4. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA – 227 G TÖMEGŰ GOLYÓVAL VÉGZETT VIZSGÁLAT
4.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
4.2. A vizsgálati darabok száma
A vizsgálatot négy darab sík, négyzet alakú 300 mm (+10/–0 mm) oldalhosszúságú vizsgálati darabon kell elvégezni.
4.3. Vizsgálati módszer
4.3.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 2.1. pontjának előírásai adják meg.
4.3.2. Az ejtési magasságot (a golyó alsó pontjától a vizsgálati darab felső felületéig) az alábbi táblázat tartalmazza a névleges vastagság függvényében:
| Névleges vastagság | Ejtési magasság | ||
| e ≤ 5,5 mm | 5 m | ||
| 5,5 mm ≤ e ≤ 6,5 mm | 6 m | + 25 mm/− 0 mm | |
| 6,5 mm ≤ e | 7 m | ||
4.4. Az eredmények kiértékelése
4.4.1. A vizsgálat eredménye kielégítőnek minősül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
– a golyó nem hatol át a vizsgálati darabon,
– a vizsgálati darab nem törik darabokra,
– az ütközés pontjával szemközti oldalon esetlegesen leváló szilánkok teljes tömege nem haladja meg a 15 g-ot.
4.4.2. A mechanikai szilárdság szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott vizsgálati darabok akkor tekinthetők megfelelőnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
4.4.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményű; vagy
4.4.2.2. legfeljebb két vizsgálat nem kielégítő eredményű, azonban egy új mintasorozaton elvégzett ismételt vizsgálat kielégítő eredményt ad.
5. A KÖRNYEZETTEL SZEMBENI ELLENÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
5.1. Kopásállóság vizsgálata
5.1.1. Nehézségi fok és vizsgálati módszer
A III. C. Rész 4. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni, a vizsgálatot 1 000 forgási cikluson át kell végezni.
5.1.2. Az eredmények kiértékelése
A biztonsági üvegtábla a kopásállóság szempontjából akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kopás következtében bekövetkező fényszórás a vizsgálati darabon nem haladja meg a 2%-ot.
5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 5. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.3. Sugárzásállóság vizsgálata
5.3.1. Általános követelmények
E vizsgálatot csak akkor kell elvégezni, ha a laboratórium azt a közbenső réteggel kapcsolatban birtokában lévő információk alapján hasznosnak ítéli.
5.3.2. A III. C. Rész 6. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.4. Nedvességállóság vizsgálata
5.4.1. A III. C. Rész 7. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK
6.1. Fényáteresztő képesség
A nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblákra, illetve a járművezető kilátása szempontjából lényeges helyeken lévő üvegtábla részekre a III. C. Rész 9.1. pontjában leírt rendes fényáteresztési követelmények érvényesek.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédőket akkor kell különböző típusokhoz tartozónak tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. alak és méretek.
A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédőket egy csoportba tartozónak kell tekinteni a szilánkosodásra, a mechanikai tulajdonságokra és a környezettel szembeni ellenállóságra vonatkozó vizsgálatok szempontjából:
1.1.3. az üvegrétegek száma;
1.1.4. a szélvédő „e” névleges vastagsága, ahol 0,2 n mm (n az üvegrétegek száma a szélvédőben) gyártási tűrés megengedett a névleges vastagság fölött vagy alatt;
1.1.5. bármely különleges (elő)kezelés, amelynek a szélvédő egy vagy több üvegrétegét alávetették;
1.1.6. a közbenső réteg vagy rétegek névleges vastagsága;
1.1.7. a közbenső réteg vagy rétegek fajtája és típusa (pl. PVB vagy más műanyag közbenső réteg vagy rétegek).
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. az anyag fajtája (csiszolt táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);
1.2.2. a közbenső réteg vagy rétegek színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);
1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett);
1.2.4. beépített vezetékek megléte vagy hiánya;
1.2.5. beépített sötétítősávok megléte vagy hiánya.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédők esetében – a teljes szélvédőn végzett fejformával történő ütközéses vizsgálat és az optikai tulajdonságok vizsgálata kivételével – a vizsgálatokat mintákon és/vagy külön e célra készített lapos vizsgálati darabokon kell végezni. A vizsgálati daraboknak azonban minden szempontból szigorúan meg kell felelniük azon üvegtábláknak, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.
2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt a mintákat vagy vizsgálati darabokat legalább 4 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálati darabokon vagy mintákon a vizsgálatokat ezeknek a tárolóból való kivételét követő lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
3. ELŐÍRT VIZSGÁLATOK
A kezelt, rétegelt üvegből készült szélvédőkön az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni:
3.1. a III. F. Részben a közönséges rétegelt szélvédőkre vonatkozóan előírt vizsgálatok;
3.2. az alábbi 4. pontban leírt szilánkosodási vizsgálat.
4. SZILÁNKOSODÁSI VIZSGÁLAT
4.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
| Anyag | Nehézségi fok | |
| táblaüveg | 2 | |
| úsztatott üveg | 1 | |
| síküveg | 1 |
4.2. A minták vagy vizsgálati darabok száma
A vizsgálathoz egy 1 100 x 500 mm (+5/–2 mm) méretű vizsgálati darabot vagy ütközési pontonként egy-egy külön mintát kell használni.
4.3. Vizsgálati módszer
A III. C. Rész 1. pontjában leírt módszert kell alkalmazni.
4.4. Ütközési pont vagy pontok
Az üvegtábla minden külső kezelt rétegén, a minta vagy a vizsgálati darab középpontján kell kijelölni az ütközési pontot.
4.5. Az eredmények kiértékelése
4.5.1. A szilánkosodási vizsgálatot akkor kell kielégítő eredményűnek tekinteni az egyes ütközési pontokon, ha a 2 cm2-nél nagyobb szilánkok összfelülete a III. D. Rész 2.3.2. pontjában meghatározott négyszög felületének legalább 15%-át kiteszi.
4.5.1.1. Minta esetében:
4.5.1.1.1. a négyszög középpontja egy olyan 10 cm sugarú körben van, amelynek a középpontja a C. Függelék C/4. sz. melléklete I. Rész 1.2. pontja szerint meghatározott vonatkoztatási pont vetületén található.
4.5.1.1.2. Olyan traktorok esetében, amelyeken nem határozható meg a vonatkoztatási pont, a kilátási mező helyzetét jelezni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.
4.5.1.1.3. A négyszög magassága 15 cm-re csökkenthető olyan szélvédők esetében, amelyek magassága nem éri el a 44 cm-t, vagy amelyek beépítési szöge a függőlegeshez viszonyítva kisebb, mint 15°; a kilátási arány pedig a megfelelő négyszög területének legalább 10%-a.
4.5.1.2. Vizsgálati darabok esetében a négyszög középpontjának a vizsgálati darab hosszabbik tengelyén kell lennie, 450 mm-re valamelyik szélétől.
4.5.2. Az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott mintákat vagy vizsgálati darabokat a szilánkosodás szempontjából megfelelőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
4.5.2.1. a vizsgálat minden ütközési pontra kielégítő eredményt ad; vagy
4.5.2.2. egy négy vizsgálati darabból álló új sorozaton elvégzett ismételt vizsgálat – azon ütközési pontok mindegyikére, amelyek korábban nem megfelelő eredményt adtak – a négy vizsgálat mindegyikére kielégítő eredményt ad.
1. A III. D.–III. H. Részben meghatározott biztonsági üvegek anyagainak, ha belső oldalukon műanyag bevonat van, nemcsak a megfelelő Részekben leírt előírásoknak kell megfelelniük, hanem az alábbi követelményeknek is:
2. KOPÁSÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
2.1. Nehézségi fok és vizsgálati módszer
A műanyag bevonatot 100 forgási cikluson át kell vizsgálni a III. C. Rész 4. pontjában írt követelményekkel összhangban.
2.2. Az eredmények kiértékelése
A műanyag bevonatot a kopásállóság tekintetében kielégítőnek kell tekinteni, ha a koptatás következtében a vizsgálati darab fényszórása nem haladja meg a 4%-ot.
3. NEDVESSÉGÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
3.1. Műanyag bevonatú, edzett biztonsági üvegek esetében a nedvességállósági vizsgálatot is el kell végezni.
3.2. A III. C. Rész 7. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
4. HŐMÉRSÉKLET–VÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA
A III. C. Rész 8. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
5. TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT
A III. C. Rész 10. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
6. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS
A III. C. Rész 11. pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
Az üveg-műanyag szélvédőket különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább egyben különböznek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. alak és méretek.
Az üveg-műanyag szélvédőket a mechanikai szilárdság, a környezeti hatásokkal szembeni ellenállás, a hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállás és a vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata szempontjából egy csoportba tartozónak kell tekinteni;
1.1.3. a műanyag rétegek száma;
1.1.4. a szélvédő „e” névleges vastagsága; ±0,2 mm gyártási tűrés megengedett;
1.1.5. az üvegréteg névleges vastagsága;
1.1.6. a közbenső rétegként szereplő műanyag réteg(ek) névleges vastagsága;
1.1.7. a közbenső rétegként szereplő műanyag réteg(ek) fajtája és típusa (pl. PVB vagy más anyag) és a belső felületen lévő műanyag réteg fajtája és típusa.
1.1.8. Bármely különleges eljárás, amellyel az üvegtáblát esetleg kezelték.
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);
1.2.2. a műanyag rétegek színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);
1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett);
1.2.4. beépített vezetékek megléte vagy hiánya;
1.2.5. beépített sötétítősávok megléte vagy hiánya.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat (3.2. pont) és az optikai tulajdonságok vizsgálatának kivételével az üveg-műanyag szélvédők esetében a vizsgálatokat vagy valódi szélvédőből kivágott, vagy külön e célra gyártott lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni. A vizsgálati daraboknak mindkét esetben, minden tekintetben szigorúan meg kell egyezniük azon sorozatban gyártott szélvédőkkel, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.
