1. § A Kormány az állami tulajdonban levő vagyon privatizálásának, vállalkozásba adásának elősegítése, az új magánvállalkozások létrejöttének támogatása érdekében egzisztencia hitel (a továbbiakban: hitel) és részletfizetési kedvezmény konstrukciót hoz létre.
2. § * A hitel forrása a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) által nyújtott refinanszírozási hitel.
3. § (1) * A hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek (a továbbiakban: vagyonrész) – ideértve az állami termőföldet, a gazdasági társaság üzletrészét, részvényét, a bérleti jogot, valamint a többségében állami tulajdonban lévő részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság vagyonát – értékesítése esetén vehető igénybe.
(2) * Az állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítése esetén hitel olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték – a (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelő szervezet vagy megbízottja (a továbbiakban: vagyonkezelő szervezet) nyilatkozata alapján – az államadósság törlesztésére szolgál. Hitel és részletfizetési kedvezmény igénybevételével állami vállalat kezelésében lévő vagyonrészeket – az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdése alapján történő vagyonelvonás után – csak a vagyonkezelő szervezet értékesíthet.
(3) * Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, vagyonkezelő szervezetnek minősül:
a) az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: Vagyonügynökség);
b) *
c) a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet;
d) *
e) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény 31. § (3) bekezdésében állami tulajdonosi jogok gyakorlására felhatalmazott miniszterek.
(4) * A vagyonrész értékesítése során felmerülő és az értékesítés előtt meghirdetett, egyébként a vevőt terhelő fizetési kötelezettségek (privatizációs költségek) fedezetére ez a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.
4. § (1) * Ha a befolyt vételárnak – 3. § (4) bekezdés szerinti összeggel csökkentett – meghatározott hányada törvény alapján az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatot illeti meg, ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményre jogosult. A részletfizetés feltételei a hitelfeltételekkel azonosak (kamat, futamidő, türelmi idő, saját forrás). A késedelmi kamat mértéke a részletfizetési kedvezmény esetében is megegyezik a pénzintézet által érvényesíthető késedelmi kamat mértékével.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés lebonyolításáért, ideértve a részletfizetéseknek az alapítói jogot gyakorló önkormányzathoz juttatását, a hitelt igénybe vevőnek a 9. § (1) bekezdése szerinti kamatkülönbséggel azonos mértékű, évi 4% kezelési költséget kell fizetnie.
5. § * (1) Hitelt és részletfizetési kedvezményt azok a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő magánszemélyek, s kizárólag e személyekből álló társaságok, szövetkezetek – kivéve a takarékszövetkezetet, a lakásszövetkezetet és az iskolaszövetkezetet –, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezetek vehetik igénybe, amelyek
a) a hitel folyósításában részt vevő pénzintézetek hitelbírálati követelményeinek megfelelnek,
b) rendelkeznek a vásárláshoz szükséges saját pénzforrással.
(2) A hitel és részletfizetési kedvezmény több alkalommal is igénybe vehető. Új hitel, illetve részletfizetési kedvezmény igénybevétele esetén a korábban felvett hitel(ek) és részletfizetési kedvezmény együttes összegét figyelembe kell venni, és az így kiszámított hitel és részletfizetési kedvezménynek megfelelő, a 8. § (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel vehető igénybe az újabb hitel, illetve részletfizetési kedvezmény.
(3) * A hitel igénybevételével megvásárolt vagyonrészt a hiteltartozás fennállása alatt csak a pénzintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni, ideértve annak gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként történő bevitelét is. A pénzintézet csak akkor járulhat hozzá az elidegenítéshez, ha az új tulajdonos az (1) bekezdés szerinti feltételeknek – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog esetén – az átruházástól számított öt éven belül – a pénzintézet hozzájárulásának az is feltétele, hogy az elidegenítés során befolyó bevételből az eredeti vevő a pénzintézet felé fennálló tartozását teljes egészében kifizesse.
