A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

31/1990. (II. 16.) MT rendelet

a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló, Bécsben 1985. március 22. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek főtitkáránál, mint letéteményesnél 1985. május hó 4-én megtörtént. Az Egyezmény 1988. szeptember hó 22. napján lépett hatályba.)

1. § A Minisztertanács „A sztratoszferikus ózonréteg védelméről” szóló, Bécsben 1985. március 22. napján aláírt egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

BÉCSI EGYEZMÉNY A SZTRATOSZFERIKUS ÓZONRÉTEG VÉDELMÉRŐL

Bevezetés

Az Egyezmény részesei,

Tudatában annak a káros hatásnak, amelyet az ózonréteg módosulása jelenthet az emberi egészségre és a környezetre nézve,

Emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Konferenciája Nyilatkozatának megfelelő rendelkezéseire és különösen annak 21. elvére, amely szerint „az államoknak az Egyesült Nemzetek Alapokmányán és a nemzetközi jog elvein alapuló szuverén joga, hogy környezetvédelmi politikájuk szerint kiaknázzák saját természeti erőforrásaikat, de felelőssége is arra nézve, hogy a joghatóságuk vagy szabályozásuk körében folytatott tevékenység ne okozzon kárt más államok környezetében vagy a nemzeti joghatóságuk határain kívül eső térségekben”,

Figyelembe véve a fejlődő országok körülményeit és sajátos elvárásait,

Tudatában a nemzetközi és nemzeti szervezetek keretében folyamatban levő munkálatoknak és vizsgálatoknak, így különösen az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja ózonréteggel kapcsolatos világméretű akciótervének,

Tudatában annak is, hogy nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt hoztak már megelőző intézkedéseket az ózonréteg védelmére,

Tudatában annak, hogy az ózonréteg emberi tevékenység általi módosulásától való megvédésére irányuló intézkedések nemzetközi együttműködést és fellépést igényelnek, s megfelelő tudományos és műszaki megfontolásokon kell alapulniuk,

Tudatában annak is, hogy az ózonréteggel és a módosulásából esetleg következő káros hatásokkal kapcsolatos tudományos ismeretek továbbfejlesztéséhez további kutatásokra és rendszeres megfigyelésekre van szükség,

Eltökélve arra, hogy megóvják az emberi egészséget és a környezetet az ózonréteg módosulásából következő káros hatásoktól,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk
MEGHATÁROZÁSOK

Az Egyezményre vonatkozóan:

1. Az „ózonréteg” a plentáris határréteg feletti légköri ózonréteget jelenti.

2. A „káros hatások” olyan változásokat jelentenek a fizikai környezetben vagy az élővilágban, az éghajlati változásokat is ideértve, amelyeknek jelentős károsító hatásuk van az emberi egészségre, vagy a természetes és a gazdálkodásba vont ökoszisztémák összetételére, rugalmasságára és termelékenységére, illetőleg az emberiség számára hasznos anyagokra.

3. Az „alternatív technológiák vagy berendezések” olyan technológiákat vagy berendezéseket jelentenek, amelyek használata lehetővé teszi az ózonrétegre káros hatású vagy ilyen hatással fenyegető anyagok kibocsátásának csökkentését vagy tényleges kiküszöbölését.

4. Az „alternatív anyagok” olyan anyagokat jelentenek, amelyek csökkentik, kiküszöbölik vagy elhárítják az ózonrétegre káros hatásokat.

5. A „Felek” ezen Egyezmény részeseit jelenti, kivéve, ha a szöveg ezt másképpen nem értelmezi.

6. A „regionális gazdasági integrációs szervezet” egy adott régió szuverén államai által létesített olyan szervezetet jelent, amely hatáskörrel bír az Egyezmény és a hozzá tartozó jegyzőkönyvek által szabályozott kérdésekben és amely, belső eljárási szabályaival összhangban, megfelelő felhatalmazást kapott arra, hogy a vonatkozó okmányokat aláírja, megerősítse, jóváhagyja vagy csatlakozzék azokhoz.

7. A „jegyzőkönyvek” az ezen Egyezményhez tartozó jegyzőkönyveket jelentik.

2. Cikk
ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

1. A Felek, az Egyezmény előírásaival és azoknak a hatályban lévő jegyzőkönyveknek a rendelkezéseivel összhangban, amelyeknek részesei, megfelelő intézkedéseket foganatosítanak az emberi egészség és a környezet védelmére olyan káros hatásokkal szemben, amelyek az ózonréteget módosító vagy annak módosításával fenyegető emberi tevékenységből erednek vagy eredhetnek.

2. E cél érdekében a Felek, lehetőségeik és a rendelkezésükre álló eszközök szerint:

a) rendszeres megfigyelések, kutatás és információcsere útján együttműködnek, hogy jobban megértsék és elemezzék az emberi tevékenységnek az ózonrétegre gyakorolt hatását, valamint az ózonréteg módosulásából az emberi egészségre és a környezetre irányuló hatásokat;

b) megfelelő jogalkotási vagy igazgatási intézkedéseket hoznak és együttműködnek a vonatkozó politikák összehangolásában, hogy szabályozzák, korlátozzák, csökkentsék vagy megelőzzék a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alatt folytatott emberi tevékenységet, ha úgy találják, hogy e tevékenységnek az ózonréteg módosításából vagy valószínű módosításából eredő káros hatásai vannak vagy lehetnek;

c) együttműködnek ezen Egyezmény végrehajtására irányuló közösen elhatározott intézkedések, eljárások és normák kidolgozásában, jegyzőkönyvek és függelékek elfogadása céljával;

d) együttműködnek az illetékes nemzetközi testületekkel az Egyezmény és azon jegyzőkönyvek hatékony végrehajtása érdekében, amelyeknek részesei.