2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt a vizsgálati darabokat legalább 4 órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálatokat a vizsgálati daraboknak a tárolóból való kivételét követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
3.2. Fejformával végzett ütközéses vizsgálat teljes szélvédőn
3.2.1. A minták száma
A legkisebb és a legnagyobb kiterített felületű sorozatból a III. M. Rész előírásaival összhangban kiválasztott 4–4 mintán kell a vizsgálatokat elvégezni.
3.2.2. Vizsgálati módszer
3.2.2.1. Az alkalmazandó módszert a III. C. Rész 3.3.2. pontjának előírásai adják meg.
3.2.2.2. Az ejtési magasság 1,50 m +0/–5 mm.
3.2.3. Az eredmények kiértékelése
3.2.3.1. A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
3.2.3.1.1. az üvegréteg eltörik, és rajta számos, kör alakú repedés látható, amelyek középpontja megközelítőleg azonos az ütközési ponttal; az ütközési ponthoz legközelebbi repedések nincsenek attól 80 mm-nél nagyobb távolságra;
3.2.3.1.2. az üvegréteg továbbra is a közbenső műanyag réteghez tapad. A közbenső rétegről való egy vagy több részleges, legfeljebb 4 mm szélességű leválás megengedhető a repedés mindkét oldalán, ha ezek az ütközési ponttól számított 60 mm átmérőjű körön kívül helyezkednek el;
3.2.3.1.3. a közbenső rétegben egy, legfeljebb 35 mm hosszúságú szakadás megengedhető az ütközés felőli oldalon.
3.2.3.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:
3.2.3.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
3.2.3.2.2. nem kielégítő eredményt adó vizsgálat esetében egy új vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
3.3. Fejformával végzett ütközéses vizsgálat lapos vizsgálati darabokon
3.3.1. A vizsgálati darabok száma
Hat darab, 1100 x 500 mm (+5/–2 mm) méretű, lapos vizsgálati darabot kell vizsgálni.
3.3.2. Vizsgálati módszer
3.3.2.1. A III. C. Rész 3.3.1. pontjában leírt módszert kell alkalmazni.
3.3.2.2. Az ejtési magasság 4 m +25/–0 mm.
3.3.3. Az eredmények kiértékelése
3.3.3.1. A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
3.3.3.1.1. az üvegréteg enged és eltörik, valamint rajta több, kör alakú repedés látható, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütközési ponttal;
3.3.3.1.2. a közbenső rétegben szakadások megengedhetők, de a próbabábu feje nem hatolhat át az üvegen;
3.3.3.1.3. a közbenső rétegről nem válik le nagyobb üvegszilánk.
3.3.3.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyás céljából benyújtott vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:
3.3.3.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredménnyel jár; vagy
3.3.3.2.2. nem kielégítő eredményt adó vizsgálat esetében egy új vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
4. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA
4.1. Nehézségi fok, vizsgálati módszer és az eredmények kiértékelése
A III. F. Rész 4. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
4.2. Azonban a III. F. Rész 4.3.4.1. pontjában megfogalmazott követelményt nem kell alkalmazni.
5. KÖRNYEZETI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
5.1. Kopásállóság vizsgálata
5.1.1. A külső felület kopásállóságának vizsgálata
5.1.1.1. A III. F. Rész 5.1. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.1.2. A belső felület kopásállóságának vizsgálata
5.1.2.1. A III. I. Rész 2. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 5. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.3. Sugárzásállóság vizsgálata
A III. C. Rész 6. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.4. Nedvességállóság vizsgálata
A III. C. Rész 7. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
5.5. Hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 8. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK
Minden szélvédőtípusra a III. C. Rész 9. pontjában megadott, az optikai tulajdonságokra vonatkozó követelmények érvényesek.
7. TŰZÁLLÓSÁG VIZSGÁLATA
A III. C. Rész 10. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
8. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA
A III. C. Rész 11. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
A nem szélvédők céljára szolgáló üveg-műanyag táblákat különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. a névleges vastagságra „e” alkalmazható vastagság kategória, ±0,2 mm gyártási tűrés megengedett:
| – I. kategória: | e ≤ 3,5 mm | ||
| – II. kategória: | 3,5 mm < | e ≤ 4,5 mm | |
| – III. kategória: | 4,5 mm < | e |
1.1.3. közbenső réteg(ek) ként szereplő műanyag réteg(ek) névleges vastagsága;
1.1.4. az üvegtábla névleges vastagsága;
1.1.5. közbenső réteg(ek) ként szereplő műanyag réteg(ek) típusa (pl. PVB vagy más anyag) és a belső felületen levő műanyag réteg típusa.
1.1.6. Bármely különleges kezelés, amelynek az üvegréteget esetleg alávetették.
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. az anyag fajtája (táblaüveg, úsztatott üveg, síküveg);
1.2.2. a műanyag réteg(ek) színezése (színtelen vagy teljesen, illetve részlegesen színezett);
1.2.3. az üveg színezése (színtelen vagy színezett).
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. Nem szélvédők céljára szolgáló üveg-műanyag táblák esetében a vizsgálatokat lapos vizsgálati darabokon kell elvégezni, amelyeket vagy normál üvegtáblából vágnak ki, vagy külön e célra készítenek. A vizsgálati daraboknak mindkét esetben, minden tekintetben szigorúan meg kell egyezniük azon üveg-műanyag táblákkal, amelyek gyártásához az alkatrész-típusjóváhagyást kérik.
2.2. Az egyes vizsgálatok elvégzése előtt az üveg-műanyag táblák vizsgálati darabjait legalább négy órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálatokat a vizsgálati darabok tárolóból való kivételét követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
2.3. E Rész előírásait teljesítettnek kell tekinteni, ha az alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott üvegtábla összetétele megegyezik a IV. J. Rész előírásai alapján már jóváhagyott szélvédő összetételével.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
3.2. A vizsgálati darabok száma
A vizsgálatot hat darab sík, 1100 x 500 mm (+5/–2 mm) méretű vizsgálati darabon kell elvégezni.
3.3. Vizsgálati módszer
3.3.1. A III. C. Rész 3. pontjában leírt módszert kell alkalmazni.
3.3.2. Az ejtési magasság 1,50 m +0/–5 mm. (E magasságot traktor szélvédőjeként használt üvegtáblák esetében 4 m-re (+25/–0 mm) kell növelni.)
3.4. Az eredmények kiértékelése
3.4.1. A vizsgálat eredményét kielégítőnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
3.4.1.1. az üvegréteg eltörik, és rajta számos repedés látható;
3.4.1.2. a közbenső rétegben felléphetnek szakadások, de a próbabábu feje nem hatolhat át a vizsgálati darabon;
3.4.1.3. a közbenső rétegről nem válhat le nagyobb üvegdarab.
3.4.2. A fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott valamely vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:
3.4.2.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
3.4.2.2. nem kielégítő eredménnyel járó vizsgálat esetében egy új vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
4. MECHANIKAI SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA – VIZSGÁLAT 227 G TÖMEGŰ GOLYÓVAL
4.1. A III. G. Rész 4. pontjában leírt követelményeket kell alkalmazni, a 4.3.2. pontban szereplő táblázat kivételével, amelynek helyére az alábbi táblázat kerül:
| Névleges vastagság | Ejtési magasság | ||
| e ≤ 3,5 mm | 5 m | + 25/− 0 mm | |
| 3,5 mm < e ≤ 4,5 mm | 6 m | ||
| e > 4,5 mm | 7 m | ||
4.2. Azonban a III. G. Rész 4.4.1. pontjának harmadik bekezdését nem kell alkalmazni.
5. KÖRNYEZETI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS VIZSGÁLATA
5.1. Kopásállóság vizsgálata
5.1.1. A külső felület kopásállóságának vizsgálata
A III. G. Rész 5.1. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.1.2. A belső felület kopásállóságának vizsgálata
A III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 5. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.3. Sugárzásállóság vizsgálata
A III. C. Rész 6. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.4. Nedvességállóság vizsgálata
A III. C. Rész 7. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
5.5. Hőmérséklet-változásokkal szembeni ellenállás vizsgálata
A III. C. Rész 8. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
6. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK
Az üvegtáblákra vagy a járművezető kilátása szempontjából alapvető fontosságú helyeken lévő üvegtáblarészekre a III. C. Rész 9.1. pontjának fényáteresztési követelményeit kell alkalmazni.
7. TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT
A III. C. Rész 10. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
8. VEGYI ANYAGOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS
A III. C. Rész 11. pontjának követelményeit kell alkalmazni.
1. TÍPUSMEGHATÁROZÁS
A kettős üvegezésű egységeket különböző típusúnak kell tekinteni, ha az alábbi fő vagy másodlagos jellemzők közül legalább az egyikben különböznek.
1.1. A fő jellemzők a következők:
1.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
1.1.2. a kettős üvegezésű egység felépítése (szimmetrikus vagy aszimmetrikus);
1.1.3. az egyes összetevő üvegtáblák típusa a III. E., III. G. vagy III. K. Rész 1. pontja szerinti meghatározásban;
1.1.4. a két üvegtábla közötti rés névleges szélessége;
1.1.5. a ragasztás típusa (szerves, üveg-üveg vagy üveg-fém).
1.2. A másodlagos jellemzők a következők:
1.2.1. Az egyes összetevő üvegtáblák másodlagos jellemzői a III. E., III. G. vagy III. K. Rész 1.2. pontja szerinti meghatározásban.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A kettős üvegezésű egységet alkotó egyes üvegtábláknak vagy megfelelő típusjóváhagyással kell rendelkezniük, vagy meg kell felelniük a vonatkozó Részekben (III. E., III. G. vagy III. K.) leírt követelményeknek.
2.2. Az „e” névleges résszélességű, kettős üvegezésű egységeken elvégzett vizsgálatokat minden olyan kettős üvegezésű egységre érvényesnek kell tekinteni, amelynek jellemzői az előbbiekkel megegyeznek, és amelynek névleges résszélessége „e” ±3 mm. Azonban az alkatrész-típusjóváhagyás kérelmezője a legnagyobb és a legkisebb résszélességű mintát is benyújthatja vizsgálatra.
