A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet * 

az Egzisztencia Hitelről és Részletfizetési Kedvezményről

1. § A Kormány az állami tulajdonban levő vagyon privatizálásának, vállalkozásba adásának elősegítése, az új magánvállalkozások létrejöttének támogatása érdekében egzisztencia hitel (a továbbiakban: hitel) és részletfizetési kedvezmény konstrukciót hoz létre.

2. § *  A hitel forrása a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) által nyújtott refinanszírozási hitel.

3. § (1) *  A hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek (a továbbiakban: vagyonrész) - ideértve az állami termőföldet, a gazdasági társaság üzletrészét, részvényét, a bérleti jogot, valamint a többségében állami tulajdonban lévő részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság vagyonát - értékesítése esetén vehető igénybe.

(2) *  Az állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítése esetén hitel olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték - a (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervezet vagy megbízottja (a továbbiakban: vagyonkezelő szervezet) nyilatkozata alapján - az államadósság törlesztésére szolgál. Hitel és részletfizetési kedvezmény igénybevételével állami vállalat kezelésében lévő vagyonrészeket - az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdése alapján történő vagyonelvonás után - csak a vagyonkezelő szervezet értékesíthet.

(3) *  Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, vagyonkezelő szervezetnek minősül:

a) az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: Vagyonügynökség);

b) * 

c) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet;

d) * 

e) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény 31. § (3) bekezdésében állami tulajdonosi jogok gyakorlására felhatalmazott miniszterek.

(4) *  A vagyonrész értékesítése során felmerülő és az értékesítés előtt meghirdetett, egyébként a vevőt terhelő fizetési kötelezettségek (privatizációs költségek) fedezetére ez a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.

4. § (1) *  Ha a befolyt vételárnak - 3. § (4) bekezdés szerinti összeggel csökkentett - meghatározott hányada törvény alapján az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatot illeti meg, ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményre jogosult. A részletfizetés feltételei a hitelfeltételekkel azonosak (kamat, futamidő, türelmi idő, saját forrás). A késedelmi kamat mértéke a részletfizetési kedvezmény esetében is megegyezik a pénzintézet által érvényesíthető késedelmi kamat mértékével.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés lebonyolításáért, ideértve a részletfizetéseknek az alapítói jogot gyakorló önkormányzathoz juttatását, a hitelt igénybe vevőnek a 9. § (1) bekezdése szerinti kamatkülönbséggel azonos mértékű, évi 4% kezelési költséget kell fizetnie.

5. § *  (1) Hitelt és részletfizetési kedvezményt azok a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő magánszemélyek, s kizárólag e személyekből álló társaságok, szövetkezetek - kivéve a takarékszövetkezetet, a lakásszövetkezetet és az iskolaszövetkezetet -, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezetek vehetik igénybe, amelyek

a) a hitel folyósításában részt vevő pénzintézetek hitelbírálati követelményeinek megfelelnek,

b) rendelkeznek a vásárláshoz szükséges saját pénzforrással.

(2) A hitel és részletfizetési kedvezmény több alkalommal is igénybe vehető. Új hitel, illetve részletfizetési kedvezmény igénybevétele esetén a korábban felvett hitel(ek) és részletfizetési kedvezmény együttes összegét figyelembe kell venni, és az így kiszámított hitel és részletfizetési kedvezménynek megfelelő, a 8. § (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel vehető igénybe az újabb hitel, illetve részletfizetési kedvezmény.

(3) *  A hitel igénybevételével megvásárolt vagyonrészt a hiteltartozás fennállása alatt csak a pénzintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni, ideértve annak gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként történő bevitelét is. A pénzintézet csak akkor járulhat hozzá az elidegenítéshez, ha az új tulajdonos az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével - megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog esetén - az átruházástól számított öt éven belül - a pénzintézet hozzájárulásának az is feltétele, hogy az elidegenítés során befolyó bevételből az eredeti vevő a pénzintézet felé fennálló tartozását teljes egészében kifizesse.