3. Az Egyezmény rendelkezései semmilyen módon nem érintik a Felek azon jogát, hogy a nemzetközi joggal összhangban az 1. és 2. bekezdésekben említetteken túli belső intézkedéseket hozzanak, sem pedig a valamely Fél által már meghozott kiegészítő intézkedéseket, feltéve, hogy azok nem összeegyeztethetetlenek az Egyezményből folyó kötelezettségeikkel.

4. E Cikk alkalmazásának megfelelő tudományos és műszaki megfontolásokon kell alapulnia.

3. Cikk
KUTATÁS ÉS RENDSZERES MEGFIGYELÉS

1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy - megfelelőképpen - közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi testületeken keresztül kezdeményezést tesznek és együttműködnek az alábbi területekre vonatkozó kutatásokban és tudományos hatásvizsgálatokban:

a) fizikai és kémiai folyamatok, amelyek befolyásolhatják az ózonréteget;

b) az ózonréteg bármilyen módosulásából származó, az emberi egészséget érő vagy más biológiai jellegű hatások, különösen azok, amelyek a biológiai hatással bíró ibolyántúli napsugárzás változásaiból erednek (UV-B);

c) az ózonréteg bármilyen módosulásából származó éghajlati hatások;

d) az ózonréteg bármilyen módosulásából származó, illetőleg ebből eredően az UV-B sugárzásban bekövetkezett változásnak az emberiség számára hasznos természetes és szintetikus anyagokra gyakorolt hatásai;

e) az ózonréteg befolyásolására alkalmas anyagok, módszerek, eljárások és tevékenységek, valamint ezek összegzett hatásai;

f) alternatív anyagok és technológiák;

g) kapcsolódó társadalmi-gazdasági kérdések,

továbbá az I. és II. függelékben kidolgozott területek.

2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy - megfelelőképpen - közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi testületek útján, valamint teljes mértékben figyelembe véve a nemzeti jogszabályokat és a nemzeti és nemzetközi szinten folyamatban lévő vonatkozó tevékenységeket, az ózonréteg állapotának és más jellemző paramétereknek a rendszeres megfigyelésére közös vagy kiegészítő programokat kezdeményeznek vagy alakítanak ki, az I. függelékben kidolgozottak szerint.

3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi testületek útján együttműködve rendszeresen és kellő időben, a megfelelő nemzetközi adatközpontokon keresztül biztosítják a kutatási és megfigyelési adatok gyűjtését, értékelését és átadását.

4. Cikk
EGYÜTTMŰKÖDÉS JOGI, TUDOMÁNYOS
ÉS MŰSZAKI TERÜLETEKEN

1. A Felek megkönnyítik és ösztönzik az Egyezménnyel kapcsolatos tudományos, műszaki, társadalmi-gazdasági, kereskedelmi és jogi információk cseréjét, a II. függelékben részletezettek szerint. Ezeket az információkat a Felek egyetértésével meghatározott testületeknek kell benyújtani. Minden ilyen testületnek, ha olyan információ birtokába jut, amelyet a szolgáltató Fél bizalmasnak tekint, biztosítania kell, hogy ezen információk ne szivárogjanak ki és meg kell őriznie azok bizalmasságát mindaddig, amíg nem teszik azokat hozzáférhetővé valamennyi Fél számára.

2. A Felek nemzeti törvényeikkel, jogszabályaikkal és gyakorlatukkal összhangban, valamint figyelembe véve különösen a fejlődő országok sajátos igényeit, együttműködnek, közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi testületeken keresztül a technológiai és az ismeretek fejlesztése és átadása előmozdításában. Az ilyen együttműködést különösen az alábbiak révén kell folytatni:

a) alternatív technológiák beszerzésének megkönnyítése más Felek számára;

b) információ nyújtása alternatív technológiákról és berendezésekről, valamint az azokkal kapcsolatos speciális kézikönyvek és útmutatók rendelkezésre bocsátása;

c) a kutatáshoz és a rendszeres megfigyeléshez szükséges berendezések és felszerelések rendelkezésre bocsátása;

d) a tudományos és műszaki személyzet megfelelő kiképzése.

5. Cikk
INFORMÁCIÓÁTADÁS

A Feleknek a titkárság útján tájékoztatniuk kell a Részes Feleknek a 6. Cikk értelmében létrehozott konferenciáját azokról az intézkedésekről, amelyeket az Egyezmény, valamint azon jegyzőkönyvek végrehajtására hoztak, amelyeknek részesei, abban a formában és olyan időközökben, ahogyan azt az adott megállapodás részes feleinek ülésein meghatározzák.

6. Cikk
A FELEK KONFERENCIÁJA

1. Ezennel megalakult a Felek konferenciája. A Felek konferenciájának első ülésszakát a 7. Cikk alapján ideiglenes jelleggel a kijelölt titkárság hívja össze, legkésőbb egy évvel az Egyezmény hatálybalépését követően. Ezt követően a konferencia rendes ülésszakait a konferencia által az első ülésszakán meghatározásra kerülő rendszeres időközönként kell megtartani.

2. A Felek konferenciájának rendkívüli ülésszakait minden olyan esetben össze kell hívni, ha azt a konferencia szükségesnek ítéli, avagy bármelyik fél írásos kérésére, feltéve, hogy az azt követő hat hónapon belül, hogy a titkárság e kérést a Felekkel közölte, a kérést a Felek legalább egyharmada támogatja.