2.3. Olyan kettős üvegezésű egységek esetében, amelyeknek legalább az egyik táblája rétegelt üveg vagy üveg-műanyag, a vizsgálati darabokat a vizsgálatok elvégzése előtt legalább négy órán át 23 °C ±2 °C hőmérsékleten kell tartani. A vizsgálatokat a vizsgálati darabok tárolóból való kivételét követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
3. ÜTKÖZÉSES VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL
3.1. A másodlagos jellemzők nehézségi foka
A másodlagos jellemzők figyelmen kívül maradnak.
3.2. A mintadarabok száma
A vizsgálatokat az összetevő üvegtáblák minden vastagságkategóriájára, valamint minden egyes résszélességre (lásd 1.1.4. pont) hat-hat mintadarabon kell elvégezni, amelyek mérete 1100 x 500 mm (+5/–22 mm).
3.3. Vizsgálati módszer
3.3.1. A IV. C. Rész 3. pontjában leírt eljárást kell alkalmazni.
3.3.2. Az ejtési magasság 1,5 m (+0/–5 mm).
3.3.3. Az aszimmetrikus összetételű kettős üvegezés esetében mindkét oldalon három vizsgálatot kell végezni.
3.4. Az eredmények kiértékelése
3.4.1. Két egyenletesen edzett üvegtáblából álló kettős üvegezés:
a vizsgálat akkor tekinthető megfelelőnek, ha mindkét összetevő eltörik.
3.4.2. Nem szélvédő céljára szolgáló két rétegelt üvegtáblából álló kettős üvegezés:
a vizsgálat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi követelmények teljesülnek:
3.4.2.1. a vizsgálati darab mindkét összetevője enged és eltörik, továbbá rajtuk kör alakú repedések láthatók, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütközési ponttal;
3.4.2.2. a közbenső rétegben lehetnek szakadások, de a próbabábu feje nem hatolhat át a vizsgálati darabon;
3.4.2.3. a közbenső rétegről nem válhatnak le nagyobb üvegszilánkok.
3.4.3. Nem szélvédő céljára szolgáló, egy egyenletesen edzett üvegtáblából és egy rétegelt üveg vagy üveg-műanyag táblából álló kettős üvegezés.
A vizsgálat akkor tekinthető megfelelőnek, ha az alábbi követelmények teljesülnek:
3.4.3.1. az edzett üvegtábla eltörik;
3.4.3.2. a rétegelt üveg vagy üveg-műanyag tábla enged és eltörik, továbbá repedések láthatók rajta, amelyek középpontja megközelítőleg egybeesik az ütközési ponttal;
3.4.3.3. a közbenső réteg(ek)ben lehetnek szakadások, de a próbabábu feje nem hatolhat át a vizsgálati darabon;
3.4.3.4. a közbenső rétegről nem válhat le nagyobb üvegszilánk.
3.4.4. Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatra benyújtott valamely vizsgálatidarab-sorozat akkor tekinthető megfelelőnek a fejformával végzett ütközéses vizsgálat szempontjából, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:
3.4.4.1. valamennyi vizsgálat kielégítő eredményt ad; vagy
3.4.4.2. nem kielégítő eredménnyel járó vizsgálat esetében egy újabb vizsgálatidarab-sorozaton ismételten elvégzett vizsgálatok kielégítő eredményeket adnak.
4. OPTIKAI TULAJDONSÁGOK
A kettős üvegezésű egységekre, vagy a járművezető kilátása szempontjából alapvető helyeken levő, kettős üvegezésű részekre a III. C. Rész 9.1. pontjában leírt rendes fényáteresztő képességi követelményeket kell alkalmazni.
1. A következő tulajdonságokat kell figyelembe venni:
1.1. szélvédő kiterített felülete;
1.2. szegmensmagasság;
1.3. görbület.
2. Egy vastagsági osztály egy csoportot képez.
3. Az osztályozást a kiterített felület nagysága szerint emelkedő sorrendben kell elvégezni. Ki kell választani az öt legnagyobb és az öt legkisebb kiterített felületet, és azokat a következőképpen kell számozni:
| 1. a legnagyobb felületű | 1. a legkisebb felületű | |
| 2. az 1.-nél közvetlenül kisebb | 2. az 1.-nél közvetlenül nagyobb | |
| 3. a 2.-nál közvetlenül kisebb | 3. a 2.-nál közvetlenül nagyobb | |
| 4. a 3.-nál közvetlenül kisebb | 4. a 3.-nál közvetlenül nagyobb | |
| 5. a 4.-nél közvetlenül kisebb | 5. a 4.-nél közvetlenül nagyobb |
4. A 3. pont szerinti mindkét sorozatban a szegmensmagasság jelölése a következő:
1. a legnagyobb szegmensmagasság,
2. a közvetlenül kisebb szegmensmagasság,
3. az előző értéknél közvetlenül kisebb szegmensmagasság stb.
5. A 3. pont szerinti mindkét sorozatban a görbületi sugár jelölése a következő:
1. a legkisebb görbületi sugár,
2. a közvetlenül nagyobb görbületi sugár,
3. az előző értéknél közvetlenül nagyobb görbületi sugár stb.
6. A 3. pont szerinti két sorozatban az egyes szélvédőkre adott számokat össze kell adni.
6.1. A III. D., III. F., III. H., III. I. vagy III. J. Rész szerinti teljes vizsgálat céljára ki kell választani az öt legnagyobb és az öt legkisebb szélvédő közül azt, amelyiknél ezen összeg a legkisebb.
6.2. Az ugyanazon sorozatba tartozó többi szélvédőt csak a III. C. Rész 9. pontja szerinti optikai tulajdonságok ellenőrzése céljából kell megvizsgálni.
7. Néhány olyan szélvédőn is elvégezhetők a vizsgálatok, amelyek alak és/vagy görbületi sugár tekintetében jelentősen különböznek a kiválasztott csoport szélső elemeitől, amennyiben a vizsgálatokat végző műszaki szolgálat véleménye szerint valószínű, hogy a kérdéses paraméterek jelentős mértékben kedvezőtlen hatásúak.
8. A csoport határértékeit a szélvédő kiterített felületének nagysága határozza meg. Ha valamely alkatrész-típusjóváhagyásra benyújtott szélvédőnek ezen jóváhagyott határokon kívül eső nagyságú kiterített területe van és/vagy jelentősen nagyobb a szegmensmagassága és/vagy jelentősen kisebb a görbületi sugara, úgy e szélvédőt új típusúnak kell tekinteni, és további vizsgálatoknak kell alávetni, amennyiben a műszaki szolgálat a már birtokában lévő, a termékkel és a felhasznált anyagokkal kapcsolatos információk figyelembevételével úgy ítéli meg, hogy az ilyen vizsgálatok műszakilag szükségesek.
9. Ha a későbbiekben az alkatrész-típusjóváhagyás birtokosa egy, már jóváhagyott vastagsági kategóriában bármilyen más típusú szélvédőt szándékozik gyártani:
9.1. úgy meg kell győződnie arról, hogy az új modell besorolható-e a kérdéses csoportból az alkatrész-típusjóváhagyás céljára kiválasztott öt legnagyobb vagy öt legkisebb üvegtábla közé:
9.2. a számozást a fenti 3., 4., és 5. pontban meghatározott eljárással újra el kell végezni;
9.3. ha az öt legnagyobb vagy öt legkisebb szélvédő közé besorolt új szélvédőnek adott számok összege:
9.3.1. bizonyul a legkisebbnek, úgy a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
9.3.1.1. edzett üveg szélvédő:
9.3.1.1.1. szilánkosodás,
9.3.1.1.2. ütközéses vizsgálat fejformával,
9.3.1.1.3. optikai torzítás,
9.3.1.1.4. másodlagos képszétválás,
9.3.1.1.5. fényáteresztés;
9.3.1.2. szélvédő rétegelt üvegből vagy üveg-műanyagból:
9.3.1.2.1. ütközéses vizsgálat fejformával,
9.3.1.2.2. optikai torzítás,
9.3.1.2.3. másodlagos képszétválás,
9.3.1.2.4. fényáteresztés;
9.3.1.3. Szélvédő kezelt rétegelt üvegből: a 9.3.1.1.1., 9.3.1.1.2. és a 9.3.1.2. pontban meghatározott vizsgálatok;
9.3.1.4. Műanyag bevonatú szélvédő: értelemszerűen a 9.3.1.1. vagy a 9.3.1.2. pontban meghatározott vizsgálatok;
9.3.2. ha nem a legkisebbnek bizonyul, úgy csak az optikai tulajdonságokat ellenőrző, a III. C. Rész 9. pontjában meghatározott vizsgálatokat kell elvégezni.
1. ábra
A „h” szegmensmagasság meghatározása
Egyszeres görbületű üvegtábla esetében a szegmensmagasság legfeljebb h1 lehet.
Kettős görbületű üvegtábla esetében a szegmensmagasság legfeljebb h1 + h2 lehet.
2. ábra
Előírt ütközési pontok szélvédők esetében
3.(a), (b) és (c) ábra
Előírt ütközési pontok egyenletesen edzett üvegtáblák esetében
A 3.(a), 3.(b) és 3.(c) ábrán feltüntetett „2” pontok példák a III. E. Rész 2.5. pontjában előírt „2” pontra.
1. MEGHATÁROZÁSOK
E Részben:
1.1. „terméktípus”: az összes, azonos fő jellemzőkkel rendelkező üvegtábla;
1.2. „vastagsági osztály”: az összes olyan üvegtábla, amelyek összetevő részeinek vastagsága a megengedett tűrésen belül van;
1.3. „gyártóegység”: egy vagy több üvegtáblatípus gyártására alkalmas, ugyanazon helyen lévő összes gyártólétesítmény; több gyártósort is magában foglalhat;
1.4. „műszak”: azon gyártási időtartam, amelyet ugyanazon gyártósor a napi munkaórák alatt teljesít;
1.5. „gyártási sorozat”: ugyanazon műszakban, ugyanazon terméktípus gyártásával folyamatosan eltöltött időtartam;
1.6. „Ps”: ugyanazon műszakban, ugyanazon terméktípusból gyártott üvegtáblák száma;
1.7. „Pr”: az egy gyártási sorozat alatt ugyanazon terméktípusból előállított üvegtáblák száma.
