb megengedett: ............ kPa
3.2.8.3.2. legnagyobb megengedett: .......... kPa
3.2.8.3.3. * (Csak az Euro VI) A szívórendszer tényleges nyomásesése a motor névleges fordulatszámánál és 100%-os terhelésnél: kPa
3.2.8.4. A szívóvezetékek és tartozékaik leírása és rajza (szívókamra, fűtőberendezés, kiegészítő belépőlevegő-nyílások stb.): ...
3.2.8.4.1. Szívócsővezeték leírása (rajzokkal és/vagy fényképekkel együtt): ...
3.2.8.4.2. Légszűrő-rajzok: ... vagy
3.2.8.4.2.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.8.4.2.2. Típus(ok): ...
3.2.8.4.3. Szívászaj-csökkentő, rajzok: ... vagy
3.2.8.4.3.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.8.4.3.2. Típus(ok): ...
3.2.9. Kipufogórendszer
3.2.9.1. A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajza: ...
3.2.9.2. A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza: ...
3.2.9.2.1. * (Csak az Euro VI esetében) A kipufogórendszer azon alkotóelemeinek leírása és/vagy rajza, melyek a motorrendszer részét alkotják
3.2.9.3. Legnagyobb megengedett kipufogó ellennyomás meghatározott motorfordulatszámnál és 100%-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motoroknál): ... kPa
3.2.9.3.1. * (Csak az Euro VI) Tényleges kipufogási ellennyomás névleges fordulatszámon és 100%-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motoroknál): ................................................................................................................... .............................................................................. kPa
3.2.9.4. Kipufogódob(ok) típusa, jelölése: ...
Ha a külső zaj miatt szükséges, csökkentő intézkedések a motorházban és a motoron: ...
3.2.9.5. A kipufogónyílás elhelyezése: ...
3.2.9.6. Szálas anyagokat tartalmazó kipufogódob: ...
3.2.9.7. * A teljes kipufogórendszer térfogata: ..................................... dm3
3.2.9.7.1. * (Csak az Euro VI esetében) A kipufogórendszer elfogadható térfogata: ................. dm3
3.2.9.7.2. * (Csak az Euro VI esetében) A kipufogórendszer azon részének térfogata, amely a motorrendszer részét alkotja: ................................... dm3
3.2.10. A beömlőnyílás és a kipufogónyílás legkisebb keresztmetszete: ...
3.2.11. Szelepvezérlési idők vagy ezzel egyenértékű adatok
3.2.11.1. Legnagyobb szelepemelés, nyitási és zárási szög, illetve az alternatív elosztórendszerek vezérlési adatai a holtpontokhoz képest. Változtatható vezérlési rendszer esetén legkisebb és legnagyobb vezérlés: ...
3.2.11.2. Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok (1): ...
3.2.12. Légszennyezés elleni intézkedések
3.2.12.0. * A típusjóváhagyás kibocsátási jellemzője (y)
3.2.12.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés (leírás és rajzok): ...
3.2.12.1.1. * Csak az Euro VI) Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: vannak/nincsenek (2)
Ha van, annak leírása és rajza:
Ha van nincs, meg kell felelni az 582/2011/EU rendelet V. mellékletének
3.2.12.2. * Kibocsátás – csökkentő berendezések (amennyiben más cím alatt nem szerepelnek)
3.2.12.2.1 * . Katalizátor
3.2.12.2.1.1. Katalizátorok és elemek száma (kérjük, az alábbiakban minden egyes egységre adja meg az információkat): ...
3.2.12.2.1.2. A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata: ...
3.2.12.2.1.3. * A katalitikus folyamat típusa: ... (oxidáció, háromutas, NOx-csapda, szelektív redukció, NOx-katalizátoros vagy más)
3.2.12.2.1.4. A nemesfémek összes töltése: ...
3.2.12.2.1.5. Relatív koncentráció: ...
3.2.12.2.1.6. Hordozó (szerkezete és anyaga): ...
3.2.12.2.1.7. Cellasűrűség: ...
3.2.12.2.1.8. A katalizátor(ok) házának típusa: ...
3.2.12.2.1.9. A katalizátor(ok) elhelyezése (hely és vonatkozási távolság a kipufogóvezetékben): ...
3.2.12.2.1.10. Hővédő pajzs: igen/nem (1)
3.2.12.2.1.11. * Szokásos üzemi hőmérsékleti tartomány:... °C
3.2.12.2.1.12. A katalizátor gyártmánya: ...
3.2.12.2.1.13. Alkatrész-azonosító szám: ...
3.2.12.2.2. * Érzékelők
3.2.12.2.2.1. * Oxigénérzékelő: van/nincs (1)
3.2.12.2.2.1.1. * Gyártmány: ...
3.2.12.2.2.1.2. * Helye: ...
3.2.12.2.2.1.3. * Szabályozási tartomány: ...
3.2.12.2.2.1.4. * Típus vagy működési elv: ...
3.2.12.2.2.1.5. * Termékazonosító szám: ...
3.2.12.2.2.2. * NOx-érzékelő: van/nincs (1)
3.2.12.2.2.2.1. * Gyártmány: ...
3.2.12.2.2.2.2. * Típus: ...
3.2.12.2.2.2.3. * Helye: ...
3.2.12.2.2.3. * Részecskeérzékelő: van/nincs (1)
3.2.12.2.2.3.1. * Gyártmány: ...
3.2.12.2.2.3.2. * Típus: ...
3.2.12.2.2.3.3. * Helye: ...
3.2.12.2.3. Légbefúvás: igen/nem (1)
3.2.12.2.3.1. Típus (rezgőszelep, légszivattyú stb.): ...
3.2.12.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés (EGR): igen/nem (1)
3.2.12.2.4.1. * Jellemzők (gyártmány, típus, áramlás, magas nyomás/alacsony nyomás/kettős nyomás stb.): ...
3.2.12.2.4.2. * Vízhűtéses rendszer (minden egyes pl. alacsony nyomású/magas nyomású/kettős nyomású kipufogógáz-visszavezetési rendszerre meg kell adni): van/nincs (1)
3.2.12.2.5. * Párolgási kibocsátást csökkentő rendszer (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): van/nincs (1)
3.2.12.2.5.1. A berendezések részletes leírása: ...
3.2.12.2.5.2. A párolgási kibocsátást csökkentő rendszer rajza: ...
3.2.12.2.5.3. Az aktív – széntartály rajza: ...
3.2.12.2.5.4. A száraz aktív szén tömege: ... g
3.2.12.2.5.5. * A tüzelőanyag-tartály vázlatos rajza (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): ...
3.2.12.2.5.5.1. Tüzelőanyag-tartály rendszer kapacitása, anyaga és felépítése: ...
3.2.12.2.5.5.2. A gőztömlő és a tüzelőanyag-vezeték anyagának valamint a tüzelőanyag-rendszer összekapcsolási technikájának ismertetése: ...
3.2.12.2.5.5.3. Zárt tüzelőanyag-tartály rendszer: igen/nem
3.2.12.2.5.5.4. A tüzelőanyag-tartály megkerülőszelepe beállításának leírása (levegőbeömlés és kiengedés): ...
3.2.12.2.5.5.5. A kifúvatásellenőrző rendszer leírása: ...
3.2.12.2.5.6. A tüzelőanyag-tartály és a kipufogórendszer közötti hőpajzs leírása és vázlatos rajza: ...
3.2.12.2.5.7. * Áteresztési tényező: ...
3.2.12.2.6. Részecskeszűrő (PT): igen/nem (1)
3.2.12.2.6.1. A részecskeszűrő méretei, alakja és űrtartalma: ...
3.2.12.2.6.2. A részecskeszűrő tervezése: ...
3.2.12.2.6.3. Elhelyezése (a kipufogóvezetékben való viszonylagos távolság): ...
3.2.12.2.6.4. * A részecskeszűrő gyártmánya: ...
3.2.12.2.6.4.1. Az I. típusú üzemi ciklusok (vagy egyenértékű próbapadi ciklusok) száma, amelyek két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus között játszódnak le az I. típusú vizsgálatnak megfelelő feltételek esetén (»D« távolság a 83. ENSZ-EGB előírás 13. mellékletének 1. ábráján): ...
3.2.12.2.6.4.2. Két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus közötti ciklusok számának megállapítására szolgáló módszer leírása: ...
3.2.12.2.6.4.3. Azok a paraméterek, amelyek meghatározzák a szükséges terhelés mértékét, mielőtt a regenerálás megtörténne (vagyis hőmérséklet, nyomás stb.):
3.2.12.2.6.4.4. A 83. ENSZ-EGB előírás 13. mellékletének 3.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: ...
3.2.12.2.6.5. * Termékazonosító szám: ...
3.2.12.2.6.6. *
3.2.12.2.6.7. Normál üzemi hőmérsékleti tartomány: ...... (K) és nyomástartomány (KPa)
(Csak nehéz haszongépjárművek)
3.2.12.2.6.8. Időszakos regeneráció esetén (csak nehéz haszongépjárművek)
3.2.12.2.6.8.1. * ETC vizsgálati ciklusok száma 2 regeneráció között (n1): ... (Az Euro VI-ra nem vonatkozik)
3.2.12.2.6.8.1.1. * (Csak az Euro VI) Regeneráció nélküli WHTC- vizsgálati ciklusok száma (n):
3.2.12.2.6.8.2. * ETC-ciklusok száma regeneráció közben (n2): ... (Az Euro VI-ra nem vonatkozik)
3.2.12.2.6.8.2.1. * (Csak az Euro VI) Regenerációval zajló WHTC- vizsgálati ciklusok száma (nR):
3.2.12.2.6.9. * Más rendszerek: vannak/nincsenek (1)
3.2.12.2.6.9.1. * Leírás és működés
3.2.12.2.7. * Fedélzeti diagnosztikai (OBD-) rendszer: van/nincs (1): ...
3.2.12.2.7.0.1. * (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok száma a motorcsaládon belül
3.2.12.2.7.0.2. * (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)
3.2.12.2.7.0.3. * (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti azon motorcsalád száma, amelybe az alapmotor/a motorcsalád tagja tartozik: ...
3.2.12.2.7.0.4. * (Csak az Euro VI esetében) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének c) pontjában és 9. cikkének (4) bekezdésében előírt, az említett rendelet X. mellékletében a fedélzeti diagnosztikai rendszer jóváhagyása céljából meghatározott fedélzeti diagnosztikai dokumentációra
3.2.12.2.7.0.5. * (Csak az Euro VI esetében) Adott esetben a gyártó hivatkozása a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára
3.2.12.2.7.0.6. * (Csak az Euro VI esetében) Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor fedélzeti diagnosztikai rendszerének járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra
3.2.12.2.7.0.7–3.2.12.2.7.0.8. *
3.2.12.2.7.1. A zavarjelző (MI) szöveges leírása és/vagy rajza: ...
3.2.12.2.7.2. Az OBD által ellenőrzött alkatrészek jegyzéke és célja: ...
3.2.12.2.7.3. Szöveges leírás (általános működési elvek) a következők tekintetében
3.2.12.2.7.3.1. Külső gyújtású motorok
3.2.12.2.7.3.1.1. Katalizátor ellenőrzése: ...
3.2.12.2.7.3.1.2. Gyújtáskihagyás észlelése: ...
3.2.12.2.7.3.1.3. Oxigénérzékelő ellenőrzése: ...
3.2.12.2.7.3.1.4. Az OBD rendszer által ellenőrzött más alkatrészek: ...
3.2.12.2.7.3.2. Kompressziós gyújtású motorok: ...
3.2.12.2.7.3.2.1. Katalizátor ellenőrzése: ...
3.2.12.2.7.3.2.2. Részecskeszűrő ellenőrzése: ...
3.2.12.2.7.3.2.3. Elektronikus tüzelőanyag-ellátó rendszer ellenőrzése: ...
3.2.12.2.7.3.2.4. deNOx rendszer ellenőrzése: ...
3.2.12.2.7.3.2.5. Az OBD rendszer által ellenőrzött más alkatrészek: ...
3.2.12.2.7.4. Az MI aktiválásának feltétele (meghatározott ütemszám vagy statisztikai módszer): ...
3.2.12.2.7.5. A használt OBD kimeneti kódok és formátumok jegyzéke (valamennyiről magyarázattal): ...
3.2.12.2.7.6. A jármű gyártója köteles a következő kiegészítő információkat szolgáltatni annak érdekében, hogy lehetővé tegye az OBD-kompatibilis tartalék- és pótalkatrészek, illetőleg diagnosztikai eszközök és vizsgálóberendezések gyártását.
3.2.12.2.7.6.1. A jármű eredeti típusjóváhagyásához használt előkondicionáló ciklusok típusának és számának leírása.
3.2.12.2.7.6.2. Az OBD rendszer által megfigyelt összetevő tekintetében a jármű eredeti típusjóváhagyásához használt OBD demonstrációs ciklus típusának leírása.
3.2.12.2.7.6.3. * Átfogó dokumentum, amely leírja a hibakeresésre és az MI működésbe hozására irányuló stratégia (rögzített számú vezetési ciklus vagy statisztikai módszer) keretében érzékelt valamennyi összetevőt, beleértve a vonatkozó másodlagosan érzékelt paraméterek jegyzékét minden, az OBD rendszerrel megfigyelt összetevő tekintetében. Valamennyi felhasznált OBD outputkód és formátum jegyzéke (és ezek magyarázata), hozzákapcsolva a kibocsátáshoz kapcsolódó egyedi erőátviteli összetevőket és a kibocsátástól független egyedi erőátviteli összetevőket, amennyiben az MI működésbe hozásának meghatározásához az adott összetevő megfigyelését használják, ideértve különösen a $05 üzemeltetési adatok, a $21-FF vizsgálati azonosítók, illetve a $06 üzemeltetési adatok átfogó kifejtését.
Olyan járműtípusok esetén, amelyek a Közúti járművek, a vezérlőrendszer-hálózat (CAN) diagnosztikája – 4. rész: a szennyezőanyag-kibocsátással összefüggő rendszerekre vonatkozó előírások ISO 15765–4 szabvánnyal összhangban álló kommunikációs kapcsolatot alkalmaznak, a $06 üzemeltetési adatok, a $00-FF vizsgálati azonosítók, üzemeltetési adatok átfogó kifejtését meg kell adni minden egyes OBD ellenőrzési azonosító tekintetében.
3.2.12.2.7.6.4. Az alábbiakban előírt információk a következő táblázat kitöltésével meghatározhatók.
3.2.12.2.7.6.4.1. Könnyű személy- és haszongépjárművek *
| Összetevő | Hibakód | Megfigyelési stratégia | Hibakeresési követelmény | MI működés- be hozási követelmény | Másodlagos paraméterek | Előkondicio- nálás | Demonstrá- ciós vizsgálat | |
| Katalizátor | P0420 | 1. és 2. oxigénérzékelő jelei | Az 1. és a 2. érzékelő jele közötti különbség | 3. ciklus | Motor fordulatszáma, motor terhelése, A/F mód, katalizátor hőmérséklete | Két I. típusú ciklus | I. típus |
3.2.12.2.7.6.4.2. Nehéz haszongépjárművek
| Összetevő | Hibakód | Megfigyelési stratégia | Hibakeresési követelmény | MI működésbe hozási követelmény | Másodlagos paraméterek | Előkondi- cionálás | Demonstrá- ciós vizsgálat | |
| SCR-katalizátor | Pxxx | 1. és 2. NOx- érzékelő jelei | Az 1. és a 2. érzékelő jele közötti különbség | 3. ciklus | Motor fordulatszáma, motor terhelése, katalizátor hő-mérséklete, reagenstevé- kenység | Három OBD vizsgálati ciklus (3 rövid ESC-ciklus) | OBD vizsgálati ciklus (rövid ESC-ciklus) |
3.2.12.2.7.6.5. * (Csak az Euro VI esetében) Fedélzeti diagnosztikai szabványos kommunikációs protokoll: (8)
3.2.12.2.7.7. * (Csak az Euro VI) A gyártó hivatkozása az 582/2011/EU rendelet 5. cikk (4) bekezdésének d) pontjában és 9. cikk (4) bekezdésében a jármű fedélzeti diagnosztikai és a jármű javítási és karbantartási információk elérésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés céljaira előírt, fedélzeti diagnosztikával kapcsolatos információkra, vagy
3.2.12.2.7.7.1. * A 3.2.12.2.7.7. pontban előírt gyártói hivatkozás helyett hivatkozás az 582/2011/EU rendelet I. melléklet 4. függelékében szereplő adatközlő lap mellékletére, mely tartalmazza a következő táblázatot, a megadott példa szerint kitöltve:
Összetevő – Hibakód – Ellenőrzési stratégia – Hibaészlelési kritériumok – Hibajelző bekapcsolási kritériumai – Másodlagos paraméterek – Előkondicionálás – Igazolási eljárás
Katalizátor – P0420 – Az 1. és a 2. oxigénérzékelőtől jövő jelek – Az 1. és a 2. érzékelőtől jövő jelek közötti különbség – 3. ciklus – Fordulatszám, motorterhelés, levegő/tüzelőanyag arány, katalizátorhőmérséklet – Két 1. típusú ciklus – 1. típus
3.2.12.2.7.8. * (Csak az Euro VI esetében) A fedélzeti diagnosztikai rendszer jármű fedélzetén lévő alkatrészei
3.2.12.2.7.8.0. * Az 582/2011/EU rendelet X. mellékletének 2.4.1. pontjában meghatározott alternatív jóváhagyást alkalmazzák? igen/nem (1)
3.2.12.2.7.8.1. * A fedélzeti diagnosztikai rendszer jármű fedélzetén lévő alkatrészeinek jegyzéke
3.2.12.2.7.8.2. * A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza (10)
3.2.12.2.7.8.3. * A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel való külső kommunikációra szolgáló interfész szöveges leírása és/vagy rajza (10)
3.2.12.2.8. * Egyéb rendszer: ...
3.2.12.2.8.1. * Az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek
3.2.12.2.8.2. * Használatkorlátozó rendszer
3.2.12.2.8.2.1. * (Csak az Euro VI esetében) Állandó jelleggel kiiktatott használatkorlátozású motor, mentőszolgálatok általi vagy az ezen Függelék 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott járművekben való használatra: igen/nem (1)
3.2.12.2.8.2.2. * A kúszó üzemmód aktiválása:
„kikapcsolás újraindítást követően”/„kikapcsolás tüzelőanyaggal való újrafeltöltést követően”/„kikapcsolás leállítást követően” (1)(8)
3.2.12.2.8.2.3. * A használatkorlátozó rendszer típusa: visszaszámlálás után nincs motor-újraindítás/a motor tankolás után nem indul/tüzelőanyag-kizárás/teljesítménykorlátozás
3.2.12.2.8.2.4. * A használatkorlátozó rendszer leírása
3.2.12.2.8.2.5. * Annak az átlagos távolságnak megfelelő szint, amelyet a jármű teli tankkal meg tud tenni, azaz: ... km
3.2.12.2.8.3. * (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett motorcsaládok száma
3.2.12.2.8.3.1. * (Csak az Euro VI esetében) A motorcsaládban az NOx-csökkentő megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma:
3.2.12.2.8.3.2. * (Csak az Euro VI esetében) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsalád száma, melybe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik
3.2.12.2.8.4. * (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben): ...
3.2.12.2.8.5. * (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik
3.2.12.2.8.6. * (Csak az Euro VI) A reagens hatóanyagtartalmának a figyelmeztető rendszert működésbe nem hozó legalacsonyabb koncentrációja (CDmin): (térfogat%)
3.2.12.2.8.7. * (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek járműbe történő beépítésének dokumentációjára
3.2.12.2.8.8. * (Csak az Euro VI esetében) A jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések
3.2.12.2.8.8.1. * A jármű NOx-csökkentő megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések jegyzéke
3.2.12.2.8.8.2. * Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló rendszerek járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra
3.2.12.2.8.8.3. * A figyelmeztető jelzés szöveges leírása és/vagy rajza (10)
3.2.12.2.8.8.4. * Az 582/2011/EU rendelet XIII. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott alternatív jóváhagyást alkalmazzák? igen/nem (1)
3.2.12.2.8.8.5. * Fűtött/fűtés nélküli reagenstartály és -adagoló rendszer (lásd az ENSZ–EGB 49. sz. előírása 11. mellékletének 2.4. szakaszát)
3.2.12.2.9. Nyomatékszabályozó: igen/nem (1)
3.2.12.2.9.1. A nyomatékszabályozó működésbe hozásának leírása (csak nehéz haszongépjárművek): ...
3.2.12.2.9.2. A teljes terhelési görbe korlátozásának leírása (csak nehéz haszongépjárművek): ...
3.2.12.2.10. * Periodikusan regeneráló rendszer: (az alábbi adatokat meg kell adni minden önálló egységre)
3.2.12.2.10.1. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: ...
3.2.12.2.10.2. Az 1. típusú üzemi ciklusok vagy hasonló próbapadi ciklusok száma, amelyek két olyan ciklus között játszódnak le, amelyek alatt regenerálás történik az 1. típusú vizsgálatnak megfelelő körülmények között (a »D« távolság az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XXI. melléklet 6. almelléklet 1. függelék A6.App1/1. ábráján vagy (adott esetben) a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. melléklet A13/1. ábráján): ...
3.2.12.2.10.2.1. Az alkalmazandó 1. típusú ciklus (adja meg az alkalmazandó eljárást: a XXI. melléklet 4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás): ...
3.2.12.2.10.3. A regenerálási fázist tartalmazó két ciklus közötti ciklusok számának megállapítására használt módszer leírása: ...
3.2.12.2.10.4. A regenerálás kiváltásához szükséges terhelés mértékét meghatározó paraméterek (azaz hőmérséklet, nyomás stb.): ...
3.2.12.2.10.5. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. melléklet 3.1. szakasza szerinti vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: ...
3.2.12.2.11. * Fogyó reagenseket használó katalizátorrendszerek (az információkat az alábbiakban minden egységre külön meg kell adni): vannak/nincsenek (1)
3.2.12.2.11.1. A szükséges reagens típusa és koncentrációja: ...
3.2.12.2.11.2. A reagens szokásos üzemi hőmérsékleti tartománya: ...
3.2.12.2.11.3. Nemzetközi szabvány: ...
3.2.12.2.11.4. A reagens újratöltési gyakorisága: folyamatos/karbantartáskor (adott esetben):
3.2.12.2.11.5. Reagens kijelző (leírás és elhelyezkedés): ...
3.2.12.2.11.6. Reagens tartály
3.2.12.2.11.6.1. Űrtartalom: ...
3.2.12.2.11.6.2. Fűtési rendszer: van/nincs
3.2.12.2.11.6.2.1. Leírás vagy rajz: ...
3.2.12.2.11.7. Reagens adagoló egység: van/nincs (1)
3.2.12.2.11.7.1. Gyártmány: ...
3.2.12.2.11.7.2. Típus: ...
3.2.12.2.11.8. Reagens befecskendező (gyártmány, típus és elhelyezkedés): ...
3.2.12.2.12. * Vízbefecskendezés: van/nincs (1)
3.2.13. Füstopacitás
3.2.13.1. Az elnyelési együttható jelzésének elhelyezése (csak kompressziós gyújtású motoroknál): ...
3.2.13.2. Teljesítmény hat mérési ponton (lásd: az MR. A. függelék A/11. számú melléklete III. Rész 2.1. pontját. – módosított 72/306/EGK irányelv III. mellékletének 2.1. pontját)
3.2.13.3. A fékpadon/a járművön mért motorteljesítmény (1) 3.2.13.3.1. Bejelentett fordulatszám- és teljesítményértékek
| Méréspontok | A motor fordulatszáma (min–1) | Teljesítmény kW/kg. | |
| 1. ...... | |||
| 2. ...... | |||
| 3. ...... | |||
| 4. ...... | |||
| 5. ...... | |||
| 6. ...... |
3.2.14. A tüzelőanyag-gazdaságosságot szolgáló berendezések részletezése (amennyiben nem szerepel más pontban): ...
3.2.15. PB-gáz tüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (1)
3.2.15.1. * Típusjóváhagyási szám a 661/2009/EK rendelet szerint: ...
3.2.15.2. PB-gáz tüzelőanyag-ellátó rendszer elektronikus motorvezérlő egysége
3.2.15.2.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.15.2.2. Típus(ok): ...
3.2.15.2.3. A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: ...
3.2.15.3. További dokumentáció
3.2.15.3.1. A katalizátorvédelem leírása a benzinről PB-gázra vagy vissza történő átváltás során: ...
3.2.15.3.2. Rendszer elrendezése (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozáskiegyenlítő tömlők stb.): ...
3.2.15.3.3. A jelölés rajza: ...
3.2.16. Földgáztüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (1)
3.2.16.1. * Típusjóváhagyási szám a 661/2009/EK rendelet szerint: ...
3.2.16.2. A földgáz tüzelőanyag-ellátó rendszer elektronikus motorvezérlő egysége
3.2.16.2.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.16.2.2. Típus(ok): ...
3.2.16.2.3. A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: ...
3.2.16.3. További dokumentáció
3.2.16.3.1. A katalizátorvédelem leírása a benzinről földgázra vagy vissza történő átváltás során: ...
3.2.16.3.2. Rendszer elrendezése (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozáskiegyenlítő tömlők stb.): ...
3.2.16.3.3. A jelölés rajza: ...
3.2.17. * Nehéz haszonjárművek gáz- és vegyes üzemű motorjaival kapcsolatos külön információk (más kialakítású rendszerek esetén meg kell adni az ezzel egyenértékű adatokat) (adott esetben)
3.2.17.1. Tüzelőanyag: PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL (1)
3.2.17.2. Nyomásszabályzó(k) vagy elpárologtató/nyomásszabályzó(k) (1)
3.2.17.2.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.17.2.2. Típus(ok): ...
3.2.17.2.3. Nyomáscsökkentési szakaszok száma: ...
3.2.17.2.4. Nyomás az utolsó szakaszban:
legkisebb: .... kPa – maximum: .... kPa
3.2.17.2.5. A fő beállítási pontok száma: ...
3.2.17.2.6. Alapjárati beállítási pontok száma: ...
3.2.17.2.7. Típus-jóváhagyási szám: ...
3.2.17.3. Tüzelőanyag-ellátó rendszer: keverőegység/gázbefúvás/folyadék- befecskendezés/közvetlen befecskendezés (1)
3.2.17.3.1. A keverékminőség szabályozása: ...
3.2.17.3.2. A rendszer leírása és/vagy ábra és rajzok: ...
3.2.17.3.3. Típus-jóváhagyási szám: ...
3.2.17.4. Keverőegység
3.2.17.4.1. Száma: ...
3.2.17.4.2. Gyártmány(ok): ...
3.2.17.4.3. Típus(ok): ...
3.2.17.4.4. Elhelyezés: ...
3.2.17.4.5. Beállítási lehetőségek: ...
3.2.17.4.6. Típus-jóváhagyási szám: ...
3.2.17.5. Befecskendezés a szívócsőbe
3.2.17.5.1. Befecskendezés: egypontos/többpontos (1)
3.2.17.5.2. Befecskendezés: folyamatos/egyidejűleg vezérelve/egymás után vezérelve (1)
3.2.17.5.3. Befecskendező berendezés
3.2.17.5.3.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.17.5.3.2. Típus(ok): ...
3.2.17.5.3.3. Beállítási lehetőségek: ...
3.2.17.5.3.4. Típus-jóváhagyási szám: ...
3.2.17.5.4. Tüzelőanyag-tápszivattyú (amennyiben van ilyen):
3.2.17.5.4.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.17.5.4.2. Típus(ok): ...
3.2.17.5.4.3. Típus-jóváhagyási szám: ...
3.2.17.5.5. Befecskendező(k)
3.2.17.5.5.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.17.5.5.2. Típus(ok): ...
3.2.17.5.5.3. Típus-jóváhagyási szám: ...
3.2.17.6. Közvetlen befecskendezés
3.2.17.6.1. Tüzelőanyag-befecskendező szivattyú/nyomásszabályzó (1)
3.2.17.6.1.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.17.6.1.2. Típus(ok): ...
3.2.17.6.1.3. Befecskendezési időpont: ...
3.2.17.6.1.4. Típus-jóváhagyási szám: ...
3.2.17.6.2. Befecskendező(k)
3.2.17.6.2.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.17.6.2.2. Típus(ok): ...
3.2.17.6.2.3. Nyitási nyomás vagy jelleggörbe (2): ...
3.2.17.6.2.4. Típus-jóváhagyási szám: ...
3.2.17.7. Elektronikus vezérlőegység (ECU)
3.2.17.7.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.17.7.2. Típus(ok): ...
3.2.17.7.3. Beállítási lehetőségek: ...
3.2.17.7.4. Szoftverkalibrálási szám(ok): ...
3.2.17.8. Földgáztüzelőanyag-specifikus berendezés
3.2.17.8.1. 1-es változat (csak olyan motorok jóváhagyása esetén, amelyek több különböző tüzelőanyag-összetétellel működnek)
3.2.17.8.1.0.1. * (Csak az Euro VI) Önműködően alkalmazkodó? igen/nem(1)
3.2.17.8.1.0.2. * (Csak az Euro VI) PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL adott összetételéhez való kalibrálás (1)
PB-gáz/földgáz- Ht/földgáz- Lt/földgáz- HLt adott összetételéhez való átalakítás(1)
3.2.17.8.1.1. Tüzelőanyag-összetétel:
| metán (CH4): | alap: ......%mol | min. ......%mol | max. ......%mol | |
| etán (C2H6): | alap: ......%mol | min. ......%mol | max. ......%mol | |
| propán (C3H8): | alap: ......%mol | min. ......%mol | max. ......%mol | |
| bután (C4H10): | alap: ......%mol | min. ......%mol | max. ......%mol | |
| C5/C5+: | alap: ......%mol | min. ......%mol | max. ......%mol | |
| oxigén (O2): | alap: ......%mol | min. ......%mol | max. ......%mol | |
| inert (H2, He stb.): | alap: ......%mol | min. ......%mol | max. ......%mol |
3.2.17.8.1.2. Befecskendező(k)
3.2.17.8.1.2.1. Gyártmány(ok): ...
3.2.17.8.1.2.2. Típus(ok): ...
3.2.17.8.1.3. Más (ahol alkalmazható): ...
3.2.17.8.2. 2-es változat (csak olyan motorok jóváhagyása esetén, amelyek több különböző tüzelőanyag-összetétellel működnek)
3.2.17.9. * Adott esetben a gyártó hivatkozása a vegyes üzemű motor járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra (x1)
3.2.18. * Hidrogén-tüzelőanyag-adagoló rendszer: igen/nem (1)
3.2.18.1. * EK-típusjóváhagyási szám a 79/2009/EK rendelet szerint: ...............................................
3.2.18.2. * Elektronikus motorvezérlő a hidrogénadagoló rendszerhez
3.2.18.2.1. * Gyártmány(ok): ...............................................................................................................
3.2.18.2.2. * Típus(ok): ........................................................................................................................
3.2.18.2.3. * Kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: ...........................................................
3.2.18.3. * További dokumentáció:
3.2.18.3.1. * A katalizátorvédelem leírása a benzinüzemről hidrogénüzemre és vissza történő átkapcsolás során: .......................................................
3.2.18.3.2. * A rendszer elrendezési rajza (villamos csatlakozások, vákuumcsatlakozások, kiegyenlítő tömlők stb.): ...................................
3.2.18.3.3. * A jel rajza: .......................................................................................................................
3.2.19. * Hidrogén-földgáz-tüzelőanyag-adagoló rendszer: van/nincs (1)
3.2.19.1. * A hidrogén százalékos részaránya a tüzelőanyagban (a gyártó által előírt felső határérték): .....................................................................................
3.2.19.2. * EK-típusjóváhagyási szám az ENSZ–EGB 110. sz. előírása szerint: ................................
3.2.19.3. * Elektronikus motorvezérlő a hidrogén-földgáz-tüzelőanyag-adagoló rendszerhez
3.2.19.3.1. * Gyártmány(ok): ...............................................................................................................
3.2.19.3.2. * Típus(ok): ........................................................................................................................
3.2.19.3.3. * Kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: ...........................................................
3.2.19.4. * További dokumentáció:
3.2.19.4.1. *
3.2.19.4.2. * A rendszer elrendezési rajza (villamos csatlakozások, vákuumcsatlakozások, kiegyenlítő tömlők stb.): .......................................................................................................................
3.2.19.4.3. * A jel rajza: ......................................................................................................................
3.2.20. * Hőtárolásra vonatkozó információ (y)
3.2.20.1. Aktív hőtároló berendezés: igen/nem (1)
3.2.20.1.1. Entalpia: ... (J)
3.2.20.2. Szigetelőanyagok: Van/nincs (1)
3.2.20.2.1. Szigetelőanyag: ...
3.2.20.2.2. Szigetelés térfogata: ...
3.2.20.2.3. Szigetelés tömege: ...
3.2.20.2.4. Szigetelés helye: ...
3.2.20.2.5. Jármű lehűtése a legrosszabb forgatókönyv szerinti megközelítésben: Igen/nem (1)
3.2.20.2.5.1. (nem a legrosszabb forgatókönyv szerinti megközelítésben) Legrövidebb megengedett kondicionálási időtartam, tsoak_ATCT (óra): ...
3.2.20.2.5.2. (nem a legrosszabb forgatókönyv szerinti megközelítésben) A motorhőmérséklet mérés helye: ...
3.2.20.2.6. Ugyanaz az interpolációs család a környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálati járműcsalád megközelítésen belül: Igen/nem (1)
3.3. * Elektromos gép
3.3.1. Típus (tekercselés, gerjesztés): ...
3.3.1.1. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ...... kW
3.3.1.1.1. * Legnagyobb hasznos teljesítmény (n) ........................................... kW
(a gyártó által megadott érték)
3.3.1.1.2. * Legnagyobb 30 perces teljesítmény (n) ........................................ kW
(a gyártó által megadott érték)
3.3.1.2. Üzemi feszültség: ...... V
3.3.2. * REESS
3.3.2.1. Cellák száma: ...
3.3.2.2. Tömeg: ...... kg
3.3.2.3. Kapacitás: ...... Ah (amperóra)
3.3.2.4. Elhelyezés: ...
3.4. * Meghajtó energia-átalakítók kombinációi
3.4.1. Hibrid elektromos jármű: igen/nem (1)
3.4.2. Hibrid elektromos jármű kategóriája: járművön kívüli töltés/nem járművön kívüli töltés: (1)
3.4.3. Üzemmódkapcsoló: van/nincs (1)
3.4.3.1. Választható üzemmódok
3.4.3.1.1. Csak elektromos: igen/nem (1)
3.4.3.1.2. Csak tüzelőanyag-fogyasztó: igen/nem (1)
3.4.3.1.3. Hibrid mód: igen/nem (1) (ha igen, rövid leírás): ...
3.4.4. * Az energiatároló eszköz leírása: (REESS, kondenzátor, lendkerék/generátor)
3.4.4.1. Gyártmány(ok): ...
3.4.4.2. Típus(ok): ...
3.4.4.3. Azonosító szám: ...
3.4.4.4. Az elektrokémiai párosítás fajtája: ...
3.4.4.5. * Energia: ... (REESS esetében: feszültség és kapacitás, amperóra 2 órára, kondenzátor esetében: J, ...)
3.4.4.6. Töltő: fedélzeti/külső/nincs (1)
3.4.5. * Elektromos gép (külön részletezze az egyes elektromos gépek típusát)
3.4.5.1. Gyártmány: ...
3.4.5.2. Típus: ...
3.4.5.3. Alapfelhasználás: vontató motor/generátor (1)
3.4.5.3.1. Vontatómotorként: egyes motor/több motor (számuk) (1): ...
3.4.5.4. Legnagyobb teljesítmény: ........ kW
3.4.5.5. Működési elv
3.4.5.5.5.1. Egyenáram/váltóáram/fázisok száma: ...
3.4.5.5.2. Külön gerjesztés/soros/összetett (1)
3.4.5.5.3. Szinkron/aszinkron (1)
3.4.6. Vezérlőegység
3.4.6.1. Gyártmány(ok): ...
3.4.6.2. Típus(ok): ...
3.4.6.3. Azonosítószám: ...
3.4.7. Áramszabályozó
3.4.7.1. Gyártmány: ...
3.4.7.2. Típus: ...
3.4.7.3. Azonosítószám: ...
3.4.8. * A jármű hatósugara elektromos hajtás esetén: ........................ km (az ENSZ–EGB 101. sz. előírásának 9. melléklete szerint)
3.4.9. A gyártó ajánlásai az előkondicionálásra: ...
3.5. * A szén-dioxid-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromos fogyasztás/elektromos hatósugár meghatározásához a gyártó által megadott értékek és (adott esetben) az ökoinnovációk adatai (o)
3.5.1. Szén-dioxid-kibocsátási érték
3.5.1.1. Szén-dioxid-kibocsátás (városi körülmények): ........... g/km
3.5.1.2. Szén-dioxid-kibocsátás (városon kívüli körülmények): ........... g/km
3.5.1.3. Szén-dioxid-kibocsátás (vegyes): ........... g/km
3.5.2. Tüzelőanyag-fogyasztás (adja meg a részleteket minden egyes vizsgált tüzelő-anyagra)
3.5.2.1. * Tüzelőanyag-fogyasztás (városi körülmények) ...................... l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
3.5.2.2. * Tüzelőanyag-fogyasztás (városon kívüli körülmények) ......... l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
3.5.2.3. * Tüzelőanyag-fogyasztás (vegyes): ............................ l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
3.5.3. * Elektromosenergia-fogyasztás elektromos járművek esetében
3.5.3.1. * Elektromosenergia-fogyasztás tisztán elektromos járművek esetében .................... Wh/km
3.5.3.2. * Elektromosenergia-fogyasztás kívülről tölthető hibrid hajtású elektromos járművek esetében
3.5.3.2.1. * Elektromosenergia-fogyasztás (A. feltétel, vegyes) ................... Wh/km
3.5.3.2.2. * Elektromosenergia-fogyasztás (B. feltétel, vegyes) ................... Wh/km
3.5.3.2.3. * Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott és vegyes) ................. Wh/km
3.5.4. * Nagy teljesítményű motorok CO2-kibocsátása (Csak az Euro VI)
3.5.4.1. * A kibocsátott CO2 tömege a WHSC-vizsgálatban (x3): .............. g/kWh
3.5.4.2. * A dízel üzemmódban kibocsátott CO2 tömege a WHSC-vizsgálatban (x2): ........... g/kWh
3.5.4.3. * A vegyes üzemmódban kibocsátott CO2 tömege a WHSC-vizsgálatban (x1): ............................................................................................. g/kWh
3.5.4.4. * A kibocsátott CO2 tömege a WHTC-vizsgálatban (x3)(9): ......... g/kWh
3.5.4.5. * A dízel üzemmódban kibocsátott CO2 tömege a WHTC-vizsgálatban (x2)(9): ......................................................................................... g/kWh
3.5.4.6. * A vegyes üzemmódban kibocsátott CO2 tömege a WHTC-vizsgálatban (x1)(9): ......................................................................................... g/kWh
3.5.5. * Nagy teljesítményű motorok tüzelőanyag-fogyasztása (Csak az Euro VI)
3.5.5.1. * Tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC-vizsgálatban (x3): ................. g/kWh
3.5.5.2. * Tüzelőanyag-fogyasztás dízel üzemmódban a WHSC-vizsgálatban (x2): ..................................................................................................... g/kWh
3.5.5.3. * Tüzelőanyag-fogyasztás vegyes üzemmódban a WHSC-vizsgálatban (x1): ..................................................................................................... g/kWh
3.5.5.4. * Tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC-vizsgálatban (9)(x3): ............. g/kWh
3.5.5.5. * Tüzelőanyag-fogyasztás dízel üzemmódban a WHTC-vizsgálatban (9)(x2): ......................................................................................... g/kWh
3.5.5.6. * Tüzelőanyag-fogyasztás vegyes üzemmódban a WHTC-vizsgálatban (9)(x1): ......................................................................................... g/kWh
3.5.6. * M1 vagy N1 kategóriájú járművek esetében a 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerinti ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű: igen/nem (1)
3.5.6.1. * M1 kategóriájú járművek esetében a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 5. cikkében, illetve N1 kategóriájú járművek esetében a 427/2014/EU végrehajtási rendelet 5. cikkében említett, viszonyítási alapul vett gépjármű típusa/változata/kivitele (adott esetben)....................................................................................
3.5.6.2. * Kölcsönhatások a különböző ökoinnovációs technológiák között:
vannak/nincsenek (1)
3.5.6.3. * Az ökoinnovációs technológiák használatával kapcsolatos kibocsátási adatok (a táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyag vonatkozásában meg kell ismételni) (w1)
| Az ökoinno- vációs technológiát jóváhagyó határozat (w2) | Az ökoinnová- ciós technoló- gia kódja (w3) | 1. A viszo- nyítási alapul vett gépjármű szén-dioxid- kibocsátása (g/km) | 2. Az öko- innovációs technológiá- val felszerelt gépjármű szén-dioxid- kibocsátása (g/km) | 3. A viszo- nyítási alapul vett gépjármű szén-dioxid- kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (w4) | 4. Az öko- innovációs technológiával felszerelt gépjármű szén- dioxid- kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (= 3.5.1.3.) | 5. Használati tényező (usage factor, UF), azaz a technológia használatának időbeli rész- aránya a szo- kásos üzemel- tetési körül- mények között | Megtakarított szén-dioxid- kibocsátás [(1–2)–(3–4)]×5 | |
| xxxx/201x | ||||||||
| Megtakarított szén-dioxid-kibocsátás összesen (g/km) (w5) | ||||||||
3.5.7. * A gyártó által megadott értékek
3.5.7.a. * A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsítás (nehézgépjárművek esetében, az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet 6. cikke alapján)
3.5.7.1. * A vizsgálati jármű paraméterei (y)
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Jármű | Alacsony szén-dioxid- kibocsátású jármű (VL), ha van | Magas szén- dioxid- kibocsátású jármű (VH) | VM, ha van | V reprezentatív (csak kigurulási menetellen- állási mátrix szerinti család esetén) (*1) | Alapértelme- zett értékek | |
| 2. | A jármű karosszériájának típusa (variáns/változat) | – | |||||
| 3. | Alkalmazott kigurulási menetellenállási eljárás (mérés vagy számítás kigurulási menetellenállási járműcsalád alapján) | – | – | ||||
| 4. | Kigurulási menetellenállási információk: | ||||||
| 5. | A gumiabroncsok gyártmánya és típusa, ha van mérés | – | |||||
| 6. | Gumiabroncsméretek (első/hátsó), ha van mérés | – | |||||
| 7. | Gumiabroncs gördülési ellenállása (első/hátsó) (kg/t) | ||||||
| 8. | Gumiabroncsnyomás (első/hátsó) (kPa), ha van mérés | ||||||
| 9. | Delta CD × A, L jármű esetében, a H járművel összehasonlítva (IP_H-ból levonva IP_L-t) | – | – | – | |||
| 10. | Delta CD × A, kigurulási menetellenállási járműcsalád alapján történő számítás esetén az L jármű kigurulási menetellenállási járműcsaládjával összehasonlítva (IP_H/L-ből levonva az RL_L-t) | – | – | ||||
| 11. | Jármű vizsgálati tömege (kg) | ||||||
| 12. | Kigurulási menetellenállási együtthatók | ||||||
| 13. | f0 (N) | ||||||
| 14. | f1 [N/(km/h)] | ||||||
| 15. | f2 [N/(km/h)2] | ||||||
| 16. | Homlokfelület m2 (0,000 m2) | – | – | – | |||
| 17. | Ciklus-energiaigény (J) | ||||||
3.5.7.1.1. * Az 1. típusú vizsgálathoz használt és a hasznos teljesítmény az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XX. MELLÉKLET szerinti méréséhez választott tüzelőanyag (csak LPG-vel vagy földgázzal működő járművek esetében): ...
3.5.7.1.1.1–3.5.7.1.1.2. *
3.5.7.1.2–3.5.7.1.3. *
3.5.7.2. * A vegyes CO2-kibocsátás tömege
3.5.7.2.1. Tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek CO2-kibocsátásának tömege
3.5.7.2.1.0. Az interpolációs járműcsaládon belüli minimális és maximális CO2 értékek
3.5.7.2.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... g/km
3.5.7.2.1.1.0. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) (NEDC): ... g/km
3.5.7.2.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL): ... g/km
3.5.7.2.1.2.0. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (NEDC): ... g/km
3.5.7.2.1.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM): ... g/km
3.5.7.2.1.3.0. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben) (NEDC): ... g/km
3.5.7.2.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC–HEV) CO2-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban
3.5.7.2.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású járművek CO2-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban: g/km
3.5.7.2.2.1.0. Magas szén-dioxid-kibocsátású járművek vegyes CO2-kibocsátásának tömege (NEDC B feltétel): g/km
3.5.7.2.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek CO2-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban: g/km
3.5.7.2.2.2.0. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek vegyes CO2-kibocsátásának tömege (NEDC B feltétel): g/km
3.5.7.2.2.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású járművek CO2-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban: g/km
3.5.7.2.2.3.0. Közepes szén-dioxid-kibocsátású járművek vegyes CO2-kibocsátásának tömege (NEDC B feltétel): g/km
3.5.7.2.3. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC–HEV) CO2-kibocsátásának tömege és súlyozott kibocsátott CO2 tömege a töltést lemerítő üzemmódban
3.5.7.2.3.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban: ... g/km
3.5.7.2.3.1.0. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban (NEDC A feltétel): ... g/km
3.5.7.2.3.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban: ... g/km
3.5.7.2.3.2.0. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban (NEDC A feltétel): ... g/km
3.5.7.2.3.3. M jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban: ... g/km
3.5.7.2.3.3.0. M jármű CO2-kibocsátásának tömege a töltést lemerítő üzemmódban (adott esetben) (NEDC A feltétel): ... g/km
3.5.7.2.3.4. Az OVC interpolációs járműcsaládon belüli minimális és maximális súlyozott CO2 értékek
3.5.7.3. Elektromos járművek elektromos hatósugara
3.5.7.3.1. Tisztán elektromos járművek hatósugara tisztán elektromos hajtással
3.5.7.3.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... km
3.5.7.3.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... km
3.5.7.3.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC–HEV) teljes elektromos hatósugara (All Electric Range, AER)
3.5.7.3.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... km
3.5.7.3.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... km
3.5.7.3.2.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): ... km
3.5.7.4. Tüzelőanyag-cellás hibrid járművek (FCHV) tüzelőanyag-fogyasztása a töltést fenntartó üzemmódban
3.5.7.4.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... kg/100 km
3.5.7.4.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... kg/100 km
3.5.7.4.3. *
3.5.7.5. Elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása
3.5.7.5.1. Tisztán elektromos járművek vegyes elektromosenergia-fogyasztása (ECWLTC)
3.5.7.5.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... Wh/km
3.5.7.5.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... Wh/km
3.5.7.5.2. Használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás a töltést fogyasztó üzemmódban, ECAC,CD (vegyes)
3.5.7.5.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... Wh/km
3.5.7.5.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... Wh/km
3.5.7.5.2.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): ... Wh/km
3.5.8. * M1 vagy N1 kategóriájú járművek esetében a 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerinti ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű: igen/nem (1)
3.5.8.1. M1 kategóriájú járművek esetében a 725/2011/EU rendelet 5. cikkében, illetve N1 kategóriájú járművek esetében a 427/2014/EU rendelet 5. cikkében említett, viszonyítási alapul vett gépjármű típusa/változata/kivitele (adott esetben):
3.5.8.2. Kölcsönhatások a különböző ökoinnovációs technológiák között: vannak/nincsenek (1)
3.5.8.3. * Az ökoinnovációs technológiák használatával kapcsolatos kibocsátási adatok (a táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni) (w1)
| A | B | C | D | E | F | G | H | ||
| 1. | Az öko- innovációs technológiát jóváhagyó határozat (w2) | Az öko- innovációs technológia kódja (w3) | 1. A viszonyítási alapul vett jármű CO2- kibocsátása (g/km) | 2. Az öko- innovációs technoló- giával felszerelt jármű CO2-kibocsátása (g/km) | 3. A viszonyítási alapul vett jármű CO2- kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (w4) | 4. Az öko- innovációs technoló- giával felszerelt jármű CO2- kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban | 5. Használati tényező (usage factor, UF), azaz a technológia használatá- nak időbeli részaránya a szokásos üzemeltetési körülmények között | A megtakarított CO2- kibocsátások [(1–2) – (3–4)]*5 | |
| 2. | xxxx/201x | ||||||||
| 3. | |||||||||
| 4. | |||||||||
| 5. | A megtakarított NEDC CO2-kibocsátás összesen (g/km) (w5) A megtakarított WLTP CO2-kibocsátás összesen (g/km) (w5) | ||||||||
3.5.9. * CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsítás nehézgépjárművek esetében az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet 6. cikke alapján
3.5.9.1. * A szimulációs eszközre vonatkozó engedély száma:
3.6. A gyártó által megengedett hőmérsékletek
3.6.1. Hűtőrendszer
3.6.1.1. Folyadékhűtés
Legnagyobb hőmérséklet a kilépésnél: ...... K
3.6.1.2. Léghűtés
3.6.1.2.1. Vonatkoztatási pont: ...
3.6.1.2.2. Legnagyobb hőmérséklet a vonatkoztatási pontban: ...... K
3.6.2. Legnagyobb hőmérséklet töltőlevegő-hűtőből történő kilépésnél: ...... K
3.6.3. Legnagyobb kipufogási hőmérséklet a kipufogóvezetéknek a kipufogó-gyűjtőcső pereméhez vagy a turbófeltöltőhöz közeli pontban: ...... K
3.6.4. Tüzelőanyag hőmérséklete
legkisebb: ...... K – legnagyobb: ...... K
Dízelmotoroknál a befecskendezőszivattyú bemeneténél, gázüzemű motorok esetén a nyomásszabályzó végfokozatánál
3.6.5. Kenőanyag hőmérséklete
legkisebb: .... K – legnagyobb: ......K
3.6.6. Tüzelőanyag-nyomás
legkisebb: ... kPa – legnagyobb: ... kPa
Csak földgázüzemű gázmotorok esetén a nyomásszabályzó végfokozatánál.
3.7. A motor által meghajtott berendezések
A felszerelés által felvett, a motor működtetéséhez szükséges teljesítmény az MR. A. Függelékének A/40. számú melléklete 4.1.1. (80/1269/EGK irányelv I. mellékletének 5.1.1.) pontjában meghatározott működtetési feltételek szerint:
| Különféle motorfordulatszámon felvett teljesítmény (kW) | ||||||||
| Berendezés | Alapjárat: | Alacsony fordulatszám | Magas fordulatszám | A fordulatszám (*) | B fordulatszám (*) | C fordulatszám (*) | Referencia-fordulatszám (**) | |
| P(a) | ||||||||
| A motor működtetésé- hez szükséges felszerelések (a mért motorteljesít- ményből kivonva) lásd: I. kiegészítés, 6.1. szakasz | ||||||||
| (**) ESC-vizsgálat (**) Csak ETC-vizsgálat | ||||||||
3.8. Kenési rendszer
3.8.1. A rendszer leírása
3.8.1.1. Kenőanyagtartály elhelyezése: ...
3.8.1.2. Adagolórendszer (szivattyúval/a szívócsőbe való befecskendezéssel/tüzelőanyaggal összekeverve stb.) (1)
3.8.2. Kenőanyag-szivattyú
3.8.2.1. Gyártmány(ok): ...
3.8.2.2. Típus(ok): ...
3.8.3. Tüzelőanyag-keverék
3.8.3.1. Arány: ...
3.8.4. Olajhűtő: igen/nem (1)
3.8.4.1. Rajz(ok): ... vagy
3.8.4.1.1. Gyártmány(ok): ...
3.8.4.1.2. Típus(ok): ...
3.8.5. * Kenőanyag specifikáció: ...W...