3. A Felek konferenciája konszenzussal fogadja el a saját és az általa felállítható minden alárendelt testület eljárási és pénzügyi szabályzatát, valamint a titkárság működésére irányadó pénzügyi előírásokat.

4. A Felek konferenciája folyamatosan figyelemmel kíséri az Egyezmény végrehajtását és ezen kívül:

a) meghatározza az 5. Cikk alapján adandó tájékoztatások formáját és időszakosságát, megtárgyalja e tájékoztatásokat, valamint az alárendelt testületek jelentéseit;

b) áttekinti az ózonréteggel, az ózonréteg lehetséges módosulásaival, illetve az ilyen módosulások lehetséges hatásaival kapcsolatos tudományos információkat;

c) a 2. Cikkel összhangban előmozdítja az olyan anyagok kibocsátásának minimalizálására irányuló politikák, stratégiák és intézkedések összehangolását, amelyek az ózonrétegben változást okoznak vagy alkalmasak arra, hogy változást okozzanak, továbbá ajánlásokat tesznek az Egyezménnyel kapcsolatos minden egyéb intézkedésre;

d) a 3. és 4. Cikkel összhangban a kutatásra, rendszeres megfigyelésekre, tudományos és technológiai együttműködésre, információcserére, valamint a technológiai és az ismeretek átadására vonatkozó programokat fogad el;

e) a 9. és 10. Cikkel összhangban szükség szerint megtárgyalja és elfogadja az Egyezmény és függelékei módosításait;

f) megtárgyalja a jegyzőkönyvekre és azok függelékeire vonatkozó módosításokat és amennyiben úgy határoz, elfogadásra ajánlja azokat az adott jegyzőkönyv részes felei számára;

g) a 10. Cikk előírásai szerint az Egyezményhez csatolandó további függelékeket tárgyal meg és fogad el;

h) az Egyezmény végrehajtásához szükségesnek ítélt alárendelt testületeket létesít;

i) a tudományos kutatásban, a rendszeres megfigyelésekben és az Egyezmény céljainak megfelelő egyéb tevékenységekben az illetékes nemzetközi testületek és tudományos bizottságok, elsősorban a Meteorológiai Világszervezet és az Egészségügyi Világszervezet, valamint az Ózonréteg Koordinációs Bizottsága szolgáltatásai iránt folyamodik, illetőleg megfelelően hasznosítja az e testületek és bizottságok által nyújtott információkat;

j) áttekinti és megteszi mindazon további lépéseket, amelyek az Egyezmény céljainak eléréséhez szükségesek lehetnek.

5. A Felek konferenciáján az Egyesült Nemzetek és szakosított intézményei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, csakúgy mint bármely állam, amely az Egyezménynek nem részese megfigyelőkkel képviseltetheti magát. Bármely nemzeti vagy nemzetközi, kormány- vagy nem kormányzati testület vagy intézmény, amely az ózonréteg védelmével kapcsolatos szakterületekkel foglalkozik és amely értesítette a titkárságot, hogy megfigyelőként jelen kíván lenni a Felek konferenciájának valamely ülésén, részt vehet azon, hacsak a jelenlévő Felek legalább egyharmada ezt nem kifogásolja. A megfigyelők elfogadása és részvétele a Felek konferenciája által elfogadott eljárási szabályzatnak megfelelően történik.

7. Cikk
A TITKÁRSÁG

1. A titkárság feladatai a következők:

a) megszervezi és biztosítja a feltételeket az ülésekhez a 6., 8., 9. és 10. Cikknek megfelelően;

b) a 4. és 5. Cikkel összhangban részére megküldött tájékoztatások, valamint a 6. Cikkel összhangban létesített alárendelt testületek üléseiről származó információk alapján jelentéseket készít és küld meg;

c) ellátja a bármely jegyzőkönyv által reá ruházott feladatokat;

d) az Egyezményből adódó feladatai végrehajtásában kifejtett tevékenységéről jelentéseket készít és a Felek konferenciája elé terjeszti azokat;

e) biztosítja az egyéb illetékes nemzetközi testületekkel szükséges koordinációt, így különösen a feladatai hatékony ellátásához szükséges esetekben adminisztratív és szerződéses jellegű megállapodásokat köt;

f) ellátja a Felek konferenciája által meghatározandó egyéb feladatokat.

2. A Felek konferenciájának a 6. Cikkre tekintettel tartandó első rendes ülésszaka befejeztéig a titkárság funkcióit ideiglenes jelleggel az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja tölti be. A Felek konferenciája első rendes ülésszakán kijelöli a titkárságot azon fennálló illetékes nemzetközi szervezetek közül, amelyek jelezték készségüket arra, hogy az Egyezménnyel kapcsolatos titkársági funkciókat ellátják.

8. Cikk
A JEGYZŐKÖNYVEK ELFOGADÁSA

1. A Felek konferenciája az ülésszakokon a 2. Cikkel összhangban jegyzőkönyveket fogadhat el.

2. A javasolt jegyzőkönyv szövegét a titkárságnak legalább hat hónappal az ülést megelőzően közölnie kell a Felekkel.

9. Cikk
AZ EGYEZMÉNY VAGY A JEGYZŐKÖNYVEK
MÓDOSÍTÁSA

1. Az Egyezmény vagy valamely jegyzőkönyv módosítását bármely Fél javasolhatja. Az ilyen módosításoknak egyebek között kellően figyelembe kell venniük a vonatkozó tudományos és műszaki szempontokat.