2. VIZSGÁLATOK
Az üvegtáblákon a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
2.1. Edzett üveg szélvédők
2.1.1. Szilánkosodási vizsgálat a III. D. Rész 2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.1.2. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.1.3. Optikai torzítás vizsgálata a III. C. Rész 9.2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.1.4. Másodlagos képszétválasztás vizsgálata a III. C. Rész 9.3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.2. Egyenletesen edzett üvegtáblák
2.2.1. Szilánkosodási vizsgálat a III. E. Rész 2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.2.2. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.2.3. Szélvédőként használt üvegtáblák esetében:
2.2.3.1. Optikai torzítás vizsgálata a III. C. Rész 9.2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.2.3.2. Másodlagos képszétválasztás vizsgálata a III. C. Rész 9.3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3. Szélvédők közönséges rétegelt üvegből és üveg-műanyagból
2.3.1. Ütközéses vizsgálat fejformával a III. F. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.2. Vizsgálat 2 260 g tömegű golyóval a III. F. Rész 4.2. pontjának és a III. C. Rész 2.2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.3. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 5. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.4. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.5. Optikai torzítás vizsgálata a III. C. Rész 9.2. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.6. Másodlagos képszétválás vizsgálata a III. C. Rész 9.3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.7. Csak üveg-műanyag szélvédők esetében:
2.3.7.1. Kopásállóság vizsgálata a III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.7.2. Nedvességállóság vizsgálata a III. I. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.3.7.3. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 11. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4. Nem szélvédők céljára szolgáló közönséges, rétegelt üveg- és üveg-műanyag táblák
2.4.1. Ütközésvizsgálat 227 g tömegű golyóval a III. G. Rész 4. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.2. Magas hőmérséklettel szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 5. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.3. Fényáteresztés mérése a III. C. Rész 9.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.4. Csak üveg-műanyag táblák esetén:
2.4.4.1. Kopásállósági vizsgálat a III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.4.2. Nedvességállóság vizsgálata a III. I. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.4.3. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 11. pontjának követelményeivel összhangban.
2.4.5. A fenti követelmények teljesítettnek tekinthetők, amennyiben a megfelelő vizsgálatokat egy ugyanolyan összetételű szélvédőn már elvégezték.
2.5. Szélvédők kezelt rétegelt üvegből
2.5.1. A 2.3. pont szerinti vizsgálatokon túl szilánkosodási vizsgálatot is kell végezni a III. H. Rész 4. pontjának követelményeivel összhangban.
2.6. Műanyag bevonatú üvegtáblák
Az ezen Rész különböző pontjaiban előírt vizsgálatokon túl az alábbi vizsgálatokat is el kell végezni:
2.6.1. Kopásállóság vizsgálata a III. I. Rész 2.1. pontjának követelményeivel összhangban.
2.6.2. Nedvességállóság vizsgálata a III. I. Rész 3. pontjának követelményeivel összhangban.
2.6.3. Vegyi anyagokkal szembeni ellenállás vizsgálata a III. C. Rész 11. pontjának követelményeivel összhangban.
2.7. Kettős üvegezésű egységek
Változatlan gyakorisággal és ugyanazon követelményeknek megfelelően azon vizsgálatokat kell elvégezni, amelyeket a kettős üvegezésű egységet alkotó üvegtáblákra e Rész előír.
3. A VIZSGÁLATOK GYAKORISÁGA ÉS EREDMÉNYE
3.1. Szilánkosodás
3.1.1. Vizsgálatok
3.1.1.1. Az első vizsgálati sorozatot – amely az ezen Rész szerinti ütközési pontokon való törésből áll – fényképlenyomat útján minden új típusú üvegtábla gyártásának kezdetekor el kell végezni a törésnek leginkább kitett pont megállapítása érdekében.
Edzett üveg szélvédők esetén e vizsgálatsorozatot csak akkor kell elvégezni, ha ezen üvegtáblatípusnak az éves termelési mennyisége meghaladja a 200 egységet.
3.1.1.2. A gyártási sorozat közben az ellenőrző vizsgálatot csak a 3.1.1.1. pont szerinti törési ponton kell elvégezni.
3.1.1.3. Minden gyártási sorozat megkezdésekor, illetve a színezés változtatását követően ellenőrzést kell végezni.
3.1.1.4. A gyártási sorozat alatt az ellenőrző vizsgálatokat legalább az alábbi gyakorisággal kell végezni:
| Edzett üveg szélvédők | Nem szélvédők céljára szolgáló edzett üvegtáblák | Szélvédők kezelt rétegelt üvegből | |
| Gys ≤ 200: gyártási sorozatonként egyszer | Gym ≤ 500: műszakonként egyszer | típusonként 0,1% | |
| Gys > 200: 4 gyártási óránként egyszer | Gym > 500: műszakonként kétszer |
3.1.1.5. A gyártási sorozat végén egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni az utoljára gyártott üvegtáblák egyikén.
3.1.1.6. Ha a gyártott darabszám (Pr) < 20, úgy gyártási sorozatonként csak egy szilánkosodási vizsgálatot kell végezni.
3.1.2. Eredmények
Minden eredményt rögzíteni kell, beleértve azon vizsgálati eredményeket is, amelyekről nem készül fénykép.
Ezenkívül műszakonként egyszer érintkezéses fényképet kell készíteni, kivéve ha a darabszám (Pr) ≤ 500. Ez utóbbi esetben gyártási sorozatonként csak egy ilyen fényképet kell készíteni.
3.2. Ütközéses vizsgálat fejformával
3.2.1. Vizsgálatok
Az ellenőrzést az egy gyártósoron rétegelt üvegből egy nap alatt gyártott szélvédők legalább 0,5%-ának megfelelő mennyiségű mintán kell elvégezni. Naponta legfeljebb 15 szélvédőt kell vizsgálni.
A kiválasztott mintáknak reprezentatívaknak kell lenniük a különféle legyártott szélvédőtípusok tekintetében.
Az illetékes hatóság jóváhagyásával e vizsgálatok helyett a 2260 g tömegű golyóval végzett ütővizsgálat (lásd 3.3. pont) is elvégezhető. A fejformával végzett ütközéses vizsgálatot minden esetben vastagsági osztályonként és évente legalább két szélvédőn el kell végezni.
3.2.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.3. 2260 g tömegű golyóval végzett ütővizsgálat
3.3.1. Vizsgálatok
Az ellenőrzést vastagsági osztályonként legalább havonta egyszer el kell végezni.
3.3.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.4. 227 g tömegű golyóval végzett ütővizsgálat
3.4.1. Vizsgálatok
A vizsgálati darabokat mintákból kell kivágni. Gyakorlati megfontolásokból azonban a vizsgálatok késztermékeken vagy azok részein is elvégezhetők.
Az ellenőrzést olyan mennyiségű mintán kell elvégezni, amely az egy műszakra jutó termelés 0,5%-ának felel meg, legfeljebb azonban napi 10 mintával.
3.4.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.5. Magas hőmérséklet mellett végzett vizsgálat
3.5.1. Vizsgálatok
A mintadarabokat mintákból kell kivágni. Gyakorlati megfontolásokból azonban a vizsgálatok késztermékeken vagy azok részein is elvégezhetők. Ez utóbbiakat úgy kell kiválasztani, hogy valamennyi közbenső réteg a használatának megfelelő arányban legyen megvizsgálva.
Az ellenőrzést közbenső rétegszínenként, a napi termelésből vett legalább három mintán kell elvégezni.
3.5.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.6. Fényáteresztés
3.6.1. Vizsgálatok
E vizsgálatot a színezett késztermékből vett reprezentatív mintákon kell elvégezni.
A vizsgálatot minden gyártási sorozatnak legalább a kezdetén el kell végezni, ha bármiféle olyan változás van az üvegtábla jellemzőiben, amely befolyásolhatja a vizsgálat eredményeit.
Nem kell vizsgálni azon üvegtáblákat, amelyeknek az alkatrész-típusjóváhagyás során mért rendes fényáteresztése szélvédők esetén legalább 80%, és nem szélvédők céljára szolgáló üvegtáblák esetén legalább 75%, valamint amelyek az V. kategóriába tartoznak.
E vizsgálat helyett, edzett üvegtáblák esetében az üveg szállítója benyújthat egy, a fenti követelményekkel való megfelelőséget tanúsító bizonyítványt is.
3.6.2. Eredmények
A fényáteresztés értékét fel kell jegyezni. Emellett árnyékoló- vagy sötétítősávokkal ellátott szélvédőknél azt is ellenőrizni kell a III. A. Rész 3.2.1.2.2.3. pontja szerinti rajzok alapján, hogy e sávok kívül esnek-e az I’ övezeten.
3.7. Optikai torzítás és másodlagos képszétválás
3.7.1. Vizsgálatok
Minden szélvédőt meg kell vizsgálni a látható hibák felderítése érdekében. Emellett a meghatározott módszerekkel vagy bármely más, hasonló eredményeket adó módszerekkel méréseket kell végezni a különböző kilátási területeken legalább az alábbi gyakorisággal:
a darabszám (Ps) ≤ 200, úgy műszakonként legalább egy mintadarab vételezése szükséges,
– ha a darabszám (Ps) > 200, úgy műszakonként legalább kettő mintadarab vételezése szükséges,
– a teljes termelés 1%-a, ahol a mintákat úgy kell kiválasztani, hogy jellemezzék a teljes termelést.
3.7.2. Eredmények
Minden eredményről feljegyzést kell készíteni.
3.8. Kopásállóság
3.8.1. Vizsgálatok
E vizsgálatot csak műanyag bevonatú, valamint üveg-műanyag táblákon kell elvégezni. Havonta és bevonó anyag vagy közbenső anyag típusonként legalább egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni.
3.8.2. Eredmények
A fényszórási eredményekről feljegyzést kell készíteni.
3.9. Nedvességállóság
3.9.1. Vizsgálatok
E vizsgálatot csak műanyag bevonatú és üveg-műanyag táblákon kell elvégezni. Havonta és bevonó anyag vagy közbenső anyag típusonként legalább egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni.
3.9.2. Eredmények
Valamennyi eredményt fel kell jegyezni.
3.10. Vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség
3.10.1. Vizsgálatok
E vizsgálatot csak műanyag bevonatú és üveg-műanyag táblákon kell elvégezni. Havonta és bevonó anyag vagy közbenső anyag típusonként legalább egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni.
3.10.2. Eredmények
Valamennyi eredményt fel kell jegyezni.
| A hatóság neve |
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A SZÉLVÉDŐRE ÉS AZ EGYÉB ÜVEGTÁBLÁKRA VONATKOZÓAN
(mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok , azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma: ......................... Kiterjesztés száma: ..................................................
1. A traktor gyártmánya (gyártójának cégneve): ...............................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
2. A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve:
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): ......................................
.........................................................................................................................................................
5. A szélvédő és egyéb üvegezések típusának leírása (edzett, rétegelt, műanyag, üveg-műanyag, sík, ívelt stb.): ...............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
6. A szélvédő és egyéb üvegtáblák EK alkatrész-típusjóváhagyási száma: ......................................
7. A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte: ................................................................
8. A típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálat: ...........................................................
.........................................................................................................................................................
9. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ...............................................................................
10. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma: ...........................................................................
11. Az EK típusjóváhagyás a szélvédőkre és egyéb üvegtáblákra megadva/elutasítva (1): ..............
12. Hely: ...................................
13. Kelt: ....................................
14. Aláírás: ...............................
15. A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
..................................... méretezett rajzok
..................................... a szélvédő és a traktorfülkén lévő egyéb üvegezések vázlata vagy fényképe.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
16. Megjegyzések: .............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
1. MEGHATÁROZÁSOK
1.1. * Mechanikus kapcsoló a traktor és a vontatmány között”: olyan alkatrészek, amelyeket a traktorra és a vontatmányra azért szerelnek fel, hogy mechanikus kapcsolatot hozzanak létre a két járműegység között.
Ez a melléklet csak a traktorok mechanikus kapcsolóinak alkatrészeire vonatkozik.
A traktorok mechanikus kapcsolói között a következő alaptípusok különböztethetők meg:
– vonókengyel (lásd az 1. függelék 1. és 2. ábráját),
– elfordulásgátló vonókengyel (lásd az 1. függelék 1d. ábráját),
– vonóhorog (lásd az ISO 6489–1:2001 szabvány „Kapcsolószerkezet méretei” című 1. ábráját),
– traktorvonórúd (lásd az 1. függelék 3. ábráját),
– vonógömb (lásd az 1. függelék 4. ábráját),
– vonócsap (lásd az 1. függelék 5. ábráját).
1.2. „A traktor és a vontatmány közötti mechanikus kapcsolótípus”: olyan alkatrészek, amelyek különösen az alábbi szempontok szerint nem különböznek lényegesen egymástól:
1.2.1. a mechanikus kapcsolóelem jellege;
1.2.2. a vonószem átmérője (Ø 40 mm és/vagy Ø 50 mm);
1.2.3. külső alak, méretek vagy működési mód (automatikus vagy nem automatikus);
1.2.4. anyag;
1.2.5. a D értéke, ahogyan azt a 2. alfüggelék meghatározza a dinamikus módszerrel végzett vizsgálathoz, vagy a pótkocsi tömege a 3. alfüggelék szerint a statikus módszerrel végrehajtott vizsgálatokhoz, továbbá a csatlakozási pontra ható S függőleges terhelés.
1.3. „A mechanikus kapcsoló vonatkoztatási középpontja”: azon pont a csaptengelyen, amely azonos távolságra van a száraktól (villa esetén), valamint a horog szimmetriasíkja és a horog konkáv részének alkotója közti metszéspont a gyűrűvel való érintkezési síkban, amennyiben a gyűrű vontatási helyzetben van.
1.4. „A mechanikus kapcsoló talaj fölötti magassága (h)”: a mechanikus csatlakozó vonatkoztatási középpontján áthaladó vízszintes sík és azon vízszintes sík távolsága, amelyen a traktor kerekei állnak.
1.5. „A mechanikus kapcsoló kinyúlása (c)”: a mechanikus kapcsolóelem vonatkoztatási középpontja és az azon tengelyen keresztülhaladó függőleges sík közötti távolság, amelyre a traktor hátsó kerekei vannak szerelve.
1.6. „Függőleges terhelés (S) a kapcsolási ponton”: statikus körülmények között a mechanikus kapcsoló vonatkozási középpontjára átvitt terhelés.
1.7. „Automatikus”: olyan mechanikus kapcsolóelem, amely a vonószem csúszószerkezetének működésbe hozásakor minden további külső beavatkozás nélkül zárul és biztosítja saját magát.
1.8. „A traktor tengelytávja (1)”: a traktor hosszanti középsíkjára merőleges, a traktor tengelyein áthaladó függőleges síkok közötti távolság.
1.9. „A terheletlen traktor első tengelyére jutó tömeg (ma)”: a traktor tömegének azon része, amelyet statikus körülmények között a traktor első tengelye visz át a talajra.
2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A mechanikus kapcsolóelemek egyaránt tervezhetőek automatikus és nem automatikus működésre.
2.2. A traktoron lévő mechanikus kapcsoló alkatrészeknek meg kell felelniük a méretekre, a szilárdságra és a kapcsolási pontra jutó függőleges terhelésre vonatkozó 3.1.–3.3. pont követelményeinek.
2.3. A mechanikus kapcsoló alkatrészeit oly módon kell megtervezni és legyártani, hogy azok a rendes használat során megfelelően működjenek, és megtartsák ezen melléklet által előírt jellemzőiket.
2.4. A mechanikus kapcsoló összes alkatrészeit olyan minőségű anyagokból kell készíteni, amelyek képesek kiállni a 3.2. pontban megadott vizsgálatokat, és amelyek szilárdsági jellemzőiket tartósan megőrzik.
2.5. Az összes csatlakozónak és azok rögzítőinek könnyen összekapcsolhatónak és oldhatónak kell lennie, és oly módon kell azokat megtervezni, hogy rendes működési körülmények között ne legyen mód a véletlen szétkapcsolódásra.
Az automatikus kapcsolóberendezések esetében a zárt helyzetet alakzáró módon kell biztosítani két, egymástól függetlenül működő biztonsági szerkezettel. Ezek azonban kioldhatóak egy közös kezelőkészülékkel.
2.6. A vonórúd gyűrűjének vízszintesen, a nem beépített kapcsolókészülék hosszanti tengelyének mindkét oldalán legalább 60° szögben el kell tudni fordulnia. Ezenkívül lehetővé kell tenni egy fölfelé és egy lefelé történő 20°-os függőleges elmozdulást (lásd még: 1. alfüggelék).
Az elfordulási szögeknek nem kell egyidejűleg elérhetőeknek lenniük.
2.7. * A befogópofának legalább 90°-os szögben lehetővé kell tennie a vonógyűrűk axiális elfordulását a kapcsolószerkezet hosszanti tengelye körül jobbra vagy balra, 30–150 Nm közötti, rögzített fékezési nyomatékkal.
A vonóhorognak, az elfordulásgátló vonókengyelnek, a vonógömbnek és a vonócsapnak legalább 20°-os szögben lehetővé kell tennie a vonórúdgyűrű axiális elfordulását a kapcsoló hosszanti tengelye körül jobbra vagy balra.
2.8. A gyűrűről való véletlen lekapcsolódás elkerülése érdekében a vonóhorog csúcsa és a tartó (befogókészülék) közötti távolság a maximális méretezési terhelésnél nem haladja meg a 10 mm-t.
3. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK
3.1. * Méretek
A traktorok mechanikus kapcsolószerkezeteinek meg kell felelniük az 1. alfüggelék 1–5. ábrája és 1. táblázata szerinti méreteknek.
3.2. Szilárdság
3.2.1. A mechanikus kapcsoló alkatrészeit szilárdságuk ellenőrzése céljából a 2. alfüggelékben megadott körülmények között egy dinamikus vagy a 3. alfüggelékben megadott körülmények között egy statikus vizsgálatnak kell alávetni.
3.2.2. A vizsgálatok nem okozhatnak tartós alakváltozást, töréseket vagy repedéseket.
3.3. Függőleges terhelés (S) a kapcsolási ponton
3.3.1. * A legnagyobb statikus függőleges terhelést a gyártó határozza meg. A terhelés azonban nem haladhatja meg a 3000 kg-ot a vonógömböt kivéve, amelynek esetében a megengedett legnagyobb terhelés 4000 kg.
3.3.2. Elfogadási feltételek:
3.3.2.1. A megengedett statikus függőleges terhelés nem haladhatja meg sem a traktor gyártója által ajánlott, műszakilag megengedett statikus függőleges terhelést, sem a vontatóeszközre az EK alkatrész-típusjóváhagyás szerint meghatározott, statikus függőleges terhelést.
3.3.2.2. Teljesíteni kell az MR. C. Függelék C/1. sz. melléklete II. Rész 2. pontjának követelményeit, de a hátsó tengelyre jutó legnagyobb terhelést nem szabad túllépni.
3.4. A mechanikus kapcsolókészülék talaj fölötti magassága (h)
(lásd az alábbi ábrát)
3.4.1. * A 2,5 tonna terhelt tömeget meghaladó traktorokat fel kell szerelni egy olyan vonószerkezettel, melynek a földtől mért szabad magassága kielégíti a következő összefüggések egyikét:
vagy
ahol:
mt: a traktor tömege (lásd II. Rész 1.6. pont),
mlt: a traktor tömege (lásd II. Rész 1.6. pont) terhelősúllyal az első tengelyen,
ma: a terheletlen traktor első tengelyére jutó terhelés (lásd V. Rész, 1.9. pont),
mla: a traktor első tengelyére jutó terhelés (lásd IV. Rész, 1.9. pont) terhelősúllyal az első tengelyen,
l: a traktor tengelytávolsága (lásd IV. Rész, 1.8. pont),
S: a kapcsolási pontra jutó függőleges terhelés (lásd IV. Rész, 1.6. pont),
c: a mechanikus kapcsoló vonatkoztatási középpontja és a traktor hátsó tengelyén keresztül menő függőleges sík közötti távolság (lásd IV. Rész 1.5. pont).
Az mt, mlt, ma és mla tömegek kg-ban vannak megadva.
4. AZ EK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
4.1. Traktor esetében a kapcsolókészülékre vonatkozóan az EK alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet a készülék gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
4.2. * A mechanikus kapcsoló valamennyi típusa esetében a kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat és adatokat:
a) a kapcsolókészülék méretarányos rajzai (három példányban); e rajzokon különösen fontos részletesen feltüntetni az előírt méreteket, valamint megadni a készülék szerelési méreteit,
b) rövid műszaki leírás a kapcsolókészülékről, amely meghatározza a konstrukció típusát és a felhasznált anyagot,
c) nyilatkozat a 2. alfüggelékben a dinamikus vizsgálathoz megállapított D értékéről vagy a 3. alfüggelékben a statikus vizsgálathoz megállapított, a pótkocsi műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömege másfélszeresének megfelelő T (tonnában megadott vontatható tömeg) értékéről, valamint a kapcsolási pontra ható (kg-ban megadott) S legnagyobb függőleges terhelésről,
d) egy vagy több mintakészülék, a műszaki szolgálat igénye szerint.
5. FELIRATOK
5.1. Minden olyan mechanikus kapcsolókészüléken, amely megfelel azon típusnak, amelyre megadták az EK alkatrész-típusjóváhagyást, az alábbi feliratokat kell elhelyezni:
5.1.1. kereskedelmi név vagy márkajel;
5.1.2. a 4. alfüggelék mintája szerinti EK alkatrész-típusjóváhagyási jel;
5.1.3. * ha a szilárdság ellenőrzése a 2. alfüggelék szerint történik (dinamikus vizsgálat):
D megengedett értéke (kN-ban),
S statikus függőleges terhelés értéke (kg-ban);
5.1.4. * ha a szilárdság ellenőrzése a 3. alfüggelék szerint történik (statikus vizsgálat):
a T vontatható tömeg (tonnában) és a kapcsolási pontra ható S függőleges terhelés (kg-ban).
5.2. Az adatokat jól láthatóan, tisztán olvashatóan és tartós módon kell feltüntetni.
6. * HASZNÁLATI UTASÍTÁS
Minden mechanikus kapcsolókészülékhez mellékelni kell a gyártó használati utasítását. Ezen utasításnak tartalmaznia kell az EK-alkatrész-típusjóváhagyás számát, valamint a kapcsolón elvégzett vizsgálattól függően a D (kN) vagy T (tonna) értékét.
A MECHANIKUS KAPCSOLÓ ALKATRÉSZEINEK RAJZAI
1a. ábra
Nem automatikus vonószerkezet hengeres vonócsappal
1b. ábra
Nem automatikus vonószerkezet hengeres vonócsappal
1c. ábra
Nem automatikus vonószerkezet hengeres vonócsappal
1d. ábra
Elfordulásgátló vonókengyel (az ISO 6489–5:2011 szabvány szerint)
| 1. táblázat | ||||||
| Pótkocsik és munkagépek vonókengyeleinek alakja és mérete | ||||||
| Függőleges terhelés S | D értéke D | Alak | Méret mm | |||
| kg | kN | D | a | b | ||
| +0,5 | min. | min. | ||||
| < 1000 | < 35 | w | 18 | 50 | 40 | |
| < 2000 | < 90 | x | 28 | 70 | 55 | |
| < 3000 | < 120 | y | 43 | 100 | 80 | |
| < 3000 | < 120 | z | 50 | 110 | 95 | |
2. ábra
Nem automatikus vonószerkezet
a (2002. július) ISO 6489 2. rész szabvány szerint
3. ábra
Traktorvonórúd
az ISO 6489 3. rész (2004. június) szabvány szerint
4. ábra
Vonógömb (az ISO 24347:2005 szabvány szerint)
5. ábra
Vonócsap (az ISO 6489–4:2004 szabvány szerint)
DINAMIKUS VIZSGÁLATI MÓDSZER
1. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
A mechanikus kapcsoló szilárdságát próbapadon, váltakozó erejű húzással kell megállapítani.
E módszer a teljes mechanikus kapcsolókészüléken elvégzendő fárasztóvizsgálatot írja le, azaz amikor a mechanikus kapcsolókészüléket minden, a felszereléséhez szükséges alkatrésszel ellátva próbapadra szerelik és vizsgálják.
A váltakozó erőket – amennyire csak lehetséges – szinuszosan kell alkalmazni (váltakozó és/vagy növekvő), a terhelési ciklus a használt anyagtól függ. A vizsgálat során repedések vagy törések nem keletkezhetnek.
2. * VIZSGÁLATI FELTÉTELEK
A vizsgálóterhelés alapját a jármű hossztengelyében fellépő vízszintes és a függőleges erőösszetevő együttesen alkotja.
Amennyiben másodlagos fontosságúak, a jármű hossztengelyére merőleges vízszintes erőösszetevőket és nyomatékokat nem kell figyelembe venni.
A jármű hossztengelyében fellépő vízszintes erőösszetevőket egy matematikai úton megállapított reprezentatív erő, a D érték képviseli.
A mechanikus kapcsolóra az alábbi egyenletet kell alkalmazni:
D = g · (MT · MR)/ (MT + MR)
ahol:
MT = a traktor műszakilag megengedett teljes tömege,
MR = a vontatott járművek műszakilag megengedett teljes tömege,
g = 9,81 m/s2 (g: nehézségi gyorsulás).
A nyomvonalra merőleges, függőleges erőösszetevőket az S statikus, függőleges terhelés (kg) fejezi ki.
Az MT és MR műszakilag megengedett tömeget a gyártó adja meg.
3. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
3.1. Általános követelmények
A vizsgálandó mechanikus kapcsolószerkezetre a vizsgálóerőt egy megfelelő, szabványos vonórúdgyűrűn kell átvinni, olyan szögben, amelyet a függőleges (Fv) és a vízszintes vizsgálóerő (Fh) aránya határoz meg, és amely a hosszanti középsíkban elől-felülről hátra-lefelé irányul.
A vizsgálóerőt a kapcsolószerkezet és a vonórúdgyűrű szokásos érintkezési pontján kell alkalmazni.
A kapcsolószerkezet és a gyűrű közötti játékot a legkisebb értéken kell tartani.
Elvben a vizsgálóerőt váltakozó módon, a nulla pont körül kell alkalmazni. Váltakozó vizsgálóerő esetén az eredő terhelés nulla.
Ha a kapcsolószerkezet kialakítása következtében (pl. túl nagy játék, vonóhorog) nem lehetséges a vizsgálatnak váltakozó vizsgálóterheléssel történő elvégzése, úgy a vizsgálati terhelés növekvő módon is alkalmazható, a húzás vagy a nyomás irányában, attól függően, hogy melyik a nagyobb.
Ha a vizsgálatot egy növekvő erőgörbének megfelelően végzik, úgy a vizsgálati terhelés a felső (legnagyobb) terheléssel egyenlő és az alsó (legkisebb) terhelés nem lehet nagyobb a felső terhelés 5%-ánál.
A váltakozó erővel végzett vizsgálat során a berendezés megfelelő felszerelése és az erőátadó rendszer megfelelő megválasztása révén ügyelni kell arra, hogy ne jelenjenek meg további nyomatékok vagy olyan erők, amelyek merőlegesek a vizsgálóerőre; az erő irányának szöghibája a váltakozó irányú erővel végzett vizsgálat során nem lépheti túl a ±1,5o-ot; a növekvő terheléses vizsgálat során pedig a szöget a felső terhelési helyzetbe kell beállítani.
A vizsgálati frekvencia nem lehet nagyobb 30 Hz-nél. Acél vagy acélöntvény alkatrészek esetében a terhelési ciklus 2 · 106. Az ezt követő repedésvizsgálatot a festékbehatolásos vagy hasonló módszerrel kell elvégezni.
Ha a kapcsolószerkezet alkatrészei rugókat és/vagy lengéscsillapítókat is tartalmaznak, úgy azokat a vizsgálat során nem szabad eltávolítani, de helyettesíthetők, ha a vizsgálat során olyan hatásoknak lennének kitéve, amelyek rendes üzemelési körülmények között nem fordulnak elő (pl. hőhatás), és ennek következtében károsodhatnak. Ezen alkatrészek viselkedését a vizsgálat előtt, alatt és után ismertetni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben.
3.2. * Vizsgálati erők
A vizsgálati erő geometriai értelemben a vízszintes és függőleges vizsgálati összetevőkből áll az alábbiak szerint:
ahol:
Fh = +0,6 · D (kN) váltakozó erő esetében,
vagy
Fh = 1,0 · D (kN) növekvő erő (húzás vagy nyomás) esetében,
Fv = g · 1,5 · S/1000 (kN-ban kifejezve),
S = statikus vonórúdterhelés (nyomvonalra merőleges terhelés, kg-ban kifejezve).
A KAPCSOLÓSZERKEZET STATIKUS VIZSGÁLATI MÓDSZERE
1. VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK
1.1. Általános követelmények
1.1.1. A vontatókészüléken a szerkezeti jellemzők ellenőrzése után statikus vizsgálatokat kell végezni az 1.2., 1.3. és 1.4. pont követelményeivel összhangban.
1.2. A vizsgálatok előkészítése
A vizsgálatokat egy speciális berendezésen kell elvégezni, miközben a vontatókészüléket, illetve az azt a traktor testéhez kapcsoló szerkezetet egy merev szerkezetre kell felszerelni, ugyanazon alkatrészekkel, amelyekkel a vontatókészüléket a traktorra szokták felszerelni.
1.3. Vizsgálóeszközök
A terhelések és a mozgások mérésére és rögzítésére használt műszereknek az alábbi pontosságúaknak kell lenniük:
– alkalmazott terhelések ±50 daN,
– mozgások ±0,01 mm.