4. ERŐÁTVITEL (p)
4.1. Az erőátviteli rendszer rajza: ...
4.2. Típusa (mechanikus, hidraulikus, villamos stb.): ...
4.2.1. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): ...
4.3. A motor lendítőkerekének tehetetlenségi nyomatéka: ...
4.3.1. Kiegészítő tehetetlenségi nyomaték, sebességbe kapcsolás nélkül: ...
4.4. * Tengelykapcsoló vagy tengelykapcsolók:
4.4.1. Típus: ...
4.4.2. Legnagyobb forgatónyomaték-átvitel: ...
4.5. Sebességváltó
4.5.1. Típus (kézi/automata/FVE (fokozatmentesen változtatható erőátvitel)) (1)
4.5.1.1–4.5.1.3. *
4.5.1.4. * Névleges nyomaték:
4.5.1.5. * A tengelykapcsolók száma:
4.5.2. A motorhoz viszonyított elhelyezése: ...
4.5.3. A kezelés módja: ...
4.6. * Áttételi viszonyszámok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Sebességfokozat | Belső áttételi viszonyszámok (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a motoréhoz viszonyítva) | Végső áttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva) | Összáttételi viszonyszám | |
| 2. | CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legnagyobb érték | ||||
| 3. | 1 | ||||
| 4. | 2 | ||||
| 5. | 3 | ||||
| 6. | ... | ||||
| 7. * | CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legkisebb érték |
4.6.1. * Sebességváltás (y)
4.6.1.1. Első fokozat kizárva: igen/nem (1)
4.6.1.2. n_95_high minden sebességfokozathoz: ...min– 1
4.6.1.3. nmin_drive
4.6.1.3.1. Első fokozatban: ...min– 1
4.6.1.3.2. Első fokozat második fokozatba: ...min– 1
4.6.1.3.3. Második fokozat álló helyzetbe: ...min– 1
4.6.1.3.4. Második fokozatban: ...min– 1
4.6.1.3.5. Harmadik és további fokozatban: ...min– 1
4.6.1.4. n_min_drive_set gyorsulási/állandó sebességű szakaszokban (n_min_drive_up): ...min– 1
4.6.1.5. n_min_drive_set lassítási szakaszokban (nmin_drive_down):
4.6.1.6. kezdő időszak
4.6.1.6.1. t_start_phase:...s
4.6.1.6.2. n_min_drive_start: ....min– 1
4.6.1.6.3. n_min_drive_up_start: ....min– 1
4.6.1.7. ASM használata: igen/nem (1)
4.6.1.7.1. ASM értékek: ...
4.7. A jármű legnagyobb sebessége (km/h) (q): ...
4.8. Sebességmérő
4.8.1. Működési módszer és a meghajtószerkezet leírása: ...
4.8.2. Műszerállandó: ...
4.8.3. A mérési mechanizmus tűrése (az MR. A. Függelékének A/17. számú melléklete 2.1.3.– 75/443/EGK irányelv II. melléklete 2.1.3. – pontjának megfelelően): ...
4.8.4. Teljes áttételi viszonyszámok (az MR. A. Függelékének A/17. számú melléklete 2.1.2.– 75/443/EGK irányelv II. melléklete 2.1.2. – pontjának megfelelően), vagy ezzel egyenértékű adat: ...
4.8.5. A sebességmérő skálájának vagy egyéb kijelzési módoknak az ábrája: ...
4.9. Menetíró: igen/nem (1)
4.9.1. Jóváhagyási jel: ...
4.10. Differenciálzár: igen/nem/választható (1)
4.11. * Sebességváltás-jelző
4.11.1. * Hangjelzés: van/nincs(1). Ha van, akkor a hangzás és a járművezető fülében észlelhető hangerősség megadása db(A)–ban. (A hangjelzés bármikor ki- és bekapcsolható.)
4.11.2. * A 65/2012/EU rendelet I. melléklet 4.6. pontja szerinti adatok (a gyártó által bejelentett érték)
4.11.3. * A sebességváltás-jelzőről készült fényképek/rajzok és a rendszer alkotóelemeinek és működésének rövid leírása:
4.12. * Sebességváltó-kenőanyag: ...W...
5. TENGELYEK
5.1. Az egyes tengelyek leírása: ...
5.2. Gyártmány: ...
5.3. Típus: ...
5.4. Felemelhető tengely(ek) elhelyezkedése: ...
5.5. Terhelésátcsoportosító tengely(ek) elhelyezkedése: ...
6. FELFÜGGESZTÉS
6.1. A felfüggesztés elrendezési rajza: ...
6.2. Az egyes tengelyek, tengelycsoportok vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kivitelezése: ...
6.2.1. Szintállítás: igen/nem/választható (1)
6.2.2. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): ...
6.2.3. Légrugózás a hajtott tengely(ek)en: igen/nem (1)
6.2.3.1. A hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (1)
6.2.3.2. A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása: ...
6.2.4. Légrugózás a nem hajtott tengely(ek)en: igen/nem (1)
6.2.4.1. A nem hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (1)
6.2.4.2. A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása: ...
6.3. A felfüggesztés rugózó részeinek jellemzői (kivitelezés, anyagjellemzők és méretek): ...
6.4. Kanyarstabilizátor: igen/nem/választható (1)
6.5. Lengéscsillapító: igen/nem/választható (1)
6.6. * Gumiabroncsok és keréktárcsák
6.6.1. Gumiabroncs/keréktárcsa kombináció(k)
6.6.1.1. Tengelyek
6.6.1.1.1. 1. tengely:
6.6.1.1.1.1. Gumiabroncs méretjelölése:
6.6.1.1.1.2. Terhelhetőségi jelzőszám:
6.6.1.1.1.3. Sebességkategória-jel (r):
6.6.1.1.1.4. Kerékpánt mérete(i):
6.6.1.1.1.5. Besajtolási mélység(ek):
6.6.1.1.2. 2. tengely:
6.6.1.1.2.1. Gumiabroncs méretjelölése:
6.6.1.1.2.2. Terhelhetőségi jelzőszám:
6.6.1.1.2.3. Sebességkategória-jel: ...
6.6.1.1.2.4. Kerékpánt mérete(i):
6.6.1.1.2.5. Besajtolási mélység(ek):
stb.
6.6.1.2. Tartalékkerék, ha van:
6.6.2. A gördülési sugarak alsó és felső határértékei
6.6.2.1. 1. tengely: ... mm
6.6.2.2. 2. tengely: ... mm
6.6.2.3. 3. tengely: ... mm
6.6.2.4. 4. tengely: ... mm stb.
6.6.3. A jármű gyártója által ajánlott abroncs – nyomásérték(ek): ... kPa
6.6.4. Az első és/vagy hátsó tengelyen a gyártó ajánlása szerint a járműtípushoz alkalmazható lánc/abroncs/keréktárcsa-kombináció: ...
6.6.5. Az ideiglenes használatra szánt tartalék kerék rövid ismertetése (amennyiben van ilyen): ...
7. KORMÁNYMŰ
7.1. A kormányzott tengely(ek) vázlatos ábrája, amely mutatja a kormánygeometriát:
7.2. Áttétel és vezérlés
7.2.1. A kormányzási áttétel típusa (adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva): ...
7.2.2. Csatlakozás a kerekekhez (ideértve a mechanikus módszerektől eltérő módszereket is; adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva): ...
7.2.2.1. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): ...
7.2.3. Rásegítési mód (ha van): ...
7.2.3.1. Működési mód és ábra, gyártmány(ok) és típus(ok): ...
7.2.4. A teljes kormányberendezés ábrája, amely jelzi a kormányzási működésre hatással levő különböző berendezések elhelyezését a járműben: ...
7.2.5. A kormányberendezés(ek) vázlatos ábrája: ...
7.2.6. A kormányberendezés beállítási tartománya és módszere (amennyiben van ilyen):
7.3. A kerekek legnagyobb kormányzási szöge
7.3.1. Jobbra: ... fok; a kormánykerék fordulatainak száma (vagy ezzel egyenértékű adat): ...
7.3.2. Balra: ... fok; a kormánykerék fordulatainak száma (vagy ezzel egyenértékű adat):
8. FÉKBERENDEZÉS
(A következő részleteket, ideértve az azonosítás módszerét, adott esetben, meg kell adni)
8.1. A fékberendezés típusa és jellemzői (az MR. A. Függelékének A/9. számú melléklete 1.2.6. – 71/320/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének 1.6. – pontjában meghatározottak szerint), a következők részleteivel és rajzával együtt: dob- és tárcsafék, tömlők, fékpofa/tárcsafék betétek és/vagy -betétek gyártmánya és típusa, hatékony fékezési terület, fékdob, fékpofa, féktárcsa átmérője, fékdob tömege, beállítási berendezések, tengely(ek) és a felfüggesztés lényeges részei: ...
8.2. Működési diagram, az MR. A. Függelékének A/9. számú melléklete 1.2.2. – 71/320/EGK irányelv I. mellékletének 1.2. – pontjában leírt fékrendszer leírása és/vagy rajza, ideértve az áttételeket és vezérléseket:
8.2.1. Üzemi fékrendszer: ...
8.2.2. Biztonsági fékrendszer: ...
8.2.3. Rögzítőfék-rendszer: ...
8.2.4. Bármilyen kiegészítő fékrendszer: ...
8.2.5. Fékrendszer leszakadás esetén: ...
8.3. A pótkocsik fékrendszerének vezérlése és áttétele, a pótkocsi vontatására tervezett járműveknél: ...
8.4. A jármű pótkocsi vontatásához szükséges elektromos/pneumatikus/hidraulikus (1) üzemi fékekkel felszerelt: igen/nem (1)
8.5. Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/választható (1)
8.5.1. Blokkolásgátló fékrendszerrel ellátott járművek esetén a rendszer működésének leírása (ideértve bármely elektromos alkatrészt), elektromos blokkolási ábra, hidraulikus vagy pneumatikus kapcsolási vázlat: ...
8.6. Az MR. A. Függelékének A/9. számú melléklete 4.1.1.4.2. pontjában hivatkozott 4.3. pont vagy adott esetben a 13.4. pont – 71/320/EGK irányelv II. melléklete függelékének 1.1.4.2. pontjához tartozó függelék vagy adott esetben a XI. melléklet függeléke – szerinti számítás és görbék: ...
8.7. Az energiaellátás leírása és/vagy rajza (a segédenergiával működő fékrendszerek esetén is meg kell határozni): ...
8.7.1. Sűrített levegővel működő fékrendszerek esetén, a p2 üzemi nyomás a nyomástartály(ok)ban: ...
8.7.2. Vákuumfékrendszer esetén a kiindulási energiaszint a nyomástartály(ok)ban: ...
8.8. A fékrendszerre vonatkozó számítások: a kerék kerületénél számított teljes fékerő és a fékezéshez kifejtett erő aránya: ...
8.9. Fékrendszerek rövid leírása (az MR. A. Függelékének A/9. számú melléklete – 71/320/EGK irányelv IX. melléklete 1. függeléke kiegészítésének 1.6. pontja – alapján): ...
8.10. Az I. típusú és/vagy a II. típusú vagy a III. típusú vizsgálatok alóli mentesség igénylése esetén, az MR. A. Függelékének A/9. számú melléklete 9.5. pontjának – 71/320/EGK irányelv VII. melléklete 2. függelékének – megfelelő jelentés számát kell bejelenteni: ...
8.11. A fékberendezés(ek) típusának/típusainak részletes adatai: ...
9. FELÉPÍTMÉNY
9.1. * A felépítmény típusa a 2007/46/EK irányelv II. melléklet C. részében meghatározott kódok szerint: ...
9.2. Felhasznált anyagok és az összeállítás módszere: ...
9.3. Ajtók, zárszerkezetek, csuklópántok
9.3.1. Ajtók összeállítása és az ajtók száma: ...
9.3.1.1. Méretek, nyitás iránya és legnagyobb szöge: ...
9.3.2. A zárak és csuklópántok rajza és az ajtóban való elhelyezésük: ...
9.3.3. A zárak és csuklópántok műszaki leírása: ...
9.3.4. A bejáratok, lépcsők és szükséges kilincsek részletei (ideértve a méreteket is), adott esetben: ...
9.4. Látótér
9.4.1. Az elsődleges referenciajelek kellő részletességű megadása annak érdekében, hogy könnyen azonosíthatók legyenek, és ellenőrizhető legyen a referenciajelek helyzete a többihez képest és az R ponthoz viszonyítva: ...
9.4.2. Azoknak az alkatrészeknek az elhelyezését mutató rajz(ok) vagy fénykép(ek), amelyek a látótér 180°-os szögébe esnek: ...
9.5. Szélvédő és más ablakok
9.5.1. Szélvédő
9.5.1.1. Felhasznált anyagok: ...
9.5.1.2. A felszerelés módja: ...
9.5.1.3. Hajlásszög: ...
9.5.1.4. Típus-jóváhagyási szám(ok): ...
9.5.1.5. Szélvédőtartozékok és ezek összeszerelésének helyzete, az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírásával: ...
9.5.2. Más ablakok
9.5.2.1. Felhasznált anyagok: ...
9.5.2.2. Típus-jóváhagyási szám(ok): ...
9.5.2.3. Az ablakemelő elektromos/elektronikus berendezéseinek rövid leírása (ha van): ...
9.5.3. Nyitható tetőablak
9.5.3.1. Felhasznált anyagok: ...
9.5.3.2. Típus-jóváhagyási szám(ok): ...
9.5.4. Más üvegtáblák
9.5.4.1. Felhasznált anyagok: ...
9.5.4.2. Típus-jóváhagyási szám(ok): ...
9.6. Szélvédőtörlő(k)
9.6.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): ...
9.7. Szélvédőmosó berendezés
9.7.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt), vagy ha önálló műszaki egységként jóváhagyott, akkor a típus-jóváhagyási szám: ...
9.8. Jég- és páramentesítő
9.8.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): ...
9.8.2. Legnagyobb elektromos fogyasztás: ...... kW
9.9. Közvetett látást biztosító eszközök
9.9.1. Visszapillantó tükrök, minden tükörre megadva:
9.9.1.1. Gyártmány: ...
9.9.1.2. Típus-jóváhagyási jel: ...
9.9.1.3. Változat: ...
9.9.1.4. Rajz(ok) a tükör azonosításához, bemutatva a tükör elhelyezését a jármű felépítményéhez viszonyítva: ...
9.9.1.5. A felszerelés módjának részletei, a jármű azon részével együtt, amelyre azt fel kell szerelni: ...
9.9.1.6. A hátrafelé irányuló látómezőt befolyásoló választható berendezések: ...
9.9.1.7. A beállító rendszer elektronikus szerkezeti elemeinek (ha van ilyen) rövid leírása: ...
9.9.2. Közvetett látást biztosító, tükrökön kívüli eszközök: ...
9.9.2.1. * A berendezés típusa és leírása: ...
9.9.2.1.1. Kamera-monitor rendszer esetén az észlelési távolság (mm), a kontraszt, fénysűrűség-tartomány, zavaró fények kiküszöbölése, kijelző teljesítménye (feketefehér/színes), képfrissítési frekvencia, a monitor fénysűrűség-tartománya: ...
9.9.2.1.2. Megfelelően részletezett rajzok a teljes eszköz bemutatásához, beleértve a szerelési utasításokat is; az EK-típus-jóváhagyási jel helyét a rajzokon jelölni kell.
9.10. Belső elrendezés
9.10.1. Az utasok belső védelme
9.10.1.1. A rögzített részek elhelyezését mutató tervrajzok vagy fényképek: ...
9.10.1.2. A referenciazóna fényképe vagy rajza, ideértve az MR. A. Függelék A/12. számú melléklete – 74/60/EGK tanácsi irányelv (HL L 38., 1974.2.11., 2. o.)
I. mellékletének 2.3.1. – pontjában említett mentesített területet is: ...
9.10.1.3. A belső berendezések fényképei, rajzai és/vagy perspektivikus részábrázolásuk, amely megmutatja az utastér belső részeit és a felhasznált anyagokat (kivéve a belső visszapillantó tükröket), a kezelőberendezéseket, a tetőt vagy tolótetőt, az ülések háttámláját, az üléseket és az ülések hátsó részét: ...
9.10.2. A kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők elrendezése és jelölése:
9.10.2.1. A jelzések, kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők elrendezéséről készült fényképek és/vagy rajzok: ...
9.10.2.2. A kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők jelöléséről, valamint az MR. A. Függelék A/33. számú melléklet 4. és 5. pontjában – 78/316/EGK irányelv II. és III. mellékletében – említett járműrészekről készült fényképek és/vagy rajzok, ahol szükséges: ...
9.10.2.3. Összefoglaló táblázat
A jármű az MR. A. Függelék A/33. számú melléklet 4. és 5. pontja – 78/316/EGK irányelv II. és III. melléklete – alapján a következő kezelőberendezésekkel, ellenőrző lámpákkal és kijelzőkkel van felszerelve:
| Kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők, amelyek azonosítása kötelező, ha be vannak szerelve, és az e célból alkalmazott jelzések | ||||||||
| Jelzés száma | Berendezések | Rendelkezésre álló kezelőberen- dezés/ kijelzők (*) | Azonosító jelzés (*) | Helye (**) | Rendelkezésre álló ellenőrző lámpák (*) | Azonosító jelzés (*) | Helye (**) | |
| 1 | Világítás-főkapcsoló | |||||||
| 2 | Tompított fényszóró | |||||||
| 3 | Távolsági fényszórók | |||||||
| 4 | Helyzetjelző (oldal) lámpák | |||||||
| 5 | Első ködfényszóró | |||||||
| 6 | Hátsó ködlámpa | |||||||
| 7 | Fényszóróállí- tó berendezés | |||||||
| 8 | Várakozást jelző lámpa | |||||||
| 9 | Irányjelző lámpa | |||||||
| 10 | Vészjelző lámpa | |||||||
| 11 | Szélvédőtörlő | |||||||
| 12 | Szélvédőmosó berendezés | |||||||
| 13 | Szélvédőtörlő és -mosó | |||||||
| 14 | Fényszórótisztító berendezés | |||||||
| 15 | Szélvédő-párátlanító és -jégmentesítő | |||||||
| 16 | Hátsó szélvédő- párátlanító és -jégmente*sítő | |||||||
| 17 | Szellőztető ventilátor | |||||||
| 18 | Dízelelőmele- gítő | |||||||
| 19 | Hidegindító | |||||||
| 20 | Fékmeghibá- sodás | |||||||
| 21 | Tüzelőanyag- szint-jelző | |||||||
| 22 | Akkumulátor- töltés- ellenőrző lámpa | |||||||
| 23 | Motorhűtés- hőmérséklet jelző | |||||||
| (*)x =igen | ||||||||
| – = nem vagy nem önállóan választható | ||||||||
| o = választható | ||||||||
| (**) d = közvetlenül a kezelőberendezésen, kijelzőn, ellenőrző lámpán | ||||||||
| c = közelében | ||||||||
| Kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők, amelyek azonosítása választható, ha be vannak szerelve, és alkalmazott jelzések, ha az azonosításukra szükség van | ||||||||
| Jelzés száma | Berendezések | Rendelkezésre álló kezelő- berendezés/ kijelzők (*) | Azonosító jelzés (*) | Helye (**) | Rendelkezésre álló ellenőrző lámpák (*) | Azonosító jelzés (*) | Helye (**) | |
| 1 | Rögzítőfék | |||||||
| 2 | Hátsó törlő | |||||||
| 3 | Hátsó-szélvédőmosó | |||||||
| 4 | Hátsó-szélvédőtörlő és -mosó | |||||||
| 5 | Szakaszos szélvédőtörlő | |||||||
| 6 | Hangjelző berendezés (kürt) | |||||||
| 7 | Motorháztető (elülső fedél) | |||||||
| 8 | Csomagtér- fedél (hátsó fedél) | |||||||
| 9 | Biztonsági öv | |||||||
| 10 | Motorolaj-nyomás | |||||||
| 11 | Ólommentes benzin | |||||||
| ... | ||||||||
| ... | ||||||||
| ... | ||||||||
| (*)x =igen | ||||||||
| – = nem vagy nem önállóan választható | ||||||||
| o = választható | ||||||||
| (**) d = közvetlenül a kezelőberendezésen, kijelzőn, ellenőrző lámpán | ||||||||
| c = közelében | ||||||||
9.10.3. Ülések
9.10.3.1. Ülőhelyek száma (s): ...
9.10.3.1.1. Elhelyezése és elrendezése: ...
9.10.3.2. Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülések: ...
9.10.3.3. Tömeg: ...
9.10.3.4. Jellemzők: alkatrész-típusjóváhagyással nem rendelkező ülések vonatkozásában, leírás és rajz a következőkről
9.10.3.4.1. Az ülések és rögzítésük: ...
9.10.3.4.2. A beállítási rendszer: ...
9.10.3.4.3. Az elmozdító- és rögzítési rendszer: ...
9.10.3.4.4. A biztonsági öv rögzítése (ha az ülésszerkezetbe van beépítve): ...
9.10.3.4.5. A jármű rögzítésre használt részei: ...
9.10.3.5. Az R pont koordinátái vagy rajza (t)
9.10.3.5.1. Vezetőülés: ...
9.10.3.5.2. A többi ülőhely: ...
9.10.3.6. Tervezési torzószög
9.10.3.6.1. Vezetőülés: ...
9.10.3.6.2. A többi ülőhely: ...
9.10.3.7. Az ülés beállításainak tartománya
9.10.3.7.1. Vezetőülés: ...
9.10.3.7.2. A többi ülőhely: ...
9.10.4. Fejtámlák
9.10.4.1. Fejtámlák típusai: egybeépített/leszerelhető/különálló (1)
9.10.4.2. EK-típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak): ...
9.10.4.3. Még nem jóváhagyott fejtámlák esetén
9.10.4.3.1. A fejtámla részletes leírása, különös tekintettel a párnázat anyagára vagy anyagaira, és adott esetben a merevítések és rögzítőelemek helyzete és meghatározása azon ülések tekintetében, amelyekre jóváhagyást kérnek: ...
9.10.4.3.2. »Különálló« fejtámla esetén
9.10.4.3.2.1. Annak a szerkezeti résznek a részletes leírása, ahová a fejtámlát rögzíteni kell: ...
9.10.4.3.2.2. A szerkezet és a fejtámla jellemző részeinek méretezett rajzai: ...
9.10.5. Az utastér fűtőrendszere
9.10.5.1. A jármű rövid leírása, tekintettel annak fűtési rendszerére, ha a motor hűtőfolyadékának hőjét használja fel: ...
9.10.5.2. A járműtípus részletes leírása, tekintettel a fűtésre, ha a hűtőlevegő vagy a motor kipufogógázai fűtési forrásként szolgálnak, ideértve a következőket:
9.10.5.2.1. A fűtési rendszer vázlatos rajza, jelölve annak elhelyezését a járműben: ...
9.10.5.2.2. A kipufogógázokat a fűtéshez felhasználó fűtési rendszerek hőcserélőjének, vagy annak az alkatrésznek, ahol a hőcsere végbemegy, a vázlatos rajza (a motor hűtőlevegőjét felhasználó fűtési rendszereknél): ...
9.10.5.2.3. A hőcserélőnek vagy részeinek – különösen azoknak, ahol a hőcsere végbemegy – a metszeti rajza, amely jelöli a fal vastagságát, a felhasznált anyagokat és a felületének jellemzőit: ...
9.10.5.2.4. Meg kell határozni a fűtőrendszer további fontos alkatrészeit, mint például a fű-tőventilátort, tekintettel annak összeszerelési módjára és műszaki adataira: ...
9.10.5.3. A járműtípus rövid leírása, tekintettel az égéshő felhasználásával működő fűtő rendszerre és az automata vezérlésre: ...
9.10.5.3.1. Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés, a légszívórendszer, a kipufogórendszer, az üzemanyagtartály, az üzemanyag-ellátó rendszer (beleértve a szelepeket) és az elektromos csatlakozások elrendezési rajza, amely mutatja ezek helyét a járműben.
9.10.5.4. Legnagyobb elektromos fogyasztás: ...... kW
9.10.6. A kormányberendezés működését befolyásoló alkatrészek ütközés esetén
9.10.6.1. A járműtípus részletes leírása, fényképekkel és/vagy rajzokkal együtt, tekintettel a jármű azon részének szerkezetére, méreteire, irányára és alkotóanyagaira, amely a kormányberendezés előtt helyezkedik el, beleértve azokat az alkatrészeket, amelyeket arra terveztek, hogy a kormányberendezésnek történő ütközés esetén az energia egy részét elnyeljék: ...
9.10.6.2. Azoknak a 9.10.6.1. pontban leírtaktól különböző alkatrészeknek a fényképe(i) vagy rajza(i), amelyeket a gyártó a műszaki szolgálattal egyetértésben a kormányberendezés ütközéskori működését befolyásolónak tekint: ...
9.10.7. Egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságai
9.10.7.1. A tető belső burkolására használt anyag(ok)
9.10.7.1.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): ...
9.10.7.1.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében
9.10.7.1.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ....../......
9.10.7.1.2.2. Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): ...
9.10.7.1.2.3. A burkolás típusa (1): ...
9.10.7.1.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ....../
9.10.7.2. A hátsó és az oldalsó falakra használt anyag(ok)
9.10.7.2.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): ...
9.10.7.2.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében
9.10.7.2.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ....../......
9.10.7.2.2.2. Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): ...
9.10.7.2.2.3. A burkolás típusa (1): ...
9.10.7.2.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ....../
9.10.7.3. A padlózatra használt anyag(ok)
9.10.7.3.1. Az alkatrészek EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): ...
9.10.7.3.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében
9.10.7.3.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ....../......
9.10.7.3.2.2. Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): ...
9.10.7.3.2.3. A burkolás típusa (1): ...
9.10.7.3.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ....../
9.10.7.4. Az üléskárpithoz használt anyag(ok)
9.10.7.4.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): ...
9.10.7.4.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében
9.10.7.4.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ....../......
9.10.7.4.2.2. Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): ...
9.10.7.4.2.3. A burkolás típusa (1): ...
9.10.7.4.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ....../
9.10.7.5. Fűtő- és szellőztetőcsövekhez használt anyag(ok)
9.10.7.5.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): ...
9.10.7.5.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében
9.10.7.5.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ....../......
9.10.7.5.2.2. Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): ...
9.10.7.5.2.3. A burkolás típusa (1): ...
9.10.7.5.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ....../.......mm
9.10.7.6. A csomagtartóhoz használt anyag(ok)
9.10.7.6.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): ...
9.10.7.6.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében
9.10.7.6.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ....../......
9.10.7.6.2.2. Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): ...
9.10.7.6.2.3. A burkolás típusa (1): ...
9.10.7.6.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ....../
9.10.7.7. Más célokra használt anyag(ok)
9.10.7.7.1. Rendeltetés: ...
9.10.7.7.2. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): ...
9.10.7.7.3. Nem jóváhagyott anyagok esetében
9.10.7.7.3.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ....../......
9.10.7.7.3.2. Többrétegű/egyrétegű (1) anyag, rétegek száma (1): ...
9.10.7.7.3.3. A burkolás típusa (1): ...
9.10.7.7.3.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ....../
9.10.7.8. Teljes berendezésként jóváhagyott alkatrészek (ülések, válaszfalak, csomagtartók stb.)
9.10.7.8.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i): ...
9.10.7.8.2. A teljes berendezés esetében: ülés, válaszfal, csomagtartók stb. (1)
9.10.8. A légkondicionáló rendszerben hűtőközegként használt gáz: ...
9.10.8.1. A légkondicionáló rendszert úgy tervezték-e meg, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gázokat tartalmazzon: igen/nem (1)
9.10.8.2. Ha a válasz igen, töltse ki az alábbi szakaszokat
9.10.8.2.1. A légkondicionáló rendszer rajza és rövid ismertetése, beleértve a hivatkozási számot vagy az alkatrészszámot és a szivárgásveszélyes alkatrészek anya gát;
9.10.8.2.2. A légkondicionáló rendszer szivárgása
9.10.8.2.4. A hivatkozási szám vagy alkatrészszám és a rendszer elemeinek anyaga, és a vizsgálat adatai (pl. a vizsgálati jegyzőkönyv száma, a jóváhagyás száma stb.): ...
9.10.8.3. A teljes rendszer összesített szivárgása, g/év: ...
9.11. Kiálló részek
9.11.1. Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), a mellékelt metszetek és ábrák elhelyezkedésének megadásával:
9.11.2. Rajzok és/vagy fényképek például, amennyiben fontos, a következőkről: ajtó- és ablakoszlop, légbevezető rácsok, hűtőrácsok, szélvédőtörlők, esőelvezető csatornák, kilincsek, állítható sínek, légterelők, csuklópántok és ajtózárak, vonóhorog, szemek, díszítő szegély, jelvények, emblémák és rovátkák, és a külső felület bármely olyan kiálló része, illetve bármely olyan része, amely kritikusnak tekinthető (pl. világítóberendezés). Ha az előző mondatban felsorolt részek nem kritikusak, pusztán dokumentációs célokra fényképpel is helyettesíthetők, ha szükséges, mellékelve a méretekre vonatkozó részleteket és/vagy leírást:
9.11.3. A külső felület részeinek rajzai az MR. A. Függelék A/16. számú melléklet 4.6.6.1. – 74/483/EGK irányelv I. mellékletének 6.9.1. – pontjában meghatározottakkal összhangban: ...
9.11.4. A lökhárítók rajza: ...
9.11.5. A padlóvonal rajza: ...
9.12. Biztonsági övek és/vagy más utasbiztonsági rendszerek
9.12.1. A biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek száma és helyzete, és azok az ülések, amelyeken azok használhatók
| (B = bal oldal, J = jobb oldal, K = közép) | |||||
| Teljes EK-típus-jóváhagyási jel | Változata, ha van | Övet a magassághoz állító berendezés (meg kell jelölni: igen/nem/választható) | |||
| Első üléssor | B | ||||
| K | |||||
| J | |||||
| Második üléssor (*) | B | ||||
| K | |||||
| J | |||||
| (*) A táblázat szükség szerint kiegészíthető azon járművek esetén, amelyekben több mint két sor ülés van, vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében | |||||
9.12.2. A kiegészítő utasbiztonsági rendszerek jellege és elhelyezkedése (meg kell jelölni: igen/nem/választható)
| (B = bal oldal, J = jobb oldal, K = közép) | |||||
| Elülső légzsák | Oldalsó légzsák | Övelőfeszítő berendezés | |||
| Első üléssor | B | ||||
| K | |||||
| J | |||||
| Második üléssor | B | ||||
| (*) | K | ||||
| J | |||||
| (*) A táblázat szükség szerint kiegészíthető azon járművek esetén, amelyekben több mint két sor ülés van, vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében | |||||
9.12.3. A biztonsági övek rögzítésének száma és elhelyezése, és az MR. A. Függelék A/. számú mellékletének – 76/115/EGK irányelvnek – való megfelelés bizonyítéka (típus-jóváhagyási szám vagy vizsgálati jegyzőkönyv): ...
9.12.4. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): ...
9.13. Biztonsági öv rögzítései
9.13.1. A felépítés fényképei és/vagy rajzai, a tényleges és hatékony rögzítések elhelyezésével és méreteivel, ideértve az R pontokat is: ...
9.13.2. Az öv rögzítéseinek és a jármű szerkezete azon részeinek rajzai, amelyekhez a rögzítéseket felerősítették (az anyag megjelölésével): ...
9.13.3. A rögzítéshez való illesztésre engedélyezett biztonságiöv-típusok (u) leírása, amellyel a jármű fel van szerelve
| Rögzítés helye | |||||
| Járműszerkezet | Ülésszerkezet | ||||
| Első üléssor | |||||
| Jobb oldali ülés | Alsó rögzítés Felső rögzítés | kívül belül | |||
| Középső ülés | Alsó rögzítés Felső rögzítés | jobb bal | |||
| Bal oldali ülés | Alsó rögzítés Felső rögzítés | kívül belül | |||
| Második üléssor (*) | |||||
| Jobb oldali ülés | Alsó rögzítés Felső rögzítés | kívül belül | |||
| Középső ülés | Alsó rögzítés Felső rögzítés | jobb bal | |||
| Bal oldali ülés | Alsó rögzítés Felső rögzítés | kívül belül | |||
| (*) A táblázat szükség szerint kiegészíthető azon járművek esetén, amelyekben több mint két sor ülés van, vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében | |||||
9.13.4. Meghatározott típusú biztonsági öv leírása, ahol a rögzítés az ülés háttámláján van elhelyezve, vagy magában foglal egy energiaelosztó berendezést: ...
9.14. Hátsó rendszámtábla felszerelési helye (ha lehetséges, a terjedelem megadásával, adott esetben rajzok is használhatók)
9.14.1. Az útfelületi magasság, felső él: ...
9.14.2. Az útfelületi magasság, alsó él: ...
9.14.3. A középvonalnak a jármű hosszanti felezősíkjától való távolsága: ...
9.14.4. A jármű bal szélétől való távolság: ...
9.14.5. Méretek (hossz × szélesség): ...
9.14.6. A hosszanti felezősík hajlása: ...
9.14.7. Láthatósági szög a vízszintes síkon: ...
9.15. Hátsó aláfutás elleni védelem
9.15.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)
9.15.1. A hátsó aláfutás elleni védelemhez szükséges járműrészek rajza, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza a legszélesebb hátsó tengely helyével és elhelyezésével együtt, a hátsó aláfutás elleni védelem felszerelésének és elhelyezésének a rajza. Ha a hátsó aláfutás elleni védelem nem egy különálló berendezés, a rajznak világosan mutatnia kell, hogy az előírt méreteknek megfelel: ...
9.15.2. Külön berendezés esetén a hátsó aláfutás elleni védelem teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és elhelyezésével együtt), vagy ha azt önálló műszaki egységként már jóváhagyták, annak típus-jóváhagyási száma: ...
9.16. Kerékdobok
9.16.1. A jármű rövid leírása a kerékdobjai tekintetében: ...
9.16.2. * A kerékdobok részletes rajza és járművön való elhelyezésük, mutatva az MR. A. Függelék A/37. számú mellékletének 1. ábrája – 1009/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. ábrája – által meghatározott méreteket, és figyelembe véve a kerékabroncs/kerék szélsőséges kombinációit: ...
9.17. Hatóságilag előírt táblák
9.17.1. A hatóságilag előírt táblák és feliratok, valamint a jármű azonosítási száma helyéről készített fényképek és/vagy rajzok: ...
9.17.2. A hatóságilag előírt táblák és feliratok fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt): ...
9.17.3. A jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt): ...
9.17.4. * A gyártó nyilatkozata az MR. A. Függelék A/18. számú mellékletében – 19/2011/EU rendelet mellékleteiben – előírt követelményeknek való megfelelőségről
9.18. Rádiózavar/elektromágneses kompatibilitás
9.18.1. A felépítmény motorházat formáló része, valamint az utastér ezzel határos része alakjának és alkatrésze anyagának leírása és rajza/fényképe: ...
9.18.2. A motorházban elhelyezett fémalkatrészek elhelyezésének rajza vagy fényképe (pl. fűtőberendezések, pótkerék, légszűrő, kormányberendezés stb.): ...
9.18.3. A rádiózavar-szűrő berendezés táblázata és rajza: ...
9.18.4. Az egyenáramú ellenállás névértékének részletei, és amennyiben a gyújtáskábelek ellenállásosak, a méterenkénti névleges ellenállásuk részletei: ...
9.19. Oldalsó ütközésvédelem
9.19.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)
9.19.1. A jármű oldalsó ütközésvédelemmel kapcsolatos részei, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza a tengely(ek) helyével és elhelyezésével együtt, az oldalsó ütközésvédelmi berendezés(ek) felszerelésének és elhelyezésének a rajza. Ha az oldalsó ütközésvédelmet oldalsó ütközésvédelmi berendezés(ek) nélkül érik el, a rajznak világosan kell mutatnia, hogy az előírt méreteknek megfelel: ...
9.19.2. Oldalsó ütközésvédelmi berendezés(ek) esetén a berendezés(ek) teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és elhelyezésével együtt) vagy annak(azoknak) alkatrész-típusjóváhagyási száma(i): ...
9.20. A felcsapódó víz elleni védelem
9.20.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)
9.20.1. A jármű rövid leírása, tekintettel a felcsapódó víz elleni védelemre és annak alkotóelemeire: ...
9.20.2. * A felcsapódó víz elleni védelem részletes rajza és járművön való elhelyezése, mutatva az MR. A. Függelék A/43. számú – 109/2011/EU rendelet VI. mellékletében szereplő ábrák – által meghatározott méreteket, és figyelembe véve a kerékabroncs/kerék szélsőséges kombinációit: ...
9.20.3. A felcsapódó víz elleni védelem típus-jóváhagyási száma, ha van: ...
9.21. Oldalsó ütközés elleni védelem
9.21.1. A jármű részletes leírása, fényképekkel és/vagy rajzokkal együtt, tekintettel az utastér oldalsó falának szerkezetére, méreteire, a burkolatára és az összetevő anyagokra (külső és belső), ideértve a védelmi rendszer különleges részleteit, adott esetben: ...
9.22. Első aláfutás elleni védelem
9.22.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)
9.22.1. A jármű mellső aláfutás elleni védelemhez szükséges részei, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza az első aláfutás elleni védelem helyével és elhelyezésével és/vagy felszerelésével együtt. Amennyiben az aláfutás elleni védelemre nem külön berendezés szolgál, a rajznak világosan mutatnia kell, hogy az előírt méreteknek megfelel: ...
9.22.2. Külön berendezés esetén az első aláfutás elleni védelem teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és elhelyezésével együtt) vagy ha azt már önálló műszaki egységként jóváhagyták, annak típus-jóváhagyási száma: ...
9.23. Gyalogosvédelem
9.23.1. A jármű elülső részének (külső és belső) fényképeket és/vagy rajzokat is tartalmazó részletes leírása, annak szerkezete, méretei, referenciavonalai és a felhasznált anyagok, ideértve bármilyen beszerelt aktív védelmi rendszer részleteit.
9.24. * Elülső védelmi rendszerek
9.24.1. Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), amely jelzi az elülső védelmi rendszerek helyét és rögzítését:
9.24.2. Szükség esetén rajzok és/vagy fényképek a levegő belépőrácsokról, a hűtőrácsról, a díszítőszegélyről, a jelvényekről, emblémákról és nyílásokról, valamint valamennyi kiemelkedésről és a külső felület elengedhetetlennek tekinthető részeiről (pl. világítóberendezés). Amennyiben az első mondatban felsorolt alkatrészek nem elengedhetetlenek, dokumentáció céljából fényképekkel is helyettesíthetők, amit szükség esetén a méretekre vonatkozó részletezéssel és/vagy szöveggel lehet kiegészíteni:
9.24.3. A szükséges rögzítések teljes részletezése és a rögzítéshez szükséges teljeskörű utasítások, a forgatónyomatékra vonatkozó előírásokat is beleértve:
9.24.4. A lökhárítók rajza:
9.24.5. A talaj vonalának rajza a jármű elülső végénél:
10. VILÁGÍTÓ- ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEK
10.1. A valamennyi berendezést tartalmazó táblázat: szám, gyártmány, modell, EK-típus-jóváhagyási jel, távolsági fényszóró legnagyobb fényerőssége, szín, ellenőrző lámpa: ...
10.2. A világító- és fényjelző berendezések elhelyezését mutató rajz: ...
10.3. A következő adatokat kell megadni (szövegesen és/vagy ábrával), az MR. A. Függelék A/20. számú mellékletében – 76/756/EGK tanácsi irányelvben meghatározott valamennyi lámpa és fényszóró tekintetében
10.3.1. A világítófelület kiterjedését mutató rajz: ...
10.3.2. A látható felület meghatározására használt módszer a 48. ENSZ-EGB előírás (HL L 137., 2007.5.30., 1. o.) 2.10. pontjával összhangban: ...
10.3.3. Vonatkoztatási koordináta-tengely és vonatkoztatási középpont: ...
10.3.4. Elrejthető lámpák működtetési módja: ...
10.3.5. Különleges beszerelési és kábelezési utasítások: ...
10.4. Tompított fényszórók: rendes elhelyezés a 48. ENSZ-EGB előírás 6.2.6.1. pontjával összhangban:
10.4.1. Alapbeállítási érték: ...
10.4.2. Ennek feltüntetési helye: ...
| 10.4.3. | Fényszóróállító berendezés leírása/rajza (1) és típusa (pl. automata, kézzel fokozatosan állítható, kézzel fokozatmentesen állítható): | Csak fényszóróállító berendezéssel rendelkező járművek esetén | |
| 10.4.4. | Kezelőberendezés: | ||
| 10.4.5. | Referenciajelek: | ||
| 10.4.6. | A terhelési állapotokhoz tartozó jelölések: |
10.5. Lámpákon kívüli különböző elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak): ...
11. VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS
11.1. Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) fajtája és típusa: ...
11.2. Felszerelt csatlakozóberendezés(ek) D, U, S és V jellemzői vagy a felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) minimális D, U, S és V jellemzői: ...... daN
11.3. Felszerelési útmutató a kapcsolószerkezet járműhöz való csatlakoztatásához, és a járművön lévő rögzítési pontok fényképei vagy rajzai, ahogyan azt a gyártó megadja; kiegészítő információk, ha a csatlakozótípus csak meghatározott járműtípusváltozatra vagy -kivitelezésre korlátozott: ...
11.4. Speciális kapcsolószerkezet vagy emelőhátfal beszerelésére vonatkozó információk: ...
11.5. Típus-jóváhagyási szám(ok): ...
12. VEGYES
12.1. Hangjelző berendezés(ek)
12.1.1. A berendezés(ek) elhelyezése, rögzítés módszere, helyzete, iránya, méretekkel együtt: ...
12.1.2. Berendezés(ek) száma: ...
12.1.3. Típus-jóváhagyási szám(ok): ...
12.1.4. Elektromos/pneumatikus (1) kapcsolási vázlat: ...
12.1.5. Névleges feszültség vagy nyomás: ...
12.1.6. A rögzítőberendezés rajza: ...
12.2. A jármű jogosulatlan használata ellen védelmet biztosító berendezések
12.2.1. Biztonsági berendezés
12.2.1.1. A járműtípus részletes leírása a vezérlés elrendezése és tervezése tekintetében, vagy az egység leírása, amelyen a biztonsági berendezés működik: ...
12.2.1.2. A biztonsági berendezés rajza és a járműre való felszerelése: ...
12.2.1.3. A berendezés műszaki leírása: ...
12.2.1.4. A használt zárkombinációk részletei: ...
12.2.1.5. Járműindítás-gátló
12.2.1.5.1. Típus-jóváhagyási szám, ha van: ...
12.2.1.5.2. Még nem jóváhagyott indításgátlók esetén
12.2.1.5.2.1. Az indításgátló, illetve a véletlen aktiválás elkerülésére kidolgozott módszerek részletes műszaki leírása: ...
12.2.1.5.2.2. A rendszer(ek), amely(ek) alapján az indításgátló működik: ...
12.2.1.5.2.3. A ténylegesen cserélhető kódok száma, szükség esetén: ...
12.2.2. Riasztórendszer (ha van)
12.2.2.1. Típus-jóváhagyási szám, ha van: ...
12.2.2.2. Még nem jóváhagyott riasztórendszerek esetén
12.2.2.2.1. A riasztórendszer és a jármű ehhez kapcsolódó részeinek részletes leírása: ...
12.2.2.2.2. A riasztórendszert alkotó fő alkatrészek: ...
12.2.3. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): ...
12.3. Kapcsolószerkezet(ek)
12.3.1. Elülső: vonóhorog/szem/más (1)
12.3.2. Hátul: vonóhorog/szem/más/nincs (1)
12.3.3. A kapcsolószerkezet(ek) elhelyezését, szerkezetét és felszerelését mutató rajz vagy fénykép az alvázról/járműtestről: ...
12.4. Adatok a tüzelőanyag-fogyasztást befolyásoló, a motorhoz nem kapcsolódó bármely berendezésről (ha más pontban nem szerepel): ...
12.5. Adatok a zajcsökkentést szolgáló, a motorhoz nem kapcsolódó bármely berendezésről (ha más pontban nem szerepel): ...
12.6. Sebességkorlátozó készülékek
12.6.1. Gyártó(k): ...
12.6.2. Típus(ok): ...
12.6.3. EK-típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak): ...
12.6.4. Sebesség vagy sebességtartomány, amelynél a sebességkorlátozást be kell állítani: ...... km/h
12.7. Táblázat a jármű(vek)ben elhelyezett rádiófrekvenciás adókészülékek beszereléséhez és használatához, ha alkalmazható:
| Frekvenciasávok (Hz) | Max. kimeneti teljesítmény (W) | Az antenna helyzete a járművön, a beszerelés és/vagy a használat egyedi feltételei | |
A típusjóváhagyás kérelmezőjének – adott esetben – rendelkezésre kell bocsátania a következőket is:
1. kiegészítés
Az MR. A. Függelék A/10. számú mellékletének – 72/245/EGK bizottsági irányelv – hatálya alá tartozó összes elektromos és/vagy elektronikus alkatrész jegyzéke, gyártmány és típus feltüntetésével.
2. kiegészítés
Az MR. A. Függelék A/10. számú mellékletének – 72/245/EGK irányelv – hatálya alá tartozó elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezésének, valamint a vezetékköteg általános elrendezésének a vázlata vagy rajza.
3. kiegészítés
A típus bemutatásához kiválasztott jármű leírása
Felépítmény jellege:
Bal- vagy jobbkormányos (1)
Tengelytáv:
4. kiegészítés
A gyártó vagy jóváhagyott/elismert laboratóriumok által szolgáltatott vizsgálati jegyző-könyv(ek) a típusbizonyítvány kiállítása céljából
12.7.1. 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: Igen/Nem (1)
12.8. * E-segélyhívó rendszer
12.8.1. van/nincs (1)
12.8.2. az eszköz műszaki leírása vagy rajza: ...
12.9. * Járművezető által választható üzemmóddal rendelkező eszközök vagy rendszerek, amelyek befolyásolják a CO2-kibocsátásokat és/vagy a kritikus kibocsátásokat, és nem rendelkeznek elsődleges üzemmóddal: igen/nem (1)
12.9.1. Töltésfenntartó vizsgálat (adott esetben) (valamennyi eszköz vagy rendszer tekintetében meg kell adni)
12.9.1.1. Legjobb esethez tartozó üzemmód: ...
12.9.1.2. Legrosszabb esethez tartozó üzemmód: ...
12.9.2. Töltéslemerítő vizsgálat (adott esetben) (valamennyi eszköz vagy rendszer tekintetében meg kell adni)
12.9.2.1. Legjobb esethez tartozó üzemmód: ...
12.9.2.2. Legrosszabb esethez tartozó üzemmód: ...
12.9.3. Az 1. típusú vizsgálat (adott esetben) (valamennyi eszköz vagy rendszer tekintetében meg kell adni)
12.9.3.1. Legjobb esethez tartozó üzemmód: ...
12.9.3.2. Legrosszabb esethez tartozó üzemmód: ...
12.10. * Akusztikus jármű-figyelmeztető rendszer (AVAS)
12.10.1. * Járműtípus zajkibocsátás tekintetében a 138. számú ENSZ-előírás (HL L 9., 2017.1.13., 33. oldal) alapján megadott típusjóváhagyásának száma.
12.10.2. * Teljes hivatkozás az 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint mért AVAS-zajkibocsátási szintekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményeire.
13. Helyi és távolsági autóbuszokra vonatkozó különleges rendelkezések
13.1. A jármű osztálya: I. osztály / II. osztály / III. osztály / A. osztály /B. osztály (1)
13.1.1. Az önálló műszaki egységként jóváhagyott felépítmény típus-jóváhagyási száma:
13.1.2. Azok az alváztípusok, amelyekre a típusjóváhagyással rendelkező felépítmény felszerelhető (gyártó(k), és a nem teljes jármű típusai): ...
13.2. Utastér (m2)
13.2.1. Összesen (S0): ...
13.2.2. Felső szint (S0a) (1): ...
13.2.3. Alsó szint (S0b) (1): ...
13.2.4. Álló utasok számára (S1): ...
13.3. Az (ülő és álló) utasok száma
13.3.1. Összesen (N): ...
13.3.2. Felső szint (Na) (1): ...
13.3.3. Alsó szint (Nb) (1): ...
13.4. Ülő utasok száma
13.4.1. Összesen (A): ...
13.4.2. Felső szint (Aa) (1): ...
13.4.3. Alsó szint (Ab) (1): ...
13.4.4. Kerekes székeknek fenntartott helyek száma az M2 és M3 kategóriájú járművek esetében: ...
13.5. Utasajtók száma: ...
13.6. Vészkijáratok száma (ajtók, ablakok, menekülőnyílások, összekötő lépcsők, féllépcsők): ...
13.6.1. Összesen: ...
13.6.2. Felső szint (1): ...
13.6.3. Alsó szint (1): ...
13.7. Csomagtér térfogata (m3): ...
13.8. Csomagszállításra szolgáló terület a tetőn (m2): ...
13.9. A jármű megközelítését elősegítő műszaki berendezések (pl. rámpák, emelőpadok, lépcsőleeresztő rendszer), amennyiben beszerelt: ...
13.10. A felépítmény szilárdsága
13.10.1. Típus-jóváhagyási szám, ha van: ...
13.10.2. Még nem jóváhagyott felépítmények esetén
13.10.2.1. A jármű felépítményének részletes leírása, beleértve annak méreteit, formáját és alkotóanyagait, illetve az alvázkerethez való rögzítését: ...
13.10.2.2. A jármű és belső elrendezése azon részeinek rajzai, amelyek a felépítmény szilárdságára vagy a fennmaradó helyre hatással vannak: ...
13.10.2.3. Az üzemben levő jármű tömegközéppontjának helyzete menetkész állapotban hosszirányban, keresztirányban és függőleges irányban: ...
13.10.2.4. A külső utasülések középvonalainak egymástól való legnagyobb távolsága: ...
13.11. Az MR. A. Függelék A52/52. számú melléklete – 2001/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – ennek a műszaki egységnek a vonatkozásában teljesítendő és igazolandó pontjai: ...
13.12. * Az ülőhelyek, az állóhelyek, a kerekesszéket használó (használók) helyének, valamint a csomagtér (ideértve az esetleges csomagtartókat és síléctartókat) vonatkozásában a belső elrendezést bemutató, méretekkel ellátott rajz.
14. Veszélyes áruk szállítására szánt járművekre vonatkozó különleges előírások
14.1. Villamos berendezések a 61/2007. (VI. 29.) GKM rendeletnek (94/55/EK tanácsi irányelvnek [HL L 319., 1994.12.12., 1. o.]) megfelelően
14.1.1. A vezetők túlmelegedése elleni védelem: ...
14.1.2. A megszakító típusa: ...
14.1.3. Az akkumulátor főkapcsolójának típusa és működése: ...
14.1.4. A menetíró biztonsági reteszének leírása és elhelyezése: ...
14.1.5. A tartósan feszültség alatt álló berendezések leírása. Meg kell adni az alkalmazott európai (EN) szabványt: ...
14.1.6. A vezetőfülke hátoldalában elhelyezkedő elektromos berendezések szerkezete és védelme: ...
14.2. Tűzveszély megelőzése
14.2.1. A vezetőfülkében lévő nehezen éghető anyag típusa: ...
14.2.2. A vezetőfülke mögött lévő hővédő pajzs típusa (ha van): ...
14.2.3. A motor elhelyezése és hőhatás elleni védelme: ...
14.2.4. A kipufogórendszer elhelyezése és hőhatás elleni védelme: ...
14.2.5. Tartós fékrendszerek hőhatás elleni védelmének típusa és kivitelezése: ...
14.2.6. A kiegészítő fűtőberendezések típusa, kialakítása és elhelyezése: ...
14.3. A felépítményre vonatkozó különleges előírások, ha vannak, a 61/2007. (VI. 29.) GKM rendeletnek (94/55/EK irányelvnek) megfelelően
14.3.1. Az EX/II típusú és az EX/III típusú járművekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelőséget célzó intézkedések leírása: ...