(4) *  A hitelből eredő tartozás átvállalásához a pénzintézet csak akkor járulhat hozzá, ha a tartozás átvállalója az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével - megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog megszerzéséből eredő tartozás átvállalása esetén a Vagyonügynökséget terhelő kezesi felelősségre a Polgári Törvénykönyv 332. § (3) bekezdése az irányadó.

6. § *  (1) *  A hitel működtetése érdekében az állami vagyonkezelő szervezet vagy megbízottja, az MFB Rt. és a pénzintézetek feladatait külön megállapodásban rögzített eljárási rend szabályozza.

(2) * 

7. § (1) A pénzintézetek az értékesítésre kerülő állami vagyonrész kikiáltási árához viszonyítva meghatározhatják azt az összeget, amely felett a vagyonrész megvásárlására a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.

(2) *  A 4. § (1) bekezdés szerinti értékesítés esetén a hitelt igénybe vevők készpénzben, illetve kárpótlási jegyben történő befizetését - kivéve a 3. § (4) bekezdés szerinti összeget - törvényben meghatározott arányban kell megosztani a vagyonkezelő szervezet és az alapítói jogot gyakorló önkormányzat között.

(3) *  A hitelintézetet és az alapítói jogot gyakorló önkormányzatot a hitellel és részletfizetéssel megvásárolt vagyontárgyon jelzálogjog illeti meg, amely az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

(4) *  A Vagyonügynökség az 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó üzletek bérleti jogának értékesítése esetén a saját pénzforrásként befizetett készpénzből garanciális tartalékot képez az esetleges vállalkozói fizetésképtelenségből adódó - pénzintézetet ért - hitelezési veszteségek fedezésére. A Vagyonügynökség ezekért a veszteségekért - a garanciális tartalék mértékétől függetlenül - kezesként felel az erre vonatkozó eljárási rend szerint.

(5) *  A Vagyonügynökség a (4) bekezdésben foglalt bérleti jog értékesítése esetén az átruházástól számított 5 éven belül visszavásárolhatja a bérleti jogot, ha a vevő helyett - a (4) bekezdés alapján - mint kezes teljesített. A Vagyonügynökségnek az eredeti vevővel szembeni - saját követelésének beszámítása után még fennmaradó - tartozása csak akkor válik esedékessé, ha a bérleti jogot újra értékesíti.

8. § (1) *  A hitel, illetve részletfizetés iránti kérelem előterjesztésekor az igénylőnek igazolnia kell, hogy a vagyonrész megvásárlásához szükséges, a jogszabályban meghatározott összeg erejéig saját pénzforrással - ideértve a kárpótlási jegyet - rendelkezik.

(2) *  A hitelhez és a részletfizetéshez szükséges saját pénzforrás - hitelfelvevőnként számított - mértéke, a törlesztés maximális futamideje és türelmi ideje:

Az igényelt hitel és részletfizetés együttes összege Saját
pénzforrás
az igényelt
hitel és
részletfizetés %-ában
Futamidő (év) Türelmi
idő (év)
5 millió Ft-ig 2 15 3
5 millió Ft fölött 15 15 3

(3) *  Részvényvásárlás esetén a szükséges saját pénzforrás mértékére a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény az irányadó.

(4) *  A 4. § (1) bekezdés szerinti esetben is egy törlesztő részletet állapít meg a pénzintézet.

9. § (1) *  A refinanszírozási hitel kamatának mértéke évi 3%. A hitelfelvevő által a pénzintézet részére fizetendő kamat mértéke évi 7%.

(2) A részletfizetés után a kamat - a 4. § (2) bekezdés szerinti kezelési költség kivételével - az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

10. § * 

11. § *  Ez a rendelet 1991. március 1-jén lép hatályba.

(2) *  A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanoknak a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által történő értékesítése esetén, ahol e rendelet alapítói jogot gyakorló önkormányzatot említ, azon az illetékes települési önkormányzatot kell érteni.


  Vissza az oldal tetejére