A Kormány a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:
(3) *
2. § *
3. § (1) * Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
(2) * A törvényes mértékegységben megadott mérési eredmény vagy érték után a mennyiség nagysága más mértékegységben is kifejezhető.
(3) * A törvényes mértékegységekre vonatkozó részletes előírásokat szabványok tartalmazzák.
4. § (1) * Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt – közvetlenül vagy közvetett módon – országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni.
(2) * Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra.
(3) A használati etalon és a vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és/vagy helyes értékeinek előállítására és más mérőeszközökre való továbbszármaztatására.
(4) Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minősül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.
(5) * A mérésügyi hatóság – a mérőeszköz tulajdonosával kötött megállapodás alapján – nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is országos etalonná nyilváníthat.
5. § (1) Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező.
(2) * A használati etalonnak hatályos hitelesítéssel vagy kalibrálási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A használati etalonnak pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszköznél.
(3) *
(4) *
5/A. § * Kötelező hitelesítésű mérőeszköz a hitelesítés hatályán belüli, de legfeljebb 2 évesnél nem régebbi első hitelesítést tanúsító jellel vagy hitelesítési bizonyítvánnyal, illetve megfelelőségi nyilatkozattal vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal hozható forgalomba.
6. § (1) Használatra kész a mérőeszköz, ha a külső jegyek alapján megállapítható, hogy az minden külön előkészület nélkül rendeltetésszerű működésre alkalmas.
(2) * A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés hatályát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A hitelesítés hatályát a mérésügyi hatóság a mérőeszköz használatának körülményeire tekintettel, indokolt esetben a 2. számú mellékletben előírttól eltérően is meghatározhatja.
(3) * Az első, az időszakos és a javítás utáni hitelesítést a hitelesíttetőnek az illetékes mérésügyi szervtől (időszakos hitelesítés esetén a hitelesítési időtartam lejárta előtt) kell kérnie. *
A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) *
b) a hitelesítendő mérőeszközök megnevezését, típusjelét, mérési tartományát és darabszámát,
c) helyszíni hitelesítés esetén a hitelesítés helyét.
(4) * Az időszakos hitelesítés iránti eljárást – gazdaságossági és szervezési szempontok alapján – a mérésügyi szerv hivatalból is megindíthatja. Időszakos helyszíni hitelesítés meghirdetett ideiglenes hitelesítő központban is végezhető.
(5) * A mérésügyi szerv hitelesítési bizonyítványt kiállíthat külföldi vizsgálati eredmények alapján, ha az adott mérőeszköz hitelesítésének technikai feltételei a mérésügyi szerv joghatóságán belül nem biztosítottak, és a külföldi vizsgálati eredmények alapján a mérőeszköz megfelelősége eldönthető.
(6) * A mérőeszköz-minősítésre a hitelesítési előírás, a hitelesítési engedély, illetőleg a mérésügyi hatóság egyéb rendelkezései az irányadók.
(7)–(9) *
(10) * A hitelesítés négyéves vagy azt meghaladó hatálya azon a napon jár le, amelyik nap a hatály záró évének utolsó napja.
(11) * A hitelesítés négy évet el nem érő hatálya a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel.
(2) * A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jelek:
a) a nemzeti tanúsító és lezáró jelek,
b) a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló külön jogszabályban meghatározott jelölések, *
c) a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló külön jogszabályban, valamint a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabályban meghatározott jelölések. *
A nemzeti tanúsító és lezáró jelek a mérőeszköznek csak a belföldi forgalomba hozatalára, valamint használatára jogosítanak.
(3) *
(4) * A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jeleket, azok leírását és alkalmazásának módját e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
(5) *
(6) *
7. § (1) * A hitelesítési engedély hatálya a kiállításától számított legfeljebb 10 év.
(2) * A hitelesítési engedély a mérőeszköz-típusra vonatkozó időbeli és/vagy mennyiségi korlátozásokkal is kiadható.
(3) *
(4) * A hitelesítési engedélyben meghatározott feliratoknak a mérőeszközön való feltüntetéséről az első belföldi forgalombahozó köteles gondoskodni.
8. § (1) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a típusvizsgálat célja a hitelesíthetőség elbírálása. A vizsgálat során el kell bírálni, hogy a mérőeszköz-típus megfelel-e a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz-típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek.
(2) A típusvizsgálat kiterjed a mérőeszköz működés és használat szempontjából fontos méréstechnikai tulajdonságainak vizsgálatára.
(3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz típusvizsgálata akkor mellőzhető, ha a következő körülmények valamelyike fennáll:
a) azonos típusú, már engedélyezett mérőeszközcsalád más névleges értékű vagy mérési tartományú típusváltozatának hitelesítési engedélyéről kell dönteni,
b) * a külföldön végzett nemzeti típusvizsgálat hazai hatályát a mérésügyi hatóság elismeri,
c) a típusba tartozó mérőeszközök csekély mennyisége a típusvizsgálat elvégzését nem indokolja,
d) a mérőeszköz-típus mérési pontosságáról és tartósságáról egyéb megbízható ismeret áll rendelkezésre.
(4) * A (3) bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén a mérésügyi hatóság felmentést ad a típusvizsgálati kötelezettség alól.
(5) * A típusvizsgálat tárgyát képező mérőeszközöket a forgalombahozó bocsátja a mérésügyi hatóság rendelkezésére.
(6) *
(7) * Ha a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz-típus metrológiai jellemzőit módosítják, akkor a belföldi forgalombahozónak, a tulajdonosnak, illetőleg az üzemeltetőnek kiegészítő típusvizsgálat elvégzését kell kérnie.
(8) * Ha a mérőeszköz-típus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér vagy a hitelesítés során tömegesen nem teljesíti a mérésügyi követelményeket, akkor a mérésügyi hatóság a hitelesítési engedélyt hatályon kívül helyezheti, vagy a további hitelesítést, illetőleg a mérőeszköz-használatot újabb feltételekhez kötheti.
9. § (1) * A mérőeszköz hitelesítésének ki kell terjednie az engedélyezett mérőeszköz-típussal való azonosságnak, a mérőeszköz műszaki jellemzői megfelelőségének, valamint a mérőeszköz helyes működésének a vizsgálatára. A mérésügyi hatóság az Európai Unióból származó mérőeszköz időszakos, valamint javítás utáni hitelesítési kérelme esetén felhívja az ügyfelet a mérőeszköz európai uniós tanúsításáról szóló okirata csatolására, ha azzal a hatóság nem rendelkezik.
(2) * Csak olyan mérőeszköz hitelesíthető, amely a mennyiség értékét törvényes mértékegységben méri. A szerencsejáték céljára szolgáló eszközök tekintetében a hitelesítési előírásban előírtak az irányadóak.
(3) * A hitelesítés lehet darabonkénti és mintavételes eljáráson alapuló. A mintavételes eljáráson alapuló időszakos hitelesítés csak hatályos hitelesítéssel rendelkező mérőeszközön végezhető.
(4) A hitelesítésnél a mérőeszköz szerves tartozékának kell tekinteni mindazokat a kiegészítő berendezéseket, amelyek a mérőeszköz pontosságát vagy helyes működését befolyásolják.
(5) A hitelesítési hibahatárok értékét a mérőeszközre vonatkozó hitelesítési előírásban vagy a hitelesítési engedélyben kell rögzíteni. A mérőeszközre előírt hitelesítési hibahatárok az első és az időszakos hitelesítésnél különböző nagyságúak lehetnek.
(6) * A mérőeszközt hitelesítést tanúsító jellel csak a mérésügyi szerv hitelesítésre feljogosított kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője láthatja el.
(7) * A hitelesített mérőeszköz javítását végző szerv (személy) köteles a javítás megkezdése előtt a mérőeszköz korábbi hitelesítését tanúsító törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt a hitelesítési előírás rendelkezéseinek megfelelően érvényteleníteni.
(8) * Mérőeszköz a hitelesítési engedélyének vagy a közösségi típus-jóváhagyási engedélyének, illetve EK típusvizsgálati tanúsítványának kiadásától számított 10 éven belül mutatható be első hitelesítésre, kivéve, ha azok hatálya rövidebb.
(9) * A hitelesítési előírás a mérőeszköz időszakos hitelesítését megelőző karbantartáshoz, felújításhoz, javításhoz kötheti.
10. § (1) Az első, az időszakos és a javítás utáni helyszíni hitelesítéshez – a mérésügyi szerv által meghatározott – alkalmas helyiségről és felszerelésről, valamint az üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeiről a hitelesítést kérőnek kell gondoskodnia.
(2) * A mérőeszközt használatának helyszínén hitelesíti a mérésügyi szervezet,
a) ha az ügyfél kérelmében igényli az eszköz használatának helyszínén történő hitelesítését, valamint vállalja annak költségeit, vagy
b) ha az eszközzel kapcsolatos, kérelemre végzett hatósági feladat csak a mérőeszköz használatának helyszínén teljesíthető.
Ekkor a mérésügyi szervezet gondoskodik a hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelésnek a hatósági feladat helyszínére juttatásáról.
(3) * Ha a helyszíni hitelesítéshez szükséges műszaki felszerelés és a hitelesítő személy szállítását, illetőleg visszaszállítását a mérésügyi szerv műszaki vagy egyéb okból nem tudja biztosítani, akkor arról a hitelesítést kérő gondoskodik.
(4) * A hatóság helyszínre való kiszállásának költsége és a műszaki felszerelés szállításával járó költségek eljárási költségnek minősülnek.
10/A. § * A 2. számú melléklet I/3. pontjában meghatározott villamos fogyasztásmérők mintavételes eljárással történő időszakos hitelesítésének hatálya 10 év.
11. § *
12. § (1) * A mérésügyi ellenőrzés feltételeit és módját a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter – az iparügyekért felelős miniszter véleményének kikérésével – szabályozza.
(2) A mérésügyi ellenőrzés kiterjedhet:
a) a helyes mértékegység-használatra,
b) a mérőeszközökre (mérőeszköztípusra),
c) az alkalmazott mérési módszerre,
d) a mérési eredmény megadásának módjára,
e) a mérés személyi feltételeire,
f) a mérésügyi jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítésére.
(3) *
12/A. § *
13. § (1) *
(2) A mérőeszköz hitelesítése – függetlenül attól, hogy a mérőeszközt használták-e vagy sem – hatályát veszti, ha *
a) * a hitelesítésben meghatározott időtartam eltelt,
b) * a hitelesítési törvényes tanúsító jelet eltávolították, vagy megsérült, vagy a hitelesítési bizonyítványt megváltoztatták,
c) * a hitelesítési törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt érvénytelenítették,
d) a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,
e) a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték.
(3) A közüzemek (víz, gáz, hő és áramszolgáltató vállalatok) a hálózatukban üzemeltetett kötelező hitelesítésű fogyasztásmérők főbb adatait feltüntető folyamatos nyilvántartásról kötelesek gondoskodni.
14. § *
15. § *
16. § * Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.
16/A. § * E rendeletnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 247/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit azokra a már felszerelt mellékvízmérőkre is alkalmazni kell, amelyeknek a hitelesítési hatálya a Mód. Kr. hatálybalépése napján még nem járt le.
16/B. § * E rendeletnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 344/2016. (XI. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit azokra a hiteles mérőeszközökre is alkalmazni kell, amelyeknek a hitelesítési hatálya a Mód. Kr2. hatálybalépése napján még nem járt le.
16/C. § * A 3. számú melléklet szerinti tanúsító jelek 2018. december 31-ig a „HITELES” helyett az „MKEH” felirattal is alkalmazhatóak.
16/D. § * A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 178/2019. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott radon-mérő eszközök joghatással járó mérésre hitelesítési eljárás lefolytatása nélkül – figyelemmel a Tv. 6. § (2) bekezdésében foglaltakra is – 2019. december 31-ig használhatók. 2020. január 1-jétől csak olyan radon-mérő eszköz forgalmazható és használható joghatással járó mérésre, amely hitelesnek minősült a hitelesítési eljárás során.
17. § * Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv;
b) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1984. december 18-i 85/1/EGK tanácsi irányelv;
c) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK irányelv módosításáról szóló, 1989. november 27-i 89/617/EGK tanácsi irányelv;
d) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2000. január 24-i 1999/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
e) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. március 11-i 2009/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
f) a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
g) a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
h) * a 80/181/EGK tanácsi irányelv mellékletének az SI-alapegységek meghatározása tekintetében a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2019. július 23-i (EU) 2019/1258 bizottsági irányelv.
18. § * E rendelet 16/D. §-ának és 2. számú mellékletében foglalt táblázat 17. sorának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s.
Definíció szerint a cézium-133 atom ΔνCs perturbálatlan alapállapoti hiperfinom átmeneti frekvenciájának rögzített számértéke legyen 9 192 631 770, amely Hz egységben van kifejezve, ami megegyezik a s–1-nel.
2. A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m.
Definíció szerint a vákuumbeli fénysebesség (c) rögzített számértéke legyen 299 792 458, amely m/s egységben van kifejezve, ahol a másodpercet ΔνCs határozza meg.
3. A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg.
Definíció szerint a Planck-állandó (h) rögzített számértéke legyen 6,626 070 15 × 10–34, amely J × s egységben van kifejezve, ami megegyezik a kg × m2 × s–1-nel, ahol a métert és a másodpercet c, illetve ΔνCs határozza meg.
4. Az áramerősség mértékegysége az amper; jele: A.
Definíció szerint az elemi töltés (e) rögzített számértéke legyen 1,602 176 634 × 10–19, amely C egységben van kifejezve, ami megegyezik az A × s-mal, ahol a másodpercet ΔνCs határozza meg.
5. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K.
Definíció szerint a Boltzmann-állandó (k) rögzített számértéke legyen 1,380 649 × 10–23, amely J × K–1 egységben van kifejezve, ami megegyezik a kg × m2 × s–2 × K–1-nel, ahol a kilogrammot, a métert és a másodpercet h, c, illetve ΔνCs határozza meg.
6. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol.
Egy mól pontosan 6,022 140 76 × 1023 elemi egységet tartalmaz. Ez a szám az Avogadro-állandó (NA) rögzített értéke mol–1 egységben kifejezve, az ún. Avogadro-szám.
Az anyagmennyiség (jele: n) egy rendszer meghatározott elemi egységei számának a mérőszáma. Az elemi egység lehet atom, molekula, ion, elektron, bármely más részecske vagy meghatározott részecskecsoport.
7. A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd.
Definíció szerint az 540 × 1012 Hz frekvenciájú monokromatikus sugárzás fényhatásfoka állandójának Kcd rögzített számértéke legyen 683, amely lm × W–1 egységben van kifejezve, ami megegyezik a cd × sr × W–1-nel, vagy a cd × sr × kg–1 × m–2 × s3-nal, ahol a kilogrammot, a métert és a másodpercet h, c és ΔνCs határozza meg.
(1) Az SI-alapegységekből és a kiegészítő SI-egységekből koherens módon származtatott egységek, amelyek a SI-alapegységek és/vagy kiegészítő SI-egységek hatványainak az 1 numerikus tényezővel képzett szorzatainak algebrai kifejezései.
A származtatott egységek az alapegységeken kívül az úgynevezett külön nevű egységek segítségével is kifejezhetők.
A külön nevű és jelű származtatott egységek a következők:
1. A frekvencia mértékegysége a hertz;
jele: Hz. 1 Hz = 1 s–1
2. Egy radionuklid aktivitásának mértékegysége a becquerel;
jele: Bq. 1 Bq = 1 s–1
3. Az erő mértékegysége a newton;
jele: N. 1 N = 1 m x kg x s–2
4. A nyomás és felületi feszültség mértékegysége a pascal;
jele: Pa. 1 Pa = 1 N x m–2
5. Az energia, munka, hőmennyiség mértékegysége a joule;
jele: J. 1 J = 1 N x m
6. A teljesítmény mértékegysége a watt;
jele: W. 1 W = 1 J x s–1
7. Az elnyelt sugárdózis, a fajlagos átadott energiamennyiség, kerma, elnyelt dózisindex mértékegysége a gray;
jele: Gy. 1 Gy = 1 J x kg–1
8. A dózisegyenérték, mértékegysége a sievert;
jele: Sv. 1 Sv = 1 J x kg–1
9. A villamos (elektromos) töltés mértékegysége a coulomb;
jele: C. 1 C = 1 A x s
10. A villamos (elektromos) feszültség, feszültségkülönbség, elektromotoros erő mértékegysége a volt;
jele: V. 1 V = 1 W x A–1
11. A villamos (elektromos) kapacitás mértékegysége a farad;
jele: F. 1 F = 1 C x V–1
12. A villamos (elektromos) ellenállás mértékegysége az ohm;
jele: Ω. 1 Ω = 1 V x A–1
13. A villamos (elektromos) vezetőképesség mértékegysége a siemens;
jele: S. 1 S = 1 Ω–1
14. A mágneses fluxus mértékegysége a weber;
jele: Wb. 1 Wb = 1 V x s
15. A mágneses indukció mértékegysége a tesla;
jele: T. 1 T = 1 Wb x m–2
16. Az induktivitás mértékegysége a henry;
jele: H. 1 H = 1 Wb x A–1
17. A fényáram mértékegysége a lumen;
jele: lm. 1 lm = 1 cd x sr
18. A megvilágítás mértékegysége a lux;
jele: lx. 1 lx = 1 lm x m–2
19. A katalitikus aktivitás mértékegysége a katal;
jele: kat. 1 kat = 1 mol x s–1
20. A síkszög mértékegysége a radián;
jele: rad. 1 rad = 1 m x m–1 = 1
21. A térszög mértékegysége a szteradián;
jele: sr. 1 sr = 1 m2 x m–2 = 1
22. A hőmérséklet származtatott SI egységének speciális megnevezése és jele a Celsius hőmérséklet kifejezésére: A t Celsius hőmérsékletet a T és T0 két termodinamikai hőmérséklet közötti különbség határozza meg, ahol T0 = 273,15 K. A hőmérsékleti tartomány vagy különbség mind kelvinekben, mind Celsius-fokokban kifejezhető. A „Celsius-fok” egység a „kelvin” egységgel egyenlő. Jele: °C.
(2) * Az alap- és származtatott mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:
| Prefixum neve | Prefixum jele | A prefixummal jelképezett szorzó | |
| yotta | Y | 1024 | |
| zetta | Z | 1021 | |
| exa | E | 1018 | |
| peta | P | 1015 | |
| tera | T | 1012 | |
| giga | G | 109 | |
| mega | M | 106 | |
| kilo | k | 103 | |
| hekto | h | 102 | |
| deka | da | 101 | |
| deci | d | 10–1 | |
| centi | c | 10–2 | |
| milli | m | 10–3 | |
| mikro | µ | 10–6 | |
| nano | n | 10–9 | |
| piko | p | 10–12 | |
| femto | f | 10–15 | |
| atto | a | 10–18 | |
| zepto | z | 10–21 | |
| yocto | y | 10–24 |
Az SI egységek decimális többszöröseinek és osztóinak külön engedélyezett nevei és jelei
| Mennyiség | neve | jele | értéke | |
| térfogat | liter | l vagy L | 1 l = 1 dm3 | |
| tömeg | tonna | t | 1 t = 103 kg |
(3) SI egységek alapján meghatározott egységek, amelyek azonban azok nem decimális többszörösei vagy osztói
| Mennyiség | neve | jele | értéke | |
| Síkszög | fordulat | (nincs) | 1 fordulat = 2 π rad | |
| újfok | újfok | |||
| fok | ° | |||
| szögperc | ’ | |||
| szögmásodperc | ” | |||
| Idő | perc | min | 1 min = 60 sec | |
| óra | h | 1 h = 3600 sec | ||
| nap | d | 1 nap = 86 400 sec | ||
| Sebesség | kilométer/óra | km/h | ||
| Munka, energia | wattóra | Wh | 1 Wh = 3600 J |
(1) Atomi tömegegység; jele: u.
Az atomi tömegegység a szabad és nyugalmi állapotú szén 12C atom tömegének 12-ed része.
(2) Elektronvolt; jele: eV.
Az elektronvolt az a mozgási energia, amelyre az elektron akkor tesz szert, ha vákuumban 1 volt potenciálkülönbségen halad át.
(1) Csak a légi és tengeri hajózásban használható hosszúság-mértékegység a tengeri mérföld.
1 tengeri mérföld = 1852 m
(2) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a csillagászati (asztronómiai) egység.
1 csillagászati egység = 1,496 x 1011 m
(3) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a parszek; jele: pc.
1 pc = 3,0857 x 1016 m (közelítő érték)
(4) Csak a csillagászatban használható hosszúság-mértékegység a fényév.
1 fényév = 9,460 x1015 m (közelítő érték)
(5) A tengeri mérfölddel, a csillagászati egységgel, a parszekkel és a fényévvel kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.
(1) Csak földterület meghatározására használható terület-mértékegység a hektár; jele: ha.
1 ha = 10 000 m2 = 104 m2
(2) A hektárral kapcsolatban SI-prefixumok nem használhatók.
(1) Csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható nyomás-mértékegység a bar; jele: bar.
1 bar = 100 000 Pa = 105 Pa
(2) Orvosi vérnyomásmérő készülékeknél használható a higanyoszlop-milliméter; jele: mmHg.
1 mmHg = 133,322 Pa
(1) Csak villamos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA.
1 VA = 1 W
(2) Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var.
1 var = 1 W.
| Sor- szám | Megnevezés | A hitelesítés hatálya (év) | |
| I. fejezet | |||
| A közérdekkel, a közegészségüggyel, a közbiztonsággal, a közrenddel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, az adók és vámok kivetésével, valamint a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatosan mérési feladatokra használt: | |||
| 1. * | Vízmérők | ||
| a) bekötési és törzshálózati | 8 | ||
| b) mellékvízmérő elszámolásra | 8 | ||
| c) mellékvízmérő költségmegosztásra | korlátlan | ||
| d) telki vízmérő | 8 | ||
| 2. * | Gázmérők és számító egységek | ||
| 2.1. | 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú első hitelesítése | 12 | |
| 2.2. | 6 m3/h-nál kisebb névleges méréshatárú, felújított | 10 | |
| 2.3. | 6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú | 5 | |
| 3. * | Hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérők | 12 | |
| 4. * | Hőfogyasztás-mérők | 6 | |
| 5. * | Víztől eltérő folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerek ásványolajtermék, sör, pezsgő és köztes termék, LPG, cseppfolyósított kriogén gáz üzemanyag, alkoholtermék, tej mérésére | 1 | |
| 6. | Automatikus mérlegek | 2 | |
| 7. | Viteldíjjelzők | 2 | |
| 8. | Anyagi mértékek | ||
| a) tartályszintmérő szalag és mérőléc | 10 | ||
| b) egyéb anyagi mérték (hosszmérték, italkiszolgáló térfogatmérték) | korlátlan | ||
| 9. | Kiterjedést mérő műszerek (hosszúságmérő, területmérő, térbeli kiterjedésmérő) | 2 | |
| 10. | Kipufogógáz-elemző műszerek | 1 | |
| II. fejezet | |||
| 11. | Nem automatikus működésű mérlegek | ||
| a) amelyek tömeg meghatározására szolgálnak | |||
| – kereskedelmi ügyleteknél | |||
| – vám, illeték, tarifa, adó, bírság, díj vagy hasonló típusú fizetéseknél | |||
| – jogszabályok vagy más szabályok alkalmazása, illetve szakértői vélemények bíróság részére történő adása során | |||
| – gyógyszerek és gyógyhatású készítmények gyógyszertárban történő előállítása, valamint az orvosi és gyógyszertári laboratóriumokban végzett analízisek során | 2 | ||
| b) amelyek a mért tömeg alapján az ár meghatározására szolgálnak, az áruk fogyasztók részére történő előrecsomagolása, illetve egyéb módon történő közvetlen értékesítés során | 2 | ||
| III. fejezet | |||
| 12. | Súlyok (E1, E2, F1, F2, M1, M2, M3 pontosságú, valamint a „közepes” pontosságú) | 2 | |
| 13. * | Közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők, tengelyterhelés-mérők alatt értve a mozgásban lévő közúti járművek tengelyterhelésének hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használt mérésére szolgáló automatikus működésű mérőeszközöket is | 2 | |
| 14. | Közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők | 2 | |
| 15. | Gépjármű-gumiabroncsnyomás mérők | 2 | |
| 16. * | Folyamatos sűrűségmérők és sűrűség távadók | 2 | |
| 17. * | Sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők, radon-mérő eszközök | 2 | |
| 18. | Környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb hatósági ellenőrzésre használt zajszintmérők | 2 | |
| 19. | Szerencsejáték céljára szolgáló eszközök | 2 | |
| 20. | Áram- és feszültség mérőváltók 0,5 pontossági osztályba tartozók, vagy pontosabbak | korlátlan | |
| 21. * | a jövedéki adóról szóló törvény végrehajtását biztosító, folyékony halmazállapotú jövedéki termékek raktározási és tárolási folyamatai során a minőség és mennyiség megállapítását ellenőrzés céljából szolgáló I/5 pontban nem szereplő eszközök | ||
| a) tartály első hitelesítés | 5 | ||
| b) tartály további hitelesítés | 15 | ||
| c) tároló- és szállítótartályban használt tartályszintmérő készülék | 2 | ||
| d) szeszmérőgép | 10 | ||
| e) szeszfokmérő | korlátlan | ||
| 22. | Légzési alkoholmérők | 1 | |
| 23. * | Az I/5. pontba nem tartozó üzemanyagmérők | 1 |
1. A törvényes tanúsító jelet a mérőeszköz
a) külső felületén vagy
b) adattábláján, illetve a felületen e célra szolgáló helyen, vagy
c) burkolatának felbontásakor egymáshoz képest elmozduló részek felületén kialakított, átfúrt elemeken átfűzött huzalos záróbélyeg fémpogácsáján (nyomóbélyegzés nyomóbélyegzővel lezárt fémzárral – plomba)
helyezi el a hitelesítést végző kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő. A törvényes nemzeti tanúsító és lezáró jelek típusai:
1.1. A hitelesítettség tanúsítására szolgáló bélyegzések
a) A hitelesítő fémzár (plomba), valamint a hitelesítő lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata:
Körkeretben a Szent Korona stilizált jele.
A Szent Korona két oldalán a hitelesítés évének két utolsó számjegye.
A Szent Korona alatt középen a hitelesítő azonosító jelölése.
b) A hitelesítő öntapadó matrica leírása, rajzolata:
Fekvő téglalap alakú, keretes mezőben, bal oldalon a Szent Korona stilizált jele. A Szent Korona mellett a „HITELES” felirat. A keretes mező alsó részén egyedi azonosító jelölés.
A keretes mező körül a mérésügyi szervezet − tájékoztatás céljából − feltüntetheti a hitelesítés évének két utolsó számjegyét a hitelesítés hónapja megjelölésével.
1.2. A hitelesített mérőeszköz háza szerkezeti egységeinek felbontása elleni lezáró lenyomatok (bélyegzések) és lezáró matricák
a) A lezáró lenyomatok (bélyegzések) leírása, valamint rajzolata megegyezik az 1.1. a) pont alatti hitelesítő lenyomat leírásával, rajzolatával.
b) A lezáró öntapadó matrica leírása, rajzolata:
Fekvő téglalap alakú mezőben a „LEZÁRÓ” felirat. A felirat alatt azonosító jelölés.
2. Mérőeszköz-minősítés tanúsítására szolgáló bélyegzések
2.1. A minősítő fémzár (plomba), valamint a minősítő lenyomat (bélyeg) leírása, rajzolata:
Hatszög keretben a Szent Korona stilizált jele.
A Szent Korona két oldalán a minősítés évének két utolsó számjegye.
A Szent Korona alatt a minősítő azonosító jelölése.
2.2. Öntapadó minősítő matrica leírása, rajzolata:
Fekvő, hosszúkás nyolcszög alakú mezőben, bal oldalon a Szent Korona stilizált rajzolata.
A Szent Korona mellett a „MÉRŐESZKÖZ MINŐSÍTÉS” felirat.
A mező alsó részén azonosító jelölés, alatta a minősítés éve található.