(4) * A hitelből eredő tartozás átvállalásához a pénzintézet csak akkor járulhat hozzá, ha a tartozás átvállalója az (1) bekezdés szerinti feltételeknek – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – megfelel. A 7. § (4) bekezdésében foglalt bérleti jog megszerzéséből eredő tartozás átvállalása esetén a Vagyonügynökséget terhelő kezesi felelősségre a Polgári Törvénykönyv 332. § (3) bekezdése az irányadó.
6. § * (1) * A hitel működtetése érdekében az állami vagyonkezelő szervezet vagy megbízottja, az MFB Rt. és a pénzintézetek feladatait külön megállapodásban rögzített eljárási rend szabályozza.
(2) *
7. § (1) A pénzintézetek az értékesítésre kerülő állami vagyonrész kikiáltási árához viszonyítva meghatározhatják azt az összeget, amely felett a vagyonrész megvásárlására a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.
(2) * A 4. § (1) bekezdés szerinti értékesítés esetén a hitelt igénybe vevők készpénzben, illetve kárpótlási jegyben történő befizetését – kivéve a 3. § (4) bekezdés szerinti összeget – törvényben meghatározott arányban kell megosztani a vagyonkezelő szervezet és az alapítói jogot gyakorló önkormányzat között.
(3) * A hitelintézetet és az alapítói jogot gyakorló önkormányzatot a hitellel és részletfizetéssel megvásárolt vagyontárgyon jelzálogjog illeti meg, amely az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
(4) * A Vagyonügynökség az 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó üzletek bérleti jogának értékesítése esetén a saját pénzforrásként befizetett készpénzből garanciális tartalékot képez az esetleges vállalkozói fizetésképtelenségből adódó – pénzintézetet ért – hitelezési veszteségek fedezésére. A Vagyonügynökség ezekért a veszteségekért – a garanciális tartalék mértékétől függetlenül – kezesként felel az erre vonatkozó eljárási rend szerint.
(5) * A Vagyonügynökség a (4) bekezdésben foglalt bérleti jog értékesítése esetén az átruházástól számított 5 éven belül visszavásárolhatja a bérleti jogot, ha a vevő helyett – a (4) bekezdés alapján – mint kezes teljesített. A Vagyonügynökségnek az eredeti vevővel szembeni – saját követelésének beszámítása után még fennmaradó – tartozása csak akkor válik esedékessé, ha a bérleti jogot újra értékesíti.
8. § (1) * A hitel, illetve részletfizetés iránti kérelem előterjesztésekor az igénylőnek igazolnia kell, hogy a vagyonrész megvásárlásához szükséges, a jogszabályban meghatározott összeg erejéig saját pénzforrással – ideértve a kárpótlási jegyet – rendelkezik.
(2) * A hitelhez és a részletfizetéshez szükséges saját pénzforrás – hitelfelvevőnként számított – mértéke, a törlesztés maximális futamideje és türelmi ideje:
| Az igényelt hitel és részletfizetés együttes összege | Saját pénzforrás az igényelt hitel és részletfizetés %–ában | Futamidő (év) | Türelmi idő (év) | |
| 5 millió Ft–ig | 2 | 15 | 3 | |
| 5 millió Ft fölött | 15 | 15 | 3 |
(3) * Részvényvásárlás esetén a szükséges saját pénzforrás mértékére a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény az irányadó.
(4) * A 4. § (1) bekezdés szerinti esetben is egy törlesztő részletet állapít meg a pénzintézet.
9. § (1) * A refinanszírozási hitel kamatának mértéke évi 3%. A hitelfelvevő által a pénzintézet részére fizetendő kamat mértéke évi 7%.
(2) A részletfizetés után a kamat – a 4. § (2) bekezdés szerinti kezelési költség kivételével – az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
10. § *
11. § * Ez a rendelet 1991. március 1-jén lép hatályba.
(2) * A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanoknak a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által történő értékesítése esetén, ahol e rendelet alapítói jogot gyakorló önkormányzatot említ, azon az illetékes települési önkormányzatot kell érteni.
