| több, mint egyhengeres | 1500 f/p ± 10% | 1500 f/p ± 10% |
4.2. Ha eső vagy más csapadék esik a járműre, úgy nem szabad méréseket végezni; szintén nem szabad vizsgálatokat végezni az ilyen csapadék elállása után még 10 percig.
5. AZ ANTENNA JELLEGE ÉS IRÁNYZÁSA
5.1. Az antenna jellege
Minden antennatípus használható, feltéve hogy az antennatényezők a vonatkozási antennára átszámíthatók. Az antenna kalibrálásához a CISPR 12. kiadványa 3. kiadása A. függelékének módszerét kell alkalmazni.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1. Magasság
5.2.1.1. 10 m-es vizsgálat
Az antenna fázisközpontjának 3,0 ± 0,05 m-rel kell azon sík felett lenni, amelyen a jármű áll.
5.2.1.2. 3 m-es vizsgálat
Az antenna fázisközpontjának 1,8 ± 0,05 m-rel kell azon sík felett lenni, amelyen a jármű áll.
5.2.1.3. Az antennavevő részének nem szabad 0,25 m-nél közelebb lennie azon síkhoz, amelyen a jármű áll.
5.2.2. Mérési távolság
5.2.2.1. 10 m-es vizsgálat
A vízszintes távolság az antenna csúcsától vagy egy megfelelően alkalmas azon pontjától, amelyet az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során kell megállapítani, a jármű karosszériájához képest 10,0 ± 0,2 m.
5.2.2.2. 3 m-es vizsgálat
A vízszintes távolság az antenna csúcsától vagy egy megfelelően alkalmas azon pontjától, amelyet az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során kell megállapítani, a jármű karosszériájához képest 3,0 ± 0,05 m.
5.2.2.3. Ha a vizsgálatot a nagyfrekvenciás sugárzással szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antenna vételi elemének nem szabad 1,0 m-nél közelebb lennie az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó jármű között nem szabad elnyelő anyagnak lennie.
5.3. Az antenna helyzete a járműhöz képest
Az antennát egymás után a jármű bal és jobb oldalán úgy kell felállítani, hogy az a jármű hosszanti középtengelyével párhuzamosan és a motor közepének magasságában legyen (lásd 1. alfüggelék 1. ábrája) és egy vonalban a jármű középpontjával, amely a jármű elméleti hosszirányú tengelyén a jármű elülső és hátulsó tengelyeinek középpontjai között félúton levő pontként határozható meg.
5.4. Az antenna iránya
Minden mérési pontra méréseket kell végezni, egy alkalommal az antenna vízszintes és egy alkalommal az antenna függőleges polarizációjával (lásd 1. alfüggelék 2. ábrája).
5.5. Mérési értékek
Az 5.3. és 5.4. ponttal összhangban, és minden frekvenciánál négy mérést kell végezni és – frekvenciánként – közülük a legnagyobb értékét kell figyelembe venni.
6. FREKVENCIÁK
6.1. Mérések
A méréseket a 30–1000 MHz frekvenciatartományban kell elvégezni. Annak igazolására, hogy a jármű megfelel ezen melléklet követelményeinek, a vizsgáló hatóság akár 13 frekvenciát is megvizsgál e tartományban, pl.: 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750, 900 MHz. Amennyiben a mért értékek a határértéket túllépik a vizsgált során, úgy vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy ezt a jármű okozta, és nem valamelyik környezeti zavarforrás.
6.1.1. A határértékek a 30 és 1000 MHz közötti frekvenciatartományra érvényesek.
6.1.2. A méréseket vagy kvázi csúcsértékdetektorral vagy csúcsértékdetektorral lehet elvégezni. A II. Rész 6.2. és 6.5. pontjában megadott határértékek a kvázi csúcsérték mérésekre érvényesek. Ha csúcsértékmérő műszerrel mérnek, úgy 1 MHz sávszélességre 38 dB-t kell hozzáadni, vagy 1 kHz sávszélességre 22 dB-t kell levonni.
6.2. Tűrések
| Névleges frekvencia (MHz) | Tűrés (MHz) | |
| 45, 65, 90, 120, 150, 190 és 230 | ± 5 | |
| 280, 380, 450, 600, 750 és 900 | ± 20 |
A tűrések a felsorolt mérési frekvenciákra érvényesek és lehetővé teszik, hogy az olyan adókból származó zavarások figyelmen kívül maradjanak, amelyek az említett mérési frekvencián vagy annak közelében működnek.
1. ábra
A TRAKTOR VIZSGÁLATI TERÜLETE
(Elektromágneses visszaverő felületektől mentes sík terület)
2. ábra
AZ ANTENNA HELYZETE A TRAKTORHOZ VISZONYÍTVA
Elölnézet
Dipól antenna a sugárzás függőleges összetevőjét mérő pozícióban
Felülnézet
Dipól antenna a sugárzás vízszintes összetevőjét mérő pozícióban
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás csak járművekre alkalmazható.
1.2. Mérőkészülék
A mérőberendezéseknek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16–1 (93) számú kiadványa feltételeinek kell megfelelniük.
A keskeny sávú elektromágneses zavarások ezen melléklet szerinti mérésére középérték-detektort vagy csúcsértékdetektort kell használni.
1.3. Mérési módszer
1.3.1. E vizsgálat azon keskeny sávú zavarások mérésére szolgál, amelyek a mikroprocesszoros alapon működő rendszerekből vagy más keskeny sávú forrásokból indulhatnak ki.
1.3.2. Első vizsgálati lépésként a sugárzás szintjét kell mérni az FM frekvenciatartományban (88–108 MHz) a jármű rádió antennáján, az 1.2. pontban meghatározott felszereléssel. Ha a II. Rész 6.3.2.4. pontjában megállapított szintet nem lépik túl, akkor a járművet úgy kell tekinteni, hogy ezen melléklet követelményeit e frekvenciatartományban kielégíti, és a teljes vizsgálatot nem kell elvégezni.
1.3.3. A teljes vizsgálat során két alternatív antennatávolság engedélyezett; az antennák a járműtől 10 méterre vagy 3 méterre helyezkedhetnek el. Mindkét esetben ezen melléklet 3. pontjának követelményeit ki kell elégíteni.
2. MÉRÉSI EREDMÉNYEK
A mérési eredményeket dB μς/m–ben (μV/m) kell megadni.
3. MÉRÉSI HELY
3.1. A méréseket sík, szabad területen kell elvégezni, amely a jármű és az antenna közti távolság közepén lévő pont körüli legalább 30 m-es sugarú körön belül van. A terepnek elektromágneses visszaverődésektől mentesnek kell lennie (lásd a VII. Rész 1. alfüggelékének 1. ábrája).
3.2. A mérőkészülék, vizsgáló fülke vagy azon jármű, amelyben a mérőkészülék el van helyezve, a vizsgálati területen lehet, de csak a VII. Rész 1. alfüggelékének 1. ábráján megengedett területen.
Más antennák is megengedettek a vizsgálati területen a vevő antennától és a járműtől is legalább 10 m-es távolságban, feltételezve, hogy kimutatható, hogy ez a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja.
3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat akkor lehet alkalmazni, ha az elnyelőcsarnok és a szabad tér mérési hely között korreláció mutatható ki. Az árnyékolt elnyelőcsarnokoknak a VII. Rész 1. alfüggelékének 1. ábrája szerinti előírásokat, az antenna és a jármű közötti távolság és az antenna magasság kivételével, nem kell kielégíteniük. Ebben az esetben nem kell elvégezni a környezeti sugárzás felülvizsgálatát az ezen melléklet 3.4. pontja szerinti vizsgálat előtt és után.
3.4. Környezet
Annak biztosítására, hogy semmiféle olyan külső zavarás vagy külső jel ne érkezzen be, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Biztosítani kell, hogy a járműből jövő zavarás a környezeti méréseket ne befolyásolja jelentősen, pl. a járműnek a vizsgáló területről való eltávolításával, a gyújtáskulcs kihúzásával vagy az akkumulátor leválasztásával. Mindkét mérésnél a külső zavarásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-lel a II. Rész 6.3.2.1. vagy 6.3.2.2. pontja szerinti zavaró sugárzási határérték alatt kell lennie, kivéve a keskeny sávú jelek kívánt átvitelét.
4. A JÁRMŰ ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK ALATT
4.1. A jármű minden elektronikus rendszerét az álló jármű rendes feltételei mellett kell működtetni.
4.2. A gyújtásnak bekapcsolt állapotban kell lennie. A motor nem jár.
4.3. Ha eső vagy más csapadék esik, úgy nem szabad mérést végezni, továbbá nem szabad mérést végezni az ilyen csapadék végét követő 10 percen belül.
5. AZ ANTENNA JELLEGE, HELYZETE ÉS IRÁNYA
5.1. Az antenna fajtája
Minden antennafajtát lehet használni, feltéve hogy az antennatényezők a vonatkozási antennára átszámíthatók. Az antenna kalibrálásához a CISPR 12. kiadványa 3. kiadása A. függelékében lévő módszert kell alkalmazni.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1. Magasság
5.2.1.1. 10 m-es vizsgálat
Az antenna fázisközpontjának 3,0 ± 0,05 m-rel kell azon sík fölött lennie, amelyen a jármű áll.
5.2.1.2. 3 m-es vizsgálat
Az antenna fázisközpontjának 1,8 ± 0,05 m-rel kell azon sík fölött lennie, amelyen a jármű áll.
5.2.1.3. Az antenna egyetlen vevőrészének sem szabad 0,25 m-nél közelebb lennie azon síkhoz, amelyen a jármű áll.
5.2.2. Mérési távolság
5.2.2.1. 10 m-es vizsgálat
Az antenna csúcsának vagy az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során meghatározott megfelelően alkalmas pontjának vízszintesen 10,0 ± 0,2 m-re kell lennie a jármű karosszériájának felületétől.
5.2.2.2. 3 m-es vizsgálat
Az antenna csúcsának vagy az 5.1. pont szerinti átszámítási eljárás során meghatározott megfelelően alkalmas pontjának vízszintesen 3,00 ± 0,05 m-re kell lennie a jármű karosszériájának felületétől.
5.2.2.3. Ha a vizsgálatot egy, a nagy frekvenciákkal szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antennavevő elemeinek nem szabad 1,0 m-nél közelebb lenniük a sugárzást elnyelő anyaghoz és 1,5 m-nél közelebb lenniük az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó jármű között nem szabad elnyelő anyagnak lennie.
5.3. Az antenna helyzete a járműhöz képest
Az antennát egymás után a jármű bal és jobb oldalán kell felállítani, a jármű hosszanti középtengelyével párhuzamosan és a motor közepének magasságában (lásd a VII. Rész 1. alfüggelékének 2. ábrája).
5.4. Az antenna iránya
Minden mérési pontra méréseket kell végezni, egy alkalommal az antenna vízszintes és egy alkalommal az antenna függőleges polarizációjával (lásd a VII. Rész 1. alfüggelékének 2. ábrája).
5.5. Mérési értékek
Az 5.3. és 5.4. ponttal összhangban minden rögzített frekvenciánál felvett négy mérés közül a legnagyobb értékűt kell mérési frekvenciánként figyelembe venni.
6. FREKVENCIÁK
6.1. Mérések
A méréseket a 30–1000 MHz frekvenciatartományban kell elvégezni. E tartományt 13 sávra kell felosztani. Minden sávban meg lehet vizsgálni egy rögzített frekvenciát annak bemutatására, hogy a megkövetelt határértékek teljesülnek-e. Ezen melléklet követelményei teljesülésének igazolására a vizsgálati hatóság a következő 13 frekvenciasáv ilyen rögzített frekvenciapontjainál végez vizsgálatot:
30–50; 50–75; 75–100; 100–130; 130–165; 165–200; 200–250; 250–320; 320–400; 400–520; 520–660; 660–820; 820–1000 MHz.
Amennyiben a határértéket túllépik a vizsgált során, úgy vizsgálatokat kell végezni annak biztosítására, hogy ezt a jármű okozta, és nem valamelyik környezeti zavarforrás.
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás csak járművekre alkalmazható.
1.2. Mérési módszer
E vizsgálatnak a jármű közvetlen ellenőrizhetőségének az esetleges károsodásokkal szembeni zavartűrését kell kimutatnia. A járművet az ezen mellékletben leírt elektromágneses mező hatásának kell kitenni. A járművet a vizsgált alatt figyelni kell.
2. AZ EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA
Az ezen mellékletben leírt vizsgálathoz az elektromos térerősséget V/m-ben kell kifejezni.
3. Mérési hely
A vizsgálóberendezésnek képesnek kell lennie arra, hogy az ezen mellékletben meghatározott frekvenciatartományt előállítsa. A vizsgálóberendezésnek teljesítenie kell a (nemzeti) törvényi előírásokat az elektromágneses jelek kibocsátása tekintetében.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a vezérlő és megfigyelő berendezést ne érintsék a sugárzási területek úgy, hogy a vizsgálatokat meghiúsítsák.
4. A JÁRMŰ ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK ALATT
4.1. A járműnek – a szükséges vizsgálati felszerelés kivételével – terheletlen állapotúnak kell lennie.
4.1.1. A motor a hajtókerekeket rendes körülmények között a jármű legnagyobb sebessége háromnegyed részének megfelelő állandó sebességen forgatja, amennyiben nincs olyan műszaki ok, amely miatt a gyártó más sebességet határozna meg. A jármű motorját megfelelő forgatónyomatékkal kell terhelni. Ha szükséges, az erőátviteli tengelyek szétkapcsolhatók (például olyan jármű esetében, amely kettőnél több tengellyel rendelkezik), feltéve hogy azok nem hajtanak meg rádiózavart kibocsátó alkatrészt.
4.1.2. A tompított fényszórót be kell kapcsolni.
4.1.3. A baloldali vagy a jobboldali irányjelzőt be kell kapcsolni.
4.1.4. Minden más rendszert, amely a járművezetői irányítást befolyásolja éppúgy, mint a jármű rendes működésekor, be kell kapcsolni.
4.1.5. A járműnek tilos a vizsgálati térrel elektromosan összekapcsolt állapotban lennie és a jármű és a vizsgálóberendezés között sem szabad kapcsolatnak lennie, a 4.1.1. vagy 4.2. pontban megkövetelteken kívül. A gumiabroncsoknak a vizsgáló tér padlózatával való érintkezése nem képez elektromos összeköttetést.
4.2. Azon elektromos/elektronikus járműrendszereknél, amelyek a jármű közvetlen irányításának lényeges részét képezik és a 4.1. pontban leírt feltételek mellett nincsenek működésben, a gyártó számára megengedett, hogy egy jelentést vagy kiegészítő bizonylatot bocsásson a vizsgáló hatóság rendelkezésére arról, hogy a jármű elektromos/elektronikus rendszere ezen melléklet követelményeit kielégíti. Az ilyen bizonylatok a típusjóváhagyási dokumentáció részét képezik.
4.3. A jármű felülvizsgálatára zavarmentes berendezést kell használni. A jármű külső oldalát és belső terét ellenőrizni kell annak eldöntéséhez, hogy ezen melléklet követelményei teljesülnek-e. Ez pl. egy (több) videókamera segítségével történhet meg.
4.4. A jármű rendszerint első részével az antenna felé fordulva áll. Ha azonban az elektronikus vezérlőegységek és a hozzájuk tartozó kábelezés nagyrészt a jármű hátsó részében van, úgy a járművet rendszerint a hátsó részével az antenna felé fordítva kell a vizsgálatot elvégezni. Az olyan hosszú járművek esetén (azaz a személygépkocsik és a kis tehergépkocsik kivételével), amelyek elektronikus vezérlőegységei és a hozzájuk tartozó kábelezés többnyire a jármű középső részén helyezkednek el, egy olyan vonatkozási pont határozható meg (lásd 5.4. pont), amelyik vagy a baloldali vagy a jobboldali járműközéppontban található a jármű felületén. E vonatkozási pont a jármű hossztengelyének közepén vagy a gyártó által az illetékes hatósággal egyetértésben kiválasztott járműoldal egy pontján található, mely utóbbi kiválasztása az elektronikus rendszerek elosztásától, a kábelezés elrendezésétől és ezek tulajdonságaitól függ.
Az ilyen vizsgálat csak akkor folytatható le, ha a csarnok építészeti kialakítása ezt megengedi. Az antenna helyzetét a vizsgálati jelentésben fel kell jegyezni.
5. A MEZŐT ELŐÁLLÍTÓ BERENDEZÉS TÍPUSA, HELYZETE ÉS IRÁNYZÁSA
5.1. A mezőt előállító berendezés típusa
5.1.1. A mezőt előállító berendezés típusát úgy kell megválasztani, hogy az igényelt térerősséget a vonatkozási pontban (lásd 5.4. pont) a megfelelő frekvencián érjék el.
5.1.2. A mezőt előállító berendezés antenna vagy mezőgenerátor lehet (Transmission Line System).
5.1.3. Minden mezőt előállító berendezés felépítésének és irányzásának olyan kell lennie, hogy az előállított mező polarizált legyen:
a 20 és 1000 MHz közötti tartományban vízszintesen vagy függőlegesen.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1. Magasság
5.2.1.1. A mindenkori alkalmazott antenna fázisközpontjának legalább 1,5 m-rel azon sík fölött kell lennie, amelyen a jármű áll, ha a jármű magassága meghaladja a 3 m-t.
5.2.1.2. A mindenkori alkalmazott antenna sugárzó elemeinek egyetlen része sem lehet 0,25 m-nél közelebb azon síkhoz, amelyen a jármű áll.
5.2.2. Mérési távolság
5.2.2.1. A legjobb közelítés a valós üzemi feltételekhez akkor adódik, ha a mezőt előállító berendezés olyan távol van a járműtől felállítva, amennyire csak lehetséges. E távolság általában 1 m és 5 m között van.
5.2.2.2. Ha a vizsgálatot elnyelőcsarnokban végzik, úgy a mezőt előállító berendezés sugárzó elemeinek legalább 1 m-re kell lenniük a sugárzást elnyelő anyagtól, és legalább 1,5 m-re az elnyelőcsarnok falától. A sugárzó antenna és a vizsgálandó jármű között nem szabad elnyelő anyagnak lennie.
5.3. Az antenna helyzete a járműhöz képest
5.3.1. A mezőt előállító berendezés sugárzó eleme távolságának a jármű karosszériájának külső felületéhez képest 0,5 m-nél nagyobbnak kell lennie.
5.3.2. A mezőt előállító berendezést a jármű középvonalában (a hosszanti szimmetria síkja) kell elhelyezni.
5.3.3. A mezőt előállító berendezés egyetlen része sem lehet közelebb 0,5 m-nél a jármű egyetlen részéhez sem, azon sík kivételével, amelyen a jármű áll.
5.3.4. Minden olyan mezőt előállító berendezés, amely a jármű felett van elhelyezve, hossztengelyben a jármű hosszának legalább 75%-át teszi ki.
5.4. Vonatkozási pont
5.4.1. Ezen melléklet alkalmazásában a vonatkozási pont az a pont, amelynél a vizsgálati térerő fellép, és amelyet a következőképpen kell meghatározni:
5.4.1.1. legalább 2 m vízszintesen az antenna fázisközéppontjától vagy legalább 1 m függőlegesen a mezőt előállító berendezés sugárzó elemeitől;
5.4.1.2. a jármű középvonalában (a hosszanti szimmetriatengely síkja);
5.4.1.3. 1,0 ± 0,05 m magasságban azon sík fölött, amelyen a jármű áll, vagy attól 2,0 ± 0,05 m-re, ha a modellsorozatban lévő jármű legkisebb tetőmagassága meghaladja a 3,0 m-t;
5.4.1.4. az elülső világításnál vagy:
1,0 ± 0,2 m a járművön belül, a szélvédő és a motorháztető metszéspontján mérve (ezen melléklet 1. alfüggelékének C. pontja), vagy
0,2 ± 0,2 m a traktor elülső tengelyének középvonalától a traktor középpontja irányában mérve (2. alfüggelék D. pontja),
aszerint hogy melyik változat adja az antennához közelebb eső referenciapontot.
5.4.1.5 a hátsó világításnál vagy:
1,0 ± 0,2 m a járművön belül, a szélvédő és a motorháztető metszéspontján mérve (1. alfüggelék C. pontja), vagy
0,2 ± 0,2 m a traktor hátsó tengelyének középvonalától a traktor középpontja irányában mérve (2. alfüggelék D. pontja),
aszerint hogy melyik változat adja az antennához közelebb eső referenciapontot.
5.5. Amennyiben úgy döntenek, hogy a jármű hátsó részét sugározzák be, úgy a vonatkozási pontot az 5.4. pont szerint kell meghatározni. A járművet ekkor az antennától elfordítva kell felállítani és olyan helyzetbe kell hozni, mintha vízszintesen 180º-kal elforgatták volna a középpontja körül, azaz a távolság az antennától a jármű karosszériájának legközelebbi részéhez változatlan marad. Ezen eset a 3. alfüggelékben van ábrázolva.
6. VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK
6.1. Frekvencia tartomány, tartózkodási idők, polarizálás
A járművet elektromágneses mező hatásának kell kitenni a 20–1000 MHz frekvenciatartományban.
6.1.1. Az ezen mellékletben szereplő előírások teljesülésének igazolására a járművet legfeljebb 14 frekvenciánál kell megvizsgálni e tartományban, pl. a 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750 és 900 MHz értéknél.
A vizsgálóberendezés bekapcsolási idejét figyelembe kell venni, és a tartózkodási időnek az egyes frekvenciáknál elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a vizsgálóberendezés rendes feltételek között reagáljon. A tartózkodási időnek minden esetben legalább 2 másodpercnek kell lennie.
6.1.2. Csak egy polarizálási síkot kell használni minden egyes frekvencialépéshez az 5.1.3. pontnak megfelelően.
6.1.3. Minden más vizsgálati paraméter az ezen mellékletben leírtaknak megfelelő.
6.1.4. Ha egy jármű a 6.1.1. pont követelményeinek nem felel meg, úgy meg kell bizonyosodni arról, hogy a megfelelés hiánya a lényeges vizsgálati feltételekre, és nem a szabályozás nélküli mezők előállítására vezethető vissza.
7. A SZÜKSÉGES TÉRERŐSSÉG ELŐÁLLÍTÁSA
7.1. A vizsgálat végrehajtása
7.1.1. A vizsgálati mező feltételek eléréséhez a „vonatkozási mező módszer”-t kell alkalmazni.
7.1.2. Kalibrálási fázis
Minden vizsgálati frekvenciánál annyi teljesítményt kell a mezőt előállító berendezésbe betáplálni, hogy a vizsgálati térerősséget az 5. pont szerinti vonatkozási pontnál – de a jármű nélkül – el lehessen érni. A mező előállítására közvetlenül vonatkozó előremenő teljesítményt vagy más paramétereket meg kell mérni, és az értékeket fel kell jegyezni. A vizsgálati frekvenciáknak 20 és 1000 MHz között kell lenniük. A kalibrálás 20 MHz-nél kezdődik az előző lépésnél legfeljebb 2%-kal nagyobb frekvencia-lépésekben kerül végrehajtásra, és 1000 MHz-nél ér véget. Ezen értékeket a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell használni, amíg nem lépnek fel olyan változások a berendezésekben vagy a felszereléseknél, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé.
7.1.3. Vizsgálati fázis
A járművet az elnyelőcsarnokban kell elhelyezni és az 5. pont követelményeinek megfelelően kell felállítani. A 7.1.2. pontban megállapított szükséges előteljesítményt a 6.1.1. pontban meghatározott frekvenciáknál kell betáplálni a mezőt előállító berendezésbe.
7.1.4. Függetlenül attól, hogy milyen paramétert választottak a 7.1.2. pont szerint a mező meghatározásához, ugyanazon paramétert kell ismét alkalmazni a térerősségvizsgálat alatti gerjesztéséhez.
7.1.5. A mezőt előállító berendezésnek és elrendezésének a vizsgálat során ugyanazon előírásoknak kell megfelelnie, mint a 7.1.2. pont szerint elvégzett munkafolyamatok alatt.
7.1.6. Térerősségmérő készülék
A vonatkozási térerősség kalibrálásához arra alkalmas, tömör kialakítású térerősségmérő készüléket kell használni.
7.1.7. A vonatkozási térerősség kalibrálása során a mezőt előállító berendezés fázisközpontját a vonatkozási pont fázisközpontjának pozíciójába kell hozni.
7.1.8. Ha térerősségmérő készülékként egy kalibrált vevőantennát használnak, úgy az értékeket három egymásra merőleges irányban kell leolvasni, ahol a térerősségek a három mérési irányban mutatott térerősségekből adódnak.
7.1.9. A járművek különböző méréseinek tekintetbevételéhez egy adott vizsgálóberendezésnél szükséges lehet, hogy több antennahelyzetet vagy vonatkozási pontot határozzanak meg.
7.2. A térerősség körvonala
7.2.1. A vonatkozási mezők kalibrálása során (mielőtt a járművet a vizsgáló térbe viszik) a térerősségnek a kalibrálási lépések 80%-ában legalább a névleges térerősség 50%-át kell elérnie a következő helyeken:
a) minden mezőt előállító berendezésre, 0,5 ± 0,05 m-re a vonatkozási pont mindegyik oldalán a vonatkozási ponton áthaladó vonalon és ugyanazon magasságban, mint a vonatkozási pont, és merőlegesen a jármű hosszanti középsíkjára,
b) mezőgenerátor esetén, 1,5 ± 0,05 m-re a vonatkozási ponton áthaladó egyik vonalon és ugyanazon magasságban, mint a vonatkozási pont, és merőlegesen a jármű hosszanti középsíkjára,
7.3. Térrezonancia
Figyelmen kívül hagyva a 7.2.1. pont feltételeit, nem lehet vizsgálatot végezni a csarnokrezonancia-frekvenciáknál.
7.4. Az előállítandó vizsgálati jel jellemzői.
7.4.1. A vizsgálati jel legmagasabb értéke
A vizsgálati jel legmagasabb értékének modulációnál is a moduláció nélküli szinuszjel maximális értékével kell megegyeznie, amelynek értékét négyzetes középértékként (r.m.s.) V/m-ben kell meghatározni a II. Rész 6.4.2. pontja szerint (lásd ezen melléklet 4. alfüggeléke).
7.4.2. A vizsgálati jel alakja
A vizsgálati jelnek nagyfrekvenciás szinuszhullámnak kell lennie, amplitúdó modulációval 1 kHz-es szinuszjellel 0,8 ± 0,04 modulációs fokkal (m).
7.4.3. Modulációs fok
A moduláció fokát (m) a következő képlettel kell meghatározni:
m = ((legnagyobb modulációs kilengés – legkisebb modulációs kilengés)/(legnagyobb modulációs kilengés + legkisebb modulációs kilengés)).
Az előállítandó vizsgálati jel jellemzői
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1.1 Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás azon elektromos/elektronikus szerelési egységekre is alkalmazható, amelyeket később a VII. Résznek megfelelő járműbe lehet beépíteni.
1.2. Mérőkészülékek
A mérőberendezéseknek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16–1 (93) kiadványa feltételeinek kell megfelelniük.
Egy kvázi csúcsértékdetektort vagy csúcsértékdetektort kell használni a széles sávú elektromágneses zavarások ezen melléklet szerinti mérésére, vagy ha csúcsértékdetektort használnak, úgy megfelelő korrekciós tényezőt kell figyelembe venni, a zavaró impulzusrátától függően.
1.3. Mérési módszer
E vizsgálat az elektromos/elektronikus szerelési egységekből jövő széles sávú elektromágneses zavarok mérésére szolgál.
2. MÉRÉSI EREDMÉNYEK
A mérési eredményeket dB μς/m–ben (μV/m) kell megadni 120 kHz sávszélességre. Ha meghatározott frekvenciáknál a mérőberendezés tényleges B sávszélessége (kHz-ben) eltér a 120 kHz-től, úgy a mérési értékeket 120 kHz sávszélességre kell átszámítani 120/B szorzótényezővel.
3. MÉRÉSI HELY
3.1. A mérés helye megfelel a CISPR 16–1 (93) kiadása követelményeinek (lásd 1. alfüggelék).
3.2. A mérőkészüléknek, a tesztfülkének vagy a járműnek, amelyben a mérőkészüléket elhelyezik, az 1. alfüggelékben bemutatott határvonalon kívül kell elhelyezkednie.
3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat lehet használni, ha a korreláció az elnyelőcsarnok és a szabadban lévő mérőhely között kimutatható. Az elnyelőcsarnokoknak az 1. alfüggelék méretkövetelményeit nem kell kielégíteniük, kivéve az antenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység közti távolságra és az antenna magasságára vonatkozó előírásokat (lásd 2. alfüggelék 1. és 2. ábrája).
3.4. Környezet
Annak biztosítására, hogy ne legyen olyan külső zavaró hatás vagy külső jel, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Mindkét mérésnél a külső zavaró hatásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-lel a II. Rész 6.5.2.1. pontja szerinti zavar-kibocsátási határértékek alatt kell maradnia, a keskeny sávú jelek kívánt átvitelének kivételével.
4. AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉGEK ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK ALATT
4.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységeknek rendes üzemi állapotban kell lenniük.
4.2. Ha eső vagy más csapadék esik a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységekre, úgy nem szabad méréseket végezni, valamint az ilyen csapadék megszűnése után 10 percen belül sem szabad méréseket végezni.
4.3. A vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések
4.3.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységeket és ezek huzalozását 50 ± 5 mm-rel kell a fából vagy más nem vezető anyagból készült asztal fölött elhelyezni. Ha azonban a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egy része arra szolgál, hogy a jármű karosszériájával fémesen össze legyen kapcsolva, úgy e részt az alaplapra kell helyezni és elektromosan az alaplappal össze kell kapcsolni. Az alaplapnak legalább 0,5 mm vastagságú fémlemeznek kell lennie. Az alaplap legkisebb mérete a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység méretétől függ, de lehetővé kell tennie a huzalozás és az elektromos/elektronikus szerelési egység egyes részeinek elhelyezését. Az alaplapot a földelési védőérintkezéssel össze kell kötni. Az alaplapot a vizsgálóműhely padlója fölött 1,0 ± 0,1 m magasságban és ezzel párhuzamosan kell elhelyezni.
4.3.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet az előírt előírásoknak megfelelően kell elhelyezni és összekapcsolni. Az áramellátó kábeleket párhuzamosan és legfeljebb 100 mm-re az antennától az alaplap/asztal legközelebbi pereménél kell elhelyezni.
4.3.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártó beépítési utasításai szerint kell a testelő rendszerrel összekötni; kiegészítő testelő összekötések használata nem megengedett.
4.3.4. A minimális távolságnak a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység és a többi vezető rendszer, mint pl. az árnyékolt helyiség falai között (a vizsgálandó egység alatti alaplap/asztal kivételével) 1,0 m-nek kell lennie.
4.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton keresztül (VISH) 5 μH/50 Ω történik, amely az alaplappal elektromosan össze van kötve. Az elektromos tápfeszültséget a névleges üzemi feszültség ± 10% értéken belül kell tartani. A búgásfeszültségnek a névleges üzemi feszültség 1,5%-ánál kisebbnek kell lennie a jármű VISH mérési kimeneten mérve.
4.5. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egynél több részből áll, úgy elméletileg az összekötő kábelnek azon huzalozásból kell állnia, amelyet a járművön használnak. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy az elektronikus vezérlőegység és a gépjármű VISH közötti távolságnak 1500 ± 75 mm-nek kell lennie.
Az összes kábelnek lehetőleg valós kimenetekkel kell rendelkeznie, lehetőség szerint valódi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel.
Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység megfelelő működéséhez egy nem ehhez tartozó felszerelésre van szükség, úgy ennek értékét a mért zavaroknál kell kiegyenlíteni.
5. AZ ANTENNA JELLEGE, HELYZETE ÉS IRÁNYA
5.1. Az antenna jellege
Minden lineárisan polarizált antenna felhasználható, feltéve hogy átszámítható a vonatkozási antennára.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1. Magasság
Az antenna fázisközpontjának 150 ± 10 mm-re kell az alaplap fölött lennie.
5.2.2. Mérési távolság
A fázisközponttól vagy az antenna csúcsától az alaplap pereméig mért megfelelő vízszintes távolság: 1,00 ± 0,05 m. Az antenna egyetlen része sem lehet 0,5 m-nél közelebb az alaplaphoz.
Az antennát azon síkkal párhuzamosan kell felépíteni, amely az alaplapra merőlegesen esik és a kábelezés fő része mentén futva egybeesik az alaplap peremével.
5.2.3. Ha a vizsgálatot a nagyfrekvenciás sugárzással szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antennavevő elemei legfeljebb 0,5 m távolságban lehetnek a sugárzáselnyelő anyaghoz képest, és nem szabad 1,5 m-nél közelebb lenniük az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység között nem lehet elnyelőanyag.
5.3. Az antenna iránya és polarizációja
Minden mérési pontra méréseket kell végezni vízszintes és függőleges polarizálással.
5.4. Mérési értékek
Minden rögzített frekvenciánál az adott frekvencián mért két mérési érték maximális értékét (az 5.3. ponttal összhangban) kell irányadó értéknek tekinteni.
6. FREKVENCIÁK
6.1. Mérések
A méréseket a 30 és 1000 MHz közötti frekvenciatartományban kell elvégezni. Az elektromos/elektronikus szerelési egységet úgy kell tekinteni, hogy azok valószínűleg az egész frekvenciatartományra vonatkoztatva teljesítik a kívánt előírásokat, ha a következő 13 rögzített frekvenciánál megfelelnek a határértékeknek, pl.: 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750 és 900 MHz.
Amennyiben a határértéket a vizsgálat alatt túllépik, úgy vizsgálatokat kell végezni annak bizonyítására, hogy ezt az elektromos/elektronikus szerelési egység okozta, és nem valamelyik környezeti zavarforrás.
6.1.1. A határértékek a 30–1000 MHz frekvenciatartományban érvényesek.
6.1.2. A méréseket kvázi csúcsérték- vagy csúcsértékdetektorokkal lehet elvégezni. A 6.2 és 6.5. pontban szereplő határértékek a kvázi csúcsértékmérésekre érvényesek. Ha a mérés csúcsértékkel történik, úgy 38 dB-t kell az 1 MHz sávszélességre hozzáadni vagy 22 dB-t kell levonni az 1 kHz sávszélességnél.
6.2. Tűrések
| Rögzített frekvencia (MHz) | Tűrés (MHz) | |
| 45, 65, 90, 120, 150, 190 és 230 | ± 5 | |
| 280, 380, 450, 600, 750 és 900 | ± 20 |
A tűrések a felsorolt rögzített frekvenciákra érvényesek, és lehetővé teszik az olyan adók zavaró hatásának az elkerülését, amelyek az említett rögzített frekvenciákon vagy azok közelében működnek a mérés idején.
Vizsgálati terület elektromos/elektronikus szerelési egységek számára
Szabad, elektromágnesesen visszaverő felületektől mentes terület
1. ábra
Vizsgálati elrendezés egy EUB által kisugárzott elektromágneses zavarokra
2. ábra
Egy EUB által kisugárzott elektromágneses zavarok vizsgálati elrendezésének hosszmetszete
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárást az elektromos/elektronikus szerelési egységekre is lehet alkalmazni.
1.2. Mérőkészülékek
A mérőberendezések megfelelnek a Nemzetközi Rádiózavar Különbizottság (CISPR) 16–1 (93) kiadványa feltételeinek.
A keskeny sávú elektromágneses zavarások ezen melléklet szerinti mérésére egy középérték detektort vagy csúcsérték detektort kell alkalmazni.
1.3. Vizsgálati módszer
1.3.1. E vizsgálat a mikroprocesszoros alapú rendszerből kiinduló keskeny sávú elektromágneses zavarások mérésére szolgál.
1.3.2. Egy rövid (2–3 perc) kiindulási lépésként megengedett – egy kiválasztott antenna polarizációnál – a 6.1. pont szerinti frekvenciatartomány spektrumelemző segítségével történő letapogatása a zavarási csúcsok megléte és/vagy frekvenciája megállapítása céljából. Ez segítséget nyújthat a vizsgálandó frekvencia kiválasztásánál (lásd 6. pont).
2. MÉRÉSI EREDMÉNYEK
A mérési eredményeket dB μV/m–ben (μV/m) kell megadni
3. A MÉRÉS HELYE
3.1. A mérés helye megfelel a CISPR 16–1 (93) kiadványa feltételeinek (lásd a X. Rész 1. alfüggeléke).
3.2. A mérőkészüléknek, a tesztfülkének vagy a járműnek, amelyben a mérőkészüléket elhelyezik, a X. Rész 1. alfüggelékében bemutatott határvonalon kívül kell elhelyezkednie.
3.3. Árnyékolt elnyelőcsarnokokat lehet használni, ha a korreláció az elnyelőcsarnok és a szabadban lévő mérőhely között kimutatható. Az elnyelőcsarnokoknak a X. Rész 1. alfüggelékének méretkövetelményeit nem kell kielégíteniük, kivéve az antenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység közti távolságra és az antenna magasságára vonatkozó előírásokat (lásd a X. Rész 2. alfüggelékének 1. és 2. ábrája).
3.4. Környezet
Annak biztosítására, hogy ne legyen olyan külső zavaró hatás vagy külső jel, amely az eredményeket észrevehetően befolyásolhatná, a tényleges mérés előtt és után felülvizsgálatokat kell végezni. Mindkét mérésnél a külső zavaró hatásnak vagy a külső jelnek legalább 10 dB-vel a II. Rész 6.6.2.1. pontja szerinti zavar-kibocsátási határértékek alatt kell maradnia, a keskeny sávú jelek kívánt átvitelének kivételével.
4. AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉG ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK SORÁN
4.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységnek rendes üzemi állapotban kell lennie.
4.2. Ha eső vagy más csapadék esik a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységre, úgy nem szabad méréseket végezni, továbbá nem szabad mérni az eső vagy más csapadék megszűnése utáni 10 percen belül.
4.3. A vizsgálat előkészítése
4.3.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet és kábelezését 50 ± 5 mm-re a fából vagy hasonló értékű nem vezető anyagból készült asztal fölé kell elhelyezni. Ha azonban a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egy része arra szolgál, hogy a jármű karosszériájával elektromosan össze legyen kapcsolva, úgy e részt az alaplapra kell helyezni, és az alaplappal elektromosan össze kell kapcsolni.
Az alaplapnak legalább 0,5 mm vastagságú fémlemeznek kell lennie. Az alaplap legkisebb mérete a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység méretétől függ, de lehetővé kell tennie a huzalozás és az elektromos/elektronikus szerelési egység egyes részeinek elhelyezését. Az alaplapot a földelőrendszer védővezetőjével össze kell kötni. Az alaplapot a vizsgáló műhely padlója fölött 1,0 ± 0,1 m magasságban és ezzel párhuzamosan kell elhelyezni.
4.3.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet az előírt előírásoknak megfelelően kell elhelyezni és összekapcsolni. Az áramellátó kábeleket párhuzamosan és legfeljebb 100 mm-re az antennától az alaplap/asztal legközelebbi pereménél kell elhelyezni.
4.3.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártó beépítési utasításai szerint kell a testelő rendszerrel összekötni; kiegészítő testelő összekötés használata nem megengedett.
4.3.4. A minimális távolságnak a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység és a többi vezető rendszer, mint pl. az árnyékolt helyiség falai között (a vizsgálandó egység alatti alaplap/asztal kivételével) 1,0 m-nek kell lennie.
4.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton keresztül (VISH) 5 μH/50 Ω történik, amely az alaplappal elektromosan össze van kötve. Az elektromos tápfeszültséget a névleges üzemi feszültség ± 10% értéken belül kell tartani. A búgásfeszültségnek a névleges üzemi feszültség 1,5%-ánál kisebbnek kell lennie a jármű VISH mérési kimeneten mérve.
4.5. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egynél több részből áll, úgy elméletileg az összekötő kábel azon huzalozásból áll, amelyet a járművön használnak. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy az elektronikus vezérlőegység és a jármű VISH közötti távolságnak 1500 ± 75 mm-nek kell lennie. Az összes kábelnek lehetőleg valós kimenetekkel kell rendelkeznie, lehetőség szerint valódi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység megfelelő működéséhez egy külső felszerelésre van szükség, úgy ennek értékét a mért zavaroknál ki kell egyenlíteni.
5. AZ ANTENNA JELLEGE, HELYZETE ÉS IRÁNYA
5.1. Az antenna jellege
Minden lineárisan polarizált antenna felhasználható, feltéve hogy az átszámítható a vonatkozási antennára.
5.2. Magasság és mérési távolság
5.2.1 Magasság
Az antenna fázisközpontjának 50 ± 10 mm-re kell az alaplap fölött lennie.
5.2.2. Mérési távolság
A fázisközponttól vagy az antenna egy más megfelelő pontjától az alaplap pereméig mért vízszintes távolságnak 1,00 ± 0,05 méternek kell lennie. Az antenna egyetlen része sem lehet 0,5 m-nél közelebb az alaplaphoz.
Az antennát azon síkkal párhuzamosan kell felépíteni, amely az alaplapra merőlegesen esik, és a kábelezés fő része mentén futva egybeesik az alaplap peremével.
5.2.3. Ha a vizsgálatot a nagyfrekvenciás sugárzással szemben árnyékolt és elnyelő anyaggal burkolt térben végzik, úgy az antennavevő elemei legfeljebb 0,5 m távolságban lehetnek a sugárzáselnyelő anyagtól, és nem lehetnek 1,5 m-nél közelebb az árnyékolt tér falához. A vevőantenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység között nem lehet elnyelő anyag.
5.3. Az antenna iránya és polarizációja
Minden mérési pontra méréseket kell végezni vízszintes és függőleges polarizálással.
5.4. Mérési értékek
Minden rögzített frekvenciánál az adott frekvencián mért két mérési érték legmagasabb értékét (az 5.3. ponttal összhangban) kell irányadó értéknek tekinteni.
6. FREKVENCIÁK
6.1. Mérések
A méréseket a 30 és 1000 MHz közötti frekvenciatartományban kell elvégezni. E tartományt 13 sávra kell felosztani. Minden sávban egy rögzített frekvenciánál kell vizsgálni, hogy a megkívánt határértékek teljesülnek-e. Annak érdekében, hogy meg lehessen győződni arról, hogy a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység megfelel a előírásoknak, a vizsgáló hatóság a következő 13 frekvenciasáv mindegyikében megvizsgál egy ilyen pontot:
30–50; 50–75; 75–100; 100–130; 130–165; 165–200; 200–250; 250–320; 320–400; 400–520; 520–660; 660–820; 820–1000 MHz.
Amennyiben a határértéket a vizsgálat alatt túllépik, úgy vizsgálatokat kell végezni annak bizonyítására, hogy ezt az elektromos/elektronikus szerelési egység, és nem valamelyik környezeti zavarforrás okozta.
6.2. Ha az 1.3. pont szerint végrehajtott kiindulási művelet során a 6.1. pontban felsorolt bármely sávra vonatkozó kisugárzott keskeny sávú zavarások legalább 10 dB-vel a vonatkozási határérték alatt vannak, úgy ezen melléklet követelményei teljesítettnek minősülnek az elektromos/elektronikus szerelési egység részéről a vonatkozó frekvenciasávra nézve.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. Az ezen mellékletben leírt vizsgálati eljárás az elektromos/elektronikus szerelési egységekre is alkalmazható.
1.2. Mérési eljárás
1.2.1. Az elektromos/elektronikus szerelési egységek a gyártó választása szerint a következő vizsgálati eljárások bármilyen kombinációjának követelményeit kielégíthetik, feltéve hogy az 5.1. pont szerinti teljes frekvenciatartományt lefedik:
vizsgálat a szalagvezetékben: lásd 1. alfüggelék,
vizsgálat árambetáplálással: lásd 2. alfüggelék,
vizsgálat a TEM-cellában: lásd 3. alfüggelék,
vizsgálat egy elnyelő kamrában: lásd 4. alfüggelék.
1.2.2. Az elektromágneses mezők e vizsgálatok során történő kisugárzása miatt valamennyi vizsgálatot árnyékolt térben kell elvégezni (a TEM-cella árnyékolt tér).
2. MÉRÉSI EREDMÉNYEK
Az ezen mellékletben leírt vizsgálatokhoz a térerősségeket V/m-ben és a betáplált áramot mA-ben kell megadni.
3. A MÉRÉS HELYE
3.1. A vizsgálóberendezésnek képesnek kell lennie a vizsgáló jelet az ezen mellékletben megállapított frekvenciatartományban előállítani. A vizsgálóberendezésnek az elektromágneses mezők előállítására vonatkozó (nemzeti) törvényi előírásokat ki kell elégítenie.
3.2. A mérőberendezést a helyiségen kívül kell elhelyezni.
4. AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS SZERELÉSI EGYSÉGEK ÁLLAPOTA A VIZSGÁLATOK ALATT
4.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységnek rendes üzemi állapotban kell lennie. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet az ezen mellékletben szereplő adatok szerint kell felállítani, kivéve ha egyedi vizsgálati eljárások másként rendelkeznek.
4.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton keresztül (VISH) 5 μH/50 Ω történik, amely az alaplappal elektromosan össze van kötve. Az elektromos tápfeszültséget a névleges üzemi feszültség ± 10% értéken belül kell tartani. A búgásfeszültségnek a névleges üzemi feszültség 1,5%-ánál kisebbnek kell lennie a VISH mérési kimeneten mérve.
4.3. Minden, a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység működéséhez szükséges külső elektromos felszerelésnek a kalibrálási fázis alatt a helyén kell lennie. Az ilyen felszerelés nem lehet 1 m-nél közelebb a vonatkozási ponthoz a kalibrálás alatt.
4.4. Annak biztosítására, hogy a vizsgálatok és mérések megismétlésénél reprodukálható mérési eredményeket kapjunk, a vizsgálómező előállítására szolgáló berendezésnek és elrendezésének ugyanazon leírásnak kell megfelelnie, mint amelyet az idetartozó kalibrálási fázis alatt kell használni (lásd 7.2., 7.3.2.3., 8.4., 9.2. és 10.2. pont).
4.5. Ha a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egynél több részből áll, úgy az összekötő kábel elméletileg azon huzalozásból áll, amelyet a járművön használnak. Ha ez nem áll rendelkezésre, úgy az elektronikus vezérlőegység és a VISH közötti távolságnak 1500 ± 75 mm-nek kell lennie. Az összes kábelnek lehetőleg valós kimenetekkel ellátottnak kell lennie, lehetőség szerint valódi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel.
5. FREKVENCIATARTOMÁNY, TARTÓZKODÁSI IDŐK
5.1. A méréseket a 20–1000 MHz frekvenciatartományban kell elvégezni.
5.2. Annak igazolására, hogy az elektromos/elektronikus szerelési egység(ek) megfelel(nek) ezen melléklet követelményeinek, a vizsgálatokat e tartományban maximum 14 rögzített frekvenciánál kell elvégezni, pl.:
27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750 és 900 MHz.
A vizsgálóberendezés bekapcsolási idejét tekintetbe kell venni, és a tartózkodási időnek az egyes frekvenciáknál elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a vizsgálóberendezés számára lehetővé tegye a rendes feltételek közötti reagálást. A tartózkodási idő nem lehet 2 másodpercnél rövidebb.
6. AZ ELŐÁLLÍTANDÓ VIZSGÁLÓJEL JELLEMZŐI
6.1. A vizsgálójel legnagyobb értéke
A vizsgálójel legmagasabb értékének modulációinál is a moduláció nélküli szinuszjel legmagasabb értékével kell egyenlőnek lennie, amelynek rms-értékét a II. Rész 6.7.2. pontjában (lásd a IX. Rész 4. alfüggeléke) kell meghatározni.
6.2. A vizsgálójel alakja
A vizsgálójelnek nagyfrekvenciás szinuszhullámnak kell lennie, amplitúdó modulációval 1 kHz-es szinuszjellel 0,8 ± 0,04 modulációs fokkal (m).
6.3. Modulációs fok
A moduláció fokát (m) a következő képlettel kell meghatározni:
m = ((legnagyobb modulációs kilengés – legkisebb modulációs kilengés)/(legnagyobb modulációs kilengés + legkisebb modulációs kilengés))
7. VIZSGÁLAT A SZALAGVEZETÉKBEN
7.1. Vizsgálati eljárás
Ezen eljárás megállapított térerősségű besugárzásból áll azon kábelekre, amelyek egy elektromos/elektronikus szerelési egység elemeit kötik össze egymással.
7.2. Térerősségmérés a szalagvezetékben
Minden kívánt vizsgálati frekvenciánál annyi energiát kell a vezetékbe táplálni, hogy a vizsgálati térben a szükséges térerősséget – a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység nélkül – elérjék; a mező előállításához szükséges előteljesítményre közvetlenül vonatkozó teljesítményt vagy egy másik paramétert le kell mérni, és az értékeket fel kell jegyezni. Ezen értékeket a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell felhasználni, amíg semmi olyan változtatást nem végeznek a berendezésekben vagy felszerelésekben, amely az eljárás megismétlését teszi szükségessé. Ezen eljárás folyamán a térerősségmérőt az aktív vezeték alatt hosszirányban, merőlegesen és keresztirányban kell elhelyezni. Az érzékelőfej elektronikájának a szalagvezeték hossztengelyétől minél távolabb kell lennie.
7.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése
7.3.1. Vizsgálat a 150 mm-es szalagvezetékben
A vizsgálati eljárás lehetővé teszi homogén mezők előállítását egy aktív vezető (a szalagvezeték 50 Ω impedanciával) és egy alaplap között (a felszerelési asztal vezető felülete), amelyek közé kell elhelyezni a kábelezés egy részét. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység elektronikus vezérlőegysége(i)nek az alaplapon kell lenniük, de a szalagvezetéken kívül, peremükkel a szalagvezeték vezető sávjával párhuzamosan elhelyezve. A vizsgálandó egység és a vezető sáv egymáshoz legközelebbi peremei közötti távolságnak 200 ± 10 mm között kell lennie.
A perifériális mérőberendezés távolságának a vezető sáv legközelebbi peremétől legalább 200 mm-nek kell lenni.
A vizsgálandó egység kábeltörzsét vízszintes helyzetben kell elhelyezni az aktív vezető csík és az alaplap között (lásd 1. alfüggelék 1. és 2. ábrája).
7.3.1.1. A kábelezés szalagvezeték alatt elhelyezkedő minimális hosszának – amely magában foglalja az elektronikus vezérlőegység tápvezetékét – 1,5 m hosszúságúnak kell lennie, hacsak a kábelezés a járműben nem rövidebb 1,5 m-nél. Ebben az esetben a kábelezés hosszának a járműbe beépített kábelhossz legnagyobb hosszának kell megfelelnie. Minden e hosszon belül leágazást a vezeték hossztengelyéhez képest derékszögűen kell fektetni.
7.3.1.2. Alternatív módon a kábelezés teljes kihúzott hossza 1,5 m, ahol a leghosszabb leágazást is bele kell számítani ezen értékbe.
7.3.2. Vizsgálat a 800 mm-es szalagvezetékben
7.3.2.1. Vizsgálati eljárás
A szalagvezeték két egymástól 800 mm távolságban párhuzamosan elhelyezett fémlapból áll. A vizsgálandó berendezést központosan kell a két lap között elhelyezni és elektromágneses mező hatásának kell kitenni (lásd 1. alfüggelék 3. és 4. ábrája).
Ezen eljárás lehetőséget nyújt a teljes elektronikus rendszer vizsgálatára, beleértve az érzékelőket és kapcsolóelemeket is, továbbá a vezérlőkészülék és a kábelköteg vizsgálatára is. Alkalmas olyan készülékek számára, amelyek legnagyobb kiterjedése a lapok távolságának 1/3-ánál kisebb.
7.3.2.2. A szalagvezeték felállítása
A szalagvezetéket árnyékolt térben kell elhelyezni (a külső zavarások elkerülésére) 2 m távolságban a falaktól és minden fémes kerítéstől az elektromágneses visszaverődések elkerülése érdekében. E visszaverődés csillapítására sugárzást elnyelő anyagot lehet használni. A szalagvezetéket nem vezető támaszokon kell elhelyezni, a talaj fölött legalább 0,4 m-es magasságban.
7.3.2.3. A szalagvezeték kalibrálása
Egy térerősségmérőt kell elhelyezni a vizsgálandó egység távollétében a terem hosszanti, magassági és szélességi kiterjedésének középső harmadában a párhuzamos lapok között. Az ehhez tartozó mérőberendezést az árnyékolt termen kívül kell elhelyezni.
Minden kívánt vizsgálati frekvenciánál annyi energiát kell a szalagvezetékbe táplálni, hogy a szükséges térerősség az antennánál előállítható legyen. E kiindulási teljesítményt vagy egy más olyan paramétert, amely közvetlenül az elektromos mező előállításához szükséges kimenő teljesítményre vonatkozik, a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell felhasználni, amennyiben nem végeznek olyan változtatásokat, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé.
7.3.2.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése
A fő vezérlőegységet a terem hosszanti, magassági és szélességi kiterjedésének középső harmadában a párhuzamos lapok közé kell helyezni. Ezt egy nem vezető anyagból készült állványra kell felszerelni.
7.3.2.5. A fő kábelköteg és az érzékelő/kapcsolóelem vezetékek
A fő kábelköteg és az érzékelő/kapcsolóelem vezetékek függőlegesen vezetnek a vezérlőkészüléktől a felső vezető lapig (ez segít az elektromágneses mezővel való csatolás maximalizálásában). Ezután a lap alsó oldalához vezetnek szabad sarkukon, felfelé hurkolódnak és a vezető lap felületén haladnak tovább a szalagvezeték táplálási csatlakozásáig. A vezetékek ezután a csatlakoztatott felszerelésekhez mennek tovább, amelyek egy, az elektromágneses mező befolyásán kívüli területen állnak, pl. az árnyékolt terem padlóján 1 m távolságban a szalagvezetéktől.
8. VIZSGÁLAT AZ ELNYELŐ KAMRÁBAN
8.1. Vizsgálati eljárás
E vizsgálati eljárás az elektromos/elektronikus járműrendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, ahol egy elektromos/elektronikus szerelési egységet antennával előállított elektromágneses sugárzásnak tesznek ki.
8.2. A vizsgálópad leírása
A vizsgálatot elnyelő anyaggal felszerelt, árnyékolt teremben vizsgálópadon kell elvégezni.
8.2.1. Alaplap
8.2.1.1. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet és kábelezését 50 ± 5 mm magasságban kell elhelyezni egy fából vagy azonos értékű anyagból készült asztal fölött. Ha azonban a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység egy része arra szolgál, hogy a jármű karosszériájának fémes részével elektromosan össze legyen kötve, úgy e részt az alaplapra kell helyezni, és azzal elektromosan össze kell kapcsolni. Az alaplapnak egy legalább 0,5 mm vastag fémlemezből kell készülnie. Az alaplap minimális nagysága a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység nagyságától függ, de a kábelezés és az elektromos/elektronikus szerelési egység alkatrészeinek beépítését lehetővé kell tennie. Az alaplapot a földelési rendszer védővezetőjével össze kell kötni. Az alaplapot a vizsgálóműhely padlója fölött 1,0 ± 0,1 m magasságban azzal párhuzamosan kell elhelyezni.
8.2.1.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a működési követelményeinek megfelelően kell beépíteni és összekötni. Az áramellátó tápkábeleket az alaplap/asztal legközelebbi pereme mentén az antennától legfeljebb 100 mm távolságban kell elhelyezni.
8.2.1.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a gyártó beépítési utasításai szerint kell összekötni a testrendszerrel; kiegészítő testösszeköttetések használata nem megengedett.
8.2.1.4. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység és az összes többi vezetőképes szerkezet – mint pl. az árnyékolt terem falai – közötti legkisebb távolságnak (a vizsgálandó egység alatti alaplap/asztal kivételével) 1,0 m-nek kell lennie.
8.2.1.5. Az alaplap felülete legalább 2,25 m2, ahol a rövidebb oldal szélessége nem lehet 750 mm-nél kisebb. Az alaplapot a teremmel testszalagokkal kell összekötni azért, hogy az egyenáramú átmeneti ellenállás a 2,5 mΩ–ot ne lépje túl.
8.2.2. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése
Amennyiben nagyméretű berendezéseket szerelnek fel egy fémes vizsgálótartóra, úgy e tartót vizsgálati célokra az alaplap részének kell tekinteni, és elektromosan megfelelően össze kell kötni. A vizsgálandó minta homlokfelületének legalább 200 mm távolságban kell lennie az alaplap peremétől. Minden vezetéknek és kábelnek legalább 100 mm-re kell lennie az alaplap peremétől, és az alaplaphoz képest a távolságnak (a kábeltörzs legmélyebb pontjától mérve) 50 ± 5 mm-nek kell lennie az alaplap fölött. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység áramellátása a vonali impedanciát stabilizáló hálózaton (VISH) 5 μH/50 Ω–on keresztül történik.
8.3. A mezőt előállító berendezés típusa, helyzete és iránya
8.3.1. A mezőt előállító berendezés típusa
8.3.1.1. A mezőt előállító berendezés típusát úgy kell megválasztani, hogy a kívánt térerősséget a vonatkozási ponton (lásd 8.3.4. pont) a megfelelő frekvenciákon el lehessen érni.
8.3.1.2. A mezőt előállító berendezés antenna vagy lapantenna lehet.
8.3.1.3. A mezőt előállító berendezés felépítésének és irányának olyannak kell lennie, hogy az előállított mező 20 és 1000 MHz között vízszintesen vagy függőlegesen polarizált legyen.
8.3.2. Magasság
8.3.2.1 Az antenna fázisközpontjának 150 ± 10 mm magasságban kell lennie azon alaplap felett, amelyen az elektromos/elektronikus szerelési egység található.
Az antenna egyetlen sugárzó eleme sem lehet 250 mm-nél közelebb a vizsgálóműhely padlójához.
8.3.2.2. Mérési távolság
8.3.2.2.1.A valós üzemi feltételek legjobb megközelítése úgy érhető el, ha a mezőt előállító berendezés a lehető legtávolabb van felállítva az elektromos/elektronikus szerelési egységtől. E távolság 1 és 5 m között van általában.
8.3.2.2.2.Ha a vizsgálatot árnyékolt teremben végzik, úgy a mezőt előállító berendezés sugárzó eleme nem lehet 0,5 m-nél közelebb bármely sugárzás elnyelő anyaghoz, és legalább 1,5 m távolságban kell lennie az árnyékolt terem falától. A sugárzó antenna és a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység között nem lehet elnyelő anyag.
8.3.3. Az antenna helyzete a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységhez képest
8.3.3.1. A mezőt előállító berendezés sugárzó elemének távolsága az alaplap peremétől nem lehet kisebb 0,5 m-nél.
8.3.3.2. A mezőt előállító berendezés fázisközpontjának olyan síkban kell lennie, amely:
a) merőleges az alaplapra; és
b) az alaplap pereme és a kábelezés fő részének középpontját metszi; és
c) merőleges az alaplap peremére és a kábelezés főrészére.
A mezőt előállító berendezést e síkkal párhuzamosan kell felállítani (lásd 4. alfüggelék 1. és 2. ábrája).
8.3.3.3. Az alaplap vagy a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység fölé elhelyezett minden mezőt előállító berendezésnek ki kell terjednie a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységre.
8.3.4. Vonatkozási pont
Ezen melléklet értelmében a vonatkozási pont az a pont, ahol a térerősséget kell mérni, és amely a következőképpen van meghatározva:
8.3.4.1. A vonatkozási pont legalább 2 m-re van vízszintesen az antenna fázisközpontjától vagy 1 m-re függőlegesen a mezőgenerátor sugárzó elemeitől;
8.3.4.2. egy olyan síkban, amely
a) merőleges az alaplapra;
b) merőleges az alaplap azon peremére, amely mentén a kábelezés fő része fut;
c) az alaplap peremét és a kábelezés fő részének középpontját metszi; és
d) a vonatkozási pont a kábelezés fő részének középpontjával egybeesik, amely az alaplapnak az antennához legközelebbi pereme mentén fut;
8.3.4.3. 150 ± 10 mm-rel az alaplap fölött fut.
8.4. A szükséges térerősség előállítása: vizsgálati eljárás
8.4.1. A vonatkozási mező módszert kell alkalmazni a vizsgálati feltételek eléréséhez.
8.4.2. Vonatkozási mező módszer
Minden kívánt vizsgálati frekvenciánál annyi teljesítményt kell a mezőt előállító berendezésbe táplálni, hogy a szükséges térerősséget a vonatkozási ponton a vizsgálóteremben a 8.3.4. pont szerint – de a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység nélkül – lehessen elérni; a mező előállításához szükséges előteljesítményre közvetlenül vonatkozó teljesítményt vagy egy más paramétert kell megmérni, és az értékeket fel kell jegyezni. Ezen értékeket a típusjóváhagyási vizsgálathoz kell felhasználni, amennyiben nem végeznek olyan változtatásokat a berendezésekben vagy felszerelésekben, amelyek az eljárás megismétlését teszik szükségessé.
8.4.3. A külső felszerelésnek a kalibrálás alatt legalább 1 m távolságban kell lennie a vonatkozási ponttól.
8.4.4. Térerősségmérő készülék
Egy megfelelő, tömör térerősségmérő készüléket kell használni a vonatkozási térerősség kalibrálásához.
8.4.5. A térerősségmérő készülék fázis központját a vonatkozási pontnál kell elhelyezni.
8.4.6. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet, amely egy kiegészítő alaplapot tartalmazhat, ezután a vizsgálóműhelybe kell vinni, és azt a 8.3. pont követelményeivel összhangban kell felállítani. Amennyiben egy második alaplapot használnak, úgy ez 5 mm távolságban van a próbapad alaplapjától, és azzal elektromosan össze van kötve. A 8.4.2. pontban megállapított szükséges kimenő teljesítményt minden, az 5. bekezdésben megállapított frekvenciánál be kell táplálni a mezőt előállító berendezésbe.
8.4.7. Függetlenül attól, hogy a 8.4.2. pont szerint a mező meghatározása melyik paraméter alapján történik, a vizsgálat során a térerősség meghatározására ismét ugyanazon paramétereket kell használni.
8.5. A térerősség körvonala
8.5.1. A vonatkozási mezők kalibrálásánál (az elektromos/elektronikus szerelési egységnek a vizsgálati terembe helyezése előtt), a térerősség 0,5 ± 0,05 m-re a vonatkozási pont mindegyik oldalán, az antennával párhuzamos vonalban, az alaplap legközelebbi pereménél és a vonatkozási ponton keresztül nem lehet kisebb, mint a névleges térerősség 50%-a.
9. VIZSGÁLAT A TEM-CELLÁBAN
9.1. Vizsgálati eljárás
A transzverzális elektromágneses hullám (TEM) cella homogén mezőket állít elő a belső vezető (diafragma) és a ház (alaplap) között. A TEM-cella alkalmazási célja az elektromos/elektronikus szerelési egységek vizsgálata (lásd 3. alfüggelék 1. ábrája).
9.2. Térerősségmérés egy TEM-cellában
9.2.1. Az elektromos mezőt a TEM-cellában a következő képlettel kell meghatározni:
|E| = ((√(P × Z))/d)
E = elektromos térerősség (V/m)
P = előteljesítmény (W)
Z = a cella hullámellenállása (50 Ω)
d = távolság (m) a felső fal és a belső vezető (diafragma) között.
9.2.2. Alternatív megoldásként egy alkalmas térerősség érzékelő helyezhető el a TEM-cella felső felében. A TEM-cella e részében az elektronikus vezérlőegység(ek)nek csak csekély befolyása van a vizsgálati mezőre. Az érzékelő az elektromos térerősséget V/m-ben mutatja.
9.3. A TEM-cella méretei
Annak érdekében, hogy a TEM-cellában egy homogén mező legyen fenntartható, és hogy megismételhető mérési eredmények legyenek elérhetőek, a vizsgálati tárgy nem lehet nagyobb a belső cella magasság 1/3-ánál.
A TEM-cella számára javasolt méretek a 3. alfüggelék 2. és 3. ábráján láthatók.
9.4. Tápláló, jel- és vezérlő vezetékek
A TEM-cella egy BNC hüvelyes csatlakozó mezővel van ellátva, amely a legrövidebb úton van egy dugaszolóval összekötve, amely megfelelő számú csatlakozással rendelkezik. Az ellátó- és jelvezetékek a dugós csatlakozótól a cella falában közvetlenül a vizsgálati tárgyhoz vezetnek.
A külső alkatrészek, mint pl. az érzékelők, áramellátás és vezérlő elemek:
a) árnyékolt periférián keresztül;
b) a TEM-cella melletti járművön keresztül; vagy
c) közvetlenül az árnyékolt kivitelű dugaszmezőnél csatlakoztathatók.
A TEM-cella csatlakoztatásához a perifériákkal vagy a járművel árnyékolt vezetékeket kell alkalmazni, ha a jármű vagy a perifériák nincsenek ugyanazon, vagy egy szomszédos árnyékolt teremben.
10. VIZSGÁLAT ÁRAMBETÁPLÁLÁSSAL
10.1. Vizsgálati eljárás
Ezen eljárás a zavaró hatások egy áramfogó segítségével közvetlenül a kábelezésbe történő indukálásával végrehajtott zavartűrési vizsgálat elvégzésére szolgál. Az áramfogó egy csatlakozó csipeszből áll, amely a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység vezetékeit fogja közre. A zavartűrési vizsgálatokat az indukált jel frekvenciájának megváltoztatásával lehet elvégezni.
A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységet a 8.2.1. pont szerinti alaplapra kell felhelyezni vagy a jármű gyártójának adataival összhangban egy járműbe kell beépíteni.
10.2. Az áramfogó kalibrálása a vizsgálat kezdete előtt
Az áramfogót egy kalibráló készülékbe kell rögzíteni. A vizsgáló frekvenciatartomány letapogatása során a II. Rész 6.7.2.1. pontjában megállapított áram eléréséhez szükséges energiát fel kell jegyezni. Ezen eljárás kalibrálja az áram betápláló rendszer kimenő teljesítményét a vizsgálat előtti áramerősséghez képest, és ugyanezen kimenő teljesítményt kell alkalmazni a fogóra, ha ezt a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egységgel a kalibrálásnál használt kábelen keresztül összekapcsolják. Megjegyzendő, hogy a feljegyzett energia, amelyet a fogóba vezetnek bele a kimenő teljesítmény.
10.3. A vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység beépítése
A 8.2.1. pont szerint az alaplapra felszerelt elektromos/elektronikus szerelési egységnél a kábelezés összes vezetékét lehetőleg valós kimenetekkel kell ellátni, lehetőség szerint igazi terhelésekkel és kapcsolóelemekkel. A járműben lévő beépített, valamint az alaplapra szerelt elektromos/elektronikus szerelési egységnél a fogót sorban az összes dugaszolós csatlakozáshoz vezető kábelvezetékre rá kell csatlakoztatni, valamint annak 150 ± 10 mm távolságban kell lennie az elektronikus vezérlő egység (EVE), a kapcsoló modul vagy a vizsgálandó elektromos/elektronikus szerelési egység aktív érzékelőinek mindegyik dugaszcsatlakozásától, ahogy az a 2. alfüggelékben látható.
10.4. Ellátó, jel- és vezérlő vezetékek
A 8.2.1. pont szerint kialakított vizsgálandó elektromos/-elektronikus szerelési egységnél kábelcsatlakozást kell létesíteni a vonali impedanciát stabilizáló hálózat (VISH) és a fő elektronikus vezérlő egység (EVE) között. E kábelnek az alaplap peremével párhuzamosan és ettől legalább 200 mm távolságban kell lennie. Tartalmaznia kell az áramellátás tápvezetékét is, amelyet a jármű akkumulátorának ezen EVE-egységgel való összekötésére kell használni, és az áram visszavezető vezetéket, amennyiben használnak ilyet a járművön.
Az EVE és a gépjármű VISH közötti távolságnak 1,0 ± 0,1 m-nek kell lennie, vagy ha ismert, úgy e távolság lehet a járművön használt kábelhossz az EVE és az akkumulátor között attól függően, hogy melyik a rövidebb. Ha jármű kábelköteget használnak, úgy az összes kábelleágazásnak e hosszon belül az alaplap mentén kell lennie, de derékszögben az alaplap peremétől elvezetve kell fektetni. Egyébként az elektromos/elektronikus szerelési egység e hosszon belül található leágazási kábeleit a VISH-ra kell csatlakoztatni.
1. ábra
Vizsgálat a 150 mm-es szalagvezetékben
1 = árnyékolt tér
2 = kábeltörzs
3 = vizsgálandó eszköz
4 = végellenállás
5 = szignál-generátor
6/7 = akkumulátor (alternatív)
8 = áramellátás
9 = szűrő
10 = perifériák
11 = szűrő
12 = videó perifériák
13 = optikai-elektromos átalakító
14 = fényhullám vezető
15 = nem besugárzás-álló perifériák
16 = lineáris, illetve besugárzás-álló perifériák
17 = optikai-elektromos átalakító
18 = szigetelő test
19 = videokamera
| Minden méret milliméterben |
2. ábra
Vizsgálat a 150 mm-es szalagvezetékben
L = 2 500 mm
S = 800 mm
W = 740 mm
h = 150 mm
| Méretek mm-ben | |
1 = vizsgálandó elem
2 = kábeltörzs
3 = perifériák
4 = lezáró ellenállás
5 = szigetelő test
3. ábra
Vizsgálat a 800 mm-es szalagvezetékben
1 = testvezeték
2 = fő kábel és érzékelő/kapcsolóelem vezetékek
3 = fakeret
4 = aktív vezető
5 = szigetelő test
6 = vizsgálandó elem
4. ábra
A 800 mm-es szalagvezeték mérete
Egy vizsgálati elrendezés példája áramellátásnál
1 = vizsgálandó elem
2 = árammérő fogó (választás szerint)
3 = árambefogó fogó
4 = járműfedélzeti hálózat
5 = az árnyékolt tér szűrőhálózata
6 = áramellátás
7 = felszerelés csatlakozási helye üzemhez és felülvizsgálathoz
8 = szignálgenerátor
9 = széles sávú erősítő
10 = 50 Ω HΦ εγψενιρányító csatoló
11 = HF-vezetékmérő vagy ezzel egyenértékű szerkezet
12 = spektrumelemző vagy ezzel egyenértékű szerkezet (választás szerint)
1. ábra
Vizsgálat a TEM-cellában
1 = árnyékoló külső vezetéke
2 = belső vezeték (diafragma)
3 = szigetelő
4 = bemenet
5 = szigetelő
6 = ajtó
7 = hüvelymező
8 = vizsgálandó elem áramellátása
9 = lezáró ellenállás 50 Ω
10 = szigetelő test
11 = vizsgálandó elem (max. magasság a cella fenék és a diafragma közti távolság 1/3-a)
2. ábra
A TEM-cella méretei és felépítése
3. ábra
A következő táblázat megadja egy cella szükséges méreteit a felső frekvenciahatárok függvényében:
| Felső határfrekvencia (MHz) | Cella formatényező W:b | Cella formatényező L/W | Lemeztávolság b (cm) | Diafragma szélesség 5 (cm) | |
| 200 | 1,69 | 0,66 | 56 | 70 | |
| 200 | 1,00 | 1,00 | 60 | 50 |
A TEM-cella jellemző méretei
1. ábra
Az EUB-k elektromágneses mezőkkel szembeni zavarállóságának vizsgálatára szolgáló készülék felülnézete
2. ábra
Az EUB-k elektromágneses mezőkkel szembeni zavarállóságára szolgáló vizsgálati elrendezés hosszmetszete
A traktorok és pótkocsijaik elektromos csatlakozójára vonatkozó követelményeket e Függelék C/14. számú melléklete tartalmazza.
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
2. Fogalommeghatározások
2.1. „A traktorok fékszerelvényeire vonatkozó követelmények szempontjából járműtípus”: olyan traktorok összessége, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az alábbi jellemzőkben:
2.1.1. saját tömeg a 2.18. szerint;
2.1.2. műszakilag megengedett össztömeg, a 2.16. szerint;
2.1.3. a tengelyterhelés megoszlása az egyes tengelyek között;
2.1.4. az egyes tengelyekre jutó terhelés;
2.1.5. a jármű tervezési sebessége;
2.1.6. a jármű fékberendezése (pótkocsija fékszerelvényeinek megléte vagy hiánya);
2.1.7. a fékezett tengelyek száma és elhelyezése;
2.1.8. a hajtómotor típusa;
2.1.9. az erőátvitel legnagyobb sebességhez tartozó áttétele;
2.1.10. a fékezett tengelyek gumiabroncsainak mérete.
2.2. „Fékberendezés”: olyan alkatrészek összessége, amelyek feladata a mozgó traktor sebességének csökkentése, vagy a traktor megállítása, illetve álló helyzetben tartása
E feladatokat a 3.2. pont határozza meg. A berendezés a működtető berendezést, az erőátviteli berendezést és a fékeket tartalmazza.
2.3. „Fokozatos fékezés”: olyan fékezés, ahol a fékberendezés rendes működési tartományán belül zárnak, illetve oldanak a fékek.
2.3.1. A vezető a működtető berendezésre való erőkifejtéssel bármikor növelheti vagy csökkentheti a fékerőt.
2.3.2. A fékerő abban az irányban hat, mint amilyen irányban a működtető berendezés hat.
2.3.2. A fékerő könnyen és pontosan szabályozható.
2.4. „Működtető berendezés”: az a részegység, amelyet a vezető közvetlenül működtet azért, hogy az erőátvitel megkapja azt az energiát, amely a fékezéshez vagy a vezérléshez szükséges. Ez az energia a vezető izomereje vagy más forrásból származó energia is lehet, amelyet a vezető vezérel, illetve az előbbiek kombinációja hoz létre.
2.5. „Erőátviteli berendezés”: olyan alkatrészek összessége, amelyek a működtető berendezés és a fék között helyezkednek el és egymással kapcsolatban állnak. Az erőátviteli berendezés mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos rendszerű, illetve ezek kombinációja lehet. Ha a fékhatást olyan energiaforrás hozza létre vagy segíti, amely független a vezetőtől, de azt ő szabályozza, akkor az energiatároló az erőátviteli berendezés részét képezi.
2.6. „Fék”: az a berendezés, amely a traktor mozgásirányával ellentétes erőt hoz létre. A berendezés lehet súrlódásos (ha a fékerő súrlódás révén jön létre a traktornak két, egymással ellentétes irányban mozgó alkatrésze között), lehet elektromos (ha a fékerő a traktor részét képező, két ellentétes irányban mozgó, de egymást nem érintő alkatrész elektromágneses hatása következtében jön létre), lehet folyadékos (ha az erő a traktor részét képező két, ellentétes irányban mozgó alkatrész között folyadék hatására keletkezik), valamint lehet motorfékes (ha a motornak az ereje vált ki mesterségesen előidézett, a traktor kerekeire ható fékhatást). A rögzítőfék az a berendezés, amely a traktor hajtó rendszerét mechanikusan blokkolja, de a traktor mozgása közben nem működtethető.
2.7. „Eltérő fékberendezések”: olyan fékberendezések, amelyek egymáshoz képest lényeges eltérést mutatnak ezek különösen a következők lehetnek:
2.7.1. berendezések, amelyek egy vagy több – egymáshoz viszonyítottan, pl. anyag, forma vagy méret szempontjából – eltérő alkatrészből állnak,
2.7.2. berendezések, amelyeken belül az alkatrészek különféle kombinációja található.
2.8. „A fékrendszer része”: olyan alkatrész, amely a teljes fékberendezés részét képezi.
2.9. „Átmenő fékezés”: az egymáshoz kapcsolt járművek fékezése; amelynek jellemzői a következők:
2.9.1. egy működtető berendezés van, amelyet a vezetőülésből egyetlen mozdulattal lehet fokozatosan működtetni,
2.9.2. a járművek fékezéséhez szükséges energiát egy és ugyanaz az energiaforrás biztosítja (ez lehet a vezető izomereje is),
2.9.3 a fékberendezés egyidőben vagy helyesen megosztott módon hoz létre fékhatást az egymással összekapcsolt járműveken, tekintet nélkül azok pillanatnyi állapotára.
2.10. „Félig átmenő fékezés”: az egymással összekapcsolt járműveknek a következő jellemzőkkel történő fékezése:
2.10.1 egy működtető berendezés van, amelyet a vezetőülésből egyetlen mozdulattal lehet fokozatosan működtetni;
2.10.2. az egymással összekapcsolt járművek fékezéséhez szükséges energiát több, különálló energiaforrás biztosítja (amelyből az egyik a vezető izomereje is lehet),
2.10.3. a fékberendezés egyidőben vagy helyesen megosztott módon hoz létre fékhatást az egymással összekapcsolt járműveken, tekintet nélkül azok pillanatnyi állapotára.
2.11. „Független fékrásegítős fékezés”: az egymással összekapcsolt járműveknek a következő jellemzőkkel történő fékezése:
2.11.1. a traktor működtető berendezése a vontatott járművek fékberendezését/fékberendezéseit működtető berendezésétől független; de ez utóbbi berendezés is a traktoron van, a vezetőülésből való könnyű kezelhetőség érdekében,
2.11.2. a vontatott járművek fékezéséhez szükséges energia nem a vezető izomereje.
2.12. „Független fékezés”: az egymással összekapcsolt járművek fékezése a következő berendezésekkel:
2.12.1. a traktor fékberendezésének működtetése független a vontatott jármű(vek) fékberendezésének működtetőjétől; de ez utóbbi berendezés is a traktoron van a vezetőülésből való könnyű kezelhetőség érdekében,
2.12.2. a vontatott jármű fékezéséhez szükséges erőt a vezető izomereje fejti ki.
2.13. „Önműködő fékezés”: az a fékezés, amely az egymással összekapcsolt járművek szétkapcsolása, vagy az összeköttetés megszakadása esetén önműködően jön létre a vontatott járművön úgy, hogy ezáltal az egymással összekapcsolt járművek egyéb egységén a fékhatás nem szűnik meg.
2.14. „Ráfutófékezés”: a vontatott jármű traktorra való ráfutásakor kifejtett erő hasznosulásával kifejtett fékezés.
2.15. „Terhelt traktor”: ha másként nincs meghatározva, a megengedett legnagyobb össztömeg határáig megterhelt traktor.
2.16. „Műszakilag megengedett össztömeg”: a gyártó által meghatározott, műszakilag megengedett össztömeg (amely nagyobb lehet – a hatóság által – megengedett legnagyobb össztömegnél).
2.17. „Terheletlen traktor”: a menetkész traktor, feltöltött üzemanyagtartály és hűtők mellett, 75 kg súlyú vezetővel, utastárs nélkül, pótszerelvényekkel és rakomány nélkül.
2.18. „Saját tömeg”: a terhelés nélküli traktor tömege.
3. Általános követelmények
3.1. Fékberendezés
3.1.1. A fékberendezésnek olyannak kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy a traktor szokásos igénybevétele során – a fellépő lengések ellenére – az alábbi előírásoknak megfeleljen:
3.1.2. A fékberendezésnek különösen olyannak kell lennie, és azt úgy kell felszerelni, hogy ellenálljon az üzemeltetés folyamán fellépő korróziónak és öregedésnek, amely a fékhatás hirtelen megszűnését eredményezheti.
3.2. A fékberendezéssel szemben támasztott követelmények
3.3. A 2.2. pontban szereplő fékberendezésnek eleget kell tennie a következő követelményeknek:
3.3.1. Üzemi fék
3.3.1.1. Az üzemi féknek a típusra engedélyezett minden sebességtartományban és megengedett terhelés mellett, mind emelkedőn felfelé, mind emelkedőn lefelé haladva lehetővé kell tennie a traktor mozgásának ellenőrizhetőségét és gyors, biztonságos megállítását. A fékhatásnak fokozatosnak kell lennie. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a 3.5., 3.6., 3.7., 3.8. pontban foglalt előírások megvalósulnak.
A vezető részére biztosítani kell azt, hogy a fékhatást a vezetőülésből működtetni tudja, miközben legalább egyik kezével a traktor kormányát irányítja. A traktor fékberendezése egy jobboldali és egy baloldali fékberendezésből állhat, amelyek összeköttetését lehetővé kell tenni az együttes működtetés céljából. Az összeköttetést úgy kell kialakítani, hogy az ismét oldható kell legyen.
A két berendezés mindegyikét, mind a baloldalit, mind a jobboldalit egy kézzel kezelhető vagy önműködő szabályozóval kell kiegészíteni, hogy az összeköttetésben álló berendezések hatása könnyen és egyenletesen jöjjön létre.
3.3.2. Rögzítőfék
3.3.2.1. A rögzítőféknek lehetővé kell tennie, hogy a traktor a vezető távollétében is álló helyzetben maradjon, mind emelkedőn felfelé, mind emelkedőn lefelé, méghozzá úgy, hogy a fékhatást kiváltó alkatrésznek mechanikus hatás útján kell a rögzítő helyzetet biztosítania. Ez olyan fékkel érhető el, amely erőáttétellel működik. A vezető részére biztosítani kell azt, hogy a fékhatást a vezetőülésből elő tudja idézni; a fék ismétlődő működtetése az előírt fékhatás eléréséig megengedett.
3.4. „A fékberendezések tulajdonságai
3.4.1. A traktor fékberendezésének eleget kell tennie az üzemi fékezés és a rögzítőfék vonatkozó követelményeinek.
3.4.2. Az üzemi- és rögzítőfék berendezései – amennyiben teljesítik a következő feltételeket – közös alkatrészeket is tartalmazhatnak.
3.4.2.1. Legalább két, egymástól független működtető berendezésnek kell lennie, amelyek a vezetőülésből könnyen elérhetők akkor is amikor a vezető biztonsági öve bekapcsolt állapotban van.
3.4.2.2. A fékberendezés valamely alkatrészének törése esetén a 2.6. pontban meghatározott fék kivételével, vagy az üzemi fékberendezés egyéb hibája esetén (gyenge hatás, a tárolt energia részleges vagy teljes megszűnése) a fékberendezésnek biztosítania kell a traktor fokozatos, a 3.8.1.1. szerint előírt érték legalább 50%-ával történő lefékezését álló helyzetig.
Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a maradék fékhatás a jármű hossztengelyére nézve, mindkét oldalon jelentkezik a kerekeken anélkül, hogy a traktor haladási irányát megváltoztatná.
Ez a pont nem vonatkozik a terpesztővel ellátott fékkarokra vagy a féket működtető hasonló egységekre (alkatrészekre), amelyek törésévet bizonyos körülmények között számolni kell.
3.4.3. Ha energiaként nem a vezető izomerejét használják fel, akkor elegendő egyetlen energiaforrás is (pl.: hidraulika-szivattyú, légsűrítő), amennyiben a 3.4.2. pont előírásai teljesülnek.
3.4.4. Az üzemi fékberendezésnek legalább egy tengely kerekeire kell hatnia.
3.4.5. Az üzemi fékberendezés hatásának a traktor középtengelyére szimmetrikusan kell megoszlania ugyanazon tengely kerekein.
3.4.6. Az üzemi- és a rögzítőféknek olyan fékfelületekre kell hatniuk, amelyek a kerekekkel – megfelelően rögzített elemek segítségével – állandó kapcsolatban állnak. A fékfelületek nem oldódhatnak a kerekektől a tengelykapcsoló oldásakor.
Egy fékezett tengely esetén a kiegyenlítőmű nem lehet az üzemi fék és a hozzá tartozó kerék között elhelyezve; két fékezett tengely esetén azonban a kiegyenlítőmű az üzemi fék és a hozzá tartozó kerék között, a két tengely egyikén is elhelyezkedhet.
Ha rendes körülmények között egynél több a fékezett tengely, egy tengelyt le lehet kapcsolni feltéve, hogy az üzemi fék működtetése automatikusan visszakapcsolja ezt a tengelyt és a visszakapcsoló berendezés meghibásodása esetén ez automatikusan megtörténik:
3.4.7. A fékeket úgy kell kialakítani, hogy elhasználódásukat kézi vagy automatikus utánállítóval könnyen lehessen követni. A működtető berendezésnek és a közvetítő berendezés részeinek, valamint a fékeknek olyan tartalékúttal kell rendelkezniük, amelynél a fékek melegedésekor vagy a betétek elhasználódásakor a fékezés bizonyos fokig – azonnali utánállítás nélkül is biztosított marad.
3.4.8. A hidraulikával működő fékberendezések folyadék-tartálya töltőnyílásának könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, valamint úgy kell azt kiképezi, hogy a tartály folyadékszintje kinyitás nélkül is könnyen ellenőrizhető legyen.
3.4.9. Minden energiatárolóval szerelt fékkel rendelkező traktort – ha az előírt hatású fékezés a tárolt energia segítsége nélkül nem biztosítható – a nyomásmérő műszeren kívül optikai vagy akusztikusan működő jelzővel kell ellátni, amely jelez, ha a berendezés bármely részén, a fékszelep előtt az energia a névleges érték 65%-ára vagy az alá csökken. Ennek a berendezésnek közvetlenül és állandóan a vezetékbe iktatva kell lennie.
3.4.10. Tekintet nélkül a 3.3.1. pont követelményeire, ha a fékberendezés működéséhez segéderő szükséges, úgy kell a tárolt energiát méretezni, hogy a motor leállása után a fékhatás elegendő maradjon és a traktort az előírt követelményeknek megfelelően meg tudja állítani.
3.4.11. A segédberendezések csak akkor nyerhetnek az energiatároló készletéből energiát, ha a működés vagy az energiaforrás megszűnése következtében a fék működéséhez szükséges energiakészlet a 3.4.9. pontban meghatározott érték alá esik.
3.5. Fékezési vizsgálatok
3.5.1. Az üzemi fék hatásossága a 3.8.1.1.1. pontban megadott képlettet számított féktávolságon alapul. A féktávolság az a távolság, amelyet a traktor attól a pillanattól tesz meg, amikor a vezető megkezdi a berendezés vezérlő elemének működtetését és addig tart, amíg a traktor meg nem áll.
3.5.2. A rögzítőfékre előírt hatásosság azon alapul, hogy a traktort stabilan megtartsa lejtőn felfelé és lefelé.
3.5.3. Minden traktor típusengedélyezéséhez úttesten végzett vizsgálattal kell mérni a fékteljesítményt, a következő feltételek mellett.
3.5.3.1. A traktornak a mindenkori vizsgálati módnak megfelelő terhelési állapotban kell lennie. Ezt fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben.
3.5.3.2. A vizsgálat során a működtető berendezésre kifejtett erő – az előírt fékhatás eléréséig – nem haladhatja meg lábfék esetében a 60 daN, kézifék esetében a 40 daN értéket.
3.5.3.3. Az úttest felületének érdesnek kell lennie.
3.5.3.4. A vizsgálatot akkor kell végezni, amikor nincs olyan szél, amely befolyásolná az eredményeket.
3.5.3.5. A vizsgálatok kezdetén a gumiabroncsoknak hidegeknek kell lenniük, és a tényleges terhelést viselő kerekekben az előírt nyomásnak kell lennie.
3.5.3.6. Az előírt fékteljesítményt a kerekek blokkolása, a traktornak az irányvonaltól történő eltérése, illetve természetellenes lengések nélkül kell elérni.
3.5.4. A vizsgálatok folyamán a traktort minden olyan alkatrésszel fel kell szerelni, amelyet a gyártó a vontatott jármű fékberendezésének üzemeltetésére szánt, a 2.9., 2.10., 2.11. és 2.12. pontok szerint.
3.6. 0-típusú vizsgálat
(rendes fékhatásvizsgálat, hideg fékekkel)
3.6.1. A fékeknek a vizsgálat kezdetén hidegeknek kell lenniük. A fék hidegnek tekintendő, ha a következő feltételek teljesülnek:
3.6.1.1. A tárcsán vagy a dob külső felületén mért hőmérséklet kisebb 100 °C-nál.
3.6.1.2. A teljesen burkolt fékeknél, beleértve az olajfürdős fékeket, a fékház külső felületén mért hőmérséklet kisebb 50 °C-nál.
3.6.2. A fékeket egy órán keresztül nem szabad működtetni.
3.6.3. A fékvizsgálat alatt a fékezetlen tengelynek – amennyiben lehetséges – a fékezett tengellyel összekapcsoltnak kell lennie.
3.6.4. A vizsgálatot a következő feltételekkel kell végezni:
3.6.4.1. A traktort a műszakilag megengedett össztömeggel, a fék nélküli tengelyt a műszakilag megengedett legnagyobb tengelyterheléssel kell terhelni; a fékezett tengely kerekeit a gyártó által a traktor típusára megadott legnagyobb gumiabronccsal kell felszerelni. Olyan traktoroknál, amelyeknek minden kerekét fékezik, az első tengelyt kell a műszakilag megengedett legnagyobb tengelyterheléssel terhelni.
3.6.4.2. A legkisebb fékteljesítményre előírt határértékeket mind a terheletlen, mind a terhelt traktorok vizsgálatára a 3.8.1.1. pont tartalmazza.
3.6.4.3. Az úttestnek vízszintesnek kell lennie.
3.6.5. A 0-típusú vizsgálatot a legnagyobb tervezési sebesség mellett, a motorral való kapcsolatot oldva kell elvégezni.
3.7.1. típusú vizsgálat
(a fékerő csökkenésének vizsgálata)
3.7.1. Terhelt traktort úgy kell vizsgálni, hogy a felvett energia egy terhelt traktor azonos idő alatti, a 0-típusú vizsgálatra előírt sebességének 80±5%-ával legyen azonos, 10%-os lejtőn, 1 km távolságon, a hajtómű üres állásában.
3.7.2. A vizsgálat befejeztével meg kell mérni az üzemi fék maradvány fékhatásának értékét a hajtómű üres állásában a 0-típusú fékvizsgálat feltételei szerint, eltérő hőmérséklet mellett.
3.8. A fékberendezés hatásossága
3.8.1. Üzemi fékberendezés
3.8.1.1. Az üzemi fékberendezésnek eleget kell tennie a következő előírásnak:
3.8.1.1.1. A 0-típusú vizsgálat feltételei szerint meghatározott, az alábbi képlettel számított féktávolság:
| Smax ≤ 0,15 · V + | V2 –– 116 |
ahol
V a legnagyobb tervezési sebesség km/órában, és
Smax a maximális féktávolság m-ben mérve
3.8.1.1.2. Az 1-típusú fékvizsgálatot követően az előírt fékhatás 75%-ának biztosítva kell lennie, valamint nem lehet kisebb a 0-típusú fékvizsgálat során megállapított valós fékhatás 60%-ánál (a hajtómű üres állásában).
3.8.2. Rögzítő fékberendezés
3.8.2.1. A rögzítőféknek, akkor is ha az másik fékberendezéssel kombinált, a terhelt traktort mind hegynek fel, mind hegyről le – 18%-os lejtőn – álló helyzetben kell tartania.
3.8.2.2. Az egy vagy több pótkocsit vontató traktoroknak olyan rögzítőfékkel kell rendelkezniük, amely a terheletlen traktorból és az azonos tömegű (de legfeljebb 3 t), nem fékezett pótkocsiból álló szerelvényt hegynek fel és hegyről le – 12%-os lejtőn – álló helyzetben képes tartani.
3.8.2.3. Olyan rögzítő fékberendezés használata is megengedett, amelyet az előírt fékhatás eléréséig többször kell működtetni.
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet azokra a traktorokra terjed ki, amelyek kerék-nyomtávja legalább 1250 mm.
Az utas-üléseknek (ha vannak) meg kell felelniük az MSZ EN 15694:2009 szabványnak.
1. 2011. március 2. napját követően azokkal a járművekkel kapcsolatban, amelyek megfelelnek az e mellékletben, valamint a C/23. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, az e melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság: nem utasíthatja el az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását; vagy nem tilthatja meg ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.
2. 2012. március 2. napját követően azokkal az új járműtípusokkal kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az e mellékletben, valamint a C/23. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, az e melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság: megtagadja az EK-típusjóváhagyás megadását; és megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.
3. 2013. március 2. napját követően azokkal az új járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az e mellékletben, valamint a C/23. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, az e melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján a jóváhagyó hatóság: az ER. C. Függelék 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az ilyen új járművekhez az ER. C. Függelék szerint kiadott megfelelőségi igazolásokat érvényüket vesztettnek tekinti; és megtagadja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktortípusok tekintetében az EK-típusjóváhagyás, illetve a traktortípusra vonatkozó nemzeti típusjóváhagyás megadását a vezetőre ható zajszintre hivatkozva, ha a zajszint az alábbi határértékeket nem lépi túl:
– 90 dB(A) a II. Résznek megfelelően,
vagy
– 86 dB(A) a III. Résznek megfelelően.
0.2.2. Azokkal a járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem ad ki EK-típusjóváhagyást,
– megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.
0.2.3 Azokkal az új járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem tekinti érvényesnek az ER. C. Függelék 7. cikke (1) bekezdésével összhangban, az új járművekhez mellékelt megfelelőségi igazolásokat,
– megtagadhatja az ilyen új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.
0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, illetve nem tilthatja meg azok értékesítését, vagy forgalomba helyezését a vezetőre ható zajszintre hivatkozva, ha a zajszint az alábbi határértékeket nem lépi túl:
– 90 dB(A) a II. Résznek megfelelően,
vagy
– 86 dB(A) a III. Résznek megfelelően.
1. Fogalommeghatározások
1.1. Ezen melléklet alkalmazásában „vezetőfülke” minden olyan merev elemből készült, átlátszó, vagy nem átlátszó felépítmény, amely teljesen körülveszi a vezetőt és elkülöníti őt a külvilágtól, és amely a vezető munkája közben folyamatosan zárva tartható.
1. MÉRTÉKEGYSÉG ÉS MÉRŐMŰSZER
1.1. Mértékegység
A zajszintet dB-ben, „A” hangnyomásszint-méréssel kell megállapítani. Ennek rövidítése dB(A).
1.2. Mérőműszer
A vezetőre ható zajszintet olyan zajszintmérő (hangnyomásszint-mérő) műszerrel kell mérni, amely megfelel a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 179/1965 sz. kiadványának első kiadásában leírtaknak.
Amennyiben a műszer kijelzője változó értékeket mutat, akkor a legnagyobb értékek átlagát kell leolvasni.
2. MÉRÉSI FELTÉTELEK
A méréseket az alábbi feltételek mellett végzik el:
2.1. a traktornak terheletlennek kell lennie, azaz nem tartalmazhat kiegészítőket, de hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal fel lehet töltve, szerszámokkal és vezetővel együtt. A vezető nem viselhet a szokásosnál vastagabb ruházatot, sálat, vagy fejfedőt. A traktoron nem lehetnek olyan tárgyak, amelyek akusztikus szempontból zavaró hatásúak lehetnek;
2.2. a gumiabroncsokat a gyártó által előírt nyomásra kell felfújni, a motor, a sebességváltónak és a meghajtott tengelyeknek rendes üzemi hőmérsékletűnek kell lenniük, és a hűtőzsaluk (amennyiben van ilyen) a mérés ideje alatt teljesen nyitva állnak;
2.3. a motor által, vagy attól függetlenül hajtott kiegészítő berendezéseket, pl. ablaktörlő, fűtőventilátor, TLT stb., a mérés ideje alatt ki kell kapcsolni, ha ezek működése a zajszintet befolyásolja; a rendes üzemeltetés során működő berendezéseknek (pl. a motor hűtőventillátora) a mérés ideje alatt is működniük kell;
2.4. a mérést szabad térben, háttérzaj-mentes környezetben kell elvégezni. Ez lehet pl. egy 50 m sugarú nyílt terület, amelynek középső, legalább 20 m sugarú részének vízszintesnek kell lennie. Lehet egy vízszintes útszakasz is, lehetőleg szilárd, hézagmentes burkolattal. A helyszín legyen tiszta, és lehetőleg száraz (ne legyen rajta pl. kavics, lomb, hó stb.). Lejtők, egyenetlenségek csak oly mértékben lehetnek, hogy az ezek miatt keletkező zajszint-ingadozások a mérőműszer hibahatárán belül maradjanak;
2.5. a pálya felszínének olyan állapotban kell lennie, hogy a gumikerekek ne okozzanak túlságosan nagy gördülési zajt;
2.6. a méréseket száraz, szélmentes időben kell végezni.
A szél és egyéb zajforrások által okozott, a vezetőre ható háttérzaj hangnyomás-szintjének legalább 10 dB(A)-val kell kisebbnek lennie a traktor zajszintjénél;
2.7. amennyiben a mérési eredmények rögzítéséhez egy másik járművet használnak, akkor ennek a vizsgált járműtől kellő távolságban kell haladnia úgy, hogy a két jármű zaja ne legyen egymásra hatással. A mérés alatt a vizsgált jármű nyomvonalának 20 m-es környezetében sem oldalt, sem a jármű előtt vagy mögött ne legyenek zavaró tárgyak, vagy hangvisszaverő felületek. Ez a feltétel akkor teljesül, ha az ilyen tárgyak miatt keletkező zajszint-ingadozás a műszer mérési pontosságán belül marad; ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a zavarás ideje alatt a mérést abba kell hagyni;
2.8. egy mérési sorozat minden mérését ugyanazon az útszakaszon kell elvégezni.
3. MÉRÉSI MÓDSZER
3.1. A mérőmikrofont az ülés középsíkjától 250 mm távolságra kell elhelyezni arra az oldalra, amelyiken a nagyobb zajszint tapasztalható.
A mikrofon membránja a menetiránnyal megegyező irányba áll, és a mikrofon közepe felfelé 790 mm, előre 150 mm távolságra van a IV. Részben meghatározott ülés-referenciaponttól. A mikrofon erős rezgéseit meg kell akadályozni.
3.2. A dB(A)-ban mért legnagyobb hangnyomásszint mérése érdekében a következőképpen kell eljárni:
3.2.1. a jármű típusának megfelelő vezetőfülkével ellátott traktorok esetében az első méréssorozat közben a vezetőfülkén lévő összes nyílásnak (ajtó, ablak stb.) zárva kell lennie;
3.2.1.1. egy második méréssorozat alatt minden olyan nyílást nyitva kell tartani, amely így nyitott állapotában nem veszélyezteti a közúti forgalomban való részvételt, azonban a felhajtható szélvédő üveget lehajtott állapotban kell tartani;
3.2.2. a zajszintet a mérőműszeren a kijelző lassú üzemmódjában akkor kell leolvasni, amikor a jármű 7,5 km/h haladási sebességéhez legközelebb álló sebességfokozatban halad előre, olyan terhelés mellett, amelyhez a legnagyobb zajszint tartozik.
A fordulatszám-szabályzó kart a legnagyobb fordulatszámra kell állítani. Terheletlen indítás után a terhelést a legnagyobb zajszint eléréséig kell növelni. Minden terhelés-növekedés után meg kell várni, hogy a hangnyomásszint értéke a műszer kijelzőjén állandósul;
3.2.3. a zajszintet a mérőműszeren a kijelző lassú üzemmódjában akkor kell leolvasni, amikor a jármű bármelyik olyan, a 3.2.2. pontban meghatározottól eltérő sebességfokozatban halad előre, amelynél a mért hangnyomásszint legalább 1 dB(A) nagyságban eltér a 3.2.2. pontban meghatározott sebességfokozatnál mért hangnyomásszint értékétől, olyan terhelés mellett, amelyhez a legnagyobb zajszint tartozik.
A fordulatszám-szabályzó kart a legnagyobb fordulatszámra kell állítani. Terheletlen indítás után a terhelést a legnagyobb zajszint eléréséig kell növelni. Minden terhelés-növekedés után addig kell várni, amíg a hangnyomásszint értéke a műszer kijelzőjén nem állandósul;
3.2.4. végül meg kell mérni a hangnyomásszintet a jármű típusától függő, a legnagyobb sebességgel haladó, terheletlen traktoron is.
3.3. A mérési jelentésnek a következő zajszinteket kell tartalmaznia:
3.3.1. a 7,5 km/h haladási sebességhez legközelebb álló sebességfokozatban mért hangnyomásszint;
3.3.2. a 3.2.3. alpontban leírtak szerint mért minden más sebességfokozathoz tartozó hangnyomás-szint;
3.3.3. legnagyobb tervezett sebességgel haladó traktoron mért hangnyomásszint.
4. ÉRTÉKELÉS
A 3.2.1., 3.2.2., 3.2.3. és 3.2.4. pontok szerint mért hangnyomásszintek nem haladhatják meg a 0.2.1. és 0.2.4. pontokban megállapított határértékeket.
1. MÉRTÉKEGYSÉG ÉS MÉRŐMŰSZER
1.1. Mértékegység
A zajszintet dB-ben, „A” hangnyomásszint-méréssel kell megállapítani. Ennek rövidítése dB(A).
1.2. Mérőműszer
A vezetőre ható zajszintet olyan zajszintmérő (hangnyomásszint-mérő) műszerrel kell mérni, amely megfelel a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 179/1965. sz. publikációjának első kiadásában leírtaknak.
Amennyiben a műszer kijelzője változó értékeket mutat, akkor a legnagyobb értékek átlagát kell leolvasni.
2. MÉRÉSI FELTÉTELEK
A méréseket az alábbi feltételek mellett végzik el:
2.1. a traktornak terheletlennek kell lennie, azaz nem tartalmazhat kiegészítőket, de hűtőfolyadékkal, kenőanyagokkal, tüzelőanyaggal fel lehet töltve, szerszámokkal és vezetővel együtt. A vezető nem viselhet a szokásosnál vastagabb ruházatot, sálat, vagy fejfedőt. A traktoron nem lehetnek olyan tárgyak, amelyek akusztikus szempontból zavaró hatásúak lehetnek;
2.2. a gumiabroncsokat a gyártó által előírt nyomásra kell felfújni, a motor, a sebességváltónak és a meghajtott tengelyeknek rendes üzemi hőmérsékletűnek kell lenniük, és a hűtőzsaluk (amennyiben van ilyen) a mérés ideje alatt teljesen nyitva állnak;
2.3. a motor által, vagy attól függetlenül hajtott kiegészítő berendezéseket, pl. ablaktörlő, fűtőventilátor, TLT stb., a mérés ideje alatt ki kell kapcsolni, ha ezek működése a zajszintet befolyásolja; a rendes üzemeltetés során működő berendezéseknek (pl. a motor hűtőventilátora) a mérés ideje alatt is működniük kell;
2.4. a mérést szabad térben, háttérzaj-mentes környezetben kell elvégezni. Ez lehet pl. egy 50 m sugarú nyílt terület, amelynek középső, legalább 20 m sugarú részének vízszintesnek kell lennie. Lehet egy vízszintes útszakasz is, lehetőleg szilárd, hézagmentes burkolattal. A helyszín legyen tiszta, és lehetőleg száraz (ne legyen rajta pl. kavics, lomb, hó stb.). Lejtők, egyenetlenségek csak oly mértékben lehetnek, hogy az ezek miatt keletkező zajszint-ingadozások a mérőműszer hibahatárán belül maradjanak;
2.5. a pálya felszínének olyan állapotban kell lennie, hogy a gumikerekek ne okozzanak túlságosan nagy gördülési zajt;
2.6. a méréseket száraz, szélmentes időben kell végezni.
A szél és egyéb zajforrások által okozott, a vezetőre ható háttérzaj hangnyomás-szintjének legalább 10 dB(A)–val kell kisebbnek lennie a traktor zajszintjénél;
2.7. amennyiben a mérési eredmények rögzítéséhez egy másik járművet használnak, akkor ennek a vizsgált járműtől kellő távolságban kell haladnia úgy, hogy a két jármű zaja ne legyen egymásra hatással. A mérés alatt a vizsgált jármű nyomvonalának 20 m-es környezetében sem oldalt, sem a jármű előtt vagy mögött ne legyenek zavaró tárgyak, vagy hangvisszaverő felületek. Ez a feltétel akkor teljesül, ha az ilyen tárgyak miatt keletkező zajszint-ingadozás a műszer mérési pontosságán belül marad; ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a zavarás ideje alatt a mérést abba kell hagyni;
2.8. egy mérési sorozat minden mérését ugyanazon az útszakaszon kell elvégezni.
3. MÉRÉSI MÓDSZER
3.1. A mérőmikrofont az ülés középsíkjától 250 mm távolságra kell elhelyezni arra az oldalra, amelyiken a nagyobb zajszint tapasztalható.
A mikrofon membránja a menetiránnyal megegyező irányba áll, és a mikrofon közepe fölfelé 790 mm, előre 150 mm távolságra van a IV. Részben meghatározott ülés-referenciaponttól. A mikrofon erős rezgéseit meg kell akadályozni.
3.2. A hangnyomásszint meghatározásához a következőképpen kell eljárni:
3.2.1. a traktornak legalább háromszor kell elhaladnia ugyanazon az útvonalon, mindig egyenletes sebességgel; amelyek időtartama legalább 10 s;
3.2.2. a jármű típusának megfelelő vezetőfülkével ellátott traktorok esetében az első méréssorozat közben a vezetőfülkén lévő összes nyílás (ajtó, ablak stb.) zárva van.
3.2.2.1. a második méréssorozat alatt minden olyan nyílást nyitva kell tartani, amely nyitott állapotban nem veszélyezteti a közúti forgalomban való részvételt, azonban a felhajtható szélvédő üveget lehajtott állapotban kell tartani;
3.2.3. a zajszintet a motor legnagyobb fordulatszámán kell leolvasni a hangszintmérő lassú üzemmódjában, azaz a névleges fordulatszám mellet a traktornak a 7,5 km/h haladási sebességhez legközelebb álló sebességfokozatban kell haladnia.
4. ÉRTÉKELÉS
A 3.2.2. és 3.2.3. pontok szerint mért hangnyomásszintek nem haladhatják meg a 0.2.1. és 0.2.4. pontokban megállapított határértékeket.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁS
1.1. Az ülés referenciapontja (S) az ülés középső hosszanti síkjában az a pont, ahol az alsó háttámla érintősíkja és a vízszintes sík metszi egymást. Ez a vízszintes sík az üléslap alsó felületét 150 mm-rel az ülés referenciapontja előtt metszi.
2. AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2.1. A referenciapont ezen Rész alfüggelékében szereplő 1. és 2. ábrák felhasználásával kapható meg, így lehetővé válik a vezető által okozott terhelés szimulálása.
2.2. Az ülést a függőleges beállítási tartomány középpontjába kell igazítani, a beállítás független a vízszintes beállítástól. A mikrofon elhelyezésének a II. és III. Rész 3. pontjában leírt meghatározásához az ülésnek a vízszintes beállítási tartomány középpontjában vagy ahhoz minél közelebb kell lennie.
3. A SZERKEZET LEÍRÁSA
3.1. A 2.1. pontban leírt eszköz egy üléslapból és két támlalapból áll.
3.2. Az alsó háttámlalap az ülőcsont (A) és az ágyék (B) tájékán kapcsolódik, az összekapcsolódás (B) magassága állítható legyen (lásd a 2. ábrát).
4. A SZERKEZET BEÁLLÍTÁSA
A szerkezetet az alábbiak szerint kell beállítani:
4.1. a szerkezetet az ülésre kell helyezni;
4.2. 550 N erővel kell megterhelni az (A) csukló előtt 50 mm-rel, majd a két háttámlalapot enyhén érintőlegesen a háttámlának nyomják;
4.3. amennyiben nem lehetséges egy határozott érintővonalat meghatározni a háttámla alsó területén, az alsó háttámlalapot függőleges helyzetben enyhén a háttámlának kell nyomni;
4.4. olyan üléseknél, ahol a felfüggesztést a vezető súlyától függően lehet igazítani, a felfüggesztést úgy kell beállítani, hogy az ülés a két szélső helyzettől egyenlő távolságra lévő pont legyen.
