1. § (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
(2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.
(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.
2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.
(2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.
3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.
4. § A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Polgári perrendtartásnak (a továbbiakban: Pp.) a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el.
5. § A közjegyző a közreműködését a 3. és 4. §-ban említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg.
6. § A közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg.
7. § (1) A közjegyző az oktatási, tudományos, irodalmi, művészeti és sporttevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat. Ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat.
(2) Magánokiratot a közjegyző a fél részére nem készíthet.
8. § A közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
9. § (1) A közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad.
(2) A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.
10. § (1) A közjegyző – a közjegyzői működése körében – okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel.
(2) A károk megtérítésének fedezésére a közjegyző köteles legalább egymillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani.
11. § A közjegyző a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.
12. § (1) A közjegyző illetékességi területe általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik.
(2) A Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.
(3) Az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg annak a közjegyzőnek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem működik bíróság. *
(4) A közjegyző helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat.
13. § A közjegyzők önkormányzattal rendelkeznek. Az önkormányzati szervek:
a) a területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara),
b) a területi kamara elnöksége,
c) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
14. § (1) Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára.
(2) A közjegyző, közjegyzőjelölt a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.
15. § (1) A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekét és tekintélyét. Közreműködik a közjegyzőkre vonatkozó jogszabályok előkészítésében.
(2) A közjegyzői önkormányzat működésével felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi.
(3) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes az önkormányzati tisztségekre választhat és választható.
16. § (1) A közjegyzőt az igazságügyminiszter nevezi ki határozatlan időre.
(2) A kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét.
(3) Egy székhelyre több közjegyzőt is ki lehet nevezni.
(4) Az igazságügyminiszter – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara véleményének beszerzése után – rendelettel állapítja meg a jogszolgáltatás zavartalan ellátásához szükséges közjegyzői állások számát és székhelyét. *
17. § (1) Közjegyzővé az nevezhető ki, aki
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
d) a jogi szakvizsgát letette,
e) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlat.
18. § (1) A közjegyzői állást pályázat útján kell betölteni.
(2) Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett közjegyzői állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre.
19. § Olyan közjegyzői székhely esetén, ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell részesíteni.
20. § (1) Közjegyzőt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni.
(2) Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára az igazságügyminiszter a közjegyzőket – beleegyezésükkel – pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti.
21. § (1) A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a területi kamara székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság) elnöke előtt esküt tesz, ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét és aláírásmintáját, igazolja a felelősségbiztosítását és az irodahelyiségének jóváhagyásáról szóló kamarai igazolást.
(2) Az eskü szövege a következő: „Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatali és magántitkot megőrzöm, és közjegyzői kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem.”
22. § A közjegyzői szolgálat megszűnik:
a) az igazságügyminiszterhez benyújtott írásbeli lemondással,
b) a magyar állampolgárság elvesztésével,
c) a közügyektől, illetőleg a közjegyzői foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével történő eltiltással,
d) ha a közjegyzőt testi vagy szellemi fogyatkozása miatt hivatásának gyakorlására alkalmatlanná nyilvánították (100. §),
e) a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést kimondó jogerős határozatával [72. § d) pont].
23. § (1) Ha a területi kamara elnöksége a 22. § b) és c) pontjában felsorolt körülményekről szerzett tudomást, köteles azt az igazságügyminiszternek haladéktalanul jelenteni.
(2) Az igazságügyminiszter – miután a területi kamara elnökségének véleményét beszerezte – a 22. § a) pontjában említett esetben a közjegyzőt a szolgálata alól felmenti, és erről értesíti a területi kamara elnökségét, valamint a megyei bíróság elnökét.
24. § A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását:
a) a 22. § a) pontjában említett esetben a felmentéséről szóló okirat kézhezvételének napjától
b) a 22. § b)–e) pontjaiban felsorolt esetekben, és felfüggesztés esetén attól a naptól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedett.
25. § (1) A közjegyzői kar utánpótlását a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek biztosítják.
(2) A közjegyzőjelölt a területi kamarával áll munkaviszonyban, a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban.
26. § Közjegyzőjelöltté az nevezhető ki, aki:
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen előéletű,
c) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik.
27. § Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt kell felvenni, aki a 26. §-ban írt feltételeknek megfelel, továbbá jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére megállapodást kötött.
28. § A közjegyzőjelölt munkabérét a megfelelő bírósági munkakörben foglalkoztatottak munkabérének figyelembevételével kell megállapítani.
29. § (1) A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni.
(2) A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítására és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket; az általa készített közjegyzői okirat érvényességéhez, közjegyzői okiratról kiadmány vagy másolat kiadásához a közjegyző ellenjegyzése szükséges.
(3) A titoktartás szabályai (9. §) és az összeférhetetlenség szabályai (7. §) a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre is irányadók.
30. § A közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén levő irodában végezni; az irodán kívül akkor járhat el, ha az ügy természete vagy sürgőssége indokolja.
31. § (1) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyző a területi kamara elnökségének engedélyével közös irodát tarthat fenn.
(2) A közös irodában működő közjegyzők az önálló felelősségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják.
(3) Közjegyző közös irodát csak közjegyzővel tarthat fenn.
32. § (1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a megyei bíróság elnöke helyettest rendel.
(2) Helyettesként a távollevő közjegyzőével azonos területi kamaránál működő közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzőt vagy nyugalmazott bírót lehet kirendelni.
(3) A helyettes személyére a közjegyző, akadályoztatása esetén a területi kamara elnöksége tesz javaslatot.
33. § A megyei bíróság elnöke a közjegyző által javasolt személyt az egy naptári évben előforduló valamennyi távolléte esetére előre állandó helyettesként rendelheti ki.
34. § Tartós helyettest lehet kirendelni, ha
a) a közjegyzői állás megüresedett,
b) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,
c) a közjegyző tartósan távol van.
35. § A helyettesített közjegyző a helyettesítés tartama alatt közjegyzőként nem járhat el.
36. § (1) A megyei bíróság elnöke a helyettes részére a kirendeléséről okiratot állít ki, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is.
(2) Az a helyettes, aki nem közjegyző, működésének megkezdésekor a megyei bíróság elnöke előtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni. Igazolnia kell a 10. § (2) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás fennállását is.
37. § (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot fűz.
(2) A közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.
(3) A helyettest a tényleges helyettesítés tartamára a helyettesített közjegyzőtől díjazás, a tartós helyettest a közjegyzői iroda tiszta bevétele illeti meg.
