A jogszabály mai napon ( 2019.09.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

5/1991. (IV. 4.) IM rendelet

a jogi szakvizsgáról

Az igazságügyminiszter feladat és hatásköréről szóló 41/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § *  (1) *  Jogi szakvizsgát az tehet, aki e rendelet szerint joggyakorlatot szerzett (a továbbiakban: jelölt).

(2) A jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt - a joggyakorlati idő eltelte után - számot adjon elméleti jogi ismereteinek, szaktudásának gyakorlati alkalmazásáról és jogértelmezési készségéről.

(3) *  A jogi szakvizsga egységes, bármely jogterületen és jogi munkakörben, okleveles jogász szakképzettséghez kötött álláshelyen önálló jogi munka végzésére jogosít.

(4) *  A jogi szakvizsgát az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezésében a jogi szakvizsga vizsgáztatóiból esetenként kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.

(5) *  Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a jogi szakvizsga vizsgáztatóit (a továbbiakban: vizsgáztató) az elméleti és a gyakorlati jogászok közül 5 évre nevezi ki. Vizsgáztatóvá csak olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki jogi szakvizsgával és jogi diplomához kötött legalább 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.

(6) *  A vizsgáztató kinevezését a miniszter visszavonhatja, ha a vizsgáztató

a) ismétlődően vagy súlyosan megszegi a vizsgáztatás rendjére vonatkozó e rendeletben és a vizsgaszabályzatokban foglalt előírásokat vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely méltatlan a vizsgáztatói tisztséghez.

(7) *  A vizsgáztatói kinevezés megszűnik

a) a vizsgáztatói tisztségről való lemondással,

b) a vizsgáztatói tisztség miniszter általi visszavonásával,

c) a vizsgáztatói kinevezés időtartamának lejártával,

d) a vizsgáztató halálával.

2. § *  (1) *  A joggyakorlat ideje - napi 8 órás munkaidővel számolva - legalább 3 év. Napi 8 óránál rövidebb munkaidő esetén a joggyakorlati idő arányosan meghosszabbodik, az azonban 8 óránál hosszabb napi munkaidő esetén sem lehet kevesebb, mint 3 év. A különböző, okleveles jogász szakképzettséghez kötött munkakörökben, álláshelyeken szerzett joggyakorlatok idejét össze kell adni; egyazon időszakra esően azonban csak a (2)-(5) bekezdésben foglalt jogcímek egyikén lehet joggyakorlati időt beszámítani.

(2) *  A joggyakorlat idejébe - a (3) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel -

a) az okleveles jogász szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzését követően

aa) jogszabályban foglaltak szerint kizárólag okleveles jogász szakképzettséggel betölthető munkakörben,

ab) *  állami vagy önkormányzati szervnél jogszabályban, vagy az adott szervre irányadó közjogi szervezetszabályozó eszközben foglaltak alapján okleveles jogász szakképzettséghez kötött jogi feladatkörben, vagy egyéb feladatkörben okleveles jogász szakképzettséghez kötött munkakörben, álláshelyen, vagy

ac) jogi szakvizsgával rendelkező jogász vagy okleveles jogász szakképzettséggel és végrehajtói szakvizsgával rendelkező bírósági végrehajtó közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett ellátott, okleveles jogász szakképzettséget igénylő, igazolhatóan jogi munka végzésére irányuló munkakörben, vagy

b) az okleveles jogász szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzését követően, okleveles jogász szakképzettséghez kötött

ba) *  a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében,

bb) *  a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszony keretében a befogadó intézménynél vagy

bc) *  a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 88. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszony keretében a befogadó intézménynél

eltöltött idő számítható be.

(3) A jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idő számításánál

a) külföldön szerzett diploma esetén az annak hazai elismerését követően szerzett, a (2) bekezdés szerinti joggyakorlat vehető figyelembe,

b) *  külföldön folytatott joggyakorlat esetén az a jogi képesítéshez kötött munkakörben vagy a (2) bekezdésben megjelölt ösztöndíjasként eltöltött idő számítható be, amelyet az Európai Unió valamely intézményénél, vagy olyan nemzetközi szervezetnél teljesítenek, melynek Magyarország is tagja.

(4) A joggyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt. A munkáltató, illetve a szakmai kamara a szakmai oktatásban való részvételt kötelezővé teheti.

(5) *  A jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a tanulmányi ösztöndíj - ide nem értve a (2) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontja szerinti ösztöndíjat - folyósításának idejét összesen legfeljebb 3 hónap, az állam és jogtudományi doktori (PhD) képzés idejét annak befejezését követően legfeljebb 12 hónap tartamáig lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani.