14.3.2. EX/III típusú járművek esetében a külső hővel szembeni ellenállás: ...
15. Újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság
15.1. A reprezentatív jármű változata: ...
15.2. A reprezentatív jármű tömege karosszériával vagy a vezetőfülkés alváz tömege a karosszéria és/vagy a kapcsolószerkezet nélkül, amennyiben a gyártó nem látja el karosszériával és/vagy kapcsolószerkezettel (adott esetben folyadékkal, eszközökkel, pótkerékkel) a vezető nélkül: ...
15.3. A reprezentatív jármű anyagainak tömege: ...
15.3.1. Az előkezelés során figyelembe vett anyagok tömege (v): ...
15.3.2. A szétszerelés során figyelembe vett anyagok tömege (v): ...
15.3.3. A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, újrafeldolgozásra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (v): ...
15.3.4. A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, energetikai hasznosításra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (v): ...
15.3.5. Anyagok szerinti bontás (v): ...
15.3.6. Az újrafelhasználható és/vagy újrafeldolgozható anyagok össztömege: ...
15.3.7. Az újrafelhasználható és/vagy hasznosítható anyagok össztömege: ...
15.4. Arányok
15.4.1. Újrafeldolgozhatósági arány »Rcyc (%)«: ...
15.4.2. Hasznosíthatósági arány »Rcov (%)«: ...
16. Járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférés
16.1. A járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférést biztosító fő weboldal címe: ...
16.1.1. A rendelkezésre állás kezdő napja (legkésőbb 6 hónappal a típusjóváhagyás napját követően): ...
16.2. A weboldalhoz való hozzáférés feltételei: ...
16.3. A weboldalon elérhető járműjavítási és -karbantartási információk formátuma: ...
Magyarázó megjegyzések
(1) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben a lehetőségek egyikét sem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).
(2) Meg kell adni a tűréshatárokat.
(3) Valamennyi változat felső és alsó értékét meg kell adni.
(4) Kizárólag a terepjárók meghatározásának céljára.
(5) Úgy kell meghatározni, hogy a járműtípus valamennyi műszaki kialakítása tekintetében világos legyen a tényleges érték.
(6) A járművek akár benzinnel, akár gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működhetnek, de ha kizárólag vészhelyzetek esetére vagy az indításhoz benzinüzemű rendszer van beszerelve, és a benzintartály nem tartalmazhat 15 liternél több benzint, akkor a vizsgálat szempontjából a járművet úgy kell tekinteni, mintha gázüzemű lenne.
(7) * A jármű méreteit befolyásoló nem kötelező felszereléseket meg kell határozni.
(8) * Dokumentálni kell a fedélzeti diagnosztika szerinti egytagú motorcsaládok esetében és akkor, ha még nem szerepel a 3.2.12.2.7.0.4. pontban említett dokumentációcsomag(ok)ban.
(9) * A hidegindítással és a melegindítással történő vizsgálati ciklust is magában foglaló kombinált WHTC-re vonatkozó érték az 582/2011/EU rendelet VIII. melléklete szerint.
(10) * Dokumentálni kell, ha még nem szerepel a 3.2.12.2.7.0.5. pontban említett dokumentációban.
(a) Amennyiben egy alkatrészre a típusjóváhagyást megadták, az alkatrész leírása helyettesíthető a jóváhagyásra történő hivatkozással. Ugyancsak nincs szükség az alkatrész leírására, ha annak szerkezete a csatolt ábrákból és rajzokból világosan látható. Azoknál a pontoknál, amelyek rajzok vagy fényképek csatolását írják elő, meg kell adni a csatolt dokumentumok számát.
(b) Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a tájékoztatóban „?” jellel kell helyettesíteni. (pl. ABC??123??).
(c) Az A/2. melléklet A. szakaszában felsorolt meghatározásoknak megfelelően osztályozva.
(d) Megjelölés az EN 10027–1:2005 szerint. Ha ez nem lehetséges, a következő információkat kell megadni:
– az anyag megnevezése,
– folyáshatár,
– szakítószilárdság,
– szakadási nyúlás (%-ban),
– Brinell-keménység.
(e) „Motor feletti vezetőfülke „ a 74/297/EGK tanácsi irányelv (HL L 165., 1974.6.20., 16. o.) I. mellékletének 2.7. pontjában szereplő meghatározás szerint.
(f) A rendes vezetőfülkével és a hálóhelyes vezetőfülkével készülő változatnál mindkét esetben meg kell adni a tömeget és a méreteket.
(g) ISO 612:1978 szabvány1 – Közúti járművek – Gépjárművek és vontatott járművek méretei – fogalmak és meghatározások .
(g1) Gépjármű és vonórudas pótkocsi: 6.4.1. fogalom
Félpótkocsi és középtengelyes pótkocsi: 6.4.2. fogalom
Megjegyzés:
A középtengelyes pótkocsi esetében a tengely összekapcsolási pontját kell a legelső tengelynek tekinteni.
(g2) 6.19.2. fogalom
(g3) 6.20. fogalom
(g4) 6.5. fogalom
(g5) 6.1. fogalom és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: az A. Függelék A/48. számú mellékletének (97/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének) 2.4.1. pontja.
1 Az ISO 612 – 1987 magyar megfelelője: MSZ 2760:1983 idt gépjárművek és vontatott járművek fogalommeghatározásai.
Pótkocsik esetében a hossz meghatározása az ISO 612:1978 szabvány 6.1.2. fogalmában említettek szerint történik.
(g6) 6.17. fogalom
(g7) 6.2. fogalom és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: az A. Függelék A/48. számú mellékletének (97/27/EK irányelv I. mellékletének) 2.4.2. pontja.
(g8) 6.3. fogalom és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: az A. Függelék A/48. számú mellékletének (97/27/EK irányelv I. mellékletének) 2.4.3. pontja.
(g9) 6.6. fogalom
(g10) 6.10. fogalom
(g11) 6.7. fogalom
(g12) 6.11. fogalom
(g13) 6.18.1. fogalom
(g14) 6.9. fogalom
(h) * A járművezető tömegét 75 kg-mal kell számolni.
A folyadékot tartalmazó rendszereket (kivéve a szennyvíz tárolására szolgálókat, amelyeket üresen kell hagyni) a gyártó által meghatározott űrtartalom 100%-áig kell feltölteni.
A 2.6. b) és 2.6.1. b) pontban említett információkat az N2, N3, M2, M3, O3 és O4 kategóriájú járművek esetében nem kell megadni.
(i) Pótkocsik vagy félpótkocsik, illetve olyan járművek, amelyekhez a csatlakozóberendezés vagy a nyeregszerkezet irányába jelentős függőleges irányú erőt kifejtő pótkocsit vagy félpótkocsit kapcsoltak, esetében ezt a terhelést, osztva a gravitáció állandó gyorsulásával, a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg tartalmazza.
(j) „vonószerkezet kinyúlása”: a középtengelyes pótkocsi kapcsolója és a hátsó tengelyek) középvonala közötti vízszintes távolság.
(k) A benzinnel, gázolajjal, stb. vagy bármely más tüzelőanyag keverékével egyaránt
működő járműveknél az adatokat meg kell ismételni. Nem hagyományos motorok és rendszerek esetében a gyártónak az itt említettekkel egyenértékű műszaki jellemzőket kell szolgáltatnia.
(l) Ezt az adatot a legközelebbi tizedmilliméterre kell kerekíteni .
(m) Ezt az értéket ki kell számolni (π = 3,1416) és a legközelebbi cm3-re kell kerekíteni.
(n) * a 715/2007/EK rendelet vagy az 595/2009/EK rendelet (értelemszerűen) előírásai szerint meghatározva.
(o) Az MR. A. Függelékének A/40. számú melléklete (80/1268/EGK irányelv) követelményeinek megfelelően meghatározva.
(p) A meghatározott műszaki jellemzőket minden előterjesztett változatra meg kell adni.
(q) Pótkocsik esetében a gyártó által megengedett legnagyobb sebesség.
(r) Olyan gépjárműveknél, amelyek legnagyobb sebessége meghaladja a 300 km/órát,
a felszerelésre szánt Z kategóriájú gumiabroncsokhoz egyenértékű információt kell szolgáltatni.
(s) A feltüntetendő ülőhely szám mozgó járműre vonatkozik. Moduláris elrendezés
esetében tartomány is megadható.
(t) „R-pont” vagy „ülés vonatkoztatási pont”: az a tervezési pont, amit a jármű gyártója minden üléshelyzet tekintetében meghatároz, és amelyet az A. Függelék A/32. számú mellékletében (77/649/EGK tanácsi irányelv III. mellékletében) meghatározott háromdimenziós vonatkozási rendszerre tekintettel állapítanak meg.
(u) A használandó jelzések és jelek tekintetében lásd az MR. A. Függelék A/31. számú mellékletét – 77/541/EGK irányelv III. mellékletének 1.1.3. és 1.1.4. pontját. Az „S” típusú biztonsági övek esetén meg kell határozni a típus(ok) jellemzőjét.
(v) E fogalmak meghatározása az ISO 22628:2002 szabványban – Közúti járművek – újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság – számítási módszer – található meg.
(w) * Ökoinnovációs technológiák.
(w1) * Egészítse ki a táblázatot szükség esetén ökoinnovációs technológiánként egy-egy sorral.
(w2) * Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozat száma.
(w3) * Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozatban a technológiához rendelt kód.
(w4) * Ha a típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével az 1. típusú vizsgálati ciklus helyett a modellezés módszerét választják, ez az érték a modellezéssel kapott érték.
(w5) * Az egyes ökoinnovációs technológiák révén megtakarított szén-dioxid-kibocsátások összege.
(x) * Vegyes üzemű motorok.
(x1) * Vegyes üzemű motor vagy jármű esetében.
(x2) * 1B. típusú, 2B. típusú és 3B. típusú vegyes üzemű motorok esetében.
(x3) * A vegyes üzemű motorok és járművek kivételével.
(y) * Csak a 715/2007/EK rendelet és annak módosításai szerinti jóváhagyáshoz.
2012. október 29-én kezdődő hatállyal a hatóság az új járműtípusokra vonatkozó EK-típusjóváhagyást az e mellékletben foglalt követelmények alapján adja meg.
A 2012. október 29-ig megadott jármű-típusjóváhagyások érvényesek maradnak, valamint azok meghosszabbíthatóak.
1. Fogalommeghatározások
1.1. „Ülőhely”: minden olyan hely, amely egy alábbi méretekkel rendelkező, ülő személy elhelyezésére alkalmas:
a) a járművezető esetében egy átlagos felnőtt férfi tömegének és méretének megfelelő próbabábu;
b) minden más esetben egy átlagos felnőtt nő tömegének és méretének megfelelő próbabábu.
1.2. „Ülés”: olyan egy vagy több darabból álló, teljes, kárpitozott szerkezet a jármű felépítményében, amely egy személy ülő helyzetben való elhelyezésére szolgál.
1.2.1. Az „ülés” kifejezés mind a különálló ülésekre, mind a sorülésekre vonatkozik.
1.2.2. A fogalommeghatározás a lehajtható és kivehető üléseket is magában foglalja.
1.3. „Javak”: bármilyen ingóság.
A „javak” kifejezés magában foglalja az ömlesztett termékeket, a gyártott termékeket, a folyadékokat, az élő állatokat, a gabonát és az oszthatatlan rakományt is.
1.4. „Legnagyobb tömeg”: az A. Függelék A/l. melléklet 2.8. pontjában meghatározott „műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg”.
2. Általános rendelkezések
2.1. Ülőhelyek száma
2.1.1. Az ülőhelyek számára vonatkozó követelmények a jármű közúti közlekedése során használt ülésekre vonatkoznak.
2.1.2. A csak a jármű álló helyzetében használható, a felhasználók számára piktogrammal vagy megfelelő szöveggel egyértelműen jelölt ülésekre nem vonatkoznak.
2.1.3. Az ülőhelyek megszámolására a következő követelmények vonatkoznak:
a) a különálló üléseket egy ülőhelynek kell számolni;
b) sorülés esetében ülőhelynek számít minden, az üléspárna szintjén mérve legalább 400 mm széles hely.
Ez a feltétel nem jelenti azt, hogy a gyártó nem alkalmazhatja az 1.1. pontban említett általános rendelkezéseket;
c) a b) pontban említett hely nem számít azonban ülőhelynek, ha:
i. a sorülés kialakítása – pl. rögzített konzol, ülőpárna nélküli rész vagy a normál ülőfelületet megszakító belső kárpitelem – nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu természetes ülőhelyzetet vegyen fel;
ii. a feltételezett ülőhely előtt húzódó padlólemez kialakítása (pl. a kardánalagút miatt) nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu lábai természetes helyzetet vegyenek fel.
2.1.4. A személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló, MR. A. Függelék A/52. számú mellékletében meghatározott járművek esetében a 2.1.3. pont b) alpontjában említett méretnek összhangban kell lennie az egy személy számára a különféle járműosztályok tekintetében előírt legkisebb hely méretével.
2.1.5. Ha egy kivehető ülés rögzítő elemei be vannak szerelve a járműbe, a kivehető ülést is bele kell számolni a jármű ülőhelyeinek számába.
2.1.6. A kerekesszékben helyet foglaló személy számára kialakított helyet is ülőhelynek kell tekinteni.
2.1.6.1. E rendelkezés nem sérti az MR. A. Függelék A/52. számú mellékletében a kerekes székekre vonatkozó követelményeket.
2.2. Legnagyobb tömeg
2.2.1. Félpótkocsi vontatója esetében a jármű osztályozásakor figyelembe vett legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.
2.2.2. Középtengelyes pótkocsit vagy merev vonórudas pótkocsit vontató gépjármű esetében a gépjármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömeg magában kell, hogy foglalja a vonószerkezet által a vontató járműnek továbbított legnagyobb tömeget.
2.2.3. Félpótkocsik, középtengelyes pótkocsik és merev vonórudas pótkocsik esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömeg az a legnagyobb tömeg, amelyet egy tengely vagy egy tengelycsoport a talajnak továbbít, amikor a pótkocsi össze van kapcsolva a vontató járművel.
2.2.4. Utánfutó-átalakító esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.
2.3. Különleges felszerelések
2.3.1. A rögzített berendezésekkel – gépekkel vagy készülékekkel – ellátott járműveket N vagy O kategóriájúnak kell tekinteni.
2.4. Mértékegységek
2.4.1. Eltérő rendelkezések hiányában minden mértékegységnek és az ahhoz társított jelnek meg kell felelnie a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (80/181/EGK tanácsi irányelv) rendelkezéseinek.
3. Járműkategóriákba sorolás
3.1. A járműtípusok járműkategóriákba sorolása a gyártó feladata.
E célból az e mellékletben felsorolt valamennyi kritériumot teljesíteni kell.
3.2. A jóváhagyó hatóság felkérheti a gyártót, hogy bocsásson a rendelkezésére megfelelő kiegészítő adatokat annak alátámasztására, hogy egy járműtípust a különleges csoporton belül (kód: „SG”) a különleges rendeltetésű járművek kategóriájába kell sorolni.
1. Járműkategóriák
Az európai és nemzeti, valamint egyedi típusjóváhagyás céljából a járműveket az alábbi osztályozás szerint kell kategóriákba sorolni:
(csak az 1.1.1–1.1.3., 1.2.1–1.2.3. és az 1.3.1–1.3.4. pontokban említett kategóriák tekintetében lehet a jóváhagyást megadni.)
1.1. M kategória: Elsősorban személyek, illetve poggyászuk szállítására tervezett és épített gépjárművek.
1.1.1. M1 kategória vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek.
Az M1 kategóriájú járműveken nem lehet hely álló utasok számára.
Az ülőhelyek száma egy is lehet (amely a vezetőülés).
1.1.2. M2 kategória: A vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg az 5 tonnát.
Az M2 kategóriájú járműveken az ülőhelyek mellett lehet hely álló utasok számára is.
1.1.3. M3 kategória: A vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja az 5 tonnát.
Az M3 kategóriájú járműveken lehet hely álló utasok számára.
1.2. N kategória: Elsősorban áruszállításra tervezett és épített gépjárművek.
1.2.1. N1 kategória: Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát.
1.2.2. N2 kategória: Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 12 tonnát.
1.2.3. N3 kategória: Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 12 tonnát.
1.3. O kategória: Áru- vagy személyszállításra, valamint személyek elhelyezésére tervezett és épített pótkocsi.
1.3.1. O1 kategória: Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 0,75 tonnát.
1.3.2. O2 kategória: Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 0,75 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 tonnát.
1.3.3. O3 kategória: Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 10 tonnát.
1.3.4. O4 kategória: Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 10 tonnát.
2. Jármű-alkategóriák
2.1. Terepjárók
„Terepjáró (ORV)”: olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely különleges műszaki jellemzőinek köszönhetően a szokásos közúti használaton kívüli közlekedésre is alkalmas.
E járműkategóriák esetében a járműkategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.
A járműveknek a terepjárók (ORV) alkategóriájába való besorolásának kritériumai e melléklet A. rész 4. szakaszában találhatók.
2.2. Különleges rendeltetésű járművek
2.2.1. „Különleges rendeltetésű jármű (SPV)”: olyan M, N vagy O kategóriájú jármű, amely különleges műszaki jellemzőkkel rendelkezik abból a célból, hogy különleges körülményeket és/vagy berendezést kívánó feladatot lásson el.
Az SPV alkategóriába szánt nem teljes járművek esetében a járműkategóriát azonosító betűt és számot az S betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.
A különleges rendeltetésű járművek különféle típusait az 5. szakasz határozza meg és sorolja fel.
2.3. Különleges rendeltetésű terepjáró
2.3.1. „Különleges rendeltetésű terepjáró (ORV–SPV)”: olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely a 2.1. és 2.2. pontban említett különleges műszaki jellemzőkkel rendelkezik.
E járműkategóriák esetében a járműkategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.
Az SPV alkategóriába szánt nem teljes járművek esetében a kategória jelzését egy S betűből álló második utótaggal kell kiegészíteni.
3. A járművek N kategóriába való besorolásának kritériumai
3.1. Egy járműtípus N kategóriába való besorolásának alapját a jármű 3.2–3.6. pontban említett műszaki jellemzői képezik.
3.2. Alapelv, hogy a járműnek az ülőhelyeket magában foglaló részét (részeit) teljesen el kell különíteni a raktértől.
3.3. A 3.2. pontban említett követelménytől eltérve a jármű ugyanazon részében is lehet személyeket és árukat szállítani, amennyiben a raktér olyan rögzítő eszközökkel van felszerelve, amelyek megvédik az utasokat a menet közben, azaz többek között hirtelen fékezéskor, kanyarodáskor elmozduló rakománytól.
3.4. A 3.3. pontban előírt, a rakomány rögzítésére szolgáló eszközöket – hevedereket –, valamint térelválasztó rendszereket, amelyeket a legfeljebb 7,5 tonna tömegű járművekhez terveztek, az ISO 27956:2009 „közúti járművek – rakományrögzítés árukihordó teherkocsikon – előírások és vizsgálati módszerek” szabvány 3. és 4. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megtervezni.
3.4.1. A 3.4. pontban említett követelmények teljesítése a gyártó által kiállított megfelelőségi tanúsítvánnyal is igazolható.
3.4.2. A 3.4. pontban foglalt követelmények teljesítése helyett a gyártó azt a lehetőséget is választhatja, hogy a jóváhagyó hatóság számára meggyőző módon igazolja, hogy a felszerelt rögzítő eszközök ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak, mint amelyet az említett szabvány előír.
3.5. A járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma nem haladhatja meg:
a) N1 kategóriájú járművek esetében a hatot;
b) N2 vagy N3 kategóriájú járművek esetében a nyolcat.
3.6. A járművek kg-ban kifejezett áruszállítási kapacitásának legalább akkorának kell lennie, mint személyszállítási kapacitásuknak.
3.6.1. E célból valamennyi konfiguráció esetében teljesülniük kell a következő egyenleteknek, különösen, ha minden ülőhely foglalt:
a) ha n = 0:
p–m ≥ 100kg
b) ha 0 < n ≤ 2:
P – (M + N x 68) ≥ 150kg;
c) ha n > 2:
p – (m + n x 68) ≥ n x 68;
ahol a betűk a következőket jelentik:
„p” a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;
„m” a menetkész tömeg;
„n” a járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma.
3.6.2. A menetkész tömegbe (m) bele kell számítani azoknak a berendezéseknek a tömegét is, amelyeket azért szerelnek a járműre, hogy azon el lehessen helyezni az árut (pl. tartály, felépítmény stb.), mozgatni lehessen az árut (pl. daru, lift stb.), illetve rögzíteni lehessen az árut (pl. rakományrögzítő eszközök).
A fenti képletek alkalmazása során nem kell a menetkész tömegbe (m) beleszámítani azoknak a berendezéseknek a tömegét, amelyeket nem a fent említett célokra használnak (mint például kompresszor, csörlő, áramfejlesztő, adó-vevő készülékek stb.).
3.7. A 3.2–3.6. pontokban említett követelményeket a járműtípuson belül minden változatnak és kivitelnek teljesítenie kell.
3.8. A járművek N1 kategóriába való besorolásának kritériumai.
3.8.1. Minden vonatkozó kritérium teljesítése esetén a járművet az N1 kategóriába kell besorolni.
Ha egy vagy több kritérium nem teljesül, a járművet az M1 kategóriába kell sorolni.
3.8.2. Azon járművek esetében, amelyeknél a vezetőfülke és a rakomány egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük „BB” típusú), a 3.2–3.6. pontokban említett általános kritériumokon kívül a 3.8.2.1–3.8.2.3.5. pontokban megadott kritériumoknak is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében.
3.8.2.1. Egy teljes vagy részleges fal vagy térelválasztó jelenléte az üléssor és a raktér között nem jelenti azt, hogy nem kell az előírt követelményeknek megfelelni.
3.8.2.2. A kritériumok a következők:
a) az árurakodás egy külön e célra tervezett és épített hátsó ajtón, lenyitható hátsó falon vagy oldalsó ajtón át lehetséges;
b) a hátsó ajtó vagy a lenyitható hátsó fal rakodónyílására vonatkozó követelmények:
i. amennyiben a jármű csak egy sor üléssel van felszerelve, illetve az egyetlen ülés a vezetőülés, a rakodónyílás magassága legalább 600 mm kell, hogy legyen;
ii. amennyiben a jármű két vagy több sor üléssel van felszerelve, a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, teljes felülete pedig 12 800 cm2 kell, hogy legyen;
c) a raktérre vonatkozó követelmények:
„raktér”: a jármű azon része, amely az üléssor(ok) mögött helyezkedik el, illetve a járművezető ülése mögött, amennyiben a járműben az egyetlen ülés a vezetőülés;
i. a raktér felülete általában sík kell, hogy legyen;
ii. amennyiben a jármű csak egy sor üléssel vagy egyetlen üléssel van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 40%-a kell, hogy legyen;
iii. amennyiben a jármű két vagy több üléssorral van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 30%-a kell, hogy legyen
ha a leghátsó üléssor üléseit különleges szerszámok használata nélkül, könnyűszerrel el lehet távolítani, a raktér hosszára vonatkozó követelményeket úgy kell teljesíteni, hogy valamennyi ülés be van szerelve a járműbe;
iv. a raktér hosszára vonatkozó követelményeknek úgy kell teljesülniük, hogy a legelső, illetve (az esettől függően) leghátsó sor ülései függőleges támlával az utasok általi szokásos használatnak megfelelő helyzetbe vannak állítva.
3.8.2.3. A mérésre vonatkozó különleges feltételek
3.8.2.3.1. Fogalommeghatározások
a) „a rakodónyílás magassága”: az ajtónyílás alsó részének legmagasabb pontját, valamint felső részének legalacsonyabb pontját érintő két vízszintes sík közötti függőleges távolság;
b) „a rakodónyílás felülete”: a lehető legszélesebbre kitárt hátsó ajtó(k) vagy lenyitható hátsó fal mellett keletkező legnagyobb nyílás – a jármű középvonalára merőleges – függőleges síkon keletkező derékszögű vetületének legnagyobb felülete;
c) „tengelytáv”: a 3.8.2.2. és 3.8.3.1. pontokban megadott képletek alkalmazása céljára a következők egymástól mért távolsága:
i. kéttengelyes jármű esetében az első tengely középvonala és a második tengely középvonala; illetve
ii. háromtengelyes jármű esetében az első tengely középvonala, valamint a második és a harmadik tengelytől egyenlő távolságban húzódó képzeletbeli tengely középvonala.
3.8.2.3.2. Az ülések beállítása
a) az üléseket a leghátsó helyzetbe kell állítani;
b) ha a háttámla állítható, olyan szögbe kell dönteni, hogy a háromdimenziós H pont vizsgáló eszköz próbabábu törzsének dőlésszöge 25° legyen;
c) ha a háttámla nem állítható, a járműgyártó által tervezett helyzetben kell lennie;
d) ha az ülés magassága állítható, a lehető legalacsonyabbra kell beállítani.
3.8.2.3.3. A járműre vonatkozó feltételek
a) a járművet a legnagyobb tömegének megfelelő mértékben kell terhelni;
b) a jármű kerekeinek egyenesen előre kell nézniük.
3.8.2.3.4. A 3.8.2.3.2. pont követelményei nem alkalmazandók, ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel.
3.8.2.3.5. A raktér hosszának mérése
a) ha a járműben nincs fal vagy térelválasztó, akkor az üléstámla tetejének leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, (csukott) ajtó vagy lenyitható hátsó fal közötti távolságot kell mérni;
b) ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel, akkor a fal vagy a térelválasztó leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, illetve értelemszerűen a (csukott) ajtó vagy lenyitható hátsó fal közötti távolságot kell mérni;
c) a hosszra vonatkozó követelményeknek legalább a raktér padlójának szintjén, a jármű középvonalán áthaladó hosszanti függőleges síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell.
3.8.3. Azon járművek esetében, amelyekben a vezetőfülke és a rakomány nem egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük „BE” típusú), a 3.2–3.6. pontokban említett általános kritériumokon kívül a 3.8.3.1–3.8.3.4. pontokban megadott kritériumoknak is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében.
3.8.3.1. Ha a jármű felépítménye zárt típusú, a következő követelmények érvényesek:
a) az árurakodás hátsó ajtó, lenyitható hátsó fal, panel révén vagy egyéb módon lehetséges kell, hogy legyen;
b) a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, felülete pedig legalább 12 800 cm2 kell, hogy legyen;
c) a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 40%-a kell, hogy legyen.
3.8.3.2. Amennyiben a jármű raktere nyitott, csak a 3.8.3.1. pont a) és c) alpontja alkalmazandó.
3.8.3.3. A 3.8.3. pontban említett rendelkezések alkalmazásakor értelemszerűen a 3.8.2. pontban megadott fogalommeghatározások alkalmazandók.
3.8.3.4. A raktér hosszára vonatkozó követelményeknek azonban a raktér padlójának szintjén, a jármű középvonalán áthaladó hosszanti síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell.
4. A járműveknek a terepjárók alkategóriájába való besorolásának kritériumai
4.1. Az M1 és N1 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha egyidejűleg megfelelnek az összes alábbi feltételnek:
a) legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;
b) legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek;
c) önálló járműként fel tudnak menni egy legalább 25%-os emelkedőn;
d) az alábbi hat követelmény közül ötnek megfelelnek:
i. a megközelítési szög legalább 25°;
ii. az elhagyási szög legalább 20°;
iii. a terepszög legalább 20°;
iv. a szabad magasság az első tengely alatt legalább 180 mm;
v. a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 180 mm;
vi. a szabad magasság a tengelyek között legalább 200 mm.
4.2. A legfeljebb 12 tonna legnagyobb tömegű M2, N2 vagy M3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek:
a) tengelyeik egyidejűleg meghajthatók, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni;
b) i. legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;
ii. legalább egy differenciálmű-zárral vagy egy azonos hatású mechanizmussal rendelkeznek;
iii. önálló járműként fel tudnak menni egy 25%-os emelkedőn;
c) amennyiben legnagyobb tömegük nem haladja meg a 7,5 tonnát, az alábbi hat követelmény közül legalább ötnek, illetve ha tömegük több mint 7,5 tonna, legalább négynek megfelelnek:
i. a megközelítési szög legalább 25°;
ii. az elhagyási szög legalább 25°;
iii. a terepszög legalább 25°;
iv. a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm;
v. a tengelyek közötti szabad magasság legalább 300 mm;
vi. a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.
4.3. A 12 tonnánál nagyobb tömegű M3 vagy N3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek:
a) tengelyeik egyidejűleg meghajthatók, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni;
b) i. legalább a tengelyek felét (illetve háromtengelyű jármű esetében két tengelyt, öttengelyű esetében pedig három tengelyt) egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;
ii. legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek;
iii. önálló járműként fel tudnak menni egy 25%-os emelkedőn;
c) az alábbi hat követelmény közül legalább négynek megfelelnek:
i. a megközelítési szög legalább 25°;
ii. az elhagyási szög legalább 25°;
iii. a terepszög legalább 25°;
iv. a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm;
v. a tengelyek közötti szabad magasság legalább 300 mm;
vi. a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.
4.4. Az ebben a szakaszban említett geometriai követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló eljárás leírását az 1. kiegészítés tartalmazza.
5. Különleges rendeltetésű járművek
| Név | Kód | Fogalommeghatározás | ||
| Szálláshelyet magában foglaló, M kategóriájú jármű, amely legalább az alábbi felszereléseket tartalmazza: | ||||
| a) ülések és asztal; | ||||
| 5.1. | Lakóautó | SA | b) alvóhely, amely az ülésekből átalakítható is lehet; | |
| c) főzőalkalmatosság; | ||||
| d) tárolóhely. | ||||
| Ezeket a felszereléseket a lakótérben szilárdan rögzíteni | ||||
| kell. Az asztal azonban olyan kialakítású is lehet, hogy könnyűszerrel el lehessen távolítani. | ||||
| 5.2. | Páncélozott jármű | SB | A szállított utasok vagy áruk védelmére szolgáló, golyóálló páncéllemezzel ellátott jármű. | |
| Beteg vagy sérült személyek szállítására szolgáló, M kategóriájú jármű, amely erre a célra különleges felszereléssel rendelkezik. | ||||
| 5.3. * | Mentőjármű | SC | Beteg vagy sérült személyek szállítására szolgáló, M kategóriájú jármű, amely erre a célra különleges felszereléssel rendelkezik. | |
| 5.4. | Halottszállító kocsi | SD | Elhunyt személyek szállítására szolgáló, M kategóriájú jármű, amely erre a célra különleges felszereléssel rendelkezik. | |
| 5.5. | Kerekes székkel használható jármű | SH | Olyan M1 kategóriájú jármű, amelyet kifejezetten úgy terveztek vagy alakítottak át, hogy alkalmas legyen egy vagy több, kerekes székben ülő személlyel való közúti közlekedésre. | |
| 5.6. | Lakókocsi | SE | Az MSZ 2701:1983 szabvány * 3.2.1.3. fogalmának megfelelő, O kategóriájú jármű. | |
| 5.7. | Önjáró daru | SF | N3 kategóriájú, különleges rendeltetésű jármű, amely árufuvarozásra nem alkalmas, és legalább 400 kNm emelőnyomatékú daruval rendelkezik. | |
| 5.8. | Különleges csoport | SG | Azok a különleges rendeltetésű járművek, amelyek nem tartoznak az ebben a szakaszban említett egyik meghatározásba sem. | |
| 5.9. | Utánfutóátalakító | SJ | Olyan O kategóriájú jármű, amelyet nyeregszerkezettel szereltek fel a félpótkocsi alátámasztása céljából, hogy ez utóbbi pótkocsiként működjön. | |
| 5.10. | Kivételes rakományt szállító pótkocsi | SK | Olyan O4 kategóriájú jármű, amelyet oszthatatlan rakomány szállítására terveztek, és amelyre méretei miatt sebesség- és közlekedési korlátozások érvényesek. Ide tartoznak a hidraulikus modulokkal rendelkező pótkocsik, függetlenül attól, hogy hány ilyen moduljuk van. | |
| 5.11. * | Kivételes rakományt szállító gépjármű | SL | Olyan N3 kategóriájú közúti vontató vagy közúti nyerges vontató, amely valamennyi következő feltételnek megfelel: a) kettőnél több tengelye van, és legalább a tengelyek felét (háromtengelyű jármű esetében két tengelyt, öttengelyű esetében pedig három tengelyt) egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e; b) arra tervezték, hogy O4 kategóriájú, kivételes rakományt szállító pótkocsit vontasson vagy toljon; c) motorteljesítménye legalább 350 kW; és d) felszerelhető kiegészítő első csatlakozó-berendezéssel a nehéz vontatható tömegekhez. | |
| 5.12. * | Berendezésszállító | SM | Olyan (a 2.3. pontban meghatározott) N kategóriájú terepjáró, amelyet úgy terveztek meg és alakítottak ki, hogy meghatározott cserélhető berendezéseket húzzon, toljon, szállítson vagy működtessen. A fent említett berendezést legalább két helyre lehet felszerelni. A fent említett berendezés energiaellátásához és működtetéséhez szabványos mechanikus, hidraulikus és/vagy elektromos csatlakozóval (pl. teljesítményleadó tengellyel) kell rendelkezie az említett terepjárónak. Az említett terepjárónak meg kell felelnie az ISO 3833- 1977 számú szabvány 3.1.4. szakaszában (különleges jármű) szereplő meghatározásnak. Ha a jármű kiegészítő rakfelülettel rendelkezik, legnagyobb hosszúsága nem haladhatja meg a következő értéket: a) kéttengelyes jármű esetében a jármű első vagy hátsó nyomtávja közül a szélesebb 1,4-szerese; vagy b) kettőnél több tengelyű jármű esetében a jármű első vagy hátsó nyomtávja közül a szélesebb 2,0-szerese. |
6. Megjegyzések
6.1. A típusjóváhagyás nem adható meg az alábbiakra:
a) az e melléklet A. részének 5. szakaszában meghatározott utánfutó-átalakító;
b) az e melléklet C. részének 4. szakaszában meghatározott merev vonórudas pótkocsi;
c) azok a pótkocsik, amelyekben a közúti közlekedés során személyeket lehet szállítani.
6.2. A 6.1. pont nem sérti a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyására vonatkozó 23. cikk rendelkezéseit.
1. M1 kategória
1.1. Járműtípus
1.1.1. Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a gyártó vállalat neve;
Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.
b) önhordó felépítmény esetében a felépítmény legfontosabb elemeinek kialakítása és összeszerelése;
Értelemszerűen ugyanez vonatkozik az olyan járművekre is, amelyek felépítményét szegecseléssel vagy hegesztéssel rögzítették egy külön keretre.
c) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.
1.1.2. Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédő kiöblösödése előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó legfontosabb elemeket különböző típusú felépítmények (pl. limuzin és kupé) gyártására használja, az érintett járműveket az 1.1.1. pont b) alpontjában foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Ezt a gyártónak kell bizonyítékokkal alátámasztania.
1.1.3. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.
1.2. Változat
1.2.1. Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:
a) az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 1. szakaszában található meghatározás szerint, amennyiben a gyártó az 1.1.2. pontban megadott kritériumot alkalmazza;
b) a motor a következő szerkezeti jellemzők tekintetében:
i. az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);
ii. működési elv (külső gyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);
iii. belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L4, V6 vagy egyéb);
c) a tengelyek száma;
d) a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;
e) a kormányzott tengelyek száma;
f) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes).
1.3. Kivitel
1.3.1. Egy változaton belüli „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;
b) belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;
c) a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);
d) tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, PB-gáz, kettős tüzelőanyag vagy egyéb);
e) az ülőhelyek legnagyobb száma;
f) elhaladási zajszint;
g) kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro V, Euro VI vagy egyéb);
h) vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás;
i) villamosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes);
j) vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás;
k) * a 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében meghatározott innovatív technológiák egyedi kombinációjának megléte (3);
l) * a h), i) és j) kritériumok alternatívájaként az ugyanazon változatba besorolt járművek CO2-kibocsátásának, elektromosenergia-fogyasztásának és tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására valamennyi vizsgálatot az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XXI. melléklet 6. almelléklet rendelkezései szerint kell elvégezni.
2. M2 és M3 kategória
2.1. Járműtípus
2.1.1. Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a gyártó vállalat neve;
Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.
b) kategória;
c) a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:
i. az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;
ii. önhordó felépítmény esetében a felépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;
d) a szintek száma (egy- vagy kétszintes);
e) elemek száma (mereven rögzített/csuklósan összekapcsolt);
f) a tengelyek száma;
g) az energiaellátás módja (fedélzeti vagy külső);
h) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.
2.1.2. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.
2.2. Változat
2.2.1. Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a felépítmény típusa, a C. rész 2. szakaszában található meghatározás szerint;
b) járműosztály vagy járműosztályok kombinációja az MR. A. Függelék A/52. számú melléklet I. Rész 2.1.1. pontjában a 22-nél több utast szállító járművekre vonatkozó követelményekben meghatározottak szerint (csak teljes és befejezett járművek esetében);
c) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);
d) a motor a következő szerkezeti jellemzők tekintetében:
i. az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);
ii. működési elv (külső gyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);
iii. belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb).
2.3. Kivitel
2.3.1. Egy változaton belüli „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;
b) alkalmas-e a jármű pótkocsi vontatására, vagy sem;
c) belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;
d) a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);
e) tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, PB-gáz, kettős tüzelőanyag vagy egyéb);
f) elhaladási zajszint;
g) kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb).
3. N1 kategória
3.1. Járműtípus
3.1.1. Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a gyártó vállalat neve;
Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.
b) önhordó felépítmény esetében a felépítmény legfontosabb részeinek kialakítása és összeszerelése;
c) nem önhordó felépítmény esetében az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;
d) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.
3.1.2. Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédő kiöblösödése előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó legfontosabb elemeket különböző típusú felépítmények (pl. eltérő tengely távokkal és tetőmagasságokkal rendelkező zárt áruszállító és tehergépkocsi) gyártására használja, az érintett járműveket a 3.1.1. pont b) alpontjában foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Ezt a gyártónak kell bizonyítékokkal alátámasztania.
3.1.3. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.
3.2. Változat
3.2.1. Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:
a) az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 3. szakaszában található meghatározás szerint (teljes és befejezett járművek esetében), amennyiben a gyártó a 3.1.2. pontban megadott kritériumot alkalmazza;
b) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);
c) a motor a következő szerkezeti jellemzők tekintetében:
i. az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);
ii. működési elv (külső gyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);
iii. belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);
d) a tengelyek száma;
e) a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;
f) a kormányzott tengelyek száma.
3.3. Kivitel
3.3.1. Egy változaton belüli „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;
b) belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;
c) a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);
d) tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, PB-gáz, kettős tüzelőanyag vagy egyéb);
e) az ülőhelyek legnagyobb száma;
f) elhaladási zajszint;
g) kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro V, Euro VI vagy egyéb);
h) vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás;
i) villamosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes);
j) vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás;
k) * a 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében meghatározott innovatív technológiák egyedi kombinációjának megléte;
l) * a h), i) és j) kritériumok alternatívájaként az ugyanazon változatba besorolt járművek CO2-kibocsátásának, elektromosenergia-fogyasztásának és tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására valamennyi vizsgálatot az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XXI. melléklet 6. almelléklet rendelkezései szerint kell elvégezni.
4. N2 és N3 kategória
4.1. Járműtípus
4.1.1. Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden alapvető jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a gyártó vállalat neve;
Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.
b) kategória;
c) az alváz kialakítása és szerkezete, amely tekintetében egy adott termékvonal megegyezik;
d) a tengelyek száma;
e) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.
4.1.2. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.
4.2. Változat
4.2.1. Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a C. rész 3. szakaszában és a 2. kiegészítésben említett felépítmény kialakítás vagy felépítménytípus (csak teljes és befejezett járművek esetében);
b) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);
c) a motor a következő szerkezeti jellemzők tekintetében:
i. az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);
ii. működési elv (külső gyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);
iii. belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);
d) a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;
e) a kormányzott tengelyek száma.
4.3. Kivitel
4.3.1. Egy változaton belüli „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;
b) alkalmas-e a jármű az alábbi pótkocsi vontatására, vagy sem:
i. fékezetlen pótkocsi;
ii. ráfutó fékezésű pótkocsi, az ENSZ–EGB 13. sz. előírásának 2.12. szakasza szerint;
iii. átmenő vagy félig átmenő fékezésű pótkocsi, az ENSZ–EGB 13. sz. előírásának 2.9. és 2.10. szakasza szerint;
iv. O4 kategóriájú pótkocsi, amely a teljes szerelvény legnagyobb tömegét nem növeli 44 tonnánál nagyobbra;
v. O4 kategóriájú pótkocsi, amely a teljes szerelvény legnagyobb tömegét 44 tonnánál nagyobbra növeli;
c) a motor hengerűrtartalma;
d) a motor legnagyobb leadott teljesítménye;
e) tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, PB-gáz, kettős tüzelőanyag vagy egyéb);
f) elhaladási zajszint;
g) kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb).
5. O1 és O2 kategória
5.1. Járműtípus
5.1.1. Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a gyártó vállalat neve;
Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.
b) kategória;
c) a C. rész 4. szakaszában meghatározott típus;
d) a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:
i. az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;
ii. önhordó felépítmény esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;
e) a tengelyek száma;
f) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.
5.1.2. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.
5.2. Változat
5.2.1. Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a 2. kiegészítésben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében);
b) az elkészültség foka (pl. teljes/nem teljes/befejezett);
c) a fékrendszer típusa (pl. fékezetlen/ráfutófék/külső energiaforrású).
5.3. Kivitel
5.3.1. Egy változaton belüli „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;
b) a felfüggesztés típusa (lég-, acél- vagy gumifelfüggesztés, torziós rúd vagy egyéb);
c) a vonórúd típusa (háromszög, cső vagy egyéb).
6. O3 és O4 kategória
6.1. Járműtípus
6.1.1. Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a gyártó vállalat neve;
Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.
b) kategória;
c) a pótkocsi típusa a C. rész 4. szakaszában megadott fogalommeghatározásokhoz viszonyítva;
d) a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:
i. az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;
ii. önhordó felépítménnyel rendelkező pótkocsik esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;
e) a tengelyek száma;
f) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.
6.1.2. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.
6.2. Változatok
6.2.1. Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti és kialakítási jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a 2. kiegészítésben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében);
b) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);
c) a felfüggesztés típusa (acél-, lég- vagy hidraulikus felfüggesztés);
d) a következő műszaki jellemzők:
i. meghosszabbítható-e az alváz, vagy sem;
ii. rakfelület magassága (normális, mély rakterű, félig mély rakterű stb. pótkocsi).
6.3. Változatok
6.3.1. Egy változaton belüli „kivitelbe” azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:
a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;
b) az MR. 7. § (2) és (3) bekezdésében említett, az egy tengelycsoportot alkotó két egymás utáni tengely közötti távolság szerinti alcsoportok, illetve azok kombinációja;
c) a tengelyek meghatározása az alábbiak szerint:
i. felemelhető tengelyek (száma és helye);
ii. terhelésátcsoportosító tengelyek (száma és helye);
iii. kormányzott tengelyek (száma és helye).
7. Közös követelmények valamennyi járműkategóriára
7.1. Ha egy jármű legnagyobb tömege vagy az ülőhelyek száma vagy mindkettő alapján több kategóriába is beletartozik, a gyártó döntheti el, hogy melyik járműkategóriára vonatkozó kritériumokat alkalmazza a változatok és kivitelek meghatározásához.
7.1.1. Példák:
a) az „A” jármű típusjóváhagyását legnagyobb tömege alapján N1 és N2 kategóriájú jármű (3,5, illetve 4,2 tonna) típusjóváhagyásaként is meg lehet adni. Ebben az esetben az N1 kategóriára vonatkozó paramétereket az N2 kategóriába tartozó járműre is lehet alkalmazni (és fordítva);
b) a „B” jármű típusjóváhagyását ülőhelyeinek száma alapján Ml és M2 kategóriájú jármű (7+1, illetve 10+1 ülőhely) típusjóváhagyásaként is meg lehet adni; az Ml kategóriára vonatkozó paramétereket az M2 kategóriába tartozó járműre is lehet alkalmazni (és fordítva).
7.2. Egy N kategóriájú jármű típusát az Ml vagy M2 kategóriára előírt rendelkezések szerint is jóvá lehet hagyni (az esettől függően), ha a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás következő szakaszában egy ilyen kategóriájú járművé kívánják átalakítani.
7.2.1. Ez csak a nem teljes járművek esetében megengedett.
Ezeket a járműveket egyedi változatkóddal kell azonosítani, amelyet az alapjármű gyártója ad ki.
7.3. A típus, a változat és a kivitel jelölése
7.3.1. A gyártó egy római betűkből és/vagy arab számokból álló alfanumerikus kódot rendel minden egyes járműtípushoz – változathoz és – kivitelhez.
Zárójelek és kötőjelek használata megengedett, amennyiben azok nem egy betűt vagy egy számot helyettesítenek.
7.3.2. A teljes kód a következőképpen tevődik össze: típus – változat-kivitel.
7.3.3. A kódnak világosan és egyértelműen azonosítania kell a jármű műszaki jellemzőinek egyedi kombinációját az e melléklet B. részében meghatározott kritériumok alapján.
7.3.4. Ugyanazon gyártó használhatja ugyanazt a kódot ugyanazon járműtípus meghatározására, ha ez utóbbi két vagy több kategóriába tartozik.
7.3.5. Ugyanazon gyártó nem használhatja ugyanazt a kódot járműtípus meghatározására ugyanazon járműkategórián belüli több típusjóváhagyás esetében.
7.4. A teljes kódot alkotó jelek száma
7.4.1. A jelek száma nem lehet több mint:
a) 15 a járműtípus kódja esetében;
b) 25 a változat kódja esetében;
c) 35 a kivitel kódja esetében.
7.4.2. A teljes alfanumerikus kód legfeljebb 75 jelből állhat.
7.4.3. Ha a teljes kódot használják, ki kell hagyni egy szóközt a típust, a változatot és a kivitelt jelölő jelek között.
Példa: 159af[... szóköz]0054[... szóköz]977k(BE).
0. Általános rendelkezések
0.1. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 9. szakaszában és az A/3. melléklet I. Részében említett felépítménytípusokat, valamint az A/9. melléklet 38. pontjában említett karosszériakódot kódokkal kell beazonosítani.
A kódok listája elsősorban a teljes és befejezett járművekre vonatkozik.
0.2. Az M kategóriájú járművek esetében a felépítménytípusnak két betűből kell állnia, az 1. és 2. szakaszban foglaltak szerint.
0.3. Az N és O kategóriájú járművek esetében a felépítménytípusnak két betűből kell állnia, a 3. és 4. szakaszban foglaltak szerint.
0.4. Szükség esetén (különösen a 3.1. és 3.6., illetve a 4.1–4.4. pontban említett felépítménytípusok esetén) a kódokat két számjeggyel is ki lehet egészíteni.