38. § A területi közjegyzői kamarát az azonos területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, közjegyzőjelöltek, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek alkotják.
39. § A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara működik:
a) a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság,
b) a Győri Közjegyzői Kamara: a Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság,
c) a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság,
d) a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság,
e) a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
illetékességi területén.
40. § A területi kamara székhelye a megnevezésében szereplő város.
41. § A területi kamara jogai és feladatai különösen:
a) megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét,
b) meghatározza a kamarai hozzájárulást,
c) meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,
d) jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről,
e) megállapítja a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt 30 napon belül bemutatja az igazságügyminiszternek,
f) szociális és jótékonysági alapokat hozhat létre.
42. § (1) A területi kamara a szükséghez képest, de évente legalább egyszer tart ülést.
(2) Az ülést a tagok egyharmadának kérelmére vagy a területi kamara elnökségének határozata alapján egy hónapon belüli időpontra kell összehívni.
(3) A területi kamara ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.
43. § (1) A területi kamara minden tagja jogosult és köteles a területi kamara ülésén részt venni. A hivatalából felfüggesztett közjegyző a területi kamara ülésén nem vehet részt.
(2) A területi kamara üléséről alapos ok nélkül távolmaradó és mulasztását ki nem mentő közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
(3) A területi kamara tagja nem vehet részt az olyan határozat meghozatalában, amelynek tárgya a saját személyét, hozzátartozóját [Pp. 13. § (2) bekezdés], a nála szolgálatot teljesítő közjegyzőjelöltet vagy közjegyzőhelyettest, továbbá a vele közös irodában működő közjegyzőt érinti. E körülményt a területi kamara tagja az ülés megnyitásakor az elnöknek köteles bejelenteni.
44. § (1) A területi kamara ülése akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szervezeti és működési szabályzat szerint összehívott ülés határozatképtelen, változatlan napirendi javaslattal 15 napon belüli időpontra az ülést ismételten össze kell hívni. Ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(2) A területi kamara a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
45. § (1) A területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség) a területi kamara elnökéből és 10 tagból áll. Az elnök közjegyző, a tagok közül 7 közjegyző, 3 közjegyzőhelyettes.
(2) A területi kamara elnökét és a területi elnökség tagjait a területi kamara titkosan választja.
(3) A megválasztáshoz a szavazatoknak több, mint a fele szükséges. A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatot figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.
46. § A területi elnökség a közjegyző tagjai közül megválasztja a területi kamara elnökhelyettesét, aki az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.
47. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása 3 évre, a közjegyzőhelyettes tagoké egy évre szól, és a felsoroltak legfeljebb 2 egymást követő alkalommal választhatók újra.
(2) Az elnök megbízatásának időközi megszűnése esetén új elnököt kell választani.
48. § A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy
a) felügyeletet gyakorol a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett,
b) dönt a területi kamara ülésének összehívásáról,
c) megválasztja a közjegyzői fegyelmi bíróságok közjegyző tagjait,
d) fegyelmi eljárást kezdeményez a közjegyző ellen,
e) közreműködik a közjegyzői állások betöltésében,
f) javaslatokat és véleményeket készít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére,
g) jóváhagyja a területi kamara elnökének intézkedését.
49. § A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:
a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, gondoskodik a helyettesítés megszervezéséről,
b) egyeztetést végez a felek és a közjegyző, továbbá a területi kamara tagjai között,
c) intézi a panaszügyeket,
d) szervezi és igazolja a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek gyakorlatát, elkészíti a minősítésüket,
e) ellátja a területi kamara gazdasági ügyeit, beszedi a kamarai hozzájárulást,
f) gyakorolja a kinevezés jogát és az egyéb munkáltatói jogokat a közjegyzőjelöltekkel és az ügyvezetővel (68. §) kapcsolatban,
g) névjegyzéket vezet a területi kamarához tartozó közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről, valamint közjegyzőhelyettesekről, és részükre igazolványt állít ki.
50. § (1) A területi elnökség a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést.
(2) A területi elnökség ülését a területi kamara elnöke hívja össze és vezeti.
51. § (1) A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább 5 tag jelen van.
(2) A területi elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A közjegyző elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése vagy a közjegyző tevékenységének vizsgálata tárgyában a határozathozatalhoz az elnökön kívül 5 közjegyző részvétele szükséges. A területi elnökség közjegyzőhelyettes tagjai jelen lehetnek, de a határozathozatalban nem vesznek részt.
52. § (1) A területi kamara elnöke képviseli a területi kamarát és elnökségét, gondoskodik a területi kamara és a területi elnökség határozatainak előkészítéséről és végrehajtásáról.
(2) A területi kamara elnöke a 49. §-ban felsorolt ügyekben önállóan intézkedhet, az ilyen döntéséről a területi elnökség következő ülésén köteles beszámolni.
53. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a Magyar Köztársaság területi kamarái alkotják.
(2) Az országos kamara, mint legfőbb önkormányzati szerv, képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit.
(3) Az országos kamara székhelye: Budapest.
54. § Az országos kamara jogai és feladatai különösen:
a) jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,
b) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
c) meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,
d) szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn,
e) központi nyilvántartásokat hozhat létre,
f) ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,
g) egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és a területi kamarák közötti vitás ügyekben,
h) felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben,
i) statisztikai adatszolgáltatást végez.
55. § Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:
a) a közjegyzők magatartásáról,
b) a közjegyzői önkormányzatok működéséről,
c) a közjegyzői közös irodák működésének feltételeiről,
d) a közjegyzői nyilvántartásokról,
e) a statisztikai adatszolgáltatásról,
f) a közjegyzői díjszabás alkalmazásáról,
g) a közjegyző őrzésében levő pénz, értéktárgy és értékpapír kezeléséről és nyilvántartásáról,
h) a közjegyzők működésének vizsgálatáról,
i) a közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek szakmai képzéséről, foglalkoztatásáról és anyagi ösztönzéséről.
56. § Az országos kamara szervei:
a) a választmány,
b) az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség),
c) az elnök (a továbbiakban: országos elnök),
d) a számvizsgálók.
57. § (1) A választmány a területi elnökségek tagjai közül a területi kamara által választott, területi kamaránként 4–4 közjegyzőből és egy-egy közjegyzőhelyettesből, valamint a területi kamarák elnökeiből áll.
(2) A választmány közjegyző tagjainak megbízatása 3, a közjegyzőhelyettes tagoké egy évre szól.
