(A Megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1989. december 27-én megtörtént)
1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között, Budapesten, 1989. október 9-én aláírt beruházás garancia Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya, attól az óhajtól vezetve, hogy ösztönözzék a Magyar Népköztársaságban az olyan gazdasági tevékenységeket, amelyek elősegítik a Magyar Népköztársaság gazdasági erőforrásainak és termelőkapacitásainak fejlesztését és, hogy beruházásokhoz biztosítást (beleértve a viszontbiztosítást) és garanciákat nyújtsanak, amelyeket egészben vagy részben az Amerikai Egyesült Államok hiteleiből vagy közpénzeiből támogatnak és amelyeket akár közvetlenül a Tengerentúli Magánberuházó Társaság („OPIC”) az Amerikai Egyesült Államok törvényei alapján létesített, a kormányzatnak alárendelt, független társaság kezel, vagy az OPIC és kereskedelmi biztosítási, viszontbiztosítási vagy más társaságok közötti megállapodások szabályoznak, az alábbiakban állapodtak meg:
A Megállapodásban használt „Fedezet” kifejezés minden olyan beruházásbiztosításra, viszontbiztosításra vagy garanciára vonatkozik, amelyet a Megállapodás értelmében az OPIC, az Amerikai Egyesült Államok-beli jogutódügynöksége vagy bármely más jogi személy vagy jogi személyek csoportja bocsát ki az OPIC-kal vagy bármely jogutód-ügynökséggel kötött megállapodás alapján. Mindezeket a továbbiakban a „Kibocsátó” kifejezés foglalja magában, a Fedezetben biztosítóként, viszontbiztosítóként vagy garancia vállalóként fennálló érdekeltségük erejéig, akár a Fedezetet nyújtó szerződésben érdekelt fél vagy jogutód, akár a Fedezet bonyolítását végző megbízott minőségében járnak el. A Kibocsátót mindenkor az OPIC vagy bármely jogutód-ügynökség képviseli a Magyar Népköztársaság Kormányával fennálló kapcsolataiban.
A Megállapodásban előirányzott eljárás kizárólag a Magyar Népköztársaságban nyilvántartásba vett vagy a Kormány által más módon jóváhagyott létesítményekre vagy tevékenységekre vonatkozó Fedezet vagy közvetlen kölcsönök tekintetében, vagy az olyan létesítményekre vonatkozó Fedezet vagy közvetlen kölcsönök tekintetében alkalmazandó, amelyekre nézve a Magyar Népköztársaság Kormánya vagy annak valamely ügynöksége vagy politikai alegysége áruk szállítására vagy szolgáltatások nyújtására szerződést köt vagy ilyen szerződésre versenytárgyalást ír ki.
a) Ha a Kibocsátó fizetést teljesít a Fedezettel rendelkező bármely fél részére, a Magyar Népköztársaság Kormánya, a 4. Cikk rendelkezéseinek megfelelően elismeri minden olyan fizetőeszköz, hitel, vagyoni érték vagy beruházás átruházását a Kibocsátóra, amelyek miatt a Fedezet alapján kifizetés történt, valamint a Kibocsátó jogutódlását bármely létező vagy a jövőben keletkező jogra, jogcímre, követelésre, előjogra vagy kereseti jogra a fentiekkel kapcsolatban.
b) A Kibocsátó nem érvényesíthet több jogot, mint amely az átruházó felet a Fedezet alapján megillette az e Cikk szerint átruházott vagy jogutódlás következtében megszerzett érdekeltség tekintetében.
c) A Magyar Népköztársaságban megvalósuló létesítménnyel vagy az ott kifejtett tevékenységgel kapcsolatos Fedezetnek a Magyar Népköztársaságon kívül történő kibocsátása nem veti alá a Kibocsátót a Magyar Népköztársaság törvényei szerint a biztosító- vagy pénzintézetekre alkalmazandó rendelkezésnek.
d) A Kibocsátó által nyújtott vagy garantált kölcsönök kamatai és díjai adómentesek a Magyar Népköztársaságban. A Kibocsátó nem adóztatható a Magyar Népköztársaságban a 3. Cikk a) pontja szerint keletkező átruházás vagy jogutódlás következtében. A Kibocsátó által a Magyar Népköztársaságban lebonyolított egyéb műveletek adóztatását az idevonatkozó törvény vagy a Kibocsátó és a Magyar Népköztársaság Kormányának megfelelő adóhatóságai közötti külön megállapodás határozza meg.
Amilyen mértékben a Magyar Népköztársaság törvényei teljesen vagy részben nem teszik lehetővé vagy megtiltják azt, hogy a Kibocsátó a Fedezettel rendelkező féltől megszerezzen bármely vagyoni érdekeltséget a Magyar Népköztársaság területén, a Magyar Népköztársaság Kormánya engedélyezi, hogy az ilyen fél és a Kibocsátó megfelelő megállapodásokat kössenek, amelyek értelmében az ilyen érdekeltséget átruházzák egy olyan jogi személyre, aki a Magyar Népköztársaság törvényei alapján az ilyen érdekeltség tulajdonát megszerezheti.
