Az egyesülési szabadság állampolgári jogának védelmében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § * A munkáltató – törvényben meghatározott kivétellel – a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíj) a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni.
2. § * (1) A munkáltató a megbízás megszűnéséig köteles
a) * a tagdíjat a munkavállaló munkabéréből a bérfizetés esedékességekor levonni, és az érdekképviseletnek rendelkezése alapján kifizetni vagy a megjelölt fizetési számlára átutalni;
b) évenként egy alkalommal – az érdekképviselet kérésére – a kérelmező munkavállalók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó jegyzéket az eltelt időszakra vonatkozóan összeállítani és az érdekképviselet rendelkezésére bocsátani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáért a munkáltatót nem illeti meg díjazás.
3. § A megbízás megszűnik, ha
a) a munkaviszony megszűnik,
b) a munkavállaló a megbízó nyilatkozatát írásban, indokolási kötelezettség nélkül visszavonja,
c) *
d) a nyilatkozatban megjelölt érdekképviselet megszűnik.
4. § Ha a munkavállaló a megbízást tartalmazó vagy az azt visszavonó nyilatkozatát a bérszámfejtést megelőző 5 napon belül juttatja el a munkáltatóhoz, a munkáltató azt csak a következő bérszámfejtésnél köteles figyelembe venni.
5. § A megbízásnak, illetve visszavonásnak a teljesítéséért a munkáltató a polgári jog szabályai szerint felel.
6. § (1) A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A hatálybalépés után munkabérből érdekképviseleti tagdíjat csak e törvény alapján szabad levonni, a korábban erre a célra használt nyilatkozatok érvényességüket vesztik.
