A társadalombiztosításról szóló többször módosított 1975. évi II. törvény 124. § (2) bekezdése b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § *
2. § *
3–4. § *
5. § *
5/A. § * (1) Keresetkiegészítésre jogosult a legalább 29%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett bányász dolgozó, ha föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság miatt más munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át és életkortól függően az alábbiakban előírt ideig föld alatti bányamunkát végzett:
| Életkor | Föld alatti munkában töltött idő | |
| 30 év alatt | 5 év | |
| 30–31 év | 6 év | |
| 32–33 év | 7 év | |
| 34–35 év | 8 év | |
| 36–37 év | 9 év | |
| 38–39 év | 10 év | |
| 40–41 év | 11 év | |
| 42–43 év | 12 év | |
| 44–45 év | 13 év | |
| 46–47 év | 14 év | |
| 47 év felett | 15 év |
(2) Nem jogosult keresetkiegészítésre az a személy, aki saját jogú nyugellátásra jogosult.
(3) A keresetkiegészítés az egyéb feltételek fennállása esetén akkor is jár, ha az egészségkárosodott dolgozót a betanítás vagy képzés ideje alatt a munka végzése alól felmentették.
(4) * A jogosultat keresetkiegészítésként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti távolléti díjának 50%-a illeti meg.
(2) * A keresetkiegészítéssel kapcsolatos ügyekben országos illetékességgel a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal jár el. A keresetkiegészítést a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2a) * A keresetkiegészítés iránti hatósági ügyben eljáró Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal tekintetében felügyeleti szervként a Magyar Államkincstár központi szerve jár el, és a közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.
(2b) * A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociálpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2) és (2a) bekezdésben meghatározottak kivételével.
(3) * A kérelemhez mellékelni kell a munkáltató igazolását a kérelmező eredeti, föld alatti bányamunka körébe eső munkaköréről, annak időtartamáról, jelenlegi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyáról, munkaköréről, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti távolléti díj összegéről. A munkáltató az igazolást a keresetkiegészítést kérelmező erre irányuló kérelmétől számított nyolc napon belül köteles kiadni.
(4) * A keresetkiegészítés iránti kérelem elbírálása során a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságát szakkérdésként vizsgálni kell. A szakkérdést nem kell vizsgálni, ha a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságát hatályos határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény állapítja meg.
(5) *
(6) * A keresetkiegészítés az új munkakörbe történő áthelyezés, illetve az új munkahelyen a munkába lépés napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes.
5/C. § * (1) * A keresetkiegészítésre való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását az ellátás megállapítását megalapozó határozatban, szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményében meghatározott időpontban felül kell vizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat, szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény alapján a keresetkiegészítésre jogosult állapota véglegesnek tekinthető.
(2) * A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal a rendszeres felülvizsgálaton kívül a keresetkiegészítésben részesülőt – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat).
(3) *
5/D. § * (1) * A keresetkiegészítés összegét évente, minden év január l-jétől az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés mértékével kell megemelni.
(2) A keresetkiegészítést havonta, utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.
(3) A jogalap nélkül felvett keresetkiegészítés visszafizetésére, megtérítésére a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 41–43. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
5/E. § * (1) Szünetel a keresetkiegészítés folyósítása, ha az abban részesülő személy
a) keresőtevékenység folytatásából származó díjazásban nem részesül,
b) a részére biztosított képzésben neki felróható okból nem vesz részt.
(2) A keresetkiegészítésre való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a keresetkiegészítésre jogosult
a) meghalt,
b) a keresetkiegészítés folyósításának megszüntetését kéri,
c) egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 5/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket,
d) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították,
e) * részére bányászok egészségkárosodási járadékát állapítanak meg,
f) keresőtevékenysége megszűnik,
g) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.
(3) A keresetkiegészítésnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséről nem kell határozatot hozni.
(4) * A keresetkiegészítést a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben a nyugellátás, illetve a bányászok egészségkárosodási járadéka megállapításának napját megelőző nappal kell megszüntetni.
(5) A keresetkiegészítést a (2) bekezdés b)–c) és f)–g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.
(6) * A keresetkiegészítésre való jogosultság a (2) bekezdés b) és e)–g) pontja szerinti megszüntetés után – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – feléled, feltéve, hogy a kérelmező keresőtevékenységet folytat és egészségkárosodásának mértéke eléri a 29%-ot. Nem kell vizsgálni az egészségkárosodás mértékét, ha a kérelmező erről érvényes és hatályos határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel rendelkezik.
(7) Ha a keresetkiegészítésre való jogosultság megszüntetésére a (2) bekezdés g) pontja alapján került sor, a járadékra való jogosultság legkorábban a megszüntetést követő 13. hónap első napjától éledhet fel.
(8) Az (1) bekezdés szerinti szünetelést és a (2) bekezdés b) és e)–g) pontja szerinti megszüntetést követően a jogosultat a szünetelést, illetve megszüntetést megelőzően folyósított keresetkiegészítésnek az időközbeni emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összege illeti meg.
(9) * A keresetkiegészítésben részesülő a (2) bekezdés d)–f) pontjában foglaltakról, annak bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül értesíti a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt.
(10) * A munkáltató az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a) és f) pontjában foglaltakról, annak bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül értesíti a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt.
(11) A keresetkiegészítésre való jogosultság feléledése esetén a keresetkiegészítés megállapítására vonatkozó eljárási szabályok megfelelően irányadók.
5/F. § * (1) A bányászok egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban: járadék) az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű,
a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult,
b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben,
c) a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és
d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl járadékra jogosult az a személy is, aki
a) bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 évet földalatti munkakörben töltött el,
b) a bányászati szolgálata során, vagy azt követően, de a bányászati tevékenysége következtében legalább 29%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
c) 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült, és
d) az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.
5/G. § * (1) * A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik az 5/F. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de 2013. január 1-jétől nem lehet magasabb a szociális vetítési alap összege háromszorosának a nyugellátások 2013. január havi emelésének mértékével megemelt összegénél.
(1a) * Az 5/F. § (2) bekezdése alapján megállapított járadék havi összege – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – megegyezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának
a) – amennyiben az Mmtv. 19. §-a, vagy 33. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatot (a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégezték – a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó összegével,
b) – amennyiben felülvizsgálatra nem került sor – az ellátás megszüntetését megelőző hónapra járó összegével. Az 5/F. § (2) bekezdése alapján megállapított járadékra a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.
(2) Akinek a járadékra és özvegyi nyugdíjra – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50%-kal csökkentett összegben illeti meg.
(3) Ha az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – és a járadék 50%-kal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét.
(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni.
(5) * A járadékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell. Az (1) bekezdésben meghatározott korlát összege a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelkedik.
5/H. § * (1) A járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) * A járadék iránti kérelmet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) bírálja el. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt a keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést számára folyósították.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele
a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, valamint
b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama.
(3a) * A járadék iránti kérelmet – a (2) bekezdéstől eltérően – az 5/F. § (2) bekezdése szerinti személy
a) * – amennyiben a felülvizsgálatot elvégezték – a felülvizsgálat során hozott döntés véglegessé válásától számított 24 hónapon belül,
b) – amennyiben felülvizsgálatra nem került sor – korlátozás nélkül
nyújthatja be. Az a) pont szerinti határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdése szerinti igazolást – kivéve, ha a 2011. december 31-én folyósított rokkantsági nyugdíjat rokkantsági nyugdíjkedvezmény alapján állapították meg –, valamint a jogosultságot igazoló egyéb rendelkezésre álló dokumentumokat.
(3b) *
(4) A járadékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére.
5/I. § * (1) A járadék – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes.
(2) * Az 5/F. § (2) bekezdése szerinti személy esetén a járadék a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszüntetésének napját követő naptól esedékes. Az 5/H. § (3a) bekezdés a) pontja szerinti személy esetén, a felülvizsgálat során hozott döntés végrehajtásának időpontjára visszamenőleg a járadék és a felülvizsgálat során hozott döntés alapján folyósított megváltozott munkaképességű személyek ellátása összege különbözetének kifizetéséről a kormányhivatal dönt, és azt a nyugdíjfolyósító szerv egy összegben folyósítja.
(3) *
5/J. § * A járadék iránti kérelem elbírálásakor, ha a kérelmező a részére korábban folyósított keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása során felhasznált, az egészségkárosodás mértékének megállapítására vonatkozó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal, komplex minősítéssel rendelkezik, annak hatálya alatt az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékét nem kell vizsgálni.
5/K. § * A járadékra jogosult tizenöt napon belül értesíti a kormányhivatalt a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról.
5/L. § * (1) A járadékra való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását a határozatban meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat alapján a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető.
(2) * A kormányhivatal a rendszeres felülvizsgálaton kívül a járadékra jogosultat – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat).
5/M. § * (1) A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult
a) meghalt,
b) a járadék folyósításának megszüntetését kéri,
c) három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
d) egészségkárosodásának mértéke nem éri el az e rendeletben meghatározott mértéket,
e) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét,
f) részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,
g) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor vagy
h) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban.
(2) A járadékot az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben a nyugellátás, illetve a rendszeres pénzellátás megállapításának napját megelőző naptól kell megszüntetni.
(3) A járadékot az (1) bekezdés b)–d), valamint g) és h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.
5/N. § * (1) A járadékra való jogosultság az 5/M. § (1) bekezdés b)–h) pontja szerinti megszüntetés után – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – újból megállapítható, ha az 5/F. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek ismételten fennállnak.
(2) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére az 5/M. § (1) bekezdés g) és h) pontja alapján került sor, a járadékra való jogosultság legkorábban a megszüntetést követő 13. hónap első napjától állapítható meg újból.
(3) A jogosultat a járadék újbóli megállapítása esetén az időközbeni emelések, kiegészítések is megilletik.
(4) * A járadékra való jogosultság újbóli megállapítása esetén a járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályok irányadók azzal, hogy az 5/H. § (2) és (3a) bekezdésében foglalt időkorlátra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.
(5) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére az 5/M. § (1) bekezdés g) pontja alapján került sor, az 5/M. § (3) bekezdése szerinti időponttól visszaszámított 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított járadék jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül.
6. § (1) * A bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles legkésőbb a bányász munkaviszonyának megszűnésekor igazolni, hogy e jogszabály alapján kedvezményre jogosult-e, továbbá el kell látni az 1987. december 31. utáni, a munkaviszony megszűnése napjáig terjedő időben elért, nyugdíjjárulék-köteles, személyi jellegű kifizetést (juttatást) tartalmazó igazolással.
(2) * Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
(3) * Az e rendeletben meghatározott kedvezmények a tanbányákra is kiterjednek.
7. § * E rendelet alkalmazásában:
a) „bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet” kifejezésen magyarországi bányavállalatot, bányát, bányászati tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaságot, bányavállalkozást, továbbá az ezekből kivált (önállósult) gazdasági egységet,
b) „bányászati tevékenység”, „bányászat”, „bányavállalkozó” kifejezéseken a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény fogalommeghatározását,
c) *
d) * egészségkárosodás alatt az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait,
e) * keresőtevékenységen a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenységet,
f) * rendszeres pénzellátás alatt az Mmtv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott rendszeres pénzellátást, valamint a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást,
g) * saját jogú nyugellátás alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények alapján más államokban megállapított sajátjogú nyugellátásokat
kell érteni.
8. § * Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
8/A. § * Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv, 11. cikk (1) bekezdés d) pontja és 21. cikk (1) bekezdése,
b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 24. cikk.
8/B. § * (1) * A 2011. december 31-én folyamatban lévő, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékával kapcsolatos ügyekben, valamint a 2011. december 31-ig megállapított bányász dolgozók egészségkárosodási járadékával kapcsolatos ügyekben e rendelet alapján kell eljárni.
(2) * Az e rendelet alapján 2012. július 1-jét megelőzően megállapított keresetkiegészítés összegének tekintetében e rendelet 2012. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
8/C. § * (1) A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
(2) * A keresetkiegészítéssel összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. §-a alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal technikai adószámon – első alkalommal 2015. június 12-éig – teljesíti.
8/D. § * A keresetkiegészítéssel összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. §-a alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a nyugdíjfolyósító szerv technikai adószámon – első alkalommal 2017. március 12-éig – teljesíti.