A Magyar Népköztársaság törvényes pénznemében fennálló olyan összegeket, beleértve a hiteleket is, amelyeket a Kibocsátó a Fedezet alapján megszerzett, a Magyar Népköztársaság Kormánya nem részesítheti kedvezőtlenebb elbánásban a felhasználás és átváltás tekintetében, mint az az elbánás, amely az ilyen pénzösszegeket megilletné, ha azok a Fedezettel rendelkező fél birtokában lennének.
Ezeket az összegeket és hiteleket a Kibocsátó bármely természetes vagy jogi személyre átruházhatja, és az átruházást követően ezek a természetes vagy jogi személyek szabadon felhasználhatják azokat a Magyar Népköztársaság területén a helyi jogszabályok szerint.
Ugyanilyen elbánást, átruházási és rendelkezési jogot kell biztosítani a Magyar Népköztársaság törvényes pénznemében fennálló bármely olyan összegre és hitelre, amelyet a Kibocsátó a Magyar Népköztársaságban megvalósuló létesítményekkel kapcsolatban nyújtott kölcsönökből eredő kötelezettségek rendezésére elfogad.
a) A Megállapodás semmiben sem korlátozza az Amerikai Egyesült Államok Kormányának azt a jogát, hogy igényét szuverén minőségében a nemzetközi jog alapján érvényesítse, függetlenül attól, hogy mint Kibocsátó milyen jogokkal rendelkezik.
b) Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya és a Magyar Népköztársaság Kormánya között a Megállapodás értelmezésével kapcsolatban felmerülő minden vitát, vagy az olyan vitát, amely az egyik Kormány véleménye szerint nemzetközi közjogi kérdést tartalmaz, bármely olyan létesítménnyel vagy tevékenységgel kapcsolatosan, amelyre nézve Fedezetet bocsátottak ki, lehetőség szerint a két Kormány közötti tárgyalások útján kell megoldani. Ha a tárgyalásokra vonatkozó kérelem keltétől számított harmadik hónap végéig a vitát a két Kormány megegyezés útján nem oldotta meg, a vitát, beleértve azt a kérdést is, hogy az tartalmaz-e nemzetközi közjogi kérdést, bármelyik Kormány kezdeményezésére a 7. Cikkel összhangban, döntéshozatal céljából választottbíróság elé terjesztik.
A 6. Cikk b) pontja szerinti viták eldöntésére létrehozandó választottbíróság a következőképpen jön létre és működik:
(i) Mindkét Kormány kinevez egy választottbírót; ez a két választottbíró közös egyetértéssel kijelöli az elnököt, aki egy harmadik állam polgára és akit a két Kormány nevez ki. A választottbírókat bármelyik Kormány választottbíráskodásra irányuló kérelme kézhezvételének napjától számított két hónapon belül, az elnököt három hónapon belül kell kinevezni. Ha a kinevezések az említett határidőkön belül nem történnek meg, egyéb megállapodás hiányában, bármelyik Kormány felkérheti a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja főtitkárát a szükséges kinevezés vagy kinevezések megtételére, és mindkét Kormány egyetért az ilyen kinevezés vagy kinevezések elfogadásával.
(ii) A választottbíróság döntéseit a nemzetközi közjog alkalmazandó elvei és szabályai alapján hozza meg. A választottbíróság szavazattöbbséggel dönt. Döntése végleges és kötelező.
(iii) Mindkét Kormány viseli saját választottbírójának és a választottbírósági eljárásokban való képviseletének költségeit; az elnök költségeit és az egyéb költségeket a két Kormány egyenlő arányban viseli. A választottbíróság, az előzőekkel összhangban, rendelkezhet a költségek viseléséről.
(iv) Minden egyéb ügyben a választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
A Megállapodás annak a jegyzéknek a kézhezvételétől számított hat hónapig marad hatályban, amellyel az egyik Kormány értesíti a másik Kormányt arról a szándékáról, hogy nem kíván tovább a Megállapodás részese lenni. Ebben az esetben a Megállapodás azon rendelkezései, amelyek a Megállapodás hatálya alatt kibocsátott Fedezetre vonatkoznak, az ilyen Fedezet időtartamára, de legfeljebb a Megállapodás hatályának megszűnését követő 20 évig érvényben maradnak.
A Megállapodás akkor lép hatályba, ha mindkét Kormány értesítette a másikat arról, hogy a Megállapodásra vonatkozó alkotmányos vagy egyéb törvényes követelményeknek eleget tett.
ENNEK HITELÉÜL, a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírták.
Készült Budapesten, két eredeti példányban, 1989. október 9. napján.
| A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA nevében: | AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA nevében: | |
| Dr. Tömpe István s. k. pénzügyminiszter-helyettes | Fred M. Zeder s. k., az OPIC elnöke” | |
3. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1989. december 27-től kezdődően kell alkalmazni.
(2) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