0.4.1. A számjegyek listája e melléklet 2. kiegészítésében található.
0.5. A különleges rendeltetésű járművek esetében a használandó felépítménytípus a járműkategóriához kapcsolódik.
1. M1 kategóriájú járművek
| Hivatk. | Kód | Megnevezés | Fogalommeghatározás | |
| 1.1. | AA | Limuzin | Az MSZ 2701:1983 szabvány 3.1.1.1. fogalommeghatározásának megfelelő jármű, amelynek legalább négy oldalablaka van. | |
| 1.2. | AB | Ferdehátú limuzin | Az 1.1. pontban meghatározott limuzin, amelynek a hátsó része ferde. | |
| 1.3. | AC | Kombi | Az MSZ 2701:1983 szabvány 3.1.1.4. fogalommeghatározásának megfelelő jármű. | |
| 1.4. | AD | Kupé | Az MSZ 2701:1983 szabvány 3.1.1.5. fogalommeghatározásának megfelelő jármű. | |
| 1.5. | AE | Kabrió | Az MSZ 2701:1983 szabvány 3.1.1.6. fogalommeghatározásának megfelelő jármű. A kabriónak azonban nincs feltétlenül ajtaja. | |
| 1.6. | AF | Többcélú jármű | Az AA–AE és az AG kód alatt meghatározottaktól különböző, egy utasterű jármű, amely személyek és poggyászuk, illetve alkalomadtán áruk szállítására szolgál. | |
| 1.7. | AG | Kombi teherautó | Az MSZ 2701:1983 szabvány 3.1.1.4.1. fogalommeghatározásának megfelelő jármű. A csomagtérnek azonban teljesen el kell különülnie az utastértől. Ezen kívül a vezető ülőhelyének referenciapontja nem kell, hogy a járművet alátámasztó felület felett legalább 750 mm-re legyen. |
2. M2 vagy M3 kategóriájú járművek
| Hivatk. | Kód | Megnevezés | Fogalommeghatározás | |
| 2.1. | CA | Egyszintes jármű | Olyan jármű, amelyben a személyszállításra kialakított helyek egy szinten, illetve úgy helyezkednek el, hogy nem alkotnak két egymás fölötti szintet. | |
| 2.2. | CB | Kétszintes jármű | Az MR. A. függelék A/52. számú melléklet I. Rész 2.1.6. pontjában meghatározott jármű. | |
| 2.3. | CC | Egyszintes, csuklós jármű | Az MR. A. függelék A/52. számú melléklet I. Rész 2.1.3. pontjában meghatározott egyszintes jármű. | |
| 2.4. | CD | Kétszintes, csuklós jármű | Az MR. A. függelék A/52. számú melléklet I. Rész 2.1.3.1. pontjában meghatározott jármű. | |
| 2.5. | CE | Alacsony padlós, egyszintes jármű | Az MR. A. függelék A/52. számú melléklet I. Rész 2.1.4. pontjában meghatározott egyszintes jármű. | |
| 2.6. | CF | Alacsony padlós, kétszintes jármű | Az MR. A. függelék A/52. számú melléklet I. Rész 2.1.4. pontjában meghatározott kétszintes jármű. | |
| 2.7. | CG | Csuklós, alacsony padlós, egyszintes jármű | A 2.3. és 2.5. pontban megadott műszaki jellemzőket egyesítő jármű. | |
| 2.8. | CH | Csuklós, alacsony padlós, kétszintes jármű | A 2.4. és 2.6. pontban megadott műszaki jellemzőket egyesítő jármű. | |
| 2.9. | CI | Nyitott tetejű, egyszintes jármű | Jármű részleges tetővel vagy tető nélkül. | |
| 2.10. | CJ | Nyitott tetejű kétszintes jármű | Olyan jármű, amely emeletének egyáltalán vagy részben nincs teteje. | |
| 2.11. | CX | Buszalváz | Olyan nem teljes jármű, amely pusztán az alvázkeretből vagy csőszerelvényből, a meghajtórendszerből és a tengelyekből áll, és amelyet a teherfuvarozó szükségleteinek megfelelő felépítménnyel egészítenek ki. | |
3. N1, N2 vagy N3 kategóriájú járművek
| Hivatk. | Kód | Megnevezés | Fogalommeghatározás | |
| 3.1. | BA | Tehergépjármű | Olyan jármű, amelyet kizárólag vagy elsősorban áruszállításra terveztek és építettek. Pótkocsit is vontathat. | |
| 3.2. | BB | Zárt áruszállító | Olyan tehergépjármű, amelyben a vezető egy térben helyezkedik el a rakománnyal. | |
| 3.3. | BC | Nyerges vontató | Olyan vontatójármű, amelyet kizárólag vagy elsősorban félpótkocsik vontatására terveztek és építettek. | |
| 3.4. | BD | Közúti vontató | Olyan vontatójármű, amelyet kizárólag vagy elsősorban a félpótkocsiktól különböző pótkocsik vontatására terveztek és építettek. | |
| 3.5. | BE | Pick up teherautó | Olyan, legfeljebb 3500 kg legnagyobb tömegű jármű, amely ülőhelyei és raktere nem ugyanabban a térben helyezkednek el. | |
| 3.6. | BX | Járóképes alváz vezetőfülkével vagy motorházzal | Olyan nem teljes jármű, amely pusztán a (teljes vagy részleges) vezetőfülkéből, az alvázkeretből, a meghajtórendszerből és a tengelyekből áll, és amelyet a teherfuvarozó szükségleteinek megfelelő felépítménnyel egészítenek ki. |
4. O kategóriájú járművek
| Hivatk. | Kód | Megnevezés | Fogalommeghatározás | |
| 4.1. | DA | Félpótkocsi | Olyan pótkocsi, amelyet arra terveztek és építettek, hogy egy vontatóval vagy egy utánfutó-átalakítóval összekapcsolva a vontatójárműre vagy az utánfutóátalakítóra jelentős függőleges terhelést fejtsen ki. A járműszerelvény összekapcsolásához használandó berendezésnek egy királycsapból és egy nyeregszerkezetből kell állnia. | |
| 4.2. | DB | Vonórudas pótkocsi | Olyan pótkocsi, amelynek legalább két tengelye van, amelyek közül legalább egy kormányzott tengely, amely: a) fel van szerelve egy (a pótkocsihoz képest) függőlegesen elmozduló vontatószerkezettel; és b) a vontatójárműre kevesebb, mint 100 daN statikus függőleges terhelést továbbít. | |
| 4.3. | DC | Középtengelyes pótkocsi | Olyan pótkocsi, amelynek tengelye(i) az (egyenletesen megterhelt) jármű súlypontjának közelében úgy helyezkedik (helyezkednek) el, hogy a vontatójárművet csak kismértékű statikus függőleges erővel terhelje (terheljék), amely nem lépi túl a pótkocsi legnagyobb súlyának 10%-át, illetve kisebb, mint 1000 daN (a kettő közül a kisebb érték számít). | |
| 4.4. | DE | Merev vonórudas pótkocsi | Egytengelyes vagy egy tengelycsoportos, a középtengelyes pótkocsi fogalmának nem megfelelő pótkocsi, amelyet vonórúddal szereltek fel, amely szerkezeténél fogva legfeljebb 4000 daN statikus terhelést továbbít a vontatójárműnek. A járműszerelvény összekapcsolásához használandó berendezés nem állhat királycsapból és nyeregszerkezetből. |
1. kiegészítés
Eljárás annak ellenőrzésére, hogy be lehet-e sorolni egy járművet a terepjárók kategóriájába
| 0. | Általános rendelkezések | |
| 0.1. | A járművek terepjáróként való besorolásához az ebben a kiegészítésben leírt eljárást kell alkalmazni. | |
| 1. | A geometriai mérések vizsgálati feltételei | |
| 1.1. | Az Ml vagy N1 kategóriájú járműveknek terheletlen állapotban kell lenniük; egy átlagos felnőtt férfi tömegének és méretének megfelelő próbabábut kell a vezetőülésre helyezni, a járművet fel kell tölteni tüzelőanyaggal, hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, és el kell látni szerszámokkal és egy tartalék kerékkel (ha a gyártó ezt, mint szokásos tartozékot adja meg). | |
| A próbabábut más, ugyanolyan tömegű eszközzel is lehet helyettesíteni. | ||
| 1.2. | Az 1.1. pontban említett járművektől eltérő járműveket műszakilag megengedett legnagyobb össztömegükig kell terhelni. | |
| A tömeg tengelyek közötti eloszlása a vonatkozó kritériumoknak való megfelelés tekintetében a legrosszabb lehetőségnek kell, hogy megfeleljen. | ||
| 1.3. | A típust képviselő járművet az 1.1. és 1.2. pontban megadott állapotban át kell adni a műszaki szolgálatnak. A járműnek álló helyzetben kell lennie, kerekeinek egyenesen előre kell nézniük. | |
| A talajnak, amelyen a méréseket végzik, a lehető legsimábbnak és legvízszintesebbnek kell lennie (legfeljebb 0,5%-os lejtés megengedett). | ||
| 2. | A megközelítési, az elhagyási és a terepszögek mérése | |
| 2.1. | A megközelítési szöget az ISO 612:1978 szabvány * 6.10. pontja szerint kell mérni. | |
| 2.2. | Az elhagyási szöget az ISO 612:1978 szabvány 6.11. pontja szerint kell mérni. | |
| 2.3. | A terepszöget az ISO 612:1978 szabvány 6.9. pontja szerint kell mérni. | |
| 2.4. | Az elhagyási szög mérésekor az állítható magasságú hátsó aláfutásgátlókat felső helyzetükbe lehet állítani. | |
| 2.5. | A 2.4. pontban található leírás nem jelent arra vonatkozó kötelezettséget, hogy az alapjárművet eredeti berendezésként hátsó aláfutásgátlóval kell felszerelni. Az alapjármű gyártójának azonban értesíteni kell a következő szakasz gyártóját arról, hogy a járműnek teljesítenie kell az elhagyási szögre vonatkozó követelményeket, amennyiben hátsó aláfutásgátlóval szerelik fel. | |
| 3. | A szabad magasság mérése | |
| 3.1. | Szabad magasság a tengelyek között | |
| 3.1.1. | „Szabad magasság a tengelyek között”: a talaj síkja és a jármű legalacsonyabb rögzített pontja közötti legkisebb távolság. A fogalommeghatározás alkalmazásakor az első tengelycsoport utolsó tengelye és a hátsó tengelycsoport első tengelye közötti távolságot kell figyelembe venni. |
| 3.1.2. | A járműnek egy merev része sem nyúlhat be az ábrán árnyékolással jelölt területre. | |
| 3.2. | Szabad magasság egy tengely alatt | |
| 3.2.1. | „Szabad magasság egy tengely alatt”: egy tengelyen a kerekek (ikerabroncsok esetén a belső kerekek) abroncsnyoma középpontján áthaladó, a járműnek a kerekek közötti legalacsonyabb rögzített pontját érintő körív legmagasabb pontja alatti távolság. |
| 3.2.2. | A szabad magasság mérését szükség esetén minden tengelycsoport minden tengelyén el kell végezni. | |
| 4. | Hegymászó képesség | |
| 4.1. | „Hegymászó képesség”: a jármű azon képessége, hogy egy emelkedőn fel tudjon menni. | |
| 4.2. | Az M2, M3, N2 és N3 kategóriájú, nem teljes és teljes járművek hegymászó képességének ellenőrzésére vizsgálatot kell végezni. | |
| 4.3. | A vizsgálatot a műszaki szolgálat végzi el egy, a vizsgálandó járműtípust képviselő járművön. | |
| 4.4. | A gyártó kérésére a XVI. mellékletben megadott feltételek mellett a jármű hegymászó képességét virtuális vizsgálatokkal is igazolni lehet. | |
| 5. | Vizsgálati feltételek és vizsgálat sikerét/sikertelenségét eldöntő kritériumok | |
| 5.1. | 2014. október 31-ig az MR. A. Függelék A/48. számú melléklet II. Rész 3.5. (97/27/EK irányelv I. melléklet 7.5.) szakaszában leírt feltételek érvényesek. | |
| 2014. november 1-jétől a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(1) elfogadott vizsgálati feltételek alkalmazandóak, az említett rendelet 14. cikkével összhangban. | ||
| 5.2. | A járműnek állandó sebességen kell felmenni az emelkedőn, a kerekek hosszanti vagy oldalirányú megcsúszása nélkül. |
2. kiegészítés
A különféle felépítményfajták kódjainak kiegészítésére használt számjegyek
01. Plató;
02. Lenyitható oldalfal;
03. Zárt doboz;
04. Kondicionált felépítmény szigetelt falakkal és a belső hőmérséklet megtartására szolgáló berendezéssel;
05. Kondicionált felépítmény szigetelt falakkal, de a belső hőmérséklet megtartására szolgáló berendezés nélkül;
06. Elhúzható ponyvás;
07. Cserélhető felépítmény;
08. Konténerszállító;
09. Emelőhoroggal felszerelt járművek;
10. Billenőplató;
11. Tartály;
12. Veszélyes áruk szállítására szolgáló tartály;
13. Élőállat-szállító;
14. Járműszállító;
15. Betonkeverő;
16. Betonszivattyús jármű;
17. Rönkszállító;
18. Hulladékgyűjtő jármű;
19. Utcaseprő, takarító, csatornatisztító;
20. Kompresszor;
21. Csónakszállító;
22. Siklórepülő-szállító;
23. Kiskereskedelmi vagy kiállítási célokat szolgáló járművek;
24. Autómentő;
25. Létrás jármű;
26. Darus tehergépjármű (de nem a II. melléklet A. részének 5. szakaszában meghatározott önjáró daru);
27. Emelőkosaras gépjárművek;
28. Talajfúró jármű;
29. Alacsony padlós pótkocsi;
30. Üvegszállító;
31. Tűzoltóautó;
99. Olyan felépítmény, amely nem szerepel ezen a listán.
(Az értelmező megjegyzések az A/1. melléklet utolsó oldalán találhatók)
Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.
0. ÁLTALÁNOS
0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):
0.2. Típus
0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van ilyen):
0.2.2. * A több lépcsőben jóváhagyott járművek esetében az alapjármű/előző lépcsőben jóváhagyott jármű típusjóváhagyására vonatkozó információk (az egyes lépcsőkre vonatkozó információk felsorolása, ami táblázatos formában is történhet)
Típus: .............................................................................................................
Változat(ok): ....................................................................................................
Kivitel(ek): ......................................................................................................
Típus-jóváhagyási szám és a kiterjesztés száma: ................................................
0.2.2.1. * A többlépcsős típusjóváhagyás megengedett paraméterértékei az alapjármű kibocsátási értékeinek használata tekintetében (adott esetben illessze be a tartományokat) (y):
Jármű végleges tömege (kg): ...
Jármű végleges homlokfelülete (cm2): ...
Gördülési ellenállás (kg/t): ...
Az elülső belépőlevegő-rács keresztmetszeti területe (cm2): ...
0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (b)
0.3.1. Az ismertetőjelek feltüntetési helye
0.4. A jármű kategóriája (c)
0.4.1. A jármű osztályozása a rendeltetése szerint szállítandó veszélyes áruk alapján:
0.5. * A gyártó vállalat neve és címe: .............................................................
0.5.1. * A több lépcsőben jóváhagyott járművek esetében az alapjármű/előző lépcső(k)ben jóváhagyott jármű gyártójának cégneve és címe .........................................................................
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):
0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen):
1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI
1.1. Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok:
1.3. Tengelyek és kerekek száma:
1.3.1. Ikerkerekekkel ellátott tengelyek száma és helyzete:
1.3.2. Kormányzott tengelyek száma és helyzete:
1.3.3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, kapcsolata egymáshoz):
1.4. Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz):
1.6. Motor helye és elrendezése:
1.8. Vezető helye: bal/jobb (1)
1.8.1. A jármű baloldali/jobboldali közlekedésre van kialakítva (1)
1.9. * Tüntesse fel, ha a vontatójármű félpótkocsik vagy egyéb pótkocsik vontatására szolgál, valamint ha a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: .......................................................
1.10. * Tüntesse fel, ha a járművet speciálisan áruk szabályozott hőmérsékleti feltételekkel történő szállítására tervezték: ...........................................
2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (f) (g) (7)
(kg-ban és mm-ben) (adott esetben utalva a rajzokra) *
2.1. Tengelytáv(ok) (teljes terhelésnél) (g1):
2.1.1. Két tengellyel rendelkező járművek: ...
2.1.2. Három vagy több tengellyel rendelkező járművek
2.1.2.1. Egymást követő tengelyek közötti távolság a legelső tengelytől a leghátsó tengely felé haladva: ...
2.1.2.2. Teljes tengelytávolság:
2.3.1. A kormányzott tengelyek nyomtávja (g4):
2.3.2. Az összes többi tengely nyomtávja (g4):
2.4. A jármű mérettartománya (teljes)
2.4.1. A felépítmény nélküli alváznál:
2.4.1.1. Hossz (g5):
2.4.1.1.1. Legnagyobb megengedett hossz:
2.4.1.1.2. Legkisebb megengedett hossz:
2.4.1.2. Szélesség (g7):
2.4.1.2.1. Legnagyobb megengedett szélesség:
2.4.1.2.2. Legkisebb megengedett szélesség:
2.4.1.3. Magasság (menetkész állapotban) (g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):
2.4.2. A felépítménnyel ellátott alvázra
2.4.2.1. Hosszúság (g5):
2.4.2.1.1. A raktér hosszúsága:
2.4.2.2. Szélesség (g7):
2.4.2.2.1. A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezett járművek esetén):
2.4.2.3. Magasság (menetkész állapotban) (g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):
2.5. * Nem teljes jármű esetében a kormányzott tengelyre (tengelyekre) jutó legkisebb tömeg: ..................................................................................
2.6. * Menetkész tömeg (h)
a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: .................................
b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ............................................
2.6.1. * E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, merev vonórúddal felszerelt, vagy középtengelyes pótkocsi esetében a terhelés a csatlakozónál:
a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: .................................
b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): .......................................
2.6.2. * A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az 1230/2012/EU bizottsági rendelet 2. cikk 5. bekezdésben található fogalom-meghatározást): ....
2.7. Nem teljes jármű esetén a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege:
2.8. A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (1) (3):
2.8.1. A fenti tömeg tengelyekre eső eloszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (3):
2.9. A tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:
2.10. * Az egyes tengelycsoportokra jutó műszakilag megengedett tömeg: ...
2.11. * A vontatójármű által vontatható, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg
Az alábbiak esetében:
2.11.1. Vonórudas pótkocsi:
2.11.2. Félpótkocsi:
2.11.3. Középtengelyes pótkocsi:
2.11.4. * Merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: ..................................................
2.11.5. * A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege (3):
................................................................................................................
2.11.6. A fékezetlen pótkocsi legnagyobb tömege:
2.12. * A műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg az összekapcsolási ponton:
2.12.1. * Vontatójármű használata esetén: ................................................................
2.12.2. * Félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében: ................................................................................................
2.16. * Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg (nem kötelező)
2.16.1. * Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett terhelt tömeg: .........................................................................................................
2.16.2. * Az egyes tengelyekre jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi használata esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső műszakilag megengedett össztömeg: ...................................................
2.16.3. * Az egyes tengelycsoportokra jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg: ...............................................................
2.16.4. * Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett vontatható össztömeg: ................................................................................
2.16.5. * A járműszerelvény nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömege: .....................................................................
2.17. * Többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásra benyújtott jármű (csak a 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó N1 kategóriájú nem teljes vagy befejezett jármű esetében): igen/nem(1)
2.17.1. * A menetkész alapjármű tömege: ............... kg.
2.17.2. * A 692/2008/EK rendelet XII. mellékletének 5. szakasza szerint kiszámított átlagos terhelés: .............. kg.
3. * MEGHAJTÓENERGIA-ÁTALAKÍTÓ (k)
3.1. * A meghajtóenergia-átalakító (k) gyártója: ...
3.1.1. * A gyártó kódja (a meghajtóenergia-átalakítón feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosító jelölés):
...
3.1.2. Jóváhagyási szám (adott esetben), ideértve a tüzelőanyag azonosító jelölését is: (Csak nehéz haszongépjárművek)
3.2. Belső égésű motor
3.2.1.1. * Működési elv: szikragyújtású motor/kompressziós gyújtású motor/vegyes üzemű motor (1)
Ciklus: négyütemű/kétütemű/forgódugattyús (1)
3.2.1.1.1. * A vegyes üzemű motor típusa: 1A. típus/1B. típus/2A. típus/2B. típus/3B. típus (1)(x1)
3.2.1.1.2. * A gáz energiahányadosa a melegindítással végzett WHTC vizsgálati ciklus során: .................................................................... %
3.2.1.2. A hengerek száma és elrendezése:
3.2.1.3. Hengerűrtartalom (m): ...... cm3
3.2.1.6. A motor rendes alapjárati fordulatszáma (2): ...... min–1
3.2.1.6.1. * Emelt üresjárati fordulatszám (2): .................................................. min–1
3.2.1.6.2. * Üresjárat dízel üzemmódban: igen/nem (1) (x1)
3.2.1.8. * Névleges motorteljesítmény (n): ... kW... min–1 fordulatszámon (a gyártó által megadott érték)
3.2.1.11. * (Csak Euro VI) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5., 7. és 9. cikkében előírt dokumentációcsomagra, mely lehetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára a kibocsátás-ellenőrzési stratégiák és a jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti rendszereinek az értékelését
3.2.2. Tüzelőanyag: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz/etanol: ..................... (1)
3.2.2.1. * Gázolaj/benzin/LPG/földgáz vagy biometán/etanol (E 85)/biodízel/hidrogén (1) (6)
3.2.2.2. * Nehéz tehergépjárművek: dízel/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85)/LNG/LNG20/ (1)(6)
3.2.2.2.1. * (Csak Euro VI) A gyártó által az 582/2011/EU rendelet I. melléklet 1.1.3. pontja szerint megadott, a motorral kompatibilis tüzelőanyagok (szükség szerint)
3.2.2.4. A jármű tüzelőanyagának típusa: Tiszta gázüzemű, kettős üzemű, vegyes üzemű (1)
3.2.2.5. A tüzelőanyagban elfogadható legnagyobb biotüzelőanyag-mennyiség (a gyártó által megadott érték) a térfogat ........ %-ában
3.2.3. Tüzelőanyag-tartály(ok)
3.2.3.1. Üzemi tüzelőanyag-tartály(ok)
3.2.3.1.1. Az egyes tartályok száma és térfogata:
3.2.3.2. Tartalék tüzelőanyag-tartály(ok)
3.2.3.2.1. Az egyes tartályok száma és térfogata:
3.2.4. Tüzelőanyag-ellátás
3.2.4.1. Porlasztó(k)on keresztül: igen/nem (1)
3.2.4.2. * Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtású vagy vegyes üzemű motorok esetében): igen/nem (1)
3.2.4.2.2. Működés elve: közvetlen befecskendezésű/előkamrás/örvénykamrás (1)
3.2.4.3. Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak külső gyújtású motornál): igen/nem (1)
3.2.7. Hűtőrendszer: folyadék/levegő (1)
3.2.8. Szívórendszer
3.2.8.1. Feltöltő: igen/nem (1)
3.2.8.2. Töltőlevegő-hűtő: igen/nem (1)
3.2.8.3.3. * (Csak az Euro VI) A szívórendszer tényleges nyomásesése a motor névleges fordulatszámánál és 100%-os terhelésnél: .......................................... kPa
3.2.9. Kipufogórendszer
3.2.9.2.1. * (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer azon alkotóelemeinek leírása és/vagy rajza, melyek nem alkotják a motorrendszer részét
3.2.9.3.1. * (Csak az Euro VI) Tényleges kipufogási ellennyomás névleges fordulatszámon és 100%-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motoroknál): ......................................................................................... kPa
3.2.9.4. Kipufogódob(ok) típusa, jelölése:
Ha a külső zaj miatt szükséges, csökkentő intézkedések a motorházban és a motoron: ...
3.2.9.5. A kipufogónyílás elhelyezése:
3.2.9.7.1. * (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer elfogadható térfogata: ...........dm3
3.2.12. Légszennyezés elleni intézkedések
3.2.12.1.1. * (Csak az Euro VI) Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: vannak/nincsenek(2)
Ha van, annak leírása és rajza:
Ha nincs, meg kell felelni az 582/2011/EU rendelet V. mellékletének
3.2.12.2. * Kibocsátáscsökkentő berendezések (amennyiben más cím alatt nem szerepelnek)
3.2.12.2.1. * Katalizátor
3.2.12.2.1.11. *
3.2.12.2.1.11.6.-3.2.12.2.1.11.7. *
3.2.12.2.2. * Oxigénérzékelő: van/nincs (1)
3.2.12.2.3. Légbefúvás: igen/nem (1)
3.2.12.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: igen/nem (l)
3.2.12.2.5. * Párolgási kibocsátást csökkentő rendszer (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): van/nincs (1)
3.2.12.2.6. Részecskeszűrő: igen/nem (1)
3.2.12.2.6.9. * Más rendszerek: vannak/nincsenek(1)
3.2.12.2.6.9.1. * Leírás és működés
3.2.12.2.7. Fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer: igen/nem (1)
3.2.12.2.7.0.1. * (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban képviselt motorcsaládok száma
3.2.12.2.7.0.2. * (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)
3.2.12.2.7.0.3. * (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik:
3.2.12.2.7.0.4. * (Csak az Euro VI) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5. cikk (4) bekezdés c) pontjában és 9. cikk (4) bekezdésében előírt és az említett rendelet X. mellékletében a fedélzeti diagnosztikai rendszer jóváhagyásának céljaira meghatározott fedélzeti diagnosztikai dokumentációra
3.2.12.2.7.0.5. * (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása a fedélzeti diagnosztikával ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára
3.2.12.2.7.0.6. * (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor fedélzeti diagnosztikai rendszerének járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra
3.2.12.2.7.0.7–3.2.12.2.7.0.8. *
3.2.12.2.7.6.5. * (Csak az Euro VI esetében) Fedélzeti diagnosztikai szabványos kommunikációs protokoll: (8)
3.2.12.2.7.7. * (Csak az Euro VI) A gyártó hivatkozása az 582/2011/EU rendelet 5. cikk (4) bekezdés d) pontjában és 9. cikk (4) bekezdésében a jármű fedélzeti diagnosztikai és a jármű javítási és karbantartási információk elérésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés céljaira előírt, fedélzeti diagnosztikával kapcsolatos információkra, vagy
3.2.12.2.7.7.1. * a 3.2.12.2.7.7. szakaszban előírt gyártói hivatkozás helyett hivatkozás az 582/2011/EU rendelet III. melléklet 4. függelékében szereplő adatközlő lap mellékletére, mely tartalmazza a következő táblázatot, a megadott példa szerint kitöltve:
Összetevő – Hibakód – Ellenőrzési stratégia – Hibaészlelési kritériumok – Hibajelző bekapcsolási kritériumai – Másodlagos paraméterek – Előkondicionálás – Igazolási eljárás
Katalizátor – P0420 – Az 1. és a 2. oxigénérzékelőtől jövő jelek – Az 1. és a 2. érzékelőtől jövő jelek közötti különbség – 3. ciklus – Fordulatszám, motorterhelés, levegő/tüzelőanyag arány, katalizátorhőmérséklet – Két 1. típusú ciklus – 1. típus
3.2.12.2.7.8. * (Csak az Euro VI esetében) A fedélzeti diagnosztikai rendszer jármű fedélzetén lévő alkatrészei
3.2.12.2.7.8.1. * A fedélzeti diagnosztikai rendszer jármű fedélzetén lévő alkatrészeinek jegyzéke
3.2.12.2.7.8.2. * A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza (10)
3.2.12.2.7.8.3. * A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel való külső kommunikációra szolgáló interfész szöveges leírása és/vagy rajza (10)
3.2.12.2.8. * Egyéb rendszer
3.2.12.2.8.1. * Az NOx – szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek
3.2.12.2.8.2. * Használatkorlátozó rendszer
3.2.12.2.8.2.1. * (Csak az Euro VI esetében) Állandó jelleggel kiiktatott használatkorlátozású motor, mentőszolgálatok általi vagy az ezen Függelék 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott járművekben való használatra: igen/nem (1)
3.2.12.2.8.2.2. * A kúszó üzemmód aktiválása „kikapcsolás újraindítást követően”/„kikapcsolás tüzelőanyaggal való újrafeltöltést követően”/„kikapcsolás leállítást követően” (7)
3.2.12.2.8.3. * (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban az NOx – szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett motorcsaládok száma
3.2.12.2.8.4. * (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)
3.2.12.2.8.5. * (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik
3.2.12.2.8.6. * (Csak az Euro VI) A reagens hatóanyagtartalmának a figyelmeztető rendszert működésbe nem hozó legalacsonyabb koncentrációja (CDmin): (térfogat%)
3.2.12.2.8.7. * (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek járműbe történő beépítésének dokumentációjára
3.2.12.2.8.8. * A jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések
3.2.12.2.8.8.1. * A jármű NOx-csökkentő megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések jegyzéke
3.2.12.2.8.8.2. * Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló rendszerek járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra
3.2.12.2.8.8.3. * A figyelmeztető jelzés szöveges leírása és/vagy rajza (6)
3.2.12.2.9. Nyomaték korlátozó: igen/nem (1)
3.2.12.2.10. * Periodikusan regeneráló rendszer: (az alábbi adatokat meg kell adni minden önálló egységre)
3.2.12.2.10.1. * A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: ...
3.2.12.2.11.1. * A szükséges reagens típusa és koncentrációja: ...
3.2.13.1. Az elnyelési együttható jelzésének elhelyezése (csak kompressziós gyújtású motoroknál):
3.2.15. PB-gáz tüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (1)
3.2.16. Földgáztüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (l)
3.2.17.8.1.0.1. * (Csak az Euro VI) Önműködően alkalmazkodó? igen/nem (1)
3.2.17.8.1.0.2. * (Csak az Euro VI) PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL adott összetételéhez való kalibrálás (1)
PB-gáz/földgáz – Ht/földgáz – Lt/földgáz – HLt adott összetételéhez való átalakítás (1)
3.3. * Elektromos gép
3.3.1. Típus (tekercselés, gerjesztés): ............
3.3.1.1. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ...... kW
3.3.1.1.1. * Legnagyobb hasznos teljesítmény (n) .................................. kW
(a gyártó által megadott érték)
3.3.1.1.2. * Legnagyobb 30 perces teljesítmény (n) ............................... kW
(a gyártó által megadott érték)
3.3.1.2. Üzemi feszültség: ...... V
3.3.2. * REESS
3.3.2.4. Elhelyezés:
3.4. * Meghajtóenergia-átalakítók kombinációi
3.4.1. Hibrid elektromos jármű: igen/nem (1)
3.4.2. Hibrid elektromos jármű kategóriája: járművön kívüli töltés/nem járművön kívüli töltés: (1)
3.5.4–3.5.5.6. *
3.5.7. * A CO2-kibocsátással és tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos tanúsítás (nehézgépjárművek esetében, az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet 6. cikke alapján)
3.5.7.1. A szimulációs eszközre vonatkozó engedély száma:
3.6.5. Kenőanyag hőmérséklete
legkisebb: .... K
legnagyobb: ...... K
4. ERŐÁTVITEL (p)
4.2. Típusa (mechanikus, hidraulikus, villamos stb.):
4.5. Sebességváltó
4.5.1. Típus (kézi/automata/FVE (fokozatmentesen változtatható erőátvitel)) (1)
4.6. * Áttételi viszonyszámok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Sebességfokozat | Belső áttételi viszonyszámok (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a motoréhoz viszonyítva) | Végső áttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva) | Összáttételi viszonyszám | |
| 2. | CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legnagyobb érték | ||||
| 3. | 1 | ||||
| 4. | 2 | ||||
| 5. | 3 | ||||
| 6. | ... | ||||
| 7. | CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legkisebb érték Hátramenet |
4.7. A jármű legnagyobb sebessége (km/h) (q):
4.9. Menetíró: igen/nem (l)
4.9.1. Jóváhagyási jel:
4.11. * Sebességváltás-jelző
4.11.1. * Hangjelzés: van/nincs(1). Ha van, akkor a hangzás és a járművezető fülében észlelhető hangerősség megadása db(A)-ban. (A hangjelzés bármikor ki- és bekapcsolható.)
4.11.2. * A 65/2012/EU rendelet I. melléklet 4.6. pontja szerinti adatok (típusjóváhagyáskor határozzák meg)
5. TENGELYEK
5.1. Az egyes tengelyek leírása:
5.2. Gyártmány:
5.3. Típus:
5.4. Emelehető tengely(ek) elhelyezése:
5.5. Terhelhető tengely(ek) pozíciója:
6. FELFÜGGESZTÉS
6.2. Az egyes tengelyek vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kialakítása:
6.2.1. Szintbeállítás: igen/nem/választható (1)
6.2.3. Légrugózás a hajtott tengely(ek)en: igen/nem (1)
6.2.3.1. A hajtott tengely felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (1)
6.2.4. Légrugózás a nem hajtott tengely(ek)en: igen/nem (1)
6.2.4.1. A nem hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (1)
6.6.1. Gumiabroncs/keréktárcsa kombináció(k) *
a) gumiabroncsok esetén meg kell adni a méret meghatározását, az értéket, a legkisebb sebességkategória jelzését, a gördülő ellenállást az ISO 28580-nal összhangban (adott esetben) (1);
b) a kerekek esetében adja meg az abroncsmérete(ke)t és a kiegyenlítés(eke)t
6.6.1.1. Tengelyek
6.6.1.1.1. 1. tengely:
6.6.1.1.2. 2. tengely: stb.
6.6.1.2. Pótkerék (ha van):
6.6.2. A gördülési sugarak alsó és felső határértékei
6.6.2.1. 1. tengely:
6.6.2.2. 2. tengely: stb.
7. KORMÁNYMŰ
7.2. Áttétel és vezérlés
7.2.1. A kormányzási áttétel típusa (adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):
7.2.2. Csatlakozás a kerekekhez (ideértve a mechanikus módszerektől eltérő módszereket is; adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):
7.2.3. A kormányrásegítés módja, ha van ilyen:
8. FÉKEK
8.5. Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/választható (1)
8.9. Fékrendszerek rövid leírása (MR. A. Függelékének A/9. számú melléklete – 71/320/EGK irányelv IX. melléklete 1. függeléke kiegészítésének 1.6. pontja alapján):
8.11. A fékberendezés(ek) típusának/típusainak részletes adatai:
9. KAROSSZÉRIA
9.1. * A felépítmény típusa a 2007/46/EK irányelv II. melléklet C. részében meghatározott kódok szerint: ...
9.3. Ajtók, zárszerkezetek, csuklópántok
9.3.1. Ajtók összeállítása és az ajtók száma:
9.9. Közvetett látást biztosító eszközök
9.9.1. Tükrök (minden tükörre megadva):
9.9.1.1. Gyártmány:
9.9.1.2. EK-típus-jóváhagyási jel:
9.9.1.3. Változat:
9.9.1.6. A hátrafelé irányuló látómezőt befolyásoló választható berendezések:
9.9.2. Közvetett látást biztosító, tükrökön kívüli eszközök:
9.9.2.1. A berendezés típusa és leírása:
9.9.2.1.2. Megfelelően részletezett rajzok a teljes eszköz bemutatásához, beleértve a szerelési utasításokat is; az EK-típus-jóváhagyási jel helyét a rajzokon jelölni kell.
9.10. Belső szerelvények
9.10.3. Ülések
9.10.3.1. Száma:
99.10.3.1. Ülőhelyek száma (s):
9.10.3.1.1. Elhelyezése és elrendezése:
9.10.3.2. Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülések:
9.10.4.1. Fejtámaszok típusai: egybeépített/leszerelhető/különálló (1)
9.10.4.2. EK-típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak):
9.10.8. A légkondicionáló rendszerben hűtőközegként használt gáz: ...
9.10.8.1. A légkondicionáló rendszert úgy tervezték-e meg, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gázokat tartalmazzon: igen/nem (1)
9.12.2. A kiegészítő utasbiztonsági rendszerek jellege és elhelyezkedése (meg kell jelölni: igen/nem/választható):
(B = bal oldal, J = jobb oldal, K = közép)
| Elülső légzsák | Oldalsó légzsák | Övfeszítő berendezés | |||
| Első ülések | L | ||||
| C. | |||||
| R | |||||
| Második üléssor(1) | L | ||||
| C. | |||||
| R | |||||
(1) A táblázat szükség szerint kiegészíthető azon járművek esetén, amelyekben több mint két sor ülés van, vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében.
9.17. Hatóságilag előírt táblák
9.17.1. A hatóságilag előírt táblák és feliratok, valamint a jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza:
9.17.2. A hatóságilag előírt táblák és feliratok fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):
9.17.3. A jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):
9.17.4.1. Az ISO 3779:1983 szabvány 5.3. pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében használt második csoport, és adott esetben a harmadik csoportban szereplő jelek magyarázata:
9.17.4.2. Amennyiben a második csoportba tartozó jeleket használnak az ISO 3779:1983 szabvány 5.4. pontja követelményeinek teljesítéséhez, ezeket a jeleket meg kell adni:
9.22. Első aláfutás elleni védelem
9.22.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (1)
9.23. Gyalogosvédelem
9.23.1. A jármű elülső részének (külső és belső) fényképeket és/vagy rajzokat is tartalmazó részletes leírása, annak szerkezete, méretei, referenciavonalai és a felhasznált anyagok. E leírás tartalmazza az esetleg felszerelt aktív védelmi rendszer adatait.
9.24. * Elülső védelmi rendszerek
9.24.1. Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), amely jelzi az elülső védelmi rendszerek helyét és rögzítését:
9.24.3. A szükséges rögzítések teljes részletezése és a rögzítéshez szükséges teljeskörű utasítások, a forgatónyomatékra vonatkozó előírásokat is beleértve:
11. VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS
11.1. Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) fajtája és típusa:
11.3. Használati útmutató a csatlakozótípus járműhöz való csatlakoztatásához, és a járművön lévő rögzítési pontok fényképei vagy rajzai, ahogyan azt a gyártó megadja; kiegészítő információk, ha a csatlakozótípus csak meghatározott járműtípus-változatra vagy -kivitelezésre korlátozott:
11.4. Speciális kapcsolószerkezet vagy emelőhátfal beszerelésére vonatkozó információk:
11.5. EK-típus-jóváhagyási szám(ok):
12. VEGYES
12.7.1. 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: Igen/Nem (a nem kívánt rész törlendő).
12.8. * E-segélyhívó rendszer
12.8.1. van/nincs (1)
12.9. * Akusztikus jármű-figyelmeztető rendszer (AVAS)
12.9.1. * Járműtípus zajkibocsátás tekintetében a 138. számú ENSZ-előírás (HL L 9., 2017.1.13., 33. oldal) alapján megadott típusjóváhagyásának száma.
12.9.2. * Teljes hivatkozás az 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint mért AVAS-zajkibocsátási szintekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményeire.
13. A VEZETŐÜLÉSEN KÍVÜL NYOLCNÁL TÖBB ÜLÉSSEL RENDELKEZŐ, SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA HASZNÁLT JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
13.1. A jármű osztálya (I. osztály, II. osztály, III. osztály, A. osztály, B. osztály) (1):
13.1.2. Azok az alváztípusok, amelyekre az EK-típusjóváhagyással rendelkező felépítmény felszerelhető [gyártó(k) és járműtípus(ok)]:
13.3. Az (ülő és álló) utasok száma
13.3.1. Összesen (N):
13.3.2. Felső szint (Na) (1):
13.3.3. Alsó szint (Nb) (1):
13.4. Az (ülő) utasok száma
13.4.1. Összesen (A):
13.4.2. Felső szint (Aa)(1):
13.4.3. Alsó szint (Ab) (1):
13.4.4. Kerekes székeknek fenntartott helyek száma az M2 és M3 kategóriájú járművek esetében: ...
16. JÁRMŰJAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS
16.1. A járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférést biztosító fő weboldal címe:
0. ÁLTALÁNOS ADATOK
0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):
0.2. Típus:
0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben rendelkezésre áll/állnak):
0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (b):
0.3.1. Az ismertetőjelek feltüntetési helye:
0.4. Járműkategória (c):
0.4.1. A jármű osztályozása a rendeltetése szerint szállítandó veszélyes áruk alapján:
0.5. * A gyártó vállalat neve és címe: ..................................................................
................................................................................................................
0.8. Összeszerelő üzem(ek) címe:
0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen):
1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI
1.1. Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok:
1.3. A tengelyek és kerekek száma:
1.3.1. Ikerkerekkel ellátott tengelyek száma és helyzete:
1.3.2. Kormányzott tengelyek száma és helyzete:
1.4. Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz):
1.9. * Tüntesse fel, ha a vontatójármű félpótkocsik vagy egyéb pótkocsik vontatására szolgál, valamint ha a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: .......................................................
1.10. * Tüntesse fel, ha a járművet speciálisan áruk szabályozott hőmérsékleti feltételekkel történő szállítására tervezték: ...........................................
2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (f) (g) (7)
(kg-ban és mm-ben) (adott esetben utalva a rajzokra) *
2.1. Tengelytáv(ok) (teljes terhelésnél) (g1):
2.1.2. Három vagy több tengellyel rendelkező járművek
2.1.2.1. Egymást követő tengelyek közötti távolság a legelső tengelytől a leghátsó tengely felé haladva: ...
2.1.2.2. Teljes tengelytávolság:
2.3.1. Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávjai (g4):
2.3.2. Az összes többi tengely nyomtávja (g4):
2.4. A jármű mérettartománya (teljes)
2.4.1. A felépítmény nélküli alváznál
2.4.1.1. Hossz (g5):
2.4.1.1.1. Legnagyobb megengedett hossz:
2.4.1.1.2. Legkisebb megengedett hossz:
2.4.1.1.3. Félpótkocsik esetén a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (g6):
2.4.1.2. Szélesség (g7):
2.4.1.2.1. Legnagyobb megengedett szélesség:
2.4.1.2.2. Legkisebb megengedett szélesség:
2.4.2. Felépítménnyel ellátott alvázra
2.4.2.1. Hossz (g5):
2.4.2.1.1. A raktér hosszúsága:
2.4.2.1.2. Félpótkocsik esetén a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (g6):
2.4.2.2. Szélesség (g7):
2.4.2.2.1. A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezett járművek esetén):
2.4.2.3. Magasság (menetkész állapotban) (g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):
2.6. * Menetkész tömeg (h)
a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: .................................
b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ............................................
2.6.1. * E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, merev vonórúddal felszerelt, vagy középtengelyes pótkocsi esetében a terhelés a csatlakozónál:
.....................................................................................................................
a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: .................................
b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): .......................................
2.6.2. * A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az 1230/2012/EU bizottsági rendelet 2. cikk 5. bekezdésében található fogalom-meghatározást): ...
2.7. Nem teljes jármű esetében a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege:
2.8. A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (i) (3):
2.8.1. A fenti tömeg tengelyek közötti megoszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (3):
2.9. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:
2.10. * Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: ...................................................................................................
2.12. * A műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási ponton:
2.12.2. * Félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében: ................................................................................................
2.16. * Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg (nem kötelező)
2.16.1. * Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett terhelt tömeg: .........................................................................................................
2.16.2. * Az egyes tengelyekre jutó nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi használata esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg: ...............................
2.16.3. * Az egyes tengelycsoportokra jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg: ....................................................
2.16.4. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb vontatható tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (5)):
2.16.5. *
4. ERŐÁTVITEL
4.7. A jármű legnagyobb sebessége (km/óra) (q)
5. TENGELYEK
5.1. Az egyes tengelyek leírása:
5.2. Gyártmány:
5.3. Típus:
5.4. Felemelhető tengely(ek) elhelyezkedése:
5.5. Terhelésátcsoportosító tengely(ek) elhelyezkedése:
6. FELFÜGGESZTÉS
6.2. Az egyes tengelyek vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kialakítása:
6.2.1. Szintbeállítás: igen/nem/választható (1)
6.2.4. Légrugózás a nem hajtott tengely(ek)en: igen/nem (1)
6.2.4.1. A nem hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (1)
6.6.1. Gumiabroncs/kerék kombinációja (kombinációi)
a) gumiabroncsok esetén meg kell adni a méret meghatározását, a terhelési indexet, a sebességkategória jelzését, a gördülő ellenállást az ISO 28580-nal összhangban (ahol alkalmazható) (1);
b) a kerekek esetében adja meg a keréktárcsa mérete(ke)t és a középsík eltolás(oka)t
6.6.1.1. Tengelyek
6.6.1.1.1. 1. tengely:
6.6.1.1.2. 2. tengely: stb.
6.6.1.2. Pótkerék (ha van):
6.6.2. A gördülési sugarak felső és alsó határértékei
6.6.2.1. 1. tengely:
6.6.2.2. 2. tengely: stb.
7. KORMÁNYMŰ
7.2. Erőátvitel és vezérlés
7.2.1. A kormányzási erőátvitel típusa (adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):
7.2.2. A kerekekkel való összeköttetetés (beleértve a mechanikai módszerektől eltérő módszereket is; (adott esetben az első és a hátsó tengelyre meghatározva):
7.2.3. A kormányrásegítés módja, ha van ilyen:
8. FÉKBERENDEZÉS
8.5. Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/választható (1)
8.9. A fékberendezések rövid leírása (az MR. A. Függelékének A/9. számú melléklete – 71/320/EGK irányelv IX. melléklete 1. függeléke kiegészítésének 1.6. pontja alapján):
9. FELÉPÍTMÉNY
9.1. A felépítmény típusa az A/2. melléklet C. részében meghatározott kódok szerint:
9.17. Hatóságilag előírt táblák
9.17.1. A hatóságilag előírt táblák és feliratok, valamint a jármű azonosítási száma helyéről készített fényképek és/vagy rajzok:
9.17.2. A hatóságilag előírt táblák és feliratok fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):
9.17.3. A jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):
9.17.4.1. Az ISO 3779:1983 szabvány 5.3. pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében használt második csoportban, és adott esetben a harmadik csoportban szereplő jelek magyarázata:
9.17.4.2. Amennyiben a második csoportba tartozó jeleket használnak az ISO 3779:1983 szabvány 5.4. pontja követelményeinek teljesítéséhez, ezeket a jeleket fel kell tüntetni:
11. VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS
11.1. Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) fajtája és típusa:
11.5. EK-típus-jóváhagyási szám(ok):
Az alábbi táblázat az I. részben felsorolt adatok kombinációit tartalmazza a járműtípus kivitelein és változatain belül.
| A jellemző száma | Összes | 1. kivitel | 2. kivitel | stb. | Kivitel száma | |
Megjegyzések:
a) Egy típuson belül minden egyes változathoz külön táblázatot kell készíteni.
b) Azokat az adatokat, amelyek kombinációja egy változaton belül nincs korlátozva, az „összes” rovatban kell felsorolni.
c) Az adatokat a célnak megfelelő eltérő formátumban is meg lehet adni, illetve ezek az I. részben megadott adatokkal együtt is megadhatók..
d) Minden egyes változatot és minden egyes kivitelt egy számkóddal vagy betűkből és számokból álló kóddal kell beazonosítani, amelyet az érintett jármű megfelelőségi nyilatkozatán (A/9. melléklet) is fel kell tüntetni.
e) Az A/11. melléklet vagy a 20. cikk szerinti változat(ok)hoz a gyártónak egy speciális kódot kell rendelnie.
Az alábbi táblázatban a szükséges adatokat az erre a járműtípusra az A/4. vagy az A/11. melléklet szerint alkalmazandó tárgyak tekintetében kell megadni. (Az egyes tárgyak tekintetében valamennyi vonatkozó jóváhagyást közölni kell. Azonban az alkatrészekre vonatkozó információt ennél a pontnál olyan mértékig kell megadni, amennyire az ilyen információ a beszerelési előírással kapcsolatos jóváhagyási bizonyítványban szerepel.)
| Tárgy | Típus-jóváhagyási szám vagy vizsgálati jegyzőkönyv száma (***) | A típusjóváhagyást (**) vagy vizsgálati jegyzőkönyvet (***) kibocsátó tagállam vagy szerződő fél (*) | Kiterjesztés dátuma | Változat(ok)/kivitel(ek) | |
| (*) A felülvizsgált 1958-as megállapodásban részes felek. | |||||
| (**) Akkor kell megadni, ha az EK-típus-jóváhagyási számból nem derül ki. | |||||
| (***) Akkor kell feltüntetni, ha a gyártó a 9. cikk (6) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazza. Az alkalmazott jogszabályt ilyen esetben a második oszlopban kell feltüntetni. | |||||
Aláírás:
Beosztás:
Dátum:
2012. november 1-től az e melléklet I. RÉSZ táblázatának 3.; 5–10.; 12–17.; 19–26.; 28–33.; 36., 38., 42., 45–47., 49–57. sorai helyett a 407/2011/EU és az 523/2012/EU rendelettel módosított; 2016. július 1-től a 2016/1004 (EU) bizottsági rendelettel módosított 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő előírások alkalmazandóak. *
| Tétel | Tárgy | Szabályozási aktus | Alkalmazandóság | ||||||||||||||||||||||
| M1 | M2 | M3 | N1 | N2 | N3 | O1 | O2 | O3 | O4 | ||||||||||||||||
| 1 | Megengedett zajszint | 70/157/EGK irányelv A/1 | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 1A * | Zajszint | 540/2014/EU rendelet | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 2A * | Könnyű gépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátása / információk elérhetősége | 715/2007/EK rendelet | X1 | X1 | X1 | X1 | |||||||||||||||||||
| 3 * | |||||||||||||||||||||||||
| 3A | Tűzveszély elleni védelem (folyékony tüzelőanyag- tartályok) | 661/2009/EK rendelet 34. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 3B | Hátsó aláfutásgátlók (RUPD) és beépítésük; hátsó aláfutás elleni védelem | 661/2009/EK rendelet 58. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 4 * | |||||||||||||||||||||||||
| 4A | Hátsó rendszámtáblák felszerelésének helye és rögzítésének módja | 661/2009/EK rendelet 1003/2010/EU rendelet | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 5 * | |||||||||||||||||||||||||
| 5A | Kormányberendezés | 661/2009/EK rendelet 79. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 6 * | |||||||||||||||||||||||||
| 6A * | Járműbe való bejutás és manőverezőképesség (lépcsők, korlátok, kapaszkodók) | 661/2009/EK rendelet 130/2012/EU rendelet | X | X | X | X | |||||||||||||||||||
| 6B | Ajtózárak és ajtórögzítő elemek | 661/2009/EK rendelet 11. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | |||||||||||||||||||||
| 7 * | |||||||||||||||||||||||||
| 7A | Hangjelző berendezések és hangjelzések | 661/2009/EK rendelet 28. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 8 * | |||||||||||||||||||||||||
| 8A | Közvetett látást biztosító eszközök és beépítésük | 661/2009/EK rendelet 46. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 9 * | |||||||||||||||||||||||||
| 9A | Járművek és pótkocsik fékezése | 661/2009/EK rendelet 13. sz. ENSZ–EGB-előírás | X3 | X3 | X3 | X3 | X3 | X3 | X3 | X3 | X3 | ||||||||||||||
| 9B | Személygépjárművek fékezése | 661/2009/EK rendelet 13-H. ENSZ–EGB-előírás | X4 | X4 | |||||||||||||||||||||
| 10 * | |||||||||||||||||||||||||
| 10A | Elektromágneses összeférhetőség | 661/2009/EK rendelet 10. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 12 * | |||||||||||||||||||||||||
| 12A | Belső berendezések | 661/2009/EK rendelet 21. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||||||||||||||||||||||
| 13 * | |||||||||||||||||||||||||
| 13A | Gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelme | 661/2009/EK rendelet 18. sz. ENSZ–EGB-előírás | X4A | X4A | X4A | X4A | |||||||||||||||||||
| 13B | Gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelme | 661/2009/EK rendelet 116. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | |||||||||||||||||||||
| 14 * | |||||||||||||||||||||||||
| 14A | A vezető kormányszerkezettel szembeni védelme ütközés esetén | 661/2009/EK rendelet 12. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | |||||||||||||||||||||
| 15 * | |||||||||||||||||||||||||
| 15A | Ülések, azok rögzítései és fejtámlák | 661/2009/EK rendelet 17. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X4B | X4B | X | X | X | |||||||||||||||||
| 15B | Nagy személyszállító gépjárművek ülései | 661/2009/EK rendelet 80. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | |||||||||||||||||||||
| 16 * | |||||||||||||||||||||||||
| 16A | Kiálló részek | 661/2009/EK rendelet 26. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||||||||||||||||||||||
| 17 * | |||||||||||||||||||||||||
| 17A * | Járműbe való bejutás és manőverezőképesség (hátrameneti fokozat) | 661/2009/EK rendelet 130/2012/EU rendelet | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 17B | Sebességmérő berendezés és annak beépítése | 661/2009/EK rendelet 39. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 18 * | |||||||||||||||||||||||||
| 18A | Hatóságilag előírt gyári adattábla és járműazonosító szám | 661/2009/EK rendelet 19/2011/EU rendelet | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 19 * | |||||||||||||||||||||||||
| 19A | A biztonsági öv rögzítési pontjai, ISOFIX rögzítési rendszerek és ISOFIX felső hevederrögzítési pontok | 661/2009/EK rendelet 14. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 20 * | |||||||||||||||||||||||||
| 20A | Világító- és fényjelző berendezések beépítése járművekbe | 661/2009/EK rendelet 48. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 21 * | |||||||||||||||||||||||||
| 21A | Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt fényvisszaverő eszközök | 661/2009/EK rendelet sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 22 * | |||||||||||||||||||||||||
| 22A | Gépjárművek és pótkocsijaik első és hátsó helyzetjelző lámpái, féklámpái és méretjelző lámpái | 661/2009/EK rendelet 7. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 22B | Gépjárművek nappali menet lámpái | 661/2009/EK rendelet 87. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 22C | A gépjárművekre és pótko- csijaikra felszerelt oldalsó helyzetjelző lámpák | 661/2009/EK rendelet sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 23 * | |||||||||||||||||||||||||
| 23A | Gépjárművek és pótkocsijaik irányjelző lámpái | 661/2009/EK rendelet 6. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 24 * | |||||||||||||||||||||||||
| 24A | Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtábláinak megvilágítása | 661/2009/EK rendelet 4. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 25 * | |||||||||||||||||||||||||
| 25A | A gépjárművek európai aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, sajtolt burás fényszórói | 661/2009/EK rendelet 31. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 25B | Gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyott lámpaegységeibe szánt izzólámpák | 661/2009/EK rendelet 37. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 25C | Gázkisüléses fényforrással ellátott gépjárműfényszórók | 661/2009/EK rendelet 98. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 25D | Gépjárművek jóváhagyott gázkisüléses lámpa egységeiben használatos gázkisüléses fényforrások | 661/2009/EK rendelet 99. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 25E | Gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, izzólámpákkal és/vagy LEDmodulokkal felszerelt fényszórói | 661/2009/EK rendelet 112. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 25F | Gépjárművek adaptív fényszórórendszerei (AFS) | 661/2009/EK rendelet 123. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 26 * | |||||||||||||||||||||||||
| 26A | Gépjárművek első ködfényszórói | 661/2009/EK rendelet 19. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 27 * | |||||||||||||||||||||||||
| 27A | Elvontató berendezések | 661/2009/EK rendelet 1005/2010/EU rendelet | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 28 * | |||||||||||||||||||||||||
| 28A | Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpái | 661/2009/EK rendelet 38. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 29 * | |||||||||||||||||||||||||
| 29A | Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt tolatólámpák | 661/2009/EK rendelet 23. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 30 * | |||||||||||||||||||||||||
| 30A | Gépjárművek parkolólámpái | 661/2009/EK rendelet 77. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 31 * | |||||||||||||||||||||||||
| 31A | Biztonsági övek, utas- biztonsági rendszerek, gyer- mekbiztonsági rendszerek és ISOFIX gyermekbiztonsági rendszerek | 661/2009/EK rendelet 16. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 32 * | |||||||||||||||||||||||||
| 32A | Menetirányú látómező | 661/2009/EK rendelet 125. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||||||||||||||||||||||
| 33 * | |||||||||||||||||||||||||
| 33A | Kézi működtetésű kezelő- szervek, visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezése és azonosítása | 661/2009/EK rendelet 121. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 34 * | |||||||||||||||||||||||||
| 34A | Szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezések | 661/2009/EK rendelet 672/2010/EU rendelet | X | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | |||||||||||||||||
| 35 * | |||||||||||||||||||||||||
| 35A | Szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek | 661/2009/EK rendelet 1008/2010/EU rendelet | X | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | |||||||||||||||||
| 36 * | |||||||||||||||||||||||||
| 36A | Fűtési rendszerek | 661/2009/EK rendelet 122. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 37 * | |||||||||||||||||||||||||
| 37A | Kerékdobok | 661/2009/EK rendelet 1009/2010/EU rendelet | X | ||||||||||||||||||||||
| 38 * | |||||||||||||||||||||||||
| 38/A * | A jármű ülésével egybeépített vagy különálló fejtámlák (fejtámaszok) | 661/2009/EK rendelet 25. sz. ENSZ–EGB-előírás | X.. | ||||||||||||||||||||||
| 40 * | |||||||||||||||||||||||||
| 41 | Nagy teljesítményű járművek kibocsátásai (Euro IV és V) | 2005/55/EK irányelv | X8 | X8 | X | X8 | X8 | X | |||||||||||||||||
| 41A * | Kibocsátások (Euro VI) nehézgépjárművek/ információhoz való hozzáférés | 595/2009/EK rendelet 582/2011/EU rendelet | X9 | X9 | X | X9 | X9 | X | |||||||||||||||||
| 41B * | CO2-kibocsátási szimulációs eszköz engedélye (nehézgépjárművek) | 595/2009/EK rendelet (EU) 2017/2400 rendelet | X16 | X | |||||||||||||||||||||
| 42 * | |||||||||||||||||||||||||
| 42A | Tehergépjárművek oldalsó aláfutásgátlója | 661/2009/EK rendelet 73. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | |||||||||||||||||||
| 43 * | |||||||||||||||||||||||||
| 43A | A felcsapódó víz elleni védőrendszerek | 661/2009/EK rendelet 109/2011/EU rendelet | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
| 44 * | |||||||||||||||||||||||||
| 44A | Tömegek és méretek | 661/2009/EK rendelet 1230/2012/EU rendelet | X | ||||||||||||||||||||||
| 45 * | |||||||||||||||||||||||||
| 45A | Biztonsági üvegezésre alkalmas anyagok és azok járművekbe való beszerelése | 661/2009/EK rendelet 43. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 46 * | |||||||||||||||||||||||||
| 46A | Gumiabroncsok felszerelése | 661/2009/EK rendelet 458/2011/EU rendelet | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 46B | Gépjárművek és pótkocsijaik (C1 osztályú) gumiabroncsai | 661/2009/EK rendelet 30. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | |||||||||||||||||||
| 46C | Haszongépjárművek és pótkocsijuk (C2 és C3 osztályú) gumiabroncsai | 661/2009/EK rendelet 54. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
| 46D | Gumiabroncsok gördülési zaja, nedves tapadása, illetve gördülési ellenállása (C1, C2 és C3 osztály) | 661/2009/EK rendelet 117. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
| 46E | Ideiglenes használatra szánt tartalékegység, defekttűrő gumiabroncsok / rendszer és abroncsnyomás-ellenőrző rendszer abroncsnyomás- ellenőrző rendszer | 661/2009/EK rendelet 64. sz. ENSZ–EGB-előírás | X9A | X9A | |||||||||||||||||||||
| 47 * | |||||||||||||||||||||||||
| 47A | Járművek sebességkorlátozása | 661/2009/EK rendelet 89. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | |||||||||||||||||||
| 48 * | |||||||||||||||||||||||||
| 48A | Tömegek és méretek | 661/2009/EK rendelet 1230/2012/EU rendelet | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||
| 49 * | |||||||||||||||||||||||||
| 49A | Haszongépjárművek vezetőfülkéjének a hátfal síkja előtti kiálló részei | 661/2009/EK rendelet 61. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | ||||||||||||||||||||
| 50 * | |||||||||||||||||||||||||
| 50A | Járműszerelvények mecha- nikus csatlakozó alkatrészei | 661/2009/EK rendelet 55. sz. ENSZ–EGB-előírás | X10 | X10 | X10 | X10 | X10 | X10 | X | X | X | X | |||||||||||||
| 50B | Rövid vonószerkezetek (CCD); jóváhagyott típusú rövid vonószerkezet felszerelése | 661/2009/EK rendelet 102. sz. ENSZ–EGB-előírás | X10 | X10 | X10 | X10 | |||||||||||||||||||
| 51 * | |||||||||||||||||||||||||
| 51A | Egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságai | 661/2009/EK rendelet 118. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||||||||||||||||||||||
| 52 * | |||||||||||||||||||||||||
| 52A | M2 és M3 kategóriájú járművek | 661/2009/EK rendelet 107. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | |||||||||||||||||||||
| 52B | Nagy személyszállító járművek felépítményének szilárdsága | 661/2009/EK rendelet 66. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | |||||||||||||||||||||
| 53 * | |||||||||||||||||||||||||
| 53A | Utasok frontális ütközéssel szembeni védelme | 661/2009/EK rendelet 94. sz. ENSZ–EGB-előírás | X11 | ||||||||||||||||||||||
| 54 * | |||||||||||||||||||||||||
| 54A | Utasok oldalirányú ütközés esetén történő védelme | 661/2009/EK rendelet 95. sz. ENSZ–EGB-előírás | X12 | X12 | |||||||||||||||||||||
| 55 * | |||||||||||||||||||||||||
| 56 * | |||||||||||||||||||||||||
| 56A | Veszélyes anyagok szállítására szolgáló járművek | 661/2009/EK rendelet 105. sz. ENSZ–EGB-előírás | X13 | X13 | X13 | X13 | X13 | X13 | X13 | ||||||||||||||||
| 57 * | |||||||||||||||||||||||||
| 57A | Elülső aláfutásgátló berendezések (FUPD) és beépítésük; elülső aláfutás elleni védelem | 661/2009/EK rendelet 93. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | |||||||||||||||||||||
| 58 | Gyalogosvédelem | 78/2009/EK rendelet | X | X | |||||||||||||||||||||
| 59 | Újrafeldolgozhatóság | 2005/64/EK irányelv A/59 | X | X | – | ||||||||||||||||||||
| 60 | (üres) | ||||||||||||||||||||||||
| 61 | Légkondicionáló rendszerek | 2006/40/EK irányelv | X | X14 | |||||||||||||||||||||
| 62 | Hidrogénrendszer | 79/2009/EK rendelet A/62 | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 63 | Általános biztonság | 661/2009/EK rendelet A/63 | X15 | X15 | X15 | X15 | X15 | X15 | X15 | X15 | X15 | X15 | |||||||||||||
| 64 | Sebességváltás-jelzők | 661/2009/EK rendelet 65/2012/EU rendelet | X | ||||||||||||||||||||||
| 65 | Fejlett vészfékező rendszer | 661/2009/EK rendelet 347/2012/EU rendelet | X | X | X | X | |||||||||||||||||||
| 66 | Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer | 661/2009/EK rendelet 351/2012/EU rendelet | X | X | X | X | |||||||||||||||||||
| 67 | A cseppfolyós PB-gázokhoz szükséges speciális komponensek és azok beszerelése a járműbe | 661/2009/EK rendelet 67. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 68 | Jármű-riasztó-rendszerek | 661/2009/EK rendelet 97. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | |||||||||||||||||||||
| 69 | Elektromos biztonság | 661/2009/EK rendelet 100. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 70 | Nagy nyomású földgázzal (CNG) üzemelő rendszerek különleges alkatrészei és azok beszerelése a járműbe | 661/2009/EK rendelet 110. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
| 71 * | Vezetőfülke szilárdsága | 661/2009/EK rendelet 29. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | X | X | ||||||||||||||||||||
| 72 * | E-segélyhívó rendszer | (EU) 2015/758 rendelet | X | X | |||||||||||||||||||||
| Magyarázó megjegyzések | |||||||||||||||||||||||||
| X Alkalmazandó szabályozási aktus. | |||||||||||||||||||||||||
| Megjegyzés: A kötelezően alkalmazandó ENSZ–EGB-előírások módosítássorozatait a 661/2009/EK rendelet IV. melléklete sorolja fel. Alternatívaként az ezt követően elfogadott módosítássorozatok is megengedettek. A többi lehetőséget lásd az 595/2009/EK rendelet 2. cikkében. | |||||||||||||||||||||||||
| 1 Legfeljebb 2610 kg referenciatömegű járműveknél. A gyártó kérésére a legfeljebb 2840 kg referenciatömegű járművekre is | |||||||||||||||||||||||||
| alkalmazható. | |||||||||||||||||||||||||
| 2 A PB-, illetve sűrítettföldgáz-szerelvénnyel ellátott járművek esetében a 67., illetve a 110. sz. ENSZ–EGB-előírás szerinti járműtípus-jóváhagyás kötelező. | |||||||||||||||||||||||||
| 3 A 661/2009/EK rendelet 12. cikkének megfelelően elektronikus stabilitásszabályozó rendszer beszerelése kötelező. Ezért a 13. számú ENSZ–EGB-előírás 21. mellékletében foglalt követelmények betartása kötelező az új járműtípusok EK-típusjóváhagyása, valamint az új járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése és forgalomba helyezése céljából. A 13. sz. ENSZ–EGB-előírásban megállapított időpontok helyett a 661/2009/EK rendelet 13. cikkében megállapított végrehajtási időpontok alkalmazandók. | |||||||||||||||||||||||||
| 4 A 661/2009/EK rendelet 12. cikkének megfelelően elektronikus stabilitásszabályozó rendszer beszerelése kötelező. Ezért a 13-H. ENSZ–EGB-előírás 9. mellékletének A. részében foglalt követelmények betartása kötelező az új járműtípusok EK-típusjóváhagyása, valamint az új járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése és forgalomba helyezése céljából. A 13-H. ENSZ–EGB-előírásban megállapított időpontok helyett a 661/2009/EK rendelet 13. cikkében megállapított végrehajtási időpontok alkalmazandók. | |||||||||||||||||||||||||
| 4A A védőeszköznek, ha van ilyen a járműben, teljesítenie kell a 18. sz. ENSZ–EGB-előírás követelményeit. | |||||||||||||||||||||||||
| 4B Ez a rendelet a 80. sz. ENSZ–EGB-előírás hatályán kívül eső ülésekre vonatkozik. | |||||||||||||||||||||||||
| 5 Az ebbe a kategóriába tartozó járműveknek rendelkezniük kell megfelelő szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéssel. | |||||||||||||||||||||||||
| 6 Az ebbe a kategóriába tartozó járműveknek rendelkezniük kell megfelelő szélvédőmosó és -törlő berendezéssel. | |||||||||||||||||||||||||
| 7 Elektromos meghajtással működő járművek esetében a 85. sz. ENSZ–EGB-előírás szerinti járműtípus-jóváhagyás kötelező. | |||||||||||||||||||||||||
| 8 A több mint 2610 kg referenciatömegű és az 1. megjegyzésben leírt lehetőségben nem részesülő járműveknél. | |||||||||||||||||||||||||
| 9 A több mint 2610 kg referenciatömegű, nem a 715/2007/EK rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített járműveknél (amire a gyártó kérése alapján van lehetőség, feltéve, hogy a jármű referenciatömege legfeljebb 2840 kg). A többi lehetőséget lásd az 595/2009/EK rendelet 2. cikkében. | |||||||||||||||||||||||||
| 9A Csak akkor alkalmazandó, ha e járműveket a 64. sz. ENSZ–EGB-előírás hatályába tartozó berendezéssel szerelték fel. A 661/2009/EK rendelet 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően kötelező az M1 kategóriájú járművekbe abroncsnyomás-ellenőrző rendszert beépíteni. | |||||||||||||||||||||||||
| 10 Csak a csatlakozóval (csatlakozókkal) felszerelt járművekre vonatkozik. | |||||||||||||||||||||||||
| 11 A legfeljebb 2,5 tonna műszakilag megengedett legnagyobb össztömegű járművekre vonatkozik. | |||||||||||||||||||||||||
| 12 Csak olyan járművekre vonatkozik, amelyeken a legalacsonyabb ülés vonatkoztatási pontja (R pont) legfeljebb 700 mm-rel van a talaj szintje felett. | |||||||||||||||||||||||||
| 13 Csak akkor alkalmazandó, ha a gyártó veszélyes áruk közúti szállítására tervezett járművek EK-típusjóváhagyását kérelmezi. | |||||||||||||||||||||||||
| 14 Csak az N1 kategória I. osztályába tartozó járművekre vonatkozik, a 70/220/EGK irányelv I. mellékletének 5.3.1.4. pontjában szereplő első táblázatban leírtak szerint. | |||||||||||||||||||||||||
| 15 * A 661/2009/EK rendeletnek való megfelelés kötelező, ugyanakkor ennek a tételnek az alapján nem adható ki típusjóváhagyás, mivel az alábbi különálló tételek kombinációjára vonatkozik: 3A, 3B, 4A, 5A, 6A, 6B, 7A, 8A, 9A, 9B, 10A, 12A, 13A, 13B, 14A, 15A, 15B, 16A, 17A, 17B, 18A, 19A, 20A, 21A, 22A, 22B, 22C, 23A, 24A, 25A, 25B, 25C, 25D, 25E, 25F, 26A, 27A, 28A, 29A, 30A, 31A, 32A, 33A, 34A, 35A, 36A, 37A, 38A, 42A, 43A, 44A, 45A, 46A, 46B, 46C, 46D, 46E, 47A, 48A, 49A, 50A, 50B, 51A, 52A, 52B, 53A, 54A, 56A, 57A és 64–70. | |||||||||||||||||||||||||
| 16 * A több mint 7 500 kg műszakilag megengedett legnagyobb össztömegű járművekre vonatkozik. | |||||||||||||||||||||||||
1. Ez a kiegészítés a kis sorozatban gyártott járművek 2012. november 1-jét követően megadott új EK-típusjóváhagyásaira vonatkozik, kivétel az 54A tétel, amely 2014. november 1-jétől alkalmazandó.
2. A kis sorozatban gyártott járművekre 2012. november 1-je előtt megadott EK-típusjóváhagyások érvényessége 2016. október 31-én lejár. Amennyiben az érintett típusjóváhagyásokat nem aktualizálták az e kiegészítésben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében, a típusjóváhagyó hatóság az ER. A. Függelék 26. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában nem tekintik többé érvényesnek a járművek EK-megfelelőségi nyilatkozatait.
1. táblázat
M1 kategóriájú járművek1
| Tétel | Tárgy | Szabályozási aktus | Konkrét kérdések | Alkalmazandóság és egyedi követelmények | |
| 1 | Zajkibocsátás | 70/157/EGK irányelv A/1 | A | ||
| 1A * | Zajszint | 540/2014/EU rendelet | A | ||
| 2 * | Könnyű gépjárművek | 715/2007/EK rendelet | A | ||
| kibocsátása (Euro 5 és Euro 6) / információk elérhetősége | a) Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) | A járművet olyan fedélzeti diagnosztikai rendszerrel kell felszerelni, amely megfelel a 692/2008/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított követelményeknek. (A fedélzeti diagnosztikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy legalább a motorvezérlő rendszer meghibásodását rögzítse.) A fedélzeti diagnosztikai rendszer interfészének képesnek kell lennie a szokásos diagnosztikai eszközökkel való kommunikálásra. | |||
| b) Használatban lévő járművek megfelelősége | N/A | ||||
| c) Az információk elérhetősége | Elegendő, ha a gyártó a járműjavítási és -karbantartási információkhoz biztosít könnyű és gyors hozzáférést. | ||||
| d) Teljesítménymérés | (Amennyiben a járműgyártó más gyártó által előállított motort használ fel) A motorgyártó által szolgáltatott próbapadi mérési adatok is elfogadhatók, feltéve, hogy a motorvezérlő rendszer (azaz legalább a motorvezérlő egység) azonos. A motorteljesítmény vizsgálata járműfékpadon is elvégezhető. Számításba kell venni az erőátvitel során bekövetkező teljesítményveszteséget. | ||||
| 3A | Tűzveszély elleni védelem (folyékonytüzelőanyag-tartályok) | 661/2009/EK rendelet 34. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Folyékony tüzelőanyag-tartályok | B | |
| b) Beépítés a járműbe | B | ||||
| 3B * | Hátsó aláfutásgátlók (RUPD) és beépítésük; hátsó aláfutás elleni védelem (RUP) | 661/2009/EK rendelet 58. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 4A | Hátsó rendszámtáblák felszerelésének helye és rögzítésének módja | 661/2009/EK rendelet 1003/2010/EU rendelet | B | ||
| 5A | Kormányberendezés | 661/2009/EK rendelet 79. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| a) Mechanikus rendszerek | A 79. sz. ENSZ–EGB-előírás 5. szakaszának rendelkezései alkalmazandók A 79. sz. ENSZ–EGB-előírás 6.2. szakaszában előírt valamennyi vizsgálatot el kell végezni, és a 79. sz. ENSZ–EGB-előírás 6.1. szakaszában megállapított követelményeket alkalmazni kell | ||||
| b) Összetett elektronikus járművezérlő rendszer | A 79. sz. ENSZ–EGB-előírás 6. mellékletének valamennyi követelménye alkalmazandó Az ezeknek a követelményeknek való megfelelést csak kijelölt műszaki szolgálatok ellenőrizhetik | ||||
| 6A | Ajtózárak és ajtórögzítő elemek | 661/2009/EK rendelet 11. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| a) Általános követelmények (a 11. sz. ENSZ–EGB- előírás 5. szakasza) | Valamennyi követelmény alkalmazandó | ||||
| a) Működési követelmények (a 11. sz. ENSZ–EGB-előírás 6. szakasza) | Csak a 6.1.5.4. szakaszban és az ajtózárakra vonatkozó 6.3. szakaszban megállapított követelményeket kell alkalmazni | ||||
| 7A | Hangjelző berendezések és hangjelzések | 661/2009/EK rendelet 28. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beépítés a járműbe | B | ||||
| 8A | Közvetett látást biztosító eszközök és beépítésük | 661/2009/EK rendelet 46. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beépítés a járműbe | B | ||||
| 9B | Fékezés | 661/2009/EK rendelet 13-H. ENSZ–EGB-előírás | a) Tervezési és vizsgálati követelmények | A | |
| b) Elektronikus menetstabilizáló rendszer és fékasszisztens-rendszer | Az elektronikus menetstabilizáló rendszer és a fékasszisztens-rendszer beépítése nem kötelező. Ha mégis beépítik ezeket a járműbe, meg kell felelniük a 13-H. ENSZ–EGB-előírás követelményeinek | ||||
| 10A | Elektromágneses összeférhetőség | 661/2009/EK rendelet 10. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 12A | Belső berendezések | 661/2009/EK rendelet 21. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| a) Belső elrendezés | |||||
| i. Kapcsolóknak, húzógomboknak stb. a műszerfal síkjából való kinyúlására és lekerekítésük görbületi sugarára vonatkozó előírások | A gyártó kérésére a 21. sz. ENSZ–EGB-előírás 5.1–5.6. szakaszában megállapított követelményektől el lehet tekinteni A 21. sz. ENSZ–EGB-előírás 5.2. szakaszában megállapított követelményeket az 5.2.3.1., az 5.2.3.2. és az 5.2.4. szakasz kivételével alkalmazni kell | ||||
| ii. Energiaelnyelési vizsgálatok a műszerfal felső részén | A műszerfal felső részén csak akkor kell az energiaelnyelési vizsgálatokat elvégezni, ha a járműben nincs legalább két elülső légzsák vagy két darab statikus, négy ponton rögzíthető heveder | ||||
| iii. Energiaelnyelési vizsgálat az ülések hátsó részén | N/A | ||||
| b) Távműködtetésű ablakok, tetőlemezrendszerek és válaszfalrendszerek | A 21. sz. ENSZ–EGB-előírás 5.8. szakaszának valamennyi követelményét alkalmazni kell | ||||
| 13A * | Gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelme | 661/2009/EK rendelet 116. sz. ENSZ–EGB-előírás | A A 116. sz. ENSZ–EGB- előírás 8.3.1.1.2. pontja helyett ugyanezen előírás 8.3.1.1.1. pontjának rendelkezései alkalmazhatók, függetlenül az erőátviteli rendszertől | ||
| 14A | A vezető kormányszerkezettel szembeni védelme ütközés esetén | 661/2009/EK rendelet 12. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| A vizsgálatok akkor kötelezőek, ha a járművön nem végezték el a 94. sz. ENSZ–EGB-előírás szerinti vizsgálatot (vizsgálatokat) (lásd az 53A tételt) | |||||
| 15A | Ülések, azok rögzítései és fejtámlák | 661/2009/EK rendelet 17. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| a) Általános követelmények i. Előírások | A 17. sz. ENSZ–EGB-előírás 5.2. szakaszában megállapított követelményeket az 5.2.3. szakasz kivételével alkalmazni kell | ||||
| ii. Ülésháttámlák és fejtámlák szilárdsági vizsgálatai | A 17. sz. ENSZ–EGB-előírás 6.2. szakaszában megállapított követelményeket alkalmazni kell | ||||
| iii. A kioldószerkezetek és a beállítórendszerek vizsgálatai | A vizsgálatot a 17. sz. ENSZ–EGB-előírás 7. melléklete szerint kell elvégezni | ||||
| b) Fejtámlák i. Előírások | A 17. sz. ENSZ–EGB-előírás 5.4., 5.5., 5.6., 5.10., 5.11. és 5.12. szakaszában megállapított követelményeket az 5.5.2. szakasz kivételével alkalmazni kell | ||||
| ii. A fejtámlák szilárdsági vizsgálatai | A 6.4. szakaszban előírt vizsgálatot kell elvégezni | ||||
| c) Az utasok elmozdult csomagokkal szembeni védelmével kapcsolatos különleges követelmények | A gyártó kérésére a 26. sz. ENSZ–EGB-előírás 9. mellékletében megállapított követelményektől el lehet tekinteni | ||||
| 16A | Kiálló részek | 661/2009/EK rendelet 26. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| a) Általános követelmények | A 26. sz. ENSZ–EGB-előírás 5. szakaszában meghatározott követelmények alkalmazandók | ||||
| b) Különleges követelmények | A 26. sz. ENSZ–EGB-előírás 6. szakaszában meghatározott követelmények alkalmazandók | ||||
| 17A | Járműbe való bejutás és manőverezőképesség | 661/2009/EK rendelet 130/2012/EU rendelet | D | ||
| 17B | Sebességmérő berendezés és annak beépítése | 661/2009/EK rendelet 39. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 18A | Hatóságilag előírt gyári adattábla és járműazonosító szám | 661/2009/EK rendelet 19/2011/EU rendelet | B | ||
| 19A | A biztonsági öv rögzítési pontjai, ISOFIX rögzítési rendszerek és ISOFIX felső hevederrögzítési pontok | 661/2009/EK rendelet 14. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 20A | Világító- és fényjelző berendezések beépítése járművekbe | 661/2009/EK rendelet 48. sz. ENSZ–EGB-előírás | B Az új járműtípusokat a 2008/89/EK irányelv 2. cikkének megfelelően nappali menetjelző lámpákkal kell felszerelni | ||
| 21A | Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt fényvisszaverő eszközök | 661/2009/EK rendelet 3. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 22A | Gépjárművek és pótkocsijaik első és hátsó helyzetjelző lámpái, féklámpái és méretjelző lámpái | 661/2009/EK rendelet 7. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 22B | Gépjárművek nappali menetjelző lámpái | 661/2009/EK rendelet 87. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 22C | A gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt oldalsó helyzetjelző lámpák | 661/2009/EK rendelet 91. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 23A | Gépjárművek és pótkocsijaik irányjelző lámpái | 661/2009/EK rendelet 6. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 24A | Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtábláinak megvilágítása | 661/2009/EK rendelet 4. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25A | A gépi meghajtású járművek európai aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, sajtolt burás fényszórói | 661/2009/EK rendelet 31. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25B | Gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyott lámpaegységeibe szánt izzólámpák | 661/2009/EK rendelet 37. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25C | Gázkisüléses fényforrással ellátott gépjárműfényszórók | 661/2009/EK rendelet 98. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25D | Gépjárművek jóváhagyott gázkisüléses lámpaegységeiben használatos gázkisüléses fényforrások | 661/2009/EK rendelet 99. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25E | Gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, izzólámpákkal és/vagy LED-modulokkal felszerelt fényszórói | 661/2009/EK rendelet 112. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25F | Gépjárművek adaptív fényszórórendszerei (AFS) | 661/2009/EK rendelet 123. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 26A | Gépjárművek első ködfényszórói | 661/2009/EK rendelet 19. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 27A | Elvontató berendezések | 661/2009/EK rendelet 1005/2010/EU rendelet | B | ||
| 28A | Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpái | 661/2009/EK rendelet 38. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 29A | Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt tolatólámpák | 661/2009/EK rendelet 23. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 30A | Gépjárművek parkolólámpái | 661/2009/EK rendelet 77. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 31A | Biztonsági övek, utasbiztonsági rendszerek, gyermekbiztonsági rendszerek és ISOFIX gyermekbiztonsági rendszerek | 661/2009/EK rendelet 16. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beszerelési követelmények | B | ||||
| 32A | Menetirányú látómező | 661/2009/EK rendelet 125. sz. ENSZ–EGB-előírás | A | ||
| 33A | Kézi működtetésű kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezése és azonosítása | 661/2009/EK rendelet 121. sz. ENSZ–EGB-előírás | A | ||
| 34A | Szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezések | 661/2009/EK rendelet 672/2010/EU rendelet | C | ||
| a) A szélvédő jégmentesítése | Csak a 672/2010/EU rendelet II. mellékletének 1.1.1. szakaszát kell alkalmazni, feltéve, hogy a meleg légáram a szélvédő egész felületét éri, illetve az a teljes felületén elektromosan fűthető | ||||
| b) A szélvédő párátlanítása | Csak a 672/2010/EU rendelet II. mellékletének 1.2.1. szakaszát kell alkalmazni, feltéve, hogy a meleg légáram a szélvédő egész felületét éri, illetve az a teljes felületén elektromosan fűthető | ||||
| 35A | Szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek | 661/2009/EK rendelet 1008/2010/EU rendelet | C | ||
| a) Szélvédőtörlő rendszer | Az 1008/2010/EU rendelet III. mellékletének 1.1–1.1.10. szakaszában megállapított követelmények alkalmazandók Csak az 1008/2010/EU rendelet III. mellékletének 2.1.10. szakaszában leírt vizsgálatot kell elvégezni | ||||
| b) Szélvédőmosó rendszer | Az 1008/2010/EU rendelet III. mellékletének 1.2. szakasza alkalmazandó, az 1.2.2., 1.2.3. és 1.2.5. szakaszok kivételével | ||||
| 36A | Fűtési rendszer | 661/2009/EK rendelet 122. sz. ENSZ–EGB-előírás | C Fűtési rendszer beépítése nem kötelező | ||
| a) Minden fűtési rendszer | A 122. sz. ENSZ–EGB- előírás 5.3. és 6. szakaszában megállapított követelmények alkalmazandók | ||||
| b) PB-gázzal működő fűtési rendszerek | A 122. sz. ENSZ–EGB- előírás 8. mellékletében megállapított követelmények alkalmazandók | ||||
| 37A | Kerékdobok | 661/2009/EK rendelet 1009/2010/EU rendelet | B | ||
| 38A * | Fejtámlák | 661/2009/EK rendelet 25. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 40 * | |||||
| 41 | Kibocsátások (Euro 4 és 5) nehéz haszongépjárművek | 2005/55/EK irányelv | A | ||
| Fedélzeti diagnosztikai rendszer | A járműgyártó kérésére el lehet tekintetni ettől a követelménytől | ||||
| 41A * | Nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) / információkhoz való hozzáférés | 595/2009/EK rendelet | A A fedélzeti diagnosztikai rendszerekre és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmények kivételével | ||
| Teljesítménymérés | (Amennyiben a járműgyártó más gyártó által előállított motort használ fel) A motorgyártó által szolgáltatott próbapadi mérési adatok is elfogadhatók, feltéve, hogy a motorvezérlő rendszer (azaz legalább a motorvezérlő egység) azonos. A motorteljesítmény vizsgálata járműfékpadon is elvégezhető. Számításba kell venni az erőátvitel során bekövetkező teljesítményveszteséget. | ||||
| 44A | Tömegek és méretek | 661/2009/EK rendelet 1230/2012/EU rendelet | B A gyártó kérésére az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete A. részének 5.1. szakaszában leírt, a jármű legnagyobb együttes tömegével végzett, emelkedőn való indítási vizsgálattól el lehet tekinteni | ||
| 45A | Biztonsági üvegezésre alkalmas anyagok és azok járművekbe való beszerelése | 661/2009/EK rendelet 43. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beszerelés | B | ||||
| 46 * | |||||
| 46A | Gumiabroncsok felszerelése | 661/2009/EK rendelet 458/2011/EU rendelet | B A fokozatos alkalmazás időpontjai a 661/2009/EK rendelet 13. cikkében meghatározott időpontok | ||
| 46B | Gépjárművek és pótkocsijaik (C1 osztályú) gumiabroncsai | 661/2009/EK rendelet 30. sz. ENSZ–EGB-előírás | Összetevők | X | |
| 46D | Gumiabroncsok gördülési zaja, nedves tapadása, illetve gördülési ellenállása (C1, C2 és C3 osztály) | 661/2009/EK rendelet 117. sz. ENSZ–EGB-előírás | Összetevők | X | |
| 46E | Ideiglenes használatra szánt tartalékegység, defekttűrő gumiabroncsok/rendszer és abroncsnyomás- ellenőrző rendszer | 661/2009/EK rendelet 64. sz. ENSZ–EGB-előírás | Alkatrészek | X | |
| Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer beépítése | B Abroncsnyomás- ellenőrző rendszer beépítése nem kötelező | ||||
| 50A | Járműszerelvények mechanikus csatlakozó-alkatrészei | 661/2009/EK rendelet 55. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beépítés | B | ||||
| 53A | Utasok frontális ütközéssel szembeni védelme | 661/2009/EK rendelet 94. sz. ENSZ–EGB-előírás | C A 94. sz. ENSZ–EGB-előírás követelményei az elülső légzsákokkal felszerelt járművekre vonatkoznak. A légzsákokkal nem rendelkező járműveknek az e táblázat 14A tételében megadott követelményeket kell teljesíteniük | ||
| 54A | Utasok oldalirányú ütközés esetén történő védelme | 661/2009/EK rendelet 95. sz. ENSZ–EGB-előírás | C (2014. november 1-jétől alkalmazandó) | ||
| Vizsgálat fejidommal | A gyártónak megfelelő információkkal el kell látnia a műszaki szolgálatot a próbabábu fejének a jármű szerkezetébe, illetve az oldalsó üvegezésbe | ||||
| (amennyiben az rétegelt üvegből áll) történő esetleges becsapódásával kapcsolatban Amennyiben valószínű a becsapódás, akkor a 95. sz. ENSZ–EGB-előírás 8. mellékletének 3.1. szakaszában leírt részleges vizsgálatot kell elvégezni a fejidommal, és a 95. sz. ENSZ–EGB-előírás 5.2.1.1. szakaszában meghatározott kritériumnak is teljesülnie kell A műszaki szolgálat egyetértésével alternatív megoldásként a 21. sz. ENSZ–EGB-előírás 4. mellékletében leírt vizsgálati eljárást is lehet használni | |||||
| 58 | Gyalogosvédelem | 78/2009/EK rendelet | a) A járműre vonatkozó műszaki követelmények | N/A | |
| b) Elülső védelmi rendszerek | X | ||||
| 59 | Újrafeldolgozhatóság | 2005/64/EK irányelv A/59 | N/A Csak az alkatrészek újrafelhasználásáról szóló 7. cikk alkalmazandó | ||
| 61 | Légkondicionáló rendszerek | 2006/40/EK irányelv | A A 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok 2016. december 31-ig megengedettek | ||
| 62 | Hidrogénrendszer | 79/2009/EK rendelet A/62 | X | ||
| 63 * | Általános biztonság | 661/2009/EK rendelet | Lásd a IV. melléklet I. részében található, a korlátlan sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó szabályozási aktusokkal kapcsolatos táblázat lábjegyzetét (15) | ||
| 64 | Sebességváltás-jelzők | 661/2009/EK rendelet 65/2012/EU rendelet | N/A | ||
| 67 | A cseppfolyós PB-gázokhoz szükséges speciális komponensek és azok beszerelése a járműbe | 661/2009/EK rendelet 67. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Komponensek | X | |
| b) Beszerelés | A | ||||
| 68 | Jármű-riasztórendszerek | 661/2009/EK rendelet 97. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beépítés | B | ||||
| 69 | Elektromos biztonság | 661/2009/EK rendelet 100. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 70 | Nagy nyomású földgázzal (CNG) üzemelő rendszerek különleges alkatrészei és azok beszerelése a járműbe | 661/2009/EK rendelet 110. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beszerelés | A | ||||
| 71 * | E-segélyhívó rendszer | (EU) 2015/758 rendelet | Nem alkalmazandó | ||
| 1 Az A/4. melléklet I. részéhez fűzött magyarázó megjegyzések az 1. táblázatra is vonatkoznak. | |||||
A betűjelek magyarázata
| X | A szabályozási aktus teljes körű alkalmazása: a) típusbizonyítványt kell kiadni; b) a vizsgálatokat és ellenőrzéseket a műszaki szolgálatnak vagy a gyártónak kell elvégeznie a 41., 42. és 43. cikkben meghatározott feltételek mellett; c) a vizsgálati jegyzőkönyvet az A/5. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell megírni; d) a gyártási eljárások megfelelőségét biztosítani kell. | |
| A | A szabályozási aktus alábbi módon történő alkalmazása: a) eltérő rendelkezések hiányában a szabályozási aktusban megállapított valamennyi követelményt teljesíteni kell; b) a típusbizonyítvány nem kötelező; c) a vizsgálatokat és ellenőrzéseket a műszaki szolgálatnak vagy a gyártónak kell elvégeznie a 41., 42. és 43. cikkben meghatározott feltételek mellett; d) a vizsgálati jegyzőkönyvet az A/5. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell megírni; e) a gyártási eljárások megfelelőségét biztosítani kell. | |
| B | A szabályozási aktus alábbi módon történő alkalmazása: Ugyanaz, mint az „A” betűjel esetében, azzal a kivétellel, hogy a vizsgálatokat és az ellenőrzéseket a típusjóváhagyó hatóság hozzájárulásával maga a gyártó is elvégezheti (azaz a 41., 42. és 43. cikkben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni). | |
| C | A szabályozási aktus alábbi módon történő alkalmazása: a) a szabályozási aktusból csak a műszaki követelményeket kell betartani, függetlenül az átmeneti rendelkezésektől; b) a típusbizonyítvány nem kötelező; c) vizsgálatokat és az ellenőrzéseket a műszaki szolgálat vagy a gyártó végzi (lásd „B”); d) a vizsgálati jegyzőkönyvet az A/5. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell megírni; e) a gyártási eljárások megfelelőségét biztosítani kell. | |
| D | Ugyanaz, mint a „B” és „C” betűjel esetében, azzal a kivétellel, hogy a gyártó által benyújtott megfelelőségi nyilatkozat is elegendő. A vizsgálati jegyzőkönyv nem kötelező. A típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat szükség esetén további információkat vagy bizonyítékokat kérhet. | |
| N/A | Nem kell alkalmazni a szabályozási aktust. Az abban foglalt egy vagy több szempontnak való megfelelést azonban előírhatják. |
2. táblázat
N1 kategóriájú járművek1
| Tétel | Tárgy | Szabályozási aktus | Konkrét kérdések | Alkalmazandóság és egyedi követelmények | |
| 1 | Zajkibocsátás | 70/157/EGK irányelv A/1 | A | ||
| 1A * | Zajszint | 540/2014/EU rendelet | A | ||
| 2 * | Könnyűgépjárművek kibocsátása (Euro 5 és Euro 6) / információk elérhetősége | 715/2007/EK rendelet | A | ||
| a) Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) | A járművet olyan fedélzeti diagnosztikai rendszerrel kell felszerelni, amely megfelel a 692/2008/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított követelményeknek. (A fedélzeti diagnosztikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy legalább a motorvezérlő rendszer meghibásodását rögzítse.) A fedélzeti diagnosztikai rendszer interfészének képesnek kell lennie a szokásos diagnosztikai eszközökkel való kommunikálásra. | ||||
| b) Használatban lévő járművek megfelelősége | N/A | ||||
| c) Az információk elérhetősége | Elegendő, ha a gyártó a járműjavítási és -karbantartási információkhoz biztosít könnyű és gyors hozzáférést. | ||||
| d) Teljesítménymérés | (Amennyiben a járműgyártó más gyártó által előállított motort használ fel) A motorgyártó által szolgáltatott próbapadi mérési adatok is elfogadhatók, feltéve, hogy a motorvezérlő rendszer (azaz legalább a motorvezérlő egység) azonos. A motorteljesítmény vizsgálata járműfékpadon is elvégezhető. Számításba kell venni az erőátvitel során bekövetkező teljesítményveszteséget. | ||||
| 3A | Tűzveszély elleni védelem (folyékonytüzelőanyag-tartályok) | 661/2009/EK rendelet 34. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Folyékony tüzelőanyag tartályok | B | |
| b) Beépítés a járműbe | B | ||||
| 3B * | Hátsó aláfutásgátlók (RUPD) és beépítésük; hátsó aláfutás elleni védelem (RUP) | 661/2009/EK rendelet 58. sz. ENSZ–EGB- előírás | B | ||
| 4A | Hátsó rendszámtáblák felszerelésének helye és rögzítésének módja | 661/2009/EK rendelet 1003/2010/EU rendelet | B | ||
| 5A | Kormányberendezés | 661/2009/EK rendelet 79. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| a) Mechanikus rendszerek | A 01. módosítássorozattal módosított 79. sz. ENSZ–EGB-előírás 5. szakaszának rendelkezései alkalmazandók A 79. sz. ENSZ–EGB-előírás 6.2. szakaszában előírt valamennyi vizsgálatot el kell végezni, és a 79. sz. ENSZ–EGB-előírás 6.1. szakaszának rendelkezéseit alkalmazni kell | ||||
| b) Összetett elektronikus járművezérlő rendszer | A 79. sz. ENSZ–EGB-előírás 6. mellékletének valamennyi követelménye alkalmazandó Az ezeknek a követelményeknek való megfelelést csak kijelölt műszaki szolgálatok ellenőrizhetik | ||||
| 6A | Ajtózárak és ajtórögzítő elemek | 661/2009/EK rendelet 11. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| a) Általános követelmények (a 11. sz. ENSZ–EGB-előírás 5. szakasza) | Valamennyi követelményt teljesíteni kell | ||||
| a) Működési követelmények (a 3. módosítássorozattal módosított 11. sz. ENSZ–EGB-előírás 6. szakasza) | Csak a 6.1.5.4. szakasz és az ajtózárakra vonatkozó 6.3. szakasz követelményeit kell alkalmazni | ||||
| 7A | Hangjelző berendezések és hangjelzések | 661/2009/EK rendelet 28. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beépítés a járműbe | B | ||||
| 8A | Közvetett látást biztosító eszközök és beépítésük | 661/2009/EK rendelet 46. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beépítés a járműbe | B | ||||
| 9A | Járművek és pótkocsik fékezése | 661/2009/EK rendelet 13. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Tervezési és vizsgálati követelmények | A | |
| b) Elektronikus menetstabilizáló rendszer | Elektronikus menetstabilizáló rendszer beépítése nem kötelező. Ha mégis beépítik a járműbe, meg kell felelnie a 13. sz. ENSZ–EGB-előírás követelményeinek | ||||
| 9B | Személygépjárművek fékezése | 661/2009/EK rendelet 13-H. ENSZ–EGB-előírás | a) Tervezési és vizsgálati követelmények | A | |
| b) Elektronikus menetstabilizáló rendszer és fékasszisztensrendszer | Az elektronikus menetstabilizáló rendszer és a fékasszisztensrendszer beépítése nem kötelező. Ha mégis beépítik ezeket a járműbe, meg kell felelniük a 13-H. ENSZ–EGB-előírás követelményeinek | ||||
| 10A | Elektromágneses összeférhetőség | 661/2009/EK rendelet 10. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 13A * | Gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelme | 661/2009/EK rendelet 116. sz. ENSZ–EGB-előírás | A A 116. sz. ENSZ–EGB- előírás 8.3.1.1.2. pontja helyett ugyanezen előírás 8.3.1.1.1. pontjának rendelkezései alkalmazhatók, függetlenül az erőátviteli rendszertől | ||
| 14A | A vezető kormányszerkezet- tel szembeni védelme ütközés esetén | 661/2009/EK rendelet 12. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| a) Akadállyal szembeni ütközéses vizsgálat | Egy vizsgálat kötelező | ||||
| b) Próbatestet ütköztetnek a kormánykerékhez | A kormánykerékbe épített légzsák esetében ez a vizsgálat nem kötelező | ||||
| c) Vizsgálat fejidommal | A kormánykerékbe épített légzsák esetében ez a vizsgálat nem kötelező | ||||
| 15A | Ülések, azok rögzítései és fejtámlák | 661/2009/EK rendelet 17. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 17A | Járműbe való bejutás és manőverezőképesség | 661/2009/EK rendelet 130/2012/EU rendelet | D | ||
| 17B | Sebességmérő berendezés és annak beépítése | 661/2009/EK rendelet 39. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 18A | Hatóságilag előírt gyári adattábla és járműazonosító szám | 661/2009/EK rendelet 19/2011/EU rendelet | B | ||
| 19A | A biztonsági öv rögzítési pontjai, ISOFIX rögzítési rendszerek és ISOFIX felső hevederrögzítési pontok | 661/2009/EK rendelet 14. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 20A | Világító- és fényjelző berendezések beépítése gépjárművekbe | 661/2009/EK rendelet 48. sz. ENSZ–EGB-előírás | B Az új járműtípusokat a 2008/89/EK irányelv 2. cikkének megfelelően nappali menetjelző lámpákkal kell felszerelni | ||
| 21A | Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt fényvisszaverő eszközök | 661/2009/EK rendelet 3. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 22A | Gépjárművek és pótkocsijaik első és hátsó helyzetjelző lámpái, féklámpái és méretjelző lámpái | 661/2009/EK rendelet 7. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 22B | Gépjárművek nappali menetjelző lámpái | 661/2009/EK rendelet 87. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 22C | A gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt oldalsó helyzetjelző lámpák | 661/2009/EK rendelet 91. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 23A | Gépjárművek és pótkocsijaik irányjelző lámpái | 661/2009/EK rendelet 6. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 24A | Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtábláinak megvilágítása | 661/2009/EK rendelet 4. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25A | A gépi meghajtású járművek európai aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, sajtolt burás fényszórói | 661/2009/EK rendelet 31. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25B | Gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyott lámpaegységeibe szánt izzólámpák | 661/2009/EK rendelet 37. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25C | Gázkisüléses fényforrással ellátott gépjárműfényszórók | 661/2009/EK rendelet 98. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25D | Gépjárművek jóváhagyott gázkisüléses lámpaegységeiben használatos gázkisüléses fényforrások | 661/2009/EK rendelet 99. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25E | Gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, izzólámpákkal és/vagy LED-modulokkal felszerelt fényszórói | 661/2009/EK rendelet 112. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 25F | Gépjárművek adaptív fényszórórendszerei (AFS) | 661/2009/EK rendelet 123. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 26A | Gépjárművek első ködfényszórói | 661/2009/EK rendelet 19. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 27A | Elvontató berendezések | 661/2009/EK rendelet 1005/2010/EU rendelet | B | ||
| 28A | Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpái | 661/2009/EK rendelet 38. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 29A | Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt tolatólámpák | 661/2009/EK rendelet 23. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 30A | Gépjárművek parkolólámpái | 661/2009/EK rendelet 77. sz. ENSZ–EGB-előírás | X | ||
| 31A | Biztonsági övek, utasbiztonsági rendszerek, gyermekbiztonsági rendszerek és ISOFIX gyermekbiztonsági rendszerek | 661/2009/EK rendelet 16. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beszerelési követelmények | B | ||||
| 33A | Kézi működtetésű kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezése és azonosítása | 661/2009/EK rendelet 121. sz. ENSZ–EGB-előírás | A | ||
| 34A | Szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezések | 661/2009/EK rendelet 672/2010/EU rendelet | N/A A járművet megfelelő szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító rendszerrel kell felszerelni | ||
| 35A | Szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek | 661/2009/EK rendelet 1008/2010/EU rendelet | N/A A járművet megfelelő szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerrel kell felszerelni | ||
| 36A | Fűtési rendszer | 661/2009/EK rendelet 122. sz. ENSZ–EGB-előírás | C Fűtési rendszer beépítése nem kötelező | ||
| a) Minden fűtési rendszer | A 122. sz. ENSZ–EGB-előírás 5.3. és 6. szakaszában megállapított követelmények alkalmazandók | ||||
| b) PB-gázzal működő fűtési rendszerek | A 122. sz. ENSZ–EGB-előírás 8. mellékletében megállapított követelmények alkalmazandók | ||||
| 38 * | |||||
| 40 * | |||||
| 41 | Kibocsátások (Euro 4 és 5) nehéz haszongépjárművek | 2005/55/EK irányelv | A | ||
| Fedélzeti diagnosztikai rendszer | A járműgyártó kérésére el lehet tekintetni ettől a követelménytől | ||||
| 41A * | Nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) / információkhoz való hozzáférés | 595/2009/EK Rendelet | A A fedélzeti diagnosztikai rendszerekre és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmények kivételével | ||
| Teljesítménymérés | (Amennyiben a járműgyártó más gyártó által előállított motort használ fel) A motorgyártó által szolgáltatott próbapadi mérési adatok is elfogadhatók, feltéve, hogy a motorvezérlő rendszer (azaz legalább a motorvezérlő egység) azonos. A motorteljesítmény vizsgálata járműfékpadon is elvégezhető. Számításba kell venni az erőátvitel során bekövetkező teljesítményveszteséget. | ||||
| 43A | A felcsapódó víz elleni védőrendszerek | 661/2009/EK rendelet 109/2011/EU rendelet | B | ||
| 45A | Biztonsági üvegezésre alkalmas anyagok és azok járművekbe való beszerelése | 661/2009/EK rendelet 43. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beszerelés | B | ||||
| 46 * | |||||
| 46A | Gumiabroncsok felszerelése | 661/2009/EK rendelet 458/2011/EU rendelet | B A fokozatos alkalmazás időpontjai a 661/2009/EK rendelet 13. cikkében meghatározott időpontok | ||
| 46B | Gépjárművek és pótkocsijaik (C1 osztályú) gumiabroncsai | 661/2009/EK rendelet 30. sz. ENSZ–EGB-előírás | Összetevők | X | |
| 46C | Haszongépjárművek és pótkocsijuk (C2 és C3 osztály) gumiabroncsai | 661/2009/EK rendelet 54. sz. ENSZ–EGB-előírás | Összetevők | X | |
| 46D | Gumiabroncsok gördülési zaja, nedves tapadása, illetve gördülési ellenállása (C1, C2 és C3 osztály) | 661/2009/EK rendelet 117. sz. ENSZ–EGB-előírás | Összetevők | X | |
| 46E | Ideiglenes használatra szánt tartalékegység, defekttűrő gumiabroncsok/rendszer és abroncsnyomás-ellenőrző rendszer | 661/2009/EK rendelet 64. sz. ENSZ–EGB-előírás | Alkatrészek | X | |
| Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer beépítése | B Abroncsnyomás- ellenőrző rendszer beépítése nem kötelező | ||||
| 48 | Tömegek és méretek | 97/27/EK irányelv A/48 | B | ||
| 48A | Tömegek és méretek | 661/2009/EK rendelet 1230/2012/EU rendelet | B | ||
| A jármű legnagyobb együttes tömegével végzett, emelkedőn való indítási vizsgálat | A gyártó kérésére az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete A. részének 5.1. szakaszában leírt, a jármű legnagyobb együttes tömegével végzett, emelkedőn való indítási vizsgálattól el lehet tekinteni | ||||
| 49A | Haszongépjárművek vezetőfülkéjének a hátfal síkja előtti kiálló részei | 661/2009/EK rendelet 61. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| a) Általános követelmények | A 61. sz. ENSZ–EGB-előírás 5. szakaszában meghatározott követelmények alkalmazandók | ||||
| b) Különleges követelmények | A 61. sz. ENSZ–EGB-előírás 6. szakaszában foglalt követelmények alkalmazandók | ||||
| 50A | Járműszerelvények mechanikus csatlakozóalkatrészei | 661/2009/EK rendelet 55. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beépítés | B | ||||
| 54A | Utasok oldalirányú ütközés esetén történő védelme | 661/2009/EK rendelet 95. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | C | |
| Vizsgálat fejidommal | A gyártónak megfelelő információkkal el kell látnia a műszaki szolgálatot a próbabábu fejének a jármű szerkezetébe, illetve az oldalsó üvegezésbe (amennyiben az rétegelt üvegből áll) történő esetleges becsapódásával kapcsolatban Amennyiben valószínű a becsapódás, akkor a 95. sz. ENSZ–EGB-előírás 8. mellékletének 3.1. szakaszában leírt részleges vizsgálatot kell elvégezni a | ||||
| fejidommal, és a 95. sz. ENSZ–EGB-előírás 5.2.1.1. szakaszában meghatározott kritériumnak is teljesülnie kell A műszaki szolgálat egyetértésével alternatív megoldásként a 21. sz. ENSZ–EGB-előírás 4. mellékletében leírt vizsgálati eljárást is lehet használni | |||||
| 56 | Veszélyes anyagok szállítására szolgáló járművek | 661/2009/EK rendelet 105. sz. ENSZ–EGB-előírás | A | ||
| 58 | Gyalogosvédelem | 78/2009/EK rendelet | a) Járművekre vonatkozó műszaki követelmények | N/A | |
| b) Elülső védelmi rendszerek | X | ||||
| 59 | Újrafeldolgozhatóság | 2005/64/EK irányelv A/59 | N/A Csak az alkatrészek újrafelhasználásáról szóló 7. cikk alkalmazandó | ||
| 61 | Légkondicionáló rendszerek | 2006/40/EK irányelv | B A 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok 2016. december 31-ig megengedettek | ||
| 62 | Hidrogénrendszer | 79/2009/EK rendelet A/62 | X | ||
| 63 * | Általános biztonság | 661/2009/EK rendelet | Lásd a IV. melléklet I. részében található, a korlátlan sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó szabályozási aktusokkal kapcsolatos táblázat lábjegyzetét (15) | ||
| 67 | A cseppfolyós PB-gázokhoz szükséges speciális komponensek és azok beszerelése a járműbe | 661/2009/EK rendelet 67. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Komponensek | X | |
| b) Beszerelés | A | ||||
| 68 | Jármű-riasztórendszerek | 661/2009/EK rendelet 97. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beépítés | B | ||||
| 69 | Elektromos biztonság | 661/2009/EK rendelet 100. sz. ENSZ–EGB-előírás | B | ||
| 70 | Nagy nyomású földgázzal (CNG) üzemelő rendszerek különleges alkatrészei és azok beszerelése a járműbe | 661/2009/EK rendelet 110. sz. ENSZ–EGB-előírás | a) Alkatrészek | X | |
| b) Beszerelés | A | ||||
| 71 * | Vezetőfülke szilárdsága | 661/2009/EK rendelet 29. sz. ENSZ–EGB-előírás | C | ||
| 72 * | E-segélyhívó rendszer | (EU) 2015/758 rendelet | Nem alkalmazandó | ||
| 1 Az A/4. melléklet I. részéhez fűzött magyarázó megjegyzések a 2. táblázatra is vonatkoznak. A 2. táblázatban használt betűjelek ugyanazt jelentik, mint az 1. táblázatban. | |||||
Egy jármű újnak minősül, ha:
a) még nem helyezték forgalomba; vagy
b) az egyedi jóváhagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjától számítva kevesebb, mint hat hónappal korábban helyezték forgalomba.