1. ábra
Az ülés referenciapontját meghatározó készülék
2. ábra
Az ülés referenciapontja meghatározásának módszere
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1.1. Ez a melléklet azokra a traktorokra terjed ki, amelyek:
– tengely alatti szabad magassága legfeljebb 1000 mm;
– rögzített vagy állítható nyomtávolsága a hajtott tengelyei egyikén legalább 1150 mm;
– vonórúddal és többpontos függesztőberendezéssel (munkaeszközök részére) van felszerelve;
– saját tömege legalább 1,5 és legfeljebb 6 t (védőszerkezettel és a gyártó által ajánlott kerékabroncsokkal együtt.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság biztosítja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorhoz erősítésének EK-alkatrész-típusjóváhagyását, amennyiben az megfelel a II–VI. Részben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság a VII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet ad a traktor vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet minden típusára és a traktorra erősítésére vonatkozóan, amelyre a 0.2.1. pont szerint a típusjóváhagyást megadták.
A jóváhagyó hatóság megtesz minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megelőzze a zavart okozó jelek használatát, amelyek alapján a 0.2.1. pont szerinti borulás hatása elleni védőszerkezetek összetéveszthetők más berendezésekkel.
0.2.3 A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezeteknek és ezek traktorhoz erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel rendelkeznek.
0.2.4. Mindazonáltal a jóváhagyó hatóság megtagadhatja az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.
0.2.5. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok tekintetében sem az EK-típusjóváhagyás megadását, sem az ER. C. Függelék 2. cikk u) pontjában meghatározott okirat kiállítását, sem pedig a traktortípusra vonatkozó nemzeti típusjóváhagyás megadását a borulás hatása elleni védőszerkezetre hivatkozva, amennyiben az megfelel a II–X. Rész követelményeinek.
0.2.6. A jóváhagyó hatóság nem adhatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okiratot olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
0.2.7. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését, vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek a traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben az megfelel a II–X. Rész követelményeinek.
0.3. Felszerelési követelmény
Az EK-típusjóváhagyással kapcsolatban az 0.1. pontban említett traktort fel kell szerelni olyan borulás hatása elleni védőszerkezettel, amely megfelel a II–V. Részben foglalt követelményeknek.
1. Fogalommeghatározások
1.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet (védőfülke vagy keret): a traktoron az a szerkezeti elem, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul.
1.2. Az 1.1. pont szerinti szerkezeteket az jellemzi, hogy borulás esetén elegendő túlélési tér marad benne a vezető védelmére.
2. Általános követelmények
2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezeteket és traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön az 1. pontban megadott alapvető cél.
2.2. A követelményt a III. Részben megadott két vizsgálati módszer valamelyikével kell ellenőrizni. Az alkalmazott módszernek figyelembe kell vennie a traktor tömegét az alábbiak szerint:
azoknál a traktoroknál, amelyeknek a tömegét az 0.1.1. pont határozza meg – IV. Rész B. rész,
azoknál a traktoroknál, amelyeknek a tömege meghaladja az 1,5 tonnát, de nem több 3,5 tonnánál – IV. Rész A. módszer,
a megfordítható vezetőhellyel (azaz megfordítható üléssel és kormánykerékkel) vagy további ülésekkel felszerelt traktorokat illetően csak a IV. Rész B. módszerében leírt vizsgálati módszert lehet alkalmazni.
3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelem
3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdságára és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója, vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
3.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:
a borulás hatása elleni védőszerkezet általános elrendezési rajzát vagy a rajzon megadott léptéknek megfelelően vagy a védőszerkezet fő méreteinek megadásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,
a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképeket,
a borulás hatása elleni védőszerkezet rövid leírásait, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és – szükség esetén – a burkolattal kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás, valamint a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket, a többszörös borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,
a szerkezeti részekhez felhasznált anyagokat, beleértve a csatlakoztató és a rögzítőcsavarokat is (lásd a VI. Részt).
3.3. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős vizsgálóállomásnak át kell adni egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatása elleni védőszerkezetet.
3.4. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést igénylik, megfelel(nek) az alábbi feltételeknek:
a III. Rész 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor tömege nem haladja meg 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálathoz használt referenciatömeget,
a felerősítés módja és a traktor azon alkatrészei, amelyekhez a felerősítés történik, azonosak,
az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és a motorháztetők, amelyek segíthetik a borulás hatása elleni védőszerkezet működését, azonosak,
az ülés helyzete nem változott meg.
4. Jelölések
4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő borulás hatása elleni védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:
4.1.1. védjegy vagy kereskedelmi név;
4.1.2. a VII. Részben található mintának megfelelő alkatrész-típusjóváhagyási jel;
4.1.3. a védőszerkezet sorozatszáma;
4.1.4. annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.
4.2. Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán.
4.3. A szóban forgó jelöléseknek láthatóknak, olvashatóknak és kitörölhetetleneknek kell lenniük.
1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1.1. Vizsgálat célja
Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel helyettesíteni lehet a védőszerkezetre ható terheléseket a traktor felborulásakor. Ezek a IV. Részben ismertetett vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.
1.2. Vizsgálati előkészület
1.2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezetet olyan típusú traktoron kell vizsgálni, amelyre tervezték, és azt a traktor gyártójának és/vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának előírásai szerint kell felerősíteni a traktorra.
1.2.2. A vizsgálatokhoz a traktorra fel kell szerelni az összes olyan sorozatgyártású alkatrészt, amely hatással lehet a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdságára, illetve amelyre szükség lehet a szilárdságvizsgálathoz.
Annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen e Rész 4.1. pontja szerinti megfelelőségüket, fel kell szerelni azokat az alkatrészeket is, amelyek veszélyek forrásai lehetnek a védett belső zónában.
1.2.3. A vizsgálatokat a traktor álló helyzetében kell végrehajtani.
1.3. A traktor tömege
A lengőtömeg esési magasságának és a törőerő kiszámítására szolgáló képletben (lásd a IV. Rész A. és B. módszerében) szereplő mért tömegnek (W) legalább a ER. C. Függelék C/1. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározott tömeggel kell megegyeznie (a kiegészítő tartozékok nélkül, de a hűtőfolyadékkal, a kenőanyaggal, a tüzelőanyaggal, a szerszámok és a járművezető tömegével együtt) hozzáadva a borulás hatása elleni védőszerkezet tömegét és levonva 75 kg-t. Nem kell figyelembe venni a választható első és hátsó póttömeget, a gumiabroncs tömegét, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy egyéb különleges alkatrészt.
2. KÉSZÜLÉK ÉS BERENDEZÉS
2.1. Lengőtömeg
2.1.1. A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a felfüggesztési pontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Olyan eszközökről kell gondoskodni, amelyekkel megvalósítható a tömeg esési magasságának, valamint a tömeg és a tartóláncok vagy tartókötelek közötti szögnek az egymástól független beállítása.
2.1.2. A lengőtömeg 2000 ± 20 kg lehet, a legfeljebb 100 kg tömegű láncok vagy drótkötelek nélkül. Az ütközési felület oldalhosszúsága 680 ± 20 mm legyen (lásd az V. Rész 4. ábráját). A súlyt úgy kell kitölteni, hogy a súlypontjának helye állandó maradjon.
2.1.3. Olyan eszközről kell gondoskodni, amellyel a súly az egyes vizsgálatokhoz megadott magasságba inga módjára visszahúzható. Egy gyorskioldó mechanizmussal lehetővé kell tenni a súly lefelé lendülését, anélkül hogy megváltozna a tartóláncokhoz vagy drótkötelekhez viszonyított dőlése.
2.2. Az inga tartói
Az inga forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb, mint az esési magasság 1%-a.
2.3. Rögzítések
2.3.1. A traktort tartó- és feszítőeszközökkel rögzíteni kell a nem rugalmas padlózatba mereven rögzített rögzítősínekhez. A sínek megfelelő távolságban legyenek, hogy a traktor az V. Rész 5., 6. és 7. ábrája szerint rögzíthető legyen. A traktor kerekeinek és az alkalmazott tengelybakoknak merev alapon kell állniuk.
2.3.2. A rögzítőeszközök és a síncsatlakozók fajtájától függetlenül a traktort a megadott méretű drótkötéllel kell rögzíteni.
A drótkötél sodrata körkörös, rendelkeznie kell rostmaggal, és szerkezeti felépítése az ISO 2408-as szabvány szerinti 6 × 19. A drótkötél névleges átmérője 13 mm.
2.3.3. A törzscsuklós traktor központi tengelycsapját kell alátámasztani, és rögzíteni kell az első, hátsó és oldalsó ütéseknek, valamint a törővizsgálatoknak megfelelően. Ezenkívül az oldalirányú ütésvizsgálathoz még oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem szükséges egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a megfelelő drótkötél csatlakoztatását.
2.4. Kerékkitámasztó és gerenda
2.4.1. Az oldalirányú ütések során gerendát kell használni a kerék kitámasztásához az V. Rész 7. ábrája szerint.
2.4.2. Egy kb. 150 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű puhafa gerendát kell a talajhoz erősíteni annak érdekében, hogy az V. Rész 5., 6. és 7. ábrájának megfelelően megtámassza a gumiabroncsokat az ütéssel ellentétes oldalon.
2.5. Támaszok és rögzítések törzscsuklós traktorokhoz
2.5.1. A törzscsuklós traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a traktornak az a része, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezetet felerősítették, olyan merev legyen, mint maga a traktor.
2.5.2. Az ütés- és törővizsgálatokhoz további részleteket a IV. Rész tartalmaz.
2.6. Nyomóberendezés
Az V. Rész 8. ábrája szerinti nyomóberendezést kell alkalmazni, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a borulás hatása elleni védőszerkezetre. A gerendát kardáncsukló köti össze a terhelést kifejtő mechanizmussal. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a törőerőt.
2.7. Mérőberendezés
2.7.1. A IV. Rész A. és B. módszerében megadott vizsgálatokhoz olyan eszközt kell felhasználni, amelynek mozgó súrlódó eleme szorosan illeszkedik egy vízszintes rúdra, és amellyel oldalirányú ütésvizsgálatkor megmérhető a különbség a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás között.
2.7.2. A IV. Rész A. módszerében megadott vizsgálatokhoz a laboratóriumi vizsgálat után méréseket kell végrehajtani annak megállapítására, hogy a védőszerkezet melyik része hatolt be a IV. Rész A. módszerének 2. pontjában megadott túlélési térbe.
2.7.3. A IV. Rész B. módszerében meghatározott vizsgálatokhoz olyan eszközökre van szükség – beleértve esetleg a fényképezőgépeket is –, amelyekkel a laboratóriumi vizsgálatok után megállapítható, hogy a védőszerkezet valamely része behatolt-e, illetve érintkezésbe került-e a IV. Rész B módszerének 2. pontja szerinti túlélési térbe.
2.8. Mérettűrések
A következő tűrések érvényesek az alábbi vizsgálatok során végrehajtott mérésekre:
2.8.1. a vizsgálat során mért lineáris méretekre (a 2.8.2. pont kivételével): a védőszerkezet és a traktor méretei, a túlélési tér és a gumiabroncs alakváltozása, ha a traktort rögzítették az ütésvizsgálatokhoz: ± 3 mm;
2.8.2. az ütővizsgálatokhoz beállított lengőtömeg magasságánál: ± 6 mm;
2.8.3. a traktor mért tömegénél: ± 20 kg;
2.8.4. a függőleges törővizsgálatokhoz alkalmazott terhelésnél: ± 2%;
2.8.5. a súlytartó láncok vagy drótkötelek szögénél az ütési pontban: ± 2°.
3. VIZSGÁLATOK
3.1. Általános követelmények
3.1.1. Vizsgálatok sorrendje
3.1.1.1. A vizsgálatok jegyzéke és sorrendje a következő. A tételszámok azok a sorszámok, amelyek alatt a vizsgálatok leírása található a IV. Rész A. és B. módszerében:
| 1. ütésvizsgálat hátulról: | 1.1. | |
| 2. függőleges törővizsgálat a védőszerkezet hátsó részén: | 1.4. | |
| 3. ütésvizsgálat elölről: | 1.2. | |
| 4. ütésvizsgálat oldalról: | 1.3. | |
| 5. függőleges törővizsgálat a védőszerkezet első részén: | 1.5. |
3.1.1.2. Amennyiben a vizsgálat során a vizsgálóberendezés bármely része elmozdul vagy eltörik, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni.
3.1.1.3. A vizsgálat során a traktoron vagy a borulás hatása elleni védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások.
3.1.1.4. A vizsgálat során a traktor sebességváltójának üres, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük.
3.1.1.5. A megfordítható vezetőhellyel (azaz megfordítható üléssel és kormánykerékkel) felszerelt traktorok esetében az első ütközés hosszirányú, és a traktor legnagyobb tömegű részét (a traktor tömegének több mint 50%-át) éri. Ezt törővizsgálat követi ugyanazon a részen. A második ütközés a traktor legkisebb tömegű részét éri, a harmadik ütközés pedig oldalról történik. Végül második törővizsgálatra kerül sor a traktor legkisebb tömegű részén.
3.1.2. Nyomtáv
A hátsó kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy, amennyire lehetséges, a borulás hatása elleni védőszerkezet a vizsgálatok során ne támaszkodjon a gumiabroncsokra.
3.1.3. A veszélyt nem okozó alkatrészek eltávolítása
A vizsgálatra átadott traktort el kell látni a vezető védelmében szerepet játszó (beleértve az időjárás elleni védelmet is) összes alkatrésszel és a borulás hatása elleni védőszerkezet minden részével. Megengedhető a biztonsági üvegből vagy más hasonló anyagból készült első, oldalsó és hátsó ablakok, valamint a leválasztható lapok, szerkezetek és tartozékok eltávolítása akkor, ha ezek nem szilárdítják a szerkezetet és nem jelentenek veszélyt a boruláskor.
3.1.4. Az ütések iránya
Az oldalirányú ütésnek a traktor azon oldalára kell hatnia, amelyen a legnagyobb alakváltozás várható. A hátsó ütésnek az oldalütés helyétől legtávolabbi sarokra kell hatnia, az elülső ütésnek pedig arra a sarokra, amelyik a legközelebb van az oldalütéshez.
3.1.5. Abroncsnyomások és alakváltozások
A gumiabroncsokat nem lehet vízzel feltölteni. A különböző vizsgálatok alatt leszorított gumiabroncsok nyomásának és belapulásának az alábbi táblázat szerint kell alakulnia:
| Gumiabroncsnyomás (bar) | Belapulás (mm) | ||||||
| Radiál abroncsok | Diagonál abroncsok | elöl | hátul | ||||
| elöl | hátul | elöl | hátul | ||||
| Négykerék-hajtás, az első és hátsó kerekek azonos méretűek | 1,20 | 1,20 | 1,00 | 1,00 | 25 | 25 | |
| Segéd mellsőkerék-hajtás, az első kerekek kisebbek, mint a hátsó kerekek | 1,80 | 1,20 | 1,50 | 1,00 | 20 | 25 | |
| Kétkerék-hajtás | 2,40 | 1,20 | 2,00 | 1,00 | 15 | 25 | |
4. AZ EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE
4.1. Az alkatrészek EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatának alávetett borulás hatása elleni védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
4.1.1. törésektől és repedésektől mentes a IV. Rész A. és B. módszere 3.1. pontjának megfelelően;
4.1.2. a IV. Rész A. módszere szerinti vizsgálatoknál: a túlélési tér egyetlen része sincs a borulás hatása elleni védőszerkezeten kívül.
A IV. Rész B. módszere szerinti vizsgálatoknál: a borulás hatása elleni védőszerkezet az ütési vagy nyomópróbák során nem hatol a túlélési térbe, illetve ez utóbbinak egyetlen része sincs a borulás hatása elleni védőszerkezeten kívül (a IV. Rész B. módszere 3.2. pontjának megfelelően);
4.1.3. a IV. Rész A. módszere szerinti vizsgálatoknál: a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás között, a IV. Rész A. módszere 3.3. pontjában megadott különbség nem haladja meg a 15 cm-t.
A IV. Rész B. módszere szerinti vizsgálatoknál: az oldalirányú ütésvizsgálat során a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradó alakváltozás között, a IV. Rész B. módszere 3.3. pontjában megadott különbség nem haladja meg a 25 cm-t.
4.2. Nincs egyéb olyan szerkezeti elem, ami veszélyt jelentene a vezetőre, például olyan típusú üveg, amely veszélyes formában törik, a tetőrész nem megfelelő kipárnázása, vagy egyéb olyan rész, amelybe a vezető a fejét beütheti.
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
5.1. A VIII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusbizonyítványhoz mellékelni kell a vizsgálati jelentést. A jelentésnek formailag meg kell egyeznie az VI. Részben megadottakkal. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
5.1.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet alakjának és szerkezetének általános leírását, beleértve az anyagokat és szerelvényeket is; a borulás hatása elleni védőszerkezettel felszerelt traktor külső méreteit, a fő belső méreteket; a kormánykeréktől számított legkisebb térközt; a kormánykerék és a borulás hatása elleni védőszerkezet oldalai közötti oldalirányú távolságot; a védőszerkezet tetejének magasságait az ülés vagy az ülés referenciapontja felett és a padló felett (amennyiben van ilyen); az ajtókkal és a vészkijárattal kapcsolatos adatokat, ahogy ezt a borulás hatása elleni védőszerkezet részei meghatározzák; a fűtő- és – adott esetben – a szellőzőrendszer adatait.
5.1.2. A különleges berendezések, így például a traktor többszörös borulását megakadályozó eszközök adatait.
5.1.3. A vezető fej- vagy vállsérüléseinek csökkentésére szolgáló vagy hangszigetelő belső párnázás rövid leírását.
5.1.4. A szélvédő és az alkalmazott üvegek típusát.
5.2. A jelentésből pontosan ki kell derülnie, hogy a vizsgálat során a traktor mely típusát alkalmazták (gyártmány, típus, kereskedelmi leírás stb.), továbbá hogy a védőszerkezetet milyen egyéb traktorokra szánták.
5.3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás más traktortípusokra is történő kiterjesztése esetén a jelentésben pontosan utalni kell az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyásra, továbbá tartalmaznia kell az II. Rész 3.4. pontjában megállapított követelményekre vonatkozó adatokat.
1. ÜTÉS- ÉS TÖRŐVIZSGÁLATOK
1.1. Ütés hátulról
1.1.1. A traktort a súlyhoz képest oly módon kell elhelyezni, hogy a súly a borulás hatása elleni védőszerkezetet akkor találja el, amikor a súly ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőleges síkkal 20 fokos szöget zárnak be, kivéve, ha az érintkezési pontban az alakváltozás során a borulás hatása elleni védőszerkezet nagyobb szögben állna a függőlegeshez képest. Ebben az esetben a súly ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy párhuzamos legyen a borulás hatása elleni védőszerkezettel az ütközési pontban fellépő legnagyobb alakváltozás pillanatában, és a tartóláncok vagy drótkötelek továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy tömegközéppontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
A védőszerkezeten olyan pontot kell választani ütközési pontként, amely a traktor esetleges hátrafelé borulásakor először érintené a talajt; rendes körülmények között a felső szélét. A súly súlypontja a védőszerkezet felső szélességének egyhatodával legyen beljebb attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és a védőszerkezet felső részének külső oldalát érinti.
Amennyiben a védőszerkezet hátsó részének íve nagyobb távolságban kezdődik a szóban forgó függőleges síkhoz képest, mint a fentiek szerint számított egyhatod rész, akkor az ütésnek az ívelt rész kezdőpontjában kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen csatlakozik a traktor középsíkjára merőleges egyeneshez (lásd az V. Rész 9. ábráját).
Amennyiben egy kinyúló rész a súly szempontjából kedvezőtlen helyen van, akkor egy megfelelő vastagságú és szélességű, kb. 300 mm hosszú acéllapot kell hozzáerősíteni e részhez úgy, hogy az acéllap ne befolyásolja a védőszerkezet szilárdságát.
1.1.2. A rendes (merev) alvázú traktorokat rögzíteni kell. A rögzítések csatlakoztatási pontja kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött és 1,5 méterrel az első tengely előtt legyen. A rögzítések abban a síkban legyenek, amelyben az inga tömegközéppontja leng, vagy egynél több rögzítés alkalmazásával el kell érni, hogy az eredő erő az V. Rész 5. ábra szerinti síkban hasson.
A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása elöl és hátul is megfeleljen a III. Rész 3.1.5. pontjában foglaltaknak. A rögzítés után egy 150 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek első részénél rögzíteni, szorosan nekifeszítve azt a kerekeknek.
1.1.3. Törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 5. ábráján jelzett módon hátsó tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű hasábbal, és drótkötéllel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.
1.1.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, amíg súlypontjának magassága az ütközési pont fölött az alábbi képlettel számított nagyságú lesz:
H = 125 + 0,020 W
ahol H az esési magasság mm-ben, és W a traktor tömege a III. Rész 1.3. pontjában megadottak szerint.
A súlyt ezután el kell engedni, hogy a védőszerkezethez ütődjön.
1.2. Ütés elölről
1.2.1. A traktort a súlyhoz képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a súly ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőlegeshez képest 20 fokos szöget zárnak be, kivéve azt az esetet, ha a védőszerkezet az érintkezési pontban az alakváltozás során a függőlegeshez képest nagyobb szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel, az ütési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy acélsodronykötelek pedig továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy súlypontjának pályája haladjon át az érintkezési ponton.
A védőszerkezetnek ütközési pontként olyan pontot kell választani, amely előre haladás esetén a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; rendes esetben a felső szélét. A súly súlypontjának helye legfeljebb 80 mm-re legyen a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és érinti a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részének legszélső pontját.
Amennyiben azonban a védőszerkezet elülső részének íve 80 mm-nél nagyobb távolságban kezdődik befelé a fenti függőleges síkhoz képest, akkor az ütésnek az ívelt rész kezdőpontjában kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen csatlakozik a traktor középsíkjára merőleges egyeneshez (lásd az V. Rész 9. ábráját).
1.2.2. A merev alvázú traktorokat az V. Rész 6. ábrája szerint kell rögzíteni. A rögzítések csatlakoztatási pontjainak kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött, illetve 1,5 méterrel az első tengely előtt kell lenniük.
A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy az első és hátsó gumiabroncsok alakváltozása megfeleljen a III. Rész 3.1.5. pontja szerinti követelményeknek. A rögzítés után egy 150 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek első részénél rögzíteni, szorosan nekifeszítve a kerekeknek.
1.2.3. A törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 6. ábrája szerint mellső tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy kb. 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű hasábbal, és drótkötelekkel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.
1.2.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont felett legyen:
H = 125 + 0,020 W
1.3. Oldalirányú ütés
1.3.1. A traktort a lengőtömeghez képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a tömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve azt az esetet, ha az alakváltozás során a védőszerkezet az érintkezési pontban a függőlegeshez képest eltérő szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel oly módon kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy drótkötelek pedig merőlegesek maradnak az ütés irányára. A súly felfüggesztési magasságát oly módon kell beállítani, hogy a súlypontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
Ütközési pontként a védőszerkezetnek azt a pontját kell választani, amely a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; normális esetben a felső szélét. Az ütközés helyének – kivéve, ha biztos, hogy az élnek valamely más része ütközik elsőként a talajhoz – olyan síkban kell lennie, amely merőleges a traktor középsíkjára és áthalad a középhelyzetbe állított ülés közepén. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül.
1.3.2. A merev alvázú traktorok esetében minden tengelyt, amely merev helyzetben van a védőszerkezethez képest, rögzíteni kell az ütés oldalán. Kétkerék-meghajtású traktorok esetében ez az V. Rész 7. ábrájának megfelelően általában a hátsó tengely. A drótköteleknek közvetlenül a tengelyek alatt lévő rögzítőpontokból kiindulva át kell haladniuk a tengely felett, és ezt követően a tengely előtt, illetve mögött 1,5 méterre lévő rögzítési pontokhoz kell kapcsolódniuk. A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy a lekötés oldalán a gumiabroncs alakváltozása a III. Rész 3.1.5. pontjában megadottak szerint alakuljon. A rögzítés után támaszként egy fagerendát kell elhelyezni a súllyal ellentétes kerék mögé, és hozzá kell erősíteni a talajhoz úgy, hogy az ütési próba során az V. Rész 7. ábrája szerint szorosan nekifeszüljön a keréktárcsának. A gerenda hosszát oly módon kell megválasztani, hogy a kerékhez nyomott helyzetben 30 ° ± 3 ° szöget zárjon be a vízszinteshez képest. Hosszúsága 20–25-szöröse, szélessége 3-szorosa legyen a vastagságnak. Meg kell akadályozni mindkét tengely oldalirányú elmozdulását, ezért az ütéssel ellentétes oldalon a talajhoz erősített gerendákat kell a kerék külső oldalának szorítani.
1.3.3. Törzscsuklós traktorok esetében olyan rögzítést kell alkalmazni, amely a nem törzscsuklós traktorokhoz hasonlóan a traktor védőszerkezetet hordozó részét mereven rögzíti a talajhoz.
A törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét a talajhoz kell erősíteni. A traktornak a védőszerkezetet hordozó részen levő tengelyét és a kerekeket az V. Rész 7. ábráján megadott módon kell rögzíteni és megtámasztani. A csuklópontot alá kell támasztani egy legalább 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendával, és a talajhoz erősített sínekhez kell rögzíteni. A csuklópontot ferdén is meg kell támasztani, és a támaszt a talajhoz kell erősíteni. Így ugyanaz a hatás érhető el, mint a merev alvázú traktorok hátsó kerekéhez helyezett támasz esetében.
1.3.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont fölött legyen:
H = 125 + 0,150 W
1.4. Törővizsgálat a védőszerkezet hátsó részén
A traktort a III. Rész 2.6. pontban meghatározott és az V. Rész 8. és 10. ábráján szemléltetett berendezésbe oly módon kell beállítani, hogy a gerenda hátsó része a védőszerkezet teherhordó részének leghátsó felső része fölé kerüljön és a traktor középső hosszirányú síkja középhelyzetben legyen azok között a pontok között, amelyeken az erő a gerendára hat.
A tengelybakokat úgy kell a tengelyek alá elhelyezni, hogy a gumiabroncsokra ne hasson a törőerő. Az alkalmazott erő a III. Rész 1.3. pontja szerint a traktor tömege kétszeresének megfelelő legyen. Szükség lehet a traktor elülső részének lekötésére is.
1.5. Törővizsgálat a védőszerkezet elülső részén
1.5.1. Ez a vizsgálat azonos a hátsó törővizsgálattal, eltekintve attól, hogy a gerenda első élének a borulás hatása elleni védőszerkezet legelső felső része felett kell lennie.
1.5.2. Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes terhelést, akkor azt addig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezt követően meg kell szüntetni az erőt, és a traktor helyzetét úgy kell megváltoztatni, hogy a gerenda a védőszerkezet azon pontja fölé kerüljön, amely a traktor hátsó részét abban az esetben tartja, ha az V. Rész 10. ábrája szerint teljesen felborult. Ekkor rá kell adni a traktorra a teljes terhelést.
2. TÚLÉLÉSI TÉR
2.1. A „túlélési tér” az alábbi síkok által határolt tér, amikor a traktor vízszintes felületen áll:
vízszintes sík, 95 cm-rel a terhelt ülés felett;
a traktor középsíkjára merőleges függőleges sík, ami 10 cm-re az ülés hátsó része mögött van;
a traktor középsíkjával párhuzamos függőleges sík, ami 25 cm-re balra van az ülés közepéhez képest;
a traktor középsíkjával párhuzamos függőleges sík, ami 25 cm-re jobbra van az ülés közepéhez képest;
a traktor középsíkjára merőleges vízszintes ferde sík, ami 95 cm-rel van a terhelt ülés felett, és 45 cm-rel az ülés háttámlája előtt (figyelembe véve az ülés szokásos, előre és hátra irányuló mozgását is). Ez a ferde sík a kormánykerék előtt halad, és a legközelebbi pontja 4 cm-nyire van a kormánykerék peremétől.
2.2. Az ülés hátsó részének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a rajta lévő párnázatot. A traktor rendes használata közben az ülés a lehető leghátsó helyzetében, és a legmagasabb beállításában van, ha a magasság függetlenül állítható. Állítható ülésfelfüggesztés esetén az ülésnek 75 kg terheléssel középhelyzetben kell lennie.
3. ELVÉGZENDŐ MÉRÉSEK
3.1. Repedések és törések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, a rögzítő- és az összekötő tartókat, és meg kell állapítani, hogy keletkeztek-e rajtuk törések vagy repedések. A lényegtelen részek kis repedései figyelmen kívül hagyhatók.
3.2. Túlélési tér
3.2.1. Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli, e Rész 2. pontja szerint meghatározott túlélési térbe.
3.2.2. Meg kell vizsgálni, hogy a túlélési tér valamely része nincs-e a védőszerkezet védelmi övezetén kívül. Akkor tekinthető a túlélési tér valamely része a borulás hatása elleni védőszerkezet védelmi övezetén kívülinek, ha valamely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre az ütést mérték. Ezért azt is feltételezni kell, hogy az első és hátsó gumiabroncs és a nyomtávbeállítás a gyártó által megengedett legkisebb méretű, illetve mértékű.
3.3. Legnagyobb pillanatnyi alakváltozás
Az oldalirányú vizsgálat során meg kell állapítani, hogy mekkora a különbség a legnagyobb pillanatnyi és a maradandó alakváltozás között a terhelt ülés felett 950 mm-es magasságban. A III. Rész 2.7.1. pontjában leírt rúd egyik végét rá kell csatlakoztatni a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részéhez, míg a másik végét a függőleges tetőtartón lévő furaton kell átdugni. A rúdon lévő csúszógallér ütés utáni helye jelzi a legnagyobb pillanatnyi alakváltozást.
3.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó törővizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ebből a célból a vizsgálat kezdete előtt fel kell jegyezni a védőszerkezet fő elemeinek az üléshez viszonyított helyzetét.
1. ÜTÉS ÉS TÖRŐVIZSGÁLATOK
1.1. Ütés hátulról
1.1.1. A traktort a súlyhoz képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a súly ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőleges síkkal 20 fokos szöget zárnak be, kivéve, ha a borulás hatása elleni védőszerkezet az alakváltozás során az érintkezési pontban meghaladja ezt az értéket. Ebben az esetben a súly ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy párhuzamos legyen a borulás hatása elleni védőszerkezettel az ütközési pontban fellépő legnagyobb alakváltozás pillanatában, és a tartóláncok vagy drótkötelek továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedést ahhoz, hogy a súly ne forduljon el a felütközési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy tömegközéppontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
A védőszerkezeten olyan pontot kell választani ütközési pontként, amely a traktor esetleges hátrafelé borulásakor először érintené a talajt; rendes esetben a felső szélét. A lengőtömeg tömegközéppontja a védőszerkezet felső szélességének egyhatodával található beljebb attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és a védőszerkezet felső részének külső oldalát érinti. Amennyiben a borulás hatása elleni védőszerkezet hátsó részének íve nagyobb távolságban kezdődik a szóban forgó függőleges síktól, akkor az ütésnek az ív kezdőpontjában kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen érinti a traktor középsíkjára merőleges egyenest (lásd az V. Rész 9. ábráját).
Amennyiben egy kinyúló rész a súly szempontjából kedvezőtlen helyen van, akkor egy megfelelő vastagságú és szélességű, kb. 300 mm hosszú acéllapot kell e részhez erősíteni úgy, hogy az acéllap ne befolyásolja a védőszerkezet szilárdságát.
1.1.2. A merev alvázú traktorokat rögzíteni kell. A rögzítések csatlakoztatási pontja kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött és 1,5 méterrel az első tengely előtt legyen. A rögzítések abban a síkban vannak, amelyben az inga tömegközéppontja leng, vagy egynél több rögzítés alkalmazásával el kell érni, hogy az eredő erő az V. Rész 5. ábrája szerinti síkban hasson.
A rögzítéseket úgy kell megfeszíteni, hogy az első és hátsó gumiabroncsok alakváltozása a III. Rész 3.1.5. pontjában foglaltaknak megfeleljen. A rögzítés után egy 150 mm-es élhosszúságú négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek első részénél rögzíteni, szorosan nekifeszítve azt a kerekeknek.
1.1.3. Törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének a tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 5. ábráján jelzett módon hátsó tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű hasábbal, és drótkötéllel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.
1.1.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, amíg súlypontjának magassága az ütközési pont fölött az alábbi képlettel számított nagyságú lesz:
H = 2,165 x 10–8 x WL2 vagy H = 5,73 x 10–2 x I
ahol:
| H | = | az esési magasság milliméterben | |
| W | = | a traktor tömege a III. Rész 1.3. pontjában megadottak szerint | |
| L | = | a traktor legnagyobb tengelytávja milliméterben | |
| I | = | a hátsó tengely tehetetlenségi nyomatéka a kerekek eltávolítása után kilogramm/négyzetméterben (kg/m2) kifejezve. |
Ezután a súlyt el kell engedni, hogy a védőszerkezetnek ütődjön.
1.1.5. A hátulról történő ütés vizsgálatát nem lehet alkalmazni olyan traktorok esetében, amelyek tömegének legalább 50%-a a III. Rész 1.3. pontjában megadottak szerint az első tengelyre esik.
1.2. Ütés elölről
1.2.1. A traktort a lengőtömeghez képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek a függőleges síkkal 20 fokos szöget zárnak be, kivéve azt az esetet, ha a védőszerkezet az érintkezési pontban az alakváltozás során a függőlegeshez képest nagyobb szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel az ütési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy acélsodronykötelek pedig továbbra is 20 fokos szöget zárjanak be a függőlegeshez képest. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. A súly felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, hogy tömegközéppontjának a pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
A védőszerkezetnek ütközési pontként olyan pontot kell választani, amely előre haladáskor a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; rendes esetben a felső szélét. A súly súlypontjának helye legfeljebb 80 mm-re legyen attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor középsíkjával és érinti a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részének legszélső pontját.
Amennyiben azonban a borulás hatása elleni védőszerkezet elülső részének íve 80 mm-nél nagyobb távolságban kezdődik befelé a fenti függőleges síkhoz képest, akkor az ütésnek az ívelt rész kezdeténél kell hatnia, vagyis abban a pontban, ahol az ív érintőlegesen csatlakozik a traktor középsíkjára merőleges egyeneshez (lásd az V. Rész 9. ábráját).
1.2.2. A merev alvázú traktorokat az V. Rész 6. ábrája szerint kell rögzíteni. A rögzítések csatlakoztatási pontjának kb. 2 méterrel a hátsó tengely mögött, illetve 1,5 méterrel az első tengely előtt kell lenniük.
A rögzítőköteleket úgy kell megfeszíteni, hogy az első és a hátsó gumiabroncsok alakváltozása megfeleljen a III. Rész 3.1.5. pontja szerinti követelményeknek. A rögzítőkötelek megfeszítése után egy 150 mm élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű fagerendát kell a hátsó kerekek mögött rögzíteni, szorosan nekifeszítve a kerekeknek.
1.2.3. A törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét rögzíteni kell. A traktor azon részének tengelyét, amelyre a borulás hatása elleni védőszerkezet fel van erősítve, az V. Rész 6. ábrája szerint első tengelyként kell kezelni. Ezt követően a csuklópontot alá kell támasztani egy legalább 100 mm élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű gerendával, és drótkötelekkel szilárdan rögzíteni kell a talajhoz erősített sínekhez.
1.2.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont felett legyen:
H = 125 + 0,020 W
1.3. Oldalirányú ütés
1.3.1. A traktort a lengőtömeghez képest oly módon kell elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a tömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve azt az esetet, ha az alakváltozás során a védőszerkezet az érintkezési pontban a függőlegeshez képest nagyobb szögben áll. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel oly módon kell beállítani, hogy az párhuzamos legyen a védőszerkezettel az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás időpontjában, a tartóláncok vagy drótkötelek pedig merőlegesek maradjanak az ütés irányára. A súly felfüggesztési magasságát oly módon kell beállítani, hogy tömegközéppontjának pályája áthaladjon az érintkezési ponton.
Ütközési pontként a védőszerkezetnek azt a pontját kell választani, amely a traktor esetleges oldalra borulásakor először érintené a talajt; normális esetben a felső szélét. Az ütközés helyének – kivéve, ha biztos, hogy az élnek valamely más része ütközik elsőként a talajhoz – egy olyan síkban kell lennie, amely merőleges a traktor középsíkjára és áthalad a középhelyzetbe állított ülés közepén. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a súly ne forduljon el az érintkezési pont körül. Megfordítható vezetőhellyel (azaz megfordítható üléssel és kormánykerékkel) felszerelt traktorok esetében az ütközési pontot a traktor szimmetriasíkjának és az arra merőleges síknak a metszésvonalára vonatkozóan kell meghatározni, a két ülés referenciapontjától egyenlő távolságra levő ponton átmenő egyenes vonallal.
1.3.2. A merev alvázú traktorok esetében minden tengelyt, amely merev helyzetben van a védőszerkezethez képest, rögzíteni kell az ütés oldalán. Kétkerék-meghajtású traktorok esetében ez az V. Rész 7. ábrájának megfelelően általában a hátsó tengely. A rögzítőköteleknek közvetlenül a tengelyek alatt lévő rögzítőpontokból kiindulva át kell haladnia a tengely felett, és ezt követően a tengely előtt, illetve mögött 1,5 méternyire lévő rögzítőpontokhoz kell kapcsolni. A rögzítőköteleket úgy kell megfeszíteni, hogy a rögzítés oldalán a gumiabroncs alakváltozása a III. Rész 3.1.5. pontjában megadottak szerint alakuljon. A rögzítés végrehajtása után egy fagerendát kell támaszként elhelyezni a súllyal ellentétes oldalon lévő kerék mögé, és hozzá kell erősíteni a talajhoz úgy, hogy az ütéspróba során az V. Rész 7. ábrája szerint szorosan nekifeszüljön a keréktárcsához. A gerenda hosszát oly módon kell megválasztani, hogy a kerékhez nyomott helyzetben 30±3 °-os szöget zárjon be a vízszinteshez képest. A hossza 20–25-szöröse, a szélessége 2–3-szorosa legyen a vastagságának. Meg kell akadályozni mindkét tengely oldalirányú elmozdulását, és ezért az ütéssel ellentétes oldalon a talajhoz erősített gerendát kell a kerék külső oldalához szorítani.
1.3.3. Törzscsuklós traktorok esetében olyan rögzítést kell alkalmazni, amely a traktor védőszerkezetet hordozó részét a nem törzscsuklós traktorokhoz hasonlóan mereven rögzíti a talajhoz.
Törzscsuklós traktorok mindkét tengelyét a talajhoz kell rögzíteni. A traktornak a védőszerkezetet hordozó részén levő tengelyét és a kerekeket az V. Rész 7. ábráján megadott módon kell rögzíteni és megtámasztani. A csuklópontot alá kell támasztani egy legalább 100 mm-es élhosszúságú, négyzet keresztmetszetű gerendával, és a talajhoz erősített sínekhez kell erősíteni. A csuklópontot ferdén is meg kell támasztani, és a támaszt a talajhoz kell erősíteni. Így ugyanaz a hatás érhető el, mint a merev alvázú traktorok hátsó kerekéhez helyezett támasz esetében.
1.3.4. A súlyt addig kell hátrahúzni, hogy súlypontjának az alábbi képlettel számított magassága az ütközési pont felett legyen:
H = 125 + 0,150 W
1.4. Törővizsgálat a védőszerkezet hátsó részén
A traktort a III. Rész 2.6. pontjában meghatározott és az V. Rész 8. és 10. ábráján szemléltetett berendezésbe oly módon kell beállítani, hogy a gerenda hátsó része a borulás hatása elleni védőszerkezet terheléshordozó részének leghátsó felső része fölé kerüljön, és a traktor középső hosszirányú síkja középhelyzetben legyen azok között a pontok között, amelyeken a törőerő a gerendára hat.
Tengelybakokat úgy kell a tengelyek alá elhelyezni, hogy a gumiabroncsokra ne hasson a törőerő. Az alkalmazott erő a III. Rész 1.3. pontja szerint a traktor tömege kétszeresének megfelelő legyen. Szükség lehet a traktor elülső részének lekötésére is.
1.5. Törővizsgálat a védőszerkezet elülső részén
1.5.1. Ez a vizsgálat azonos a hátsó törővizsgálattal, eltekintve attól, hogy a gerenda első élének a borulás hatása elleni védőszerkezet legelső felső része felett kell lennie.
1.5.2. Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes terhelést, akkor azt addig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezt követően meg kell szüntetni az erőt, és a traktor helyzetét úgy kell megváltoztatni, hogy a gerenda a borulás hatása elleni védőszerkezet azon pontja fölé kerüljön, amely a traktor hátsó részét abban az esetben tartja, ha a traktor az V. Rész 10. ábrája szerint teljesen felborul; a teljes terhelést ekkor kell a traktorra ráadni.
2. TÚLÉLÉSI TÉR
2.1. A túlélési teret az V. Rész 3. ábrája szemlélteti, és a traktor hosszirányába haladó, a 2.3. pontban leírt referenciaponton, valamint a kormánykerék középpontján átmenő függőleges referenciasík alapján határozzák meg. Biztosítani kell, hogy az ütközés során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódhasson, azonban maradjon merőleges a traktor, illetve a borulás hatása elleni védőszerkezet aljához képest, ha az rugalmasan van felszerelve.
Amennyiben a kormánykerék állítható, akkor az ülve történő vezetéshez tartozó állásnak megfelelő helyzetben kell lennie.
2.2. A túlélési tér határait az alábbiak határozzák meg:
2.2.1. a referenciasík két oldalán 250 mm távolságban lévő függőleges síkok, amelyek az ülés referenciapontjától számított 300 mm-es magasságig nyúlnak felfelé;
2.2.2. a 2.2.1. pont szerinti síkok felső élétől kezdődő párhuzamos síkok, amelyek az ülés referenciapontja feletti legfeljebb 900 mm-es magasságig nyúlnak, és ferdék olyan módon, hogy az ütés felőli oldalon levő sík felső éle legalább 100 mm távolságban van a referenciasíktól;
2.2.3. a vízszintes sík 900 mm-rel az ülés referenciapontja felett;
2.2.4. a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely magában foglal egy pontot, amely közvetlenül az ülés referenciapontja felett van 900 mm magasságban, és magában foglalja az ülésszerkezet leghátsó pontját is az ülés felfüggesztéssel együtt;
2.2.5. a referenciasíkra merőleges függőleges sík, amely lefelé nyúlik az ülés leghátsó pontjától;
2.2.6. 120 mm sugarú, a referenciasíkra merőleges hengeres felület, amely érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3. és 2.2.4. pontok szerinti síkokhoz;
2.2.7. 900 mm sugarú, a referenciasíkra merőleges hengeres felület, amely a 2.2.3. pont szerinti síkhoz érintőlegesen csatlakozik az ülés referenciapontja előtt 150 mm-re lévő pontban és e ponttól 400 mm-re előrenyúlik;
2.2.8. a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely a 2.2.7. pont szerinti felület elülső éléhez csatlakozik és a kormánykeréktől előre 40 mm-es távolságban húzódik. Magas kormánykerék esetében e helyett a sík helyett a 2.2.7. pont szerinti felülethez érintőlegesen csatlakozó sík;
2.2.9. a referenciasíkra merőleges függőleges sík, ami 40 mm-rel a kormánykerék előtt van;
2.2.10. az ülés referenciapontját átszelő vízszintes sík;
2.2.11. a megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a távolságot a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két távolság kombinációjával határozzák meg;
2.2.12. olyan traktorok esetében, amelyek további ülésekkel szerelhetők fel, a vizsgálat alapja a valamennyi ülésbeszerelési lehetőség vonatkozásában az ülés-referenciapontokat körülvevő túlélési tér kombinált távolsága. A borulás hatása elleni védőszerkezet nem hatolhat be a különböző ülés-referenciapontok körüli túlélési térbe;
2.2.13. amennyiben a vizsgálat elvégzése után új üléshelyzetet javasolnak, számítást kell végezni annak meghatározására, hogy az új ülés referenciapontja körüli túlélési tér teljes mértékben a korábban megállapított túlélési téren belül található. Amennyiben nem ez a helyzet áll fenn, új vizsgálat szükséges.
2.3. Az ülés helyzete és az ülés referenciapontja.
2.3.1. A túlélési tér 2.1. pont szerinti meghatározásához a vízszintesen állítható ülésnek leghátsó helyzetében kell lennie. Amennyiben az ülés a vízszintes helyzetétől függetlenül függőleges irányban is állítható, akkor a függőleges tartomány közepére kell beállítani.
A referenciapontot az V. Rész 1. és 2. ábráján meghatározott berendezéssel kell meghatározni az ülésen elhelyezkedő személy tömegének helyettesítésével. A készülék részei: az üléspárnára kerülő lap és az ülés háttámlájához tartozó lapok. A háttámla alsó lapja az ülőcsont (A), illetve a keresztcsont (B) tájékán csuklósan csatlakozik. A B pont magassági helyzete állítható.
2.3.2. A referenciapont az ülés hosszirányú középsíkjának az a pontja, amelyben az alsó háttámla érintősíkja és egy vízszintes sík metszi egymást. Ez a vízszintes sík az ülőfelület alsó felületét 150 mm-rel metszi a fent említett érintő előtt.
2.3.3. Amennyiben az ülés felfüggesztése a vezető súlyának megfelelően állítható, akkor az ülést úgy kell beállítani, hogy a dinamikus tartományának a középpontjában legyen.
A készüléket az ülésre kell helyezni. Ezután 550 N erővel kell terhelni az A csuklópont előtt 50 mm-rel, miközben a háttámlalapokat enyhén, érintőlegesen a háttámlához kell nyomni.
2.3.4. Amennyiben nem határozható meg érintő a háttámla egyes részeihez (az ágyéktáj felett és alatt), akkor a következőket kell tenni:
2.3.4.1. ahol nem határozható meg érintő az alsó részhez: a háttámlalap alsó részét függőlegesen a háttámlához kell nyomni;
2.3.4.2. ahol nem határozható meg érintő a felső részhez: a B csuklót 230 mm magasságban rögzíteni kell az ülés referenciapontja felett, ha a háttámlalap alsó része függőleges. Ekkor a háttámlalap két részét érintőlegesen könnyedén a háttámlához kell nyomni.
3. ELVÉGZENDŐ VIZSGÁLATOK
3.1. Repedések és törések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell a traktor valamennyi szerkezeti elemét, a rögzítő- és összekötő tartókat a törések vagy repedések szempontjából. A lényegtelen részek kis repedései figyelmen kívül hagyhatók.
3.2. Túlélési tér
3.2.1. Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamely része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli, a 2.1. és 2.2. pontban meghatározott túlélési térbe.
3.2.2. Meg kell vizsgálni, hogy a túlélési tér valamely része a védőszerkezet védelmi övezetén kívül került-e. Akkor tekinthető a túlélési tér valamely része a borulás hatása elleni védőszerkezet védelmi övezetén kívülinek, ha valamely része érintkezésbe kerül a sík talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre az ütést mérik. E vizsgálatnál a gyártó által megadott legkisebb gumiabroncs méretet és a nyomtávot kell figyelembe venni.
3.3. Legnagyobb pillanatnyi alakváltozás
Az oldalirányú ütésvizsgálat során meg kell állapítani, hogy mekkora a különbség a legnagyobb pillanatnyi és a maradandó alakváltozás között az ülés referenciapontja felett 900 mm-es magasságban és az ülés előtt 150 mm-re levő pontban. A III. Rész 2.7.1. pontja szerinti rúd egyik végét rá kell csatlakoztatni a borulás hatása elleni védőszerkezet felső részéhez, amíg másik végét a függőleges tetőtartón lévő furaton kell átdugni. A rúdon levő csúszógallér ütés utáni helye jelzi a legnagyobb pillanatnyi alakváltozást.
3.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó törővizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ezért a vizsgálat kezdete előtt fel kell jegyezni a védőszerkezet fő elemeinek az ülés referenciapontjához viszonyított helyzetét.
1. ábra
Az ülés referenciapontját meghatározó készülék
2. ábra
Az ülés referenciapontja meghatározásának módszere
3. ábra
Szabadtér
4. ábra
A súly ábrázolása
A gumiabroncsnyomások és belapulások értékét lásd a II. melléklet 3.1.5. pontjában
A gumiabroncsnyomások és belapulások értékét lásd a II. melléklet 3.1.5. pontjában
5. ábra
Ütés hátulról
Megjegyzés: A védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
6. ábra
Ütés elölről
Megjegyzés: A borulás hatása elleni védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
7. ábra
Ütés oldalról
Megjegyzés: A borulás hatása elleni védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
8. ábra
Törővizsgálat
Megjegyzés: A borulás hatása elleni védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
9. ábra
A védőszerkezet és az ütősúly felülnézeti rajza, amely az első és hátsó ütővizsgálatok során lengési síkot mutatja.
Megjegyzés: Az ábra az ütősúlyt a középsík bal oldalán mutatja. valamennyi vizsgálatnál azt az oldalt, amelyen az ütés becsapódik, a II. melléklet 3.1.4. pontja határozza meg.
10. ábra
A gerenda helyzete a törővizsgálatoknál
Megjegyzés: A borulás hatása elleni védőszerkezet ábrája csak a vizsgálati elvet és a mérteket szemlélteti. Nem célja a tervezési konstrukció meghatározása.
MINTA
| A vizsgálati hely megnevezése | ||||
| Védőszerkezet: | ||||
| Gyártmány: | ||||
| A traktor gyártmánya: | Típus: | |||
| A traktor típusa: | ||||
| Vizsgálati eljárás: | I/II ( * ) |
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .............................................................................................
1. A védőszerkezet védjegye vagy kereskedelmi neve: ........................................................................
............................................................................................................................................................
2. A traktor vagy a védőszerkezet gyártójának neve és címe: ..............................................................
............................................................................................................................................................
3. Adott esetben a traktor vagy a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe (szükség esetén): .......................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A vizsgálat tárgyát képező traktor műszaki jellemzői
4.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: ...................................................................................................
4.2. Típus és kereskedelmi megnevezés: ..............................................................................................
4.3. Sorozatszám: ..................................................................................................................................
4.4. Az ellensúly nélküli traktor tömege a védőszerkezet felszerelt állapotában, vezető nélkül: .... kg
4.5. Tengelytáv/tehetetlenségi nyomaték * ................................................................. mm/kg/m2 *
4.6. Gumiabroncsméret: elöl: ................................................................................................................
hátul: ................................................................................................................
5. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése más traktortípusokra:
5.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: ...................................................................................................
5.2. Típus és kereskedelmi megnevezés: ..............................................................................................
5.3. Az ellensúly nélküli traktor tömege a védőszerkezet felszerelt állapotában, vezető nélkül: .... kg
5.4. Tengelytáv/tehetetlenségi nyomaték * .................................................................. mm/kg/m2 *
5.5. Gumiabroncsméret: elöl: ................................................................................................................
hátul: ................................................................................................................
6. A borulás hatása elleni védőszerkezet műszaki jellemzői
6.1. A bomlás hatása elleni védőszerkezet és traktorra erősítésének általános elrendezési rajza
6.2. Fényképek a felerősítés részleteivel oldal- és hátulnézetből
6.3. A bomlás hatása elleni védőszerkezet rövid leírása a következő adatokkal: a szerkezet típusa, a traktorra erősítés, burkolat részletei, a ki- és beszállás és a vészhelyzetben való távozás módja, a belső párnázás részletei, a folyamatos bomlás megakadályozására szolgáló szerkezetek, valamint a fűtés és a szellőztetés részletei.
6.4. Méretek
6.4.1. A tetőelemek magassága a terhelt vezetőülés felett az ülés referenciapontjától számítva *
..................................................................................................................................................... mm
6.4.2. A tetőelemek magassága a traktor padlójától számítva: ...................................................... mm
6.4.3. A borulás hatása elleni védőszerkezettel adódó belső rész szélessége a terhelt vezetőülés felett 950 mm-es magasságban, az ülés referenciapontja felett 900 mm-es magasságban * ... mm
6.4.4. A borulás hatása elleni védőszerkezet belső szélessége az ülés felett a kormánykerék középpontjának magasságában: ................................................................................................. mm
6.4.5. A kormánykerék középpontjának távolsága a védőszerkezet jobb oldalától:
..................................................................................................................................................... mm
6.4.6. A kormánykerék középpontjának távolsága a védőszerkezet bal oldalától:
..................................................................................................................................................... mm
6.4.7. A legkisebb távolság a kormánykerék széle és a védőszerkezet között: ............................. mm
6.4.8. Az ajtónyílások szélessége:
fent: ............................................................................................................................................. mm
középen: ...................................................................................................................................... mm
lent: ............................................................................................................................................. mm
6.4.9. Az ajtónyílások magassága:
a padló felett: .............................................................................................................................. mm
a legfelső lépcsőfok felett: .......................................................................................................... mm
a legalsó lépcsőfok felett: ........................................................................................................... mm
6.4.10. A védőszerkezettel felszerelt traktor teljes magassága: ..................................................... mm
6.4.11. A bomlás hatása elleni védőszerkezet teljes szélessége: ................................................... mm
6.4.12. A védőszerkezet hátsó része és az ülés hátoldala közötti (vízszintes) távolság 950 mm-es magasságban/az ülés referenciapontjától 900 mm-es magasságban * ................................................
..................................................................................................................................................... mm
6.5. A felhasznált anyagok minősége és jellemzői, az alkalmazott szabványok: .................................
Fő keret: ............................................................................................................. (anyag és méretek)
Felerősítések: ...................................................................................................... (anyag és méretek)
Burkolat: ............................................................................................................. (anyag és méretek)
Tető: ................................................................................................................... (anyag és méretek)
Belső párnázás: ................................................................................................... (anyag és méretek)
Összekötő és rögzítőcsavarok: ....................................................................... (minőség és méretek)
7. Vizsgálati eredmények
7.1. Ütés és nyomóvizsgálatok
Ütésvizsgálatok végrehajtása a bal/jobb * oldalon hátul és a bal/jobb oldalon elöl és a bal/jobb oldalon * oldalirányból. Az ütközési energiák és a nyomóerő kiszámításához használt referenciatömeg: ........................................................................................................................... kg
A törésekkel és repedésekkel, a legnagyobb pillanatnyi alakváltozással és a szabadtérrel kapcsolatos vizsgálati követelmények megfelelően teljesültek.
7.2. A vizsgálatok után mért alakváltozás:
Maradandó alakváltozás
Hátul: bal oldal: .......................................................................................................................... mm
jobb oldal: ................................................................................................................................... mm
Elöl: bal oldal: ............................................................................................................................ mm
jobb oldal: ................................................................................................................................... mm
Oldalirányú alakváltozás:
Elöl: ............................................................................................................................................ mm
Hátul: .......................................................................................................................................... mm
Felülről lefelé:
Elöl: ............................................................................................................................................ mm
Hátul: .......................................................................................................................................... mm
A legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás közti különbség oldalirányú ütésvizsgálatkor:
..................................................................................................................................................... mm
8. A jelentés száma: ..............................................................................................................................
9. A jelentés kelte: .................................................................................................................................
10. Aláírás: ............................................................................................................................................
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel egy négyszög és benne egy kis „e” betű, majd utána az alkatrész-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma:
| 1. | Németország esetében; | ||
| 2. | Franciaország esetében; | ||
| 3. | Olaszország esetében; | ||
| 4. | Hollandia esetében; | ||
| 5. | Svédország esetében; | ||
| 6. | Belgium esetében; | ||
| 7. | Magyarország esetében; | ||
| 8. | a Cseh Köztársaság esetében; | ||
| 9. | Spanyolország esetében; | ||
| 11. | az Egyesült Királyság esetében; | ||
| 12. | Ausztria esetében; | ||
| 13. | Luxemburg esetében; | ||
| 17. | Finnország esetében; | ||
| 18. | Dánia esetében; | ||
| 19. | Románia esetében; | ||
| 20. | Lengyelország esetében; | ||
| 21. | Portugália esetében; | ||
| 23. | Görögország esetében; | ||
| 24. | Írország esetében; | ||
| 25. | Horvátország esetében; | ||
| 26. | Szlovénia esetében; | ||
| 27. | Szlovákia esetében; | ||
| 29. | Észtország esetében; | ||
| 32. | Lettország esetében; | ||
| 34. | Bulgária esetében; | ||
| 36. | Litvánia esetében; | ||
| 49. | Ciprus esetében; | ||
| 50. | Málta esetében. |
A négyszög közelében fel kell tüntetni az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát is, amely az EK-alkatrész-típusbizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki.
Példa az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelre:
Magyarázat: A fenti típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezetet Németországban (e1) hagyták jóvá 1471 sz. alatt.
| Az illetékes hatóság neve |
Értesítés az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásáról, megtagadásáról, visszavonásáról vagy kiterjesztéséről a védőszerkezet (védőfülke vagy keret) szilárdsága, továbbá a traktorra erősítésének szilárdsága szempontjából.
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .............................................................................................
....................................................................................................................................... Kiterjesztés *
1. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye: ........................................................................
............................................................................................................................................................
2. A védőszerkezet gyártójának neve és címe: ....................................................................................
............................................................................................................................................................
3. Adott esetben a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe: ..................
4. Annak a traktornak a védjegye vagy kereskedelmi neve, típusa és kereskedelmi megnevezése, amelyre a védő-szerkezetet szánták: ..................................................................................................
............................................................................................................................................................
5. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése az alábbi traktortípus(ok)ra: ..................................
5.1. A traktor II. melléklet 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli tömege több mint 5%-kal meghaladja/nem haladja meg * a vizsgálat során alkalmazott referenciatömeget.
5.2. A felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak/nem azonosak *
5.3. Valamennyi olyan alkatrész, amely feltételezhetően támaszként szolgál a borulás hatása elleni védőszerkezethez, azonosak/nem azonosak *
6. EK-alkatrész-típus-jóváhagyási vizsgálatra bemutatva: .................................................................
7. Vizsgálati hely: ............................................................................................................................
8. A vizsgálati hely jelentésének kelte, száma: ..................................................................................
9. Az EK-alkatrészjóváhagyás megadásának/megtagadásának/visszavonásának időpontja * ..............
10. Az EK-alkatrészjóváhagyás kiterjesztésének/a kiterjesztés megtagadásának/kiterjesztésének visszavonásának időpontja * ...........................................................................................................
11. A kiállítás helye: .............................................................................................................................
12. A kiállítás időpontja: .......................................................................................................................
13. A fenti alkatrész jóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumokat csatolták ehhez a bizonyítványhoz (például a vizsgálati hely jelentése): ......................................................................
14. Esetleges megjegyzések: .................................................................................................................
15. Aláírás: .......................................................................................................................................
1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EK-típusjóváhagyását a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.
2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó vizsgálóállomásnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.
3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokat végző vizsgálóállomás ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
4. Az EK-típusjóváhagyás birtokosa kérheti az engedély kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra is.
5. Az illetékes hatóságok az alábbi feltételekkel adják meg a jóváhagyás kiterjesztését:
5.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra történő felerősítése megkapta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást;
5.2. arra a traktortípusra tervezték, amelyre az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;
5.3. a védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
6. Az EK-típusbizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy típusjóváhagyás-kiterjesztés megadásakor vagy megtagadásakor mellékelni kell egy, a X. Részben bemutatott bizonyítványt.
7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EK-típusjóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EK-alkatrész-típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e Rész 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.
MINTA
| Az illetékes hatóság neve |
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdése)
Az EK-típusjóváhagyás száma: ...................................................................................................
............................................................................................................................... Kiterjesztés *
1. A traktor kereskedelmi neve vagy védjegye: ............................................................................
2. A traktor típusa: .....................................................................................................................
3. A traktor gyártójának neve és címe: ........................................................................................
4. Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének a neve és címe: ...................................
5. A bomlás hatása elleni védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye: .................................
6. Az EK-típusjóváhagyás kiterjesztése a védőszerkezet alábbi típusára/típusaira: ........................
7. A traktor az EK-típusjóváhagyásra bemutatva: ........................................................................
8. Az EK-típusjóváhagyásnak való megfelelőség ellenőrzésére feljogosított műszaki szolgálat: .......
9. A műszaki szolgálat által kiállított vizsgálati jelentés időpontja: ...................................................
10. A műszaki szolgálat által kiállított vizsgálati jelentés száma: ......................................................
11. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra erősítésének szilárdságára vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadva/visszautasítva * ..............................................................................
12. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra való felerősítésének szilárdságával kapcsolatos EK-típusjóváhagyás kiterjesztése megadva/visszautasítva * ........................................
13. A kiállítás helye: .......................................................................................................................
14. A kiállítás időpontja: .................................................................................................................
15. Aláírás: .....................................................................................................................................
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
2. A melléklet szabályozásának célja
2.1. E mellékletben foglalt szabályozás célja az, hogy a vezetőülést úgy alakítsák ki, hogy a traktor vezetése és kezelése közben a vezető részére kényelmes testtartást biztosítson és lehetőleg védje annak egészségét és biztonságát.
3. Fogalommeghatározások
3.1. „Vezetőülés”: egyetlen személy számára helyet biztosító ülés, amelyet a vezető részére terveztek, amikor a vontatót vezeti.
3.2. „Ülésfelület”: az ülésnek az a közel vízszintes felülete, amely lehetővé teszi a vezető ülő testtartását.
3.3. „Az ülés háttámlája”: az ülésnek az a közel függőleges felülete, amely a vezető részére háttámaszul szolgál.
3.4. „Az ülés oldalsó tartóelemei”: az ülés olyan elemei vagy alakjából következő részei, amelyek akadályozzák a vezető oldalirányú elcsúszását.
3.4.1. „Az ülés kartámaszai”: az ülő vezető karjait az ülés mindkét oldalán megtámasztó elemek.
3.5. „Az ülés referenciapontja” (S): az ülés hosszanti középsíkjának az a pontja, amelyben a párnázott háttámasz alsó részének érintő síkja és az ülés felületén lévő vízszintes sík metszi egymást; ez a vízszintes sík az ülés felületét a referenciapont (S) előtt 150 mm-re metszi (lsd. 4.3. pont).
3.6. „Az ülésfelület mélysége”: az ülés referenciapontja (S) és az ülésfelület elülső széle közötti távolság.
3.7. „Az ülésfelület szélessége”: az ülésfelület külső szélei között az ülés hosszanti középsíkjára merőlegesen mért távolság.
3.8. „Az ülés beállítási tartománya a vezető tömege szerint”: azon két tömeg közötti tartomány, amely a rugó jelleggörbe legkönnyebb és legnehezebb vezetővel számított középértékei alapján adódik.
3.9. „A felfüggesztés mozgása”: a függőleges távolságot jelenti a legmagasabb pozíció és egy, az ülés felületén az ülés referencia pontja előtt lévő ponton 200 mm-re, a középső hosszirányú síkban egy adott pillanatban.
3.10. „Lengés”: a függőleges felfelé és lefelé irányuló mozgás.
3.11. „Lengésgyorsulás” (a): a rugóút idő szerinti második differenciálja.
3.12. „A gyorsulás effektív értéke” (aeff): a gyorsulások négyzetének időszerű középértékéből vont négyzetgyök.
3.13. „Lengési viszony”: a vezetőülés súlyozott lengésgyorsulásának és a traktor súlyozott lengésgyorsulásának viszonya, amelyet a 4.2.5.3.3.2 pont szerint mértek.
3.13.1. aWS = az ülés súlyozott rezgési gyorsulásának sávszűrt értéke (rms) standard országúti vizsgálat során vagy próbapadon mérve,
3.13.2. aWB = a súlyozott rezgési gyorsulás sávszűrt értéke (rms) az ülés felerősítésénél mérve próbapadi vizsgálat során,
3.13.3. aW*B = a súlyozott rezgési gyorsulás sávszűrt referencia értéke (rms) az ülés felerősítésénél mérve,
3.13.4. aW*S = az ülés súlyozott rezgési gyorsulás korrigált értéke (rms) próbapadi vizsgálat során mérve,
3.13.5. aW*F = az ülés súlyozott rezgési gyorsulásának sávszűrt értéke (rms) az ülés felerősítésénél standard országúti vizsgálat során mérve.
3.14. „Lengési osztály”: a traktorok olyan osztálya, illetve csoportja, amelyeknek azonosak a lengési jellemzőik.
3.15. „’A’ kategóriájú traktorok”: olyan traktorok, amelyek hasonló lengési viszonyaik alapján egy adott tervezési jellemzőjű lengésosztályba sorolhatók. Tengelyük száma kettő, felfüggesztés nélküli hátsó tengellyel rendelkeznek.
3.15.1. Az „A” kategóriájú traktorok három osztályba sorolhatók:
I. osztály: legfeljebb 3600 kg saját tömeggel rendelkező traktorok;
II. osztály: 3600–6500 kg saját tömeggel rendelkező traktorok;
III. osztály: 6500 kg-ot meghaladó saját tömeggel rendelkező traktorok.
3.16. „’B’ kategóriájú traktorok”: olyan traktorok, amelyeket az „A” kategória egyik rezgési osztályához sem lehet hozzárendelni.
3.17. „Azonos típusú ülések”: olyan ülések, amelyek között nincs lényeges különbség, az alábbi jellemzőkben azonban eltérhetnek egymástól:
3.17.1 Méretek
3.17.2. A háttámla helyzete és dőlése
3.17.3. Az ülésfelület dőlése
3.17.4. Hossz- és magasságbeállítás
4. Műszaki és vizsgálati előírások
4.1. Általános előírások
4.1.1. Az ülés magassága és hosszirányú helyzete szerszám nélkül legyen állítható.
4.1.2. Az ülés olyan legyen, hogy a lengéseket és rázkódásokat rugózással és lengéscsillapítással korlátozza, továbbá megfelelő hát- és kartámaszai legyenek.
4.1.3. Az oldalirányú megtámasztás akkor kielégítő, ha a vezető ülő testtartásban oldalirányban nem csúszhat el.
4.1.3.1. Az ülés különböző tömegű személyekhez legyen illeszthető. Ha ehhez állítási művelet szükséges, akkor azt szerszám nélkül lehessen végrehajtani.
4.1.4. Az ülésfelület, a háttámla, az oldalirányú tartóelemek és adott esetben a levehető, visszacsapható vagy rögzített kartámaszok is legyenek párnázottak.
4.1.5 Az ülés referenciapontját (S) a 4.3. pont szerint kell meghatározni.
4.1.6. A méretekre és tűrésekre – egyéb rendelkezés hiányában – az alábbi előírások vonatkoznak:
4.1.6.1. A méretek egész számúak legyenek (egész számú mértékegységek), ezért adott esetben azokat fel vagy le kell kerekíteni.
4.1.6.2. Olyan eszközökkel kell mérni, amelyek lehetővé teszik a mérési érték hozzárendelését az egész számú mértékegységhez. A felhasznált mérőműszerek a következő pontosságú méréseket tegyék lehetővé:
Hosszmérések ± 0,5%
Szögmérések ± 1°
A traktor tömege ± 20 kg
A gumiabroncsok nyomása ± 0,1 bar
4.1.6.3. A mennyiségek megadásakor ± 5% tűrés megengedett.
4.1.7. Az ülésen a következő vizsgálatokat kell elvégezni az alábbi sorrendben (valamennyi vizsgálatot ugyanazon az ülésen):
4.1.7.1. A rugózási rendszer és a beállítási tartomány jellemzőinek vizsgálata a vezető tömegének függvényében;
4.1.7.2. Az oldalstabilitás vizsgálata;
4.1.7.3. A függőleges rezgési jellemzők meghatározása;
4.1.7.4. A csillapítási jellemzők meghatározása a rezonancia-tartományban.
4.1.8. Ha az ülés a függőleges tengely körül elfordítható, akkor a vizsgálat alkalmával az ülést „előre néző” helyzetbe kell állítani, és a traktor hosszanti középsíkjával párhuzamosan kell rögzíteni.
4.1.9. Az ülés kialakítása és felszereltsége – a vizsgálandó tulajdonságok szempontjából – legyen azonos a sorozatszerűen gyártott, illetve szállított ülésekkel.
4.1.9.1. A vizsgálatok előtt a gyártó végezze el az esetleg szükséges bejáratásokat.
4.1.9.2. A vizsgáló szerv készítsen vizsgálati jegyzőkönyvet, amelyben igazolja, hogy az ülésen elvégezte az összes előírt vizsgálatokat anélkül, hogy az ülés károsodott volna. Részletesen adja meg a vizsgált ülés lengési jellemzőit.
4.1.9.3. * Azt az ülést, amelyet I. osztályú traktoron vizsgáltak, csak ilyen osztályba tartozó traktoron szabad alkalmazni, amelyet azonban II. osztályú traktoron vizsgáltak, az I. és II. osztályú traktoron is alkalmazható, míg a III. osztályú traktoron vizsgált ülés a II. és III. osztályba tartozó traktorokon is alkalmazható.
4.2. Különleges követelmények
4.2.1. Az üléslap méretei
4.2.1.1. * Az ülés mélysége hosszanti középsíkjával párhuzamosan mérve (lásd a következő ábrát) 400 + 50 mm legyen.
4.2.1.2. Az ülés szélessége, középsíkjára merőlegesen, a referenciaponttól 150 mm-re és attól legfeljebb 80 mm magasságban legalább 450 mm legyen (lásd a következő ábrát).
4.2.1.3. Azokon a traktorokon, amelyeken a hátsó kerekek legkisebb nyomtávolsága az 1150 mm-t nem haladja meg, az ülésfelület mélysége legfeljebb 300 mm-re, szélessége legfeljebb 400 mm-re csökkenthető, ha a traktor szerkezeti kialakítása miatt a 4.2.1.1. és a 4.2.1.2. pont előírásai nem tarthatók be.
4.2.2. A háttámla helyzete és dőlése
4.2.2.1. A háttámla felső széle a referenciapont (S) felett legalább 260 mm magas legyen (lásd a következő ábrát).
4.2.2.2. A háttámla dőlése 10 + 5° legyen (lásd a következő ábrát).
4.2.3. Az ülés ülőfelületének dőlése
4.2.3.1. * Az olyan traktorok számára szánt üléseknél, amelyeknél a legkisebb hátsó kerék nyomtáv nem lépi túl az 1150 mm-t, az ülésfelület mélysége legfeljebb 300 mm-re és szélessége legfeljebb 400 mm-re csökkenthető, ha a traktor tervezési kialakítása nem teszi lehetővé a 4.2.1.1. és 4.2.1.2. pontok követelményeinek való megfelelést.
4.2.4. Az ülés állíthatósága (lásd a következő ábrát)
4.2.4.1. Az ülés hosszirányban állítható legyen legalább:
4.2.4.1.1. 150 mm-rel az 1150 mm-nél nagyobb hátsó kerék nyomtávú traktoroknál,
4.2.4.1.2. 60 mm-rel az 1150 mm vagy ennél kisebb legkisebb hátsó kerék nyomtávú traktoroknál.
4.2.4.2. Az ülés magasságát az alábbi – legkisebb – tartományokon belül lehessen állítani:
4.2.4.2.1. 60 mm azoknál a traktoroknál, amelyek hátsó kerekeinek legkisebb nyomtávolsága nagyobb 1150 mm-nél;
4.2.4.2.2. 30 mm azoknál a traktoroknál, amelyek hátsó kerekeinek legkisebb nyomtávolsága 1150 mm, vagy annál kisebb.
4.2.5. Az ülés vizsgálata
4.2.5.1. A felfüggesztési jellemzőknek és a beállítási tartománynak a járművezető tömegéhez való hozzáigazítása.
4.2.5.1.1. A felfüggesztési jellemzőket statikus teszttel határozzák meg. A járművezető tömegéhez történő hozzáigazítás tartományát a felfüggesztési jellemzőkből számítják ki. Ezek a számítások nem szükségesek az olyan üléseknél, amelyeket nem lehet kézzel hozzáigazítani a járművezető tömegéhez.
4.2.5.1.2. Az ülést a vizsgálóberendezésre vagy a traktorra fel kell szerelni, és a terhelést közvetlenül vagy készülékkel kell előállítani oly módon, hogy az legfeljebb 5 N-nal térhet el a névleges terheléstől. A mérési hiba a felfüggesztés mozgásában nem haladhatja meg a ± 1 mm-t.
4.2.5.1.3. A felfüggesztési rendszer definícióját képviselő teljes karakterisztika görbét kell megrajzolni a zérus terheléstől a legnagyobb terhelésig terjedően és vissza a zérusig. A terhelési fokozatok, amelyeknél a felfüggesztés elmozdulását mérik, nem haladhatják meg a 100 N értéket. Legalább nyolc mérési pontot kell felrajzolni megközelítőleg azonos intervallumokban a felfüggesztés elmozdulására. A legnagyobb terhelésként választott pontnak vagy annak kell lennie, ahol nem lehet többé elmozdulást mérni, vagy megszüntetése után a felfüggesztés elmozdulását 200 mm-re az ülés referenciapontja előtt kell mérni az ülésfelület középső hosszanti síkjában. A terhelés alkalmazása vagy megszüntetése után az ülésnek vissza kell térnie nyugalmi helyzetbe.
4.2.5.1.4. A tömeghez történő hozzáigazítási skálával rendelkező üléseknél a felfüggesztési rendszer deflexióját képviselő jelleg görbéket az 50, illetve 120 kg járművezetői tömeg hozzáigazításnál kell felrajzolni. A tömeg-hozzáigazítási skálabeállítási stop nélküli üléseknél a beállításokat úgy kell megválasztani, hogy:
4.2.5.1.4.1. az alsó tömegbeállítási határra állított ülés a terhelés levételekor éppen visszatérjen a rugóút felső helyzetébe
4.2.5.1.4.2. A felső tömegbeállítási határra állított ülést az 1500 N terhelés a rugóút alsó határára nyomja le.
4.2.5.1.5. Középhelyzetnek azt kell jelölni, amelyet az ülés akkor foglal el, amikor teljes lengési tartományának felére süllyed be.
4.2.5.1.6. Tekintve, hogy a rugókarakterisztikák általában hiszterézis hurkok, a hozzárendelt terhelés meghatározása érdekében ezekbe be kell rajzolni (lásd a 3.8. pontot) a középvonalat.
4.2.5.1.7. Az állítási tartomány határainak megállapításához, a járművezető tömegének függvényében, a függőleges erőket a 4.2.5.1.6 pont szerinti A és B pontokra meghatározva (lásd a 4.3.4. pontot) meg kell szorozni egy 0,13 kg/N skálatényezővel.
4.2.5.2. Az oldalirányú stabilitás meghatározása
4.2.5.2.1. az ülést a tömeg-hozzáigazítás felső határára kell beállítani és össze kell kapcsolni a próbapaddal vagy a traktorral oly módon, hogy alaplapja ezen alaplapnál nem kisebb, a próbapadhoz tartozó merev lapon nyugodjon.
4.2.5.2.2. Az ülés ülőfelületére vagy az ülőpárnára 1000 N-t kell terhelni. A terhelés támadáspontjai az ülés referenciapontja (S) előtt 200 mm-re, az ülés szimmetriasíkjától mindkét oldalon 150 mm-re legyenek.
4.2.5.2.3. A terhelés hatása alatt mérni kell az ülésfelület keresztirányú dőlésszögének változását; a méréseket a vízszintes és függőleges ülésállítási véghelyzetekben kell végrehajtani. A terhelés támadáspontja közelében lévő maradó alakváltozás figyelmen kívül hagyható.
4.2.5.3. A függőleges rezgési jellemzők meghatározása
Az ülés lengését – aszerint, hogy az ülés az A kategóriájú traktorok egy meghatározott osztálya (vagy osztályai) számára vagy a B kategória egy traktorára készült – lengésvizsgáló berendezésen, illetve szabványosított kísérleti útszakaszon kell meghatározni.
4.2.5.3.1. A lengésvizsgáló berendezés
4.2.5.3.1.1. A próbapadnak szimulálnia kell a függőleges rezgéseket a járművezetői ülés rögzítési pontjánál. A rezgéseket elektro-hidraulikus szerkezettel állítják elő. A használandó beállítási értékek vagy azok, amelyek a 4.3.6–4.3.8. pontokban vannak megadva a szóban forgó traktorosztályra, vagy a kettős integrált gyorsulási jelek, amelyeket egy B kategóriájú traktor ülésrögzítésnél regisztráltak 12 ± 0,5 km/óra sebességnél szabványos úton, ahogy az a 4.2.5.3.2.1. pontban meg van határozva. A rezgések keltéséhez a beállított értékek meg nem szakított kétszeres lefuttatását kell alkalmazni. Az átmenet az első menetben a szabványos úton regisztrált gyorsulási jelek folyamatának végén és a második menet indítása között sima és zökkenőmentes legyen. Mérések nem végezhetők a beállított értékek első lefutásánál fektetett 700-nál több értékeket akkor lehet használni, ha ezek az értékek számítottak voltak, pl. egy térbeli görbe függvénnyel az eredeti 700 értékből.
4.2.5.3.1.2. A vizsgálandó vezetőülést felfogó készüléken kívül kormánykerék és lábtámaszok is legyenek beszerelve, amelyek elrendezése feleljen meg a 4.3.9. pontnak.
4.2.5.3.1.3. A próbapadnak nagyfokú rugalmassággal és csavarással szembeni merevséggel kell rendelkeznie, csapágyainak és vezetőelemeinek csak a műszakilag szükséges hézaggal kell rendelkezniük. Ha a tálcát egy rezgőkar tartja, az R méret legalább 200 mm legyen (lásd a 4.3.9 pontot). A rezgési arány nagysága a 0,5 és 5 Hz frekvenciák között az 1 ± 0,05 tartományon belül legyen, legfeljebb 0,5 Hz-es intervallumban mérve. A fázis-eltolódás legfeljebb 20°-os lehet ugyanabban a frekvenciatartományban.
4.2.5.3.2. Vizsgálat szabványos útszakaszon
4.2.5.3.2.1. Az úttest két, egymástól a traktor keréknyomtávának megfelelő távolságban lévő párhuzamos pontból áll. Mindkét sávot szilárd és merev anyagból kell készíteni, pl. fából vagy betonból, vagy tömbök alakjában kell kialakítani az alapszerkezetben vagy folytonos sima felületként. Az egyes sávok hosszirányú profilját a megemelés ordinátái adják meg az alapszinthez képest, ezek az ordináták láthatók a 4.3.5. pontban. Az úttestet illetően a megemelést 16 cm-es intervallumokban adják meg az egyes sávok mentén. Az útnak szilárdan kell kötnie a talajban és a sávok közti távolságnak csak kissé kell eltérnie egész hosszukban, a traktor kerekeit egész idő alatt alá kell támasztani. Ahol a sávokat tömbökből alakítják ki, ezeknek 6–8 cm vastagnak kell lenniük, 16 cm-es távolsággal a tömbök közepei között. A szabványos útpálya hossza 100 m. A mérésnek ott kell kezdődniük, ahol a traktor hátsó tengelye merőleges a D = 0 pontra az úton és ott kell
végződnie, ahol a traktor első tengelye merőleges a D = 100-ra tesztpályán (lásd a táblázatot a 4.3.5. pontban).
4.2.5.3.2.2. A méréseket 12 ± 0,5 km/óra sebességnél kell végezni. Az előírt sebességet a fék használata nélkül kell tartani. A rezgéseket az ülésen és azon a ponton kell mérni, ahol az ülés a traktorhoz van erősítve, könnyű és nehéz járművezetővel. A 12 km/óra sebességet el kell érni, miután egy felgyorsító ponton áthaladtak. E pont felületének laposnak kell lennie, és csatlakoznia kell a szabványos úthoz minden szintváltás nélkül.
4.2.5.3.2.3. Az ülést a gyártó előírásai szerint kell a vezető tömegéhez beállítani.
4.2.5.3.2.4. A traktorra legyen felszerelve a védőkeret vagy biztonsági vezetőfülke, kivéve, ha az adott traktortípusra ez kifejezetten nincs előírva. A traktor azonban semmi egyéb eszközt nem hordozhat, továbbá a kerekeken vagy a kereten nem lehet pótsúly, a gumiabroncsokban pedig folyadék.
4.2.5.3.2.5. A vizsgálat alkalmával a gumiabroncsok a traktorra előírt és a gyártó adatainak megfelelő méretűek legyenek, beleértve a szövetrétegek számát is. A mintázat magassága legalább az új mintázat magasságának 65%-a legyen.
4.2.5.3.2.6. A gumiabroncs oldalfala nem lehet sérült, a nyomás a gyártó által ajánlott alapértékek matematikai középértékének feleljen meg. A nyomtávolság úgy legyen beállítva, hogy feleljen meg azon traktortípus alapbeállításának (rendes munkavégzés közben), amelyhez az ülést szánták.
4.2.5.3.2.7. A méréseket az ülés felerősítési helyén és az ülésen ugyanazon menet során kell elvégezni. A rezgések méréséhez és rögzítéséhez egy gyorsulásmérő, egy méréserősítő és egy magnetofon vagy egy közvetlenül jelző lengésmérő szükséges. E berendezés követelményeit a 4.2.5.3.3.2–4.2.5.3.3.6. pontok tartalmazzák.
4.2.5.3.3. A vizsgálati útszakaszon és a vizsgálóberendezésen végzett vizsgálatok követelményei
4.2.5.3.3.1. A járművezető tömege
A tesztet két járművezetővel kell elvégezni: az egyik 59 ± 1 kg össztömegű, amiből legfeljebb 5 kg-ot hordhat a testkörüli mérőövben, a másik 98 ± 5 kg, legfeljebb 8 kb-mal a mérőszalagban.
4.2.5.3.3.2. A gyorsulásmérő helyzete
A járművezetőre átvitt rezgések mérésére egy gyorsulásmérőt rögzítenek egy 250 ± 50 mm átmérőjű sík lapra, amelynek középső része merev kell legyen 75 mm átmérőig és tartalmaznia kell egy merev szerkezetet a gyorsulásmérő védelmére. Ezt a lemezt az ülés felületének közepére kell helyezni az ülés és a járművezető közé, és nem csúszó felületű legyen. A rezgések mérésére a ülésrögzítésnél egy gyorsulásmérőt kell rögzíteni a rögzítési pont közelében, legfeljebb 100 mm-re a traktor középső hosszirányú tengelyétől és az ülés felületének a traktorra való függőleges vetületén belül.
4.2.5.3.3.3. A lengésgyorsulás mérése
A gyorsulásvevő és a vele összekapcsolt erősítő, illetve az átviteli rendszer legyen alkalmas 0,05 m/a effektív értékű, 3 csúcstényezőjű (a csúcsérték és az effektív érték viszonya) rezgések torzulás nélküli mérésére az 1 Hz-től 80 Hz-ig terjedő tartományban legfeljebb ±2,5% legnagyobb hibával.
4.2.5.3.3.4. A magnetofon
Ha magnetofont alkalmaznak, annak legnagyobb visszajátszási hibája az 1 Hz-től 80 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban ± 3,5% lehet, beleszámítva az elemzésre való visszajátszás során keletkező sebességváltozásokat is.
4.2.5.3.3.5. A lengésmérő műszer
4.2.5.3.3.5.1. Mivel a 10 Hz feletti lengéseket nem kell figyelembe venni, a lengésmérő műszer elé egy kb. 10 Hz határfrekvenciájú és oktávonként 12 dB esésű alul áteresztő szűrőt kell kapcsolni.
4.2.5.3.3.5.2. A lengésmérő műszer – a vevő és az integráló fokozat között – tartalmazzon elektronikus súlyozó szűrőt. Ez az áramkör feleljen meg a 4.3.10. pont szerinti görbének, attól legfeljebb ± 0,5 dB-lel térhet el a 2 Hz-től 4 Hz-ig tartó sávban és ± 2 dB-lel a többi frekvencián.
4.2.5.3.3.5.3. Az elektronikus mérőműszer legyen alkalmas jelezni:
a) vagy a súlyozott lengésgyorsulás (aw) négyzetének (T) a vizsgálati időre vonatkozó integrálját (I):
b) vagy ennek az integrálnak a négyzetgyökét,
c) vagy közvetlenül a súlyozott lengésgyorsulás effektív értékét (aw)
A gyorsulás effektív értékének mérésére szolgáló teljes rendszer pontatlansága nem haladhatja meg a mért érték ± 5%-át.
4.2.5.3.3.6. Kalibrálás
Az összes berendezést rendszeresen kalibrálni kell.
4.2.5.3.3.6.1. A lengésvizsgálatok kiértékelése
4.2.5.3.3.6.2. A vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell adni az ülés lengésgyorsulása (aws) effektív értékeinek számtani középértékét mind könnyű, mind nehéz testtömegű vezetőre: A vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell adni az ülésen mért lengésgyorsulás (aws) effektív értékei számtani középértékének és az ülés felerősítési helyén mért súlyozott lengésgyorsulás (awB) effektív értékei számtani középértékének viszonyát is két tizedesjegy pontossággal.
4.2.5.3.3.6.3. A környezeti hőmérséklet változásait a vizsgálat alatt mérni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
4.2.5.4. A traktorülések tervezett alkalmazásának megfelelő lengésvizsgálat
4.2.5.4.1. Azt az ülést, amelyet A kategóriájú traktorok valamely osztályára (osztályaira) terveztek, a lengésvizsgáló berendezéssel, előírt értékű elmozdulások alkalmazásával kell vizsgálni.
4.2.5.4.2. Azt az ülést, amelyet a B kategóriájú traktortípusokhoz terveztek, egy ilyen típusú traktoron, szabványosított vizsgálati útszakaszon kell vizsgálni; végezhető azonban olyan lengésvizsgáló berendezéssel e vizsgálat, amelyben előírt elmozdulásokat alkalmaznak. Ez a jel feleljen meg annak a gyorsuláslefolyásnak, amelyet a szabványosított vizsgálati útszakaszon azzal a traktortípussal határoztak meg, amelyre az ülést tervezték.
4.2.5.4.3. Az az ülés, amelyet csak az A kategória meghatározott traktortípusához terveztek, vizsgálható a 4.2.5.4.2. pont szerint is; ekkor azonban az engedélyt csak arra a traktortípusra adják meg, amelyen a vizsgált ülést alkalmazni kell.
4.2.5.5. Az A kategóriájú traktorokra tervezett ülések lengésgyorsulásának meghatározására alkalmazott vizsgálat
4.2.5.5.1. A rezgési próbapadon a vizsgálatot a 4.2.5.3.1. pont szerint kell elvégezni, az awB ülés rögzítésénél előforduló tényleges értékét a mérés során kell meghatározni. A referenciaértéktől való eltérés esetén:
a•wB = 2,05 m/s2 az „A” kategóriás I. osztályba sorolt traktorok esetében,
a•B = 1,5 m/s2 az „A” kategóriás II. osztályba sorolt traktorok esetében,
a•*wB = 1,3 m/s2 az „A” kategóriás III. osztályba sorolt traktorok esetében.
a*ws = 1,7 m/s2 az „A” kategóriájú traktorokra a II. osztályban.
Az aws gyorsulást a járművezető ülésén mérve, a következő egyenlet szerint kell korrigálni:
| α*ws=αws· | α*wB ________ αwB |
4.2.5.5.2. A 4.2.5.3.3.1. pontban előírt két vezető vonatkozásában a lengőmozgás súlyozott gyorsulása az I. és III. osztályba tartozó üléseknél 28 másodpercig, a II. osztály esetében 31 másodpercig mérendő. A mérést a t = 0 időpontnak megfelelő mérési pontnál kell megkezdeni és a t = 28 vagy 31 másodpercnek megfelelő mért értéknél kell befejezni (lásd a 4.3.6–4.3.8. pontokban feltüntetett táblázatot). Legalább két próbamérést kell végezni. A mért értékek ± 5%-nál nagyobb mértékben nem térhetnek el a számtani középértéktől. Minden teljes mérési pontsorozatot 28 vagy 31 ± 5 s alatt kell reprodukálni.
4.2.5.6. A „B” kategóriájú traktorokra tervezett ülések lengésgyorsulásának meghatározására alkalmazott vizsgálat
4.2.5.6.1. A 4.2.5.4.2. szerinti követelményekkel összhangban, az ülés lengésvizsgálata nem alkalmazható a traktorok egy osztályára, hanem csak arra a traktortípusra, amelyhez az ülést tervezték.
4.2.5.6.2. A szabványos útszakaszon végzett vizsgálatot a 4.2.5.3.2. és 4.2.5.3.3. pont előírása szerint kell végezni. A vezetőülésen mért lengésgyorsulást (aws) nem kell helyesbíteni. A szabványos útszakaszon legalább két vizsgálati menetet kell végrehajtani. A mért értékek a számtani középértéktől legfeljebb +10%-kal térhetnek el.
4.2.5.6.3. Ha a vizsgálatot vizsgálóberendezésen végzik, akkor ezt a szabványos útszakaszon végzett vizsgálattal összekapcsolva kell végrehajtani, a 4.2.5.3.1. és 4.2.5.3.3. pontok szerint.
4.2.5.6.4. A rezgő padot úgy kell beállítani, hogy az ülésrögzítésen regisztrált súlyozott rezgési gyorsulás (rms) értéke (awB) ± 5%-nál kevesebbel térjen el a szabvány úton regisztrált, az ülésrögzítésen mért rezgési gyorsulást a következőképpen kell korrigálni:
| α*ws=αws· | α*wF ________ αwB |
A próbapadon végzett mindegyik tesztelést kétszer kell elvégezni. A mért értékek legfeljebb ± 5%-kal térhetnek e1 a számtani átlagtól.
4.2.5.7. Vizsgálat a csillapítási jellemzők meghatározására, a rezonanciatartományban
4.2.5.7.1. A vizsgálatot a 4.2.5.3.1. pont szerinti vizsgálóberendezésen kell elvégezni, melynek során figyelembe kell venni az alábbiakat:
4.2.5.7.2. A 4.2.5.3.1.1 pont szerinti értékek helyett (lásd a 4.3.6–4.3.8 pontokat) ± 15 mm amplitúdójú szinuszos rezgéseket kell gerjeszteni 0,5-től 2 Hz-ig terjedő frekvenciával. A frekvenciatartományon állandó frekvenciaváltozási sebességgel kell végigmenni legalább 60 s idő alatt, 0,05 Hz-nél kisebb szakaszokkal növekvő frekvencia esetén és azonos módon csökkenő frekvencia esetén. E mérés alatt a gyorsulásmérők által kibocsátott jelek szűrését 0,5 és 2 Hz levágási frekvenciájú sáváteresztő szűrővel lehet végezni.
4.2.5.7.3. Az ülést az első vizsgálatkor 40 kg-mal, a második vizsgálatkor 80 kg-mal kell terhelni; a terhelést a 4.3 pont 1. ábrája szerinti készülékkel kell kifejteni, és az erő hatásvonala ugyanaz legyen, mint az ülés referenciapontjának meghatározásakor.
4.2.5.7.4. Az ülésfelületen mért rezgésgyorsulás effektív értékének (aws) és az ülés felerősítési helyén mért rezgésgyorsulás effektív értékének (awB) viszonya:
| V= | αws ________ αwB |
Ezt a 0,5 – 2 Hz frekvenciatartományban kell meghatározni 0,05 Hz-nél nem nagyabb intervallumokban.
4.2.5.7.5. A mért viszonyt a jegyzőkönyvben kéttizedes pontossággal kell rögzíteni.
4.2.6. További feltételek
4.2.6.1. Az ülésnek a vezető tömege szerinti beállítási tartománya legalább 50 kg-tól 120 kg-ig terjedjen.
4.2.6.2. Az oldalstabilitás vizsgálatakor mért dőlésszög nem lehet több 5 t-nál.
4.2.6.3. A 4.2.5.3.3.6.2. pont szerinti értékek egyike sem lehet 1,25 m/s2-nél nagyobb.
4.2.6.4. A 4.2.5.7.4. és 4.2.5.7.5. pontok szerinti viszony nem haladhatja meg a 2 értéket.
4.3. Az ülés referenciapontjának meghatározása
4.3.1. Az ülés referenciapontjának (S) fogalma
Az ülés referenciapontja (S) az ülés hosszanti középsíkjába eső pont, ahol a párnázott háttámla alsó részének érintő síkja egy vízszintes síkot metsz az ülés felületén; e vízszintes sík az ülés felületét az ülés referenciapontja (S) előtt 150 mm-rel metszi.
4.3.2. Készülék az ülés referenciapontja (S) meghatározására
Az 1. ábra szerinti készülék egy ülőlapból és a hátrész lemezeiből áll. A háttámla alsó lemeze az ülőcsont (A) és az ágyék (B) tájékán csuklózott és a B csukló magassága állítható.
4.3.3. Az ülés referenciapontjának (S) meghatározása
Az ülés referenciapontját (S) az 1. és 2. ábra szerinti készülékkel kell meghatározni, amely az ülésnek a vezető által okozott terhelését szimulálja. A készülék helyzetét az ülésen be kell állítani, majd az A csukló előtt 50 mm-rel 550 N erővel meg kell terhelni, miközben a háttámla lemezének két elemét érintőlegesen és enyhén a párnázott háttámlához kell nyomni. Ha a párnázott háttámla két részének felületén (az ágyéktáj felett és alatt) határozott érintők nem állapíthatók meg, az alábbi eljárást kell követni:
a) Ha az érintő nem határozható meg a lehető legalsó felületen, akkor a háttámla lemezének legalsó részét, függőleges állásban, enyhén a párnázott háttámlához kell nyomni;
b) Ha az érintő nem határozható meg a legfelső felületen, akkor a B csuklót 230 mm magasan az ülés referenciapontja fölé kell állítani, miközben a háttámla lemezének legalsó része függőlegesen áll. Ezután a háttámla lemezének mindkét elemét függőlegesen enyhén és érintőlegesen a párnázott háttámlához kell nyomni.
1. ábra
Készülék az ülés referenciapontjának (S) meghatározásához
méretek mm-ben
2. ábra
A készülék beállított helyzetben
4.3.4. Vizsgálat rugókarakterisztika meghatározására
Hiszterézisgörbék a legnagyobb beállítási tartomány megállapításához
VIZSGÁLAT A RUGÓKARAKTERISZTIKA MEGHATÁROZÁSÁRA
Hiszterézisgörbék a maximális beállítási tartomány megállapításához
4.3.5. Vizsgálat szabványos vizsgálati útszakaszon
Kontúrordináták táblázata egy alapszinthez viszonyítva
Ezek az ordináták meghatározzák a vizsgálati pont mindkét nyomsávjának felületét (4.2.5.3.2.1. pont)
D – a szabványos útszakasz kezdetétől mért távolság, m
L – a bal nyomsáv ordinátája, mm
R – a jobb nyomsáv ordinátája
4.3.5. Vizsgálat szabványos vizsgálati útszakaszon
Kontúrordináták táblázata egy alapszinthez viszonyítva
Ezek az ordináták meghatározzák a vizsgálati szakasz mindkét nyomsávjának felületét 4.2.5.3.2.1.
D = a szabványos útszakasz kezdetétől mért távolság, m
L = a bal nyomsáv ordinátája, mm
R = a jobb nyomsáv ordinátája, mm
| D | L | R | D | L | R | D | L | R | D | L | R | |
| 0 | 115 | 140 | 7,00 | 65 | 90 | 14,40 | 65 | 95 | 21,60 | 70 | 90 | |
| 0,16 | 110 | 125 | 7,15 | 75 | 95 | 14,56 | 65 | 100 | 21,75 | 75 | 95 | |
| 0,32 | 110 | 140 | 7,52 | 75 | 100 | 14,72 | 65 | 90 | 21,02 | 75 | 95 | |
| 0,48 | 115 | 135 | 7,68 | 95 | 95 | 14,88 | 65 | 90 | 22,08 | 75 | 90 | |
| 0,64 | 120 | 135 | 7,84 | 115 | 110 | 15,04 | 65 | 85 | 22,24 | 85 | 90 | |
| 0,80 | 120 | 125 | 6,00 | 115 | 100 | 15,20 | 55 | 85 | 22,60 | 85 | 95 | |
| 0,96 | 125 | 135 | 6,16 | 125 | 110 | 15,36 | 65 | 85 | 22,58 | 90 | 85 | |
| 1,12 | 120 | 125 | 6,32 | 110 | 100 | 15,52 | 65 | 85 | 22,72 | 90 | 85 | |
| 1,28 | 120 | 115 | 6,48 | 110 | 100 | 15,68 | 55 | 75 | 22,88 | 95 | 85 | |
| 1,44 | 115 | 100 | 8,64 | 110 | 55 | 15,84 | 55 | 85 | 23,04 | 95 | 85 | |
| 1,60 | 110 | 100 | 8,80 | 110 | 95 | 16,90 | 65 | 75 | 23,20 | 100 | 85 | |
| 1,76 | 110 | 110 | 8,96 | 110 | 95 | 16,16 | 55 | 85 | 23,36 | 100 | 75 | |
| 1,82 | 110 | 110 | 9,18 | 110 | 100 | 16,42 | 50 | 75 | 23,52 | 100 | 85 | |
| 2,00 | 115 | 115 | 9,28 | 125 | 90 | 16,48 | 55 | 75 | 23,06 | 110 | 85 | |
| 2,24 | 110 | 110 | 9,44 | 120 | 100 | 16,64 | 55 | 75 | 23,64 | 110 | 85 | |
| 2,40 | 100 | 110 | 9,60 | 135 | 95 | 16,80 | 65 | 75 | 24,06 | 100 | 75 | |
| 2,56 | 100 | 100 | 9,76 | 120 | 95 | 16,96 | 65 | 85 | 24,10 | 100 | 75 | |
| 2,72 | 95 | 110 | 9,92 | 120 | 95 | 17,12 | 65 | 70 | 24,32 | 95 | 75 | |
| 2,88 | 95 | 95 | 10,08 | 120 | 95 | 17,28 | 65 | 65 | 24,48 | 100 | 70 | |
| 3,04 | 90 | 95 | 10,24 | 115 | 85 | 17,44 | 65 | 75 | 24,64 | 100 | 70 | |
| 3,20 | 90 | 100 | 10,40 | 115 | 90 | 17,00 | 65 | 75 | 24,80 | 115 | 75 | |
| 3,36 | 85 | 100 | 10,56 | 115 | 85 | 17,76 | 50 | 75 | 24,96 | 110 | 75 | |
| 3,52 | 90 | 100 | 10,72 | 115 | 90 | 17,92 | 55 | 85 | 25,12 | 110 | 85 | |
| 3,68 | 90 | 115 | 10,88 | 120 | 95 | 18,08 | 55 | 85 | 25,28 | 100 | 75 | |
| 3,84 | 95 | 110 | 11,04 | 110 | 75 | 18,24 | 65 | 85 | 25,44 | 100 | 95 | |
| 4,10 | 90 | 110 | 11,20 | 110 | 75 | 18,40 | 70 | 75 | 25,60 | 100 | 95 | |
| 4,16 | 90 | 95 | 11,36 | 100 | 85 | 18,56 | 75 | 75 | 25,76 | 115 | 100 | |
| 4,32 | 95 | 100 | 11,52 | 110 | 85 | 18,72 | 95 | 75 | 25,92 | 115 | 100 | |
| 4,48 | 100 | 100 | 11,68 | 95 | 90 | 18,84 | 90 | 75 | 26,08 | 110 | 95 | |
| 4,64 | 100 | 95 | 11,84 | 95 | 90 | 19,64 | 90 | 70 | 26,24 | 115 | 95 | |
| 4,90 | 90 | 95 | 12,00 | 95 | 85 | 19,26 | 95 | 70 | 26,40 | 110 | 95 | |
| 4,95 | 90 | 90 | 19,46 | 100 | 95 | 19,26 | 85 | 70 | 26,56 | 100 | 95 | |
| 5,12 | 95 | 90 | 12,52 | 100 | 90 | 19,52 | 85 | 75 | 26,72 | 100 | 95 | |
| 5,28 | 95 | 70 | 12,48 | 95 | 85 | 19,68 | 75 | 65 | 26,68 | 100 | 100 | |
| 5,44 | 95 | 65 | 12,68 | 95 | 85 | 19,84 | 85 | 85 | 27,34 | 100 | 95 | |
| 5,60 | 90 | 50 | 12,80 | 95 | 90 | 20,00 | 75 | 90 | 27,80 | 100 | 95 | |
| 5,76 | 95 | 50 | 12,98 | 85 | 90 | 20,15 | 85 | 85 | 27,36 | 100 | 90 | |
| 5,92 | 65 | 50 | 13,12 | 85 | 85 | 20,52 | 75 | 70 | 27,52 | 115 | 90 | |
| 6,08 | 85 | 55 | 13,28 | 75 | 90 | 20,48 | 70 | 75 | 27,68 | 115 | 85 | |
| 6,24 | 75 | 55 | 13,44 | 75 | 95 | 20,84 | 65 | 75 | 27,34 | 110 | 90 | |
| 6,40 | 75 | 55 | 18,40 | 75 | 90 | 20,90 | 75 | 70 | 28,00 | 110 | 85 | |
| 6,56 | 70 | 65 | 18,46 | 70 | 75 | 20,96 | 65 | 75 | 28,16 | 110 | 85 | |
| 6,72 | 75 | 75 | 18,52 | 70 | 90 | 21,12 | 70 | 75 | 28,32 | 100 | 85 | |
| 6,88 | 65 | 75 | 14,08 | 70 | 100 | 21,28 | 70 | 85 | 28,48 | 100 | 90 | |
| 7,04 | 65 | 85 | 14,24 | 70 | 100 | 21,44 | 70 | 85 | 28,64 | 90 | 85 | |
| 28,80 | 90 | 75 | 38,40 | 110 | 35 | 48,00 | 75 | 85 | 57,60 | 95 | 115 | |
| 28,96 | 75 | 90 | 38,56 | 100 | 35 | 48,16 | 90 | 95 | 57,76 | 85 | 110 | |
| 29,12 | 75 | 75 | 38,72 | 115 | 35 | 48,32 | 95 | 95 | 57,92 | 95 | 115 | |
| 29,28 | 75 | 75 | 38,88 | 100 | 35 | 48,48 | 100 | 120 | 58,08 | 90 | 110 | |
| 29,44 | 70 | 75 | 39,04 | 100 | 35 | 48,64 | 110 | 100 | 58,24 | 90 | 100 | |
| 29,00 | 75 | 75 | 39,20 | 110 | 30 | 48,90 | 115 | 100 | 58,40 | 85 | 95 | |
| 29,76 | 75 | 85 | 39,36 | 110 | 45 | 48,96 | 115 | 115 | 58,56 | 90 | 95 | |
| 29,92 | 85 | 75 | 39,52 | 110 | 50 | 49,12 | 120 | 115 | 58,72 | 85 | 90 | |
| 30,08 | 75 | 75 | 39,68 | 100 | 55 | 49,28 | 120 | 110 | 58,88 | 90 | 90 | |
| 30,24 | 85 | 75 | 39,84 | 110 | 50 | 49,44 | 115 | 95 | 59,04 | 90 | 95 | |
| 30,40 | 75 | 75 | 40,00 | 90 | 55 | 49,60 | 115 | 90 | 59,20 | 90 | 115 | |
| 30,56 | 70 | 75 | 40,15 | 85 | 55 | 49,76 | 115 | 90 | 59,46 | 90 | 115 | |
| 30,72 | 75 | 75 | 40,32 | 90 | 65 | 49,92 | 110 | 95 | 59,52 | 90 | 115 | |
| 30,88 | 85 | 75 | 40,48 | 90 | 65 | 50,08 | 110 | 100 | 59,68 | 85 | 110 | |
| 31,04 | 90 | 75 | 40,64 | 90 | 70 | 50,24 | 100 | 110 | 59,84 | 75 | 110 | |
| 31,20 | 90 | 85 | 40,80 | 95 | 75 | 50,40 | 100 | 120 | 60,00 | 90 | 115 | |
| 31,36 | 100 | 75 | 40,96 | 95 | 75 | 50,56 | 95 | 120 | 60,16 | 90 | 120 | |
| 31,52 | 100 | 75 | 41,12 | 95 | 75 | 50,72 | 95 | 115 | 60,32 | 90 | 120 | |
| 31,68 | 120 | 85 | 41,28 | 90 | 90 | 50,88 | 95 | 120 | 60,48 | 90 | 120 | |
| 31,84 | 115 | 75 | 41,44 | 90 | 95 | 51,04 | 95 | 120 | 60,64 | 95 | 120 | |
| 32,00 | 120 | 85 | 41,60 | 85 | 95 | 51,20 | 90 | 135 | 60,80 | 95 | 120 | |
| 32,16 | 120 | 85 | 41,76 | 85 | 100 | 51,36 | 95 | 125 | 60,96 | 90 | 120 | |
| 32,32 | 135 | 90 | 41,90 | 90 | 100 | 51,72 | 95 | 120 | 61,12 | 90 | 115 | |
| 32,48 | 145 | 95 | 42,08 | 90 | 95 | 51,48 | 100 | 120 | 61,26 | 95 | 110 | |
| 32,64 | 160 | 95 | 42,24 | 85 | 100 | 51,84 | 100 | 120 | 61,44 | 95 | 110 | |
| 32,80 | 165 | 90 | 42,40 | 85 | 110 | 52,00 | 100 | 120 | 61,60 | 100 | 100 | |
| 32,96 | 155 | 90 | 42,56 | 95 | 110 | 52,16 | 100 | 125 | 61,76 | 110 | 100 | |
| 33,12 | 145 | 90 | 42,72 | 95 | 115 | 52,32 | 110 | 125 | 61,92 | 100 | 100 | |
| 33,28 | 140 | 95 | 42,88 | 95 | 115 | 52,48 | 110 | 125 | 62,08 | 100 | 100 | |
| 33,44 | 140 | 85 | 43,04 | 100 | 100 | 52,64 | 100 | 125 | 62,24 | 95 | 100 | |
| 33,60 | 140 | 85 | 43,20 | 100 | 95 | 52,80 | 100 | 120 | 62,40 | 95 | 100 | |
| 33,70 | 125 | 75 | 43,28 | 100 | 95 | 52,96 | 100 | 120 | 62,56 | 95 | 100 | |
| 33,92 | 125 | 75 | 43,52 | 100 | 90 | 53,12 | 110 | 115 | 62,72 | 90 | 100 | |
| 34,08 | 115 | 85 | 43,68 | 100 | 95 | 53,28 | 100 | 110 | 62,88 | 90 | 100 | |
| 34,24 | 120 | 75 | 43,84 | 100 | 100 | 53,44 | 110 | 110 | 63,04 | 90 | 100 | |
| 34,40 | 125 | 75 | 44,40 | 100 | 90 | 54,60 | 95 | 110 | 63,20 | 90 | 90 | |
| 34,56 | 115 | 85 | 44,16 | 100 | 85 | 54,76 | 95 | 110 | 63,36 | 90 | 90 | |
| 34,72 | 115 | 75 | 44,32 | 110 | 90 | 54,92 | 100 | 110 | 63,52 | 85 | 90 | |
| 34,88 | 115 | 90 | 44,48 | 110 | 85 | 54,98 | 95 | 100 | 63,68 | 85 | 90 | |
| 35,04 | 115 | 100 | 44,68 | 100 | 85 | 54,74 | 100 | 110 | 63,84 | 75 | 85 | |
| 35,20 | 120 | 100 | 44,80 | 100 | 90 | 54,60 | 100 | 110 | 64,00 | 75 | 85 | |
| 35,36 | 120 | 100 | 44,96 | 95 | 90 | 54,56 | 100 | 100 | 64,16 | 75 | 75 | |
| 35,52 | 135 | 95 | 45,12 | 90 | 100 | 54,88 | 100 | 100 | 64,32 | 75 | 75 | |
| 35,68 | 135 | 95 | 45,28 | 90 | 100 | 54,88 | 100 | 100 | 64,48 | 70 | 75 | |
| 35,84 | 135 | 95 | 45,44 | 95 | 100 | 55,04 | 100 | 115 | 64,64 | 70 | 70 | |
| 36,00 | 135 | 90 | 43,60 | 90 | 90 | 55,20 | 110 | 115 | 64,80 | 70 | 55 | |
| 36,16 | 120 | 75 | 45,76 | 85 | 90 | 55,36 | 100 | 100 | 64,96 | 70 | 45 | |
| 36,32 | 115 | 75 | 45,92 | 75 | 90 | 55,52 | 110 | 100 | 65,12 | 64 | 55 | |
| 36,48 | 110 | 70 | 46,08 | 85 | 90 | 55,68 | 100 | 110 | 65,28 | 65 | 55 | |
| 36,64 | 100 | 65 | 46,24 | 75 | 90 | 55,84 | 100 | 110 | 65,44 | 65 | 55 | |
| 36,80 | 110 | 55 | 46,40 | 75 | 90 | 56,00 | 100 | 110 | 65,00 | 55 | 70 | |
| 36,96 | 115 | 55 | 46,54 | 75 | 90 | 56,16 | 95 | 115 | 65,76 | 55 | 75 | |
| 37,12 | 100 | 50 | 46,72 | 85 | 90 | 56,72 | 90 | 110 | 65,92 | 55 | 75 | |
| 37,28 | 115 | 50 | 46,88 | 85 | 85 | 56,98 | 95 | 110 | 66,08 | 55 | 75 | |
| 37,44 | 110 | 50 | 47,04 | 90 | 85 | 56,64 | 95 | 110 | 66,24 | 55 | 85 | |
| 37,60 | 100 | 65 | 47,20 | 75 | 85 | 56,80 | 90 | 100 | 66,46 | 55 | 85 | |
| 37,76 | 90 | 55 | 47,36 | 65 | 75 | 56,96 | 100 | 100 | 66,72 | 70 | 90 | |
| 37,92 | 95 | 55 | 47,52 | 70 | 70 | 57,12 | 100 | 95 | 68,72 | 70 | 90 | |
| 38,08 | 90 | 35 | 47,68 | 70 | 75 | 57,26 | 95 | 100 | 68,88 | 70 | 110 | |
| 38,24 | 90 | 35 | 47,84 | 70 | 75 | 57,44 | 100 | 100 | 67,04 | 65 | 100 | |
| 67,20 | 55 | 100 | 76,00 | 110 | 135 | 84,80 | 120 | 155 | 93,40 | 120 | 145 | |
| 67,36 | 65 | 100 | 76,16 | 140 | 125 | 84,95 | 115 | 145 | 93,76 | 115 | 140 | |
| 67,52 | 50 | 100 | 76,32 | 100 | 125 | 85,28 | 115 | 155 | 94,02 | 115 | 140 | |
| 67,68 | 50 | 85 | 76,48 | 100 | 125 | 85,12 | 120 | 100 | 94,08 | 115 | 140 | |
| 67,84 | 50 | 100 | 76,64 | 115 | 125 | 85,44 | 120 | 100 | 94,24 | 115 | 140 | |
| 68,00 | 50 | 100 | 76,80 | 115 | 125 | 85,60 | 120 | 100 | 94,40 | 115 | 140 | |
| 68,16 | 50 | 100 | 76,96 | 120 | 125 | 85,76 | 125 | 155 | 94,56 | 115 | 140 | |
| 68,32 | 55 | 95 | 77,12 | 120 | 125 | 85,02 | 135 | 160 | 94,72 | 115 | 135 | |
| 68,48 | 65 | 90 | 77,28 | 120 | 135 | 86,08 | 135 | 100 | 94,88 | 115 | 135 | |
| 68,64 | 50 | 85 | 77,44 | 110 | 125 | 86,24 | 125 | 155 | 95,04 | 110 | 135 | |
| 68,80 | 50 | 70 | 77,60 | 100 | 125 | 86,40 | 125 | 155 | 95,20 | 110 | 135 | |
| 68,96 | 50 | 70 | 77,75 | 120 | 135 | 86,56 | 120 | 145 | 95,36 | 110 | 135 | |
| 69,12 | 50 | 65 | 77,02 | 120 | 125 | 86,72 | 120 | 145 | 95,52 | 115 | 135 | |
| 69,28 | 50 | 55 | 78,08 | 120 | 125 | 86,98 | 110 | 140 | 95,58 | 100 | 140 | |
| 69,44 | 45 | 50 | 78,24 | 115 | 125 | 87,04 | 110 | 140 | 95,84 | 95 | 135 | |
| 69,60 | 35 | 50 | 78,40 | 115 | 120 | 87,20 | 110 | 140 | 96,00 | 100 | 125 | |
| 69,76 | 35 | 65 | 78,56 | 115 | 120 | 87,36 | 110 | 140 | 96,16 | 95 | 125 | |
| 69,92 | 35 | 65 | 78,72 | 110 | 120 | 87,52 | 110 | 140 | 96,32 | 95 | 125 | |
| 70,08 | 35 | 65 | 78,88 | 100 | 120 | 87,68 | 100 | 135 | 96,48 | 95 | 125 | |
| 70,24 | 35 | 65 | 79,04 | 100 | 120 | 87,84 | 100 | 135 | 96,64 | 110 | 125 | |
| 70,40 | 35 | 55 | 79,20 | 95 | 120 | 88,00 | 100 | 135 | 96,80 | 95 | 120 | |
| 70,56 | 45 | 55 | 79,36 | 95 | 120 | 88,16 | 100 | 125 | 96,96 | 95 | 120 | |
| 70,72 | 50 | 55 | 79,52 | 95 | 125 | 88,32 | 110 | 120 | 97,12 | 95 | 120 | |
| 70,88 | 50 | 50 | 79,68 | 95 | 125 | 88,48 | 115 | 120 | 97,28 | 95 | 110 | |
| 71,04 | 50 | 45 | 79,84 | 100 | 120 | 88,64 | 110 | 120 | 97,44 | 100 | 115 | |
| 71,20 | 50 | 45 | 80,00 | 95 | 125 | 88,80 | 110 | 125 | 97,60 | 110 | 120 | |
| 71,36 | 50 | 50 | 80,16 | 95 | 125 | 88,96 | 100 | 125 | 97,76 | 110 | 115 | |
| 71,52 | 45 | 45 | 80,32 | 95 | 125 | 89,12 | 100 | 125 | 97,92 | 100 | 115 | |
| 71,68 | 45 | 55 | 80,48 | 100 | 120 | 89,28 | 95 | 125 | 98,08 | 95 | 115 | |
| 71,84 | 55 | 65 | 80,64 | 100 | 125 | 89,44 | 95 | 125 | 98,24 | 100 | 115 | |
| 72,00 | 55 | 65 | 80,80 | 100 | 125 | 89,60 | 100 | 120 | 98,40 | 95 | 115 | |
| 72,16 | 70 | 65 | 80,96 | 110 | 125 | 89,76 | 100 | 135 | 98,52 | 100 | 115 | |
| 72,32 | 70 | 75 | 81,12 | 115 | 135 | 89,92 | 110 | 140 | 98,72 | 100 | 110 | |
| 72,48 | 75 | 85 | 81,28 | 110 | 140 | 90,08 | 110 | 135 | 98,88 | 110 | 100 | |
| 72,64 | 75 | 85 | 81,44 | 115 | 140 | 90,24 | 110 | 140 | 99,04 | 95 | 95 | |
| 72,80 | 75 | 95 | 81,60 | 115 | 140 | 90,40 | 100 | 155 | 99,20 | 90 | 100 | |
| 72,95 | 85 | 95 | 81,76 | 115 | 140 | 90,56 | 110 | 135 | 99,35 | 90 | 100 | |
| 73,12 | 90 | 100 | 81,92 | 110 | 140 | 90,72 | 110 | 135 | 99,52 | 75 | 110 | |
| 73,28 | 90 | 110 | 82,08 | 110 | 140 | 90,88 | 110 | 135 | 99,68 | 75 | 115 | |
| 74,44 | 90 | 115 | 82,24 | 110 | 135 | 91,64 | 100 | 155 | 99,84 | 75 | 115 | |
| 73,60 | 90 | 120 | 82,40 | 110 | 135 | 91,20 | 110 | 155 | 100,0 | 75 | 110 | |
| 73,76 | 90 | 115 | 82,56 | 100 | 125 | 91,36 | 110 | 100 | ||||
| 73,92 | 90 | 115 | 82,72 | 110 | 125 | 91,52 | 115 | 100 | ||||
| 74,08 | 110 | 115 | 82,86 | 100 | 125 | 91,66 | 115 | 155 | ||||
| 74,24 | 100 | 110 | 83,04 | 100 | 125 | 91,84 | 115 | 155 | ||||
| 74,40 | 100 | 110 | 83,29 | 100 | 120 | 92,00 | 115 | 140 | ||||
| 74,56 | 100 | 110 | 83,36 | 100 | 125 | 92,16 | 115 | 155 | ||||
| 74,72 | 95 | 115 | 83,52 | 100 | 120 | 92,42 | 120 | 155 | ||||
| 74,88 | 95 | 120 | 83,68 | 100 | 135 | 92,46 | 125 | 145 | ||||
| 75,04 | 95 | 125 | 83,84 | 95 | 140 | 92,64 | 125 | 155 | ||||
| 75,20 | 95 | 135 | 84,00 | 100 | 135 | 92,80 | 125 | 155 | ||||
| 75,36 | 100 | 135 | 84,16 | 110 | 140 | 92,86 | 120 | 155 | ||||
| 75,52 | 100 | 110 | 84,82 | 110 | 140 | 93,12 | 120 | 145 | ||||
| 75,68 | 100 | 140 | 84,48 | 110 | 140 | 83,28 | 120 | 145 | ||||
| 75,84 | 100 | 140 | 84,64 | 110 | 140 | 93,44 | 115 | 145 |
4.3.6. Előírt elmozdulások „A” kategóriájú (I. osztályú) traktorok vezetőülésének vizsgálóberendezésen való vizsgálatához (4.2.5.3.1.1. pont)
PS = beállítási pont
a = az előírt elmozdulás (10–1 m)
t = a mérési idő (s)
Amikor a jelsorozat ismétlődik a táblázat 701 pontjától, a 700 és a 0 pontok időben egybeesnek a = 0 amplitúdónál.
ELŐÍRT ELMOZDULÁSOK „A” KATEGÓRIÁJÚ (I. OSZTÁLYÚ) TRAKTOROK VEZETŐÜLÉSÉNEK VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEN VALÓ VIZSGÁLATÁHOZ (2.5.3.1.1. pont)
PS = beállítási pont
a = az előírt elmozdulás (10–4 m)
t = a mérési idő (s)
Amikor a jelsorozat ismétlődik a táblázat 701 pontjától, akkor a 700 és a 0 pontok időben egybeesnek a = 0 amplitudónál
| ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | |
| 0 | 0000 | 0 | ||||||||||
| 1 | 0344 | 0,04 | 47 | –0550 | 93 | –0000 | 139 | 0229 | ||||
| 2 | 0333 | 0,08 | 48 | –0576 | 94 | 0025 | 140 | 0212 | ||||
| 3 | 0272 | 49 | –0622 | 95 | 0085 | 141 | 0157 | |||||
| 4 | 0152 | 50 | –0669 | 2,0 | 96 | 0076 | 142 | 0997 | ||||
| 5 | 0127 | 51 | –0669 | 97 | 0054 | 143 | 0035 | |||||
| 6 | 0115 | 52 | –0634 | 98 | –0016 | 144 | 0073 | |||||
| 7 | 0169 | 53 | –0542 | 99 | –0666 | 145 | 0175 | |||||
| 8 | 0249 | 54 | –0429 | 100 | –0048 | 4,0 | 146 | 0287 | ||||
| 9 | 0298 | 55 | –0314 | 101 | 0090 | 147 | 0330 | |||||
| 10 | 0320 | 56 | –0262 | 102 | 0061 | 148 | 0400 | |||||
| 11 | 0270 | 57 | –0308 | 103 | 0182 | 149 | 0388 | |||||
| 12 | 0190 | 58 | –0373 | 104 | 0168 | 150 | 0288 | 6,0 | ||||
| 13 | 0124 | 59 | –0446 | 105 | 0161 | 151 | 0151 | |||||
| 14 | 0057 | 60 | –0469 | 106 | 0131 | 152 | 0080 | |||||
| 15 | 0027 | 61 | –0465 | 107 | 0085 | 153 | 0000 | |||||
| 16 | 0004 | 62 | –0417 | 108 | 0067 | 154 | 0146 | |||||
| 17 | –0013 | 63 | –0352 | 109 | 0088 | 155 | 0196 | |||||
| 18 | –0039 | 64 | –0262 | 110 | 0110 | 156 | 0280 | |||||
| 19 | –0065 | 65 | –0211 | 111 | 0148 | 157 | 0222 | |||||
| 20 | –0055 | 66 | –0160 | 112 | 0164 | 158 | 0184 | |||||
| 21 | –0059 | 67 | –0182 | 113 | 0100 | 159 | 0147 | |||||
| 22 | 0063 | 68 | –0210 | 114 | 0119 | 160 | 0115 | |||||
| 23 | –0104 | 69 | –0222 | 115 | 0099 | 161 | 0114 | |||||
| 24 | –0184 | 70 | –0210 | 116 | 0091 | 162 | 0143 | |||||
| 25 | –0147 | 1,0 | 71 | –0185 | 117 | 0078 | 163 | 0198 | ||||
| 26 | –0144 | 72 | –0141 | 118 | 0069 | 164 | 0257 | |||||
| 27 | –0143 | 73 | –0088 | 119 | 0062 | 165 | 0281 | |||||
| 28 | –0155 | 74 | –0033 | 120 | 0072 | 166 | 0275 | |||||
| 29 | –0170 | 75 | 0000 | 3,0 | 121 | 0122 | 167 | 0236 | ||||
| 30 | –0181 | 76 | 0001 | 122 | 0185 | 168 | 0201 | |||||
| 31 | –0155 | 77 | –0040 | 123 | 0101 | 169 | 0167 | |||||
| 32 | –0139 | 78 | –0098 | 124 | 0184 | 170 | 0145 | |||||
| 33 | –0141 | 79 | –0130 | 125 | 0143 | 5,0 | 171 | 0135 | ||||
| 34 | –0170 | 80 | –0115 | 126 | 0087 | 172 | 0165 | |||||
| 35 | –0221 | 81 | –0068 | 127 | 0029 | 173 | 0242 | |||||
| 36 | –0250 | 82 | –0036 | 128 | 0010 | 174 | 0321 | |||||
| 37 | –0281 | 83 | 0032 | 129 | 0025 | 175 | 0399 | 7,0 | ||||
| 38 | –0268 | 84 | –0050 | 130 | 0071 | 176 | 0411 | |||||
| 39 | –0258 | 85 | –0052 | 131 | 0105 | 177 | 0473 | |||||
| 40 | 0285 | 86 | –0049 | 132 | 0115 | 178 | 0281 | |||||
| 41 | –0446 | 87 | –0011 | 133 | 0080 | 179 | 0179 | |||||
| 42 | –0437 | 88 | 0014 | 134 | 0084 | 180 | 0109 | |||||
| 43 | 0509 | 89 | 0041 | 135 | 0038 | 181 | 0004 | |||||
| 44 | –0547 | 90 | 0054 | 136 | 0066 | 182 | 0136 | |||||
| 45 | –0562 | 91 | 0310 | 137 | 0116 | 183 | 0206 | |||||
| 46 | 0550 | 92 | 0000 | 138 | 0150 | 184 | 0271 | |||||
| 185 | 0267 | 249 | 0041 | 313 | –0320 | 377 | –0207 | |||||
| 186 | 0203 | 250 | 0189 | 10,0 | 314 | –0244 | 374 | 0099 | ||||
| 187 | 0091 | 251 | 0136 | 315 | –0237 | 379 | 0185 | |||||
| 188 | 0009 | 252 | 0151 | 316 | –0310 | 380 | 0174 | |||||
| 189 | 0005 | 253 | 0123 | 317 | –0413 | 381 | 0085 | |||||
| 190 | 0074 | 254 | 0070 | 318 | –0462 | 382 | –0081 | |||||
| 191 | 0185 | 255 | 0034 | 319 | –0456 | 383 | –0086 | |||||
| 192 | 0250 | 256 | –0001 | 320 | –0351 | 384 | –0069 | |||||
| 193 | 0342 | 257 | –0010 | 321 | –0181 | 385 | 0012 | |||||
| 194 | 0330 | 258 | –0031 | 322 | –0045 | 386 | 0103 | |||||
| 195 | 0265 | 259 | –0061 | 323 | 0013 | 387 | 0164 | |||||
| 196 | 0184 | 260 | –0086 | 324 | –0037 | 388 | 0129 | |||||
| 197 | 0118 | 261 | –0104 | 325 | –0100 | 13,0 | 389 | 0047 | ||||
| 198 | 0105 | 262 | –0103 | 326 | –0247 | 390 | –0055 | |||||
| 199 | 0128 | 263 | –0093 | 327 | –0258 | 391 | –0056 | |||||
| 200 | 0174 | 8,0 | 264 | 0074 | 328 | –0187 | 392 | –0056 | ||||
| 201 | 0215 | 265 | –0030 | 329 | 0044 | 393 | 0043 | |||||
| 202 | 0229 | 266 | –0030 | 330 | 0044 | 394 | 0162 | |||||
| 203 | 0221 | 267 | –0000 | 331 | 0078 | 395 | 0220 | |||||
| 204 | 0199 | 268 | 0033 | 332 | 0061 | 396 | 0205 | |||||
| 205 | 0164 | 269 | 0007 | 333 | –0012 | 397 | 0129 | |||||
| 206 | 0162 | 270 | 0097 | 334 | –0102 | 398 | 0053 | |||||
| 207 | 0174 | 271 | 0085 | 335 | –0627 | 399 | 0022 | |||||
| 208 | 0210 | 272 | 0034 | 336 | –0103 | 400 | 0052 | 16,0 | ||||
| 209 | 0242 | 273 | 0002 | 337 | –0045 | 401 | 0114 | |||||
| 210 | 0270 | 274 | –0050 | 338 | 0069 | 402 | 0175 | |||||
| 211 | 0285 | 275 | –0080 | 11,0 | 339 | 0094 | 403 | 0101 | ||||
| 212 | 0285 | 276 | –0050 | 340 | 0107 | 404 | 0172 | |||||
| 213 | 0258 | 277 | –0131 | 341 | 0058 | 405 | 0138 | |||||
| 214 | 0223 | 278 | –0110 | 342 | –0011 | 406 | 0092 | |||||
| 215 | 0194 | 279 | –0092 | 343 | –0078 | 407 | 0052 | |||||
| 216 | 0165 | 280 | 0061 | 344 | –0003 | 408 | 0051 | |||||
| 217 | 0132 | 281 | –0018 | 345 | –0058 | 409 | 0025 | |||||
| 218 | 0106 | 282 | –0011 | 346 | –0025 | 410 | 0001 | |||||
| 219 | 0077 | 283 | 0052 | 347 | 0201 | 411 | –0026 | |||||
| 220 | 0065 | 284 | –0143 | 348 | 0008 | 412 | –0005 | |||||
| 221 | 0073 | 285 | –0241 | 349 | –0016 | 413 | –0073 | |||||
| 222 | 0089 | 286 | –0330 | 350 | –0038 | 14,0 | 414 | –0038 | ||||
| 223 | 0114 | 287 | –0343 | 351 | –0024 | 415 | –0001 | |||||
| 224 | 0111 | 288 | –0298 | 352 | 0041 | 416 | 0029 | |||||
| 225 | 0083 | 9,0 | 289 | –0235 | 353 | 0135 | 417 | 0030 | ||||
| 226 | 0026 | 290 | –0203 | 354 | 0195 | 418 | –0005 | |||||
| 227 | –0028 | 291 | –0249 | 355 | 0171 | 419 | –0045 | |||||
| 228 | –0062 | 292 | –0356 | 356 | 0053 | 420 | –0068 | |||||
| 229 | –0069 | 293 | –0448 | 357 | –0111 | 421 | 0093 | |||||
| 230 | –0077 | 294 | –0486 | 358 | –0265 | 422 | –0075 | |||||
| 231 | –0067 | 295 | –0444 | 359 | –0348 | 423 | –0007 | |||||
| 232 | –0095 | 296 | –0344 | 360 | –0336 | 424 | –0051 | |||||
| 233 | –0128 | 297 | –0240 | 361 | –0258 | 425 | –0049 | 17,0 | ||||
| 234 | –0137 | 298 | –0215 | 362 | 0155 | 426 | –0050 | |||||
| 235 | –0154 | 299 | –0277 | 363 | –0059 | 427 | –0077 | |||||
| 236 | –0131 | 300 | –0339 | 12,0 | 364 | –0056 | 428 | –0107 | ||||
| 237 | –0155 | 301 | –0327 | 365 | –0123 | 429 | –0143 | |||||
| 238 | –0208 | 302 | –0385 | 366 | –0187 | 430 | –0144 | |||||
| 239 | 0265 | 303 | –0569 | 367 | –0218 | 431 | –0142 | |||||
| 240 | –0285 | 304 | –0479 | 368 | –0136 | 432 | –0106 | |||||
| 241 | –0275 | 305 | –0363 | 369 | 0012 | 433 | –0080 | |||||
| 242 | 0265 | 306 | –0296 | 370 | 0149 | 434 | –0050 | |||||
| 243 | –0110 | 307 | –0299 | 371 | 0212 | 435 | –0030 | |||||
| 244 | –0020 | 308 | –0374 | 372 | 0153 | 436 | –0014 | |||||
| 245 | 0041 | 309 | –0444 | 373 | 0021 | 437 | –0017 | |||||
| 246 | 0059 | 310 | –0558 | 374 | 0104 | 438 | –0011 | |||||
| 247 | 0020 | 311 | 0530 | 375 | –0100 | 15,0 | 439 | 0037 | ||||
| 248 | 0016 | 312 | 0432 | 376 | –0142 | 440 | –0068 | |||||
| 441 | –0113 | 506 | 0184 | 571 | 0285 | 636 | –0178 | |||||
| 442 | –0167 | 507 | 0139 | 572 | 0295 | 637 | –0188 | |||||
| 443 | –0903 | 508 | 0082 | 573 | 0261 | 638 | –0198 | |||||
| 444 | –0191 | 509 | 0027 | 574 | 0201 | 639 | –0194 | |||||
| 445 | –0135 | 510 | 0030 | 575 | 0145 | 23,0 | 640 | –0187 | ||||
| 446 | –0047 | 511 | 0067 | 576 | 0142 | 641 | –0170 | |||||
| 447 | 0028 | 512 | 0146 | 577 | 0163 | 642 | –0161 | |||||
| 448 | 0032 | 513 | 0247 | 578 | 0222 | 643 | –0154 | |||||
| 449 | –0031 | 514 | 0314 | 579 | 0284 | 644 | –0140 | |||||
| 450 | –0108 | 18,0 | 515 | 0330 | 580 | 0334 | 645 | –0115 | ||||
| 451 | –0157 | 516 | 0289 | 581 | 0342 | 646 | –0055 | |||||
| 452 | –0155 | 517 | 0224 | 582 | 0301 | 647 | 0001 | |||||
| 453 | –0081 | 518 | 0179 | 583 | 0240 | 648 | 0049 | |||||
| 454 | –0012 | 519 | 0184 | 584 | 0205 | 649 | 0085 | |||||
| 455 | 0053 | 520 | 0216 | 585 | 0216 | 650 | 0094 | 26,0 | ||||
| 456 | 0085 | 521 | 0229 | 586 | 0257 | 651 | 0071 | |||||
| 457 | 0054 | 522 | 0210 | 587 | 0326 | 652 | 0039 | |||||
| 458 | 0002 | 523 | 0100 | 588 | 0363 | 653 | –0001 | |||||
| 459 | –0206 | 524 | 0062 | 589 | 0340 | 654 | –0027 | |||||
| 460 | –0034 | 525 | 0000 | 21,0 | 590 | 0358 | 655 | –0025 | ||||
| 461 | –0014 | 526 | –0004 | 591 | 0303 | 656 | 0000 | |||||
| 462 | 0031 | 527 | 0004 | 592 | 0273 | 657 | 0028 | |||||
| 463 | 0061 | 528 | 0018 | 593 | 0341 | 658 | 0045 | |||||
| 464 | 0008 | 529 | 0031 | 594 | 0240 | 659 | 0010 | |||||
| 465 | 0123 | 530 | 0020 | 595 | 0252 | 660 | –0032 | |||||
| 466 | 0103 | 531 | 0014 | 596 | 0245 | 661 | –0101 | |||||
| 467 | 0078 | 532 | –0011 | 597 | 0244 | 662 | –0162 | |||||
| 468 | 0046 | 533 | –0022 | 598 | 0225 | 663 | –0198 | |||||
| 469 | 0042 | 534 | –0029 | 599 | 0212 | 664 | –0193 | |||||
| 470 | 0044 | 535 | –0042 | 600 | 0180 | 24,0 | 665 | –0149 | ||||
| 471 | 0072 | 536 | –0066 | 601 | 0160 | 666 | –0096 | |||||
| 472 | 0109 | 537 | –0120 | 602 | 0130 | 667 | –0075 | |||||
| 473 | 0133 | 538 | –0188 | 603 | 0118 | 668 | –0096 | |||||
| 474 | 0138 | 539 | 0241 | 604 | 0104 | 669 | –0151 | |||||
| 475 | 0125 | 19,0 | 540 | –0252 | 605 | 0081 | 670 | –0246 | ||||
| 476 | 0095 | 541 | –0249 | 606 | 0040 | 671 | –0329 | |||||
| 477 | 0105 | 542 | –0212 | 607 | –0004 | 672 | –0382 | |||||
| 478 | 0129 | 543 | –0183 | 608 | –0040 | 673 | –0392 | |||||
| 479 | 0181 | 544 | –0170 | 609 | –0057 | 674 | –0340 | |||||
| 480 | 0206 | 545 | –0180 | 610 | –0049 | 675 | –0286 | 27,0 | ||||
| 481 | 0200 | 546 | –0233 | 611 | –0021 | 676 | –0249 | |||||
| 482 | 0168 | 547 | –0256 | 612 | 0011 | 677 | –0245 | |||||
| 483 | 0140 | 548 | –0311 | 613 | 0033 | 678 | –0205 | |||||
| 484 | 0149 | 549 | –0230 | 614 | 0038 | 679 | –0348 | |||||
| 485 | 0186 | 550 | –0215 | 22,0 | 615 | 0027 | 680 | –0366 | ||||
| 486 | 0237 | 551 | –0128 | 616 | 0019 | 681 | –0330 | |||||
| 487 | 0242 | 552 | –0038 | 617 | 0024 | 682 | –0247 | |||||
| 488 | 0207 | 553 | –0018 | 618 | 0040 | 683 | –0175 | |||||
| 489 | 0130 | 554 | –0024 | 619 | 0069 | 684 | –0135 | |||||
| 490 | 0055 | 555 | –0052 | 620 | 0062 | 685 | –0149 | |||||
| 491 | 0015 | 556 | –0055 | 621 | 0086 | 686 | –0165 | |||||
| 492 | 0014 | 557 | –0039 | 622 | 0058 | 687 | –0178 | |||||
| 493 | 0036 | 558 | 0013 | 623 | 0056 | 688 | –0142 | |||||
| 494 | 0054 | 559 | 0061 | 624 | 0036 | 689 | –0097 | |||||
| 495 | 0056 | 560 | 0079 | 625 | 0006 | 25,0 | 690 | –0067 | ||||
| 496 | 0022 | 561 | 0060 | 626 | –0015 | 691 | –0051 | |||||
| 497 | –0032 | 562 | 0024 | 627 | –0049 | 692 | –0071 | |||||
| 498 | –0076 | 563 | –0013 | 628 | –0071 | 693 | –0101 | |||||
| 499 | 0104 | 564 | –0027 | 629 | –0075 | 694 | 0110 | |||||
| 500 | 0099 | 20,0 | 565 | –0018 | 630 | –0078 | 695 | –0001 | ||||
| 501 | –0029 | 566 | 0011 | 631 | –0074 | 696 | –0043 | |||||
| 502 | 0051 | 567 | 0064 | 632 | –0069 | 697 | 0020 | |||||
| 503 | 0138 | 568 | 0111 | 633 | –0094 | 698 | 0061 | |||||
| 504 | 0190 | 569 | 0171 | 634 | –0115 | 699 | 0064 | |||||
| 505 | 0213 | 570 | 0238 | 635 | –0159 | 700 | 0036 | 28,0 |
4.3.7. Előírt elmozdulás az „A” kategóriájú (II. osztályú) traktorok vezetőülésének vizsgálóberendezésen való vizsgálatához (4.2.5.3.1.1. pont)
PS = beállítási pont
a = az előírt elmozdulás (10–1 m)
t = a mérési idő (s)
Amikor a jelsorozat ismétlődik a táblázat 701. pontjától, a 700 és a 0 pontok időben egybeesnek a = 0 amplitúdónál.
ELŐÍRT ELMOZDULÁS AZ „A” KATEGÓRIÁJÚ (II. OSZTÁLYÚ) TRAKTOROK VEZETŐÜLÉSÉNEK VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEN VALÓ VIZSGÁLATÁHOZ (2.5.3.1.1. pont)
PS = beállítási pont
a = az előírt elmozdulás (10–1 m)
t = a mérési idő (s)
Amikor a jelsorozat ismétlődik a táblázat 701pontjától, akkor a 700 és a 0 pontok időben egybeesnek a = 0 amplitúdónál.
| ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | ps Nr. | a 10–4 m | t s | |
| 0 | 0060 | 0 | ||||||||||
| 1 | 0156 | 0,04 | 47 | –0304 | 93 | –0004 | 139 | –0154 | ||||
| 2 | 0147 | 0,08 | 48 | –0410 | 94 | –0039 | 140 | –0164 | ||||
| 3 | 0144 | 49 | –0407 | 95 | –0100 | 141 | –0160 | |||||
| 4 | 0162 | 50 | –0367 | 2,0 | 96 | –0171 | 142 | –0128 | ||||
| 5 | 0290 | 51 | –0280 | 97 | –0218 | 143 | –0059 | |||||
| 6 | 0272 | 52 | –0180 | 98 | –0226 | 144 | 0015 | |||||
| 7 | 0336 | 53 | –0081 | 99 | –0199 | 145 | 0074 | |||||
| 8 | 0382 | 54 | –0000 | 100 | –0116 | 4,0 | 146 | 0084 | ||||
| 9 | 0404 | 55 | –0011 | 101 | –0054 | 147 | 0042 | |||||
| 10 | 0408 | 56 | –0070 | 102 | –0001 | 148 | –0034 | |||||
| 11 | 0376 | 57 | –0168 | 103 | –0001 | 149 | –0101 | |||||
| 12 | 0324 | 58 | –0256 | 104 | –0045 | 150 | –0147 | 6,0 | ||||
| 13 | 0275 | 59 | –0307 | 105 | –0126 | 151 | –0141 | |||||
| 14 | 0226 | 60 | –0502 | 106 | –0101 | 152 | –0091 | |||||
| 15 | 0176 | 61 | 0240 | 107 | 0223 | 153 | –0081 | |||||
| 16 | 0141 | 62 | –0157 | 108 | –0206 | 154 | 0017 | |||||
| 17 | 0126 | 63 | –0056 | 109 | –0168 | 155 | 0027 | |||||
| 18 | 0144 | 64 | 0013 | 110 | 0122 | 156 | –0012 | |||||
| 19 | 0180 | 65 | 0014 | 111 | –0095 | 157 | –0058 | |||||
| 20 | 0205 | 66 | 0025 | 112 | –0101 | 158 | –0127 | |||||
| 21 | 0198 | 67 | –0026 | 113 | –0114 | 159 | –0151 | |||||
| 22 | 0184 | 68 | –0077 | 114 | 0161 | 160 | –0125 | |||||
| 23 | 0138 | 69 | –0115 | 115 | –0212 | 161 | –0049 | |||||
| 24 | 0102 | 1,0 | 70 | –0131 | 116 | –0254 | 162 | 0045 | ||||
| 25 | 0068 | 71 | –0102 | 117 | –0273 | 163 | 0104 | |||||
| 26 | 0060 | 72 | –0031 | 118 | –0258 | 164 | 0122 | |||||
| 27 | 0055 | 73 | 0035 | 119 | –0211 | 165 | 0104 | |||||
| 28 | 0078 | 74 | 0078 | 120 | –0169 | 166 | 0046 | |||||
| 29 | 0120 | 75 | 0057 | 3,0 | 121 | –0125 | 167 | –0018 | ||||
| 30 | 0184 | 76 | 0000 | 122 | –0115 | 168 | –0047 | |||||
| 31 | 0209 | 77 | –0069 | 123 | –0127 | 169 | –0006 | |||||
| 32 | 0224 | 78 | –0124 | 124 | –0156 | 170 | 0016 | |||||
| 33 | 0206 | 79 | –0143 | 125 | –0185 | 5,0 | 171 | 0145 | ||||
| 34 | 0157 | 80 | –0129 | 126 | –0232 | 172 | 0257 | |||||
| 35 | 0101 | 81 | –0091 | 127 | –0256 | 173 | 0330 | |||||
| 36 | 0049 | 82 | –0045 | 128 | –0260 | 174 | 0330 | |||||
| 37 | –0002 | 83 | –0004 | 129 | –0260 | 175 | 0258 | 7,0 | ||||
| 38 | –0058 | 84 | –0004 | 130 | –0247 | 176 | 0138 | |||||
| 39 | –0068 | 85 | –0016 | 131 | –0228 | 177 | 0084 | |||||
| 40 | –0068 | 86 | –0047 | 132 | –0204 | 178 | –0037 | |||||
| 41 | –0100 | 87 | –0080 | 133 | –0102 | 179 | –0030 | |||||
| 42 | –0110 | 88 | –0083 | 134 | 0179 | 180 | 0026 | |||||
| 43 | –0151 | 89 | –0080 | 135 | –0144 | 181 | 0141 | |||||
| 44 | 0183 | 90 | –0000 | 136 | –0128 | 182 | 0216 | |||||
| 45 | –0234 | 91 | –0029 | 137 | –0137 | 183 | 0248 | |||||
| 46 | –0333 | 92 | –0013 | 138 | –0131 | 184 | 0188 | |||||
| 185 | 0079 | 249 | 0220 | 313 | –0402 | 377 | 0053 | |||||
| 186 | –0015 | 250 | 0210 | 10,0 | 314 | –0318 | 378 | 0078 | ||||
| 187 | –0047 | 251 | 0185 | 315 | –0316 | 379 | 0068 | |||||
| 188 | –0008 | 252 | 0149 | 316 | –0293 | 380 | 0000 | |||||
| 189 | 0091 | 253 | 0100 | 317 | –0238 | 381 | 0004 | |||||
| 190 | 0230 | 254 | 0057 | 318 | –0154 | 382 | –0000 | |||||
| 191 | 0340 | 255 | 0035 | 319 | –0070 | 383 | –0013 | |||||
| 192 | 0381 | 256 | 0006 | 320 | –0021 | 384 | –0003 | |||||
| 193 | 0332 | 257 | –0000 | 321 | 0029 | 385 | 0000 | |||||
| 194 | 0225 | 258 | 0010 | 322 | –0075 | 386 | –0001 | |||||
| 195 | 0099 | 259 | 0034 | 323 | –0138 | 387 | –0010 | |||||
| 196 | 0014 | 260 | 0047 | 324 | –0189 | 388 | –0029 | |||||
| 197 | –0012 | 261 | 0047 | 325 | –0193 | 13,0 | 389 | –0013 | ||||
| 198 | 0033 | 262 | 0031 | 326 | –0153 | 390 | 0014 | |||||
| 199 | 0131 | 263 | 0028 | 327 | –0005 | 391 | 0000 | |||||
| 200 | 0247 | 8,0 | 264 | 0036 | 328 | –0012 | 392 | 0003 | ||||
| 201 | 0335 | 265 | 0072 | 329 | 0033 | 393 | 0117 | |||||
| 202 | 0348 | 266 | 0125 | 330 | 0069 | 394 | 0137 | |||||
| 203 | 0314 | 267 | 0188 | 331 | 0064 | 395 | 0123 | |||||
| 204 | 0239 | 268 | 0215 | 332 | 0001 | 396 | 0098 | |||||
| 205 | 0161 | 269 | 0189 | 333 | –0074 | 397 | 0075 | |||||
| 206 | 0124 | 270 | 0119 | 334 | –0147 | 398 | 0055 | |||||
| 207 | 0139 | 271 | 0031 | 335 | 0164 | 399 | 0062 | |||||
| 208 | 0218 | 272 | –0020 | 336 | –0142 | 400 | 0087 | 16,0 | ||||
| 209 | 0328 | 273 | –0059 | 337 | –0067 | 401 | 0113 | |||||
| 210 | 0405 | 274 | –0052 | 338 | –0000 | 402 | 0126 | |||||
| 211 | 0426 | 275 | –0009 | 11,0 | 339 | 0057 | 403 | 0139 | ||||
| 212 | 0403 | 276 | 0039 | 340 | 0080 | 404 | 0119 | |||||
| 213 | 0314 | 277 | 0081 | 341 | 0040 | 405 | 0080 | |||||
| 214 | 0191 | 278 | 0107 | 342 | –0010 | 406 | 0023 | |||||
| 215 | 0088 | 279 | 0079 | 343 | –0418 | 407 | –0043 | |||||
| 216 | 0025 | 280 | 0023 | 344 | –0148 | 408 | –0099 | |||||
| 217 | 0030 | 281 | –0044 | 345 | –0164 | 409 | –0121 | |||||
| 218 | 0087 | 282 | –0121 | 346 | –0134 | 410 | –0000 | |||||
| 219 | 0173 | 283 | –0168 | 347 | –0060 | 411 | 0009 | |||||
| 220 | 0240 | 284 | –0172 | 348 | 0038 | 412 | 0072 | |||||
| 221 | 0274 | 285 | –0147 | 349 | 0136 | 413 | 0120 | |||||
| 222 | 0250 | 286 | –0119 | 350 | 0195 | 14,3 | 414 | 0111 | ||||
| 223 | 0182 | 287 | –0114 | 351 | 0170 | 415 | 0049 | |||||
| 224 | 0077 | 288 | –0155 | 352 | 0077 | 416 | –0021 | |||||
| 225 | –0010 | 90, | 289 | –0217 | 353 | –0087 | 417 | –0098 | ||||
| 226 | –0075 | 290 | –0287 | 354 | –0212 | 418 | –0186 | |||||
| 227 | –0061 | 291 | –0248 | 355 | –0321 | 419 | –0117 | |||||
| 228 | –0033 | 292 | –0341 | 356 | –0336 | 420 | –0072 | |||||
| 229 | 0011 | 293 | –0239 | 357 | –0339 | 421 | –0020 | |||||
| 230 | 0042 | 294 | –0217 | 358 | –0277 | 422 | 0038 | |||||
| 231 | 0025 | 295 | –0157 | 359 | –0189 | 423 | 0061 | |||||
| 232 | –0021 | 296 | –0150 | 360 | –0119 | 424 | 0026 | |||||
| 233 | –0079 | 297 | –0193 | 361 | –0100 | 425 | –0016 | 17,0 | ||||
| 234 | –0142 | 298 | –0248 | 362 | –0124 | 426 | –0000 | |||||
| 235 | –0197 | 299 | –0319 | 363 | –0170 | 427 | –0151 | |||||
| 236 | –0225 | 300 | –0371 | 12,0 | 364 | –0193 | 428 | –0171 | ||||
| 237 | –0217 | 301 | –0378 | 365 | –0173 | 429 | –0150 | |||||
| 238 | –0195 | 302 | –0354 | 366 | –0105 | 430 | –0080 | |||||
| 239 | –0133 | 303 | –0309 | 367 | –0000 | 431 | –0001 | |||||
| 240 | –0038 | 304 | –0264 | 368 | 0075 | 432 | 0064 | |||||
| 241 | 0052 | 305 | –0241 | 369 | 0092 | 433 | 0113 | |||||
| 242 | 0128 | 306 | –0236 | 370 | 0074 | 434 | 0109 | |||||
| 243 | 0168 | 307 | –0264 | 371 | 0011 | 435 | 0089 | |||||
| 244 | 0164 | 308 | –0262 | 372 | –0049 | 436 | 0016 | |||||
| 245 | 0160 | 309 | –0282 | 373 | –0082 | 437 | –0040 | |||||
| 246 | 0170 | 310 | –0275 | 374 | –0076 | 438 | –0008 | |||||
| 247 | 0188 | 311 | –0278 | 375 | –0039 | 15,0 | 439 | –0142 | ||||
| 248 | 0210 | 312 | –0285 | 376 | 0010 | 440 | –0147 | |||||
| 441 | –0112 | 506 | –0027 | 571 | 0089 | 636 | –0163 | |||||
| 442 | –0028 | 507 | –0103 | 572 | –0004 | 637 | –0182 | |||||
| 443 | 0058 | 508 | –0006 | 573 | –0075 | 638 | –0177 | |||||
| 444 | 0118 | 509 | –0026 | 574 | –0099 | 639 | –0184 | |||||
| 445 | 0124 | 510 | 0062 | 575 | –0054 | 23,0 | 640 | –0201 | ||||
| 446 | 0080 | 511 | 0198 | 576 | 0024 | 641 | –0199 | |||||
| 447 | 0006 | 512 | 0275 | 577 | 0126 | 642 | –0187 | |||||
| 448 | –0052 | 513 | 0293 | 578 | 0203 | 643 | –0145 | |||||
| 449 | –0068 | 514 | 0244 | 579 | 0223 | 644 | –0092 | |||||
| 450 | –0050 | 18,0 | 515 | 0149 | 580 | 0200 | 645 | –0040 | ||||
| 451 | –0000 | 516 | 0056 | 581 | 0113 | 646 | 0017 | |||||
| 452 | 0063 | 517 | 0005 | 582 | 0026 | 647 | 0044 | |||||
| 453 | 0129 | 518 | –0001 | 583 | –0008 | 648 | 0051 | |||||
| 454 | 0155 | 519 | 0023 | 584 | –0003 | 649 | 0029 | |||||
| 455 | 0156 | 520 | 0035 | 585 | 0057 | 650 | –0018 | 26,0 | ||||
| 456 | 0111 | 521 | 0063 | 586 | 0149 | 651 | –0078 | |||||
| 457 | 0099 | 522 | 0034 | 587 | 0235 | 652 | –0129 | |||||
| 458 | 0049 | 523 | –0009 | 588 | 0290 | 653 | –0135 | |||||
| 459 | 0036 | 524 | –0074 | 589 | 0299 | 654 | –0110 | |||||
| 460 | 0056 | 525 | –0154 | 21,0 | 590 | 0244 | 655 | –0039 | ||||
| 461 | 0100 | 526 | –0203 | 591 | 0192 | 656 | 0008 | |||||
| 462 | 0143 | 527 | –0204 | 592 | 0145 | 657 | 0019 | |||||
| 463 | 0178 | 528 | –0167 | 593 | 0005 | 658 | –0033 | |||||
| 464 | 0193 | 529 | –0110 | 594 | 0000 | 659 | –0102 | |||||
| 465 | 0178 | 530 | –0077 | 595 | 0111 | 660 | –0104 | |||||
| 466 | 0135 | 531 | –0068 | 596 | 0151 | 661 | –0264 | |||||
| 467 | 0087 | 532 | –0004 | 597 | 0186 | 662 | –0292 | |||||
| 468 | 0050 | 533 | –0168 | 598 | 0185 | 663 | –0261 | |||||
| 469 | 0041 | 534 | 0254 | 599 | 0165 | 664 | –0210 | |||||
| 470 | 0067 | 535 | –0337 | 600 | 0120 | 24,0 | 665 | –0147 | ||||
| 471 | 0117 | 536 | –0383 | 601 | 0057 | 666 | –0092 | |||||
| 472 | 0165 | 537 | –0400 | 602 | 0008 | 667 | –0080 | |||||
| 473 | 0188 | 538 | 0391 | 603 | –0022 | 668 | –0138 | |||||
| 474 | 0178 | 539 | –0355 | 604 | –0044 | 669 | –0248 | |||||
| 475 | 0171 | 19,0 | 540 | –0346 | 605 | –0062 | 670 | –0360 | ||||
| 476 | 0154 | 541 | –0342 | 606 | –0070 | 671 | –0455 | |||||
| 477 | 0141 | 542 | –0372 | 607 | –0061 | 672 | –0497 | |||||
| 478 | 0137 | 543 | –0398 | 608 | –0057 | 673 | –0473 | |||||
| 479 | 0146 | 544 | –0431 | 609 | –0044 | 674 | –0393 | |||||
| 480 | 0177 | 545 | –0464 | 610 | –0040 | 675 | –0294 | 27,0 | ||||
| 481 | 0231 | 546 | –0459 | 611 | –0037 | 676 | 0230 | |||||
| 482 | 0282 | 547 | –0425 | 612 | –0028 | 677 | –0214 | |||||
| 483 | 0314 | 548 | –0364 | 613 | –0017 | 678 | –0241 | |||||
| 484 | 0287 | 549 | –0259 | 614 | –0006 | 679 | –0294 | |||||
| 485 | 0222 | 550 | –0187 | 22,0 | 615 | 0011 | 680 | –0343 | ||||
| 486 | 0138 | 551 | –0174 | 616 | 0032 | 681 | –0375 | |||||
| 487 | 0050 | 552 | –0182 | 617 | 0045 | 682 | –0379 | |||||
| 488 | –0003 | 553 | 0211 | 618 | 0050 | 683 | –0349 | |||||
| 489 | 0001 | 554 | –0241 | 619 | 0030 | 684 | –0276 | |||||
| 490 | 0041 | 555 | –0228 | 620 | 0036 | 685 | –0202 | |||||
| 491 | 0095 | 556 | –0192 | 621 | 0027 | 686 | –0136 | |||||
| 492 | 0124 | 557 | –0131 | 622 | 0025 | 687 | –0099 | |||||
| 493 | 0112 | 558 | –0060 | 623 | 0000 | 688 | –0101 | |||||
| 494 | 0060 | 559 | –0050 | 624 | 0000 | 689 | –0139 | |||||
| 495 | –0022 | 560 | –0065 | 625 | –0012 | 25,0 | 690 | –0190 | ||||
| 496 | –0112 | 561 | –0117 | 626 | –0040 | 691 | –0240 | |||||
| 497 | –0161 | 562 | 0164 | 627 | –0047 | 692 | –0250 | |||||
| 498 | –0153 | 563 | –0191 | 628 | –0058 | 693 | –0234 | |||||
| 499 | –0087 | 564 | –0165 | 629 | –0070 | 694 | –0156 | |||||
| 500 | 0030 | 20,0 | 565 | –0109 | 630 | –0076 | 695 | –0078 | ||||
| 501 | 0127 | 566 | –0025 | 631 | –0008 | 696 | 0015 | |||||
| 502 | 0197 | 567 | 0081 | 632 | –0103 | 697 | 0083 | |||||
| 503 | 0203 | 568 | 0163 | 633 | 0127 | 698 | 0118 | |||||
| 504 | 0147 | 569 | 0191 | 634 | –0158 | 699 | 0080 | |||||
| 505 | 0060 | 570 | 0164 | 635 | –0158 | 700 | 0000 | 28,0 |
4.3.8. Az „A” kategória III. osztályába sorolt traktorok vezetőülései próbapadon történő méréséhez tartozó mérési jelek (4.2.5.3.1.1. pont)
PS = mérési pont
a = a mért érték amplitúdója mm-ben
t = mérésidő másodpercben
Ha a jelsorozat a táblázat 701. pontjáig ismétlődik, akkor a. és a 0. pont időben egybeesik a = 0 amplitúdóval
| PS Szám | a mm | t s | PS szám | a mm | t s | PS szám | A mm | t s | PS szám | a mm | t s | |
| 1 | 0 | 0,000 | 69 | 5 | 1,861 | 137 | –20 | 3,722 | 205 | –12 | 5,584 | |
| 2 | –3 | 0,027 | 70 | –1 | 1,869 | 138 | –23 | 3,750 | 206 | –14 | 5,611 | |
| 3 | –0 | 0,055 | 71 | –8 | 1,916 | 139 | –22 | 3,777 | 207 | –14 | 5,638 | |
| 4 | 2 | 0,082 | 72 | –14 | 1,943 | 140 | –18 | 3,804 | 208 | –12 | 5,666 | |
| 5 | 4 | 0,109 | 73 | –18 | 1,971 | 141 | –11 | 3,832 | 209 | 9 | 5,693 | |
| 6 | 6 | 0,137 | 74 | –19 | 1,998 | 142 | 3 | 3,859 | 210 | 4 | 5,720 | |
| 7 | 6 | 0,164 | 75 | –17 | 2,025 | 143 | 5 | 3,887 | 211 | 0 | 5,748 | |
| 8 | 5 | 0,192 | 76 | –13 | 2,053 | 144 | 13 | 3,914 | 212 | 5 | 5,775 | |
| 9 | 3 | 0,219 | 77 | –6 | 2,080 | 145 | 19 | 3,941 | 213 | 9 | 5,803 | |
| 10 | 1 | 0,246 | 78 | 0 | 2,108 | 146 | 23 | 3,969 | 214 | 13 | 5,830 | |
| 11 | –0 | 0,274 | 79 | 8 | 2,135 | 147 | 23 | 3,996 | 215 | 15 | 5,857 | |
| 12 | –2 | 0,301 | 80 | 15 | 2,162 | 148 | 20 | 4,023 | 216 | 15 | 5,885 | |
| 13 | –4 | 0,328 | 81 | 19 | 2,190 | 149 | 14 | 4,051 | 217 | 13 | 5,912 | |
| 14 | –4 | 0,356 | 82 | 21 | 2,217 | 150 | 6 | 4,078 | 218 | 9 | 5,939 | |
| 15 | –4 | 0,383 | 83 | 19 | 2,244 | 151 | 2 | 4,106 | 219 | 4 | 5,967 | |
| 16 | –2 | 0,411 | 84 | 15 | 2,272 | 152 | –11 | 4,133 | 220 | 1 | 5,994 | |
| 17 | –1 | 0,439 | 85 | 8 | 2,299 | 153 | –17 | 4,160 | 221 | 7 | 6,022 | |
| 18 | 0 | 0,465 | 86 | 0 | 2,326 | 154 | –21 | 4,188 | 222 | –11 | 6,049 | |
| 19 | 2 | 0,493 | 87 | –7 | 2,354 | 155 | –22 | 4,215 | 223 | –15 | 6,076 | |
| 20 | 3 | 0,520 | 88 | –15 | 2,361 | 156 | –20 | 4,242 | 224 | –16 | 6,104 | |
| 21 | 4 | 0,547 | 89 | –19 | 2,409 | 157 | –14 | 4,270 | 225 | –16 | 6,131 | |
| 22 | 3 | 0,575 | 90 | –21 | 2,436 | 158 | 7 | 4,297 | 226 | –12 | 6,158 | |
| 23 | 1 | 0,602 | 91 | –20 | 2,463 | 159 | 0 | 4,325 | 227 | 7 | 6,186 | |
| 24 | 0 | 0,630 | 92 | –15 | 2,491 | 160 | 8 | 4,352 | 228 | 1 | 6,213 | |
| 25 | –1 | 0,657 | 93 | –8 | 2,518 | 161 | 14 | 4,379 | 229 | 4 | 6,240 | |
| 26 | –3 | 0,684 | 94 | –0 | 2,545 | 162 | 18 | 4,407 | 230 | 10 | 6,268 | |
| 27 | –4 | 0,712 | 95 | 7 | 2,573 | 163 | 19 | 4,434 | 231 | 16 | 6,295 | |
| 28 | –4 | 0,739 | 96 | 14 | 2,600 | 164 | 17 | 4,461 | 232 | 17 | 6,323 | |
| 29 | –4 | 0,766 | 97 | 19 | 2,628 | 165 | 13 | 4,489 | 233 | 17 | 6,350 | |
| 30 | –2 | 0,794 | 98 | 21 | 2,655 | 166 | 7 | 4,516 | 234 | 14 | 6,377 | |
| 31 | –0 | 0,821 | 99 | 19 | 2,662 | 167 | 0 | 4,543 | 235 | 9 | 6,405 | |
| 32 | 2 | 0,848 | 100 | 14 | 2,710 | 168 | 6 | 4,571 | 236 | 3 | 0,432 | |
| 33 | 4 | 0,876 | 101 | 7 | 2,737 | 169 | –11 | 4,598 | 237 | 3 | 6,459 | |
| 34 | 6 | 0,903 | 102 | –0 | 2,764 | 170 | –14 | 4,626 | 238 | –10 | 6,487 | |
| 35 | 6 | 0,931 | 103 | –8 | 2,792 | 171 | –16 | 4,653 | 239 | –15 | 6,514 | |
| 36 | 6 | 0,958 | 104 | –15 | 2,819 | 174 | –14 | 4,680 | 240 | –19 | 6,542 | |
| 37 | 4 | 0,985 | 105 | –19 | 2,847 | 173 | –11 | 4,708 | 241 | –19 | 6.569 | |
| 38 | 1 | 1,013 | 106 | –20 | 2,874 | 174 | 6 | 4,735 | 242 | –17 | 6,596 | |
| 39 | –1 | 1,040 | 107 | –18 | 2,901 | 175 | 1 | 4,762 | 243 | –12 | 6.624 | |
| 40 | –4 | 1,067 | 108 | –13 | 2,929 | 176 | 4 | 4,790 | 244 | 6 | 6,651 | |
| 41 | –6 | 1,093 | 109 | –5 | 2,956 | 177 | 8 | 4,817 | 245 | 1 | 6,678 | |
| 42 | –8 | 1,122 | 110 | 2 | 2,983 | 178 | 12 | 4,845 | 246 | 9 | 6.706 | |
| 43 | –8 | 1,150 | 111 | 10 | 3,011 | 179 | 13 | 4,872 | 247 | 16 | 6,733 | |
| 44 | –7 | 1,177 | 112 | 16 | 3,038 | 180 | 13 | 4,899 | 248 | 21 | 6,761 | |
| 45 | –4 | 1,204 | 113 | 20 | 3,055 | 181 | 11 | 4,927 | 249 | 22 | 6,783 | |
| 46 | –1 | 1,232 | 114 | 20 | 3,093 | 182 | 7 | 4,954 | 250 | 21 | 6.815 | |
| 47 | 2 | 1,259 | 115 | 17 | 3,120 | 183 | 3 | 4,981 | 251 | 16 | 6,543 | |
| 48 | 6 | 1,286 | 116 | 12 | 3,148 | 184 | 1 | 5,009 | 252 | 9 | 6,870 | |
| 49 | 8 | 1,314 | 117 | 5 | 3,175 | 185 | 5 | 5,036 | 253 | 0 | 6,897 | |
| 50 | 10 | 1,341 | 118 | –3 | 3,202 | 186 | 9 | 5,064 | 254 | 8 | 6,925 | |
| 51 | 10 | 1,369 | 119 | –10 | 3,230 | 187 | –11 | 5,091 | 255 | –16 | 6,952 | |
| 52 | 8 | 1,396 | 120 | –17 | 3,257 | 188 | –12 | 5,118 | 256 | –22 | 6,979 | |
| 53 | 4 | 1,423 | 121 | –20 | 3,284 | 189 | –12 | 5,146 | 257 | –25 | 7,007 | |
| 54 | 0 | 1,451 | 122 | –21 | 3,312 | 190 | –10 | 5,173 | 258 | –24 | 7,034 | |
| 55 | –4 | 1,478 | 123 | –18 | 3,339 | 191 | 6 | 5,200 | 259 | –20 | 7,062 | |
| 56 | –8 | 1,505 | 124 | –13 | 3,367 | 192 | 2 | 5,228 | 260 | –13 | 7,089 | |
| 57 | –11 | 1,533 | 125 | –6 | 3,396 | 193 | 1 | 5,255 | 261 | 4 | 7,116 | |
| 58 | –13 | 1,560 | 126 | 2 | 3,421 | 194 | 5 | 5,283 | 262 | 5 | 7,144 | |
| 59 | –12 | 1,587 | 127 | 10 | 3,449 | 195 | 9 | 5,310 | 263 | 14 | 7,171 | |
| 60 | –9 | 1,613 | 128 | 16 | 3,476 | 196 | 11 | 5,337 | 264 | 24 | 7,198 | |
| 61 | –4 | 1,642 | 129 | 21 | 3,503 | 197 | 13 | 5,365 | 265 | 25 | 7,226 | |
| 62 | 6 | 1,670 | 130 | 22 | 3,531 | 198 | 12 | 5,392 | 266 | 26 | 7,253 | |
| 63 | 6 | 1,697 | 131 | 20 | 3,558 | 199 | 11 | 5,419 | 267 | 23 | 7,281 | |
| 64 | 11 | 1,724 | 132 | 15 | 3,586 | 200 | 7 | 5,447 | 268 | 17 | 7,308 | |
| 65 | 15 | 1,752 | 133 | 8 | 3,613 | 201 | 3 | 5,474 | 269 | 8 | 7,335 | |
| 66 | 16 | 1,779 | 134 | 0 | 3,640 | 202 | 0 | 5,501 | 270 | 1 | 7,663 | |
| 67 | 14 | 1,806 | 135 | –8 | 3,668 | 203 | 5 | 5,529 | 271 | –11 | 7,390 | |
| 68 | 11 | 1,834 | 136 | –15 | 3,695 | 204 | 9 | 5,556 | 272 | –20 | 7,417 | |
| 273 | –26 | 7,445 | 341 | –11 | 9,306 | 409 | 6 | 11,167 | 477 | 3 | 13,028 | |
| 274 | –27 | 7,472 | 342 | 3 | 9,333 | 410 | 7 | 11,195 | 478 | 6 | 13,056 | |
| 275 | –25 | 7,500 | 343 | 4 | 9,361 | 411 | 7 | 11,222 | 479 | 6 | 13,083 | |
| 276 | –19 | 7,527 | 344 | 11 | 9,388 | 412 | 6 | 11,249 | 480 | 5 | 13,110 | |
| 277 | –11 | 7,554 | 345 | 16 | 9,415 | 413 | 4 | 11,277 | 481 | 4 | 13,135 | |
| 278 | 1 | 7,582 | 346 | 19 | 9,443 | 414 | 1 | 11,304 | 482 | 2 | 13,165 | |
| 279 | 9 | 7,609 | 347 | 19 | 9,470 | 415 | 1 | 11,331 | 483 | 0 | 13,193 | |
| 280 | 18 | 7,636 | 348 | 16 | 9,498 | 416 | 4 | 11,359 | 484 | 0 | 13,220 | |
| 281 | 24 | 7,664 | 349 | 11 | 9,525 | 417 | 7 | 11,386 | 485 | 1 | 13,247 | |
| 282 | 27 | 7,691 | 350 | 4 | 9,552 | 418 | 8 | 11,413 | 486 | 2 | 13,275 | |
| 283 | 26 | 7,718 | 351 | 2 | 9,580 | 419 | 8 | 11,441 | 487 | 2 | 13,302 | |
| 284 | 21 | 7,746 | 352 | 9 | 9,607 | 420 | 6 | 11,468 | 488 | 1 | 13,329 | |
| 285 | 13 | 7,773 | 353 | –14 | 9,634 | 421 | 4 | 11,496 | 489 | 1 | 13,357 | |
| 286 | 4 | 7,801 | 354 | –17 | 9,662 | 422 | 1 | 11,523 | 490 | 0 | 13,384 | |
| 287 | 5 | 7,828 | 355 | –18 | 9,689 | 423 | 1 | 11,550 | 491 | 0 | 13,412 | |
| 288 | –13 | 7,855 | 356 | –16 | 9,717 | 424 | 4 | 11,578 | 492 | 1 | 13,439 | |
| 289 | –20 | 7,883 | 357 | –12 | 9,744 | 425 | 7 | 11,605 | 493 | 1 | 13,460 | |
| 290 | –24 | 7,910 | 358 | 7 | 9,771 | 426 | 8 | 11,632 | 494 | 1 | 13,494 | |
| 291 | –25 | 7,937 | 359 | 1 | 9,799 | 427 | 8 | 11,660 | 495 | 0 | 13,521 | |
| 292 | –22 | 7,965 | 360 | 4 | 9,826 | 428 | 7 | 11,687 | 496 | 0 | 13,548 | |
| 293 | –17 | 7,992 | 361 | 9 | 9,853 | 429 | 5 | 11,715 | 497 | 0 | 13,576 | |
| 294 | 9 | 8,020 | 362 | 13 | 9,881 | 430 | 2 | 11,742 | 498 | 1 | 13,603 | |
| 295 | 1 | 8,047 | 363 | 16 | 9,908 | 431 | 0 | 11,769 | 499 | 1 | 13,630 | |
| 296 | 7 | 8,074 | 364 | 15 | 9,935 | 432 | 2 | 11,797 | 500 | 1 | 13,659 | |
| 297 | 14 | 8,102 | 365 | 14 | 9,963 | 433 | 4 | 11,824 | 501 | 1 | 13,685 | |
| 298 | 20 | 8,129 | 366 | 10 | 9,990 | 434 | 6 | 11,851 | 502 | 1 | 13,713 | |
| 299 | 22 | 8,156 | 367 | 5 | 10,018 | 435 | 7 | 11,879 | 503 | 1 | 13,740 | |
| 300 | 22 | 8,184 | 368 | 0 | 10,045 | 436 | 6 | 11,906 | 504 | 0 | 13,767 | |
| 301 | 19 | 8,211 | 369 | 5 | 10,072 | 437 | 6 | 11,934 | 505 | 0 | 13,795 | |
| 302 | 13 | 8,239 | 370 | –10 | 10,100 | 438 | 4 | 11,961 | 506 | 0 | 13,822 | |
| 303 | 6 | 8,266 | 371 | –13 | 10,127 | 439 | 3 | 11,988 | 507 | 1 | 13,849 | |
| 304 | 1 | 8,293 | 372 | –15 | 10,154 | 440 | 1 | 12,016 | 508 | 1 | 13,877 | |
| 305 | 9 | 8,321 | 373 | –14 | 10,182 | 441 | 0 | 12,043 | 509 | 2 | 13,904 | |
| 306 | 15 | 8,348 | 374 | –12 | 10,209 | 442 | 2 | 12,070 | 510 | 2 | 13,932 | |
| 307 | –19 | 8,375 | 375 | 7 | 10,237 | 443 | 4 | 12,098 | 511 | 2 | 13,959 | |
| 308 | –20 | 8,403 | 376 | 2 | 10,264 | 444 | 6 | 12,125 | 512 | 2 | 13,986 | |
| 309 | –19 | 8,430 | 377 | 2 | 10,291 | 445 | 7 | 12,152 | 513 | 1 | 14,014 | |
| 310 | –14 | 8,457 | 378 | 8 | 10,319 | 446 | 7 | 12,180 | 514 | 1 | 14,041 | |
| 311 | 8 | 8,485 | 379 | 11 | 10,346 | 447 | 7 | 12,207 | 515 | 0 | 14,068 | |
| 312 | 0 | 8,512 | 380 | 13 | 10,373 | 448 | 6 | 12,235 | 516 | 0 | 14,096 | |
| 313 | 6 | 8,540 | 381 | 13 | 10,401 | 449 | 4 | 12,262 | 517 | 1 | 14,123 | |
| 314 | 12 | 8,567 | 382 | 11 | 10,428 | 450 | 1 | 12,289 | 518 | 1 | 14,151 | |
| 315 | 16 | 8,594 | 383 | 7 | 10,456 | 451 | 1 | 12,317 | 519 | 2 | 14,178 | |
| 316 | 18 | 8,622 | 384 | 2 | 10,483 | 452 | 5 | 12,344 | 520 | 2 | 14,205 | |
| 317 | 16 | 8,649 | 385 | 2 | 10,510 | 453 | 8 | 12,371 | 521 | 2 | 14,233 | |
| 318 | 12 | 8,676 | 386 | 7 | 10,538 | 454 | 10 | 12,399 | 522 | 2 | 14,260 | |
| 319 | 6 | 8,704 | 387 | –10 | 10,565 | 455 | 11 | 12,426 | 523 | 1 | 14,287 | |
| 320 | 0 | 8,731 | 388 | –11 | 10,592 | 456 | 11 | 12,454 | 524 | 1 | 14,316 | |
| 321 | 7 | 8,759 | 389 | –11 | 10,620 | 457 | 9 | 12,481 | 525 | 1 | 14,342 | |
| 322 | –12 | 8,786 | 390 | 8 | 10,647 | 458 | 5 | 12,509 | 526 | 0 | 14,370 | |
| 323 | –15 | 8,813 | 391 | 5 | 10,674 | 459 | 1 | 12,536 | 527 | 0 | 14,397 | |
| 324 | –16 | 8,841 | 392 | 0 | 10,702 | 460 | 3 | 12,563 | 528 | 0 | 14,424 | |
| 325 | –13 | 8,868 | 393 | 3 | 10,729 | 461 | 8 | 12,590 | 529 | 0 | 14,452 | |
| 326 | 8 | 8,895 | 394 | 7 | 10,757 | 462 | 11 | 12,618 | 530 | 1 | 14,479 | |
| 327 | 1 | 8,923 | 395 | 9 | 10,784 | 463 | 13 | 12,645 | 531 | 2 | 14,506 | |
| 328 | 5 | 8,950 | 396 | 9 | 10,811 | 464 | 12 | 12,673 | 532 | 2 | 14,534 | |
| 329 | 11 | 8,978 | 397 | 8 | 10,839 | 465 | 10 | 12,700 | 533 | 3 | 14,561 | |
| 330 | 15 | 9,005 | 398 | 5 | 10,866 | 466 | 7 | 12,727 | 534 | 4 | 14,598 | |
| 331 | 17 | 9,032 | 399 | 1 | 10,893 | 467 | 2 | 12,755 | 535 | 4 | 14,616 | |
| 332 | 15 | 9,060 | 400 | 2 | 10,921 | 468 | 2 | 12,782 | 536 | 3 | 14,643 | |
| 333 | 11 | 9,087 | 401 | 6 | 10,949 | 469 | 6 | 12,809 | 537 | 2 | 14,671 | |
| 334 | 5 | 9,114 | 402 | 7 | 10,975 | 470 | 9 | 12,837 | 538 | 1 | 14,698 | |
| 335 | 2 | 9,142 | 403 | 8 | 11,003 | 471 | 10 | 12,864 | 539 | 0 | 14,725 | |
| 336 | 9 | 9,169 | 404 | 7 | 11,030 | 472 | 10 | 12,891 | 540 | 2 | 14,753 | |
| 337 | –15 | 9,196 | 405 | 5 | 11,058 | 473 | 8 | 12,915 | 541 | 5 | 14,780 | |
| 338 | –18 | 9,224 | 406 | 2 | 11,085 | 474 | 5 | 12,946 | 542 | 7 | 14,807 | |
| 339 | –19 | 9,261 | 407 | 0 | 11,112 | 475 | 2 | 12,974 | 543 | 8 | 14,831 | |
| 340 | –16 | 9,279 | 408 | 4 | 11,140 | 476 | 1 | 13,001 | 544 | –8 | 14,862 | |
| 545 | 7 | 14,890 | 613 | 3 | 16,741 | 681 | 14 | 18,612 | 749 | 9 | 20,473 | |
| 546 | 5 | 14,917 | 614 | 2 | 16,776 | 682 | 13 | 18,639 | 750 | 10 | 20,500 | |
| 547 | 1 | 14,944 | 615 | 8 | 16,803 | 683 | 10 | 18,667 | 751 | 9 | 20,526 | |
| 548 | 1 | 14,972 | 616 | 12 | 16,833 | 684 | 6 | 18,694 | 752 | 7 | 20,556 | |
| 549 | 6 | 14,999 | 617 | 15 | 16,860 | 685 | –1 | 18,721 | 753 | 4 | 20,583 | |
| 550 | 9 | 15,026 | 618 | 16 | 16,888 | 686 | 3 | 18,749 | 754 | 1 | 20,610 | |
| 551 | 12 | 15,054 | 619 | 15 | 16,915 | 687 | 6 | 18,776 | 755 | 2 | 20,637 | |
| 552 | 13 | 15,081 | 620 | 12 | 16,942 | 688 | 11 | 18,804 | 756 | 5 | 20,665 | |
| 553 | 11 | 15,109 | 621 | 8 | 16,970 | 689 | 13 | 18,831 | 757 | 7 | 20,692 | |
| 554 | 9 | 15,136 | 622 | 2 | 16,997 | 690 | 13 | 18,858 | 758 | 8 | 20,719 | |
| 555 | 4 | 15,163 | 623 | 2 | 17,024 | 691 | 10 | 18,886 | 759 | 7 | 20,747 | |
| 556 | 0 | 15,191 | 624 | 8 | 17,052 | 692 | 7 | 18,913 | 760 | 5 | 20,774 | |
| 557 | 6 | 15,218 | 625 | 12 | 17,079 | 693 | 3 | 18,940 | 761 | 2 | 20,802 | |
| 558 | 11 | 15,245 | 626 | 14 | 17,107 | 694 | 1 | 18,968 | 762 | 1 | 20,829 | |
| 559 | 15 | 15,273 | 627 | 15 | 17,134 | 695 | 4 | 18,996 | 763 | 4 | 20,856 | |
| 560 | 16 | 15,300 | 628 | 14 | 17,161 | 696 | 7 | 19,022 | 764 | 7 | 20,884 | |
| 561 | 15 | 15,327 | 629 | 11 | 17,189 | 697 | 8 | 19,050 | 765 | 9 | 20,911 | |
| 562 | 12 | 15,356 | 630 | 7 | 17,216 | 698 | 8 | 19,077 | 766 | 9 | 20,938 | |
| 563 | 6 | 15,382 | 631 | 2 | 17,243 | 699 | 6 | 19,105 | 767 | 7 | 20,966 | |
| 564 | 0 | 15,410 | 632 | 1 | 17,271 | 700 | 4 | 19,132 | 768 | 5 | 20,993 | |
| 565 | 6 | 15,437 | 633 | 6 | 17,298 | 701 | 1 | 19,159 | 769 | 1 | 21,021 | |
| 566 | 12 | 15,464 | 634 | 9 | 17,326 | 702 | 0 | 19,187 | 770 | 2 | 21,048 | |
| 567 | 17 | 15,492 | 635 | 11 | 17,353 | 703 | 2 | 19,214 | 771 | 5 | 21,075 | |
| 568 | 19 | 15,519 | 636 | 12 | 17,380 | 704 | 2 | 19,241 | 772 | 8 | 21,103 | |
| 569 | 18 | 15,546 | 637 | 11 | 17,408 | 705 | 2 | 19,269 | 773 | 10 | 21,130 | |
| 570 | 14 | 15,574 | 638 | 9 | 17,435 | 706 | 1 | 19,296 | 774 | 10 | 21,157 | |
| 571 | 8 | 15,601 | 639 | 6 | 17,462 | 707 | 0 | 19,324 | 775 | 8 | 21,185 | |
| 572 | 1 | 15,629 | 640 | 2 | 17,490 | 708 | 1 | 19,351 | 776 | 6 | 21,212 | |
| 573 | 6 | 15,656 | 641 | 0 | 17,517 | 709 | 2 | 19,978 | 777 | 2 | 21,239 | |
| 574 | 12 | 15,683 | 642 | 3 | 17,544 | 710 | 2 | 19,406 | 778 | 1 | 21,267 | |
| 575 | 17 | 15,711 | 643 | 5 | 17,572 | 711 | 1 | 19,433 | 779 | 4 | 21,294 | |
| 576 | 19 | 15,738 | 644 | 6 | 17,599 | 712 | 0 | 19,460 | 780 | 7 | 21,32 | |
| 577 | 19 | 15,766 | 645 | 6 | 17,627 | 713 | 2 | 19,488 | 781 | 9 | 21,349 | |
| 578 | 15 | 15,793 | 646 | 6 | 17,654 | 714 | 5 | 19,515 | 782 | 9 | 21,376 | |
| 579 | 10 | 15,820 | 647 | 4 | 17,681 | 715 | 6 | 19,543 | 783 | 8 | 21,404 | |
| 580 | 8 | 15,848 | 648 | 3 | 17,709 | 716 | 7 | 19,570 | 784 | 7 | 21,431 | |
| 581 | 4 | 15,875 | 649 | 1 | 17,736 | 717 | 7 | 19,597 | 785 | 4 | 21,458 | |
| 582 | 11 | 15,902 | 650 | 0 | 17,763 | 718 | 5 | 19,625 | 786 | 1 | 21,486 | |
| 583 | 16 | 15,930 | 651 | 0 | 17,791 | 719 | 3 | 19,652 | 787 | 1 | 21,513 | |
| 584 | 18 | 15,957 | 652 | 1 | 17,818 | 720 | 0 | 19,679 | 788 | 4 | 27,541 | |
| 585 | 18 | 15,984 | 653 | 0 | 17,845 | 721 | 3 | 19,707 | 789 | 6 | 21,568 | |
| 586 | 15 | 16,012 | 654 | 0 | 17,873 | 722 | 7 | 19,734 | 790 | 7 | 21,595 | |
| 587 | 10 | 16,039 | 655 | 0 | 17,900 | 723 | 9 | 19,761 | 791 | 7 | 21,623 | |
| 588 | 3 | 16,066 | 656 | 0 | 17,928 | 724 | 11 | 19,789 | 792 | 7 | 21,650 | |
| 589 | 3 | 16,094 | 657 | 0 | 17,955 | 725 | 11 | 19,816 | 793 | 5 | 21,677 | |
| 590 | 10 | 16,121 | 658 | 0 | 17,982 | 726 | 10 | 19,844 | 794 | 3 | 21,705 | |
| 591 | 15 | 16,149 | 659 | 0 | 18,010 | 727 | 7 | 19,871 | 795 | 0 | 21,732 | |
| 592 | 17 | 16,176 | 660 | 1 | 18,037 | 728 | 3 | 19,898 | 796 | 1 | 21,760 | |
| 593 | 17 | 16,203 | 661 | 3 | 18,065 | 729 | 0 | 19,926 | 797 | 4 | 21,787 | |
| 594 | 15 | 16,231 | 662 | 4 | 18,092 | 730 | 4 | 19,953 | 798 | 5 | 21,814 | |
| 595 | 10 | 16,258 | 663 | 5 | 18,119 | 731 | 8 | 19,980 | 799 | 6 | 21,842 | |
| 596 | 3 | 16,285 | 664 | 5 | 18,147 | 732 | 11 | 20,008 | 800 | 5 | 21,869 | |
| 597 | 2 | 16,313 | 665 | 5 | 18,174 | 733 | 12 | 20,035 | 801 | 4 | 21,896 | |
| 598 | 9 | 16,340 | 666 | 4 | 18,201 | 734 | 12 | 20,063 | 802 | 2 | 21,924 | |
| 599 | 14 | 16,368 | 667 | 2 | 18,229 | 735 | 10 | 20,090 | 803 | 0 | 21,951 | |
| 600 | 16 | 16,395 | 668 | 0 | 18,256 | 736 | 7 | 20,117 | 804 | 2 | 21,978 | |
| 601 | 17 | 16,422 | 669 | 3 | 18,283 | 737 | 3 | 20,145 | 805 | 4 | 22,006 | |
| 602 | 14 | 16,450 | 670 | 6 | 18,311 | 738 | 0 | 20,172 | 806 | 5 | 22,033 | |
| 603 | 10 | 16,477 | 671 | 9 | 18,339 | 739 | 5 | 20,199 | 807 | 5 | 22,061 | |
| 604 | 5 | 16,504 | 672 | 10 | 18,366 | 740 | 8 | 20,227 | 808 | 4 | 22,088 | |
| 605 | 1 | 16,532 | 673 | 10 | 18,393 | 741 | 11 | 20,254 | 809 | 3 | 22,115 | |
| 606 | 7 | 16,559 | 674 | 9 | 18,420 | 742 | 12 | 20,282 | 810 | 0 | 22,143 | |
| 607 | 12 | 16,587 | 675 | 6 | 18,448 | 743 | 11 | 20,309 | 811 | 1 | 22,170 | |
| 608 | 15 | 16,614 | 676 | 3 | 18,475 | 744 | 9 | 20,336 | 812 | 3 | 2,197 | |
| 609 | 16 | 16,641 | 677 | 1 | 18,502 | 745 | 6 | 20,354 | 813 | 5 | 22,225 | |
| 610 | 16 | 16,669 | 678 | 6 | 18,530 | 746 | 1 | 20,391 | 814 | –6 | 22,252 | |
| 611 | 13 | 16,696 | 679 | 10 | 18,557 | 747 | 2 | 20,418 | ||||
| 612 | –8 | 16,728 | 680 | 12 | 18,585 | 748 | –6 | 20,446 | ||||
| 815 | 5 | 22,280 | 867 | –16 | 23,703 | 919 | 4 | 25,126 | 972 | 2 | 26,577 | |
| 816 | 4 | 22,307 | 868 | 12 | 23,730 | 920 | 8 | 25,153 | 973 | 0 | 26,604 | |
| 817 | 3 | 22,334 | 869 | 7 | 23,758 | 921 | 11 | 25,181 | 974 | 3 | 26,631 | |
| 818 | 0 | 22,362 | 870 | 1 | 23,785 | 922 | 12 | 25,208 | 975 | 6 | 26,659 | |
| 819 | 1 | 22,389 | 871 | 4 | 23,812 | 923 | 11 | 25,236 | 976 | 9 | 26,686 | |
| 820 | 4 | 22,416 | 872 | 9 | 23,840 | 924 | 9 | 25,263 | 977 | 10 | 26,714 | |
| 821 | 5 | 22,444 | 873 | 12 | 23,867 | 925 | 4 | 25,290 | 978 | 11 | 26,741 | |
| 822 | 6 | 22,471 | 874 | 14 | 23,894 | 926 | 0 | 25,318 | 979 | 10 | 26,768 | |
| 875 | 13 | 23,922 | 927 | 5 | 25,345 | 980 | 8 | 26,796 | ||||
| 824 | 6 | 22,526 | 876 | 11 | 23,949 | 928 | 9 | 25,372 | 981 | 5 | 26,823 | |
| 825 | 5 | 22,553 | 877 | 7 | 23,977 | 929 | 12 | 25,400 | 982 | 1 | 26,850 | |
| 826 | 3 | 22,581 | 878 | 2 | 24,004 | 930 | 13 | 25,427 | 983 | 3 | 26,878 | |
| 827 | 0 | 22,608 | 879 | 1 | 24,031 | 931 | 12 | 25,455 | 984 | 7 | 26,905 | |
| 828 | 2 | 22,635 | 880 | 6 | 24,059 | 932 | 9 | 25,482 | 985 | 10 | 26,933 | |
| 829 | 4 | 22,663 | 881 | 9 | 24,086 | 933 | 5 | 25,509 | 986 | 12 | 26,960 | |
| 830 | 7 | 22,690 | 882 | 11 | 24,113 | 934 | 0 | 25,537 | 987 | 13 | 26,987 | |
| 831 | 8 | 22,717 | 883 | 11 | 24,141 | 935 | 4 | 25,564 | 988 | 12 | 27,015 | |
| 832 | 9 | 22,745 | 884 | 9 | 24,168 | 936 | 8 | 25,591 | 989 | 10 | 27,042 | |
| 833 | 8 | 22,772 | 885 | 6 | 24,196 | 937 | 11 | 25,619 | 990 | 6 | 27,069 | |
| 834 | 7 | 22,800 | 886 | 3 | 24,223 | 938 | 13 | 25,645 | 991 | 2 | 27,097 | |
| 835 | 4 | 22,827 | 887 | 0 | 24,250 | 939 | 13 | 25,674 | 992 | 2 | 27,124 | |
| 836 | 1 | 22,854 | 888 | 4 | 24,278 | 940 | 11 | 25,701 | 993 | 6 | 27,152 | |
| 837 | 2 | 22,882 | 889 | 7 | 24,305 | 941 | 7 | 25,728 | 994 | 10 | 27,179 | |
| 838 | 6 | 22,909 | 890 | 9 | 24,332 | 942 | 3 | 25,756 | 995 | 12 | 27,206 | |
| 839 | 9 | 22,936 | 891 | 9 | 24,360 | 943 | 1 | 25,783 | 996 | 14 | 27,234 | |
| 840 | 11 | 22,964 | 892 | 8 | 24,387 | 944 | 5 | 25,810 | 997 | 13 | 27,261 | |
| 841 | 12 | 22,991 | 893 | 6 | 24,414 | 945 | 8 | 25,839 | 998 | 11 | 27,285 | |
| 842 | 11 | 23,019 | 894 | 3 | 24,442 | 946 | 10 | 25,855 | 999 | 8 | 27,316 | |
| 843 | 9 | 23,046 | 895 | 0 | 24,469 | 947 | 11 | 25,892 | 1 000 | 3 | 27,343 | |
| 844 | 5 | 23,073 | 896 | 3 | 24,497 | 948 | 10 | 25,920 | 1 001 | 0 | 27,370 | |
| 845 | 0 | 23,101 | 897 | 6 | 24,524 | 949 | 8 | 25,947 | 1 002 | 5 | 27,399 | |
| 846 | 5 | 23,128 | 898 | 8 | 24,551 | 950 | 6 | 25,975 | 1 003 | 9 | 27,426 | |
| 847 | 9 | 23,155 | 899 | 9 | 24,579 | 951 | 2 | 26,002 | 1 004 | 12 | 27,453 | |
| 848 | 13 | 23,183 | 900 | 8 | 24,606 | 952 | 0 | 26,029 | 1 005 | 13 | 27,480 | |
| 849 | 15 | 23,210 | 901 | 6 | 24,633 | 953 | 3 | 26,057 | 1 006 | 13 | 27,507 | |
| 850 | 15 | 23,238 | 902 | 2 | 24,661 | 954 | 5 | 26,084 | 1 007 | 11 | 27,535 | |
| 851 | 13 | 23,265 | 903 | 0 | 24,688 | 955 | 7 | 26,111 | 1 008 | 7 | 27,562 | |
| 852 | 9 | 23,292 | 904 | 4 | 24,716 | 956 | 8 | 26,139 | 1 009 | 2 | 27,589 | |
| 853 | 3 | 23,320 | 905 | 7 | 24,743 | 957 | 8 | 26,166 | 1 010 | 1 | 27,617 | |
| 854 | 3 | 23,347 | 906 | 8 | 24,770 | 958 | 7 | 26,194 | 1 011 | 6 | 27,644 | |
| 855 | 9 | 23,374 | 907 | 9 | 24,798 | 959 | 6 | 26,221 | 1 012 | 9 | 27,672 | |
| 856 | 14 | 23,402 | 908 | 7 | 24,825 | 960 | 4 | 26,248 | 1 013 | 11 | 27,699 | |
| 857 | 18 | 23,429 | 909 | 5 | 24,852 | 961 | 2 | 26,276 | 1 014 | 12 | 27,726 | |
| 858 | 18 | 23,457 | 910 | 1 | 24,880 | 962 | 0 | 26,303 | 1 015 | 10 | 27,751 | |
| 859 | 16 | 23,484 | 911 | 2 | 24,907 | 963 | 2 | 26,330 | 1 016 | 8 | 27,781 | |
| 860 | 12 | 23,511 | 912 | 6 | 24,935 | 964 | 4 | 26,358 | 1 017 | 4 | 27,808 | |
| 861 | 5 | 23,539 | 913 | 8 | 24,962 | 965 | 5 | 26,385 | 1 018 | 0 | 27,836 | |
| 862 | 1 | 23,566 | 914 | 10 | 24,989 | 966 | 6 | 26,413 | 1 019 | 3 | 27,863 | |
| 863 | 7 | 23,593 | 915 | 9 | 25,017 | 967 | 7 | 26,440 | 1 020 | 6 | 27,891 | |
| 864 | 13 | 23,621 | 916 | 7 | 25,044 | 968 | 7 | 26,467 | 1 021 | 8 | 27,918 | |
| 865 | 16 | 23,648 | 917 | 3 | 25,071 | 969 | 7 | 26,495 | 1 022 | 9 | 27,945 | |
| 866 | –17 | 23,675 | 918 | 0 | 25,099 | 970 | 6 | 26,522 | 1 023 | 8 | 27,973 | |
| 971 | 4 | 26,549 | 1 024 | 0 | 28,000 |
4.3.9. Vizsgálóberendezés szerkezeti példa (4.2.5.3.1. pont)
1) A kormányoszlop függőlegeshez viszonyított szögének megválasztása az ülés helyzetétől és a kormánykerék átmérőjétől függ.
2) A terhelt üléspárna vízszinteshez képest hátrafelé dőlésének szöge 3–12° legyen; a mérést a II. Függelék I. Melléklete szerinti terhelőkészülékkel kell végezni. A dőlésszög megválasztása – ezen az osztályon belül – az ülés helyzetétől függ.
4.3.10. Rezgésmérő készülék szűrőjének jellemző adatai (4.2.5.3.3.5. pont)
5. A vezetőülés felszerelésének követelményei
5.1. A vezetőülést úgy kell felszerelni, hogy
5.1.1. a vezetőnek a traktor kormányzása és kezelése közben kényelmes testtartást biztosítson,
5.1.2. könnyen hozzáférhető legyen,
5.1.3. a vezető rendes testtartásban könnyen elérhesse a traktor minden olyan kezelőelemét, amelyet vezetés közben kezelnie kell,
5.1.4. a vezetőülés és a traktor alkatrészei között ne keletkezzenek olyan helyek, amelyek sérüléseket okozhatnak,
5.1.5. * azokban az esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés referenciapontján átmenő hosszanti tengely párhuzamos legyen a traktor kormánykerék-középponton átmenő függőleges hosszanti síkjával, és az ettől a síktól mért 100 mm távolságon belül helyezkedjen el,
5.1.6. ha az ülés forgatható, akkor az összes lehetséges vagy csak a meghatározott helyzetekben, de az 5.1.5. pont szerinti helyzetekben mindenképpen rögzíthető legyen.
5.2. Az olyan a traktorhoz való ülés esetében, amelynek legkisebb nyomtávolsága nem haladja meg a 1150 mm-t, az ülésfelület mélysége és szélessége tekintetében a következő legkisebb méretek engedhetők meg:
5.2.1. Az ülésfelület mélysége: 300 mm,
5.2.2. Az ülésfelület szélessége: 400 mm.
5.3. Az 5.2. pont szerinti előírás akkor érvényes, ha az ülésfelület előírt 400 ± 50 mm legkisebb mélysége, illetve 450 mm legkisebb szélessége a traktor szerkezeti kialakítása miatt nem tartható be.
6. * Jelölés
6.1. * Minden, az ezen melléklet keretében jóváhagyott üléstípusnak megfelelő ülésen EGK-típusjóváhagyási jelnek kell lennie.
6.2. * A típus-jóváhagyási jel az alábbiakból áll:
6.2.1 * . egy négyszög, benne az „e” betűvel, amelyet azon ország jelzőszáma vagy jelzőbetűje követ, amely az engedélyt megadta:
1 Németország esetében,
2 Franciaország esetében,
3 Olaszország esetében,
4 Hollandia esetében,
6 Belgium esetében,
9 Spanyolország esetében,
11 az Egyesült Királyság esetében,
13 Luxemburg esetében,
18 Dánia esetében,
EL Görögország esetében,
IRL Írország esetében,
P Portugália esetében,
12 Ausztria esetében,
17 Finnország esetében,
5 Svédország esetében,
8 Cseh Köztársaság esetében,
29 Észtország esetében,
CY Ciprus esetében,
32 Lettország esetében,
36 Litvánia esetében,
7 Magyarország esetében,
MT Málta esetében,
20 Lengyelország esetében,
26 Szlovénia esetében,
27 Szlovákia esetében,
25 Horvátország esetében.
0. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus tekintetében az EK-típusjóváhagyás, illetve a nemzeti típusjóváhagyás megadását a II. Rész 1.5.7–1.5.21. pontjában felsorolt kötelező vagy megengedett világító és fényjelző berendezések elhelyezésére hivatkozva, amennyiben azokat a hivatkozott Rész előírásainak megfelelően helyezték el.
0.2.2. Azokkal a járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem ad ki EK-típusjóváhagyást,
– megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását.
0.2.3. Azokkal az új járművekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben megállapított előírásoknak, az ezen melléklet tárgyával összefüggő indokok alapján a jóváhagyó hatóság:
– nem tekinti érvényesnek az új járművekhez mellékelt megfelelőségi igazolásokat az ER. C. Függelék 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában,
– megtagadhatja az ilyen új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.
0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a II. Rész 1.5.7–1.5.21. pontjában felsorolt, előírt vagy megengedett világító és fényjelző berendezésekre való hivatkozással, ha azokat a II. Rész követelményeinek megfelelően helyezték el.
0.2.5. A jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a II. Rész 1.1. pontjában meghatározott vonatkozó jellemzők vagy alkatrészek megváltoztatása esetén erről tájékoztatást kapjon. A jóváhagyó hatóság eldönti, hogy a megváltoztatott traktortípusnál szükséges-e újabb vizsgálatokat végezni és új jelentést készíteni. Ha az ilyen vizsgálat azt mutatja, hogy ezen melléklet követelményei nem teljesülnek, a változtatást nem engedélyezi.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. Traktortípus a világító és fényjelző berendezések elhelyezése szempontjából
„Traktortípus a világító és fényjelző berendezések elhelyezése szempontjából”: olyan traktorok összessége, amelyek nem térnek el lényegesen egymástól az alábbiak tekintetében:
1.1.1. a traktor méretei és külső alakja;
1.1.2. a berendezések száma és elhelyezése.
A berendezések száma és elhelyezése tekintetében nem minősülnek eltérő típusúnak az olyan traktorok, amelyek eltérnek ugyan az 1.1.1. és 1.1.2. pontban foglaltaktól, de nem oly módon, hogy az alapvető eltérést jelent azon lámpák típusában, számában, elhelyezésében és geometriai láthatóságában, amelyek az adott traktortípus leírásában szerepelnek; illetve az olyan traktorok, amelyekre megengedett kiegészítő lámpák vannak felszerelve, vagy ezek hiányoznak.
1.2. Keresztirányú sík
„Keresztirányú sík”: az a függőleges sík, amely merőleges a traktor hosszirányú középsíkjára.
1.3. Terheletlen traktor
„Terheletlen traktor”: a menetkész traktor az ER. C. Függelék C/1. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározottak szerint (adatközlőlap-minta).
1.4. Megterhelt traktor
„Megterhelt traktor”: a traktornak a gyártója által műszakilag megengedett össztömege; a gyártó határozza meg a tengelyek közötti terheléseloszlást is.
1.5. Lámpa
„Lámpa”: olyan berendezés, amely az út megvilágítására (fényszórók) vagy fényjelzésre szolgál. A hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpák és fényvisszaverők is lámpának tekintendők.
1.5.1. Egyenértékű lámpa
„Egyenértékű lámpák”: azok a lámpák, amelyek funkciója azonos, és amelyeket hivatalosan jóváhagytak azon országban, ahol a traktort nyilvántartásba vették; az ilyen lámpáknak eltérő jellemzőik lehetnek azon lámpáktól, amelyekkel a traktor a típusjóváhagyáskor fel volt szerelve, amennyiben azok az e Részben foglalt követelményeknek megfelelnek.
1.5.2. Független lámpák
A „független lámpák”: külön lencséjű, külön fényforrású és külön lámpatestű lámpák.
1.5.3. Egybeépített lámpák
„Egybeépített lámpák”: olyan lámpákból állnak, amelyeknek külön lencséik és külön fényforrásaik vannak, de közös a lámpatestük.
1.5.4. Kombinált lámpák
„Kombinált lámpák”: olyan lámpák, amelyeknek külön lencséik, közös fényforrásuk és közös lámpatestük van.
1.5.5. Egymásba épített lámpák
„Egymásba épített lámpák”: olyan lámpák, amelyeknek külön fényforrásuk van (vagy egy fényforrás üzemel eltérő feltételek mellett), továbbá teljesen vagy részlegesen közös a lencséjük, és közös a lámpatestük.
1.5.6. Takarható fényszóró
„Takarható fényszóró”: olyan fényszóró, amely teljesen vagy részlegesen eltakarható, ha nem használják. Ezen állapot mozgatható fedéllel, a fényszóró elmozdításával vagy bármely más, alkalmas módon elérhető. A „süllyeszthető” megnevezés egy olyan takarható lámpát jelent, amely elmozdíthatósága a karosszérián belüli elhelyezését teszi lehetővé.
1.5.6.1. Változtatható helyzetű lámpák
„Változtatható helyzetű lámpák”: olyan, a traktorra felszerelt lámpák, amelyek a traktoron elmozdíthatók és lencséik nem burkolhatók.
1.5.7. Távolsági fényszóró
„Távolsági fényszóró”: olyan lámpa, amely nagy távolságra világítja meg az utat a traktor előtt.
1.5.8. Tompított fényszóró
„Tompított fényszóró”: olyan lámpa, amely úgy világítja meg az utat a traktor előtt, hogy a szembejövő járművek vezetőit és más közlekedőket ne vakítsa el, vagy látásukat ne zavarja.
1.5.9. Ködfényszóró
„Ködfényszóró”: olyan lámpa, amely köd, hóesés, esőzés és porfelhő esetén az útpálya megvilágításának javítására alkalmas.
1.5.10. Tolatólámpa
„Tolatólámpa”: olyan lámpa, amely az út megvilágítására szolgál a traktor mögött, valamint a többi közlekedőt figyelmezteti, amikor a traktor tolat, vagy tolatni készül.
1.5.11. Irányjelző lámpa
„Irányjelző lámpa”: olyan lámpa, amely a többi közlekedőnek jelzi, hogy a vezető irányt akar változtatni jobbra vagy balra.
1.5.12. Elakadásjelző lámpa
„Elakadásjelző lámpa”: olyan berendezés, amely lehetővé teszi a traktor valamennyi irányjelző lámpájának egyidejű működtetését, és felhívja a figyelmet arra, hogy a traktor ideiglenesen veszélyt jelent a többi közlekedő számára.
1.5.13. Féklámpa
„Féklámpa”: olyan lámpa, amely jelzi a többi közlekedőnek – a traktor mögött –, hogy a traktor vezetője működteti az üzemi féket.
1.5.14. Hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa
„Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa”: olyan berendezés, amely megvilágítja azt a helyet, ahol a hátsó rendszámtáblát felszerelték; különböző optikai elemekből állhat.
1.5.15. Első helyzetjelző lámpa
„Első helyzetjelző lámpa”: olyan lámpa, amely elölről nézve jelzi a traktor jelenlétét és szélességét.
1.5.16. Hátsó helyzetjelző lámpa
„Hátsó helyzetjelző lámpa”: olyan lámpa, amely hátulról nézve jelzi a traktor jelenlétét és szélességét.
1.5.17. Hátsó helyzetjelző ködlámpa
„Hátsó helyzetjelző ködlámpa”: olyan lámpa, amely a traktort sűrű ködben hátulról könnyen láthatóvá teszi.
1.5.18. Várakozást jelző lámpa
„Várakozást jelző lámpa” olyan lámpa, amely felhívja a figyelmet egy álló, vontatmány nélküli traktor jelenlétére lakott területen belül. Ilyen helyzetekben helyettesíti az első és hátsó helyzetjelző lámpákat.
1.5.19. Méretjelző lámpa
„Méretjelző lámpa”: olyan lámpa, amelyet a traktor legkülső széléhez a lehető legközelebb, a tetejére szerelnek fel, hogy világosan jelöljék a traktor teljes szélességét, illetve magasságát. Bizonyos traktorokon ez a jelzés a traktor első és hátsó helyzetjelző lámpáival kiegészítve, nagy méretére való figyelmeztetésre szolgálhat.
1.5.20. Fényvisszaverő
„Fényvisszaverő”: olyan berendezés, amely a traktor jelenlétét jelzi olyan fény visszaverésével, amely nem a traktorhoz kapcsolódó fényforrástól ered, de a megfigyelő a fényforrás közelében van.
Ezen melléklet értelmében az alábbiak nem tekintendők fényvisszaverőnek:
– fényvisszaverő rendszámtáblák,
– más táblák és fényvisszaverő jelzések, amelyeket bizonyos járműkategóriákban és bizonyos üzemmódokban kell használni.
1.5.21. Munkahely-megvilágító lámpa
„Munkahely-megvilágító lámpa”: olyan berendezés, amely egy munkaterületet vagy munkafolyamatot világít meg.
1.6. A lámpa világító felülete
1.6.1. A világító berendezések világító felülete
„Világító berendezések világító felülete”: (1.5.7–1.5.10. pont) a fénykibocsátó tükör teljes nyílásának merőleges vetülete a keresztirányú síkon. Ha a lámpa üvege (üvegei) a fénykibocsátó tükör teljes nyílásának csak egy részére terjed ki, akkor a kivetítésnek csak ezt a részét kell számításba venni. Tompított fényszóró esetén a világító felületet a sötéten maradó rész határvonalának a lencsén látható vetülete határolja. Ha a fényszóró és az üveg állítható, a középső beállítást kell alkalmazni.
1.6.2. A jelzőlámpa világító felülete, kivéve a fényvisszaverőt
„Jelzőlámpa világító felülete, kivéve a fényvisszaverőt”: (1.5.11–1.5.19. pont) a lámpa merőleges vetülete a lámpa referenciatengelyére merőleges, a lámpa külső világító felületét függőlegesen érintő síkon; e vetületet a síkban az ernyők burkolatának szélei határolják, a fényerősség intenzitása a referenciatengely irányában a teljes fénykibocsátás 98%-ára csökkenthető. A világító felület alsó, felső és oldalsó határainak meghatározásához csak függőleges és vízszintes szélű ernyők használhatók.
1.6.3. Fényvisszaverők fényvisszaverő felülete
„Fényvisszaverők fényvisszaverő felülete”: (1.5.20. pont) a fényvisszaverő felület merőleges vetülete azon a síkon, amely merőleges a referenciatengelyre és olyan síkokkal van határolva, amelyek a fényvisszaverő felületének külső széleivel érintkeznek, valamint párhuzamosak a tengelyével. A világító felület alsó, felső és oldalsó határainak meghatározásához csak függőleges és vízszintes síkokat lehet figyelembe venni.
1.6.4. Látható világító felületek
„Látható világító felületek”: a fénykibocsátó felület egy meghatározott megfigyelési irányra merőleges síkra vetített vetülete. (Lásd az 1. alfüggelékben közölt rajzot)
1.7. Referenciatengely
„Referenciatengely”: a fényjelzést jellemző tengely, amelyet a lámpa gyártója határozott meg referenciairányként (H = 0°, V = 0°) a fotometrikus mérésekhez, illetve a lámpa traktoron való elhelyezéséhez.
1.8. Referenciapont
„Referenciapont”: a referenciatengely és a külső fénykibocsátó felület metszéspontja, amelyet a lámpa gyártója határozott meg.
1.9. Geometriai láthatóság szögei
„Geometriai láthatóság szögei”: azok a térszögek, amelyeken belül a lámpa külső fénykibocsátó felületének láthatónak kell lennie. A térszög mezejét az a gömbszegmens határozza meg, amely középpontja egybeesik a lámpa referenciaközéppontjával és a középpontján átmenő sík párhuzamos az útfelülettel. A szegmenseket a referenciatengelyhez viszonyítva kell meghatározni. A â vízszintes szögek a hosszúsági szögek, az a függőleges szögek a szélességi szögek. A geometriai láthatóság szögein belül nem kerülhet olyan akadály a fény útjába, amely gátolja a lámpa külső fénykibocsátó felületének bármelyik részéről a fény terjedését.
Ez nem vonatkozik a típusjóváhagyáskor fennálló akadályokra, amennyiben a jóváhagyás elő van írva.
1.10. A legkülső él
A „legkülső él”: a traktor bármely oldalán a traktor középső hosszanti síkjával párhuzamos sík, amely egybeesik a traktor oldalsó külső élével, tekintet nélkül:
1.10.1. a gumiabroncsokra a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, továbbá a gumiabroncsnyomás-mérő csatlakozására;
1.10.2. a kerekekre szerelhető bármely csúszásgátló eszközre;
1.10.3. a visszapillantó tükrökre;
1.10.4. az oldalsó irányjelző lámpákra, a méretjelző lámpákra, az első és hátsó helyzetjelző lámpákra, valamint a várakozást jelző lámpákra;
1.10.5. a vámzárakra, amelyeket a traktorokra tesznek, illetve az azokat rögzítő és védő berendezésekre.
1.11. Teljes szélesség
„Teljes szélesség”: az a távolság, amely az 1.10. pontban meghatározott két függőleges sík között mérhető.
1.12. Egyes lámpa
„Egyes lámpa”: két vagy több lámpa bármely kombinációja – akár egyformák, akár nem –, ha azonos funkciójuk és színük van, továbbá fénykibocsátó együttes felületük egy adott keresztsíkon azon legkisebb téglalapnak a 60%-át vagy nagyobb részét foglalja el, amely a fent említett lámpák fénykibocsátó felületének a kivetítését határolja; e szabályok típus-jóváhagyási kötelezettség esetén csak akkor érvényesek, ha van olyan kombináció, amelyet önálló lámpaként jóváhagytak.
E lehetséges kombináció nem alkalmazható a fényszóróra, a tompított fényszóróra és a ködfényszóróra.
1.13. Kettős vagy páros lámpa
„Kettős vagy páros lámpa”: sáv alakú fénykibocsátó felület, amennyiben szimmetrikusan van elhelyezve a traktor hosszirányú középsíkjához viszonyítva, és egyik oldalon sem áll ki jobban 400 mm-nél a traktor legkülső élétől, de legalább 800 mm hosszú. Ilyen felület megvilágításához legalább két fényforrást kell alkalmazni, olyan közel elhelyezve a fénykibocsátó felület széléhez, amennyire csak lehet. A fénykibocsátó felületet számos egymás mellé helyezett önálló elem is alkothatja, azzal a feltétellel, hogy a különböző önálló fénykibocsátó felületek merőleges síkra való kivetítései legalább 60%-át foglalják el azon legkisebb téglalap területének, amely körülhatárolja ezen egyéni fénykibocsátó felületek kivetítését.
1.14. Két lámpa közötti távolság
Az azonos irányba néző „két lámpa közötti távolság”: az a távolság, amelyet a merőleges kivetítések között a két világító felület vonatkozó körvonalának irányára merőleges síkban, az 1.6. pontnak megfelelően határoztak meg.
1.15. Megengedett lámpa
„Megengedett lámpa”: olyan lámpa, amely felszerelése a gyártóra van bízva.
1.16. Működés-visszajelző
„Működés-visszajelző”: olyan jelzőberendezés, amely jelzi, hogy valamely üzemelő berendezés jól vagy rosszul működik-e.
1.17. Bekapcsolás-visszajelző
„Bekapcsolás-visszajelző”: olyan berendezés, amely azt mutatja, hogy valamely berendezés be van-e kapcsolva, de azt nem, hogy megfelelően működik-e, vagy sem.
2. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
2.1. Valamely traktortípus EK-típusjóváhagyásának kérelmezését a világító és fényjelző berendezések elhelyezése tekintetében a traktor gyártójának vagy annak meghatalmazottjának kell benyújtania.
2.2. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni három példányban:
2.2.1. a traktortípus leírása az 1.1. pontban meghatározott kritériumoknak megfelelően;
2.2.2. a gyártó által előírt világító és fényjelző berendezések felszereléséhez szükséges berendezések jegyzéke. A jegyzék különböző típusú berendezéseket is tartalmazhat az egyes műveletekhez. Minden típust pontosan azonosítani kell (pl. alkatrésztípus-jóváhagyás jele, a gyártó neve és címe stb.). A jegyzék tartalmazhatja az alábbi kiegészítést, minden művelet esetében: „vagy egyenértékű berendezések”;
2.2.3. az egy egységnek tekintett világító és fényjelző berendezések elrendezési rajzát, amely megmutatja a különböző lámpák elhelyezkedését a traktoron;
2.2.4. az egyes különálló lámpák elrendezési rajzát (rajzait), feltüntetve a világító felületeket, az 1.6. pont szerint.
2.3. Valamely terheletlen traktort – amelyet felszereltek a 2.2.2. pont szerinti világító és fényjelző berendezésekkel, és amely a jóváhagyandó traktortípus mintája – kell a vizsgáló intézmény rendelkezésére bocsátani.
2.4. A típusbizonyítványhoz a III. Részben megadott dokumentumokat kell mellékelni.
3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3.1. A világító és fényjelző berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy rendes üzemi körülmények között elviseljék azon rázkódásokat, amelyeknek adott esetben ki lehetnek téve, megőrizve az e mellékletben meghatározott jellemzőket, és lehetővé téve, hogy a traktor teljesítse a mellékletben felsorolt követelményeket. Ki kell zárni a lámpák beállításának nem szándékolt megváltoztatását.
3.1.1. A traktorokat fel kell szerelni olyan elektromos csatlakozókkal, amelyek lehetővé teszik a fényjelző rendszer leszerelését. A traktorokat fel kell szerelni olyan dugaszoló aljzattal, amely megfelel az ISO R 1724 (Elektromos csatlakozások 6 vagy 12 V-os elektromos rendszerű járművekhez, pontosabban magán személygépkocsikhoz, könnyű pótkocsikhoz vagy lakókocsikhoz) (1. kiadás, 1970. április) vagy az ISO R 1185 (Elektromos csatlakozások 24 voltos elektromos rendszerű határokon átnyúló árufuvarozásra használt vontató és vontatott járművekhez) (1. kiadás, 1970. március) szabványoknak. Az ISO R 1185 szabvány alkalmazása esetében a 2. érintkező funkciója a hátsó helyzetjelző lámpára, valamint a baloldali méretjelző lámpára szorítkozik.
3.2. Az 1.5.7., 1.5.8. és 1.5.9. pontban leírt világító berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy pontos beállításuk könnyen végrehajtható legyen.
3.3. Valamennyi fényjelző berendezés esetén a lámpa felszelésekor a referenciatengelynek párhuzamosnak kell lennie az úttesten lévő traktor tartósíkjával és hosszirányú középsíkjával. Mindegyik irányban ± 3°-os tűrés megengedett. Ezenkívül eleget kell tenni a gyártó által megadott minden – a szerelésre vonatkozó – utasításnak.
3.4. Külön rendelkezés hiányában, a lámpák beállítását és magasságát terheletlen, sima és sík felületen álló traktoron kell ellenőrizni.
3.5. Külön előírások hiányában:
3.5.1. a páros lámpákat a traktor hosszirányú középsíkjához képest szimmetrikusan kell elhelyezni;
3.5.2. a páros lámpáknak szimmetrikusnak kell lenniük egymáshoz képest a hosszirányú középsíkhoz viszonyítva;
3.5.3. a páros lámpáknak ugyanazon kolorimetriai előírásoknak kell megfelelniük;
3.5.4. közel azonos fénytani tulajdonságaiknak kell lenniük.
3.6. Az aszimmetrikus elrendezésű traktorokon, a 3.5.1. és 3.5.2. pontban foglaltakat a lehetőségekhez képest kell alkalmazni. A követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a két lámpa távolsága a hosszanti középsíktól, továbbá az úttesttől azonos.
3.7. A különböző rendeltetésű lámpák lehetnek függetlenek, egybeépítettek, illetve kombináltak, vagy egymásba építettek (egy irányba), feltéve hogy minden ilyen lámpa megfelel a rá vonatkozó előírásoknak.
3.8. Az úttesttől való legnagyobb magasságot a világító felület legmagasabb pontjától, a legkisebb magasságot pedig annak legalacsonyabb pontjától kell mérni.
3.9. Külön követelmények hiányában villogó fényt csak az irányjelző lámpa és az elakadásjelző lámpa adhat.
3.10. Elölről piros lámpa, hátulról fehér lámpa a hátrameneti fényszórót vagy a munkahely-megvilágító lámpát kivéve, nem lehet látható.
Ezen előírások betartását az alábbi módon kell megvizsgálni:
3.10.1. a piros fényű lámpa láthatóságát elölről: a piros fény közvetlenül nem lehet látható, ha a megfigyelő a 1. zónán belül valamely, a traktor előtt 25 m-re található keresztirányú síkban mozog (lásd 2. függelék 1. ábra);
3.10.2. a fehér fényű lámpa láthatóságát hátulról: fehér fény közvetlenül nem lehet látható, ha a megfigyelő a 2. zónán belül valamely, a traktor mögött 25 m-re található keresztirányú síkban mozog (lásd 2. függelék 2. ábra).
3.10.3. A megfigyelő szeme által áttekinthető 1. és 2. zónát a következő síkok határolják:
3.10.3.1. magasság tekintetében: két vízszintes sík, amelyek az úttesttől 1, illetve 2,2 m távolságra vannak;
3.10.3.2. szélesség tekintetében: két függőleges sík, amelyek 15°-os szöget zárnak be előre és hátra és a traktor középső síkjához képest, áthaladva azon függőleges síkok érintkezési pontján (pontjain), amelyek párhuzamosak a traktor középső hosszirányú síkjával és határolják a traktor teljes szélességét, legnagyobb nyomtáv esetén.
Ha több érintkezési pont van, az első rész felől a legtávolabbit kell kiválasztani az 1. zónához és a hátsó rész felől a legtávolabbit a 2. zónához.
3.11. Az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az első és hátsó helyzetjelző lámpák, a méretjelző lámpák (ha vannak) és a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa csak egyidejűleg legyen be- és kikapcsolható.
3.12. Az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy a távolsági fényszóró, a tompított fényszóró, valamint a ködfényszórók és hátsó helyzetjelző ködlámpák csak akkor legyenek bekapcsolhatók, ha a 3.11. pontban felsorolt lámpák is be vannak kapcsolva. E követelményt azonban nem kell alkalmazni, ha fényjelzést bocsátanak ki azokkal, azaz a tompított fényszóró, illetve a távolsági fényszóró szaggatottan felvillan, vagy e két lámpa rövid időközönként váltva felvillan.
3.13. A lámpák vagy fényvisszaverők által kibocsátott fények színei az alábbiak legyenek:
– távolsági fényszóró: fehér,
– tompított fényszóró: fehér,
– ködfényszóró: fehér vagy sárga,
– tolatólámpa: fehér,
– irányjelző lámpa: borostyánsárga,
– elakadásjelző lámpa: borostyánsárga,
– féklámpa: piros,
– hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa: fehér,
– első (oldalsó) helyzetjelző lámpa: fehér,
– hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa: piros,
– hátsó helyzetjelző ködlámpa: piros,
– várakozást jelző lámpa: elől fehér, hátul piros, illetve sárga, ha az oldalsó helyzetjelző lámpával van egybeépítve,
– munkahely-megvilágító lámpa: nincs előírás,
– méretjelző lámpa: elől fehér, hátul piros,
– hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő: piros.
3.14. A bekapcsolás-visszajelzők feladatát a működés-visszajelzők is elláthatják.
3.15. Takarható lámpák
3.15.1. A lámpák eltakarása tilos, kivéve a távolsági fényszórókat, a tompított fényszórókat és a ködfényszórókat, amelyek használaton kívül eltakarhatók.
3.15.2. A fényszóróknak üzemi helyzetben kell maradniuk, ha a 3.15.2.1. pontban foglalt esemény önmagában, vagy a 3.15.2.2. pontban leírtakkal együtt következik be.
3.15.2.1. A lámpát eltakaró berendezés működtetéséhez szükséges hajtóerő elmarad.
3.15.2.2. Nem szándékolt lekapcsolás, zavar, rövidzárlat vagy testzárlat az elektromos áramkörben, meghibásodás a hidraulikus vagy pneumatikus vezetékekben, bowden-huzalokban, mágnestekercsekben vagy egyéb alkatrészekben, amelyek vezérlik, vagy továbbítják a lámpát eltakaró berendezés működtetéséhez szükséges energiát.
3.15.3. Az eltakaró berendezés vezérlésében történő meghibásodás esetén a letakart fényszórót üzemi helyzetbe kell tudni állítani szerszám alkalmazása nélkül.
3.15.4. A világító berendezéseket üzemi helyzetbe kell tudni állítani és bekapcsolni ugyanazon vezérlőberendezés segítségével, de nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy üzemi helyzetbe hozzák azokat anélkül, hogy bekapcsolnák. Egybeépített távolsági és tompított fényszórók esetében a fent említett vezérlésnek csak a tompított fényszórókat kell működésbe hoznia.
3.15.5. A vezetőülésből ne lehessen szándékosan leállítani a bekapcsolt fényszórók mozgását, mielőtt üzemi helyzetüket elérnék. Ha fennáll annak a veszélye, hogy a fényszórók mozgásuk során a többi közlekedőt vakíthatják, akkor megengedett, hogy azok csak az üzemi helyzet elérése után világítsanak.
3.15.6. –30 és + 50 °C hőmérséklet között a világító berendezéseknek a teljesen nyitott helyzetet a vezérlés indításától számított 3 másodpercen belül el kell érniük.
3.16. Változtatható helyzetű lámpák
3.16.1. Az 1 150 mm-es vagy annál kisebb nyomtávú traktorok esetében az irányjelző lámpák, az első és hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák és a féklámpák helyzete változtatható lehet, feltéve hogy:
3.16.1.1. e lámpák láthatók maradnak akkor is, ha helyzetük megváltozik;
3.16.1.2. a forgalom által megkövetelt helyzetben rögzíthetők. A rögzítésnek automatikusnak kell lennie.
4. EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
4.1. Távolsági fényszóró
4.1.1. Felszerelés
Megengedett.
4.1.2. Szám
Kettő vagy négy.
4.1.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.1.4. Elhelyezés
4.1.4.1. Keresztirányban:
A világító felület külső élei semmi esetre sem lehetnek közelebb a traktor legkülső éleihez, mint a tompított fényszóró világító felületének külső élei.
4.1.4.2. Magasság:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.1.4.3. Hosszirányban:
Olyan közel a traktor elejéhez, amennyire csak lehet, de a kibocsátott fény semmiféleképpen sem zavarhatja a vezetőt sem közvetlenül, sem közvetetten, a visszapillantó tükrön és/vagy a traktor egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.
4.1.5. Geometriai láthatóság
A világító felület láthatóságát – beleértve az olyan területeken való láthatóságot, amelyek az adott megfigyelési irányából nem tűnnek megvilágítottnak – egy olyan kúp alakú téren belül kell biztosítani, amelynek határoló vonalai a világító felület kerületéből indulnak és a fényszóró referenciatengelyével legalább 5°-os szöget zárnak be.
4.1.6. Irányítottság
Előre.
Eltekintve a helyes beállítás fenntartását biztosító berendezésektől, ha két pár fényszóró van felszerelve, egy pár, amely csak fényszóróként működhet, egy a függőlegeshez nagyon közeli tengely körül a kormányzással együtt elfordul.
4.1.7. Egybeépíthetőség
a tompított fényszóróval és más első lámpákkal.
4.1.8. Nem kombinálható
semmilyen más lámpával.
4.1.9. Egymásba építhető
4.1.9.1. a tompított fényszóróval, kivéve ha a fényszóró a kormányzással együtt elfordul;
4.1.9.2. az első (oldalsó) helyzetjelző lámpával;
4.1.9.3. a ködfényszóróval;
4.1.9.4. a várakozást jelző lámpával.
4.1.10. Elektromos kapcsolás
4.1.10.1. A fényszórók vagy egyszerre, vagy páronként kapcsolhatók be. A tompítottról a távolságira való átváltáskor a fényszórók közül legalább egy pár távolsági kapcsolódjon be. A távolságiról a tompítottra való kapcsoláskor az összes távolsági fényszórónak egyszerre ki kell kikapcsolnia.
4.1.10.2. A tompított fényszórók a távolsági fényszórók bekapacsolásakor bekapcsolva maradhatnak.
4.1.11. Bekapcsolás-visszajelző
Kötelező.
4.1.12. Egyéb követelmények
4.1.12.1. Az egyidejűleg bekapcsolható távolsági fényszórók legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 225 000 cd-t.
4.1.12.2. A legnagyobb fényerősséget úgy kell számítani, hogy az alkatrész-típusjóváhagyáskor egyenként mért legnagyobb értékeket összeadjuk, és ezt az értéket kell feltüntetni a vonatkozó típusbizonyítványban.
4.2. Tompított fényszórók
4.2.1. Felszerelés.
Kötelező.
4.2.2. Szám
Kettő.
4.2.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.2.4. Elhelyezés
4.2.4.1. Keresztirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.2.4.2. Magasság: a talajszint felett:
4.2.4.2.1. ha csak két távolsági fényszóró van:
– legfeljebb 500 mm,
– legfeljebb 1200 mm.
Ezen érték 1500 mm-re növelhető, ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé az 1200 mm-es magasság betartását; figyelembe kell venni a traktor üzemeltetésére és üzemi felszerelésére vonatkozó előírásokat;
4.2.4.2.2. azon traktorok esetében, amelyek az elülső részükön hordozható berendezések felszerelésére alkalmasak, a 4.2.4.2.1. pontban említett lámpákon felül két tompított fényű fényszóró elhelyezési lehetőségét kell biztosítani 3000 mm-t meg nem haladó magasságban, amennyiben az elektromos csatlakozók olyanok, hogy két pár tompított fényű fényszóró nem kapcsolható be egyidejűleg.
4.2.4.3. Hosszirányban:
Olyan közel a traktor elejéhez, amennyire csak lehet, de a kibocsátott fény semmiféleképpen sem zavarhatja a vezetőt sem közvetlenül, sem közvetetten, a visszapillantó tükrön és/vagy a traktor egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.
4.2.5. Geometriai láthatóság
Az 1.9. pontban megadott α és β szögek határozzák meg.
α = 15° felfelé és 10° lefelé,
β = 45° kifelé és 5° befelé.
E mezőn belül a fénykibocsátó felület majdnem teljes egészének láthatónak kell lennie.
A lámpa környezetében levő felületek vagy egyéb részek nem okozhatnak olyan mellékhatást, amely a többi közlekedőt zavarhatja.
4.2.6. Irányítottság
4.2.6.1. A tompított fényszóró helyzete nem változhat a kormányzással együtt.
4.2.6.2. Ha a tompított fényszórók magassága 500 mm vagy annál nagyobb, illetve 1200 mm vagy annál kisebb, lehetővé kell tenni a fénysugár süllyesztését 0,5–4,00% között.
4.2.6.3. Ha a tompított fényszórók magassága nagyobb, mint 1200, de nem nagyobb, mint 1500 mm, a 4.2.6.2. pontban meghatározott 4%-os határt 6%-ra kell növelni. A 4.2.4.2.2. pont szerinti tompított fényszórókat úgy kell beállítani, hogy a lámpától 15 m-re a megvilágított zónát a megvilágítatlantól elválasztó vízszintes vonal magassága fele akkora legyen, mint a lámpa középpontja és a talaj közti távolság.
4.2.7. Egybeépíthető
a távolsági fényszóróval és a többi első lámpával.
4.2.8. Nem kombinálható
egyéb lámpával.
4.2.9. Egymásba építhető
4.2.9.1. a távolsági fényszóróval, kivéve ha ez a kormányzással együtt elfordul,
4.2.9.2. egyéb első lámpával.
4.2.10. Elektromos kapcsolás
A tompított fényszóróra való átkapcsolással egy időben az összes távolsági fényszórónak ki kell kapcsolnia.
A tompított fényszórók a távolsági fényszórókkal egyidejűleg bekapcsolva maradhatnak.
4.2.11. Bekapcsolás-visszajelző
Megengedett.
4.2.12. Egyéb követelmények
A 3.5.2. követelményei nem vonatkoznak a tompított fényszórókra.
4.3. Ködfényszóró
4.3.1. Felszerelés
Megengedett.
4.3.2. Szám
Kettő.
4.3.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.3.4. Elhelyezés
4.3.4.1. Keresztirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.3.4.2. Magasság:
Legalább 250 mm a talajszint felett.
A világító felület egyetlen pontja sem lehet magasabban, mint a tompított fényszórók világító felületének legmagasabb pontja.
4.3.4.3. Hosszirányban:
Olyan közel a traktor elejéhez, amennyire csak lehet, de a kibocsátott fény semmiféleképpen sem zavarhatja a vezetőt sem közvetlenül, sem közvetetten, a visszapillantó tükrön és/vagy a traktor egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.
4.3.5. Geometriai láthatóság
Az 1.9. pontban megadott α és β szögek határozzák meg.
α = 5° felfelé és lefelé,
β = 45° kifelé és 5° befelé.
4.3.6. Irányítottság
A ködfényszórók helyzete nem változhat a kormányzással együtt.
Előre kell világítaniuk anélkül, hogy a szembejövő vezetőket és más közlekedőket túlságosan elvakítaná, vagy zavarná.
4.3.7. Egybeépíthető
más első lámpákkal.
4.3.8. Nem kombinálható
egyéb első lámpákkal.
4.3.9. Egymásba építhető
4.3.9.1. négy távolsági fényszóró esetén a fényszórók közül azokkal, amelyek nem fordulnak együtt a kormányzással;
4.3.9.2. az első (oldalsó) helyzetjelző lámpákkal;
4.3.9.3. a várakozást jelző lámpával.
4.3.10. Elektromos kapcsolás
A ködlámpa be- és kikapcsolható legyen függetlenül a távolsági fényszóróktól, illetve a tompított fényszóróktól.
4.3.11. Bekapcsolás-visszajelző
Megengedett.
4.4. Tolatólámpák
4.4.1. Felszerelés
Megengedett.
4.4.2. Szám
Egy vagy kettő.
4.4.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.4.4. Elhelyezés
4.4.4.1. Keresztirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.4.4.2. Magasság:
Nem kevesebb, mint 250 mm és nem több, mint 1200 mm a talajszint felett.
4.4.4.3. Hosszirányban
A traktor hátulján.
4.4.5. Geometriai láthatóság
Az 1.9. pontban megadott α és β szögek határozzák meg.
α = 15° felfelé és 5° lefelé,
β = 45° jobbra és balra, ha csak egy tolatólámpa van,
β = 45° kifelé és 30° befelé, ha két tolatólámpa van.
4.4.6. Irányítottság
Hátrafelé.
4.4.7. Egybeépíthető
bármely más hátsó lámpával.
4.4.8. Nem kombinálható
más lámpákkal.
4.4.9. Nem építhető egymásba
más lámpákkal.
4.4.10. Elektromos kapcsolás
Csak akkor kapcsolhat be, ha a hátrameneti sebességfokozat be van kapcsolva, és ha a motor indítását vagy leállítását vezérlő berendezés olyan helyzetben van, hogy a motor működése lehetséges.
Nem kapcsolható be, és nem maradhat égve, ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül.
4.4.11. Visszajelzés
Megengedett.
4.5. Irányjelző lámpák
4.5.1. Felszerelés (lásd 3. függelék):
Kötelező. Az irányjelzők típusai kategóriákba soroltak (1., 2. és 5.), amelyek felszerelése valamely traktoron bizonyos fajta elrendezést (A-tól D-ig) eredményez.
Az A elrendezés csak olyan traktorokon megengedett, ahol a teljes hosszúság nem haladja meg a 4,6 m-t, valamint akkor, ha a világító felületek külső élei közti távolság nem nagyobb, mint 1,6 m.
A B, C és D elrendezések valamennyi traktorra alkalmazhatók.
Megengedett kiegészítő irányjelző lámpák.
4.5.2. Szám
A berendezések száma annyi legyen, hogy jelzéseik megfeleljenek a 4.5.3. pontban leírt elrendezések egyikének.
4.5.3. Elrendezés (lásd 3. függelék)
A – Két első irányjelző lámpa (1. kategória),
Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória).
E lámpák függetlenek, egybeépítettek vagy kombináltak lehetnek.
B – Két első irányjelző lámpa (1. kategória),
Két kiegészítő oldalsó irányjelző lámpa (5. kategória),
Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória).
Az első és a kiegészítő oldalsó helyzetjelző lámpák függetlenek, egybeépítettek vagy kombináltak lehetnek.
C – Két első irányjelző lámpa (1. kategória),
Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória),
Két kiegészítő oldalsó irányjelző lámpa (5. kategória).
D – Két első irányjelző lámpa (1. kategória),
Két hátsó irányjelző lámpa (2. kategória).
4.5.4. Elhelyezés
4.5.4.1. Keresztirányban:
A világító felületnek az a széle, amelyik a legtávolabb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor legkülső szélétől.
A két világító felület belső élei közti távolság nem lehet kevesebb, mint 500 mm.
Ahol a függőleges távolság a hátsó irányjelző lámpa és a megfelelő hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa között nem több mint 300 mm, ott a távolság a traktor legkülső széle és a hátsó irányjelző lámpa külső széle között nem haladhatja meg 50 mm-nél nagyobb mértékben a traktor legkülső széle és a megfelelő hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpa legkülső éle közti távolságot.
Az első irányjelző lámpák világító felülete nem lehet 40 mm-nél kisebb távolságra a tompított fényszórók vagy a ködfényszórók – ha vannak ilyenek – világító felületétől. Kisebb távolság is megengedett akkor, ha az irányjelző lámpák referenciatengelyében a világítás fényerőssége legalább 400 cd.
4.5.4.2. Magasság:
A talajszint felett:
– az 5. kategóriájú irányjelző lámpák esetében legalább 500 mm,
– az 1. és 2. kategóriájú irányjelző lámpák esetében legalább 400 mm,
– az összes kategória esetében legfeljebb 1 900 mm,
ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé e legnagyobb érték betartását, akkor a világító felület legmagasabb pontja 2 300 mm lehet az 5. kategóriában, az 1. és 2. kategóriában A elrendezés esetén, illetve az 1. és 2. kategóriában B elrendezésnél, és az 1. és 2. kategóriákban D elrendezés esetén; 2100 mm lehet az 1. és 2. kategóriákban egyéb elrendezések esetén.
– maximum 4 000 mm a megengedett irányjelző lámpák esetében.
4.5.4.3. Hosszirányban:
A távolság az oldalsó irányjelző lámpa (B és C elrendezés) világító felületének referenciaközéppontja és a között az összekötő sík között, amely a traktor teljes hosszának az elejét határolja, nem haladhatja meg az 1 800 mm-t. Ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé a láthatóság minimális szögeinek betartását, akkor e távolság 2 600 mm-ig növelhető.
4.5.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szögek (lásd 3. függelék)
Függőleges szögek:
A vízszintes felett és alatt 15°. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ig csökkenthető a kiegészítő oldalsó villogó irányjelző lámpák B és C elrendezése esetében, ha a magasságuk kisebb, mint 1500 mm. Ugyanez vonatkozik az 1. kategóriájú B és D elrendezésű irányjelző lámpákra.
4.5.6. Irányítottság
Ha a gyártó külön előírásokat határozott meg, akkor azt kell figyelembe venni.
4.5.7. Egybeépíthető
egy vagy több lámpával, amelyek nem lehetnek rejtettek.
4.5.8. Nem kombinálható
más lámpával, mint ami a 4.5.3. pontban van megadva.
4.5.9. Egymásba építhető
a várakozást jelző lámpával, de kizárólag az 5. kategóriába tartozó irányjelző lámpák esetén.
4.5.10. Elektromos kapcsolás
Az irányjelző lámpák más lámpáktól függetlenül legyenek kapcsolhatók. A traktor ugyanazon oldalán elhelyezett minden irányjelző lámpát ugyanazon kapcsolóval lehessen be- és kikapcsolni, és azoknak azonos ütemben kell villogniuk.
4.5.11. Működés-visszajelző
Minden olyan irányjelző lámpa esetén kötelező, amely a vezető által közvetlenül nem látható. Lehet optikai, hangjelző vagy mindkettő.
Ha optikai, akkor olyan villogó fény legyen, amely valamely irányjelző lámpa meghibásodása esetén – a kiegészítő oldalsó irányjelző lámpák kivételével – kialszik, vagy folyamatosan ég villogás nélkül, vagy határozottan eltérő ütemben jelez. Ha az ellenőrző készülék csak hangjelző, jól hallható hangot kell adnia és meghibásodáskor a frekvenciáját észrevehetően meg kell változtatnia.
Ha valamely traktor pótkocsi vontatására alkalmas, akkor különleges optikai működés-visszajelzővel kell ellátni a pótkocsi irányjelző lámpájának visszajelzéséhez, kivéve ha a vontató jármű működés-visszajelzője a járműszerelvény bármely irányjelző lámpájának meghibásodását jelzi.
4.5.12. Egyéb követelmények
A fény villogó fény legyen, a felvillanások száma 90 ± 30 percenként.
A fényjelző vezérlésének működésbe lépését legfeljebb egy másodpercen belül kövesse a fény felvillanása és legfeljebb másfél másodpercen belül az első kialvása.
Ha pótkocsi vontatása engedélyezett, a traktoron lévő irányjelző lámpák vezérlésének működtetnie kell a pótkocsi irányjelző lámpáját is.
Ha valamely irányjelző lámpa meghibásodik – a rövidzárlatot kivéve –, akkor a többi lámpának tovább kell villognia, de megengedett az előírttól eltérő frekvencia.
4.6. Elakadásjelző
4.6.1. Felszerelés
Kötelező.
4.6.2. Szám
4.6.3. Elrendezés
4.6.4. Elhelyezés
4.6.4.1. Keresztirányban
4.6.4.2. Magasság
4.6.4.3. Hosszirányban a 4.5. pontnak megfelelően
4.6.5. Geometriai láthatóság
4.6.6 Irányítottság
4.6.7. Egybeépíthetőség
4.6.8. Kombinálhatóság
4.6.9. Egymásba építhetőség
4.6.10. Elektromos kapcsolás
A jelzést külön vezérlés működteti, amelynek biztosítania kell, hogy az összes irányjelző lámpa egy ütemben jelezzen.
4.6.11. Bekapcsolás-visszajelző
Kötelező. Villogó figyelmeztető fény, amely a 4.5.11. pontban leírt működés-visszajelzővel összekapcsolva is működhet.
4.6.12. Egyéb követelmények
A 4.5.12. pontban leírtak szerint. Ha valamely traktor pótkocsi vontatására alkalmas, az elakadásjelző vezérlőjének a pótkocsi irányjelző lámpáit is működtetnie kell. Az elakadásjelzőnek akkor is működnie kell, ha a motort indító vagy leállító berendezés olyan állásban van, amelyben a motor nem indítható.
4.7. Féklámpák
4.7.1. Felszerelés
Kötelező.
4.7.2. Szám
Kettő.
4.7.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.7.4. Elhelyezés
4.7.4.1. Keresztirányban:
Legalább 500 mm-re egymástól. E távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű teljes szélessége kisebb, mint 1400 mm.
4.7.4.2. Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2300 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1900 mm betartását.
4.7.4.3. Hosszirányban:
A traktor hátsó részén.
4.7.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög:
45° kifelé és befelé.
Függőleges szög:
15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ra csökkenthető, ha a lámpák kevesebb, mint 1500 mm-re vannak a talajszint felett, illetve 5°-ra, ha lámpák kevesebb, mint 750 mm-re vannak a talajszint felett.
4.7.6. Irányítottság
a vontató hátsó része irányába.
4.7.7. Egybeépíthető
egy vagy több más hátsó helyzetjelző lámpával.
4.7.8. Nem kombinálható
másik lámpával.
4.7.9. Egymásba építhető
a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával vagy a várakozást jelző lámpával.
4.7.10. Elektromos kapcsolás
Be kell kapcsolódniuk, ha az üzemi féket működtetik.
4.7.11. Működés-visszajelző
Megengedett. Ha van, akkor nem villogó figyelmeztető fényt kell kibocsátania a féklámpák hibás működése esetén.
4.7.12. Egyéb követelmények
A féklámpák fényerősségének kifejezetten nagyobbnak kell lennie, mint a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpáké.
4.8. Hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa
4.8.1. Felszerelés
Kötelező.
4.8.2. Szám
4.8.3. Elrendezés
4.8.4. Elhelyezés
4.8.4.1. Keresztirányban Olyan, hogy a berendezés meg tudja
4.8.4.2. Magasság világítani a rendszámtábla helyét.
4.8.4.3. Hosszirányban
4.8.5. Geometriai láthatóság
4.8.6. Irányítottság
4.8.7. Egybeépíthető
egy vagy több hátsó lámpával.
4.8.8. Kombinálható
hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával.
4.8.9. Nem építhető egymásba
másik lámpával.
4.8.10. Elektromos kapcsolás
A berendezések csak a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával együtt világíthatnak.
4.8.11. Bekapcsolás-visszajelző
Megengedett. Ha van, akkor az első és hátsó helyzetjelző lámpa visszajelzője működteti.
4.9. Első (oldalsó) helyzetjelző lámpák
4.9.1 Felszerelés
Kötelező.
4.9.2. Szám
Kettő vagy négy (lásd 4.2.4.2.2. pont).
4.9.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.9.4. Elhelyezés
4.9.4.1. Keresztirányban:
A világító felületnek az a pontja, amely a legmesszebb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor oldalának legkülső szélétől.
A két világító felület legbelső élei közötti távolság nem lehet 500 mm-nél kisebb.
4.9.4.2. Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2300 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1900 mm betartását.
4.9.4.3. Hosszirányban:
Nincsenek külön előírások feltéve, hogy a lámpák előre irányulnak és geometriai láthatóságuk szöge megfelel a következő rendelkezéseknek.
4.9.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög
A két első (oldalsó) helyzetjelző lámpánál: 10° befelé és 80° kifelé. A 10°-os szög befelé 5°-ra csökkenthető, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a 10°-os szög betartását. Olyan traktorok esetén, amelyeknél a teljes szélesség nem haladja meg az 1 400 mm-t, ez a szög 3°-ra csökkenthető, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a 10°-os szög betartását.
Függőleges szög
A vízszintes felett és alatt 15°. A vízszintes alatti függőleges szög 10°-ra csökkenthető, ha a lámpa magassága a talajszint felett kisebb, mint 1500 mm, illetve 5°-ra ha a magassága kisebb, mint 750 mm.
4.9.6. Irányítottság
Előre.
4.9.7. Egybeépíthető
bármely más első lámpával.
4.9.8. Nem kombinálható
más lámpával.
4.9.9. Egymásba építhető
bármely más első lámpával.
4.9.10. Elektromos kapcsolás
Nincsenek egyedi követelmények.
4.9.11. Visszajelző
Kötelező. Nem lehet villogó fényű. Nem kötelező azonban akkor, ha a műszerfal megvilágítása csak az első (oldalsó) helyzetjelző lámpákkal egyidejűleg kapcsolható be.
4.10. Hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák
4.10.1. Felszerelés
Kötelező.
4.10.2. Szám
Kettő.
4.10.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.10.4. Elhelyezés
4.10.4.1. Keresztirányban:
A világító felületnek az a pontja, amely a legtávolabb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor legkülső szélétől.
A távolság a két világító felület belső széle között nem lehet 500 mm-nél kisebb. E távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű teljes szélessége kisebb, mint 1400 mm.
4.10.4.2. Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2300 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé az 1900 mm betartását.
4.10.4.3. Hosszirányban:
A traktor hátsó részén.
4.10.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög
A két hátsó helyzetjelző (oldalsó) lámpánál:
– vagy 45° befelé és 80° kifelé,
– vagy 80° befelé és 45° kifelé.
Függőleges szög
15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ra csökkenthető, ha a lámpák kevesebb, mint 1500 mm-re vannak a talajszint felett, illetve 5°-ra, ha lámpák kevesebb, mint 750 mm-re vannak a talajszint felett.
4.10.6. Irányítottság
Hátrafelé.
4.10.7. Egybeépíthető
bármely más hátsó lámpával.
4.10.8. Kombinálható
a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpával.
4.10.9. Egymásba építhető
a féklámpával, a hátsó helyzetjelző ködlámpával vagy a várakozást jelző lámpával.
4.10.10. Elektromos kapcsolás
Nincsenek egyedi követelmények.
4.10.11. Bekapcsolás-visszajelző
Kötelező. Az első helyzetjelző (oldalsó) lámpák bekapcsolás-visszajelzőjével kell kombinálni.
4.11. Hátsó helyzetjelző ködlámpa
4.11.1. Felszerelés
Megengedett.
4.11.2. Szám
Egy vagy kettő.
4.11.3. Elrendezés
Úgy, hogy a geometriai láthatóság feltételeit teljesítse.
4.11.4. Elhelyezés
4.11.4.1. Keresztirányban:
Ha csak egy hátsó ködlámpa van, akkor az a traktor hosszirányú középsíkjának az adott országban érvényes forgalmi iránnyal ellentétes oldalán legyen.
Minden esetben a hátsó ködlámpa és a féklámpa közötti távolságnak 100 mm-nél nagyobbnak kell lennie.
4.11.4.2. Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2100 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1900 mm betartását.
4.11.4.3. Hosszirányban:
A traktor hátsó részén.
4.11.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög:
25° befelé és kifelé.
Függőleges szög:
5° a vízszintes alatt és felett.
4.11.6. Irányítottság
Hátrafelé.
4.11.7. Egybeépíthető
bármely más hátsó lámpával.
4.11.8. Nem kombinálható
más lámpákkal.
4.11.9. Egymásba építhető
a hátsó helyzetjelző (oldalsó) lámpákkal vagy a várakozást jelző lámpával.
4.11.10. Elektromos kapcsolás
A hátsó ködlámpát csak akkor lehet bekapcsolni, ha a tompított fényszórók vagy a ködfényszórók be vannak kapcsolva.
Ha vannak ködfényszórók, akkor a hátsó ködlámpák a ködfényszóróktól függetlenül legyenek kikapcsolhatók.
4.11.11. Bekapcsolás-visszajelző
Kötelező. Független, állandó fényerejű figyelmeztető fény.
4.12. Várakozást jelző lámpa
4.12.1. Felszerelés
Megengedett.
4.12.2. Szám
Az elrendezéstől függő.
4.12.3. Elrendezés
– vagy két első lámpa és két hátsó lámpa,
– vagy egy-egy lámpa mindkét oldalon.
4.12.4. Elhelyezés
4.12.4.1 Keresztirányban:
A világító felületnek a traktor hosszirányú középsíkjától számított legkülső széle nem lehet 400 mm-nél távolabb a traktor legkülső szélétől. Továbbá egy pár lámpa esetén a lámpákat a traktor oldalán kell elhelyezni.
4.12.4.2 Magasság:
A talajszint felett: legalább 400 mm, legfeljebb 1900 mm, illetve legfeljebb 2100 mm, ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé a legfeljebb 1900 mm betartását.
4.12.4.3. Hosszirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.12.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög
45° kifelé, a traktor első és hátsó része felé.
Függőleges szög
15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 10°-ra csökkenthető, ha a lámpák kevesebb, mint 1500 mm-re vannak a talajszint felett, illetve 5°-ra, ha lámpák kevesebb, mint 750 mm-re vannak a talajszint felett.
4.12.6. Irányítottság
Úgy, hogy a geometriai láthatóság feltételeit a lámpák előre és hátra is teljesítsék.
4.12.7. Egybeépíthető
bármely más lámpával.
4.12.8. Nem kombinálható
más lámpával.
4.12.9. Egymásba építhető
– elől: a helyzetjelző (oldalsó) lámpákkal, a tompított fényszóróval, a távolsági fényszóróval és a ködfényszórókkal,
– hátul: a helyzetjelző (oldalsó) lámpákkal, a féklámpákkal és a hátsó ködlámpákkal,
– az 5. kategóriába tartozó irányjelző lámpákkal.
4.12.10 Elektromos kapcsolás
A kapcsolásnak olyannak kell lennie, hogy a várakozást jelző lámpák a traktornak ugyanazon az oldalán világítsanak az egyéb lámpák bekapcsolásától függetlenül.
4.12.11. Visszajelző
Megengedett. Ha van, akkor ne legyen összetéveszthető a helyzetjelző (oldalsó) lámpák visszajelzőjével.
4.12.12. Egyéb követelmények
A lámpa működtethető a traktor ugyanazon oldalán lévő első és hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpával egyidejűleg.
4.13. Méretjelző lámpák
4.13.1. Felszerelés
Megengedett a 2,1 m-t meghaladó szélességű traktorokon.
Az összes többi traktoron tilos.
4.13.2. Szám
Elölről és hátulról nézve is kettő-kettő legyen látható.
4.13.3. Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.13.4. Elhelyezés
4.13.4.1. Keresztirányban:
A lehető legközelebb legyen a traktor legkülső széléhez.
4.13.4.2. Magasság:
A lehető legmagasabban a szélességre és a lámpák szimmetrikus elhelyezésére vonatkozó elhelyezési követelményeknek megfelelően.
4.13.4.3. Hosszirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.13.5. Geometriai láthatóság
Vízszintes szög
80° kifelé.
Függőleges szög
5° a vízszintes felett és 20° alatta.
4.13.6. Irányítottság
Úgy, hogy a geometriai láthatóság feltételeit a lámpák előre és hátra is teljesítsék.
4.13.7. Nem építhető egybe
4.13.8. Nem kombinálható más lámpákkal a 4.2.4.2.2. pontban foglalt esetet kivéve
4.13.9. Nem építhető egymásba
4.13.10. Elektromos kapcsolás
Nincsenek egyedi követelmények.
4.13.11. Visszajelző
Megengedett.
4.13.12. Egyéb követelmények
Az összes többi feltétel teljesítése mellett, ha a lámpák elölről és hátulról is láthatók, és a traktor ugyanazon oldalán vannak, egy berendezésben is elhelyezhetők.
A méretjelző lámpa elhelyezése a megfelelő helyzetjelző (oldalsó) lámpához képest olyan legyen, hogy a két lámpa világító felületeinek legközelebb eső pontjai egy függőleges síkra való kivetítését tekintve ne legyenek 200 mm-nél kisebb távolságra.
4.14. Hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő
4.14.1. Felszerelés
Kötelező.
4.14.2. Szám
Kettő vagy négy (lásd 4.14.5.2. pont).
4.14.3 Elrendezés
Nincsenek egyedi követelmények.
4.14.4. Helyzet
4.14.4.1. Keresztirányban:
A világító felületnek az a pontja, amely a legtávolabb van a traktor hosszirányú középsíkjától, nem lehet távolabb 400 mm-nél a traktor legkülső szélétől.
A távolság a fényvisszaverők belső élei között legalább 600 mm legyen. Ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a traktor teljes szélessége kisebb, mint 1300 mm.
4.14.4.2. Magasság:
A talajszint felett legalább 400 mm és legfeljebb 900 mm. A felső határ 1200 mm-re növelhető, ha a 900 mm-es magasság csak olyan rögzítő berendezések használatával tartható, amelyek könnyen megrongálódhatnak, vagy elhajolhatnak.
4.14.4.3. Hosszirányban:
Nincsenek egyedi követelmények.
4.14.5. Geometriai láthatóság
4.14.5.1. Vízszintes szög:
30° befelé és kifelé.
Függőleges szög:
15° a vízszintes felett és alatt. A függőleges szög a vízszintes alatt 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa magassága kisebb, mint 750 mm.
4.14.5.2. Ha nem lehetséges a fentiekben közölt elhelyezési és láthatósági követelmények betartása, négy fényvisszaverőt kell felszerelni, az alábbi felszerelési előírások szerint:
4.14.5.2.1. Két fényvisszaverőt a talajszint felett legfeljebb 900 mm-re kell elhelyezni. A belső éleik egymástól legalább 400 mm-re legyenek és a vízszintes felett 15°-os függőleges láthatósági szöget zárjanak be.
4.14.5.2.2. A másik kettőnek legfeljebb 2300 mm-re kell lennie a talajszint felett, és meg kell felelnie a 4.14.4.1. és 4.14.5.1. pontban leírt követelményeknek.
4.14.6. Irányítottság
Hátrafelé.
4.14.7. Egybeépíthető
bármely lámpával.
4.14.8. Egyéb követelmények
A fényvisszaverő világító felületének lehet közös része bármely más hátsó lámpával.
4.15. Munkahely-megvilágító lámpa
4.15.1. Felszerelés
Megengedett
4.15.2. Szám
Nincsenek egyedi követelmények.
4.15.3. Elrendezés
4.15.4. Elhelyezés
4.15.4.1. Keresztirányban
4.15.4.2. Magasság
4.15.4.3. Hosszirányban Nincs külön előírás
4.15.5. Geometriai láthatóság
4.15.6. Irányítottság
4.15.7. Egybeépíthető
4.15.8. Nem kombinálható más lámpával
4.15.9. Nem építhető egymásba
4.15.10. Elektromos kapcsolás
E lámpának minden más lámpától függetlenül bekapcsolhatónak kell lennie, de nem feladata az út megvilágítása és nem szolgálhat jelzőeszközként a közlekedésben
4.15.11. Visszajelző
Megengedett.
5. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
5.1. Minden egyes sorozatban gyártott traktornak meg kell felelnie a típusjóváhagyással rendelkező traktortípusok világító és fényjelző berendezéseinek felszerelése, és azok jellemzői tekintetében az ezen mellékletben meghatározott követelményeknek.
IRÁNYJELZŐ: GEOMETRIAI LÁTHATÓSÁG
MINTA
| Az illetékes hatóság neve |
A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK-európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése
| Az EK-típusjóváhagyás száma: ............................................................................................................................................................. | ||
| 1. | Gyártmány (kereskedelmi megnevezés): ............................................................................................................................ | |
| 2. | A jármű típusa és kereskedelmi megnevezése: ................................................................................................................... | |
| 3. | Gyártó neve és címe: ........................................................................................................................................................... | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 4. | A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (szükség esetén): ......................................................................... | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 5. | A jóváhagyásra átadott traktorra szerelt világító berendezések * : ........................................................................................ | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 5.1. | Fényszórók: igen/nem * . | |
| 5.2. | Tompított fényszórók: igen/nem * . | |
| 5.3. | Ködfényszórók: igen/nem * . | |
| 5.4. | Tolatólámpák: igen/nem * . | |
| 5.5. | Első irányjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.6. | Hátsó irányjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.7. | Oldalsó kiegészítő irányjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.8. | Elakadásjelző lámpa: igen/nem * . | |
| 5.9. | Féklámpa: igen/nem * . | |
| 5.10. | Hátsó rendszámtábla megvilágító lámpa: igen/nem * . | |
| 5.11. | Első helyzetjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.12. | Hátsó helyzetjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.13. | Hátsó helyzetjelző ködlámpák igen/nem * . | |
| 5.14. | Várakozást jelzőlámpák: igen/nem * . | |
| 5.15. | Méretjelző lámpák: igen/nem * . | |
| 5.16. | Hátsó nem háromszög alakú fényvisszaverő: igen/nem * . | |
| 5.17. | Munkahely-megvilágító lámpa: igen/nem * . | |
| 6. | Egyenértékű lámpák: igen/nem * (lásd 15. pont) | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 7. | A traktor típusjóváhagyásra átadva: .................................................................................................................................... | |
| 8. | Az EK-típusjóváhagyáshoz szükséges ellenőrzésre feljogosított vizsgáló intézmény: ...................................................... | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
| 9. | A vizsgáló intézmény által kiadott vizsgálati jelentés kelte: ............................................................................................... | |
| 10. | A vizsgáló intézmény által kiadott vizsgálati jelentés száma: ............................................................................................. | |
| 11. | Az EK-típusjóváhagyás a világító és fényjelző berendezésekre megadva/elutasítva * : | |
| 12. | A kiállítás helye: ................................................................................................................................................................... | |
| 13. | A kiállítás kelte: ................................................................................................................................................................... | |
| 14. | Aláírás: .................................................................................................................................................................................. | |
| 15. | Az alábbi dokumentumok, amelyeken a fent említett EK-típusjóváhagyás száma szerepel, csatoltak: .............. azon berendezések jegyzéke, amelyeket a gyártó átadott a világító és fényjelző berendezések szereléséhez; minden berendezésen szerepel a gyártó jelzése és az alkatrész EK-típusjóváhagyási jele (lásd: 6. pontban). | |
| E jegyzék (jegyzékek) tartalmazza (tartalmazzák) az egyenértékű lámpák jegyzékét * . | ||
| 16. | Megjegyzések: | |
| .............................................................................................................................................................................................. | ||
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a következő lámpákra, illetve fényvisszaverőkre hivatkozással, amennyiben ezek rendelkeznek az II. Részben szereplő EK-típusjóváhagyási jellel, és az MR. C. Függelék C/14. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően vannak felszerelve:
a) a távolsági és/vagy tompított fényszóróként működő fényszórók, vagy e fényszórók izzólámpái;
b) a méretjelző lámpák;
c) az első (oldalsó) helyzetjelző lámpák;
d) a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák;
e) a féklámpák;
f) az irányjelző lámpák;
g) a fényvisszaverők;
h) a hátsórendszámtábla-megvilágító lámpa;
i) a ködfényszórók és izzóik;
j) a hátsó ködlámpák;
k) a hátrameneti lámpák;
l) a várakozást jelző lámpák.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, illetve nem tilthatja meg azok értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a következő lámpákra, illetve fényvisszaverőkre vonatkozó okokból, amennyiben ezek rendelkeznek a II. Részben szereplő EK-típusjóváhagyási jellel, és az MR. C. Függelék C/14. számú mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően vannak felszerelve:
a) a távolsági és/vagy tompított fényszóróként működő fényszórók, vagy e fényszórók izzólámpái;
b) a méretjelző lámpák;
c) az első (oldalsó) helyzetjelző lámpák;
d) a hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák;
e) a féklámpák;
f) az irányjelző lámpák;
g) a fényvisszaverők;
h) a hátsórendszámtábla-megvilágító lámpa;
i) a ködfényszórók és izzóik;
j) a hátsó ködlámpák;
k) a hátrameneti lámpák;
l) a várakozást jelző lámpák.
1. Távolsági fényszórók és/vagy tompított fényszórók, valamint a fényszórók izzólámpái
A gépjárművek és pótkocsijaik távolsági és/vagy tompított fényszóróira, valamint a gépjárművek és pótkocsijainak engedélyezett lámpaegységében használatos fényforrásokra (izzók és egyéb lámpák) vonatkozó MR. A. Függelék A/25. számú melléklete meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
Az A. Függelék A/25. számú melléklet rendelkezései a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokhoz való, 160 mm-nél kisebb, „D” átmérőjű, távolsági, valamint tompított fényt sugárzó különleges fényszórók alkatrész-típusjóváhagyására is vonatkoznak, az alábbi eltérésekkel:
a) az A. Függelék A/25. számú mellékletében a megvilágítás erősségére meghatározott legkisebb értékeket
arányban csökkenteni kell legfeljebb a következő, legkisebb abszolút határértékig:
– 3 lux a 75 R pontban vagy a 75 L pontban,
– 5 lux az 50 R pontban vagy az 50 L pontban,
1,5 lux a IV. tartományban.
Megjegyzés: Ha a fényszórók fénykibocsátó felülete nem kör alakú, akkor a figyelembe vehető átmérő olyan méretű kör átmérője, amely ugyanazt a felületet adja, mint a fényszóró fénykibocsátó felülete;
b) az A. Függelék A/25. számú mellékletében meghatározott CR jel helyett a fényszórón az M jelet kell feltüntetni csúcsával lefelé fordított háromszögben.
2. Méretjelző lámpák, első (oldalsó) helyzetjelző lámpák, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpák és féklámpák:
A gépjárművek és pótkocsijaik méretjelző lámpáira, első (oldalsó) helyzetjelző lámpáira, hátsó (oldalsó) helyzetjelző lámpáira és féklámpáira, nappali menetlámpáira és oldalsó méretjelző lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/22. számú melléklete meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
3. Irányjelző lámpák
A gépjárművek és pótkocsijaik irányjelző lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/23. számú melléklete meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
4. Fényvisszaverők
A gépjárművek és pótkocsijaik fényvisszaverőire vonatkozó MR. A. Függelék A/21. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
5. A hátsórendszámtábla-megvilágító lámpa
A gépjárművek és pótkocsijaik hátsórendszámtábla-megvilágító lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/24. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
6. Ködfényszórók
A gépjárművek ködfényszóróira vonatkozó MR. A. Függelék A/26. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
7. Hátsó ködlámpák
A gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/28. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
8. Hátrameneti lámpák
A gépjárművek és pótkocsijaik hátrameneti lámpájára vonatkozó MR. A. Függelék A/29. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
9. Várakozást jelző lámpák
A gépjárművek várakozást jelző lámpáira vonatkozó MR. A. Függelék A/30. számú melléklet meghatározza az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet.
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg egy traktortípus tekintetében az EK-típusjóváhagyás megadását, az ER. C. Függelék 2. cikk u) pontjában meghatározott okirat kiállítását, illetve a nemzeti típusjóváhagyás megadását az elvontató- vagy hátrameneti berendezésére hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek a II. és III. Részben foglalt követelményeknek.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság nem adhatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontjában előírt okiratot olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely nem felel meg ezen melléklet követelményeinek.
0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét vagy tilthatja meg azok értékesítését, első forgalomba helyezését vagy használatát a traktor elvontató- vagy hátrameneti berendezésére hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek a II. és III. Részben foglalt követelményeknek.
1. Darabszám
Minden traktort fel kell szerelni egy olyan külön berendezéssel, amelyhez – vontatás céljából – összekötő elem (pl. vonórúd vagy vontatókötél) rögzíthető.
2. Elhelyezés
A berendezést a traktor első részén kell elhelyezni, és azt a vontatáshoz alkalmas vonócsappal kell ellátni.
3. Kialakítás
A berendezés hornyolt körmös típusú. A nyílás a vonócsap középpontjában 60 mm +0,5/–1,5 mm, a körömmélység a vonócsap középpontjától mérve 62 mm ±0,5 mm.
A vonócsap 30 mm +1,5 mm átmérőjű, és alakzáró kialakítású legyen. Az alakzáróelemet úgy kell felszerelni, hogy ne legyen elveszíthető.
A megadott +1,5 mm nem gyártási tűrés, hanem a különféle kivitelű vonócsapok névleges méretének megengedett eltérése.
Minden traktort – a vezetőülésből kezelhető – hátramenetet biztosító berendezéssel kell felszerelni.
0.1. A melléklet alkalmazási köre
0.1.1. Ez a melléklet az olyan traktorokra terjed ki, amelyek jellemzői a következők:
– a tengely alatti szabad magasság maximum 1000 mm;
– a rögzített vagy állítható nyomtávolság a hajtott tengelyek egyikén legalább 1150 mm;
– felszerelhető hidraulikus három pont, függesztő berendezéssel (munkaeszközök részére) és vonóberendezéssel (pótkocsik vagy munkaeszközök részére);
– saját tömege a vezető tömegével együtt (ER C. Függeléke C/1. számú mellékletének 2.1.1. pontja) 800 kg, vagy ennél nagyobb.
0.2. Jóváhagyási követelmények
0.2.1. A jóváhagyó hatóság kiadja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorra erősítésének EK-alkatrész-típusjóváhagyását, amennyiben azok megfelelnek a II–VI. Részben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.
0.2.2. A jóváhagyó hatóság engedélyezi a VII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel használatát a traktor vagy a védőszerkezet gyártójának, illetve meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a 0.2.1. pontnak megfelelően a típusjóváhagyást megadták.
0.2.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezeknek a traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel rendelkeznek.
Mindemellett a jóváhagyó hatóság megtagadhatja az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.
0.2.4. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontja szerinti dokumentumnak, vagy a traktorok nemzeti típusjóváhagyásának megadását az adott traktortípusnak a borulás hatása elleni védőszerkezeteire hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az II–X. Rész követelményeinek.
0.2.5. A jóváhagyó hatóság nem adhatja ki az ER. C. Függelék 2. cikkének u) pontja szerinti dokumentumot olyan traktortípus vonatkozásában, amely ezen melléklet követelményeit nem teljesíti.
A jóváhagyó hatóság megtagadhatja a nemzeti típusjóváhagyás megadását olyan traktortípus vonatkozásában, amely ezen melléklet követelményeit nem teljesíti.
0.2.6. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét vagy tilthatja meg az értékesítését, első forgalomba helyezését, vagy használatát az adott traktortípusnak a borulás hatása elleni védőszerkezeteire hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I–IX. melléklet követelményeinek.
0.3. Felszerelési követelmény
0.3.1. Az EK-típusjóváhagyás céljából a 0.1. pontban említett valamennyi traktort a II–V. Rész előírásainak megfelelő védőszerkezettel kell felszerelni.
0.3.2. A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, MR. C. Függelék C/11. számú mellékletének 0.1. pontjában meghatározott traktorokat azonban az EK-típusjóváhagyás céljából az ezen melléklet II–V. Részében meghatározott követelményeknek megfelelő védőszerkezettel lehet felszerelni.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁS
1.1. A „borulás hatásai elleni védőszerkezet” (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: „védőszerkezet”): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használata közben felborul.
1.2. Az 1.1. pont szerinti szerkezeteket az jellemzi, hogy a III. és IV. Rész szerinti vizsgálatokhoz elegendően nagy túlélési tér marad a vezető védelmére.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A védőszerkezeteket és a traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön az 1. pontban megadott alapvető cél.
2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a III. és a IV. Rész követelményei teljesülnek.
3. AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
3.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:
– a borulás hatása elleni védőszerkezet általános elrendezési rajza a rajzon megadott léptéknek megfelelően, vagy a védőszerkezet fő méreteinek bemutatásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,
– a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképek,
– a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és – szükség esetén – a burkolattal kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás és a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket, a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,
– a szerkezeti részekhez felhasznált anyagokat, beleértve a csatlakoztató- és a rögzítőcsavarokat is (lásd a VI. Részt).
3.3. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálatnak a rendelkezésére kell bocsátani egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatásai ellen védőszerkezetet.
3.4. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás jogosultja kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelel(nek) az alábbi feltételeknek:
– a III. Rész 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor tömege nem haladja meg 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálatnál használt referenciatömeget,
– a felerősítés módja és a traktornak azok az alkatrészei, amelyekhez a felerősítés módja azonos,
– az olyan alkatrészek, például a sárvédők és a motorháztetők, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak,
– a védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése, és a traktor olyan, hogy a túlélési tér a vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad.
4. JELÖLÉSEK
4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:
4.1.1. védjegy vagy kereskedelmi név;
4.1.2. a VII. Részben található mintának megfelelő EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel;
4.1.3. a védőszerkezet sorozatszáma;
4.1.4. annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.
4.2. Mindezeket az adatokat egy kisméretű adattáblán kell feltüntetni.
4.3. A szóban forgó jelölések láthatók, olvashatók és kitörölhetetlenek legyenek.
1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1.1. A vizsgálat célja
Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel szimulálni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a IV. Részben leírt vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – a vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.
1.2. A vizsgálatok előkészítése
1.2.1. A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak, és a gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték. A vizsgálatokhoz nem szükséges a teljes traktor; a védőszerkezet és a traktornak azon alkatrészei azonban, amelyekre azt felszerelik, üzemszerű egységet kell, hogy alkossanak (a továbbiakban: szerkezetet).
1.2.2. A szerkezetet úgy kell az alaplemezre erősíteni, hogy a szerkezet és az alaplemez közötti kötőelemek – a védőszerkezetre ható terhelés következtében – jelentős alakváltozást ne szenvedjenek. A szerkezetnek az alaplemezre erősítése nem változtathatja meg annak szilárdságát.
1.2.3. A szerkezetet úgy kell alátámasztani és rögzíteni, hogy a teljes vizsgálati energiát a védőszerkezet és annak a traktor merev részeivel való kapcsolódása vegye fel.
1.2.3.1. Az 1.2.3. pont szerinti követelmények teljesítése érdekében a változtatás úgy hasson, hogy a haladó traktor rugózása ne nyelhesse el a vizsgáló energia töredékrészét sem.
1.2.4. A traktort a vizsgálathoz a gyártási sorozat összes olyan alkatrészével fel kell szerelni, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják, vagy adott esetben a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.
Azok az alkatrészek, amelyek a szabadon maradó (túlélési) térben veszélyt jelenthetnek, szintén a szerkezeten legyenek, hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e a 4. pont szerinti feltételek.
A vizsgálathoz minden olyan alkatrészt el kell távolítani, amelyet a vezető maga is eltávolíthat. Amennyiben a traktor használata közben az ajtókat és az ablakokat nyitva lehet hagyni, vagy le lehet venni, akkor a vizsgálathoz nyitva kell azokat hagyni, vagy le kell venni, hogy ne növeljék a felborulás esetén védelmet nyújtó szerkezet szilárdságát. Amennyiben ebben a helyzetben a traktor felborulása veszélyt jelentene a vezetőre, a vizsgálati jelentésnek e tényt tartalmaznia kell.
1.3. A traktor tömege
Az mt referenciatömegnek, amelyet a lengőtömb esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők számítására szolgáló képletekben (lásd a IV. Részt) alkalmaznak, meg kell felelnie legalább az ER. C. Függelék C/1. mellékletének 2.1.1. pontjában meghatározott tömegnek (vagyis választható tartozékok nélkül, de hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, tüzelőanyaggal, szerszámokkal és vezetővel), hozzáadva a védőszerkezetet és levonva 75 kg-ot.
Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyok, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy különleges alkatrészt.
2. KÉSZÜLÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK
2.1. Vízszintes terhelési vizsgálatok (oldal- és hosszirányú terhelés)
2.1.1. Anyagok, készülékek és rögzítőszerkezetek, amelyekkel a gumiabroncsoktól függetlenül (amennyiben vannak) a szerkezet szilárdan az alapra rögzíthető.
2.1.2. Készülék, amellyel merev gerendán keresztül a védőszerkezetre vízszintes irányú erő fejthető ki, az V. Rész 1. és 2. ábrája szerint.
2.1.2.1. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie.
2.1.2.2. Gondoskodni kell arról, hogy a terhelést a gerenda (amelynek mérete legalább 250 mm, legfeljebb 700 mm és tényleges mérete 50-nel osztható legyen) teljes hosszán egyenletesen és a terhelés irányában el lehessen osztani.
2.1.2.3. A gerendának a védőszerkezettel érintkezésbe kerülő éleit, legfeljebb 50 mm-es sugárral, le kell kerekíteni.
2.1.2.4. Kardán – vagy vele egyenértékű – csuklókat kell alkalmazni azért, hogy a terhelő berendezés a védőszerkezetet a terhelési iránytól eltérő irányú forgással, illetve transzlációval ne vegye igénybe.
2.1.2.5. Amennyiben a védőszerkezet terhelést viselő alkatrésze nincs vízszintes síkban, és nem merőleges a nyomás irányára, akkor a közbeeső teret olyan módon kell kitölteni, hogy a hosszon a terhelés elosztott legyen.
2.1.3. Készülékek, amelyekkel a műszaki lehetőségek határain belül mérhető az az energia, amelyet a védőszerkezet és a traktor olyan merev alkatrészei, amelyekhez a védőszerkezetet rögzítették, felvesznek (például: az erő támadáspontja elmozdulásának mérése az erő irányában egy, a traktor alvázán meghatározott ponthoz képest).
2.1.4. Készülékek annak kimutatására, hogy a túlélési tér a vizsgálat alkalmával nem sérült meg (alkalmazható az V. Rész 6a., 6b., 6c. ábrája szerinti készülék is).
2.2. Nyomóvizsgálatok (elöl és hátul)
2.2.1. Anyagok, készülékek és rögzítőszerkezetek, amelyekkel a traktor a gumiabroncsoktól függetlenül szilárdan felszerelhető az alaplemezre.
2.2.2. A függőleges erőnek a védőszerkezetre történő kifejtésére alkalmas készülékek, az V. Rész 3. ábrája alapján (a nyomógerenda szélessége 250 mm).
2.2.3. Műszerek a teljes függőleges erő mérésére.
2.2.4. Készülékek annak kimutatására, hogy a túlélési tér a vizsgálat során nem sérült meg (alkalmazható az V. Rész 6a., 6b. és 6c. ábrája szerinti készülék is).
2.3. Mérettűrések
2.3.1. Méretek: ±3 mm
2.3.2. Alakváltozás: ±3 mm
2.3.3. A traktor tömege: ±20 kg
2.3.4. Erők és terhelések: ±2%
2.3.5. A terhelés iránya (eltérés a IV. Részben szereplő vízszintestől és a függőlegestől):
– a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ±2°,
– a vizsgálat során terheléssel: a vízszinteshez képest felfelé 10° és lefelé 20° (a terhelés irányát a szögekkel megadott távon belül, a lehető legkisebbre kell beállítani).
3. VIZSGÁLATOK
3.1. Általános előírások
3.1.1. A vizsgálatok sorrendje
3.1.1.1. A vizsgálatokat az alábbi sorrendben kell végezni:
3.1.1.1.1. Hosszirányú terhelés (vö. a IV. Rész 1.2. pontjával)
Azoknak a traktoroknak az esetében, amelyek 1.3. pont szerinti tömegének legalább 50%-a a hátsó kerekeket terheli, a hosszirányú terhelést hátulról kell alkalmazni (1. eset). A többi traktorokon a terhelést elölről kell alkalmazni (2. eset).
3.1.1.1.2. Első nyomóvizsgálat
Az első nyomóvizsgálatot a védőszerkezetnek ugyanazon az oldalán kell végezni, mint a hosszirányú terhelést, vagyis:
– az 1. esetben hátulról (vö. a IV. Rész 1.5. pontjával), vagy
– a 2. esetben elölről (vö. a IV. Rész 1.6. pontjával).
3.1.1.1.3. Oldalterhelés (vö. a IV. Rész 1.3. pontjával).
3.1.1.1.4. Második nyomóvizsgálat
A második nyomóvizsgálatot a védőszerkezetnek azon az oldalán kell végrehajtani, amelyik ellentétes a hosszirányú terheléssel vizsgált oldallal, vagyis:
– az 1. esetben elölről (vö. a IV. Rész 1.6. pontjával), vagy
– a 2. esetben hátulról (vö. a IV. Rész 1.5. pontjával).
3.1.1.1.5. Második hosszirányú terhelés (vö. a IV. Rész 1.7. pontjával)
Második hosszirányú terhelést is kell végezni azokon a traktorokon, amelyeken a védőszerkezetek billenthetők akkor, ha a hosszirányú terhelést (lásd a 3.1.1.1. pontot) nem abban az irányban végezték, amelyik a védőszerkezet lebillenését okozná.
3.1.1.2. Amennyiben a vizsgálat során a tartókészülék valamely része eltörik vagy elmozdul, akkor ezt a vizsgálatot meg kell ismételni.
3.1.1.3. A vizsgálat során a traktoron vagy a védőszerkezeten javításokat vagy beállításokat nem szabad végezni.
3.1.2. Nyomtáv
A kerekeket el kell távolítani, vagy olyan nyomtávot kell beállítani, amely biztosítja, hogy a vizsgálat során a védőszerkezetet ne befolyásolja.
3.1.3. A veszélyforrást nem jelentő alkatrészek eltávolítása
A traktor és a védőszerkezet összes alkatrészét – amelyek, önmagukban zárt egységek, a vezetők számára védelmet jelentenek, ideértve az időjárás hatása elleni védelmet is – a vizsgálatra a traktorral együtt át kell adni.
A vizsgálathoz a védőszerkezetet nem kell biztonsági üvegből vagy hasonló anyagból készült szélvédővel, oldal- és hátsó ablakokkal, levehető burkolatrészekkel, szerelvényekkel, továbbá tartozékokkal ellátni, amelyek nem járulnak hozzá a szerkezet szilárdságához, és borulás esetén nem jelentenek veszélyt.
3.1.4. Mérőműszerek
A védőszerkezetet olyan mérőműszerekkel kell ellátni, amelyek segítségével az erő–alakváltozás diagram (lásd az V. Rész 4. ábráját) adatai meghatározhatóak. Minden vizsgálati szakaszban meg kell mérni, és fel kell rajzolni a védőszerkezet teljes alakváltozását és maradó alakváltozását (lásd az V. Rész 5. ábráját).
3.1.5. Terhelési irány
Amennyiben a traktor ülése nem a traktor szimmetriasíkjában helyezkedik el, és/vagy a védőszerkezet szilárdsága nem szimmetrikusan egyenletes, akkor az oldalirányú terhelést azon az oldalon kell alkalmazni, amelyiken a túlélési térbe való behatolás a vizsgálatok során a legvalószínűbb (lásd a IV. Rész 1.3. pontját is).
4. ELFOGADÁSI FELTÉTELEK
4.1. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásához bemutatott védőszerkezet akkor felel meg szilárdsági szempontból, ha a vizsgálatok után kielégíti a következő feltételeket:
4.1.1. A IV. Rész 3.2. pontja szerinti túlélésitér egyetlen része sem hatolhat bele a túlélésitérbe vagy nem lehet a túlélésitéren kívül a IV. Rész 1.2., 1.3., 1.5. és 1.6., valamint adott esetben, az 1.7. pontban megadott vizsgálatok során.
Amennyiben túlterhelési vizsgálatot végeznek, a megadott energia abszorbeálása során nagyobbnak kell lennie, mint az alkalmazott erőhatás a fő vizsgálat és a túlterhelési vizsgálat során előforduló legnagyobb erőhatás 0,8-szorosa (lásd az V. Rész 4b. és 4c. ábráját).
4.1.2. A vizsgálat alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre.
4.1.3. Annál a pontnál, ahol valamennyi megadott horizontális terhelési vizsgálatnál az előírt energiaszintet eléri, az erőhatásnak meg kell haladnia az Fmax. 0,8-szorosát.
4.2. A vezetőt a védőszerkezet egyetlen alkatrésze (például nem megfelelő belső párnázás a tetőn vagy másutt, ahova a fejét beütheti) sem veszélyeztetheti.
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
5.1. A VIII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítványhoz vizsgálati jelentést kell mellékelni. A vizsgálati jelentést a VI. Rész tartalmazza. A vizsgálati jelentés tartalmazza:
5.1.1. A védőszerkezet alakjának és szerkezetének általános leírását (a méreteket a VI. Rész tartalmazza), beleértve az akadálymentes be- és kiszállást, a vészjellegű kiszállást, a fűtő- és szellőzőrendszert és az egyéb szállítható tartozékokat, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, és a túlélési térbe behatolhatnak, vagy más módon jelenthetnek veszélyt.
5.1.2. Az esetleges különleges berendezések részletei (például a traktor folyamatos borulását megakadályozó eszközök).
5.1.3. A belső párnázás rövid ismertetése.
5.1.4. A szélvédő és az egyéb üvegezés típusának ismertetése, továbbá az összes feltüntetett EK- vagy egyéb jóváhagyási jel megadása.
5.2. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás más traktortípusokra történő kiterjesztése esetén a vizsgálati jegyzőkönyvben pontosan kell utalni az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyás vizsgálati jelentésére, továbbá tartalmaznia kell az II. Rész 3.4. pontjában meghatározott követelményekre vonatkozó pontos adatokat.
5.3. A vizsgálati jelentésből pontosan ki kell tűnnie, hogy a vizsgálathoz melyik traktort (gyártmány, típusjel, kereskedelmi megjelölés stb.) alkalmazták, és hogy a védőszerkezetet milyen egyéb traktorhoz szánták.
6. JELÖLÉSEK
| mt | = | a traktor referenciatömege (kg) az 1.3. pont szerint. | |
| D | = | a védőszerkezet alakváltozása (mm) a terhelés támadáspontjában és irányában. | |
| D’ | = | a szerkezet alakváltozása (mm) a szükséges számított energiánál. | |
| F | = | statikus terhelőerő (N). | |
| Fmax | = | a terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő (N), a túlterhelés kivételével. | |
| F | = | erő a szükséges számított energiához. | |
| F–D | = | erő/alakváltozás görbe. | |
| Eim | = | oldalirányú terhelés esetén az elnyelendő bemenő energia (J). | |
| Ei1 1 | = | hosszirányú terhelés esetén az elnyelendő bemenő energia (J). | |
| Ei1 2 | = | elnyelendőenergia-bevitel a második, hosszirányú (J) erőhatás alkalmazásakor. | |
| Fr | = | nyomóvizsgálatkor hátulról alkalmazott erő (N). | |
| Ff | = | nyomóvizsgálatkor elölről alkalmazott erő (N). |
1. VÍZSZINTES TERHELÉSI ÉS NYOMÓVIZSGÁLATOK
1.1. Általános rendelkezések a vízszintes terhelési vizsgálatokhoz
1.1.1. A védőszerkezet terhelését a III. Rész 2.1.2. pontjában előírt, merev, a terhelés irányára merőlegesen elhelyezett gerenda segítségével kell elosztani. Ez a merev gerenda ellátható az oldalirányú lecsúszást megakadályozó tartozékkal. Az alakváltozás sebessége a terhelés alatt legfeljebb 5 mm/s lehet. A terhelés során az F-et és a D-t egyidejűleg kell felrajzolni, ekkor az alakváltozás-növekedés a pontosság érdekében legfeljebb 15 mm lehet. A terhelés megkezdése után a terhelés nagysága a vizsgálat befejezése előtt nem csökkenthető; a terhelésnövelés azonban megszakítható például a mérési értékek felrajzolása céljából, amennyiben ez szükséges.
1.1.2. Amennyiben a védőszerkezetnek az a része, amelyre a terhelés hat, görbe, akkor be kell tartani a III. Rész 2.1.2.5. pontjának előírásait. A terhelés elosztásának azonban meg kell felelnie e melléklet 1.1.1. pontjában és a III. Rész 2.1.2. pontjában előírt követelményeknek.
1.1.3. Amennyiben a támadáspontban nincs szilárd kereszttartó, akkor olyan kiegészítő vizsgálógerenda alkalmazható, amely nem növeli a védőszerkezet szilárdságát.
1.1.4. Minden terhelésvizsgálat befejezésekor a terhelés megszüntetése után a védőszerkezetet szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Amennyiben a terhelés közben törések vagy repedések keletkeztek, akkor a III. Rész 3.1.1.1. pontjában előírt sorrendnek megfelelően a következő terhelésvizsgálat előtt el kell végezni az e melléklet 1.4. pontja szerinti túlterhelés vizsgálatot.
1.2. Hosszirányú terhelés (lásd az V. Rész 2. ábráját)
A terhelést vízszintesen és a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamosan kell alkal- mazni.
Azon traktorok esetében, amelyeknél a III. Rész 1.3. pontjában meghatározott tömeg legalább 50%-a a hátsó kerekekre esik, a hosszirányú hátsó terhelést és az oldalirányú terhelést a védőszerkezet hosszirányú szimmetriasíkjának különböző oldalain kell alkalmazni. Azoknál a traktoroknál, amelyeknél a tömeg legalább 50%-a az első kerekekre jut, a hosszirányú elülső terhelést a védőszerkezet hosszirányú szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell alkalmazni, mint az oldalirányú terhelést.
A terhelést a védőszerkezet legfelső keresztirányú szerkezeti elemén kell alkalmazni (azaz azon a részen, amelyik borulásnál valószínűleg először érinti a talajt).
A terhelés támadáspontja a külső saroktól befelé nézve a védőszerkezet felső szélességének egyhatodánál hat. A védőszerkezet szélessége a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamos, a védőszerkezet külső szélső pontjaihoz érintőlegesen húzott párhuzamos egyenesek közötti távolság a legfelső keresztirányú szerkezeti elemet érintő vízszintes síkban.
A gerenda hossza nem lehet (az előzőekben leírtak szerint) kisebb a védőszerkezet szélességének egyharmadánál, és legfeljebb 49 mm-rel lehet nagyobb ennél a minimumnál.
A hosszirányú terhelést hátul vagy elöl alkalmazzák, a III. Rész 3.1.1.1. pontjában leírtaknak megfelelően.
A vizsgálatot le kell állítani:
a) amennyiben a védőszerkezet által elnyelt terhelési energia egyenlő vagy nagyobb, mint a megkívánt Ei1 1 energiabevitel (ahol Ei1 1 = 1,4 m);
b) amennyiben a szerkezet behatol a túlélésitérbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.
1.3. Oldalirányú terhelés (lásd az V. Rész 1. ábráját)
A terhelésnek vízszintes irányúnak és a traktor függőleges szimmetriasíkjára merőlegesnek kell lennie, és azt az ülés leghátsó helyzetében az ülés referenciapontja előtt 300 mm-rel a védőszerkezet felső részén kell kifejteni (lásd a 2.3.1. pontot). Amennyiben a védőszerkezetnek oldalirányú kiszögelése is van – amely oldalra boruláskor először érintené a talajt – akkor a terhelést erre a pontra kell kifejteni. A megfordítható vezetőhellyel rendelkező traktorok esetében a terhelést a védőszerkezet felső részén kell alkalmazni, félúton a két ülés referenciapontja között.
A gerendának a lehető leghosszabbnak kell lennie, de nem lehet több, mint 700 mm.
A vizsgálatot akkor kell megszakítani, ha
a) a védőszerkezet által felvett alakváltozási energia egyenlő, vagy nagyobb a szükséges Eim bemenő energiánál (Eim = 1,75 mt); vagy
b) a védőszerkezet behatol a túlélési térbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.
1.4. Túlterhelési vizsgálat (lásd az V. Rész 4a., 4b. és 4c. ábráját)
1.4.1. El kell végezni a túlterhelési vizsgálatot, ha a terhelési erő a megvalósult alakváltozás utolsó 5%-a során több mint 3%-kal csökken, miután a védőszerkezet már elnyelte a szükséges energiát (lásd a 4b. ábrát).
1.4.2. A túlterhelési vizsgálat tartalmazza a vízszintes terhelés fokozatos, a kezdeti energiakövetelmény 5%-onkénti növelését a hozzáadott energia legfeljebb 20%-áig (lásd a 4c. ábrát).
1.4.2.1. A túlterhelési vizsgálat akkor kielégítő, ha a kívánt energia 5, 10 vagy 15%-os növelése után az erőhatás 3%-nál kisebb mértékben csökken 5%-os növekedésnél és az Fmax 0,8-szorosánál több marad.
1.4.2.2. A túlterhelési vizsgálat akkor kielégítő, ha a hozzáadott energia 20%-ának felemésztése után az erő meghaladja az Fmax 0,8-szorosát.
1.4.2.3. A túlterhelési vizsgálat során rugalmas deformáció következtében megengedettek a járulékos repedések vagy szakadások és/vagy a túlélésitér védelmének hiánya vagy ebbe történő behatolás. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem érhet a túlélésitérbe, amit teljes mértékben védeni kell.
1.5. Nyomóvizsgálat (a hátsó részen)
A gerendát a hátsó, legfelső szerkezeti elem(ek) fölé kell helyezni, és a nyomóerő eredőjének a függőleges hosszirányú referenciasíkba kell esnie. Az alkalmazott Fr erő 20 mt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor azt addig kell fenntartani, míg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal a hátsó részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezután a terhelést meg kell szüntetni, és a traktort vagy a terhelést oly módon kell beállítani, hogy a gerenda a védőszerkezet ama pontja felett legyen, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután kell kifejteni az Fr erőt.
Az Fr erőt 5 másodpercig fenn kell tartani azután, hogy a látható alakváltozás megszűnik.
A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha a védőszerkezet a túlélési térbe behatol, vagy azt védelem nélkül hagyja.
1.6. Nyomóvizsgálat (az elülső részen)
A gerendát az első, legfelső szerkezeti elem(ek) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a függőleges hosszirányú referenciasíkban kell lennie. Az alkalmazott Fr = erő 20 mt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor azt addig kell fenntartani, míg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely összeköti a védőszerkezet felső részét a traktornak azzal az első részével, amely képes a felborult jármű tömegét megtartani. Ezután a terhelést meg kell szüntetni, és a traktort vagy a terhelést oly módon kell beállítani, hogy a gerenda a védőszerkezet ama pontja felett legyen, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután kell kifejteni az Fr erőt.
Az Fr erőt legalább 5 másodpercig fenn kell tartani azután, hogy a látható alakváltozás megszűnt.
A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha a védőszerkezet a túlélési térbe behatol, vagy azt védelem nélkül hagyja.
1.7. Második hosszirányú terhelés
A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkjában kell alkalmazni.
A második hosszirányú terhelést – a III. Rész 3.1.1.1. pontja szerint – elöl vagy hátul kell a védőszerkezetre kifejteni.
Ennek az 1.2. pontban leírt hosszirányú terheléssel ellentétes irányban és attól a legtávolabbi sarkon kell hatnia.
A hosszirányú terhelést a védőszerkezet kereszttartójára kell kifejteni (vagyis arra a részre, amelyik feltehetően boruláskor először ütközik a talajjal).
A terhelés támadáspontja a védőszerkezet felső része szélességének egy hatodával egyenlő távolságban, a külső saroktól befelé legyen. A védőszerkezet szélessége: a traktor függőleges szimmetriasíkjával párhuzamos két egyenes közötti távolság, amelyek a védőszerkezet legkülső pontját abban a vízszintes síkban érintik, amely keresztülmegy a felső rész legmagasabb pontján.
A gerenda hossza legalább a védőszerkezet – fent leírt – szélességének harmadrésze legyen, és ennél a minimum méretnél legfeljebb 49 mm-rel lehet hosszabb.
A vizsgálatot meg kell szakítani akkor, ha
a) a védőszerkezet által felvett alakváltozási energia eléri, vagy meghaladja a szükséges Ei12 bemenő energiát (Ei12 = 0,35 m); vagy
b) a védőszerkezet behatol a túlélési térbe, vagy azt védelem nélkül hagyja.
2. TÚLÉLÉSI TÉR
2.1. A túlélési teret az V. Rész 6. ábrája szemlélteti, amelyet egy függőleges refrenciasík alapján határoznak meg, amely általában a traktor hosszanti szimmetriasíkja és átmegy az ülés 2.3. pont szerinti referenciapontján, valamint a kormánykerék középpontján is. Biztosítani kell, hogy terheléskor a referenciasík az üléssel és kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódhasson, azonban a traktor, illetve a védőszerkezet aljához viszonyítva merőleges helyzetben kell maradnia, ha a védőszerkezet rugalmasan lett felszerelve.
Amennyiben a kormánykerék állítható, akkor azt egy ülőhelyzetben vezető személy számára a normális vezetéshez szükséges helyzetbe kell állítani.
2.2. A túlélési tér behatárolása a következő:
2.2.1. a referenciasíktól mindkét oldalon 250 mm távolságra elhelyezkedő két függőleges sík, az ülés referenciapontja fölött 300 mm magasságig;
2.2.2. két párhuzamos sík, amelyek a 2.2.1. pont szerinti sík felső szélétől az ülés referenciapontjától mérve legfeljebb 900 mm-ig nyúlnak, és olyan szögben haladnak, hogy a sík legfelső pontja – az oldalnyomás alkalmazási oldalán – legalább 100 mm távolságra van a vonatkozási síktól;
2.2.3. vízszintes sík, amely az ülés referenciapontja felett 900 mm magasságban halad;
2.2.4. a referenciasíkra merőleges ferde sík, amely az ülés referenciapontja feletti 900 mm magas pontot és a háttámasz leghátsó pontját is magában foglalja;
2.2.5. egy felület – amely szükség esetén görbült is lehet –, mely a referenciasíkra merőleges és függőleges, továbbá az ülés leghátsó pontjától a háttámlát is érintve teljes hosszában lefelé terjed;
2.2.6. egy görbült felület, amely vonatkozási síkra merőlegesen 120 mm-es sugárral érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3., valamint 2.2.4. pont szerinti síkokhoz;
2.2.7. egy görbült felület, amely a vonatkozási síkra merőlegesen elölről 400 mm távolságra 900 mm-es sugárral érintőlegesen csatlakozik a 2.2.3. pont szerinti síkhoz, és hátsó része 150 mm távolságra van az ülés referenciapontja előtt;
2.2.8. egy ferde sík, amely a referenciasíkra merőlegesen, a 2.2.7. pont szerinti felülethez az elülső szélével csatlakozik, és 40 mm távolságra esik a kormánykeréktől. Amennyiben a kormánykerék emelt állású, akkor ezt a síkot a 2.2.7. pont szerinti görbült felületet érintő sík helyettesítse;
2.2.9. függőleges sík, amely merőleges a referenciasíkra, és a kormánykerék előtt 40 mm távolságra van;
2.2.10. az ülés referenciapontján átmenő vízszintes sík;
2.2.11. a megfordítható vezetőhellyel rendelkező traktorok esetében a távolságot a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két távolság kombinációjával határozzák meg;
2.2.12. olyan traktorok esetében, amelyek további ülésekkel szerelhetők fel, a vizsgálat alapja valamennyi ülésbeszerelési lehetőség vonatkozásában az ülés-referenciapont kombinált távolsága. A védőberendezés nem hatolhat be a különböző ülés-referenciapontok körüli kombinált távolságba;
2.2.13. amennyiben a vizsgálat elvégzése után új üléshelyzetet javasolnak, számítást kell végezni annak meghatározására, hogy az új ülés referenciapontja körüli távolság teljes mértékben megegyezik-e a korábban megállapított távolsággal. Amennyiben nem ez a helyzet áll fenn, új vizsgálat szükséges.
2.3. Az ülés helyzete és referenciapontja
2.3.1. A 2.1. pont szerinti túlélési tér meghatározásához az ülés egy tetszőleges vízszintes beállítási tartomány leghátsó helyzetében legyen. Amennyiben a magasságbeállítás és a vízszintesbeállítás egymástól független, akkor az ülést a legnagyobb magasságra kell beállítani.
A referenciapont az V. Rész 7. és 8. ábráján bemutatott készülék segítségével határozható meg, amely az ülés emberi testtel történő terhelését helyettesíti. A készülék egy ülőfelületből és kétrészes háttámlából áll. A háttámla alsó lapja az ülőcsont (A) és az ágyék (B) táján csuklósan csatlakozik, és a csukló (B) magassága állítható.
2.3.2. A referenciapont az ülés hosszirányú szimmetriasíkjának az a pontja, amelyben az alsó háttámla alsó érintősíkja metszi azt a vízszintes síkot, amely az ülőfelület alsó részét 150 mm-re metszi a fent említett érintő előtt.
2.3.3. Amennyiben az ülést szabad rugóúttal látták el (függetlenül attól, hogy ez a vezető súlyához állítható vagy sem) akkor ezt úgy kell beállítani, hogy az a lengőtartomány közepébe kerüljön.
A készüléket az ülésre kell helyezni, és az (A) csukló előtt 50 mm-rel 550 N erővel kell terhelni, miközben a háttámlalapokat enyhén és érintőlegesen a háttámlához kell nyomni.
2.3.4. Amennyiben nem határozható meg érintő a háttámla alsó részéhez (az ágyék alatt vagy felett), akkor az alábbiak szerint kell eljárni:
2.3.4.1. ha az ágyék alatti tartományban nem lehet érintő, akkor a háttámla alsó lapját függőlegesen a háttámlának kell nyomni;
2.3.4.2. ha az ágyék felett nem határozható meg érintő, akkor a (B) csuklót 230 mm magasságban rögzíteni kell az ülés referenciapontja felett, amennyiben a háttámla alsó lapja függőleges helyzetben van. Ezután a háttámla mindkét lapját enyhén a háttámlához kell nyomni.
3. ELLENŐRZÉSEK ÉS MÉRÉSEK
3.1. Túlélési tér
Minden vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamely része nem hatolt-e be a vezetőülés körüli 2.1. pont szerint meghatározott túlélési térbe. Meg kell vizsgálni, hogy a túlélési tér valamely része nincs-e a védőszerkezet védelmén kívül. Ez akkor következik be, ha a túlélési tér valamely része érintkezésbe kerülne a talajjal, amikor a traktor arra az oldalra borul, amelyre a terhelést ráadták (a gyártó által megadott legkisebb gumiabroncsok és nyomtáv alkalmazásával).
3.2. Maradandó alakváltozás
A vizsgálatok befejezését követően meg kell határozni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat megkezdése előtt meg kell határozni az alapvető védőszerkezet-elemek helyzetét az ülés referenciapontjához képest.
| 1. ábra | : | Oldalirányú terhelés támadáspontja | |
| 2. ábra | : | Hosszirányú hátsó terhelés támadáspontja | |
| 3. ábra | : | A nyomóvizsgálat egy lehetséges megoldása | |
| 4a. ábra | : | Erő/alakváltozási görbe – túlterhelési vizsgálat nem szükséges | |
| 4b. ábra | : | Erő/alakváltozási görbe – túlterhelési vizsgálatot kell végezni | |
| 4c. ábra | : | Erő/alakváltozási görbe – a túlterhelési vizsgálatot folytatni kell | |
| 5. ábra | : | A fogalmak magyarázata; rugalmas, maradandó és összes alakváltozás | |
| 6a. ábra | : | A túlélésitér oldalnézete | |
| 6b. ábra | : | A túlélésitér elöl- és hátulnézete | |
| 6c. ábra | : | Izometrikus nézet | |
| 7. ábra | : | Az ülés referenciapontját meghatározó készülék | |
| 8. ábra | : | Az ülés referenciapontjának meghatározása |
3. ábra
A nyomóvizsgálat egy lehetséges megoldása
4a. ábra
Erő/alakváltozási görbe – túlterhelési vizsgálat nem szükséges
4b. ábra
Erő/alakváltozási görbe – túlterhelési vizsgálat szükséges
4c. ábra
Erő/alakváltozási görbe – a túlterhelési vizsgálatot folytatni kell
5. ábra
A fogalmak magyarázata; rugalmas és maradandó alakváltozás
6a. ábra
A túlélésitér oldalnézete
6b. ábra
A túlélésitér elöl- és hátulnézete
6c. ábra
Izometrikus ábrázolás
7. ábra
Az ülés referenciapontját meghatározó készülék
8. ábra
Az ülés referenciapontjának meghatározása
(statikus vizsgálatok)
| Védőszerkezet | |||||
| Gyártmány Típus | A vizsgálati hely megnevezése | ||||
| A traktor gyártmánya | |||||
| A traktor típusa | |||||
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma ............................................................................................
1. A védőszerkezet védjegye vagy kereskedelmi neve: .......................................................................
..........................................................................................................................................................
2. A traktor vagy a védőszerkezet gyártójának neve és címe: ..............................................................
..........................................................................................................................................................
3. A traktor és/vagy a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe:
..........................................................................................................................................................
4. A vizsgálat tárgyát képező traktor műszaki jellemzői
4.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: .................................................................................................
4.2. Típus és kereskedelmi megnevezés: .............................................................................................
4.3. Sorozatszám: ..............................................................................................................................
4.4. Az ellensúly nélküli traktor tömege a védőszerkezet felszerelt állapotában, vezető nélkül: .... kg
Gumiabroncsméret: Elöl: .....................................................................................................................
Hátul: ...................................................................................................................
5. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése más traktortípusokra *
5.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: ..................................................................................................
5.2. Típus és kereskedelmi megnevezés: .............................................................................................
5.3. Az ellensúly nélküli traktor tömege a védőszerkezet felszerelt állapotában, vezető nélkül: ... kg
Gumiabroncsméretek: Elöl: .................................................................................................................
Hátul: ...............................................................................................................
6. A védőszerkezet műszaki jellemzői
6.1. A védőszerkezet és traktorra erősítésének általános elrendezési rajza
6.2. Fényképek a felerősítés részleteiről oldal- és hátulnézetből
6.3. A védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezet típusát, a traktorra erősítés részleteit, a burkolással kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás és a vészhelyzetben való távozás módját, a belső párnázás részleteit, a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló szerkezeteket, valamint a fűtés és szellőztetés részleteit.
6.4. Méretek
6.4.1. A tetőelemek magassága a terhelt vezetőülés felett az ülés referenciapontjától számítva:
........ mm
6.4.2. A tetőelemek magassága a traktor padlója felett: ............................................................. mm
6.4.3. A védőszerkezet belső szélessége 900 mm-rel az ülés referenciapontja felett: ................... mm
6.4.4. A védőszerkezet belső szélessége az ülés felett a kormánykerék középpontjának magasságában: .......... mm
6.4.5. A kormánykerék középpontjának távolsága a védőszerkezet jobb oldaláig: ..................... mm
6.4.6. A kormánykerék középpontjának távolsága a védőszerkezet bal oldaláig: ........................ mm
6.4.7. A legkisebb távolság a kormánykerék széles a védőszerkezet között: ............................... mm
6.4.8. Az ajtónyílások szélessége:
fent: ........................................................................................................... mm
középen: .................................................................................................... mm
lent: ........................................................................................................... mm
6.4.9. Az ajtónyílások magassága:
a padló felett: ............................................................................................. mm
a legfelső lépcsőfok felett: .......................................................................... mm
a legalsó lépcsőfok felett: ............................................................................ mm
6.4.10. A védőszerkezettel felszerelt traktor teljes magassága: ................................................... mm
6.4.11. A védőszerkezet teljes szélessége (a szárnyak nélkül): ................................................... mm
6.4.12. A védőszerkezet hátsó részéig terjedő vízszintes távolság az ülés referenciapontjától
900 mm magasságban:............................................................................................................... mm
6.5. A felhasznált anyagok minősége és jellemzői, az alkalmazott szabványok: ................................
.....................................................................................................................................................
Fő keret: .......................................................................................... (anyag és méretek)
Felerősítések: ................................................................................... (anyag és méretek)
Burkolat: .......................................................................................... (anyag és méretek)
Tető: ................................................................................................ (anyag és méretek)
Belső párnázás: ................................................................................ (anyag és méretek)
Összekötő- és rögzítőcsavarok: .................................................... (minőség és méretek)
A szélvédő és az egyéb üvegezések leírása, valamint jelölések megadása: .........................................
........................................................................................................................................................
7. Vizsgálati eredmények
7.1. Terhelő és nyomóvizsgálatok
A terhelő vizsgálatok végrehajtása a bal/jobb * oldalon hátul, a bal/jobb * oldalon elöl és a bal/jobb * oldalon oldalirányból.
7.2. Az ütközési energiák és a nyomóerők kiszámításához használt referenciatömeg a következő volt: ......... kg
7.3. A törésekkel és repedésekkel, a legnagyobb pillanatnyi alakváltozással és a szabad térrel kapcsolatos vizsgálati követelmények megfelelően teljesültek.
7.4. A terhelőenergiák
elöl/hátul: * ............................................................................................. kJ
oldalról: ................................................................................................. kJ
nyomóerő .............................................................................................................................. kN
második hosszirányú terhelést végeztek: jobb oldalon/bal oldalon, elöl/hátul * ............................. kJ
7.5. A vizsgálatok után mért maradandó alakváltozás:
hátul: előre/hátra: *
bal oldal: ........................................................................................ mm
jobb oldal: ...................................................................................... mm
elöl: előre/hátra *
bal oldal: ........................................................................................ mm
jobb oldal: ...................................................................................... mm
oldalirányú alakváltozás:
elöl: ................................................................................................ mm
hátul: .............................................................................................. mm
a tető alakváltozása lefelé/felfelé * :
elöl: ................................................................................................ mm
hátul: ............................................................................................... mm
8. A vizsgálati jelentés száma: .......................................................................................................
9. A vizsgálati jelentés kelte: .........................................................................................................
10. Aláírás: ..................................................................................................................................
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel egy négyszög és benne egy kis „e” betű, majd utána az alkatrész-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma:
| 1. | Németország esetében; | ||
| 2. | Franciaország esetében; | ||
| 3. | Olaszország esetében; | ||
| 4. | Hollandia esetében; | ||
| 5. | Svédország esetében; | ||
| 6. | Belgium esetében; | ||
| 7. | Magyarország esetében; | ||
| 8. | a Cseh Köztársaság esetében; | ||
| 9. | Spanyolország esetében; | ||
| 11. | az Egyesült Királyság esetében; | ||
| 12. | Ausztria esetében; | ||
| 13. | Luxemburg esetében; | ||
| 17. | Finnország esetében; | ||
| 18. | Dánia esetében; | ||
| 19. | Románia esetében | ||
| 20. | Lengyelország esetében; | ||
| 21. | Portugália esetében; | ||
| 23. | Görögország esetében; | ||
| 24. | Írország esetében; | ||
| 25. | Horvátország esetében; | ||
| 26. | Szlovénia esetében; | ||
| 27. | Szlovákia esetében; | ||
| 29. | Észtország esetében; | ||
| 32. | Lettország esetében; | ||
| 34. | Bulgária esetében | ||
| 36. | Litvánia esetében; | ||
| 49. | Ciprus esetében; | ||
| 50. | Málta esetében. |
A négyszög közelében fel kell tüntetni az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát is, amely EK-alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki.
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás jelét egy S betű egészíti ki
Magyarázat: a fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jellel ellátott védőszerkezetet Németországban (e1) hagyták jóvá az 1471 sz. alatt.
MINTA
| Az illetékes hatóság neve |
Értesítés az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásáról, megtagadásáról, visszavonásáról vagy kiterjesztéséről a védőszerkezet (védőfülke vagy keret) szilárdsága, továbbá a traktorra erősítésének szilárdsága szempontjából
(statikus vizsgálatok)
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma ........................................................................................
................................................................................................................................ Kiterjesztés *
1. A védőszerkezet védjegye, vagy kereskedelmi neve ....................................................................
.......................................................................................................................................................
2. A védőszerkezet gyártójának neve és címe: .................................................................................
.......................................................................................................................................................
3. Adott esetben a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe: .................
.......................................................................................................................................................
4. Annak a traktornak védjegye vagy kereskedelmi neve, típusa és kereskedelmi megnevezése, amelyre a védőszerkezetet szánták: .....................................................................................
.......................................................................................................................................................
5. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése az alábbi traktortípus(ok)ra: .................................
.......................................................................................................................................................
5.1. A traktor II. melléklet 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor tömege, több mint 5%-kal meghaladja/nem haladja meg * a vizsgálat során alkalmazott referenciatömeget.
5.2. A felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak/nem azonosak * .
5.3. Valamennyi olyan alkatrész, amely feltételezhetően támaszként szolgál a borulás hatása elleni védőszerkezethez, azonosak/nem azonosak * .
5.4. Az I. melléklet 3.4. pontjának negyedik bekezdése szerinti követelmények teljesülnek/nem teljesülnek * .
6. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás vizsgálatra bemutatva: ..............................................................
7. Vizsgálati hely: ............................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
8. A vizsgálati hely jelentésének kelte, száma: ..................................................................................
9. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásának/megtagadásának/visszavonásának időpontja * : ..
.......................................................................................................................................................
10. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztésének/a kiterjesztés megtagadásának/a kiterjesztés visszavonásának időpontja * .........................................................................................................
.......................................................................................................................................................
11. A kiállítás helye: ........................................................................................................................
12. A kiállítás időpontja: .................................................................................................................
13. A fenti alkatrész-típusjóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumokat csatolták ehhez a bizonyítványhoz (például a vizsgálóállomás jelentése): .......................................................................
14. Esetleges megjegyzések: ............................................................................................................
15. Aláírás: ......................................................................................................................................
1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EK-típusjóváhagyását a védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.
2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálatnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.
3. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálatnak ellenőriznie kell, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
4. Az EK-típusjóváhagyás birtokosa kérheti annak kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra is.
5. Az illetékes hatóságok a kiterjesztést az alábbi feltételekkel adják meg:
5.1. a borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra erősítése megkapta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást;
5.2. a védőszerkezetet arra a traktorra tervezték, amelyre az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;
5.3. a védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
6. Az EK-típus-jóváhagyási bizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy a típusjóváhagyás-kiterjesztés megadásakor, megtagadásakor mellékelni kell egy, a X. Rész szerinti bizonyítványt.
7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EK-típus-jóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EK-alkatrész-típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e melléklet 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.
(statikus vizsgálatok)
MINTA
| Az illetékes hatóság neve |
[A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése]
Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .......................................................................................
................................................................................................................................ Kiterjesztés *
1. A traktor kereskedelmi neve vagy védjegye: ..............................................................................
.......................................................................................................................................................
2. Traktortípus: .............................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
3. A traktor gyártójának neve és címe: ...........................................................................................
.......................................................................................................................................................
4. Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe: ..........................................
.......................................................................................................................................................
5. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye: ....................................................................
.......................................................................................................................................................
6. Az EK-típusjóváhagyás kiterjesztése a védőszerkezet alábbi típusaira: .........................................
7. A traktor EK-típusjóváhagyásra bemutatva: ................................................................................
8. Az EK-típusjóváhagyásának való megfelelőség ellenőrzésére feljogosított műszaki szolgálat: ......
.......................................................................................................................................................
9. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés kelte: ..............................................................
10. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés száma: ..........................................................
11. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra erősítésének szilárdságára vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadva/visszautasítva * .....................................................................
12. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra való felerősítésének szilárdságával kapcsolatos EK-típusjóváhagyás megadva/visszautasítva * ......................................................
13. A kiállítás helye: ........................................................................................................................
14. A kiállítás kelte .........................................................................................................................
15. Aláírás.......................................................................................................................................
1. Általános és típus-jóváhagyási rendelkezések
1.1. E melléklet alkalmazásában a „traktor” az ER C. Függelék 2. cikk j) pontjában meghatározott traktort jelenti.
E melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C. Függelék C/2. mellékletében meghatározott kategóriák.
1.2. Ezt a mellékletet az ER C. Függelék C/2. mellékletében meghatározott T1, T3 és T4 kategóriájú traktorokra kell alkalmazni.
E mellékletet nem kell alkalmazni a T4.3 kategóriájú traktorokra, ahol a vezetőülésnek a C/23. számú melléklet II. részében meghatározott ellenőrzési pontja (seat index point) a traktor hosszanti középsíkjától több mint 100 mm-re helyezkedik el.
2. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EGK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, illetve nem tagadhatják meg, tilthatják meg a traktorok eladását, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését, vagy használatát
– a kezelőtérre,
– a vezetőülés megközelítésére (be- és kiszálláskor),
– az ajtókra és ablakokra
hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I. alfüggelék előírásainak.
I. KEZELŐTÉR
I.1. A „kezelőtér”: az a legkisebb tér, amelyet szilárd felépítmény határol, és amely a traktor vezetőjének rendelkezésére áll ahhoz, hogy az üléséből a traktort biztonságosan működtesse.
Az „ülés referenciapontja”: az I. kiegészítésben meghatározott referenciapont.
A „referenciasík”: az ülés referenciapontján átmenő, a traktor hosszanti középsíkjával párhuzamos sík.
I.2. A legfeljebb 1150 mm nyomtávú keskeny traktorok és a T4.3 kategóriájú traktorok kivételével a kezelőtérnek minden traktor esetében a referenciapont feletti 400-tól 900 mm-ig terjedő magasságban legalább 900 mm szélesnek kell lennie, és több mint 450 mm-rel a referenciapont előtt kell elhelyezkednie (lásd az 1. és 3. ábrát).
A T4.3 kategóriájú traktorok esetében a kezelőtérnek a referenciapont előtt található 450 mm-es sávban, a referenciaponttól számítva 400 mm magasságban legalább 700 mm teljes szélességgel kell rendelkeznie, és a referenciaponttól számított 900 mm magasságban legalább 600 mm teljes szélességgel kell rendelkeznie.
I.3. A jármű bármely része, vagy tartalékalkatrészei nem akadályozhatják a vezetőt a traktor vezetése közben.
I.4. A kormányoszlopnak és a kormánykeréknek valamennyi állásában kivéve azokat, amelyek kifejezetten a be- és kiszállást segítik legalább 50 mm távolságra kell lennie a kormánykerék alapja és a traktor szilárd alkatrészei között; a többi irányban ennek a távolságnak legalább 80 mm-nek kell lennie a kormánykerék szélétől, itt a távolságot a kormánykerék által elfoglalt tértől kell mérni (lásd a 2. ábrát).
I.5. A vezetőfülke hátsó falának a referenciapont felett 300-tól 900 mm-ig terjedő magasságban legalább 150 mm-rel a függőleges sík mögött kell lennie, amely sík merőleges a referenciasíkra, és amely áthalad a referenciaponton (lásd 2. és 3. ábrát).
Ennek a falnak legalább 300 mm szélesnek kell lennie az ülés referenciasíkjának mindkét oldalán (lásd a 3. ábrát).
I.6. A kézi vezérlésű berendezéseket egymáshoz képest és a traktor egyéb alkatrészeihez képest oly módon kell elrendezni, hogy hogy működtetésükkor a járművezető keze ne sérülhessen meg.
Amennyiben az ilyen berendezések működtetéséhez szükséges erő nagyobb, mint 150 N, akkor 50 mm nagyságú szabadtér tekinthető elegendőnek, ha a működtető erő 80 és 150 N között van, akkor ez a szabadtér 25 mm-re csökken. 80 N-nál kisebb erő esetén nincs előírt mérték a szabadtérre (lásd 3. ábrát).
Megengedettek egyéb kivitelek is, amelyek a megnevezett célt hasonló biztonsági normákkal teljesítik.
I.7. A merev tető egyetlen pontja sem lehet 1050 mm-nél kisebb távolságra abban a tartományban, amely az előtt a függőleges sík előtt van, amely keresztülmegy a referenciaponton, és merőleges a referenciasíkra (lásd 2. ábrát). A kárpitozás – lefelé – az ülés referenciapontja feletti 1000 mm-ig érhet.
I.8. A vezetőfülke hátoldala és teteje közötti felület görbületi sugarát legfeljebb 150 mm-re lehet növelni.
II. A VEZETŐÜLÉS MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE (BE- ÉS KISZÁLLÁSKOR)
II.1. A be- és kiszállóhelynek veszély nélkül használhatónak kell lennie. Kerékagyak, keréksapkák és kerékpántok nem használhatók lépcsőként vagy létrafokként.
II.2. A vezető- vagy utasülés megközelítési útjában nem lehetnek olyan alkatrészek, amelyek sérüléseket okozhatnak. Amennyiben valamilyen akadály van, pl. tengelykapcsoló-pedál, stb. akkor lépcsőről, vagy megtámasztó felületről kell gondoskodni, hogy a vezetőülés biztonságosan elérhető legyen.
II.3. A lépcsőknek, fellépést szolgáló besüllyesztéseknek és létrafokoknak a következő méretűeknek kell lenniük:
| a szabadtér mélysége: | legalább 150 mm, | |
| a szabadtér szélessége: | legalább 250 mm, (E legkisebb szélességtől csak akkor szabad eltérni, ha kimutatják műszaki szükségességét. Ebben az esetben is a lehetséges legnagyobb szabadtérszélességre kell törekedni. Ez azonban nem lehet 150 mm-nél kisebb.) | |
| a szabadtér magassága: | legalább 120 mm, | |
| két lépcsőfok felülete közötti távolság: | legfeljebb 300 mm (lásd 4. ábrát). |
II.4. Kiszálláskor a legfelső lépcsőfok vagy létrafok könnyen felismerhetőnek és megközelíthetőnek kell lennie. Az egymás utáni lépcsőfokoknak vagy a létrafokok közötti függőleges távolságnak lehetőleg azonosnak kell lenniük.
II.5. A be- és kiszálláskor a célnak megfelelő kapaszkodófogantyúkról kell gondoskodni.
II.6. A be- és kiszállóhely legalsó lépcsőfoka a talajszinttől legfeljebb 550 mm magasan lehet, ha a traktoron a gyártó által ajánlott legnagyobb méretű gumiabroncsok vannak felszerelve (lásd 4. ábrát). A lépcsőfokokat, vagy létrafokokat oly módon kell kialakítani, hogy a láb ne csúszhasson le azokról.
III. AJTÓK, ABLAKOK, VÉSZKIJÁRATOK
III.1. Az ajtó- és ablakfogantyúkat úgy kell elkészíteni és felszerelni, hogy a vezetőt ne veszélyeztessék, és vezetés közben ne akadályozzák.
III.2. Az ajtó nyílásszöge akkora legyen, hogy lehetővé tegye a veszélytelen be- és kiszállást.
III.3. A szellőzésre szolgáló ablakoknak amennyiben vannak könnyen állíthatónak kell lenniük.
III.4. A kétajtós vezetőfülkéken kell lennie egy pótkijáratnak is, amely vészkijáratul szolgál.
Az egyajtós vezetőfülkéken két pótkijáratnak kell lennie vészkijárat céljára.
A három kijáratot mindig a vezetőfülke különböző falain kell elhelyezni (a „fal” fogalom a tetőt is magában foglalhatja). A szélvédő üvegek, oldal-, hátsó és tetőablakok vészkijáratul szolgálhatnak, ha a vezetőfülke belsejéből gyorsan nyithatók vagy eltolhatók
A vészkijárat pereme kiszálláskor nem jelenthet veszélyforrást.
A vészkijáratok legalább akkorák legyenek, amelybe beleírható egy olyan ellipszis, amelynek kisebb tengelye 440 mm, nagyobb tengelye pedig 640 mm.
Bármely megfelelő méretű ablak kijelölhető vészkijáratnak, ha törhető üvegből készült és a vezetőfülkében erre a célra elhelyezett eszközzel betörhető. Ezen melléklet alkalmazásában a C/23 függelék III. B. alfüggelékének 3., 4., 5., 6. és 7. függelékében említett üvegek nem tekinthetők törhető üvegnek.
1. ábra
(a méretek milliméterben vannak megadva)
2. ábra
(a méretek milliméterben vannak megadva)
3. ábra
(a méretek milliméterben vannak megadva)
(a méretek mm-ben vannak megadva)
4. ábra
1. AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Az „ülés referenciapontja” (S): az ülés hosszanti középsíkjában az a pont, amelyben a párnázott háttámla alsó részének érintősíkja és egy vízszintes sík az ülés felületén metszi egymást. Ez a vízszintes sík pedig az ülés alsó felszínét az ülés referenciapontja (S) előtt 150 mm-re metszi.
2. Az ÜLÉS BEÁLLÍTÁSA
Az ülést hosszirányban hátrafelé a legtávolabbi és magasságirányban a középső állásba kell tolni. Amennyiben az ülés rugózott, akkor függetlenül attól, hogy az ülés a vezető súlyához igazítható-e, teljes rúgóútjának a felére kell beállítani.
3. KÉSZÜLÉK AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Az 1. ábrán bemutatott készülék egy ülőlapból és két háttámlalapból áll. A háttámla alsó lemeze az ülőcsont (A) és az ágyék (B) tájékán csuklóval van ellátva, a (B) csukló magassága állítható.
4. ELJÁRÁS AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Az ülés referenciapontját (S) az 1. és 2. ábrán bemutatott készülékkel kell meghatározni, amely készülék a vezető által az ülésre kifejtett terhelést helyettesíti. A készülék helyzetét az ülésen be kell állítani, majd az (A) csukló előtt 50 mm-re, 550 N erővel kell terhelni, és a hátlap két elemét érintőlegesen, enyhén a párnázott háttámasz két részén könnyű nyomást kell kifejteni.
Amennyiben nem lehet a párnázott háttámasz mindkét felületén (az ágyék feletti és alatti részen) határozott érintővonalat meghatározni, a következőképpen kell eljárni:
a) ha nem lehet érintővonalat meghatározni a legalacsonyabb felületen, függőleges helyzetben a hátlap lemezének legalsó részét enyhén a párnázott háttámlához kell nyomni;
b) ha nem lehet érintővonalat meghatározni a legmagasabb felületen, a (B) csuklót az ülés referenciapontja (S) felett 230 mm magasra kell beállítani, amikor a háttámla lemezének legalsó része függőlegesen áll. Ezután a háttámla lemezének mindkét elemét függőleges állásban enyhén, érintőlegesen a párnázott háttámlához kell nyomni.
1. ábra
Az ülés referenciapontjának (S) meghatározására szolgáló készülék
2. ábra
A beállított készülék
Az EGK-típusjóváhagyás száma: ......................................................................................................
1. Alkatrész(ek) vagy tulajdonság(ok)
– kezelőtér,
– vezetőülés megközelítése (be- és kiszállás),
– ajtók és ablakok
2. A traktor gyártmánya vagy a gyártó cég neve ...............................................................................
3. A traktor típusa és kereskedelmi megnevezése .............................................................................
4. A gyártó neve és címe ...................................................................................................................
5. Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe
............................................................................................................................................................
6. Az 1. pontban említett alkatrész(ek) és/vagy tulajdonság(ok) leírása ...........................................
............................................................................................................................................................
7. A traktor EGK-típusjóváhagyására bemutatva ..............................................................................
8. A típusjóváhagyás vizsgálatával megbízott műszaki szolgálat .....................................................
9. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés kelte ............................................................
10. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés száma ........................................................
11. A kezelőtérre, a vezetőülés megközelítésére (be- és kiszállás), valamint az ajtóra és ablakokra vonatkozó EGK-típusjóváhagyás megadva/elutasítva(1)
12. Kiállítás helye ..............................................................................................................................
13. Kiállítás kelte ...............................................................................................................................
14. Aláírása ........................................................................................................................................
15. Az alábbi, fent jelzett EGK-típusjóváhagyási számmal ellátott dokumentumok mellékelve:
.............................................. méretezett rajzok,
............................................... a vezetőfülke és/vagy a be- és kiszállás perspektivikus
bontott részábrája vagy fényképe.
Az adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kifejezett kérésére bocsátják rendelkezésre.
16. Megjegyzések: .....................................................................................................
............................................................................................................................................................
(1) A nem kívánt rész törlendő.
1. Általános és jóváhagyási követelmények
1.1. E melléklet alkalmazásában a „traktor” az ER C. Függelék 2. cikk j) pontjában meghatározott traktort jelenti.
1.2. E melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C. Függelék C/2. számú mellékletében meghatározott kategóriák.
1.3. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának, vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, illetve nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát az teljesítmény-leadó tengelycsonkokra vagy ezek védőburkolatára hivatkozva, amennyiben azok megfelelnek az I. Részben meghatározott követelményeknek.
1. Fogalommeghatározás és alkalmazási kör
1.1. A „teljesítményleadó tengely” egy, a traktorhoz tartozó külső tengelyt jelent, amely az alkatrészek forgatását teszi lehetővé.
1.2. E melléklet előírásai csak az 1.1. pontban meghatározott, és a traktor hátsó vagy első részén elhelyezett teljesítményleadó tengelyekre vonatkoznak.
2. Az EK-típusjóváhagyás iránti kérelem
2.1. Egy traktortípus teljesítményleadó tengelye és annak védőburkolata tekintetében történő jóváhagyása iránti kérelmet a traktor gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője nyújtja be, a II. Rész I. részében található minta szerinti adatközlő lap útján.
2.2. A kérelemhez csatolni kell a traktornak – az e melléklet hatálya alá eső alkatrészeinek megfelelően és kielégítően részletezett – műszaki rajzát három példányban.
2.3. A jóváhagyandó traktortípus egy példányát, illetve az előírt vizsgálatok végrehajtása szempontjából lényegesnek tekintett alkatrészek egy-egy példányát a típus-jóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére kell bocsátani.
3. EK-típusbizonyítvány
Minden egyes jóváhagyás elfogadásához vagy elutasításához a II. Rész II. fejezetben szereplő minta szerinti bizonyítványt kell kitölteni.
4. Általános rendelkezések
Amennyiben a traktort teljesítményleadó tengellyel szerelték fel, ez utóbbinak meg kell felelnie az ezen Részben leírt követelményeknek.
Ezen melléklet alkalmazásában a 4.1. és 4.2. pontban említett szabványokat kell alkalmazni.
4.1. A hátsó teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó előírások
A hátsó teljesítményleadó tengelyekre az MSZ ISO 500–1:2011 szabvány előírásai a hozzá tartozó ISO 500–1:2004/Cor 1:2005 helyesbítéssel és az MSZ ISO 500–2:2011 szabvány előírásai alkalmazandóak az 1. táblázatban leírtak szerint:
| 1. táblázat | ||||||||||
| Szabványok alkalmazása a különböző traktorkategóriák hátsó teljesítményleadó tengelyeire | ||||||||||
| Szabvány alkalmazandó | T1 C1 | T2 C2 | T3 C3 | T4.1 C4.1 | T4.2 C4.2 | T4.3 C4.3 | T5 C5 | |||
| MSZ ISO 500–1:201123 | X | – | X1) | X1) | X1) | X | X1) | |||
| MSZ ISO 500–2:20114 | – | X | X2) | X2) | X2) | – | X2) | |||
| 2 Az MSZ ISO 500–1:2011 szabvány 6.2. szakaszának utolsó mondata nem alkalmazandó. | ||||||||||
| 3 A 3. típusú teljesítményleadó tengelyeknél és azokban az esetekben, amikor a használandó csatlakozó elemekhez való igazítás érdekében a védőburkolaton található nyílás mérete csökkenthető, a használati útmutatóban szerepeltetni kell az alábbiakat: | ||||||||||
| – a védőburkolat csökkentett mérete által jelentett következményekre és kockázatokra vonatkozó figyelmeztetés, | ||||||||||
| – a teljesítményleadó tengelyek csatlakoztatására és lekapcsolására vonatkozó utasítások és különleges figyelmeztetések, | ||||||||||
| – a hátsó teljesítményleadó tengelyhez csatlakoztatott eszközök vagy gépek használatára vonatkozó utasítások és különleges figyelmeztetések. | ||||||||||
| 4 Ezen irányelv alkalmazásában ez a szabvány az olyan traktorok teljesítményleadó tengelyeire is alkalmazandó, amelyek teljesítménye meghaladja az MSZ ISO 789–1:2011 szabvány szerint mért 20 kW-ot. | ||||||||||
| X | Szabvány alkalmazandó. | |||||||||
| -- | Szabvány nem alkalmazható. | |||||||||
| X1) | A szabvány az 1150 mm-nél nagyobb nyomtávú traktorok esetében alkalmazandó. | |||||||||
| X2) | A szabvány a legfeljebb 1150 mm nyomtávú traktorok esetében alkalmazandó. | |||||||||
4.2. * Az első teljesítményleadó tengelyekre vonatkozó előírások
Az ISO 8759–1:1998 szabvány előírásai – a 4.2. pont kivételével – valamennyi, az említett szabványban előírtak szerinti első teljesítményleadó tengellyel felszerelt T és C kategóriájú traktorra alkalmazandók.
Az alábbi adatokat, szükség szerint, három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani.
A rajzokat megfelelő méretben és részletességgel A4 formátumban kell benyújtani.
Amennyiben fényképeket is mellékelnek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.
0. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy):
0.2. Típus (a pontos változat és verzió megjelölésével):
0.3. A típus azonosítási módja, ha a típus jelölve van a járművön:
0.3.1. Gyári adattábla (helye, a rögzítés módja):
0.4. A jármű kategóriája * :
0.5. A gyártó neve és címe:
0.8. Az összeszerelő üzem/üzemek neve és címe:
4.12. Teljesítményleadó tengely/tengelyek (fordulatszám/perc, valamint e szám aránya a motorfordulatszámhoz) (a tengelyek száma, típusa és elhelyezése):
4.12.1. A fő teljesítményleadó tengely/tengelyek:
4.12.2. Egyéb/egyebek:
4.12.3. A teljesítményleadó tengely/tengelyek védőberendezése/védőberendezései (leírás, méretek, rajzok, fényképek):
MINTA
(maximális formátum: A4 (210 x 297 mm))
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
A hatóság bélyegzője
Bejelentés egy adott traktortípus
– típusjóváhagyásáról *
– típusjóváhagyásának kiterjesztéséről *
– típusjóváhagyásának elutasításáról *
– típusjóváhagyásának visszavonásáról *
a C/19. melléklet szerint.
A típusjóváhagyás száma: ...
A kiterjesztés indoka: ...
I. szakasz
0.1. Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve):
0.2. Traktortípus:
0.3. A traktortípus azonosítási módja, ha a típus jelölve van a traktoron * :
0.3.1. A jelölés helye:
0.4. A jármű kategóriája * :
0.5. A gyártó neve és címe:
0.8. Az összeszerelő üzem/üzemek neve és címe:
II. szakasz
1. Kiegészítő adatok (értelemszerűen): lásd a Kiegészítést.
2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:
3. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma:
5. Megjegyzések: lásd a Kiegészítést.
6. Hely:
7. Időpont:
8. Aláírás:
9. A jóváhagyó hatósághoz benyújtott – és kérésre kiadható – információs csomag tartalomjegyzéke mellékelve.
1. Alkalmazási követelmények
1.1. Ezt mellékletet az ER C. Függelék 1. cikkében meghatározott, az alábbi jellemzőkkel rendelkező traktorokra kell alkalmazni:
1.1.1. legfeljebb 600 mm szabad magasság az első-, illetve a hátsó tengely legalacsonyabb pontja alatt, a differenciálművet is beleértve,
1.1.2. a szélesebb gumiabronccsal felszerelt tengely rögzített, vagy állítható legkisebb nyomtávja legfeljebb 1150 mm lehet; elfogadva, hogy a szélesebb abroncsokkal felszerelt tengely 1150 mm-es legnagyobb nyomtávra állítható be, a másik tengelynek alkalmasnak kell lennie olyan beállításra, amely biztosítja, hogy a keskenyebb gumiabroncsok külső pereme ne érjen túl a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengely abroncsainak külső peremén. Ahol a két tengely azonos méretű kerekekkel és gumiabroncsokkal van felszerelve, ott mindkét tengely rögzített, vagy állítható nyomtávja legfeljebb 1150 mm,
1.1.3. 600 kg-nál nagyobb tömeg, és az ER C Függelék C/1. számú mellékletének 2.1. pontjában meghatározott terheletlen tömegnek megfelelően, az ezen melléklettel összhangban felszerelt borulás hatása elleni védőszerkezettel és a gyártó által ajánlott legnagyobb kerékabroncsokkal együtt.
2. Jóváhagyási követelmények
2.1. A jóváhagyó hatóság biztosítja a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorhoz erősítésének az EK alkatrész típusjóváhagyását, amennyiben az megfelel az I–V. Részben előírt szerkezeti és vizsgálati követelményeknek.
2.2. A jóváhagyó hatóság a VI. Rész szerinti EK alkatrész típus-jóváhagyási jelet ad a traktor vagy a borulás hatása elleni védőszerkezet gyártójának, vagy meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a 2. pontnak megfelelően a típusjóváhagyást megadták.
2.3. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezeknek a traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK alkatrész típus-jóváhagyási jellel rendelkeznek.
2.4. Mindemellett a jóváhagyó hatóság megtilthatja az EK alkatrész típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.
A hatóság haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a megtett intézkedésekről, részletesen megindokolva a döntését.
2.5. A jóváhagyó hatóság egy hónapon belül elküldi a VII. Rész szerinti EK-alkatrész-típusjóváhagyás másolatát a többi tagállam illetékes hatóságának a borulás hatása elleni védőszerkezet minden olyan típusára vonatkozóan, amelyre a jóváhagyást megadták vagy megtagadták.
2.6. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítő szerkezetére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták az EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a VIII. Rész követelményeinek.
2.7. jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták az EK alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a VIII. Rész követelményeinek.
2.8. Az EK-típusjóváhagyássál kapcsolatban az 1. cikkben említett valamennyi traktort fel kell szerelni borulás hatása elleni védőszerkezettel.
2.9. Amennyiben nem a vezetőülés elé felszerelt két oszloppal rendelkező védőszerkezetről van szó, akkor az 1. bekezdésben említett védőszerkezetnek meg kell felelnie ezen melléklet I–IV. Részében vagy a C/11. vagy a C/17. számú mellékletben megállapított követelményeknek.
| A RÉSZEK JEGYZÉKE | ||
| I. Rész: | Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás feltételei | |
| II. Rész: | A borulás hatása elleni védőszerkezetek, és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei | |
| III. Rész: | törölve (2000/19/EK irányelv) | |
| törölve (2000/19/EK irányelv) | ||
| törölve (2000/19/EK irányelv) | ||
| IV. Rész: | törölve (2000/19/EK irányelv) | |
| V. Rész: | törölve (2000/19/EK irányelv) | |
| VI. Rész: | Jelölések | |
| VII. Rész: | Az EK alkatrész-típusbizonyítvány mintája | |
| VIII. Rész: | Az EK-típusjóváhagyás feltételei | |
| IX. Rész: | Melléklet egyes traktortípusok EK típusbizonyítványához a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és traktorra erősítésének szilárdságával kapcsolatban. | |
1. A 2008. októberi C(2008) 128 OECD-határozat 7. kódexének * 1. pontjában előírt meghatározások és követelmények alkalmazandók – az 1.1. pont (Mezőgazdasági és erdészeti traktorok) kivételével –, amelyek szövege a következő:
„1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. [nem alkalmazható]
1.2. Borulásvédelmi szerkezet (ROPS)
„Borulásvédelmi szerkezet” (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: védőszerkezet): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt abban az esetben érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul.
A borulásvédelmi szerkezet jellemzője, hogy elég nagy szabad teret biztosít ahhoz, hogy megvédje a vezetőt, aki ülhet akár a védőszerkezet védelmében, akár a szerkezet külső éleit a traktor bármely olyan részével összekötő egyenesek által határolt térben, amely érintkezésbe kerülhet a sík talajjal, és amely borulás esetén képes a traktort az adott helyzetben megtartani.
1.3. Nyomtáv
1.3.1. Előzetes fogalommeghatározás: a kerék szimmetriasíkja
A kerék szimmetriasíkja egyenlő távolságra található a keréktárcsák külső élén értelmezett kerületét magában foglaló két síktól.
1.3.2. A nyomtáv meghatározása
A kerék tengelyén keresztülhaladó függőleges sík egyenes vonalban metszi a szimmetriasíkot; ez az egyenes egy pontban találkozik az alátámasztó felülettel. Ha a traktor azonos tengelyén található kerekek esetében így meghatározott két pont A és B, akkor a nyomtáv az A és a B pont közötti távolság. A nyomtávot ilyen módon mind az első, mind a hátsó kerekek tekintetében meg lehet határozni. Ikerkerekek esetében a nyomtáv a kerékpárok szimmetriasíkjainak megfelelő két sík közötti távolság.
1.3.3. További fogalommeghatározás: a traktor szimmetriasíkja
Az A és a B pontnak a traktor hátsó tengelyére vonatkozó szélső helyzete adja meg a nyomtáv lehetséges legnagyobb értékét. Az AB szakasszal a szakasz középpontjánál derékszöget bezáró függőleges sík a traktor szimmetriasíkja.
1.4. Tengelytáv
Az első kerekek, illetve a hátsó kerekek tekintetében a fentiek szerint meghatározott két AB szakaszon keresztülhaladó függőleges síkok közötti távolság.
1.5. Az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása; az ülés beállítása a vizsgálathoz
1.5.1. Az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) * (nemzetközi anyagokban SIP-ként jelölve)
Az ülés ellenőrzési pontját az MSZ EN ISO 5353:2000 szabvány szerint kell meghatározni.
1.5.2. Az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz
1.5.2.1. amennyiben a háttámla és az ülőfelület állítható, akkor úgy kell ezeket beállítani, hogy az ülés ellenőrzési pontja a hátsó, legfelső helyzetében legyen;
1.5.2.2. amennyiben az ülés rugózott, akkor rugózását útjának közepén rögzíteni kell, kivéve, ha ez ellentétes az ülés gyártójának egyértelmű utasításaival;
1.5.2.3. azon esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés ellenőrzési pontján átmenő hosszanti tengelynek párhuzamosnak kell lennie a traktornak a kormánykerék középpontján átmenő függőleges hosszanti síkjával, és ettől a síktól legfeljebb 100 mm-re helyezkedhet el.
1.6. Védett tér
1.6.1. Referenciasík
A védett tér a 7.1. és a 7.2. ábrán látható. A védett tér meghatározása a referenciasíkhoz és az ülés ellenőrzési pontjához (ÜEP) képest történik. A referenciasík egy olyan függőleges sík, amely általában a traktor hosszanti síkja, valamint átmegy az ülés ellenőrzési pontján és a kormánykerék középpontján. A referenciasík általában egybeesik a traktor hosszanti szimmetriasíkjával. Rakodás során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódik, de merőleges marad a traktorra, illetve a borulásvédelmi szerkezet aljára. A védett tér az 1.6.2. és az 1.6.3. pont alapján határozható meg.
1.6.2. A védett tér meghatározása nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok esetében
A nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok szabad terét az alábbi 1.6.2.1–1.6.2.13. pont határozza meg; ha a traktor vízszintes felületen áll, és amennyiben az ülés állítható, a hátsó, legfelső helyzetbe * van állítva, illetve amennyiben a kormánykerék állítható, az ülő vezető számára középső helyzetbe van állítva, a szabad teret a következő síkok határolják:
1.6.2.1. az A1 B1 B2 A2 vízszintes sík (810 + av) mm-rel az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) felett úgy, hogy a B1 B2 egyenes (ah – 10) mm-re az ÜEP mögött található;
1.6.2.2. a referenciasíkra merőleges H1 H2 G2 G1 ferde sík, amely a B1 B2 egyenes mögött 150 mm-rel található pontot és az ülés háttámlájának leghátsó pontját is magában foglalja;
1.6.2.3. a referenciasíkra merőleges A1 A2 H2 H1 hengeres felület, amelynek sugara 120 mm, és amely érinti a fenti 1.6.2.1. és 1.6.2.2. pontban meghatározott síkokat;
1.6.2.4. a referenciasíkra merőleges B1 C1 C2 B2 hengeres felület, amelynek sugara 900 mm, 400 mm-re előrenyúlik, és amely a B1 B2 egyenes mentén érinti a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott síkot;
1.6.2.5. a referenciasíkra merőleges C1 D1 D2 C2 ferde sík, amely a fenti 1.6.2.4. pontban meghatározott felületig terjed, és 40 mm-re esik a kormánykerék elülső külső élétől. A kormánykerék emelt állása esetén ez a sík a B1 B2 egyenestől a fenti 1.6.2.4. pontban meghatározott felületet érintve nyúlik előre;
1.6.2.6. a referenciasíkra merőleges D1 K1 E1 E2 K2 D2 függőleges sík, amely 40 mm-re esik a kormánykerék elülső külső élétől;
1.6.2.7. az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) alatt (90–av) mm-re található ponton keresztülhaladó E1 F1 P1 N1 N2 P2 F2 E2 vízszintes sík;
1.6.2.8. a G1 L1 M1 N1 N2 M2 L2 G2 felület szükség esetén a fenti 1.6.2.2. pontban meghatározott sík alsó határától a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott vízszintes síkig görbül, merőleges a referenciasíkra, és teljes hosszában érinti az ülés háttámláját;
1.6.2.9. a K1 I1 F1 E1 és a K2 I2 F2 E2 függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 250 mm távolságra, azzal párhuzamosan helyezkedik el, és a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott vízszintes sík felett 300 mm-re ér véget;
1.6.2.10. az A1 B1 C1 D1 K1 E1 L1 G1 H1 és az A2 B2 C2 D2 K2 E2 L2 G2 H2 ferde, párhuzamos sík a fenti 1.6.2.9. pontban meghatározott síkok felső élétől indul ki, és a rakodás oldalán a referenciasíktól legalább 100 mm-re csatlakozik a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott vízszintes síkhoz;
1.6.2.11. a Q1 P1 N1 M1 és a Q2 P2 N2 M2 függőleges síkrész a referenciasík két oldalán, attól 200 mm távolságra, azzal párhuzamosan helyezkedik el, és a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott vízszintes sík felett 300 mm-re ér véget;
1.6.2.12. az I1 Q1 P1 F1 és az I2 Q2 P2 F2 függőleges síkrész merőleges a referenciasíkra és (210–ah) mm-re helyezkedik el az ülés ellenőrzési pontja előtt;
1.6.2.13. az I1 Q1 M1 L1 és az I2 Q2 M2 L2 vízszintes síkrész 300 mm-re helyezkedik el a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott sík felett.
1.6.3. A védett tér meghatározása megfordítható vezetőhellyel felszerelt traktorok esetében
A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a védett tér a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két védett tér burkolófelülete;
1.6.4. Kiegészítő ülések (utasülés)
1.6.4.1. Olyan traktorok esetében, amelyekbe kiegészítő üléseket lehet beszerelni, a vizsgálatok során az összes lehetséges kiegészítő ülés ellenőrzési pontját magában foglaló burkolófelületet kell használni. A védőszerkezet nem eshet a különböző ülések ellenőrzési pontjait magában foglaló nagyobb védett téren belülre.
1.6.4.2. Amennyiben a vizsgálat elvégzése után új lehetőséget kínálnak az ülések elrendezésére, meg kell határozni, hogy az új ülés ellenőrzési pontja körüli védett tér teljes mértékben a korábban megállapított burkolófelületen belülre esik-e. Amennyiben nem, új vizsgálatot kell végezni.
1.7. Mérési tűréshatárok
| Hosszméret | : | ± 3 mm | |
| kivéve | |||
| – gumiabroncsok alakváltozása: ± 1 mm | |||
| – a védőszerkezet alakváltozása vízszintes terhelés esetén: ± 1 mm | |||
| – a lengőtömeg esési magassága: ± 1 mm | |||
| Tömeg | : | ± 1% | |
| Erők | : | ± 2% | |
| Szögek | : | ± 2° |
1.8. Jelölések
| ah | (mm) | Az ülés vízszintes állítási tartományának fele | |
| av | (mm) | Az ülés függőleges állítási tartományának fele | |
| B | (mm) | A traktor legkisebb szélessége | |
| B6 | (mm) | A védőszerkezet legnagyobb külső szélessége | |
| D | (mm) | A védőszerkezet alakváltozása az ütközési pontban (dinamikus vizsgálatok), illetve alakváltozás a terhelés helyén és irányában (statikus vizsgálatok) | |
| D’ | (mm) | A szerkezet alakváltozása a szükséges számított energiánál | |
| Ea | (J) | Elnyelt alakváltozási energia abban a pontban, ahol a terhelést megszüntették. Az F–D görbén belüli terület | |
| Ei | (J) | Elnyelt alakváltozási energia. Az F–D görbén belüli terület | |
| E’i | (J) | Repedés vagy törés keletkezését követő további terhelés után elnyelt alakváltozási energia | |
| E”i | (J) | A túlterheléses vizsgálat alatt elnyelt alakváltozási energia olyan esetben, amikor a terhelést megszüntették, mielőtt a túlterhelési vizsgálat megkezdődött volna. Az F–D görbén belüli terület | |
| Eil | (J) | Hosszirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia | |
| Eis | (J) | Oldalirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia | |
| F | (N) | Statikus terhelőerő | |
| F’ | (N) | Az E’i-nek megfelelő szükséges számított energiához tartozó terhelőerő | |
| F–D | Erő-alakváltozás görbe | ||
| Fmax | (N) | A terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő, a túlterhelés kivételével | |
| Fv | (N) | Függőleges nyomóerő | |
| H | (mm) | A lengőtömeg esési magassága (dinamikus vizsgálatok) | |
| H’ | (mm) | A lengőtömeg esési magassága kiegészítő vizsgálatnál (dinamikus vizsgálatok) | |
| I | (kgm2) | A traktor hátsó kerekeinek középvonalára számított, a hátsó kerekek tömegétől független vonatkoztatási tehetetlenségi nyomaték | |
| L | (mm) | A traktor vonatkoztatási tengelytávja | |
| M | (kg) | A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál, a II. melléklet 3.1.1.4. pontja szerint”» |
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A borulás hatása elleni védőszerkezeteket és a traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy teljesüljön a fenti 1.1. pontban meghatározott alapvető cél.
2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha a II. és a III. Rész: követelményei teljesülnek.
3. AZ EU-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
3.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet és a traktorra erősítés szilárdságára vonatkozóan az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
3.2. Az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási kérelemhez három példányban mellékelni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:
2. általános elrendezési rajz a rajzon megadott léptéknek megfelelően, vagy a védőszerkezet fő méreteinek megadásával. E rajznak főként a rögzítés részleteit kell bemutatnia,
3. a felerősítés részleteit oldalról és hátulról bemutató fényképek,
4. a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezetet, a traktorra erősítés részleteit, és – szükség esetén – a burkolattal kapcsolatos részleteket, a hozzáférés és a kimenekülés módját, a belső párnázással kapcsolatos részleteket és a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló sajátosságokat, valamint a fűtés és a szellőztetés részleteit,
5. a szerkezeti részekhez felhasznált anyagok, beleértve a csatlakoztató és a rögzítő csavarokat is (lásd V. Rész:
3.3. Az EU-alkatrész típus-jóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni egy olyan traktort, amely annak a traktortípusnak a mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a borulás hatása elleni védőszerkezetet.
3.4. Az EU-alkatrész típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EU-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság megadja a jóváhagyás kiterjesztését is, amennyiben a jóváhagyott védőszerkezet és azok a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelelnek az alábbi feltételeknek:
6. a II. Rész 1.4. pontja szerinti teher nélküli traktor tömege nem haladja meg 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálatnál használt referenciatömeget,
7. a tengelytáv vagy a hátsó kerekek tengelyére számított tehetetlenségi nyomaték nem nagyobb, mint a referencia-nyomtáv vagy tehetetlenségi nyomaték,
8. a felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak a traktoron,
9. az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és a motorháztető, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak, azonos szilárdságúak és – a védőszerkezethez képest – azonos helyen vannak;
10. az ülésnek, valamint a kormánykeréknek a védőszerkezethez viszonyított kritikus méreteit és elrendezését, valamint azoknak a pontoknak a védőszerkezethez viszonyított elrendezését, amelyek merevnek minősülnek, és amelyeket figyelembe kell venni a szabadtér védelme igazolásának céljából, úgy kell kialakítani, hogy az egyes vizsgálatok során a szerkezet védje a szabadteret, miután ez utóbbinak alakja a különböző vizsgálatok eredményeképpen megváltozott.
4. JELÖLÉSEK
4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:
4.1.1. Védjegy vagy kereskedelmi név.
4.1.2. A VI. Részben található mintának megfelelő EU-alkatrész típus-jóváhagyási jel.
4.1.3. A védőszerkezet sorozatszáma.
4.1.4. Annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet tervezték.
4.2. Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán.
4.3. A szóban forgó jelölések láthatók, olvashatók és kitörölhetetlenek legyenek.”
A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulásvédelmi szerkezet EK-típusjóváhagyásának műszaki követelményeit – a 3.1.4. (Vizsgálati jelentés), a 3.3.1. (Adminisztratív kiterjesztések), a 3.4. (Jelölés) és a 3.6. (Biztonságiöv-rögzítés hatása) kivételével – a 2008. októberi C(2008) 128 OECD-határozat 7. kódexének 3. pontja tartalmazza, amelynek szövege a következő:
„3. SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK
3.1. A borulásvédelmi szerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei
3.1.1. Általános előírások
3.1.1.1. A vizsgálat célja
Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel modellezni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – a vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.
3.1.1.2. Vizsgálati módszerek
A vizsgálatokat a dinamikus vagy a statikus eljárás szerint lehet végezni. A két eljárást egyenértékűnek tekintik.
3.1.1.3. A vizsgálatok előkészítésére vonatkozó általános szabályok
3.1.1.3.1. A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak. A gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték.
Megjegyzés: A statikus vizsgálatokhoz nem szükséges egy teljes traktor, de a védőszerkezet és a traktor azon alkatrészei, amelyekre a védőszerkezetet felszerelik, üzemszerű egységet (a továbbiakban: szerkezet) kell, hogy alkossanak.
3.1.1.3.2. Az összeszerelt traktorra (vagy a szerkezetre) mind a statikus vizsgálathoz, mind a dinamikus vizsgálathoz fel kell szerelni a sorozatgyártás összes, a szereléshez szükséges alkatrészeit, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják, vagy a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.
Azokat az alkatrészeket, amelyek a védett térben veszélyt jelenthetnek, szintén fel kell szerelni a traktorra (vagy a szerkezetre), hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e az Elfogadási kritériumok című, 3.1.3. pontban előírt követelmények. A traktor vagy a védőszerkezet összes alkatrészét – beleértve az időjárás ellen védő részeket is – fel kell szerelni, vagy a rajzokon ábrázolni kell.
3.1.1.3.3. A szilárdsági vizsgálatokhoz el kell távolítani az összes leszerelhető burkolatot és nem teherviselő alkatrészt, hogy ezek ne növelhessék a védőszerkezet szilárdságát.
3.1.1.3.4. A kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy a borulásvédelmi szerkezet a vizsgálatok során lehetőleg ne támaszkodjon a gumiabroncsokra. Statikus vizsgálat esetén a kerekeket le lehet szerelni.
3.1.1.4. A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál
A lengőtömeg esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők kiszámítására szolgáló képletekben alkalmazott M referenciatömeg a traktornak a választható tartozékok nélkül, de legalább a hűtőfolyadékkal, a kenőanyaggal, az üzemanyaggal, a szerszámokkal és a védőszerkezettel együtt számolt tömegével egyenlő. Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyokat, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy a különleges alkatrészeket.
3.1.2. Vizsgálatok
3.1.2.1. A vizsgálatok sorrendje
A vizsgálatok sorrendje a 3.2.1.1.6., a 3.2.1.1.7., a 3.2.2.1.6. és a 3.2.2.1.7. pontban említett kiegészítő vizsgálatok nélkül a következő:
1. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet hátsó részén (lásd a 3.2.1.1.1. és a 3.2.2.1.1. pontot);
2. nyomóvizsgálat hátul (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a 3.2.1.1.4. és a 3.2.2.1.4. pontot);
3. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet elülső részén (lásd a 3.2.1.1.2. és a 3.2.2.1.2. pontot);
4. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet oldalán (lásd a 3.2.1.1.3. és a 3.2.2.1.3. pontot);
5. nyomóvizsgálat a szerkezet elején (dinamikus vagy statikus vizsgálat) (lásd a 3.2.1.1.5. és a 3.2.2.1.5. pontot).
3.1.2.2. Általános előírások
3.1.2.2.1. Amennyiben a vizsgálat során a traktort tartó készülék bármelyik része eltörik vagy elmozdul, a vizsgálatot meg kell ismételni.
3.1.2.2.2. A vizsgálatok során a traktoron vagy a védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások.
3.1.2.2.3. A vizsgálatok során a traktor sebességváltójának üres helyzetben, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük.
3.1.2.2.4. Amennyiben a traktoron a traktorváz és a kerekek között rugózás van, a vizsgálatok alatt ki kell iktatni.
3.1.2.2.5. Az első ütést (dinamikus vizsgálat esetén) vagy az első terhelést (statikus vizsgálat esetén) a védőszerkezet hátsó részének azon az oldalán kell végezni, amelyiken a vizsgálatot végző hatóságok véleménye szerint az ütések és terhelések sorozata a szerkezet szempontjából legkedvezőtlenebb feltételeket eredményezi. Az oldalirányú ütést, illetve terhelést és a hátulról történő ütést és terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának mindkét oldalán el kell végezni. Az elölről történő ütést vagy terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell végezni, mint az oldalirányú terhelést vagy ütést.
3.1.3. Elfogadási kritériumok
3.1.3.1. A védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, ha teljesülnek a következő feltételek:
3.1.3.1.1. a dinamikus vizsgálati eljárás során valamennyi vizsgálat után a 3.2.1.2.1. pont meghatározása szerint töréstől és repedéstől mentes. Amennyiben a dinamikus vizsgálat során jelentős törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó vizsgálat után a 3.2.1.1.6. vagy a 3.2.1.1.7. pontban meghatározott további ütésvizsgálatot vagy nyomóvizsgálatot kell végrehajtani;
3.1.3.1.2. statikus vizsgálat során annál a pontnál, ahol valamennyi előírt horizontális terhelési vizsgálatnál vagy a túlterhelési vizsgálatnál elérik az előírt energiaszintet, az erőhatásnak nagyobbnak kell lennie mint 0,8 F;
3.1.3.1.3. amennyiben a statikus vizsgálat során a nyomóerő alkalmazásának eredményeként törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó nyomóvizsgálat után a 3.2.2.1.7. pontban meghatározott további nyomóvizsgálatot kell végrehajtani;
3.1.3.1.4. a vizsgálatok alatt – a túlterhelési vizsgálat kivételével – a védőszerkezet egyetlen alkatrésze sem hatolhat be az I. Rész: 1.6. pontjában meghatározott védett térbe;
3.1.3.1.5. a vizsgálatok alatt – a túlterhelési vizsgálat kivételével – a védett tér valamennyi részét a védőszerkezetnek kell biztosítania a 3.2.1.2.2. és a 3.2.2.2.2. pont szerint;
3.1.3.1.6. a vizsgálatok alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre;
3.1.3.1.7. a 3.2.1.2.3. és a 3.2.2.2.3. pontnak megfelelően mért rugalmas alakváltozás legfeljebb 250 mm lehet.
3.1.3.2. A tartozékok nem jelenthetnek veszélyt a vezető számára. A traktornak nem lehet olyan kiálló alkatrésze vagy tartozéka, amelyik felboruláskor megsebesíthetné a vezetőt, vagy olyan alkatrésze vagy tartozéka, amelyik a szerkezet alakváltozásának következtében beszoríthatná a vezetőt, pl. a lábszáránál vagy lábfejénél.
3.1.4. [nem alkalmazható]
3.1.5. Eszközök és berendezések a dinamikus vizsgálatokhoz
3.1.5.1. Lengőtömeg
3.1.5.1.1. A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a forgáspontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Gondoskodni kell olyan eszközökről, amelyekkel egymástól függetlenül állítható a tömeg esési magassága, valamint a lengőtömeg és a tartóláncok, illetve tartókötelek közötti szög.
3.1.5.1.2. A lengőtömeg nagysága 2000 ± 20 kg legyen tartóláncok vagy -kötelek nélkül. A tartóláncok vagy -kötelek nem lehetnek nehezebbek 100 kg-nál. Az ütközési felület oldalhossza 680 ± 20 mm legyen (lásd a 7.3. ábrát). A lengőtömeget úgy kell feltölteni, hogy a tömegközéppont helyzete változatlan maradjon és egybeessen a parallelepipedon geometriai középpontjával.
3.1.5.1.3. A parallelepipedont a hátrahúzó rendszerhez gyorskioldó szerkezettel kell kapcsolni, amely kialakításának és elrendezésének köszönhetően a lengőtömeg elengedhető anélkül, hogy ezáltal a parallelepipedon a vízszintes tengelye körül, az inga lengési síkjára merőlegesen lengene.
3.1.5.2. A lengőtömeg felerősítése
A lengőtömeg forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb az esési magasság 1%-ánál.
3.1.5.3. Rögzítések
3.1.5.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz a lengőtömeg alatt olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben (lásd a 7.4., a 7.5. és a 7.6. ábrát) elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.
3.1.5.3.2. A traktort 13 mm névleges átmérőjű, az MSZ ISO 2408:2011 szabványnak megfelelő 6 x 19 szerkezetű, kenderszíves gömbölyű pászmás sodronykötéllel kell a sínekhez rögzíteni. A fémpászmák szakítószilárdsága 1770 MPa legyen.
3.1.5.3.3. Ízelt kormányzású traktorok esetében a központi csuklót az összes vizsgálathoz megfelelő módon alá kell támasztani és le kell rögzíteni. Az oldalirányú ütésvizsgálathoz a központi csuklót az ütéssel ellenkező oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem kell feltétlenül egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a drótkötelek megfelelő elhelyezését.
3.1.5.4. Keréktámasz és gerenda
3.1.5.4.1. Az ütésvizsgálatok során a kerekek megtámasztásához 150 x 150 mm keresztmetszetű puhafa gerendát kell használni (lásd a 7.4., a 7.5. és a 7.6. ábrát).
3.1.5.4.2. Az oldalirányú ütésvizsgálatokhoz a keréktárcsa ütésiránnyal ellentétes oldali kitámasztására puhafa gerendát kell a talajra rögzíteni (lásd a 7.6. ábrát).
3.1.5.5. Támaszok és rögzítések ízelt kormányzású traktorokhoz
3.1.5.5.1. Ízelt kormányzású traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni. Ezek feladata biztosítani, hogy a traktornak az a része, amelyre a védőszerkezet felszerelték, olyan merev legyen, mint a nem ízelt kormányzású traktorok megfelelő része.
3.1.5.5.2. Az ütés- és nyomóvizsgálatokhoz további részletes adatokat a 3.2.1.1. pont tartalmaz.
3.1.5.6. Abroncsnyomás és alakváltozás
3.1.5.6.1. A traktor gumiabroncsai nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a traktorgyártó által szántóföldi munkára előírt abroncsnyomást kell beállítani.
3.1.5.6.2. A rögzítéseket minden egyes esetben annyira meg kell feszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a feszítés előtt mért oldalfalmagasságuk (a keréktárcsa legalsó pontjának a földtől mért távolsága) 12%-a legyen.
3.1.5.7. Nyomóberendezés
A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a nyomóerőt.
3.1.5.8. Mérőberendezések
A következő mérőberendezések szükségesek:
3.1.5.8.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 7.8. ábrát).
3.1.5.8.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.2.2.2.2. pontot).
3.1.6. Berendezések és eszközök a statikus vizsgálatokhoz
3.1.6.1. Statikus vizsgálathoz használt berendezés
3.1.6.1.1. A statikus vizsgálathoz használt berendezést úgy kell megtervezni, hogy nyomást vagy terhelést lehessen vele kifejteni a védőszerkezetre.
3.1.6.1.2. Gondoskodni kell arról, hogy a terhelés eloszlása a terhelés irányára merőlegesen, a gerenda teljes hosszában egyenletes legyen. A gerenda hossza 50 mm többszöröse legyen, és 250 és 700 mm közé essen. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie. A gerendának a védőszerkezettel érintkező éleit legfeljebb 50 mm-es sugárral le kell kerekíteni.
3.1.6.1.3. A gerenda a terhelés irányától függően bármilyen szögben illeszthető legyen, hogy a védőszerkezet alakváltozása esetén követhesse a védőszerkezet teherviselő felületének szögváltozásait.
3.1.6.1.4. Az erő iránya (eltérés a vízszintestől és a függőlegestől):
11. a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ± 2°,
12. a vizsgálat során terheléssel: 10° a vízszintes felett és 20° a vízszintes alatt. Ezeknek az eltéréseknek a lehető legkisebbeknek kell lenniük.
3.1.6.1.5. Az alakváltozási sebességnek elég kicsinek, 5 mm/s-nál kisebbnek kell lennie, hogy a terhelést minden pillanatban ’statikusnak’ lehessen tekinteni.
3.1.6.2. Eszközök a védőszerkezet által elnyelt energia mérésére
3.1.6.2.1. Fel kell rajzolni az erő-alakváltozás görbét, hogy meg lehessen határozni a védőszerkezet által elnyelt energiát. Az erőt és az alakváltozást nem szükséges abban a pontban mérni, amelyben a terhelés a védőszerkezetet éri; az erőt és az alakváltozást azonban egyidejűleg, ugyanazon az egyenesen kell mérni.
3.1.6.2.2. Az alakváltozás-mérések kezdő referenciapontját úgy kell megválasztani, hogy csak a védőszerkezet és/vagy a traktor bizonyos alkatrészeinek alakváltozása által elnyelt energiát vegyék figyelembe. A rögzítés alakváltozása és/vagy csúszása által elnyelt energiát nem kell figyelembe venni.
3.1.6.3. A traktor talajhoz rögzítésének eszközei
3.1.6.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket a vizsgálathoz használt berendezés közelében szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.
3.1.6.3.2. A traktort megfelelő eszközökkel (lemezek, ékek, drótkötelek, támaszok stb.) úgy kell a sínekhez rögzíteni, hogy a vizsgálatok során ne mozdulhasson el. Ezt a terhelések során a szokásos hosszmérő eszközökkel kell ellenőrizni.
Amennyiben a traktor elmozdul, akkor a teljes vizsgálatot meg kell ismételni, kivéve, ha az erő-alakváltozás görbe ábrázolásakor figyelembe vett alakváltozás mérésére szolgáló rendszert a traktorra erősítették.
3.1.6.4. Nyomóberendezés
A 7.7. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát kardáncsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengely-alátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai viseljék a nyomóterhelést.
3.1.6.5. Egyéb mérőberendezések
A következő mérőberendezésekre is szükség van:
3.1.6.5.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 7.8. ábrát);
3.1.6.5.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.3.2.2.2. pontot).
3.2. Vizsgálati eljárások
3.2.1. Dinamikus vizsgálatok
3.2.1.1. Ütés- és nyomóvizsgálatok
3.2.1.1.1. Ütés hátulról
3.2.1.1.1.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.2.1.1.1.2. A traktort a 7.4. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.
A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.1.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek elé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.1.1.1.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.2.1.1.1.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet egyikével számított nagyságú legyen:
H = 2,165 x 10–8 M L2
vagy
H = 5,73 x 10–2 I
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.2.1.1.1.5. A megfordítható vezetőhellyel (megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében a magasság a fentiek és az alábbiak közül a nagyobb érték lesz:
H = 25+0,07 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = 125+0,02 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
3.2.1.1.2. Ütés elölről
3.2.1.1.2.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.2.1.1.2.2. A traktort a 7.5. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.
A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.1.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek mögé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.1.1.2.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.2.1.1.2.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = 25+0,07 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H =125+0,02 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.2.1.1.2.5. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében:
13. hátsó kétoszlopos védőkeret esetében a fenti képlet alkalmazandó,
14. egyéb típusú védőszerkezetek esetében a magasság a fent alkalmazott képlettel, illetve az alábbival számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
H = 2,165 x 10–8 M L2
vagy
H = 5,73 x 10–2 I
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.2.1.1.3. Ütés oldalról
3.2.1.1.3.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet 20°-nál kisebb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek ütközéskor továbbra is függőlegesek maradjanak.
3.2.1.1.3.2. A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
3.2.1.1.3.3. A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az ütközési pontnak az ülés ellenőrzési pontja előtt 60 mm-re, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie, úgy, hogy az ülés a hosszanti ülésbeállítási tartomány közepén legyen, kivéve, ha biztos, hogy az él másik része ütközne a talajhoz először.
3.2.1.1.3.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében az ütközési pontnak az ülés két helyzetének egyesítésével meghatározott két ellenőrzési pontját összekötő szakasz középpontján áthaladó, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie. Kétoszlopos rendszerű védőszerkezetek esetében az ütközési pontnak a két oszlop egyikére kell esnie.
3.2.1.1.3.5. A traktorkerekeket az ütközési oldalon az első és a hátsó tengely megfelelő végein átmenő drótkötelekkel kell rögzíteni a talajhoz. A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.1.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen.
A kötelek megfeszítése után a gerendát a talajra kell fektetni, hozzá kell nyomni a gumiabroncsok ütéssel ellentétes oldalához, majd a talajhoz kell rögzíteni. Amennyiben az első és a hátsó kerekek külső oldalai nincsenek azonos függőleges síkban, akkor két gerendára vagy ékre lehet szükség. Ezután a gerendát a 7.6. ábra szerint az ütéssel ellentétes oldalon a legjobban igénybe vett kerék tárcsájához kell helyezni, szorosan a keréktárcsához kell nyomni, majd rögzíteni kell az alapjánál. A gerenda hosszát úgy kell megválasztani, hogy a keréktárcsához nyomva 30 ± 3°-os szöget zárjon be a talajjal. Ezenkívül a gerenda vastagsága lehetőleg a hosszúságának egyhuszada–egyhuszonötöde, a szélességének pedig fele–harmada legyen. A gerendát mindkét végén a 7.6. ábrának megfelelően kell kialakítani.
3.2.1.1.3.6. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, oldalról pedig a 3.2.1.1.3.2. pont szerint a hátsó keréknek feszített gerendához hasonló szerkezettel kell megtámasztani. Ezután a csuklópontot szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.2.1.1.3.7. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = 25+0,20 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = 125+0,15 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
3.2.1.1.3.8. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében:
15. hátsó kétoszlopos védőkeret esetében a megválasztott magasság a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
H = (25 + 0,20 M) (B6 + B) / 2B
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = (125 + 0,15 M) (B6 +B) /2B
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében,
16. egyéb típusú védőszerkezetek esetében a megválasztott magasság a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
H = 25+0,20 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H =125+0,15 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.2.1.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen
A gerendát a védőszerkezet hátsó legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:
Fv = 20 M
Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor hátuljának azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.
Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.
3.2.1.1.5. Nyomóvizsgálat az elülső részen
A gerendát a védőszerkezet elülső legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:
Fv = 20 M
Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének elülső része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor elejének azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.
Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.
3.2.1.1.6. További ütésvizsgálatok
Amennyiben az ütésvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó ütésvizsgálat után egy második, hasonló ütésvizsgálatot kell végezni
H’ = (H x 10–1) (12 + 4a) (1 + 2a)–1
esési magassággal, ahol ’a’ a maradandó alakváltozás (Dp) rugalmas alakváltozáshoz (De) viszonyított aránya:
a = Dp/De
az ütközési pontban mérve. A második ütésvizsgálat miatt bekövetkező további maradandó alakváltozás nem lehet nagyobb az első ütésvizsgálat miatt bekövetkező maradandó alakváltozás 30%-ánál.
A további vizsgálatok végrehajtásához valamennyi ütésvizsgálat során meg kell mérni a rugalmas alakváltozást.
3.2.1.1.7. További nyomóvizsgálatok
Amennyiben a nyomóvizsgálat során jelentős mértékű törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell végrehajtani, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.
3.2.1.2. A végrehajtandó mérések
3.2.1.2.1. Törések és repedések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. A lengőtömeg élei által okozott sérülések elhanyagolhatók.
3.2.1.2.2. Behatolás a védett térbe
Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az 1.6. pont szerint a vezetőülést körülvevő védett térbe.
A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt lEUisebb értéket kell figyelembe venni.
3.2.1.2.3. Rugalmas alakváltozás (oldalirányú ütés hatására)
A rugalmas alakváltozást (810 + av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 7.8. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.
3.2.1.2.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.
3.2.2. Statikus vizsgálatok
3.2.2.1. Terhelések és nyomóvizsgálatok
3.2.2.1.1. Terhelés a hátsó részen
3.2.2.1.1.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkban kell alkalmazni.
A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az a függőleges sík, amelyben a terhelést kifejtik, a szerkezet felső része külső szélessége egyharmadának megfelelő távolságra legyen a szimmetriasíktól.
Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.2.2.1.1.2. A szerkezetet a 3.1.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.2.1.1.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eil = 2,165 x 10–7 M L2
vagy
Eil = 0,574 x I
3.2.2.1.1.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke a fenti és az alábbi képlet szerint kiszámolt értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eil = 500 + 0,5 M
3.2.2.1.2. Terhelés az első részen
3.2.2.1.2.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkban kell alkalmazni. A védőszerkezetnek azt a pontját kell a terhelés támadáspontjaként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A terhelés támadáspontjának a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.2.2.1.2.2. A szerkezetet a 3.1.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.2.1.2.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eil = 500 + 0,5 M
3.2.2.1.2.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében:
17. hátsó kétoszlopos védőkeret esetében az előző képlet alkalmazandó,
18. egyéb típusú védőszerkezetek esetében az energia értéke a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eil = 2,165 x 10–7 ML2
vagy
Eil = 0,574 I
3.2.2.1.3. Oldalirányú terhelés
3.2.2.1.3.1. Az oldalirányú terhelést vízszintesen, az ülés ellenőrzési pontja előtt 60 mm-re, a traktor szimmetriasíkjára merőlegesen futó függőleges síkban kell kifejteni, úgy, hogy az ülés a hosszanti ülésbeállítási tartomány közepén legyen. A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él.
3.2.2.1.3.2. A szerkezetet a 3.1.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.2.2.1.3.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eis = 1,75 M
3.2.2.1.3.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a terhelés támadáspontjának az ülés két helyzetének egyesítésével meghatározott két ellenőrzési pontját összekötő szakasz középpontján áthaladó, a szimmetriasíkra merőlegesen futó síkba kell esnie. Kétoszlopos rendszerű védőszerkezetek esetében a terhelés támadáspontjának a két oszlop egyikére kell esnie.
3.2.2.1.3.5. A hátsó kétoszlopos védőkerettel felszerelt, megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke az alábbi képletek szerint kiszámolt értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eis = 1,75 M
vagy
Eis = 1,75 M (B6 + B)/2B
3.2.2.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen
Az összes előírás azonos a 3.2.1.1.4. pontban megadottakkal.
3.2.2.1.5. Nyomóvizsgálat az első részen
Az összes előírás azonos a 3.2.1.1.5. pontban megadottakkal.
3.2.2.1.6. Kiegészítő túlterhelési vizsgálat (7.9–7.11. ábra)
A túlterhelési vizsgálatot minden esetben el kell végezni, amennyiben az erőhatás több mint 3%-kal csökken az elért alakváltozás utolsó 5%-ában, miután a szerkezet elnyelte a kívánt energiát (lásd a 7.10. ábrát).
A túlterhelési vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vízszintes terhelést a kezdeti, előírt energiaszinthez képest 5%-os lépésben fokozatosan növelik legfeljebb 20% hozzáadott energiáig (lásd a 7.11. ábrát).
A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a szükséges energia 5, 10, illetve 15%-os növelése után az erő minden 5%-os lépésnél 3%-nál kisebb mértékben csökken, és továbbra is nagyobb mint 0,8 Fmax.
A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az erő nagyobb 0,8 Fmax-nál, miután a védőszerkezet a túlterhelés során hozzáadott energia 20%-át elnyelte.
A túlterhelési vizsgálat során megengedhetők újabb törések vagy repedések és/vagy a védett térbe való behatolás, vagy a védett tér védelmének a hiánya a rugalmas alakváltozás következtében. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem hatolhat be a védett térbe, amelynek teljesen védettnek kell lennie.
3.2.2.1.7. További nyomóvizsgálatok
Amennyiben a nyomóvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell elvégezni, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.
3.2.2.2. A végrehajtandó mérések
3.2.2.2.1. Törések és repedések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni.
3.2.2.2.2. Behatolás a védett térbe
Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az I. melléklet 1.6. pontja szerinti védett térbe. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a védett tér valamely része nem esik-e a védőszerkezet védelmén kívülre. A védett tér akkor tekinthető a borulásvédelmi szerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre az ütést mérték. E vizsgálathoz a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra megadott legkisebb értéket kell figyelembe venni.
3.2.2.2.3. Rugalmas alakváltozás oldalirányú terhelés hatására
A rugalmas alakváltozást (810 + av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 7.8. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.
3.2.2.2.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.
3.3. Kiterjesztés más traktortípusokra
3.3.1. [nem alkalmazható]
3.3.2. Kiterjesztés
Ha műszaki módosításokat végeznek a traktoron, a védőszerkezeten vagy a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszeren, az eredeti vizsgálatot végző vizsgálóállomás a következő esetekben adhat ki »kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet«:
3.3.2.1. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése más traktormodellekre
Az ütés- és nyomóvizsgálatokat nem szükséges valamennyi traktormodellen elvégezni, amennyiben a védőszerkezet és a traktor megfelel az alábbi 3.3.2.1.1–3.3.2.1.5. pontban meghatározott feltételeknek.
3.3.2.1.1. A szerkezet legyen azonos a vizsgált szerkezettel.
3.3.2.1.2. A kívánt energia nem haladhatja meg az eredeti vizsgálathoz számított energiamennyiséget 5 százaléknál nagyobb mértékben.
3.3.2.1.3. A felerősítés módja és a traktornak azon alkatrészei, amelyekre a felerősítés történik, azonosak.
3.3.2.1.4. Minden olyan alkatrész, például a sárvédők és a motorháztető, amely a védőszerkezet megtámasztására szolgálhat, azonos.
3.3.2.1.5. A védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése a traktoron olyan, hogy a védett tér a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad (ennek ellenőrzéséhez a védett tér ugyanazon referenciapontját kell alkalmazni, mint az eredeti vizsgálati jelentésben, nevezetesen az ülés referenciapontját [ÜRP] vagy az ülés ellenőrzési pontját [ÜEP]).
3.3.2.2. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése módosított védőszerkezet-modellekre
Ezt az eljárást akkor kell követni, ha a 3.3.2.1. pont rendelkezései nem teljesülnek, viszont nem lehet alkalmazni, ha a védőszerkezetet más elvet követő módszerrel erősítik a traktorra (pl. a gumitámaszokat felfüggesztésre cserélik):
3.3.2.2.1. Az első vizsgálat eredményeit nem befolyásoló módosítások (pl. a szerkezet nem kritikus fontosságú pontján elhelyezkedő tartozék rögzítőlapjának hegesztéssel történő rögzítése), eltérő ellenőrzési ponttal rendelkező ülések beszerelése a védőszerkezetbe (ellenőrizni kell, hogy az új védett tér/terek a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad/maradnak-e).
3.3.2.2.2. Az eredeti vizsgálat eredményeit esetlegesen befolyásoló módosítások, amelyek azonban nem kérdőjelezik meg a védőszerkezet elfogadhatóságát (pl. szerkezeti elem módosítása, a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszer módosítása). Hitelesítő mérést lehet végezni, és a vizsgálat eredményei bekerülnek a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvbe.
Az ilyen típusú kiterjesztésekre az alábbi korlátozások vonatkoznak:
3.3.2.2.2.1. hitelesítő mérés nélkül legfeljebb öt kiterjesztés fogadható el;
3.3.2.2.2.2. a hitelesítő mérés eredményei akkor fogadhatók el kiterjesztés céljából, ha a Kódex valamennyi elfogadási kritériuma teljesül, továbbá:
ha az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozás nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálati jelentésben szereplő, az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozástól (dinamikus vizsgálat esetén);
ha a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért erő nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálatban az előírt energiaszint elérésekor mért erőtől, valamint a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozás * nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálatban az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozástól (statikus vizsgálat esetén).
3.3.2.2.2.3. A védőszerkezet több módosítása is szerepelhet ugyanabban a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben, ha ugyanarra a védőszerkezetre kínálnak különböző választási lehetőségeket, egy kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben azonban csak egy hitelesítő mérés fogadható el. A nem vizsgált lehetőségeket a kiterjesztési mérési jegyzőkönyv külön szakaszában kell leírni.
3.3.2.2.3. Már vizsgált védőszerkezet gyártó által közölt referenciatömegének növelése. Ha a gyártó ugyanazt a jóváhagyási számot szeretné megtartani, hitelesítő mérés elvégzése után ki lehet adni kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet (ilyen esetben nem kell alkalmazni a 3.3.2.2.2.2. pontban megállapított ± 7%-os határokat).
3.4. [nem alkalmazható]
3.5. A védőszerkezetek teljesítménye hideg időben
3.5.1. Ha a védőszerkezetről azt állítják, hogy hideg időben nem ridegedik el, a gyártónak ezt adatokkal kell alátámasztania, amelyeket a jelentésben fel kell tüntetni.
3.5.2. Az alábbi követelmények és eljárások célja, hogy alacsony hőmérsékleten is biztosítsák az erőt és ellenállást az elridegedésből eredő töréssel szemben. Javasolt, hogy a védőszerkezet alacsony hőmérsékleten való üzemeltetésre való alkalmasságának megállapításához, azokban az országokban, ahol speciális szerkezeti tulajdonságokra van szükség, teljesítsék az anyagokra vonatkozó alábbi minimális követelményeket.
3.5.2.1. A védőszerkezetet a traktorhoz rögzítő, valamint a védőszerkezet szerkezeti elemeit egymáshoz rögzítő csavarokat és anyákat megfelelően ellenőrzött, alacsony hőmérséklettel szembeni ellenálló képességnek kell jellemeznie.
3.5.2.2. A szerkezeti elemek és szerelvények gyártása során használt hegesztő elektródáknak meg kell felelniük a védőszerkezet alábbi 3.5.2.3. pont szerinti anyagának.
3.5.2.3. A védőszerkezet szerkezeti elemeihez használt acélnak olyan ellenőrzött keménységű anyagnak kell lennie, amely megfelel a 7.1. táblázatban szereplő, Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelményeknek. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.
A 2,5 mm-nél kisebb hengerelt vastagságú és 0,2 százaléknál kisebb széntartalmú acél megfelel ennek a követelménynek.
A védőszerkezet nem acélból készült szerkezeti elemeinek alacsony hőmérsékleten ezzel egyenértékű ütőszilárdsággal kell rendelkezniük.
3.5.2.4. A Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó követelmények vizsgálata során a mintadarab mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták 7.1. táblázatban feltüntetett méreteinek legnagyobbikánál.
3.5.2.5. A Charpy-féle V vizsgálatokat az MSZ EN ISO 148–1:2011 szabványban szereplő eljárás szerint kell elvégezni, kivéve az olyan méretű minták esetében, amelyek a 7.1. táblázatban megadott méreteknek felelnek meg.
| 7.1. táblázat | |||
| Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelmények | |||
| Minta mérete | Energia az alábbi hőmérsékleten | Energia az alábbi hőmérsékleten | |
| –30 °C | –20 °C | ||
| mm | J | J * | |
| 10 x 10 * | 11 | 27,5 | |
| 10 x 9 | 10 | 25 | |
| 10 x 8 | 9,5 | 24 | |
| 10 x 7,5 * | 9,5 | 24 | |
| 10 x 7 | 9 | 22,5 | |
| 10 x 6,7 | 8,5 | 21 | |
| 10 x 6 | 8 | 20 | |
| 10 x 5 * | 7,5 | 19 | |
| 10 x 4 | 7 | 17,5 | |
| 10 x 3,5 | 6 | 15 | |
| 10 x 3 | 6 | 15 | |
| 10 x 2,5 * | 5,5 | 14 | |
3.5.2.6. Ezen eljárás helyett választható a csillapított vagy félig csillapított acél alkalmazása, amelyről megfelelő műszaki leírást kell adni. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.
3.5.2.7. A minták a védőszerkezethez való felhasználás céljából történő formázás vagy hegesztés előtt hengerelt szalagból, csőből vagy idomacélból vett hosszanti minták legyenek. A csőből vagy idomacélból vett mintákat a legnagyobb méretű oldal közepéről kell venni, és nem tartalmazhatnak hegesztést.
3.6. [nem alkalmazható]
7.1. ábra
Védett tér
7.1.a. ábra
Megfordítható helyzet üléssel ellátott traktorok szabad tere: kétoszlopos bukóíves szerkezet
7.1.b. ábra
Megfordítható helyzet üléssel ellátott traktorok szabad tere: borulásvédelmi szerkezetek egyéb típusai
7.1.c. ábra
Felülnézet
1 – az ülés ellenőrzési pontja
2 – referenciasík
7.2.a. ábra
Megfordítható helyzetű üléssel ellátott traktorok szabad tere: kétoszlopos bukóíves szerkezet
7.2.b. ábra
Megfordítható helyzetű üléssel ellátott traktorok szabad tere: borulásvédelmi szerkezetek egyéb típusai
7.3. ábra
A lengőtömeg a felfüggesztőlánccal vagy drótkötéllel
7.4. ábra
Példa a traktor rögzítésére (ütés hátulról)
7.5. ábra
Példa a traktor rögzítésére (ütés elölről)
7.6. ábra
Példa a traktor rögzítésére (ütés oldalról)
7.7. ábra
Példa a traktorra ható nyomóberendezésre
7.8. ábra
Példa a rugalmas alakváltozást mérő berendezésre
1 – Maradandó alakváltozás
2 – Rugalmas alakváltozás
3 – Teljes alakváltozás (maradandó + rugalmas alakváltozás)
7.9. ábra
Erő-alakváltozás görbe
Túlterhelési vizsgálat nem szükséges
Megjegyzések:
1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D’ alakváltozáshoz tartozó értékét.
2. Túlterhelési vizsgálat nem szükséges, mivel Fa ≤ 1,03 F’.
7.10. ábra
Erő-alakváltozás görbe
Túlterhelési vizsgálat szükséges
Megjegyzések:
1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D’ alakváltozáshoz tartozó értékét.
2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F’.
3. A túlterhelési vizsgálat kielégítő, mert Fb > 0,97F’ és Fb > 0,8Fmax.
7.11. ábra
Erő-alakváltozás görbe
A túlterhelési vizsgálatot folytatni kell
Megjegyzések:
1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D’ alakváltozáshoz tartozó értékét.
2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F’.
3. Fb < 0,97 F’, ezért tovább kell terhelni.
4. Fc < 0,97 Fb, ezért tovább kell terhelni.
5. Fd < 0,97 Fc, ezért tovább kell terhelni.
6. A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor kielégítő, ha Fe > 0,8 Fmax.
7. A vizsgálat sikertelen, ha a terhelés bármikor 0,8 Fmax alá esik.”
Az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási jel a következőkből áll:
19. * egy téglalappal körülvett kis „e” betű, amit annak a tagállamnak a megkülönböztető kódja követ, amely az alkatrész típusjóváhagyást megadta:
1: Németország; 2: Franciaország; 3: Olaszország; 4: Hollandia; 5: Svédország; 6: Belgium; 7: Magyarország; 8: a Cseh Köztársaság; 9: Spanyolország; 11: Egyesült Királyság; 12: Ausztria; 13: Luxemburg; 17: Finnország; 18: Dánia; 20: Lengyelország; 21: Portugália; 23: Görögország; 24: Írország; 26: Szlovénia; 27: Szlovákia; 29: Észtország; 32: Lettország; 36: Litvánia; CY: Ciprus; MT: Málta; 34: Bulgária; 19: Románia; 25: Horvátország;
20. a négyszög alatt és annak közelében EU-alkatrész típusjóváhagyás száma, amely az EU-alkatrész típusbizonyítvány számának felel meg, amelyet a borulás hatása elleni védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki;
21. a V vagy VS betűk annak függvényében, hogy dinamikus (V) vagy statikus (VS) vizsgálatról van szó; a betű(ke)t az 1 szám követi, amely azt jelenti, hogy az e melléklet szerinti védőszerkezetről van szó.
Példa az EU-alkatrész-típus-jóváhagyási jelre
A fenti típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet, olyan szerkezet, amely hátul felszerelt bukóíves, keretes vagy fülkés típusú, dinamikus vizsgálatot végeztek rajta, továbbá keskeny nyomtávú traktorra (V1) tervezték, valamint amelyre az EU-alkatrész-típusjóváhagyást Franciaországban adták meg (e2) a 431 szám alatt.”
| Az illetékes hatóság neve |
Közlemény az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásáról, megtagadásáról, visszavonásáról vagy kiterjesztéséről a védőszerkezet (hátul felszerelt bukóív, keret vagy fülke) szilárdsága, továbbá a traktorra erősítésének szilárdsága szempontjából
Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .......................................................................................
................................................................................................................................... Kiterjesztés (1)
1. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye és típusa: ......................................................
............................................................................................................................................................
2. A védőszerkezet gyártójának neve és címe: .................................................................................
............................................................................................................................................................
3. Adott esetben a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe: ...........
............................................................................................................................................................
4. Annak a traktornak a védjegye vagy kereskedelmi neve, típusa és kereskedelmi megnevezése, amelyre a védőszerkezetet szánták: ......................................................................................................
............................................................................................................................................................
5. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése az alábbi traktortípus(ok)ra és adott esetben ezek kereskedelmi megnevezése: .........................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
5.1. A traktor a II. melléklet 1.4. pontja szerinti teher nélküli tömege több mint 5%-kal meghaladja/nem haladja meg (2) a vizsgálat során alkalmazott referenciatömeget.
5.2. A felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak/nem azonosak (2).
5.3. Valamennyi olyan alkatrész, amely feltételezhetően támaszként szolgál a védőszerkezethez, azonosak/nem azonosak (2).
6. Az EGK-alkatrész-típus-jóváhagyási vizsgálatra bemutatva: ..................................................-án
7. Vizsgálati hely: ..............................................................................................................................
8. A vizsgálati hely vizsgálati jelentésének kelte és száma: ..............................................................
9. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásának/megtagadásának/visszavonásának időpontja (2): ........................................................................................................................................................
10. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztésének/a kiterjesztés megtagadásának/megvonásának időpontja (2): ....................................................................................
11. A kiállítás helye: .........................................................................................................................
12. A kiállítás időpontja: ...................................................................................................................
13. A fenti alkatrész jóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumokat csatolták ehhez a bizonyítványhoz (pl. vizsgálati jelentés); e dokumentumokat meg kell küldeni a többi tagállam illetékes hatóságainak, amennyiben azok ezt kérik: .............................................................................
14. Esetleges megjegyzések: .............................................................................................................
15. Aláírás: ........................................................................................................................................
| (1) Kiterjesztés esetén meg kell adni, hogy az eredeti EGK alkatrész típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztéséről van szó. | ||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | ||
1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EU-típusjóváhagyását a borulás hatása elleni védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.
2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálatnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.
3. Az EU-alkatrész típus-jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Különösen azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EU-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
4. Az EU-típusjóváhagyás birtokosa kérheti az engedély kiterjesztését más védőszerkezet-típusokra.
5. Az illetékes hatóságok az alábbi feltételekkel adják meg a jóváhagyás kiterjesztését:
5.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra erősítése mEUapta az EU-alkatrész típusjóváhagyást.
5.2. Az új típusú védőszerkezetet arra a traktortípusra tervezték, amelyre az EU-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik.
5.3. A védőszerkezet traktorra erősítése megfelel annak, amelyet az EU-alkatrész típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
6. Az EU-típusbizonyítványhoz minden típusjóváhagyás vagy a típusjóváhagyás-kiterjesztés megadásakor vagy megtagadásakor mellékelni kell egy, a IX. melléklet szerinti bizonyítványt.
7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EU típus-jóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EU-alkatrész típusjóváhagyását is kérelmezik, akkor e melléklet 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.
| Az illetékes hatóság neve |
(A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke)
Az EGK-típusjóváhagyás száma: ......................................................................................................
................................................................................................................................... Kiterjesztés (1)
1. A traktor kereskedelmi neve vagy védjegye: ................................................................................
2. A traktor típusa és kereskedelmi megnevezése: ............................................................................
3. A traktor gyártójának neve és címe: ..............................................................................................
............................................................................................................................................................
4. Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe: .........................................
............................................................................................................................................................
5. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye és típusa: ......................................................
............................................................................................................................................................
6. Az EGK-típusjóváhagyás kiterjesztése a védőszerkezet alábbi típusára, típusaira: ......................
............................................................................................................................................................
7. A traktor az EGK-típusjóváhagyásra bemutatva: .....................................................................án
8. Az EGK-típusjóváhagyásnak való megfelelőség ellenőrzésére feljogosított műszaki szolgálat:
............................................................................................................................................................
9. A műszaki szolgálat által kiállított vizsgálati jelentés kelte: .........................................................
10. A műszaki szolgálat által kiállított vizsgálati jelentés száma: .....................................................
11. A védőszerkezetnek és a traktorra erősítésének szilárdságára vonatkozó EGK-típusjóváhagyás megadva/visszautasítva (2).
12. A védőszerkezetnek és a traktorra való felerősítésének szilárdságával kapcsolatos EGK-típusjóváhagyás kiterjesztése megadva/visszautasítva (2)
13. A kiállítás helye: ..........................................................................................................................
14. A kiállítás időpontja: ...................................................................................................................
15. Aláírás: .........................................................................................................................................
| (1) Adott esetben meg kell adni, hogy az eredeti EGK típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztéséről van szó. | ||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | ||
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1 Mezőgazdasági vagy erdészeti traktor az összes kerekes vagy lánctalpas, legalább kéttengelyű gépjármű, amely funkciója lényegében a vonóteljesítmény kifejtéséből áll, és amely különösen meghatározott eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordozására vagy működtetésére van berendezve, és amelyeket mezőgazdasági vagy erdészeti alkalmazásra szántak. Teher vagy utasok szállítására is fel lehet szerelni e járműveket.
1.2. Ez a melléklet csak az 1.1. bekezdésben meghatározott, fúvott gumiabronccsal felszerelt, kéttengelyű traktorokra vonatkozik, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 6 és 40 km/h között van.
2. Jóváhagyási követelmények
A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg az EGK-típusjóváhagyást, sem a nemzeti típusjóváhagyást, nem tagadhatja vagy tilthatja meg a traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését vagy használatát a kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működésére és jelölésére hivatkozva, ha azok megfelelnek az I., II., III. és IV. Részben foglalt előírásoknak.
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. Traktortípus
„A traktortípus a kezelőszervek beépítése, elhelyezése, működése és jelölése szempontjából” olyan traktor, amely nem különbözik olyan alapvető belső kialakítások tekintetében, amelyek a kezelőszervek elhelyezését és jelölését befolyásolják.
1.2. Kezelőszerv
„Kezelőszerv” bármely olyan rész, amely a közvetlen működtetés során képes a traktor vagy bármely hozzá kapcsolt berendezés helyzetét, működését megváltoztatni.
2. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
2.1. Egy traktortípus EGK-típusjóváhagyás iránti kérelmét – a kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működésére, jelölésére vonatkozóan – a traktor gyártójának vagy meghatalmazottjának kell előterjesztenie.
2.2. A kérelemhez csatolni kell három példányban a traktor részek leírását (fotók vagy rajzok), ezeknek meg kell felelniük az ezen irányelvben foglalt előírásoknak.
2.3. Valamely, a jóváhagyásra kerülő traktortípust képviselő traktort vagy annak meghatározott részeit – amelyek az ezen irányelv által előírt vizsgálatok elvégzéséhez szükségesek – át kell adni a műszaki szolgálatnak, ami a típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatokat végrehajtja.
3. AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS
Az V. Rész szerinti mintával azonos tanúsítványt kell csatolni az EK-típusbizonyítványhoz.
1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1.1. A kezelőszerveknek könnyen elérhetőknek kell lenniük, az elérésük nem jelenthet veszélyt a kezelőre, akinek nehézség és kockázat nélkül kell tudni működtetni azokat. Olyan kialakításúaknak, elrendezésűeknek vagy védettségűeknek kell lenniük, hogy elejét vegyék bármely nemkívánatos kapcsolási műveletnek vagy szándékon kívüli mozdulatnak, vagy bármely egyéb műveletnek, amely veszélyes lehet.
1.2. Amennyiben a kezelőszerveket jelzésekkel tüntetik fel, akkor azoknak meg kell egyezniük a III. Részben közöltekkel.
1.3. A III. Résztől eltérő jelzések más célokra használhatóak, ha nem áll fenn az összetévesztés veszélye az ebben közölt jelzésekkel.
1.4. A jelképek akkor elfogadhatók, ha a IV. Rész szerinti arányoknak megfelelnek.
1.5. A jelképeknek a kezelő szerveken vagy azok közvetlen közelében kell lenniük.
1.6. A jelképeknek a háttérből világosan ki kell tűnniük.
1.7. Amennyiben a 2. szakaszban különleges követelmények találhatók a kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működésére és jelölésére vonatkozóan, akkor azoknak a kezelőszerveknek meg kell felelniük. Más elrendezés is megengedett, de a gyártónak bizonyítani kell, hogy az legalább olyan hatékony, mint az ezen irányelv szerinti elrendezés.
2. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK
2.1. Motorindító
Ne lehessen elindítani a motort akkor, ha ezáltal a traktor nem szabályozott mozgásának veszélye fennáll.
E követelmény akkor teljesül, ha a motor beindítása csak a következő feltételek teljesülésével lehetséges:
– a sebességváltó kar „üres” állásban van, vagy
– a fokozatváltó kar üres állásban van, vagy
– a tengelykapcsoló szétkapcsolt helyzetben van, vagy
– a hidrosztatikus berendezés üres állásban, illetve nyomásmentesítve van, vagy
– ha hidraulikus hajtás is van ennek kezelőszerve automatikusan üres helyzetbe áll vissza.
2.2. Motorleállító
E készülék egyszeri, rövid idejű működésének azt kell eredményeznie, hogy a motor leáll, és magától nem kerül sebességbe.
Ha a motorleállító nincs egybeépítve a motorindítóval, akkor olyan színjelöléssel kell ellátni, amely a háttértől és a többi kezelőszervtől világosan megkülönbözteti. Ha e kezelőszerv nyomógombos kivitelű, akkor az piros színű legyen.
2.3. Differenciálzár-működtető
Ahol ilyen kezelőszervet építettek be, ott kötelező annak megjelölése. A differenciálzár működésbe lépését világosan jelezni kell, ha ez a kezelőszerv állásából nem látszik nyilvánvalóan.
2.4. A hárompontos felfüggesztés emelő-berendezésének kezelőszerve
2.4.1. A hárompontos felfüggesztés emelő-berendezésének kezelőszervét úgy kell elhelyezni, hogy ezzel az emelő és leeresztő műveleteket biztonságosan végre lehessen hajtani és/vagy automatikus tengelykapcsolóval kell a felfüggesztő berendezés csatlakoztató szerkezetét ellátni, ami által a traktor és a függesztett munkagép között nem szükséges külön kezelőszemély jelenléte. Az ilyen kezelőszerv jelenlétét jelölni kell.
2.4.2. A szállított munkagépek emelésére és leeresztésére vonatkozó biztonsági követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha az alábbi feltételek adottak:
2.4.2.1. Fő kezelőszervek
A fő kezelőszerv és azok átviteli szerkezetei úgy legyenek elhelyezve vagy védve, hogy a kezelő személy ne érhesse el azokat akkor, amikor a traktor és a munkagép között a földön áll; másik lehetséges megoldás a külső kezelőszervek felszerelése.
2.4.2.2. Külső kezelőszervek
2.4.2.2.1. E kezelőszerveket úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő személy veszélymentes helyről működtethesse azokat, például úgy, hogy a hárompontos felfüggesztés hidraulikus emelő-berendezésének kezelőszervét vagy az emelő mechanizmus kiegészítő kezelőszerveit a sárvédő belső falai által képzett függőleges síkokon kívül helyezik el,
és
2.4.2.2.2. a hárompontos felfüggesztés hidraulikus emelő-berendezésének kezelőszerve a mozgást legfeljebb 100 mm-re korlátozza, ha a kezelőszervet a kezelő személy emelő állásban elengedi. A mérőpontot ezen esetben a hárompontos felfüggesztés kapcsolószerkezete alsó függesztő karjának kapcsolódási pontjai képezik,
vagy
2.4.2.2.3. a hárompontos felfüggesztés hidraulikus emelőberendezését a kezelőszervek hozzák működésbe, amelyek a „folytonos működtetés elve” szerint működnek.
2.4.2.3. Keskeny nyomtávú traktorok
Az olyan egy tengellyel hajtott traktor kezelőszerveit, amelyek állandó vagy állítható nyomtávolsága az 1150 mm-t nem haladja meg, azelőtt a függőleges sík előtt kell elhelyezni, amely keresztül megy az ülés referenciapontján, ha az ülés középső helyzetben van.
2.4.2.4. Más elrendezés is megengedett, ha a gyártó igazolja, hogy az hatásában legalább azonos a 2.4.2.1., 2.4.2.2. és 2.4.2.3. pontban foglaltakkal.
2.5. A mellékhajtás kezelőszerve(i)
2.5.1. A motor elindítása ne legyen lehetséges, ha a mellékhajtás be van kapcsolva.
2.5.2. Külső kezelőszervek
2.5.2.1. A kezelőszerveket úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő személy biztonságos helyről működtethesse azokat.
2.5.2.2. A kezelőszerv(ek)nek olyan kialakítású(ak)nak kell lenniük, amely megakadályoz minden véletlenszerű működtetést.
2.5.2.3. A motorindító legalább a működtetés első három másodperce alatt a „folytonos működtetés elve” alapján működik.
2.5.2.4. A kezelőszerv(ek) bekapcsolása és a szándékolt üzemeltetés között eltelt idő nem lehet hosszabb, mint a műszaki rendszer működésbe lépéséhez szükséges idő. Ha az eltelt idő hosszabb, a mellékhajtás automatikusan kikapcsol.
2.5.2.5. A mellékhajtás(ok) mind a vezetőülésből, mind a külső kezelőszervekkel történő kikapcsolásának mindig lehetségesnek kell lennie. A kikapcsolás mindig elsőbbséget élvez a többi funkcióval szemben.
2.5.2.6. A mellékhajtás külső kezelőszerve és a mellékhajtás vezetőülésnél található kezelőszerve közötti összeköttetés tilos.
1. MOTORINDÍTÓ
Az MSZ ISO 3767–1:2003 szabvány 8.18-as jelképe is használható erre a célra
2. KEZELŐSZERV A MOTOR FORDULATSZÁMÁNAK BEÁLLÍTÁSÁHOZ
3. MOTORLEÁLLÍTÓ-MŰKÖDTETŐ
(külső gyújtású és kompressziós gyújtású motor)
Az MSZ ISO 3767–1:2003 szabvány 8.19-es jelképe is használható erre a célra
4. RÖGZÍTŐFÉK-MŰKÖDTETŐ
5. DIFFERENCIÁLZÁR-MŰKÖDTETŐ
6. Teljesítmény-leadó tengelykapcsoló működtetője
Az MSZ ISO 3767–2:2003 szabvány 7.11-es jelképe az MSZ ISO 3767–1:2003 szabvány 7.1–7.5-ös jelképével kombinálva szintén használható erre a célra
7. TELJESÍTMÉNYLEADÓ TENGELY-MŰKÖDTETŐ ÉS/VAGY FORDULATSZÁMVÁLTÓ
A mellékhajtást ábrázoló MSZ ISO 3767–2:2003 szabvány 7.12-es jelképe az MSZ ISO 3767–1:2003 szabvány 7.1–7.5-ös jelképével kombinálva szintén használható erre a célra
Megjegyzés:
A jelzések a kétsebességű teljesítményleadótengely-működtető és fordulatszámváltóhoz tartoznak. Az 1. ábrán a váltó üres és oldott állapotban van; a 2-on az teljesítményleadó-tengely 1000 fordulat/perc fordulatszámon működik, de oldott állapotban van; a 3-on 1000 fordulat/perc fordulatszámon működik és kapcsolt.
8. AZ EMELŐBERENDEZÉS KEZELŐSZERVE
9. KAPCSOLÓ A FELSZERELHETŐ GÉPEK TÁVIRÁNYÍTÁSÁRA
10. TOMPÍTOTT FÉNYSZÓRÓ KAPCSOLÓ
11. IRÁNYJELZŐ KAPCSOLÓ
12. VÉSZVILLOGÓ KAPCSOLÓ
13. FŐ VILÁGÍTÁSKAPCSOLÓ
14. ELSŐ HELYZETJELZŐ LÁMPA KAPCSOLÓ
15. TÁVOLSÁGI FÉNYSZÓRÓ KAPCSOLÓ
16. KÖDLÁMPA KAPCSOLÓ
17. HÁTSÓ KÖDLÁMPÁK KAPCSOLÓJA
18. PARKOLÓLÁMPA KAPCSOLÓ
19. MUNKAHELY MEGVILÁGÍTÓ LÁMPA KAPCSOLÓJA
20. ABLAKTÖRLŐ KAPCSOLÓ
21. KÜRT KEZELŐSZERVE
1. ábra
ALAPÁBRA
Az alapábra a következőkből áll:
1. 50 x 50 mm oldalhosszúságú négyzet; az ábrán lévő (a) névleges méret azonos az eredetivel;
2. 56 mm átmérőjű alapkör, amely körülbelül az alapnégyzet (1) területével azonos nagyságú;
3. egy második, 50 mm átmérőjű kör, az alapnégyzetben (1);
4. egy második négyzet, amely csúcsai az alapkörön (2) találhatók, oldalai pedig párhuzamosak az alapnégyzet (1) oldalaival;
5. és 6. egy-egy téglalap, amelyek területei az alapnégyzet (1) területével azonosak, a megfelelő oldalai egymásra merőlegesek és az alapnégyzet oldalait szimmetrikus pontokban keresztezi;
7. egy harmadik négyzet, amely oldalai az alapnégyzet (1) és az alapkör (2) metszéspontjain haladnak át, a vízszintessel 45°-os szöget zárnak be, így az alapmodell legnagyobb vízszintes és függőleges méreteit adja;
8. egy szabálytalan nyolcszög, amely oldalai 30°-ot zárnak be a (7) négyzettel.
Az alapmodell egy 12,5 mm-es osztású rácson fekszik, amely az alapnégyzettel (1) egybeesik.
Legnagyobb méret: DIN A4 (210 x 297 mm)
| Az illetékes hatóság neve |
EGK-TÍPUSBIZONYITVÁNY MELLÉKLETE VALAMELY TRAKTORTÍPUSHOZ TEKINTETTEL A KEZELŐSZERVEK BEÉPÍTÉSÉRE, ELHELYEZÉSÉRE, MŰKÖDTETÉSÉRE ÉS JELÖLÉSÉRE
(A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke)
Az EGK-típusjóváhagyás száma: ......................................................................................................
1. A traktor kereskedelmi megnevezése vagy védjegye: ...................................................................
............................................................................................................................................................
2. Traktortípus: ..................................................................................................................................
3. A traktor gyártójának neve és címe: .............................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (szükség esetén) .....................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
5. A traktortípus rövid leírása, a kezelőszervek beépítése, elhelyezése, működtetése és jelölése szempontjából: ......................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
6. A traktor az EGK-típusjóváhagyásra átadva: ................................................................................
7. Az EGK-típusjóváhagyáshoz szükséges ellenőrzésre feljogosított műszaki szolgálat: ................
8. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés kelte: ...........................................................
9. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés száma: .........................................................
10. A kezelőszervek beépítésére, elhelyezésére, működtetésére és jelölésére vonatkozóan az EGK-típusjóváhagyás megadva/elutasítva. (1)
11. A kiállítás helye: ..........................................................................................................................
12. A kiállítás kelte: ...........................................................................................................................
13. Aláírás: .........................................................................................................................................
14. Az alábbi, a típusjóváhagyás számát viselő rajzokat mellékelték a dokumentumokhoz:
A traktor azon részeinek és kezelőszerveinek rajza, amelyeknek a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló, 1986. június 24-i 86/415/EGK tanácsi irányelv alapján jelentőségük van.
E rajzokat a többi tagállam kifejezett kérésére, azok illetékes hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani.
15. Esetleges megjegyzések: .............................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | ||
1. Alkalmazási követelmények
1.1. Ezt a mellékletet az ER C. Függelék 2. cikkében meghatározott, az alábbi jellemzőkkel rendelkező traktorokra kell alkalmazni:
1.1.1. a szabad magasság legfeljebb 600 mm az első és hátsó tengely legalacsonyabb pontja alatt, a differenciálművet is beleértve,
1.1.2. a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengely rögzített, vagy állítható legkisebb nyomtávja legfeljebb 1150 mm; azzal a feltétellel, hogy a szélesebb gumiabroncsokkal felszerelt tengelyt legfeljebb 1150 mm nyomtávra állítják be. A másik tengely nyomtávjának oly módon kell beállítani, hogy a keskenyebb gumiabroncsok külső széle ne nyúljon túl a másik tengely gumiabroncsainak külső szélén. Amennyiben mindkét tengelyen azonos méretű keréktárcsák és gumiabroncsok vannak, akkor mindkét tengely állandó, vagy állítható nyomtávjának 1150 mm-nél kisebbnek kell lennie,
1.1.3. 600 és 3000 kg közötti tömeg, a traktor az ER C. Függelék C/1. számú mellékletének 2.1. pontjában meghatározott terheletlen tömegének felel meg, beleértve ezen melléklet szerint felszerelt, a borulás hatása elleni védőszerkezetet és a gyártó által ajánlott legnagyobb méretű gumiabroncsokat.
1.2 Az EK-típusjóváhagyással kapcsolatban az 1.1. pontban említett valamennyi traktort fel kell szerelni borulás hatása elleni védőszerkezettel.
2. Jóváhagyási követelmények
2.1. Az 1.2. bekezdésben említett védőszerkezetnek a hátul felszerelt védőszerkezet kivételével meg kell felelnie a melléklet I–V. Részében vagy a C/11. vagy a C/17. számú mellékletben megállapított követelményeknek.
2.2. A jóváhagyó hatóság a VI. Rész szerinti EK-alkatrész típus-jóváhagyási jelet ad a traktor, vagy a védőszerkezet gyártójának, illetve meghatalmazott képviselőjének, az olyan borulás hatása elleni védőszerkezet-típusokra és a traktorra erősítésükre vonatkozóan, amelyre a típusjóváhagyást megadták.
2.3. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a borulás hatása elleni védőszerkezetek és ezek traktorra erősítő szerkezetének forgalomba hozatalát a szerkezetükre való hivatkozással, amennyiben azok EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel rendelkeznek.
2.4. Mindemellett a jóváhagyó hatóság megtilthatja az EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel ellátott borulás hatása elleni védőszerkezet forgalomba hozatalát, ha az lényegesen eltér a jóváhagyott típustól.
2.5. A jóváhagyó hatóság nem tagadhatja meg a traktorok EK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek a traktorra erősítő szerkezetére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták az EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a IX. Rész követelményeinek.
2.6. A jóváhagyó hatóság nem tilthatja meg a traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a borulás hatása elleni védőszerkezetre vagy ennek traktorra erősítésére hivatkozva, amennyiben azokat ellátták EK-alkatrész típus-jóváhagyási jellel, és megfelelnek a IX. Rész követelményeinek.
A jóváhagyó hatóság azonban e mellékletben említett traktorok meghatározott alkalmazására bevezethet bizonyos korlátozásokat, ha ezt a biztonság megköveteli meghatározott talaj-, vagy növényi termékek sajátosságai miatt.
1. A 2008. OKTÓBERI C(2008) 128 OECD-HATÁROZAT 6. KÓDEXÉNEK * 1. PONTJÁBAN ELŐÍRT MEGHATÁROZÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZANDÓK – AZ 1.1. PONT (MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TRAKTOROK) KIVÉTELÉVEL –, AMELYEK SZÖVEGE A KÖVETKEZŐ:
„1. Fogalommeghatározások
1.1. [nem alkalmazható]
1.2. Borulásvédelmi szerkezet (ROPS)
„Borulásvédelmi szerkezet” (biztonsági fülke vagy keret) (a továbbiakban: védőszerkezet): az a szerkezeti elem a traktoron, amelynek alapvető célja, hogy megelőzze vagy korlátozza azokat a veszélyeket, amelyek a vezetőt érhetik, ha a traktor üzemszerű használat közben felborul.
A borulásvédelmi szerkezet jellemzője, hogy elég nagy szabad teret biztosít ahhoz, hogy megvédje a vezetőt, aki ülhet akár a védőszerkezet védelmében, akár a szerkezet külső éleit a traktor bármely olyan részével összekötő egyenesek által határolt térben, amely érintkezésbe kerülhet a sík talajjal, és amely borulás esetén képes a traktort az adott helyzetben megtartani.
1.3. Nyomtáv
1.3.1. Előzetes fogalommeghatározás: a kerék szimmetriasíkja
A kerék szimmetriasíkja egyenlő távolságra található a keréktárcsák külső élén értelmezett kerületét magában foglaló két síktól.
1.3.2. A nyomtáv meghatározása
A kerék tengelyén keresztülhaladó függőleges sík egyenes vonalban metszi a szimmetriasíkot; ez az egyenes egy pontban találkozik az alátámasztó felülettel. Ha a traktor azonos tengelyén található kerekek esetében így meghatározott két pont A és B, akkor a nyomtáv az A és a B pont közötti távolság. A nyomtávot ilyen módon mind az első, mind a hátsó kerekek tekintetében meg lehet határozni. Ikerkerekek esetében a nyomtáv a kerékpárok szimmetriasíkjainak megfelelő két sík közötti távolság.
1.3.3. További fogalommeghatározás: a traktor szimmetriasíkja
Az A és a B pontnak a traktor hátsó tengelyére vonatkozó szélső helyzete adja meg a nyomtáv lehetséges legnagyobb értékét. Az AB szakasszal a szakasz középpontjánál derékszöget bezáró függőleges sík a traktor szimmetriasíkja.
1.4. Tengelytáv
Az első kerekek, illetve a hátsó kerekek tekintetében a fentiek szerint meghatározott két AB szakaszon keresztülhaladó függőleges síkok közötti távolság.
1.5. Az ülés ellenőrzési pontjának meghatározása; az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz
1.5.1. Az ülés ellenőrzési pontja (ÜEP) (nemzetközi anyagokban SIP-ként jelölve) *
Az ülés ellenőrzési pontját az MSZ EN ISO 5353:2000 szabvány szerint kell meghatározni.
1.5.2. Az ülés helyzete és beállítása a vizsgálathoz
1.5.2.1. amennyiben a háttámla és az ülőfelület állítható, akkor úgy kell ezeket beállítani, hogy az ülés ellenőrzési pontja a hátsó, legfelső helyzetében legyen;
1.5.2.2. amennyiben az ülés rugózott, akkor rugózását útjának közepén rögzíteni kell, kivéve, ha ez ellentétes az ülés gyártójának egyértelmű utasításaival;
1.5.2.3. azon esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés ellenőrzési pontján átmenő hosszanti tengelynek párhuzamosnak kell lennie a traktornak a kormánykerék középpontján átmenő függőleges hosszanti síkjával, és ettől a síktól legfeljebb 100 mm-re helyezkedhet el.
1.6. Védett tér
1.6.1. Függőleges referenciasík és -vonal
A védett tér (II. Rész, 6.1. ábra) a függőleges referenciasík és a referenciavonal alapján határozható meg.
1.6.1.1. A referenciasík egy olyan függőleges sík, amely általában a traktor hosszanti síkja és átmegy az ülés ellenőrzési pontján, valamint a kormánykerék középpontján. A referenciasík általában egybeesik a traktor hosszanti szimmetriasíkjával. Rakodás során a referenciasík az üléssel és a kormánykerékkel együtt vízszintesen eltolódik, de merőleges marad a traktorra, illetve a borulásvédelmi szerkezet aljára.
1.6.1.2. A referenciavonal a referenciasíkba esik, amely az ülés ellenőrzési pontja mögött 140 + ah távolságra lévő ponton, alatta 90 – av távolságra lévő ponton, valamint a kormánykerék-koszorúnak azon a pontján halad át, amelyet vízszintes meghosszabbítása esetén először metsz.
1.6.2. A védett tér meghatározása nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok esetében
A nem megfordítható üléssel felszerelt traktorok szabad terét az alábbi 1.6.2.1–1.6.2.11. pont határozza meg; ha a traktor vízszintes felületen áll, és amennyiben az ülés állítható, a hátsó, legfelső helyzetbe * van állítva, illetve amennyiben a kormánykerék állítható, az ülő vezető számára középső helyzetbe van állítva, a szabad teret a következő síkok határolják:
1.6.2.1. Két függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 250 mm távolságra, amelyek az alábbi 1.6.2.8. pontban meghatározott síktól felfelé 300 mm-re, hosszirányban pedig az ülés ellenőrzési pontja előtt pedig (210 – ah) mm-re haladó referenciasíkra merőleges függőleges sík előtt legalább 550 mm-re terjednek.
1.6.2.2. Két függőleges sík a referenciasík két oldalán, attól 200 mm távolságra, amelyek az alábbi 1.6.2.8. pontban meghatározott síktól felfelé 300 mm-re, hosszirányban pedig az 1.6.2.11. pontban meghatározott felülettől lefelé az ülés ellenőrzési pontja előtt (210 – ah) mm-re haladó referenciasíkra merőleges függőleges síkig terjednek.
1.6.2.3. A referenciasíkra merőleges ferde sík, amely a referenciavonal felett 400 mm-re és azzal párhuzamosan fut, hátrafelé pedig addig terjed, ahol metszi a referenciasíkra merőleges függőleges síkot, amely áthalad az ülés ellenőrzési pontja mögött (140 + ah) mm-re lévő ponton.
1.6.2.4. A referenciasíkra merőleges ferde sík, amely a fenti 1.6.2.3. pontban meghatározott síkot a leghátsó élén metszi, és felfekszik az ülés háttámlájának legmagasabb pontjára.
1.6.2.5. A referenciasíkra merőleges függőleges sík, amely a kormánykerék előtt legalább 40 mm-re, az ülés ellenőrzési pontja előtt pedig legalább 760 – ah távolságra halad.
1.6.2.6. A referenciasíkra merőleges tengelyű hengeres felület, amelynek sugara 150 mm, és amely érinti a fenti 1.6.2.3. és 1.6.2.5. pontban meghatározott síkokat.
1.6.2.7. Két párhuzamos, ferde sík, amelyek áthaladnak a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott síkok felső élén, valamint a ferde sík azon az oldalon, amelyre az ütést mérik, legalább 100 mm-re a referenciasíktól a védett tér felett.
1.6.2.8. Az ülés ellenőrzési pontja alatt 90 – av távolságra lévő ponton átmenő vízszintes sík.
1.6.2.9. A referenciasíkra merőleges és az ülés ellenőrzési pontja előtt 210 – ah távolságra levő függőleges sík két darabja, amelyek a fenti 1.6.2.1. pontban meghatározott síkok mindenkori leghátsó határait és a fenti 1.6.2.2. pontban meghatározott síkok legelső határait kötik össze.
1.6.2.10. A fenti 1.6.2.8. pontban meghatározott sík felett 300 mm-re haladó vízszintes sík két darabja, amelyek a fenti 1.6.2.2. pontban meghatározott függőleges síkok legfelső határait és a fenti 1.6.2.7. pontban meghatározott ferde síkok legalsó határait kötik össze.
1.6.2.11. Egy szükség esetén görbe felület, amelynek alkotója merőleges a referenciasíkra és felfekszik az ülés háttámlájának hátuljára.
1.6.3. A védett tér meghatározása megfordítható vezetőhellyel felszerelt traktorok esetében
A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében a védett tér a kormánykerék és az ülés két helyzete által meghatározott két védett tér burkolófelülete.
1.6.4. Kiegészítő ülések (utasülés)
1.6.4.1. Olyan traktorok esetében, amelyekbe kiegészítő üléseket lehet beszerelni, a vizsgálatok során az összes lehetséges kiegészítő ülés ellenőrzési pontját magában foglaló burkolófelületet kell használni. A védőszerkezet nem eshet a különböző ülések ellenőrzési pontjait magában foglaló nagyobb védett téren belülre.
1.6.4.2. Amennyiben a vizsgálat elvégzése után új lehetőséget kínálnak az ülések elrendezésére, meg kell határozni, hogy az új ülés ellenőrzési pontja körüli védett tér teljes mértékben a korábban megállapított burkolófelületen belülre esik-e. Amennyiben nem, új vizsgálatot kell végezni.
1.7. Mérési tűréshatárok
| Hosszméretek | : | ± 3 mm | ||
| kivéve | : | – gumiabroncsok alakváltozása: | ± 1 mm | |
| – a védőszerkezet alakváltozása vízszintes terhelés esetén: | ± 1 mm | |||
| – a lengőtömeg esési magassága: | ± 1 mm | |||
| Tömeg | : | ± 1% | ||
| Erők | : | ± 2% | ||
| Szögek | : | ± 2° |
1.8. Jelölések
| ah | (mm) | Az ülés vízszintes állítási tartományának fele | |
| av | (mm) | Az ülés függőleges állítási tartományának fele | |
| B | (mm) | A traktor legkisebb szélessége | |
| Bb | (mm) | A védőszerkezet legnagyobb külső szélessége | |
| D | (mm) | A védőszerkezet alakváltozása az ütközési pontban (dinamikus vizsgálatok), illetve alakváltozás a terhelés helyén és irányában (statikus vizsgálatok) | |
| D’ | (mm) | A szerkezet alakváltozása a szükséges számított energiánál | |
| Ea | (J) | Elnyelt alakváltozási energia abban a pontban, ahol a terhelést megszüntették. Az F–D görbén belüli terület | |
| Ei | (J) | Elnyelt alakváltozási energia. Az F–D görbén belüli terület | |
| E’i | (J) | Repedés vagy törés keletkezését követő további terhelés után elnyelt alakváltozási energia | |
| E”i | (J) | A túlterheléses vizsgálat alatt elnyelt alakváltozási energia olyan esetben, amikor a terhelést megszüntették, mielőtt a túlterhelési vizsgálat megkezdődött volna. Az F–D görbén belüli terület | |
| Eil | (J) | Hosszirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia | |
| Eis | (J) | Oldalirányú terhelés során elnyelendő bemenő energia | |
| F | (N) | Statikus terhelőerő | |
| F’ | (N) | Az E’i-nek megfelelő szükséges számított energiához tartozó terhelőerő | |
| F-D | Erő-alakváltozás görbe | ||
| Fi | (N) | Hátulsó szilárd elemre kifejtett erő | |
| Fmax | (N) | A terhelés során előforduló legnagyobb statikus erő, a túlterhelés kivételével | |
| Fv | (N) | Függőleges nyomóerő | |
| H | (mm) | A lengőtömeg esési magassága (dinamikus vizsgálatok) | |
| H’ | (mm) | A lengőtömeg esési magassága kiegészítő vizsgálatnál (dinamikus vizsgálatok) | |
| I | (kgm2) | A traktor hátsó kerekeinek középvonalára számított, a hátsó kerekek tömegétől független vonatkoztatási tehetetlenségi nyomaték | |
| L | (mm) | A traktor vonatkoztatási tengelytávja | |
| M | (kg) | A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál, a II. melléklet 3.2.1.4. pontja szerint.”» |
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A védőszerkezeteket és traktorra erősítésüket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az 1.1. pontban meghatározott fő feladatát teljesítse.
2.2. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek tekintendő, ha a II., III. és IV. Rész követelményei teljesülnek.
3. AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
3.1. A védőszerkezet és traktorra erősítése szilárdságára vonatkozó EK-alkatrész típus-jóváhagyási kérelmet a traktor vagy a védőszerkezet gyártója, vagy azok meghatalmazott képviselője nyújtja be.
3.2. A kérelemhez három példányban kell mellékelni az alábbi dokumentumokat és adatokat:
– a védőszerkezet méretarányos, vagy a főméreteket tartalmazó rajza, amely bemutatja a védőszerkezet általános elrendezését. A rajzon különösen a felerősítő alkatrészeket kell részletesen bemutatni,
– a felerősítés részleteit oldalról és elölről bemutató fényképek,
– a védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezet típusát, a traktorra erősítés módját, és szükséges esetben a burkolat és a belső kárpitozás részleteit,
– adatok a szerkezet és a borulás hatása elleni védőszerkezet felszereléséhez használt anyagokról (lásd VI. Részet).
3.3. Az EK-alkatrész típus-jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak át kell adni egy traktort, amely annak a traktortípusnak egy mintája, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet tervezték. A traktorra fel kell szerelni a védőszerkezetet.
Ezen kívül a gyártónak meg kell adnia az első és hátsó tengelyre felszerelt, illetve felszerelhető gumiabroncsok méreteit.
3.4. Az EK-alkatrész típusjóváhagyás birtokosa kérheti a jóváhagyás kiterjesztését más traktortípusokra is. Az eredeti EK-alkatrész-típusjóváhagyást megadó illetékes hatóságok megadják a kért kiterjesztést, ha a jóváhagyott védőszerkezet, valamint az(ok) a traktortípus(ok), amely(ek)re a kiterjesztést kérik, megfelelnek az alábbi feltételeknek:
– a II. Rész 1.3. pontja szerinti ellensúly nélküli traktor nem haladja meg 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálati referenciatömeget,
– a felerősítés módja és a felerősítési pontok a traktoron azonosak,
– az olyan alkatrészek, mint a sárvédők és motorháztető, amelyek a védőszerkezet megtámasztására szolgálhatnak, azonos szilárdságúak, és – a védőszerkezethez képest – azonos helyen vannak,
– a védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése és a traktor olyan, hogy a szabadtér a vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad.
4. JELÖLÉSEK
4.1. A jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi védőszerkezetet az alábbi jelölésekkel kell ellátni:
4.1.1. Védjegy vagy kereskedelmi név;
4.1.2. A VII. Részben található mintának megfelelő EK-típus-jóváhagyási jel;
4.1.3. A védőszerkezet sorozatszáma;
4.1.4. Annak (azoknak) a traktor(ok)nak a gyártmánya és típusa(i), amely(ek)re a védőszerkezetet szánták.
4.2. Mindezeket az adatokat fel kell tüntetni egy kisméretű adattáblán.
4.3. Az adatoknak láthatóknak, olvashatóknak és kitörölhetetleneknek kell lenniük.
A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulásvédelmi szerkezete EK-típusjóváhagyásának műszaki követelményeit – a 3.2.4. (Vizsgálati jelentés), a 3.4.1. (Adminisztratív kiterjesztés), a 3.5. (Jelölés) és a 3.7. (Biztonságiöv-rögzítés hatása) kivételével – a 2008. október 12-i C(2008) 2 OECD-határozat 6. kódexének * 3. pontja tartalmazza, amelynek szövege a következő:
„3. SZABÁLYOK ÉS IRÁNYMUTATÁSOK
3.1. A szilárdságvizsgálatok előfeltételei
3.1.1. Két előzetes vizsgálat elvégzése
A szilárdságvizsgálatokat csak akkor szabad elvégezni a védőszerkezeten, ha mind az oldalirányú stabilitási vizsgálatot, mind a tovább nem borulási vizsgálatot sikeresen elvégezték (lásd a folyamatábrát a 6.3. ábrán).
3.1.2. Az előzetes vizsgálatok előkészítése
3.1.2.1. A traktorra biztonsági helyzetben fel kell szerelni a védőszerkezetet.
3.1.2.2. A traktorra a gyártó által megadott legnagyobb átmérőjű és az adott átmérőben létező legkeskenyebb gumiabroncsokat kell szerelni. A gumiabroncsok nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a szántóföldi munkákhoz ajánlott abroncsnyomást kell beállítani.
3.1.2.3. A hátsó kerekeket a legkisebb nyomtávra kell beállítani; az első kerekek nyomtávja amennyire csak lehetséges azokkal megegyező legyen. Amennyiben az első kerekeken két nyomtáv állítható be, amelyek ugyanolyan mértékben térnek el a hátsó kerekek legkisebb nyomtávjától, akkor az első kerekek két nyomtávja közül a szélesebbet kell választani.
3.1.2.4. A traktor összes tartályát fel kell tölteni, vagy a folyadékokat megfelelő tömeggel helyettesíteni kell a megfelelő helyeken.
3.1.2.5. A sorozatgyártás során alkalmazott összes szereléket normál helyzetben rögzíteni kell a traktorra.
3.1.3. Oldalirányú stabilitási vizsgálat
3.1.3.1. A fenti rendelkezéseknek megfelelően előkészített traktort vízszintes síkra kell állítani úgy, hogy a traktor első tengelyének forgáspontja – csuklós traktorok esetében a két tengely közötti forgáspont – szabadon el tudjon mozdulni.
3.1.3.2. A traktornak azt a részét, amely mereven kapcsolódik a traktor súlyának több mint 50%-át hordó tengelyhez, emelővel vagy csörlővel fel kell billenteni; közben folyamatosan mérni kell a dőlésszöget. Ennek a szögnek legalább 38°-osnak kell lennie abban a pillanatban, amikor a traktor a talajon levő kerekein labilis egyensúlyi állapotban van. A vizsgálatot egyszer úgy kell elvégezni, hogy a kormánykerék teljesen el van forgatva jobbra, másodszor pedig úgy, hogy a kormánykerék balra van teljesen elforgatva.
3.1.4. Tovább nem borulási vizsgálat
3.1.4.1. Általános megjegyzések
A tovább nem borulás vizsgálatával kell meghatározni, hogy a traktorra felszerelt, a vezető védelmét szolgáló szerkezet megfelelően meg tudja-e akadályozni a traktor tovább borulását, ha az 1:1,5 dőlésű lejtőn oldalára borul (6.4. ábra).
A tovább nem borulás a 3.1.4.2. és a 3.1.4.3. pont szerinti módszerek egyikével bizonyítható.
3.1.4.2. A tovább nem borulás bemutatása felbontási vizsgálattal
3.1.4.2.1. A felborítási vizsgálatot legalább 4 m hosszú vizsgálati lejtőn (lásd a 6.4. ábrát) kell végezni. A lejtő felületét 18 cm vastagon olyan anyaggal kell beborítani, amelynek a kúpos penetrométerre vonatkozó ASAE S313.3 FEB1999 és ASAE EP542 FEB1999 számú szabványok szerint mért kúpbehatolási mutatója:
A = 235 ± 20
vagy
B = 335 ± 20
3.1.4.2.2. A (3.1.2. pontban leírtak szerint előkészített) traktort kezdősebesség nélkül oldalirányba felbillentik. Ehhez a traktort úgy állítják fel a vizsgálati lejtő elején, hogy a kerekek a lejtő felőli oldalon a talajon nyugodjanak, a traktor szimmetriasíkja pedig párhuzamos legyen a körvonalakkal. Miután nekiütődik a vizsgálati lejtő felületének, a traktor a védőszerkezet felső sarkán megbillenve felemelkedhet a felületről, de nem fordulhat át. Vissza kell esnie arra az oldalára, amelyik először ütközött a felülethez.
3.1.4.3. A tovább nem borulás bemutatása számítással
3.1.4.3.1. A tovább nem borulás számítással történő igazolásához a traktor következő jellemzőit kell meghatározni (lásd a 6.5. ábrát):
| B0 | (m) | A hátsó kerék gumiabroncsának szélessége | |
| B6 | (m) | A védőszerkezet szélessége a jobb és a bal oldali ütközési pont között | |
| B7 | (m) | A motorháztető szélessége | |
| D0 | (rad) | Az első tengely lengésszöge nulla helyzettől ütközésig | |
| D2 | (m) | Az első kerekek gumiabroncsának magassága a tengely teljes terhelése mellett | |
| D3 | (m) | A hátsó kerekek gumiabroncsának magassága a tengely teljes terhelése mellett | |
| H0 | (m) | Az első tengely forgáspontjának magassága | |
| H1 | (m) | A súlypont magassága | |
| H6 | (m) | Az ütközési pont magassága | |
| H7 | (m) | A motorháztető magassága | |
| L2 | (m) | A súlypont vízszintes távolsága az első tengelytől | |
| L3 | (m) | A súlypont vízszintes távolsága a hátsó tengelytől | |
| L6 | (m) | A súlypont vízszintes távolsága a védőszerkezet első metszéspontjától (negatív előjellel kell használni, ha ez a pont a súlypont síkja előtt van) | |
| L7 | (m) | A súlypont vízszintes távolsága a motorháztető első sarkától | |
| Mc | (kg) | A traktor számításhoz használt tömege | |
| Q | (kgm2) | A súlyponton átmenő hossztengelyre számított tehetetlenségi nyomaték | |
| S | (m) | Hátsó nyomtáv |
A nyomtáv (S) és a gumiabroncs-szélesség (B0) összegének nagyobbnak kell lennie a védőszerkezet szélességénél (B6).
3.1.4.3.2. A számításhoz a következő egyszerűsítő feltevésekkel lehet élni:
3.1.4.3.2.1. a kiegyenlített első tengelyű álló traktor felbillen az 1:1,5 dőlésű lejtőn, amint a súlypont függőlegesen a forgástengely fölé kerül;
3.1.4.3.2.2. a forgástengely párhuzamos a traktor hossztengelyével, és metszi a lejtő felőli első és hátsó kerék felfekvő felületének közepét;
3.1.4.3.2.3. a traktor nem csúszik meg a lejtőn lefelé;
3.1.4.3.2.4. a lejtőnek történő ütközés részben rugalmas, a rugalmassági tényező:
U = 0,2
3.1.4.3.2.5. a lejtőbe való behatolás mélysége és a védőszerkezet alakváltozása együttesen:
T = 0,2 m
3.1.4.3.2.6. a traktor egyéb alkatrészei nem hatolnak be a lejtő felületébe.
3.1.4.3.3. E kódexnek részét képezi az oldalirányba felboruló keskeny nyomtávú, elöl borulásvédelmi szerkezettel felszerelt traktorok tovább borulásának vagy tovább nem borulásának megállapítására szolgáló számítógépes program (BASIC * ), a 6.1–6.11. ábrán pedig példák láthatók.
3.1.5. Mérési módszerek
3.1.5.1. A súlypont vízszintes távolsága a hátsó tengelytől (L3), illetve az első tengelytől (L2)
A traktor mindkét oldalán meg kell mérni a hátsó és az első tengely közötti távolságot, hogy ellenőrizzék, nem fordul-e el a kormány.
A súlypont hátsó tengelytől (L3), illetve első tengelytől (L2) mért távolságát a traktor tömegének a hátsó és az első kerekek közötti megoszlása alapján kell kiszámítani.
3.1.5.2. A hátsó kerék gumiabroncsának (D3) és az első kerék gumiabroncsának (D2) magassága
Az első és a hátsó kerekek gumiabroncsánál azonos módszert alkalmazva meg kell mérni a gumiabroncs legmagasabb pontjának a talajtól mért távolságát (6.5. ábra).
3.1.5.3. A súlypont vízszintes távolsága a védőszerkezet első metszéspontjától (L6).
Meg kell mérni a súlypont távolságát a védőszerkezet első metszéspontjától (6.6.a., 6.6.b. és 6.6.c. ábra). Ha a védőszerkezet a súlypont síkja előtt helyezkedik el, a mért értéket mínusz előjellel kell használni (–L6).
3.1.5.4. A védőszerkezet szélessége (B6)
Meg kell mérni a szerkezet két függőleges oszlopának jobb és bal oldali ütközési pontja közötti távolságot.
Az ütközési pontot az első és a hátsó gumiabroncsok legmagasabb külső pontjai által meghatározott egyenesen átmenő és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra).
3.1.5.5. A védőszerkezet magassága (H6)
Meg kell mérni a szerkezet ütközési pontjának a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát.
3.1.5.6. A motorháztető magassága (H7)
Meg kell mérni a motorháztető ütközési pontjának a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát.
Az ütközési pontot az első gumiabroncs legmagasabb külső pontjain átmenő, valamint a motorháztetőt és a védőszerkezetet érintő sík határozza meg (6.7. ábra). A mérést a motorháztető mindkét oldalán el kell végezni.
3.1.5.7. A motorháztető szélessége (B7)
Meg kell mérni a motorháztető előzőekben meghatározott két ütközési pontjának a távolságát.
3.1.5.8. A súlypont vízszintes távolsága a motorháztető első sarkától (L7)
Meg kell mérni a motorháztető előzőekben meghatározott ütközési pontjának a súlyponttól mért távolságát.
3.1.5.9. Az első tengely forgáspontjának magassága (H0)
A gyártó műszaki jelentésének tartalmaznia kell az első tengely forgáspontjának közepe és az első gumiabroncsok tengelyének közepe között függőlegesen mért távolságot (H01), amelyet ellenőrizni kell.
Meg kell mérni az első gumiabroncsok tengelye közepének a talaj síkjától függőlegesen mért távolságát (H02) (6.8. ábra).
Az első tengely forgáspontjának magassága (H0) a két előző érték összege.
3.1.5.10. Hátsó nyomtáv (S)
Meg kell mérni a gyártó által megadott legnagyobb méretű gumiabronccsal felszerelt legkisebb hátsó nyomtávot (6.9. ábra).
3.1.5.11. A hátsó kerék gumiabroncsának szélessége (B0)
Meg kell mérni a hátsó gumiabroncsok külső és belső függőleges síkjának a felső részen mért távolságát (6.9. ábra).
3.1.5.12. Az első tengely lengésszöge (D0)
A tengely mindkét végén meg kell mérni a tengely lengése során a vízszintes helyzet és a legnagyobb kitérés által bezárt legnagyobb szöget, figyelembe véve az esetleges végállású lengéscsillapítót. A legnagyobb mért szöggel kell számolni.
3.1.5.13. A traktor tömege (M)
A traktor tömegét a 3.2.1.4. pontban megadott feltételek szerint kell meghatározni.
3.2. A borulásvédelmi szerkezetek és traktorra erősítésük szilárdságának vizsgálati feltételei
3.2.1. Általános előírások
3.2.1.1. A vizsgálat célja
Egyedi berendezések felhasználásával olyan vizsgálatok végrehajtása, amelyekkel modellezni lehet a traktor borulásakor a védőszerkezetre ható terheléseket. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a védőszerkezet, a traktorra erősítés, valamint az összes – a vizsgálati terhelést átadó – traktoralkatrész szilárdságának megfigyelését.
3.2.1.2. Vizsgálati módszerek
A vizsgálatokat a dinamikus vagy a statikus eljárás szerint lehet végezni. A két eljárást egyenértékűnek tekintik.
3.2.1.3. A vizsgálatok előkészítésére vonatkozó általános szabályok
3.2.1.3.1. A védőszerkezetnek meg kell felelnie a sorozatgyártás előírásainak. A gyártó által javasolt módon kell felszerelni egy olyan traktorra, amelyre tervezték.
Megjegyzés: A statikus vizsgálatokhoz nem szükséges egy teljes traktor, de a védőszerkezet és a traktor azon alkatrészei, amelyekre a védőszerkezetet felszerelik, üzemszerű egységet (a továbbiakban: szerkezet) kell, hogy alkossanak.
3.2.1.3.2. Az összeszerelt traktorra (vagy a szerkezetre) mind a statikus vizsgálathoz, mind a dinamikus vizsgálathoz fel kell szerelni a sorozatgyártás összes, a szereléshez szükséges alkatrészeit, amelyek a védőszerkezet szilárdságát befolyásolhatják vagy a szilárdsági vizsgálat elvégzéséhez szükségesek.
Azokat az alkatrészeket, amelyek a védett térben veszélyt jelenthetnek, szintén fel kell szerelni a traktorra (vagy a szerkezetre), hogy vizsgálni lehessen, vajon teljesülnek-e az Elfogadási kritériumok című 3.2.3. pontban előírt követelmények.
A traktor vagy a védőszerkezet összes alkatrészét – beleértve az időjárás ellen védő részeket is – fel kell szerelni, vagy a rajzokon ábrázolni kell.
3.2.1.3.3. A szilárdsági vizsgálatokhoz el kell távolítani az összes leszerelhető burkolatot és nem teherviselő alkatrészt, hogy ezek ne növelhessék a védőszerkezet szilárdságát.
3.2.1.3.4. A kerekek nyomtávját úgy kell beállítani, hogy a borulásvédelmi szerkezet a vizsgálatok során lehetőleg ne támaszkodjon a gumiabroncsokra. Statikus vizsgálat esetén a kerekeket le lehet szerelni.
3.2.1.4. A traktor referenciatömege a szilárdsági vizsgálatoknál
A lengőtömeg esési magassága, a terhelési energiák és a nyomóerők kiszámítására szolgáló képletekben alkalmazott M referenciatömeg legalább a traktornak a választható tartozékok nélkül, de hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, üzemanyaggal, szerszámokkal és a védőszerkezettel együtt számolt tömegével egyenlő. Nem kell figyelembe venni a kiegészítő első és hátsó súlyok, a gumiabroncsok súlyát, a felszerelt eszközöket, berendezéseket vagy a különleges alkatrészeket.
3.2.2. Vizsgálatok
3.2.2.1. A vizsgálatok sorrendje
A vizsgálatok sorrendje a 3.3.1.1.6., a 3.3.1.1.7., a 3.3.2.1.6. és a 3.3.2.1.7. pontban említett kiegészítő vizsgálatok nélkül a következő:
1. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet hátsó részén
(lásd a 3.3.1.1.1. és a 3.3.2.1.1. pontot);
2. nyomóvizsgálat hátul (dinamikus vagy statikus vizsgálat)
(lásd a 3.3.1.1.4. és a 3.3.2.1.4. pontot);
3. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet első részén
(lásd a 3.3.1.1.2. és a 3.3.2.1.2. pontot);
4. ütésvizsgálat (dinamikus vizsgálat) vagy terhelés (statikus vizsgálat) a szerkezet oldalán
(lásd a 3.3.1.1.3. és a 3.3.2.1.3. pontot);
5. nyomóvizsgálat a szerkezet elején (dinamikus vagy statikus vizsgálat)
(lásd a 3.3.1.1.5. és a 3.3.2.1.5. pontot);
3.2.2.2. Általános előírások
3.2.2.2.1. Amennyiben a vizsgálat során a traktort tartó készülék bármelyik része eltörik vagy elmozdul, a vizsgálatot meg kell ismételni.
3.2.2.2.2. A vizsgálatok során a traktoron vagy a védőszerkezeten nem végezhetők javítások vagy beállítások.
3.2.2.2.3. A vizsgálatok során a traktor sebességváltójának üres helyzetben, a fékeknek kiengedett állapotban kell lenniük.
3.2.2.2.4. Amennyiben a traktoron a traktorváz és a kerekek között rugózás van, ezt a vizsgálatok alatt ki kell iktatni.
3.2.2.2.5. Az első ütést (dinamikus vizsgálat esetén) vagy az első terhelést (statikus vizsgálat esetén) a védőszerkezet hátsó részének azon az oldalán kell végezni, amelyiken a vizsgálatot végző hatóságok véleménye szerint az ütések és terhelések sorozata a szerkezet szempontjából legkedvezőtlenebb feltételeket eredményezi. Az oldalirányú ütést, illetve terhelést és a hátulról történő ütést és terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának mindkét oldalán el kell végezni. Az elölről történő ütést vagy terhelést a védőszerkezet hosszanti szimmetriasíkjának ugyanazon az oldalán kell végezni, mint az oldalirányú terhelést vagy ütést.
3.2.3. Elfogadási kritériumok
3.2.3.1. A védőszerkezet megfelel a szilárdsági követelményeknek, ha teljesülnek a következő feltételek:
3.2.3.1.1. a védőszerkezetnek a 3.3.1.2.1. és a 3.2.3.1.2. pont értelmében minden részvizsgálat után törésektől és repedésektől mentesnek kell lennie. Amennyiben valamelyik vizsgálat során jelentős törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket kiváltó ütésvizsgálat vagy nyomóvizsgálat után kiegészítő vizsgálatot kell végrehajtani a dinamikus vagy a statikus vizsgálatokra vonatkozó eljárásnak megfelelően;
3.2.3.1.2. a vizsgálatok alatt – a túlterhelési vizsgálat kivételével – a védőszerkezet egyetlen alkatrésze sem hatolhat be az I. melléklet 1.6. pontjában meghatározott védett térbe;
3.2.3.1.3. a vizsgálatok alatt – a túlterhelési vizsgálat kivételével – a védett tér valamennyi részét a védőszerkezetnek kell biztosítania a 3.3.1.2.2. és a 3.3.2.2.2. pont szerint;
3.2.3.1.4. a vizsgálatok alatt a védőszerkezet nem gyakorolhat nyomást az ülésszerkezetre;
3.2.3.1.5. a 3.3.1.2.3. és a 3.3.2.2.3. pontnak megfelelően mért rugalmas alakváltozás legfeljebb 250 mm lehet.
3.2.3.2. A tartozékok nem jelenthetnek veszélyt a vezető számára. A traktornak nem lehet olyan kiálló alkatrésze vagy tartozéka, amelyik felboruláskor megsebesíthetné a vezetőt, vagy olyan alkatrésze vagy tartozéka, amelyik a szerkezet alakváltozásának következtében beszoríthatná a vezetőt, pl. a lábszáránál vagy lábfejénél.
3.2.4. [nem alkalmazható]
3.2.5. Eszközök és berendezések a dinamikus vizsgálatokhoz
3.2.5.1. Lengőtömeg
3.2.5.1.1. A lengőtömeget két lánccal vagy drótkötéllel kell felerősíteni úgy, hogy a forgáspontok legalább 6 méter magasan legyenek a talaj felett. Gondoskodni kell olyan eszközökről, amelyekkel egymástól függetlenül állítható a tömeg esési magassága, valamint a lengőtömeg és a tartóláncok, illetve a tartókötelek közötti szög.
3.2.5.1.2. A lengőtömeg nagysága 2000 ± 20 kg legyen tartóláncok vagy -kötelek nélkül. A tartóláncok vagy -kötelek nem lehetnek nehezebbek 100 kg-nál. Az ütközési felület oldalhossza 680 ± 20 mm legyen (lásd a 6.10. ábrát). A lengőtömeget úgy kell feltölteni, hogy a tömegközéppont helyzete változatlan maradjon és egybeessen a parallelepipedon geometriai középpontjával.
3.2.5.1.3. A parallelepipedont a hátrahúzó rendszerhez gyorskioldó szerkezettel kell kapcsolni, amely kialakításának és elrendezésének köszönhetően a lengőtömeg elengedhető anélkül, hogy ezáltal a parallelepipedon a vízszintes tengelye körül, az inga lengési síkjára merőlegesen lengene.
3.2.5.2. A lengőtömeg felerősítése
A lengőtömeg forgáspontjait mereven kell rögzíteni, hogy az elmozdulás egyik irányban se legyen nagyobb az esési magasság 1%-ánál.
3.2.5.3. Rögzítések
3.2.5.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz a lengőtömeg alatt olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben (lásd a 6.11., a 6.12. és a 6.13. ábrát) elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.
3.2.5.3.2. A traktort 13 mm névleges átmérőjű, az MSZ ISO 2408:2011 szabványnak megfelelő 6 x 19 szerkezetű, kenderszíves gömbölyű pászmás sodronykötéllel kell a sínekhez rögzíteni. A fémpászmák szakítószilárdsága 1770 MPa legyen.
3.2.5.3.3. Ízelt kormányzású traktorok esetében a központi csuklót az összes vizsgálathoz megfelelő módon alá kell támasztani és le kell rögzíteni. Az oldalirányú ütésvizsgálathoz a központi csuklót az ütéssel ellenkező oldalról is meg kell támasztani. Az első és hátsó kerekeknek nem kell feltétlenül egy vonalban lenniük, ha ez megkönnyíti a drótkötelek megfelelő elhelyezését.
3.2.5.4. Keréktámasz és gerenda
3.2.5.4.1. Az ütésvizsgálatok során a kerekek megtámasztásához 150 x 150 mm keresztmetszetű puhafa gerendát kell használni (lásd a 6.11., a 6.12. és a 6.13. ábrát).
3.2.5.4.2. Az oldalirányú ütésvizsgálatokhoz a keréktárcsa ütésiránnyal ellentétes oldali kitámasztására puhafa gerendát kell a talajra rögzíteni (lásd a 6.13. ábrát).
3.2.5.5. Támaszok és rögzítések csuklós traktorokhoz
3.2.5.5.1. Ízelt kormányzású traktorok esetén kiegészítő támaszokat és rögzítéseket kell alkalmazni. Ezek feladata biztosítani, hogy a traktornak az a része, amelyre a védőszerkezet felszerelték, olyan merev legyen, mint a nem ízelt kormányzású traktorok megfelelő része.
3.2.5.5.2. Az ütés- és nyomóvizsgálatokhoz további részletes adatokat a 3.3.1.1. pont tartalmaz.
3.2.5.6. Abroncsnyomás és alakváltozás
3.2.5.6.1. A traktor gumiabroncsai nem lehetnek folyadékkal feltöltve, és a traktorgyártó által szántóföldi munkára előírt abroncsnyomást kell beállítani.
3.2.5.6.2. A rögzítéseket minden egyes esetben annyira meg kell feszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a feszítés előtt mért gumiabroncs oldalfalmagasság (a keréktárcsa legalsó pontjának a földtől mért távolsága) 12%-a legyen.
3.2.5.7. Nyomóberendezés
A 6.14. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengelybakot kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai vegyék fel a nyomóerőt.
3.2.5.8. Mérőberendezések
A következő mérőberendezések szükségesek:
3.2.5.8.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 6.15. ábrát).
3.2.5.8.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.3.2.2.2. pontot).
3.2.6. Berendezések és eszközök a statikus vizsgálatokhoz
3.2.6.1. Statikus vizsgálathoz használt berendezés
3.2.6.1.1. A statikus vizsgálathoz használt berendezést úgy kell megtervezni, hogy nyomást vagy terhelést lehessen vele kifejteni a védőszerkezetre.
3.2.6.1.2. Gondoskodni kell arról, hogy a terhelés eloszlása a terhelés irányára merőlegesen, a gerenda teljes hosszában egyenletes legyen. A gerenda hossza 50 mm többszöröse legyen, továbbá 250 és 700 mm közé essen. A merev gerenda függőleges méretének 150 mm-nek kell lennie. A gerendának a védőszerkezettel érintkező éleit legfeljebb 50 mm-es sugárral le kell kerekíteni.
3.2.6.1.3. A gerenda a terhelés irányától függően bármilyen szögben illeszthető legyen, hogy a védőszerkezet alakváltozása esetén követhesse a védőszerkezet teherviselő felületének szögváltozásait.
3.2.6.1.4. Az erő iránya (eltérés a vízszintestől és a függőlegestől):
– a vizsgálat kezdetén terhelés nélkül: ± 2°,
– a vizsgálat során terheléssel: 10° a vízszintes felett és 20° a vízszintes alatt. Ezeknek az eltéréseknek a lehető legkisebbeknek kell lenniük.
3.2.6.1.5. Az alakváltozási sebességnek elég kicsinek, 5 mm/s-nál kisebbnek kell lennie, hogy a terhelést minden pillanatban statikusnak lehessen tekinteni.
3.2.6.2. Eszközök a védőszerkezet által elnyelt energia mérésére
3.2.6.2.1. Fel kell rajzolni az erő-alakváltozás görbét, hogy meg lehessen határozni a védőszerkezet által elnyelt energiát. Az erőt és az alakváltozást nem szükséges abban a pontban mérni, amelyben a terhelés a védőszerkezetet éri; az erőt és az alakváltozást azonban egyidejűleg, ugyanazon az egyenesen kell mérni.
3.2.6.2.2. Az alakváltozás-mérések kezdő referenciapontját úgy kell megválasztani, hogy csak a védőszerkezet és/vagy a traktor bizonyos alkatrészeinek alakváltozása által elnyelt energiát vegyék figyelembe. A rögzítés alakváltozása és/vagy csúszása által elnyelt energiát nem kell figyelembe venni.
3.2.6.3. A traktor talajhoz rögzítésének eszközei
3.2.6.3.1. A megfelelő nyomtávú rögzítősíneket a vizsgálathoz használt berendezés közelében szilárdan rögzíteni kell egy merev alaphoz olyan hosszúságban, amely az összes ábrázolt esetben elegendő területet biztosít a traktor rögzítéséhez.
3.2.6.3.2. A traktort megfelelő eszközökkel (lemezek, ékek, drótkötelek, támaszok stb.) úgy kell a sínekhez rögzíteni, hogy a vizsgálatok során ne mozdulhasson el. Ezt a terhelések során a szokásos hosszmérő eszközökkel kell ellenőrizni.
Amennyiben a traktor elmozdul, akkor a teljes vizsgálatot meg kell ismételni, kivéve, ha az erő-alakváltozás görbe ábrázolásakor figyelembe vett alakváltozás mérésére szolgáló rendszert a traktorra erősítették.
3.2.6.4. Nyomóberendezés
A 6.14. ábra szerinti berendezés legyen alkalmas arra, hogy egy kb. 250 mm széles, merev gerendán keresztül lefelé irányuló erőt fejtsen ki a védőszerkezetre. A gerendát gömbcsuklók kötik össze a terhelőberendezéssel. Megfelelő tengely-alátámasztást kell alkalmazni, hogy ne a traktor gumiabroncsai viseljék a nyomóterhelést.
3.2.6.5. Egyéb mérőberendezések
A következő mérőberendezésekre is szükség van:
3.2.6.5.1. berendezés a rugalmas alakváltozás mérésére (a legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás különbsége, lásd a 6.15. ábrát);
3.2.6.5.2. olyan berendezés, amellyel ellenőrizhető, hogy a védőszerkezet behatolt-e a védett térbe, és a védett tér a vizsgálat során a védőszerkezet védelme alatt maradt-e (lásd a 3.3.2.2.2. pontot).
3.3. Vizsgálati eljárások
3.3.1. Dinamikus vizsgálatok
3.3.1.1. Ütés- és nyomóvizsgálatok
3.3.1.1.1. Ütés hátulról
3.3.1.1.1.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.3.1.1.1.2. A traktort a 6.11. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.
A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.2.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek elé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.1.1.1.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.3.1.1.1.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = 25 + 0,07 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H =125+0,02 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.3.1.1.1.5. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében ugyanazok a képletek alkalmazandók.
3.3.1.1.2. Ütés elölről
3.3.1.1.2.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek az A függőleges síkkal M/100 nagyságú, de legfeljebb 20°-os szöget zárnak be, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet nagyobb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek a fent meghatározott szögben maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. A tömegközéppontnak a védőszerkezet teteje szélességének egyhatodával kell beljebb lennie attól a függőleges síktól, amely párhuzamos a traktor szimmetriasíkjával és érinti a védőszerkezet felső részének külső oldalát.
Amennyiben a védőszerkezeten az ütközési pontban görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.3.1.1.2.2. A traktort a 6.12. ábra szerint négy drótkötéllel kell a talajhoz rögzíteni, egyet-egyet erősítve mindkét tengely mindkét végére. Az első és a hátsó rögzítési pontoknak olyan távolságra kell lenniük, hogy a drótkötelek 30°-nál kisebb szöget zárjanak be a talajjal. Ezenkívül a hátsó lekötéseket úgy kell elhelyezni, hogy a két drótkötél metszéspontja abba a függőleges síkba essen, amelyben a lengőtömeg tömegközéppontja mozog.
A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.2.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen. A drótkötelek megfeszítése után a gerendát a hátsó kerekek mögé kell helyezni és nekik kell feszíteni, majd rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.1.1.2.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, és szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.3.1.1.2.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = 25 + 0,07 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = 125 + 0,02 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.3.1.1.2.5. A megfordítható vezetőhellyel (megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében a magasság a fentiekben alkalmazott képlettel számolt érték és az alábbiak kiválasztott érték közül a nagyobb érték lesz:
H = 2,165 x 10–8 M x L2
vagy
H = 5,73 x 10–2 I
3.3.1.1.3. Ütés oldalról
3.3.1.1.3.1. A traktort úgy kell a lengőtömeghez képest elhelyezni, hogy az a védőszerkezetet akkor találja el, amikor a lengőtömeg ütközési felülete és a tartóláncok vagy drótkötelek függőlegesek, kivéve, ha az alakváltozás során a védőszerkezet 20°-nál kisebb szöget zár be a függőlegessel az érintkezési pontban. Ebben az esetben a tömeg ütközési felületét kiegészítő eszközökkel úgy kell beállítani, hogy az ütközési pontban a legnagyobb alakváltozás pillanatában párhuzamos legyen a védőszerkezettel, míg a tartóláncok vagy drótkötelek ütközéskor továbbra is függőlegesek maradjanak.
A lengőtömeg felfüggesztési magasságát úgy kell beállítani, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, hogy a lengőtömeg ne forduljon el az ütközési pont körül.
A védőszerkezetnek azt a pontját kell ütközési pontként választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt.
3.3.1.1.3.2. A traktorkerekeket az ütközési oldalon az első és a hátsó tengely megfelelő végein átmenő drótkötelekkel kell rögzíteni a talajhoz. A drótköteleket annyira kell megfeszíteni, hogy a gumiabroncsok alakváltozása a 3.2.5.6.2. pontban megadott nagyságú legyen.
A kötelek megfeszítése után a gerendát a talajra kell fektetni, hozzá kell nyomni a gumiabroncsok ütéssel ellentétes oldalához, majd a talajhoz kell rögzíteni. Amennyiben az első és a hátsó kerekek külső oldalai nincsenek azonos függőleges síkban, akkor két gerendára vagy ékre lehet szükség. Ezután a gerendát a 6.13. ábra szerint az ütéssel ellentétes oldalon a legjobban igénybe vett kerék tárcsájához kell helyezni, szorosan a keréktárcsához kell nyomni, majd rögzíteni kell az alapjánál. A gerenda hosszát úgy kell megválasztani, hogy a keréktárcsához nyomva 30 ± 3°-os szöget zárjon be a talajjal. Ezenkívül a gerenda vastagsága lehetőleg a hosszúságának egyhuszada–egyhuszonötöde, a szélességének pedig fele–harmada legyen. A gerendát mindkét végén a 6.13. ábrának megfelelően kell kialakítani.
3.3.1.1.3.3. Ízelt kormányzású traktor esetében a csuklópontot egy legalább 100 x 100 mm keresztmetszetű fagerendával alá kell támasztani, oldalról pedig a 3.3.1.1.3.2. pont szerint a hátsó keréknek feszített gerendához hasonló szerkezettel kell megtámasztani. Ezután a csuklópontot szilárdan a talajhoz kell rögzíteni.
3.3.1.1.3.4. A lengőtömeget annyira kell hátrahúzni, hogy tömegközéppontjának az ütközési pont fölötti magassága az alábbi két képlet közül a vizsgálandó szerkezet referenciatömegének megfelelő képlettel számított nagyságú legyen:
H = (25 + 0,20 M) (B6 + B) / 2B
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = (125 + 0,15 M) (B6 + B) / 2B
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
3.3.1.1.3.5. A megfordítható vezetőhellyel ellátott traktorok esetében a magasság a fenti és a lenti képletekkel számított értékek közül a nagyobb érték lesz:
H = 25 + 0,2 M
a 2000 kg-nál kisebb referenciatömegű traktorok esetében;
H = 125 + 0,15 M
a 2000 kg-nál nagyobb referenciatömegű traktorok esetében.
A lengőtömeget ekkor elengedik, hogy a védőszerkezethez csapódjon.
3.3.1.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen
A gerendát a védőszerkezet hátsó legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:
Fv = 20 M
Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének hátsó része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor hátuljának azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.
Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.
3.3.1.1.5. Nyomóvizsgálat az első részen
A gerendát a védőszerkezet első legfelső szerkezeti eleme(i) fölé kell helyezni, és a nyomóerők eredőjének a traktor szimmetriasíkjába kell esnie. Fv erőt kell kifejteni, ahol:
Fv = 20 M
Az Fv erőt 5 másodpercig kell kifejteni azt követően, hogy a védőszerkezet minden látható mozgása megszűnt.
Amennyiben a védőszerkezet tetejének első része nem képes felvenni a teljes nyomóerőt, akkor az erőt annyi ideig kell fenntartani, amíg a tető annyira deformálódik, hogy egybeesik azzal a síkkal, amely a védőszerkezet felső részét összeköti a traktor elejének azon részével, amely borulás esetén képes megtartani a traktort.
Ezután az erőt meg kell szüntetni, és a nyomógerendát át kell helyezni a védőszerkezet azon pontja fölé, amely a traktort teljes átfordulásakor tartaná. Ezután ismét alkalmazni kell az Fv nyomóerőt.
3.3.1.1.6. További ütésvizsgálatok
Amennyiben az ütésvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó ütésvizsgálat után egy második, hasonló ütésvizsgálatot kell végezni
H’ = (H x 10–1) (12 + 4a) (1 + 2a)–1
esési magassággal, ahol «a» a maradandó alakváltozás (Dp) rugalmas alakváltozáshoz (De) viszonyított aránya:
a = Dp / De
az ütközési pontban mérve. A második ütésvizsgálat miatt bekövetkező további maradandó alakváltozás nem lehet nagyobb az első ütésvizsgálat miatt bekövetkező maradandó alakváltozás 30%-ánál.
A további vizsgálatok végrehajtásához valamennyi ütésvizsgálat során meg kell mérni a rugalmas alakváltozást.
3.3.1.1.7. További nyomóvizsgálatok
Amennyiben a nyomóvizsgálat során jelentős mértékű törések vagy repedések keletkeznek, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell végrehajtani, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.
3.3.1.2. A végrehajtandó mérések
3.3.1.2.1. Törések és repedések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni. A lengőtömeg élei által okozott sérülések elhanyagolhatók.
3.3.1.2.2. Védett tér
3.3.1.2.2.1. Behatolás a védett térbe
Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az 1.6. pont szerint a vezetőülést körülvevő védett térbe.
A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni.
3.3.1.2.2.2. A hátulsó szilárd elemek vizsgálata
Amennyiben a traktor fel van szerelve a vezetőülés mögött elhelyezett merev résszel, burkolattal, vagy egyéb szilárd elemmel, akkor ezt az elemet hátrafelé vagy oldalirányba történő boruláskor védőpontnak kell tekinteni. Ennek a vezetőülés mögött elhelyezett szilárd elemnek törés vagy a védett térbe történő behatolás nélkül képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon egy lefelé ható Fi erőnek, ahol:
Fi = 15 M
amely a traktor központi síkjában a keret tetejére merőlegesen hat. Az erőt először 40°-os szögben kell kifejteni, amelyet a 6.16. ábra szerint a talajjal párhuzamos síkhoz képest kell mérni. Ez a szilárd elem legalább 500 mm széles legyen (lásd a 6.17. ábrát).
Továbbá ennek a szerkezetnek elég merevnek kell lennie, és a traktor hátsó részére szilárdan kell felerősíteni.
3.3.1.2.3. Rugalmas alakváltozás (oldalirányú ütés hatására)
A rugalmas alakváltozást az ülés ellenőrzési pontja fölött (810 + av) mm-re, az ütközési ponton áthaladó függőleges síkban kell mérni. E mérésre a 6.15. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.
3.3.1.2.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt meg kell határozni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.
3.3.2. Statikus vizsgálatok
3.3.2.1. Terhelések és nyomóvizsgálatok
3.3.2.1.1. Terhelés a hátsó részen
3.3.2.1.1.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos függőleges síkban kell alkalmazni.
A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor hátraborulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él. Az a függőleges sík, amelyben a terhelést kifejtik, a szerkezet felső része külső szélessége egyharmadának megfelelő távolságra legyen a szimmetriasíktól.
Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.3.2.1.1.2. A szerkezetet a 3.2.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.2.1.1.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eil = 500 + 0,5 M
3.3.2.1.1.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) rendelkező traktorok esetében ugyanazok a képletek alkalmazandók.
3.3.2.1.2. Terhelés az első részen
3.3.2.1.2.1. A terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjával párhuzamos, attól a szerkezet felső része külső szélessége egyharmadának megfelelő távolságra lévő függőleges síkban kell kifejteni.
A borulásvédelmi szerkezetnek azt a pontját kell a terhelés támadáspontjaként választani, amely a traktor előre haladás közben bekövetkező oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él.
Amennyiben a védőszerkezeten ezen a ponton görbület vagy kiálló részek találhatók, ékeket kell alkalmazni, hogy az ütközés az adott pontban megvalósítható legyen; ugyanakkor az ékek ne erősítsék meg a védőszerkezetet.
3.3.2.1.2.2. A szerkezetet a 3.2.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.2.1.2.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eil = 500 + 0,5 M
3.3.2.1.2.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke a fenti és az alábbi képletek közül választott képlettel számolt értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eil = 2,165 x l0–7 M x L2
vagy
Eil = 0,574 I
3.3.2.1.3. Oldalirányú terhelés
3.3.2.1.3.1. Az oldalirányú terhelést vízszintesen, a traktor szimmetriasíkjára merőleges függőleges síkban kell alkalmazni. A borulásvédelmi szerkezetnek azt a részét kell a terhelés támadáspontjának választani, amely a traktor oldalirányú borulásakor valószínűleg először érintené a talajt; ez általában a felső él.
3.3.2.1.3.2. A szerkezetet a 3.2.6.3. pontban leírtak szerint rögzíteni kell a talajhoz.
3.3.2.1.3.3. A vizsgálat során a védőberendezés által elnyelt energia legalább:
Eis = 1,75 M (B6 + B) / 2B
3.3.2.1.3.4. A megfordítható vezetőhellyel (vagyis megfordítható üléssel és kormánykerékkel) ellátott traktorok esetében az energia értéke a fenti és az alábbi képlettel számolt értékek közül a nagyobb érték lesz:
Eis = 1,75 M
3.3.2.1.4. Nyomóvizsgálat a hátsó részen
Az összes előírás azonos a 3.3.1.1.4. pontban megadottakkal.
3.3.2.1.5. Nyomóvizsgálat az első részen
Az összes előírás azonos a 3.3.1.1.5. pontban megadottakkal.
3.3.2.1.6. Kiegészítő túlterhelési vizsgálat (6.18–6.20. ábra)
A túlterhelési vizsgálatot minden esetben el kell végezni, amennyiben az erőhatás több mint 3%-kal csökken az elért alakváltozás utolsó 5%-ában, miután a szerkezet elnyelte a kívánt energiát (lásd a 6.19. ábrát).
A túlterhelési vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vízszintes terhelést a kezdeti, előírt energiaszinthez képest 5%-os lépésben fokozatosan növelik legfeljebb 20% hozzáadott energiáig (lásd a 6.20. ábrát).
A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha a szükséges energia 5, 10, illetve 15%-os növelése után az erő minden 5%-os lépésnél 3%-nál kisebb mértékben csökken, és továbbra is nagyobb, mint 0,8 Fmax.
A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az erő nagyobb 0,8 Fmax-nál, miután a védőszerkezet a túlterhelés során hozzáadott energia 20%-át elnyelte.
A túlterhelési vizsgálat során megengedhetők újabb törések vagy repedések és/vagy a védett térbe való behatolás, vagy a védett tér védelmének a hiánya a rugalmas alakváltozás következtében. A terhelés megszüntetése után azonban a szerkezet nem hatolhat be a védett térbe, amelynek teljesen védettnek kell lennie.
3.3.2.1.7. További nyomóvizsgálatok
Amennyiben a nyomóvizsgálat során keletkező törések és repedések nem tekinthetők elhanyagolhatónak, akkor közvetlenül az ezeket okozó nyomóvizsgálat után egy második, hasonló nyomóvizsgálatot kell elvégezni, de most 1,2 Fv nagyságú erővel.
3.3.2.2. A végrehajtandó mérések
3.3.2.2.1. Törések és repedések
Minden vizsgálat után szemrevételezéssel ellenőrizni kell az összes szerkezeti elemet, az összekötő és a rögzítőelemeket, hogy nincs-e rajtuk törés vagy repedés, de a jelentéktelen részek kis repedéseit figyelmen kívül kell hagyni.
3.3.2.2.2. Védett tér
3.3.2.2.2.1. Behatolás a védett térbe
Minden vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a védőszerkezet valamelyik része nem hatolt-e be az I. melléklet 1.6. pontja szerinti védett térbe.
A védett tér nem eshet a védőszerkezet védelmén kívül. A védett tér akkor tekinthető a védőszerkezet védelmi övezetén kívül lévőnek, ha bármely része érintkezésbe kerülne a sík talajjal, ha a traktor arra az oldalra borulna, amelyre a vizsgálat során a terhelést ráadták. Ennek megállapításához a gyártó által a gumiabroncsokra és a nyomtávra előírt legkisebb értéket kell figyelembe venni.
3.3.2.2.2.2. A hátulsó szilárd elemek vizsgálata
Amennyiben a traktor fel van szerelve a vezetőülés mögött elhelyezett merev résszel, burkolattal, vagy egyéb szilárd elemmel, akkor ezt az elemet hátrafelé vagy oldalirányba történő boruláskor védőpontnak kell tekinteni. Ennek a vezetőülés mögött elhelyezett szilárd elemnek törés vagy a védett térbe történő behatolás nélkül képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon egy lefelé ható Fi erőnek, ahol:
Fi = 15 M
amely a traktor központi síkjában a keret tetejére merőlegesen hat. Az erőt először 40°-os szögben kell kifejteni, amelyet a 6.16. ábra szerint a talajjal párhuzamos síkhoz képest kell mérni. Ez a szilárd elem legalább 500 mm széles legyen (lásd a 6.17. ábrát).
Továbbá ennek a szerkezetnek elég merevnek kell lennie, és a traktor hátsó részére szilárdan kell felerősíteni.
3.3.2.2.3. Rugalmas alakváltozás oldalirányú terhelés hatására
A rugalmas alakváltozást (810+av) mm-re az ülés ellenőrzési pontja felett, abban a függőleges síkban kell mérni, amelyikben a terhelést alkalmazzák. E mérésre a 6.15. ábrán ábrázolt mérőeszközhöz hasonló mérőeszközt kell alkalmazni.
3.3.2.2.4. Maradandó alakváltozás
Az utolsó nyomóvizsgálat után fel kell jegyezni a védőszerkezet maradandó alakváltozását. Ehhez a vizsgálat előtt fel kell jegyezni a borulásvédelmi szerkezet fő alkatrészeinek helyzetét az ülés ellenőrző pontjához képest.
3.4. Kiterjesztését más traktortípusokra
3.4.1. [nem alkalmazható]
3.4.2. Kiterjesztés
Ha műszaki módosításokat végeznek a traktoron, a védőszerkezeten vagy a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszeren, az eredeti vizsgálatot végző vizsgálóállomás a következő esetekben adhat ki »kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet«, ha a traktor és a védőszerkezet a 3.1.3. és a 3.1.4. pont szerint kielégítette az oldalirányú stabilitásra és a tovább nem borulásra vonatkozó vizsgálatokat, továbbá ha a 3.3.1.2.2.2. pontban leírt hátulsó szilárd elemet felszereléskor megvizsgálták az e pontban leírt eljárás szerint (kivéve a 3.4.2.2.4. pontot):
3.4.2.1. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése más traktormodellekre
Az ütés- vagy terhelési és nyomóvizsgálatokat nem szükséges valamennyi traktormodellen elvégezni, amennyiben a védőszerkezet és a traktor megfelel az alábbi 3.4.2.1.1–3.4.2.1.5. pontban meghatározott feltételeknek.
3.4.2.1.1. A szerkezet (a hátulsó szilárd elemet is beleértve) legyen azonos a vizsgált szerkezettel.
3.4.2.1.2. A kívánt energia nem haladhatja meg az eredeti vizsgálathoz számított energiamennyiséget 5 százaléknál nagyobb mértékben.
3.4.2.1.3. A felerősítés módja és a traktornak azon alkatrészei, amelyekre a felerősítés történik, azonosak.
3.4.2.1.4. Minden olyan alkatrész, például a sárvédők és a motorháztető, amely a védőszerkezet megtámasztására szolgálhat, azonos.
3.4.2.1.5. A védőszerkezetben az ülés helyzete és lényeges méretei, továbbá a védőszerkezet elhelyezése a traktoron olyan, hogy a védett tér a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad (ennek ellenőrzéséhez a védett tér ugyanazon referenciapontját kell alkalmazni, mint az eredeti vizsgálati jelentésben, nevezetesen az ülés referenciapontját [ÜRP] vagy az ülés ellenőrzési pontját [ÜEP]).
3.4.2.2. A szerkezeti vizsgálat eredményeinek kiterjesztése módosított védőszerkezet-modellekre
Ezt az eljárást akkor kell követni, ha a 3.4.2.1. pont rendelkezései nem teljesülnek, viszont nem lehet alkalmazni, ha a védőszerkezetet más elvet követő módszerrel erősítik a traktorra (pl. a gumitámaszokat felfüggesztésre cserélik):
3.4.2.2.1. Az első vizsgálat eredményeit nem befolyásoló módosítások (pl. a szerkezet nem kritikus fontosságú pontján elhelyezkedő tartozék rögzítőlapjának hegesztéssel történő rögzítése), eltérő ellenőrzési ponttal rendelkező ülések beszerelése a védőszerkezetbe (ellenőrizni kell, hogy az új védett tér/terek a vizsgálatok során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad/maradnak).
3.4.2.2.2. Az eredeti vizsgálat eredményeit esetlegesen befolyásoló módosítások, amelyek azonban nem kérdőjelezik meg a védőszerkezet elfogadhatóságát (pl. szerkezeti elem módosítása, a védőszerkezetnek a traktorra történő erősítésére szolgáló módszer módosítása). Hitelesítő mérést lehet végezni, és a vizsgálat eredményei bekerülnek a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvbe.
Az ilyen típusú kiterjesztésekre az alábbi korlátozások vonatkoznak:
3.4.2.2.2.1. hitelesítő mérés nélkül legfeljebb öt kiterjesztés fogadható el;
3.4.2.2.2.2. a hitelesítő mérés eredményei akkor fogadhatók el kiterjesztés céljából, ha a Kódex valamennyi elfogadási kritériuma teljesül, továbbá:
– ha az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozás nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálati jelentésben szereplő, az egyes ütésvizsgálatok után mért alakváltozástól (dinamikus vizsgálat esetén),
– ha a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért erő nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálatban az előírt energiaszint elérésekor mért erőtől, valamint a különböző vízszintes terhelési vizsgálatoknál az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozás * nem tér el ± 7%-nál nagyobb mértékben az eredeti vizsgálati jelentésben az előírt energiaszint elérésekor mért alakváltozástól (statikus vizsgálat esetén);
3.4.2.2.2.3. a védőszerkezet több módosítása is szerepelhet ugyanabban a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben, ha ugyanarra a védőszerkezetre kínálnak különböző választási lehetőségeket, egy kiterjesztési mérési jegyzőkönyvben azonban csak egy hitelesítő mérés fogadható el. A nem vizsgált lehetőségeket a kiterjesztési mérési jegyzőkönyv külön szakaszában kell leírni.
3.4.2.2.3. Már vizsgált védőszerkezet gyártó által közölt referenciatömegének növelése. Ha a gyártó ugyanazt a jóváhagyási számot szeretné megtartani, hitelesítő mérés elvégzése után ki lehet adni kiterjesztési mérési jegyzőkönyvet (ilyen esetben nem kell alkalmazni a 3.4.2.2.2.2. pontban megállapított ± 7%-os határokat).
3.4.2.2.4. A hátsó szilárd elem módosítása vagy új hátsó szilárd elem felszerelése. Az új vagy módosított hátulsó szilárd elem figyelembevételével ellenőrizni kell, hogy a védett tér valamennyi vizsgálat során a megváltozott alakú szerkezet védelmén belül marad. El kell végezni a hátulsó szilárd elemnek a 3.3.1.2.2.2. pontban vagy a 3.3.2.2.2.2. pontban leírt vizsgálatból álló hitelesítő mérését, és a vizsgálat eredményei bekerülnek a kiterjesztési mérési jegyzőkönyvbe.
3.5. [nem alkalmazható]
3.6. A védőszerkezetek teljesítménye hideg időben
3.6.1. Ha a védőszerkezetről azt állítják, hogy hideg időben nem ridegedik el, a gyártónak ezt adatokkal kell alátámasztania, amelyeket a jelentésben fel kell tüntetni.
3.6.2. Az alábbi követelmények és eljárások célja, hogy alacsony hőmérsékleten is biztosítsák az erőt és ellenállást az elridegedésből eredő töréssel szemben. Javasolt, hogy a védőszerkezet alacsony hőmérsékleten való üzemeltetésre való alkalmasságának megállapításához, azokban az országokban, ahol speciális szerkezeti tulajdonságokra van szükség, teljesítsék az anyagokra vonatkozó alábbi minimális követelményeket.
3.6.2.1. A védőszerkezetet a traktorhoz rögzítő, valamint a védőszerkezet szerkezeti elemeit egymáshoz rögzítő csavarokat és anyákat megfelelően ellenőrzött, alacsony hőmérséklettel szembeni ellenálló képességnek kell jellemeznie.
3.6.2.2. A szerkezeti elemek és szerelvények gyártása során használt hegesztő elektródáknak meg kell felelniük a védőszerkezet alábbi 3.6.2.3. pont szerinti anyagának.
3.6.2.3. A védőszerkezet szerkezeti elemeihez használt acélnak olyan ellenőrzött keménységű anyagnak kell lennie, amely megfelel a 6.1. táblázatban szereplő, Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelményeknek. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.
A 2,5 mm-nél kisebb hengerelt vastagságú és 0,2 százaléknál kisebb széntartalmú acél megfelel ennek a követelménynek.
A védőszerkezet nem acélból készült szerkezeti elemeinek alacsony hőmérsékleten ezzel egyenértékű ütőszilárdsággal kell rendelkezniük.
3.6.2.4. A Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó követelmények vizsgálata során a mintadarab mérete nem lehet kisebb az anyagból vehető minták 6.1. táblázatban feltüntetett méreteinek legnagyobbikánál.
3.6.2.5. A Charpy-féle V vizsgálatokat az MSZ EN ISO 148–1:2011 szabványban szereplő eljárás szerint kell elvégezni, kivéve az olyan méretű minták esetében, amelyek a 6.1. táblázatban megadott méreteknek felelnek meg.
3.6.2.6. Ezen eljárás helyett választható a csillapított vagy félig csillapított acél alkalmazása, amelyről megfelelő műszaki leírást kell adni. Az acél minőségét az MSZ EN 10025 szabványsorozat szerint kell meghatározni.
3.6.2.7. A minták a védőszerkezethez való felhasználás céljából történő formázás vagy hegesztés előtt hengerelt szalagból, csőből vagy idomacélból vett hosszanti minták legyenek. A csőből vagy idomacélból vett mintákat a legnagyobb méretű oldal közepéről kell venni, és nem tartalmazhatnak hegesztést.
| 6.1. táblázat | |||
| Charpy-féle V vizsgálattal mért ütőmunkára vonatkozó minimális követelmények | |||
| Minta mérete | Energia az alábbi hőmérsékleten | Energia az alábbi hőmérsékleten | |
| –30 °C | –20 °C | ||
| mm | J | J * | |
| 10 x 10 * | 11 | 27,5 | |
| 10 x 9 | 10 | 25 | |
| 10 x 8 | 9,5 | 24 | |
| 10 x 7,5 * | 9,5 | 24 | |
| 10 x 7 | 9 | 22,5 | |
| 10 x 6,7 | 8,5 | 21 | |
| 10 x 6 | 8 | 20 | |
| 10 x 5 * | 7,5 | 19 | |
| 10 x 4 | 7 | 17,5 | |
| 10 x 3,5 | 6 | 15 | |
| 10 x 3 | 6 | 15 | |
| 10 x 2,5 * | 5,5 | 14 | |
3.7. [nem alkalmazható]
6.1. ábra
Védett tér
6.1.a. ábra
Oldalnézet
Keresztmetszet a referenciasíkban
6.1.b. ábra
Hátulnézet
6.1.c. ábra
Felülnézet
1 – Referenciavonal
2 – Az ülés ellenőrzési pontja
3 – Referenciasík
6.2. ábra
Megfordítható üléssel és kormánykerékkel ellátott traktorok szabad tere
6.3. ábra
Oldalirányba felboruló, elöl borulás hatása elleni védőszerkezettel felszerelt traktor tovább borulásra való hajlamának megállapítására szolgáló folyamatábra
B1. változat: A borulásvédelmi szerkezet ütközési pontja a hosszirányban instabil egyensúlyi pont mögé esik
B2. változat: A borulásvédelmi szerkezet ütközési pontja a hosszirányban instabil egyensúlyi pont közelébe esik
B3. változat: A borulásvédelmi szerkezet ütközési pontja a hosszirányban instabil egyensúlyi pont előtt helyezkedik el
6.4. ábra
Berendezés a traktor borulásgátló tulajdonságainak vizsgálatára 1:1,5 lejtőn
6.5. ábra
Három irányba tovább borulásra hajlamos traktor felborulásának kiszámításához szükséges
adatok
Megjegyzés: D2-t és 3-t teljes tengelyterhelésnél kell mérni
6.6.a., 6.6.b. és 6.6.c. ábra
A súlypont vízszintes távolsága a védőszerkezet első metszéspontjától (L6)
6.7. ábra
Az ütközési pontok meghatározása a védőszerkezet szélességének (B6), valamint a motorháztető magasságának méréséhez (H7)
6.8. ábra
Az első tengely forgáspontjának magassága (H0)
6.9. ábra
A hátsó nyomtáv (S) és a hátsó kerék gumiabroncsának szélessége (B0)
6.10. ábra
A lengőtömeg a felfüggesztő lánccal vagy drótkötéllel
6.11. ábra
Példa a traktor rögzítésére (ütés hátulról)
6.12. ábra
Példa a traktor rögzítésére (ütés elölről)
6.13. ábra
Példa a traktor rögzítésére (ütés oldalról)
6.14. ábra
Példa a traktorra ható nyomóberendezésre
6.15. ábra
Példa a rugalmas alakváltozást mérő berendezésre
1 – Maradandó alakváltozás
2 – Rugalmas alakváltozás
3 – Teljes alakváltozás (maradandó + rugalmas alakváltozás)
6.16. ábra
Modellezett talajszint
6.17. ábra
A hátulsó szilárd elem legkisebb szélessége
6.18. ábra
Erő-alakváltozás görbe
Túlterhelési vizsgálat nem szükséges
Megjegyzések:
1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D’ alakváltozáshoz tartozó értékét.
2. Túlterhelési vizsgálat nem szükséges, mivel Fa ≤ 1,03 F’.
6.19. ábra
Erő-alakváltozás görbe
Túlterhelési vizsgálat szükséges
Megjegyzések:
1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D’ alakváltozáshoz tartozó értékét.
2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F’.
3. A túlterhelési vizsgálat kielégítő, mert Fb > 0,97 F’ és Fb > 0,8 Fmax.
6.20. ábra
Erő-alakváltozás görbe
A túlterhelési vizsgálatot folytatni kell
Megjegyzések:
1. Állapítsuk meg az Fa erő 0,95 D’ alakváltozáshoz tartozó értékét.
2. Túlterhelési vizsgálat szükséges, mivel Fa > 1,03 F’.
3. Fb < 0,97 F’, ezért tovább kell terhelni.
4. Fc < 0,97 Fb ezért tovább kell terhelni.
5. Fd < 0,97 Fc ezért tovább kell terhelni.
6. A túlterhelési vizsgálat eredménye akkor kielégítő, ha Fe > 0,8 Fmax.
7. A vizsgálat sikertelen, ha a terhelés bármikor 0,8 Fmax alá esik.»
VIZSGÁLATI JELENTÉS A BORULÁS HATÁSA ELLENI VÉDŐSZERKEZET (VEZETŐÜLÉS ELÉ SZERELT KERET) EK-ALKATRÉSZ-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATÁRÓL A SZERKEZET SZILÁRDSÁGA, VALAMINT A TRAKTORRA VALÓ FELERŐSÍTÉSÉNEK SZILÁRDSÁGA SZEMPONTJÁBÓL
| Védőszerkezet | ||||
| Gyártmány | ||||
| Típus | ||||
| A traktor gyártmánya | A vizsgálati hely megnevezése | |||
| A traktor típusa | ||||
| Vizsgálati módszer | I/II (1) |
Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .......................................................................................
1. A védőszerkezet védjegye vagy kereskedelmi neve: ....................................................................
............................................................................................................................................................
2. A traktor vagy a védőszerkezet gyártójának neve és címe:............................................................
............................................................................................................................................................
3. Adott esetben a traktor illetve a védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe: .......................................................................................
............................................................................................................................................................
4. A vizsgálat tárgyát képező traktor műszaki jellemzői
4.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: ................................................................................................
4.2. Típus: ..........................................................................................................................................
4.3. Sorozatszám: ...............................................................................................................................
4.4. Tengelytáv/tehetetlenségi nyomaték (1)................................................................. mm/kgm2 (1)
4.5. Gumiabroncsméretek: elöl ..........................................................................................................
hátul ...........................................................................................................
5. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése más traktortípusokra
5.1. Védjegy vagy kereskedelmi név: ................................................................................................
5.2. Típus: ..........................................................................................................................................
5.3. Az ellensúly nélküli traktor tömege a védőszerkezet felszerelt állapotában, vezető nélkül: ........... kg
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | ||
5.4. Gumiabroncsméretek: elöl: .........................................................................................................
hátul: .........................................................................................................
6. A védőszerkezet műszaki jellemzői
6.1. A védőszerkezet és annak traktorra erősítésének általános elrendezési rajza
6.2. Fényképek a felerősítés részleteiről: ...........................................................................................
6.3. A védőszerkezet rövid leírása, beleértve a szerkezet típusát, a traktorra erősítést, a burkolással kapcsolatos részleteket, a ki- és beszállás és a vészhelyzetben való távozás módját, a belső párnázás részleteit, a folyamatos borulás megakadályozására szolgáló kialakításokat: .............
6.4. Méretek
6.4.1. A tetőelemek magassága a terhelt vezetőülés felett az ülés referenciapontjától számítva (1): ......... mm
6.4.2. A tetőelemek magassága a traktor padlójától számítva: .................................................. mm
6.4.3. A kormánykerék szélétől a védőszerkezetig terjedő legkisebb távolság: ........................ mm
6.4.4. A traktor teljes magassága a védőszerkezet felszerelt állapotában: ................................. mm
6.4.5. A védőszerkezet teljes szélessége: ................................................................................... mm
6.5. A felhasznált anyagok minősége és jellemzői, az alkalmazott szabványok:
Fő keret: ............................................................................................................. (anyag és méretek)
Felerősítések: ...................................................................................................... (anyag és méretek)
Tető: ................................................................................................................... (anyag és méretek)
Belső párnázás: ................................................................................................... (anyag és méretek)
Összekötő és rögzítőcsavarok: ....................................................................... (minőség és méretek)
7. Vizsgálati eredmények:
7.1. Ütés-/terhelés-(1) és nyomóvizsgálatok
Az ütés/terhelés vizsgálatok végrehajtása bal/jobb (2) oldalon hátul, jobb/bal (2) oldalon elöl és jobb/bal (2) oldal oldalirányból. Az ütközési energiák és a nyomóerők kiszámításához használt referenciatömeg ....... kg.
A törésekkel és repedésekkel, a legnagyobb pillanatnyi alakváltozással, valamint a szabadtérrel kapcsolatos vizsgálati követelmények megfelelően teljesültek (2).
7.2. A vizsgálatok után mért alakváltozások
Maradandó alakváltozás:
hátul: bal oldal: ................................................................................................................. mm
jobb oldal: ................................................................................................................... mm
elöl: bal oldal: .................................................................................................................. mm
jobb oldal: ................................................................................................................... mm
| (1) A nem kívánt rész törlendő az alkalmazott módszertől függően. | ||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | ||
Oldalirányú alakváltozás:
elöl: ............................................................................................................................................. mm
hátul: ........................................................................................................................................... mm
Felülről lefelé:
elöl: ............................................................................................................................................. mm
hátul: ........................................................................................................................................... mm
A legnagyobb pillanatnyi alakváltozás és a maradandó alakváltozás közötti különbség oldalirányú ütésvizsgálatkor: ......................................................................................................... mm
► (1) 7.3. További kiegészítő dinamikus vizsgálat feltüntetése és eredményei ◄
8. A jelentés száma: ...........................................................................................................................
9. A jelentés kelte: .............................................................................................................................
10. Aláírás: .........................................................................................................................................
AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JEL A KÖVETKEZŐKBŐL ÁLL:
– egy négyszög és benne egy kis „e” betű, majd utána az alkatrész-típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető betűjele(i) vagy száma:
| 1 | Németország esetében, | |||||
| 2 | Franciaország esetében, | |||||
| 3 | Olaszország esetében, | |||||
| 4 | Hollandia esetében, | |||||
| 5 | Svédország esetében, | |||||
| 6 | Belgium esetében, | |||||
| 7 | Magyarország esetében, | |||||
| 8 | a Cseh Köztársaság esetében, | |||||
| 9 | Spanyolország esetében, | |||||
| 11 | az Egyesült Királyság esetében, | |||||
| 12 | Ausztria esetében, | |||||
| 13 | Luxemburg esetében, | |||||
| 17 | Finnország esetében, | |||||
| 18 | Dánia esetében, | |||||
| 19 | Románia esetében, | |||||
| 20 | Lengyelország esetében, | |||||
| 21 | Portugália esetében, | |||||
| 23 | Görögország esetében, | |||||
| 24 | Írország esetében, | |||||
| 25 | Horvátország esetében, | |||||
| 26 | Szlovénia esetében, | |||||
| 27 | Szlovákia esetében, | |||||
| 29 | Észtország esetében, | |||||
| 32 | Lettország esetében, | |||||
| 34 | Bulgária esetében, | |||||
| 36 | Litvánia esetében, | |||||
| CY | Ciprus esetében, | |||||
| MT | Málta esetében; |
– a négyszög alatt és annak közelében az EK-alkatrész-típusjóváhagyás száma, amely megfelel az EK-alkatrész-típusbizonyítvány számának, amelyet a védőszerkezet adott típusának szilárdságával és a traktorra szerelés módjával kapcsolatban adtak ki;
– a V vagy SV betűk annak függvényében, hogy dinamikus (V) vagy statikus (SV) vizsgálatról volt szó, a betűt (betűket) követi a 2-es szám, amely azt jelenti; hogy az e melléklet szerinti védőszerkezetről van szó.
PÉLDA EGY EK-ALKATRÉSZ-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JELRE
Jelmagyarázat: a fenti EK-alkatrész-típus-jóváhagyási jellel ellátott védőszerkezet elöl felszerelt bukóív típusú védőszerkezet, amelyet keskeny nyomtávú traktorra (V2) terveztek, valamint amelyre dinamikus vizsgálat alapján Belgiumban (e6) 43-as szám alatt adtak EK-alkatrész-típusjóváhagyást.
| Az illetékes hatóság neve |
ÉRTESÍTÉS AZ EGK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSÁRÓL, MEGTAGADÁSÁRÓL, VISSZAVONÁSÁRÓL VAGY KITERJESZTÉSÉRŐL A VÉDŐSZERKEZET (ELÖL FELSZERELT KERET) SZILÁRDSÁGA, VALAMINT A TRAKTORRA ERŐSÍTÉSÉNEK SZILÁRDSÁGA SZEMPONTJÁBÓL
Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás száma: .......................................................................................
.................................................................................................................................... kiterjesztés (1)
1. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye és típusa: ......................................................
............................................................................................................................................................
2. A védőszerkezet gyártójának neve és címe: ..................................................................................
............................................................................................................................................................
3. Adott esetben védőszerkezet gyártója meghatalmazott képviselőjének neve és címe: .................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
4. Annak a traktornak a védjegye vagy kereskedelmi neve és típusa, amelyre a védőszerkezetet szánták: .........................................................................................................................
............................................................................................................................................................
5. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztése az alábbi traktoroktípus(ok)ra: ........................
............................................................................................................................................................
5.1. A traktor a III. melléklet 1.4. pontja szerinti ellensúly nélküli tömege több mint 5%-kal meghaladja/nem haladja meg (2) a vizsgálat során alkalmazott referenciatömeget;
5.2. A felerősítés módja és a felerősítési pontok azonosak/nem azonosak (2)
5.3. Valamennyi olyan alkatrész, amely feltételezhetően támaszként szolgál a borulás hatása elleni védőszerkezethez, azonosak/nem azonosak (2)
6. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásához benyújtva: ......................................................
7. Vizsgálati hely: ..............................................................................................................................
8. A vizsgálati hely jelentésének kelte és száma: ..............................................................................
9. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásának/megtagadásának/visszavonásának időpontja (2): .........................................................................................................................................................
10. Az EGK-alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztésének/a kiterjesztés megtagadásának/a kiterjesztés visszavonásának kelte (2): ..................................................................................................
11. A kiállítás helye: ..........................................................................................................................
12. A kiállítás időpontja: ...................................................................................................................
13. A fenti alkatrész jóváhagyási számot viselő alábbi dokumentumokat csatolták ehhez a bizonyítványhoz (például a vizsgálati hely jelentése): .........................................................................
14. Esetleges megjegyzések: .............................................................................................................
15. Aláírás: .........................................................................................................................................
| (1) Szükség szerint, kiterjesztés esetében meg kell adni, hogy az eredeti EGK típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztéséről van-e szó. | ||
| (2) A nem kívánt rész törlendő | ||
1. A traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője kérelmezi a traktor EK-típusjóváhagyását a védőszerkezet szilárdsága és a traktorra erősítésének szilárdsága tekintetében.
2. A típus-jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálatnak át kell adni a jóváhagyandó traktortípus egy példányát, amelyre a jóváhagyandó védőszerkezetet és csatlakozóját felszerelték.
3. Az alkatrész-típus-jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú védőszerkezet megfelelő-e ahhoz a traktortípushoz, amelyhez a típusjóváhagyást kérték. Kiváltképp azt vizsgálja, hogy a védőszerkezet felerősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
4. Az EK-típusjóváhagyás birtokosa kérheti annak kiterjesztését más védő szerkezettípusokra.
5. Az illetékes hatóságok az alábbi feltételekkel adják meg a kiterjesztést:
5.1. A borulás hatása elleni védőszerkezet új típusa és a traktorra történő felerősítése megkapta az EK-alkatrész-típusjóváhagyást.
5.2. A védőszerkezetet arra a traktorra tervezték, amelyre az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését kérik.
5.3. A védőszerkezet traktorra erősítése megfelel-e annak, amelyet az EK-alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
6. Az EK-típusbizonyítványhoz valamennyi engedély megadásakor, megtagadásakor vagy kiterjesztésekor mellékelni kell egy, a X. Rész szerinti bizonyítványt.
7. Amennyiben a traktortípusra vonatkozó EK-típus-jóváhagyási kérelmet ugyanakkor nyújtották be, mint amikor az adott traktortípusra szerelendő védőszerkezet EK-alkatrész-típusjóváhagyását is kérelmezték, akkor ezen Rész 2. és 3. pontjában megadott ellenőrzéseket nem kell végrehajtani.
| AZ ILLETÉKES HATÓSÁG NEVE |
(A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke)
Az EGK-típusjóváhagyás száma: ......................................................................................................
.................................................................................................................................... kiterjesztés (1)
1. A traktor kereskedelmi neve vagy védjegye: ................................................................................
2. A traktor típusa: .............................................................................................................................
3. A traktor gyártójának neve és címe: ..............................................................................................
............................................................................................................................................................
4. Adott esetben a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe: .........................................
............................................................................................................................................................
5. A védőszerkezet kereskedelmi neve vagy védjegye: ....................................................................
............................................................................................................................................................
6. Az EGK-típusjóváhagyás kiterjesztése a védőszerkezet alábbi típus(ai)ra: ..................................
............................................................................................................................................................
7. A traktor az EGK-típusjóváhagyásra bemutatva ..................................................................... -án
8. Az EGK-típusjóváhagyásnak való megfelelőség ellenőrzésére feljogosított műszaki szolgálat: ..................................................................................................................................
9. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés időpontja: ....................................................
10. A műszaki szolgálat által kiadott vizsgálati jelentés száma: .......................................................
11. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra való felerősítésének szilárdságával kapcsolatos EGK-típusjóváhagyás megadva/visszautasítva (2)
12. A borulás hatása elleni védőszerkezetnek és a traktorra erősítésének szilárdságára vonatkozó EGK-típusjóváhagyás kiterjesztése megadva/visszautasítva (2)
13. A kiállítás helye: ..........................................................................................................................
14. A kiállítás kelte: ...........................................................................................................................
15. Aláírás: .........................................................................................................................................
| (1) Szükség szerint kiterjesztés esetében meg kell adni, hogy az eredeti EGK típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztéséről van-e szó. | ||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | ||
1. A melléklet alkalmazási köre
1.1. E melléklet alkalmazásában „traktor” (mezőgazdasági vagy erdészeti): minden olyan gépjármű, mezőgazdasági vontató, vagy lassú jármű, amely kerekekkel vagy lánctalpakkal van felszerelve, legalább két tengelye van, fő funkciója vonóerejében rejlik, és amelyet speciálisan arra terveztek, hogy mezőgazdasági vagy erdészeti használatra szánt eszközöket, munkagépet vagy pótkocsikat vontasson, toljon, hordozzon, vagy működtessen. Felszerelhető úgy, hogy alkalmas legyen teher vagy kísérő személyek szállítására is.
1.2. E melléklet rendelkezéseit a gumiabroncsokkal felszerelt, 6 km/óra és 40 km/óra közötti tervezési sebességű traktorokra kell alkalmazni.
2. Jóváhagyási rendelkezések
2.1. Azon traktorok tekintetében, amelyek megfelelnek az ezen mellékletben meghatározott követelményeknek, a jóváhagyó hatóság ezen melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján:
a) nem tagadja meg az EK típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás kiadását;
b) engedélyezi a traktorok nyilvántartásba vételét, illetve értékesítését, forgalomba helyezését és használatát.
2.2. Azon traktorok tekintetében, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben lefektetett követelményeknek, a jóváhagyó hatóság ezen melléklet tárgyával kapcsolatos okok alapján:
a) nem adja ki az EK típusjóváhagyást;
b) megtagadja a forgalomba helyezési engedély és a nemzeti típusjóváhagyás megadását.
2.3. Azon új traktorok tekintetében, amelyek nem felelnek meg az ezen mellékletben meghatározott követelményeknek, a jóváhagyó hatóság:
a) az ER. C Függelék rendelkezéseivel összhangban kiadott megfelelőségi igazolásokat az ER. C Függelék 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában nem tekinti érvényesnek;
b) megtagadja az új traktorok nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését.
2.4. A jóváhagyó hatóság megadja az EK típusjóváhagyást minden olyan típusú szélvédőre vagy más üvegtáblára, továbbá mechanikus kapcsolóra, amely kielégíti a III., illetve a IV. Részben meghatározott szerkezeti és vizsgálati követelményeket.
A jóváhagyó hatóság eseti vizsgálatok alkalmazásával ellenőrzi, hogy a gyártott típusok megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak.
2.5. A jóváhagyó hatóság minden olyan típusú szélvédőre, más üvegtáblákra, illetve mechanikus kapcsolószerkezetre, amelyet a 2.4. pont szerint jóváhagynak, a III. Részben vagy a IV. Részben megadott példáknak megfelelő EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet adnak ki a traktor, a szélvédő vagy a mechanikus kapcsolószerkezet gyártója vagy a gyártó meghatalmazott képviselője részére.
A szélvédőn, más üvegtáblán, illetve mechanikus kapcsolószerkezeten nem alkalmazható olyan jelzés, amely a 2.4. pont szerinti EK alkatrész-típusjóváhagyással ellátott berendezések más berendezésekkel történő összetévesztését okozhatja.
2.6. A jóváhagyó hatóság nem tiltja meg szerkezeti megoldásukra hivatkozva a szélvédők, egyéb üvegtáblák vagy mechanikus kapcsolószerkezetek forgalomba hozatalát, ha azok EK alkatrész-típusjóváhagyási jellel vannak ellátva.
A jóváhagyó hatóság megtiltja azonban olyan szélvédők, más üvegtáblák vagy mechanikus kapcsolószerkezetek forgalmazását, amelyek rendelkeznek ugyan EK alkatrész-típusjóváhagyási jellel, de nem egyeznek meg a jóváhagyott típussal.
A jóváhagyó hatóság erről értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát, valamint a – közlekedésért felelős miniszter útján – Bizottságot.
2.7. A jóváhagyó hatóság egy hónapon belül megküldi a többi tagállam illetékes hatóságai részére a III. vagy a IV. Részben szereplő minta szerinti alkatrésztípus-bizonyítvány másolatát minden olyan szélvédőre, más üvegtáblára vagy mechanikus kapcsolószerkezetre vonatkozóan, amelyet jóváhagynak, vagy amelynek jóváhagyását megtagadják.
2.8. Ha az EK alkatrész-típusjóváhagyást kiadó hatóság megállapítja, hogy az ugyanazon EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő több szélvédő, más üvegtábla vagy mechanikus kapcsolószerkezet nem felel meg az általa jóváhagyott típusnak, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a jóváhagyott típussal egyező gyártást biztosító eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyártott modellek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.
A jóváhagyó hatóság tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait a meghozott intézkedésekről, amelyek szükség esetén – amennyiben komoly és ismétlődő eltérésről van szó – az EK alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáig terjedhetnek.
A jóváhagyó hatóság ugyanezen intézkedéseket teszi meg, ha egy másik tagállam illetékes hatóságától ilyen eltérésről tájékoztatást kap.
A jóváhagyó hatóság egy hónapon belül tájékoztatja más tagállam illetékes hatóságát az EK alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáról és az intézkedés okairól.
2.9. Az ezen melléklet végrehajtására vonatkozó rendelkezések alapján hozott minden olyan döntést, amellyel valamely szélvédő vagy mechanikus kapcsolószerkezet EK alkatrész-típusjóváhagyását megtagadják, vagy visszavonják, vagy amelyek forgalmazását vagy használatát megtiltják, részletesen meg kell indokolni.
Az ilyen döntésekről értesíteni kell az érintett felet, akit egyúttal tájékoztatni kell azon jogorvoslati lehetőségekről is, amelyekkel a hatályos jogszabályok alapján élhet, illetve azon határidőkről, amelyeken belül a jogorvoslat igénybe vehető.
1. * A melléklet alkalmazási köre
1.1. E melléklet alkalmazásában a „traktor” az ER C. Függelék 2. cikk j) pontjában meghatározott traktort jelenti.
1.2. E melléklet alkalmazásában a traktorkategóriák az ER C. Függelékének C/2. számú mellékletében meghatározott kategóriák.
1.3. Ezt a mellékletet az ER C. Függelék C/2. mellékletében meghatározott T1, T2, T3 és T4 kategóriájú traktorokra kell alkalmazni.
2. KÖVETELMÉNYEK
2.1. Méretek
A traktor megengedhető legnagyobb méretei az alábbiak:
2.1.1. hossz: 12 m.
2.1.2. szélesség: 2,55 m (figyelmen kívül hagyva a földdel érintkező abroncsperemet).
2.1.3 magasság: 4 m.
2.1.4. A méretek ellenőrzésére szolgáló méréseket az alábbiak szerint kell elvégezni:
– az 1.6. pont szerinti terheletlen traktoron, menetkész állapotban,
– vízszintes, sík felületen,
– álló traktoron, kikapcsolt motorral,
– új, a gyártó által megadott üzemi nyomásra fújt gumiabroncsokkal,
– zárt ajtókkal és ablakokkal,
– a kormánykerék „egyenesen előre” helyzetében,
– a traktorhoz mezőgazdasági vagy erdészeti eszközt nem kapcsolva.
2.2. Megengedett vontatható tömeg
2.2.1. A megengedett vontatható tömeg – az e rendelet 21. §-ában foglalt feltételek megtartása mellett – nem haladhatja meg a következőket:
2.2.1.1. az 1.7. pont szerinti műszakilag megengedett, a traktor gyártója által ajánlott vontatható tömeg;
2.2.1.2. az EK alkatrész-típusjóváhagyásban a vonókészülékre meghatározott vontatható tömeg.
2.2.2. A vontatható tömeg(ek)et a traktor járműokmányában fel kell tüntetni.
MINTA
| A hatóság neve |
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYITVÁNYÁHOZ A MÉRETEKRE ÉS A VONTATHATÓ TÖMEGEKRE VONATKOZÓAN
[A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése]
EK típusjóváhagyás száma: ..............................
1. Alkatrészek vagy jellemzők:
1.1. Méretek
1.1.1. Hossz: ................................... m
1.1.2 Szélesség: ............................... m
1.1.3. Magasság: ............................... m
1.2. Vontatható tömegek:
1.2.1. Fékezetlen vontatható tömeg: .............................. kg
1.2.2. Függetlenül fékezett vontatható tömeg: .............................. kg
1.2.3. Tehetetlenségi erővel fékezett vontatható tömeg: ........................... kg
1.2.4. Hidraulikusan vagy pneumatikusan segített fékrendszerrel felszerelt vontatható tömeg: ................... kg
2. A traktor gyártmánya, vagy gyártójának cégneve: .....................................
3. A traktor típusa, adott esetben kereskedelmi neve: ....................................
4. A gyártó neve és címe: ....................................................................................
5. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben):
................................................................................................................
6. A traktor az EK típusjóváhagyásra átadva: .............................................
7. Típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálat: ............................
8. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ..........................................
9. A szolgáltató által kiállított jegyzőkönyv száma:
...............................................................................................
10. Az EK típusjóváhagyás a méretekre és a vontatható tömegre vonatkozóan megadva/elutasítva (1):
11. Helye: .....................................
12. Kelt: .......................................
13. Aláírás: ....................................
14. A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
...................................... méretezett rajzok;
...................................... a traktor rajza vagy fényképe.
Az adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
15. Megjegyzések: .............................................................................................................
(1) A nem kívánt rész törlendő.
1. SEBESSÉGSZABÁLYOZÓ
1.1. Ha a gyártó rendes kivitelben sebességszabályozót épít be, akkor azt úgy kell megtervezni és beépíteni, hogy a traktor megfeleljen a legnagyobb tervezési sebességről szóló MR. C. Függelék C/2. sz. mellékletnek.
2. A HAJTÓELEMEK, A KIÁLLÓ RÉSZEK ÉS A KEREKEK VÉDELME
2.1. Általános előírások
2.1.1. A traktorokon a hajtóelemeket, a kiálló részeket és a kerekeket úgy kell megtervezni, felszerelni, illetve védeni, hogy azok ne okozhassanak rendes használat esetén személyi sérülést.
2.1.2. A 2.1.1. pont szerinti követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha teljesülnek a 2.3. pont követelményei. A 2.3. ponttól eltérő megoldások akkor engedélyezhetőek, ha a gyártó tanúsítja, hogy azok legalább egyenértékűek a 2.3. pontban előírt követelményekkel.
2.1.3. A védőberendezéseket szilárdan kell a traktorhoz rögzíteni. A „szilárd rögzítés” azt jelenti, hogy a berendezéseket csak szerszám segítségével lehet eltávolítani.
2.1.4. A motorburkolatokat, tetőket, illetve motorházfedeleket, amelyek lecsapódásuk esetén balesetet okozhatnak, úgy kell kialakítani, hogy a véletlen lecsukódás ellen védve legyenek (pl. biztosítókészülék vagy megfelelő felszerelés vagy tervezés révén).
2.1.5. Egy védőkészülék több veszélyes pontot is védhet. Ha azonban a beállításra, karbantartásra vagy zavarelhárításra szolgáló berendezések – amelyek csak járó motor esetén működtethetőek – egyetlen védőszerkezet alá vannak szerelve, úgy további védőkészüléket is fel kell szerelni.
2.1.6. Azon biztosítóelemeket (pl. rugós kapcsok vagy lemezek), amelyek
– pillanatnyi szétkapcsolású (gyorskioldó) rögzítőelemek (pl. csapszegek),
és
– szerszám nélkül nyitható biztonsági védőkészülékek (pl. motorburkolat) rögzítőelemeinek biztosítására szolgálnak,
szilárdan kell rögzíteni a traktorhoz vagy a védőkészülékhez.
2.2. Fogalommeghatározások
2.2.1. „Védőkészülék”: olyan eszköz, amelynek feladata a veszélyes részek védelme. Ide tartoznak a védőlemezek, fedelek vagy védőrácsok.
2.2.1.1. „Védőlemez”: olyan védőkészülék, amely közvetlenül a veszélyes alkatrész előtt helyezkedik el, és amely akár önmagában, akár más alkatrésszel együtt minden oldalról védelmet nyújt a veszélyes alkatrésszel való érintkezés ellen.
2.2.1.2. „Fedél” vagy „burkolat”: olyan védőkészülék, amely a veszélyes alkatrész előtt helyezkedik el, és annak megérintése ellen a fedett oldal felől nyújt védelmet.
2.2.1.3. „Védőrács”: olyan védőkészülék, amely korlát, rács vagy ezekhez hasonló szerkezeti elem segítségével teremti meg azon szükséges biztonsági távolságot, amely megakadályozza a veszélyes alkatrész érintését.
2.2.2. „Veszélyes rész”: minden olyan pont, amely a traktor rögzített vagy mozgatható alkatrészeinek elrendezése vagy tervezése miatt balesetveszélyt jelent. Veszélyes részek különösen a becsípést, nyírást, vágást és szúrást okozó helyek, valamint a behúzási és ráfutási részek.
2.2.2.1. „Becsípési hely”: olyan veszélyes hely, ahol alkatrészek mozdulnak el egymáshoz vagy rögzített alkatrészekhez képest úgy, hogy személyeket vagy ezek testrészeit becsíphetik.
2.2.2.2. „Nyíró rész”: olyan veszélyes hely, ahol alkatrészek mozognak egymáson vagy más alkatrészeken úgy, hogy személyeket vagy ezek testrészeit becsíphetik és elnyírhatják.
2.2.2.3. „Vágási, behatolási vagy szúrási hely”: olyan veszélyes hely, ahol mozgó vagy rögzített, éles, hegyes vagy tompa alkatrészek személyeket vagy ezek testrészeit megsebesíthetik.
2.2.2.4. „Elkapási hely”: olyan veszélyes hely, ahol éles kinyúlások, fogak, csapok, csavarok, zsírzó gombok, tengelyek, tengelyvégek és más alkatrészek úgy mozognak, hogy azokba személyek, ezek testrészei vagy ruházata beleakadhatnak, és azokat magukkal húzhatják.
2.2.2.5. „Behúzási vagy ráfutási hely”: olyan veszélyes hely, ahol alkatrészek mozgásuk révén nyílást szűkítenek, és így a közelben álló személyeket, ezek testrészeit vagy ruházatát elkaphatják.
2.2.3. „Elérési távolság”: azon legnagyobb távolság, amelyet személyek bizonyos testrészei elérhetnek felfelé, lefelé, befelé, fentről, körben vagy valamin keresztül bármiféle tárgy használata nélkül (1. ábra).
2.2.4. „Biztonsági távolság”: az elérési távolságnak vagy a testméreteknek megfelelő távolság a biztonsági ráhagyással megnövelve (1. ábra).
2.2.5. „Vezérlőszerv”: olyan készülék, amelynek közvetlen működtetésével megváltoztatható a traktor vagy bármely hozzákapcsolt berendezés állapota vagy üzemmódja.
2.2.6. „Rendes működtetés”: a traktornak a gyártó által meghatározott rendeltetés szerinti használata olyan üzemeltető által, aki ismeri a traktor jellemzőit, és betartja a gyártó által a kezelési útmutatóban leírt és a traktoron jelek formájában feltüntetett működtetési, karbantartási és biztonsági előírásokat.
2.2.7. „Véletlen érintkezés”: egy személy tevékenységéből eredő, nem tervezett érintkezés a személy és egy veszélyes hely között a traktor rendes működtetése és karbantartása közben.
2.3. Biztonsági távolságok a veszélyes alkatrészek érintésének elkerülésére
2.3.1. A biztonsági távolságot azon helyektől kell mérni, amelyek a talajszinttől, illetve a traktor működtetéséhez, kezeléséhez és ellenőrzéséhez elérhetőek. A „traktor kezelése és ellenőrzése” csak azon műveleteket jelenti, amelyeket maga a járművezető végez rendes körülmények között, a használati utasítással összhangban. A biztonsági távolságok meghatározásakor alapelv, hogy a traktor rendeltetésszerű állapotban van, és hogy nem használnak fel semmilyen eszközt a veszélyes rész elérésére.
A biztonsági távolságokat a 2.3.2.1.–2.3.2.5. pont tartalmazza. Bizonyos esetekben vagy meghatározott alkatrészekre vonatkozóan a megfelelő biztonsági szint akkor teljesül, ha a traktor megfelel a 2.3.2.6.–2.3.2.14. pont követelményeinek.
2.3.2. A veszélyes helyek védelme
2.3.2.1. Felfelé
A biztonsági távolság felfelé, egyenesen álló személyek esetén 2 500 mm (lásd 1. ábra).
1. ábra
2.3.2.2. Lefelé, fentről
Biztonsági ráhagyás korlát feletti eléréshez:
| a | = | a talajszint és a veszélyes hely közötti távolság, | |
| b | = | a korlát vagy a védőkészülék magassága, | |
| c | = | vízszintes távolság a veszélyes hely és a korlát között (lásd 2. ábra). |
2. ábra
Korlát fölött lefelé történő elérés esetén a biztonsági távolságokat az 1. táblázatban megadottak szerint kell betartani.
1. TÁBLÁZAT
| (mm) | |||||||||
| a= a veszélyes hely távolsága a talajtól | b= A védőeszköz peremének magassága | ||||||||
| 2 400 | 2 200 | 2 000 | 1 800 | 1 600 | 1 400 | 1 200 | 1 000 | ||
| c = Vízszintes távolság a veszélyes ponttól | |||||||||
| 2 400 | – | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | 100 | |
| 2 200 | – | 250 | 350 | 400 | 500 | 500 | 600 | 600 | |
| 2 000 | – | – | 350 | 500 | 600 | 700 | 900 | 1 100 | |
| 1 800 | – | – | – | 600 | 900 | 900 | 1 000 | 1 100 | |
| 1 600 | – | – | – | 500 | 900 | 900 | 1 000 | 1 300 | |
| 1 400 | – | – | – | 100 | 800 | 900 | 1 000 | 1 300 | |
| 1 200 | – | – | – | – | 500 | 900 | 1 000 | 1 400 | |
| 1 000 | – | – | – | – | 300 | 900 | 1 000 | 1 400 | |
| 800 | – | – | – | – | – | 600 | 900 | 1 300 | |
| 600 | – | – | – | – | – | – | 500 | 1 200 | |
| 400 | – | – | – | – | – | – | 300 | 1 200 | |
| 200 | – | – | – | – | – | – | 200 | 1 100 | |
2.3.2.3. Elérés körben
Legalább az alábbi 2. táblázat szerinti biztonsági ráhagyást kell betartani akkor, ha az érintett testrész nem érheti el a veszélyes helyet. A biztonsági ráhagyás alkalmazásakor azon feltevésből kell kiindulni, hogy a szóban forgó testrész fő ízülete erősen a védőkészülék pereméhez nyomódik. A biztonsági ráhagyás követelményei csak akkor tekinthetők teljesítettnek, ha biztosítva van, hogy a testrész nem tolódhat előbbre a veszélyes hely irányában vagy azon keresztül.
2. TÁBLÁZAT
2.3.2.4. Benyúlás és átnyúlás
Ha nyílásokba lehet benyúlni vagy nyílásokon lehet átnyúlni a veszélyes alkatrészekig, úgy a 3. és a 4. táblázat szerinti biztonsági távolságokat kell betartani.
Az egymáshoz képest mozgó alkatrészek, illetve a rögzített alkatrészek mentén mozgó elemek nem tekintendők veszélyforrásnak, amennyiben távolságuk nem haladja meg a 8 mm-t.
3. TÁBLÁZAT
Biztonsági távolságok hosszúkás és párhuzamos nyílások esetén (mm-ben)
| a = a legkisebb nyílásszélesség | |
| b = biztonsági távolság a veszélyes helytől |
4. TÁBLÁZAT
Biztonsági távolságok négyzet vagy kör alakú nyílások esetén (mm-ben)
| a = a legkisebb nyílásszélesség | |
| b = biztonsági távolság a veszélyes helytől |
2.3.2.5. Biztonsági távolságok becsípési helyek esetén
A becsípési hely nem tekinthető veszélyesnek a vázolt testrészre vonatkozóan, ha a biztonsági távolságok meghaladják az 5. táblázat szerinti értékeket és biztosított, hogy a mellette lévő, legszélesebb testrész nem dugható be.
5. TÁBLÁZAT
2.3.2.6. Vezérlőszervek
A két pedál közötti rés, valamint azon nyílások, amelyeken a vezérlő szervek átmennek, nem tekinthetők becsípő vagy nyíró résznek.
2.3.2.7. Hátsó hárompont- függesztő szerkezet
2.3.2.7.1. A hárompont- függesztő rendszerben az emelőrudak csuklópontjainak középsíkján áthaladó sík mögött legalább 25 mm biztonsági ráhagyást kell fenntartani a mozgó részek között minden pontra vagy az emelőszerkezet mozgási tartományának minden pontjára – a felső és az alsó 0,1 n szakasz kivételével –; továbbá 25 mm távolságot, vagy legalább 30 fokos szöget kell fenntartani az olyan, ollózó mozgást végző alkatrészekre, amelyeknek a szöge változó (lásd 3. ábra). A felső és alsó szakaszon 0,1 n-nel csökkentett n’ mozgási tartományt az alábbiak szerint kell meghatározni (lásd 4. ábra). Amennyiben az alsó függesztő karokat az emelőszerkezet közvetlenül működteti, úgy a referenciasíkot e függesztő karok középső keresztirányú függőleges szimmetriasíkja határozza meg:
3. ábra
Jelmagyarázat:
A = Emelőkar
B = Alsó függesztő kar
C = Emelőrúd
D = Traktoralváz
E = Az emelőrúd forgócsapjának tengelyén átmenő sík
F = Emelőrúd játékának burkológörbéje
4. ábra
2.3.2.7.2. A hidraulikus emelőegység n mozgási tartománya tekintetében az alsó összekötőkar csatlakozó pontjának alsó A helyzetét behatárolja az MSZ ISO 730:1994 szabvány 1. része szerinti „14”-es méret, míg a felső B helyzetet a hidraulikarendszer legnagyobb elmozdulása határolja be. Az n’ elmozdulás a felülről és alulról 0,1 n-nel csökkentett n elmozdulásnak felel meg, és meghatározza az A’ és B’ közötti függőleges távolságot.
2.3.2.7.3. Ezenfelül, az n’ mozgási tartományon belül egy legalább 25 mm-es biztonsági ráhagyást kell fenntartani az emelőrudak profilja körül, a szomszédos alkatrészekhez viszonyítva.
2.3.2.7.4. Ha a hárompont-függesztő szerkezeten olyan kapcsolókészülékek használatára kerül sor, amelyek nem igénylik kezelő jelenlétét a traktor és a munkagép között (pl. gyorskapcsoló készülék esetén), úgy a 2.3.2.7.3. pont előírásait nem kell figyelembe venni.
2.3.2.7.5. A kezelési utasítás pontos tájékoztatást tartalmaz a 2.3.2.7.1. pont első mondatában meghatározott sík előtti veszélyes helyekre vonatkozóan.
2.3.2.8. Első hárompont-függesztő berendezés
2.3.2.8.1. Az emelőegység n mozgási tartományának minden pontjában – kivéve az alsó és felső 0,1 n szakaszokat – legalább 25 mm biztonsági ráhagyást kell fenntartani a mozgó részek között; legalább 30°-os szöget vagy 25 mm biztonsági ráhagyást pedig akkor, ha az ollózó mozgást végző alkatrészek szöge egymáshoz képest változik. A felső és alsó véghelyzetben 0,1 n-nel csökkentett n’ mozgási tartományt az alábbiak szerint kell meghatározni (lásd a 4. ábrát is).
2.3.2.8.2. A hidraulikus emelőegység n mozgási tartománya tekintetében az alsó összekötő kar csatlakozási pontjának alsó A véghelyzetét az 1998. márciusi ISO 8759 szabvány 2. része szerinti „14”-es méret, míg a felső B véghelyzetet a hidraulika legnagyobb elmozdulása határolja be. Az n’ mozgási tartomány a felülről és alulról 0,1 n-nel csökkentett n mozgási tartomány és megfelel az A’ és B’ pontok közötti függőleges távolságnak.
2.3.2.8.3. Ha az első hárompont- függesztő berendezés alsó összekötő karjaihoz olyan kapcsolót (pl. gyorskapcsoló készülék) használnak, amelyik nem teszi szükségessé kisegítő személy jelenlétét a traktor és a hozzákapcsolt munkagép között az összekapcsolás folyamán, úgy a 2.3.2.8.1. pont szerinti követelményeket nem kell alkalmazni a 250 mm sugarú körzetben azon pontoktól, ahol az alsó karok a traktorhoz vannak kapcsolva. Legalább 25 mm biztonsági ráhagyást kell azonban fenntartani minden esetben a szomszédos alkatrészektől az emelőrudak és munkahengerek külső felülete körül, a meghatározott n’ mozgási tartományon belül.
2.3.2.9. A vezetőülés és környezete
Amennyiben a traktor vezetője ülő helyzetben van, minden becsípő vagy nyíró résznek úgy kell elhelyezkednie, hogy azok a kezével vagy a lábával elérhető távolságon kívül essenek. E követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha az alábbi feltételek megvalósulnak:
2.3.2.9.1. A vezetőülés mind a hosszirányú, mind a függőleges beállítási tartomány közepén helyezkedik el. A járművezető elérési tartománya A és B mezőkre van felosztva. E mezők gömbközéppontja az ülés referenciapontja előtt 60 mm-rel és felette 580 mm-el helyezkedik el (lásd 5. ábra). Az A mező egy 550 mm átmérőjű gömb, a B mező pedig e gömb és egy 1 000 mm átmérőjű gömb között helyezkedik el.
5. ábra
2.3.2.9.2. Az A mezőben 120 mm, a B mezőben pedig 25 mm biztonsági távolságot kell fenntartani a becsípő és a nyíró részektől, és legalább 30 fokos szöget kell fenntartani, ha a nyíró mozgást végző alkatrészek szöge változó.
2.3.2.9.3. Az A mezőben csak azon becsípő és nyíró részeket kell figyelembe venni, amelyeket külső energiaforrásról működtetett alkatrészek képeznek.
2.3.2.9.4. Ha a veszélyes helyeket az ülés közelében lévő szerkezeti elemek jelentik, úgy legalább 25 mm biztonsági távolságot kell fenntartani az ilyen elem és az ülés között. Nincs veszélyes hely a vezetőülés háttámlája és a szomszédos, mögötte levő alkatrészek között, ha az alkatrészek simák, az ülés háttámlája lekerekített és nincsenek éles részei.
2.3.2.10. Utasülés (ha van ilyen)
2.3.2.10.1. Ha valamely alkatrész veszélyt jelenthet a lábak számára, úgy gondoskodni kell olyan védőkészülékről, amely az ülésfelület első élétől kezdődően lefelé, egy 800 mm sugarú félgömbfelületen belül véd.
2.3.2.10.2. A 2.3.2.9. pont szerinti (lásd 6. ábra) A és B mezőben lévő veszélyes helyeket védeni kell egy olyan gömbterületen belül, amelynek középpontja 670 mm magasságban helyezkedik el az utasülés első élének közepe felett.
6. ábra
2.3.2.11. Keskeny nyomtávú traktorok (amelyek nyomtávolságát az MR. C. Függelék C/22. sz. melléklete I. Részének 1.1.2. pontja határozza meg).
2.3.2.11.1. A keskeny nyomtávú traktorok esetében a 2.3.2.9. pont követelményei nem vonatkoznak azon mezőre, amely a haladási irányhoz képest keresztirányú és hátrafelé 45 fokban döntött sík alatt található, valamint az ülés referenciapontja mögött 230 mm-re lévő ponton áthalad (lásd 7. ábra). Ha e tartományban bármilyen veszélyes hely található, úgy a traktoron megfelelő figyelmeztető jelzéseket kell elhelyezni.
7. ábra
2.3.2.11.2. A vezetőüléshez való hozzáférésre az MR. C. Függelék C/18. sz. melléklete I. Rész 4.1 és 4.2 pontja vonatkozik.
2.3.2.11.3. A vezérlőszervekre az MR. C. Függelék C/18. sz. melléklete I. Rész 3.5 pontja vonatkozik.
2.3.2.11.4. A jármű hossztengelyére merőleges és terheletlen pedál (tengelykapcsoló és/vagy üzemi fék) középpontján átmenő vonatkozási sík előtt lévő forró kipufogó alkatrészeket le kell burkolni, ha a síkhoz a felső tartományban (a talajszint felett 700 mm-rel) 300 mm-nél, az alsó tartományban pedig 150 mm-nél közelebb vannak (lásd 8. ábra). A védendő területet oldalirányban a traktor és a kipufogó rendszer körvonalai határolják.
A fellépő lépcső alatt lévő forró kipufogó alkatrészeket függőleges vetületükben be kell fedni vagy valamilyen más hővédelemmel kell ellátni.
8. ábra
2.3.2.12. Hajlékony hidraulikus tömlők elrendezése és megjelölése
2.3.2.12.1. A tömlőket védeni kell mind a mechanikus, mind a hő okozta sérülésektől.
2.3.2.12.2. A tömlőkön egyértelműen azonosítható módon és letörülhetetlenül az alábbi adatokat kell feltüntetni:
– a tömlő gyártójának jele,
– a gyártás időpontja (év, hónap),
– a megengedett legnagyobb dinamikus üzemi túlnyomás.
2.3.2.12.3. A vezető- és/vagy utasülés közelében elhelyezett hajlékony hidraulikus tömlőket úgy kell elrendezni és védeni, hogy meghibásodásuk esetén ne okozhassanak személyi sérülést.
2.3.2.13. Kormányzás és lengőtengely
Az egymáshoz vagy rögzített alkatrészekhez képest mozgó részeket – amennyiben azok a 2.3.2.9. és 2.3.2.10. pont szerinti tartományon belül vannak – megfelelő védőelemmel kell ellátni.
Csuklós kormányzás esetén letörölhetetlen és egyértelmű jelöléseknek kell lenniük a traktor mindkét oldalán a csuklós kapcsolat tartományában, szemléltető ábrával vagy feliratokkal jelezve, hogy a csuklós kapcsolat védelem nélküli tartományán belül nem szabad tartózkodni. A megfelelő utalásokat a kezelési utasításnak is tartalmaznia kell.
2.3.2.14. Traktorra szerelt erőátviteli tengelyek
Az erőátviteli tengelyeket (pl. négykerék-hajtás esetén) – amelyek csak akkor forognak, ha a traktor mozgásban van – védelemmel kell ellátni, ha azok a 2.3.2.9. és 2.3.2.10. pontban meghatározott tartományban találhatók.
2.3.2.15. Szabad tér a hajtókerekek körül
2.3.2.15.1. A kerekek védőburkolata elhelyezésének a szabad tér tekintetében ki kell elégítenie az alábbi követelményeket.
2.3.2.15.2. A „szabad tér” az a távolság, amelynek meg kell maradnia a hajtókerekek gumiabroncsa körül a jármű szomszédos alkatrészeihez képest.
A hajtókerekek körüli szabad térnek a legnagyobb méretű gumiabroncs felszerelése esetén meg kell felelnie a 9. ábra és a 6. táblázat által meghatározott méreteknek.
9. ábra
6. TÁBLÁZAT
| Normál nyomtávú traktorok | Keskeny nyomtávú traktorok | |||||
| a mm | h mm | a mm | h mm | |||
| 40 | 60 | 15 | 30 | |||
A 9. ábrán és a 6. táblázatban ábrázoltnál kisebb védőtávolság – a 2.3.2.9. és 2.3.2.10. pont szerinti távolságon kívül – is megengedett olyan keskeny nyomtávolságú traktoroknál, amelyek sárvédőjének feladata a kerékre tapadt sár eltávolítása is.
2.3.2.16. Forró felületek
Azokat a forró felületeket, amelyekhez az üzemeltető a traktor rendes működtetése során hozzáérhet, le kell fedni vagy le kell szigetelni. Ez vonatkozik azokra a forró felületekre, amilyenek a lépcsők, korlátok, kapaszkodók, valamint a traktor azon szerves részei, amelyek a be- és kiszállást segítik, és amelyekhez az üzemeltető véletlenül hozzáérhet.
2.3.2.17. Az akkumulátorsaru lefedése
A nem földelt sarukat védeni kell a véletlen rövidzárlattól.
2.4. Az ülés referenciapontjának meghatározására szolgáló eljárás
2.4.1. Általános előírások
Bármilyen típusú kárpitozott ülés referenciapontjának meghatározási módszere és az ehhez szükséges készülék az alábbi ismertetésben található.
2.4.2. Fogalommeghatározások
Az ülés referenciapontja (ÜRP, nemzetközi jelölése: SIP):
az a pont, amelyik a 10. ábra szerinti készülék függőleges, hosszirányú középsíkjában található, amely készülék a vezetőülésen a 2.4.4. és 2.4.6. ponttal összhangban van elhelyezve.
Az ülés referenciapontját a járműhöz képest kell meghatározni, és ezért annak helye nem változik az ülés állításával és/vagy lengőmozgásával.
2.4.3. Készülék az ülés referenciapontjának ÜRP (SIP) meghatározására
Az ÜRP meghatározására szolgáló készüléknek meg kell felelnie a 10. ábrának. E készülék tömege 6 ±1 kg, alsó felülete pedig sík és csiszolt.
2.4.4. Az ülés beállítása az ÜRP meghatározásához
Ha az ülés és annak rugózása állítható, úgy az ÜRP (SIP) meghatározása előtt az ülést a következők szerint kell beállítani:
a) minden beállításnak – előre, hátra, fel és dőlésben is – középhelyzetben kell lennie. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a középhelyzet alatti vagy feletti legközelebbi helyzetet kell beállítani;
b) az állítható rugózást úgy kell beállítani, hogy az mozgási tartománya közepén legyen, ha a készülék a helyén van és azt le is terhelték. A rugózást e helyzetben reteszelni kell mindaddig, amíg a referenciapont meghatározásra kerül;
c) a nem állítható rugózást olyan függőleges helyzetben kell rögzíteni, amely megfelel annak, amikor a készülék terhelt állapotban a helyén van;
d) ha a fenti beállítások ellenkeznek a gyártó egyértelmű utasításaival, úgy a gyártó azon útmutatásait kell követni, amelyek egy 75 kg tömegű járművezetőre történő beállításra vonatkoznak.
Megjegyzés:
Egy 75 kg tömegű járművezető megközelítőleg megfelel azon tömegnek, amelyet az ülésre helyezett, 65 kg tömeggel terhelt készülék tesz ki.
2.4.5. Az x’, y’ és z’ vonatkoztatási tengelyek meghatározása az ÜRP-hez
A koordinátákat a következő módon kell meghatározni:
a) az ülésszerelvény egyik oldalán, azon felerősítő furat helyének meghatározása, amelyik a leghátsó helyzetben van;
b) ha e furat tengelye párhuzamos a készülék forgástengelyével, úgy ez az y’ tengely (az ülésen lévő járművezetőhöz képest balról jobbra mutat – lásd 11. ábra);
c) ha a furat tengelye párhuzamos az ülés középvonalán átmenő függőleges síkkal, úgy azon egyenest kell y’ tengelynek tekinteni, amely az említett forgástengellyel párhuzamos, és átmegy az ülés tartósíkjának és a fent említett furat tengelyének a metszéspontján (lásd 12. ábra);
d) minden más esetben az y’ tengelyt a mérendő ülés paramétereivel összhangban kell meghatározni;
e) az x’ és a z’ tengelyt úgy kell meghatározni, mint az y’ tengelyen átmenő vízszintes és függőleges síknak az ülés középvonalán átmenő függőleges síkkal való metszésvonalát. Az x’ tengely előre, a z’ tengely felfelé mutat (lásd 11. és 12. ábra).
2.4.6. Az ülés referenciapontjának (ÜRP) meghatározási módszere
Az ülés referenciapontját (ÜRP) a 10. ábra szerinti készülékkel az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) az ülést egy vászondarabbal le kell fedni a készülék helyzetbeállításának megkönnyítésére;
b) a készüléket (járulékos tömeg nélkül) az ülőpárnára kell helyezni, és hátrafelé a háttámlához kell nyomni;
c) a készülék teljes tömegét terheléssel 6 ±1 kg-ról 26 ±1 kg-ra kell növelni. A függőleges erők támadáspontjának 40 mm-re kell lennie a készülék vízszintes részén jelölt ÜRP (SIP) előtt (lásd 10. ábra);
d) a készüléket kétszer, kb. 100 N vízszintes erővel kell terhelni a referenciapontnál, a 10. ábra szerint;
e) további tömegeket kell a terheléshez adni úgy, hogy a készülék teljes tömege 65 ±1 kg-ra változzon. A hozzáadott tömegekből adódó súlyerő támadáspontjának 40 mm-re kell lennie a készülék vízszintes részén jelölt ÜRP (SIP) előtt (lásd a 10. ábra);
f) az ülés mindkét oldalán, az ülés hosszirányú középvonalától azonos távolságban lévő két függőleges síkban, ±1 mm-es pontossággal meg kell mérni a készülékkel kijelölt referenciaponton átmenő tengelyen e síkok metszéspontjának a 2.4.5. pont szerinti koordinátáit.
A két síkon így mért értékek számtani középértékei az ÜRP koordinátái;
g) azon feltételeket, amelyek a sík meghatározásának módszeréből következnek és eltérnek az e Rész szerinti eljárástól, vagy amelyek hibás eredmény forrásai lehetnek, fel kell jegyezni és ugyancsak fel kell jegyezni a hibás eredmények okait is.
10. ábra
Készülék az ülés referenciapontjának (ÜRP) meghatározására
11. ábra
Az ÜRP (SIP) vonatkozási tengelyeinek meghatározása
(a felerősítő furat tengelye párhuzamos a hát/comb forgástengellyel)
12. ábra
Az ÜRP (SIP) három vonatkoztatási tengelyének meghatározása
(a felerősítő furat tengelye párhuzamos az ülés középvonalán átmenő függőleges síkkal)
3. * KIEGÉSZÍTŐ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK KÜLÖNLEGES ALKALMAZÁSOKHOZ
3.1. Leeső tárgyak ellen védő szerkezetek
A leeső tárgyak ellen védő szerkezeteknek (ha vannak) meg kell felelniük az OECD 10. kódexének.
3.2. A kezelőt védő szerkezetek
3.2.1. A kezelőt védő szerkezeteknek (ha vannak) meg kell felelniük az MSZ ISO 8084:2003 szabványnak.
3.2.2. A 3.2.1. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül a III. A. melléklet 1.1.3. pontja szerinti, üvegezéssel ellátott traktorok – az erdészeti célú alkalmazások kivételével – kezelőt védő szerkezetekkel felszerelt traktoroknak tekintendők.
3.3. Veszélyes anyagokkal történő érintkezés megelőzése
Az MSZ EN 15695–1:2010 szabvány követelményei alkalmazandók az ER. C. Függelék 2. cikkének j) pontjában meghatározott valamennyi traktorra, ha azokat olyan körülmények között használják, amelyek veszélyes anyagokkal történő érintkezés kockázatával járhatnak; ilyen esetben a kezelőfülkének a szabvány 2., 3. vagy 4. szintjének követelményeit kell teljesítenie. Le kell írni a megfelelő szint kiválasztásának kritériumait, amelyeknek összhangban kell állniuk a kezelési útmutatóban feltüntetett kritériumokkal. Peszticidek permetezéséhez a kezelőfülkének 4. szintűnek kell lennie.
4. * KEZELÉSI ÚTMUTATÓ
A kezelési útmutatónak meg kell felelnie az ISO 3600:1996 szabványnak, a 4.3. szakasz (Gépek jelölése) kivételével.
4.1. A kezelési útmutatónak különösen, illetve az ISO 3600:1996 szabvány követelményein kívül a következőket kell tartalmaznia:
a) a kezelő számára a kezelőszervekhez viszonyítva ergonomikus testhelyzetet biztosító, valamint a teljes test rázkódása okozta kockázatot minimálisra csökkentő ülésbeállítás és felfüggesztés;
b) a fűtő-, szellőző és légkondicionáló rendszer (ha van) használata és beállítása;
c) a motor beindítása és leállítása;
d) a vészkijáratok helye és nyitásának módja;
e) felszállás a traktorra és leszállás a traktorról;
f) az ízelt kormányzású traktorok csuklós tengelye körüli veszélyes terület;
g) egyedi eszközök használata (ha vannak);
h) a szervizelés és a karbantartás biztonságos módszerei;
i) tájékoztatás a hidraulikus tömlők ellenőrzésének gyakoriságáról;
j) a traktor vontatására vonatkozó utasítások;
k) az emelők biztonságos használatára és az ajánlott támasztópontokra vonatkozó utasítások;
l) az akkumulátorokkal és üzemanyagtartályokkal kapcsolatos veszélyek;
m) a traktor használatának tiltása, ha borulásveszély áll fenn, azzal a megjegyzéssel, hogy a felsorolás nem teljes;
n) forró felületekkel kapcsolatos, egyéb kockázatok, úgy mint olaj vagy hűtőfolyadék töltése forró motorba vagy hajtóműbe;
o) a leeső tárgyak ellen védő szerkezet (ha van ilyen) védelmi szintje;
p) a veszélyes anyagok elleni védelem (ha van ilyen) szintje;
q) a kezelőt védő szerkezet (ha van ilyen) védelmi szintje.
4.2. Traktorra szerelt gépek, pótkocsik és cserélhető vontatott gépek összekapcsolása, szétkapcsolása és használata
A kezelési útmutatónak tartalmaznia kell a következőket:
a) figyelmeztetés a traktorra szerelt vagy vontatott gép vagy pótkocsi kezelési útmutatójában szereplő utasítások szigorú betartására, valamint arra, hogy csak valamennyi utasítást betartva működtessék a traktor – gép vagy traktor – pótkocsi összeállítást;
b) figyelmeztetés a távolságtartásra a hárompontos kapcsolórendszer ellenőrzésekor;
c) arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy a felszerelt gépet le kell engedni a talajra a traktorról való leszállás előtt;
d) teljesítményleadó tengely fordulatszáma a felszerelt gép vagy vontatott jármű függvényében;
e) kizárólag megfelelő védőburkolattal ellátott teljesítményleadó tengelyek használatának követelménye;
f) tájékoztatás a hidraulikus kapcsolókról és azok funkciójáról;
g) tájékoztatás a hárompontos kapcsolórendszer maximális emelési kapacitásáról;
h) tájékoztatás az össztömeg, a tengelyterhelés, a gumiabroncs terhelhetőségének és a szükséges minimális ellensúly meghatározásáról;
i) tájékoztatás a rendelkezésre álló fékberendezésekről és azok vontatott járművekkel való kompatibilitásáról;
j) a vonóhorog megengedett függőleges terhelése a hátsó gumiabroncs méretétől és a horog típusától függően;
k) tájékoztatás a teljesítményleadó tengelyek és munkagépek együttes használatáról, valamint arról, hogy a tengelyek műszakilag lehetséges dőlésszöge a pajzs formájától és méretéről és/vagy védett terétől függ, beleértve a csökkentett méretű 3. típusú teljesítményleadó tengely esetében szükséges külön tájékoztatást;
l) a megengedett legnagyobb vontatható tömeget feltüntető, előírt táblára vonatkozó adatok ismétlése;
m) arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy ne tartózkodjanak a traktor és a vontatott jármű között.
4.3. Zajszintre vonatkozó nyilatkozat
A kezelési útmutatónak meg kell adnia a kezelő fülét érő, az ER. C. Függelék C/10. számú melléklete szerint mért zajszint értékét és a mozgásban lévő traktor ER. C. Függelék C/1. melléklet 2.6. pontja szerint mért zajszintjét.
4.4. Rezgésekre vonatkozó nyilatkozat
A kezelési útmutatónak meg kell adnia a rezgés ER. C. Függelék C/13. számú melléklete szerint mért szintjét.
4.5. A traktor következő főbb üzemmódjai esetében indokoltan várható és megállapítható, hogy különös veszélyekkel járhatnak a következők:
a) homlokrakodóval végzett munka (leeső tárgyak kockázata);
b) erdészeti alkalmazás (leeső és/vagy a kezelőfülkébe behatoló tárgyak kockázata);
c) traktorra szerelt vagy vontatott permetezőgéppel végzett munka (veszélyes anyagok kockázata).
Különös figyelmet kell fordítani a kezelési útmutatóban a traktor és a fenti berendezések együttes használatára.
4.5.1. Homlokrakodó
4.5.1.1. A kezelési útmutatónak tartalmaznia kell a homlokrakodóval végzett munkával járó veszélyek leírását, valamint az ilyen veszélyek elkerülésének magyarázatát.
4.5.1.2. A kezelési útmutatóban fel kell tüntetni a traktor felépítményén azokat a rögzítési pontokat, amelyekre a homlokrakodót fel kell szerelni, valamint a felhasználandó szerelvények méretét és minőségét is. Ha nincsenek ilyen rögzítési pontok, a kezelési útmutatóban meg kell tiltani homlokrakodók felszerelését.
4.5.1.3. A programozható hidraulikus lefutástervezéssel rendelkező traktorok esetében kötelező tájékoztatást adni arról, hogyan kell a rakodó hidraulikát úgy csatlakoztatni, hogy ne működjön ez a funkció.
4.5.2. Erdészeti alkalmazás
4.5.2.1. Amennyiben mezőgazdasági traktort erdészeti célra használnak, a megállapított veszélyek a következők:
a) ledőlő fa, elsősorban abban az esetben, ha a traktor hátuljára szerelik a famarkolót;
b) kezelőfülkébe behatoló tárgyak, elsősorban abban az esetben, ha csörlőt szerelnek a traktor hátuljára.
4.5.2.2. A kezelési útmutatónak tájékoztatást kell adnia a következőkről:
a) a 4.5.2.1. pontban leírt veszélyek fennállása;
b) bármilyen esetleg rendelkezésre álló, opcionális berendezés, amellyel elháríthatók ezek a veszélyek;
c) a traktoron lévő rögzítési pontok, ahova a védőszerkezetek felszerelhetők, valamint a felhasználandó szerelvények mérete és minősége; ha nincs lehetőség megfelelő védőszerkezetek felszerelésére, azt meg kell említeni;
d) a védőszerkezetek körébe tartozó, a kezelőállást a ledőlő fáktól védő keret vagy a fülke ajtaját, tetejét és ablakait védő (hálós) rács;
e) a leeső tárgyak ellen védő szerkezet (ha van) hatásossága.
4.5.3. Permetezőgéppel végzett munka (veszélyes anyagok kockázata)
A veszélyes anyagok elleni védelem MSZ EN 15695–1:2010 szabványnak megfelelő szintjét le kell írni a kezelési útmutatóban.
MINTA
MELLÉKLET TRAKTORTÍPUSNAK A SEBESSÉGSZABÁLYOZÓK, VALAMINT A HAJTÓELEMEK, A KIÁLLÓ RÉSZEK ÉS A KEREKEK VÉDELME, A KÜLÖNLEGES ALKALMAZÁSOKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK, ILLETVE A KEZELÉSI ÚTMUTATÓ TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNYHOZ *
| A hatóság neve |
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok , azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma: ..............................
1. Alkatrészek vagy jellemzők:
1.1. Sebességszabályzó (ha van ilyen):
1.2. A hajtóegységek, kinyúló részek és kerekek védelme
1.3. * Különleges alkalmazásokra vonatkozó kiegészítő biztonsági követelmények (ha van ilyen):
1.3.1. Leeső tárgyak ellen védő szerkezetek
1.3.2. A kezelőt védő szerkezetek
1.3.3. Veszélyes anyagokkal történő érintkezés megelőzése.
2. A traktor gyártmánya (vagy gyártójának cégneve): ......................................................................
............................................................................................................................................................
3. A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve: ....................................................................
............................................................................................................................................................
4. A gyártó neve és címe: ..............................................................................................................
............................................................................................................................................................
5. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): ......................................
............................................................................................................................................................
6. Az 1. pont szerinti alkatrészek és/jellemzők leírása:
............................................................................................................................................................
7. A traktor EK típusjóváhagyásra átadva: ....................................................................................
8. A típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálat: ............................................................
............................................................................................................................................................
9. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ................................................................................
10. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma: ...........................................................................
11. Az EK típusjóváhagyás a sebességszabályzóra, a hajtóelemekre, a kinyúló részek és a kerekek védelmére vonatkozóan megadva/elutasítva (1).
12. Hely: .....................................
13. Kelt: ......................................
14. Aláírás: ...................................
15. * A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
– méretezett rajzok;
– a traktor vizsgált alkatrészeinek rajza vagy fényképe;
– kezelési útmutató.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
16. Megjegyzések: .............................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
(1) A nem kívánt rész törlendő.
1. FELSZERELÉSI ELŐÍRÁSOK
1.1. A mezőgazdasági és erdészeti traktorokat a gyártó választása alapján felszerelheti:
1.1.1. olyan szélvédőkkel és egyéb üvegtáblákkal, amelyek megfelelnek e Rész előírásainak;
1.1.2. az e melléklet szerinti „egyéb üvegtáblákra” alkalmazandó előírásoknak megfelelő szélvédővel, kivéve az ezen melléklet IV. C. Részének 9.1.4.2. pontja szerinti üvegtáblákat (üvegtáblák 70%-nál kisebb rendes fényáteresztő képességgel);
1.1.3. nem szélvédőként engedélyezett a szilárd műanyag üveg, ahogy azt az MR. A. Függelék A/45. sz. melléklete vagy a 43. sz. ENSZ EGB előírás 14. melléklete jóváhagyja.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen Rész alkalmazásában:
2.1. „edzett üveg”: olyan, egyetlen üvegrétegből képzett üvegtábla, amelyet különlegesen hőkezeltek a mechanikai szilárdság növelése és a törés utáni szilánkosodás szabályozása céljából;
2.2. „rétegelt üvegtábla”: olyan két vagy több üvegrétegből összeállított üvegtábla, amelynek rétegeit közbenső műanyagrétegek rögzítik egymáshoz. Ez lehet:
2.2.1. „közönséges”: ha a táblát alkotó egyik üvegréteg sem kezelt; illetve
2.2.2. „kezelt”: ha legalább az egyik összetevő üvegréteg hőkezelt a mechanikai szilárdság növelése és a törés utáni szilánkosodás szabályozása céljából;
2.3. „műanyag bevonatú biztonsági üveg”: a 2.1. és a 2.2. pont szerinti olyan üvegtábla, amelynek belső felületén műanyag réteg található;
2.4. „üveg-műanyag biztonsági üvegezés”: olyan, egy réteg üvegből és egy vagy több réteg műanyagból álló rétegelt üvegtábla, amelynek legalább egyik műanyag rétege közbenső funkciót lát el. Az üvegezés traktorra helyezésekor a műanyag rétegnek a belső felületen kell lennie;
2.5. „szélvédő csoport”: olyan különböző méretű és alakú szélvédők által alkotott csoport, amelynek bevizsgált mechanikai és szilánkosodási tulajdonságai vannak, és ugyancsak vizsgálattal ellenőrzött a környezettel szembeni ellenálló képessége;
2.5.1. „lapos szélvédő”: olyan szélvédő, amelynek névleges görbülete nem eredményez 10 mm/m értéket meghaladó eltérést a síktól;
2.5.2. „ívelt szélvédő”: olyan szélvédő, amelynek névleges görbülete meghaladja a 10 mm/m értéket;
2.6. „kettős ablak”: a traktor ugyanazon nyílásába behelyezett különálló két táblából összeállított készlet;
2.7. „kettős üvegezés”: olyan két, gyárilag tartósan összeszerelt üvegtáblából álló egység, ahol az üvegtáblákat egyenletes rés határolja el egymástól;
2.7.1. „szimmetrikus kettős üvegezés”: olyan kettős üvegezés, amelynél az üvegezést alkotó két üvegtábla azonos típusú (edzett vagy rétegelt üveg stb.), és ezek elsődleges, továbbá másodlagos jellemzői azonosak;
2.7.2. „aszimmetrikus kettős üvegezés”: olyan kettős üvegezés, amelynél az üvegezést alkotó két üvegtábla különböző típusú (edzett vagy rétegelt üveg stb.), vagy ezek elsődleges és/vagy másodlagos jellemzői eltérőek;
2.8. „elsődleges jellemző”: olyan jellemző, amely lényegesen megváltoztatja az üvegtábla optikai és/vagy mechanikai tulajdonságait a traktorban betöltött funkciójuk tekintetében. E fogalom vonatkozik a kereskedelmi névre vagy márkajelre is;
2.9. „másodlagos jellemző”: olyan jellemző, amely jelentősen megváltoztathatja az üvegtábla optikai és/vagy mechanikai tulajdonságait azon funkció tekintetében, amelyet az üvegtáblának a traktorban be kell tölteni. Az ilyen változás jelentőségét egy nehézségi fok szerinti besorolás alapján kell kiértékelni;
2.10. „nehézségi fok”: minden másodlagos jellemző tekintetében a gyakorlatban megfigyelt változásokra alkalmazható, kétfokozatú minősítő rendszer. Az „1”-es nehézségi fokról a „2”-esre történő átmenet azt jelenti, hogy további vizsgálatok szükségesek;
2.11. „a szélvédő kiterített területe”: azon legkisebb téglalap alakú üvegterület, amelyből a szélvédő gyártható;
2.12. „a szélvédő dőlésszöge”: egy függőleges vonal és a szélvédő felső és alsó szélén áthaladó egyenes vonal által bezárt szög; e két vonalnak a traktor hossztengelye mentén függőleges síkban kell lennie.
2.12.1. A dőlésszöget vízszintes felületen álló, terheletlen traktoron kell mérni.
2.12.2. A hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus rugózású, illetve a szabad magasság terheléstől függő automatikus beállításra szolgáló készülékkel felszerelt traktor vizsgálata a gyártó által meghatározott rendes üzemi körülmények között történik.
2.13. „h jelű szegmens magasság”: az üvegtábla belső felülete és a két szélén áthaladó sík között derékszögben mérhető legnagyobb távolság. E távolságot az üvegfelülethez való rendes közelítéssel kell meghatározni (lásd IV. N. Rész, 1. ábra).
2.14. „Üvegtábla típus”: a 2.1.–2.4. pontban meghatározott olyan üvegtáblák, amelyek különösen a IV. D.–IV. L. Rész szerinti elsődleges és másodlagos jellemzők tekintetében nem különböznek lényegesen egymástól.
2.14.1. Ugyan az elsődleges jellemzők változása azt jelenti, hogy a gyártmány új típusú, egyes esetekben azonban az alak és a méretek megváltozása nem követeli meg szükségszerűen a teljes körű vizsgálatsorozat végrehajtását. Az egyes Részek szerinti bizonyos vizsgálatokhoz az üvegtáblák egy csoportba sorolhatók, ha nyilvánvaló, hogy elsődleges jellemzőik hasonlóak.
2.14.2. Az olyan eltéréseket mutató üvegtáblák azonos típusúaknak tekinthetők, amelyek eltérései csak a másodlagos jellemzőkben mutatkoznak meg; bizonyos vizsgálatok azonban ilyen üvegtáblamintákon is elvégezhetőek, ha e vizsgálatok a vizsgálati feltételekben kifejezetten elő vannak írva.
2.15. „r görbület”: a szélvédő – ívének legnagyobb görbületű felületén mért – legkisebb sugarának közelítő értéke.
3. AZ ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
3.1. Az üvegtábla EK alkatrész-típusjóváhagyási kérelmét a biztonsági üvegtábla gyártója vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be valamennyi biztonsági üvegtípusra. E kérelmet csak egy tagállamban lehet benyújtani.
3.2. A biztonsági üvegek minden típusának kérelméhez 3 példányban az alábbi dokumentumokat és adatokat kell mellékelni:
3.2.1. az összes elsődleges és másodlagos jellemzőt tartalmazó műszaki leírás; és,
3.2.1.1. ha nem szélvédőről, hanem más üvegezésről van szó, akkor legfeljebb A/4-es méretű vagy ilyenre összehajtogatott rajzok, a következő adatokkal:
– a legnagyobb terület,
– az üvegtábla két szomszédos oldala által bezárt legkisebb szög, és
– adott esetben a legnagyobb szegmensmagasság;
3.2.1.2. szélvédők esetén:
3.2.1.2.1. azon szélvédők jegyzéke, amelyekre az alkatrész-típusjóváhagyást kérik, valamint a traktor gyártójának neve és a traktor típusa;
3.2.1.2.2. 1:10 méretarányú rajzok és ábrák a szélvédőkről, valamint azok traktorba való beépítéséről, elegendő részletességgel ahhoz, hogy bemutassák a következőket:
3.2.1.2.2.1. a szélvédő helyzete az R referenciaponthoz képest az MR. C. Függelék C/4. sz. melléklete I. Rész 1.2. pontja szerint;
3.2.1.2.2.2. a szélvédő dőlésszöge;
3.2.1.2.2.3. azon mező helyzete és mérete, amelynek optikai tulajdonságait vizsgálni kell, és adott esetben a differenciált hőkezelésnek alávetett terület;
3.2.1.2.2.4. a szélvédő kiterített területe;
3.2.1.2.2.5. a szélvédő legnagyobb szegmensmagassága; és
3.2.1.2.2.6. a szélvédő görbülete (kizárólag a szélvédők csoportosításához);
3.2.1.3. kettős üvegezés esetén legfeljebb A/4-es vagy ilyen méretre összehajtogatott rajzok, amelyeken a 3.2.1.1. pont szerinti információkon kívül szerepeltetni kell a következőket:
– a kettős üvegezést alkotó egyes üvegtáblák típusa,
– a kötés típusa (szerves, üveg-üveg vagy üveg-fém),
– a két üvegtábla közötti rés névleges vastagsága.
3.3. Ezenkívül a kérelmezőnek elegendő számú vizsgálati darabot és az érintett típusok kész üvegtábláiból mintát kell rendelkezésre bocsátania; ezek darabszámában szükség esetén a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattal lehet megállapodni.
3.4. Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megtörténtek-e a megfelelő intézkedések egy olyan hatékony ellenőrzés biztosítására, amely felderíti, hogy a gyártás megfelel-e az előírásoknak.
4. JELÖLÉSEK
4.1. Minden biztonsági üvegtáblán – beleértve a típusjóváhagyásra benyújtott mintákat és próbadarabokat is – fel kell tüntetni a gyártó kereskedelmi nevét vagy márkajelét. E megjelölésnek világosan olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
5. ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS
5.1. Ha az alkatrész-típusjóváhagyáshoz benyújtott minták megfelelnek az alábbi 5–7. pontok szerinti követelményeknek, úgy a biztonsági üvegtábla kérdéses típusára a jóváhagyást meg kell adni.
5.2. Alkatrész-típusjóváhagyási számot kell kijelölni minden, a IV. E., IV. G., IV. K. és IV. L. Rész szerinti típusra, illetve szélvédők esetén minden jóváhagyott csoportra. Az első két számjegy (jelenleg 00) jelöli azon módosítások sorozatát, amelyek magukban foglalják jelen melléklettel hatályon kívül helyezett MR. C. Függelékének korábbi C/23. mellékletéhez készült legújabb fő műszaki módosításokat a jóváhagyás megadásának időpontjában. A jóváhagyó hatóság ugyanazon számot a biztonsági üvegtáblák másik típusára vagy csoportjára nem alkalmazhatja.
5.3. A biztonsági üvegtábla valamely típusára vonatkozóan az ezen Rész szerint megadott alkatrész-típusjóváhagyásról, a jóváhagyás kiterjesztéséről, illetve megtagadásáról a tagállamokat a IV. B. Részben és annak függelékeiben megadott mintákkal összhangban elkészített értesítés útján tájékoztatni kell.
5.3.1. Szélvédők esetében az EK alkatrész-típusjóváhagyásról szóló értesítéshez mellékelni kell egy dokumentumot, amely a jóváhagyott csoporthoz tartozó összes szélvédőtípust felsorolja a csoport jellemzőivel együtt, a IV. B. Rész 8. függelékével összhangban.
5.4. A 4.1. pontban meghatározott jelölésen túl az EK alkatrész-típusjóváhagyás jelét jól láthatóan el kell helyezni minden olyan biztonsági üvegtáblán és kettős üvegezésű egységen, amely megfelel az ezen melléklet alapján jóváhagyott típusnak. Emellett felhelyezhető minden olyan különleges alkatrész-típusjóváhagyási jel is, amelyet egy kettős üvegezésű egység minden üvegtáblájára alkalmazni kell.
E típus-jóváhagyási jel a következőkből áll:
5.4.1. egy négyszög, amelyben „e” betű található, ezt követi azon ország megkülönböztető száma, amelyik a típusjóváhagyást megadta * ;
5.4.2. a négyszögtől jobbra az 5.4.1. szerinti alkatrész-típusjóváhagyási szám.
5.5. A fent leírt EK típusjóváhagyási jel közelében további jelöléseket kell elhelyezni, az alábbiak szerint:
5.5.1. Szélvédő esetén:
I: edzett üvegre (I/P ha bevonatos) * ,
II: közönséges rétegelt üvegre (II/P ha bevonatos) * ,
III: kezelt rétegelt üvegre (III/P ha bevonatos) * ,
IV: üveg-műanyag üvegezésre;
5.5.2. V: olyan üvegtábla esetén, amely eltér azon szélvédőtől, amelyre a IV. C. Rész 9.1.4.2. pontjának előírásai vonatkoznak;
5.5.3. VI: kettős üvegezésű egység esetén;
5.5.4. T: olyan szélvédők esetén, amelyek a nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblákra előírt követelményeknek felelnek meg, kivéve azokat, amelyekre a IV. C. Rész 9.1.4.2. pontjának előírásai vonatkoznak (üvegtáblák 70%-nál kisebb rendes fényáteresztő képességgel). A nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblák követelményeinek megfelelő szélvédő esetén azonban a „T” jelölés csak a IV. G. Rész 3.3.2. pontja szerinti 4,0 m +25/–0 mm ejtési magasságról fejformával végzett ütközéses vizsgálat után helyezhető el.
5.6. Az EK alkatrész-típusjóváhagyási jelnek és a többi jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
5.7. A Rész alfüggeléke példákat tartalmaz az alkatrész-típusjóváhagyási jelekre.
6. ÁLTALÁNOS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
6.1. Az összes üvegtáblának, de különösen azoknak, amelyekből szélvédőket gyártanak, megfelelő minőségűnek kell lenniük ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a testi sérülés veszélyét üvegtörés esetén. Az üvegnek megfelelően ellenállónak kell lennie a rendes forgalomban valószínűleg bekövetkező váratlan eseményekkel szemben, továbbá a környezeti, hőmérsékleti viszonyokkal, vegyi hatásokkal, égéssel és kopással szemben.
6.2. A biztonsági üvegnek ezenkívül megfelelő mértékben átlátszónak kell lennie, nem okozhatja a szélvédőn keresztül nézett tárgyak észrevehető torzulását, és nem vezethet a közúti közlekedési jelek és jelzések színeinek összetévesztéséhez. A járművezetőnek még a szélvédő törése esetén is világosan látnia kell az utat ahhoz, hogy biztonságosan le tudja fékezni, és meg tudja állítani a traktort.
7. KÜLÖN KÖVETELMÉNYEK
Attól függően, hogy melyik kategóriába tartozik, minden biztonságiüveg-típusnak meg kell felelnie az alábbi külön követelményeknek:
7.1. az edzett üveg anyagú szélvédők a IV. D. Részben foglalt követelményeknek;
7.2. a nem szélvédők céljára szolgáló, egyenletesen hőkezelt üvegtáblák a IV. E. Részben foglalt követelményeknek;
7.3. a közönséges rétegelt üvegből készült szélvédők a IV. F. Részben foglalt követelményeknek;
7.4. a nem szélvédők céljára szolgáló közönséges rétegelt üvegtáblák a IV. G. Részben foglalt követelményeknek;
7.5. a kezelt rétegelt üvegből készült szélvédők a IV. H. Részben foglalt követelményeknek;
7.6. a műanyag bevonatú biztonsági üvegtáblák – a fentiekben felsorolt követelményeken túl – a IV. I. Részben foglalt követelményeknek;
7.7. az üveg-műanyag szélvédők a IV. J. Részben foglalt követelményeknek;
7.8. a nem szélvédők céljára szolgáló üveg-műanyag táblák a IV. K. Részben foglalt követelményeknek;
7.9. a kettős üvegezésű egységek a IV. L. Részben foglalt követelményeknek.
8. VIZSGÁLATOK
8.1. Az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni:
8.1.1. Szilánkosodás
A vizsgálat célja:
8.1.1.1. annak ellenőrzése, hogy az üvegtábla törése következtében keletkezett szilánkok és törött részek olyanok-e, hogy a minimálisra csökkentik a sérülésveszélyt; és
8.1.1.2. szélvédők esetén a törés után fennmaradt látási viszonyok ellenőrzése.
8.1.2. Mechanikai szilárdság
8.1.2.1. Ütközésvizsgálat golyóval
E vizsgálat végrehajtása kétféle módon történik, egy 227 g tömegű, illetve egy 2 260 g tömegű golyó segítségével.
8.1.2.1.1. Vizsgálat a 227 g tömegű golyóval: a vizsgálat célja a rétegelt üveg közbenső rétege tapadásának és az egyenletesen hőkezelt üveg mechanikai szilárdságának ellenőrzése.
8.1.2.1.2. Vizsgálat 2 260 g tömegű golyóval: a vizsgálat célja a rétegelt üveg által a golyó behatolásával szemben tanúsított ellenállásnak az ellenőrzése.
8.1.2.2. Ütközéses vizsgálat fejformával
E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy az üvegtábla megfelel-e a sérülések korlátozására vonatkozó követelményeknek akkor, amikor a járművezető vagy az utas feje nekiütődik a szélvédőnek, a nem szélvédő céljára szolgáló rétegelt üveg vagy üveg-műanyag táblának, illetve az oldalsó ablakokként használt kettős üvegezésű egységeknek.
8.1.3. Környezettel szembeni ellenálló képesség
8.1.3.1. Koptatási vizsgálat
A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a biztonsági üvegtábla kopásállósága meghalad-e egy bizonyos értéket.
8.1.3.2. Vizsgálat magas hőmérsékleten
E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy keletkeznek-e buborékok, illetve egyéb hibák a rétegelt üveg vagy üveg-műanyagtábla közbenső rétegében, amennyiben ezek hosszabb ideig magasabb hőmérséklet hatásának vannak kitéve.
8.1.3.3. Sugárzásállósági vizsgálat
E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a sugárzásnak hosszabb ideig kitett rétegelt üveg, üveg-műanyag vagy műanyag bevonatú üvegtáblák fényáteresztő képessége jelentős mértékben csökken-e vagy megváltozik-e az üvegezés színe.
8.1.3.4. A nedvességállóság vizsgálata
E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a rétegelt üveg, az üveg-műanyag tábla vagy a műanyag bevonatú üvegtábla jelentősebb károsodás nélkül ellenáll-e a környezeti nedvesség hosszabb ideig tartó hatásának.
8.1.3.5. A hőmérséklet-változással szembeni ellenállás vizsgálata
E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a 2.3. és 2.4. pont szerinti biztonsági üvegezéshez alkalmazott műanyagok jelentős károsodás nélkül ellenállnak-e hosszabb időn keresztül a szélsőséges hőmérsékleti hatásoknak.
8.1.4. Az optikai minőség jellemzői
8.1.4.1. A fényáteresztés vizsgálata
E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a biztonsági üvegtáblák rendes fényáteresztő képessége meghaladja-e az előírt értéket.
8.1.4.2. Az optikai torzítás vizsgálata
E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a szélvédőn át látott tárgyak torzulása meghaladja-e azt a mértéket, amely már valószínűleg megzavarja a járművezetőt.
8.1.4.3. A másodlagos képszétválás vizsgálata
E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a másodlagos kép szögben mért különválása az elsődleges képtől meghaladja-e a meghatározott értéket.
8.1.4.4. A színazonosítás vizsgálata
E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a szélvédőn keresztül nézve fennáll-e a színek összetévesztésének veszélye.
8.1.5. A tűzállóság vizsgálata
E vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a 2.3. és 2.4. pont szerinti biztonsági üvegtábla belső felületének elegendően alacsony-e az égési sebessége.
8.1.6. A vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata
E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a 2.3. és 2.4. pont szerinti biztonsági üvegtábla belső felülete képes-e károsodás nélkül ellenállni a traktoron előforduló vagy az abban használatos vegyi eredetű anyagok (pl. tisztítószerek stb.) hatásainak.
8.2. A 2.1.–2.4. pont szerinti üvegtábla-kategóriákra előírt vizsgálatok
8.2.1. A biztonsági üvegtáblákon el kell végezni az alábbi táblázatban felsorolt vizsgálatokat
| SZÉLVÉDŐK | NEM SZÉLVÉDŐK CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ EGYÉB ÜVEGTÁBLÁK | |||||||||||
| Edzett üveg | Közönséges rétegelt üveg | Kezelt rétegelt üveg | Üveg- műanyag | Edzett üveg | Rétegelt üveg | Üveg- műanyag | ||||||
| I | I/P | II | II/P | III | III/P | IV | ||||||
| Szilánkosodás | D/2 | D/2 | – | – | H/4 | H/4 | – | E/2 | – | – | ||
| Mechanikai szilárdság | ||||||||||||
| – 227 g-os golyó – 2260 g-os golyó | – | – | F/4.3. | F/4.3. | F/4.3. | F/4.3. | F/4.3. | E/3.1. | G/4 | G/4 | ||
| – | – | F/4.2. | F/4.2. | F/4.2. | F/4.2. | – | – | – | – | |||
| ütközéses vizsgálat fejformával(1) | D/3 | D/3 | F/3 | F/3 | F/3 | F/3 | J/3 | – | G/3 (3) | K/3 (3) | ||
| koptatás | ||||||||||||
| – külső felület | – | – | F/5.1. | F/5.1. | F/5.1. | F/5.1. | F/5.1. | – | F/5.1. | F/5.1. | ||
| – belső felület | – | I/2 | – | I/2 | – | I/2 | I/2 | I/2 (2) | I/2 (2) | I/2 | ||
| magas hőmérséklet | – | – | C/5 | C/5 | C/5 | C/5 | C/5 | – | C/5 | C/5 | ||
| sugárzás | – | C/6 | C/6 | C/6 | C/6 | C/6 | C/6 | – | C/6 | C/6 | ||
| nedvességállóság | – | C/7 | C/7 | C/7 | C/7 | C/7 | C/7 | C/7 (2) | C/7 | C/7 | ||
| fényáteresztés | C/9.1. | C/9.1. | C/9.1. | C/9.1. | C/9.1. | C/9.1. | C/9.1. | C/9.1. | C/9.1. | C/9.1. | ||
| optikai torzítás | C/9.2. | C/9.2. | C/9.2. | C/9.2. | C/9.2. | C/9.2. | C/9.2. | – | – | – | ||
| másodlagos kép | C/9.3. | C/9.3. | C/9.3. | C/9.3. | C/9.3. | C/9.3. | C/9.3. | – | – | – | ||
| színazonosítás | C/9.4. | C/9.4. | C/9.4. | C/9.4. | C/9.4. | C/9.4. | C/9.4. | – | – | – | ||
| ellenállás hőmérséklet-változással szemben | – | C/8 | – | C/8 | – | C/8 | C/8 | C/8(2) | C/8(2) | C/8 | ||
| tűzállóság | – | C/10 | – | C/10 | – | C/10 | C/10 | C/10(2) | C/10(2) | C/10 | ||
| ellenállás vegyszerrel szemben | – | C/11 | – | C/11 | – | C/11 | C/11 | C/11(2) | C/11(2) | C/11 | ||
| (1) | E vizsgálatot el kell végezni a IV. Rész 3. pontja szerinti kettős üvegezésű egységeken is. | |||||||||||
| (2) | Ha a belső oldalon műanyag bevonat van. | |||||||||||
| (3) | E vizsgálatot 4 m + 25/–0 mm ejtési magasságból kell végezni az 1,5 m + 25/–0 mm helyett, ha az üvegtáblákat a traktorok szélvédőjeként használják. | |||||||||||
| Megjegyzés: | A táblázat szerinti hivatkozás (pl. K/3) a IV. K Rész 3. pontját jelenti, ahol a kérdéses vizsgálatot és az átvételi követelményeket előírták. | |||||||||||
8.2.2. A biztonsági üvegtáblára akkor kell megadni az alkatrész-típusjóváhagyást, ha az megfelel a fenti táblázatban említett megfelelő rendelkezések valamennyi előírásának.
9. A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MÓDOSÍTÁSA VAGY KITERJESZTÉSE A BIZTONSÁGI ÜVEGTÁBLA VALAMELY TÍPUSÁRA
9.1. A biztonsági üvegtábla valamely típusának valamennyi módosításáról, illetve szélvédők esetén a csoporthoz újabb szélvédők hozzáadásáról értesíteni kell azon hatóságot, amelyik a biztonsági üvegtábla típusát jóváhagyta. E hatóság:
9.1.1. megállapíthatja, hogy a végrehajtott módosítások valószínűleg nem járnak jelentősen káros hatással, és hogy szélvédők esetén az új típus beletartozik a jóváhagyott szélvédőcsoportba, és a biztonsági üvegtábla minden esetben még megfelel a követelményeknek; vagy
9.1.2. a vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálattól egy új vizsgálati jegyzőkönyvet kérhet.
9.2. Tájékoztatás
9.2.1. Az alkatrész-típusjóváhagyás megerősítéséről, visszautasításáról vagy kiterjesztéséről a tagállamokat az 5.3. pontban előírt eljárással összhangban tájékoztatni kell.
9.2.2. Az alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztését megadó illetékes hatóságnak sorozatszámmal kell jelölnie a kiterjesztésre vonatkozó minden tájékoztatást.
10. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
10.1. Az olyan biztonsági üvegeket, amelyekre az e Rész és az azt követő Részek szerint megadták a típusjóváhagyást, úgy kell gyártani, hogy azok megfeleljenek a jóváhagyott típusnak és teljesítsék a 6., 7. és 8. pont követelményeit.
10.2. A 10.1. pont szerinti követelmények teljesülését gyártás közben állandóan ellenőrizni kell.
10.3. Az alkatrész-típusjóváhagyás jogosultjának különösen:
10.3.1. gondoskodnia kell arról, hogy a gyártmány minőségének ellenőrzésére szolgáló eljárások rendelkezésre álljanak;
10.3.2. hozzá kell férnie azon berendezésekhez, amelyek a jóváhagyott típusnak való megfelelőség ellenőrzéséhez szükségesek;
10.3.3. rögzítenie kell a vizsgálati eredmények adatait, és a jóváhagyó hatóság által meghatározott időpontban rendelkezésre kell bocsátania az ezzel kapcsolatos alátámasztó dokumentumokat * ;
10.3.4. elemeznie kell minden vizsgálati típus eredményét, hogy ellenőrizze és biztosítsa a termék jellemzőinek azonosságát, figyelembe véve az ipari termelésben megengedhető eltéréseket;
10.3.5. biztosítania kell, hogy minden gyártmánytípushoz legalább a IV. O. Rész szerinti vizsgálatokat elvégezzék; és
10.3.6. biztosítania kell, hogy ha valamely minta vagy vizsgálati darab nem egyezik a kérdéses vizsgálati típussal, úgy további mintákat vegyenek és megvizsgálják azokat.
Meg kell tenni minden szükséges lépést ahhoz, hogy az érintett gyártásban a megfelelőség helyreálljon.
10.4. Az illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóegységekben alkalmazott, a megfelelőség ellenőrzésre szolgáló módszereket (lásd a IV. O. Rész 1.3. pontja).
10.4.1. A vizsgálati és termelési adatokat minden ellenőrzéskor be kell mutatni az ellenőrnek.
10.4.2. Az ellenőr a gyártó laboratóriumában való vizsgálat céljából szúrópróbaszerűen mintákat vehet. A minták minimális darabszáma a gyártó saját ellenőrzési eredményeinek figyelembevételével határozható meg.
10.4.3. Ha a minőségi színvonal nem látszik kielégítőnek, vagy ha szükségesnek tűnik a 10.4.2. pont szerinti vizsgálatok érvényességének ellenőrzése, úgy az ellenőr mintákat választhat ki, amelyeket el kell küldeni azon műszaki szolgálathoz, amelyik elvégezte az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatot.
10.4.4. Az illetékes hatóság bármely, az ezen Részben előírt vizsgálatot elvégezhet.
10.4.5. Az ellenőrzés gyakorisága rendszerint évi két alkalom. Ha bármely ilyen ellenőrzés nem kielégítő eredményt ad, úgy az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a gyártásmegfelelőség lehető leggyorsabb helyreállításáért.
11. SZANKCIÓK A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG NEM TELJESÜLÉSE ESETÉN
11.1. Az ezen Rész szerinti valamely biztonsági üvegtáblatípusra megadott alkatrész-típusjóváhagyás visszavonható, ha nem teljesül a 10.1. pont szerinti követelmény.
11.2. Ha a jóváhagyó hatóság egy általa korábban kiadott típusjóváhagyást visszavon, úgy erről a többi tagállamot azonnal értesítenie kell, az alkatrész-típusbizonyítvány másolatának megküldésével, ahol nagybetűkkel a bizonyítvány alján fel kell tüntetni az „ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS VISSZAVONVA” szavakat, valamint a keltezést és az aláírást.
12. A GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE
Ha az alkatrész-típusjóváhagyás jogosultja végleg beszünteti azon biztonsági üvegtáblatípus gyártását, amelyet ezen Résszel összhangban hagytak jóvá, úgy erről tájékoztatnia kell azon hatóságot, amely a jóváhagyást megadta. E hatóságnak értesítenie kell a többi tagállamot a IV. B. Rész szerinti mintának megfelelő típus-jóváhagyási értesítés másolata útján.
PÉLDÁK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI jelekre
(Lásd III. A. Rész 5.5. pontját)
Hőkezelt üvegből készült szélvédők
A hőkezelt (edzett) üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
Műanyag bevonatú edzett üvegből készült szélvédők
A műanyag bevonatú edzett üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
Közönséges rétegelt üvegből készült szélvédők
A közönséges rétegelt üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
Műanyag bevonatú, közönséges rétegelt üvegből készült szélvédők
A műanyag bevonatú, közönséges rétegelt üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
Kezelt rétegelt üvegből készült szélvédők
A kezelt rétegelt üvegből készült szélvédőn látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
Üveg-műanyag szélvédők
Az üveg-műanyag szélvédőn látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
70%-nál kisebb rendes fényáteresztő képességű, nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblák
Az olyan üvegtáblán, amely nem szélvédő céljára szolgál, és amelyre a IV. C. Rész 9.1.4.2. pontjának követelményei vonatkoznak, a fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
70%-nál kisebb rendes fényáteresztő képességű, kettős üvegezésű egységek
A kettős üvegezésű egységen látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
Nem szélvédők céljára szolgáló olyan üvegtáblák, amelyeket traktorokon szélvédőként használnak
Az üvegtáblán látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel azt jelenti, hogy a traktorokon szélvédőként használt kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
70% vagy ezt meghaladó rendes fényáteresztő képességű, nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblák
Az olyan nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblán látható fenti alkatrész-típusjóváhagyási jel, amelyre a IV. C Rész 9.1.4.1. pontjának követelményei vonatkoznak, azt jelenti, hogy a kérdéses alkatrészt Franciaországban hagyták jóvá (e 2) ezen melléklet szerint, a 001247 alkatrész-típusjóváhagyási szám alatt.
| A hatóság neve |
[Legnagyobb méret: A/4 (210 x 297 mm)]
Tájékoztatás
– az EK alkatrész-típusjóváhagyásról,
– az EK alkatrész-típusjóváhagyás megtagadásáról,
– az EK alkatrész-típusjóváhagyás kiterjesztéséről,
– az EK alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáról (1)
a .../.../EK irányelv * szerinti biztonsági üvegtábla típusára
EK típusjóváhagyás száma: .............................. a kiterjesztés száma: a kiterjesztés száma: ...............................
1. A biztonsági üvegtábla kategóriája: ...........................................................................................
2. Az üvegtábla leírása (lásd 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. melléklet (1)), valamint szélvédők esetében a 8. melléklet szerinti lista: ......................................................................................................................
3. Kereskedelmi név vagy márkajel: .................................................................................................
4. A gyártó neve vagy címe: .........................................................................................................
............................................................................................................................................................
5. A gyártó képviselőjének neve és címe (adott esetben): .................................................................
............................................................................................................................................................
6. Alkatrész-típusjóváhagyásra átadva: .............................................................................................
7. A típus-jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálat: ..................................
8. A vizsgálati jegyzőkönyv kelte: ................................................................................................
9. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: ..................................................................................................
10. Az alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva/kiterjesztve/visszavonva (1): ........................
11. A típusjóváhagyás kiterjesztésének indokai: ...............................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
12. Megjegyzések: .......................................................................................................................
.......................................................................................................................................
........................................................................................................................................
.......................................................................................................................................
13. Hely: .....................................
14. Kelt: ......................................
15. Aláírás: ...................................
16. Jegyzék mellékelve azon dokumentumokról, amelyek a hatóságnál elhelyezett alkatrész-típusjóváhagyási iratokat tartalmazzák; e dokumentumok kívánságra rendelkezésre állnak.
(1) A nem kívánt rész törlendő.
EDZETT ÜVEGBŐL KÉSZÜLT SZÉLVÉDŐK
(A III. D. vagy III. I. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma: .................................. A kiterjesztés száma: ..........................
Elsődleges jellemzők
– Alakkategória: ................................................................................................................................
– Vastagságkategória: ........................................................................................................................
– A szélvédő névleges vastagsága: ....................................................................................................
– A műanyag bevonat(ok) fajtája és típusa: ......................................................................................
– A műanyag bevonat(ok) vastagsága: ..............................................................................................
Másodlagos jellemzők
– Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg): ...................................................................
– Az üveg színezése: ..........................................................................................................................
– A műanyag bevonat(ok) színezése: ................................................................................................
– Behelyezett vezetékek (igen/nem):
– Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem)
Megjegyzések:
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (lásd 8. függelék)
NEM SZÉLVÉDŐ CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ, EGYENLETESEN EDZETT ÜVEGTÁBLÁK
(A III. E. vagy III. I. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma: .................................. A kiterjesztés száma: ..........................
Elsődleges jellemzők
– Nem szélvédő céljára szolgál (igen/nem): ......................................................................................
– Traktorszélvédő: .............................................................................................................................
– Alakkategória: ................................................................................................................................
– Edzési eljárás jellege: .....................................................................................................................
– A műanyag bevonat(ok) fajtája és típusa: ......................................................................................
Másodlagos jellemzők
– Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg): ...................................................................
– Az üveg színezése: ..........................................................................................................................
– A műanyag bevonat(ok) színezése: ................................................................................................
– Behelyezett vezetékek (igen/nem):
– Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem)
Jóváhagyott szempontok
– Legnagyobb terület (síküveg): ........................................................................................................
– Legkisebb szög: ..............................................................................................................................
– Legnagyobb kifejtett felület (hajlított üveg): ..................................................................................
– Legnagyobb ívmagasság: ...............................................................................................................
Megjegyzések:
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (adott esetben) (lásd 8. függelék)
RÉTEGELT ÜVEGBŐL KÉSZÜLT SZÉLVÉDŐK
(közönséges, kezelt vagy műanyag bevonatú)
(A III. F., III. H. vagy a III. I. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma: .................................. A kiterjesztés száma: ..........................
Elsődleges jellemzők
– Üvegrétegek száma: ........................................................................................................................
– Közbenső rétegek száma: ...............................................................................................................
– Szélvédő névleges vastagsága: .......................................................................................................
– Közbenső réteg(ek) névleges vastagsága: ......................................................................................
– Különleges üvegkezelés: ................................................................................................................
– Közbenső réteg(ek) fajtája és típusa: ..............................................................................................
– Műanyag bevonat(ok) fajtája és típusa: ..........................................................................................
Másodlagos jellemzők:
– Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg): ...................................................................
– Az üveg színezése (színtelen/színezett): .........................................................................................
– Műanyag bevonat(ok) színezése (teljes/részleges): ........................................................................
– Behelyezett vezetékek (igen/nem)
– Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem)
Megjegyzések:
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (lásd 8. függelék)
NEM SZÉLVÉDŐ CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ RÉTEGELT ÜVEGTÁBLÁK
(A III. G. vagy a III. I. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma: .................................. A kiterjesztés száma: ..........................
Elsődleges jellemzők
– Nem szélvédő céljára szolgál (igen/nem):
– Traktorszélvédő: .............................................................................................................................
– Üvegrétegek száma: ........................................................................................................................
– Közbenső rétegek száma: ...............................................................................................................
– Vastagsági kategória: ......................................................................................................................
– Közbenső réteg(ek) névleges vastagsága: ......................................................................................
– Különleges üvegkezelés: ................................................................................................................
– Közbenső réteg(ek) fajtája és típusa: ..............................................................................................
– Műanyag bevonat(ok) fajtája és típusa: ..........................................................................................
– Műanyag bevonat(ok) vastagsága: .................................................................................................
Másodlagos jellemzők:
– Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg): ...................................................................
– A közbenső réteg(ek) színezése (teljes/részleges): .........................................................................
– Az üveg színezése: ..........................................................................................................................
– A műanyag bevonat(ok) színezése: ................................................................................................
– Behelyezett vezetékek (igen/nem):
– Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem):
Megjegyzések:
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (adott esetben) (lásd 8. függelék)
KOMBINÁLT ÜVEG-MŰANYAG SZÉLVÉDŐK
(A III. J. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma: .................................. A kiterjesztés száma: ..........................
Elsődleges jellemzők
– Alakkategória: ................................................................................................................................
– Műanyag rétegek száma: ................................................................................................................
– Névleges üvegvastagság: ................................................................................................................
– Az üveg kezelése (igen/nem): .........................................................................................................
– A szélvédő névleges vastagsága: ....................................................................................................
– A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) névleges vastagsága: ................................
– A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) fajtája és típusa: ........................................
– A külső rétegként alkalmazott műanyag réteg fajtája és típusa: ....................................................
Másodlagos jellemzők:
– Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg): ...................................................................
– Az üveg színezése: ..........................................................................................................................
– A műanyag bevonatok színezése (teljes/részleges): .......................................................................
– Behelyezett vezetékek (igen/nem): .................................................................................................
– Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem): ....................................................................................
Megjegyzések:
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (lásd 8. függelék)
NEM SZÉLVÉDŐ CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ KOMBINÁLT ÜVEG-MŰANYAG TÁBLÁK
(A III. K. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma: .................................. A kiterjesztés száma: ..........................
Elsődleges jellemzők
– Nem szélvédő céljára szolgál (igen/nem): ......................................................................................
– Traktorszélvédő: .............................................................................................................................
– Műanyag rétegek száma: ................................................................................................................
– Az üveg összetevő vastagsága: .......................................................................................................
– Az üveg összetevő kezelt (igen/nem): ............................................................................................
– Az üvegtábla névleges vastagsága: .................................................................................................
– A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) névleges vastagsága: ................................
– A közbenső rétegként alkalmazott műanyag réteg(ek) fajtája és típusa: ........................................
– A külső rétegként alkalmazott műanyag réteg fajtája és típusa: ....................................................
Másodlagos jellemzők:
– Az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg): ...................................................................
– Az üveg színezése (színtelen/színezett): .........................................................................................
– A műanyag bevonat(ok) színezése (teljes/részleges): ....................................................................
– Behelyezett vezetékek (igen/nem): .................................................................................................
– Vakítást gátló csíkok beépítve (igen/nem): ....................................................................................
Megjegyzések
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
Mellékelt dokumentumok: szélvédők jegyzéke (adott esetben) (lásd 8. függelék)
KETTŐS ÜVEGEZÉSŰ EGYSÉGEK
(A III. L. Részben meghatározott elsődleges és másodlagos jellemzők)
Az alkatrész-típusjóváhagyás száma: .................................. A kiterjesztés száma: ..........................
Elsődleges jellemzők
– A kettős üvegezésű egységek szerkezete (szimmetrikus/aszimmetrikus): .....................................
– Névleges résvastagság: ...................................................................................................................
– Az összeállítás módja: ....................................................................................................................
– A III. E., III. G., III. I., III. K. mellékletben meghatározott egyes üvegtípusok: ...........................
Mellékelt dokumentum
Adatlap az aszimmetrikus, kettős üvegezésű egység két üvegtáblájához, azon melléklettel összhangban, amely szerint az üvegtáblákat vizsgálták vagy jóváhagyták.
Adatlap az aszimmetrikus, kettős üvegezésű egység minden egyes üvegtáblájához, azon melléklettel összhangban, amely szerint ezen üvegtáblákat vizsgálták vagy jóváhagyták.
Megjegyzések:
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
A SZÉLVÉDŐK JEGYZÉKÉNEK TARTALMA *
Minden olyan szélvédőre, amelyre ezen alkatrész-típusjóváhagyás kiterjed, legalább a következő adatokat meg kell adni:
– Traktor gyártója: .............................................................................................................................
– Traktor típusa: .................................................................................................................................
– Kiterített terület (F): ........................................................................................................................
– Szegmensmagasság (h): ..................................................................................................................
– Görbület (r): ...................................................................................................................................
– Beépítési szög (a): ..........................................................................................................................
– A referenciapont koordinátái (A, B, C) a szélvédő felső szélének középpontjához viszonyítva:
............................................................................................................................................................
1. SZILÁNKOSODÁSI VIZSGÁLATOK
1.1. A vizsgálandó üvegtáblát nem szabad mereven rögzíteni; hozzáerősíthető azonban egy ugyanolyan nagyságú üvegtáblához, a szélei körül alkalmazott ragasztószalag segítségével.
1.2. A szilánkosításhoz egy kb. 75 gramm tömegű kalapácsot vagy ezzel azonos eredményt adó hasonló eszközt kell használni. A csúcs görbületi sugara 0,2 mm ±0,05 mm.
1.3. Minden előírt ütközési ponton el kell végezni egy vizsgálatot.
1.4. Fényképészeti másolópapíron kell megvizsgálni a szilánkokat, az ütközéstől számított legkésőbb 10 másodperccel kezdődő és az ütközéstől számított legfeljebb 3 perc múlva befejeződő exponálással. Csak a kezdeti törést ábrázoló legsötétebb vonalakat kell figyelembe venni. A laboratóriumnak meg kell őriznie a kapott szilánkosodási fénykép másolatait.
2. ÜTKÖZÉSVIZSGÁLAT GOLYÓVAL
2.1. Vizsgálat 227 g tömegű golyóval
2.1.1. A készülék
2.1.1.1. A vizsgálatot egy 227 g ±2 g tömegű és kb. 38 mm átmérőjű edzett acélgolyóval kell végezni.
2.1.1.2. A golyót előírt magasságból szabadesésben leejtő vagy egy olyan készüléket kell választani, amely a szabadesésnek megfelelő sebességet ad a golyónak. A golyó kilövésére szolgáló készülék használata esetén, a sebesség legnagyobb eltérése a szabadeséssel elért sebesség 1%-a lehet.
2.1.1.3. Az 1. ábra szerinti tartószerkezet két, 15 mm széles megmunkált peremekkel rendelkező acélkeretből áll, amelyek egymás fölött helyezkednek el, és ezeken kb. 3 mm vastagságú, 15 mm szélességű, 50 IRHD keménységű gumitömítések vannak.
Az alsó keret egy kb. 150 mm magas acéldobozon fekszik. A vizsgálati darabot a felső keret tartja a helyén, amelynek tömege kb. 3 kg. A tartókeret egy kb. 12 mm vastag acéllemezre van hegesztve és ezt egy kb. 3 mm vastagságú és 50 IRHD keménységű gumilemez közbeiktatásával kell a padlóra helyezni.
1. ábra
Tartószerkezet golyóval végzett vizsgálathoz
2.1.2. Vizsgálati feltételek
hőmérséklet: 20 °C ±5 °C
nyomás: 860–1060 mbar
relatív páratartalom: 60% ±20%.
2.1.3. A vizsgálati darab
A vizsgálati darab egy 300 +10/–0 mm oldalú, sík négyzet.
2.1.4. A vizsgálati eljárás
A vizsgálati darabot közvetlenül a vizsgálat előtt legalább 4 órán keresztül az előírt hőmérsékleten kell tartani.
Ezután a vizsgálati darabot a készülékbe kell helyezni (2.1.1.3.). A vizsgálati darab síkjának 3°-os pontossággal kell merőlegesnek lennie a golyó beesési irányára.
A becsapódási pontnak 6 m vagy ennél kisebb ejtési magasság esetén a vizsgálati darab geometriai középpontjától számított 25 mm-en belül kell lennie, illetve ha az ejtési magasság több mint 6 m, úgy az nem lehet távolabb 50 mm-nél a vizsgálati darab középpontjától. A golyónak a vizsgálati darab azon felületéhez kell ütődnie, amely a biztonsági üvegtábla külső felületét képezi, amikor az a gépjárműre van szerelve. A golyóval csak egy ütközés végezhető.
2.2. Vizsgálat 2260 g tömegű golyóval
2.2.1. A készülék
2.2.1.1. 2260 g ±20 g tömegű és kb. 82 mm átmérőjű edzett acélgolyó.
2.2.1.2. A golyót előírt magasságból szabadesésben leejtő vagy egy olyan készüléket kell választani, amely a szabadesésnek megfelelő sebességet ad a golyónak. A golyó kilövésére szolgáló készülék használata esetén, a sebesség legnagyobb eltérése a szabadeséssel elért sebesség 1%-a lehet.
2.2.1.3. A tartószerkezet az 1. ábra szerinti és azonos a 2.1.1.3. pontban leírtakkal.
2.2.2. Vizsgálati feltételek
– hőmérséklet: 20 °C ±5 °C,
– nyomás: 860–1 060 mbar,
– relatív páratartalom: 60% ±20%.
2.2.3. A vizsgálati darab
A vizsgálati darab egy 300 +10/–0 mm oldalszélességű sík négyzet, vagy olyan sík négyzet, amelyet a szélvédő vagy más ívelt biztonsági üvegtábla legsimább részéből kell kivágni.
Alternatív esetben vizsgálható a teljes szélvédő, illetve más biztonsági üvegtábla is. Ekkor ügyelni kell arra, hogy a biztonsági üvegtábla és a tartószerkezet közötti érintkezés megfelelő legyen.
2.2.4. A vizsgálati eljárás
A vizsgálati darabot közvetlenül a vizsgálatot megelőzően legalább 4 óra időtartamon keresztül az előírt hőmérsékleten kell tartani. Ezután be kell helyezni a tartószerkezetbe (2.1.1.3.). A vizsgálati darab síkjának 3° pontossággal kell merőlegesnek lennie a golyó beesési irányára.
Üveg-műanyag üvegezés esetén a vizsgálati darabot hozzá kell erősíteni a tartószerkezethez.
Az ütközési pont a vizsgálati darab geometriai középpontjától nem lehet 25 mm-nél távolabb. A golyónak a vizsgálati darab azon felületéhez kell ütődnie, amely a biztonsági üvegtábla belső felületét képezi, amikor az a gépjárműre van szerelve. A golyóval csak egy ütközés végezhető.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A készülék
3.1.1. Cserélhető nemezzel bevont, fából készült kereszttartóval ellátott vagy anélküli, rétegelt keményfából készült, gömb vagy félgömb alakú mesterséges fejforma. A gömbrész és a kereszttartó között nyakalakú közdarab van, a kereszttartó másik oldalán pedig felerősítő rúd helyezkedik el.
Méretek a 2. ábra szerint.
A készülék teljes tömege 10 kg ±0,2 kg.
2. ábra
Fejformatömeg
3.1.2. A fejformatömeg meghatározott magasságból szabadesésben való ejtésére szolgáló vagy azt egy olyan sebességre felgyorsító készülék, amelyet e fej alakú tömeg szabadeséssel érne el.
A fejformatömeg kilövésére szolgáló készülék használata esetén a sebesség maximális eltérése a szabadesésnél elért sebesség ±1%-a lehet.
3.1.3. A 3. ábra szerinti tartószerkezet lapos vizsgálati darabok vizsgálatára szolgál. A készülék két acélkeretből áll, az egymásra illeszkedően megmunkált keretek pereme 50 mm széles, rajtuk kb. 3 mm vastag, 15 mm ±1 mm széles, 70 IRHD keménységű gumitömítés helyezkedik el.
A felső keretet az alsóhoz legalább 8 csavar rögzíti.
3.2. Vizsgálati feltételek
3.2.1. hőmérséklet: 20 °C ±5 °C,
3.2.2. nyomás: 860–1 060 mbar,
3.2.3. relatív páratartalom: 60% ±20%.
3. ábra
Tartószerkezet fejformával végzett ütközéses vizsgálathoz
(1) A legkisebb ajánlott forgatónyomaték 20 M-re 30 Nm.
3.3. Vizsgálati eljárás
3.3.1. Vizsgálat egy sík vizsgálati darabon
Az 1 100 +5/–2 mm hosszúságú, 500 +5/–2 mm szélességű sík vizsgálati darabot közvetlenül a vizsgálatot megelőzően legalább 4 órán keresztül állandó, 20 °C ±5 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálati darabot rögzíteni kell a tartókeretekben (3.1.3.), a csavarokat úgy kell meghúzni, hogy a vizsgálati darab elmozdulása a vizsgálat során ne haladhassa meg a 2 mm-t. A darab síkjának merőlegesnek kell lennie a tömeg beesési irányára. A tömeg legfeljebb 40 mm távolságra csapódhat be azon felület geometriai középpontjától, amely a biztonsági üvegtábla belső felületét képezi, amikor az a gépjárműre van szerelve. A golyóval csak egy ütközés végezhető.
A nemeztakaró ütközési felületét 12 vizsgálat után kell cserélni.
3.3.2. Teljes szélvédőn végzett vizsgálatok (csak 1,5 m vagy ennél kisebb ejtési magasság esetén használhatók)
A szélvédőt szabadon a tartószerkezetre kell helyezni, amelynek teljes kerületén egy 70 IRHD keménységű, kb. 3 mm vastagságú gumiszalag van úgy, hogy az érintkezés egy kb. 15 mm szélességű felületen történik. A tartószerkezet egy merev elemből áll és a szélvédő alakjának megfelelően úgy van kiképezve, hogy a fejformatömeg a szélvédő belső felületéhez ütődjön. Szükség esetén a szélvédőt megfelelő szerkezet segítségével a vizsgálati kerethez kell erősíteni. A tartószerkezetet merev állványra kell helyezni, egy 70 IHRD keménységű, kb. 3 mm vastag gumilemez közbeiktatásával.
A szélvédő felületének lényegében merőlegesnek kell lennie a fejforma beesési irányára.
A fejformatömegnek azon felület geometriai középpontjától számított 40 mm-en belüli távolságban kell hozzáütődnie a szélvédőhöz, amely az üvegtábla belső felületét képezi, amikor az a gépjárműre van szerelve. A golyóval csak egy ütközés végezhető.
A nemeztakaró becsapódási felületét 12 vizsgálat után kell cserélni.
4. KOPTATÁSI VIZSGÁLAT
4.1. A készülék
4.1.1. A 4. ábrán vázlatosan bemutatott koptatókészülék * a következőkből áll:
– középpontjában rögzített vízszintes forgóasztal, amely az óramutató járásával ellentétesen forog 65–75/min fordulatszámmal, és
4. ábra
A koptatókészülék vázlata
– két, tömeggel terhelt párhuzamos kar, melyek mindegyike egy speciális koptatókereket tart, amely egy golyóscsapágyazott vízszintes tengelyen szabadon mozog; mindegyik koptatókerék egyenként 500 g tömeggel terheli a vizsgálati darabot.
A koptatókészülék forgóasztalának szabályosan, gyakorlatilag egy síkban kell forognia (az eltérés e síktól nem haladhatja meg a ±0,05 mm-t, az asztal peremétől 1,6 mm távolságban mérve). A kerekeket úgy kell felszerelni, hogy azok a forgó vizsgálati darabbal érintkezve ellentétes irányban forogjanak, így a vizsgálati minta minden fordulata alatt kétszer fejtenek ki nyomó- és koptatóhatást az ívelt vonalak mentén, egy kb. 30 cm2 nagyságú gyűrű alakú területen.
4.1.2. A koptatókerekek * – amelyek mindegyike 45–50 mm átmérőjű és 12,5 mm vastagságú – középkemény gumiba ágyazott különleges finomszemcséjű koptatóanyagból állnak. A kerekek keménysége 72 ±5 IRHD, a koptatófelület középvonalán egymástól azonos távolságban lévő négy ponton mérve; az alkalmazott nyomás függőlegesen hat a kerékátmérő mentén, és az értékeket a nyomás teljes kifejtésétől számított 10 másodpercen belül kell leolvasni.
A koptatókerekeket a használathoz egy sík üvegtáblán lassan forgatva kell előkészíteni annak érdekében, hogy felületük tökéletesen egyenletes legyen.
4.1.3. A fényforrás olyan izzólámpa, amelynek izzószálai egy 1,5 x 1,5 x 3 mm méretű párhuzamos csőben találhatóak. Az alkalmazott feszültségnek olyannak kell lennie, hogy a színhőmérséklet 2 856 ±50 K legyen. A feszültséget ±1/1 000-re stabilizálni kell. Az e feszültség ellenőrzésére használt mérőműszernek megfelelő pontosságúnak kell lennie.
4.1.4. Az optikai rendszer egy legalább 500 mm fókusztávolságú (f), színeltérésekre korrigált lencse. A teljes lencsenyílás nem lehet nagyobb f/20-nál. A lencse és a fényforrás közötti távolságot úgy kell beállítani, hogy lényegében párhuzamos fénysugár alakuljon ki. Egy fényrekeszt kell beiktatni, amely a fénysugár átmérőjét 7 mm-re ±1 mm korlátozza. E fényrekeszt a lencsétől 100 mm ±50 mm távolságban kell elhelyezni, a fényforrástól távolabbi oldalon.
4.1.5. A szórt fényt mérő berendezés (lásd 5. ábra) egy 200–250 mm átmérőjű integráló gömbbel rendelkező fotocella. A gömbnek fénybevezető és fénykivezető nyílása van. A fénybevezető nyílás kör alakú és átmérője legalább kétszer akkora, mint a fénysugár átmérője. A gömb fénykivezető nyílását vagy fénycsapdával, vagy visszaverő etalonnal kell ellátni, a 4.4.3. pont szerinti eljárás alapján. A fénycsapda akkor nyeli el a fényt, ha a fénysugár útjában nincs vizsgálati darab.
A fénysugár tengelyének át kell mennie a fénybevezető és kivezető nyílás középpontján. A fénykivezető nyílás b átmérőjének 2a x tg 4° nagyságúnak kell lennie, ahol a a gömb átmérője. A fotocellát úgy kell felszerelni, hogy azt ne érhesse a fénybevezető nyílásból vagy az etalonból közvetlenül érkező fény.
Az integráló gömb és a fényvisszaverő etalon belső felületének azonos fényvisszaverő képességűnek, mattnak és nem szelektívnek kell lennie. A fotocella kimenetének az alkalmazott fényintenzitások tartományában ±2%-on belül lineárisnak kell lennie.
A készülék szerkezetének olyannak kell lennie, hogy ne legyen megfigyelhető kitérés a galvanométeren akkor, ha a gömb sötét. A teljes készüléket rendszeres időközökben ellenőrizni kell, meghatározott homályosságú kalibrálási etalonok segítségével. Ha a homályosságméréseket a fentiektől eltérő készülékkel vagy módszerekkel végzik, úgy szükség esetén az eredményeket korrigálni kell, úgy, hogy azok megegyezzenek a fent leírt készülékkel kapott eredményekkel.
5. ábra
Szórt fény mérésére szolgáló berendezés
4.2. Vizsgálati feltételek
4.2.1. Hőmérséklet: 20 °C ±5 °C
4.2.2. Nyomás: 860–1 060 mbar
4.2.3. Relatív páratartalom: 60% ±20%.
4.3. Vizsgálati darabok
A vizsgálati darabok olyan lapos négyzetek, amelyek oldalai 100 mm méretűek, mindkét felületük lényegében sík és párhuzamos, és szükség esetén a középpontba fúrt, 6,4 +0,2/–0 mm átmérőjű rögzítő furattal rendelkeznek.
4.4. Vizsgálati eljárás
A koptatási vizsgálatot a vizsgálati darab azon felületén kell elvégezni, amelyik a járműbe szerelt biztonsági üvegtábla külső oldalának felel meg, azonban műanyag bevonatú üvegtábla esetén a belső oldalnak megfelelő felületen is.
4.4.1. A vizsgálati darabot közvetlenül koptatás előtt és után az alábbi módon kell megtisztítani:
a) tiszta folyóvíz alatt vászonanyaggal letörölni;
b) desztillált, illetve ásványi anyagoktól mentes vízzel leöblíteni;
c) oxigénnel vagy nitrogénnel szárazra fúvatni;
d) az esetleges víznyomokat nedves vászonnal finoman felitatva eltávolítani. Ha szükséges, akkor két vászon közé helyezve, finoman nyomkodva kell szárítani.
Az ultrahangos berendezéssel való kezelést kerülni kell. Tisztítás után a darabokat csak a szélüknél szabad megfogni, és azokat oly módon kell tárolni, hogy a felületek károsodása vagy szennyeződése megelőzhető legyen.
4.4.2. A vizsgálati darabokat legalább 48 órán keresztül 20 °C ±5 °C hőmérsékleten 60% ±20% relatív páratartalmú környezetben kell tárolni.
4.4.3. A vizsgálati darabot közvetlenül az integráló gömb fénybevezető nyílása elé kell helyezni. A vizsgálati darab felületének merőlegese és a fénysugár tengelye által bezárt szög 8°-nál nem lehet nagyobb.
Négy értéket kell leolvasni az alábbi táblázatokban megadottak szerint:
| Leolvasás | Vizsgálati darabbal | Fénycsapdával | Fényvisszaverő etalonnal | A képviselt mennyiség | |
| T1 | nem | nem | igen | beeső fény | |
| T2 | igen | nem | igen | a vizsgálati darabon áthaladó teljes fény | |
| T3 | nem | igen | nem | a készülék által szórt fény | |
| T4 | igen | igen | nem | a készülék és a vizsgálati darab által szórt fény |
A T1, T2, T3 és T4 leolvasást a vizsgálati darab más-más meghatározott helyein meg kell ismételni az egyenletesség megállapítása érdekében.
Ki kell számítani a Tt = T2/T1 teljes áteresztőképességi együtthatót.
A Td szórt áteresztőképességi együtthatót az alábbiak szerint kell kiszámítani:
Td = (T4 − T3(T2/T1))/T1
A százalékos szórt homályosságot vagy a szórt fényt vagy mindkettőt az alábbiak szerint kell kiszámítani:
(Td/Tt) X 100 (%)
A fenti képlettel összhangban kell meghatározni a nem koptatott felület egymástól egyenlő távolságban lévő legalább négy pontján a vizsgálati darab kezdeti homályosságát. Minden egyes vizsgálati darabra ki kell számítani az eredmények átlagát. Négy mérés helyett az átlagérték a vizsgálati darab egyenletesen, legalább 3/min fordulatszámon történő forgatásával is meghatározható.
Három vizsgálatot kell végrehajtani azonos terheléssel minden biztonsági üvegtáblán. A homályosságot kell használni a felszín alatti kopás mértékeként, miután a vizsgálati darabon elvégezték a koptatási vizsgálatot.
A fenti képlettel összhangban meg kell határozni a koptatott pálya által szórt fényt a pálya hosszában egymástól egyenlő távolságban lévő, legalább négy ponton. Minden vizsgálati darabra ki kell számítani az eredmények átlagát. Négy mérés helyett az átlag a vizsgálati darab egyenletesen, 3/min fordulatszámon történő forgatásával is meghatározható.
4.5. A koptatási vizsgálatot kizárólag akkor kell elvégezni, ha a vizsgálólaboratórium a rendelkezésére álló információk alapján azt szükségesnek ítéli. Üveg-műanyagok kivételével, például az anyagvastagságban vagy a közbenső rétegben bekövetkezett változások esetén további vizsgálat rendszerint nem szükséges.
4.6. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
5. VIZSGÁLAT MAGAS HŐMÉRSÉKLETEN
5.1. Eljárás
100 °C hőmérsékletre kell felmelegíteni három vizsgálati mintadarabot vagy három, legalább 300 X 300 mm méretű olyan darabot, amelyet a laboratórium az esettől függően három szélvédőből vagy három nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblából vett, és amelyeknek egyik oldala a tábla felső széléből van.
E hőmérsékletet két órán keresztül fenn kell tartani, majd a vizsgálati mintákat hagyni kell szobahőmérsékletűre lehűlni. Ha a biztonsági üvegtábla mindkét külső felülete szervetlen anyagból készült, úgy a vizsgálat oly módon is elvégezhető, hogy a vizsgálati darabot függőlegesen, forrásban lévő vízbe merítik az előírt időtartamra, ügyelve a nemkívánatos hősokk elkerülésére. Ha a mintákat szélvédőkből vágták ki, úgy minden vizsgálati darab egyik széle a szélvédő szélének része legyen.
5.2. Másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Színtelen | Színezett | ||
| A közbenső réteg színezése | 1 | 2 |
Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
5.3. Az eredmények kiértékelése
5.3.1. A magas hőmérséklettel szembeni ellenállás-vizsgálat eredménye akkor pozitív, ha buborékok vagy más hibák nem keletkeztek a nem vágott széltől 15 mm-nél nagyobb távolságban, vagy a vizsgálati darab, illetve a minta vágott szélétől 25 mm-nél nagyobb távolságban, illetve a vizsgálat alkalmával keletkező repedésektől 10 mm-nél nagyobb távolságban.
5.3.2. Az alkatrész-típusjóváhagyás céljából bemutatott vizsgálatidarab- vagy mintasorozat a magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata szempontjából akkor megfelelő, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:
5.3.2.1. minden vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
5.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab- vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad.
6. A SUGÁRZÁSÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
6.1. Vizsgálati módszer
6.1.1. A készülék
6.1.1.1. Sugárzási forrás, amely egy közepes nyomású, ózonmentes típusú, függőleges tengelyű, csöves kvarcizzóval ellátott higanygőz ívfénylámpa. A lámpa névleges méretei: hossza 360 mm; átmérője 9,5 mm. Az ív hossza 300 ±4 mm. A lámpát 750 ±50 W teljesítménnyel kell működtetni.
Olyan más sugárzó forrás is használható, amely ugyanazon hatásokat hozza létre, mint a fent leírt lámpa. Annak ellenőrzésére, hogy a felhasznált másik forrás hatásai azonosak, összehasonlítást kell végezni, megmérve a 300–450 nm hullámhossztartományban kibocsátott energia nagyságát; alkalmas szűrőkkel minden egyéb hullámhosszt ki kell szűrni. Ezután e másik sugárzóforrást e szűrőkkel kell használni.
Olyan biztonsági üvegtáblák esetén, amelyekre nincs kielégítő korreláció e vizsgálat és a felhasználási feltételek között, a vizsgálati feltételeket felül kell vizsgálni.
6.1.1.2. A tápfeszültség-transzformátornak és a kondenzátornak a lámpát legalább 1 100 V indító csúcsfeszültséggel és 500 ±50 V üzemi feszültséggel kell ellátnia.
6.1.1.3. Készülék, amely a vizsgálati darabok rögzítésére és az egyenletes besugárzás érdekében a középpontban elhelyezett sugárzóforrás körül percenként 1–5/min fordulatszámmal való forgatására szolgál.
6.1.2. A vizsgálati darabok
6.1.2.1. A vizsgálati darabok mérete: 76 X 300 mm.
6.1.2.2. A vizsgálati darabokat a laboratóriumban az alábbi módon kell kivágni az üvegtáblák felső részéből:
– a nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblák esetén a vizsgálati darab felső szélének meg kell felelnie a tábla felső szélének;
– szélvédők esetén a vizsgálati darab felső szélének meg kell felelnie azon mező felső határának, amelyben a rendes áteresztőképességet e Rész 9.1.2.2. pontjával összhangban ellenőrzik és meghatározzák.
6.1.3. Vizsgálati eljárás
Besugárzás előtt ellenőrizni kell a három vizsgálati minta rendes áteresztőképességi együtthatóját az e Rész 9.1.1.–9.1.2. pontjában meghatározott eljárás szerint. A minták egy részét védeni kell a sugárzástól, majd a mintát a lámpa tengelyétől 230 mm-re a vizsgálóberendezésbe kell helyezni, a lámpa tengelyével párhuzamosan. A vizsgálat alatt a darabok hőmérsékletét 45 °C ±5 °C hőmérsékleten kell tartani. A darabok azon felületének, amely a traktor üvegezett külső részét alkotja, a lámpával szemben kell lennie. A 6.1.1.1. pont szerinti lámpatípus esetén a sugárzási idő 100 óra.
A besugárzás után ismét meg kell mérni az egyes minták besugárzott felületén a fényáteresztő képességet.
6.1.4. A fenti eljárással összhangban minden vizsgálati darabot vagy mintát (összesen hármat) ki kell tenni a sugárzás hatásának úgy, hogy a sugárzás a vizsgálati darab vagy minta minden pontjában az alkalmazott közbenső rétegen ugyanazon hatást eredményezze, mint amelyet 100 órán át tartó 1 400 W/m2 erősségű napsugárzás hozna létre.
6.2. Másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Színtelen | Színezett | ||
| Az üveg színezése | 2 | 1 | |
| A közbenső réteg színezése | 1 | 2 |
Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
6.3. Az eredmények kiértékelése
6.3.1. A sugárzásállósági vizsgálat eredménye akkor pozitív, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
6.3.1.1. az e Rész 9.1.1. és 9.1.2. pontjával összhangban mért teljes fényáteresztő képesség nem csökken a besugárzás előtti eredeti érték 95%-a alá, és semmi esetre sem kisebb a következő értéknél:
6.3.1.1.1. 70% olyan nem szélvédő céljára szolgáló üvegtáblák esetén, amelyeknek meg kell felelniük a járművezető bármely irányú látóterére vonatkozó követelményeknek;
6.3.1.1.2. 75% szélvédő esetén azon mezőben, amelyben a rendes fényáteresztő képességet az alábbi 9.1.2.2. pont szerint kell ellenőrizni.
6.3.1.2. A vizsgálati darab vagy minta azonban fehér háttér előtt nézve kismértékű színeződést mutathat a sugárzás után, de egyéb hibája nem lehet.
6.3.2. Az alkatrész-típusjóváhagyás céljából bemutatott vizsgálatidarab- vagy mintasorozat a sugárzásállósági vizsgálat szempontjából akkor megfelelő, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
6.3.2.1. az összes vizsgálat eredménye megfelelő; vagy
6.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab- vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad.
7. NEDVESSÉGÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT
7.1. Vizsgálati eljárás
3 db, legalább 300 X 300 mm méretű, négyzet alakú vizsgálati mintát vagy vizsgálati darabot két hétig zárt tartályban, függőlegesen kell tartani, ahol a hőmérséklet állandóan 50 °C ±2 °C, a relatív páratartalom pedig 95% ±4% * .
A darabokat úgy kell előkészíteni, hogy:
– minden vizsgálati darab legalább egyik széle a szélvédő eredeti szélének feleljen meg,
– ha egyszerre több vizsgálati darabot kell vizsgálni, úgy közöttük megfelelő távolságot kell biztosítani. Intézkedéseket kell hozni annak elkerülése érdekében, hogy a próbakamra falán vagy mennyezetén képződő kondenzvíz a vizsgálati darabokra kerüljön.
7.2. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Színtelen | Színezett | ||
| A közbenső réteg színezése | 1 | 2 |
Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
7.3. Az eredmények kiértékelése
7.3.1. A nedvességállóság vonatkozásában a biztonsági üvegtáblák akkor tekinthetők megfelelőnek, ha a nem vágott szélektől 10 mm-nél, illetve a vágott szélektől 15 mm-nél nagyobb távolságban semmilyen jelentős elváltozás nem tapasztalható közönséges és rétegelt üvegek esetében szobahőmérsékleten eltöltött 2 óra után, illetve műanyag bevonatú üvegtáblák és műanyag üvegezések esetében ugyancsak szobahőmérsékleten eltöltött 48 óra után.
7.3.2. Az alkatrész-típusjóváhagyás céljából bemutatott vizsgálatidarab- vagy mintasorozat a nedvességállóság szempontjából akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbiak közül valamelyik feltétel teljesül:
7.3.2.1. minden vizsgálat eredménye megfelelő; vagy
7.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab- vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad.
8. HŐMÉRSÉKLET-VÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA
8.1. Vizsgálati módszer
Két 300 X 300 mm méretű vizsgálati darabot 6 óra időtartamra –40 °C ±5 °C hőmérsékletű zárt kamrába kell helyezni, majd ezeket környezeti levegőn, 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tárolni egy óra időtartamon keresztül vagy annyi ideig, amíg a vizsgálati darab hőmérséklete állandósul. Ezután 3 óra időtartamra 72 °C ±2 °C hőmérsékletű légáramba kell helyezni a vizsgálati darabokat. Ezután a vizsgálati darabokat ismét 23 °C ±2 °C hőmérsékletű környezeti levegőn kell tartani és meg kell várni, amíg e hőmérsékletre lehűlnek, majd ezután kell elvégezni a vizsgálatot.
8.2. Másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Színtelen | Színezett | ||
| A közbenső műanyag réteg vagy bevonat elszíneződése | 1 | 2 |
Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
8.3. Az eredmények kiértékelése
A hőmérséklet-változással szembeni ellenállás vizsgálati eredménye akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgálati darabokon nincs repedés, elhomályosodás, rétegelválás vagy egyéb nyilvánvaló hiba.
9. AZ OPTIKAI MINŐSÉG JELLEMZŐI
9.1. Fényáteresztés vizsgálata
9.1.1. A készülék
9.1.1.1. Olyan izzólámpából álló fényforrás, amelynek izzószála egy 1,5 X 1,5 X 3 mm méretű párhuzamos csőben van elhelyezve. A lámpa izzószálán a feszültségnek olyannak kell lennie, hogy a színhőmérséklet 2 856 K ±50 K értéket érjen el. E feszültséget1/1 000 pontossággal stabilizálni kell. A feszültségmérőnek megfelelő pontosságúnak kell lennie.
9.1.1.2. Olyan optikai rendszer, amely legalább 500 mm fókusztávolságú és színeltérésre korrigált lencséből áll. A teljes lencsenyílás nem lehet nagyobb f/20-nál. A lencse és a fényforrás közötti távolságot úgy kell beállítani, hogy egy lényegében párhuzamos fénysugár alakuljon ki.
A fénysugár átmérőjének 7 mm ±1 mm-re való korlátozása érdekében egy fényrekeszt kell beiktatni. E fényrekeszt a fényforrástól távolabbi oldalon, a lencsétől 100 mm ±50 mm távolságra kell elhelyezni.
9.1.1.3. Mérőberendezés: a vevő relatív spektrumérzékenységének lényegében meg kell egyeznie a fotopikus látásra vonatkozó CIE (Commission Internationale de l’Éclairage) * szabvány szerinti fotometriai megfigyelő készülék relatív spektrumos fényhatékonyságával. A vevő érzékeny felülete fényszóró közeggel van bevonva, és nagysága legalább kétszerese az optikai rendszer által kibocsátott fénysugár keresztmetszetének. Integráló gömb használatakor a gömb nyílásának keresztmetszete a sugár párhuzamos részének keresztmetszetét legalább kétszeresen meghaladja.
A vevő és a hozzá tartozó műszer linearitásának jobbnak kell lennie, mint a skála effektív részének 2%-a. A vevőnek a fénysugár tengelyén kell feküdnie.
9.1.2. Vizsgálati eljárás
A vevő érzékenységét jelző műszert úgy kell beállítani, hogy a kijelzőeszköz 100 skálarészértéket mutasson, amennyiben nincs biztonsági üvegtábla a fény útjában. Ha nem esik fény a vevőre, úgy a műszeren leolvasott értéknek 0-nak kell lennie.
A biztonsági üvegtáblát a vevőtől a vevő átmérőjének kb. ötszörösével megegyező távolságban kell elhelyezni. A biztonsági üvegtáblát a fényrekesz és a vevő közé kell helyezni, és úgy kell beállítani, hogy a fénysugár beesési szöge 0° ±5° legyen. A biztonsági üvegtábla fényáteresztési együtthatóját meg kell mérni, és a jelzőműszeren minden mérési pontra le kell olvasni az n osztásszámot. A τr fényáteresztési együttható rendes értéke n/100.
9.1.2.1. Szélvédőkhöz más vizsgálati módszerek is alkalmazhatóak; a szélvédő leglaposabb részéből kivágott vizsgálati mintát vagy olyan különlegesen előkészített sík négyzetet kell e célra felhasználni, amelynek anyag- és vastagsági jellemzői megegyeznek a szélvédő jellemzőivel, a méréseket az üvegtáblára merőlegesen kell elvégezni.
9.1.2.2. A vizsgálatot az ezen Rész 9.2.5.2. pontja szerinti I mezőben kell végrehajtani.
9.1.2.3. Olyan traktorok esetén, amelyeknél nem lehet meghatározni a 9.2.5.2 pontban meghatározott I mezőt, a vizsgálatot az e Rész 9.2.5.3. pontja szerinti I’ mezőben kell elvégezni.
9.1.3. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Színtelen | Színezett | ||
| Az üveg elszíneződése | 1 | 2 | |
| A közbenső réteg elszíneződése (rétegelt szélvédők esetén) | 1 | 2 | |
| nincs | van | ||
| Árnyékoló- és/vagy sötétítősávok | 1 | 2 |
Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
9.1.4. Az eredmények kiértékelése
9.1.4.1. Szélvédők esetében a 9.1.2. pont szerint mért fényáteresztési együttható nem lehet kisebb 75%-nál; nem szélvédő céljára szolgáló ablakok esetén ezen érték nem lehet kisebb 70%-nál.
9.1.4.2. Olyan ablakok esetében, amelyek a járművezető látótere szempontjából lényegtelen helyeken találhatók (pl. üvegtetők stb.), az üvegtáblák rendes fényáteresztési együtthatója 70%-nál kisebb lehet. Megfelelő szimbólummal kell jelölni azon ablakokat, amelyek fényáteresztési együtthatója kisebb 70%-nál.
9.2. Az optikai torzítás vizsgálata
9.2.1. Alkalmazási kör
A meghatározott eljárás egy olyan vetítéses módszer, amely lehetővé teszi a biztonsági üvegtábla optikai torzításának értékelését.
9.2.1.1. Fogalommeghatározások
9.2.1.1.1. Optikai eltérés: a biztonsági üvegtáblán keresztül nézett pont valódi és látszólagos iránya által bezárt szög. E szög nagysága a nézet irányvonalának beesési szögétől, az üvegtábla vastagságától és dőlésétől, valamint a beesési ponton lévő görbületi sugártól függ.
9.2.1.1.2. Optikai torzítás MM’ irányban: a biztonsági üvegtábla felületén az M és M’ pontok között mért Δα szögeltérés algebrai különbsége; e két pont közötti távolságot úgy kell megválasztani, hogy vetületeik között a látás irányára merőleges síkban a távolság egy adott Δx legyen (lásd 6. ábra).
Az óramutató járásával ellentétes irányú eltérés pozitív, míg az ezzel ellenkező irányú negatív.
9.2.1.1.3. Optikai torzítás az M ponton: a legnagyobb optikai torzítás az M ponttól az összes MM’ irányra.
9.2.1.2. A készülék
A módszer értelmében a vizsgálandó biztonsági üvegtáblán keresztül egy képernyőre ki kell vetíteni valamilyen alkalmas diát (rasztert). A torzítás mértékét az mutatja, hogy a kivetített kép alakja mennyire változik meg akkor, ha a fény útjába biztonsági üvegtáblát helyeznek. A készülék a 9. ábrán látható elrendezésben a következő elemekből áll:
6. ábra
Az optikai torzítás vázlatos ábrázolása
| Megjegyzések: | Δα = α1 − α2, | azaz az MM’ irányú optikai torzítás | |
| Δx = MC | azaz a látás irányával párhuzamos és az M, valamint M’ pontokon átmenő két egyenes vonal közötti távolság |
7. ábra
A vetítő optikai elrendezése
9.2.1.2.1. Jó minőségű, nagy intenzitású pontszerű fényforrással rendelkező vetítő, amelynek például a következő jellemzői vannak:
– legalább 90 mm fókusztávolság,
– kb. 1/2,5 nyílás,
– 150 W-os kvarc halogénlámpa (szűrő nélküli használatnál),
– 250 W-os kvarc halogénlámpa (egy zöld szűrő használata esetén).
8. ábra
A dia kinagyított részlete
A diavetítő vázlatát a 7. ábra mutatja. Egy 8 mm átmérőjű fényrekeszt kell elhelyezni kb. 10 mm-rel az elülső lencse előtt.
9.2.1.2.2. A diák (raszterek) pl. sötét háttéren lévő fényes körök rendszeréből állnak (lásd 8. ábra). A diának elég jó minőségűnek és megfelelő élességűnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a mérés elvégzését 5%-nál kisebb hibával. A vizsgálandó biztonsági üvegtábla nélkül a körök méreteinek olyanoknak kell lenniük, hogy ha ezeket kivetítik, úgy ((R1 + R2)/R1) átmérőjű körök rendszerét alkossák, ahol Δx = 4 mm (lásd 6. és 9. ábra).
9. ábra
Az optikai torzítás vizsgálatára alkalmazott készülék
9.2.1.2.3. Tartóállvány, lehetőleg olyan, amely lehetővé teszi a függőleges és vízszintes letapogatást, továbbá a biztonsági üveg forgatását.
9.2.1.2.4. Ellenőrző sablon a méretváltozás mérésére, ha gyors értékelésre van szükség. A 10. ábra egy megfelelő szerkezetet mutat be.
10. ábra
Példa egy megfelelő ellenőrző sablonra
9.2.1.3. Vizsgálati eljárás
9.2.1.3.1. Általános követelmények
A biztonsági üvegtáblát a jelzett dőlésszöggel kell a tartóállványra szerelni (9.2.1.2.3.). A vizsgálathoz használt képet át kell vetíteni a vizsgálandó területen. A biztonsági üvegtáblát el kell fordítani, illetve függőlegesen vagy vízszintesen el kell mozdítani, hogy az előírt teljes terület vizsgálható legyen.
9.2.1.3.2. Értékelés ellenőrző sablonnal
Ahol elegendő az olyan gyors értékelés, amelyben a lehetséges hibahatár elérheti a 20%-ot, az A értékét (lásd 10. ábra) az eltérés változását megadó ΔαL határértékből, valamint a biztonsági üvegtábla és a képernyő közötti távolságot megadó R2 értékből a következők szerint kell kiszámítani:
A = 0,145 ΔαL · R2
A vetített kép átmérőjének változása Δd és a szögeltérés változása Δα közötti összefüggést az alábbi képlet adja:
Δd = 0,29 Δα· R2
ahol:
Δd mm-ben megadva
A mm-ben megadva
ΔαL ívpercben megadva
Δα ívpercben megadva
R2 m-ben megadva.
9.2.1.3.3. Mérés fotoelektromos készülékkel
Ha a hibahatárérték 10%-át el nem érő pontosságú mérésre van szükség, akkor úgy kell mérni a vetítési tengelyen a Δd-t, hogy a fényfolt szélességének értékét azon a ponton kell venni, ahol a fényerősség a fénypont fényerőssége legnagyobb értékének 0,5-szerese.
9.2.1.4. Az eredmények megadása
A biztonsági üvegtáblák optikai torzítását úgy lehet meghatározni, hogy meg kell mérni a Δd értékét a felület bármely pontján és minden irányban, a Δα max érték meghatározása érdekében.
9.2.1.5. Alternatív eljárás
A vetítési módszerek alternatívájaként a sztrioszkópos eljárás is megengedett, feltéve hogy megmarad a 9.2.1.3.2. és 9.2.1.3.3. pont szerinti mérési pontosság.
9.2.1.6. A Δx távolságnak 4 mm-nek kell lennie.
9.2.1.7. A szélvédőt ugyanazon dőlésszögben kell felszerelni, ahogyan az a traktoron is felszerelésre kerül.
9.2.1.8. A vízszintes síkban a vetítés tengelye megközelítőleg derékszöget zár be az e síkban lévő szélvédő nyomvonalával.
9.2.2. A méréseket az e Rész 9.2.5.2. pontjában meghatározott I mezőben kell végezni.
9.2.2.1. Olyan traktorok esetében, amelyeknél az e Rész 9.2.5.2. pontjában meghatározott I mező nem állapítható meg, a vizsgálatot az e Rész 9.2.5.3. pontjában meghatározott I’ mezőben kell végezni.
9.2.2.2. A traktortípus
A vizsgálatot akkor kell megismételni, ha a szélvédőt olyan típusú traktorra kell felszerelni, amelyen az első látótér eltér azon traktortípus látóterétől, amelyre a szélvédőt már jóváhagyták.
9.2.3. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
9.2.3.1. Az anyag fajtája
| Csiszolt (tábla) üveg | Úsztatott üveg | Síküveg | |
| 1 | 1 | 2 |
9.2.3.2. Egyéb másodlagos jellemzők
Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
9.2.4. A minták száma
A vizsgálatra négy mintát kell benyújtani.
9.2.5. A traktor szélvédők látómezőjének meghatározása
9.2.5.1. A látómezőt az alábbiak alapján kell meghatározni:
9.2.5.1.1. a vonatkoztatási pontot az MR. C. Függelék C/4. sz. melléklete I. Rész 1.2. pontja határozza meg. E pont a továbbiakban O-val van jelölve;
9.2.5.1.2. az OQ egyenes, az a vízszintes egyenes, amely áthalad a vonatkoztatási ponton és merőleges a traktor hosszanti középsíkjára.
9.2.5.2. Az I mező a szélvédőnek azon mezője, amelyet a szélvédőn az alábbi 4 sík metszésvonala határol:
P1 – függőleges sík, amely átmegy az O-n és 15°-os szöget zár be a traktor hosszanti középsíkjának bal oldalával,
P2 – a traktor hosszanti középsíkjához képest a P1-gyel szimmetrikus, függőleges sík;
Ha ez nem lehetséges (pl. hosszanti szimmetria-középsík hiányában), úgy a P2 a P1-gyel – a traktornak a vonatkoztatási ponton átmenő hosszsíkjához képest – szimmetrikus sík,
P3 – az OQ egyenesen áthaladó sík, amely a vízszintes síkkal felül 10°-os szöget zár be,
P4 – az OQ egyenesen áthaladó sík, amely a vízszintes síkkal alul 8°-os szöget zár be.
9.2.5.3. Olyan traktorok esetében, amelyekre nem állapítható meg az ezen melléklet 9.2.5.2. pontjában meghatározott I mező, az I’ mező a szélvédő teljes felületét alkotja.
9.2.6. Az eredmények kiértékelése
Az optikai torzítás szempontjából a szélvédőtípus akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgálatra benyújtott négy mintán az optikai torzítás nem haladja meg sem az I, sem az I’ mezőben a 2′ ívpercnyi legnagyobb értéket.
9.2.6.1. A 100 mm szélességű kerületi mezőben nem szabad mérést végezni.
9.2.6.2. Osztott szélvédőknél a szélvédő osztószerkezetéhez illeszkedő tábla szélétől számított 35 mm széles sávon belül nem szabad mérést végezni.
9.3. A másodlagos képszétválás vizsgálata
9.3.1. Hatály
Kétféle elismert eljárás létezik:
– a céltárgyas vizsgálat, és
– a kollimációs teleszkóppal végzett vizsgálat.
E vizsgálati módszerek alkalmazhatók alkatrész-típusjóváhagyáshoz, minőség-ellenőrzéshez vagy értékelési célokra.
9.3.1.1. Céltárgyas vizsgálat
9.3.1.1.1. A készülék
E módszernél egy megvilágított céltárgyat kell a biztonsági üvegtáblán keresztül vizsgálni. A céltárgy készülhet olyan kivitelben, hogy a vizsgálat egyszerű megfelel/nem felel meg alapon legyen végezhető. A céltárgy lehetőleg a következő típusok valamelyike:
a) megvilágított, gyűrű alakú céltárgy, amelynek D külső átmérője η ívperc szöget zár be az x méterre lévő ponton (11.a. ábra); vagy
b) a céltárgy egy megvilágított gyűrű és folt, amelyek méretei olyanok, hogy a folt szélén lévő ponttól a kör belsejében lévő legközelebbi pontig mért D távolság az x méterre lévő ponton η ívperc szöget zár be (11.b. ábra),
ahol:
η a másodlagos képszétválás határértéke,
x a biztonsági üvegtábla és a céltárgy közötti távolság (min. 7 m),
D az alábbi képlet szerint:
D = x · tan η
A megvilágított céltárgy egy kb. 300 X 300 X 150 mm méretű világítódobozból áll, amelynek elejét célszerű olyan üvegből készíteni, amely vagy nem áttetsző fekete papírral, vagy matt fekete festékkel van befedve. A dobozt egy megfelelő fényforrásnak kell megvilágítania. A doboz belsejét matt fehér festékkel kell befesteni. Más céltárgyalakok is használhatók, mint pl. amilyet a 14. ábra szemléltet. Elfogadható a céltárgyrendszer vetítőrendszerrel való helyettesítése és a keletkező képek képernyőn történő vizsgálata.
9.3.1.1.2. Vizsgálati eljárás
A biztonsági üvegtáblát alkalmas állványra kell szerelni, az előírt dőlésszögben úgy, hogy a megfigyelés a céltárgy közepén áthaladó vízszintes síkban legyen végezhető.
A világítódobozt egy sötét vagy félig sötét szobában kell szemlélni a vizsgálandó terület egyes részein keresztül azért, hogy érzékelhető legyen a megvilágított céltárggyal összefüggő bármely másodlagos kép jelenléte. A biztonsági üvegtáblát szükség esetén forgatni kell, hogy a megfigyelés helyes iránya megmaradjon. Az egylencsés vizsgálat alkalmazható.
9.3.1.1.3. Az eredmények megadása
Meg kell határozni, hogy:
– az (a) céltárgy használatakor (lásd 11.a. ábra) a kör elsődleges és másodlagos képe különválik-e, azaz a mért érték az η határértéket meghaladja-e, vagy
– a (b) céltárgy használatakor (lásd 11.b. ábra) a folt másodlagos képe túlnyúlik-e a kör belső szélének érintési pontján, azaz a mért érték az η határértéket meghaladja-e.
11. ábra
A céltárgyak méretei
12. ábra
A készülék elrendezése
1. izzólámpa
2. gyűjtőlencse nyílása > 8,6 mm
3. csiszolt üvegszűrő nyílása > gyűjtőlencse nyílása
4. kb. 0,3 mm átmérőjű középső furatú színszűrő, átmérő > 8,6 mm
5. polárkoordináta-lemez, átmérő > 8,6 mm
6. színtelen lencse, f ≥ 86 mm, nyílás 10 mm
7. színtelen lencse, f ≥ 86 mm, nyílás 10 mm
8. fekete folt, kb. 0,3 mm átmérő
9. színtelen lencse, f = 20 mm, nyílás ≤ 10 mm
13. ábra
Készülék a kollimációs teleszkóppal végzett vizsgálathoz
9.3.1.2. Kollimációs teleszkóppal végzett vizsgálat
Szükség esetén az e pont szerinti eljárást kell alkalmazni.
9.3.1.2.1. A készülék
A készülék egy kollimátorból (fénypárhuzamosítóból) és egy teleszkópból áll, és a 13. ábra szerint állítható fel. Használható azonban bármilyen egyenértékű optikai rendszer is.
9.3.1.2.2. Eljárás
A kollimációs teleszkóp a végtelenben állítja elő a polárkoordináta-rendszer képét, közepén fényes folttal (lásd 14. ábra). A megfigyelő teleszkóp fókuszsíkjában a kivetített fényes foltnál valamivel nagyobb átmérőjű kis homályos folt látható az optikai tengelyen, amely ily módon elsötétíti a fényes pontot.
14. ábra
Példa a kollimációs teleszkóppal végzett vizsgálati megfigyelésre
Ha egy olyan vizsgálati darabot helyeznek a teleszkóp és a kollimátor közé, amely másodlagos képet állít elő, akkor egy második, kevésbé fényes folt jelenik meg a polárkoordináta-rendszer közepétől bizonyos távolságra. A másodlagos képszétválás a teleszkópon keresztül látható pontok közötti távolságként olvasható le (lásd 14. ábra). (A sötét folt és a polárkoordináta-rendszer közepén lévő fényes folt közötti távolság jelenti az optikai eltérítést.)
9.3.1.2.3. Az eredmények megadása
A biztonsági üvegtáblát először egyszeri letapogatási módszerrel kell vizsgálni annak meghatározására, hogy melyik terület adja a legerősebb másodlagos képet. E területet ezután kollimátoros teleszkóprendszerrel kell megvizsgálni a megfelelő beesési szög mellett. Ezután meg kell mérni a legnagyobb másodlagos képszétválást.
9.3.1.3. A megfigyelés irányának a vízszintes síkban hozzávetőlegesen derékszöget kell bezárnia a szélvédőnek e síkban lévő nyomvonalával.
9.3.2. A méréseket a traktor kategóriájának megfelelően kell elvégezni a 9.2.2. pont szerinti mezőkben.
9.3.2.1. A traktortípus
A vizsgálatot meg kell ismételni, ha a szélvédőt olyan típusú traktorra kell felszerelni, amelynek első látótere eltér azon traktor látóterétől, amelyre a szélvédőt már jóváhagyták.
9.3.3. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
9.3.3.1. Az anyag fajtája
| Csiszolt (tábla) üveg | Úsztatott üveg | Síküveg | |
| 1 | 1 | 2 |
9.3.3.2. Egyéb másodlagos jellemzők
Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
9.3.4. A minták száma
A vizsgálatra négy mintát kell benyújtani.
9.3.5. Az eredmények kiértékelése
A másodlagos képszétválás szempontjából a szélvédőtípus akkor tekinthető megfelelőnek, ha a vizsgálatra benyújtott négy mintán az elsődleges és másodlagos kép szétválása nem haladja meg a 15′ ívperc maximális értéket.
9.3.5.1. Nem szabad mérést végezni a 100 mm szélességű kerületi mezőben.
9.3.5.2. Osztott szélvédőknél a szélvédő osztószerkezetéhez illeszkedő tábla szélétől számított 35 mm széles sávon belül nem szabad mérést végezni.
9.4. A színazonosítás vizsgálata
Ha valamelyik szélvédő a 9.2.5.2. vagy a 9.2.5.3. pont szerint meghatározott mezőkben színezett, úgy négy szélvédőt kell vizsgálni a következő színek azonosíthatósága szempontjából:
– fehér,
– szelektív sárga,
– vörös,
– zöld,
– kék,
– borostyánsárga.
10. A TŰZÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
10.1. Cél és alkalmazási kör
E módszer lehetővé teszi kis láng hatását követően a traktorok utasterében használt anyagok vízszintes égési sebességének meghatározását. E módszer lehetővé teszi a traktor belső berendezése anyagainak és alkatrészeinek külön-külön vagy együttesen történő vizsgálatát 15 mm vastagságig. E módszert kell alkalmazni az ilyen anyagok gyártási egységességének megítélésére az égési viselkedés szempontjából. Mivel sok különbség van a valóságos helyzet (alkalmazás és elhelyezkedés a traktoron belül, használati feltételek, gyulladási forrás stb.) és az itt leírt pontos vizsgálati körülmények között, ezért e módszer nem tekinthető minden valóságos, a traktoron belüli égési jellemző értékelésére alkalmasnak.
10.2. Fogalommeghatározások
10.2.1. Égési sebesség: az e módszerrel mért égett távolság és a távolság leégetéséhez szükséges idő hányadosa.
Mértékegysége: mm/min.
10.2.2. Összetett anyag: olyan több, hasonló vagy különböző anyagrétegből álló anyag, amely anyagrétegek közvetlenül a felületükön történő ragasztással, bevonással, hegesztéssel stb. vannak összefogva. Amikor különböző anyagok szakaszosan vannak összekötve egymással (pl. varrással, nagyfrekvenciás hegesztéssel, szegecseléssel), ami lehetővé teszi a 10.5. pont szerinti egyedi mintavételt, úgy az ilyen anyagokat nem kell összetett anyagoknak tekinteni.
10.2.3. Hatásnak kitett oldal: az utastér (utasfülke) felé néző oldal, ha az anyag a traktorba be van szerelve.
10.3. Eljárási elv
A mintát vízszintesen egy U alakú tartóban tartva 15 másodpercig égéskamrában, meghatározott, kis energiájú láng hatásának kell kitenni, ahol a láng a minta szabad végére hat. A vizsgálat meghatározza, hogy a láng kioltódik-e és mikor, és hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a láng a mért távolságot megtegye.
10.4. A készülék
10.4.1. Az égéskamra (15. ábra) lehetőség szerint rozsdaálló acélból készül a 16. ábrán megadott méretekkel. A kamra elején lángálló megfigyelőablak van, amely elfoglalhatja az egész előoldalt, és amely hozzáférést lehetővé tevő ajtóként is kialakítható.
Az égéskamra alján szellőzőfuratok vannak, tetején pedig körben szellőzőnyílás található. Az égéskamra négy lábon, 10 mm magasban áll.
A kamra egyik végén nyílás lehet, a mintát tartalmazó mintatartó bevezetésére; a másik végén pedig a gázellátást biztosító cső számára van furat. A megolvadt anyagot tálcában kell felfogni (lásd 17. ábra), amelyet a kamra alján a szellőzőfuratok között kell elhelyezni, a szellőzőfuratok eltakarása nélkül.
15. ábra
Példa égéskamra kialakítására mintatartóval és csepegtetőtálcával
Méretek mm-ben – tűrések az MSZ ISO 2768 szabvány szerint
16. ábra
Égéskamra kialakítási minta
Méretek mm-ben – tűrések az MSZ ISO 2768 szabvány szerint
17. ábra
Jellegzetes csepegtetőtálca
10.4.2. Korrózióálló anyagból készült, két U-alakú fémlemezből vagy keretből álló egyszerű mintatartó. A méreteket a 18. ábra szemlélteti.
Az alsó lemezen csapok találhatók, a felsőn az ezeknek megfelelő furatok azért, hogy a minta felfogása biztos legyen. A csapok mérési pontokként is szolgálnak az égési távolság elején és végén.
A tartó 0,25 mm átmérőjű hőálló huzalokkal van ellátva, amelyek az alsó U-alakú kereten 25 mm-es közökben van kifeszítve (lásd 19. ábra).
Méretek mm-ben – tűrések az MSZ ISO 2768 szabvány szerint
18. ábra
Példa mintatartó kialakítására
Méretek mm-ben – tűrések az MSZ ISO 2768 szabvány szerint
19. ábra
Példa az alsó U-keret szerkezetének huzaltartó részletére
A minták alsó oldala síkjának 178 mm-re kell lennie az alaplap fölött. A mintatartó első szélének a kamra végétől 22 mm távolságra kell lennie; a hosszanti oldalai és a kamra oldalai közötti távolságnak 50 mm-nek kell lennie (mind belső méretek) (lásd 15. és 16. ábra).
10.4.3. Gázégő. A kis tűzforrást egy 9,5 mm belső átmérőjű Bunsen-égő biztosítja. A vizsgálókamrában ez úgy van elhelyezve, hogy a fúvókája közepe 19 mm-re van a minta nyitott vége alsó szélének közepe alatt (lásd 16. ábra).
10.4.4. Vizsgálati gáz. Az égőhöz vezetett gáz fűtőértéke kb. 37 MJ/m3 (pl. földgáz).
10.4.5. Legalább 110 mm hosszú, 25 mm-ként 7 vagy 8 sima lekerekített foggal ellátott fémfésű.
10.4.6. 0,5 másodperc pontosságú stopperóra.
10.4.7. Füstszekrény. Az égéskamra egy füstszekrénybe helyezhető, feltéve, hogy ez utóbbi belső térfogata legalább hússzorosa és legfeljebb 110-szerese az égéskamra térfogatának, és feltéve, hogy a füstszekrény magassági, szélességi vagy hosszúsági méretei közül egyik sem haladja meg a másik két méret bármelyikének 2,5-szeresét.
A vizsgálat előtt mérni kell a füstszekrényen áthaladó levegő függőleges sebességét az égéskamra tervezett helye előtt és mögött 100 mm-rel. A sebességnek 0,10 és 0,30 m/s között kell lennie, a kezelő személyt az égéstermékek jelenléte miatt esetlegesen érő terhelések elkerülése érdekében. Használható természetes szellőzésű és megfelelő levegősebességű füstszekrény is.
10.5. Minták
10.5.1. Alak és méretek
A minták alakját és méreteit a 20. ábra adja meg. A minta vastagsága megfelel a vizsgálandó gyártmány vastagságának. Ez azonban nem lehet nagyobb 13 mm-nél. Ha a mintavétel megengedi, úgy a mintának teljes hosszúságában állandó keresztmetszetűnek kell lennie. Ha a gyártmány alakja és méretei nem teszik lehetővé a megadott méretű minta vételét, úgy az alábbi legkisebb méreteket kell figyelembe venni:
a) 3–60 mm széles mintáknál a hosszúság 356 mm legyen. Ebben az esetben az anyagot a gyártmány szélességében kell vizsgálni;
b) 60–100 mm széles mintáknál a hosszúság legalább 138 mm legyen. Ebben az esetben a lehetséges égési távolság a minta hosszának felel meg, ahol a mérés az első mérési pontnál kezdődik;
c) a 60 mm-nél keskenyebb és 356 mm-nél rövidebb minták, valamint a 60–100 mm széles és 138 mm-nél rövidebb, illetve 3 mm-nél keskenyebb minták e módszerrel nem vizsgálhatók.
10.5.2. Mintavétel
A vizsgálandó anyagból legalább öt mintát kell venni. Olyan anyagoknál, amelyeknek az égési sebessége az anyag iránya szerint változik (ezt előzetes vizsgálatokkal kell megállapítani), öt (vagy ennél több) mintát kell venni, és azokat oly módon kell a vizsgálóberendezésbe helyezni, hogy lehetőség legyen a legnagyobb égési sebesség mérésére. Ha az anyagot meghatározott szélességűre vágva szállítják, úgy a teljes szélességre kiterjedve egy legalább 500 mm hosszúságú darabot kell kivágni. Az ily módon levágott darabból az anyag szélétől legalább 100 mm távolságban és egymástól azonos távolságra levő pontokon kell mintákat venni.
Ugyanilyen módon kell mintákat venni a kész gyártmányokból, ha ezt a gyártmány alakja megengedi. Ha a gyártmány vastagsága meghaladja a 13 mm-t, úgy azt 13 mm-re kell csökkenteni azon oldal mechanikai megmunkálásával, amely nem az utastér felé néz.
Az összetett anyagokat (lásd 10.2.2. pont) oly módon kell vizsgálni, mintha homogének lennének.
Különböző összetételű, egymásra helyezett rétegekből álló anyagok esetén, amelyek nem összetett anyagok, külön-külön kell vizsgálni az utastér felé néző felülettől számított 13 mm mélységen belüli minden anyagréteget.
20. ábra
A minta
10.5.3. Kondicionálás
A mintákat legalább 24 órán át, de legfeljebb 7 napig kell 23 °C ±2 °C hőmérsékleten és 50% ±5% relatív páratartalmon kondicionálni, és e körülményeket egészen a vizsgálatig fenn kell tartani.
10.6. Vizsgálati eljárás
10.6.1. A bolyhozott vagy csomózott felületű mintákat sík felületre kell helyezni, és a bolyhozás ellenében kétszer át kell fésülni a fésűvel (lásd 10.4.5. pont).
10.6.2. A mintát oly módon kell a mintatartóba helyezni (lásd 10.4.2. pont), hogy a hatásnak kitett oldal lefelé, a láng felé nézzen.
10.6.3. A gázlángot 30 mm magasságra kell beállítani az égéskamrában lévő jelzés segítségével, lezárt égő levegőbevezető nyílásnál. Az első vizsgálat megkezdése előtt a lángnak legalább egy percig kell égnie ahhoz, hogy stabilizálódjon.
10.6.4. A mintatartót az égéskamrába kell tolni oly módon, hogy a minta vége ki legyen téve a láng hatásának, és 15 másodperc elteltével el kell zárni a gázt.
10.6.5. Az égési idő mérése abban a pillanatban kezdődik, amikor a láng támadási pontja áthalad az első mérési ponton. A láng terjedését azon az oldalon (a felső vagy alsó) kell figyelni, amelyik gyorsabban ég.
10.6.6. Az égési idő mérése akkor fejeződik be, amikor a láng odaér az utolsó mérési ponthoz, vagy ha kialszik azelőtt, hogy elérné e pontot. Ha a láng nem éri el az utolsó mérési pontot, úgy az azon pontig megtett távolságot kell mérni, ahol a láng kialudt. Az égéstávolság a minta felületén vagy belsejében az égéssel roncsolt rész.
10.6.7. Ha a minta nem gyullad meg vagy nem ég tovább azt követően, hogy az égő kialudt, vagy a láng kialszik, mielőtt elérné az első mérési pontot, tehát az égési időt mérni nem lehet, úgy a vizsgálati jegyzőkönyvbe 0 mm/s égési sebességet kell bejegyezni.
10.6.8. Vizsgálatsorozat vagy ismételt vizsgálatok esetén a vizsgálat megkezdése előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy az égéskamra és a mintatartó hőmérséklete nem haladja meg a 30 °C fokot.
10.7. Számítás
Az alábbi képlet adja meg mm/min mértékegységben a B égési sebességet:
B = (s/t) x 60
ahol:
s = az égéstávolság mm-ben,
t = az s távolság leégetéséhez szükséges idő másodpercben.
10.8. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
10.9. Az eredmények kiértékelése
Az égési viselkedés (tűzállóság) szempontjából a műanyag bevonatú (2.3. pont) és a műanyag biztonsági üvegezés (2.4. pont) akkor tekinthető megfelelőnek, ha az égési sebesség nem haladja meg a 250 mm/min értéket.
11. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA
11.1. Használandó vegyi anyagok
11.1.1. Nem szemcsés szappanoldat: 1 tömegszázalék kálium-oleát ionmentesített vízben.
11.1.2. Ablaktisztító szer: izopropanol vagy dipropilénglikol-monometil-éter vizes oldata, mindegyik 5–10 tömegszázalék koncentrációban, illetve ammóniumhidroxid vizes oldata 1–5 tömegszázalék koncentrációban.
11.1.3. Nem hígított denaturált szesz: 1 térfogatrész metil-alkohol 10 térfogatrész etil-alkoholban.
11.1.4. Referenciabenzin: 50 térfogatszázalék toluol, 30 térfogatszázalék 2,2,4-trimetil-pentán, 15 térfogatszázalék 2,4,4-trimetil–1-pentán és 5 térfogatszázalék etil-alkohol keveréke.
11.1.5. Referenciakerozin: 50 térfogatszázalék n-oktán és 50 térfogatszázalék n-dekán keveréke.
11.2. Vizsgálati módszer
A két 180 x 25 mm méretű vizsgálati darab mindegyikét vizsgálni kell a 11.1. pontban megadott vegyi anyagokkal, és új vizsgálati darabot kell használni mindegyik vizsgálathoz és gyártmányhoz. Minden vizsgálat után a gyártó előírásaival összhangban meg kell tisztítani a vizsgálati darabot, majd 48 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten és 50% ±5% relatív páratartalmon kell tartani. E körülményeket fenn kell tartani a vizsgálatok alatt. A vizsgálati darabokat 1 percre teljesen be kell meríteni a vizsgálófolyadékba, majd ki kell venni és azonnal meg kell szárítani egy (tiszta) nedvszívó pamutronggyal.
11.3. Másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Színtelen | Színezett | ||
| A műanyag közbenső réteg vagy bevonat elszíneződése | 1 | 2 |
Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
11.4. Az eredmények kiértékelése
11.4.1. A vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata akkor tekinthető pozitívnak, ha a vizsgálati darabokon nem figyelhető meg lágyulás, ragadósság, felületi repedés vagy az átlátszóság nyilvánvaló csökkenése.
11.4.2. A vegyi anyagokkal szembeni ellenállás szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
11.4.2.1. minden vizsgálat eredménye megfelelő;
11.4.2.2. miután egy vizsgálat eredménye nem volt megfelelő, a vizsgálati darabok egy új sorozatán további vizsgálatokat kell végezni, és ezek megfelelő eredményeket adnak.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
Az edzett üvegből készült szélvédőket akkor kell különböző típusúaknak tekinteni, ha azok egymástól az alábbi fő- vagy másodlagos jellemzők közül legalább egyben eltérnek.
1.1. Fő jellemzők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. alak és méretek.
A szilánkosodás és a mechanikai tulajdonságok vizsgálatának tekintetében az edzett üvegből készült szélvédők a következő két csoport valamelyikéhez tartoznak:
1.1.2.1. lapos szélvédők; és
1.1.2.2. ívelt szélvédők.
1.1.3. A vastagságkategóriák, amelyekben a névleges „e” vastagság található (±0,2 mm gyártási tűrés megengedett):
| – I. kategória: | e ≤ 4,5 mm | ||
| – II. kategória: | 4,5 mm < | e ≤ 5,5 mm | |
| – III. kategória: | 5,5 mm < | e ≤ 6,5 mm | |
| – VI. kategória: | 6,5 mm < | e |
1.2. A másodlagos jellemzők:
1.2.1. Az anyag fajtája (csiszolt/tábla üveg, úsztatott üveg, síküveg).
1.2.2. Színezés (színtelen vagy színezett).
1.2.3. Behelyezett vezeték nélküli vagy vezetékkel.
1.2.4. Sötétítősávokkal ellátott vagy anélküli.
2. A SZILÁNKOSODÁS VIZSGÁLATA
2.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
2.1.1. Csak az anyag fajtáját kell figyelembe venni.
2.1.2. Az úsztatott üveg és a síküveg nehézségi fokát azonosnak kell tekinteni.
2.1.3. A szilánkosodási vizsgálatokat meg kell ismételni csiszolt üvegről úsztatott üvegre vagy síküvegre történő áttéréskor és fordítva.
2.1.4. A vizsgálatokat meg kell ismételni, ha sötétítősávként nem festett sávokat használnak.
2.2. A minták száma
Hat darab mintát kell használni a legkisebb kiterített felületű, és hat darabot a legnagyobb kiterített felületű sorozatból, a III. M. Rész szerint kiválasztva.
2.3. Az üveg különböző felületei
Az edzett üvegből készült szélvédőnek két fő mezőt (F I. és F II.) kell tartalmaznia. Tartalmazhat közbenső F III. mezőt is.
A mezőket az alábbiak szerint kell meghatározni:
2.3.1. F I. mező: finoman szilánkosodó peremmező, legalább 7 cm szélességben, körben a szélvédő szélén, egy külső 2 cm széles sávval, amelyet a vizsgálati eredmény értékelésekor nem kell figyelembe venni.
2.3.2. F II. mező: a látómezőbe eső, változóan szilánkosodó mező, amely mindig tartalmaz egy legalább 20 cm magas és 50 cm széles négyszög alakú területet.
2.3.2.1. A négyszög alakú rész középpontja egy 10 cm sugarú körön belül van, a középpont pedig a vonatkoztatási pont vetülete.
2.3.2.2. Olyan traktoroknál, amelyeken a vonatkoztatási pont nem határozható meg, a látómező helyzetét a vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
2.3.2.3. Az említett négyszög magassága 15 cm-re csökkenthető olyan szélvédőknél, amelyek magassága nem éri el a 44 cm-t.
2.3.3. F III. mező: közbenső mező, amely 5 cm-nél nem szélesebb, és az F I. és F II. mező között található.
2.4. Vizsgálati módszer
A módszert a III. C. Rész 1. pontja írja le.
2.5. Ütközési pontok (lásd III. N. Rész, 2. ábra).
2.5.1. Az ütközési pontokat az alábbiak szerint kell kiválasztani:
1. pont: az F II. mező középső részében, nagy- vagy kis feszültségű területen.
2. pont: az F III. mezőben, a lehető legközelebb az F II. mező függőleges szimmetriasíkjához.
3. és 3’. pont: 3 cm-re a mintadarab egyik felezőjének élétől; ha van fogónyom, úgy az egyik ütközési pontnak közel kell esnie azon élhez, amelyen a fogónyom van, a másiknak pedig az ellenkező élhez.
4. pont: a leghosszabb felező azon pontján, ahol a görbületi sugár a legkisebb.
5. pont: 3 cm-re a minta élétől azon a ponton, ahol az él görbületi sugara a legkisebb, a jobb- vagy a baloldalon.
2.5.2. A szilánkosodási vizsgálatot az 1., 2., 3., 3’., 4. és 5. pontok mindegyikén el kell végezni.
2.6. Az eredmények kiértékelése
2.6.1. A vizsgálat akkor kielégítő, ha a szilánkosodás kielégíti a 2.6.1.1., 2.6.1.2. és 2.6.1.3. pont összes követelményét.
2.6.1.1. F I. mező
2.6.1.1.1. Egy 5 x 5 cm méretű négyzetben a szilánkok száma nem lehet kevesebb 40-nél, és nem lehet több 350-nél; ha azonban a szilánkok száma kevesebb 40-nél, az eredmény elfogadható, ha egy olyan 10 x 10 cm méretű négyzetben, amely tartalmazza az 5 x 5 cm-es négyzetet, a szilánkok száma nem kevesebb 160-nál.
2.6.1.1.2. A fenti szabály tekintetében az olyan szilánkok, amelyek a négyzet szélén túlnyúlnak, fél szilánknak számítanak.
2.6.1.1.3. A szilánkosodást nem kell vizsgálni egy 2 cm szélességű sávban a minta szélén körben – mivel e sáv az üveg keretét képezi – sem pedig az ütközés pontjától számított 7,5 cm sugarú körön belül.
2.6.1.1.4. Egy mezőben legfeljebb 3 db olyan szilánk engedhető meg, amelynek területe a 3 cm2-t meghaladja. Ezen szilánkok közül kettő darab nem lehet ugyanazon a 10 cm átmérőjű körön belül.
2.6.1.1.5. Nyújtott alakú szilánkok megengedhetők, amennyiben végeik nem pengeélűek és hosszuk nem haladja meg a 7,5 cm-t, kivéve a 2.6.2.2. pont szerinti esetet. Ha e nyújtott alakú szilánkok az üveg széléig terjednek, úgy azzal nem alkothatnak 45°-nál nagyobb szöget.
2.6.1.2. F II. mező
2.6.1.2.1. A törés után megmaradó láthatóságot a 2.3.2. pont szerinti négyszög alakú területen kell vizsgálni. E négyszögben a 2 cm2-nél nagyobb méretű szilánkok összesített felületének legalább a négyszög területének 15%-át kell kitennie; azonban 44 cm-nél kisebb magasságú szélvédők vagy olyan szélvédők esetében, amelyeknek beépített helyzetben a függőlegestől való eltérése 15°-nál kisebb, a láthatóság arányának legalább a megfelelő négyszög területe 10%-ának kell lennie.
2.6.1.2.2. A 2.6.2.2. pont szerinti eset kivételével egyetlen szilánk felülete sem lehet 16 cm2-nél nagyobb.
2.6.1.2.3. Az ütközési ponttól számított 10 cm sugarú körön belül, de a körnek csak az F II. mezőhöz tartozó részében, három darab olyan szilánk engedhető meg, amelyek területe nagyobb 16 cm2-nél, de kisebb 25 cm2-nél.
2.6.1.2.4. A szilánkoknak közel szabályos alakúaknak kell lenniük, és nem lehet olyan jellegű pontjuk, amelyeket a 2.6.1.2.4.1. pont leír. Bármely 50 x 20 cm méretű négyszögben maximum 10 db szabálytalan alakú szilánk megengedett, és nem lehet 25 db-nál több e szilánkok száma a szélvédő teljes felületén.
E szilánkok egyikének sem lehet 35 mm-nél hosszabb hegye a 2.6.1.2.4.1. pontban leírtakkal összhangban mérve.
2.6.1.2.4.1. A szilánkot akkor kell szabálytalannak tekinteni, ha nem helyezhető be egy 40 mm átmérőjű körbe, ha legalább egy darab 15 mm-nél hosszabb csúcsa van a csúcs végétől azon szakaszig mérve, amelynek szélessége azonos az üvegezés vastagságával, illetve ha egy vagy több olyan csúcsa van, amelynek csúcsszöge kisebb 40°-nál.
2.6.1.2.5. Nyújtott alakú szilánkok jelenléte megengedett az F II. mezőben, ha hosszúságuk nem haladja meg a 10 cm-t (a 2.6.2.2. pont szerinti eset kivételével).
2.6.1.3. F III. mező
A szilánkosodás jellemzőinek e mezőben a két szomszédos (F I. és F II.) mezőre megengedett szilánkosodási jellemzők között kell lenniük.
2.6.2. Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott szélvédő a szilánkosodás szempontjából akkor megfelelő, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:
2.6.2.1. a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontokon végzett vizsgálatok mind kielégítő eredményt adtak;
2.6.2.2. a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontoknál végzett vizsgálatok közül egy nem adott kielégítő eredményt, de az eltérés nem haladja meg az alábbiakat:
F I. mező: legfeljebb 5 darab 7,5 és 15 cm közötti hosszúságú szilánk;
F II. mező: legfeljebb 3 darab 16 és 20 cm2 közé eső szilánk, azon a 10 cm-es sugarú körön kívül, amelynek középpontja a becsapódási pont;
F III. mező: legfeljebb 4 darab 10 és 17,5 cm közötti hosszúságú szilánk,
és egy új mintadarabon végzett ismételt vizsgálatnál a 2.6.1. pont követelményei teljesülnek vagy az eltérések a fenti határokon belül maradnak.
2.6.2.3. Ha a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontoknál végzett összes vizsgálat közül kettő nem ad kielégítő eredményt az eltérésekre, de azok a 2.6.2.2. pont értékeit nem haladják meg, és egy új mintasorozaton végzett további vizsgálatok kielégítik a 2.6.1. pont követelményeit, vagy az új sorozatból legfeljebb két mintán jelentkeznek a 2.6.2.2. pont szerinti határokat meghaladó eltérések.
2.6.3. Ha a vizsgálat a fenti eltéréseket mutatja, úgy ezeket a vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni és a szélvédő érintett alkatrészeinek fényképét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak
3.2. A minták száma
3.2.1. Az edzett üvegből készült szélvédők minden csoportjából meg kell vizsgálni négy, közelítőleg a legkisebb kiterített felülettel, illetve négy, közelítőleg a legnagyobb kiterített felülettel rendelkező mintát, amelynél mind a nyolc mintának ugyanolyan típusúnak kell lennie, mint amilyeneket a szilánkosodási vizsgálatokhoz kiválasztottak (lásd 2.2. pont).
3.2.2. A vizsgálólaboratórium saját belátása szerint a szélvédők minden vastagsági kategóriájára 6 db (1 100 mm +5 mm/–2 mm) x (500 mm +5 mm/–2 mm) méretű vizsgálati mintát vizsgálhat meg.
3.3. Vizsgálati módszer
3.3.1. A módszert a IV. C. Rész 3. pontja írja le.
3.3.2. Az ejtési magasság 1,5 m +0/–5 mm.
3.4. Az eredmények kiértékelése
3.4.1. A vizsgálat eredménye kielégítő, ha a szélvédő vagy a mintadarab eltörik.
3.4.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott minták akkor tekinthetők megfelelőnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
3.4.2.1. minden vizsgálat kielégítő eredményt ad;
3.4.2.2. egy vizsgálat nem kielégítő, azonban az új mintasorozattal végzett ismételt vizsgálat kielégítő eredményeket ad.
4. AZ OPTIKAI MINŐSÉG JELLEMZŐI
A III. C. Rész 9. pontja szerinti, az optikai minőség jellemzőire vonatkozó követelmények minden típusú szélvédőre érvényesek.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
Az egyenletesen edzett üvegtáblákat akkor kell különböző típushoz tartozónak tekinteni, ha az alábbi fő- vagy másodlagos jellemzők közül legalább egyben eltérnek egymástól.
1.1. Fő jellemzők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. az edzési folyamat jellege (termikus vagy vegyi);
1.1.3. az alakkategória: két kategória különböztethető meg:
1.1.3.1. lapos üvegtáblák;
1.1.3.2. lapos és ívelt üvegtáblák;
1.1.4. vastagságkategóriák, amelyekben a névleges „e” vastagság a következő kategóriákba esik (±0,2 mm gyártási tűrés megengedett):
| – I. kategória: | e ≤ 3,5 mm | ||
| – II. kategória: | 3,5 mm < | e ≤ 4,5 mm | |
| – III. kategória: | 4,5 mm < | e ≤ 6,5 mm | |
| – VI. kategória: | 6,5 mm < | e |
1.2. Másodlagos jellemzők:
1.2.1. az anyag fajtája (csiszolt táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);
1.2.2. színezés (színtelen vagy színezett);
1.2.3. behelyezett vezetékkel vagy anélkül gyártott.
2. A SZILÁNKOSODÁS VIZSGÁLATA
2.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Anyag | Nehézségi fok | |
| táblaüveg | 2 | |
| úsztatott üveg | 1 | |
| síküveg | 1 |
Az egyéb másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
2.2. A vizsgálati minták kiválasztása
2.2.1. Minden alak- és vastagsági kategóriából nehezen előállítható mintákat kell kiválasztani vizsgálati célra az alábbi előírások alapján:
2.2.1.1. Lapos üvegtáblák esetén két olyan mintasorozatról kell gondoskodni, amelyek a következőknek felelnek meg:
2.2.1.1.1. a legnagyobb kiterített felület;
2.2.1.1.2. a legkisebb szög két szomszédos oldal között.
2.2.1.2. Lapos és ívelt üvegtáblák esetén három olyan mintasorozatról kell gondoskodni, amelyek a következőknek felelnek meg:
2.2.1.2.1. a legnagyobb kiterített felület;
2.2.1.2.2. a legkisebb szög két szomszédos oldal között;
2.2.1.2.3. a legnagyobb szegmensmagasság.
2.2.2. A legnagyobb S területnek megfelelő mintákon végzett vizsgálatok bármely olyan terület esetén használhatóak, amely kisebb S ±5%-nál.
2.2.3. Ha a vizsgálat alá vetett minták γ szöge kisebb 30°-nál, úgy a vizsgálatok alkalmazhatók minden olyan üvegtáblánál, amelynek a szöge nagyobb, mint γ–5°.
Ha a vizsgálat alá vetett minták γ szöge meghaladja a 30°-ot vagy egyenlő azzal, úgy a vizsgálatok alkalmazhatók minden olyan üvegtáblánál, amely legalább 30°-os szöggel rendelkezik.
2.2.4. Ha a vizsgálat alá vetett minták h szegmensmagassága nagyobb 100 mm-nél, úgy a vizsgálatok alkalmazhatók minden olyan üvegtáblánál, amelynek szegmensmagassága kisebb, mint h +30 mm.
Ha a vizsgálat alá vetett minták szegmensmagassága nem haladja meg a 100 mm-t, úgy a vizsgálatok minden olyan üvegtáblára alkalmazhatók, amelyek szegmensmagassága legfeljebb 100 mm.
2.3. A minták száma sorozatonként
A minták száma az egyes csoportokban – az 1.1.3. pont szerinti alakkategóriáknak megfelelően – a következő:
| Az üvegtábla fajtája | A minták száma | |
| lapos (két sorozat) | 4 | |
| lapos és ívelt (három sorozat) | 5 |
2.4. Vizsgálati módszer
2.4.1. A módszert a III. C. Rész 1. pontja írja le.
2.5. Ütközési pontok (lásd a III. N. Rész 3. ábrája)
2.5.1. Lapos üvegtáblák és ívelt üvegtáblák esetében az ütközési pontok, amelyeket egyrészt a IV. N. Rész 3.(a) és 3.(b) ábrája, másrészt a III. N. Rész 3.(c) ábrája mutat be az alábbiak:
1. pont: 3 cm-re az üvegtábla széleitől, azon a részen, ahol az él görbületi sugara a legkisebb;
2. pont: 3 cm-re az egyik felező szélétől, azon az oldalon, ahol az üvegtáblán fogónyom van (ha van ilyen);
3. pont: az üveg geometriai középpontjában;
4. pont: kizárólag ívelt üvegtáblák esetén; a legnagyobb felezőn a tábla azon részén, ahol a görbületi sugár a legkisebb.
2.5.2. Minden előírt ütközési ponton csak egyetlen vizsgálatot kell végezni.
2.6. Az eredmények kiértékelése
2.6.1. A vizsgálati eredmények kielégítők, ha a szilánkosodás eleget tesz az alábbi feltételeknek:
2.6.1.1. a szilánkok száma bármely 5 x 5 cm2-es négyzetben nem kevesebb 40-nél és nem több 400-nál, illetve 3,5 mm-nél nem vastagabb üveg esetén 450-nél.
2.6.1.2. A fenti szabály alkalmazásában a négyzet valamely oldalán átnyúló szilánk fél szilánknak számít.
2.6.1.3. Nem kell vizsgálni a szilánkosodást a minta szélén az üveg keretét képező 2 cm széles sávban, sem pedig az ütközési ponttól számított 7,5 cm sugarú körön belül.
2.6.1.4. A 2.6.1.3. pont szerinti helyek kivételével, nem megengedhetőek a 3 cm2-nél nagyobb szilánkok.
2.6.1.5. Kisszámú, nyújtott alakú szilánk megengedett, feltéve, hogy:
– végeik nem pengeélűek,
– ha az üvegtábla széléig érnek, úgy azzal 45°-nál nagyobb szöget nem képeznek,
– hosszuk nem haladja meg a 7,5 cm-t (kivéve a 2.6.2.2. pont szerinti esetet).
2.6.2. A szilánkosodás szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott minták akkor tekinthetők megfelelőnek, ha az alábbiak közül legalább egy feltétel teljesül:
2.6.2.1. a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontokon minden vizsgálat kielégítő eredménnyel jár;
2.6.2.2. a 2.5.1. pont szerinti ütközési pontokon végzett vizsgálatok közül egy nem kielégítő eredménnyel végződik, de az eltérés nem haladja meg az alábbi értékeket:
– ötnél nem több olyan szilánk, amelynek hossza 6–7,5 cm közötti,
– ötnél nem több olyan szilánk, amelynek hossza 7,5–10 cm közötti,
és az új mintasorozaton elvégzett ismételt vizsgálat vagy eleget tesz a 2.6.1. pont követelményeinek, vagy az eltérések a fenti leíráson belül maradnak.
2.6.2.3. A 2.5.1. pont szerinti ütközési pontokon végzett vizsgálatok közül kettő nem kielégítő eredményű az eltérések tekintetében, amelyek azonban a 2.6.2.2. pont szerinti határértéket nem lépik túl, de az új mintasorozaton végzett további vizsgálati sorozatok eredménye megfelel a 2.6.1. pont előírásainak, vagy az új sorozat maximum két mintáján kapott eredmények eltérései a 2.6.2.2. pont szerinti határértékeken belül vannak.
2.6.3. Ha a vizsgálat a fent leírt eltéréseket állapítja meg, úgy azokat fel kell jegyezni a vizsgálati jegyzőkönyvbe, és az üvegtábla érintett részének fényképeit a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
3. A MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA
3.1. Vizsgálat 227 g tömegű golyóval
3.1.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Anyag | Nehézségi fok | Színezés | Nehézségi fok | |
| csiszolt üveg | 2 | színtelen | 1 | |
| úsztatott üveg | 1 | színezett | 2 | |
| síküveg | 1 |
Az egyéb másodlagos jellemzők (vannak-e beépített vezetékek) figyelmen kívül maradnak.
3.1.2. A vizsgált minták száma
Hat mintát kell vizsgálni minden, a fenti 1.1.4. pontban meghatározott vastagságkategóriában.
3.1.3. A vizsgálat módszere
3.1.3.1. A vizsgálat módszerét a III. C. Rész 2.1. pontja írja le.
3.1.3.2. Az ejtési magasságot (a golyó aljától a vizsgált darab felső felületéig) a következő táblázat tünteti fel, az üvegtábla vastagságától függően:
| Az üvegtábla névleges vastagsága (e) | Ejtési magasság | |
| e ≤ 3,5 mm | 2,0 m + 5 / − 0 mm | |
| 3,5 mm < e | 2,5 m + 5 / − 0 mm |
3.1.4. Az eredmények kiértékelése
3.1.4.1. A vizsgálat eredményét akkor kell megfelelőnek tekinteni, ha a vizsgált darab nem törik el.
3.1.4.2. A mechanikai szilárdság szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabokat akkor kell megfelelőnek tekinteni , ha a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
3.1.4.2.1. egynél nem több vizsgálat adott nem kielégítő eredményt;
3.1.4.2.2. két vizsgálat nem kielégítő eredményt adott, de az új, hat próbadarabból álló készleten végzett további vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
4. AZ OPTIKAI MINŐSÉG JELLEMZŐI
4.1. Fényáteresztés
A szabályos fényáteresztési tényezőre vonatkozó, a IV. C. Rész 9.1. pontjában meghatározott követelmények vonatkoznak a járművezető látása szempontjából lényeges helyeken található egyenletesen edzett üvegtáblákra vagy üvegtáblarészekre.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
A közönséges rétegelt üvegből készült szélvédőket akkor kell különböző típushoz tartozónak tekinteni, ha a következő fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább egyben eltérnek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. alak és méretek.
A közönséges rétegelt üvegből készült szélvédőket a mechanikai tulajdonságok és a környezeti hatásokkal szembeni ellenállóság vizsgálata szempontjából egy csoportba tartozóknak kell tekinteni;
1.1.3. az üvegrétegek száma;
1.1.4. a szélvédő névleges „e” vastagsága, ahol 0,2 n mm (ahol n a szélvédőben az üvegrétegek száma) gyártási tűrés a névleges érték alatt és felett megengedett;
1.1.5. a közbenső réteg vagy rétegek névleges vastagsága;
1.1.6. a közbenső réteg vagy rétegek fajtája (pl. PVB vagy más műanyag közbenső rétegek vagy rétegek).
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. az anyag fajtája (csiszolt táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);
1.2.2. a közbenső rétegek színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);
1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett);
1.2.4. beépített vezetékekkel vagy anélkül;
1.2.5. beépített sötétítősávval vagy anélkül.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. Közönséges rétegelt üvegből készült szélvédők esetében a fejformával végzett ütközéses vizsgálaton (3.2. pont) és az optikai tulajdonságok vizsgálatán kívül minden vizsgálatot lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni, amelyeket vagy tényleges szélvédőkből vágnak ki, vagy külön e célra készítenek. Mindkét esetben a vizsgálati daraboknak minden szempontból szigorúan reprezentatívaknak kell lenniük azon sorozatban gyártott szélvédők tekintetében, amelyekre az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.
2.2. Az egyes vizsgálatok előtt a vizsgálati darabokat legalább négy órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tárolni. A vizsgálatokat a mintáknak a tárolóból való kivételét követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
3.2. Ütközéses vizsgálat fejformával teljes szélvédőn
3.2.1. A minták száma
A IV. M. Rész előírásaival összhangban négy mintát kell kiválasztani vizsgálatra a legkisebb kiterített felületű sorozatból és négy mintát a legnagyobb kiterített felületű sorozatból.
3.2.2. Vizsgálati módszer
3.2.2.1. Az eljárást a III. C. Rész 3.3.2. pontja írja le.
3.2.2.2. Az ejtési magasság 1,5 m +0/–5 mm.
3.2.3. Az eredmények kiértékelése
3.2.3.1. A vizsgálatot akkor kell kielégítőnek tekinteni, ha a következő feltételek teljesülnek:
3.2.3.1.1. a minta úgy törik el, hogy számos, kör alakú repedés keletkezik, amelyeknek a középpontja közelítőleg az ütközés pontjában van, és az ütközés pontjához legközelebb eső repedések e ponttól legfeljebb 80 mm-re vannak;
3.2.3.1.2. az üvegrétegek a közbenső műanyag rétegről nem válhatnak le. Egy vagy több részleges leválás a közbenső rétegről legfeljebb 4 mm szélességben a repedés bármelyik oldalán megengedett, az ütközés pontjával azonos középpontú, 60 mm átmérőjű körön kívül.
3.2.3.1.3. Az ütközés oldalán:
3.2.3.1.3.1. a közbenső rétegnek nem szabad fedetlenné válnia 20 cm2-nél nagyobb felületen;
3.2.3.1.3.2. a közbenső rétegben legfeljebb 35 mm hosszú szakadás megengedett.
3.2.3.2. A fejformával végzett vizsgálat szempontjából a jóváhagyásra benyújtott minták akkor tekinthetők megfelelőnek, ha a következő két feltétel egyike teljesül:
3.2.3.2.1. mindegyik vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
3.2.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab- vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad
3.3. Ütközéses vizsgálat fejformával lapos vizsgálati darabokon
3.3.1. Vizsgálati darabok száma
Hat lapos, 1 100 x 500 mm +5/–2 mm méretű vizsgálati darabot kell vizsgálni.
3.3.2. Vizsgálati módszer
3.3.2.1. Az alkalmazandó módszert a IV. C. Rész 3.3.1. pontja írja le.
3.3.2.2. Az ejtési magasság 4 m +25/–0 mm.
3.3.3. Az eredmények kiértékelése
3.3.3.1. E vizsgálat akkor ad kielégítő eredményt, ha a következő feltételek teljesülnek:
3.3.3.1.1. a vizsgálati darab enged és eltörik oly módon, hogy számos, kör alakú repedés keletkezik, amelyeknek a középpontja közelítőleg az ütközési pont;
3.3.3.1.2. a közbenső rétegben a szakadás megengedett, feltéve hogy a bábu feje nem megy át a vizsgálati darabon;
3.3.3.1.3. nem válnak le nagyobb üvegszilánkok a közbenső rétegről.
3.3.3.2. A fejformával való ütközéses vizsgálat szempontjából a jóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabokat akkor kell megfelelőnek tekinteni, ha a következő két feltétel közül az egyik teljesül:
3.3.3.2.1. minden vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
3.3.3.2.2. egy vizsgálat nem ad kielégítő eredményt, de új vizsgálati darabokon elvégzett további vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
4. A MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA
4.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
4.2. Vizsgálat 2 260 g tömegű golyóval
4.2.1. A vizsgálati darabok száma
Hat négyzet alakú, 300 mm +10/–0 mm oldalhosszúságú vizsgálati darabot kell a vizsgálatnak alávetni.
4.2.2. Vizsgálati módszer
4.2.2.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 2.2. pontja írja le.
4.2.2.2. Az ejtési magasság (a golyó alsó szélétől a vizsgálati darab felső felületéig) 4 m +25/–0 mm.
4.2.3. Az eredmények kiértékelése
4.2.3.1. A vizsgálat eredménye akkor tekinthető kielégítőnek, ha a golyó nem megy át az üvegezésen az ütközés pillanatától számított öt másodpercen belül.
4.2.3.2. Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabok akkor tekinthetők megfelelőnek a 2 260 g tömegű golyóval végzett vizsgálat szempontjából, ha a következő két feltétel közül az egyik teljesül:
4.2.3.2.1. mindegyik vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
4.2.3.2.2. az egyik vizsgálat eredménye ugyan nem megfelelő, de az új vizsgálatidarab- vagy mintasorozaton végzett további vizsgálatsorozat kielégítő eredményeket ad.
4.3. Vizsgálat 227 g tömegű golyóval
4.3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
4.3.2. A vizsgálati darabok száma
20 db négyzet alakú, 300 mm +10/–0 mm oldalhosszúságú vizsgálati darabot kell a vizsgálatnak alávetni.
4.3.3. Vizsgálati módszer
4.3.3.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 2.1. pontja írja le. 10 mintát kell vizsgálni +40 °C ±2 °C hőmérsékleten, és 10 mintát –20 °C ±2 °C hőmérsékleten.
4.3.3.2. A különböző vastagsági kategóriákra vonatkozó ejtési magasságot és a levált szilánkok tömegét az alábbi táblázat adja meg:
| + 40 °C | – 20 °C | ||||
| A vizsgálati darab vastagsága | Ejtési magasság | A szilánkok megengedett legnagyobb tömege | Ejtési magasság | A szilánkok megengedett legnagyobb tömege | |
| mm | m(*) | g | m(*) | g | |
| e ≤ 4,5 | 9 | 12 | 8,5 | 12 | |
| 4,5 < e ≤ 5,5 | 10 | 15 | 9 | 15 | |
| 5,5 < e ≤ 6,5 | 11 | 20 | 9,5 | 20 | |
| e > 6,5 | 12 | 25 | 10 | 25 | |
| (*) Az ejtési magasság értékében + 25/− 0 mm eltérés megengedett. | |||||
4.3.4. Az eredmények kiértékelése
4.3.4.1. A vizsgálat eredményét akkor kell kielégítőnek tekinteni, ha a következő feltételek teljesülnek:
– a golyó nem megy át a vizsgálati darabon,
– a vizsgálati darab nem törik szét darabokra,
– a közbenső réteg nem szakad el, az ütközés pontjával ellentétes üvegoldalon levált szilánkok tömege nem haladja meg a 4.3.3.2. pontban megadott megfelelő értékeket.
4.3.4.2. A 227 g tömegű golyóval végzett vizsgálat szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott vizsgálati darabokat akkor kell megfelelőnek tekinteni, ha az alábbi feltételek közül az egyik teljesül:
4.3.4.2.1. legalább nyolc vizsgálat kielégítő eredményt ad mindegyik vizsgálati hőmérsékleten; vagy
4.3.4.2.2. kettőnél több vizsgálat eredménye nem kielégítő az alkalmazott vizsgálati hőmérsékleteken, de az új vizsgálati darabokon végzett további vizsgálatok kielégítő eredményt adnak.
5. A KÖRNYEZETI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA
5.1. A kopásállóság vizsgálata
5.1.1. Nehézségi fok és vizsgálati módszer
A III. C. Rész 4. pontjának követelményei érvényesek, a vizsgálatot 1000 forgási cikluson át kell folytatni.
5.1.2. Az eredmények kiértékelése
A biztonsági üvegtáblát a kopásállóság szempontjából kielégítőnek kell tekinteni, ha a vizsgálati darab kopása következtében a fényszórás nem haladja meg a 2%-ot.
5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás
A III. C. Rész 5. pontjának követelményei érvényesek.
5.3. Sugárzásállóság vizsgálata
5.3.1. Általános követelmények
E vizsgálatot csak akkor kell elvégezni, ha azt a laboratórium szükségesnek tartja a közbenső rétegre vonatkozó, birtokában lévő adatok alapján.
5.3.2. A III. C. Rész 6. pontjában foglalt követelmények érvényesek.
5.4. Nedvességállóság vizsgálata
A III. C. Rész 7. pontjában foglalt követelmények érvényesek.
6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK
A III. C. Rész 9. pontjában az optikai tulajdonságokra vonatkozó előírások érvényesek valamennyi szélvédőtípusra.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
A nem szélvédők céljára szolgáló rétegelt üvegtáblák akkor tekinthetők különböző típusokhoz tartozóknak, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. a táblának azon vastagsági kategóriája, amelybe az „e” névleges vastagság tartozik: (±0,2 n mm gyártási tűrés megengedett, ahol n az üvegrétegek száma):
| – I. kategória | e ≤ 5,5 mm, | ||
| – II. kategória: | 5,5 mm < | e ≤ 6,5 mm, | |
| – III. kategória: | 6,5 mm < | e |
1.1.3. a közbenső réteg vagy rétegek névleges vastagsága;
1.1.4. a közbenső réteg vagy rétegek fajtája és típusa, pl. PVB vagy más műanyag alapú közbenső réteg vagy rétegek;
1.1.5. bármely különleges (elő)kezelés, amelynek az üveg valamelyik rétegét esetleg már alávetették.
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. az anyag fajtája (csiszolt táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);
1.2.2. a közbenső réteg(ek) színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);
1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett).
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A nem szélvédők céljaira szolgáló rétegelt üvegtáblák esetében a vizsgálatokat lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni, amelyeket vagy a valódi üvegtáblákból vágnak ki, vagy külön e célra készítenek. A vizsgálati daraboknak mindkét esetben szigorúan meg kell egyezniük azon üvegtáblákkal, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.
2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt a rétegelt üveg vizsgálati darabokat legalább 4 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálati darabokon a vizsgálatokat ezeknek a tárolóból való kivételét követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
2.3. E Rész előírásait teljesítettnek kell tekinteni, ha az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott üveg összetétele megegyezik egy olyan szélvédő összetételével, amelyet már a III. F., III. H. vagy a III. I. Rész rendelkezéseivel összhangban jóváhagytak.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
3.2. A vizsgálati darabok száma
Hat darab sík, 1 100 X 500 mm (+25/–0 mm) méretű vizsgálati darabbal kell a vizsgálatot végrehajtani.
3.3. Vizsgálati módszer
3.3.1. Az alkalmazandó módszer megegyezik a III. C. Rész 3. pontjában leírt módszerrel.
3.3.2. Az ejtési magasság 1,50 m +0/–5 mm. E magasságot 4 m +25/–0 mm-re kell növelni, ha az üvegtábla traktor szélvédőként kerül felhasználásra.
3.4. Az eredmények kiértékelése
3.4.1. A vizsgálat megfelelő eredményűnek minősül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
3.4.1.1. a mintadarab enged és eltörik, illetve azon megközelítőleg az ütközési pontnak megfelelő középponttal kör alakú repedések láthatók;
3.4.1.2. a közbenső rétegben felléphetnek repedések, de a próbabábu feje nem hatolhat át az üvegen;
3.4.1.3. nagyobb üvegdarabok nem válhatnak le a közbenső rétegről.
3.4.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott vizsgálati darabok sorozata akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:
3.4.2.1. minden vizsgálat eredménye kielégítő; vagy
3.4.2.2. nem megfelelő eredményű vizsgálat esetén, az új vizsgálati darabokon elvégzett további vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
4. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA – 227 G TÖMEGŰ GOLYÓVAL VÉGZETT VIZSGÁLAT
4.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
4.2. A vizsgálati darabok száma
A vizsgálatot négy darab sík, négyzet alakú 300 mm (+10/–0 mm) oldalhosszúságú vizsgálati darabon kell elvégezni.
4.3. Vizsgálati módszer
4.3.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 2.1. pontjának előírásai adják meg.
4.3.2. Az ejtési magasságot (a golyó alsó pontjától a vizsgálati darab felső felületéig) az alábbi táblázat tartalmazza a névleges vastagság függvényében:
| Névleges vastagság | Ejtési magasság | ||
| e ≤ 5,5 mm | 5 m | ||
| 5,5 mm ≤ e ≤ 6,5 mm | 6 m | + 25 mm/− 0 mm | |
| 6,5 mm ≤ e | 7 m | ||
4.4. Az eredmények kiértékelése
4.4.1. A vizsgálat eredménye kielégítőnek minősül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
– a golyó nem hatol át a vizsgálati darabon,
– a vizsgálati darab nem törik darabokra,
– az ütközés pontjával szemközti oldalon esetlegesen leváló szilánkok teljes tömege nem haladja meg a 15 g-ot.
4.4.2. A mechanikai szilárdság szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott vizsgálati darabok akkor tekinthetők megfelelőnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
4.4.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményű; vagy
4.4.2.2. legfeljebb két vizsgálat nem kielégítő eredményű, azonban egy új mintasorozaton elvégzett ismételt vizsgálat kielégítő eredményt ad.
5. A KÖRNYEZETTEL SZEMBENI ELLENÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
5.1. Kopásállóság vizsgálata
5.1.1. Nehézségi fok és vizsgálati módszer
A III. C. Rész 4. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni, a vizsgálatot 1 000 forgási cikluson át kell végezni.
5.1.2. Az eredmények kiértékelése
A biztonsági üvegtábla a kopásállóság szempontjából akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kopás következtében bekövetkező fényszórás a vizsgálati darabon nem haladja meg a 2%-ot.
5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 5. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.3. Sugárzásállóság vizsgálata
5.3.1. Általános követelmények
E vizsgálatot csak akkor kell elvégezni, ha a laboratórium azt a közbenső réteggel kapcsolatban birtokában lévő információk alapján hasznosnak ítéli.
5.3.2. A III. C. Rész 6. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.4. Nedvességállóság vizsgálata
5.4.1. A III. C. Rész 7. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK
6.1. Fényáteresztő képesség
A nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblákra, illetve a járművezető kilátása szempontjából lényeges helyeken lévő üvegtábla részekre a III. C. Rész 9.1. pontjában leírt rendes fényáteresztési követelmények érvényesek.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédőket akkor kell különböző típusokhoz tartozónak tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. alak és méretek.
A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédőket egy csoportba tartozónak kell tekinteni a szilánkosodásra, a mechanikai tulajdonságokra és a környezettel szembeni ellenállóságra vonatkozó vizsgálatok szempontjából:
1.1.3. az üvegrétegek száma;
1.1.4. a szélvédő „e” névleges vastagsága, ahol 0,2 n mm (n az üvegrétegek száma a szélvédőben) gyártási tűrés megengedett a névleges vastagság fölött vagy alatt;
1.1.5. bármely különleges (elő)kezelés, amelynek a szélvédő egy vagy több üvegrétegét alávetették;
1.1.6. a közbenső réteg vagy rétegek névleges vastagsága;
1.1.7. a közbenső réteg vagy rétegek fajtája és típusa (pl. PVB vagy más műanyag közbenső réteg vagy rétegek).
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. az anyag fajtája (csiszolt táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);
1.2.2. a közbenső réteg vagy rétegek színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);
1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett);
1.2.4. beépített vezetékek megléte vagy hiánya;
1.2.5. beépített sötétítősávok megléte vagy hiánya.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédők esetében – a teljes szélvédőn végzett fejformával történő ütközéses vizsgálat és az optikai tulajdonságok vizsgálata kivételével – a vizsgálatokat mintákon és/vagy külön e célra készített lapos vizsgálati darabokon kell végezni. A vizsgálati daraboknak azonban minden szempontból szigorúan meg kell felelniük azon üvegtábláknak, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.
2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt a mintákat vagy vizsgálati darabokat legalább 4 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálati darabokon vagy mintákon a vizsgálatokat ezeknek a tárolóból való kivételét követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
3. ELŐÍRT VIZSGÁLATOK
A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédőkön az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni:
3.1. a III. F. Részben a közönséges rétegelt szélvédőkre vonatkozóan előírt vizsgálatok;
3.2. az alábbi 4. pontban leírt szilánkosodási vizsgálat.
4. SZILÁNKOSODÁSI VIZSGÁLAT
4.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Anyag | Nehézségi fok | |
| táblaüveg | 2 | |
| úsztatott üveg | 1 | |
| síküveg | 1 |
4.2. A minták vagy vizsgálati darabok száma
A vizsgálathoz egy 1 100 x 500 mm (+5/–2 mm) méretű vizsgálati darabot vagy ütközési pontonként egy-egy külön mintát kell használni.
4.3. Vizsgálati módszer
A III. C. Rész 1. pontjában leírt módszert kell alkalmazni.
4.4. Ütközési pont vagy pontok
Az üvegtábla minden külső kezelt rétegén, a minta vagy a vizsgálati darab középpontján kell kijelölni az ütközési pontot.
4.5. Az eredmények kiértékelése
4.5.1. A szilánkosodási vizsgálatot akkor kell kielégítő eredményűnek tekinteni az egyes ütközési pontokon, ha a 2 cm2-nél nagyobb szilánkok összfelülete a III. D. Rész 2.3.2. pontjában meghatározott négyszög felületének legalább 15%-át kiteszi.
4.5.1.1. Minta esetében:
4.5.1.1.1. a négyszög középpontja egy olyan 10 cm sugarú körben van, amelynek a középpontja a C. Függelék C/4. sz. melléklete I. Rész 1.2. pontja szerint meghatározott vonatkoztatási pont vetületén található.
4.5.1.1.2. Olyan traktorok esetében, amelyeken nem határozható meg a vonatkoztatási pont, a kilátási mező helyzetét jelezni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.
4.5.1.1.3. A négyszög magassága 15 cm-re csökkenthető olyan szélvédők esetében, amelyek magassága nem éri el a 44 cm-t, vagy amelyek beépítési szöge a függőlegeshez viszonyítva kisebb, mint 15°; a kilátási arány pedig a megfelelő négyszög területének legalább 10%-a.
4.5.1.2. Vizsgálati darabok esetében a négyszög középpontjának a vizsgálati darab hosszabbik tengelyén kell lennie, 450 mm-re valamelyik szélétől.
4.5.2. Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott mintákat vagy vizsgálati darabokat a szilánkosodás szempontjából megfelelőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
4.5.2.1. a vizsgálat minden ütközési pontra kielégítő eredményt ad; vagy
4.5.2.2. egy négy vizsgálati darabból álló új sorozaton elvégzett ismételt vizsgálat – azon ütközési pontok mindegyikére, amelyek korábban nem megfelelő eredményt adtak – a négy vizsgálat mindegyikére kielégítő eredményt ad.
1. A III. D.–III. H. Részben meghatározott biztonsági üvegek anyagainak, ha belső oldalukon műanyag bevonat van, nemcsak a megfelelő Részekben leírt előírásoknak kell megfelelniük, hanem az alábbi követelményeknek is:
2. KOPÁSÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
2.1. Nehézségi fok és vizsgálati módszer
A műanyag bevonatot 100 forgási cikluson át kell vizsgálni a III. C. Rész 4. pontjában írt követelményekkel összhangban.
2.2. Az eredmények kiértékelése
A műanyag bevonatot a kopásállóság tekintetében kielégítőnek kell tekinteni, ha a koptatás következtében a vizsgálati darab fényszórása nem haladja meg a 4%-ot.
3. NEDVESSÉGÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
3.1. Műanyag bevonatú, edzett biztonsági üvegek esetében a nedvességállósági vizsgálatot is el kell végezni.
3.2. A III. C. Rész 7. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
4. HŐMÉRSÉKLET–VÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA
A III. C. Rész 8. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
5. TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT
A III. C. Rész 10. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
6. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS
A III. C. Rész 11. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
Az üveg-műanyag szélvédőket különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább egyben különböznek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. alak és méretek.
Az üveg-műanyag szélvédőket a mechanikai szilárdság, a környezeti hatásokkal szembeni ellenállás, a hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállás és a vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata szempontjából egy csoportba tartozónak kell tekinteni;
1.1.3. a műanyag rétegek száma;
1.1.4. a szélvédő „e” névleges vastagsága; ±0,2 mm gyártási tűrés megengedett;
1.1.5. az üvegréteg névleges vastagsága;
1.1.6. a közbenső rétegként szereplő műanyag réteg(ek) névleges vastagsága;
1.1.7. a közbenső rétegként szereplő műanyag réteg(ek) fajtája és típusa (pl. PVB vagy más anyag) és a belső felületen lévő műanyag réteg fajtája és típusa.
1.1.8. Bármely különleges eljárás, amellyel az üvegtáblát esetleg kezelték.
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);
1.2.2. a műanyag rétegek színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);
1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett);
1.2.4. beépített vezetékek megléte vagy hiánya;
1.2.5. beépített sötétítősávok megléte vagy hiánya.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat (3.2. pont) és az optikai tulajdonságok vizsgálatának kivételével az üveg-műanyag szélvédők esetében a vizsgálatokat vagy valódi szélvédőből kivágott, vagy külön e célra gyártott lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni. A vizsgálati daraboknak mindkét esetben, minden tekintetben szigorúan meg kell egyezniük azon sorozatban gyártott szélvédőkkel, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.
2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt a vizsgálati darabokat legalább 4 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálatokat a vizsgálati daraboknak a tárolóból való kivételét követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
3.2. Fejformával végzett ütközéses vizsgálat teljes szélvédőn
3.2.1. A minták száma
A legkisebb és a legnagyobb kiterített felületű sorozatból a III. M. Rész előírásaival összhangban kiválasztott 4–4 mintán kell a vizsgálatokat elvégezni.
3.2.2. Vizsgálati módszer
3.2.2.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 3.3.2. pontjának előírásai adják meg.
3.2.2.2. Az ejtési magasság 1,50 m +0/–5 mm.
3.2.3. Az eredmények kiértékelése
3.2.3.1. A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
3.2.3.1.1. az üvegréteg eltörik, és rajta számos, kör alakú repedés látható, amelyek középpontja megközelítőleg azonos az ütközési ponttal; az ütközési ponthoz legközelebbi repedések nincsenek attól 80 mm-nél nagyobb távolságra;
3.2.3.1.2. az üvegréteg továbbra is a közbenső műanyag réteghez tapad. A közbenső rétegről való egy vagy több részleges, legfeljebb 4 mm szélességű leválás megengedhető a repedés mindkét oldalán, ha ezek az ütközési ponttól számított 60 mm átmérőjű körön kívül helyezkednek el;
3.2.3.1.3. a közbenső rétegben egy, legfeljebb 35 mm hosszúságú szakadás megengedhető az ütközés felőli oldalon.
3.2.3.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:
3.2.3.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
3.2.3.2.2. nem kielégítő eredményt adó vizsgálat esetében egy új vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
3.3. Fejformával végzett ütközéses vizsgálat lapos vizsgálati darabokon
3.3.1. A vizsgálati darabok száma
Hat darab, 1100 x 500 mm (+5/–2 mm) méretű, lapos vizsgálati darabot kell vizsgálni.
3.3.2. Vizsgálati módszer
3.3.2.1. A III. C. Rész 3.3.1. pontjában leírt módszert kell alkalmazni.
3.3.2.2. Az ejtési magasság 4 m +25/–0 mm.
3.3.3. Az eredmények kiértékelése
3.3.3.1. A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
3.3.3.1.1. az üvegréteg enged és eltörik, valamint rajta több, kör alakú repedés látható, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütközési ponttal;
3.3.3.1.2. a közbenső rétegben szakadások megengedhetők, de a próbabábu feje nem hatolhat át az üvegen;
3.3.3.1.3. a közbenső rétegről nem válik le nagyobb üvegszilánk.
3.3.3.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyás céljából benyújtott vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:
3.3.3.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredménnyel jár; vagy
3.3.3.2.2. nem kielégítő eredményt adó vizsgálat esetében egy új vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
4. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA
4.1. Nehézségi fok, vizsgálati módszer és az eredmények kiértékelése
A III. F. Rész 4. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
4.2. Azonban a III. F. Rész 4.3.4.1. pontjában megfogalmazott követelményt nem kell alkalmazni.
5. KÖRNYEZETI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
5.1. Kopásállóság vizsgálata
5.1.1. A külső felület kopásállóságának vizsgálata
5.1.1.1. A III. F. Rész 5.1. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.1.2. A belső felület kopásállóságának vizsgálata
5.1.2.1. A III. I. Rész 2. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 5. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.3. Sugárzásállóság vizsgálata
A III. C. Rész 6. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.4. Nedvességállóság vizsgálata
A III. C. Rész 7. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.5. Hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 8. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK
Minden szélvédőtípusra a III. C. Rész 9. pontjában megadott, az optikai tulajdonságokra vonatkozó követelmények érvényesek.
7. TŰZÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
A III. C. Rész 10. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
8. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA
A III. C. Rész 11. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
A nem szélvédők céljára szolgáló üveg-műanyag táblákat különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. a névleges vastagságra „e” alkalmazható vastagság kategória, ±0,2 mm gyártási tűrés megengedett:
| – I. kategória: | e ≤ 3,5 mm | ||
| – II. kategória: | 3,5 mm < | e ≤ 4,5 mm | |
| – III. kategória: | 4,5 mm < | e |
1.1.3. közbenső réteg(ek) ként szereplő műanyag réteg(ek) névleges vastagsága;
1.1.4. az üvegtábla névleges vastagsága;
1.1.5. közbenső réteg(ek) ként szereplő műanyag réteg(ek) típusa (pl. PVB vagy más anyag) és a belső felületen levő műanyag réteg típusa.
1.1.6. Bármely különleges kezelés, amelynek az üvegréteget esetleg alávetették.
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);
1.2.2. a műanyag réteg(ek) színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);
1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett).
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. Nem szélvédők céljára szolgáló üveg-műanyag táblák esetében a vizsgálatokat lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni, amelyeket vagy normál üvegtáblából vágnak ki, vagy külön e célra készítenek. A vizsgálati daraboknak mindkét esetben, minden tekintetben szigorúan meg kell egyezniük azon üveg-műanyag táblákkal, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.
2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt az üveg-műanyag táblák vizsgálati darabjait legalább négy órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálatokat a vizsgálati darabok tárolóból való kivételét követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
2.3. E Rész előírásait teljesítettnek kell tekinteni, ha az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott üvegtábla összetétele megegyezik a IV. J. Rész előírásai alapján már jóváhagyott szélvédő összetételével.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
3.2. A vizsgálati darabok száma
A vizsgálatot hat darab sík, 1100 x 500 mm (+5/–2 mm) méretű vizsgálati darabon kell elvégezni.
3.3. Vizsgálati módszer
3.3.1. A III. C. Rész 3. pontjában leírt módszert kell alkalmazni.
3.3.2. Az ejtési magasság 1,50 m +0/–5 mm. (E magasságot traktor szélvédőjeként használt üvegtáblák esetében 4 m-re (+25/–0 mm) kell növelni.)
3.4. Az eredmények kiértékelése
3.4.1. A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
3.4.1.1. az üvegréteg eltörik, és rajta számos repedés látható;
3.4.1.2. a közbenső rétegben felléphetnek szakadások, de a próbabábu feje nem hatolhat át a vizsgálati darabon;
3.4.1.3. a közbenső rétegről nem válhat le nagyobb üvegdarab.
3.4.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott valamely vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:
3.4.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
3.4.2.2. nem kielégítő eredménnyel járó vizsgálat esetében egy új vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
4. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA – VIZSGÁLAT 227 G TÖMEGŰ GOLYÓVAL
4.1. A III. G. Rész 4. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni, a 4.3.2. pontban szereplő táblázat kivételével, amelynek helyére az alábbi táblázat kerül:
| Névleges vastagság | Ejtési magasság | ||
| e ≤ 3,5 mm | 5 m | + 25/− 0 mm | |
| 3,5 mm < e ≤ 4,5 mm | 6 m | ||
| e > 4,5 mm | 7 m | ||
4.2. Azonban a III. G. Rész 4.4.1. pontjának harmadik bekezdését nem kell alkalmazni.
5. KÖRNYEZETI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA
5.1. Kopásállóság vizsgálata
5.1.1. A külső felület kopásállóságának vizsgálata
A III. G. Rész 5.1. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.1.2. A belső felület kopásállóságának vizsgálata
A III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 5. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.3. Sugárzásállóság vizsgálata
A III. C. Rész 6. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.4. Nedvességállóság vizsgálata
A III. C. Rész 7. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.5. Hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 8. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK
Az üvegtáblákra vagy a járművezető kilátása szempontjából alapvető fontosságú helyeken lévő üvegtáblarészekre a III. C. Rész 9.1. pontjának fényáteresztési követelményeit kell alkalmazni.
7. TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT
A III. C. Rész 10. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
8. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS
A III. C. Rész 11. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
A kettős üvegezésű egységeket különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. a kettős üvegezésű egység felépítése (szimmetrikus vagy aszimmetrikus);
1.1.3. az egyes összetevő üvegtáblák típusa a III. E., III. G. vagy III. K. Rész 1. pontja szerinti meghatározásban;
1.1.4. a két üvegtábla közötti rés névleges szélessége;
1.1.5. a ragasztás típusa (szerves, üveg-üveg vagy üveg-fém).
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. Az egyes összetevő üvegtáblák másodlagos jellemzői a III. E., III. G. vagy III. K. Rész 1.2. pontja szerinti meghatározásban.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A kettős üvegezésű egységet alkotó egyes üvegtábláknak vagy megfelelő típusjóváhagyással kell rendelkezniük, vagy meg kell felelniük a vonatkozó Részekben (III. E., III. G. vagy III. K.) leírt követelményeknek.
2.2. Az „e” névleges résszélességű, kettős üvegezésű egységeken elvégzett vizsgálatokat minden olyan kettős üvegezésű egységre érvényesnek kell tekinteni, amelynek jellemzői az előbbiekkel megegyeznek, és amelynek névleges résszélessége „e” ±3 mm. Azonban az alkatrész-típusjóváhagyás kérelmezője a legnagyobb és a legkisebb résszélességű mintát is benyújthatja vizsgálatra.
2.3. Olyan kettős üvegezésű egységek esetében, amelyeknek legalább az egyik táblája rétegelt üveg vagy üveg-műanyag, a vizsgálati darabokat a vizsgálatok elvégzése előtt legalább négy órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálatokat a vizsgálati darabok tárolóból való kivételét követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
3.2. A mintadarabok száma
A vizsgálatokat az összetevő üvegtáblák minden vastagságkategóriájára, valamint minden egyes résszélességre (lásd 1.1.4. pont) hat-hat mintadarabon kell elvégezni, amelyek mérete 1100 x 500 mm (+5/–22 mm).
3.3. Vizsgálati módszer
3.3.1. A IV. C. Rész 3. pontjában leírt eljárást kell alkalmazni.
3.3.2. Az ejtési magasság 1,5 m (+0/–5 mm).
3.3.3. Az aszimmetrikus összetételű kettős üvegezés esetében mindkét oldalon három vizsgálatot kell végezni.
3.4. Az eredmények kiértékelése
3.4.1. Két egyenletesen edzett üvegtáblából álló kettős üvegezés:
a vizsgálat akkor tekinthető megfelelőnek, ha mindkét összetevő eltörik.
3.4.2. Nem szélvédő céljára szolgáló két rétegelt üvegtáblából álló kettős üvegezés:
a vizsgálat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi követelmények teljesülnek:
3.4.2.1. a vizsgálati darab mindkét összetevője enged és eltörik, továbbá rajtuk kör alakú repedések láthatók, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütközési ponttal;
3.4.2.2. a közbenső rétegben lehetnek szakadások, de a próbabábu feje nem hatolhat át a vizsgálati darabon;
3.4.2.3. a közbenső rétegről nem válhatnak le nagyobb üvegszilánkok.
3.4.3. Nem szélvédő céljára szolgáló, egy egyenletesen edzett üvegtáblából és egy rétegelt üveg vagy üveg-műanyag táblából álló kettős üvegezés.
A vizsgálat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi követelmények teljesülnek:
3.4.3.1. az edzett üvegtábla eltörik;
3.4.3.2. a rétegelt üveg vagy üveg-műanyag tábla enged és eltörik, továbbá repedések láthatók rajta, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütközési ponttal;
3.4.3.3. a közbenső réteg(ek)ben lehetnek szakadások, de a próbabábu feje nem hatolhat át a vizsgálati darabon;
3.4.3.4. a közbenső rétegről nem válhat le nagyobb üvegszilánk.
3.4.4. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott valamely vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek a fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:
3.4.4.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
3.4.4.2. nem kielégítő eredménnyel járó vizsgálat esetében egy újabb vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
4. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK
A kettős üvegezésű egységekre, vagy a járművezető kilátása szempontjából alapvető helyeken levő, kettős üvegezésű részekre a III. C. Rész 9.1. pontjában leírt rendes fényáteresztő képességi követelményeket kell alkalmazni.
1. A következő tulajdonságokat kell figyelembe venni:
1.1. szélvédő kiterített felülete;
1.2. szegmensmagasság;
1.3. görbület.
2. Egy vastagsági osztály egy csoportot képez.
3. Az osztályozást a kiterített felület nagysága szerint emelkedő sorrendben kell elvégezni. Ki kell választani az öt legnagyobb és az öt legkisebb kiterített felületet, és azokat a következőképpen kell számozni:
| 1. a legnagyobb felületű | 1. a legkisebb felületű | |
| 2. az 1.-nél közvetlenül kisebb | 2. az 1.-nél közvetlenül nagyobb | |
| 3. a 2.-nál közvetlenül kisebb | 3. a 2.-nál közvetlenül nagyobb | |
| 4. a 3.-nál közvetlenül kisebb | 4. a 3.-nál közvetlenül nagyobb | |
| 5. a 4.-nél közvetlenül kisebb | 5. a 4.-nél közvetlenül nagyobb |
4. A 3. pont szerinti mindkét sorozatban a szegmensmagasság jelölése a következő:
1. a legnagyobb szegmensmagasság,
2. a közvetlenül kisebb szegmensmagasság,
3. az előző értéknél közvetlenül kisebb szegmensmagasság stb.
5. A 3. pont szerinti mindkét sorozatban a görbületi sugár jelölése a következő:
1. a legkisebb görbületi sugár,
2. a közvetlenül nagyobb görbületi sugár,
3. az előző értéknél közvetlenül nagyobb görbületi sugár stb.
6. A 3. pont szerinti két sorozatban az egyes szélvédőkre adott számokat össze kell adni.
6.1. A III. D., III. F., III. H., III. I. vagy III. J. Rész szerinti teljes vizsgálat céljára ki kell választani az öt legnagyobb és az öt legkisebb szélvédő közül azt, amelyiknél ezen összeg a legkisebb.
6.2. Az ugyanazon sorozatba tartozó többi szélvédőt csak a III. C. Rész 9. pontja szerinti optikai tulajdonságok ellenőrzése céljából kell megvizsgálni.
7. Néhány olyan szélvédőn is elvégezhetők a vizsgálatok, amelyek alak és/vagy görbületi sugár tekintetében jelentősen különböznek a kiválasztott csoport szélső elemeitől, amennyiben a vizsgálatokat végző műszaki szolgálat véleménye szerint valószínű, hogy a kérdéses paraméterek jelentős mértékben kedvezőtlen hatásúak.
8. A csoport határértékeit a szélvédő kiterített felületének nagysága határozza meg. Ha valamely alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott szélvédőnek ezen jóváhagyott határokon kívül eső nagyságú kiterített területe van és/vagy jelentősen nagyobb a szegmensmagassága és/vagy jelentősen kisebb a görbületi sugara, úgy e szélvédőt új típusúnak kell tekinteni, és további vizsgálatoknak kell alávetni, amennyiben a műszaki szolgálat a már birtokában lévő, a termékkel és a felhasznált anyagokkal kapcsolatos információk figyelembevételével úgy ítéli meg, hogy az ilyen vizsgálatok műszakilag szükségesek.
9. Ha a későbbiekben az alkatrész-típusjóváhagyás birtokosa egy, már jóváhagyott vastagsági kategóriában bármilyen más típusú szélvédőt szándékozik gyártani:
9.1. úgy meg kell győződnie arról, hogy az új modell besorolható-e a kérdéses csoportból az alkatrész-típusjóváhagyás céljára kiválasztott öt legnagyobb vagy öt legkisebb üvegtábla közé:
9.2. a számozást a fenti 3., 4., és 5. pontban meghatározott eljárással újra el kell végezni;
9.3. ha az öt legnagyobb vagy öt legkisebb szélvédő közé besorolt új szélvédőnek adott számok összege:
9.3.1. bizonyul a legkisebbnek, úgy a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
9.3.1.1. edzett üveg szélvédő:
9.3.1.1.1. szilánkosodás,
9.3.1.1.2. ütközéses vizsgálat fejformával,
9.3.1.1.3. optikai torzítás,
9.3.1.1.4. másodlagos képszétválás,
9.3.1.1.5. fényáteresztés;
9.3.1.2. szélvédő rétegelt üvegből vagy üveg-műanyagból:
9.3.1.2.1. ütközéses vizsgálat fejformával,
9.3.1.2.2. optikai torzítás,
9.3.1.2.3. másodlagos képszétválás,
9.3.1.2.4. fényáteresztés;
9.3.1.3. Szélvédő kezelt rétegelt üvegből: a 9.3.1.1.1., 9.3.1.1.2. és a 9.3.1.2. pontban meghatározott vizsgálatok;
9.3.1.4. Műanyag bevonatú szélvédő: értelemszerűen a 9.3.1.1. vagy a 9.3.1.2. pontban meghatározott vizsgálatok;
9.3.2. ha nem a legkisebbnek bizonyul, úgy csak az optikai tulajdonságokat ellenőrző, a III. C. Rész 9. pontjában meghatározott vizsgálatokat kell elvégezni.
1. ábra
A „h” szegmensmagasság meghatározása
Egyszeres görbületű üvegtábla esetében a szegmensmagasság legfeljebb h1 lehet.
Kettős görbületű üvegtábla esetében a szegmensmagasság legfeljebb h1 + h2 lehet.
2. ábra
Előírt ütközési pontok szélvédők esetében
3.(a), (b) és (c) ábra
Előírt ütközési pontok egyenletesen edzett üvegtáblák esetében
A 3.(a), 3.(b) és 3.(c) ábrán feltüntetett „2” pontok példák a III. E. Rész 2.5. pontjában előírt „2” pontra.
1. MEGHATÁROZÁSOK
E Részben:
1.1. „terméktípus”: az összes, azonos fő jellemzőkkel rendelkező üvegtábla;
1.2. „vastagsági osztály”: az összes olyan üvegtábla, amelyek összetevő részeinek vastagsága a megengedett tűrésen belül van;
1.3. „gyártóegység”: egy vagy több üvegtáblatípus gyártására alkalmas, ugyanazon helyen lévő összes gyártólétesítmény; több gyártósort is magában foglalhat;
1.4. „műszak”: azon gyártási időtartam, amelyet ugyanazon gyártósor a napi munkaórák alatt teljesít;
1.5. „gyártási sorozat”: ugyanazon műszakban, ugyanazon terméktípus gyártásával folyamatosan eltöltött időtartam;
1.6. „Ps”: ugyanazon műszakban, ugyanazon terméktípusból gyártott üvegtáblák száma;
1.7. „Pr”: az egy gyártási sorozat alatt ugyanazon terméktípusból előállított üvegtáblák száma.
2. VIZSGÁLATOK
Az üvegtáblákon a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
2.1. Edzett üveg szélvédők
2.1.1. Szilánkosodási vizsgálat a III. D. Rész 2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.1.2. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.1.3. Optikai torzítás vizsgálata a III. C. Rész 9.2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.1.4. Másodlagos képszétválasztás vizsgálata a III. C. Rész 9.3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.2. Egyenletesen edzett üvegtáblák
2.2.1. Szilánkosodási vizsgálat a III. E. Rész 2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.2.2. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.2.3. Szélvédőként használt üvegtáblák esetében:
2.2.3.1. Optikai torzítás vizsgálata a III. C. Rész 9.2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.2.3.2. Másodlagos képszétválasztás vizsgálata a III. C. Rész 9.3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3. Szélvédők közönséges rétegelt üvegből és üveg-műanyagból
2.3.1. Ütközéses vizsgálat fejformával a III. F. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.2. Vizsgálat 2 260 g tömegű golyóval a III. F. Rész 4.2. pontjának és a III. C. Rész 2.2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.3. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 5. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.4. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.5. Optikai torzítás vizsgálata a III. C. Rész 9.2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.6. Másodlagos képszétválás vizsgálata a III. C. Rész 9.3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.7. Csak üveg-műanyag szélvédők esetében:
2.3.7.1. Kopásállóság vizsgálata a III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.7.2. Nedvességállóság vizsgálata a III. I. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.7.3. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 11. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4. Nem szélvédők céljára szolgáló közönséges, rétegelt üveg- és üveg-műanyag táblák
2.4.1. Ütközésvizsgálat 227 g tömegű golyóval a III. G. Rész 4. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 5. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.3. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.4. Csak üveg-műanyag táblák esetén:
2.4.4.1. Kopásállósági vizsgálat a III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.4.2. Nedvességállóság vizsgálata a III. I. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.4.3. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 11. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.5. A fenti követelmények teljesítettnek tekinthetők, amennyiben a megfelelő vizsgálatokat egy ugyanolyan összetételű szélvédőn már elvégezték.
2.5. Szélvédők kezelt rétegelt üvegből
2.5.1. A 2.3. pont szerinti vizsgálatokon túl szilánkosodási vizsgálatot is kell végezni a III. H. Rész 4. pontjának követelményeivel összhangban.
2.6. Műanyag bevonatú üvegtáblák
Az ezen Rész különböző pontjaiban előírt vizsgálatokon túl az alábbi vizsgálatokat is el kell végezni:
2.6.1. Kopásállóság vizsgálata a III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.6.2. Nedvességállóság vizsgálata a III. I. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.6.3. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 11. pontjának követelményeivel összhangban.
2.7. Kettős üvegezésű egységek
Változatlan gyakorisággal és ugyanazon követelményeknek megfelelően azon vizsgálatokat kell elvégezni, amelyeket a kettős üvegezésű egységet alkotó üvegtáblákra e Rész előír.
3. A VIZSGÁLATOK GYAKORISÁGA ÉS EREDMÉNYE
3.1. Szilánkosodás
3.1.1. Vizsgálatok
3.1.1.1. Az első vizsgálati sorozatot – amely az ezen Rész szerinti ütközési pontokon való törésből áll – fényképlenyomat útján minden új típusú üvegtábla gyártásának kezdetekor el kell végezni a törésnek leginkább kitett pont megállapítása érdekében.
Edzett üveg szélvédők esetén e vizsgálatsorozatot csak akkor kell elvégezni, ha ezen üvegtáblatípusnak az éves termelési mennyisége meghaladja a 200 egységet.
3.1.1.2. A gyártási sorozat közben az ellenőrző vizsgálatot csak a 3.1.1.1. pont szerinti törési ponton kell elvégezni.
3.1.1.3. Minden gyártási sorozat megkezdésekor, illetve a színezés változtatását követően ellenőrzést kell végezni.
3.1.1.4. A gyártási sorozat alatt az ellenőrző vizsgálatokat legalább az alábbi gyakorisággal kell végezni:
| Edzett üveg szélvédők | Nem szélvédők céljára szolgáló edzett üvegtáblák | Szélvédők kezelt rétegelt üvegből | |
| Gys ≤ 200: gyártási sorozatonként egyszer | Gym ≤ 500: műszakonként egyszer | típusonként 0,1% | |
| Gys > 200: 4 gyártási óránként egyszer | Gym > 500: műszakonként kétszer |
3.1.1.5. A gyártási sorozat végén egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni az utoljára gyártott üvegtáblák egyikén.
3.1.1.6. Ha a gyártott darabszám (Pr) < 20, úgy gyártási sorozatonként csak egy szilánkosodási vizsgálatot kell végezni.
3.1.2. Eredmények
Minden eredményt rögzíteni kell, beleértve azon vizsgálati eredményeket is, amelyekről nem készül fénykép.
Ezenkívül műszakonként egyszer érintkezéses fényképet kell készíteni, kivéve ha a darabszám (Pr) ≤ 500. Ez utóbbi esetben gyártási sorozatonként csak egy ilyen fényképet kell készíteni.
3.2. Ütközéses vizsgálat fejformával
3.2.1. Vizsgálatok
Az ellenőrzést az egy gyártósoron rétegelt üvegből egy nap alatt gyártott szélvédők legalább 0,5%-ának megfelelő mennyiségű mintán kell elvégezni. Naponta legfeljebb 15 szélvédőt kell vizsgálni.
A kiválasztott mintáknak reprezentatívaknak kell lenniük a különféle legyártott szélvédőtípusok tekintetében.
Az illetékes hatóság jóváhagyásával e vizsgálatok helyett a 2260 g tömegű golyóval végzett ütővizsgálat (lásd 3.3. pont) is elvégezhető. A fejformával végzett ütközéses vizsgálatot minden esetben vastagsági osztályonként és évente legalább két szélvédőn el kell végezni.
3.2.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.3. 2260 g tömegű golyóval végzett ütővizsgálat
3.3.1. Vizsgálatok
Az ellenőrzést vastagsági osztályonként legalább havonta egyszer el kell végezni.
3.3.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.4. 227 g tömegű golyóval végzett ütővizsgálat
3.4.1. Vizsgálatok
A vizsgálati darabokat mintákból kell kivágni. Gyakorlati megfontolásokból azonban a vizsgálatok késztermékeken vagy azok részein is elvégezhetők.
Az ellenőrzést olyan mennyiségű mintán kell elvégezni, amely az egy műszakra jutó termelés 0,5%-ának felel meg, legfeljebb azonban napi 10 mintával.
3.4.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.5. Magas hőmérséklet mellett végzett vizsgálat
3.5.1. Vizsgálatok
A mintadarabokat mintákból kell kivágni. Gyakorlati megfontolásokból azonban a vizsgálatok késztermékeken vagy azok részein is elvégezhetők. Ez utóbbiakat úgy kell kiválasztani, hogy valamennyi közbenső réteg a használatának megfelelő arányban legyen megvizsgálva.
Az ellenőrzést közbenső rétegszínenként, a napi termelésből vett legalább három mintán kell elvégezni.
3.5.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.6. Fényáteresztés
3.6.1. Vizsgálatok
E vizsgálatot a színezett késztermékből vett reprezentatív mintákon kell elvégezni.
A vizsgálatot minden gyártási sorozatnak legalább a kezdetén el kell végezni, ha bármiféle olyan változás van az üvegtábla jellemzőiben, amely befolyásolhatja a vizsgálat eredményeit.
Nem kell vizsgálni azon üvegtáblákat, amelyeknek az alkatrész-típusjóváhagyás során mért rendes fényáteresztése szélvédők esetén legalább 80%, és nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblák esetén legalább 75%, valamint amelyek az V. kategóriába tartoznak.
E vizsgálat helyett, edzett üvegtáblák esetében az üveg szállítója benyújthat egy, a fenti követelményekkel való megfelelőséget tanúsító bizonyítványt is.
3.6.2. Eredmények
A fényáteresztés értékét fel kell jegyezni. Emellett árnyékoló- vagy sötétítősávokkal ellátott szélvédőknél azt is ellenőrizni kell a III. A. Rész 3.2.1.2.2.3. pontja szerinti rajzok alapján, hogy e sávok kívül esnek-e az I’ övezeten.
3.7. Optikai torzítás és másodlagos képszétválás
3.7.1. Vizsgálatok
Minden szélvédőt meg kell vizsgálni a látható hibák felderítése érdekében. Emellett a meghatározott módszerekkel vagy bármely más, hasonló eredményeket adó módszerekkel méréseket kell végezni a különböző kilátási területeken legalább az alábbi gyakorisággal:
a darabszám (Ps) ≤ 200, úgy műszakonként legalább egy mintadarab vételezése szükséges,
– ha a darabszám (Ps) > 200, úgy műszakonként legalább kettő mintadarab vételezése szükséges,
– a teljes termelés 1%-a, ahol a mintákat úgy kell kiválasztani, hogy jellemezzék a teljes termelést.
3.7.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.8. Kopásállóság
3.8.1. Vizsgálatok
E vizsgálatot csak műanyag bevonatú, valamint üveg-műanyag táblákon kell elvégezni. Havonta és bevonó anyag vagy közbenső anyag típusonként legalább egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni.
3.8.2. Eredmények
A fényszórási eredményekről feljegyzést kell készíteni.
3.9. Nedvességállóság
3.9.1. Vizsgálatok
E vizsgálatot csak műanyag bevonatú és üveg-műanyag táblákon kell elvégezni. Havonta és bevonó anyag vagy közbenső anyag típusonként legalább egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni.
3.9.2. Eredmények
Valamennyi eredményt fel kell jegyezni.
3.10. Vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség
3.10.1. Vizsgálatok
E vizsgálatot csak műanyag bevonatú és üveg-műanyag táblákon kell elvégezni. Havonta és bevonó anyag vagy közbenső anyag típusonként legalább egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni.
3.10.2. Eredmények
Valamennyi eredményt fel kell jegyezni.
| A hatóság neve |
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A SZÉLVÉDŐRE ÉS AZ EGYÉB ÜVEGTÁBLÁKRA VONATKOZÓAN
(mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok , azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma: ......................... Kiterjesztés száma: ..................................................
1. A traktor gyártmánya (gyártójának cégneve): ...............................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
2. A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve:
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): ......................................
.........................................................................................................................................................
5. A szélvédő és egyéb üvegezések típusának leírása (edzett, rétegelt, műanyag, üveg-műanyag, sík, ívelt stb.): ...............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
6. A szélvédő és egyéb üvegtáblák EK alkatrész-típusjóváhagyási száma: ......................................
7. A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte: ................................................................
8. A típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálat: ...........................................................
.........................................................................................................................................................
9. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ...............................................................................
10. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma: ...........................................................................
11. Az EK típusjóváhagyás a szélvédőkre és egyéb üvegtáblákra megadva/elutasítva (1): ..............
12. Hely: ...................................
13. Kelt: ....................................
14. Aláírás: ...............................
15. A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
..................................... méretezett rajzok
..................................... a szélvédő és a traktorfülkén lévő egyéb üvegezések vázlata vagy fényképe.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
16. Megjegyzések: .............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
1. MEGHATÁROZÁSOK
1.1. * Mechanikus kapcsoló a traktor és a vontatmány között”: olyan alkatrészek, amelyeket a traktorra és a vontatmányra azért szerelnek fel, hogy mechanikus kapcsolatot hozzanak létre a két járműegység között.
Ez a melléklet csak a traktorok mechanikus kapcsolóinak alkatrészeire vonatkozik.
A traktorok mechanikus kapcsolói között a következő alaptípusok különböztethetők meg:
– vonókengyel (lásd az 1. függelék 1. és 2. ábráját),
– elfordulásgátló vonókengyel (lásd az 1. függelék 1d. ábráját),
– vonóhorog (lásd az ISO 6489–1:2001 szabvány „Kapcsolószerkezet méretei” című 1. ábráját),
– traktorvonórúd (lásd az 1. függelék 3. ábráját),
– vonógömb (lásd az 1. függelék 4. ábráját),
– vonócsap (lásd az 1. függelék 5. ábráját).
1.2. „A traktor és a vontatmány közötti mechanikus kapcsolótípus”: olyan alkatrészek, amelyek különösen az alábbi szempontok szerint nem különböznek lényegesen egymástól:
1.2.1. a mechanikus kapcsolóelem jellege;
1.2.2. a vonószem átmérője (Ø 40 mm és/vagy Ø 50 mm);
1.2.3. külső alak, méretek vagy működési mód (automatikus vagy nem automatikus);
1.2.4. anyag;
1.2.5. a D értéke, ahogyan azt a 2. alfüggelék meghatározza a dinamikus módszerrel végzett vizsgálathoz, vagy a pótkocsi tömege a 3. alfüggelék szerint a statikus módszerrel végrehajtott vizsgálatokhoz, továbbá a csatlakozási pontra ható S függőleges terhelés.
1.3. „A mechanikus kapcsoló vonatkoztatási középpontja”: azon pont a csaptengelyen, amely azonos távolságra van a száraktól (villa esetén), valamint a horog szimmetriasíkja és a horog konkáv részének alkotója közti metszéspont a gyűrűvel való érintkezési síkban, amennyiben a gyűrű vontatási helyzetben van.
1.4. „A mechanikus kapcsoló talaj fölötti magassága (h)”: a mechanikus csatlakozó vonatkoztatási középpontján áthaladó vízszintes sík és azon vízszintes sík távolsága, amelyen a traktor kerekei állnak.
1.5. „A mechanikus kapcsoló kinyúlása (c)”: a mechanikus kapcsolóelem vonatkoztatási középpontja és az azon tengelyen keresztülhaladó függőleges sík közötti távolság, amelyre a traktor hátsó kerekei vannak szerelve.
1.6. „Függőleges terhelés (S) a kapcsolási ponton”: statikus körülmények között a mechanikus kapcsoló vonatkozási középpontjára átvitt terhelés.
1.7. „Automatikus”: olyan mechanikus kapcsolóelem, amely a vonószem csúszószerkezetének működésbe hozásakor minden további külső beavatkozás nélkül zárul és biztosítja saját magát.
1.8. „A traktor tengelytávja (1)”: a traktor hosszanti középsíkjára merőleges, a traktor tengelyein áthaladó függőleges síkok közötti távolság.
1.9. „A terheletlen traktor első tengelyére jutó tömeg (ma)”: a traktor tömegének azon része, amelyet statikus körülmények között a traktor első tengelye visz át a talajra.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A mechanikus kapcsolóelemek egyaránt tervezhetőek automatikus és nem automatikus működésre.
2.2. A traktoron lévő mechanikus kapcsoló alkatrészeknek meg kell felelniük a méretekre, a szilárdságra és a kapcsolási pontra jutó függőleges terhelésre vonatkozó 3.1.–3.3. pont követelményeinek.
2.3. A mechanikus kapcsoló alkatrészeit oly módon kell megtervezni és legyártani, hogy azok a rendes használat során megfelelően működjenek, és megtartsák ezen melléklet által előírt jellemzőiket.
2.4. A mechanikus kapcsoló összes alkatrészeit olyan minőségű anyagokból kell készíteni, amelyek képesek kiállni a 3.2. pontban megadott vizsgálatokat, és amelyek szilárdsági jellemzőiket tartósan megőrzik.
2.5. Az összes csatlakozónak és azok rögzítőinek könnyen összekapcsolhatónak és oldhatónak kell lennie, és oly módon kell azokat megtervezni, hogy rendes működési körülmények között ne legyen mód a véletlen szétkapcsolódásra.
Az automatikus kapcsolóberendezések esetében a zárt helyzetet alakzáró módon kell biztosítani két, egymástól függetlenül működő biztonsági szerkezettel. Ezek azonban kioldhatóak egy közös kezelőkészülékkel.
2.6. A vonórúd gyűrűjének vízszintesen, a nem beépített kapcsolókészülék hosszanti tengelyének mindkét oldalán legalább 60° szögben el kell tudni fordulnia. Ezenkívül lehetővé kell tenni egy fölfelé és egy lefelé történő 20°-os függőleges elmozdulást (lásd még: 1. alfüggelék).
Az elfordulási szögeknek nem kell egyidejűleg elérhetőeknek lenniük.
2.7. * A befogópofának legalább 90°-os szögben lehetővé kell tennie a vonógyűrűk axiális elfordulását a kapcsolószerkezet hosszanti tengelye körül jobbra vagy balra, 30–150 Nm közötti, rögzített fékezési nyomatékkal.
A vonóhorognak, az elfordulásgátló vonókengyelnek, a vonógömbnek és a vonócsapnak legalább 20°-os szögben lehetővé kell tennie a vonórúdgyűrű axiális elfordulását a kapcsoló hosszanti tengelye körül jobbra vagy balra.
2.8. A gyűrűről való véletlen lekapcsolódás elkerülése érdekében a vonóhorog csúcsa és a tartó (befogókészülék) közötti távolság a maximális méretezési terhelésnél nem haladja meg a 10 mm-t.
3. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK
3.1. * Méretek
A traktorok mechanikus kapcsolószerkezeteinek meg kell felelniük az 1. alfüggelék 1–5. ábrája és 1. táblázata szerinti méreteknek.
3.2. Szilárdság
3.2.1. A mechanikus kapcsoló alkatrészeit szilárdságuk ellenőrzése céljából a 2. alfüggelékben megadott körülmények között egy dinamikus vagy a 3. alfüggelékben megadott körülmények között egy statikus vizsgálatnak kell alávetni.
3.2.2. A vizsgálatok nem okozhatnak tartós alakváltozást, töréseket vagy repedéseket.
3.3. Függőleges terhelés (S) a kapcsolási ponton
3.3.1. * A legnagyobb statikus függőleges terhelést a gyártó határozza meg. A terhelés azonban nem haladhatja meg a 3000 kg-ot a vonógömböt kivéve, amelynek esetében a megengedett legnagyobb terhelés 4000 kg.
3.3.2. Elfogadási feltételek:
3.3.2.1. A megengedett statikus függőleges terhelés nem haladhatja meg sem a traktor gyártója által ajánlott, műszakilag megengedett statikus függőleges terhelést, sem a vontatóeszközre az EK alkatrész-típusjóváhagyás szerint meghatározott, statikus függőleges terhelést.
3.3.2.2. Teljesíteni kell az MR. C. Függelék C/1. sz. melléklete II. Rész 2. pontjának követelményeit, de a hátsó tengelyre jutó legnagyobb terhelést nem szabad túllépni.
3.4. A mechanikus kapcsolókészülék talaj fölötti magassága (h)
(lásd az alábbi ábrát)
3.4.1. * A 2,5 tonna terhelt tömeget meghaladó traktorokat fel kell szerelni egy olyan vonószerkezettel, melynek a földtől mért szabad magassága kielégíti a következő összefüggések egyikét:
vagy
ahol:
mt: a traktor tömege (lásd II. Rész 1.6. pont),
mlt: a traktor tömege (lásd II. Rész 1.6. pont) terhelősúllyal az első tengelyen,
ma: a terheletlen traktor első tengelyére jutó terhelés (lásd V. Rész, 1.9. pont),
mla: a traktor első tengelyére jutó terhelés (lásd IV. Rész, 1.9. pont) terhelősúllyal az első tengelyen,
l: a traktor tengelytávolsága (lásd IV. Rész, 1.8. pont),
S: a kapcsolási pontra jutó függőleges terhelés (lásd IV. Rész, 1.6. pont),
c: a mechanikus kapcsoló vonatkoztatási középpontja és a traktor hátsó tengelyén keresztül menő függőleges sík közötti távolság (lásd IV. Rész 1.5. pont).
Az mt, mlt, ma és mla tömegek kg-ban vannak megadva.
4. AZ EK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
4.1. Traktor esetében a kapcsolókészülékre vonatkozóan az EK alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet a készülék gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
4.2. * A mechanikus kapcsoló valamennyi típusa esetében a kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:
a) a kapcsolókészülék méretarányos rajzai (három példányban); e rajzokon különösen fontos részletesen feltüntetni az előírt méreteket, valamint megadni a készülék szerelési méreteit,
b) rövid műszaki leírás a kapcsolókészülékről, amely meghatározza a konstrukció típusát és a felhasznált anyagot,
c) nyilatkozat a 2. alfüggelékben a dinamikus vizsgálathoz megállapított D értékéről vagy a 3. alfüggelékben a statikus vizsgálathoz megállapított, a pótkocsi műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömege másfélszeresének megfelelő T (tonnában megadott vontatható tömeg) értékéről, valamint a kapcsolási pontra ható (kg-ban megadott) S legnagyobb függőleges terhelésről,
d) egy vagy több mintakészülék, a műszaki szolgálat igénye szerint.
5. FELIRATOK
5.1. Minden olyan mechanikus kapcsolókészüléken, amely megfelel azon típusnak, amelyre megadták az EK alkatrész-típusjóváhagyást, az alábbi feliratokat kell elhelyezni:
5.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
5.1.2. a 4. alfüggelék mintája szerinti EK alkatrész-típusjóváhagyási jel;
5.1.3. * ha a szilárdság ellenőrzése a 2. alfüggelék szerint történik (dinamikus vizsgálat):
D megengedett értéke (kN-ban),
S statikus függőleges terhelés értéke (kg-ban);
5.1.4. * ha a szilárdság ellenőrzése a 3. alfüggelék szerint történik (statikus vizsgálat):
a T vontatható tömeg (tonnában) és a kapcsolási pontra ható S függőleges terhelés (kg-ban).
5.2. Az adatokat jól láthatóan, tisztán olvashatóan és tartós módon kell feltüntetni.
6. * HASZNÁLATI UTASÍTÁS
Minden mechanikus kapcsolókészülékhez mellékelni kell a gyártó használati utasítását. Ezen utasításnak tartalmaznia kell az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát, valamint a kapcsolón elvégzett vizsgálattól függően a D (kN) vagy T (tonna) értékét.
A MECHANIKUS KAPCSOLÓ ALKATRÉSZEINEK RAJZAI
1a. ábra
Nem automatikus vonószerkezet hengeres vonócsappal
1b. ábra
Nem automatikus vonószerkezet hengeres vonócsappal
1c. ábra
Nem automatikus vonószerkezet hengeres vonócsappal
1d. ábra
Elfordulásgátló vonókengyel (az ISO 6489–5:2011 szabvány szerint)
| 1. táblázat | ||||||
| Pótkocsik és munkagépek vonókengyeleinek alakja és mérete | ||||||
| Függőleges terhelés S | D értéke D | Alak | Méret mm | |||
| kg | kN | D | a | b | ||
| +0,5 | min. | min. | ||||
| < 1000 | < 35 | w | 18 | 50 | 40 | |
| < 2000 | < 90 | x | 28 | 70 | 55 | |
| < 3000 | < 120 | y | 43 | 100 | 80 | |
| < 3000 | < 120 | z | 50 | 110 | 95 | |
2. ábra
Nem automatikus vonószerkezet
a (2002. július) ISO 6489 2. rész szabvány szerint
3. ábra
Traktorvonórúd
az ISO 6489 3. rész (2004. június) szabvány szerint
4. ábra
Vonógömb (az ISO 24347:2005 szabvány szerint)
5. ábra
Vonócsap (az ISO 6489–4:2004 szabvány szerint)
DINAMIKUS VIZSGÁLATI MÓDSZER
1. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
A mechanikus kapcsoló szilárdságát próbapadon, váltakozó erejű húzással kell megállapítani.
E módszer a teljes mechanikus kapcsolókészüléken elvégzendő fárasztóvizsgálatot írja le, azaz amikor a mechanikus kapcsolókészüléket minden, a felszereléséhez szükséges alkatrésszel ellátva próbapadra szerelik és vizsgálják.
A váltakozó erőket – amennyire csak lehetséges – szinuszosan kell alkalmazni (váltakozó és/vagy növekvő), a terhelési ciklus a használt anyagtól függ. A vizsgálat során repedések vagy törések nem keletkezhetnek.
2. * VIZSGÁLATI FELTÉTELEK
A vizsgálóterhelés alapját a jármű hossztengelyében fellépő vízszintes és a függőleges erőösszetevő együttesen alkotja.
Amennyiben másodlagos fontosságúak, a jármű hossztengelyére merőleges vízszintes erőösszetevőket és nyomatékokat nem kell figyelembe venni.
A jármű hossztengelyében fellépő vízszintes erőösszetevőket egy matematikai úton megállapított reprezentatív erő, a D érték képviseli.
A mechanikus kapcsolóra az alábbi egyenletet kell alkalmazni:
D = g · (MT · MR)/ (MT + MR)
ahol:
MT = a traktor műszakilag megengedett teljes tömege,
MR = a vontatott járművek műszakilag megengedett teljes tömege,
g = 9,81 m/s2 (g: nehézségi gyorsulás).
A nyomvonalra merőleges, függőleges erőösszetevőket az S statikus, függőleges terhelés (kg) fejezi ki.
Az MT és MR műszakilag megengedett tömeget a gyártó adja meg.
3. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
3.1. Általános követelmények
A vizsgálandó mechanikus kapcsolószerkezetre a vizsgálóerőt egy megfelelő, szabványos vonórúdgyűrűn kell átvinni, olyan szögben, amelyet a függőleges (Fv) és a vízszintes vizsgálóerő (Fh) aránya határoz meg, és amely a hosszanti középsíkban elől-felülről hátra-lefelé irányul.
A vizsgálóerőt a kapcsolószerkezet és a vonórúdgyűrű szokásos érintkezési pontján kell alkalmazni.
A kapcsolószerkezet és a gyűrű közötti játékot a legkisebb értéken kell tartani.
Elvben a vizsgálóerőt váltakozó módon, a nulla pont körül kell alkalmazni. Váltakozó vizsgálóerő esetén az eredő terhelés nulla.
Ha a kapcsolószerkezet kialakítása következtében (pl. túl nagy játék, vonóhorog) nem lehetséges a vizsgálatnak váltakozó vizsgálóterheléssel történő elvégzése, úgy a vizsgálati terhelés növekvő módon is alkalmazható, a húzás vagy a nyomás irányában, attól függően, hogy melyik a nagyobb.
Ha a vizsgálatot egy növekvő erőgörbének megfelelően végzik, úgy a vizsgálati terhelés a felső (legnagyobb) terheléssel egyenlő és az alsó (legkisebb) terhelés nem lehet nagyobb a felső terhelés 5%-ánál.
A váltakozó erővel végzett vizsgálat során a berendezés megfelelő felszerelése és az erőátadó rendszer megfelelő megválasztása révén ügyelni kell arra, hogy ne jelenjenek meg további nyomatékok vagy olyan erők, amelyek merőlegesek a vizsgálóerőre; az erő irányának szöghibája a váltakozó irányú erővel végzett vizsgálat során nem lépheti túl a ±1,5o-ot; a növekvő terheléses vizsgálat során pedig a szöget a felső terhelési helyzetbe kell beállítani.
A vizsgálati frekvencia nem lehet nagyobb 30 Hz-nél. Acél vagy acélöntvény alkatrészek esetében a terhelési ciklus 2 · 106. Az ezt követő repedésvizsgálatot a festékbehatolásos vagy hasonló módszerrel kell elvégezni.
Ha a kapcsolószerkezet alkatrészei rugókat és/vagy lengéscsillapítókat is tartalmaznak, úgy azokat a vizsgálat során nem szabad eltávolítani, de helyettesíthetők, ha a vizsgálat során olyan hatásoknak lennének kitéve, amelyek rendes üzemelési körülmények között nem fordulnak elő (pl. hőhatás), és ennek következtében károsodhatnak. Ezen alkatrészek viselkedését a vizsgálat előtt, alatt és után ismertetni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.
3.2. * Vizsgálati erők
A vizsgálati erő geometriai értelemben a vízszintes és függőleges vizsgálati összetevőkből áll az alábbiak szerint:
ahol:
Fh = +0,6 · D (kN) váltakozó erő esetében,
vagy
Fh = 1,0 · D (kN) növekvő erő (húzás vagy nyomás) esetében,
Fv = g · 1,5 · S/1000 (kN-ban kifejezve),
S = statikus vonórúdterhelés (nyomvonalra merőleges terhelés, kg-ban kifejezve).
A KAPCSOLÓSZERKEZET STATIKUS VIZSGÁLATI MÓDSZERE
1. VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK
1.1. Általános követelmények
1.1.1. A vontatókészüléken a szerkezeti jellemzők ellenőrzése után statikus vizsgálatokat kell végezni az 1.2., 1.3. és 1.4. pont követelményeivel összhangban.
1.2. A vizsgálatok előkészítése
A vizsgálatokat egy speciális berendezésen kell elvégezni, miközben a vontatókészüléket, illetve az azt a traktor testéhez kapcsoló szerkezetet egy merev szerkezetre kell felszerelni, ugyanazon alkatrészekkel, amelyekkel a vontatókészüléket a traktorra szokták felszerelni.
1.3. Vizsgálóeszközök
A terhelések és a mozgások mérésére és rögzítésére használt műszereknek az alábbi pontosságúaknak kell lenniük:
– alkalmazott terhelések ±50 daN,
– mozgások ±0,01 mm.
1.4. Vizsgálati eljárás
1.4.1. A kapcsolókészüléket először előhúzási terhelésnek kell alávetni, amely nem haladja meg az 1.4.2. pontban meghatározott húzó vizsgálóterhelés 15%-át.
1.4.1.1. Az 1.4.1. pontban leírt műveletet legalább kétszer meg kell ismételni, nulla terhelésről kiindulva, amelyet azután fokozatosan kell növelni az 1.4.1. pontban előírt terhelés eléréséig, majd 500 daN-ra kell csökkenteni; e terhelést legalább 60 másodpercen keresztül fenn kell tartani.
1.4.2. Húzás közben a terhelés/alakváltozás görbe megrajzolását, illetve e görbe – egy, a húzóberendezéshez csatolt nyomtató által biztosított – grafikus ábrázolását lehetővé tevő adatok mérésének kizárólag a növekvő terhelés alkalmazásán kell alapulnia, 500 daN-ról kiindulva, a kapcsolókészülék vonatkozási középpontjára vonatkozóan.
A műszakilag megengedett vontatható tömeg 1,5-szeresének megfelelő húzó próbaterhelés eléréséig vagy ezen értéknél nem léphetnek fel törések; emellett ellenőrizni kell, hogy a terhelés/alakváltozás görbe szabályosan, szokatlan csúcsoktól és visszaesésektől mentesen alakul-e az 500 daN és a legnagyobb húzóterhelés 1/3-ának megfelelő terhelés közötti tartományban.
1.4.2.1. A próbaterhelésnek az 500 daN értékre való visszaállítása után a terhelés/alakváltozás görbén fel kell tüntetni az e terhelésen mért maradandó alakváltozást.
1.4.2.2. A feljegyzett maradandó alakváltozás értéke nem lehet nagyobb a fellépő legnagyobb rugalmas alakváltozás 25%-ánál.
1.5. * Az 1.4.2. pontban leírt vizsgálat előtt el kell végezni egy másik vizsgálatot is, amelynek során a gyártó által ajánlott (daN-ban kifejezett, g · S/10-nek megfelelő) legnagyobb megengedett függőleges erő háromszorosának megfelelő terhelést kell a kapcsolókészülék vonatkoztatási középpontjára kifejteni, 500 daN kiindulási terheléssel kezdve fokozatosan fölfelé haladva.
A vizsgálat során a kapcsolókészülék alakváltozása nem lehet nagyobb, mint a fellépő legnagyobb rugalmas alakváltozás 10%-a.
Ennek ellenőrzését a (daN-ban kifejezett, g · S/10-nek megfelelő) függőleges erő megszüntetése és az 500 daN kiindulási terhelés visszaállítása után kell elvégezni.
ALKATRÉSZ–TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JEL
Az EK típusjóváhagyás jelzése az alábbiakból áll:
– egy téglalappal körülvett kis „e” betű, amelyet azon tagállam megkülönböztető kódja [betű (betűk) vagy szám] követ, amely az alkatrésztípus-jóváhagyást megadta:
1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13. Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetébe; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; és 50 Málta esetében,
– az EK alkatrész-típusbizonyítvány száma, amely azonos a kérdéses kapcsolókészülék-típusra megadott, annak szilárdságára és méreteire vonatkozó EK alkatrész-típusbizonyítvány számával; e számot a téglalap közelében, tetszés szerinti helyen kell elhelyezni,
– nagy „D” vagy „S” betű, attól függően, hogy milyen vizsgálatot végeztek el a kapcsolókészüléken (D: dinamikus vizsgálat, S: statikus vizsgálat); ezt a kis „e” betűt tartalmazó téglalap fölött kell elhelyezni.
Példa az EK alkatrész-típusjóváhagyási jelre
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő kapcsolókészülékre az EK alkatrész-típusjóváhagyást Németországban adták meg (e 1), 88–563 számon, és azon dinamikus szilárdság vizsgálatot végeztek (D).
PÉLDA AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELRE
A fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő kapcsolókészülékre az EK-alkatrész- típusjóváhagyást Németországban (e1) adták meg a 38–363 számon, és azon statikus szilárdságvizsgálatot (S) végeztek.
EK ALKATRÉSZ-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MINTA
| A hatóság neve |
Értesítés meghatározott kapcsolókészülék (vonókengyel, elfordulásgátló vonókengyel, vonóhorog, traktorvonórúd, vonógömb vagy vonócsap) szilárdsága, méretei és a kapcsolási pontra visszavonásáról vagy kiterjesztéséről *
EK típusjóváhagyás száma: ..............................................................................................................
................................................................................................................................... Kiterjesztés(1):
1. Kereskedelmi név vagy márkajel: .................................................................................................
.........................................................................................................................................................
2. * A kapcsolókészülék típusa (vonókengyel, elfordulásgátló vonókengyel, vonóhorog, traktorvonórúd, vonógömb vagy vonócsap) (2)
3. A kapcsolókészülék gyártójának neve és címe: ............................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A kapcsolókészülék gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): .........
.........................................................................................................................................................
5. A kapcsolókészüléken a dinamikus/statikus vizsgálatot elvégezték (2), és az alábbi értékekre jóváhagyták:
5.1. * Dinamikus vizsgálat:
D értéke:
............................................................... (kN)
függőleges terhelés a kapcsolási ponton (S):
............................................................... (kN)
5.2. * Statikus vizsgálat:
T vontatható tömeg:
............................................................... (tonna)
függőleges terhelés a kapcsolási ponton (S):
............................................................... (kg)
6. Az EK alkatrész-típusjóváhagyásra történő átadás kelte: ..............................................................
.........................................................................................................................................................
7. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ..................................................................
8. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte és száma: ................................................................
9. A mechanikus csatlakozókra vonatkozó EK alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (2):
.........................................................................................................................................................
10. Hely: .....................................
11. Kelt: ......................................
12. A fenti alkatrész-típusjóváhagyási számmal ellátott okmányokat csatolták e bizonyítványhoz (pl. vizsgálati jelentés, rajzok stb.). Ezen adatokat a többi tagállam illetékes szolgálatainak csak kifejezett kérésükre kell hozzáférhetővé tenni: ..............................................................................
.........................................................................................................................................................
13. Megjegyzések: .............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
14. Aláírás: ...................................
| (1) Adott esetben jelezni kell, hogy ez az eredeti EK alkatrésztípus-jóváhagyás első, második stb. kiterjesztése. | |||||||||||||||||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
AZ EK TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSÁNAK FELTÉTELEI
1. Adott traktorra vonatkozó EK típusjóváhagyási kérelmet a kapcsolókészülék szilárdságát és méreteit illetően a traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
2. A jóváhagyandó traktortípussal minden tekintetben megegyező traktort, amelyre egy megfelelően jóváhagyott kapcsolókészülék fel van szerelve, át kell adni a típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.
3. A típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú kapcsolókészülék felszerelhető-e azon traktorra, amelyre a típusjóváhagyást kérik. Különösen arról kell meggyőződnie, hogy a kapcsolókészülék felszerelése megegyezik-e azzal, amelyet az EK alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
4. Az EK típusjóváhagyás jogosultja kérheti annak kiterjesztését más típusú kapcsolókészülékekre is.
5. Az illetékes hatóságok az ilyen kiterjesztéseket a következő feltételekkel adják meg:
5.1. az új típusú kapcsolókészüléknek rendelkeznie kell EK alkatrész-típusjóváhagyással;
5.2. elszerelhető azon traktortípusra, amelyre az EK típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;
5.3. a kapcsolókészülék traktorra való felszerelésének meg kell egyeznie azzal, amelyet az EK alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor bemutattak.
6. Minden megadott vagy elutasított típusjóváhagyás és jóváhagyás-kiterjesztés esetében az EK alkatrész-típusbizonyítványhoz mellékelni kell egy olyan bizonyítványt, amelynek mintáját az 5. alfüggelék tartalmazza.
7. Ha valamely traktortípusra az EK típusjóváhagyás iránti kérelmet ugyanakkor nyújtják be, amikor ugyanazon traktorra vonatkozóan EK alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet nyújtanak be egy kapcsolókészülék-típusra, úgy a 2. és 3. pontra nincs szükség.
MINTA
| A hatóság neve |
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A KAPCSOLÓSZERKEZETRE ÉS ANNAK A TRAKTORRA VALÓ FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok , azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma: ..............................
..................................................................................................................................... kiterjesztés(1)
1. A traktor kereskedelmi neve vagy márkajele: ...............................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
2. A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve: ...................................................................
.........................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ............................................................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): ......................................
.........................................................................................................................................................
5. A kapcsolókészülék kereskedelmi neve vagy márkajele:
.........................................................................................................................................................
6. A kapcsolókészülék típusa: ...........................................................................................................
7. Az EK típusjóváhagyás kiterjesztése a következő kapcsolókészülék típus(ok)ra: ........................
.........................................................................................................................................................
8. EK jel és EK alkatrész-típusjóváhagyási száma: ...........................................................................
9. * Megengedett függőleges statikus terhelés a kapcsolási ponton:
............................................................... (kg)
10. A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte: ..............................................................
11. Az EK típusjóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ............................
12. E műszaki szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ...............................................................
13. E műszaki szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma: .............................................................
14. Az EK típusjóváhagyás a kapcsolókészülékre és annak a traktorra való felszerelésére vonatkozóan megadva/elutasítva (2): .............................................................................................
15. Az EK típusjóváhagyás kiterjesztése a kapcsolókészülékre és annak a traktorra való felszerelésére vonatkozóan megadva/elutasítva(2): ........................................................................
16. Hely: .....................................
17. Kelt: ......................................
18. Aláírás: ...................................
| (1) Adott esetben jelezni kell, hogy ez az eredeti EK típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztése. | |||||||||||||||||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1.1. Minden mezőgazdasági és erdészeti traktoron el kell helyezni az alábbiakban leírt táblát és feliratokat. A táblát és a feliratokat a gyártó vagy meghatalmazott képviselője erősíti fel.
2. GYÁRI ADATTÁBLA
2.1. A gyári adattáblát, amelynek mintáját az e Részhez csatolt alfüggelék tartalmazza, szilárdan, tisztán láthatóan és könnyen hozzáférhetően kell felerősíteni a traktor egy olyan alkatrészére, amelyet a használat során általában nem cserélnek ki. A táblán könnyen olvashatóan és letörölhetetlen módon kell feltüntetni a következő információkat, a megadott sorrendben:
2.1.1. a gyártó neve;
2.1.2. a traktor típusa (és adott esetben kivitele);
2.1.3. * az EK típusjóváhagyás száma:
Az EK típusjóváhagyás száma egy kis „e” betűből és a típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető kódjából [betű (betűk) vagy szám]:
1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13 Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetében; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; és 50 Málta esetében,
valamint a típusjóváhagyási számból áll, amely megfelel a járműtípusra kiállított típusbizonyítvány számának.
Az „e” betű – amely után az EK típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető kódja áll – és a típusjóváhagyási szám közé csillag jelet kell tenni;
2.1.4. a traktor azonosító száma;
2.1.5. a traktor megengedett legnagyobb terhelt tömegének legkisebb és legnagyobb értéke, a felszerelhető gumiabroncstípusoktól függően;
2.1.6. a traktor egyes tengelyeire jutó legnagyobb megengedett terhelés, a felszerelhető gumiabroncstípusoktól függően; ezen adatokat elölről hátrafelé haladva kell megadni;
2.1.7. műszakilag megengedett vontatható tömeg(ek): lásd II. Rész 1.7. pont.
2.2. A gyártó az előírt feliratok mellett vagy alatt további információkat is feltüntethet a világosan megjelölt téglalapon kívül, amely téglalap csak a 2.1.1.–2.1.7. pontban (lásd a gyári adattábla mintáját) előírt információkat tartalmazza.
3. A TRAKTOR AZONOSÍTÓ SZÁMA
A traktor azonosító száma egy állandó karaktersorozat, amelyet a gyártó ad minden egyes traktorra. Célja az, hogy minden traktor és különösen annak típusa egyértelműen azonosítható legyen 30 éven át a gyártón keresztül anélkül, hogy további tájékoztatásra lenne szükség.
Az azonosító számnak a következő követelményeknek kell megfelelnie.
3.1. A számot a gyári adattáblán és az alvázon vagy más hasonló szerkezeten kell feltüntetni.
3.1.1. Amennyiben lehetséges, egyetlen sorban kell a jeleket kiírni.
3.1.2. Az alvázon vagy más hasonló szerkezeten a jármű jobboldali első felén kell a számot feltüntetni.
3.1.3. A számot jól láthatóan és elérhető helyen kell feltüntetni oly módon (pl. beütéssel vagy bebélyegzéssel), hogy a szám letörlődése és módosulása megakadályozható legyen.
4. ÍRÁSJELEK
4.1. A 2. és 3. pont szerinti valamennyi jelöléshez latin betűket és arab számokat kell használni. Azonban a 2.1.1., és a 3. pont szerinti jelölésekben a felhasznált latin betűk csak nagybetűk lehetnek.
4.2. A traktor azonosító számához:
4.2.1. az „I”, „O”, „Q”, valamint gondolatjelek, csillagok és egyéb különleges jelek nem használhatók;
4.2.2. a betűk és számok legkisebb magassága:
4.2.2.1. közvetlenül az alvázon, kereten vagy más hasonló traktorszerkezeten lévő írásjelek esetén 7 mm;
4.2.2.2. a gyári adattáblán feltüntetett írásjelek esetén 4 mm.
Minta a gyári adattáblára
Az alábbi példában szereplő adatok nem befolyásolhatják a gyári adattáblán ténylegesen feltüntetendő adatokat; ezek kizárólag tájékoztatási célokat szolgálnak.
| STELLA TRAKTOR WERKE | |
| Típus 846 E | |
| EK szám: e * 1* 1792 | |
| Azonosító szám: GBS18041947 | |
| Megengedett teljes tömeg (*): 4820–6310 kg Megengedett első tengelyterhelés (*): 2390–3200 kg Megengedett hátsó tengelyterhelés (*): 3130–4260 kg ___________________ (*) A gumiabroncsoktól függően | |
| Megengedett vontatható tömeg: – fékezetlen vontatható tömeg: 3000 kg – függetlenül fékezhető vontatható tömeg: 6000 kg – tehetetlenségi fékezésű vontatható tömeg: 3000 kg – rásegítős (hidraulikus, illetve pneumatikus) fékrendszerrel felszerelt vontatható tömeg: 12 000 kg |
MINTA
| A hatóság neve |
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A TRAKTORTESTEN KÖTELEZŐEN ELHELYEZENDŐ TÁBLÁK ÉS FELIRATOK HELYZETÉRE ÉS FELERŐSÍTÉSÜK MÓDJÁRA VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok , azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma: ..............................
1. A traktor gyártmánya vagy a gyártó cégneve: ...............................................................................
2. A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve: ....................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): ......................................
5. A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte: ...............................................................
6. A típusjóváhagyást végző műszaki szolgálat: ...............................................................................
7. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ...............................................................................
8. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma: .............................................................................
9. Az EK típusjóváhagyás a traktortesten kötelezően elhelyezendő táblák és feliratok helyzetére és felerősítésük módjára vonatkozóan megadva/elutasítva (1).
10. Hely: .....................................
11. Kelt: ......................................
12. Aláírás: .................................
13. A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
...................................... méretezett rajzok
...................................... a kötelező táblák és feliratok traktortestre való elhelyezését és felerősítés módját ábrázoló vázlat vagy fénykép.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
14. Megjegyzések: .............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
1. Amennyiben a traktor rendelkezik a pótkocsi fékjeinek működtetésére szolgáló készülékkel, úgy annak a vezetőülésből kézzel vagy lábbal működtethetőnek kell lennie, de azt a többi kezelőszerv működtetése nem befolyásolhatja.
Amennyiben a traktor fel van szerelve a traktor és a vontatott jármű között elhelyezett pneumatikus vagy hidraulikus csatlakozórendszerrel, úgy a gépjárműszerelvény menet közbeni fékezésére egyetlen kezelőszervet kell alkalmazni.
2. Az alkalmazott fékezőrendszerek olyan rendszerek lehetnek, amelyek jellemzőit a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéseiről szóló MR. C. Függelék C/8. sz. melléklet 2–3.4.1.1. pontjai határozzák meg.
A berendezést úgy kell megtervezni és legyártani, hogy a traktor működésére ne legyen káros hatással a vontatott jármű fékrendszerének meghibásodása, rossz működése vagy az összeköttetés megszakadása.
3. Amennyiben a traktor és a vontatott jármű(vek) közötti kapcsolat hidraulikus vagy pneumatikus jellegű, úgy annak meg kell felelnie az alábbi feltételek egyikének is:
3.1. Hidraulikus csatlakozó:
A hidraulikus csatlakozónak egyvezetékes típusúnak kell lennie.
A csatlakozó megfelel az MSZ ISO 5676:2000 szabványnak, a csatlakozó résznek a traktoron kell lennie.
A kezelőszerv működtetésének lehetővé kell tennie 0 nyomás alkalmazását a kapcsolófejre a kezelőszerv nyugalmi helyzetében; az üzemi nyomás nem lehet kisebb, mint 10 Mpa és nagyobb, mint 15 MPa.
Az erőforrás nem választható le a motorról.
3.2. Pneumatikus csatlakozás:
A traktor és a vontatott jármű(vek) közötti csatlakozónak kétkörös típusúnak kell lennie: egy automatikus kör és egy közvetlen fékezési kör, amelynél a fékezés a nyomás növelésével történik.
A kapcsolófejnek meg kell felelnie az MSZ ISO 1728:2000 szabványnak.
A kezelőszerv működtetésének lehetővé kell tennie legalább 0,65 MPa és legfeljebb 0,8 MPa üzemi nyomás alkalmazását a kapcsolófejen.
MINTA
| A hatóság neve |
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A VONTATOTT JÁRMŰ FÉKMŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok , azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma: ..............................
1. A traktor gyártmánya (vagy a gyártó cégneve):
.........................................................................................................................................................
2. A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve: ....................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): ......................................
5. A vontatott jármű fékműködtető alkatrészeinek és/vagy jellemzőinek leírása: ............................
.........................................................................................................................................................
6. A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte: ................................................................
7. A típusjóváhagyást végző műszaki szolgálat: ...............................................................................
8. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ...............................................................................
9. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma: .............................................................................
10. Az EK típusjóváhagyás a vontatott jármű fékműködtetésére vonatkozóan megadva/elutasítva(1).
11. Hely: .....................................
12. Kelt: ......................................
13. Aláírás: ...................................
14. A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
...................................... a traktor megfelelő részeinek vázlata vagy fényképe.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
15. Megjegyzések: .............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
