A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 11. §-ának (1) bekezdése a) pontja és a 46. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem.
1. § * Védetté nyilvánítom Kaszonyi-hegy természetvédelmi terület elnevezéssel a Barabás község határában levő, az 1. mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számú, 159,8 hektár kiterjedésű területet.
2. § A védetté nyilvánítás célja a Beregi-síkból kiemelkedő szigetvulkán és a rajta kialakult fajokban gazdag állatvilágnak otthont adó, változatos növényvilág, az ezüsthársas szurdokerdő habitusu, valamint a kocsánytalan- dárdáskaréjú tölgyesek fás vegetációinak, a hegy gyeptársulásainak védelme és tájképi értékeinek megőrzése.
3. § * (1) A természetvédelmi terület természeti értékeinek fenntartása, megőrzése és bemutatása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának a feladata.
(2) A Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § Ez a rendelet 1991. december 31-én lép hatályba.
Barabás
0691–0704, 0706–0707, 0709, 0710/1–2, 0711/1–2, 0712/1–2, 0713/1–2, 0714/2, 0716/2, 0719/2, 0721/2, 0722, 0723/1–2, 0725, 0726/2–4, 0727–0729, 0736, 0739–0740, 0742, 0744, 0768, 0772/1–2, 0774/2, 0778/2, 0780/2, 0791/2, 0791/1, 0792/2.
– A terület egyedülálló földtani, felszínalaktani és tájképi értékeinek, a harmadidőszaki vulkanikus kőzetek alkotta szigethegy megőrzése.
– A sajátos, mozaikos élőhelyegyüttesek, különösen az ezüsthársas-dárdáskaréjú tölgyes szurdokerdők (Quercetum petraeae-cerris konszociációja cser nélkül, ezüsthárssal), a tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici- Quercetum) és a sziklagyep-sztyepprét mozaikok természetközeli állapotának, jellemző fajösszetételének és fajgazdagságának megőrzése, illetve fenntartása.
– A védett, fokozottan védett, vagy ritka növény- [pl. hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya), borsóképű lednek (Lathyrus pisiformis)] és állatfajok [pl. uhu (Bubo bubo), haris (Crex crex)], a különleges értékű életföldrajzi színezőelemek – kárpáti és dacikus fajok [pl. kék meztelencsiga (Bielzia coerulans), erdélyi tarsza (Isophya stysi)] megőrzése.
– A természetvédelmi célú tudományos kutatás (különösen a földtan, felszínalaktan, geobotanika, állattan, populációbiológia területén), a természeti értékek bemutatása és természetvédelmi célú oktatás számára megfelelő körülmények biztosítása.
– A Kaszonyi-hegy értékes természetközeli (többszintű, fajgazdag) erdeinek megőrzése, fenntartása, illetve kialakítása érdekében a meglévő faültetvények lecserélése őshonos fafajú, elegyes erdőkre. Az erdők jelenlegi kedvezőtlen korosztályviszonyainak kiegyenlítése, a vágásérettségi kor növelése.
– A természetvédelmi szempontból értékes gyepek aktív természetvédelmi kezelése a becserjésedés megakadályozása érdekében.
– A nem szántóként művelt, szántó művelési ágú területeken a művelésiág-váltás elősegítése.
– Az extenzív állattartás elősegítése a gyepterületek hasznosítása érdekében.
– A nem őshonos, agresszíven terjeszkedő fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.
– A természetvédelmi vagyonkezelésben lévő területek arányának növelése a területen belül, különös tekintettel az 1. pontban szereplő növénytársulások előfordulási helyére.
– A védett és fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyeinek megőrzése, szükség szerint aktív természetvédelmi kezelése.
– A táji, tájképi értékek megőrzése, fenntartása és rehabilitálása aktív természetvédelmi kezeléssel, illetve az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban nem lévő tevékenységek korlátozásával.
– A beavatkozások mellőzésével biztosítani kell az ezüsthárs dominanciájú kocsánytalan-dárdáskaréjú tölgyes, a kocsánytalan-dárdáskaréjú tölgyes és a tatárjuharos kocsánytalan-dárdáskaréjú tölgyes zavartalanságát. Nem a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésében lévő területek esetében az érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, legalább évente tájékoztatja a tulajdonost, illetve a földhasználót.
– Haris vagy egyéb földön fészkelő fokozottan védett madárfaj költése esetén az igazgatóság által elvégzett felmérés alapján az igazgatóság által a tulajdonossal, illetve a földhasználóval közösen június 15-ig, a költés biztonságát és zavartalanságát biztosító mértéknek megfelelően kijelölt területen a kaszálás legkorábbi lehetséges időpontja június 15. és július 31. közötti, az igazgatósággal egyeztetett időpont.
– A területen található kőfejtő (bányaudvar) csak a kőfejtő területén jogszerű tevékenységet, munkavégzést (tájrendezés előkészítése, tájrendezés, bányabezárás) végzők számára, valamint tudományos kutatás céljából látogatható; e tevékenységek elvégzése érdekében biztosítani kell a belépést a kőfejtő területére.
– A természetvédelmi hatóság – fokozottan védett állatfaj védelme érdekében – időben és térben korlátozhatja a terület látogatását.
– A területen csak a természetvédelem érdekében történő, illetve a terület természetvédelmi kezelésével kapcsolatos, az igazgatóság szakembereivel előzetesen egyeztetett, részletes kutatási tervvel rendelkező kutatási tevékenység engedélyezhető.
– A területen zajló kutatások semmilyen módon és körülmények közt sem veszélyeztethetik a terület kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan természeti értékeit, életközösségeit, ezek együttesét, valamint a természetes folyamatok érvényesülését.