3. § *  (1) A joggyakorlati időt a

a) 2. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja esetében, ha munkakör betöltésének feltétele köztestületi névjegyzékbe vétel, a köztestület, ennek hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a foglalkoztató szerv vezetője,

b) 2. § (2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja, valamint a 2. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint (3) bekezdés b) pontja esetében a foglalkoztató szerv vezetője,

c) *  2. § (2) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja esetében az ösztöndíjprogram lebonyolításáért felelős szerv

tanúsítja.

(2) Az igazolásnak tartalmaznia kell

a) *  a jelölt természetes személyazonosító adatait, munkakörét, álláshelyét,

b) a joggyakorlat típusának a 2. § (2) bekezdésében vagy 2. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti megjelölését,

c) *  a munkakörhöz, álláshelyhez jogi képesítést előíró jogszabályhely vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz, szabályzat megfelelő pontjának megjelölését,

d) a 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában foglalt esetben annak a jogi szakvizsgával rendelkező személynek a nevét, akinek irányítása, ellenőrzése mellett a jelölt munkáját végezte,

e) a joggyakorlati idő pontos időtartamát és ezen belül a munkaidőt és

f) az igazolás kiállítójának nevét, beosztását, aláírását.

(3) *  Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó esetében az igazolásnak az összes olyan kamarai jogtanácsos nevét és kamarai azonosító számát tartalmaznia kell, aki az adott joggyakorlati idő alatt a jelölt jogi előadói tevékenységét irányította, ellenőrizte.

(4) *  Az igazoláshoz csatolni kell a (2) bekezdés c) pont szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz másolatát, ha annak közzététele nem kötelező. A 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti joggyakorlat igazolásához csatolni kell a jelölt munkájának jogi szakmai irányításáért, ellenőrzéséért felelős jogi vagy végrehajtói szakvizsgával bíró személy e rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozatát, a jelölt munkaköri leírását, valamint minden egyéb olyan iratot, amely a munkavégzés jogi jellegét alátámasztja.

4. § *  (1) *  A jogi szakvizsgára a minisztérium erre a célra kialakított informatikai felületén (a továbbiakban: Jogi Szakvizsga Rendszer) kell jelentkezni. A jelölt a jelentkezéssel elfogadja a 4. számú mellékletben meghatározott vizsgaszabályzatot.

(2) Az első részvizsgára jelentkezésnél a jelöltnek meg kell adnia

a) nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét idejét, anyja nevét (e rendeletben a továbbiakban együtt: személyazonosító adatait), e-mail címét, telefonszámát,

b) a jogi végzettségét igazoló doktori oklevél megszerzésének helyét, keltét, az oklevél sorszámát,

c) a joggyakorlat teljesítésére és az abba e rendelet szerint beszámítható időtartamra vonatkozó adatokat,

d) a választott részvizsga megjelölését,

e) a választott vizsgatárgy megjelölését, amelyből a jelölt írásbeli vizsgát tesz,

f) az e rendeletben foglaltak szerint választott vizsgaidőpontot.

(3) *  A jelöltnek a teljes joggyakorlat teljesítését igazoló okiratokat és a jogi végzettséget igazoló doktori oklevelet a Jogi Szakvizsga Rendszerben történő regisztrációval egyidejűleg elektronikus dokumentumként kell csatolnia. A vizsgadíjat a jelentkezéskor a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül - elektronikus úton - kell megfizetni.

(3a) *  Ha a jelölt által a (3) bekezdés alapján csatolt elektronikus igazolások valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a minisztérium haladéktalanul felhívja a jelöltet az okirat eredeti példányának bemutatására.

(4) *  Az első részvizsga letételét követő jelentkezésben a (2) bekezdés a), d) és f) pontjában foglaltakat, valamint az előző részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát és keltét kell feltüntetni. A vizsgadíjat a jelentkezéskor a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül - elektronikus úton - kell megfizetni.

(5) A jelölt a jelentkezéstől számított 30 napon túli és négy hónapon belüli vizsgaidőpontra jelentkezhet. A négy hónapos időtartam számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon időszakokat, amelyekre vizsga nem tűzhető ki.

(6) *  A jelentkezés akkor kerül elfogadásra, ha a jelölt eleget tesz a (2)-(5) bekezdésben foglalt követelményeknek. Az elfogadott jelentkezésről vagy annak elutasításáról az elutasítás okának megjelölésével a jelölt a jelentkezést követő 15 napon belül elektronikus úton kap értesítést.

(7) A jelentkezés elutasításával szemben a jelölt a (6) bekezdés szerinti értesítéstől számított 5 napon belül kifogással élhet. A kifogást a miniszter bírálja el annak megérkezésétől számított 15 napon belül. A miniszter a kifogásnak akkor ad helyt, ha a jelentkezés a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

(8) *  Ha a jelentkezés elutasítását követő 30 napon belül a jelölt nem jelentkezik újabb vizsgaidőpontra, részére a már befizetett vizsgadíjat - 5000 Ft adminisztrációs költség levonásával - és az általa megküldött iratokat az újabb vizsgaidőpontra való jelentkezésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő 45 napon belül vissza kell küldeni. A határidőben benyújtott kifogás elutasítása esetén az új jelentkezésre nyitva álló határidőt a kifogás elutasításáról szóló értesítéstől kell számítani.

(9) *  A jelentkezés elfogadása esetén a miniszter a vizsgát a jelentkezők számának függvényében a jelentkező által megjelölt időpontra, vagy az ahhoz képest legkorábbi időpontra tűzi ki és erről a jelöltet a jelentkezést követő 15 napon belül elektronikus úton értesíti.

(10) *  A jelentkezés során - ideértve a vizsgaidőpont kitűzését is - hiánypótlásnak, valamint méltányosságnak a 13. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével nincs helye.

5. § (1) A jogi szakvizsga három részvizsgából áll. A részvizsgák vizsgatárgyai a következők:

a) *  polgári jog és családjog, gazdasági jog, polgári eljárási jog,

b) *  büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési jog,

c) *  munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai uniós jog.

(2) *  A jelölt elsőként az általa választott részvizsga - választása szerinti - vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tesz. Európai közösségi jog vizsgatárgyból írásbeli vizsga nem tehető. A jelentkezést követően az írásbeli vizsga tárgya nem módosítható. A jelölt valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz.

(3) *  A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg. A jelöltnek elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tett. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni.

(4) *  A miniszter minden év július 31. napjáig a részvizsgákon az irányadó joganyagot és a vizsgatárgyak tételeit a minisztérium honlapján közzéteszi. Az ismertető évenkénti felülvizsgálatáról a miniszter gondoskodik.

(5) *  A megkezdett jogi szakvizsga 5 év alatt tehető le. Öt év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik. A jogi szakvizsga az írásbeli vizsga első kitűzött időpontjától minősül megkezdettnek.

6. § *  Az írásbeli és a szóbeli vizsgák időpontjait a miniszter tűzi ki a január 15-étől június 30-áig, és szeptember 1-jétől december 15-éig terjedő időszakra.

7. § (1) Az írásbeli vizsgán a jelölt beadványt vagy határozatot készít, illetőleg jogkérdésben véleményt nyilvánít.

(2) *  A jelölt az írásbeli vizsga kezdetekor a vizsgafeladatok közül egyet húz, amelynek kidolgozására négy óra időtartam áll rendelkezésére. A vizsgán segédanyagként olyan papír alapú jogszabályszöveg használható, amely kizárólag a normaszöveget tartalmazza. A feladat kidolgozása során a vizsgabiztos által rendelkezésre bocsátott, bélyegzővel ellátott papír használható, amelyen a jelöltnek nevét fel kell tüntetnie. Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak a vizsgaszabályzatban meghatározott esetekben és módon lehet elhagyni. A helyiség vizsgaszabályzatban foglaltaktól eltérő elhagyása esetén a vizsga érvénytelen. Érvénytelen vizsga esetén pótvizsgának van helye.

(3) *  Az írásbeli vizsgán a rendfenntartás a miniszter által kijelölt vizsgabiztos feladata. A jelölt a vizsgafeladat megoldását - aláírásával ellátva - a vizsgafeladattal együtt a vizsgabiztosnak adja át.

(4) *  Ha a jelölt az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggeszti, és erről jegyzőkönyvet készít. Felfüggesztett vizsga esetén pótvizsgának van helye.

(5) * 

8. § *  Az írásbeli feladat megoldását és a feladatlapot a vizsgabizottság tagjai - jelöltenként külön zárt borítékban - kapják meg. A feladat megoldását a vizsgatárgy szerint illetékes vizsgabizottsági tag értékeli. Sikertelen írásbeli vizsga esetén pótvizsgának van helye. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető.

9. § *  (1) A részvizsga a miniszter által kijelölt három tagú vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság elnöke a miniszter által a vizsgabizottság tagjai közül esetenként felkért személy. A vizsga nyilvános.

(2) A jelölt vizsgája akkor sikeres, ha a vizsgabizottság meggyőződött arról, hogy az adott vizsgatárgyak vonatkozásában a jelölt elméleti jogi ismereteit, szaktudását a gyakorlatban úgy képes alkalmazni, amely alkalmassá teszi arra, hogy jogi munkát önállóan végezzen.

(3) A vizsgabizottság a jelölt vizsgáját zárt tanácskozásban értékeli, és annak eredményét szóban, nyilvánosan hirdeti ki a vizsgát követően.

(4) A részvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a jelölt személyazonosító adatait, a vizsgatárgyakat, a vizsga időpontját, valamint a vizsga értékelését. Sikeres vizsga esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát is. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai írják alá.