1.4. Vizsgálati eljárás
1.4.1. A kapcsolókészüléket először előhúzási terhelésnek kell alávetni, amely nem haladja meg az 1.4.2. pontban meghatározott húzó vizsgálóterhelés 15%-át.
1.4.1.1. Az 1.4.1. pontban leírt műveletet legalább kétszer meg kell ismételni, nulla terhelésről kiindulva, amelyet azután fokozatosan kell növelni az 1.4.1. pontban előírt terhelés eléréséig, majd 500 daN-ra kell csökkenteni; e terhelést legalább 60 másodpercen keresztül fenn kell tartani.
1.4.2. Húzás közben a terhelés/alakváltozás görbe megrajzolását, illetve e görbe – egy, a húzóberendezéshez csatolt nyomtató által biztosított – grafikus ábrázolását lehetővé tevő adatok mérésének kizárólag a növekvő terhelés alkalmazásán kell alapulnia, 500 daN-ról kiindulva, a kapcsolókészülék vonatkozási középpontjára vonatkozóan.
A műszakilag megengedett vontatható tömeg 1,5-szeresének megfelelő húzó próbaterhelés eléréséig vagy ezen értéknél nem léphetnek fel törések; emellett ellenőrizni kell, hogy a terhelés/alakváltozás görbe szabályosan, szokatlan csúcsoktól és visszaesésektől mentesen alakul-e az 500 daN és a legnagyobb húzóterhelés 1/3-ának megfelelő terhelés közötti tartományban.
1.4.2.1. A próbaterhelésnek az 500 daN értékre való visszaállítása után a terhelés/alakváltozás görbén fel kell tüntetni az e terhelésen mért maradandó alakváltozást.
1.4.2.2. A feljegyzett maradandó alakváltozás értéke nem lehet nagyobb a fellépő legnagyobb rugalmas alakváltozás 25%-ánál.
1.5. * Az 1.4.2. pontban leírt vizsgálat előtt el kell végezni egy másik vizsgálatot is, amelynek során a gyártó által ajánlott (daN-ban kifejezett, g · S/10-nek megfelelő) legnagyobb megengedett függőleges erő háromszorosának megfelelő terhelést kell a kapcsolókészülék vonatkoztatási középpontjára kifejteni, 500 daN kiindulási terheléssel kezdve fokozatosan fölfelé haladva.
A vizsgálat során a kapcsolókészülék alakváltozása nem lehet nagyobb, mint a fellépő legnagyobb rugalmas alakváltozás 10%-a.
Ennek ellenőrzését a (daN-ban kifejezett, g · S/10-nek megfelelő) függőleges erő megszüntetése és az 500 daN kiindulási terhelés visszaállítása után kell elvégezni.
ALKATRÉSZ–TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JEL
Az EK típusjóváhagyás jelzése az alábbiakból áll:
– egy téglalappal körülvett kis „e” betű, amelyet azon tagállam megkülönböztető kódja [betű (betűk) vagy szám] követ, amely az alkatrésztípus-jóváhagyást megadta:
1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13. Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetébe; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; és 50 Málta esetében,
– az EK alkatrész-típusbizonyítvány száma, amely azonos a kérdéses kapcsolókészülék-típusra megadott, annak szilárdságára és méreteire vonatkozó EK alkatrész-típusbizonyítvány számával; e számot a téglalap közelében, tetszés szerinti helyen kell elhelyezni,
– nagy „D” vagy „S” betű, attól függően, hogy milyen vizsgálatot végeztek el a kapcsolókészüléken (D: dinamikus vizsgálat, S: statikus vizsgálat); ezt a kis „e” betűt tartalmazó téglalap fölött kell elhelyezni.
Példa az EK alkatrész-típusjóváhagyási jelre
A fenti EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő kapcsolókészülékre az EK alkatrész-típusjóváhagyást Németországban adták meg (e 1), 88–563 számon, és azon dinamikus szilárdság vizsgálatot végeztek (D).
PÉLDA AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELRE
A fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő kapcsolókészülékre az EK-alkatrész- típusjóváhagyást Németországban (e1) adták meg a 38–363 számon, és azon statikus szilárdságvizsgálatot (S) végeztek.
EK ALKATRÉSZ-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MINTA
| A hatóság neve |
Értesítés meghatározott kapcsolókészülék (vonókengyel, elfordulásgátló vonókengyel, vonóhorog, traktorvonórúd, vonógömb vagy vonócsap) szilárdsága, méretei és a kapcsolási pontra visszavonásáról vagy kiterjesztéséről *
EK típusjóváhagyás száma: ..............................................................................................................
................................................................................................................................... Kiterjesztés(1):
1. Kereskedelmi név vagy márkajel: .................................................................................................
.........................................................................................................................................................
2. * A kapcsolókészülék típusa (vonókengyel, elfordulásgátló vonókengyel, vonóhorog, traktorvonórúd, vonógömb vagy vonócsap) (2)
3. A kapcsolókészülék gyártójának neve és címe: ............................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A kapcsolókészülék gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): .........
.........................................................................................................................................................
5. A kapcsolókészüléken a dinamikus/statikus vizsgálatot elvégezték (2), és az alábbi értékekre jóváhagyták:
5.1. * Dinamikus vizsgálat:
D értéke:
............................................................... (kN)
függőleges terhelés a kapcsolási ponton (S):
............................................................... (kN)
5.2. * Statikus vizsgálat:
T vontatható tömeg:
............................................................... (tonna)
függőleges terhelés a kapcsolási ponton (S):
............................................................... (kg)
6. Az EK alkatrész-típusjóváhagyásra történő átadás kelte: ..............................................................
.........................................................................................................................................................
7. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ..................................................................
8. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte és száma: ................................................................
9. A mechanikus csatlakozókra vonatkozó EK alkatrész-típusjóváhagyás megadva/elutasítva (2):
.........................................................................................................................................................
10. Hely: .....................................
11. Kelt: ......................................
12. A fenti alkatrész-típusjóváhagyási számmal ellátott okmányokat csatolták e bizonyítványhoz (pl. vizsgálati jelentés, rajzok stb.). Ezen adatokat a többi tagállam illetékes szolgálatainak csak kifejezett kérésükre kell hozzáférhetővé tenni: ..............................................................................
.........................................................................................................................................................
13. Megjegyzések: .............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
14. Aláírás: ...................................
| (1) Adott esetben jelezni kell, hogy ez az eredeti EK alkatrésztípus-jóváhagyás első, második stb. kiterjesztése. | |||||||||||||||||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
AZ EK TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSÁNAK FELTÉTELEI
1. Adott traktorra vonatkozó EK típusjóváhagyási kérelmet a kapcsolókészülék szilárdságát és méreteit illetően a traktor gyártója vagy meghatalmazott képviselője nyújtja be.
2. A jóváhagyandó traktortípussal minden tekintetben megegyező traktort, amelyre egy megfelelően jóváhagyott kapcsolókészülék fel van szerelve, át kell adni a típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.
3. A típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat ellenőrzi, hogy a jóváhagyott típusú kapcsolókészülék felszerelhető-e azon traktorra, amelyre a típusjóváhagyást kérik. Különösen arról kell meggyőződnie, hogy a kapcsolókészülék felszerelése megegyezik-e azzal, amelyet az EK alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor vizsgáltak.
4. Az EK típusjóváhagyás jogosultja kérheti annak kiterjesztését más típusú kapcsolókészülékekre is.
5. Az illetékes hatóságok az ilyen kiterjesztéseket a következő feltételekkel adják meg:
5.1. az új típusú kapcsolókészüléknek rendelkeznie kell EK alkatrész-típusjóváhagyással;
5.2. elszerelhető azon traktortípusra, amelyre az EK típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;
5.3. a kapcsolókészülék traktorra való felszerelésének meg kell egyeznie azzal, amelyet az EK alkatrész-típusjóváhagyás megadásakor bemutattak.
6. Minden megadott vagy elutasított típusjóváhagyás és jóváhagyás-kiterjesztés esetében az EK alkatrész-típusbizonyítványhoz mellékelni kell egy olyan bizonyítványt, amelynek mintáját az 5. alfüggelék tartalmazza.
7. Ha valamely traktortípusra az EK típusjóváhagyás iránti kérelmet ugyanakkor nyújtják be, amikor ugyanazon traktorra vonatkozóan EK alkatrész-típusjóváhagyási kérelmet nyújtanak be egy kapcsolókészülék-típusra, úgy a 2. és 3. pontra nincs szükség.
MINTA
| A hatóság neve |
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A KAPCSOLÓSZERKEZETRE ÉS ANNAK A TRAKTORRA VALÓ FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok , azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma: ..............................
..................................................................................................................................... kiterjesztés(1)
1. A traktor kereskedelmi neve vagy márkajele: ...............................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
2. A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve: ...................................................................
.........................................................................................................................................................
3. A gyártó neve és címe: ............................................................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): ......................................
.........................................................................................................................................................
5. A kapcsolókészülék kereskedelmi neve vagy márkajele:
.........................................................................................................................................................
6. A kapcsolókészülék típusa: ...........................................................................................................
7. Az EK típusjóváhagyás kiterjesztése a következő kapcsolókészülék típus(ok)ra: ........................
.........................................................................................................................................................
8. EK jel és EK alkatrész-típusjóváhagyási száma: ...........................................................................
9. * Megengedett függőleges statikus terhelés a kapcsolási ponton:
............................................................... (kg)
10. A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte: ..............................................................
11. Az EK típusjóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ............................
12. E műszaki szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ...............................................................
13. E műszaki szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma: .............................................................
14. Az EK típusjóváhagyás a kapcsolókészülékre és annak a traktorra való felszerelésére vonatkozóan megadva/elutasítva (2): .............................................................................................
15. Az EK típusjóváhagyás kiterjesztése a kapcsolókészülékre és annak a traktorra való felszerelésére vonatkozóan megadva/elutasítva(2): ........................................................................
16. Hely: .....................................
17. Kelt: ......................................
18. Aláírás: ...................................
| (1) Adott esetben jelezni kell, hogy ez az eredeti EK típusjóváhagyás első, második stb. kiterjesztése. | |||||||||||||||||
| (2) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1.1. Minden mezőgazdasági és erdészeti traktoron el kell helyezni az alábbiakban leírt táblát és feliratokat. A táblát és a feliratokat a gyártó vagy meghatalmazott képviselője erősíti fel.
2. GYÁRI ADATTÁBLA
2.1. A gyári adattáblát, amelynek mintáját az e Részhez csatolt alfüggelék tartalmazza, szilárdan, tisztán láthatóan és könnyen hozzáférhetően kell felerősíteni a traktor egy olyan alkatrészére, amelyet a használat során általában nem cserélnek ki. A táblán könnyen olvashatóan és letörölhetetlen módon kell feltüntetni a következő információkat, a megadott sorrendben:
2.1.1. a gyártó neve;
2.1.2. a traktor típusa (és adott esetben kivitele);
2.1.3. * az EK típusjóváhagyás száma:
Az EK típusjóváhagyás száma egy kis „e” betűből és a típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető kódjából [betű (betűk) vagy szám]:
1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 11 az Egyesült Királyság esetében; 12 Ausztria esetében; 13 Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetében; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; és 50 Málta esetében,
valamint a típusjóváhagyási számból áll, amely megfelel a járműtípusra kiállított típusbizonyítvány számának.
Az „e” betű – amely után az EK típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető kódja áll – és a típusjóváhagyási szám közé csillag jelet kell tenni;
2.1.4. a traktor azonosító száma;
2.1.5. a traktor megengedett legnagyobb terhelt tömegének legkisebb és legnagyobb értéke, a felszerelhető gumiabroncstípusoktól függően;
2.1.6. a traktor egyes tengelyeire jutó legnagyobb megengedett terhelés, a felszerelhető gumiabroncstípusoktól függően; ezen adatokat elölről hátrafelé haladva kell megadni;
2.1.7. műszakilag megengedett vontatható tömeg(ek): lásd II. Rész 1.7. pont.
2.2. A gyártó az előírt feliratok mellett vagy alatt további információkat is feltüntethet a világosan megjelölt téglalapon kívül, amely téglalap csak a 2.1.1.–2.1.7. pontban (lásd a gyári adattábla mintáját) előírt információkat tartalmazza.
3. A TRAKTOR AZONOSÍTÓ SZÁMA
A traktor azonosító száma egy állandó karaktersorozat, amelyet a gyártó ad minden egyes traktorra. Célja az, hogy minden traktor és különösen annak típusa egyértelműen azonosítható legyen 30 éven át a gyártón keresztül anélkül, hogy további tájékoztatásra lenne szükség.
Az azonosító számnak a következő követelményeknek kell megfelelnie.
3.1. A számot a gyári adattáblán és az alvázon vagy más hasonló szerkezeten kell feltüntetni.
3.1.1. Amennyiben lehetséges, egyetlen sorban kell a jeleket kiírni.
3.1.2. Az alvázon vagy más hasonló szerkezeten a jármű jobboldali első felén kell a számot feltüntetni.
3.1.3. A számot jól láthatóan és elérhető helyen kell feltüntetni oly módon (pl. beütéssel vagy bebélyegzéssel), hogy a szám letörlődése és módosulása megakadályozható legyen.
4. ÍRÁSJELEK
4.1. A 2. és 3. pont szerinti valamennyi jelöléshez latin betűket és arab számokat kell használni. Azonban a 2.1.1., és a 3. pont szerinti jelölésekben a felhasznált latin betűk csak nagybetűk lehetnek.
4.2. A traktor azonosító számához:
4.2.1. az „I”, „O”, „Q”, valamint gondolatjelek, csillagok és egyéb különleges jelek nem használhatók;
4.2.2. a betűk és számok legkisebb magassága:
4.2.2.1. közvetlenül az alvázon, kereten vagy más hasonló traktorszerkezeten lévő írásjelek esetén 7 mm;
4.2.2.2. a gyári adattáblán feltüntetett írásjelek esetén 4 mm.
Minta a gyári adattáblára
Az alábbi példában szereplő adatok nem befolyásolhatják a gyári adattáblán ténylegesen feltüntetendő adatokat; ezek kizárólag tájékoztatási célokat szolgálnak.
| STELLA TRAKTOR WERKE | |
| Típus 846 E | |
| EK szám: e * 1* 1792 | |
| Azonosító szám: GBS18041947 | |
| Megengedett teljes tömeg (*): 4820–6310 kg Megengedett első tengelyterhelés (*): 2390–3200 kg Megengedett hátsó tengelyterhelés (*): 3130–4260 kg ___________________ (*) A gumiabroncsoktól függően | |
| Megengedett vontatható tömeg: – fékezetlen vontatható tömeg: 3000 kg – függetlenül fékezhető vontatható tömeg: 6000 kg – tehetetlenségi fékezésű vontatható tömeg: 3000 kg – rásegítős (hidraulikus, illetve pneumatikus) fékrendszerrel felszerelt vontatható tömeg: 12 000 kg |
MINTA
| A hatóság neve |
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A TRAKTORTESTEN KÖTELEZŐEN ELHELYEZENDŐ TÁBLÁK ÉS FELIRATOK HELYZETÉRE ÉS FELERŐSÍTÉSÜK MÓDJÁRA VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok , azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma: ..............................
1. A traktor gyártmánya vagy a gyártó cégneve: ...............................................................................
2. A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve: ....................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): ......................................
5. A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte: ...............................................................
6. A típusjóváhagyást végző műszaki szolgálat: ...............................................................................
7. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ...............................................................................
8. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma: .............................................................................
9. Az EK típusjóváhagyás a traktortesten kötelezően elhelyezendő táblák és feliratok helyzetére és felerősítésük módjára vonatkozóan megadva/elutasítva (1).
10. Hely: .....................................
11. Kelt: ......................................
12. Aláírás: .................................
13. A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
...................................... méretezett rajzok
...................................... a kötelező táblák és feliratok traktortestre való elhelyezését és felerősítés módját ábrázoló vázlat vagy fénykép.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
14. Megjegyzések: .............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
1. Amennyiben a traktor rendelkezik a pótkocsi fékjeinek működtetésére szolgáló készülékkel, úgy annak a vezetőülésből kézzel vagy lábbal működtethetőnek kell lennie, de azt a többi kezelőszerv működtetése nem befolyásolhatja.
Amennyiben a traktor fel van szerelve a traktor és a vontatott jármű között elhelyezett pneumatikus vagy hidraulikus csatlakozórendszerrel, úgy a gépjárműszerelvény menet közbeni fékezésére egyetlen kezelőszervet kell alkalmazni.
2. Az alkalmazott fékezőrendszerek olyan rendszerek lehetnek, amelyek jellemzőit a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéseiről szóló MR. C. Függelék C/8. sz. melléklet 2–3.4.1.1. pontjai határozzák meg.
A berendezést úgy kell megtervezni és legyártani, hogy a traktor működésére ne legyen káros hatással a vontatott jármű fékrendszerének meghibásodása, rossz működése vagy az összeköttetés megszakadása.
3. Amennyiben a traktor és a vontatott jármű(vek) közötti kapcsolat hidraulikus vagy pneumatikus jellegű, úgy annak meg kell felelnie az alábbi feltételek egyikének is:
3.1. Hidraulikus csatlakozó:
A hidraulikus csatlakozónak egyvezetékes típusúnak kell lennie.
A csatlakozó megfelel az MSZ ISO 5676:2000 szabványnak, a csatlakozó résznek a traktoron kell lennie.
A kezelőszerv működtetésének lehetővé kell tennie 0 nyomás alkalmazását a kapcsolófejre a kezelőszerv nyugalmi helyzetében; az üzemi nyomás nem lehet kisebb, mint 10 Mpa és nagyobb, mint 15 MPa.
Az erőforrás nem választható le a motorról.
3.2. Pneumatikus csatlakozás:
A traktor és a vontatott jármű(vek) közötti csatlakozónak kétkörös típusúnak kell lennie: egy automatikus kör és egy közvetlen fékezési kör, amelynél a fékezés a nyomás növelésével történik.
A kapcsolófejnek meg kell felelnie az MSZ ISO 1728:2000 szabványnak.
A kezelőszerv működtetésének lehetővé kell tennie legalább 0,65 MPa és legfeljebb 0,8 MPa üzemi nyomás alkalmazását a kapcsolófejen.
MINTA
| A hatóság neve |
MELLÉKLET VALAMELY TRAKTORTÍPUS EK TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ A VONTATOTT JÁRMŰ FÉKMŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓAN
(A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok , azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése)
EK típusjóváhagyás száma: ..............................
1. A traktor gyártmánya (vagy a gyártó cégneve):
.........................................................................................................................................................
2. A traktor típusa és adott esetben kereskedelmi neve: ....................................................................
3. A gyártó neve és címe: ..................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
4. A gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe (adott esetben): ......................................
5. A vontatott jármű fékműködtető alkatrészeinek és/vagy jellemzőinek leírása: ............................
.........................................................................................................................................................
6. A traktor EK típusjóváhagyásra való átadásának kelte: ................................................................
7. A típusjóváhagyást végző műszaki szolgálat: ...............................................................................
8. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv kelte: ...............................................................................
9. E szolgálat által kiállított jegyzőkönyv száma: .............................................................................
10. Az EK típusjóváhagyás a vontatott jármű fékműködtetésére vonatkozóan megadva/elutasítva(1).
11. Hely: .....................................
12. Kelt: ......................................
13. Aláírás: ...................................
14. A fenti EK típusjóváhagyás számával ellátott alábbi okmányokat csatolták e bizonyítványhoz:
...................................... a traktor megfelelő részeinek vázlata vagy fényképe.
Ezen adatokat a többi tagállam illetékes hatóságainak kérésükre meg kell küldeni.
15. Megjegyzések: .............................................................................................................................
.........................................................................................................................................................
| (1) A nem kívánt rész törlendő. | |||||||||||||||||