2. Az Egyezmény módosításait a Felek konferenciájának ülésszakán kell elfogadni. A valamely jegyzőkönyvre vonatkozó módosításokat a kérdéses jegyzőkönyvben részes felek ülésén kell elfogadni. Az Egyezményre, valamint a jegyzőkönyvekre vonatkozó minden módosítás szövegét - hacsak az adott jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik - a titkárságnak legalább hat hónappal azon ülés előtt közölnie kell a Felekkel, amelyen a módosítást el kívánják fogadtatni. A titkárság tájékoztatásul az Egyezmény aláíróival is közli a javasolt módosításokat.

3. A Feleknek minden erőfeszítést meg kell tenniök, hogy az Egyezményhez javasolt módosítások tárgyában konszenzussal állapodjanak meg. Ha a konszenzus elérése érdekében már minden lehetőséget kimerítettek és megállapodást mégsem sikerült elérni, végső soron a módosítást az ülésszakon jelenlévő és szavazó Felek háromnegyedes többségével kell elfogadni. A módosítást a letéteményes megerősítés, jóváhagyás vagy elfogadás végett minden Félnek megküldi.

4. A 3. bekezdésben említett eljárást kell alkalmazni a valamely jegyzőkönyvre vonatkozó módosítások esetében is, azzal, hogy elfogadásukhoz elegendő a jegyzőkönyvben részes, az ülésszakon jelenlévő és szavazó felek kétharmadának a szavazata is.

5. A megerősítésről, jóváhagyásról vagy elfogadásról írásban kell értesíteni a letéteményest. A fenti 3. vagy 4. bekezdés szerint elfogadott módosítások azon felek között, amelyek azokat elfogadták, az azt a napot követő kilencvenedik napon lépnek hatályba, amelyen a letéteményes az Egyezményben Részes Felek háromnegyedétől, illetőleg - hacsak az adott jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik - a jegyzőkönyvben részes felek kétharmadától értesítést kapott a módosítások megerősítéséről, jóváhagyásáról vagy elfogadásáról. Ezt követően a módosítások minden egyéb fél tekintetében az azt a napot követő kilencvenedik napon lépnek hatályba, amelyen ez a fél letétbe helyezte a módosításokra vonatkozó megerősítő, jóváhagyási vagy elfogadási okiratát.

6. E Cikk alkalmazása szempontjából a „jelenlévő és szavazó Felek” a jelenlévő és igennel vagy nemmel szavazó Feleket jelenti.

10. Cikk
A FÜGGELÉKEK ELFOGADÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

1. Az Egyezményhez vagy valamely jegyzőkönyvhöz tartozó függelékek az Egyezmény vagy az adott jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezik és kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában minden, az Egyezményre vagy annak jegyzőkönyveire történő hivatkozás egyúttal az azokhoz tartozó függelékekre való hivatkozást is jelenti. E mellékleteknek tudományos, műszaki és igazgatási kérdésekre kell korlátozódniuk.

2. Amennyiben valamely jegyzőkönyv a hozzá tartozó függelékek tekintetében kifejezetten másként nem rendelkezik, az ehhez az Egyezményhez vagy valamely jegyzőkönyvhöz szánt további függelékek előterjesztésére, elfogadására és hatálybalépésére az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a) Egyezményhez csatolandó függelékeket a 9. Cikk 2. és 3. bekezdésében lefektetett eljárás szerint kell javasolni és elfogadni, míg a jegyzőkönyvekhez csatolandó függelékek esetében a javaslat és az elfogadás a 9. Cikk 2. és 4. bekezdésének megfelelően történik;

b) minden olyan félnek, amelynek nem áll módjában jóváhagyni az Egyezményhez vagy valamely olyan jegyzőkönyvhöz csatolt újabb függeléket, amelynek részese, hat hónapon belül írásban közölnie kell ezt a letéteményessel, attól számítva, hogy a letéteményes őt az elfogadásról értesítette. A letéteményes haladéktalanul tájékoztatja a többi felet az általa kézhezvett ilyen értesítésekről. Bármely fél bármikor elfogadással helyettesítheti korábbi elutasító nyilatkozatát, s ezzel a függelékek e Fél vonatkozásában hatályba lépnek;

c) a letéteményes értesítésétől számított hat hónap lejártával a függelék az Egyezmény vagy az adott jegyzőkönyv minden olyan Fele tekintetében érvénybe lép, amely nem terjesztett elő a fenti b) pontban megfelelő közlést.

3. Az Egyezményhez vagy valamely jegyzőkönyvhöz tartozó függelékek módosításának javasolására, elfogadására és hatályba lépésére ugyanazt az eljárást kell alkalmazni, mint az Egyezményhez vagy valamely jegyzőkönyvhöz tartozó függelékek javasolására, elfogadására és hatálybalépésére. A függelékeknek és a reájuk vonatkozóan javasolt módosításoknak kellő tekintettel kell lenniük, egyebek között, a vonatkozó tudományos és műszaki szempontokra.

4. Abban az esetben, ha egy újabb függelék vagy egy függelékhez fűzött módosítás következtében az Egyezményt vagy valamely jegyzőkönyvet módosítani szükséges, az újabb függelék vagy a függelékhez fűzött módosítás mindaddig nem léphet hatályba, amíg az Egyezmény vagy az adott jegyzőkönyv módosítása hatályba nem lép.

11. Cikk
A VITÁK RENDEZÉSE

1. Ha a Felek között az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében vita merül fel, az érintett feleknek a megoldást tárgyalások útján kell keresniük.

2. Ha a feleknek nem sikerül tárgyalások útján megállapodásra jutniuk, közös megegyezéssel harmadik fél jószolgálatát vagy közvetítését kérhetik.

3. Minden állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet az egyezmény megerősítése, jóváhagyása vagy az ahhoz való csatlakozás alkalmával, illetőleg ezt követően bármikor írásban közölheti a letéteményessel, hogy abban az esetben, ha egy vitát nem sikerülne a fenti 1. vagy 2. bekezdéssel összhangban rendezni, elfogadja az alábbi vitarendezési módozatok közül valamelyiket vagy mindkettőt:

a) a Felek konferenciája első rendes ülésszakán elfogadandó eljárás szerinti választott bíráskodás;

b) a vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztése.

4. Ha a Felek a fenti 3. bekezdésre tekintettel nem ugyanazt az eljárást, vagy azok közül egyiket sem fogadták el, a vitát az 5. bekezdéssel összhangban békéltetési eljárás elé kell terjeszteni, hacsak a Felek másban nem állapodnak meg.

5. A vitában érintett valamelyik fél kérésére békéltető bizottságot kell létesíteni. A bizottság az érintett Felek által kinevezett egyenlő számú tagból, valamint az e tagok által közösen választott elnökből áll. A bizottság végleges és ajánlás jellegű döntést hoz, amelyet a Felek jóindulatú megfontolás tárgyává tesznek.

6. Az ebben a Cikkben említett rendelkezéseket a jegyzőkönyvek tekintetében is alkalmazni kell, hacsak az adott jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik.

12. Cikk
ALÁÍRÁS

Ez az Egyezmény az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára aláírásra nyitva áll, az Osztrák Köztársaság Szövetségi Külügyminisztériumában, Bécsben, 1985. március 22-től 1985. szeptember 21-ig, illetve az Egyesült Nemzetek székhelyén, New Yorkban 1985. szeptember 22-től 1986. március 21-ig.

13. Cikk
MEGERŐSÍTÉS, ELFOGADÁS VAGY JÓVÁHAGYÁS

1. Ezen Egyezményt és bármely jegyzőkönyvet az államoknak és a regionális gazdasági integrációs szervezeteknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, elfogadási, vagy jóváhagyási okiratot a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

2. Az 1. bekezdésben említett minden olyan szervezetet, amely anélkül válik részesévé ennek az Egyezménynek vagy valamely jegyzőkönyvnek, hogy tagállamai részesévé válnának azoknak, az Egyezményből vagy az adott jegyzőkönyvből folyó valamennyi kötelezettség köti. Az olyan szervezetek esetében, amelyeknek egy vagy több tagállama részese az Egyezménynek vagy valamely jegyzőkönyvnek, a szervezetnek és tagállamainak el kell dönteniük az Egyezményből vagy az adott jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeik ellátásáért viselt felelősségük megoszlását. Ilyen esetekben a szervezet és a tagállam nem jogosult egyidejűleg gyakorolni az Egyezményből vagy az adott jegyzőkönyvből folyó jogosultságokat.

3. Az 1. bekezdésben említett szervezeteknek a megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okirataikban meg kell jelölniük az Egyezmény vagy az adott jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekre vonatkozó hatáskörük terjedelmét. E szervezeteknek ugyancsak tájékoztatniuk kell a letéteményest a hatáskörük terjedelmében beállott minden lényeges változásról.

14. Cikk
CSATLAKOZÁS

1. Ezen Egyezményhez és bármely jegyzőkönyvhöz az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek csatlakozhatnak attól a naptól kezdve, hogy az Egyezmény vagy az adott jegyzőkönyv aláírására a lehetőség megszűnt. A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

2. Az 1. bekezdésben megjelölt szervezeteknek csatlakozási okirataikban meg kell jelölniük az Egyezmény vagy az adott jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekre vonatkozó hatáskörük terjedelmét. E szervezeteknek ugyancsak tájékoztatniuk kell a letéteményest a hatáskörük terjedelmében beállott minden lényeges változásról.

3. Az ezen Egyezményhez vagy valamely jegyzőkönyvhöz csatlakozó regionális gazdasági integrációs szervezetekre alkalmazni kell a 13. Cikk 2. bekezdésének rendelkezéseit.

15. Cikk
SZAVAZATI JOG

1. Az Egyezmény vagy valamely jegyzőkönyv minden Részes Fele egy szavazattal rendelkezik.

2. A fenti 1. bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a regionális gazdasági integrációs szervezetek, a hatáskörük keretein belül, szavazati joguk gyakorlása során annyi szavazattal rendelkeznek, amely egyenlő az ebben az Egyezményben vagy valamely jegyzőkönyvben részes tagállamaik számával. E szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik élnek azzal, és megfordítva.

16. Cikk
AZ EGYEZMÉNY ÉS JEGYZŐKÖNYVEI KÖZÖTTI KAPCSOLAT

1. Egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet nem válhat valamely jegyzőkönyv részesévé, hacsak nem Részes Fele az Egyezménynek, vagy nem válik egyidejűleg ezzé.

2. Bármely jegyzőkönyvre vonatkozó határozatokat csupán az érintett jegyzőkönyv részesei hoznak.

17. Cikk
HATÁLYBALÉPÉS

1. Ezen Egyezmény a huszadik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Bármely jegyzőkönyv a tizenegyedik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése napját követő kilencvenedik napon lép hatályba, hacsak az adott jegyzőkönyv másként nem rendelkezik.

3. Minden olyan Fél tekintetében, amely az Egyezményt a huszadik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követően erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény az azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, hogy ez a Fél letétbe helyezte megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát.