– A területen csak kivételes esetben engedélyezhető élő egyedek elpusztításával járó, tömeges gyűjtési mód. Gerinces állatfajok esetében az ilyen gyűjtési mód alkalmazása tilos.
– A területen új építmény elhelyezése – a természetvédelmi kezelést, illetve az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérését szolgáló építmény kivételével – tilos. A kivételként meghatározott körbe tartozó építmény létesítésekor a tájba illesztést az MSZ 20376–10:2007 azonosítójú szabványban foglaltak szerint kell biztosítani.
– A területen ipari és bányászati tevékenység – a terület természetvédelmi kezelési tervét tartalmazó jogszabály hatálybalépésének időpontja előtt kiadott érvényes engedélyben foglaltak (ideértve a Barabás I. bányatelken lévő külszíni bánya bezárását célzó tevékenységeket) kivételével – nem folytatható. Érvényes engedéllyel rendelkező bányászati tevékenység csak a területen található élőhelyek és azok életközösségeinek, továbbá a területen található védett növény- és állatfajok veszélyeztetése, illetve károsítása nélkül valósítható meg.
– Növényzet engedélyezett irtása csak az igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően, szükség esetén az igazgatóság által biztosított felügyelet mellett végezhető.
– A vadászható fajok közül csak az őshonos vadfajoknak a terület természetes eltartóképességének megfelelő, a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott állományai tarthatók fenn.
– A területen található földutakon csak a természetvédelmi kezelés, a tulajdonosi jogok gyakorlása, jogszabályban előírt, valamint jogszabályokban előírt engedéllyel rendelkező tevékenységek végzése érdekében (ideértve a munkagépek behajtását is) lehetséges gépjárművel történő közlekedés.
– A terület természeti értékeit bemutató információs táblák elhelyezéséről és fenntartásáról az igazgatóság gondoskodik.
– A területen található kőfejtőt (bányaudvart) a terület tulajdonosának be kell kerítenie és a látogatók figyelmét tájékoztató táblákon kell felhívnia a bányaudvar látogatásának tilalmára, illetve a balesetveszélyre.
– A természetvédelmi hatóság által a 3.1.3. alpont alapján a látogatást érintően meghatározott korlátozásokra tájékoztató táblán kell felhívni a látogatók figyelmét, aminek kihelyezéséről az igazgatóság gondoskodik.
– A szántóföldi művelés során bebálázott gabona- és kukoricaszárakat, illetve lucernát a bálázás után azonnal el kell szállítani a területről.
– Gyep művelési ágú terület művelési ágának megváltoztatására irányuló engedélykérelem elbírálásakor amennyiben a természetvédelmi-botanikai szempontú értékelés eredménye alapján a gyep művelési ág fenntartása természetvédelmi szempontból nem indokolt, csak erdő művelési ágra való váltás engedélyezhető.
– Azokon a becserjésedő gyepterületeken, ahol ez természetvédelmi szempontból indokolt (természetvédelmi szempontból értékes sziklagyep-sztyeppmozaikok), a cserjésedést, valamint a cserjével borított terület terjedését kaszálással, legeltetéssel, illetve mechanikus cserjeirtással kell megakadályozni. Nem az igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek esetében az érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, legalább évente tájékoztatja a tulajdonost, illetve a földhasználót.
– A nem őshonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok (pl. akác, gyalogakác, kanadai aranyvessző, parlagfű) által elfoglalt területeken mechanikai cserjeirtást és szárzúzást, illetve legeltetést kell alkalmazni.
– A legeltetett területeken évente tisztító vagy gazoló kaszálással kell megakadályozni a gyomosodást, mely során a nem őshonos, agresszívan terjeszkedő növényfajok egyedeit el kell távolítani.
– A gyep kaszálására június 15-e után kerülhet sor. Haris vagy egyéb földön fészkelő fokozottan védett madárfaj fészkelése esetén a kaszálásra a 3.1.2. alpontban szereplő előírást kell alkalmazni.
– A kaszálás során kiszorító kaszálási módot és vadriasztó láncot kell alkalmazni.
– A lekaszált és bebálázott szénát a kaszálást követő 30 napon belül, száraz talajviszonyok mellett kell a területről elszállítani.
– Talajlazítás, felülvetés, valamint műtrágya, hígtrágya kijuttatása tilos.
– Felhagyott szőlő engedélyezett felújításával, valamint engedélyezett szőlőtelepítéssel kapcsolatos tevékenység megkezdése előtt legkésőbb 7 nappal az engedélyesnek tájékoztatnia kell az igazgatóságot.
– Fakitermelés kizárólag szeptember 1. és február 15. között végezhető. A kiszállítási útvonal nem érintheti a sziklagyep-sztyepprét mozaikokat.
– Az erdőfelújítási munkálatokat a természetes felújulási folyamatok figyelembevételével, azok felhasználásával kell elvégezni.
– A terület természetes állapotára jellemző fafaj-összetétel kialakítását követően a természetes felújulás elősegítése céljából végezhetők erdészeti beavatkozások.
Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.
– A felhagyott kőfejtőben (bányaudvar) kőzetkitermelés csak a bányabezáráshoz megfelelő állapot elérése érdekében, az ehhez szükséges módon és mértékben történhet, az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban.
– A bányabezárás során a közel függőleges bányafalakat meg kell tartani, szükség esetén a nagyobb méretű, nem stabil kőzettesteket el kell távolítani. Bányabezárást előkészítő termelés csak a +110 mBf szinten lehetséges, amelynek során ki kell alakítani a végrézsűket.
– A nem őshonos, agresszíven terjedő növényfajok visszaszorításáról gépi, illetve kézi eltávolításukkal, szükség esetén glifozát hatóanyag tartalmú vegyszeres kezeléssel kell gondoskodni.