10. § *  (1) A részvizsga vizsgatárgyainak értékelése: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjeggyel történik. A részvizsgát vizsgatárgyanként - az írásbeli vizsgát is ideértve - egy érdemjeggyel kell értékelni.

(2) A jogi szakvizsga eredményét a részvizsgákon teljesített vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga alapján kell kiszámítani. Mindhárom részvizsga sikeres letétele után a vizsgatárgyak érdemjegyeit össze kell adni, és azt osztani a vizsgák számával úgy, hogy a sikertelen részvizsgát egy elégtelen érdemjegyként kell számításba venni.

(3) A jogi szakvizsgán elérhető eredmény

a) kitűnő, ha a jelölt minden vizsgatárgyból jeles (5) érdemjegyet ért el,

b) jeles, ha az érdemjegyek átlaga legalább 4,50,

c) jó, ha az érdemjegyek átlaga 4,00-4,49 között van,

d) közepes, ha az érdemjegyek átlaga 3,00-3,99 között van,

e) elégséges, ha az érdemjegyek átlaga 2,99 vagy az alatt van.

11. § (1) *  Sikertelen abból a vizsgatárgyból tett vizsga, amin a jelölt elégtelen érdemjegyet ért el. Ha a részvizsgán a jelölt egy vizsgatárgyból sikertelen vizsgát tett, a vizsgabizottság e vizsgatárgyból pótvizsgára utasítja; az írásbeli vizsga tárgyából tett sikertelen szóbeli vizsga esetén csak a szóbeli vizsgarészből kell pótvizsgázni. A második pótvizsga sikertelensége esetén újabb pótvizsgának nincs helye, a részvizsgát meg kell ismételni. A részvizsga megismétlésének van helye akkor is, ha a jelölt több vizsgatárgyból tett sikertelen vizsgát.

(2) *  A megismételt írásbeli vizsgára, illetve a pótvizsgára utasított jelölt legkésőbb hat hónapon belül tehet újabb vizsgát. Ha ezt elmulasztja, és a mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, a részvizsga megismétlésének van helye. * 

12. § *  (1) A vizsgabizottság a sikeres részvizsgáról az 1. melléklet szerinti tanúsítványt állít ki. A jogi szakvizsgáról az utolsó sikeres részvizsga letételének napjától számított 30 napon belül a miniszter a 2. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki. A bizonyítványon a jogi szakvizsga eredményét a 10. § szerinti értékelésnek megfelelően kell feltüntetni.

(2) *  Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány vagy bizonyítvány pótlására a miniszter az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül igazolást állít ki. Az igazolás kiállításának díja 10 000 Ft.

13. § *  (1) *  A jogi szakvizsga díja részvizsgánként 24 500 Ft. A pótvizsga díja 20 000 Ft, a megismételt részvizsga díja 30 000 Ft.

(2) *  A pótvizsga és megismételt részvizsga díját a pótvizsgára, valamint a megismételt vizsgára való jelentkezéskor a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül - elektronikus úton - kell megfizetni.

(3) *  Ha a jelölt a jelentkezés elfogadásáról szóló értesítést követően, a vizsga időpontját megelőzően legalább 5 nappal, új vizsgaidőpont megjelölésével 20 000 Ft halasztási díj megfizetése mellett a kitűzött vizsgaidőpont elhalasztását kéri, a vizsgadíjat ismételten nem kell megfizetnie. Ha a jelölt halasztást nem kért, vagy a halasztási díjat nem fizette be, a már befizetett vizsgadíjat elveszti. A halasztási kérelmet a Jogi Szakvizsga Rendszer felületén kell előterjeszteni. A halasztási díjat a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül - elektronikus úton - kell megfizetni.

(4) *  A jelölt a (3) bekezdés szerinti halasztást - a korábban letett részvizsgák megismétlésének kötelezettsége nélkül - részvizsgánként legfeljebb három alkalommal kérheti.

(5) *  Amennyiben a jelölt a vizsgán nem jelent meg, és nem nyújtott be halasztási kérelmet, a vizsgától (részvizsgától) számított 4 napon belül - az erre okot adó méltányolható körülmény, így különösen a jelöltet érintő súlyos betegség, baleset, egyéb rajta kívülálló elháríthatatlan ok igazolásával egyidejűleg - méltányossági kérelmet nyújthat be a miniszternek, amelyben kérheti, hogy az elmulasztott vizsga (részvizsga) helyett új időpontra jelentkezhessen. Amennyiben a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, a jelölt 20 000 Ft halasztási díj befizetése mellett újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet, ellenkező esetben a már befizetett vizsgadíjat elveszti. A méltányossági kérelmet a Jogi Szakvizsga Rendszer felületén kell előterjeszteni. A halasztási díjat a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül - elektronikus úton - kell megfizetni.

(6) *  Ha a jelölt a (3) bekezdés szerinti halasztási kérelmét hiányosan vagy határidőn túl nyújtja be hiánypótlásnak nincs helye, a halasztási kérelem elutasítására a jogi szakvizsgára jelentkezés elutasítására vonatkozó - 4. § (6)-(8) bekezdésében foglalt - rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a jelentkezés alatt a halasztási kérelmet kell érteni, a vizsgadíj alatt pedig a halasztási kérelem díját.

14. § *  (1) *  A vizsgabizottság tagját a befizetett vizsgadíjból jelöltenként 5000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg. A vizsgabizottság tagját a jelölt távolmaradása esetén 3000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg. A jegyzőkönyvvezetőt vizsganaponként 4500 Ft illeti meg.

(2) * 

15. § (1) * 

(2) *  A miniszterhez érkező jelentkezések nyilvántartásba vétele az érkezés sorrendjében történik.

(3) * 

(4) * 

16. § (1) *  A korábbi jogszabályok alapján tett jogi szakvizsga vagy az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozat az e rendeletben szabályozott jogi szakvizsgával egyenértékű.

(2) A vizsga alól a korábbi jogszabályok alapján szerzett mentesítést a rendelet nem érinti.

17. § (1) Ez a rendelet 1991. október 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Szakvizsga Bizottság jelenlegi elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak kinevezése megszűnik.

(2)-(4) * 

17/A. § * 

17/B. § *  E rendeletnek a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 22/2011. (VII. 20.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a Módr. hatálybalépését megelőzően megkezdett ösztöndíjas szakmai gyakorlatokra is alkalmazni kell.

17/C. § *  (1) E rendeletnek a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 42/2012. (IX. 14.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) megállapított rendelkezéseit - az R. 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha a Módr.2. hatálybalépését megelőzően a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmet már benyújtották.

(2) *  A Módr.2.-vel megállapított R. 13. § (1) bekezdésében foglaltakat azon részvizsgák vonatkozásában nem kell alkalmazni, amelyekre a jelölt jelentkezése a Módr.2. hatálybalépését megelőzően már elfogadásra került.

(3) A Szakvizsga Bizottság 2012. november 1-jén megszűnik. Az, aki 2012. október 31. napján a Szakvizsga Bizottság tagja, e tagságra való kinevezési idejének hátralévő időtartamára vizsgáztatónak minősül.

(4) *  E rendeletnek a Módr.2.-vel megállapított 5. § (5) bekezdés harmadik mondatában foglaltakat azokra a jelöltekre kell alkalmazni, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket a Módr.2. hatálybalépését követően nyújtották be.

17/D. § *  A jegyzőkönyvvezetőt a 2012. szeptember 15. napja és 2012. október 31. napja közötti időszakban tartott vizsgák után vizsganaponként 4000 Ft illeti meg.

17/E. § *  Azok a jelöltek, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket 2001. december 1. napját megelőzően nyújtották be, a jogi szakvizsgát 2015. december 31. napjáig tehetik le úgy, hogy az összes addig teljesített részvizsgájuk eredménye beszámításra kerüljön. Ezen határidő eredménytelen elteltét követően az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik; a 2015. december 31. napját követően letett részvizsgák egy új megkezdett szakvizsga részvizsgáinak számítanak.

17/F. § *  (1) E rendeletnek az egyes cégjogi és civil eljárásjogi rendeleteknek az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 12/2014. (II. 28.) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.3.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a Módr.3. 2. §-ának hatályba lépését követően benyújtott jogi szakvizsgára történő jelentkezésekre kell alkalmazni. A jelölt kérelmére a jelöltnek a Módr.3. 2. §-ának hatályba lépése előtti joggyakorlatára vonatkozó, a 3. § (2) és (3) bekezdés szerinti igazolást és a 3. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot a foglalkoztató szerv vezetője, illetve a jelölt tevékenységét irányító, ellenőrző jogi szakvizsgával rendelkező jogász köteles 30 napon belül kiállítani. Azon jelöltek, akiknek a Módr.3. 2. §-ának hatálybalépését megelőző rendelkezések szerint teljesített joggyakorlati ideje a Módr.3. 2. §-ának hatálybalépését követően nem minősül joggyakorlati időnek - erre hivatkozással - a Módr.3. 2. §-ának hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan kérhetik joggyakorlati idejük beszámítását a Módr.3. 2. §-ának hatálybalépését megelőző rendelkezéseknek megfelelően.

(2) A Módr.3.-mal megállapított 13. § (3) és (6) bekezdést a Módr.3. 2. §-ának hatályba lépését követően benyújtott halasztás iránti kérelmekre kell alkalmazni.

17/G. § *  E rendeletnek a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 25/2015. (IX. 25.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított rendelkezéseit a Módr4. hatálybalépését követően benyújtott jogi szakvizsgára történő jelentkezésekre kell alkalmazni azzal, hogy az 5. § (5) bekezdése szerint már megkezdett jogi szakvizsga esetében a jelölt - választása szerint - további vizsgajelentkezését és esetleges halasztási kérelmét a Módr4. hatálybalépését megelőző szabályok szerint is benyújthatja. Ebben az esetben a jelölt ezt a választását feltünteti a jelentkezés, kérelem benyújtása során.

17/H. § *  Azon önálló bírósági végrehajtó-helyettesek esetében, akik a Módr4. hatálybalépését megelőzően szerezték meg a jogi végzettséget igazoló doktori oklevelüket és a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a joggyakorlati idejük igazolására a Módr4. hatálybalépését megelőző időszak vonatkozásában nincs mód, a Módr4. hatálybalépését követően a joggyakorlati időt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar - az önálló bírósági végrehajtó-helyettes által bemutatott, az őt foglalkoztató önálló bírósági végrehajtó által a 3. számú melléklet szerint kiállított nyilatkozat, az önálló bírósági végrehajtóval, mint munkáltatóval kötött munkaszerződés és a munkaköri leírás alapján, az okiratok valódiságának megállapítását követően - igazolja. Az okiratok valódiságát a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az önálló bírósági végrehajtó-helyettes által bemutatott okiratok, valamint az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékének összevetésével ellenőrzi.

17/I. § *  A 2017. december 31-éig teljesített, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerinti jogi előadói joggyakorlati idő igazolásának az összes olyan a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerinti jogtanácsos nevét és igazolványa számát tartalmaznia kell, aki az adott joggyakorlati idő alatt a jelölt jogi előadói tevékenységét irányította, ellenőrizte.

1. számú melléklet az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez * 

Ügyszám: ..................................................

TANÚSÍTVÁNY

A vizsgabizottság tanúsítja, hogy

aki ........................................, ............. év ............................... hó ............ napján született, a jogi szakvizsga ................................... részének vizsgatárgyaiból (............................... vizsgatárgyból .......................... eredménnyel; ................................ vizsgatárgyból .................... eredménnyel; .......................................... vizsgatárgyból ..................................... eredménnyel) a vizsgát letette.

.............................., ......... év ....................... hó ...... nap

...........................................................
a vizsgabizottság elnöke

.........................................................
a vizsgabizottság tagja

......................................................
a vizsgabizottság tagja

2. számú melléklet az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez * 

Igazságügyi Miniszter
Ügyszám: ...................................................
.........................................................................
aki .........................................., ............... év

.............................. hó ..... napján született
BIZONYÍTVÁNY
a jogi szakvizsgát

................ eredménnyel letette.
...................................., ......... év ................ hó ......... nap
...................................................................
Igazságügyi Miniszter
P.H.

3. számú melléklet az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez * 

NYILATKOZAT
jogi szakvizsgához szükséges joggyakorlatát teljesítő jelölt tevékenységének szakmai irányításáról és ellenőrzéséről

Alulírott .................................. (jogi szakvizsga/végrehajtói szakvizsga száma: ......................) jelen nyilatkozat aláírásával büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy ........................................................... (született: .................., anyja neve: ...................., lakcíme: .........................) jelölt a ............................ munkáltatónál jogi képesítéshez kötött ....................... munkakörben ........... év, .............. hó, ......... naptól ........... év, .............. hó, ......... napig eltöltött joggyakorlati ideje alatt tevékenységét közvetlen jogi szakmai irányításom és ellenőrzésem mellett végezte.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem továbbá, hogy a fent megjelölt időtartam alatt nem álltam jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás, illetve valamely jogi, illetve a végrehajtói hivatás gyakorlásától eltiltó fegyelmi vagy etikai büntetés hatálya alatt.

.............................., ......... év ....................... hó ...... nap

.....................................
aláírás

4. számú melléklet az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez * 

A jogi szakvizsga vizsgaszabályzata

E szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján szervezett jogi szakvizsga előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, a jelöltek teljesítményének értékelésére, a jogi szakvizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre.

I. Általános rendelkezések

1. A jogi szakvizsga egyes vizsgáinak előkészítését a minisztérium erre kijelölt munkatársai végzik a Rendeletben és jelen szabályzatban foglaltak szerint.

2. A részvizsgák időpontjairól a jogi szakvizsga időszak kezdetét legalább négy héttel megelőzően a vizsgáztatók elektronikus úton kapnak értesítést. Az értesítést követő két héten belül a vizsgáztatók kötelesek megjelölni azokat a részvizsga időpontokat, amelyen részt tudnak venni. A vizsgáztatók az általuk megjelölt időpontok figyelembevételével kerülnek a vizsgabizottságokba beosztásra.