4. A jegyzőkönyvek, hacsak valamelyik másként nem rendelkezik, azon Fél tekintetében, amely a jegyzőkönyvet a 2. bekezdés szerinti hatálybalépését követően erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy csatlakozik ahhoz vagy az azt követő kilencvenedik napon lépnek hatályba, hogy ez a Fél letétbe helyezte megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát, vagy pedig azon a napon, amikor az Egyezmény e Fél tekintetében hatályba lép attól függően, melyik a későbbi időpont.

5. A fenti 1. és 2. bekezdés alkalmazása szempontjából a regionális gazdasági integrációs szervezetek által letétbe helyezett valamely okirat nem számítható hozzá a szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz.

18. Cikk
FENNTARTÁSOK

Ezen Egyezményhez fenntartások nem tehetők.

19. Cikk
FELMONDÁS

1. Négy évvel azt követően, hogy az Egyezmény valamely Fél tekintetében hatálybalépett, e Fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel bármikor felmondhatja az Egyezményt.

2. Négy évvel azt követően, hogy egy jegyzőkönyv valamely Fél tekintetében hatálybalépett, e fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel bármikor felmondhatja az adott jegyzőkönyvet, hacsak e jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik.

3. A felmondás egy évvel azután válik hatályossá, hogy a letéteményes a felmondást kézhezvette, vagy abban a későbbi időpontban, amelyet a felmondásról szóló értesítés meghatároz.

4. Az Egyezményt felmondó minden Felet úgy kell tekinteni, mint amely minden olyan jegyzőkönyvet is felmondott, amelynek részese.

20. Cikk
LETÉTEMÉNYES

1. Ezen Egyezménynek és bármely jegyzőkönyvnek a letéteményesi funkcióit az Egyesült Nemzetek főtitkára tölti be.

2. A letéteményes különösen az alábbiakról tájékoztatja a Feleket:

a) az Egyezmény és valamely jegyzőkönyv aláírásáról, valamint a 13. és 14. Cikk szerinti megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;

b) arról az időpontról, amelyben az Egyezmény, illetve valamely jegyzőkönyv a 17. Cikkel összhangban hatálybalép;

c) a 19. Cikkel összhangban küldött felmondási értesítésekről;

d) az Egyezményre vagy valamely jegyzőkönyvre vonatkozóan elfogadott módosításokról, e módosításoknak a Felek által történt elfogadásáról és a 9. Cikk szerinti hatálybalépésük időpontjáról;

e) a függelékeknek, illetve az azokra vonatkozó módosításoknak a 10. Cikk szerinti elfogadásával és jóváhagyásával kapcsolatos minden közlésről;

f) a regionális gazdasági integrációs szervezeteknek az Egyezmény vagy valamely jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben gyakorolt hatásköre terjedelmét, illetve az abban bekövetkezett módosításokat közlő értesítéseit;

g) a 11. Cikk 3. bekezdésével összhangban tett nyilatkozatokat.

21. Cikk
HITELES SZÖVEGEK

Ezen Egyezmény eredeti példánya, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kerül letétbe helyezésre.

ENNEK HITELÉÜL, ALULÍROTTAK, akik erre megfelelő felhatalmazással rendelkeznek, ezt az Egyezményt aláírták.

Készült Bécsben, az 1985. évi március hó 22. napján.

I. Függelék

KUTATÁS ÉS RENDSZERES MEGFIGYELÉS

1. Az Egyezmény Részes Felei elismerik, hogy a legfontosabb tudományos témák a következők:

a) az ózonréteg módosulása, amely megváltoztathatja a Napnak a Föld felszínét érő, biológiai hatású ibolyántúli sugárzása (UV-B) mértékét, valamint az ennek az emberi egészségre, élő szervezetekre, ökoszisztémákra és az emberiség számára hasznos anyagokra vonatkozó, lehetséges következményei;

b) az ózonréteg vertikális megoszlásának módosulása, amely változásokat okozhat a légkör hőmérsékleti szerkezetében, s ennek az időjárásra és az éghajlatra vonatkozó, lehetséges következményei.

2. Az Egyezmény Részes Felei a 3. Cikkel összhangban együttműködnek a kutatás és rendszeres megfigyelés irányításában és az alábbi területeken a jövőben folytatandó kutatásra és megfigyelésre vonatkozó ajánlások megfogalmazásában:

a) A légkör fizikájának és kémiájának kutatása

(i) Átfogó elméleti modellek: olyan modellek továbbfejlesztése, amelyek a sugárzási, dinamikus és vegyi folyamatok közötti kölcsönhatást vizsgálják; tanulmányok a különféle mesterséges eredetű és természetesen előforduló jelenségeknek a légköri ózonra gyakorolt együttes hatásáról; a műholdas és nem-műholdas mérési adatok értelmezése; a légköri és geofizikai paraméterek értékelése és olyan módszerek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az e paraméterekben bekövetkezett változások speciális okokra való visszavezetését.

(ii) Laboratóriumi vizsgálatok az alábbiakról: a troposzférában és a sztratoszférában lejátszódó vegyi és fotokémiai folyamatok érték-együtthatói, elnyelési keresztmetszete és mechanizmusa; a helyszíni mérések megerősítését célzó színképelemzési adatok a vonatkozó összes színkép-tartományban.

(iii) Helyszíni mérések: a természetes és emberi eredetű fontosabb alapgázok koncentrációja és áramlása; légkör-dinamikai tanulmányok; fotokémiával kapcsolatos jelenségek egyidejű mérése le egészen a planetáris határ-rétegig, in situ (helyszíni) és távérzékelő műszerekkel; a különböző érzékelők kölcsönös összehasonlítása, ideértve a műholdak műszerezésének összehangolt korrelációs méréseit; a fontosabb légköri nyomelemek, a napsugárzási színképváltozások és meteorológiai paraméterek háromdimenziós mezői.

(iv) Műszerfejlesztés, ideértve a légköri nyomelemek, a napsugárzás és a meteorológiai paraméterek mérésére szolgáló műholdas és nem-műholdas érzékelőket.

b) Az egészségi, biológiai és fotodegradációs hatások kutatása

(i) Az embert érő látható és ibolyántúli napsugárzás és a) a nem-fekete-daganatos és fekete-daganatos bőrrák kifejlődése, valamint b) az immunrendszerre gyakorolt hatás közötti kapcsolat.

(ii) Az UV-B sugárzás hatása, ideértve a hullámhosszfüggőséget, a) a mezőgazdasági terményekre, az erdőségekre és más földi ökoszisztémákra, valamint b) a vízi táplálékláncra és a halászatra, ideértve a tengeri fitoplankton oxigéntermelésének lehetséges meggátlódását.

(iii) Az UV-B sugárzás hatásmechanizmusa a biológiai anyagokra, fajokra és ökoszisztémákra, ideértve a dózis, a dózis-ráta és a reagálás közötti kapcsolatot, illetve a foto-reparációt, az alkalmazkodást és a védelmet.

(iv) A biológiai akcióspektrum és a spektrális reagálás polikromatikus sugárzással való vizsgálata annak érdekében, hogy számításba vegyék a különböző hullámhossztartományok közötti kölcsönhatást.

(v) Az UV-B sugárzás hatása: a bioszférikus egyensúly szempontjából fontos biológiai fajok érzékenységére és tevékenységére; az olyan primér folyamatokra, mint a fotoszintézis és a bioszintézis.

(vi) Az UV-B sugárzás hatása a szennyező anyagok, a mezőgazdasági kemikáliák és egyéb anyagok fotodegradációjára.

c) Az éghajlatra gyakorolt hatások kutatása

(i) Elméleti és megfigyeléseken alapuló vizsgálatok az ózon és más nyomgázok sugárzási hatásairól, valamint az olyan éghajlati paraméterekre gyakorolt befolyásáról, mint a föld és az óceán felszíni hőmérséklete, a kialakult csapadék-eloszlás, a troposzféra és a sztratoszféra közötti (levegő-) csere.

(ii) Az ilyen éghajlati következményeknek az emberi tevékenység különböző aspektusaira gyakorolt hatásai felderítése.

d) Az alábbiak rendszeres megfigyelése

(i) Az ózonréteg állapota (azaz a teljes légoszlopbeli mennyiség és a vertikális megoszlás tér- és időbeli változékonysága), a műholdas és földi telepítésű rendszerek integrációján alapuló Globális Ózon Megfigyelő Rendszer teljes működésbe állításával.

(ii) A HOx, az NOx, a CLOx és a szén családok alapgázainak koncentrációi a troposzférában és a sztratoszférában.

(iii) A talaj és a mezoszféra közötti hőmérséklet, földi telepítésű és műholdas rendszerekkel.

(iv) A Föld légkörébe érkező hullámhosszakra bontott napsugárzás és az azt elhagyó hősugárzás, műholdas mérések felhasználásával.

(v) A Föld felszínét érő napsugárzás hullámhosszspektruma a biológiai hatásokkal bíró ibolyántúli tartományban (UV-B).

(vi) Aeroszol-tartalom és -megoszlás a földfelszíntől a mezoszféráig, földi telepítésű, légköri és műholdas rendszerek felhasználásával.

(vii) Éghajlati szempontból fontos változók, a magas színvonalú felszíni meteorológiai mérési programok fenntartása révén.

(viii) Nyomelemek, hőmérsékletek, napsugárzás és aeroszolok, a globális adatok elemzésére és továbbfejlesztett módszerek igénybevételével.

3. Az Egyezmény Részes Felei, a fejlődő országok sajátos igényeit tekintetbe véve, együttműködnek az ezen függelékben körvonalazott kutatásban és rendszeres megfigyelésben való részvételhez szükséges megfelelő tudományos és műszaki képzés előmozdításában. Különös figyelmet kell fordítani a megfigyelési eszközök és módszerek kölcsönös hitelesítésére, összehasonlítható vagy szabványosított tudományos adattár létrehozása céljából.

4. Az alábbi, természetes és emberi eredetű, nem fontossági sorrendbe állított vegyi anyagokról feltételezhető, hogy képesek az ózonréteg kémiai és fizikai tulajdonságainak megváltoztatására.

a) Szénvegyületek

(i) Szénmonoxid (CO)

A szénmonoxidnak jelentős természetes és emberi eredetű forrásai vannak és feltételezhető, hogy fontos és közvetlen szerepet játszik a troposzférikus fotokémiában, és közvetett szerepet a sztratoszférikus fotokémiában.

(ii) Széndioxid (CO2)

A széndioxidnak jelentős természetes és emberi eredetű forrásai vannak és a sztratoszférikus ózont a légkör hőszerkezetének befolyásolása révén érinti.

(iii) Metán (CH4)

A metán mind természetes, mind emberi eredetű forrásokkal rendelkezik és egyaránt befolyásolja a troposzférikus és sztratoszférikus ózont.

(iv) Nem-metán szénhidrogén-féleségek

A nem-metán szénhidrogén-féleségek, amelyek igen nagy számú vegyi anyagot képviselnek, mind természetes, mind emberi eredetű forrásból származnak és a troposzférikus fotokémiában közvetlen, a sztratoszférikus fotokémiában pedig közvetett szerepet játszanak.

b) Nitrogén-vegyületek

(i) Dinitrogén-oxid (N2O)

A N2O fő forrásai természetesek, de az emberi eredetű részarány jelentősen növekvőben van. A dinitrogén-oxid az elsődleges forrása a sztratoszférikus NOx-nak, amely létfontosságú szerepet játszik a sztratoszférikus ózonmennyiség szabályozásában.