58. § (1) A választmány országos elnököt, 2 országos elnökhelyettest, pénztárost és 3 országos elnökségi tagot választ.
(2) A területi kamarák elnökei és az (1) bekezdés szerint megválasztottak alkotják az országos elnökséget.
59. § A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzőt és közjegyzőhelyettest felkérhet.
60. § (1) A választmány ülését az országos elnök évente legalább egyszer köteles összehívni.
(2) Legalább 7 választmányi tag írásbeli indokolt kérelmére az országos elnök az ülést köteles összehívni.
(3) Az ülés helyszínét az országos elnök határozza meg.
61. § (1) A választmány minden olyan kérdésben határozhat, amely más szerv részére nincs fenntartva.
(2) A választmány a határozatait szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az országos elnök szavazata dönt.
(3) A választmány akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 területi kamarából 10 tag – közöttük 7 közjegyző – jelen van.
(4) Egyszerű vagy sürgős ügyben az országos elnök a választmány összehívása nélkül írásbeli szavazást rendelhet el.
62. § (1) Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet.
(2) Az országos elnökség a határozatait szótöbbséggel hozza; határozatképességéhez a tagok felének jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az országos elnök szavazata dönt.
63. § Az országos elnök
a) képviseli az országos kamarát,
b) vezeti az országos elnökség és a választmány üléseit, gondoskodik határozataik előkészítéséről és végrehajtásáról,
c) irányítja az országos kamara gazdálkodását,
d) önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek; az ilyen intézkedéséről a választmányt, illetőleg az országos elnökséget a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.
64. § (1) A választmány a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyzőhelyettest számvizsgálóvá választ.
(2) A számvizsgálók feladata az országos kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenőrzése.
(3) A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a választmányt.
65. § (1) Az országos kamara szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyben rögzíti saját szervezetét, működési rendjét és gazdálkodását, a területi kamarákkal és a területi elnökségekkel összefüggő jogait, valamint kapcsolattartásuk rendjét.
(2) Az országos kamara köteles az iránymutatását, továbbá a szervezeti és működési szabályzatát a meghozatalától számított 30 napon belül bemutatni az igazságügyminiszternek.
66. § (1) Ha az iránymutatás, illetőleg a szervezeti és működési szabályzat, továbbá az önkormányzati szerv határozata jogszabályba ütközik, az igazságügyminiszter – határidő kitűzésével – felhívja az önkormányzati szervet a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az önkormányzati szerv a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül annak megfelelően az iránymutatást, a szervezeti és működési szabályzatot, továbbá a határozatot módosítani vagy egyet nem értéséről az igazságügyminisztert tájékoztatni.
(3) Ha az önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, az igazságügyminiszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni.
67. § Az elnöki, az elnökhelyettesi és pénztárosi tisztség tiszteletdíjjal jár. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülő költségeket.
68. § (1) A területi kamara és az országos kamara az elnöke munkájának segítésére egy vagy több ügyvezetőt alkalmazhat.
(2) Az ügyvezető közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy nyugalmazott közjegyző lehet.
(3) Az ügyvezető a feladatait az elnök utasítása szerint látja el.
69. § (1) A közjegyzői szervezet felett a felügyeletet az igazságügyminiszter látja el.
(2) A közjegyző eljárásának törvényességét a megyei bíróság elnöke felügyeli.
(3) A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi elnökség feladata.
(4) A területi elnökség a közjegyző hivatalba lépését követő egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését.
(5) A megyei bíróság elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.
70. § Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző
a) aki e törvényben vagy más jogszabályban előírt hivatásbeli kötelességét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja, illetve
b) akinek vétkes magatartása alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására.
71. § Ha a közjegyző vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem járt, vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a felmerült költség viselésére kötelezhető.
72. § A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) pénzbírság,
d) hivatalvesztés.
73. § (1) A pénzbírság más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható, összege 100 000 forintig terjedhet.
(2) A pénzbírság azt a területi kamarát illeti, amelyhez a közjegyző a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott.
74. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt.
75. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha azt a közjegyzői fegyelmi bíróság a cselekmény tudomásra jutásától számított 6 hónap alatt nem indítja meg, vagy a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
76. § (1) A közjegyzők fegyelmi ügyeit a közjegyzői fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el.
(2) Fegyelmi bíróság a megyei bíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon működik.
(3) A közjegyző fegyelmi ügyében annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont közjegyző a tagja.
77. § (1) A területi elnökség a területi kamara tagjai közül 3 évre a fegyelmi bíróságba a megyei bírósághoz 6 közjegyzőt, a Legfelsőbb Bírósághoz 2 közjegyzőt választ fegyelmi bírónak.
(2) Fegyelmi bírónak azt a közjegyzőt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzői gyakorlata van, feltéve, hogy nem áll fenn kizáró ok.
78. § (1) A fegyelmi bíróság 5 bíró tagját 3 évre a megyei bíróság elnöke, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki.
(2) A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják a bírói képesítésű tagok sorából.
79. § A fegyelmi bíróság tagjai működésük megkezdése előtt a megyei bíróság elnöke előtt esküt tesznek kötelességük lelkiismeretes és pártatlan teljesítésére.
80. § (1) A közjegyzők fegyelmi ügyeiben elsőfokon a megyei bíróságnak, másodfokon a Legfelsőbb Bíróságnak a közjegyzői fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.
(2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyző.
(3) A fegyelmi tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti.
81. § Fegyelmi bíróként nem járhat el:
a) a közjegyző, ha ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a közjegyzőt elmarasztalják, fegyelmi bírói tisztsége megszűnik,
b) az a közjegyző, akire nézve a 4. §-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,
c) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) a vizsgálóbiztos.
82. § (1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, a fegyelmi bíróság elnökének, illetőleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Ezenkívül joga van a fegyelmi tanács egy tagját az ok megjelölése nélkül kifogásolni.
(2) Az elfogultságról a fegyelmi tanács határoz.
(3) Ha a fegyelmi bíróság elfogultság vagy kizáró ok miatt határozatképtelenné válik, a Legfelsőbb Bíróság jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot.
83. § (1) A közjegyzők fegyelmi ügyeiben a szolgálati érdeket az Igazságügyi Minisztérium képviseli.
(2) A fegyelmi tanács a határozathozatal előtt az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét meghallgatja, részére az iratokat kézbesíti.
84. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőnek az eljárás minden szakaszában joga van képviseletre.
(2) A képviseletet közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy ügyvéd láthatja el.
85. § Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a megyei bíróság elnöke, illetőleg a területi elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.
86. § (1) A fegyelmi feljelentést a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzővel a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul közli.
(2) A fegyelmi tanács határozattal dönt arról, hogy a fegyelmi eljárást megindítja-e.
(3) A fegyelmi eljárás megindítását kimondó határozatban a fegyelmi tanács szükség esetén vizsgálóbiztost rendel ki.
(4) Egyszerű ügyben a fegyelmi tanács elnöke – a vizsgálóbiztos kirendelését mellőzve – azonnal tárgyalást tűz ki, vagy a fegyelmi tanács fegyelmi intézkedést hoz (103. §).
87. § A fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.
88. § A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre beosztást készít, és ebben meghatározza, hogy a fegyelmi bírónak megválasztott közjegyzők milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztos feladatát.
89. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőt és – szükség esetén – a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről köteles jegyzőkönyvet felvenni.
(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
90. § (1) A vizsgálóbiztos az eljárása eredményéről írásban jelentést készít a fegyelmi tanács részére, és ezt az Igazságügyi Minisztériumnak is megküldi.
(2) A fegyelmi eljárás alá vont közjegyző és a képviselője az iratokba bármikor betekinthet és azokról másolatot készíthet.
91. § A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következő intézkedések valamelyikét teszi meg:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
b) kitűzi a fegyelmi tárgyalást,
c) tárgyalás mellőzésével fegyelmi intézkedést hoz,
d) az eljárást megszünteti.
92. § (1) A tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőt és a képviselőjét meg kell idézni, az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét pedig a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell.
(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont közjegyző kérheti, hogy a tárgyaláson a képviselőjén kívül a bizalmát élvező – legfeljebb 3 – közjegyző legyen jelen.
93. § (1) A fegyelmi tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a kihallgatásokat, és kihirdeti a határozatokat.
(2) A fegyelmi tanácsban az előadó bíró teendőit a közjegyzők közül választott fegyelmi bíró látja el.
94. § (1) A tárgyalás megnyitása után az előadó bíró ismerteti a fegyelmi eljárás megindításáról szóló határozatot és indokait. Ezután a fegyelmi tanács elnöke meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőt.
(2) A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács indítványra vagy hivatalból tanút és szakértőt hallgathat meg, okiratokat és a vizsgálat során felvett jegyzőkönyveket ismertethet, és minden más bizonyítási eszközt felhasználhat.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont közjegyző és a képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet.
(4) A bizonyítási eljárás befejezése után az Igazságügyi Minisztérium képviselője, majd a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző és a képviselője kap szót; legvégül a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző nyilatkozhat.
95. § A fegyelmi tanács a tényállást az általa lefolytatott bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg. Határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegeléséből nyert meggyőződése alapján hozza meg.
96. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) A fegyelmi tanács a határozatait szótöbbséggel hozza.
(3) Elsőként az előadó bíró szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke.
(4) A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kimondásához a fegyelmi tanács legalább 4 tagjának ilyen értelmű szavazata szükséges.
97. § (1) A fegyelmi tanács határozata a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzőt a fegyelmi vétség alól felmenti, vagy vétkesnek nyilvánítja, és dönt az eljárási költség viseléséről.
(2) Ha a határozatban a közjegyző vétkességét mondják ki, és a fegyelmi bíróság nem mellőzi a fegyelmi büntetés kiszabását (71. §), a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell.
98. § (1) A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell hirdetni, és 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselője részére kézbesíteni kell.
(2) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
99. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni; ez a résztvevőket és az eljárás lefolyását tartalmazza.
(2) A tanácskozásról és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet zárt borítékban, az iratok között kell őrizni.
(3) A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
100. § (1) A megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző és az Igazságügyi Minisztérium képviselője fellebbezést terjeszthet elő a Legfelsőbb Bíróságon működő közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).
(2) A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(3) A fellebbezés halasztó hatályú.
(4) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejártával a fellebbezést és a fegyelmi ügy iratait a másodfokú fegyelmi tanácshoz felterjeszti.
101. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács elnöke megvizsgálja, hogy a fellebbezés a jogosulttól származik-e, és határidőben nyújtották-e be.
(2) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalásra a másodfokú fegyelmi tanács elnöke határnapot tűz.
(3) A tárgyaláson az előadó bíró ismerteti az ügyet, majd a fellebbező előadja a fellebbezésben foglaltakat, és az ellenérdekű fél kap szót. Legvégül a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző nyilatkozhat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
102. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács határozatát és annak indokait a tárgyalás befejezése után kihirdeti.
(2) Ha az eljárás hiánya nem pótolható, a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezések keretei között az ügy érdemében határoz. Határozata jogerős.
(4) A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző számára kedvezőbb döntést akkor is hozhat, ha nem fellebbezett az elsőfokú határozat vagy annak bármely rendelkezése ellen.
(5) A másodfokú fegyelmi eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
103. § (1) Egyszerű ügyben vagy ha a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző a terhére rótt cselekményben a vétkességét elismerte, az elsőfokú fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban e törvénynek megfelelően bármely fegyelmi büntetés kiszabható.
(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont közjegyző a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitűzi, vagy szükség esetén vizsgálóbiztost rendel ki.
104. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács ideiglenes intézkedésként a közjegyzőt hivatalából felfüggeszti, ha
a) a büntetőeljárás során a közjegyzőt letartóztatták,
b) a közjegyző ellen a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,
c) a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt.
(2) Ha a késedelem veszéllyel jár, a felfüggesztést az elsőfokú fegyelmi bíróság egyidejű értesítése mellett a megyei bíróság elnöke is elrendelheti. Az elsőfokú fegyelmi tanács a megyei bíróság elnökének intézkedését soron kívül hozott határozatával helybenhagyja vagy hatályon kívül helyezi.
(3) Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közjegyző és az Igazságügyi Minisztérium képviselője a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet, aminek nincs halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács 8 napon belül határoz.
105. § (1) A fegyelmi bíróságot bűncselekmény alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.
(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(3) A büntető ügyben eljáró hatóság a közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a megyei bíróság elnökét értesíti. Az eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a megyei bíróság elnöke és az Igazságügyi Minisztérium képviselője részére.
106. § (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a megyei bíróság elnöke, a területi elnökség, vagy a közjegyző új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi bíróság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.
(2) Új eljárás kezdeményezésének a közjegyző terhére csak a közjegyző életében és csak az elévülési időn belül van helye.
107. § (1) A fegyelmi eljárás költségét az állam előlegezi.
(2) Ha a fegyelmi eljárás során a közjegyző felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.
108. § (1) A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek.
(2) A jogerős fegyelmi büntetést a közjegyzők, a közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében fel kell tüntetni.
109. § (1) A fegyelmi büntetés akkor törölhető, ha a kiszabása óta figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 5 év eltelt.
(2) A fegyelmi büntetés törléséről a közjegyző székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az elsőfokon eljárt fegyelmi bíróság dönt, és erről a területi elnökséget értesíti.
110. § (1) Ha a közjegyző a testi vagy szellemi fogyatkozása miatt alkalmatlanná vált a hivatásának gyakorlására, a területi elnökség javaslatára a megyei bíróság elnöke felszólítja, hogy meghatározott időn belül mondjon le a közjegyzői szolgálatról.
(2) Ha a közjegyző e felszólításnak nem tett eleget, a megyei bíróság elnöke értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a közjegyző alkalmatlanságáról, és ha őt alkalmatlanná nyilvánítja, határozatában a közjegyző szolgálatának megszűnését mondja ki.
(3) Az alkalmatlanságról hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.
111. § A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány: közokirat.
112. § (1) A közjegyzői okirat alapján bírósági végrehajtásnak van helye, ha a közjegyzői okirat tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltétel vagy időpont bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az szükséges, hogy ezt közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.
113. § A közjegyző felel azért, hogy a közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket.
114. § (1) A közjegyzőt az igazságügyminiszter feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot. A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie.
(2) Az idegen nyelven készített közjegyzői okirathoz hozzá kell fűzni a teljes magyar fordítását.
115. § (1) A közjegyzői okiratot világosan és rövidítések nélkül kell szövegezni; a leírásnál az üresen maradó sorokat vízszintes vonallal kell kitölteni.
(2) A közjegyzői okiratban a határidőt, határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét, az okirat keltét és más fontos számadatot számmal és betűvel is ki kell írni.
116. § (1) A közjegyzői okiratban törölni, átütni vagy a sorok közé írni nem szabad. Ha a szó törlése szükséges, a javítást úgy kell elvégezni, hogy az áthúzott szó olvasható maradjon. A törölt szavak számát a lapszélen vagy az okirat végén fel kell tüntetni, és a közjegyző, valamint a felek aláírásával kell ellátni.
(2) Ha a közjegyzői okiratban más változtatás vagy kiegészítés szükséges, ezt az okirat megfelelő sorában utaló jellel kell jelölni. A változtatást vagy kiegészítést – az érintett szavak számának feltüntetésével – a lapszélen vagy az okirat végén kell elhelyezni, és a közjegyző, valamint a felek aláírásával kell ellátni.
117. § (1) A közjegyzői okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(2) A közjegyző a közjegyzői okiratot a végén aláírásával, közjegyzői minőségének feltüntetésével és bélyegzőjével látja el.
(3) A fél és más érdekelt a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el. Ha erre nem képes, az aláírást a közjegyző aláírása pótolja.
118. § Ha a közjegyzői okirat több lapból áll, ezeket zsinórral össze kell fűzni, és a közjegyző bélyegzőjével kell megerősíteni. A közjegyzői okirat mellékleteit ugyanígy kell az okirathoz fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, a közjegyzői okirat ügyszámával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.
119. § (1) A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg.
(2) Az eredeti közjegyzői okirat csak a bíróságnak és a területi elnökségnek adható ki. Ilyenkor az eredeti közjegyzői okirat helyére annak a közjegyző által e célra készített hiteles kiadmányát kell elhelyezni. Ezt a kiadmányt a közjegyzői okirat visszaérkezése után is a közjegyzői okirat mellett kell őrizni.
(3) A közjegyzői okirat visszaérkezéséig – ha a területi elnökség másképpen nem rendelkezett – a közjegyző a (2) bekezdésben említett kiadmány alapján adhat ki hiteles kiadmányt vagy másolatot.
120. § A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy
a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról,
b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,
c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,
d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt,
e) meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.
121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.
122. § Ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól köteles meggyőződni
a) saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból,
b) a közjegyző által személyesen ismert vagy személyazonosságát az a) pont szerint igazoló két azonossági tanú közreműködésével.
123. § Nem lehet azonossági tanú az, aki
a) a 18. évét nem töltötte be,
b) az ügyletben félként vagy kedvezményezettként szerepel,
c) testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan.
124. § A közjegyzői okirat elkészítésénél két ügyleti tanú közreműködése szükséges, ha a fél
a) írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen,
b) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,
c) vak, süket vagy süketnéma,
d) az ügyleti tanúk bevonását kéri.
125. § Nem lehet ügyleti tanú az, aki
a) nem lehet azonossági tanú (123. §),
b) írástudatlan,
c) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,
d) a közjegyző hozzátartozója.
126. § (1) Az ügyleti tanúk általában a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál vannak jelen.
(2) A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént, tartalma az akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.
(3) Ha a fél vak, süket vagy süketnéma, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat készítésének teljes ideje alatt kötelező.
127. § (1) Ha a süket fél olvasni tud, a közjegyzői okiratot maga olvassa el; ellenkező esetben az ügyleti tanúkon kívül a jelbeszédet értő bizalmi személy közreműködése is szükséges.
(2) Ha a néma vagy süketnéma fél írni és olvasni tud, a közjegyzői okiratot elolvassa, és arra saját kezűleg ráírja, hogy elolvasás után az akaratával megegyezőnek találta. Ellenkező esetben az ügyleti tanúkon kívül a jelbeszédét értő bizalmi személy közreműködése is szükséges.
(3) A jelbeszéd megértéséről a közjegyző meggyőződik.
128. § Ha a közjegyzőnek a fél által beszélt nyelvből nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzői okiratot magyar nyelven tolmács közreműködésével készíti el.
129. § A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:
a) az eljárás helyét, évét, hónapját és napját,
b) a közjegyző családi és utónevét, továbbá székhelyét,
c) a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács családi és utónevét,
d) a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra vagy más mellékletre, feltéve hogy ezek a közjegyzői okirathoz nincsenek hozzáfűzve,
e) a közjegyzői okirat felolvasásának vagy az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét és azt, hogy a fél a közjegyzői okiratot az akaratával megegyezőnek találta,
f) a felek az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács aláírását vagy kézjegyét,
g) a közjegyző aláírását és bélyegző lenyomatát.
130. § A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács lakóhelyét, szükség esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.
131. § (1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 120–129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.
(2) A 130. §-ban foglalt adatok hiánya nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését.
132. § (1) Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.
(2) A meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzői okirathoz kell fűzni.
133. § (1) A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet) érvényességéhez a 117–132. §-ban foglalt érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt, és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a végrendelet visszavonására megfelelően alkalmazni kell.
134. § (1) A végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átvett végrendeletet a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
(2) A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a végrendeletet elzárva őrzi.
135. § (1) A közjegyző a letevőnek vagy az erre a célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottjának – kívánságára – a nála letett végrendeletet visszaadja.
(2) A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvre folytatólag vezet rá.
(3) A közjegyző a felet tájékoztatja arról, hogy a végrendeletre visszaadása után a Polgári Törvénykönyv 629. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni, és ezt a jegyzőkönyvben feltünteti.
136. § A közjegyző tanúsítványt állít ki
a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,
b) a fordítás helyességéről,
c) az aláírás és kézjegy valódiságáról,
d) az okirat felmutatásának időpontjáról,
e) a nyilatkozat vagy értesítés közléséről,
f) a tanácskozásról és határozatról,
g) egyéb jogi jelentőségű tényről,
h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,
i) a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.
137. § (1) A közjegyző akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült. A közjegyző a másolatot összehasonlítja az okirattal és a másolatnak az okirattal való megegyezését a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja.
(2) A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy
a) a másolat eredeti okiratról vagy annak a kiadmányáról, másolatáról készült,
b) a felmutatott okiraton volt-e illetékbélyeg,
c) a másolat az eredetinek csak egy része,
d) az eredeti okiraton változtatás, sérülés vagy aggályt keltő más körülmény észlelhető.
138. § (1) Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.
(2) A fordítást az eredeti okiratra kell írni, vagy hozzá kell fűzni.
(3) A fordításnak az eredetivel való megegyezését a közjegyző a fordítás végén záradékkal tanúsítja.
139. § (1) A közjegyző névaláírás vagy kézjegy valódiságát akkor tanúsítja, ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton levő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismeri el.
(2) A fél személyazonosságáról a közjegyző a tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik.
(3) Ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni.
(4) A tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, amely tartalmazza az ügyszámot, a fél családi és utónevét, lakóhelyét, kívánságára egyéb személyi adatait.
140. § (1) Okirat felmutatásának időpontját a közjegyző úgy tanúsítja, hogy a felmutató fél megnevezése mellett a felmutatás helyét, évét, hónapját, napját – kívánságára óráját is – feljegyzi az okiratra.
(2) Az okiratot felmutató fél kívánságára a közjegyző e fél személyazonosságát is tanúsítja, ha megvan ennek a feltétele.
141. § (1) A közjegyző akkor adhat ki személy életben létéről tanúsítványt, ha a fél előtte személyesen megjelent, és személyazonosságát igazolta.
(2) A közjegyző az (1) bekezdés szerinti tanúsítványt jegyzőkönyvbe foglalja, amelyben tanúsítja, hogy a fél előtte személyesen megjelent. A megjelenés évét, hónapját, napját – a fél kívánságára óráját is –, továbbá a személyazonosság igazolásának módját az okiratban fel kell tüntetni.
142. § (1) Nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat.
(2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként a másik fél lakására továbbítja. A közjegyző erről a megbízó félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a megbízó fél kívánságára óráját is.
(3) A másik fél írásbeli válaszát a közjegyző a jegyzőkönyvhöz csatolja, szóbeli válaszát jegyzőkönyvbe foglalja, és minderről értesíti a megbízó felet.
143. § (1) Testületi ülés és az azon hozott határozat tanúsítása úgy történik, hogy a közjegyző a tanácskozás helyét és idejét, az azon hozott határozatokat és előterjesztett nyilatkozatokat – különösen azokat, amelyek az eljárás szabályszerűsége szempontjából jelentősek – jegyzőkönyvbe foglalja.
(2) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevője aláírja.
(3) Az ülés résztvevőinek személyazonosságát a közjegyző az ülés elnökének kívánságára tanúsítja.
144. § (1) A 137–143. §-okban nem említett egyéb tények és körülmények, különösen versenytárgyalás, sorsolás tanúsítására a közjegyző akkor jogosult, ha ennek megtörténte vagy elmaradása jogkövetkezménnyel jár, és a tanúsítani kért eljárást a közjegyző jelenlétében folytatták le. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít.
(2) A közjegyző tényeknek információhordozóra (mikrofilm, mágnesszalag stb.) való felvételét az (1) bekezdés szerint tanúsítja, azzal az eltéréssel, hogy a felvétel után az információhordozót az őrizetébe veszi, és a visszajátszás alkalmával tanúsítja, hogy az információhordozó tartalma a felvett ténnyel megegyező.
145. § (1) A váltó és a csekk óvásának szabályait a váltótörvény, illetőleg a csekktörvény határozza meg.
(2) Ha a jogszabály lehetővé teszi, a váltóóvás szabályait megfelelően alkalmazni kell más értékpapír óvására is.
146. § (1) A közjegyző tanúsíthatja, hogy a közhitelességű nyilvántartás adataival megegyezik a kivonat vagy a másolat, továbbá olyan tényeket tanúsíthat, amelyek közhitelességű nyilvántartásba való bejegyzésen alapulnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány a nyilvántartást vezető szerv által kiállított kivonattal, másolattal vagy bizonyítvánnyal azonos hatályú.
(3) A közjegyző a tanúsítványban feltünteti a közhitelességű nyilvántartásba történt betekintés napját, vagy ha a tanúsítványt a nyilvántartást vezető szerv által kiállított hiteles kivonat vagy másolat alapján állítja ki, annak keltét.
147. § Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven tanúsítványt is kiállíthat.
148. § A közjegyző az őrizetében lévő okiratról hiteles kiadmányt, másolatot és bizonyítványt adhat ki.
149. § Ha a közjegyzői okiratról hiteles kiadmány vagy másolat adható ki, a közjegyző bizonyítványban tanúsíthatja, hogy a közjegyzői okirat az őrizetében van.
150. § Közjegyzői okiratról – ha benne másképpen nem rendelkeztek – csak az abban félként szereplő személy vagy meghatalmazottja részére és csak egyszer adható ki hiteles kiadmány.
151. § (1) Hiteles másolat – ha a felek másképpen nem rendelkeztek – a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére korlátlan számban adható ki. Ez irányadó az egyszerű másolat kiadására és a betekintés engedélyezésére is.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt személy részére másolat kiadása és betekintés engedélyezése az erre jogosult személy hozzájárulásával lehetséges, ennek hiányában pedig akkor, ha a kérelmező a másolat kiadásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot.
152. § (1) A végrendeletet tartalmazó közjegyzői okiratról az örökhagyó életében csak az örökhagyó részére vagy kifejezetten e célra adott meghatalmazással (132. §) ellátott meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány, másolat vagy bizonyítvány.
(2) Az örökhagyó halálát követően másolat vagy bizonyítvány – a végrendelet kihirdetése után, a kihirdetés napjának feltüntetésével – a 151. § és a 155. § szerint adható ki.
153. § A 136. §-ban felsorolt tanúsítvány és a vele kapcsolatos jegyzőkönyv hiteles másolatát a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhatja, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti.
154. § (1) A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett javításokat és kiegészítéseket közvetlenül arra a helyre kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a javítás, kiegészítés tényét a kiadmányon nem kell feltüntetni.
(2) A hiteles kiadmányban a meghatalmazás és egyéb melléklet szövegét az általános hitelesítési záradék előtt kell feltüntetni, és a záradékban ezekre utalni kell.
(3) A hiteles kiadmányt a közjegyző záradékkal hitelesíti; ez a szöveg végén van, tartalmazza annak a félnek a megnevezését, akinek a részére a kiadmányt a közjegyző kiállította, a kiadmány keltét, a közjegyző aláírását és bélyegző lenyomatát.
(4) A hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, az eredeti okiraton vagy a hozzá fűzött íven fel kell tüntetni.
(5) Az a hiteles kiadmány, amely e §-ban foglaltaknak nem felel meg, nem tekinthető közokiratnak.
155. § Közjegyzői okirat létéről szóló bizonyítványt a közjegyző annak adhat ki, aki hiteles másolatra lenne jogosult.
156. § (1) Ha a közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyző az egyes jogügyletekről a közjegyzői okiratból kivonatot adhat ki.
(2) A kivonatot a közjegyző záradékkal hitelesíti; ez azt tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak.
157. § A magyar külképviseleti hatóság okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál e törvény szerint jár el.
158. § A közjegyző – ha jogszabály kivételt nem tesz – bármely okiratot átvehet megőrzés céljából.
159. § A közjegyző az okirat átvétele alkalmával jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell
a) az átvétel helyét és idejét,
b) az átadó családi és utónevét, lakóhelyét, szükség esetén egyéb személyi adatait,
c) az átvett okirat megjelölését,
d) annak a személynek a megnevezését, akinek a részére az okiratot ki kell adni,
e) az okirat őrzésének idejét.
160. § (1) A közjegyző az átvett okiratról a félnek átvételi elismervényt ad.
(2) Az okirat kiadásakor a közjegyző – miután az átvevő személyazonosságáról meggyőződött – az átvételt a 159. §-ban említett jegyzőkönyvön vagy külön jegyzőkönyvben ismerteti el.
161. § A 158–160. §-okat megfelelően alkalmazni kell a váltó, továbbá az információhordozók átvételére és visszaadására is.
162. § (1) Pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben megbízta a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével.
(2) Értéktárgy átvételéhez a közjegyző szakértői vélemény csatolását kérheti.
163. § A közjegyző a pénz, értéktárgy és értékpapír átvételéről jegyzőkönyvet készít, amelyben feltünteti:
a) az átvétel alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszámát,
b) az átvétel helyét és idejét,
c) az átvett pénz, értéktárgy és értékpapír leírását,
d) az átadó nevét, továbbá nyilatkozatát az átadott pénz, értéktárgy és értékpapír rendeltetéséről,
e) a bizalmi őrzés idejét.
164. § A közjegyző az átvett pénzről, értéktárgyról és értékpapírról az átadónak átvételi elismervényt ad.
165. § (1) Ha a fél rendelkezése szerint a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt a másik fél vagy harmadik személy részére kell átadni, a fél eltérő rendelkezése hiányában a közjegyző azt 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha ez nem lehetséges, a közjegyző a félnek a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt visszaadja, vagy bírósági (hatósági) letétbe helyezi.
(2) Ha nem az (1) bekezdés szerint kell eljárni, a közjegyző az átvett pénzt, értéktárgyat és értékpapírt haladéktalanul köteles a bíróságnál vagy más hatóságnál letétbe helyezni.
(3) A bírósági (hatósági) letétbe helyezés alkalmával kapott elismervényt a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.
(4) Az átadót értesíteni kell a megbízás teljesítéséről.
166. § (1) A közjegyzői irattárban kell elhelyezni és őrizni annak a közjegyzőnek az iratait, nyilvántartásait és bélyegzőjét, akinek a közjegyzői szolgálata megszűnt, vagy akit áthelyeztek.
(2) A közjegyzői irattár a közjegyző székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság irattára mellett működik.
(3) A közjegyzői irattár fenntartásának költsége az államot terheli.
167. § (1) A közjegyzői irattárban közjegyzői irattárost, szükség esetén helyettest és ügykezelői feladatot ellátó más személyeket kell alkalmazni.
(2) A közjegyzői irattárost és helyettesét az igazságügyminiszter, az irattárban dolgozó más személyeket a közjegyző székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság, illetőleg megyei bíróság elnöke nevezi ki.
168. § (1) A közjegyzői irattárosi állások betöltésére a területi elnökség ír ki pályázatot és tesz javaslatot.
(2) Közjegyzői irattárossá lehetőleg közjegyzői gyakorlattal rendelkező kell kinevezni. A közjegyzői irattáros a kinevezésének napjától közjegyzőként nem működhet.
169. § (1) A közjegyzői irattárban őrzött okiratról a közjegyzői irattáros adhat ki hiteles kiadmányt, hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, ő adhat át őrizetben levő okiratot, és engedélyezhet betekintést.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt okiratokat a közjegyzői irattáros írja alá, és látja el a közjegyzői irattár bélyegző lenyomatával.
(3) A közjegyzői irattár által kiadott okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, és illetékbélyeggel kell leróni; e díjak az államot illetik.
170. § (1) A közjegyzői irattárba helyezendő iratok átvételére a területi elnökség az egyik tagját rendeli ki, aki ellenőrzi az átvételre kerülő iratokat és nyilvántartásokat, az átvételről jegyzőkönyvet készít, majd mindezeket beterjeszti a területi elnökséghez.
(2) Az iratokat – az esetleges hiányosságok pótlása után – a területi elnökség adja át a közjegyzői irattárnak.
(3) A közjegyző bizalmi őrzésében levő pénzt, értéktárgyat, értékpapírt, továbbá az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat a területi elnökség a közjegyző utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzőnek adja át. Az őrzési megbízást ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő közjegyzőnek adták volna.
171. § (1) Ha az átadás-átvétel során hiányosság derül ki, az átadásra kötelezett közjegyzőt vagy örökösét a területi elnökség határidő kitűzésével felszólítja a hiány pótlására. Ha a felszólítás eredménytelen, a felet jogai védelme érdekében a területi elnökség haladéktalanul értesíti.
(2) Ha a hiányzó okirat kiadmánya a feleknél, a bíróságnál vagy bármely hatóságnál fellelhető, a területi elnökség ezt bevonja, ennek alapján hiteles kiadmányt készít, amelyet a területi kamara elnöke és a közjegyzői irattáros ír alá.
(3) A pótlásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és a bevont kiadmányt a pótlás után vissza kell adni.
(4) A pótlás költsége a közjegyzőt vagy örökösét terheli.
172. § (1) A közjegyzőnek a nemperes eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság végzésével azonos hatályú.
(2) A közjegyző határozata elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni.
173. § Azokra az eljárási kérdésekre vonatkozólag, amelyeket a hagyatéki eljárásról és az egyéb nemperes eljárásokról szóló jogszabályok nem rendeznek, a Pp., valamint a Pp. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló jogszabályok megfelelően irányadók.
174. § A hagyatéki eljárás és az egyéb nemperes eljárások iratait a bírósági ügyviteli szabályok szerint kell kezelni és irattározni.
175. § (1) A fél megbízhatja a közjegyzőt, hogy az általa közokiratba foglalt jognyilatkozat vagy jogügylet alapján indult cégbírósági, társadalmi szervezetek nyilvántartásával összefüggő ingatlannyilvántartási és más hatósági eljárásban őt képviselje.
(2) Ha a közokiratban több fél szerepel, a közjegyző az együttes megbízásuk alapján járhat el.
176. § Ez a törvény 1991. november 1-jén, a 184–187. §-okban foglalt rendelkezések 1992. január 1-jén lépnek hatályba.
177. § (1) E törvény hatálybalépésekor a közjegyző előtt folyamatban levő és továbbra is a hatáskörébe tartozó hagyatéki és egyéb nemperes ügyek lefolytatására az illetékes közjegyzőt annak a megyei bíróságnak (Fővárosi Bíróságnak) az elnöke jelöli ki, amelynek a területére az ügy érkezett.
(2) E törvény hatálybalépésekor a közjegyző előtt folyamatban levő előzetes bizonyítási ügyet a közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak kell átadni.
178. § (1) E törvény hatálybalépésekor hivatalban levő közjegyző a törvény hatálybalépésének napjától számított egy hónapon belül írásban köteles nyilatkozni arról, hogy
a) kéri a munkaszerződése módosításával, bíróságon más jogi munkakörbe kerülését, vagy
b) működését közjegyzőként e törvény szerint kívánja folytatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írt esetben a közjegyző részére más megfelelő munkakört kell felajánlani.
(3) Ha a közjegyző a felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy működését közjegyzőként e törvény szerint kívánja folytatni, illetőleg nem nyilatkozik; munkaviszonya e törvény hatálybalépésétől számított második hónap utolsó napján megszűnik.
(4) A közjegyzőt munkaviszonya megszűnése esetén a felmondási idejére járó átlagkeresete illeti meg.
(5) Ha a közjegyző a működését e törvény szerint kívánja folytatni, őt – írásbeli kérelmére – az igazságügyminiszter közjegyzővé nevezi ki. A közjegyző működését 1992. január 1. napján kezdi meg.
179. § (1) A területi kamarákat és a területi elnökségeket e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül meg kell alakítani.
(2) A területi kamara az első ülésén megválasztja a területi kamara elnökét és a területi elnökség közjegyző tagjait. A területi elnökség az így megválasztott létszámmal kezdi meg a működését.
180. § A közjegyzői irattárakat e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül létre kell hozni.
181. § Az igazságügyminiszter a közjegyzői állások számát és székhelyét első alkalommal a Fővárosi Bíróság és valamennyi megyei bíróság elnökének, valamint a Magyar Közjegyzők Egyesületének véleményét beszerezve állapítja meg.
182. § Az igazságügyminiszter 1994. december 31-ig
a) a be nem töltött közjegyzői állások illetékességi területére kiterjesztheti a máshová kinevezett közjegyző illetékességi területét,
b) a törvény 17. §-ának e) pontjában meghatározott feltételnek megfelelő pályázó hiányában a közjegyzői kinevezésnél e feltételtől eltekinthet.
183. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében és a 16. § (4) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg: *
a) a közjegyzők működésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket,
b) a közjegyzői állások betöltésének részletes szabályait,
c) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék vezetésével, továbbá a felsoroltak igazolványának kiállításával és nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,
d) a közjegyzők ügyvitelének szabályait,
e) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közjegyzői díjszabást. *
184. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Pp. 201. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, 209. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatából az „illetőleg a közjegyző” szövegrész, valamint 210. §-ának (3) és (4) bekezdése,
b) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 38–40. §-a és az előtte levő „Közjegyző” cím,
c) az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII. törvény 8. §-a,
d) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43–46. §-ai és az előttük levő „A hagyatéki eljárás illetéke” és „A közjegyzői eljárás illetéke” cím,
e) a Pp. hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kiadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 30–36. §-a, és az előtte levő „Általános szabályok” cím,
f) a bíróságon kezelt letétekről szóló 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet 29–30. §-a, az előtte levő „III. A közjegyzői letét” cím, valamint 31. §-ának (2) bekezdése,
g) a közjegyzőkről és egyes közjegyzői eljárásokról szóló 1/1984. (II. 29.) IM rendelet,
h) az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezés 1. számú mellékletének V. táblázatából „A bíróságok jogi munkaköreiben dolgozók és az igazságügyi szakértői intézetek dolgozói” címből az 5026–5029 kulcsszám.
185. § (1) A Pp. 208. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előzetes bizonyítást a per bíróságánál kell kérni. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál vagy annál a helyi bíróságnál lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le.”
(2) A Pp. 209. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében fellebbezni csak a bíróság elutasító határozata ellen lehet.”
(3) A Pp. 211. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó általános szabályok az irányadók.”
186. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában hivatalos személy:)
„d) a közjegyző.”
187. § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-ának (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá nem tartozó:)
„f) a közjegyző.”