Egy jármű akkor minősül forgalomba helyezettnek, ha állandó, ideiglenes vagy rövid távú forgalombahelyezési engedélyt kapott a közúti forgalomban való részvételre, beleértve az azonosítását és a rendszám kibocsátását(1).
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A jármű kategorizálása
A járműveket az e rendelet A. Függelék A/2. mellékletében meghatározott kritériumok szerint kell kategorizálni.
Ebből a célból:
a) az ülőhelyek tényleges számát kell figyelembe venni; és
b) a legnagyobb műszakilag megengedett terhelt tömeg a származási országbeli gyártó által meghatározott és a hivatalos dokumentációban szereplő legnagyobb tömeg.
Ha a karosszéria kialakítása miatt a járműkategória nem határozható meg egyszerűen, akkor az e rendelet A. Függelék A/2. mellékletében előírt feltételek érvényesek.
1.2. Egyedi jóváhagyás iránti kérelem
a) A kérelmezőnek kérelmet kell benyújtania a jóváhagyó hatósághoz, és ehhez csatolnia kell a jóváhagyási folyamathoz szükséges minden lényeges dokumentumot.
Ha a benyújtott dokumentáció hiányos vagy hamisított, a jóváhagyás iránti kérelmet el kell utasítani.
b) Egy adott járműre egy országban csak egyetlen kérelem nyújtható be.
Egy adott járművön olyan valós jármű értendő, amelynek a járműazonosító száma egyértelműen meg van határozva.
E pont alkalmazásával kapcsolatban a jóváhagyó hatóság előírhatja, hogy a kérelmező írásos kötelezettséget vállaljon arra vonatkozóan, hogy csak egy kérelmet nyújt be egy tagállamban.
Ugyanakkor bármely kérelmező kérelmezhet egyedi jóváhagyást más tagállamokban olyan járműre, amelynek műszaki jellemzői azonosak vagy hasonlóak ahhoz a járműéhez, amelyre egyedi jóváhagyást adtak.
c) Az igénylőlap mintáját és a fájl elrendezését a jóváhagyó hatóság határozza meg.
A megadott adatok csak az e rendelet A. Függelék A/1. mellékletében szereplő információk megfelelő köréből állhatnak.
d) A teljesítendő műszaki követelményeket e kiegészítés 4. szakasza tartalmazza.
Ezek a követelmények a kérelem benyújtásának időpontjában gyártott járműtípushoz tartozó új járművekre vonatkozó műszaki követelmények.
e) Az ebben a mellékletében felsorolt egyes szabályozási aktusok által előírt bizonyos vizsgálatok tekintetében a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az elismert nemzetközi szabványok vagy szabályok betartásáról. A szóban forgó nyilatkozatot kizárólag a járműgyártó állíthatja ki.
A „megfelelőségi nyilatkozat” a gyártó szervezetén belüli olyan hivatal vagy osztály által kiállított nyilatkozat, amelyet a vezetőség jogszerűen felhatalmazott arra, hogy a gyártó teljes jogi felelősségét átvállalja egy jármű tervezésének és szerkezetének vonatkozásában.
Azokat a szabályozási aktusokat, amelyek tekintetében az említett nyilatkozatot be kell nyújtani, e kiegészítés 4. szakasza tartalmazza.
Ha egy nyilatkozat bizonytalanságra ad okot, előírhatják, hogy a kérelmező meggyőző bizonyítékot – többek között vizsgálati jegyzőkönyvet – szerezzen be a gyártótól, hogy alátámassza a gyártó nyilatkozatát.
1.3. Egyedi jóváhagyásokkal megbízott műszaki szolgálatok
a) Egyedi jóváhagyásokkal az e rendelet A. Függelék 41. cikk (3) bekezdésében említett A kategóriájú műszaki szolgálatok bízhatók meg.
b) Az e rendelet 41. cikk (4) bekezdés második albekezdésétől eltérve a műszaki szolgálatoknak az alábbi szabványokat kell követniük:
i. MSz EN ISO/IEC 17025:2005, amennyiben a vizsgálatokat saját maguk végzik el;
ii. MSz EN ISO/IEC 17020:2004, amennyiben azt vizsgálják, hogy a jármű teljesíti-e az ezen függelékben szereplő követelményeket.
c) Ha a kérelmező kérésére különleges szakértelmet igénylő különleges vizsgálatokat kell végezni, akkor ezeket egy, a kérelmező által kiválasztott, a Bizottságnak bejelentett műszaki szolgálatnak kell elvégeznie.
Ha például az „A” tagállamban lévő kérelmezővel egyetértésben egy frontális ütközéses vizsgálatot kell elvégezni, akkor a „B” tagállamban kijelölt műszaki szolgálat is elvégezheti a vizsgálatot.
1.4. Vizsgálati jegyzőkönyvek
a) A vizsgálati jegyzőkönyveket az MSz EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány 5.10.2. pontjával összhangban kell megszövegezni.
b) A vizsgálati jegyzőkönyveket az Európai Uniónak a jóváhagyó hatóság által meghatározott valamelyik nyelvén kell megfogalmazni.
Ha az 1.3. pont c) bekezdése alapján a vizsgálati jegyzőkönyvet más tagállamban készítik el, mint amelyet az egyedi jóváhagyással megbíztak, akkor a jóváhagyó hatóság előírhatja, hogy a kérelmező nyújtsa be a vizsgálati jegyzőkönyv pontos fordítását.
c) A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgált jármű leírását, beleértve annak egyértelmű azonosítását is. A vizsgálatok eredményei szempontjából jelentős szerepet játszó alkatrészeket ismertetni, azonosító számukat pedig jelenteni kell.
Ilyen alkatrészek lehetnek például a hangtompítók zajméréseknél vagy a motorvezérlő rendszer a kipufogócsőből származó kibocsátások mérésénél.
d) A kérelmező kérésére egy adott járművel kapcsolatos rendszerhez kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet akár ugyanazon, akár más kérelmező ismételten benyújthatja egy másik jármű egyedi jóváhagyása céljából.
Ebben az esetben a jóváhagyó hatóságnak biztosítania kell, hogy a jármű műszaki jellemzőit megfelelően megvizsgálják a vizsgálati jegyzőkönyv alapján.
A jármű és a vizsgálati jegyzőkönyvet kísérő dokumentáció vizsgálatának ahhoz a következtetéshez kell vezetnie, hogy az a jármű, amelyhez egyedi jóváhagyást kérelmeznek, a jegyzőkönyvben leírt járművel azonos jellemzőkkel bír.
e) A vizsgálati jegyzőkönyvről csak hitelesített másolatok nyújthatók be.
f) Az 1.4. pont d) bekezdésében említett vizsgálati jegyzőkönyvek nem tartalmazzák azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket a jármű egyedi jóváhagyásának megadása céljából készítettek el.
1.5. Az egyedi jóváhagyási folyamat lényege, hogy a műszaki szolgálat minden egyes járművet fizikailag megvizsgál.
Ez alól az elv alól nem adható mentesség.
1.6. Ha a jóváhagyó hatóság meggyőződik arról, hogy a jármű eleget tesz az ebben a kiegészítésben meghatározott műszaki követelményeknek, és megfelel a kérelmezésben szereplő leírásnak, akkor az e rendelet A. Függelék 24. cikkének megfelelően meg kell adnia a jóváhagyást.
1.7. A jóváhagyási bizonyítványt az e rendelet A. Függelék A/6. mellékletében szereplő D mintának megfelelően kell elkészíteni.
1.8. A jóváhagyó hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie az e rendelet A. Függelék 24. cikke alapján megadott valamennyi jóváhagyásról.
2. MENTESSÉGEK
2.1. Az egyedi eljárás különleges jellegéből adódóan e rendelet A. Függelékének alábbi cikkei, valamint a kapcsolódó mellékletek megfelelő rendelkezései alól felmentést kell adni:
a) a 12. cikk a gyártás megfelelőségével kapcsolatos intézkedések vonatkozásában;
b) a 8., 9., 13., 14. és 18. cikk a jármű típus-jóváhagyási eljárása vonatkozásában.
2.2. A járműtípus azonosítása
a) Amilyen mértékben lehetséges, a típusbizonyítványban meg kell nevezni a származási országban megadott típust, változatot és verziót.
b) Ahol megfelelő adatok hiányában nincs lehetőség a típus, a változat és a verzió megnevezésére, megadható a jármű szokásos kereskedelmi neve is.
3. MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
I. rész: Az M1 kategóriába tartozó járművek
| Tétel | Jogszabály száma/MR. A. Függelék melléklete | Alternatív követelmények | |
| 1 | 70/157/EGK irányelv | Menet közbeni vizsgálat | |
| | (Megengedhető zajszint) A/l | a) A vizsgálatot az 51. sz. ENSZ EGB előírás 3. mellékletében említett „A módszer” alapján kell elvégezni. A határértékek megfelelnek az MR. A. Függelék A/1. számú melléklet I. Rész 2.1. szakaszában leírtaknak. A megengedett határértékeken felül egy decibel engedélyezett. | |
| | | b) A próbapályának eleget kell tennie az 51. sz. ENSZ–EGB előírás 8. mellékletének. Ettől eltérő specifikációjú próbapálya azzal a feltétellel alkalmazható, hogy a műszaki szolgálat korrelációs vizsgálatokat végez. Szükség esetén korrekciós tényezőt kell alkalmazni. | |
| | | c) A szálas anyagokat tartalmazó kipufogórendszereket nem szükséges szabályozni, amint azt az 51. sz. ENSZ–EGB előírás 5. melléklete előírja. | |
| | | Álló járművön végzett vizsgálat A vizsgálatot az 51. sz. ENSZ–EGB előírás 3. mellékletének 3.2. szakasza szerint kell elvégezni. | |
| 2 | 70/220/EGK irányelv (Kibocsátások) A/2 | Kipufogócsőből származó kibocsátások a) Az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet III. Résznek megfelelően I. típusú vizsgálatot kell végezni az I. Rész 5.3.6.2. pontban említett romlási tényezők alkalmazásával. Az alkalmazandó határértékeknek meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet I. Rész 5.3.1.4. pontjában leírtaknak. b) A járműnek nem kell 3000 kilométer megtételét felmutatnia, amint azt az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet III. Rész 3.1.1. szakasza előírja. c) A vizsgálathoz az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet IX. Részében előírt referenciatüzelőanyagot kell használni. d) A próbapadot az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet III/B. Rész 3.2. szakaszában meghatározott műszaki követelményeknek megfelelően kell beállítani. e) Az a) pontban említett vizsgálatot nem kell elvégezni, ha kimutatható, hogy a jármű eleget tesz az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet I. Rész 5. szakaszának bevezető megjegyzésében említett valamelyik kaliforniai előírásnak. Párolgási kibocsátások A benzinüzemű motorral felszerelt járműveket a párolgási kibocsátást korlátozó rendszerrel (pl. aktívszéntartállyal) kell ellátni. Forgattyúházból származó kibocsátások A kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés meglétét elő kell írni. Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) A járművet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kell ellátni. A fedélzeti diagnosztikai rendszer felületének képesnek kell lennie az időszakos műszaki vizsgálatokhoz alkalmazott szokásos diagnosztikai eszközökkel való kommunikálásra. | |
| 2a * | 715/2007/EK rendelet (Könnyű gépjárművek [Euro 5 és 6] kibocsátása / információkhoz való hozzáférés) | Kipufogócsőből származó kibocsátások a) A 692/2008/EK rendelet III. mellékletének megfelelően I. típusú vizsgálatot kell végezni a 692/2008/EK rendelet VII. mellékletének 1.4. pontjában meghatározott romlási tényezőket alkalmazva. A 715/2007/EK rendelet I. mellékletének I. és II. táblázatában megadott határértékeket kell alkalmazni. b) A vizsgálathoz nem kötelező olyan járművet használni, amely a 83. sz. ENSZ–EGB-előírás 4. mellékletének 3.1.1. szakasza szerint már 3 000 km-t futott. c) A vizsgálathoz a 692/2008/EK rendelet IX. mellékletében előírt referencia- tüzelőanyagot kell használni. d) A fékpadot a 83. sz. ENSZ–EGB-előírás 4. mellékletének 3.2. szakaszában meghatározott műszaki előírások szerint kell beállítani. e) Az a) pontban említett vizsgálatot nem kell elvégezni, ha kimutatható, hogy a jármű eleget tesz a 692/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. szakaszában említett kaliforniai előírásoknak. Párolgási kibocsátás A benzinüzemű motorokat a párolgási kibocsátásokat korlátozó rendszerrel (pl. aktívszéntartállyal) kell ellátni. Forgattyúházból származó kibocsátás A kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés meglétét elő kell írni. Fedélzeti diagnosztika a) A járművet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kell ellátni. b) A fedélzeti diagnosztikai rendszer interfészének képesnek kell lennie az időszakos műszaki vizsgálatok során alkalmazott szokásos diagnosztikai eszközökkel való kommunikálásra. Füstopacitás a) A dízelüzemű motorral felszerelt járművek vizsgálatát a 692/2008/EK rendelet IV. mellékletének 2. függelékében említett módszerekkel kell elvégezni. b) Az abszorpciós együttható helyesbített értékét szembetűnő és könnyen elérhető helyen kell feltüntetni. CO2-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás a) A 692/2008/EK rendelet XII. melléklete szerint vizsgálatot kell végezni. b) A vizsgálathoz nem kötelező olyan járművet használni, amely a 83. sz. ENSZ–EGB- előírás 4. mellékletének 3.1.1. szakasza szerint már 3000 km-t futott. c) Ha a jármű megfelel a Bizottság 692/2008/EK rendelete I. mellékletének 2. szakaszában említett kaliforniai előírásoknak, és ennélfogva nem kell elvégezni a kipufogócsőből származó kibocsátások vizsgálatát, akkor a tagállamoknak a CO2-kibocsátást és a tüzelőanyag-fogyasztást a (b) és (c) magyarázó megjegyzésekben megadott képletek alapján kell kiszámítani. Információkhoz való hozzáférés Az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó előírások nem alkalmazandók. Teljesítménymérés a) A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, amely tartalmazza a legnagyobb motorteljesítményt kW-ban, valamint az ennek megfelelő percenkénti motorfordulatszámot. b) Ehelyett az ugyanezen információt tartalmazó kimeneti teljesítménygörbére is lehet hivatkozni. | |
| 3 | 70/221/EGK irányelv (Tüzelőanyagtartályok – hátsó aláfutásgátlók) A/3 | Tüzelőanyag-tartályok a) A tüzelőanyag-tartályoknak az 5.1., 5.2. és 5.12. pontok kivételével meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/3. számú melléklet II. rész I. fejezet 5. szakaszának. Különösen az 5.9. és 5.9.1. pontnak kell eleget tenniük, de csepptesztet nem kell végezni. b) A PB- vagy sűrítettföldgáz-tartályoknak rendelkezniük kell a 67. számú ENSZ–EGB előírás 01. módosítássorozata vagy a 110. sz. előírás (a) szerinti típusjóváhagyással. A műanyagból készült tüzelőanyag-tartályokra vonatkozó különleges rendelkezések A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek a járműazonosító számát meg kell adni] tüzelőanyag-tartálya az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: az MR. A. Függelék A/3. számú melléklet II. rész I. fejezet 6.3. szakasza, FMVSS 301 (A tüzelőanyag-rendszer épsége), a 34. sz. ENSZ–EGB előírás 5. melléklete. Hátsó aláfutásgátló a) A jármű hátsó részét az MR. A. Függelék A/3. számú melléklet II. rész II. fejezet 5. szakasza szerint kell kialakítani. b) E célból elég, ha az 5.2. pont második albekezdésében szereplő követelmények teljesülnek. | |
| 4 | 70/222/EGK irányelv (Hátsó rendszámtábla helye) A/4 | A rendszámtábla helyének, hajlásszögének, láthatósági szögeinek és helyzetének meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/4. számú mellékletének. | |
| 5 | 70/311/EGK irányelv (Kormányzási erőkifejtés) A/5 | Mechanikai rendszerek a) A kormányberendezést önbeállónak kell kialakítani. E rendelkezés betartásának ellenőrzésére vizsgálatot kell végezni az MR. A. Függelék A/5. számú melléklet II. rész 3.2.5.2. és a 3.2.6.1. pontja szerint. b) A szervokormány-berendezés meghibásodása nem vezethet a jármű feletti uralom teljes elvesztéséhez. Összetett elektronikus járművezérlő rendszer („ drive-by- wire” eszközök) Összetett elektronikus vezérlőrendszer csak akkor engedélyezett, ha az megfelel a 79. sz. ENSZ–EGB előírás 6. mellékletének. | |
| 6 | 70/387/EGK irányelv (Zárszerkezetek és csuklópántok) A/6 | a) A záraknak és csuklópántoknak meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/6. számú melléklet II. rész 3.2.1., 3.3.2. és 3.4.1. pontjának. b) A 3.4.1. pontban meghatározott előírások nem alkalmazandók, ha igazolható a 11. sz. ENSZ–EGB előírás 1. felülvizsgálata 2. módosítása 6.1.5.4. pontjának való megfelelés. | |
| 7 | 70/388/EGK irányelv (Hangjelzés) A/7 | Alkotóelemek Az MR. A. Függelék A/7. számú melléklet értelmében a hangjelző berendezéseket nem szükséges típusjóváhagyásnak alávetni. Az MR. A. Függelék A/7. melléklet II. rész 2.1. pontjában előírtak szerint a hangjelző berendezéseknek azonban folyamatos hangjelzést kell kiadniuk. Beépítés a járműbe a) El kell végezni az MR. A. Függelék A/7. számú melléklet II. rész 3. szakasza szerinti vizsgálatot. b) A legnagyobb hangnyomásszintnek meg kell felelnie az említett rész 3.1.4. pontjának. | |
| 8 | 2003/97/EK irányelv (Közvetett látást biztosító eszközök) A/8 | Alkotóelemek a) A járművet el kell látni az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet A fejezet III. rész 2. szakaszában előírt visszapillantó tükrökkel. b) Ezeknek az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet értelmében nem szükséges típusjóváhagyással rendelkezniük. c) A tükrök görbületi sugara nem okozhat jelentős képtorzítást. A műszaki szolgálat döntésének megfelelően a görbületi sugarakat az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet A fejezet II. rész 1. függelékében leírt módon kell ellenőrizni. A görbületi sugarak nem lehetnek kisebbek az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet A fejezet II. rész 3.4. szakaszában előírtaknál. Felszerelés a járműre Mérést kell végezni annak érdekében, hogy a látóterek megfeleljenek az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet A fejezet III. rész 5. szakaszának. | |
| 9 | 71/320/EGK irányelv (Fékezés) A/9 | Általános rendelkezések a) A fékrendszert az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 2. szakasza szerint kell kialakítani. | |
| b) A járműveket az összes kerékre ható elektronikus blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. c) A fékrendszer teljesítményének meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 4.2. szakaszában előírtaknak. | |||
| d) E célból közúti vizsgálatokat kell végezni olyan útpályán, amelynek a felülete nagy tapadást mutat. A kézifék vizsgálatát 18%-os lejtésű útszakaszon (lejtő és emelkedő) kell elvégezni. Csak az alább említett vizsgálatokat kell elvégezni. A járműnek minden esetben teljesen terhelt állapotban kell lennie. e) A c) pontban említett közúti vizsgálatot nem kell elvégezni, ha a kérelmező be tudja nyújtani a gyártó nyilatkozatát, amely szerint a jármű megfelel a 13-H sz. ENSZ–EGB előírásnak, beleértve az 5. kiegészítést is, vagy az FMVSS 135 szabványnak. Üzemi fékrendszer a) Az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 4.1.2.2. és 4.1.2.3. pontjában előírt „0. típusú” vizsgálatot el kell végezni. b) Ezenkívül az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 4.1.3. pontjában előírt „I. típusú” vizsgálatot is le kell folytatni. Rögzítőfék A vizsgálatot az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 4.2.1.3. pontja szerint kell elvégezni. | |||
| 10 | 72/245/EGK irányelv [Rádiózavar (elektromágneses összeférhetőség)] A/10 | Alkotóelemek a) Az MR. A. Függelék A/10. számú melléklet értelmében az elektromos/elektronikus részegységeket nem szükséges típusjóváhagyásnak alávetni. b) Az utólag beépített elektromos/elektronikus eszközöknek azonban meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/10. számú mellékletének. Kibocsátott elektromágneses sugárzások A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jármű eleget tesz az MR. A. Függelék A/10. számú mellékletének vagy az alábbi alternatív szabványoknak: – széles sávú elektromágneses zavarsugárzás: CISPR 12 vagy SAE J551–2, – keskeny sávú elektromágneses zavarsugárzás: CISPR 12 (külső) vagy 25 (fedélzeti) vagy SAE J551–4 és SAE J1113–41. Zavartűrési (védettségi) vizsgálatok A zavartűrési vizsgálatok alól felmentést kell adni. | |
| 11 | 72/306/EGK irányelv (Dízelfüst) A/11 | a) A vizsgálatot az MR. A. Függelék A/11. számú melléklet III. és IV. részében leírt módszerek alapján kell elvégezni. Az alkalmazandó határértékeket az MR. A. Függelék A/11. számú melléklet V. része tartalmazza. b) Az MR. A. Függelék A/11. számú melléklet I. rész 4. szakaszában említett abszorpciós együttható helyesbített értékét szembetűnő és könnyen elérhető helyen kell feltüntetni. | |
| 12 | 74/60/EGK irányelv (Belső berendezések) A/12 | Belső elrendezés a) Az energiaelnyelési követelmények tekintetében a jármű akkor tesz eleget az MR. A. Függelék A/12. számú mellékletének, ha legalább két elülső légzsákkal rendelkezik, amelyek közül az első a kormánykerékben, a másik pedig a műszerfalban van elhelyezve. | |
| | | b) Ha a jármű csak egy, a kormánykerékben elhelyezett elülső légzsákkal van felszerelve, akkor a műszerfalnak energiaelnyelő anyagból kell készülnie. c) A műszaki szolgálat feladata megvizsgálni, hogy az MR. A. Függelék A/12. számú melléklet II. rész 3.1–3.7. szakaszában meghatározott zónákban nincsenek-e éles peremek. Elektromos kezelőszervek a) Az elektromos ablakemelőket, a tetőablakrendszereket és térelválasztó rendszereket az MR. A. Függelék A/12. számú melléklet I. rész 3.8. pontja szerint kell megvizsgálni. Az említett melléklet 3.8.3. pontjában említett automatikus irányváltó rendszerek eltérhetnek az 3.8.3.1.1. pontban meghatározott követelményektől. b) Azok az elektromos ablakok, amelyek nem zárhatók be, ha a gyújtás ki van kapcsolva, mentesítést kapnak az automatikus irányváltó rendszerekre vonatkozó követelmények alól. | |
| 13 | 74/61/EGK irányelv (Lopásgátló berendezés és indításgátló) A/13 | a) Az illetéktelen használat megakadályozása céljából a járművet el kell látni a következőkkel: – az MR. A. Függelék A/13. számú melléklet II. rész 2.2.2. szakaszában meghatározott reteszelőberendezéssel, és – az MR. A. Függelék A/13. számú melléklet II. rész 3.3. szakaszának és a 3.4. szakasz, azon belül pedig különösen a 3.4.1.1. pont lényeges követelményeit teljesítő indításgátlóval. b) Amennyiben a fenti a) pont alkalmazásában egy indításgátlót utólagosan építenek be, akkor ennek az MR. A. Függelék A/13. számú melléklet vagy a 97. sz. vagy 116. sz. ENSZ–EGB előírás szerint jóváhagyott típusúnak kell lennie. | |
| 14 | 74/297/EGK (d) irányelv (A kormányberendezés viselkedése ütközésnél) A/14 | a) A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek járműazonosító számát meg kell adni] az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: – Az MR. A. Függelék A/14. számú melléklet, – FMVSS 203 (A vezető ütközés elleni védelme a kormányzásirányítási rendszertől), beleértve az FMVSS 204 szabványt is (A kormánykar hátramozdulása), – a JSRRV 11. cikke. b) A kérelmező kérésére az MR. A. Függelék A/14. számú melléklet II. rész 5. pontja szerinti vizsgálat végezhető gyári járművön is. A vizsgálatot egy bejelentett és megfelelő hatáskörrel rendelkező európai műszaki szolgálatnak kell elvégeznie. A kérelmező számára részletes jelentést kell kiállítani. | |
| 15 | 74/408/EGK irányelv (Ülések szilárdsága – fejtámlák) A/15 | Ülések, ülésrögzítések és beállítási rendszerek A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek járműazonosító számát meg kell adni] az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: – Az MR. A. Függelék A/15. számú melléklet, – FMVSS 207 (Ülésrendszerek). Fejtámlák a) Ha a fenti nyilatkozat az FMVSS 207 szabványon alapul, akkor a fejtámláknak teljesíteniük kell az MR. A. Függelék A/15. számú melléklet II. rész 3.1–3.13. szakaszának, valamint a 3.14.5. szakaszának lényeges követelményeit is. b) Csak az MR. A. Függelék A/15. számú melléklet II. rész 3.10. pontjában, valamint a 3.14.5–3.14.7. szakaszában leírt vizsgálatokat kell elvégezni. c) Egyéb esetben a kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek járműazonosító számát meg kell adni] megfelel az FMVSS 202a szabvány (Fejtámlák) előírásainak. | |
| 16 | 74/483/EGK irányelv (Kiálló részek) A/16 | a) A karosszéria külső felszínének meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/16. számú melléklet II. rész 3. szakaszában leírt általános követelményeknek. b) A műszaki szolgálat döntésének megfelelően az MR. A. Függelék A/16. számú melléklet II. rész 4.1., 4.5., 4.6.4., 4.6.5. és 4.8. pontjában említett előírásokat kell ellenőrizni. | |
| 17 | 75/443/EGK irányelv (Sebességmérő – hátrameneti fokozat) A/17 | Sebességmérő berendezés a) A skálának meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/17. számú melléklet II. rész 4.1–4.2.3. pontjának. b) Ha a műszaki szolgálatnak alapos oka van azt feltételezni, hogy a sebességmérő nincs megfelelő pontossággal kalibrálva, akkor kérheti a 4.3. szakaszban előírt vizsgálatok lefolytatását. Hátrameneti fokozat A sebességváltó mechanizmusnak hátrameneti fokozatot is tartalmaznia kell. | |
| 18 | 76/114/EGK irányelv (Hatóságilag előírt táblák) A/18 | Járműazonosító szám a) A járművet egy legalább 8 és legfeljebb 17 karakterből álló járműazonosító számmal kell ellátni. A 17 karakterből álló járműazonosító számnak teljesítenie kell az ISO 3779:1983 és 3780:1983 szabványokban előírt követelményeket. b) A járműazonosító számot jól látható és könnyen elérhető helyen kell feltüntetni olyan módon, hogy az ne legyen kitörölhető, és ne károsodjon. c) Ha nincs járműazonosító szám beütve az alvázba vagy a karosszériába, akkor a közlekedési hatóság az MR.-ben az alvázszám helyreállítására vonatkozó szabályok szerint jár el. A járművet el kell látni egy azonosító táblával, amelyet a járműgyártó szerel fel. A jóváhagyás megadása után további tábla nem igényelhető. | |
| 19 | 76/115/EGK irányelv (Biztonsági övek rögzítői) A/19 | A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek járműazonosító számát meg kell adni] az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: – MR. A. Függelék A/19. számú melléklet, – FMVSS 210 (Biztonságiöv-szerelvények rögzítői), – JSRRV 22–3. cikke. | |
| 20 | 76/756/EGK irányelv (Világító- és fényjelző berendezések beszerelése) A/20 | a) A világítóberendezésnek eleget kell tennie a 48. sz. ENSZ–EGB előírás 03. módosítássorozatának, kivéve a 48. sz. előírás 5. és 6. mellékletét. b) Nem engedélyezhető mentesség a 21–26. és 28–30. bejegyzésekben említett lámpák és jelzőberendezések száma, lényeges konstrukciós jellemzői, az elektromos csatlakozásai és az általuk kibocsátott vagy visszavert fény színe vonatkozásában. c) Azoknak a lámpáknak és jelzőberendezéseknek, amelyeket a fentiek alapján utólag szerelnek fel, EK-típus-jóváhagyási jelet kell viselniük. d) Gázkisülő fényforrással ellátott lámpák csak fényszórótisztító berendezés felszerelésével és fényszórómagasság-állító eszközzel együtt engedélyezettek, ahol ez alkalmazható. e) A fényszóró tompított fényét azon ország törvényileg meghatározott forgalmi irányához kell hozzáigazítani, amelyben a jármű jóváhagyását megadták. | |
| 21 | 76/757/EGK irányelv (Fényvisszaverők) A/21 | Ahol szükséges, két további, „EK-jóváhagyási jelet” viselő, fényvisszaverőt kell felszerelni a jármű hátsó részére, összhangban a 48. sz. ENSZ–EGB előírással. | |
| 22 | 76/758/EGK irányelv (Hátsó méretjelző lámpák, első (oldalsó) helyzetjelző lámpák, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák, féklámpák, oldalsó jelző- és nappali menetlámpák) A/22 | Az MR. A. Függelék A/22. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | |
| 23 | 76/759/EGK irányelv (Irányjelző lámpák) A/23 | Az MR. A. Függelék A/23. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | |
| 24 | 76/760/EGK irányelv (Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpák) A/24 | Az MR. A. Függelék A/24. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | |
| 25 | 76/761/EGK irányelv (Fényszórók izzókkal) A/25 | a) A járműre felszerelt fény szórók fény sugara által keltett világítást a 112. sz. ENSZ–EGB előírás 6. szakasza alapján az aszimmetrikus fényt kibocsátó fényszórók vonatkozásában meg kell vizsgálni. Ebből a célból hivatkozni lehet az említett előírás 5. mellékletében megnevezett tűrésekre. b) Ugyanez a döntés érvényes értelemszerűen a 98. sz. vagy 123. sz. ENSZ–EGB előírásban megnevezett fényszórók által keltett fényre is. | |
| 26 | 76/762/EGK irányelv (Első ködfényszórók) A/26 | Az MR. A. Függelék A/26. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését (ha fel vannak szerelve) azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | |
| 27 | 77/389/EGK irányelv (Elvontató berendezés) A/27 | Az MR. A. Függelék A/27. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. | |
| 28 | 77/538/EGK irányelv (Hátsó ködlámpák) A/28 | Az MR. A. Függelék A/28. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | |
| 29 | 77/539/EGK irányelv (Tolatólámpák) A/29 | Az MR. A. Függelék A/29. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését (ha fel vannak szerelve) azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | |
| 30 | 77/540/EGK irányelv (Várakozást jelző lámpák) A/30 | Az MR. A. Függelék A/30. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését (ha fel vannak szerelve) azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | |
| 31 | 77/541/EGK irányelv (Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek) A/31 | Alkotóelemek a) Az MR. A. Függelék A/31. számú melléklet értelmében a biztonsági öveknél nem szükséges típusjóváhagyást végezni. b) Ugyanakkor minden biztonsági övnek azonosító címkét kell viselnie. c) A címkén szereplő jelzéseknek összhangban kell lenniük a biztonsági övek rögzítőivel kapcsolatos döntéssel (19. bejegyzés). Beszerelési előírások a) A járműbe az MR. A. Függelék A/31. számú melléklet II. rész 17. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően kell biztonsági öveket szerelni. b) Amennyiben a fenti a) pontnak megfelelően a biztonsági öveket pótlólagosan kell felszerelni, akkor ezeknek jóváhagyott típusúaknak kell lenniük, összhangban az MR. A. Függelék A/31. számú mellékletével vagy a 16. sz. ENSZ–EGB előírással. | |
| 32 | 77/649/EGK irányelv (Menetirányú látótér) A/32 | a) A vezetőnek az MR. A. Függelék A/32. számú melléklet II. rész 3.1.3. pontjában meghatározott 180°-os menetirányú látóterében semmilyen akadály nem engedélyezett. b) A fenti a) ponttól eltérve, az A oszlopok és az MR. A. Függelék A/32. számú melléklet II. 3.1.3. pontjában felsorolt felszerelések nem minősülnek akadálynak. c) Az „A oszlopok” száma nem haladhatja meg a kettőt. | |
| 33 | 78/316/EGK irányelv (A kezelőszervek, ellenőrző lámpák és kijelzők jelölése) A/33 | a) Mindazon szimbólumoknak, beleértve a megfelelő ellenőrző lámpák színét is, amelyeknek a megléte az MR. A. Függelék A/33. számú melléklet II. rész 3.1. pontja alapján kötelező, eleget kell tenniük e mellékletnek. b) Amennyiben nem ez a helyzet, a műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a járműre felszerelt szimbólumok, ellenőrző lámpák és kijelzők érthető tájékoztatást adnak-e a vezetőnek a szóban forgó kezelőszervek működéséről. | |
| 34 | 78/317/EGK irányelv (Jég- és páramentesítő) A/34 | A járművet megfelelő szélvédő-jégmentesítő és -páramentesítő eszközökkel kell felszerelni. Bármely szélvédő-jégmentesítő eszköz „megfelelőnek” minősül, amely legalább eleget tesz az MR. A. Függelék A/34. számú melléklet II. rész 4.1.1. pontjában leírt feltételeknek. Bármely szélvédőüveg-páramentesítő eszköz „megfelelőnek” minősül, amely legalább eleget tesz az MR. A. Függelék A/34. számú melléklet II. rész 4.2.1. pontjában leírt feltételeknek. | |
| 35 | 78/318/EGK irányelv (Szélvédőmosó/-törlő berendezés) A/35 | A járművet megfelelő szélvédőmosó/-törlő eszközökkel kell felszerelni. Bármely szélvédőmosó és -törlő eszköz „megfelelőnek” minősül, amely legalább eleget tesz az MR. A. Függelék A/35. számú melléklet I. rész 3.3. pontjában leírt feltételeknek. | |
| 36 | 2001/56/EK irányelv (Fűtésrendszerek) A/36 | a) Az utasteret fűtésrendszerrel kell ellátni. b) Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezéseknek és felszerelésüknek meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/36. számú melléklet III. rész 8. pontjában leírt feltételeknek. Ezenfelül az égéshő felhasználásával működő PB-fűtőberendezéseknek és a PB-fűtőrendszereknek meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/36. számú melléklet III. rész 9. pontjában előírt követelményeknek. c) Az utólag felszerelt további fűtőrendszereknek eleget kell tenniük az MR. A. Függelék A/36. számú mellékletben leírt feltételeknek. | |
| 37 | 78/549/EGK irányelv (Kerékdobok) A/37 | a) A járművet úgy kell kialakítani, hogy a többi közlekedőt megvédje a felvetett kövektől, sártól, jégtől, hótól és víztől, és csökkentse a mozgó kerekekkel való érintkezésből adódó veszélyeket. b) A műszaki szolgálat ellenőrizheti, hogy az MR. A. Függelék A/37. számú melléklet II. részben meghatározott lényeges műszaki követelmények teljesülnek-e. c) Az MR. A. Függelék A/37. számú melléklet II. rész 3.2. pontjában leírt előírások nem alkalmazandók. | |
| 38 | 78/932/EGK irányelv (Fejtámlák) A/38 | Az MR. A. Függelék A/38. számú melléklet előírásai nem alkalmazandók. | |
| 39 | 80/1268/EGK irányelv (CO2 kibocsátás/ tüzelőanyagfogyasztás) A/39 | a) El kell végezni az MR. A. Függelék A/39. számú melléklet I. rész 5. szakasza szerinti vizsgálatot. b) Az említett melléklet 5.1.1. pontjában meghatározott követelmények nem alkalmazandók. c) Amennyiben a kipufogócsőből származó kibocsátásokkal kapcsolatban nem végeznek vizsgálatot a 2. bejegyzésben említett előírások alapján, akkor a CO2-kibocsátásokat és a tüzelőanyag-fogyasztást a (b) és (c) magyarázó megjegyzésekben meghatározott képlet alapján kell kiszámítani. | |
| 40 * | |||
| 41 | 2005/55/EK irányelv [Kibocsátások (Euro 4 és 5) nehéz gépjárművek – fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD-k) – füstopacitás] A/41 | Kipufogócsőből származó kibocsátások a) az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A Főrész I. rész 6.2. szakaszának megfelelő vizsgálatot kell végezni az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet B. Főrész II. rész 3.6. pontjában meghatározott romlási tényezők alkalmazásával. b) A határértékeket az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész I. rész 1. vagy 2. táblázata tartalmazza. Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) a) A járművet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kell ellátni. b) A fedélzeti diagnosztikai rendszer felületének képesnek kell lennie az időszakos műszaki vizsgálatokhoz alkalmazott szokásos diagnosztikai eszközökkel való kommunikálásra. Füstopacitás a) A dízelüzemű motorral felszerelt járművek vizsgálatát az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A Főrész VI. részben leírt vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni. b) Az abszorpciós együttható helyesbített értékét szembetűnő és könnyen elérhető helyen kell feltüntetni. | |
| 41a * | 595/2009/EK rendelet Nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) / fedélzeti diagnosztika | Kipufogócsőből származó kibocsátások a) Az 582/2011/EU rendelet III. melléklete szerint vizsgálatot kell végezni az 582/2011/EU rendelet VI. mellékletének 3.6.1. pontjában meghatározott romlási tényezőket alkalmazva. b) Az 595/2009/EK rendelet I. mellékletének táblázatában megadott határértékeket kell alkalmazni. c) A vizsgálathoz az 582/2011/EU rendelet IX. mellékletében előírt referencia-tüzelőanyagot kell használni. CO2-kibocsátás A CO2-kibocsátást és a tüzelőanyag-fogyasztást az 582/2011/EU rendelet VIII. melléklete szerint kell meghatározni. Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) a) A járművet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kell ellátni. b) A fedélzeti diagnosztikai rendszer interfészének képesnek kell lennie az 582/2011/EU rendelet X. mellékletében meghatározott külső fedélzeti diagnosztikai kiolvasóval való kommunikálásra. Az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító követelmények A járművet fel kell szerelni egy olyan rendszerrel, amely az 582/2011/EU rendelet XIII. mellékletének megfelelően biztosítja az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését. Az említett melléklet 2.1. pontjában az alternatív típusjóváhagyással kapcsolatban meghatározott rendelkezések is érvényesek. Teljesítménymérés a) A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, amely tartalmazza a legnagyobb motorteljesítményt kW-ban, valamint az ennek megfelelő percenkénti fordulatszámot. b) Ehelyett az ugyanezen információt tartalmazó kimeneti teljesítménygörbére is lehet hivatkozni. | |
| 44 | 92/21/EGK irányelv (Tömegek és méretek) A/44 | a) az MR. A. Függelék A/44. számú melléklet II. rész 3. szakaszában foglalt követelményeket teljesíteni kell. b) Az a) pontban említett előírások alkalmazása során a figyelembe veendő tömegek a következők: – az ER. A. Függelék A/1. melléklet 2.6. pontjában meghatározott tömeg menetkész állapotban a műszaki szolgálat által mért módon, és – terhelt tömegek a jármű gyártója által megadott vagy az adattáblán feltüntetett módon, beleértve a matricákat vagy a kezelési utasításban lévő információkat is. Ezek a tömegek a műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömegeknek minősülnek. c) A legfeljebb megengedhető méretek vonatkozásában semmilyen mentesség nem engedélyezhető. | |
| 45 | 92/22/EGK irányelv (Biztonsági üveg) A/45 | Alkotóelemek a) Az üvegeknek edzett vagy rétegelt biztonsági üvegből kell készülnie. b) Műanyag üvegezés csak a „B” oszlop mögötti helyeken engedélyezett. c) Az MR. A. Függelék A/45. számú melléklet értelmében az üvegezést nem szükséges jóváhagyni. Beszerelés a) A 43. sz. ENSZ–EGB előírás 21. mellékletében meghatározott beszerelési előírások érvényesek. b) A szélvédőn és a „B oszlop” előtti üvegeken nem engedélyezettek olyan színezett fóliák, amelyek a rendes fényáteresztést az előírt minimum alá csökkentenék. | |
| 46 | 92/23/EGK irányelv (Gumiabroncsok) A/46 | Alkotóelemek A gumiabroncsoknak EK-típus-jóváhagyási jelet kell viselniük, beleértve az „s” (sound = zaj) szimbólumot is. Felszerelés a) A gumiabroncsok méreteinek, terhelhetőségi jelzőszámának és sebességkategóriájának meg kell felelnie az MR. A. függelék A/46. számú melléklet IV. részében foglalt követelményeknek. b) A gumiabroncs sebességkategória-jelének összhangban kell lennie a jármű legnagyobb tervezett sebességével. Sebességkorlátozó esetleges megléte nem mentesít e követelmény alkalmazása alól. c) A b) pont rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a jármű legnagyobb tervezett sebességét a járműgyártó határozza meg. A műszaki szolgálat ugyanakkor felbecsülheti a jármű legnagyobb tervezett sebességét, figyelembe véve a motor legnagyobb leadott teljesítményét, a legnagyobb percenkénti fordulatszámot és a kinematikus lánccal kapcsolatos adatokat. | |
| 50 | 94/20/EK irányelv (Vonószerkezetek) A/50 | Önálló műszaki egységek a) Az 1500 kg legnagyobb tömeget meg nem haladó pótkocsik vontatására szolgáló OEM-vonószerkezetekhez az MR. A. Függelék A/50. számú melléklet értelmében nem szükséges típusjóváhagyás. A vonószerkezetek akkor minősülnek OEM-berendezésnek, ha a tulajdonosi kézikönyv vagy egy ennek megfelelő, a járműgyártó által a vevő rendelkezésére bocsátott kísérő dokumentum leírja őket. Ha egy ilyen vonószerkezetet a járművel együtt hagynak jóvá, a típusbizonyítványban megfelelő szöveget kell szerepeltetni, amelynek értelmében a tulajdonos felelős a vontatóra felszerelt vonószerkezet kompatibilitásának biztosításáért. b) Az a) pontban említettől eltérő, valamint az utólag felszerelt vonószerkezeteknél az MR. A. Függelék A/50. számú melléklet értelmében típusjóváhagyás szükséges. Felszerelés a járműre A műszaki szolgálat megvizsgálja, hogy a vonószerkezetek felszerelése megfelel-e az MR. A. Függelék A/50. számú melléklet II. rész 8. pont követelményeinek. | |
| 53 | 96/79/EK irányelv (Frontális ütközés) (e) A/53 | a) A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek járműazonosító számát meg kell adni] az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: – az MR. A. Függelék A/53. számú melléklet, – FMVSS 208 (Az utasok ütközés elleni védelme), – a JSRRV 18. cikke. b) A kérelmező kérésére az MR. A. Függelék A/53. számú melléklet I. rész és a II. rész 3. pontja szerinti vizsgálat végezhető gyári járművön is. A vizsgálatot egy bejelentett és megfelelő hatáskörrel rendelkező európai műszaki szolgálatnak kell elvégeznie. A kérelmező számára részletes jelentést kell kiállítani. | |
| 54 | 96/27/EK irányelv (Oldalsó ütközés) A/54 | a) A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek járműazonosító számát meg kell adni] az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: – az MR. A. Függelék A/54. számú melléklet, – FMVSS 214 (Oldalsó ütközés elleni védelem), – a JSRRV 18. cikke. b) A kérelmező kérésére az MR. A. Függelék A/54. számú melléklet II. rész 3. szakasza szerinti vizsgálat végezhető gyári járművön is. A vizsgálatot egy bejelentett és megfelelő hatáskörrel rendelkező európai műszaki szolgálatnak kell elvégeznie. A kérelmező számára részletes jelentést kell kiállítani. | |
| 58 | 78/2009/EK rendelet (Gyalogosvédelem) A/58 | Fékasszisztens A járműveket az összes kerékre ható elektronikus blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. Gyalogosvédelem A 78/2009/EK rendelet követelményei 2013. január 1-jéig nem alkalmazandók. Elülső védelmi rendszerek A járműre felszerelt elülső védelmi rendszereknek azonban a 78/2009/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük, és beépítésüknek meg kell felelnie a 78/2009/EK rendelet I. melléklet 6. szakaszában meghatározott lényegi követelményeknek. | |
| 59 | 2005/64/EK irányelv (Újrafeldolgozhatóság) A/59 | Az MR. A. Függelék A/59. számú melléklet követelményei nem alkalmazandók. | |
| 61 | 2006/40/EK irányelv (Légkondicionáló rendszer) A/61 | Az MR. A. Függelék A/61. számú melléklet követelményei 2011. január 1-jétől alkalmazandók. | |
| 62 * | (EU) 2015/758 rendelet E-segélyhívó rendszer | A rendelet előírásai nem alkalmazandóak. |
II. rész: Az N1 kategóriába tartozó járművek
| Tétel | Hivatkozott szabályozási aktus | Alternatív követelmények | ||
| 1 | 70/157/EGK irányelv | Menet közbeni vizsgálat | ||
| (Megengedhető zajszint) A/1 | a) A vizsgálatot az 51. sz. ENSZ–EGB előírás 3. mellékletében említett „A módszer” alapján kell elvégezni. b) A határértékek megfelelnek az MR. A. Függelék A/1. számú melléklet I. Rész 2.1. szakaszában leírtaknak. A megengedett határértékeken felül egy decibel engedélyezett. A próbapályának eleget kell tennie az 51. sz. ENSZ–EGB előírás 8. mellékletének. Ettől eltérő specifikációjú próbapálya azzal a feltétellel alkalmazható, hogy a műszaki szolgálat korrelációs vizsgálatokat végez. Szükség esetén korrekciós tényezőt kell alkalmazni. c) A szálas anyagokat tartalmazó kipufogórendszereket nem szükséges szabályozni, amint azt az 51. sz. ENSZ–EGB előírás 5. melléklete előírja. | |||
| Álló járművön végzett vizsgálat A vizsgálatot az 51. sz. ENSZ–EGB előírás 3. mellékletének 3.2. szakasza szerint kell elvégezni. | ||||
| 2 | 70/220/EGK irányelv (Kibocsátások) A/2 | Kipufogócsőből származó kibocsátások a) Az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet III. Résznek megfelelően I. típusú vizsgálatot kell végezni az I. Rész 5.3.6.2. pontban említett romlási tényezők alkalmazásával. Az alkalmazandó határértékeknek meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet I. Rész 5.3.1.4. pontjában leírtaknak. b) A járműnek nem kell 3000 kilométer megtételét felmutatnia, amint azt az MR. A. Függelék A/2 számú melléklet III. Rész 3.1.1. szakasza előírja. c) A vizsgálathoz az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet IX. Részében előírt referencia-tüzelőanyagot kell használni. d) A próbapadot az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet III/B. Rész 3.2. szakaszában meghatározott műszaki követelményeknek megfelelően kell beállítani. e) Az a) pontban említett vizsgálatot nem kell elvégezni, ha kimutatható, hogy a jármű eleget tesz az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet I. Rész 5. szakaszának bevezető megjegyzésében említett valamelyik kaliforniai előírásnak. Párolgási kibocsátások A benzinüzemű motorral felszerelt járműveket a párolgási kibocsátást korlátozó rendszerrel (pl. aktívszéntartállyal) kell ellátni. Forgattyúházból származó kibocsátások A kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés meglétét elő kell írni. Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) a) A járművet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kell ellátni. b) A fedélzeti diagnosztikai rendszer felületének képesnek kell lennie az időszakos műszaki vizsgálatokhoz alkalmazott szokásos diagnosztikai eszközökkel való kommunikálásra. | ||
| 2a * | 715/2007/EK rendelet (Könnyűgépjárművek [Euro 5 és 6] kibocsátása / információkhoz való hozzáférés) | Kipufogócsőből származó kibocsátások a) A 692/2008/EK rendelet III. mellékletének megfelelően I. típusú vizsgálatot kell végezni a 692/2008/EK rendelet VII. mellékletének 1.4. pontjában meghatározott romlási tényezőket alkalmazva. A 715/2007/EK rendelet I. mellékletének I. és II. táblázatában megadott határértékeket kell alkalmazni. b) A vizsgálathoz nem kötelező olyan járművet használni, amely a 83. sz. ENSZ–EGB- előírás 4. mellékletének 3.1.1. szakasza szerint már 3000 km-t futott. c) A vizsgálathoz a 692/2008/EK rendelet IX. mellékletében előírt referencia- tüzelőanyagot kell használni. d) A fékpadot a 83. sz. ENSZ–EGB-előírás 4. mellékletének 3.2. szakaszában meghatározott műszaki előírások szerint kell beállítani. e) Az a) pontban említett vizsgálatot nem kell elvégezni, ha kimutatható, hogy a jármű eleget tesz a 692/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. szakaszában említett kaliforniai előírásoknak. Párolgási kibocsátás A benzinüzemű motorokat a párolgási kibocsátásokat korlátozó rendszerrel (pl. aktívszéntartállyal) kell ellátni. Forgattyúházból származó kibocsátás A kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés meglétét elő kell írni. Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) a) A járművet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kell ellátni. b) A fedélzeti diagnosztikai rendszer interfészének képesnek kell lennie az időszakos műszaki vizsgálatok során alkalmazott szokásos diagnosztikai eszközökkel való kommunikálásra. Füstopacitás a) A dízelüzemű motorral felszerelt járművek vizsgálatát a 692/2008/EK rendelet IV. mellékletének 2. függelékében említett módszerekkel kell elvégezni. b) Az abszorpciós együttható helyesbített értékét szembetűnő és könnyen elérhető helyen kell feltüntetni. CO2-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás a) A 692/2008/EK rendelet XII. melléklete szerint vizsgálatot kell végezni. b) A vizsgálathoz nem kötelező olyan járművet használni, amely a 83. sz. ENSZ–EGB- előírás 4. mellékletének 3.1.1. szakasza szerint már 3000 km-t futott. c) Ha a jármű megfelel a Bizottság 692/2008/EK rendelete I. mellékletének 2. szakaszában említett kaliforniai előírásoknak, és ennélfogva nem kell elvégezni a kipufogócsőből származó kibocsátások vizsgálatát, akkor a tagállamoknak a CO2-kibocsátást és a tüzelőanyag-fogyasztást a (b) és (c) magyarázó megjegyzésekben megadott képletek alapján kell kiszámítani. Információkhoz való hozzáférés Az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó előírások nem alkalmazandók. Teljesítménymérés a) A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, amely tartalmazza a legnagyobb motorteljesítményt kW-ban, valamint az ennek megfelelő percenkénti fordulatszámot. b) Ehelyett az ugyanezen információt tartalmazó kimeneti teljesítménygörbére is lehet hivatkozni. | ||
| 3 | 70/221/EGK irányelv (Tüzelőanyag-tartályok – hátsó aláfutásgátlók) A/3 | Tüzelőanyag-tartályok a) A tüzelőanyag-tartályoknak az 5.1., 5.2. és 5.12. pontok kivételével meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/3. számú melléklet II. rész. I. fejezet 5. szakaszának. Különösen az 5.9. és 5.9.1. pontnak kell eleget tenniük, de csepptesztet nem kell végezni. b) A PB- vagy sűrítettföldgáz-tartályoknak rendelkezniük kell a 67. számú ENSZ–EGB előírás 01. módosítássorozata vagy a 110 (a) sz. előírás szerinti típusjóváhagyással. A műanyagból készült tüzelőanyag-tartályokra vonatkozó különleges rendelkezések A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek a járműazonosító számát meg kell adni] tüzelőanyagtartálya az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: – az MR. A. Függelék A/3. számú melléklet II. rész I. fejezet 6.3. szakasza, – FMVSS 301 (A tüzelőanyag-rendszer épsége), – a 34. sz. ENSZ–EGB előírás 5. melléklete. | ||
| Hátsó aláfutásgátló a) A jármű hátsó részét az MR. A. Függelék A/3. számú melléklet II. rész II. fejezet 5. szakasza szerint kell kialakítani. b) E célból elégséges, ha az 5.2. pont második albekezdésében szereplő követelmények teljesülnek. c) Amennyiben a fentieket alkalmazva a hátsó aláfutásgátlót utólag kell felszerelni, akkor annak meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/3. melléklet II. rész II. fejezet 5.3. és 5.4. pontjának. | ||||
| 4 | 70/222/EGK irányelv (Hátsó rendszámtábla helye) A/4 | A rendszámtábla helyének, hajlásszögének, láthatósági szögeinek és helyzetének meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/4. számú irányelvnek. | ||
| 5 | 70/311/EGK irányelv (Kormányzási erőkifejtés) A/5 | Mechanikai rendszerek a) A kormányberendezést önbeállónak kell kialakítani. E rendelkezés betartásának ellenőrzésére vizsgálatot kell végezni az MR. A. Függelék A/5. számú melléklet II. rész 3.2.5.2. és a 3.2.6.1. pontja szerint. b) A szervokormány-berendezés meghibásodása nem vezethet a jármű feletti uralom teljes elvesztéséhez. Összetett elektronikus járművezérlő rendszer („ drive-by-wire” eszközök) Összetett elektronikus vezérlőrendszer csak akkor engedélyezett, ha az megfelel a 79. sz. ENSZ–EGB előírás 6. mellékletének. | ||
| 6 | 70/387/EGK irányelv (Zárszerkezetek és csuklópántok) A/6 | a) A záraknak és csuklópántoknak meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/6. számú melléklet II. rész 3.2.1., 3.3.2. és 3.4.1. pontjának. b) A 3.4.1. pontban meghatározott előírások nem alkalmazandók, ha igazolható a 11. sz. ENSZ–EGB előírás 1. felülvizsgálata 2. módosítása 6.1.5.4. pontjának való megfelelés. | ||
| 7 | 70/388/EGK irányelv (Hangjelzés) A/7 | Alkotóelemek Az MR. A. Függelék A/7. számú melléklet értelmében a hangjelző berendezéseket nem szükséges típusjóváhagyásnak alávetni. Az MR. A. Függelék A/7. melléklet II. rész 2.1. pontjában előírtak szerint a hangjelző berendezéseknek azonban folyamatos hangjelzést kell kiadniuk. Beépítés a járműbe a) El kell végezni az MR. A. Függelék A/7. számú melléklet II. rész. 3. szakasza szerinti vizsgálatot. b) A legnagyobb hangnyomásszintnek meg kell felelnie az említett rész 3.1.4. pontjának. | ||
| 8 | 2003/97/EK irányelv (Közvetett látást biztosító eszközök) A/8 | Alkotóelemek a) A járművet el kell látni az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet A fejezet III. rész 2. szakaszában előírt visszapillantó tükrökkel. b) Ezeknek az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet értelmében nem szükséges típusjóváhagyással rendelkezniük. c) A tükrök görbületi sugara nem okozhat jelentős képtorzítást. A műszaki szolgálat döntésének megfelelően a görbületi sugarakat az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet A fejezet II. rész 1. függelékében leírt módon kell ellenőrizni. A görbületi sugarak nem lehetnek kisebbek az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet A fejezet II. rész 3.4. szakaszában előírtaknál. Felszerelés a járműre Mérést kell végezni annak érdekében, hogy a látóterek megfeleljenek az MR. A. Függelék A/8. számú melléklet A fejezet III. rész 5. szakaszának. | ||
| 9 | 71/320/EGK irányelv (Fékezés) A/9 | Általános rendelkezések a) A fékrendszert az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 2. szakasza szerint kell kialakítani. b) A járműveket az összes kerékre ható elektronikus blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. c) A fékrendszer teljesítményének meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 4.2. szakaszában előírtaknak. d) E célból közúti vizsgálatokat kell végezni olyan útpályán, amelynek a felülete nagy tapadást mutat. A kézifék vizsgálatát 18%-os lejtésű útszakaszon (lejtő és emelkedő) kell elvégezni. Csak az alább említett vizsgálatokat kell elvégezni. A járműnek minden esetben teljesen terhelt állapotban kell lennie. e) A c) pontban említett közúti vizsgálatot nem kell elvégezni, ha a kérelmező be tudja nyújtani a gyártó nyilatkozatát, amely szerint a jármű megfelel a 13-H sz. ENSZ–EGB előírásnak, beleértve az 5. kiegészítést is, vagy az FMVSS 135 szabványnak. Üzemi fékrendszer a) Az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 4.1.2.2. és 4.1.2.3. pontjában előírt „0. típusú” vizsgálatot el kell végezni. b) Ezenkívül az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 4.1.3. pontjában előírt „I. típusú” vizsgálatot is le kell folytatni. Rögzítőfék A vizsgálatot az MR. A. Függelék A/9. számú melléklet II. rész 4.2.1.3. pontja szerint kell elvégezni. | ||
| 10 | 72/245/EGK irányelv [Rádiózavar (elektromágneses összeférhetőség)] A/10 | Alkotóelemek a) Az MR. A. Függelék A/10. számú melléklet értelmében az elektromos/elektronikus részegységeket nem szükséges típusjóváhagyásnak alávetni. b) Az utólag beépített elektromos/elektronikus eszközöknek azonban meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/10. számú mellékletének. Kibocsátott elektromágneses sugárzások A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jármű eleget tesz az MR. A. Függelék A/10. számú mellékletének vagy az alábbi alternatív szabványoknak: – széles sávú elektromágneses zavarsugárzás: CISPR 12 vagy SAE J551–2, – keskeny sávú elektromágneses zavarsugárzás: CISPR 12 (külső) vagy 25 (fedélzeti) vagy SAE J551–4 és SAE J1113–41. Zavartűrési (védettségi) vizsgálatok A zavartűrési (védettségi) vizsgálatok alól felmentést kell adni. | ||
| 11 | 72/306/EGK irányelv (Dízelfüst) A/11 | a) A vizsgálatot az MR. A. Függelék A/11. számú melléklet III. és IV. részében leírt módszerek alapján kell elvégezni. Az alkalmazandó határértékeket az MR. A. Függelék A/11. számú melléklet V. része tartalmazza. b) Az MR. A. Függelék A/11. számú melléklet I. rész 4. szakaszában említett abszorpciós együttható helyesbített értékét szembetűnő és könnyen elérhető helyen kell feltüntetni. | ||
| 13 | 74/61/EGK irányelv (Lopásgátló berendezés és indításgátló) A/13 | a) b) | Az illetéktelen használat megakadályozására a járművet el kell látni az MR. A. Függelék A/13. számú melléklet II. rész 2.2.2. szakaszában meghatározott reteszelőberendezéssel. Ha indításgátló be van szerelve, annak meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/13. számú melléklet II. rész 3.3 szakaszának és a 3.4. szakasz, azon belül pedig különösen a 3.4.1.1. pont lényeges követelményeinek. | |
| 14 | 74/297/EGK (f) irányelv (A kormányberendezés viselkedése ütközésnél) A/14 | a) b) | A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek járműazonosító számát meg kell adni] az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: – Az MR. A. Függelék A/14. számú melléklet, – FMVSS 203 (A vezető ütközés elleni védelme a kormányzásirányítási rendszertől), beleértve az FMVSS 204 szabványt is (A kormánykar hátramozdulása), – a JSRRV 11. cikke. A kérelmező kérésére az MR. A. Függelék A/14. számú melléklet II. rész 5. pontja szerinti vizsgálat végezhető gyári járművön is. A vizsgálatot egy bejelentett és megfelelő hatáskörrel rendelkező európai műszaki szolgálatnak kell elvégeznie. A kérelmező számára részletes jelentést kell kiállítani. | |
| 15 | 74/408/EGK irányelv Ülések szilárdsága – fejtámlák A/15 | a) b) | Ülések, ülésrögzítések és beállítási rendszerek Az üléseknek és beállítható rendszereiknek meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/15. számú melléklet II. rész 5.1. pont és 5.2. pont előírásainak. Fejtámlák – A fejtámláknak teljesíteniük kell az MR. A. Függelék A/15. számú melléklet II. rész 3.1–3.13. szakaszának, valamint a 3.14.5. szakaszának lényeges követelményeit. – Csak az MR. A. Függelék A/15. számú melléklet II. rész 3.10. pontjában, valamint a 3.14.5.–3.14.7. szakaszában leírt vizsgálatokat kell elvégezni. | |
| 17 | 75/443/EGK irányelv (Sebességmérő – hátrameneti fokozat) A/17 | Sebességmérő berendezés a) A skálának meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/17. számú melléklet II. rész 4.1–4.2.3. pontjának. b) Ha a műszaki szolgálatnak alapos oka van azt feltételezni, hogy a sebességmérő nincs megfelelő pontossággal kalibrálva, akkor kérheti a 4.3. szakaszban előírt vizsgálatok lefolytatását. Hátrameneti fokozat A sebességváltó mechanizmusnak hátrameneti fokozatot is tartalmaznia kell. | ||
| 18 | 76/114/EGK irányelv (Hatóságilag előírt táblák) A/18 | Járműazonosító szám a) A járművet egy legalább 8 és legfeljebb 17 karakterből álló járműazonosító számmal kell ellátni. A 17 karakterből álló járműazonosító számnak teljesítenie kell az ISO 3779:1983 és 3780:1983 szabványokban előírt követelményeket. b) A járműazonosító számot jól látható és könnyen elérhető helyen kell feltüntetni olyan módon, hogy az ne legyen kitörölhető, és ne károsodjon. c) Ha nincs járműazonosító szám beütve az alvázba vagy a karosszériába, akkor a közlekedési hatóság az MR.-ben az alvázszám helyreállítására vonatkozó szabályok szerint jár el. Hatóságilag előírt tábla A járművet el kell látni egy azonosító táblával, amelyet a járműgyártó szerel fel. A jóváhagyás megadása után további tábla nem igényelhető. | ||
| 19 | 76/115/EGK irányelv (Biztonsági övek rögzítői) A/19 | A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek járműazonosító számát meg kell adni] az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: – MR. A. Függelék A/19. számú melléklet, – FMVSS 210 (Biztonságiöv-szerelvények rögzítői), – a JSRRV 22–3. cikke. | ||
| 20 | 76/756/EGK irányelv (Világító- és fényjelző berendezések beszerelése) A/20 | a) A világítóberendezésnek eleget kell tennie a 48. sz. ENSZ–EGB előírás 03. módosítássorozatának, kivéve a 48. sz. előírás 5. és 6. mellékletét. b) Nem engedélyezhető mentesség a 21–26. és 28–30. bejegyzésekben említett lámpák és jelzőberendezések száma, lényeges konstrukciós jellemzői, az elektromos csatlakozásai és az általuk kibocsátott vagy visszavert fény színe vonatkozásában. c) Azoknak a lámpáknak és jelzőberendezéseknek, amelyeket a fentiek alapján utólag szerelnek fel, „EK-típusjóváhagyási jelet” kell viselniük. d) Gázkisülő fényforrással ellátott lámpák csak fény szórótisztító berendezés felszerelésével és fényszórómagasság-állító eszközzel együtt engedélyezettek, ahol ez alkalmazható. e) A fényszóró tompított fényét azon ország törvényileg meghatározott forgalmi irányához kell hozzáigazítani, amelyben a jármű jóváhagyását megadták. | ||
| 21 | 76/757/EGK irányelv (Fényvisszaverők) A/21 | Ahol szükséges, két további, „EK-jóváhagyási jelet” viselő fényvisszaverőt kell felszerelni a jármű hátsó részére, összhangban a 48. sz. ENSZ–EGB előírással. | ||
| 22 | 72/758/EGK irányelv [Hátsó méretjelző lámpák, első (oldalsó) helyzetjelző lámpák, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák, féklámpák, oldalsó jelző- és nappali menetlámpák] A/22 | Az MR. A. Függelék A/22. számú mellékletben szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | ||
| 23 | 76/759/EGK irányelv (Irányjelző lámpák) A/23 | Az MR. A. Függelék A/23. számú mellékletben szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | ||
| 24 | 76/760/EGK irányelv (Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpák) A/24 | Az MR. A. Függelék A/24. számú mellékletben szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | ||
| 25 | 76/76l/EGK irányelv [Fényszórók (izzókkal)] A/25 | a) A járműre felszerelt fényszórók fénysugara által keltett világítást a 112. sz. ENSZ–EGB előírás 6. szakasza alapján az aszimmetrikus fényt kibocsátó fényszórók vonatkozásában meg kell vizsgálni. Ebből a célból hivatkozni lehet az említett előírás 5. mellékletében megnevezett tűrésekre. b) Ugyanez a döntés érvényes értelemszerűen a 98. sz. vagy 123. sz. ENSZ–EGB előírásban megnevezett fényszórók által keltett fényre is. | ||
| 26 | 76/762/EGK irányelv (Első ködfényszórók) A/26 | Az MR. A. Függelék A/26. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését (ha fel vannak szerelve) azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | ||
| 27 | 77/389/EGK irányelv (Elvontató berendezés) A/27 | Az MR. A. Függelék A/27. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. | ||
| 28 | 77/538/EGK irányelv (Hátsó ködlámpák) A/28 | Az MR. A. Függelék A/28. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | ||
| 29 | 77/539/EGK irányelv (Tolatólámpák) A/29 | Az MR. A. Függelék A/29. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését (ha fel vannak szerelve) azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | ||
| 30 | 77/540/EGK irányelv (Várakozást jelző lámpák) A/30 | Az MR. A. Függelék A/30. számú mellékletében szereplő követelmények nem alkalmazandók. A lámpák helyes működését (ha fel vannak szerelve) azonban a műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia. | ||
| 31 | 77/541/EGK irányelv (Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek) A/31 | Alkotóelemek a) Az MR. A. Függelék A/31. számú mellékletében értelmében a biztonsági öveknél nem szükséges típusjóváhagyást végezni. b) Ugyanakkor minden biztonsági övnek azonosító címkét kell viselnie. c) A címkén szereplő jelzéseknek összhangban kell lenniük a biztonsági övek rögzítőivel kapcsolatos döntéssel (19. bejegyzés). Beszerelési előírások a) A járműbe az MR. A. függelék A/31. számú melléklet II. rész 17. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően kell biztonsági öveket szerelni. b) Amennyiben a fenti a) pontnak megfelelően a biztonsági öveket pótlólagosan kell felszerelni, akkor ezeknek jóváhagyott típusúaknak kell lenniük, összhangban az MR. A. Függelék A/31. számú mellékletével vagy a 16. sz. ENSZ–EGB előírással. | ||
| 33 | 78/316/EGK irányelv (A kezelőszervek, ellenőrző lámpák és kijelzők jelölése) A/33 | a) Mindazon szimbólumoknak, beleértve a megfelelő ellenőrző lámpák színét is, amelyeknek a megléte az MR. A. Függelék A/33. számú melléklet II. rész 3.1. pontja alapján kötelező, eleget kell tenniük e mellékletnek. b) Amennyiben nem ez a helyzet, a műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a járműre felszerelt szimbólumok, ellenőrző lámpák és kijelzők érthető tájékoztatást adnak-e a vezetőnek a szóban forgó kezelőszervek működéséről. | ||
| 34 | 78/317/EGK irányelv Jég- és páramentesítő A/34 | A járművet megfelelő szélvédő-jégmentesítő és -páramentesítő eszközökkel kell felszerelni. | ||
| 35 | 78/318/EGK irányelv Szélvédőmosó/-törlő berendezés A/34 | A járművet megfelelő szélvédőmosó/-törlő eszközökkel kell felszerelni. | ||
| 36 | 2001/56/EK irányelv (Fűtés) A/36 | a) Az utasteret fűtésrendszerrel kell ellátni. b) Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezéseknek és felszerelésüknek meg kell felelnie az MR. A. Függelék A/36. számú melléklet III. rész 8. pontjában leírt feltételeknek. Ezenfelül az égéshő felhasználásával működő PB-fűtőberendezéseknek és a PB- fűtőrendszereknek meg kell felelniük az MR. A. függelék A/36. számú melléklet III. rész 9. pontjában előírt követelményeknek. c) Az utólag felszerelt további fűtőrendszereknek eleget kell tenniük az MR. A. Függelék A/36. számú mellékletben leírt feltételeknek. | ||
| 39 | 80/1268/EGK irányelv (CO2-kibocsátás/ tüzelőanyag-fogyasztás) A/39 | a) El kell végezni az MR. A. Függelék A/39. számú melléklet I. rész 5. szakasza szerinti vizsgálatot. b) Az említett melléklet 5.1.1. pontjában meghatározott követelmények nem alkalmazandók. c) Amennyiben a kipufogócsőből származó kibocsátásokkal kapcsolatban nem végeznek vizsgálatot a 2. bejegyzésben említett előírások alapján, akkor a CO2-kibocsátásokat és a tüzelőanyag-fogyasztást a (b) és (c) magyarázó megjegyzésekben meghatározott képlet alapján kell kiszámítani. | ||
| 40 * | ||||
| 41 | 2005/55/EK irányelv [Kibocsátások (Euro 4 és 5) nehéz gépjárművek – fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD-k) – füstopacitás] A/41 | Kipufogócsőből származó kibocsátások a) az MR. A. függelék A/41. számú melléklet A Főrész I. rész 6.2. szakaszának megfelelő vizsgálatot kell végezni az MR. A. függelék A/41. számú melléklet B. Főrész II. rész 3.6. pontjában meghatározott romlási tényezők alkalmazásával. b) A határértékeket az MR. A. függelék A/41. számú melléklet A. Főrész I. rész 1. vagy 2. táblázata tartalmazza. Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) a) A járművet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kell ellátni. b) A fedélzeti diagnosztikai rendszer felületének képesnek kell lennie az időszakos műszaki vizsgálatokhoz alkalmazott szokásos diagnosztikai eszközökkel való kommunikálásra. Füstopacitás a) A dízelüzemű motorral felszerelt járművek vizsgálatát az MR. A. függelék A/41. számú melléklet A Főrész VI. részben leírt vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni. b) Az abszorpciós együttható helyesbített értékét szembetűnő és könnyen elérhető helyen kell feltüntetni. | ||
| 41a * | 595/2009/EK rendelet Nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) / fedélzeti diagnosztika | Kipufogócsőből származó kibocsátások a) Az 582/2011/EU rendelet III. melléklete szerint vizsgálatot kell végezni az 582/2011/EU rendelet VI. mellékletének 3.6.1. pontjában meghatározott romlási tényezőket alkalmazva. b) Az 595/2009/EK rendelet I. mellékletének táblázatában megadott határértékeket kell alkalmazni. c) A vizsgálathoz az 582/2011/EU rendelet IX. mellékletében előírt referencia-tüzelőanyagot kell használni. CO2-kibocsátás A CO2-kibocsátást és a tüzelőanyag-fogyasztást az 582/2011/EU rendelet VIII. melléklete szerint kell meghatározni. Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) a) A járművet fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kell ellátni. b) A fedélzeti diagnosztikai rendszer interfészének képesnek kell lennie az 582/2011/EU rendelet X. mellékletében meghatározott külső fedélzeti diagnosztikai kiolvasóval való kommunikálásra. Az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító követelmények A járművet fel kell szerelni egy olyan rendszerrel, amely az 582/2011/EU rendelet XIII. mellékletének megfelelően biztosítja az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését. Az említett melléklet 2.1. pontjában az alternatív típusjóváhagyással kapcsolatban meghatározott rendelkezések is érvényesek. Teljesítménymérés a) A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, amely tartalmazza a legnagyobb motorteljesítményt kW-ban, valamint az ennek megfelelő percenkénti fordulatszámot. b) Ehelyett az ugyanezen információt tartalmazó kimeneti teljesítménygörbére is lehet hivatkozni. | ||
| 45 | 92/22/EGK irányelv (Biztonsági üveg) A/45 | Alkotóelemek a) Az üvegeknek edzett vagy rétegelt biztonsági üvegből kell készülnie. b) Műanyag üvegezés csak a „B” oszlop mögötti helyeken engedélyezett. c) Az MR. A. Függelék A/45. számú melléklet értelmében az üvegezést nem szükséges jóváhagyni. Beszerelés a) A 43. sz. ENSZ–EGB előírás 21. mellékletében meghatározott beszerelési előírások érvényesek. b) A szélvédőn és a „B” oszlop előtti üvegeken nem engedélyezettek olyan színezett fóliák, amelyek a rendes fényáteresztést az előírt minimum alá csökkentenék. | ||
| 46 | 92/23/EGK irányelv (Gumiabroncsok) A/46 | Alkotóelemek A gumiabroncsoknak „EK-típus-jóváhagyási” jelet kell viselniük, beleértve az „s” (sound = zaj) szimbólumot is. Felszerelés a) A gumiabroncsok méreteinek, terhelhetőségi jelzőszámának és sebességkategóriájának meg kell felelnie az MR. A. függelék A/46. számú melléklet IV. részében foglalt követelményeknek. b) A gumiabroncs sebességkategória-jelének összhangban kell lennie a jármű legnagyobb tervezett sebességével. c) Sebességkorlátozó esetleges megléte nem mentesít e követelmény alkalmazása alól. d) A b) pont rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a jármű legnagyobb tervezett sebességét a járműgyártó határozza meg. A műszaki szolgálat ugyanakkor felbecsülheti a jármű legnagyobb tervezett sebességét, figyelembe véve a motor legnagyobb leadott teljesítményét, a legnagyobb percenkénti fordulatszámot és a kinematikus lánccal kapcsolatos adatokat. | ||
| 48 | 97/27/EK irányelv (Tömegek és méretek) A/48 | a) Az MR. A. Függelék A/48. számú melléklet I. és II. rész lényeges követelményeit teljesíteni kell. Az említett melléklet II. rész 3.8.3., 3.9. és 3.10. pontjában meghatározott követelmények ugyanakkor nem alkalmazandók. b) A fenti a) pontban említett előírások alkalmazása szempontjából a figyelembe veendő tömegek a következők: – az ER. A. Függelék A/1. mellékletének 2.6. pontjában meghatározott tömeg menetkész állapotban a műszaki szolgálat által mért módon, és – a legnagyobb terhelt tömegek a jármű gyártója által megadott vagy az adattáblán feltüntetett módon, beleértve a matricákat vagy a kezelési utasításban lévő információkat is. Ezek a tömegek a műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömegeknek minősülnek. c) Nem megengedettek a kérelmező által végzett olyan műszaki változtatások – például a gumiabroncsok alacsonyabb terhelhetőségi jelzőszámú gumiabroncsokra való lecserélése –, amelyeket a jármű legnagyobb megengedett terhelt tömegének 3,5 tonnára vagy kevesebbre csökkentése érdekében azért hajtanak végre, hogy a jármű egyedi jóváhagyást kapjon. d) A legfeljebb megengedhető méretek vonatkozásában semmilyen mentesség nem engedélyezhető. | ||
| 49 | 92/114/EGK irányelv (Vezetőfülke kiálló részei) A/49 | a) Az MR. A. Függelék A/49. számú melléklete értelmében teljesíteni kell az MR. A. Függelék A/16. számú melléklet II. rész 3. szakaszában foglalt általános követelményeket. b) A műszaki szolgálat döntésének megfelelően az MR. A. Függelék A/16. számú melléklet II. rész 4.1., 4.5., 4.6., 4.7., 4.8. és 4.11. pontjában szereplő előírásokat teljesíteni kell. | ||
| 50 | 94/20/EK irányelv (Vonószerkezetek) A/50 | Önálló műszaki egységek a) Az 1500 kg legnagyobb tömeget meg nem haladó pótkocsik vontatására szolgáló OEM-vonószerkezetekhez az MR. A. Függelék A/50. számú melléklet értelmében nem szükséges típusjóváhagyás. b) A vonószerkezetek akkor minősülnek OEM-berendezésnek, ha a tulajdonosi kézikönyv vagy egy ennek megfelelő, a jármű gyártója által a vevő rendelkezésére bocsátott kísérő dokumentum leírja őket. c) Ha egy ilyen vonószerkezetet a járművel együtt hagynak jóvá, a típusbizonyítványban megfelelő szöveget kell szerepeltetni, amelynek értelmében a tulajdonos felelős a vontatóra felszerelt vonószerkezet kompatibilitásának biztosításáért. d) Az a) pontban említettől eltérő, valamint az utólag felszerelt vonószerkezeteknél az MR. A. Függelék A/50. számú melléklet értelmében szükséges típusjóváhagyás. Felszerelés a járműre A műszaki szolgálat megvizsgálja, hogy a vonószerkezetek felszerelése megfelel-e az MR. A. Függelék A/50. számú melléklet II. rész 8. pont követelményeinek. | ||
| 54 | 96/27/EK irányelv (Oldalsó ütközés) A/54 | a) A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártó nyilatkozatát, miszerint az adott jármű [amelynek járműazonosító számát meg kell adni] az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel: – az MR. A. Függelék A/54. számú melléklet, – FMVSS 214 (Oldalsó ütközés elleni védelem), – a JSRRV 18. cikke. b) A kérelmező kérésére az MR. A. Függelék A/54. számú melléklet II. rész 3. szakasza szerinti vizsgálat végezhető gyári járművön is. A vizsgálatot egy bejelentett és megfelelő hatáskörrel rendelkező európai műszaki szolgálatnak kell elvégeznie. A kérelmező számára részletes jelentést kell kiállítani. | ||
| 56 | 98/91/EK irányelv Veszélyes áruk közúti szállítására szolgáló járművek A/56 | A veszélyes áruk közúti szállítására szolgáló járműveknek meg kell felelniük az MR. A. Függelék A/56. számú mellékletének. | ||
| 58 | 78/2009/EK rendelet (Gyalogosvédelem) A/58 | Fékasszisztens A járműveket az összes kerékre ható elektronikus blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni. Gyalogosvédelem 2018. február 24-ig a 78/2009/EK rendelet követelményei a 2500 kg-ot meg nem haladó legnagyobb tömegű járművekre nem vonatkoznak, 2019. augusztus 24-ig pedig a 2500 kg-ot meghaladó legnagyobb tömegű járművekre nem vonatkoznak. Elülső védelmi rendszerek A járműre felszerelt elülső védelmi rendszerek típusjóváhagyását azonban a 78/2009/EK rendelet szerint kell végezni; felszerelésüknek meg kell felelnie a 78/2009/EK rendelet I. melléklet 6. szakaszában meghatározott alapvető követelményeknek. | ||
| 59 | 2005/64/EK irányelv (Újrafeldolgozhatóság) A/59 | Az MR. A. Függelék A/59. számú melléklet követelményei nem alkalmazandók. | ||
| 61 | 2006/40/EK irányelv (Légkondicionáló rendszer) A/61 | Az MR. A. Függelék A/61. számú melléklet követelményeit alkalmazni kell. | ||
| 62 * | (EU) 2015/758 rendelet E-segélyhívó rendszer | A rendelet előírásai nem alkalmazandóak. | ||
A 2 kiegészítésre vonatkozó magyarázó megjegyzések:
1. Az ezen függelékben alkalmazott rövidítések:
„OEM”: a gyártó által rendelkezésre bocsátott eredeti berendezés
„FMVSS”: az USA Közlekedési Minisztériumának szövetségi gépjármű-biztonsági szabványa (Federal Motor Vehicle Safety Standard)
„JSRRV”: a közúti járművekre vonatkozó japán biztonsági szabályozások (Japan Safety Regulations for Road Vehicles)
„SAE”: Autóipari Mérnökök Társasága (Society of Automotive Engineers)
„CISPR”: Comité international spécial des perturbations radioélectriques (Rádióinterferencia Nemzetközi Különleges Bizottság).
2. Megjegyzések:
a) A teljes PB- vagy sűrítettföldgáz-szerelvényt értelemszerűen a 67., 110. vagy 115. sz. ENSZ–EGB előírásnak megfelelően kell megvizsgálni.
b) A CO2-kibocsátások felbecsülésére alkalmazott képlet a következő: Benzinmotor és kézi sebességváltó:
CO2 = 0,047 m + 0,561 p + 56,621
Benzinmotor és automata sebességváltó:
CO2 = 0,102 m + 0,328 p + 9,481
Benzinmotor és hibrid elektromos:
CO2 = 0,116 m–57,147
Dízelmotor és manuális sebességváltó:
CO2 = 0,108 m–11,371
Dízelmotor és automata sebességváltó:
CO2 = 0,116 m–6,432
Ahol: a CO2 jelentése a CO2-kibocsátások összesített tömege g/km-ben, „m” a menetkész jármű tömege kg-ban és „p” a motor legnagyobb teljesítménye kW-ban.
A CO2 egyesített tömegét egy tizedesjeggyel, a legközelebbi egész számra kerekítve kell kiszámítani a következő módon:
a) ha a tizedesvesszőt követő szám kisebb mint 5, akkor az összeget lefelé kell kerekíteni;
b) ha a tizedesvesszőt követő szám 5 vagy nagyobb mint 5, akkor az összeget felfelé kell kerekíteni.
c) A tüzelőanyag-fogyasztás felbecsülésére alkalmazott képlet a következő:
CFC = CO2 x k–1
Ahol: a CFC az összesített tüzelőanyag-fogyasztás 1/100 km-ben, CO2 a CO2-kibocsátások összesített tömege g/km-ben a [2 b)] megjegyzésben említett szabálynak megfelelően, „k” pedig a következő együttható:
23,81 benzinmotorok esetében;
26,49 dízelmotorok esetében.
Az összesített tüzelőanyag-fogyasztást két tizedesjeggyel kell kiszámítani. Ezután a következőképpen kerekíteni:
a) ha az első tizedesjegyet követő szám kisebb mint 5, akkor az összeget lefelé kell kerekíteni;
b) ha az első tizedesjegyet követő szám 5 vagy nagyobb mint 5, akkor az összeget felfelé kell kerekíteni.
d) Az MR. A. Függelék A/14. számú melléklet azokra a járművekre vonatkozik, amelyek nem tartoznak az MR. A. függelék A/53. számú melléklet hatálya alá.
e) Az MR. A. Függelék A/53. számú mellékletének való megfelelés mentesíti a járműveket az MR. A. függelék A/14. számú mellékletnek való megfelelés alól.
f) Az MR. A. Függelék A/14. számú melléklet olyan N1 járművekre vonatkozik, amelyek műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömege nem haladja meg az 1,5 tonnát.
(1) Az illetékes hatóság forgalomba helyezési dokumentum hiányában a gyártás időpontjára vagy az első vételt bizonyító dokumentumra is hagyatkozhat.
1. Amennyiben az I. RÉSZ-ben szereplő táblázatban említett külön irányelvre vagy rendeletre hivatkoznak, a 0. számú ENSZ-előírás (HL L 135., 2018.5.31., 1. oldal) alapján kibocsátott, az érintett alábbi ENSZ-előírás alapján kiadott jóváhagyást is magában foglaló univerzális nemzetközi egészjárműtípus-jóváhagyás vagy a következő olyan ENSZ-előírások alapján kiadott jóváhagyás, amelyekhez az Unió az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának »felülvizsgált 1958. évi megállapodása« szerződő feleként a 97/836/EK tanácsi határozattal (HL L 346., 1997.12.17., 78. oldal), illetve az említett határozat 3. cikkének (3) bekezdésében említett, ezt követő tanácsi határozatokkal csatlakozott, az adott külön irányelv vagy rendelet értelmében megadott EK-típusjóváhagyással egyenértékűnek tekintendő.
Táblázat * :
| A | B | C | D | ||
| 1. | Tárgy | ENSZ-előírás | Módosítássorozat | ||
| 2. | 1 * | Megengedett zajszint | 51. 59. | 02 01 | |
| 3. | 1a | Megengedett zajszint (nem terjed ki az AVAS-ra és a cserehangtompítókra) | 51. | 03 | |
| 4. | Akusztikus jármű-figyelmeztető rendszer (AVAS) | 138. | 01 | ||
| 5. | Csere-hangtompítórendszerek | 59. | 02 | ||
| 6. | 58. | Gyalogosvédelem (nem terjed ki a fékasszisztensrendszerre és az elülső védelmi rendszerre) | 127. | 00 | |
| 7. | Fékasszisztensrendszer | 139. | 00 | ||
| 8. | 59 * | Újrafelhasználhatóság | 133. | 00 | |
| 9. | 62 * | Hidrogéntároló rendszerek | 134. | 00 | |
| 10. | 65. | Fejlett vészfékező rendszer | 131. | 01 | |
| 11. | 66. | Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer | 130. | 00 | |
0. Célkitűzések és hatály
0.1. Ez a melléklet meghatározza a jármű-típusjóváhagyás – 9. cikk rendelkezéseivel összhangban történő – megfelelő lebonyolításának eljárásait.
0.2. Továbbá tartalmazza az alábbiakat:
a) a nemzetközi szabványok listája, amelyeket a műszaki szolgálatok 41. cikkel összhangban történő kijelölésénél kell figyelembe venni;
b) a műszaki szolgálatok szakértelmének 42. cikkel összhangban történő elbírálása során követendő eljárás leírása;
c) a műszaki szolgálatok vizsgálati jegyzőkönyveinek készítésére vonatkozó általános előírások.
1. Típus-jóváhagyási folyamat
Jármű-típusjóváhagyás iránti kérelem átvételekor a jóváhagyó hatóság:
a) igazolja, hogy valamennyi, a jármű-típusjóváhagyásban alkalmazandó szabályozási aktus értelmében kiadott EK-típusbizonyítvány a gépjárműtípusnak, valamint az előírt követelményeknek megfelel;
b) ellenőrzi a dokumentációra történő hivatkozás alapján, hogy a jármű adatközlő lapjának I. részében szereplő járműelőírások és adatok megtalálhatók az információs csomagokban és az EK-típusbizonyítványokban a vonatkozó szabályozási aktusok tekintetében;
c) amennyiben az adatközlő lap I. részében szereplő valamely adat száma nincs megadva valamelyik szabályozási aktus információs csomagjában, úgy megvizsgálja, hogy az adott rész vagy jellemző megfelel-e az adatközlő mappában megadott adatoknak;
d) megvizsgálja a jármű részeit és rendszereit a jóváhagyandó típusból kiválasztott járműmintán, vagy gondoskodik azok megvizsgálásáról annak ellenőrzése céljából, hogy a járműv(ek)et a hitelesített információs csomagban megadott vonatkozó adatokkal összhangban építették-e a vonatkozó EK-típusbizonyítványok tekintetében;
e) ellenőrzi adott esetben az önálló műszaki egységek tekintetében azok felszerelését, vagy az ellenőrzésről gondoskodik;
f) az A/4. melléklet I. részének (1) és (2) lábjegyzetében előírt berendezések megléte tekintetében adott esetben elvégzi vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzéseket;
g) az A/4. melléklet I. részének (5) lábjegyzetében meghatározott előírások teljesülését biztosítandó elvégzi, vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzéseket.
2. Műszaki előírások kombinációja
A vizsgálandó járművek számának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy a típusjóváhagyásra váró különböző kombinációk megfelelő ellenőrzése lehetővé váljék az alábbi feltételek szerint:
| Műszaki előírások | Jármű-kategória | ||||||||||
| M1 | M2 | M3 | N1 | N2 | N3 | O1 | O2 | O3 | O4 | ||
| Motor | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – | |
| Sebességváltó-szekrény | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – | |
| Tengelyek száma | – | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
| Hajtott tengelyek (száma, helye, kölcsönös kapcsolata) | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – | |
| Kormányzott tengelyek (száma és helye) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
| Felépítmény jellege | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
| Ajtók száma | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
| Bal- vagy jobbkormányos | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – | |
| Ülések száma | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – | |
| A felszereltség szintje | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – | |
3. Különleges rendelkezések
Amennyiben nem áll rendelkezésre típusbizonyítvány a vonatkozó szabályozási aktusok bármelyikére, úgy a jóváhagyó hatóság:
a) kezdeményezi a vonatkozó valamennyi szabályozási aktus által előírt szükséges vizsgálatokat és ellenőrzéseket;
b) megvizsgálja, hogy a jármű megfelel-e az adatközlő mappájában szereplő jellemzőinek, és teljesíti-e a vonatkozó valamennyi szabályozási aktus által meghatározott műszaki követelményeket;
c) ellenőrzi adott esetben az önálló műszaki egységek tekintetében azok felszerelését, vagy az ellenőrzésről gondoskodik;
d) az A/4. melléklet I. részének (1) és (2) lábjegyzetében előírt berendezések megléte tekintetében adott esetben elvégzi vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzéseket;
e) az A/4. melléklet I. részének (5) lábjegyzetében meghatározott előírások teljesülését biztosítandó elvégzi, vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzéseket.
1. A típus-jóváhagyási vizsgálathoz kapcsolódó tevékenység az A. Függelék A/4. mellékletében felsorolt szabályozási aktusokkal összhangban végzendő:
1.1. „A” kategória (saját létesítményben végzett vizsgálatok):
MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei.
A szabályozási aktusok által előírt vizsgálatokat az „A” kategóriára kijelölt műszaki szolgálat végezheti, illetve felügyelheti a gyártó vagy harmadik fél létesítményében.
1.2. „B” kategória (gyártó vagy harmadik fél létesítményében végzett vizsgálatok felügyelete):
MSZ EN ISO/IEC 17020:2005 az ellenőrzéseket végző különféle típusú testületek működésének általános feltételeiről. A gyártó vagy harmadik fél létesítményében végzett vizsgálat lebonyolítása, illetve felügyelete előtt a műszaki szolgálat kötelessége annak ellenőrzése, hogy a vizsgálati körülmények és mérőműszerek megfeleljenek az 1.1. pontban említett szabványban található vonatkozó követelményeknek.
2. A gyártás megfelelőséghez kapcsolódó tevékenységek
2.1. „C” kategória (a kezdeti értékelésre vonatkozó eljárás, valamint a gyártó minőség-ellenőrzési rendszerére vonatkozó vizsgálatok felügyeleti ellenőrzése):
MSZ EN ISO/IEC 17021:2007 Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények.
2.2. „D” kategória (gyártmányminták ellenőrzése vagy vizsgálata, illetve felügyelete):
MSZ EN ISO/IEC 17020:2005 az ellenőrzést végző különféle típusú testületek működésének általános feltételeiről.
1. A kiegészítés célja
1.1. Ez a kiegészítés meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően az A. Függelék 42. cikkében említett közlekedési hatóság lefolytatja a műszaki szolgálatok értékelésére vonatkozó eljárást.
1.2. Ezek a követelmények értelemszerűen valamennyi műszaki szolgálatra vonatkoznak, függetlenül azok jogi státusától (műszaki szolgálatként működő független szervezet, gyártó vagy jóváhagyó hatóság).
2. Értékelési elvek
Az értékelés jellemzően néhány alapelven nyugszik:
– függetlenség, amely a következtetések pártatlanságának és objektivitásának alapját képezi,
– bizonyítékokon alapuló megközelítés, amely biztosítja a következtetések megbízhatóságát és reprodukálhatóságát.
Az auditorok részéről elengedhetetlen a megbízhatóság és feddhetetlenség. A titoktartást és a diszkréciót is szem előtt kell tartaniuk.
Az eredményeket és következtetéseket hitelesen és pontosan kell jelenteniük.
3. Az auditorok szakismereteire vonatkozó követelmények
3.1. Értékelést kizárólag olyan auditorok végezhetnek, akik rendelkeznek az ehhez szükséges műszaki és adminisztratív ismeretekkel is.
3.2. Követelmény továbbá, hogy úgy lehet valaki auditor, ha már részesült a kifejezetten az értékelési tevékenységre irányuló képzésben. Ezenkívül rendelkezni kell azon adott műszaki területet érintő különleges ismeretekkel, amely területen a műszaki szolgálat a tevékenységét végzi.
3.3. E kiegészítés 3.1. és 3.2. pontjainak sérelme nélkül a 42. cikkben említett értékelés olyan auditorok által végzendő, akik függetlenek az értékelés tárgyát képező tevékenységektől.
4. A kijelölés iránti kérelem
4.1. A kérelmező műszaki szolgálat szabályszerűen meghatalmazott képviselőjének az illetékes hatósághoz hivatalos kérelmet kell benyújtania, amely a következőket tartalmazza:
a) a műszaki szolgálat általános jellemzői, beleértve a társasági entitást, nevet, címet, jogi státust, valamint a technikai erőforrásokat;
b) a vizsgálatért felelős személyek és a vezetőség részletes ismertetése, beleértve önéletrajzukat is, képzettség és szakmai ismeretek szempontjából is;
c) a fentieken túl a virtuális vizsgálati módszereket alkalmazó műszaki szolgálatoknak igazolniuk kell, hogy képesek számítógéppel támogatott (Computer-Aided-x) környezetben dolgozni;
d) általános tájékoztatás a műszaki szolgálatra vonatkozóan, azaz annak tevékenységei, adott esetben valamely nagyobb társasággal fennálló kapcsolata, valamint a kijelölés hatálya alá tartozó valamennyi létesített telephely címe vonatkozásában;
e) beleegyezés a kijelölés követelményeinek, illetve a műszaki szolgálat egyéb kötelezettségeinek a teljesítésébe az érintett irányelvekben meghatározottak szerint;
f) azon megfelelőségértékelési szolgáltatások leírása, amelyeket a műszaki szolgálat a vonatkozó szabályozási aktusok keretében vállal, valamint azoknak a szabályozási aktusoknak a listája, amelyekre vonatkozóan a műszaki szolgálat a kijelölést kéri, beleértve adott esetben a képességekre vonatkozó korlátokat;
g) a műszaki szolgálat minőségirányítási kézikönyvének egy példánya.
4.2. A műszaki szolgálat által szolgáltatott információk helytállóságát az illetékes hatóság felülvizsgálja.
5. A források felülvizsgálata
Az illetékes hatóság felülvizsgálja, hogy képes-e elvégezni a műszaki szolgálat értékelését a saját politikája, hatásköre, a megfelelő auditorok és szakértők rendelkezésre állása tekintetében.
6. Az értékelés alvállalkozásba adása
6.1. Az illetékes hatóság alvállalkozásban rábízhatja az értékelés egyes részeit egy másik kijelölő hatóságra, vagy segítséget kérhet más illetékes hatóság műszaki szakértőitől. Az alvállalkozók és szakértők felkérése attól függ, hogy a műszaki szolgálat elfogadja-e őket.
6.2. A műszaki szolgálat teljes értékeléséhez az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a megfelelő hatállyal rendelkező akkreditációs tanúsítványokat.
7. Az értékelés előkészítése
7.1. Az illetékes hatóság hivatalosan kijelöl egy értékelő csoportot. A hatóság gondoskodik arról, hogy az egyes kijelölésekhez szükséges megfelelő szintű szakértelem rendelkezésre álljon. A csoport különösképpen:
a) rendelkezzen azon különleges terület megfelelő ismeretével, amelyre vonatkozóan a kijelölést kérik; és
b) kellő hozzáértéssel rendelkezzen ahhoz, hogy megbízható értékelést készítsen a műszaki szolgálatnak a kijelölés hatálya alá tartozó szakértelmére vonatkozóan.
7.2. Az illetékes hatóság pontosan meghatározza az értékelő csoport által elvégzendő feladatokat. Az értékelő csoport feladata a kérelmező műszaki szolgálattól begyűjtött dokumentumok felülvizsgálata, illetve a helyszíni értékelés.
7.3. Az illetékes hatóság megállapodik az értékelés időpontjáról és ütemezéséről a műszaki szolgálattal és a kijelölt értékelő csoporttal. Mindazonáltal az továbbra is az illetékes hatóság feladata, hogy olyan időpont kiválasztására törekedjék, amely megfelel az ellenőrzési és újraértékelési tervnek.
7.4. Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az értékelő csoport megkapja a kritériumokat tartalmazó megfelelő dokumentumokat, a korábbi értékelésekről szóló feljegyzéseket, illetve a műszaki szolgálat idevágó dokumentumait és feljegyzéseit.
8. Helyszíni értékelés
A műszaki szolgálat értékelését az értékelő csoport a műszaki szolgálat azon telephelyén végzi, ahol a műszaki szolgálat egy vagy több kulcsfontosságú tevékenysége zajlik, adott esetben pedig további olyan kiválasztott helyszíneken is ellenőrzést kell folytatni, ahol még a műszaki szolgálat működik.
9. Az eredmények elemzése és az értékelő jelentés
9.1. Az értékelő csoportnak elemeznie kell valamennyi lényeges információt és bizonyítékot, melyet a dokumentumok és a jelentések felülvizsgálata, illetve a helyszíni értékelés során összegyűjtött. Az elemzésnek elégséges alapot kell nyújtania ahhoz, hogy a csoport meg tudja állapítani a műszaki szolgálat szakértelmét és a kijelölési követelményeknek való megfelelőségét.
9.2. Az illetékes hatóság jelentési eljárásának biztosítania kell a következő követelmények teljesülését.
9.2.1. Az értékelő csoportnak megbeszélést kell folytatnia a műszaki szolgálattal a telephelyről való távozást megelőzően. E megbeszélés során az értékelő csoport írásbeli és/vagy szóbeli jelentéssel szolgál az elemzés eredményeiről. A műszaki szolgálat számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kérdéseket tegyen fel az eredményekkel – adott esetben ideértve a megfelelőség hiányát is –, illetve az eredmények alapjául szolgáló információkkal kapcsolatban.
9.2.2. A műszaki szolgálatot az értékelés eredményére vonatkozó írásbeli jelentésről azonnal tájékoztatni kell. Az értékelő jelentésnek tartalmaznia kell a szakértelemre és a megfelelőségre vonatkozó észrevételeket, és meg kell állapítania azokat a megfelelőségi hiányokat – ha vannak ilyenek –, amelyeket a kijelölés követelményeinek való megfeleléshez orvosolni kell.
9.2.3. A műszaki szolgálatot fel kell kérni, hogy válaszoljon az értékelő jelentésre, és mutassa be azokat a már meghozott vagy meghatározott időn belül meghozandó intézkedéseket, melyek a megfelelőség meghatározott hiányának orvoslását célozzák.
9.3. Az illetékes hatóságnak biztosítania kell a műszaki szolgálat által a megfelelőség hiányának orvoslására adott válaszok felülvizsgálatát annak megállapítására, hogy az intézkedések valóban elegendőek és hatékonyak-e. Amennyiben vélekedésük szerint a műszaki szolgálat válaszai nem kielégítőek, úgy további információt kell kérni. Kérhetők továbbá bizonyítékok a meghozott intézkedések hatékony végrehajtására vonatkozóan, vagy egy újabb értékelés is végezhető a korrekciós intézkedések hatékony végrehajtásának ellenőrzése érdekében.
9.4. Az értékelő jelentésnek tartalmaznia kel legalább a következőket:
a) a műszaki szolgálat egyértelmű azonosítása;
b) a helyszíni értékelés időpontja(i);
c) az értékelést végző auditor(ok) és/vagy szakértők neve;
d) az értékelésbe bevont valamennyi telephely egyértelmű azonosítása;
e) az értékelés tárgyát képező, javasolt kijelölés hatálya;
f) nyilatkozat arról, hogy a műszaki szolgálat a szakértelmébe vetett bizalom érdekében, teljesítve a kijelölés követelményeit, megfelelő belső szervezeti renddel és eljárásokkal rendelkezik;
g) a megfelelőség hiányát orvosló megoldásokra vonatkozó információk;
h) ajánlás arra vonatkozóan, hogy a kérelmező műszaki szolgálatként való kinevezése vagy megerősítése megtörténjék-e, és ha igen, akkor a kijelölés hatálya.
10. Kijelölés/a kijelölés megerősítése
10.1. A jóváhagyó hatóság a jelentés(ek) és bármely idevágó információ alapján haladéktalanul dönt arról, hogy a kijelölést megadja, megerősíti vagy meghosszabbítja-e.
10.2. A jóváhagyó hatóság a műszaki szolgálat számára tanúsítványt állít ki. Ennek a tanúsítványnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a jóváhagyó hatóság megnevezése és logója;
b) a kijelölt műszaki szolgálat egyedi azonosítója;
c) a kijelölés megadásának hatályos dátuma és a lejárat dátuma;
d) a kijelölés hatályára vonatkozó rövid közlés vagy hivatkozás (alkalmazandó irányelvek, rendeletek, előírások, vagy valamely részük);
e) megfelelőségi nyilatkozat és hivatkozás ezen irányelvre.
11. Újraértékelés és ellenőrzés
11.1. Az újraértékelés olyan, mint az első értékelés, azonban ekkor a korábban végzett értékelések során szerzett tapasztalatokat is figyelembe kell venni. A helyszíni felügyeleti ellenőrzések kevésbé átfogóak, mint az újraértékelés.
11.2. Az illetékes hatóság valamennyi kijelölt műszaki szolgálat tekintetében elkészíti az újraértékelési és felügyeleti ellenőrzési tervét oly módon, hogy a kijelölés hatályának reprezentatív mintái rendszeres ellenőrzés alá vonhatók legyenek.
A helyszíni értékelések közötti idő – akár újraértékelés, akár felügyeleti ellenőrzés esetében – a műszaki szolgálat által elért bizonyított stabilitástól függ.
11.3. Amennyiben megfelelőség hiányára derül fény felügyeleti ellenőrzés vagy újraértékelés során, úgy az illetékes hatóság szigorú határidőt szab a végrehajtandó korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.
11.4. Amennyiben a megállapított határidőn belül a korrekciós vagy javító intézkedésekre nem került sor vagy azok nem elégségesek, úgy az illetékes hatóság megteszi a megfelelő lépéseket, úgymint újabb értékelés végzése, a kijelölés felfüggesztése/visszavonása egy vagy több olyan tevékenységre vonatkozóan, amelyekre a műszaki szolgálat a kijelölést megkapta.
11.5. Amennyiben az illetékes hatóság úgy határoz, hogy a műszaki szolgálat kijelölését felfüggeszti vagy visszavonja, úgy erről a műszaki szolgálatot ajánlott levélben kell értesíteni. Minden esetben azonban az illetékes hatóság részéről minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a műszaki szolgálat által már megkezdett tevékenységek folyamatossága biztosítható legyen.
12. Kijelölt műszaki szolgálatokra vonatkozó feljegyzések
12.1. Az illetékes hatóság megőrzi a műszaki szolgálatra vonatkozó feljegyzéseket annak demonstrálása érdekében, hogy a kijelölésre vonatkozó követelmények – a szakértelemre vonatkozó követelményekkel együtt – ténylegesen teljesültek.
12.2. Az illetékes hatóság biztonságos módon őrzi a műszaki szolgálatról szóló feljegyzéseket, a titkosság biztosítása céljából.
12.3. A műszaki szolgálatokról szóló feljegyzések legalább a következőket tartalmazzák:
a) vonatkozó levelezés;
b) értékelési feljegyzések és jelentések;
c) kijelölési tanúsítványok példányai.
1. Az A/4. melléklet I. részében felsorolt minden egyes szabályozási aktus esetén a vizsgálati jegyzőkönyveknek meg kell felelniük az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány előírásainak. Különösen tartalmazniuk kell az e szabvány 5.10.2. pontjában – beleértve az (1) lábjegyzetet is – említett információkat.
2. A vizsgálati jegyzőkönyvek mintáját a jóváhagyó hatóság határozza meg saját, jó gyakorlatra vonatkozó szabályaival összhangban.
3. A vizsgálati jegyzőkönyvet a Közösség azon hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelyet a jóváhagyó hatóság kijelöl.
4. Továbbá tartalmaznia kell legalább a következő információkat:
a) a jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység azonosítása;
b) a jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység szabályozási aktussal kapcsolatos jellemzőinek részletes leírása;
c) a vonatkozó szabályozási aktusokban meghatározott mérések eredményei, és amennyiben követelmény, a betartandó határ- és küszöbértékek;
d) a c) alpontban említett valamennyi mérésre a vonatkozó döntés: megfelelt vagy nem felelt meg;
e) * részletes megfelelőségi nyilatkozat, amely tanúsítja a különféle előírásoknak való megfelelést, azaz az olyan előírásoknak való megfelelést, melynek ellenőrzéséhez nem kell méréseket végezni.
Példa a 76/114/EGK tanácsi irányelv * I. mellékletének 3.2.2. szakasza alapján: „Ellenőrizze, hogy a jármű azonosító száma úgy került elhelyezésre, hogy nem törölhető ki, és nem károsodhat!” A jegyzőkönyv tartalmazzon egy nyilatkozatot, mint például: „a jármű azonosító számának elhelyezkedése megfelel az I. melléklet 3.2.2. szakaszában meghatározott előírásoknak”;
f) amennyiben a szabályozási aktusokban leírtaktól eltérő vizsgálati módszerek engedélyezettek, a jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgálat végrehajtására használt vizsgálati módszer leírását.
Ugyanez érvényes, amennyiben a szabályozási aktusokban felsorolt alternatív intézkedések alkalmazhatóak;
g) a vizsgálat során készült képek, melyek számát a jóváhagyó hatóság határozza meg.
Virtuális vizsgálat esetén a képek monitorképekkel vagy egyéb megfelelő bizonyítékkal helyettesíthetőek;
h) a megfogalmazott következtetések;
i) amennyiben véleményeket és értelmezéseket fogalmaztak meg, azokat megfelelően dokumentálni kell és fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben.
5. Amennyiben a vizsgálatot olyan járművön, alkatrészen vagy műszaki egységen végzik, amely több, igen kedvezőtlen tulajdonsággal rendelkezik a megkövetelt, elérendő teljesítményszint tekintetében (azaz a legrosszabb esetben), a vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazzon arra vonatkozó utalást, hogy a gyártó a jóváhagyó hatósággal megállapodva milyen módon végezte el a kiválasztást.
Legnagyobb méret: A4 (210 mm x 297 mm)
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
| A jóváhagyó hatóság bélyegzője | |||
| Tájékoztató a következőkről: | A következők egy típusára vonatkozóan: | ||
| EK-típusjóváhagyás (1) | teljes jármű -: | ||
| EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1) | befejezett jármű (1) | ||
| EK-típusjóváhagyás elutasítása (1) | nem teljes jármű (1): | ||
| EK-típusjóváhagyás visszavonása (1) | teljes és nem teljes változatokkal rendelkező | ||
| jármű (1): | |||
| befejezett és nem teljes változatokkal rendelkező jármű (1): | |||
tekintettel a legutóbb az ..../.../EK irányelvvel /.../... /EK rendelettel(1) módosított 2007/46/EK irányelvre
EK-típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):
0.2. Típus:
0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (2):
0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön:
0.3.1. Az ismertetőjelek feltüntetési helye:
0.4. Járműkategória (3):
0.5. * A teljes/befejezett jármű gyártójának cégneve és címe(1):
0.5.1. * A több lépcsőben jóváhagyott járművek esetében az alapjármű/előző lépcső(k)ben jóváhagyott jármű gyártójának cégneve és címe: ...................................................................
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:
0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen):
Alulírott megerősíti a fent leírt jármű(vek) mellékelt adatközlő lapjában (amelynek egy [több] példányát az EK típusjóváhagyó hatóság kiválasztotta, majd a gyártó mint a járműtípus mintadarabját [mintadarabjait] benyújtotta)] a gyártó által közölt adatok helyességét, valamint a mellékelt vizsgálati eredmények érvényességét a járműtípusra vonatkozóan.
1. Teljes és befejezett járművek/változatok esetén (1):
A járműtípus a 2007/46/EK irányelv IV. és XI. (1) (4) mellékletében előírt, a vonatkozó jogszabályokban foglalt valamennyi műszaki követelményt teljesíti/nem teljesíti (1).
2. Nem teljes járművek/változatok esetén(1):
A járműtípus a 2. oldalon található táblázatban felsorolt jogszabályokban foglalt műszaki követelményeket teljesíti/nem teljesíti (1).
3. A jóváhagyás megadva/elutasítva/visszavonva (1).
4. A jóváhagyás a 20. cikkel összhangban megadva, érvényessége ennek megfelelően [év/hó/nap]-ig szól.
(Hely) (Aláírás) (Dátum)
Melléklet: Információs csomag.
Vizsgálati eredmények (lásd az A/8. melléklet).
A megfelelőségi nyilatkozat kiállítására jogosult személy(ek) neve, aláírásmintája és beosztása.
Megjegyzés: Amennyiben a 20., 22. vagy 23. cikk szerinti típusjóváhagyás céljára ezt a mintát használják fel, azon nem feltétlenül szerepel az „EK-jármű-típusbizonyítvány” fejléc, kivéve:
– a 20. cikkben említett esetben, amikor a Bizottság úgy dönt, hogy engedélyezi a tagállam számára az ezen irányelvnek megfelelő típusjóváhagyás megadását,
– a 22. cikkben előírt eljárás során típusjóváhagyásban részesült, az M1 kategóriába tartozó járművek esetében.
(1) A nem kívánt rész törlendő.
(2) Amennyiben a típusjóváhagyás megadásakor nem áll rendelkezésre, legkésőbb a jármű kereskedelmi forgalomba hozatalakor ki kell tölteni ezt a pontot.
(3) Az A/2. A. mellékletben meghatározottak szerint.
(4) Lásd a 2. oldalt.
EK-JÁRMŰ-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
2. oldal
Ezen EK-típusjóváhagyás alapja – a nem teljes és a befejezett járművek és változatok esetén – az alábbiakban felsorolt nem teljes járművek jóváhagyása:
1. lépcső: Az alapjármű gyártója: EK-típusjóváhagyás száma:
Dátum
A következő változatokra vagy (adott esetben) kivitelekre vonatkozik:
2. lépcső: Gyártó: EK-típusjóváhagyás száma:
Dátum:
A következő változatokra vagy (adott esetben) kivitelekre vonatkozik:
3. lépcső: Gyártó: EK-típusjóváhagyás száma:
Dátum:
A következő változatokra vagy (adott esetben) kivitelekre vonatkozik:
Amennyiben a jóváhagyás egy vagy több nem teljes változatra vagy (adott esetben) kivitelre is kiterjed, a teljes vagy befejezett változatok vagy (adott esetben) kivitelek jegyzéke.
Teljes/befejezett változat(ok):
A jóváhagyott nem teljes járműre, változatra vagy kivitelre vonatkozó követelmények jegyzéke (szükség szerint az alábbiakban felsorolt egyes jogszabályok hatályának és legutóbbi módosításának figyelembevételével).
| Jellemző | Tárgy | Jogszabály hivatkozása | Legutóbbi módosítás | A következő változatokra vonatkozik | |
(Kizárólag azon tárgyak jegyzéke, amelyekre EK-típusjóváhagyás vonatkozik.)
A különleges rendeltetésű járművek esetén a XI. melléklet szerint megadott mentességek vagy alkalmazott külön rendelkezések, valamint a 20. cikk szerint megadott mentességek.
| Jogszabály hivatkozása | A jellemző száma | A jóváhagyás típusa és a mentesség jellege | A következő változatokra vagy (adott esetben) kivitelekre vonatkozik | |
(Csak az A. Függelék 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően történő típusjóváhagyás esetén kell kitölteni.)
| A | B | C | D | |||||
| 1. | Tárgy(1) | Szabályozási aktus száma(1) | Módosította | A következő változatokra vonatkozik | ||||
| 1A. * | Zajszint | 540/2014/EU rendelet | ||||||
| 2. | 1. Megengedett zajszint | |||||||
| 3. | 2. Kibocsátások | |||||||
| 4. | 3 Tüzelőanyag-tartályok/hátsó aláfutásgátlók | |||||||
| 5. | 4–10. | |||||||
| 6. | 11. Dízelfüst | |||||||
| 7. | 12–38. | |||||||
| 8. | 39. CO2-kibocsátás/üzemanyag-fogyasztás | |||||||
| 9. | 41. Kibocsátások (Euro 4 és 5) nehéz haszongépjárművek | |||||||
| 10. | 41a Kibocsátások (Euro VI), nehéz tehergépjárművek/ információhoz való hozzáférés | |||||||
| 11. | 42–45. | |||||||
| 12. | 46. Gumiabroncsok | |||||||
| 13. | 47–57. | |||||||
| 14. | 58. Gyalogosvédelem | |||||||
| 15. | 59. Újrafeldolgozhatóság | |||||||
| 16. | 60. | |||||||
| 17. | 61. Légkondicionáló rendszerek | |||||||
| 18. | 62. Hidrogénrendszer | |||||||
| 19. | 63. Általános biztonság | |||||||
| 20. | 63.1. Sebességváltás-jelzők | |||||||
| (1) E rendelet A. Függelék A/4. mellékletének megfelelően. | ||||||||
Legnagyobb méret: A4 (210 mm x 297 mm)
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
| A jóváhagyó hatóság bélyegzője | ||
Tájékoztató a következőkről:
| EK-típusjóváhagyás (1) | ||
| EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1) | ||
| EK-típusjóváhagyás elutasítása (1) | rendszertípus/járműtípus esetében rendszer vonatkozásában (1) | |
| EK-típusjóváhagyás visszavonása (1) |
a legutóbb a .../... /EK irányelvvel/rendelettel (1) módosított.../... /EK irányelv/rendelet (1) tekintetében
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | ||
EK-típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):
0.2. Típus:
0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van):
0.3. Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön (2)
0.3.1. A jelölés elhelyezése:
0.4. Járműkategória (3):
0.5. Gyártó neve és címe:
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve(i) és címe(i):
0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van):
1. Kiegészítő adatok (szükség esetén): lásd az Alkiegészítést
2. A vizsgálatok elvégzésére illetékes vizsgáló intézmény:
3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5. Megjegyzések (adott esetben): lásd az Alkiegészítést
6. Hely:
7. Dátum:
8. Aláírás:
Melléklet: Információs csomag.
Vizsgálati jegyzőkönyv.
| (2) Ha a jellemzők típusazonosításához olyan megjelölés tartozik, amelyek a jármű, az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek típusleírásához ezen adatközlő lap szerint nem lényegesek, akkor ezeket a vonatkozó bizonylatokban a „?” szimbólummal jelöljük (pl. ABC??123??). | ||
| (3) A A/2. melléklet A. szakaszában meghatározottak szerint. | ||
1. Kiegészítő információk
1.1. [...]:
1.1.1. [...]:
(...)
2. az ezen irányelvnek vagy rendeletnek való megfelelés kötelezettsége alá eső járműtípusba szerelt minden egyes alkatrész vagy önálló műszaki egység típus-jóváhagyási száma.
2.1. [...]:
3. Megjegyzések
3.1. [...]:
Legnagyobb méret: A4 (210 mm x 297 mm)
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
| A jóváhagyó hatóság bélyegzője | ||
Tájékoztató a következőkről:
| EK-típusjóváhagyás (1) | ||
| EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1) | ||
| EK-típusjóváhagyás elutasítása (1) | alkatrész/önálló műszaki egység típusa esetében (1) | |
| EK-típusjóváhagyás visszavonása (1) |
a legutóbb a .../... /EK irányelvvel/rendelettel (1) módosított .../... /EK irányelv/rendelet (1) tekintetében
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | ||
EK-típusjóváhagyás száma:
A kiterjesztés indoka:
0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):
0.2. Típus:
0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben vannak, az alkatrészen/önálló műszaki egységen (1) (2):
0.3.1. A jelölés elhelyezése:
0.5. Gyártó neve és címe:
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jel helye és rögzítésének módja:
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve(i) és címe(i):
0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):
1. Kiegészítő adatok (szükség esetén): lásd a Kiegészítést
2. A vizsgálatok elvégzésére illetékes vizsgáló intézmény:
3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5. Megjegyzések (adott esetben): lásd a Kiegészítést
6. Hely:
7. Dátum:
8. Aláírás:
Melléklet: Információs csomag.
Vizsgálati jegyzőkönyv.
| (2) Ha a jellemzők típusazonosításához olyan megjelölés tartozik, amelyek a jármű, az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek típusleírásához ezen adatközlő lap szerint nem lényegesek, akkor ezeket a vonatkozó bizonylatokban a „?” szimbólummal jelöljük (pl. ABC??123??). | ||
1. Kiegészítő adatok
1.1. [...]:
1.1.1. [...]:
(...)
2. Az eszköz (esetleges) használati korlátozásai
2.1. [...]:
3. Megjegyzések
3.1. [...]:
Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 x 297 mm)
EK EGYEDI JÁRMŰ-JÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNY
| e(4) |
Az egyedi jóváhagyást adó hatóság neve, címe, telefonszáma és e-mail címe
Az egyedi járműjóváhagyásra vonatkozó közlemény a rendelet 2007/46/EK irányelv 24. cikke alapján.
Alulírott [... név és beosztás] ezennel tanúsítom, hogy az alábbi jármű:
| 0.1. | Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): .............................................................................................................................. | |||||
| 0.2. | Típus: | Változat: | Verzió: | |||
| 0.2.1. | Kereskedelmi név: ................................................................................................................................................................... | |||||
| 0.4. | Járműkategória * .................................................................................................................................................................... | |||||
| 0.5. | Gyártó neve és címe: ............................................................................................................................................................... | |||||
| 0.6. | A hatóságilag előírt táblák helye és rögzítésük módja: ........................................................................................................... Járműazonosító szám helye: .................................................................................................................................................... | |||||
| 0.9. | A gyártó képviselőjének (ha van ilyen) neve és címe: | |||||
| 0.10. | Járműazonosító szám | |||||
| jóváhagyásra benyújtva [ | [....a kérelem dátuma] | |||||
| benyújtó. | [....kérelmező neve és címe] | |||||
jóváhagyást kapott a 2007/46/EK irányelv 24. cikkének rendelkezései alapján. A fentiek hiteléül az alábbi jóváhagyási szám került kiadásra: ................................................................
A jármű megfelel a 2007/46/EK irányelv IV. melléklete 2. kiegészítésének. Állandó nyilvántartásba vehető további jóváhagyás nélkül a jobb/bal oldali közlekedési rendű * és metrikus/angolszász * mértékegységekkel mérő sebességmérőt használó tagállamokban.
| (Hely) (Dátum) | (Aláírás * ) | (A jóváhagyó hatóság bélyegzője) | |
| [...] | [...] | [...] |
Csatolmányok
A járműről készült két fénykép * (minimális felbontás 640 x 480 pixel, 7x10 cm)
(4) Az egyedi jóváhagyást kibocsátó tagállam megkülönböztető száma: (lásd a 2007/46/EK irányelv VII. melléklet 1. pont „1. szakaszát”).
Általános felépítésre vonatkozó jellemzők
1. Tengelyek száma: .................................... és kerekek száma: .......................................................
1.1. Az ikerkerekekkel rendelkező tengelyek száma és helyzete: ....................................................
3. Hajtott tengelyek (szám, helyzet, összekapcsolás): ......................................................................
Főbb méretek
4. Tengelytáv (a): ... mm
4.1. Tengelytávolság: 1–2: ... mm; 2–3: ... mm; 3–4: ... mm
5. Hosszúság: ... mm
6. Szélesség: ... mm
7. Magasság: ... mm
Tömegek
13. A menetkész jármű tömege: ......................................................................................... kg (b)
16. Műszakilag megengedett legnagyobb össztömegek
16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt össztömeg ............................................. kg
16.2. A tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: 1........ kg; 2............kg;
3........... kg stb.
16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb össztömege: ... kg
18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:
18.1. Vonórudas pótkocsi: ..................................................................................................... kg
18.2. Félpótkocsi: ................................................................................................................... kg
18.3. Középtengelyes pótkocsi: ............................................................................................. kg
18.4. Fékezetlen pótkocsi: ..................................................................................................... kg
19. Az összekapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus, függőleges tömeg: .................. kg
Motor
20. Motor gyártója: ......................................................................................................................
21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: .................................................................
22. Működési elv: .........................................................................................................................
23. Tisztán elektromos: igen/nem (1)
23.1. Hibrid [elektromos] jármű: igen/nem (1)
24. Hengerek száma és elrendezése: ............................................................................................
25. A motor űrtartalma: ........................................................................................................ cm3
26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz – biometán/etanol/biodízel/hidrogén (1)
26.1. Egyféle tüzelőanyag/kétféle tüzelőanyag/vegyes tüzelőanyag (1)
27. Legnagyobb nettó teljesítmény(c): kW min–1 mellett vagy legnagyobb tartós névleges teljesítmény (elektromos motor) ............................................................................ kW(1)
Legnagyobb sebesség
29. Legnagyobb sebesség: ............................................................................................ km/h
Tengelyek és felfüggesztés
30. Nyomtávok: 1........................... mm; 2........................... mm; 3........................... mm
35. Gumiabroncs/kerék kombináció: .....................................................................................
Karosszéria
38. Karosszéria kódja(d): ..........................................................................................................
40. Jármű színe(e): ....................................................................................................................
41. Ajtók száma és kialakítása: ...............................................................................................
42. Ülések száma (beleértve a gépkocsivezetőt is)(f): ............................................................
42.1. Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülés(ek): ...........................................
42.3. Kerekes széket használó személyek által megközelíthető ülőhelyek száma: ..............
Vonószerkezet
44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ................................
Környezetvédelmi tulajdonságok
46. Zajszint
Álló helyzetben: .................... dB(A) .......................... min–1 motorfordulatszám mellett
Elhaladási zaj: .............................................................................................................. dB(A)
47. Kipufogógáz-kibocsátási szint(g): Euro ...........................................................................
Egyéb jogszabály: ....................................................................................................................
49. CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/villamosenergia-fogyasztás(h):
1. minden meghajtás, kivéve a tisztán elektromos járműveket
| CO2-kibocsátás | Tüzelőanyag-fogyasztás | ||
| Vegyes: | ...g/km | ... g/km ... 1/100 km/m3/100 km)(1) | |
| Súlyozott, vegyes | ...g/km | ...g/km ...1/100 km |
2. tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek
Villamosenergia-fogyasztás [súlyozott, vegyes(1)] ........................................ Wh/km
52. Megjegyzések
53. További információk [kilométer-teljesítmény(2), ...]
| A VI. mellékletben található D mintára vonatkozó magyarázó megjegyzések: | ||
| (1) | A nem kívánt rész törlendő. | |
| (2) | Nem kötelező. | |
| (a) | Ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a jármű kéttengelyes. | |
| (b) | Ez a tömeg a jármű tényleges tömege az A/1. melléklet 2.6. pontjában hivatkozott feltételek mellett. | |
| (c) | Hibrid elektromos járművek esetében mindkét energiateljesítményt meg kell adni. | |
| (d) | Az A/2. melléklet C szakaszában leírt kódok alkalmazandók. | |
| (e) | Csak a következő alapszín(ek) adható(k) meg: fehér, sárga, narancs, piros, lila, kék, zöld, szürke, barna vagy fekete. | |
| (f) | Kivéve a jármű álló helyzetében való használatra szánt üléseket és a kerekes székek helyének számát. | |
| (g) | Hozzá kell adni az Euro-szint számát és a típusjóváhagyáshoz alkalmazott rendelkezéseknek megfelelő karaktert. | |
| (h) | A különböző használható tüzelőanyagok esetében ismételni kell. | |
1. * Az EK-típus-jóváhagyási szám négy szakaszból áll a teljes járművek típusjóváhagyása, és öt szakaszból a rendszer, alkatrész és önálló műszaki egység típusjóváhagyása esetében, az alábbi részletezés szerint. Valamennyi esetben a szakaszokat a „*” jel választja el.
1. szakasz: * Nyomtatott kis „e”, amelyet az EK-típusjóváhagyást kibocsátó tagállam alábbi megkülönböztető száma követ
1 Németország esetében;
2 Franciaország esetében;
3 Olaszország esetében;
4 Hollandia esetében;
5 Svédország esetében;
6 Belgium esetében;
7 Magyarország esetében;
8 a Cseh Köztársaság esetében;
9 Spanyolország esetében;
11 az Egyesült Királyság esetében;
12 Ausztria esetében;
13 Luxemburg esetében;
17 Finnország esetében;
18 Dánia esetében;
19 Románia esetében;
20 Lengyelország esetében;
21 Portugália esetében;
23 Görögország esetében;
24 Írország esetében;
25 Horvátország esetében;
26 Szlovénia esetében;
27 Szlovákia esetében;
29 Észtország esetében;
32 Lettország esetében;
34 Bulgária esetében;
36 Litvánia esetében;
49 Ciprus esetében;
50 Málta esetében.
2. szakasz: Az alapirányelv vagy -rendelet száma.
A 661/2009/EK rendelet végrehajtási intézkedéseinek hatálya alá tartozó rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek típusjóváhagyása esetén a rendeletre alapvetően a 661/2009/EK rendelet 14. cikk (1) bekezdés a)–e) pontja szerint elfogadott rendelet számával történik hivatkozás.
3. szakasz: A legutóbbi módosító irányelv vagy rendelet száma, ideértve a típusjóváhagyásra vonatkozó végrehajtási aktusokat is, a következő francia bekezdések szerint. Ha azonban még nem létezik legutóbbi módosító irányelv, rendelet vagy vonatkozó végrehajtási aktus, akkor a 2. szakaszban említett számot a 3. szakaszban meg kell ismételni.
– a teljes járműre vonatkozó EK-típusjóváhagyások esetében a 2007/46/EK irányelv cikkét (vagy cikkeit) legutóbb módosító irányelv vagy rendelet.
– a 22. cikkben leírt eljárásnak megfelelően kiadott, teljes járműre vonatkozó EK-típusjóváhagyások esetében a 2007/46/EK irányelv cikkét (vagy cikkeit) legutóbb módosító irányelv vagy rendelet, azzal a kivétellel, hogy az első két szám helyébe (pl. 20) nyomtatott „KS” lép,
– ez az azokat a hatályos rendelkezéseket tartalmazó legutóbbi irányelvet vagy rendeletet jelenti, amelynek a rendszer, az alkatrész vagy a műszaki egység megfelel,
– ez a 661/2009/EK rendelet végrehajtási intézkedéseit módosító legutóbbi rendeletet jelenti, amelynek a rendszer, az alkatrész vagy a műszaki egység megfelel,
– Amennyiben az irányelv vagy rendelet különböző végrehajtási időpontokat tartalmaz a különböző műszaki előírásokra vonatkozóan, a 3. szakaszt egy betűrendes karakterrel kell kiegészíteni annak meghatározására, hogy a jóváhagyás mely műszaki előírásnak megfelelően került kiadásra. Amennyiben különböző járműkategóriákról van szó, a karakter utalhat egy adott járműkategóriára is.
4. szakasz: Négyjegyű sorszám (adott esetben nullákkal kezdve) a teljes jármű EK-típusjóváhagyások esetében, illetve négy- vagy ötjegyű szám a külön irányelv vagy rendelet szerinti EK-típusjóváhagyások esetében az alap típusjóváhagyási szám jelölésére. A számsor minden alapirányelv vagy -rendelet esetében 0001-gyel kezdődik.
5. szakasz: Kétjegyű sorszám (adott esetben nullákkal kezdve) a kiterjesztés jelölésére. A számsor minden alap jóváhagyási szám esetében 00-val kezdődik.
2. Teljes járműre vonatkozó EK-típusjóváhagyás esetében a 2. szakaszt ki kell hagyni.
A kis sorozatban gyártott járművek számára a 23. cikk szerint kiadott nemzeti típusjóváhagyás esetében a 3. szakasz helyébe a nyomtatott nagy „NKS” betűk lépnek.
3. Kizárólag a jármű hatóságilag előírt táblája (táblái) vonatkozásában, az 5. szakaszt ki kell hagyni.
4. A típusjóváhagyás számának formátuma
4.1. Példa a Franciaország által hármas sorszámmal kiadott rendszer-típusjóváhagyásra (eddig kiterjesztés nélkül):
a) a 71/320/EGK irányelv vonatkozásában:
e2*71/320*2002/78*00003*00
b) a 2005/55/EGK irányelv vonatkozásában:
e2*2005/55*2006/51 D*00003*00 különféle műszaki előírásokat tartalmazó irányelv vagy rendelet esetében (lásd a 3. szakaszt)
c) * az 1008/2010/EU bizottsági rendelet (szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek) vonatkozásában:
e2*1008/2010*1008/2010*00003*00
d) * a 249/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 19/2011/EU bizottsági rendelet (előírt jelzések) vonatkozásában:
e2*19/2011*249/2012*0003*00
4.2. Példa az Egyesült Királyság által négyes sorszámmal kiadott jármű típusjóváhagyásának kettes sorszámú kiterjesztésére:
e11*2007/46*0004*02
4.3. Példa a Luxemburg által kis sorozatban gyártott járműre a 22. cikk szerint kiadott, teljes járműre vonatkozó típusjóváhagyásra:
e13*KS07/46*0001*00.
4.4. Példa a Hollandia által kis sorozatban gyártott járműre a 23. cikk szerint kiadott nemzeti típusjóváhagyásra:
e4*NKS*0001*00.
4.5. Példa a jármű hatóságilag előírt tábláján (tábláin) elhelyezett típus-jóváhagyási számra:
e11*2007/46*0004.
5. * A VII. melléklet nem alkalmazandó a IV. mellékletben felsorolt ENSZ- EGB-előírások vonatkozásában, mivel a releváns számozási rendszerről az adott ENSZ–EGB-előírás rendelkezik. A VII. mellékletet ugyanakkor alkalmazni kell a 661/2009/EK rendelet szerint, ENSZ–EGB-előírások alapján odaítélt EK-típusjóváhagyásokra (tehát új technológiák jelenléte, EK-típusjóváhagyással rendelkező alkatrészek és önálló műszaki egységek, virtuális vizsgálat és saját vizsgálat). Ebben az esetben a következő számozási rendszert kell alkalmazni:
1. szakasz: lásd mint fent
2. szakasz: »661/2009« (tehát az általános biztonsági rendelet)
3. szakasz: Az első rész az ENSZ–EGB-előírás száma, amelyet »R-« követ, a második rész a módosítássorozat száma vagy 00, ha az eredeti sorozatról van szó, amelyet »-« követ, és a harmadik rész a kiegészítés száma (adott esetben nullákkal kezdve) vagy 00, ha az adott sorozathoz nem tartozik kiegészítés.
4. szakasz: lásd mint fent
5. szakasz: lásd mint fent
Példák:
e1*661/2009*13-HR–10–05*00001*00
(Németország ítélte oda a 13-H. sz. ENSZ–EGB-előírás alapján, a 10. módosítássorozat 5. kiegészítése, első jóváhagyás, nem lett meghosszabbítva)
e25*661/2009*28R–00–03*0123*05
(Horvátország ítélte oda a 28. sz. ENSZ–EGB-előírás alapján, az eredeti módosítássorozat 3. kiegészítése, 123. jóváhagyás, 5. meghosszabbítás)
1. Az alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típus-jóváhagyási jele az alábbiakból áll:
1.1. * egy téglalap, benne a nyomtatott kis „e” betű, amelyet azon tagállam megkülönböztető betűjele (betűjelei) vagy száma követ, amely az alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyását kiadta:
| 1 Németország esetében | 19 Románia esetében | |
| 2 Franciaország esetében | 20 Lengyelország esetében | |
| 3 Olaszország esetében | 21 Portugália esetében | |
| 4 Hollandia esetében | 23 Görögország esetében | |
| 5 Svédország esetében | 24 Írország esetében | |
| 6 Belgium esetében | 25 Horvátország esetében | |
| 7 Magyarország esetében | 26 Szlovénia esetében | |
| 8 a Cseh Köztársaság esetében | 27 Szlovákia esetében | |
| 9 Spanyolország esetében | 29 Észtország esetében | |
| 11 az Egyesült Királyság esetében | 32 Lettország esetében | |
| 12 Ausztria esetében | 34 Bulgária esetében | |
| 13 Luxemburg esetében | 36 Litvánia esetében | |
| 17 Finnország esetében | 49 Ciprus esetében | |
| 18 Dánia esetében | 50 Málta esetében |
1.2. A téglalap közelében a típus-jóváhagyási szám 4. szakaszában foglalt „alap jóváhagyási szám”, amelyet a vonatkozó külön irányelv vagy rendelet legutóbbi fő technikai módosításához rendelt sorszámot jelölő két számjegy előz meg.
1.3. A téglalap fölött elhelyezkedő járulékos szimbólum vagy szimbólumok, amelyek bizonyos jellemzők azonosítását teszik lehetővé. Ezt a további információt a vonatkozó külön irányelv vagy rendelet határozza meg.
2. Az alkatrész vagy önálló műszaki egység típus-jóváhagyási jelét eltávolíthatatlanul és jól olvashatóan kell elhelyezni az önálló műszaki egységen vagy alkatrészen.
3. A példa az alkatrész vagy önálló műszaki egység típus-jóváhagyási jelére a kiegészítésben található.
4. * Ez függelék nem alkalmazandó a IV. mellékletben felsorolt ENSZ–EGB-előírások vonatkozásában, mivel a jóváhagyási jelek releváns elrendezéséről az adott ENSZ–EGB-előírás rendelkezik. Ezt a függeléket ugyanakkor alkalmazni kell a 661/2009/EK rendelet szerint, ENSZ–EGB-előírások alapján az alkatrészek és önálló műszaki egységek tekintetében odaítélt típusjóváhagyásokra (új technológiákat tartalmazó alkatrészek vagy önálló műszaki egységek). Ebben az esetben a jóváhagyási jelek következő elrendezését kell alkalmazni:
A megkülönböztető típus-jóváhagyási jelnek meg kell felelnie a vonatkozó ENSZ–EGB-előírásban szereplő rendelkezésnek, mégpedig úgy, mintha hagyományos ENSZ–EGB-jóváhagyás keretében ítélték volna oda, ugyanakkor figyelembe kell venni a következőket:
Ha a rendelkezés egy körről és benne egy »E« betűről szól, akkor a kör helyett téglalapot kell használni. A téglalap magassága (a) eléri legalább az előírt átmérőt, szélessége pedig meghaladja ezt az értéket (vagyis > a). A nagy »E« helyett kis »e«-t kell használni, amelyet annak a tagállamnak a megkülönböztető száma követ, amelyik a típusjóváhagyást az alkatrészek és önálló műszaki egységek tekintetében odaítélte.
Példa:
(Németország ítélte oda a 28. sz. ENSZ–EGB-előírás alapján, eredeti sorozat, első jóváhagyás, új technológiákat tartalmazó, II. osztályú akusztikai figyelmeztető berendezések)
Jelmagyarázat: a fenti alkatrész-típusjóváhagyást 0004 sorszámmal Belgium adta ki. A 01 sorszám a műszaki követelmények azon szintjét jelöli, amelynek ez az alkatrész megfelel. A sorszám meghatározása a vonatkozó külön irányelveknek vagy rendeleteknek megfelelően történik.
Megjegyzés: A járulékos szimbólumokat ez a példa nem mutatja.
0.0. (A típusjóváhagyó hatóságnak kell kitöltenie és a jármű EK-típusbizonyítványához mellékelnie)
0.1. Minden esetben világosan meg kell adni, hogy az adatok melyik változatra és kivitelre vonatkoznak. Egy adott kivitel tekintetében nem adható meg több eredmény. Azonban több eredmény kombinációját is meg lehet adni egy kivitelhez abban az esetben, ha jelölik, hogy az eredmények közül melyik a legkedvezőtlenebb. Ez utóbbi esetben megjegyzésben kell utalni arra, hogy a (*)–gal jelölt jellemzők tekintetében csak a legkedvezőtlenebb esetre vonatkozó eredmények vannak feltüntetve.
1. A zajszintvizsgálatok eredményei
A jóváhagyás tekintetében alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma. Több szakaszban történő végrehajtást előíró szabályozási aktus esetében meg kell adni a végrehajtási szakaszt is: ...
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| Mozgó jármű (dB(A)/E): | ... | ... | ... | |
| Álló jármű (dB(A)/E): | ... | ... | ... | |
| fordulatszám (min–1): | ... | ... | ... |
2. A kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatok eredményei
2.1. A könnyű személy- és haszongépjárművekre vonatkozó vizsgálati eljárás szerint vizsgált gépjárművek kibocsátása
Adja meg a jóváhagyás tekintetében alkalmazandó legutolsó módosító szabályozási aktus számát. Több szakaszban történő végrehajtást előíró szabályozási aktus esetében meg kell adni a végrehajtási szakaszt is: ...
Tüzelőanyag(ok)... (gázolaj, benzin, LPG, földgáz; kettős tüzelőanyag-felhasználás: benzin/földgáz, LPG, földgáz/biometán; rugalmas tüzelőanyag-felhasználás: benzin/etanol...)
2.1.1. 1. típusú vizsgálat (a jármű hidegindítása utáni vizsgálati ciklusban mért kibocsátások)
Az új európai menetciklus (NEDC) szerinti átlagos értékek, a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás (WLTP) szerinti legmagasabb értékek
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| CO (mg/km) | ... | ... | ... | |
| Összes szénhidrogén (mg/km) | ... | ... | ... | |
| Nem metán szénhidrogének (mg/km) | ... | ... | ... | |
| NOx (mg/km) | ... | ... | ... | |
| Összes szénhidrogén + NOx (mg/km) | ... | ... | ... | |
| Részecskék tömege (PM) (mg/km) | ... | ... | ... | |
| Részecskék száma (PN) (#/km) (1) | ... | ... | ... |
Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT)
| ATCT szerinti család | Interpolációs család | ||
| ... | ... | ||
| ... | ... |
Családi korrekciós tényezők
| ATCT szerinti család | Családi korrekciós tényező | |
| ... | ... | |
| ... | ... |
2.1.2. 2. típusú vizsgálat (a közúti közlekedésre való alkalmasság tekintetében történő típusjóváhagyáshoz szükséges kibocsátási adatok)
2. típusú vizsgálat, alapjáraton, alacsony fordulatszámon:
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| CO (térfogat%) | ... | ... | ... | |
| Motorfordulatszám (min–1) | ... | ... | ... | |
| A motorolaj hőmérséklete (°C) | ... | ... | ... |
2. típusú vizsgálat, alapjáraton, magas fordulatszámon:
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| CO (térfogat%) | ... | ... | ... | |
| Lambda érték | ... | ... | ... | |
| Motorfordulatszám (min–1) | ... | ... | ... | |
| A motorolaj hőmérséklete (°C) | ... | ... | ... |
2.1.3. 3. típusú vizsgálat (kartergáz-kibocsátás): ...
2.1.4. 4. típusú vizsgálat (párolgási kibocsátások): ... g/vizsgálat
2.1.5. 5. típusú vizsgálat (a kibocsátáscsökkentő berendezések tartóssága):
– Lefutott távolság (km) (pl. 160 000 km): ...
– Romlási tényező (DF): számított/rögzítet
– Értékek:
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| CO | ... | ... | ... | |
| Összes szénhidrogén | ... | ... | ... | |
| Nem metán szénhidrogének | ... | ... | ... | |
| NOx | ... | ... | ... | |
| Összes szénhidrogén + NOx | ... | ... | ... | |
| Részecskék tömege (PM) | ... | ... | ... | |
| Részecskék száma (PN) | ... | ... | ... |
2.1.6. 6. típusú vizsgálat (átlagos kibocsátás alacsony környezeti hőmérsékleten):
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| CO (g/km) | ... | ... | ... | |
| Összes szénhidrogén (g/km) | ... | ... | ... |
2.1.7. OBD: van/nincs
2.2. A nehéz haszongépjárművekre vonatkozó vizsgálati eljárás szerint vizsgált motorok kibocsátása.
Adja meg a jóváhagyás tekintetében alkalmazandó legutolsó módosító szabályozási aktus számát. Több szakaszban történő végrehajtást előíró szabályozási aktus esetében meg kell adni a végrehajtási szakaszt is: ... Tüzelőanyag(ok): ... (gázolaj, benzin, LPG, földgáz, etanol ...)
2.2.1. Az ESC-vizsgálat eredményei
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| CO (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| Összes szénhidrogén (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| NOx (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| NH3 (ppm) | ... | ... | ... | |
| Részecskék tömege (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| Részecskék száma (#/kWh) | ... | ... | ... |
2.2.2. Az ELR-vizsgálat eredménye
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| Füstérték: ... m–1 | ... | ... | ... |
2.2.3. Az ETC-vizsgálat eredménye
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| CO (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| Összes szénhidrogén (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| Nem metán szénhidrogének (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| CH4 (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| NOx (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| NH3 (ppm) | ... | ... | ... | |
| Részecskék tömege (mg/kWh) | ... | ... | ... | |
| Részecskék száma (#/kWh) | ... | ... | ... |
2.2.4. Alapjárati vizsgálat
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| CO (térfogat%) | ... | ... | ... | |
| Lambda érték | ... | ... | ... | |
| Motorfordulatszám (min–1) | ... | ... | ... | |
| A motorolaj hőmérséklete (K) | ... | ... | ... |
2.3. Dízelfüst
Adja meg a jóváhagyás tekintetében alkalmazandó legutolsó módosító szabályozási aktus számát. Több szakaszban történő végrehajtást előíró szabályozási aktus esetében meg kell adni a végrehajtási szakaszt is: ....
2.3.1. A szabadgyorsítási vizsgálat eredményei
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| Az elnyelési együttható korrigált értéke (m–1) | ... | ... | ... | |
| A motor rendes alapjárati fordulatszáma | ... | ... | ... | |
| A motor legnagyobb fordulatszáma | ... | ... | ... | |
| Olajhőmérséklet (min./max.) | ... | ... | ... |
3. A CO2-kibocsátási vizsgálat, a tüzelőanyag-/elektromosenergia-fogyasztási vizsgálat és a jármű hatósugarára (elektromos hajtás esetében) vonatkozó vizsgálat eredményei
A jóváhagyás tekintetében alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...
3.1. * Belső égésű motorok, ideértve a nem külső feltöltésű, hibrid hajtású elektromos járműveket (NOVC)
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | |
| A kibocsátott CO2 tömege (városi körülmények) (g/km) | ... | ... | ... | |
| A kibocsátott CO2 tömege (városon kívüli körülmények) (g/km) | ... | ... | ... | |
| A kibocsátott CO2 tömege (vegyes) (g/km) | ... | ... | ... | |
| Tüzelőanyag-fogyasztás (városi körülmények) (l/100 km) (1) | ... | ... | ... | |
| Tüzelőanyag-fogyasztás (városon kívüli körülmények) (l/100 km) (2) | ... | ... | ... | |
| Tüzelőanyag-fogyasztás (vegyes) (l/100 km) (3) | ... | ... | ... |
Megjegyzések:
(1) A földgázzal, illetve hidrogén-földgáz keverékkel üzemelő járművek esetében a l/100 km mértékegység helyébe a m3/100 km mértékegység, a hidrogénnel üzemelő járművek esetében pedig a kg/100 km mértékegység lép.
(2) A földgázzal, illetve hidrogén-földgáz keverékkel üzemelő járművek esetében a l/100 km mértékegység helyébe a m3/100 km mértékegység, a hidrogénnel üzemelő járművek esetében pedig a kg/100 km mértékegység lép.
(3) A földgázzal, illetve hidrogén-földgáz keverékkel üzemelő járművek esetében a l/100 km mértékegység helyébe a m3/100 km mértékegység, a hidrogénnel üzemelő járművek esetében pedig a kg/100 km mértékegység lép.
| Interpolációscsalád-azonosító (**) | Változat/kivitelek | |
| ... | ... | |
| ... | ... | |
| ... | ... |
(**) Az interpolációscsalád-azonosító formátuma a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-jei (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XXI. melléklet 5.0. pontjában van megadva.
| Kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítója ($) | ||
| ... | ||
| ... | ||
| ... |
($) A kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítójának formátuma az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XXI. melléklet 5.0. pontjában van megadva.
| A | B | C | D | ||
| 1. | Eredmények | Interpolációscsalád-azonosító | |||
| VH | VM | VL | |||
| 2. | A LOW fázisban kibocsátott CO2 tömege (g/km) | ... | ... | ... | |
| 3. | A MID fázisban kibocsátott CO2 tömege (g/km) | ... | ... | ... | |
| 4. | A HIGH fázisban kibocsátott CO2 tömege (g/km) | ... | ... | ... | |
| 5. | Az EXTRA–HIGH fázisban kibocsátott CO2 tömege (g/km) | ... | ... | ... | |
| 6. | A kibocsátott CO2 tömege (vegyes) (g/km) | ... | ... | ... | |
| 7. | Tüzelőanyag-fogyasztás a LOW fázisban (l/100 km vagy m /100 km3 vagy kg/100 km) | ... | ... | ... | |
| 8. | Tüzelőanyag-fogyasztás a MID fázisban (l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km) | ... | ... | ... | |
| 9. | Tüzelőanyag-fogyasztás a HIGH fázisban (l/100 km vagy m /100 km3 vagy kg/100 km) | ... | ... | ... | |
| 10. | Tüzelőanyag-fogyasztás az EXTRA–HIGH fázisban (l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km) | ... | ... | ... | |
| 11. | Tüzelőanyag-fogyasztás (vegyes) (l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km) | ... | ... | ... | |
| 12. | f0 (N) | ... | ... | ... | |
| 13. | f1 [N/(km/h)] | ... | ... | ... | |
| 14. | f2 [N/(km/h)2] | ... | ... | ... | |
| 15. | RR (kg/t) | ... | ... | ... | |
| 16. | Delta Cd*A [a VL esetében (adott esetben), a VH-val összehasonlítva] (m2) | ... | ... | ... | |
| 17. | A méréshez használt tömeg (kg) | ... | ... | ... | |
| 18. | „Homlokfelület (m2) (csak kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család esetén)” | ||||
A táblázatot mindegyik interpolációs családra vonatkozóan meg kell ismételni.
3.2. * Külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek (OVC)
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | ||
| A kibocsátott CO2 tömege (A feltétel, vegyes) (g/km) | ... | ... | ... | ||
| A kibocsátott CO2 tömege (B feltétel, vegyes) (g/km) | ... | ... | ... | ||
| A kibocsátott CO2 tömege (súlyozott, vegyes) (g/km) | ... | ... | ... | ||
| Tüzelőanyag-fogyasztás (A feltétel, vegyes) (l/100 km) (g) | ... | ... | ... | ||
| Tüzelőanyag-fogyasztás (B feltétel, vegyes) (l/100 km) (g) | ... | ... | ... | ||
| Tüzelőanyag-fogyasztás (súlyozott, vegyes) (l/100 km) (g) | ... | ... | ... | ||
| Elektromosenergia-fogyasztás (A feltétel, vegyes) (Wh/km) | ... | ... | ... | ||
| Elektromosenergia-fogyasztás (B feltétel, vegyes) (Wh/km) | ... | ... | ... | ||
| Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott és vegyes) (Wh/km) | ... | ... | ... | ||
| Hatósugár tisztán elektromos hajtással (km) | ... | ... | ... | ||
| Interpolációs család száma | Változat/kivitelek | ||||
| ... | ... | ||||
| ... | ... | ||||
| ... | ... | ||||
| Kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítója | |||||
| ... | |||||
| ... | |||||
| ... | |||||
| A | B | C | D | ||
| 1. | Eredmények | Interpolációscsalád-azonosító | |||
| VH | VM | VL | |||
| 2. | A LOW fázisban kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (g/km) | ... | ... | ||
| 3. | A MID fázisban kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (g/km) | ... | ... | ||
| 4. | A HIGH fázisban kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (g/km) | ... | ... | ||
| 5. | Az EXTRA–HIGH fázisban kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (g/km) | ... | ... | ||
| 6. | A kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (vegyes) (g/km) | ... | ... | ||
| 7. | A kibocsátott CO2 tömege a töltést fogyasztó üzemmódban (vegyes) (g/km) | ||||
| 8. | A kibocsátott CO2 tömege (súlyozott, vegyes) (g/km) | ||||
| 9. | Tüzelőanyag-fogyasztás a LOW fázisban a töltést fenntartó üzemmódban (l/100 km) | ... | ... | ||
| 10. | Tüzelőanyag-fogyasztás a MID fázisban a töltést fenntartó üzemmódban (l/100 km) | ... | ... | ||
| 11. | Tüzelőanyag-fogyasztás a HIGH fázisban a töltést fenntartó üzemmódban (l/100 km) | ... | ... | ||
| 12. | Tüzelőanyag-fogyasztás az EXTRA–HIGH fázisban a töltést fenntartó üzemmódban (l/100 km) | ... | ... | ||
| 13. | Tüzelőanyag-fogyasztás a töltést fenntartó üzemmódban (vegyes) (l/100 km) | ... | ... | ||
| 14. | Tüzelőanyag-fogyasztás a töltést fogyasztó üzemmódban (vegyes) (l/100 km) | ... | ... | ||
| 15. | Tüzelőanyag-fogyasztás (súlyozott, vegyes) (l/100 km) | ... | ... | ||
| 16. | EF AC, súlyozott | ... | ... | ||
| 17. | EAER (vegyes) | ... | ... | ||
| 18. | EAER városi | ... | ... | ||
| 19. | f0 (N) | ... | ... | ||
| 20. | f1 [N/(km/h)] | ... | ... | ||
| 21. | f2 [N/(km/h)2] | ... | ... | ||
| 22. | RR (kg/t) | ... | ... | ||
| 23. | Delta CD × A (a VL vagy VM esetében, a VH-val összehasonlítva) (m2) | ... | ... | ||
| 24. | A méréshez használt tömeg (kg) | ... | ... | ||
| 25. | Homlokfelület (m2) (csak kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család esetén) | ||||
A táblázatot mindegyik interpolációs családra vonatkozóan meg kell ismételni.
3.3. * Tisztán elektromos járművek
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | ||||
| Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km) | ... | ... | ... | ||||
| Hatósugár (km) | ... | ... | ... | ||||
| Interpolációs család száma | Változat/kivitelek | ||||||
| ... | ... | ||||||
| ... | ... | ||||||
| ... | ... | ||||||
| Kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítója | |||||||
| ... | |||||||
| ... | |||||||
| ... | |||||||
| A | B | ||||||
| 1. | Eredmények: | Interpolációscsalád- azonosító | |||||
| VH | VL | ||||||
| 2. | Elektromosenergia-fogyasztás (vegyes) (Wh/km) | ... | ... | ||||
| 3. | Hatósugár tisztán elektromos hajtással (vegyes) (km) | ... | ... | ||||
| 4. | Hatósugár tisztán elektromos hajtással (város) (km) | ... | ... | ||||
| 5. | f0 (N) | ... | ... | ||||
| 6. | f1 [N/(km/h)] | ... | ... | ||||
| 7. | f2 [N/(km/h)2] | ... | ... | ||||
| 8. | RR (kg/t) | ... | ... | ||||
| 9. | Delta CD × A (a VL esetében, a VH-val összehasonlítva) (m2) | ... | ... | ||||
| 10. | A méréshez használt tömeg (kg) | ... | ... | ||||
| 11. | Homlokfelület (m2) (csak kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család esetén) | ||||||
3.4. * Hidrogénalapú tüzelőanyag-cellával működő járművek
| Változat/kivitel: | ... | ... | ... | ||||
| Tüzelőanyag-fogyasztás (kg/100 km) | ... | ... | ... | ||||
| A | B | C | |||||
| 1. | Változat/kivitel: | Változat/kivitel: | |||||
| 2. | Tüzelőanyag-fogyasztás (vegyes) (kg/100 km) | ... | ... | ||||
| 3. | f0 (N) | ... | ... | ||||
| 4. | f1 [N/(km/h)] | ... | ... | ||||
| 5. | f2 [N/(km/h)2] | ... | ... | ||||
| 6. | RR (kg/t) | ... | ... | ||||
| 7. | A méréshez használt tömeg (kg) | ... | |||||
3.5. * A korrelációs eszközzel az (EU) 2017/1152 és 2017/1153 végrehajtási rendelet szerint a teljesítményről készített jegyzőkönyv(ek) és a NEDC szerinti végleges értékek
3.5.0.1. A táblázatot mindegyik interpolációs családra vonatkozóan meg kell ismételni:
3.5.0.2. Interpolációscsalád-azonosító [Lábjegyzet: „Típusjóváhagyási szám + Interpolációs-család-azonosító sorszám”]: ...
3.5.0.3. VH-jegyzőkönyv: ...
3.5.0.4. VL-jegyzőkönyv (adott esetben): ...
3.5.1. Eltérési tényező (adott esetben)
A táblázatot mindegyik interpolációs családra vonatkozóan meg kell ismételni:
Interpolációscsalád-azonosító [Lábjegyzet: „Típusjóváhagyási szám + Interpolációscsalád-azonosító sorszám”]: ...
3.5.2. Ellenőrzési tényező (adott esetben)
A táblázatot mindegyik interpolációs családra vonatkozóan meg kell ismételni:
Interpolációscsalád-azonosító [Lábjegyzet: „Típusjóváhagyási szám + Interpolációscsalád-azonosító sorszám”]: ...
3.5.3. * Belső égésű motorok, ideértve a nem külső feltöltésű, hibrid hajtású elektromos járműveket (NOVC) (1) (2)
| A | B | C | ||
| 1. | Végső korrelált NEDC szerinti értékek | Interpolációscsalád-azonosító | ||
| 2. | VH | VL | ||
| 3. | A kibocsátott CO2 tömege (városi körülmények) (g/km) | |||
| 4. | A kibocsátott CO2 tömege (városon kívüli körülmények) (g/km) | |||
| 5. | A kibocsátott CO2 tömege (vegyes) (g/km) | |||
| 6. | Tüzelőanyag-fogyasztás (városi körülmények) (l/100 km) (1) | |||
| 7. | Tüzelőanyag-fogyasztás (városon kívüli körülmények) (l/100 km) (1) | |||
| 8. | Tüzelőanyag-fogyasztás (vegyes) (l/100 km) (1) | |||
3.5.4. * Kívülről tölthető hibrid hajtású elektromos járművek (OVC) (1)
| A | B | C | ||
| 1. | Végső korrelált NEDC szerinti értékek | Interpolációscsalád-azonosító | ||
| 2. | VH | VL | ||
| 3. | A kibocsátott CO2 tömege (súlyozott, vegyes) (g/km) | ... | ... | |
| 4. | Tüzelőanyag-fogyasztás (súlyozott, vegyes) (l/100 km) (g) | ... | ... | |
4. Az ökoinnovációs technológiával (technológiákkal) felszerelt járműveken végzett vizsgálatok eredményei
4.0.1. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás szerint (adott esetben)
4.0.2. Az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XXI. melléklete szerint (adott esetben)
4.1. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódja: ........................................
0. CÉLKITŰZÉSEK
A megfelelőségi nyilatkozat a jármű gyártója által a vásárlónak átadott nyilatkozat, melyben biztosítja a vásárlót arról, hogy az általa vásárolt jármű megfelel a gyártása időpontjában hatályos uniós jogszabályoknak.
A megfelelőségi nyilatkozat azt a célt is szolgálja, hogy lehetővé tegye a tagállami illetékes hatóságok számára a járművek nyilvántartásba vételét anélkül, hogy a kérelmező számára kiegészítő műszaki dokumentáció benyújtását kellene előírniuk.
E célból a megfelelőségi nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:
a) jármű-azonosító szám;
b) a jármű pontos műszaki jellemzői (azaz a különböző rovatokban értéktartományok feltüntetése nem megengedett).
1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS
1.1. A megfelelőségi nyilatkozat két részből áll.