3. *  A vizsgáztatók a 2. pont szerinti beosztásukról, a vizsga pontos időpontjának és helyszínének megadásával a vizsga időpontját legkésőbb egy héttel megelőzően elektronikus úton kapnak értesítést; a vizsgáztatónak az értesítés megküldésétől számított két napon belül elektronikus úton jeleznie kell, hogy a vizsgán részt tud-e venni vagy a vizsgáztatást lemondja.

4. *  A vizsgáztatónak a vizsga napján jeleznie kell a minisztérium erre kijelölt munkatársának, ha a vizsgabizottsághoz, amelynek tagja, olyan jelöltet is beosztottak, akinek hozzátartozója vagy akivel olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel elfogultsága nem zárható ki, valamint ha a jelölt beszámolójának tárgyilagos megítélése tőle egyéb okból nem várható el. Ilyen jelzés esetén a jelöltet ugyanazon vizsganapra egy másik vizsgabizottsághoz kell beosztani.

II. Az írásbeli vizsga menete

1. Az írásbeli vizsga szakszerű, a Rendeletben, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő lebonyolításáért a minisztérium erre kijelölt vizsgabiztosa felelős. A vizsgabiztost e feladata ellátásában a minisztérium további erre kijelölt munkatársai segíthetik.

2. Az írásbeli vizsga napján a jelölteknek legkésőbb 8.30 óráig meg kell jelenniük az írásbeli vizsga helyszínén. Amennyiben a jelölt ezen időpontot követően érkezik, úgy kell tekinteni, mintha a vizsgán nem jelent volna meg. A vizsgabiztos 9.00 óráig különösen indokolt esetben engedélyezheti a vizsga megkezdését a késve érkező jelöltnek; erre a jegyzőkönyvben utalni kell.

3. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsgabiztos úgy köteles kialakítani, hogy a jelöltek egymást ne zavarhassák és az azonos vizsgatárgyból vizsgázók egymást ne segíthessék.

4. Az írásbeli vizsga megkezdését megelőzően a vizsgabiztos megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, majd ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit. Ezt követően a jelöltek egyenként a jelentkezéskor megjelölt vizsgatárgyból, a papír alapon rögzített feladatok (feladatlapok) közül egyet húznak.

5. A vizsgán kizárólag a Rendeletben meghatározott segédanyag használható. A vizsgázónál a vizsgabiztos által rendelkezésre bocsátott bélyegzőnyomattal ellátott papíron, a kiosztott borítékon, a feladatlapon és a szabályszerű segédanyagon kívül csak olyan tárgy lehet, amelyet a vizsgabiztos előzetesen engedélyezett. Minden egyéb iratot, tárgyat a jelölt a vizsgabiztos által kijelölt helyen köteles elhelyezni.

6. A feladat kidolgozása során a jelölt kizárólag a vizsgabiztos által rendelkezésre bocsátott, bélyegzőnyomattal ellátott papírt használhat. A jelöltnek a borítékon, valamint minden felhasznált papíron fel kell tüntetnie a nevét, a vizsganap keltét és helyét, az írásbeli vizsga tárgyát, valamint azt aláírásával el kell látnia.

7. A vizsgabiztosnak a vizsgateremben gondoskodnia kell az állandó felügyeletről. A jelölt - anélkül, hogy írásbeli vizsgáját felfüggesztenék - a vizsgatermet csak a vizsgabiztos előzetes engedélyével hagyhatja el. A vizsgaterem elhagyására csak indokolt esetben kerülhet sor, így különösen mellékhelyiség igénybevétele, rosszullét, egyéb egészségügyi probléma. A vizsga befejezése kivételével a vizsgatermet egy időben csak egy vizsgázó hagyhatja el. A helyiség engedélyezett elhagyása esetén a dolgozatot a feladattal, a kiosztott papírokkal és a borítékkal együtt át kell adni a vizsgabiztosnak, melyre a vizsgabiztos rávezeti a terem elhagyásának és a visszatérésnek az időpontját. Amennyiben a jelölt a vizsga megkezdését követő 2 órán belül kívánja elhagyni a vizsgatermet, az addigi dolgozatát semmisnek kell tekinteni, és a vizsgát új vizsgafeladat húzásával teljesítheti a fennmaradt idő alatt.

8. A vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggeszti, ha

a) személyazonossága nem állapítható meg,

b) a vizsgatermet engedély nélkül elhagyja,

c) a vizsgaterem engedélyezett elhagyását követően több mint tíz perc múlva vagy azt követően sem tér vissza, vagy a vizsgatermet több mint kétszer kívánja engedéllyel elhagyni,

d) nem tartja be a vizsgabiztos által előírt ülésrendet,

e) meg nem engedett segédeszközt használ vagy vizsgafeladata megoldásához más jelölt segítségét veszi igénybe,

f) magatartásával akadályozza a többi jelölt vizsgáját, vagy más jelöltet segít a vizsgafeladata megoldásában,

g) egyéb, az írásbeli vizsgára irányadó a Rendeletben, illetve jelen szabályzatban foglalt rendelkezést szeg meg.

9. A vizsgabiztos az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsga megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a vizsga menetével kapcsolatos minden lényeges eseményt. A vizsga felfüggesztését, annak indokával együtt fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelöltek névsora, amelynek a jelölt neve mellett tartalmaznia kell az általa húzott feladatlap számát, a jelölt vizsgája befejezésének időpontját, valamint az arra való utalást, hogy személyazonossága ellenőrzése megtörtént. A jegyzőkönyvet a vizsgabiztosnak, illetve a jelen lévő segítő munkatársaknak kell aláírni.

10. Ha a jelölt az írásbeli vizsgát befejezte, a dolgozatot a feladatlappal és a piszkozatokkal együtt a borítékba helyezi, és azt a boríték lezárása nélkül átadja a vizsgabiztosnak. A vizsgabiztos az átvételt követően a feladatlapra rávezeti a vizsga befejezésének időpontját és a borítékot a jelölt jelenlétében leragasztja.

III. A részvizsga menete

1. A vizsgabizottság elnöke felel a részvizsga szakszerű, a Rendeletben, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő lebonyolításáért, a vizsgabizottság szabályszerű működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladata különösen:

a) vezetni a részvizsgát és a vizsgabizottság zárt tanácskozását,

b) a vizsgabizottság tagjait, valamint a jelölteket a szükséges tájékoztatással ellátni,

c) a jelölt személyazonosságát ellenőrizni,

d) a részvizsga eredményéről rövid szóbeli értékelést adni a jelölt részére,

e) a sikeres részvizsgáról szóló tanúsítványt a jelölt részére átadni

2. A részvizsgákra a miniszter által meghatározott vizsganapokon 13.00 órától kerül sor. A vizsgák helyszínéről a minisztérium munkatársa a vizsgabizottság tagjait a vizsgát megelőző héten elektronikus úton, míg a jelölteket a vizsga napján szóban, a részvizsga kitűzött időpontjáról szóló értesítésben foglaltak szerint tájékoztatja.

3. A vizsgabizottság tagjai a részvizsga napján a vizsga helyszínén kötelesek legkésőbb 12.30 óráig megjelenni. A vizsgabizottság tagjait a vizsgabizottság elnöke röviden tájékoztatja az irányadó szabályokról, a jelöltek személyéről. A jegyzőkönyvvezetést a minisztérium által felkért jegyzőkönyvvezető látja el.

4. *  A részvizsgán a jelöltek a következő sorrend szerint vizsgáznak: pótvizsgát teljesítők, első részvizsgát teljesítők, egyéb jelöltek családnevük kezdőbetűjének sorrendjében. A vizsgabizottság elnöke e sorrendtől indokolt esetben eltérhet. A sorrendtől való eltérést, illetve annak indokát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az így kialakult végleges sorrendről a részvizsga megkezdését megelőzően a jegyzőkönyvvezető tájékoztatja a jelölteket.

5. A vizsga megkezdését megelőzően a vizsgabizottság elnöke köteles meggyőződni a jelölt személyazonosságáról, majd ezt követően röviden ismertetni a részvizsga menetét, szabályait.

6. A részvizsgán a jelöltnek az egyes vizsgatárgyak szerint illetékes vizsgabizottsági tagok az adott vizsgatárgy tekintetében a miniszter által közzétett joganyaggal, valamint tételekkel összefüggésben tehetnek fel kérdéseket.

7. Az első részvizsgáját teljesítő jelölt esetében a vizsga az írásbeli vizsgán megoldott feladat értékelésével kezdődik. A feladat megoldását a vizsgatárgy szerint illetékes vizsgabizottsági tag értékeli, aki azzal összefüggésben további kérdéseket tehet fel a jelöltnek.

8. A részvizsga időtartama jelöltenként legfeljebb 90 percig tart.

9. Miután a jelölt mindegyik vizsgatárgyból vizsgázott a vizsgabizottság zárt tanácskozásban értékeli a jelölt részvizsgán nyújtott teljesítményét; a vizsga eredményét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A vizsgabizottság elnöke ezt követően a jelölttel szóban röviden ismerteti a részvizsga értékelését, valamint annak eredményét és sikeres vizsga esetén átadja részére a tanúsítványt. Sikertelen vagy részben sikertelen részvizsga esetén a vizsgabizottság elnöke a jelöltet a vizsgaismétlésre irányadó rendelkezésekről tájékoztatja.

10. Amennyiben a vizsgabizottság a vizsga során bármilyen, a vizsgával összefüggő rendellenességet tapasztal, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni és a vizsgát követően a jogi szakvizsga szervezésében résztvevő minisztériumi munkatárs felé haladéktalanul jeleznie kell.

11. A pótvizsgára, valamint a vizsgatárgyból tett ismétlő vizsgára a részvizsga menetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére