A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 11. §-ának (1) bekezdése a) pontja, a 13. §-ának (1) bekezdése és a 46. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem:
1. § (1) Védetté nyilvánítom és – az OTvH elnökének 10/1975. számú határozatával létrehozott – a „Dévaványai Tájvédelmi Körzet”-hez csatolom az 1. számú melléklet szerinti ingatlannyilvántartási helyrajzi számú 4644,1 hektár kiterjedésű területet.
(2) Országos jelentőségű természetvédelmi területté minősítem és a „Dévaványai Tájvédelmi Körzet”-hez csatolom – az ugyancsak az 1. számú melléklet szerinti ingatlannyilvántartási helyrajzi számú – a Szolnok Megyei Tanács 2/1984. rendeletével védetté nyilvánított 2067 hektár kiterjedésű, valamint a Békés Megyei Tanács 2/1985. rendeletével védetté nyilvánított 2000 hektár kiterjedésű Ecsegpusztai Természetvédelmi Területet.
(3) A védetté nyilvánítás célja a fokozott túzokvédelem és az állomány fenntartásának biztosítása.
(4) A védetté nyilvánított területek őrzése, megóvása, fenntartása és bemutatása (a továbbiakban: természetvédelmi kezelés) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) feladata.
2–3. § *
4. § *
5. § (1) * A ritka növényfajok élőhelyének védelme céljából védetté nyilvánítom „Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület” néven a Bodrogkisfalud 054/1 r ingatlannyilvántartási helyrajzi számú és 1,6 hektár kiterjedésű területet.
(2) A fokozottan védett magyar nőszirom (iris aphylla L. ssp. hungarica) élőhelyének megóvása érdekében „Szendrőládi-rétek Természetvédelmi Terület” néven védetté nyilvánítom a szendrőládi 0659, 0660, 0663, 0664/2 ingatlannyilvántartási helyrajzi számú és 1,5 hektár kiterjedésű területet.
(3) * Az (1) bekezdésben védetté nyilvánított terület természetvédelmi kezelését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a (2) bekezdésben védetté nyilvánított terület természetvédelmi kezelését az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő látja el.
(4) * A (2) bekezdésben védetté nyilvánított terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
6. § Ez a rendelet 1990. július hó 15. napján lép hatályba.
Békés megye
Bucsa
03/3, 04/1–2, 0238/10–11, 0244, 0245, 0253/4, 0254
Dévaványa
0948–0950, 0961–0972, 0989–0995, 01011–01019, 01023–01026, 01040–01041, 01090–01091, 01171, 01174–01175, 01190/1, 01202, 01202/2, 01205, 01209, 01218/1, 01233/3, 01250–01251, 01317–01335, 01378, 01390–01399, 01404, 01406–01407, 01410–01414, 01626, 01668
Ecsegfalva
02–063, 077, 0430–0435, 0524/5, 0534/3, 0535–0537, 0543/2, 0544–0550, 0555–0568, 0598–0780
Füzesgyarmat
015–020, 024–043, 056, 063, 068
Gyomaendrőd
01260–01262, 01479, 01486–01487, 01491, 01501, 01507–01522, 01568–01577, 01579, 01599–01607, 01628/1, 02629/19, 02632–02643, 02644/2
Szeghalom
01454–01461
Jász–Nagykun–Szolnok megye
Kisújszállás
0650–0655
Túrkeve
099–0152, 0160/3, 0161, 0187–0211, 0219, 0222/C–D, 0242–0244, 0259–0262, 0296/2–4, 0297–0328, 0407, 0423–0425
Fejér megye
Bodmér: 09/a.
Csákberény: 050/c–g, 052, 053, 054, 056, 081, 098, 099.
Csákvár: 0225/c, 0226, 0227/1, 0228–0234, 0235/b–c, 0235/g–j, 0247/a–b, 0248–0250, 0251/1/a–k, 0252, 0253/1, 0254, 0256/a–c, 0391/1, 0392–0394, 0414/a–b, 0415–0416.
Szár: 083.
Vértesboglár: 049, 051, 052, 054, 055, 056, 057, 071, 093.
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
– A magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) egyik jelentős magyarországi állományának megőrzése, a populációnak – és más védett természeti értékeknek – otthont adó élőhelyek, valamint a terület élettelen természeti, táji értékeinek megóvása.
– A természetes regenerációs folyamatok feltételeinek biztosítása, a természetes szerkezetű és összetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása.
2. Természetvédelmi stratégiák
– A jelenlegi területhasználat változtatásának tilalma, a terület kizárólag természetvédelmi kezelési beavatkozásokkal érintett területként való távlati fenntartása.
– A terület legfőbb természeti értéke (magyar nőszirom), valamint további védett növény- és állatfajok védelme élőhely-védelmi beavatkozások útján.
– A magyar nősziromnak otthont adó gyepeken és a bánya sziklás oldalán a cserjésedés szabályozása.
– Idegenhonos fajok eltávolítása a területről.
– Egyéb gazdálkodási célzatú tevékenység végzésének tilalma.
– A területet érintő mindennemű tevékenységet (területhasználat, látogatás, bemutatás stb.) a természetvédelmi célkitűzéseknek kell alárendelni, illetve azokkal összhangban kell végezni.
– A terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek teljes tiltásával.
– Minimális természetvédelmi infrastruktúra kiépítése és fenntartása.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Gyepek kezelése
– A magyar nőszirom élőhelyén meg kell akadályozni a gyepek erőteljes cserjésedését. Háromévente ellenőrizni kell a cserjésedés mértékét és szükség esetén szelektív cserjeirtást kell végezni.
– Az idegenhonos fajok előforduló, illetőleg újonnan megjelenő egyedeit el kell távolítani a területről. Háromévente ellenőrizni kell a területet, és szükség esetén elvégezni az irtást. Az irtás során előnyben kell részesíteni a mechanikai védekezést, de az akácsarjak visszaszorítása érdekében 3-4 éven keresztül gondoskodni kell a rendszeres vegyszeres kezelésről is.
– A felhagyott bánya fölötti egykori gyepterületen a már megindult spontán erdősülés feltételeit kell biztosítani, e helyen távlatilag a természetes (vegyeskorú, elegyes) tölgyerdő kialakulásának kell teret engedni.
– A cserjeirtási és fakivágási munkákat csak vegetációs időszakon kívül, téli időszakban (december 1.–február 28.), fagyott és hóval borított talajon lehet elvégezni.
3.1.2. Kivett területek kezelése
– Az egykori bányaudvar területén, illetve a bánya falán erőteljesebb, a fokozottan védett faj állományát veszélyeztető mértékű cserjésedés esetén kisebb erélyű, szelektív cserjeritkítást kell végezni. A cserjeritkítás során el kell távolítani az esetlegesen megjelent idegenhonos fafajok sarjait, illetve magoncait is.
3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Fajok védelme
– A magyar nőszirom virágzásának időszakában (április 15–május 30.) a Természetvédelmi Őrszolgálat fokozott jelenléttel (legalább 2-3 naponkénti ellenőrzéssel) gondoskodik az állomány megóvásáról.
– A védett növényfajok megóvása (a taposási és a rágási kár megelőzése) érdekében a területen a nagyvadfajok létszámapasztása – különös tekintettel a vaddisznóra és az őzre – a körzettervben, illetve a terület vonatkozásában az üzemtervben és az éves tervben meghatározottak szerint történik.
3.2.2. Látogatás
– A tervezési terület korlátozottan, a védett földtani alapszelvény és a felszíni természeti értékek szakmai bemutatása céljából, a magyar nőszirom populációt nem veszélyeztető módon – létszám- és útvonal-korlátozással – látogatható. A látogatáshoz minden esetben szükséges a természetvédelmi kezelő előzetes hozzájárulása. A bemutatási tevékenységnek csak szakmai célja lehet, turisztikai célpontként a terület nem nevesíthető.
– A terület idegenforgalmi, üdülési és rekreációs célokat nem szolgálhat, ilyen jellegű fejlesztés (pl. turistaút vagy kilátópont kiépítése) tilos.
3.2.3. Kutatás, vizsgálatok
– A terület élővilágának folyamatos nyomon követésére munkatervet kell készíteni (monitoring), az ebből fakadó feladatokat folyamatosan el kell látni. A folyamatos nyomon követésnek ki kell terjednie az élőhelyi változásoknak, az adventív növényfajok jelenlétének, valamint a magyar nőszirom populáció mennyiségének és virágzásának vizsgálatára.
– Biztosítani kell a védett földtani alapszelvény részletes tudományos kutatásának lehetőségét, illetve feltételeit.
– A kezelési, monitoring és ellenőrzési feladatok ellátása során – folyamatos kutatással, adatgyűjtéssel – rendszerezni kell valamennyi archív és új adatot (természetföldrajzi, tájtörténeti, biotikai adatok, antropogén hatások, fényképek, térképek stb.).
3.2.4. Terület- és földhasználat
– Új építmény (épület, kerítés, lépcső, támfal út, légvezeték, földkábel, közművek stb.) létesítésére irányuló építési tevékenység tilos.
– A területen korábban megszüntetett külszíni bányaművelés (kőfejtés) újraindítása tilos.
3.2.5. Természetvédelmi infrastruktúra
– Az oktatást és bemutatást szolgáló minimális infrastruktúra létesítése és fenntartása csak a terület délnyugati oldalán levő egykori bányaudvar szélén lehetséges.
– A terület határán található hatósági tájékoztató táblák fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