(ii) Nitrogén-oxidok (NOx)

A NOx földfelszíni forrásai csak a troposzférikus fotokémiai folyamatokban játszanak jelentősebb közvetlen szerepet, és közvetett szerepet a sztratoszférikus fotokémiában, míg a NOx tropopauzához közeli bejuttatása közvetlenül változásokhoz vezethet a felső troposzférabeli és a sztratoszférikus ózonban.

c) Klórvegyületek

(i) Halogén-telített alkánok pl. CCl4, CFCL3

(CFC-11), CF2CL2 (CFC-12), C2F3CL3 (CFC-113), C2F4Cl2 (CFC-114)

A halogén-telített alkánok emberi eredetűek és a ClOx forrásaként hatnak, amely alapvető fontosságú szerepet játszik az ózon fotokémiájában, különösen a 30-50 km magasságú térségben.

(ii) Részlegesen halogén-telített alkánok, pl. CH3Cl, CHF2Cl (CFC-22), CH3CCl3, CHFCl2 (CFC-21)

A CH3Cl forrásai természetesek, míg a többi részlegesen halogén-telített, fent említett alkán emberi eredetű. Ezek a gázok ugyancsak a sztratoszférikus ClOx forrásaiként működnek.

d) Brómvegyületek

Halogén-telített alkánok, pl. CF3Br

Ezek a gázok emberi eredetűek és a BrOx forrásai, amelyek a ClOx-val azonos módon viselkednek.

e) Hidrogénvegyületek

(i) Hidrogén (H2)

az egyaránt természetes és emberi eredetű hidrogén jelentéktelen szerepet játszik a sztratoszférikus fotokémiában.

(ii) Víz (H2O)

A víz, amely természetes forrásból származik, létfontosságú szerepet játszik mind a troposzférikus, mind a sztratoszférikus fotokémiában. A sztratoszférikus vízpára forrásai közé tartozik a metán oxidációja, és kisebb mértékben a hidrogéné.

II. Függelék

INFORMÁCIÓCSERE

1. Az Egyezmény Részes Felei elismerik, hogy az információgyűjtés és az abból való részesedés fontos eszköz ezen Egyezmény céljainak megvalósításában, valamint annak biztosításában, hogy minden megteendő lépés célszerű és méltányos legyen. Ennek megfelelően a Felek kicserélik tudományos, műszaki, társadalmi-gazdasági, üzleti, kereskedelmi és jogi információkat.

2. Az Egyezmény Részes Felei a begyűjtendő és kicserélendő információk meghatározásánál figyelembe veszik az információk hasznosságát és megszerzésének költségeit. A Felek elismerik továbbá, hogy az e függelék alapján folytatandó együttműködésnek összhangban kell lennie a szabadalmakra, üzleti titkokra, valamint a bizalmas és magánjellegű információk védelmére vonatkozó nemzeti törvényekkel, jogszabályokkal és gyakorlattal.

3. Tudományos információ

Ez az alábbiakról szóló információkat foglalja magában:

a) A kutatási programok összehangolásának megkönnyítésére, valamint a rendelkezésre álló nemzeti és nemzetközi források minél hatékonyabb hasznosítására irányuló, tervezett és folyamatban lévő kormányzati, illetve magánkutatások.

b) A kutatáshoz szükséges kibocsátási adatok.

c) A mértékadó szakirodalomban közzétett tudományos eredmények a Föld légkörének fizikájáról és kémiájáról, valamint a változásra való hajlamról, különösen az ózonréteg állapotáról és azokról a hatásokról, amelyeket az összes időtartományban, mind a teljes légoszlop-tartalmat, mind az ózon vertikális megoszlását tekintve mutatkozó változások okozhatnak az emberi egészségre, a környezetre és az éghajlatra nézve.

d) A kutatási eredmények és a jövőbeli kutatásokra vonatkozó ajánlások értékelése.

4. Műszaki információ

Ez az alábbiakról szóló információkat foglalja magában:

a) az ózont módosító anyagok kibocsátásának csökkentését célzó helyettesítő vegyi anyagok és alternatív technológiák hozzáférhetősége és költségei, valamint az ezzel kapcsolatos tervezett és folyó kutatások.

b) A helyettesítő vegyi és egyéb anyagok és alternatív technológiák felhasználásának korlátai és kockázatai.

5. Az I. függelékben hivatkozott anyagokkal kapcsolatos társadalmi-gazdasági és kereskedelmi információk

Ez az alábbiaknál szóló információkat foglalja magában:

a) Termelés és termelési kapacitás;

b) Felhasználás és felhasználási rendszer;

c) Import/export;

d) Azon emberi tevékenységek költségei, kockázatai és haszna, melyek közvetetten módosíthatják az ózonréteget és az ezen tevékenységek szabályozására megtett vagy tervezett intézkedések hatásai.

6. Jogi információ

Ez az alábbiakról szóló információkat foglalja magában:

a) Az ózonréteg védelmére vonatkozó nemzeti törvények, közigazgatási intézkedések és jogi kutatás;

b) Az ózonréteg védelmére vonatkozó nemzetközi megállapodások, ideértve a kétoldalú megállapodásokat;

c) Az ózonréteg védelmére vonatkozó engedélyezési eljárások és feltételek, valamint a szabványok hozzáférhetősége.

3. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1988. szeptember 22. napjától kell alkalmazni.

(2) E rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére