A jogszabály mai napon ( 2019.09.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

108/1991. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kölcsönös tájékoztatásról és együttműködésről a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén Bécsben, 1990. szeptember 20-án aláírt egyezmény kihirdetéséről

(A Megállapodás 1991. május 15-én hatályba lépett.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kölcsönös tájékoztatásról és együttműködésről a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén aláírt egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„A Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),

MEGGYŐZŐDVE együttműködésük fontosságáról a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel összefüggő kérdésekben, különösen a lakosság és a környezet védelmének biztosítása területén,

KIINDULVA a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kidolgozott, „A nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről” és „A nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtás”-ról szóló, 1986. szeptember 26-án, Bécsben kelt egyezményekből, * 

TÖREKEDVE az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi utótalálkozója záródokumentumában foglaltak teljesítésére,

megállapodtak az alábbiakról:

1. cikk

1. Minden olyan nukleáris létesítménnyel vagy tevékenységgel összefüggő esemény esetén, amelynek következtében a másik Szerződő Fél sugárbiztonsága szempontjából jelentős radioaktív anyag kibocsátás keletkezik, vagy keletkezhet a közös államhatáron keresztül, az a Szerződő Fél, amelynek a területén az esemény történt, haladéktalanul értesíti a kapcsolattartási pontokon keresztül a másik Szerződő Felet.

2. Az 1. bekezdésben említett nukleáris létesítmények, vagy tevékenységek a következők:

a) atomreaktor,

b) a nukleáris üzemanyagciklushoz tartozó létesítmény,

c) radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmény,

d) nukleáris üzemanyag, vagy radioaktív hulladék szállítása és tárolása,

e) mezőgazdasági, ipari, egészségügyi, valamint ezzel összefüggő tudományos és kutatási célokat szolgáló radioizotópok gyártása, felhasználása, tárolása, eltemetése és szállítása.

3. Az egységes nemzetközi gyors értesítési szintek elfogadásáig az 1. bekezdés szerint jelentősnek tekintendő az a kibocsátás, amely következtében a másik Szerződő Fél lakosságánál védelmi intézkedések nélkül kialakulhat az a sugárterhelés, amelynél a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség védelmi intézkedések megfontolását ajánlja.

2. cikk

1. Az Egyezmény 1. cikkének 1. bekezdése szerinti értesítésre minden olyan esetben is sor kerül, ha a saját lakosság védelmére intézkedések történnek.

2. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást az olyan egyéb eseményekről is, amelyek nem minősülnek az Egyezmény 1. cikkének 1. bekezdése szerinti eseménynek, de összefüggnek az Egyezmény tárgyával és a másik Szerződő Fél lakosságánál aggodalmat válthatnak ki.

3. A Szerződő Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást az Egyezmény 6. cikkének 4. bekezdése szerinti mérési eredményekről is, ha azok értékei jelentősen eltérnek a normál állapottól.

3. cikk

1. A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy az Egyezmény 1. cikkének 1. bekezdése szerinti tájékoztatás lehetőleg olyan terjedelmű legyen, amely a másik Szerződő Félnek lehetővé teszi, hogy dönthessen a lakosságának védelmére teendő intézkedések előkészítéséről vagy végrehajtásáról.

Ez a tájékoztatás - ha az adott időpontban az értesítést küldő Szerződő Fél rendelkezik velük - elsősorban a következő adatokat tartalmazza:

a) a veszélyhelyzet kialakulásának időpontja, pontos helye, ha utóbbi meghatározható, és természete;

b) az érintett létesítmény vagy tevékenység;

c) a veszélyhelyzet feltételezett vagy megállapított oka és előrelátható alakulása a radioaktív anyagok országhatáron túli terjedését illetően;

d) a radioaktív kibocsátás általános jellemzői, beleértve - amennyire lehetséges és célszerű - a radioaktív kibocsátás természetét, valószínű fizikai és kémiai formáját és mennyiségét, összetételét és effektív magasságát;

e) információ az aktuális és előrelátható meterológiai és hidrológiai viszonyokról, ami a radioaktív anyagok határon túli terjedésének előrejelzéséhez szükséges;

f) a környezeti ellenőrző méréseknek a radioaktív anyagok határon túli terjedésével összefüggő eredményei;

g) a tervezett vagy megtett, létesítményen kívüli védelmi intézkedések;

h) a radioaktív kibocsátás előrelátható időbeni alakulása.

2. A közölt adatokat a helyzet további alakulása szerint folyamatosan pontosítani kell. A tájékoztatást adó Szerződő Fél a másik Szerződő Fél kérésére, magyarázatokat és kiegészítéseket fűz az átadott adatokhoz.

3. Ezeket az adatokat, valamint esetleges kiegészítéseket mindaddig szolgáltatni kell, amíg az Egyezmény 1. cikkének 1. bekezdésében említett helyzet fennáll, vagy a helyzet megítéléséhez elegendő információ nem áll rendelkezésre.

4. cikk

1. Ha bekövetkezik az Egyezmény 1. cikkének 1. bekezdése vagy a 2. cikkének 1. bekezdése szerinti esemény, a Szerződő Felek kölcsönösen támogatják egymást a következmények elhárításában.

2. Ilyen esetekben a Szerződő Felek azonnal megegyeznek a szükséges együttműködésben, valamint a segítségnyújtásban az élet-, egészségvédelem és az anyagi javak védelme érdekében.

5. cikk

Mindkét Szerződő Fél kötelezi magát, hogy kapcsolattartási pontokat létesít az Egyezmény 1., 2., 3., 4. cikke szerinti tájékoztatás átadására, amelyről az Egyezmény hatálybalépését követően haladéktalanul, diplomáciai úton értesíti a másik Szerződő Felet.

6. cikk

1. A Szerződő Felek évente kölcsönösen tájékoztatják egymást nukleáris programjukról, a nukleáris létesítmények üzemeltetése során szerzett tapasztalatokról, és a nukleáris biztonságra és sugárvédelemre vonatkozó jogszabályaikról is.

2. A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást meglévő, épülő vagy tervezett nukleáris létesítményeikről is az Egyezmény 1. cikkének 2. bekezdése a)-c) pontjai szerint, és rendelkezésre bocsátják ezen létesítményeknek az Egyezmény tárgyával kapcsolatos adatait.

3. A tervezett nukleáris létesítményekről szóló 2. bekezdés szerinti tájékoztatást a létesítési engedély kiadását követően kell szolgáltatni. Az épülő létesítmények várható üzembehelyezéséről legalább két évvel korábban tájékoztatják egymást a Szerződő Felek.

4. A Szerződő Felek évente tájékoztatják egymást a területükön lévő nukleáris létesítmények üzemeltetésével kapcsolatban végzett környezeti sugárvédelmi ellenőrzések eredményeiről, a mérési programokról és módszerekről, valamint a kibocsátásokról. Ennek során az előző évi megfelelő adataikat kicserélik. A másik Szerződő Fél kérésére kiegészítő adatokat lehet szolgáltatni.

7. cikk

1. Az Egyezmény alkalmazására mindkét Szerződő Fél koordinátort nevez ki:

magyar részről az Országos Atomenergia Bizottságot, csehszlovák részről a Csehszlovák Atomenergia Bizottságot.

2. A koordinátorok többek között:

a) biztosítják az Egyezmény 6. cikke szerinti együttműködés során átadandó összes adat és tájékoztatás cseréjét,

b) megállapodnak az információ átadás módjában, és legalább évente ellenőrzik az információ átadási rendszer működését az Egyezmény 5. cikke alapján létesített kapcsolattartási pontokon keresztül,

c) megszervezik a szakértők közös tanácskozását az Egyezmény 8. cikke szerint,

d) szükség szerint ellátják az Egyezmény tárgyával összefüggő egyéb feladatokat is.

3. A koordinátor esetleges változását a Szerződő Felek diplomáciai úton közlik egymással.

8. cikk

1. A Szerződő Felek intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy évente együttes szakértői ülést tartsanak, amelyen többek között:

a) értékelik az Egyezmény végrehajtását,

b) megtárgyalják az Egyezmény 6. cikke szerint nyújtott tájékoztatást,

c) megtárgyalják az eredményeket, és tapasztalatokat cserélnek az Egyezmény 6. cikkének 4. bekezdése szerinti mérések végrehajtásáról,

d) intézkedéseket készítenek elő és javaslatokat tesznek a Szerződő Felek közötti együttműködésre az Egyezmény 4. cikke szerinti segítségnyújtáshoz,

e) megtárgyalják a nukleáris biztonság és sugárvédelem biztosításának és ellenőrzésének más, időszerű kérdéseit, valamint kölcsönösen tájékoztatják egymást a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésükről.

2. A tárgyalások idejéről, helyéről, napirendjéről és a szakértői küldöttség összetételéről a koordinátorok állapodnak meg.

3. Szükség esetén a Szerződő Felek egyetértésével soron kívül is szervezhetők együttes szakértői ülések.

9. cikk

1. A Szerződő Felek hatékonyan együttműködnek a lakosság tájékoztatásában az Egyezmény tárgyát képező kérdésekben.

2. A Szerződő Fél felhasználhatja a lakosság tájékoztatására az Egyezmény alapján kapott információkat, ha azokat a másik Szerződő Fél nem minősíti bizalmasnak.

10. cikk

Az Egyezmény szerinti kölcsönös információcsere költségtérítésmentesen történik. Ha a kiegészítő információ megszerzése jelentős költséggel jár - amit a tájékoztatást adó Szerződő Fél előzetesen közöl - ezt a költséget az információt kérő Szerződő Fél megtéríti.

11. cikk

Az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, valamint az Egyezmény által szabályozott tevékenységek megvalósításával kapcsolatos vitákat a Szerződő Felek tárgyalások útján rendezik.

12. cikk

Az Egyezmény szerint továbbított információk általában az azt nyújtó Szerződő Fél hivatalos nyelvén készülnek. A Szerződő Felek szükség szerint megállapodhatnak más nyelvek használatában is. Az Egyezmény 3. cikke szerinti értesítések és tájékoztatások továbbítása során a Szerződő Felek a nyelvhasználatra vonatkozó döntésükben figyelembe veszik a minél gyorsabb továbbítás és felhasználhatóság, valamint a félreértések elkerülésének követelményeit.

13. cikk

1. Az Egyezmény az azt követő 30. napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek diplomáciai úton közölték egymással, hogy eleget tettek a hatálybalépéséhez szükséges belső jogi követelményeknek.

2. Az Egyezmény meghatározatlan időre szól.

3. Az Egyezményt mindkét Szerződő Fél diplomáciai úton felmondhatja, és a felmondás egy évvel azt követően válik hatályossá, amikor a másik Szerződő Fél az erről szóló értesítést megkapta.

Készült Bécsben, 1990. szeptember 20-án, két eredeti példányban, mindkettő magyar és cseh nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.”

3. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1991. május 15-től kezdődően kell alkalmazni.

(2) *  A rendelet végrehajtásáról az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére