A jogszabály mai napon ( 2018.04.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet

az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről

Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 42. §-a alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) *  Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról az e rendelet 1-5. számú melléklete szerinti ingatlanvagyon-katasztert (a továbbiakban: katasztert) kell felfektetni és folyamatosan vezetni.

(2) *  A kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és az egyéb építményre vonatkozó betétlapjainak az adatai meg kell hogy egyezzenek a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságaként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban járási hivatal) ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve a közmű üzemeltetőjének nyilvántartásával.

(3) A kataszter elkülönítetten tartalmazza - törzsvagyon és egyéb vagyon szerinti bontásban - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értékét.

2. § (1) A kataszter ellenőrizhetőségét biztosítja az ingatlanokról vezetett kataszteri napló.

(2) A kataszteri napló egyes sorszámmal kezdődően az ingatlan főbb adatait (helyrajzi szám, utcanév, jellegazonosító) tartalmazza.

3. § A főjegyző, illetve a jegyző feladata a kataszter és a kataszternapló felfektetése és folyamatos vezetése.

4. § (1) Az ingatlan valóságos állapotában, értékében bekövetkezett változást, a bekövetkezéstől számított 90 napon belül a kataszteren át kell vezetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti változást a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, vállalata, egyéb gazdálkodó szerve, valamint a megbízásában eljáró vagyonkezelő 60 napon belül - okirattal igazolva - köteles jelenteni a főjegyzőnek, illetve jegyzőnek.

(3) *  A tulajdonjogban vagy az ingatlan valóságos állapotában bekövetkezett változásnak járási hivatali ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséig az ingatlant a kataszterben elkülönítetten, járási hivatallal rendezendő tételként kell nyilvántartani.

5. § *  A helyi önkormányzatok az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program alapján a kataszterből adatokat szolgáltatnak - a Magyar Államkincstár területi szervei útján - a Központi Statisztikai Hivatal, valamint törvényben vagy kormányrendeletben felhatalmazott állami szerv részére.

6. § (1) *  Ez a rendelet 1993. január 1. napján lép hatályba.

(2) * 

1. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelethez * 

Az ingatlan megnevezése: Forgalomképessége: Hrsz: / /
Jellege Kapcsolódó hrsz.-ok:
/ / /
/ / /
Az ingatlan címe: Jogi rendezettsége:

Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter

A tulajdonos önkormányzat adatai

KSH törzsszáma: Önkormányzat neve:
Címe:
Adatfelfektetés időpontja: év: hó: nap:
Ingatlanjelleg azonosítója: -

Csatolt betétlapok jegyzéke:

A jelen - fenti ingatlan azonosítóval jelölt - ingatlanvagyon - kataszter, az alábbi, kitöltött adatlapokból áll:

Betétlap megnevezése száma (db) Betétlap megnevezése száma (db) száma (db)
„I” Ingatlan adatlap „K” Közmű víz-, csatorna betétlap
„F” Földterület betétlap „H” Közmű távfűtés betétlap
„Z” Zöldterület betétlap „S” Strand, fürdő betétlap
„V” Vizek, közcélú vízilétesítmények „O” Sportlétesítmények
„U” Közlekedési terület betétlap „Y” Közlekedési műtárgyak
„T” Köztemető betétlap „P” Egyéb építmény betétlap
„E” Lakóépület betétlap „L” Lakás betétlap
„N” Intézmény v. nem lakás célú épület „B” Nem lakás célú helyiség betétlap
„R” Üzemi épület betétlap „M” Módosító adatlap
„D” Melléképület, építmény betétlap Összesen:
Naplószám Tul. lapok száma
Rajzok Egyéb
Aláírások
............................................... ...............................................
Adatnyilvántartás vezetője P. H. Kitöltésért felelős

Az önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter szerkezeti felépítése:

„IIngatlan
adatlap
Épületre vonatkozó
betétlapok
Földre vonatkozó
betétlapok
Építményre vonatkozó
betétlapok
E” Lakóépület F” Földterület KKözmű, víz-
csatorna
„N” Intézményi,
nem lakás célú ZZöldterület HKözmű,
épület távfűtés
RÜzemi UKözlekedési „S” Strand,
épület terület fürdő
„V” Vizek,
DMellék- közcélú „Y” Közlekedési
épület vízilétesítmények műtárgyak
LLakás „T” Köztemetők PEgyéb
építmény
BNem lakás
célú
helyiség
M” Módosító adatlap
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Ingatlan „I”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Jogi rendezettsége:
Ingatlan-nyilvántartási alapadatok
I 01 Az ingatlan megnevezése
I 02 Az ingatlan címe: Főváros, megye Kerület
I 03 Helység azonosító törzsszáma: neve:
I 04 Út, utca, házszám: -
I 05 Út, utca, házszám: -
I 06 Az ingatlan országa
I 07 Az ingatlan fekvése:
I 08 A földrészlet nagysága: ha: m2:
I 09 A földrészlet tulajdonjoga:
I 10 A vagyon jellege:
I 11 Az ingatlan forgalomképessége:
I 12 A területen lévő épületek, építmények: db:
I 13 Kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi védettség:
Tulajdoni adatok
I 14 A tulajdonszerzés jogcíme:
I 15 A tulajdonba kerülés időpontja: év: hó: nap:
I 16 A tulajdoni hányad jelzése: /
Ingatlanra bejegyzett jogok és tények
I 17 /
I 18 /
I 19 /
I 20 /
I 21 /
I 22 /
I 23 /
I 24 /
I 25 /
I 26 /
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Ingatlan „I”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Résztulajdoni adatok
I 27.001 A tulajdonos neve:
címe:
kizárólagos tulajdona: m2:
tulajdoni hányada /
I 27.002 A tulajdonos neve:
címe:
kizárólagos tulajdona: m2:
tulajdoni hányada /
I 27.003 A tulajdonos neve:
címe:
kizárólagos tulajdona: m2:
tulajdoni hányada /
I 27.004 A tulajdonos neve:
címe:
kizárólagos tulajdona: m2:
tulajdoni hányada /
Kezelői, szolgáltatói adatok
I 28.1 Vagyonkezelő kód:
név:
cím:
I 29.1 Üzemeltetési szolgáltatást ellátó kód:
név:
cím:
Az ingatlan értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
I 30 Üzemeltetésre átadott /
I 31.0 Könyv szerinti bruttó érték
I 31.1 Bruttó érték változás
I 31.2
I 32.0 Becsült érték
I 33 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Földterület „F”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A földterület alapadatai
F 01 A földrészlet rendeltetése:
F 02 A művelési ág jellege:
F 03 A földrészlet nagysága: ha: m2:
F 04 A terület aranykorona értéke: ,
F 05 A művelés alól kivett egyéb földterület jellege:
F 06 A telek jellege:
F 07 Beépítettség:
F 08 Beépítési mód:
F 09 A telek beépítettségi foka: %:
F 10 OTÉK, fővárosi és helyi rendelet szerinti építési övezet
A földterület közművesítettsége
F 11 Villanyellátottság:
F 12 Ivóvízellátás:
F 13 Szennyvíz-elvezetés:
F 14 Csapadékvíz-elvezetés:
F 15 Tűzivízvezeték:
F 16 Gázellátás:
A földterület értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
F 17.0 Könyv szerinti érték
F 17.1 Bruttó érték változás
F 17.2
F 17.3
F 17.4
F 17.5
F 18.0 Becsült érték
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Zöldterület „Z”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A közhasználatú zöldterületre vonatkozó alapadatai
Z 01 A zöldrészlet jellege:
Z 02 Az összes zöldterületből: Játszótér, tornapálya, pihenőhely:
- száma

Z 03 - területe ha: m2
Z 04 Közpark
- virágos területe:
ha: m2
Z 05 - füves, cserjés, ligetes területe: ha: m2
Z 06 - kerti burkolatú területe: ha: m2
Z 07 - egyéb területe: ha: m2
Z 08 Gondozott terület: ha: m2
Z 09 Gondozatlan terület: ha: m2
Építményekre vonatkozó adatok
Z 10 Szilárd burkolatú út-tér-sétány: m2
Z 11 Lépcső: fm
Z 12 Támfal: fm
Z 13 Medence: db
Z 14 Homokozó: db
Z 15 WC: db
Z 16 Öntöző hálózattal ellátott
A zöldterület értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
Z 17.0 Könyv szerinti bruttó érték
Z 17.1 Bruttó érték változás
Z 17.2
Z 17.3
Z 17.4
Z 18. Becsült érték
Z 19. Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Vizek, vízilétesítmények „V”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A közcélú vizek alapadatai
V 01 Víz, vízfolyás - megnevezése:
V 02 - jellege:
V 03 - területi jelentősége:
V 04 - hossza fm:
V 05 - torkolati vízszállító képesség m3/sec:
V 06 Az állóvíz - megnevezése
V 07 - jellege
V 08 - max. vízfelülete: ha: m2:
V 09 - max. térfogata m3:
Közcélú vízilétesítmények
V 10 Vízelvezető árok fajtája:
V 11 - hossza fm:
V 12 Elválasztott rendszerű zárt csapadékcsatorna
- gerincvezeték hossza
fm:
V 13 - bekötővezetékek hossza fm:
V 14 Árvízvéd. mű: - védelmi töltés besorolása.
V 15 hossza: fm:
V 16 - védelmi fal besorolása:
V 17 hossza: fm:
V 18 - műtárgyak: db
V 19 Belvízvéd. mű:
- ideiglenes szivattyútelep
db: m3/s:
V 20 - állandó szivattyútelep db: m3/s:
V 21 - műtárgyak: db:
V 22 Egyéb létesítmény: db:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Vizek, vízilétesítmények „V”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A vizek, vízilétesítmények értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege
E Ft
V 23.0 Könyv szerinti bruttó érték
V 23.1 Bruttó érték változás
V 23.2.
V 23.3
V 23.4
V 23.5
V 23.6
V 23.7
V 23.8
V 24 Becsült érték
V 25 Állagmutató
Egyéb helyrajzi számok
V 25 / V 24 /
V 26 / V 26 /
V 27 / V 28 /
V 28 / V 30 /
Egyéb megjegyzések:
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Közlekedési terület „U1
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A közlekedési terület alapadatai
U 01 A közlekedési terület megnevezése
U 02 Rendeltetés, útkategória:
U 03 Kezdő és vég csomópont
U 04 Kiépített hossz. km: ,
U 05 Kiépített átlagos burkolat-szélesség m: ,
U 06 Kiépített út burkolt területe m2: ,
U 07 Burkolat anyaga
U 08 Kiépített út hossza km: ,
U 09.1 Kiépítetlen terület m2: ,
U 09.2 Egyéb terület m2: ,
U 10 Repülőtéri kifutópálya területe m2: ,
U 11 Repülőtéri gurulóutak és forgalmi előterek területe m2: ,
U 13 Közvilágítás %: ,
U 14 Víztelenítés módja
U 15 Víztelenítés hossza km: ,
U 16 Kiépített parkoló, pihenőhely száma: jármű db szám:
U 17 - területe m2: ,
U 18 Kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza km: ,
U 19 - területe m2: ,
U 20 Járda, gyalogút jellege
U 21 - hossza km: ,
U 22 - átl. szélesség m: ,
U 23 - területe m2: ,
U 24 Kikötő: - rézsűs rakodótér m2: ,
U 25 - teljes terület m2: ,
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Közlekedési terület „U1
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A közlekedési terület alapadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
Kiépített út, vasút
U 26.0 Könyv szerinti bruttó érték
U 26.1 Bruttó érték változások
U 26.2
U 26.3
U 27 Becsült érték
U 28 Állagmutató
Kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút
U 29.0 Könyv szerinti bruttó érték
U 29.1 Bruttó érték változások
U 29.2
U 29.3
U 30 Becsült érték
U 31 Állagmutató
Járda, gyalogút
U 32.0 Könyv szerinti bruttó érték
U 32.1 Bruttó érték változások
U 32.2
U 32.3
U 33 Becsült érték
U 34 Állagmutató
Kiépített parkoló, egyéb
U 35.0 Könyv szerinti bruttó érték
U 35.1 Bruttó érték változások
U 35.2
U 35.3
U 36 Becsült érték
U 37 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:

.

.

.

Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Közlekedési terület „U2
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A közlekedési terület alapadatai
U 01 A közlekedési terület megnevezése
U 02 Rendeltetés, útkategória:
U 04.1 Kiépített hossz U1 lap 07 sor 1. kód szerint km: ,
U 04.2 Kiépített hossz U1 lap 07 sor 2. kód szerint km: ,
U 04.3 Kiépített hossz U1 lap 07 sor 3. kód szerint km: ,
U 04.4 Kiépített hossz U1 lap 07 sor 4. kód szerint km: ,
U 04.5 Kiépített hossz U1 lap 07 sor 5. kód szerint km: ,
U 04 Kiépített hossz összesen (U.04.1-U 04.5) km: ,
U 05 Kiépített átlagos burkolat-szélesség m: ,
U 06 Kiépített út burkolt területe m2: ,
U 08 Kiépítetlen út hossza km: ,
U 09 Kiépítetlen terület m2: ,
U 10 Repülőtéri futópálya területe m2: ,
U 11 Repülőtéri gurulóutak és forgalmi előterek területe m2: ,
U 13 Közvilágítás %: ,
U 15.1 Víztelenítés hossza U1 lap 14. sor 1. kód szerint km: ,
U 15.2 Víztelenítés hossza U1 lap 14. sor 2. kód szerint km: ,
U 15.3 Víztelenítés hossza U1 lap 14. sor 3. kód szerint km: ,
U 15.4 Víztelenítés hossza U1 lap 14. sor 4. kód szerint km: ,
U 15.5 Víztelenítés hossza U1 lap 14. sor 5. kód szerint km: ,
U 15.6 Víztelenítés hossza U1 lap 14. sor 6. kód szerint km: ,
U 15.7 Víztelenítés hossza U1 lap 14. sor 7. kód szerint km: ,
U 15 Víztelenítés hossza összesen (15.1-15.7) km: ,
U 16 Kiépített parkoló, pihenőhely száma: jármű db szám:
U 17 - területe m2: ,
U 18 Kerékpár út, közös gyalog- és kerékpárút hossza km: ,
U 19 - területe m2: ,
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Közlekedési terület „U2
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A közlekedési terület alapadatai
U 20 Járda, gyalogút
- kiépített hossza

km: ,
U 21 - kiépítetlen hossza km: ,
U 22 - átlagos szélesség m: ,
U 23 - területe m2: ,
U 24 Kikötő:
- rézsűs rakodótér

m2: ,
U 25 - teljes terület m2: ,
A közlekedési terület értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
Összesített adatok
U 26.0 Könyv szerinti bruttó érték
U 26.1 Bruttó érték változás
U 26.2.
U 26.3
U 27 Becsült érték
U 28 Állagmutató
Egyéb helyrajzi számok
U 28 / U 29 /
U 30 / U 31 /
U 32 / U 33 /
U 34 / U 35 /
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Köztemető „T”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A köztemetőre vonatkozó alapadatok
T 01 A temető megnevezése:
T 02 A temető
- jellege:

T 03 - használat szerint
Temető: építmények
T 04 Ravatalozó épület: db:
T 05 Ravatalozó hűtőházzal db:
T 06 Hűtőház db:
T 07 Boncoló-helyiségcsoport db:
T 08 Krematórium db:
T 09 Illemhely: db:
T 10 Burkolt út: fm:
T 11 Kerítés: fm:
T 12 Vízvételi lehetőség
T 13 Közvilágítás
Temető: építmények
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
T 14.0 Könyv szerinti bruttó érték
T 14.1 Bruttó érték változás
T 14.2
T 14.3
T 14.4
T 15 Becsült érték
T 16 Állagmutató
Egyéb megjegyzések:
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Lakóépület „E”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Jogi rendezettsége:
Az épület-nyilvántartás alapadatai
E 01 Az épület funkció szerinti megnevezése
E 02 Az épület címe:
E 03 Rendeltetéstől eltérő használat:
E 04 Az épület forgalomképessége:
E 05 Az építés éve:
E 06 Az utolsó felújítás éve:
E 07 Beépített alapterület: m2:
E 08 Szintek száma: db:
E 09 Szintek nettó területe: m2:
E 10 Pinceszint területe: m2:
E 11 Függőleges teherhordó szerkezet:
E 12 Az épület tetőszerkezete:
E 13 Tetőtéri beépítettség:
E 14 Az épület állapota:
E 15 A fűtési rendszere:
E 16 Melegvíz-ellátás:
E 17 Egyéb ellátottság:
E 18 Felvonók száma:
E 19 Hulladéktárolás:
Az épület helyiségei, közlekedői
E 20 Közös helyiségek, közlekedők: db:
E 21 m2:
E 22 Lakások száma összesen: db:
E 23 m2:
E 24 Lakásokból önkormányzati tulajdon: db:
E 25 m2:
E 26 Nem lakás célú helyiségek összesen: db:
E 27 m2:
E 28 Nem lakás célú helyiségekből önkorm. tulajdon db:
E 29 m2:
E 30 Nem lakás célú helyiségekből polgári védelem helyisége. db:
E 31 m2:
Egyéb megjegyzések:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Lakóépület „E”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
E 32.0 Könyv szerinti bruttó érték
E 32.1 Bruttó érték változás
E 32.2
E 32.3
E 32.4
E 32.5
E 32.6
E 32.7
E 32.8
E 33 Becsült érték
E 34 Állagmutató
Egyéb megjegyzések:
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Intézmény, nem lakás célú épület „N”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Jogi rendezettsége:
Intézmény vagy nem lakás célú épület alapadatai
N 01 Az épület funkció szerinti megnevezése:
N 02 Az épület címe:
N 03 Rendeltetéstől eltérő használat:
N 04 Rendeltetési egység azonosítója:
N 05 Rendeltetési egység természetes mérőszáma:
N 06 Kapacitás:
N 07 Az épület forgalomképessége
N 08 A fő funkció helyiségei összesen: db: N 08 m2:
N 09.1 Főfunkció helyiségei db: N 10.1 m2:
N 09.2 db: N 10.2 m2:
N 09.3 db: N 10.3 m2:
N 09.4 db: N 10.4 m2:
N 09.5 db: N 10.5 m2:
N 11.1 Kiszolgálóhelyiségek összesen db: N 12.1 m2:
N 11.2 - ebből: Tanműhely db: N 12.2 m2:
N 11.3 Tornaterem: db: N 12.3 m2:
N 11.4 Uszoda: m: N 12.4 m2:
N 11.5 db: N 12.5 m2:
N 11.6 db: N 12.6 m2:
N 11.7 db: N 12.7 m2:
N 11.8 db: N 12.8 m2:
N 13 Sportpályák: - száma db:
N 14 - nagysága: m2:
N 15 Társasházi alapító okirat szerint a külön tulajdon alapterülete m2:
N 16 közös tulajdoni hányad
N 17 Külön tulajdon rendeltetése:
N 18 forgalomképessége
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Intézmény, nem lakás célú épület „N”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Az épület műszaki adatai
N 18 Az építés éve
N 19 Az utolsó felújítás éve:
N 20 Beépített alapterület: m2:
N 21 Szintek száma: db:
N 22 Szintek összes nettó területe: m2:
N 23 Pinceszint területe: m2:
N 24 Függőleges teherhordó szerkezet:
N 25 Az épület tetőszerkezete:
N 26 Tetőtéri beépítettség:
N 27 Az épület állapota:
N 28 A fűtés rendszere:
N 29 Melegvíz-ellátás:
N 30 Egyéb ellátottság:
N 31 Felvonók, mozgólépcsők száma
N 32 Akadálymentességi követelményeknek való megfelelőség
Az intézmény értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
E 33.0 Könyv szerinti bruttó érték
E 33.1 Bruttó érték változás
E 33.2
E 33.3
E 33.4
E 33.5
E 34.0 Becsült érték
E 35. Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Üzemi épület „R”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Jogi rendezettsége:
Az üzemi épület alapadatai
R 01 Rendeltetése
R 02 Rendeltetéstől eltérő használat:
R 03 Az építés éve:
R 04 Az utolsó felújítás éve:
R 05 Beépített alapterület: m2:
R 06 Szintek száma: db:
R 07 Szintek összes nettó területe: m2:
R 08 Pince területe: m2:
R 09 Függőleges teherhordó szerkezet:
R 10 Az épület tetőszerkezete:
R 11 Az épület állapota:
R 12 A fűtés rendszere:
R 13 Melegvíz-ellátás:
R 14 Egyéb ellátottság:
R 15 Hulladéktárolás:
R 16 Környezetszennyezés:
Külön tulajdonban lévő helyiségek, helyiségcsoportok
R 17 Társasházi alapító okirat szerint a
- külön tulajdon alapterülete

m2: ,
R 18 - közös tulajdoni hányada
R 19 A külön tulajdon rendeltetése:
R 20 - forgalomképessége
Az üzemi épület, épületrész értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
R 21.0 Könyv szerinti bruttó érték
R 21.1 Bruttó érték változás
R 21.2
R 22 Becsült érték
R 23 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Melléképületek, építmények „D”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Melléképületek, építmények jellemző alapadatai
D 01 A melléképület rendeltetése:
D 02 Az építési éve:
D 03 Az utolsó felújítás éve:
D 04 Beépített alapterület: m2: ,
D 05 Összes nettó területe: m2: ,
D 06 Az épület állapota:
D 07 Fűtési rendszere:
D 08 Vízellátottsága:
D 09 A melléképületben lévő helyiségek száma: db:
D 10 Melléképítmények rendeltetése
D 11 - száma db:
Egyéb megjegyzések:
Melléképületek, építmények értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
B 18.0 Könyv szerinti bruttó érték
B 18.1 Bruttó érték változás
B 18.2
B 19 Becsült érték
B 20 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Közmű, víz-csatorna „K”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Közműves vízellátás alapadatai
K 01 Víztermelő hely: Felszíni - vízkivétel kapacitás: m3/nap:
K 02 Felszín alatti kutak
- száma:
db:
K 03 - kapacitása: m3/nap:
K 04 Felszín alatti karsztvíz aknák
- száma:
db:
K 05 - kapacitása: m3/nap:
K 06 Felszín alatti forrásfogl. - száma: db:
K 07 - kapacitása: m3/nap:
K 08 Vízátvétel kapacitása: m3/nap:
K 09 Üzembe helyezési idő: évtől: - évig:
K 10 Víztisztító mű: Gépház - kapacitása: m3/nap:
K 11 - üzembe helyezési idő: év:
K 12 Vízkezelő egység - kapacitása: m3/nap:
K 13 - üzembe helyezési idő: év:
K 14 Vízátemelő - kapacitása: m3/nap:
K 15 - üzembe helyezési idő: év:
K 16 Hidrofor - kapacitása: m3/nap:
K 17 Tároló: Víztorony - térfogata: m3:
K 18 Medence - térfogata: m3:
K 19 Üzembe helyezési idő: év:
K 20 Főnyomó vezeték hossza: fm:
K 21 Elosztó vezeték hossza: fm:
K 22 Bekötővezeték hossza: fm:
K 23 Bekötések száma: db:
K24 Vízmérők száma: db:
A közműves vízellátás értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
K 25.0 Könyv szerinti bruttó érték
K 25.1 Bruttó érték változás
K 25.2
K 26 Becsült érték
K 27 Állagmutató
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Közmű, víz-csatorna „K”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Közműves szennyvízcsatorna alapadatai
K 28 Szennyvíztisztító technológia:
K 29 kapacitása: m3/nap:
K 30 üzembe helyezési idő: év:
K 31 Átemelő: típusa:
K 32 kapacitása: m3/óra: ,
K 33 emelési magassága: m:
K 34 üzembe helyezési idő: év:
K 35 Csatorna rendszere:
K 36 Szennyvízfőgy. csat. gravitációs - hossza fm:
K 37 vákuumos - hossza: fm:
K 38 nyomott - hossza fm:
K 39 üzembe helyezési idő: év:
K 40 Gyűjtőcsatorna hossza: fm:
K 41 Bekötőcsatorna hossza:
K 42 bekötések száma: db:
Szennyvízcsatorna értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
K 43.0 Könyv szerinti bruttó érték
K 43.1 Bruttó érték változás
K 43.2
K 44 Becsült érték
K 45 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Közmű, távfűtés „H”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A távfűtés alapadatai
H 01 A hőtermelő létesítmény neve, jele:
H 02 névleges csúcskapacitása: MW:
H 03 tényleges fogyasztás: MW:
H 04 üzembe helyezési idő: év:
H 05 A hőellátás módja:
H 06 A hőközpont: jellege:
H 07 névleges kapacitása: MW:
H 08 fogyasztás: MW:
H 09 üzembe helyezési idő: év:
H 10 A hőfogadó állomás száma: db:
H 11 névleges kapacitása: MW:
H 12 fogyasztás: MW:
H 13 Gerincvezeték hossza: fm:
H 14 üzembe helyezési idő: év:
H 15 Elosztó vezeték hossza: fm:
H 16 üzembe helyezési idő: év:
H 17 Bekötővezeték hossza: fm:
A távfűtés értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
H 18.0 Könyv szerinti bruttó érték
H 18.1 Bruttó érték változás
H 18.2
H 18.3
H 19 Becsült érték
H 20 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Strand, Fürdő „S
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Strand, fürdő, uszoda alapadatai
S 01 Neve:
S 02 Jellege:
S 03 Strand területe: ha: m2:
S 04 Vízbeszerzés:
S 05 Kutak száma: db:
S 06 Friss vízigény: m3/óra:
S 07 Vízkivételi kapacitás: m3/óra:
S 08 Vízforgatás
S 09 Medence típusa:
S 10 hossza: m:
S 11 alapterülete: m2:
S 12 térfogata: m3:
Strand, fürdő, uszoda értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
S 13.0 Könyv szerinti bruttó érték
S 13.1 Bruttó érték változás
S 13.2
S 13.3
S 14 Becsült érték
S 15 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Sportlétesítmények „O”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Sportlétesítmények alapadatai
O 01 Rendeltetése:
O 02 A sportlétesítmény befogadóképessége:
O 03 A sportlétesítmény jellemzője:
O 04 A sportpályák száma:
O 05 A sportpálya rendeltetése:
O 06 A sportpálya nagysága: m2:
O 07 A pálya burkolata, talaja:
O 08 A fedett pálya minősítése, fokozata:
O 09 Öltözők száma: db:
O 10 Egyéb kiszolgáló létesítmények száma: db: m2:
O 11.1 Egyéb kiszolgáló létesítmény funkciója: m2:
O 11.2 Egyéb kiszolgáló létesítmények funkciója: m2:
O 12 Egyéb kiszolgáló létesítmények területe: m2:
A sportlétesítmény értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
O 13.0 Könyv szerinti bruttó érték
O 13.1 Bruttó érték változás
O 13.2
O 14 Becsült érték
O 15 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Közlekedési műtárgyak „Y”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Közlekedési műtárgyak alapadatai
Y 01 A műtárgy megnevezése, egyéb helymeghatározása
Y 02 A műtárgy ingatlanjelleg-
azonosítója
Y 03 A műtárgy rendeltetése
Y 04 Áthidalt akadály:
Y 05 Az építés éve:
Y 06 Az utolsó felújítás éve:
Y 07 A műtárgy felülete: szegélyek külső oldala közötti távolság dm:
Y 08 - szegélyhossz dm:
Y 09 - teljes felület m2:
Y 10 Műtárgy kocsipálya felülete: szegélyek belső oldala közötti távolság dm:
Y 11 - szegélyhossz dm:
Y 12 - felület m2:
Y 13 Átvezetett sávok: gyalogjárda szélessége dm:
Y 14 - forgalmi sáv száma db:
Y 15 - forgalmi sáv szélessége dm:
Y 16 - kerékpársáv szélessége dm:
Y 17 Aluljáró közlekedő tér: m2:
Y 18 Műtárgy teherbírása: /
Y 19 Műtárgy felszerkezet anyaga
A közlekedési műtárgyak értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
Y 20.0 Könyv szerinti bruttó érték
Y 20.1 Bruttó érték változás
Y 20.2
Y 21 Becsült érték
Y 22 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Egyéb építmény „P”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Egyéb építmény alapadatai
P 01 Az építmény azonosítója:
P 02 Kerítés hossza: m:
P 03 Garázs alapterülete: m2:
P 04 álláshelyek száma: db:
P 05 Üzemanyag-tároló tartály tartályok száma db:
P 06 térfogata: m3:
P 07 Légoltalmi óvóhely alapterülete: m2:
P 08 befogadó képessége: fő:
P 09 Kilátótorony magassága m:
P 10 Rádió, TV adótorony magassága: m:
P 11 kapacitása: KW:
P 12 Transzformátorház db:
P 13 Szabadtéri színpad befogadóképessége: fő:
P 14 Kertmozi befogadóképessége: fő:
P 15 Köztéri műalkotás neve:
P 16 jellege:
P 17 A köztéri műalkotás törzsszáma:
P 18 Udvari fürdőmedence db:
P 19 Kábeltelevízió-hálózat fm:
P 20 Egyéb db:
P 20
Az építmény értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
P 21.0 Könyv szerinti bruttó érték
P 21.1 Bruttó érték változás
P 21.2
P 22 Becsült érték
P 23 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Lakás „L”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Jogi rendezettsége:
A lakás főbb jellemzői
L 01 A lakás postai címe:
L 02 Ingatlanon belül épület jele: lépcsőház: emelet ajtó
L 03 Társasházi alapító okirat szerint
- a lakás alapterülete
m2: ,
L 04 - közös tulajdoni hányada
L 05 Lakásból résztulajdon
L 06 A lakás forgalomképessége:
L 07 A lakás komfortfokozata:
L 08 Közműellátottság:
L 09 Vízmérővel való ellátottság:
L 10 Fűtési mód:
L 11 Melegvíz-ellátottság:
A lakás helyiségei, területe
L 12 Lakóhelyiségek: szoba: db: L 13 m2: ,
L 14 szoba hálófülkével: db: L 15 m2: ,
L 16 szoba étkezőfülkével: db: L 17 m2: ,
L 18 szoba étkezőfülkével: db: L 19 m2: ,
L 20 félszoba: db: L 21 m2: ,
L 22 hall: db: L 23 m2: ,
L 24 lakó előtér: db: L 25 m2: ,
L 26 Főzőhelyiség: fajtája: L 27 m2: ,
L 28 Egészségügyi helyiség: Fürdőhelyiség fajtája: L 29 m2: ,
L 30 Fürdőhelyiség fajtája: L 31 m2: ,
L 31 WC: db: L 32 m2: ,
L 33 Közlekedési helyiség: m2: ,
L 34 Tároló helyiség: db: L 35 m2: ,
L 36 Műterem területe: m2: ,
L 37 Egyéb helyiség: db: L 38 m2: ,
L 39 A lakáshoz tartozó külső tartózkodók: m2: ,
L 40 A lakás területe összesen: m2: ,
L 41 A lakás hasznos alapterülete: m2: ,
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Lakás „L”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A lakás értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
L 42.0 Könyv szerinti bruttó érték
L 42.1 Bruttó érték változás
L 42.2
L 42.3
L 43 Becsült érték
L 44 Állagmutató
Egyéb megjegyzések:
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Nem lakás célú helyiség „B”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
Jogi rendezettsége:
A nem lakás célú helyiség területe és főbb jellemzői
B 01 A helyiség postai címe:
B 02 Ingatlanon belül épület jele: lépcsőház: emelet ajtó
B 03 A helyiség megnevezése
B 04 A helyiség rendeltetése
B 05 Társasházi alapító okirat szerint
- a helyiség alapterülete

m2: ,
B 06 - közös tulajdoni hányada
B 07 Helyiség(csoportból) résztulajdon:
B 08 A helyiség forgalomképessége:
B 09 A fő funkció helyisége: db:
B 10 alapterülete: m2: ,
B 11 Kiszolgálóhelyiségek: db:
B 12 alapterülete: m2: ,
B 13 Alapterület összesen: m2: ,
B 14 Közműellátottság:
B 15 Vízmérővel való ellátottság:
B 16 Fűtési mód:
B 17 Melegvíz-ellátottság:
A nem lakás célú helyiség értékadatai
Megnevezés év értékváltozás E Ft (+) bruttó érték egyenlege E Ft
B 18.0 Könyv szerinti bruttó érték
B 18.1 Bruttó érték változás
B 18.2
B 19 Becsült érték
B 20 Állagmutató
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Önkormányzati ingatlanvagyon - kataszter: Módosító adatlap „M”
lapszám:
Ingatlanjelleg: - Helyrajzi szám: / / /
A változás
sor-
száma
éve oka változás kódja bruttó értéke ezer Ft becsült értéke ezer Ft
1 2 3 4 5
M 01
M 02
M 03
M 04
M 05
M 06
M 07
M 08
M 09
M 10
M 11
M 12
M 13
M 14
M 15
M 16
M 17
M 18
M 19
M 20
M 21
M 22
Adatrögzítés: Adatellenőrzés:
Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás: Kelt.: Aláírás:
Az ingatlanra vonatkozó egyéb megjegyzések:

2. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelethez * 

Kitöltési útmutató az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterhez

Általános tudnivalók

Az önkormányzat tulajdonában lévő minden önálló ingatlanról egyedi nyilvántartást kell felfektetni.

Önálló ingatlan:

- a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában, minden egyes helyrajzi szám alatt nyilvántartott föld a rajta lévő épületekkel, egyéb építménnyel, illetve azok együttese,

- a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában helyrajzi számmal rendelkező földrészleten kívüli önálló ingatlanok (egyéb önálló ingatlanok), függetlenül attól, hogy az önkormányzat számviteli nyilvántartásában a 12. számlacsoportban vagy az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között szerepel, valamint

- a számviteli nyilvántartásban - helyrajzi szám nélkül - a 12. számlacsoportban nyilvántartott felszín alatti és feletti építmények.

Nem tartoznak ide az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában a 12. számlacsoportban szereplő idegen (nem önkormányzati tulajdonú) ingatlanon végzett beruházási, felújítási, rekonstrukciós munkák aktivált értékei.

A természetes vizek, közcélú vízilétesítmények és a közlekedési területek (például utak) és építményeik tekintetében - műszaki-gazdasági és vagyongazdálkodási szempontból - a vonal hossza és jellege a döntő, ezért ezen ingatlanoknál a vonalhoz kell az ingatlanvagyon-kataszter (a továbbiakban: kataszter) helyrajzi szám szerinti gyűjtését rendezni.

Az ingatlanok területi adatainak (hektár) egyedileg és összesítve meg kell egyezniük a járási hivatal által az önkormányzat nevén nyilvántartott területtel.

Ingatlan a föld alatt (közterületen) vezetett közterületi közmű is. Ezért a kataszterben az építmények között szerepelniük kell.

A közterület alatt vezetett közművek a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában nem, csak a közművállalatok, valamint az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában szerepelnek. (Nem minősül önkormányzati tulajdonú közműnek a gazdasági társaságba apportált közmű.)

A kataszternek a valós, természetbeni állapotot kell tartalmaznia. Ennek érdekében hármas követelmény, hogy

- a valós természetbeni állapotot tükrözze;

- a kataszterben szereplő valós állapot és a járási hivatal lapjai között legyen összhang;

- a közműadatok egyezzenek meg a közműnyilvántartás önkormányzati tulajdonra vonatkozó részeivel.

A kataszterben feltüntetett épület ingatlanrészek, illetőleg egyéb építmény ingatlanrészek bruttó értékének külön-külön és minden időpontban meg kell egyezni a számvitelben nyilvántartott bruttó értékkel.

A kataszter felfektetésének kiindulási alapja a járási hivatal okirattára, a tulajdoni lapok és az ingatlan-nyilvántartási térkép.

A járási hivatal az önkormányzati tulajdont az 51-53. kódszámon tartja nyilván. Az önkormányzatnak a nem saját illetőségű területén lévő ingatlana tekintetében az ingatlan fekvése szerinti járási hivatallal kell egyeztetnie. Ha a járási hivatal adatai nem egyeznek meg az önkormányzat adataival, a valós helyzetnek megfelelően, a rendezést a járási hivatal felé kezdeményezni kell.

A régebben épült épületek, egyéb építmények műszaki adatai, jellemzői időközben változtak (átalakítás, korszerűsítés stb.), ezért célszerű azoknál a helyszíni felmérés.

A kataszter szerkezete az építőkocka elvére épül fel. Az „I” Ingatlan adatlap tartalmazza az ingatlanra vonatkozó minden lényeges összesítő, gyűjtő adatot a járási hivatal és a számvitel nyilvántartásaiból. A többi betétlap az ingatlanhoz tartozó föld, épület, építmény jellemzőit tartalmazza. Az „I” Ingatlan adatlaphoz minden esetben kapcsolódik a földre, területre jellemző járási hivatali és építésügyi, településrendezési információ betétlapja. Ez alól kivétel, ha a föld idegen tulajdonú, csak a rajta lévő építmény önkormányzati tulajdonú.

A földterületre vonatkozó adatokat 5 betétlap foglalja össze:

„F” Földterület

„Z” Zöldterület

„U” Közlekedési terület

„V” Vizek, közcélú vízilétesítmények

„T” Temetők

Az ingatlanhoz az 5 közül - a meghatározott eseteken kívül - csak egy tölthető ki.

Az „F” földterület betétlap nem tartalmazza a zöldterület, közlekedési terület, vizek, temetők területre jellemző adatait. A kiemelést és a megkülönböztetést indokolta, hogy ismétlésre ne kerüljenek adatok (pl. zöldterület a földterülettel azonos). Ez utóbbi betétlapok tartalmazzák már a vagyongazdálkodás és feladatellátás szempontjából megkülönböztetett funkciójuknak megfelelő lényeges adatokat építményeikkel együtt (pl. út jellege, burkolata).

Ha a földterület beépített, akkor szükséges az épület és/vagy építmény betétlapjának (lapjainak) kitöltése, kivéve azt az esetet, amikor földhasználati jog alapján idegen tulajdonú épülettel beépített.

Az épületekre vonatkozó adatokat 4 betétlap fogja össze:

„E” Lakóépületek

„N” Intézmény vagy nem lakás célú épület

„R” Üzemi épület

„D” Melléképületek, építmények

A 4 betétlap az épületek építészeti vonatkozásait illetően közel azonos adatokat tartalmaz. Megkülönböztetés az épület funkcionális jellegéből adódik. Az önkormányzat feladatellátásában fontos szempont, hogy a kataszter ellátási adatokat is tartalmazzon. Az intézményekre vonatkozó épületlap feladata ezt az igényt kielégíteni (pl. az iskolai tantermek száma, óvodai férőhely, irodai munkahelyek száma). Az üzemi épületek funkció- és feladatcentrikus eltérései - bár sokrétűek - az előbbi két épületcsoporthoz képest azonban műszaki jellemzőik jobban áttekinthetők. A kataszterben való vezetés érdekében ezért indokolt az épületcsoport külön lapon történő szerepeltetése.

Egy ingatlanon előfordulhat, hogy mind a négy csoportba tartozó épület van, azon belül is egy fajtából több. Épületlapot annyi épületről kell egyedileg kiállítani, ahány épület tartozik az ingatlanhoz.

Az építmények lehetnek egy ingatlanon önállóan és épületekkel együtt is.

Az építményeket a következő betétlapok fogják össze:

„K” Közmű, víz, csatorna

„H” Közmű, távfűtés

„S” Strand, fürdő

„O” Sportlétesítmények

„Y” Közlekedési műtárgyak

„P” Egyéb építmények

A közművek építményeinek megkülönböztetését az indokolja, hogy azok általában rendszert képeznek, művi építményeikhez (föld alatti vagy feletti) vezetékhálózat tartozik. A közművek, valamint a közlekedési műtárgyak betétlapjai az egybetartozó rendszert fogják össze, ezzel megteremtik a járási hivatal és a számvitel adatai között a kapcsolatot.

Előfordulhat, hogy a vezetékeket és a közlekedési műtárgyakat nem lehet helyrajzi számhoz kötni. Ilyen esetben a megfelelő betétlap önállóan is szerepelhet a kataszterben, az „I” adatlap és az „F”, „U” vagy a „V” a betétlap nélkül.

A közművek és a strand, fürdő betétlapjai csak a földterületi adatlaphoz kapcsolódhatnak.

A „P” egyéb építmények betétlapja a közműveken kívüli egyéb építmények jellemzőit tartalmazza.

Az épületeken belül önállóan hasznosítható egység a lakás és a nem lakás célú helyiség. A helyi önkormányzat vagyon- és lakásgazdálkodásában fontos szerepet tölt be (bérlet, elidegenítés). A kataszterben a lakás, nem lakás célú helyiség külön betétlapként az épülethez kapcsolódik:

„L” Lakás

„B” Nem lakás célú helyiség

A betétlapok a lakás, nem lakás célú helyiségek műszaki jellemzőit tartalmazzák (pl. szobaszám, alapterület, komfortfokozat).

A betétlap adataihoz csatlakoztatható a bérletre vonatkozó nyilvántartás.

„M” Módosító adatlap

A módosító adatlap az ingatlan adataiban, annak felfektetési időpontja után történő változásokat, módosulásokat van hivatva követni.

Az adat- és betétlapok kitöltése

A borítólap, az egy ingatlanhoz tartozó adat- és betétlapokat fogja össze (mint egy dosszié). Leglényegesebb adata az ingatlanjelleg-azonosító és a helyrajzi szám, de lehetőséget biztosít az ingatlan nevének, címének és más jellemzőinek borítón való szerepeltetésével - a borító kinyitása nélkül - a keresett ingatlan gyors beazonosítására.

Az ingatlanjelleg-azonosító kód:

Az első öt kódkocka az ingatlan azonosítóját tartalmazza a földrészletekre és az építményekre. Az építmények ingatlanjelleg-azonosítója az Építményjegyzékről szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény nómenklatúrája alapján készült (pl. óvoda 12632, szociális otthon 12647).

A közművekhez tartozó vezetékek esetében az ingatlanjelleg-azonosító kódja csak akkor szerepeltethető, ha a vezeték nem együtt szerepel a felszíni közmű építménnyel.

A beépített földterület ingatlanjelleg-azonosító kódja megegyezik a földrészleten lévő épület, építmény funkciójának megfelelő ingatlanjelleg-azonosító kódjával. Amennyiben a telken több épület áll, például kórház, külön épület nővérszállásra, akkor az ingatlan azonosítására az alapfunkciójának megfelelő ingatlanjelleg-azonosítót kell szerepeltetni. Ugyanakkor biztosított, hogy az ingatlanon belül az egyes épületeknél a valós rendeltetésének megfelelő ingatlanjelleg-azonosító is szerepeljen. Ha egy épületnek több célú rendeltetése (funkciója) van, például iskola és óvoda, akkor az intézmény ingatlanjelleg-azonosítójának a hasznos alapterület alapján a legnagyobb részarányt képviselő funkciónak megfelelőt kell beírni.

A második négy kódkocka a felvételnél helyi, folyamatos sorszámozásra szolgál az ingatlanjelleg-azonosító szerint azonos kódhoz tartozó ingatlanokra.

Helyrajzi szám:

A járási hivatal ingatlan-nyilvántartásából írandó be. A vegyes tulajdonú társasházaknál a közös tulajdonban lévő épület helyrajzi számát kell feltüntetni (pl. 10966/A) és csak a lakás betétlapon kell az adott lakás külön tulajdoni számát szerepeltetni (pl. 10966/A-12).

Amennyiben az ingatlan a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában nem - csak a számviteli nyilvántartásban - szerepel, és helyrajzi számhoz sem köthető, akkor a helyrajzi szám rovatába végig nullát kell beírni.

Borítólap

Az adatnyilvántartó szervezet adatainál az önkormányzat adatait kell szerepeltetni.

A csatolt betétlapok jegyzéke minden adat- és betétlap megnevezését tartalmazza. Az „I” Ingatlan-nyilvántartó adatlap ingatlanonként csak egy darab lehet. A betétlapok sorában a felvitelkor kitöltött darabszámot kell szerepeltetni. Az összes kitöltött lapszámnak egyeznie kell a borítón szereplő darabszámmal. Borítón belül a lapszámozás folyamatos.

„I” Ingatlan adatlap

Az „I” Ingatlan adatlapot minden helyrajzi számmal rendelkező ingatlanról ki kell tölteni. Az ingatlan-nyilvántartással való egyezőség érdekében a fejrészben szereplő és a jogi rendezettségre vonatkozó kódot minden esetben ki kell tölteni. Az ingatlan csak abban az esetben lehet „részben rendezett” (3. kód), ha az társasház vagy lakásszövetkezeti épület. Ugyanis az egy helyrajzi számhoz tartozó külön tulajdonokat, mint törzslap az „I” adatlap összefogja, de az önkormányzat azokkal (az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként) egymástól függetlenül rendelkezhet.

1. sor: Az ingatlan konkrétan használt neve, illetőleg használati funkciójából adódó megnevezése (pl. lakóépület, Kossuth Gimnázium).

2-5. sorok: Ha egy ingatlannak több címe (bejárata) van, akkor a fő címet (út, utca, köz, sor, tér stb. nevet) kell bejegyezni a 4. sorba. Az 5. sorba a második cím kerül. A házszámra vonatkozóan tól-ig értéket tartalmaznak a sorok, hogy ha egy épület több lépcsőházzal rendelkezik, a postai cím szerint beírhatóvá váljon. A főváros, megye kódja a kódjegyzékben szerepel. Helységazonosító törzsszámként a KSH kódszámát kell beírni. A főváros, megye és a helységazonosító kódot külföldi ingatlan esetében nem szabad kitölteni.

6. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki, és az ország nevét a kód elé kell írni.

7. sor: Az ingatlan bel- vagy külterületi fekvésének kódját kell beírni. A bel- és külterület szerinti nyilvántartás mind a helyi, mind a központi információban fontos szerepet tölt be.

8. sor: A földrészlet nagyságát hektárban, és a maradékot m2-ben kell szerepeltetni (1 ha = 10 000 m2). Ha a földrészlet idegen tulajdonú, csak a rajta lévő épület, építmény az önkormányzaté, akkor a földrészlet adata üresen marad.

9. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki. Amennyiben a 2. és 3. kódot használják, akkor nem szabad „F” betétlapot kitölteni.

10-11. sorok: A kódlista alapján töltendő ki.

13. sor: *  A kulturális örökségvédelmi, illetve természetvédelmi védettség kitöltése a kódjegyzék alapján történik. A sorba kötelező beírni a műemléki, természetvédelmi törzsszámot, nyilvántartott, továbbá védetté nyilvánított régészeti lelőhely és nyilvántartott műemléki érték esetén a lelőhely, illetve műemléki érték egyedi azonosító számát is. Ha az ingatlan-nyilvántartásban nem egyértelműen rögzítettek a kulturális örökségvédelmet, természetvédelmet érintő adatok, akkor külön egyeztetés szükséges kulturális örökségvédelmi érintettség esetén a hatósági nyilvántartást vezető kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel, illetve a természetvédelmi hatósággal.

14. sor: A tulajdonszerzés jogcímeit a kódjegyzék tartalmazza. Ha az ingatlan adatfelvételére olyan időpontban kerül sor, amikor az épület vagy építmény már üzembe helyezésre került, bekerülési értéket a számvitel nyilvántartásába vette, de a járási hivatal az ingatlan-nyilvántartásba még nem jegyezte be, addig az ismert adatok kitöltése mellett rendezetlennek tekinthető a kataszter nyilvántartása. A borítólap megjegyzésre szolgáló oldalán a járási hivatali rendezés szükségességét (okát) fel kell vezetni, és mindaddig számon tartani, míg a járási hivatali bejegyzés nem történt meg.

16. sor: Akkor kell kitölteni, ha az ingatlan teljes egészében önkormányzati tulajdonú, jelölése: 1/1. Amennyiben az önkormányzat csak résztulajdonos, akkor a lap második oldalán (hátlapján) lévő résztulajdonosi adatokat kell kitölteni.

17-26. sorok: Az ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket a tulajdoni lap III. része tartalmazza. Az ingatlanra vonatkozó jogok és tények fogalmát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet tartalmazza. A sorok kitöltéséhez a kódjegyzék az egyes jogokra és tényekre kódot tartalmaz, amelyet az első két kódkockába kell beírni, és a törtvonal utáni részben az évszámot kell szerepeltetni.

27.001-től kezdődő sorok: Ha az ingatlan több önkormányzat tulajdonában áll, akkor minden résztulajdonos nevét és a közös tulajdon hányadát szerepelteti. A tulajdoni részarányra vonatkozó sorok számozása lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok számára tekintettel az önkormányzat tovább folytassa a számozást.

28.1. sor: Az önkormányzat költségvetési intézménye a működését egy éven túl szolgáló ingatlant, illetve ingatlanokat saját mérlegében szerepelteti, és annak vagyonkezelője. A vagyonkezelők besorolását a kódlista tartalmazza. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás - helyi igény szerint - tovább folytatható.

29.1. sor: Az üzemeltető azonos lehet a vagyonkezelővel, és lehet attól független. A besorolást a kódjegyzék szerint kell elvégezni. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás - helyi igény szerint, kézi nyilvántartásnál pótlapon - tovább folytatható.

30. sor: Ha az ingatlan a számviteli nyilvántartás szerint a 16. számlacsoportban üzemeltetésre, kezelésre vagy koncesszióba adottként szerepel, akkor a kódjegyzék szerinti 1 kódot kell beírni. A kód utáni alátörés négy kódkockájába az átadás évszámát kell írni.

31. sor: Az ingatlan könyv szerinti bruttó értéke: a számviteli törvény vonatkozó előírásainak megfelelően az ingatlan üzembe helyezésekor (a használatbavételekor) a számviteli nyilvántartásba bekerült értéke (bekerülési értéke), növelve azt az ingatlan üzembe helyezésétől (használatbavételétől) az adatlapra történő felvétel időpontjáig az ingatlan bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, élettartamának növelésével összefüggő beruházások, valamint az ingatlan eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítások aktivált értékével. (Saját kivitelezésben történt beruházás, felújítás megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékével.) Megjegyzés: a térítésmentesen átvett forgalomképes ingatlanok eredeti bekerülési értékét - amennyiben az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték nem ismert - a számvitel törvényi előírásainak megfelelően az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásba felvenni.

31.1-től kezdődő sorok: A bruttó érték változásának követését szolgáló sorok: az adatlapon történő felvétel időpontja szerinti bruttó érték változásának, a változás időpontjának, előjelének (+ vagy -) és értékének, valamint ezáltal a halmozott (megváltozott) bruttó érték feltüntetésére szolgálnak. A bruttó érték változását és a halmozott (megváltozott) bruttó értéket a számviteli nyilvántartás értékadataival egyezően kell az adatlapon kimutatni.

32. sor: Becsült érték a forgalomképes ingatlanoknál a forgalmi érték, a forgalomképtelen ingatlanoknál a költségalapú becsült érték. Ez a sor csak akkor töltendő ki, ha valamilyen okból (pl. értékesítés, hasznosítás) az értékbecslés megtörtént, és az nem került átvezetésre a számviteli nyilvántartásban. Kivételt képez a kataszter módosított nyilvántartása során 2003. január 1-jéig történő értékelés, amikor minden esetben e sor kitöltendő.

33. sor: Az ingatlan állagmutatójának besorolását az év oszlopban a kódjegyzék tartalmazza. A legutolsó oszlopban szereplő 3 kódkockába az ingatlan állagának pontosabb százalékos meghatározása történhet. Az „I” adatlapon az állagmutató a helyrajzi számhoz tartozó összes építmény (épület) súlyozott átlagú állagmutatója alapján szerepeltetendő. Az építmények állagmutatójából a súlyozott átlagot a tárgyév végén nyilvántartott bruttó értékkel kell kiszámolni.

„F” Földterületi betétlap

A betétlapon nem szerepel a földrészlet nagysága, mivel azt már az „I” Ingatlan adatlap tartalmazza.

1-2. sorok: Kódtípusú adatmezők, azok kódjait a kódjegyzék, fogalmait a fogalmak listája tartalmazza, melyből a konkrét kiválasztás megtörténhet. A kódok előtt lehetőség van a megfelelő válasz szöveges beírására is.

3. sor: A földrészlet nagyságának meg kell egyeznie az „I” adatlap 08. sorával. Amennyiben a termőföld helyrajzi száma alrészletekre bontva több művelési ágat tartalmaz, akkor lehetőség van arra, hogy alrészletenként külön-külön „F” betétlapot töltsenek ki az „F” lap 02-04. soraira. Amennyiben a művelési ágak más „F” lapon már részletezettek, akkor az „F” földterület alaplapján összesítve a 02. és 03. sorok nem töltendők ki, a 04. sorban pedig a terület összesített aranykorona értékét kell szerepeltetni. Az „F” betétlap alrészletenként kitöltött 03. sor adatai együttes értékének meg kell egyeznie az „I” adatlap 08. sorával.

4. sor: Az aranykorona érték csak a művelési ágba tartozó földterületeknél értelmezhető. Ezért azt az építési telkek és a művelési ág alól kivont földterületek esetében nem szabad kitölteni.

5-6. sorok: Kódtípusú adatmezők, kódjait a kódjegyzék alapján kell kitölteni.

7. sor: Ha a telek beépített, a telekhez további betétlap csatlakozik. Kivétel, ha az önkormányzat telkén (földrészletén) idegen tulajdonú épület, építmény áll a 3. kód alapján.

9. sor: A telek beépítettségi fokára vonatkozó adat kitöltése nem kötelező! Kitöltés esetén a %-os értéket helyérték-helyesen a mező jobb széléhez ütköztetve kell beírni.

10. sor: Az építési övezet szerepeltetése nem kötelező! A sort a helyi igények figyelembevételével szerepeltetjük a kataszterben. A kitöltéshez kódkockát nem tartalmaz a betétlap, mert az OTÉK alapján meghatározott övezetek eltérő jelet és számot viselnek a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban, illetőleg a települési önkormányzat szabályzatában.

11-16. sorok: Kódtípusú adatmezők, kódjait a kódjegyzék alapján kell kitölteni.

17-18. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok a változás időpontjának, előjelének (+ vagy -) és az értékének feltüntetésére szolgálnak.

„Z” Zöldterület betétlap

1. sor: Zöldterület jellege szerint öt csoportot különböztet meg a kódjegyzék. A zöldterületi csoportok a fogalmak között szerepelnek.

2-3. sorok: A zöldterület minden csoportján belül lehet játszótér, tornapálya, pihenőhely. Ezek darabszámát és területét külön fel kell tüntetni. A játszóterek, illetve tornapályák vagy pihenőhelyek területe kisebb vagy azonos lehet az ingatlan nagyságával.

4-7. sorok: A közjóléti és véderdők esetében nem tölthetők ki.

8-9. sorok: Mindegyik csoport esetében kitöltendő.

10-15. sorok: A zöldterületen lévő építmények mennyiségi adatait kell bejegyezni a megfelelő sorba.

16. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

17.0-17.5. sorok: A bruttó érték és a változásának követését szolgáló sorok. Ha a bruttó érték változásának, illetőleg egyenlegének a rendelkezésre álló sorai betelnek, akkor a 17. sorszám alátörésének további folytatásával vezethetők fel az adatok.

19. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját.

A betétlap a zöldterület funkcionális célú építményeit is tartalmazza. Ha ezekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás tartalmaz értékadatokat, akkor azt az ingatlan adatlapon szerepeltetni kell. A számviteli nyilvántartásokkal való egyezőség érdekében célszerű, ha a zöldterülethez tartozó építmények külön betétlapon (esetleg építményenként külön-külön) kerülnek felvételre.

A közpark, közkert Z 03.-Z 07. sorig terjedő területi adatok összegének meg kell egyezniük a Z 08.+Z 09. sor területi adatának összegével.

Az „I” adatlap területi adatával való egyezőségnek kell fennállnia:

a) közpark, közkert esetében a Z 03.+Z 04.+Z 05.+Z 06.+Z 07. sorok,

b) közjóléti erdő esetében a Z 08.+Z 09. sorok

összegével kell megegyezni, ha az „I” adatlaphoz nem kapcsolódik „U” és/vagy „Z” betétlap.

„V” Vizek közcélú vízilétesítmények

A betétlap közvetlenül az „I” Ingatlan adatlaphoz kapcsolódik, „F” Földterületi betétlappal csak abban az esetben lehet együtt, ha az ingatlan-nyilvántartás a földrészletet nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetésként tartja nyilván.

A kataszterben az ingatlan-nyilvántartása a víz, a vízfolyás, illetőleg a belvízcsatorna vonalhosszához igazodik, ezért az Ingatlan adatlapon a kezdő helyrajzi számot kell szerepeltetni, és minden továbbit a betétlap második oldalán.

1. sor: A víz, vízfolyás nevét kell beírni (pl. Ördögárok), ha neve nincs, a jellegét (pl. ér).

2-3. sorok: Kitöltésük a kódjegyzék alapján történik.

5. sor: A torkolati vízszállító képesség a víz, vízfolyás torkolati helyén vagy az önkormányzat területére történő belépése helyén kell megállapítani.

7. sor: A kódjegyzék szerint töltendő ki.

9. sor: Mesterséges állóvíz esetén az építési tervdokumentáció alapján, természetes állóvíz esetén számított adat: a maximális vízfelület és az átlagos mélység szorzata.

10-11. sorok: A kódjegyzék alapján töltendő ki. E betétlapon csak azon vízelvezető árkok adatait kell beírni, amelyek nem úthoz tartoznak és az U betétlapon nem szerepelnek.

12-13. sorok: Csak az elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz-csatornának az adatait tartalmazza. Az U betétlapon a vízelvezetés elválasztott rendszerű csapadékcsatorna adata az ellátottság bemutatására szolgál, nem tartalmazza az érték adatát. Ezáltal a V betétlapon kell szerepeltetni az úthoz tartozó elválasztott rendszerű csapadékcsatorna hosszát is, és csak a V betétlapon kell kitölteni az értékét. A V 12. sorban lévő adat egyenlő vagy több lehet, mint az U betétlapo(ko)n szereplő elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz-csatorna hossza.

14-17. sorok: A kódjegyzék alapján töltendők ki. Az ingatlanjelleg-azonosító az árvízvédelmi létesítményeket tartalmazza. Kódját csak abban az esetben szabad a kataszterben alkalmazni, ha csak az árvízvédelmi mű van az önkormányzat tulajdonában, illetve ez külön helyrajzi számon szerepel. Ha a vízfolyással együtt az önkormányzat tulajdona, akkor a 00002 termékjelet kell beírni.

18. sor: Árvízvédelmi műtárgy például a zsilip, árvízkapu, kulissza.

21. sor: Belvízvédelmi műtárgy például a zsilip, áteresz.

22. sor: Egyéb létesítmény lehet: fenéklépcső, keresztgát, árapasztó csatorna, vízi energia hasznosító, hajózsilip.

23.0-23.9. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok.

28. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

„U” Közlekedési terület betétlap

A betétlapon kell szerepeltetni az utakat, köztereket, kerékpárutakat, közös gyalog- és kerékpárutakat, gyalogutakat, járdákat, vasutakat, a repülőtereket, heliport kikötőket, kikötőket, révállomásokat, gépjárműparkolókat (várakozóhelyeket).

Az önkormányzat döntése alapján a közlekedési területek számbavétele történhet továbbra is a vonalhossz szerint több helyrajzi szám összevonásával, illetve történhet helyrajzi számonként külön-külön.

Ennek megfelelően a közlekedési terület nyilvántartására két betétlap szolgál: az U1 és U2 betétlap.

A közlekedési területek pontos számbavétele érdekében az U1 betétlap a közlekedési terület azonos jellemzőkkel rendelkező egy helyrajzi száma vagy azon belül egy szakasza (csomóponttól csomópontig) szerinti adatok nyilvántartására szolgál. Ha az egy helyrajzi számon szereplő út jellemzői végig megegyeznek, például a burkolat minősége, víztelenítése végig azonos, akkor egy darab U1 betétlap tölthető ki. Azonban ha a helyrajzi számon lévő út egy vagy több csomópontja közötti szakasz eltérő jellemzőkkel bír, akkor annyi darab U1 betétlapot kell kitölteni, ahány eltérő jellemzőkkel lévő szakasz van.

Az U2 betétlap összesítő betétlap, amelyen az egy helyrajzi számon szakaszonként felvett U1 betétlap adatait lehet összesíteni, illetőleg az önkormányzat döntése alapján az egy vonalhoz tartozó valamennyi helyrajzi szám U1 betétlapján részletezett adatokat lehet összefoglalni. Az U2 betétlapon szereplő adatoknak azonosnak kell lenniük a hozzá tartozó U1 betétlapok összesített adataival, építményjegyzék besorolásuk megegyezik.

Az „I” Ingatlan adatlapnak - a földrészlet nagyságára vonatkozó adatának - meg kell egyeznie az U1 betétlap, illetve az U2 betétlap összesített területi adataival (U 06.+U 09.1. vagy U 09.2.+U 17.+U 19.+U 23.), kivéve, ha ahhoz nem tartozik „V” és/vagy „Z” betétlap.

Az útkereszteződéseket a kataszterben csak egyszer szabad számba venni.

A járási hivatal ingatlan-nyilvántartási térképén a helyrajzi számozás az út rendűségének megfelelően történik, vagyis az útkereszteződésben mindig a magasabb kategóriába tartozó út folyamatossága biztosítandó.

A gyalogút, járda is közterület, sok esetben nem önálló ingatlan, és előfordulhat, hogy nem önkormányzati tulajdonú ingatlanon van. A kataszterben az önkormányzati tulajdonú földrészleten lévő gyalogút, járda nyilvántartása kötelező, függetlenül attól, hogy az önálló ingatlanként külön helyrajzi számon szerepel, vagy ha az úttal azonos helyrajzi számon van bejegyezve. Gazdálkodási szempontok miatt a kataszter az önkormányzati tulajdonban lévő gyalogutakon, járdákon túlmenően hatályát azokra a közterületnek minősülő járdákra is kiterjeszti, amelyek más tulajdonában vannak, de kezelési feladatait az önkormányzat látja el. Ebben az esetben ingatlanadatok nélkül, az útvonalhoz a járdanyilvántartás illeszthető.

Ha a közút és a villamosvasút egy helyrajzi számon szerepel, akkor az előzőekben leírtak analógiája szerint két U1 közlekedési terület betétlap töltendő ki.

Az állami közutakhoz tartozó vízelvezető árkok több esetben önálló helyrajzi számon az önkormányzatok tulajdonában vannak. Mivel az a közút részét képezi, az U1 betétlapot kell kitölteni és ingatlanjelleg-azonosítóként a 21534 nyílt elvezető árok, csatornák kódját kell megadni.

Kitöltési útmutató az U1 betétlaphoz:

1. sor: A közlekedési terület konkrét nevét (pl. Petőfi utca) vagy egyéb azonosítóját tartalmazza.

2. sor: Itt kell beírni a közlekedési terület építményjegyzék szerinti besorolását (pl. repülőtér, vasúti vagy villamospálya, sikló stb.). Az utak tekintetében az útkategória egyúttal az út rendeltetését jelenti, melyet az építményjegyzék útkategóriánként megkülönböztet.

3. sor: Kitölteni beazonosítás céljából akkor szükséges, ha az út egy-egy szakaszán a burkolat minősége és/vagy a víztelenítése, a járdák jellege eltérő, és ezért a pontos adatfelvétel érdekében csomóponttól csomópontig veszik fel az adatokat. Például XII. ker. Németvölgyi út Orbánhegyi út - Agárdi út közötti szakasza.

4. sor: A kiépített hossz a burkolt útfelület hosszát tartalmazza méterben (nem tartozik ide az útpadka, árok stb. terület még akkor sem, ha azok burkoltak).

5. sor: A kiépített út átlagos burkolatszélességére vonatkozik.

6. sor: A kiépített útburkolat területe a 4-es és 5-ös sor szorzata. A kiépített útburkolat területébe nem számít bele a nyílt árok, padka területe még akkor sem, ha az kiépített.

7. sor: A kódlista szerint töltendő ki, és a kiépített út burkolatát határozza meg.

8. sor: A kiépítetlen területre vonatkozó adatokat a földutaknál kell kitölteni.

9.1. sor: A földutaknál kell kitölteni és az összes nem burkolt területet tartalmazza, a helyrajzi számon szereplő összes területből levonva a burkolt járdát, kerékpárutakat.

9.2. sor: Az egyéb terület a kiépített burkolattal rendelkező utak esetében a nyílt árok, padka, esetleg fasor területét tartalmazza. Számított érték: a helyrajzi szám szerinti összes területből a kiépített burkolattal rendelkező út, járda, kerékpárút levonásával fennmaradó terület.

10-11. sorok: A repülőtéri futópálya, illetőleg gurulóutak és forgalmi előterek területe csak kiépített területre vonatkozik. A repülőtér, heliport kikötők esetében az „I” adatlapon szereplő helyrajzi szám szerinti területnél az U1 betétlap e két sorában lévő terület kisebb.

13. sor: Ha az út közvilágítással nem rendelkezik, akkor az adat nulla. Amennyiben a közút teljes bevilágítása megoldott, akkor 100% az út közvilágítási ellátottsága.

14. sor: A kódlista alapján töltendő ki. A víztelenítés módja a kiépítetlen utak (földutak) esetén is kitöltendő sor.

15. sor: A kódlista alapján megadott víztelenítési mód szerinti hosszat tartalmazza.

16-17. sorok: A kiépített parkolóhelyek, illetőleg pihenőhelyek kapacitását az ott parkírozható járművek számával kell számba venni. A kiépített parkolóhelyek, pihenőhelyek számbavétele ajánlott adat. Különösen a parkolóhelyeké, mivel azok a vagyongazdálkodásban nagyrészt hasznosítható területek.

18-19. sorok: A kerékpárút lehet csak a kerékpárok közlekedésére szolgáló önálló létesítmény, és lehet közös gyalog- és kerékpárútként épített. A kerékpárút mindig kiépítettnek minősül függetlenül attól, hogy burkolt út vagy tájvédelmi körzetben kavicsolt út. A kerékpárút minden esetben jelzőtáblával kijelölt közlekedési terület.

20-23. sorok: A betétlapon e sorok csak akkor töltendők ki, ha a járda külön helyrajzi számon szerepel, vagy az úttal azonos helyrajzi számon jegyezték be. A járda jellegét a kódjegyzék tartalmazza.

24-25. sorok: A két adatsor a hajókikötőkre vonatkozik, ideértve a rév- és kompkikötőket is.

26., 29., 32., 35. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok a kiépített utak, vasutak, kerékpárutak, járda, kiépített parkoló és egyéb részletezésben. A közlekedési csoportok szerinti bruttó érték és változásainak vezetésére szolgáló sorok ezáltal kibővültek. A bruttó érték és változásának vezetésére a sorok alátörést tartalmaznak, ezáltal a sorok vég nélkül bővíthetők számítógépen, illetve kézi vezetésnél hasonló módon rovatozott értéklap beillesztésével.

28., 31., 34., 37. sorok: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

Kitöltési útmutató az U2 betétlaphoz:

Az U2 betétlap összesítő betétlap, ezért sorainak számozása megegyezik az U1 betétlap összesíthető sorainak számozásával. Értelemszerűen csak azokat a sorokat tartalmazza, amelyek összesíthetők. Az azonos tartalmú, de eltérő burkolat adatokat alátörésével az U1 betétlapokról áthozva (felösszesítve) részletezi és teszi lehetővé végösszesítésüket. Például, ha az egyik U1 betétlap 04. sorában 4500 méter belterületi másodrendű főút burkolata a 07. sor 1. kódja szerint aszfaltbeton, a másik U betétlapon pedig ugyanazon másodrendű főút más szakaszán a 04. sorban 5000 méter betonburkolatú (07. sor 4. kód), akkor az U2 betétlap 04.1. sorában 4500 méter, a 04.4. sorában 5000 méter fog szerepelni, és összesítve a 04. alátörés nélküli sorban 9500 méter szerepelhet. Kiépítetlen útként kell számításba venni a földutat, valamint a zúzottkővel, kohósalakkal vagy más anyaggal javított földutat, mechanikai vagy vegyi stabilizációt.

A műtárgy a közút része, helyrajzi szám nélküli vagyon. A közutak műtárgyai a következők: a híd, a pontonhíd, a felüljáró, aluljáró, alagút. A kataszterben a műtárgy helyi beazonosítása céljából ahhoz a közúti adatlaphoz - helyrajzi számához - kapcsolandó, amely közútnak része a műtárgy. Előfordulhat, hogy a műtárgy olyan földterület felett vagy alatt helyezkedik el, amely nem az önkormányzat tulajdonában van, akkor azt helyrajzi szám és földterületi betétlap nélkül kell számba venni, a beazonosítás érdekében az „I” adatlapon címként a más tulajdonában lévő út neve és azonosítója szerepel.

„T” Temető betétlap

A temető jellegét és használatát a kódjegyzék tartalmazza. A temető funkciójának és a temetés ellátásához szükséges építményekre, ha a számviteli nyilvántartás tartalmaz értékadatokat, akkor azt szerepeltetni kell.

Ha a temető nem önkormányzati tulajdonú, de az ott lévő építmény az önkormányzat tulajdona, akkor azt az ingatlan adatlapon szerepeltetni kell, területi adatok nélkül.

Ha a temetést szolgáló építmény nem a temető területén van, akkor az „F” Földterületi betétlap töltendő ki a területről és a „P” Egyéb építmény betétlapon kell az ilyen építményt szerepeltetni.

1. sor: Kitöltése nem kötelező, célszerű akkor, ha a településen több temető van.

2-3. sorok: A kódlista alapján töltendők ki.

4-11. sorok: A temető építményeinek adataira vonatkozó sorok.

12-13. sorok: A kódlista alapján töltendők ki.

14.0-14.05. sorok: A bruttó érték és vállalkozásának követését szolgáló sorok.

16. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

„E” Lakóépület betétlap

A betétlapot a lakóépület vagy nem kizárólag lakást tartalmazó lakóépület (a továbbiakban: lakóépület), valamint az otthonház esetében kell alkalmazni.

Ha az ingatlanon több lakóépület áll, akkor mindegyikről külön-külön betétlapot kell kitölteni.

1. sor: Az épület funkció szerinti megnevezésének és kódjának - ha a telken egy épület van - meg kell egyeznie az ingatlan nevével és ingatlanjelleg-azonosítójával.

Ha az ingatlanon több épület áll és annak fő funkciója eltér a lakóépületétől, akkor a sorban lévő kód is eltér (pl. üzem vagy kórház, zárt kerítésén belül lévő lakóház), és az annak megfelelő ingatlanjelleg-azonosító szerinti kódot kell beírni.

A lakóház, ha önkormányzati tulajdonban lévő lakást is tartalmazó társasház, akkor jogi jelleg megkülönböztetés érdekében a társasház, illetve szövetkezeti ház elnevezést kell szerepeltetni.

2. sor: Amennyiben az ingatlannak több címe (utca, házszám) van, akkor a helyszíni beazonosíthatóság érdekében az egyes épületek címe a betétlapon feltüntethető.

3. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az épületet a használatbavételi engedély alapján a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásába bejegyzett rendeltetési céljától eltérően tartósan más célra használják. A sorban a rendeltetéstől eltérő használat idejét kell a kód alapján beírni. Tartós időszaknak tekinthető az öt éven túli eltérő használat. Ideiglenes használatnak tekinthető, ha öt éven belül várhatóan megszűnik a rendeltetéstől eltérő használat.

4. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az ingatlanon belül több épület található, és azok forgalomképessége eltér egymástól.

5. sor: Az építés éve a használatbavételi engedély időpontja, ha ez nem állapítható meg, akkor a járási hivatalban történt bejegyzés időpontja.

6-10. sorok: Kitöltéséhez a fogalomjegyzék az iránymutató.

11-19. sorok: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik. Az E 14. sort nem kötelező kitölteni abban az esetben, ha a lakóépület társasház, és abban az önkormányzat közös tulajdoni hányada nem haladja meg a 25%-ot.

20-31. sorok: Az épület helyiségei és közlekedői, továbbá a melléképületek mennyiségi adataira vonatkozó sorok. Az E 20., 21. sorokat nem kötelező kitölteni abban az esetben, ha a lakóépület társasház, és abban az önkormányzat közös tulajdoni hányada nem haladja meg a 25%-ot.

32.0-32.9. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok. Az épület helyiségeire (közlekedőire) vonatkozó adatok a lakóépületeknél azért lényeges, mert a hasznosítás bérbeadás alapvetően ezekre irányul. A vegyes tulajdonú társasházakra tekintettel a kataszterben ismerni kell az épületben lévő összes lakás és nem lakás célú helyiség számát, és azon belül az önkormányzat tulajdonában lévőt. A betétlaphoz kapcsolódik az egyes lakásokra, nem lakás célú helyiségekre vonatkozó betétlapok.

34. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

„N” Intézményi vagy nem lakás célú épület

A betétlapot az igazgatási, művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, jóléti intézmények, valamint a kereskedelmi, szállás és egyéb nem lakás célú - az „R” Üzemi épület betétlapon nem szereplő - épületekre kell kitölteni. Az egészségügyi létesítmények (kórház, rendelőintézet) épületkatasztere a speciális funkciókra tekintettel továbbra is fennmarad. A vagyonkataszter ezen betétlapján az összefüggő adatok egyezőségét biztosítani kell.

Ha az ingatlanon több épület áll, akkor mindegyik épületről külön-külön kell betétlapot kitölteni. Ha a telken több épület áll és az ingatlan fő funkciója eltér az adott körbe sorolt épületétől, akkor a sorban lévő kód is eltér attól (pl. kórház területén lévő nővérszállás).

Ha az intézményi épület társasház és ott az önkormányzatnak több külön tulajdoni lapon szereplő önálló ingatlana van, akkor a külön tulajdonokról külön betétlapot kell kitölteni az N 1. és az N 4-17. sorig, és az épület adataira vonatkozó sorokat viszont csak egyszer kell kitölteni.

1. sor: Az épület funkció szerinti megnevezésének és kódjának - ha a telken egy épület áll - meg kell egyeznie az ingatlan nevével és az ingatlanjelleg-azonosítójával. Ha az intézményi épület több funkciót lát el, akkor az ingatlanjelleg-azonosítót a legnagyobb részarányú alapterülettel bíró funkció szerint kell beírni. Amennyiben az intézményi épület társasház, és az egyes külön tulajdonok eltérő funkciót képviselnek, akkor az intézmény ingatlanjelleg-azonosítójának az önkormányzat külön tulajdonának megfelelő azonosítót kell beírni.

2-3. sor: Az „E” épület betétlap azonos soraira vonatkozó kitöltési útmutató szerint kell kitölteni.

4. sor: Amennyiben az intézményi vagy nem lakás célú épület több rendeltetésű (pl. óvoda-bölcsőde egy épületben), akkor e sorban kell meghatározni az egyes funkciók ingatlanjelleg-azonosítóit. Ha az épület csak egy feladat ellátására hivatott, például csak bölcsőde, akkor ezt a sort nem kell kitölteni, mivel az megegyezik az 1. sorral. Ha az épület több célú rendeltetése a betétlapon szereplő kettőt meghaladja, akkor kézzel vezetett nyilvántartás esetén másik betétlapon e sor tovább részletezhető. Hasonló módon lehet eljárni az 5. és 6. sorok kitöltésénél.

5. sor: A rendeltetési egység természetes mérőszámát a kódlista tartalmazza. A sor két természetes mérőszám szerepeltetését teszi lehetővé. A két mérőszám abban az esetben töltendő ki, ha az épület két önálló funkciót lát el, és azok mérőszáma nem azonos, illetve megkülönböztetése indokolt. Például bölcsőde-óvoda egy épületben van, vagy ha a művelődési otthon színházat, mozit is tartalmaz. Az előbbi esetben megadható mérőszám a férőhely, az utóbbi esetben: férőhely és üléshely.

6. sor: A főfunkciónak megfelelő és az épület létesítése szerinti névleges kapacitást kell szerepeltetni (pl. 50 fős bölcsőde) és nem a kihasználtság szerinti terhelést. A természetes mérőszám szerinti részletezés alapján kell kapacitást is szerepeltetni.

7. sor: Ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az ingatlanon belül több épület van és azok forgalomképessége eltér egymástól.

8. sor: Az épület azon helyiségeit kell figyelembe venni, amelyek nélkül az intézmény főfunkciója zavartalanul nem látható el. A főfunkció helyiségeit építésügyi tervezési előírások, szabványok alapján lehet megállapítani.

9.1-9.5. sorok: Lehetőséget biztosítanak, hogy az önkormányzat a főfunkció helyiségeit részletezze. Például általános iskolában a főfunkció helyiségei: a tanterem, természettudományi előadó, ifjúsági szoba, egyéb ének-, zene-, rajzterem. Az iskolák tekintetében a főfunkció helyiségeinek kitöltése kötelező! A sor azért tartalmaz alátörést, hogy helyi igény szerint a számozást tovább folytatva tovább részletezhetők legyenek a főfunkció szerinti helyiségek. Kitöltési kötelezettség az iskolák tekintetében a tanterem, előadók, és az előbb felsorolt szobák, termek 1-5. soraira, míg minden más esetben csak a 9.1. sorra áll fenn.

10.1-10.5. sorok: A főfunkció szerinti helyiségek alapterületét tartalmazza az előbbiekben leírtak szerint. Kitöltési kötelezettség az iskolák tekintetében a tanterem, előadók, és az előbb felsorolt szobák, termek 1-5. soraira, míg minden más esetben csak a 10.1. sorra áll fenn.

11.1-11.8. sorok: A kiszolgáló helyiségek közül az tölthető ki, amely az adott ingatlannak nem a főfunkcióját jelenti és az épületben van. Ha külön épületben van a kiszolgáló helyiség (pl. konyha), akkor külön betétlap töltendő ki. Kitöltési kötelezettség a 11.1-11.4. sorokra áll fenn. Iskolák esetében a kitöltési kötelezettség minden kiszolgáló helyiségre kiterjed. Amennyiben az intézményi épületben lakás (gondnoki, házfelügyelői lakás) vagy nem lakás célú helyiség (pl. üzlet) van, akkor a lakásról az „L” lakás betétlap, a nem lakás célú helyiségről a „B” nem lakás célú helyiség betétlap is kitöltendő.

12.1-12.8. sorok: Az előbbiek szerint az alapterületre töltendők, illetve tölthetők ki.

13-14. sorok: Az ingatlan területén lévő sportpályák összevont darabszámát és a területét kell kitölteni, függetlenül a sportpálya jellegétől.

15-17. sorok: Ha az intézmény vagy nem lakás célú épület társasház, abban az esetben kell kitölteni az adott sorokat. A 17. sor a kódjegyzék alapján töltendő ki.

18-31. sorok: Kitöltése megegyezik az „E” lakóépület betétlap 1-18. soroknál leírtakkal.

32. sor: A kódjegyzék alapján kell kitölteni. Az akadálymentességi követelményeknek való megfelelőségre az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásai a mérvadók.

33.0-33.6. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.

35. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

Kapacitásmutatók a kitöltéshez:

Megnevezés Mutató Megnevezés Mutató
Óvoda férőhely Művelődési otthon jellegű intézmény férőhely
Általános iskola tanterem Könyvtár és olvasóterem kötetszám
Szakiskola, szakmunkásképző isk. tanterem Múzeum 0
Gimnázium tanterem Levéltár 0
Szakközépiskola tanterem Alkotóház, műterem, restaurátorműhely 0
Gyógypedagógiai intézmény férőhely Kiállítási épület 0
Egyéb (közoktatási) intézmény férőhely Színház férőhely
Tanműhely, központi műhely munkahely Filmszínház férőhely
Oktatási célú sportépület, tornacsarnok, tanuszoda 0 Színház és filmszínház vegyes jelleggel férőhely
Kísérleti, kutatási laboratórium munkahely Hangversenyterem férőhely
Kollégium, diákotthon, diákszálló férőhely Cirkusz, varieté férőhely
Szakmai iskola és egyéb intézmény tanterem Egyéb szórakoztató üzem (pl. vidámpark) 0
Bölcsőde, napközi otthon férőhely Sportcsarnok férőhely
Csecsemő-, gyermek- és nevelőotthon férőhely Egyéb sportlétesítmény épülete 0
Kórház (diagnosztika), szanatórium, szülőotthon, anyaszállás ágyszám Ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhely
Egészségház, szakosított rendelő, orvosi rendelő munkahely Rehabilitációs intézmények férőhely
Ifjúsági utógondozó otthon, ifjúsági ház férőhely Átmeneti elhelyezést a nyújtó intézmények férőhely
Nappali ellátást nyújtó intézmények férőhely Egyéb szociális intézmények férőhely

A közoktatási intézmények tanterem mutatószámába beleértendők a szaktantermek, szakelőadók száma is.

„R” Üzemi épület

A betétlapot a közlekedési, ipari, építőipari, tárolási épületekre kell kitölteni.

A fejrészben a jogi rendezettség kódja csak akkor töltendő ki, ha az üzemi épület társasház. A kód az egyes külön tulajdoni lapon lévő ingatlanok jogi rendezettségéről hivatott tájékoztatást adni. A kódot a kitöltési útmutató tartalmazza.

1. sor: Az épület rendeltetése a kódjegyzék alapján töltendő ki, a megnevezéssel együtt.

2. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az épületet a használatbavételi engedély alapján a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásába bejegyzett rendeltetési céljától eltérően tartósan más célra használják. A sorban a rendeltetéstől eltérő használat idejét kell a kód alapján beírni. Tartós időszaknak tekinthető az öt éven túli eltérő használat. Ideiglenes használatnak tekinthető, ha öt éven belül várhatóan megszűnik a rendeltetéstől eltérő használat.

3-14. sorok: Kitöltése azonos az „E” épület betétlap megfelelő soraival.

15. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

16. sor: A környezetszennyezésre vonatkozó adat utal arra, hogy az épületben folyó tevékenység környezetszennyező-e, és ha igen, akkor a környezetvédelmi intézkedés kielégítő vagy sem. Kitöltése a kódjegyzék alapján történik.

17-20. sorok: Csak abban az esetben töltendők ki, ha az üzemi épület társasház. Az önkormányzat minden külön tulajdonában lévő helyiségére (helyiségcsoportjára) külön betétlapon kell az adatokat felvenni. Például ha a társasházzá alakított üzemi épületben egyik külön tulajdoni lapon baromfifeldolgozó, a másikon péküzem van és mindegyik önkormányzati tulajdonú, akkor két külön betétlapot kell nyitni a baromfifeldolgozónak és a péküzemnek a 17-20. sorok kitöltéséhez. Amennyiben csak a péküzem az önkormányzaté, akkor az épület és a külön tulajdonú helyiség összes adata egy lapon szerepeltethető. A külön tulajdonra vonatkozó sorok kitöltésénél az üzemi épület adatait nem kell ismételten szerepeltetni.

21.0-21.3. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok. Amennyiben üzemi épület társasház, akkor a külön tulajdoni lapokról felvett betétlapoknál kell kitölteni a külön tulajdonban lévő helyiség (helyiségcsoport) bruttó értékét. Az üzemi épület alapadatainál pedig a külön tulajdonok bruttó értékének összesített adata szerepelhet. (Ez alól kivétel, ha egy külön tulajdonnal rendelkezik az önkormányzat.)

23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

„D” Melléképületek, építmények

A melléképületek, építmények fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza.

1. sor: E sorba a melléképület rendeltetése a kódjegyzék alapján írható be. Amennyiben a melléképület sorgarázs vagy több gépkocsibeállás-hellyel rendelkező garázs, akkor a „B” betétlap is kitöltendő.

6., 7., 8., 10. sorok: A kódjegyzék alapján töltendők ki.

23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

„K” Közmű: víz-csatorna

A betétlap első oldala a vízmű létesítményeit, a második oldala a csatornamű létesítményeit fogja össze.

A betétlap tartalmazza a vízmű, illetőleg a csatornamű alaplétesítményeit és vezetékét.

Az alaplétesítmények - miután felszíniek - önálló helyrajzi számmal rendelkeznek és a járási hivatal nyilvántartásában megjelennek, míg a vezetékek - miután általában terepszint alattiak - abban nem vagy nem teljes körűen szerepelnek.

A vezetékek (csatornák) nyilvántartását a kataszter emiatt az alapközmű adataihoz rendeli. Az egyes vezetékek ott szerepeltetendők, amely műtől a vezetékek kiindulnak.

Ha az önkormányzat más településtől vagy állami vállalattól veszi át a vizet és tulajdonába csak a vezetékek egy része tartozik, akkor csak erre kell nyilvántartást vezetni, még akkor is, ha a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában nem szerepel, helyrajzi száma nincs.

Vízellátás alapadatai:

1-9. sorok: A víztermelő helyeket tartalmazza a vízkivétel módja szerint.

A felszín alatti kutak száma az összefüggő kutak számát tartalmazza, a kapacitás az együttes kapacitásukat jelenti.

A víztermelő hely és a víztisztítómű közötti vezetékhossz a víztermelő helynél szerepeltetendő, ha nincs önálló helyrajzi száma. A vízátvétel kapacitása - 08. sor - csak abban az esetben töltendő ki, ha az önkormányzat nem saját maga állítja elő, hanem mástól szerzi be a vizet. Ha a víztermelő helyeket (pl. kutakat) különböző időpontban helyezték üzembe, akkor az első és az utolsó üzembe helyezési időpontot kell a 9. sor két mezőjében feltüntetni. Helyi igény esetén alszámon részletező nyilvántartás vezethető az egyedi víztermelő helyek üzembe helyezési idejéről és kapacitásáról. Az egy időpontban üzembe helyezett kut(ak) esetében a 9. sor első - az „évtől:” szövegű - mezőjébe kell az évszámot bejegyezni.

10-13. sorok: Ha a víztisztító a víztermelő helyen van, akkor azt egy betétlapon kell szerepeltetni a víztermelő hellyel.

A víztisztítómű állhat csak gépházból és állhat vízkezelő egységgel együtt. A gépház a szivattyúkkal, a vízkezelőegység az elektromos berendezéssel együtt értendő. Kapacitásuk alapját is ez adja meg. (Víztisztító nem minden rendszerben van.) A víztisztító üzembe helyezési éve eltérhet a víztermelő helyétől, ezért az időpontját ki kell tölteni. Ha rekonstrukció során a víztisztítók cseréjére került sor, akkor a rekonstrukció időpontját kell az üzembe helyezés éveként feltüntetni. A víztisztító helyről kiinduló vezetékeket - ha nincs önálló helyrajzi számuk - a betétlapon szerepeltetni kell.

17-19. sorok: A sorok a tárolókat fajtánként külön tartalmazzák. A medence lehet magaslati vagy térszinti tároló, ez a sorban a helyi igény szerint írható be.

20-23. sorok: A helyrajzi szám nélkül szereplő bel- és külterületi vezetékek hosszát külön kell szerepeltetni.

25.0-25.3. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.

27. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

Csatorna-ellátás alapadatai:

Az alapadatok sorrendje a szennyvíz folyásával ellentétes irányú, azért került megfordításra, mert a csatornamű alaplétesítményei a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában minden esetben, míg a csatornahálózat nem minden esetben szerepel. A nyilvántartás alapelve megegyezik a vízellátáséval.

28. sor: A szennyvíztisztítók technológiai rendszer szerinti megkülönböztetését a kódjegyzék tartalmazza.

30. sor: Ha technológiánként különböző időpontban helyezték üzembe a szennyvíztisztítót, akkor az utolsó technológia üzembe helyezési időpontját kell beírni.

31. sor: Az átemelőket átmérő szerint a kódjegyzék három típusba sorolja, kicsi a 2-3,2 m átmérőjű, közepes a 3,2-5 m átmérőjű, nagy az 5 m átmérőjű feletti átemelő.

35. sor: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik. A technológiai jellemző mind a szennyvíz-főgyűjtőre, mind a gyűjtőcsatornára kiterjed.

36-38. sorok: A szennyvíz-főgyűjtőkhöz értendő a tojásszelvény is. A szennyvíz-főgyűjtő adataihoz - a természetbeni állapotnak megfelelően - bekötővezeték adata nem csatlakoztatható.

42. sor: A ténylegesen bekötött ingatlanok számát kell beírni.

45. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

„H” Közmű: távfűtés betétlap

A betétlap közvetlenül az „F” földterület betétlaphoz kapcsolódik.

1. sor: A hőtermelő létesítmény nevét, illetve jellegét tartalmazza a kódjegyzék szerint. Ha az önkormányzat más önkormányzattól kapja a hőellátást, akkor ezen a soron nem szerepel adat.

2. sor: A hőtermelő létesítmény névleges csúcskapacitást kell szerepeltetni megawattban.

3. sor: A tényleges fogyasztás csúcsteljesítményét kell szerepeltetni megawattban.

5. sor: A hőellátás módját a kódjegyzék tartalmazza. Hőenergiát általában a fűtőművek vásárolnak.

6. sor: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik.

„S” Strand, fürdő betétlap

A betétlap kapcsolódhat közvetlenül az „F” és a „V” betétlaphoz vagy valamely épület betétlapjához.

1. sor: A strand, fürdő, uszoda konkrét nevét kell beírni (pl. Széchenyi fürdő).

2. sor: A fürdő jellegét a kódlista tartalmazza.

3. sor: Csak abban az esetben töltendő ki, ha a strand folyóvíz vagy tó partján fekszik, és egyéb vízellátása nincs. Területnek a földrészletnek strand céljára elkerített része vehető fel.

4. sor: Kitöltése a kódlista szerint történik.

5. sor: Ha saját kútról történik a vízellátás, akkor kell ezt a sort kitölteni.

6. sor: A friss vízigény az egész fürdő vízigényére vonatkozik.

7. sor: A vízkivételi kapacitás a saját vízbeszerzés kapacitására vonatkozik.

8. sor: A fürdő technológiai megoldásában a vízforgatásos rendszerű medence a korszerű, a kódjegyzék szerint szerepeltetendő.

9. sor: A medence típusát a kódjegyzék tartalmazza. Ha egy fürdő területén több medence van, akkor mindegyikről külön-külön kell betétlapot kitölteni.

15. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

„O” Sportlétesítmények

A betétlapot az önálló ingatlanként bejegyzett sportlétesítményekre kell kitölteni. A betétlap kapcsolódik az „F” földterület betétlaphoz.

1. sor: A sportlétesítmény rendeltetése az építményjegyzék alapján töltendő ki, a megnevezéssel együtt.

2. sor: A sportlétesítmény befogadóképessége a stadionban, sportcsarnokban, sportpályán elhelyezhető nézők számát jelenti.

3. sor: A kódjegyzék alapján kell kitölteni. A sportlétesítmény lehet fedett vagy szabadtéri. Amennyiben az ingatlanon fedett és szabadtéri sportpálya egyaránt van, akkor azokról külön-külön betétlapot kell kitölteni.

4. sor: A fedett és a szabadtéri sportpályák számát a 3. sorban leírtakkal összhangban kell kitölteni.

5. sor: A sportpálya rendeltetését a kódjegyzék tartalmazza. Amennyiben több fedett sportpálya van és azok rendeltetése eltérő, akkor ez a sor a rendeltetés szerint külön betétlapon tovább részletezendő. A szabadtéri sportpályák esetén az eljárás azonos.

6. sor: A sorba a pálya küzdőterét (és nem az ingatlan) területét kell beírni.

7. sor: A pálya burkolatát, talaját a kódjegyzék tartalmazza. A műanyag burkolat közé kell sorolni a rekortánt is.

8. sor: A pálya minősítése, fokozata csak a fedett sportpályák esetében töltendő ki a kódjegyzék szerint.

10. sor: Az egyéb kiszolgáló létesítmények számát a szabadtéri sportlétesítmények esetén kell kitölteni a sportlétesítmény területén elhelyezett építmények számát tartalmazza.

11. sor: A sor alátörése lehetőséget biztosít arra, hogy az egyéb kiszolgáló létesítmények funkció szerint részletezhetők legyenek. Az egyéb kiszolgáló létesítmények, helyiségek lehetnek: kondicionáló terem, szauna, sportbolt, vendéglátás stb. A sorban a funkció megnevezése és a területe szerepeltethető.

12. sor: A fedett és a szabadtéri sportpályák esetében is kitöltendő sor. Amennyiben az egyéb kiszolgáló létesítmények száma 0, akkor a terület sorba is 0 írandó.

„Y” Közlekedési műtárgyak

A betétlapot a hidakról, az aluljárókról és a felüljárókról kell kitölteni. A betétlap kapcsolódhat az „U”, a „V” betétlapokhoz, ha a műtárgy helyrajzi számhoz köthető, de szerepelhet helyrajzi szám nélkül is. Minden egyes műtárgyról külön betétlapot kell kitölteni.

1. sor: A műtárgy egyedi beazonosítása érdekében e sorban szerepeltethető a híd megnevezése (pl. Lánchíd), de szerepelhet az út/utca és vasút neve, az út szelvényszáma vagy a híd törzsszáma.

2. sor: A sorba a műtárgy ingatlanjegyzék azonosítójának kódját kell beírni.

7-9. sorok: Az adatokat deciméterben kell megadni (10 dm = 1 méter). A 7-8. sorok adatát csak a hídra és a felüljáróra kell kitölteni. A teljes felület az Y 07. és a Y 08. sorok szorzata. Vigyázat! A teljes felületet m2-ben kell megadni, ezért kiszámításánál a 7. és 8. sor adatát át kell számítani méterbe. A teljes felület adatát az aluljáró esetében is ki kell tölteni.

10-12. sorok: A megfelelő adatok kitöltésénél az előbbiekben leírtak szerint kell eljárni.

13-16. sorok: Híd és aluljáró esetében kell kitölteni.

18. sor: A híd, felüljáró teherbírását az annak megállapítására szolgált előírás (Közúti Hídszabályzat) évszámára hivatkozással, az ott előírt terhelési osztályra utalással kell megadni. A sor első két kódkockája a teherbírás osztályba sorolásának feltüntetésére, a törtvonal utáni kódkockák az évszám kitöltésére szolgálnak. A teherbírás osztályba sorolása A, B, C jelű lehet, amennyiben az osztályba sorolás helyett tonnában kifejezett értéket tartalmaz a híd dokumentáció, akkor azt kell beírni az első két kódba. Például A/1956, B/1979, C/1968, 12/1950, 20/1993. Az aluljáró adatainak kitöltésénél a födémszerkezet teherbírását kell számba venni.

19. sor: A szerkezet anyaga a kódjegyzék alapján töltendő ki. Az aluljáró esetében a födémszerkezet anyagának megfelelő kódot kell alkalmazni.

20.0-tól kezdődő sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.

22. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

„P” Egyéb építmény

A betétlapot az önállóan álló egyéb építményekről kell kitölteni. A betétlap kapcsolódhat az „F” földterület betétlaphoz - ha az adott helyrajzi számon csak egyéb építmény van - és kapcsolódhat minden további betétlaphoz is.

Ha az adott területen több építmény van, azokról külön-külön kell kiállítani a betétlapot.

1. sor: A sorba az építmény ingatlanjelleg-azonosító kódját kell beírni.

15-16. sorok: A sorokat csak akkor kell kitölteni, ha a köztéri műalkotás ingatlanként szerepel a számviteli nyilvántartásban. A köztéri műalkotás jellegét a kódjegyzék tartalmazza.

17. sor: Ha a köztéri műalkotásnak műemléki törzsszáma vagy egyedi nyilvántartási azonosítója van, akkor azt kötelező e sorban szerepeltetni.

23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

A betétlap az egyéb építmények közül a legfontosabbakat tartalmazza. Helyi igénynek megfelelően a kataszter kiegészíthető további építmények adataival is az egyéb soron.

„L” Lakás betétlap

A betétlapot minden esetben valamilyen épület betétlapjához kapcsolódóan kell kitölteni.

Társasházi lakás esetében a helyrajzi számnak tartalmaznia kell a konkrét lakás címéhez (pl. II. emelet 2. ajtó) tartozó helyrajzi szám külön tulajdoni lap számát.

A betétlap fejrészében a lakás jogi rendezettségét is szerepeltetni kell társasházi lakás esetében, mivel a külön tulajdoni lapon lévő egyes lakások jogi rendezettsége egymástól eltérő lehet.

A lakás főbb jellemzői:

1. sor: A sort abban az esetben célszerű kitölteni a lakás beazonosíthatósága érdekében, ha az ingatlanon több épület áll és címük eltérő. E sorba csak az út, utca név és házszám szükséges.

2. sor: A lakás pontos helyének meghatározására szolgál. Az emelet számát arab számmal kell kitölteni, a földszint 0-val jelölendő.

3-4. sorok: Amennyiben a lakás társasházi öröklakás, akkor célszerű az alapító okiratban szereplő lakás alapterületet is szerepeltetni, mert az eltérhet a teljes vagy a hasznos alapterülettől. A külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adattal azonosan szerepeltetendő. Hasznos segítséget nyújt a tulajdonosi jogok gyakorlásához. A 4. sor nem tartalmaz kódkockát, mert a közös tulajdoni hányad csak helyileg fontos, és számozása - a társasház-alapítás során - nagyon eltérő (pl. 27/10000, 345/2848, 1/2).

5. sor: E sorba csak akkor kerülhet adat, ha a külön tulajdonban lévő lakás az önkormányzat és más személy közös tulajdonában áll. Ilyen eset elvétve - volt társbérletek esetén - fordulhat elő.

A lakás komfortfokozatának és a helyiségeinek fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint.

12. sor: A szoba fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza. Szükséglakás esetén előfordul, hogy a „lakás” egy helyiségből áll, ott került kialakításra a főzés és a fürdés lehetősége. Ebben az esetben csak ez az egy sor töltendő ki.

26. sor: A főzőhelyiségek fajtáját a kódjegyzék tartalmazza. A lakásban miután egy főzőhelyiség van, csak a hasznos alapterület szerepel.

28-30. sorok: A fürdőhelyiség fajtája és területe kétszer szerepel a betétlapon arra tekintettel, hogy tetőtér-beépítéses lakások esetén gyakori a két fürdőhelyiség. Amennyiben a lakásban csak egy fürdőhelyiség van, akkor csak a 28-29. sorokat kell kitölteni.

34-35. sorok: Tárolóhelyiség: a gardrób és az éléskamra. Az éléskamraszekrényt a főzőhelyiség területében kell jegyezni.

39. sor: A lakáshoz tartozó külső tartózkodókat a fogalomjegyzék tartalmazza (pl. loggia, erkély, terasz) e soron a teljes területüket kell beírni.

40. sor: A lakás területe a 13. sortól a 39. sorig szereplő területi adatok összesítése.

41. sor: A hasznos alapterület meghatározására a fogalomjegyzék ad útmutatást.

„B” Nem lakás célú helyiség betétlap

A betétlapot minden esetben valamelyik épület betétlapjához kapcsolódóan kell kitölteni.

Társasházban lévő külön tulajdonú nem lakás célú helyiség esetében a helyrajzi számnak tartalmaznia kell a konkrét helyiséghez tartozó helyrajzi szám külön tulajdoni lap számát (a helyrajzi szám utolsó alátörésének 3 kódkockája).

A betétlap fejrészében a helyiség jogi rendezettségét is szerepeltetni kell társasház esetében, mivel az egyes külön tulajdonok jogi rendezettsége egymástól eltérő lehet.

1. sor: A sort abban az esetben célszerű kitölteni a helyiség beazonosíthatósága érdekében, ha az ingatlanon több épület áll és címük eltérő. E sorba csak az út, utca név és házszám szükséges.

2. sor: A helyiség pontos helyének meghatározására szolgál. Az emelet számát arab számmal kell kitölteni, a földszint 0-val jelölendő.

3. sor: A helyiség rendeltetése szerinti megnevezése írható be, például üzlet, iroda, bölcsőde.

4. sor: A sorba a helyiség rendeltetésének megfelelő ingatlanjelleg-azonosítót kell beírni.

5-6. sorok: Amennyiben a helyiség társasházi külön tulajdont képez, akkor célszerű az alapító okiratban szereplő alapterületet is szerepeltetni, mert az eltérhet a teljes vagy a hasznos alapterülettől. A külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adattal azonosan szerepeltetendő. Hasznos segítséget nyújt a tulajdonosi jogok gyakorlásához. A 4. sor nem tartalmaz kódkockát, mert a közös tulajdoni hányad csak helyileg fontos, és számozása - a társasház-alapítás során - nagyon eltérő (pl. 27/10000, 345/2848, 1/2).

7. sor: E sorba csak akkor kerülhet adat, ha a külön tulajdonban lévő helyiség az önkormányzat és más személy közös tulajdonában áll.

8. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

9-12. sorok: Az önálló nem lakás célú helyiség állhat egy helyiségből és összefüggő helyiségcsoportból. Az első esetben a 9-12. sor kitöltése nem kötelező, mivel alapterülete megegyezik a 13. sorban szerepeltetendővel.

13. sor: Az adatsor kitöltése kötelező.

14-17. sorok: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

„M” Módosító adatlap

Az „M” módosító adatlap a kataszter felfektetése után az ingatlan adataiban bekövetkező lényeges, elsősorban az értékváltozás követésére szolgál. Időrendben információt nyújt az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokról, azok okairól.

Az adatlap a számítógépen vezetett kataszter esetében az adatváltozás átvezetésének alapbizonylata, míg a kézi vezetésű kataszternél a nyilvántartás része. Az adatlap a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából is fontos szerepet tölt be, mert információhordozója az állományban bekövetkezett változásoknak.

Az adatlap szerkezete:

1. oszlop: Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás évét kell jegyezni és nem a nyilvántartó által történő rögzítés időpontját.

2. oszlop: A változás okának szöveges leírása.

3. oszlop: Az elsődleges fontosságú változások eseteit a kódjegyzék tartalmazza, az ezen túlmenő - mélyebb bontású - változásokra helyi igény szerint alakíthatók ki a kódok, amennyiben számítógépen vezetik a katasztert.

4. oszlop: A sor az ingatlan bruttó értékében bekövetkezett változás vezetésére szolgál, és az „I” adatlap értékváltozásának sorával kell megegyeznie. Amennyiben egy éven belül az ingatlannal kapcsolatban több olyan esemény történt, amely az értéket változtatta, akkor azokat külön-külön fel kell vezetni. A belterület és a külterület közötti átsorolások értékét az oszlopban nem kell szerepeltetni. Ugyanakkor a 12. számlacsoportból a 16. számlacsoportba átkerült, üzemeltetésre, kezelésre átadott ingatlanok bruttó értékét szerepeltetni kell. Az ingatlan számviteli nyilvántartásában történt felértékelést (átértékelést) szintén nyilván kell tartani ezen oszlopban. Az oszlop elején külön álló egy kockába + jelet kell írni, ha a bruttó érték növekedett, - előjelet kap, ha a bruttó érték csökkent.

5. oszlop: E sorba akkor kerülhet adat, ha az ingatlan valamilyen oknál fogva felértékelésre került, de a becsült (forgalmi) érték, illetőleg eszmei érték a számviteli nyilvántartásban nem került átvezetésre.

*

A kataszter, illetőleg az adatlap vezetéséhez - különös tekintettel a kézzel vezetett nyilvántartásokra - az ingatlanra vonatkozó, lényeges változásokat előidéző események néhány példái az alábbiak:

1. változáskód: Új építés

Az új épület, építmény használatbavétele (üzembe helyezése) megtörtént, a számvitel könyv szerinti nyilvántartásba a bekerülési érték számbavételre került.

Az ingatlan adatlapon: a bruttó érték változik, és épületre vonatkozó db szám megjelenik vagy száma növekszik. Az „F” lapon az ingatlan beépítetté válik (ha idáig nem volt beépített). Valamelyik épület betétlap kitöltésre kerül.

3. változáskód: Ingatlan eladás

Alapja az adásvételi szerződés. Ebben az esetben az ingatlanra vonatkozó minden adat kivezetésre és elkülönítésre kerül, az eladás tényének és az ingatlan vevőjének megjelölésével. Az elkülönítés addig szükséges, amíg a járási hivatal határozata nem érkezik meg az új tulajdonos bejegyzéséről.

4. változáskód: Részingatlan eladás (tulajdoni hányad változással)

Ez az esemény a társasházzá alakított lakóházak esetében gyakori. Az albetétesített lakás, nem lakás célú helyiség kerül eladásra. Amíg egy épületben lévő minden lakás és nem lakás célú helyiség eladásra nem kerül, addig az épület vegyes tulajdonú társasház. Az épület közös szerkezete, berendezései és helyiségei tekintetében az önkormányzat tulajdoni hányada változik.

Az egyes lakások eladásának tényével változik az „I” ingatlan adatlapon az ingatlan bruttó értéke, az önkormányzati tulajdoni hányad, a kizárólagos tulajdonnak a területe és a tulajdonosok köre. A lakásokról vezetett megfelelő „L” lakás betétlap kivezetésre kerül és a járási hivatal határozatáig a kataszterben elkülönítetten kezelendő.

6. változáskód: Ingatlan gazdasági társaságba vitele

Ugyanolyan módon kezelendő a kataszterben, mint az eladás. A számviteli törvény besorolása szerint a gazdasági társaságba apportként bevitelre kerülő ingatlanok az 1. számlaosztályon belül a 12. Ingatlanok csoportjából a 17. Részesedések csoportjába kerül átvezetésre, a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában pedig a 31-37. kódszám alatt, gazdasági társaságok területeként jegyzik be.

12. változáskód: Számvitelben felértékelés

A változás az önkormányzat tulajdonjogát és az ingatlan természetbeni valós állapotát nem érinti.

E kódot abban az esetben használni, ha az önkormányzat tulajdonába érték nélkül került ingatlan és az utóbb felértékelésre került a számviteli nyilvántartásban.

Megjegyzés: Az ingatlanvagyon-kataszter nem pótolja, illetve nem helyettesíti a 3/1984. (Ép. Ért. 26.) ÉVM utasítással módosított 3/1979. (Ép. Ért. 11.) ÉVM utasítás alapján készült belterületi közműnyilvántartásokat.

3. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelethez * 

Kódjegyzék az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterhez

„I” Ingatlan

Fejrészben: Jogi rendezettsége:

1: rendezett

2: rendezetlen, tulajdonból kikerült

3: rendezetlen, tulajdonba bekerült

4: részben rendezett

I 02. Megyekód:

01: Budapest

02: Baranya

03: Bács-Kiskun

04: Békés

05: Borsod-Abaúj-Zemplén

06: Csongrád

07: Fejér

08: Győr-Moson-Sopron

09: Hajdú-Bihar

10: Heves

11: Komárom-Esztergom

12: Nógrád

13: Pest

14: Somogy

15: Szabolcs-Szatmár-Bereg

16: Jász-Nagykun-Szolnok

17: Tolna

18: Vas

19: Veszprém

20: Zala

I 06. Az ingatlan országa:

1: magyar

2: külföldi ország

I 07. Az ingatlan fekvése:

1: belterület

2: külterület

I 09. A földrészlet tulajdonjoga:

1: a földrészlet kizárólag önkormányzat tulajdonában

2: a földrészlet nem önkormányzati tulajdonú, de az önkormányzatnak épülete van rajta

3: a földrészlet társasházi tulajdon, önkormányzat közös tulajdoni hányaddal rendelkezik

4: a földrészlet szövetkezeti tulajdon, az önkormányzat csak egyéb önálló ingatlannal rendelkezik

I 10. A vagyon jellege:

1: törzsvagyon része

2: egyéb vagyon

3: részben a törzsvagyon része

I 11. Az ingatlan forgalomképessége:

1: forgalomképtelen törvény alapján

2: forgalomképtelen helyi döntés alapján

3: korlátozottan forgalomképes törvény alapján

4: korlátozottan forgalomképes a helyi döntése alapján

5: forgalomképes

6: korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanrészeket tartalmaz

I 13. *  Kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi védettség: * 

1: nincs védettség

2: országos egyedi műemléki védettség

3: országos műemléki jelentőségű területen, illetve műemléki környezetben fekvő

4: országos egyedi műemléki védettségű, műemléki jelentőségű területen, illetve műemléki környezetben

5: helyi védettsége van

6: országos jelentőségű védett természeti terület

7: helyi jelentőségű védett természeti terület

8: régészeti lelőhely

9: védetté nyilvánított régészeti lelőhely

10: régészeti védőövezet

I 14. A tulajdonszerzés jogcíme:

1: állami tulajdonból ingyenesen önkormányzat tulajdonába került

2: saját létesítés

3: adásvétel

4: öröklés

5: átruházás

6: elbirtoklás

7: földfelajánlás elfogadása

8: egyéb

I 17-26. Ingatlanra bejegyzett jogok és tények:

01: telki szolgalmi jog

02: állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok

03: haszonélvezeti jog

04: használat joga

05: megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog

06: elő- és visszavásárlási jog

07: vételi jog

08: tartási és életjáradéki jog

09: jelzálogjog, önálló zálogjog

10: végrehajtási jog

11: bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás

12: bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás

13: fellebbezés és földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem

14: szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom

15: bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal azonos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem

16: árverés kitűzése

17: zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés

18: tulajdonjog fenntartással történt eladás

19: bejegyzés iránti kérelem elutasítása

20: törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása

21: jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása

22: lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról

23: ranghely megváltoztatása

24: jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege

25: épület létesítésének a ténye

26: épület bontásának a ténye

27: telekalakítási eljárás megindításának ténye

28: az eljárás felfüggesztésének ténye

29: az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása

I 28.1. Vagyonkezelő:

1: a képviselő-testület hivatala

2: az önkormányzat költségvetési intézménye

3: az önkormányzat közhasznú társasága

4: az önkormányzat társulása

5: gazdasági társaság

6: más szervezet

7: magánszemély

I 29.1. Üzemeltető:

1: a képviselő-testület hivatala

2: az önkormányzat költségvetési intézménye

3: az önkormányzat közhasznú társasága

4: az önkormányzat társulása

5: gazdasági társaság

6: más szervezet

7: magánszemély

I 30. Üzemeltetésre, kezelésre átadott ingatlan:

1: igen

2: nem

I 33. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„F” Földterület

F 01. A fölterület rendeltetése:

1: termőföld

2: lakóépülettel beépíthető építési telek

3: egyéb építési telek

4: művelés alól kivett egyéb terület

F 02. A művelési ág jellege:

01: szántó

02: rét

03: legelő

04: szőlő

05: kert

06: gyümölcsös

07: halastó

08: nádas

09: erdő (közjóléti erdő nélkül)

10: fásított terület

11: művelés alól kivett egyéb terület

F 05. A művelés alól kivett egyéb földterület jellege:

01: sporttelepek

02: állandó jellegű táborok

03: vásárterek és kiállítási területek

04: temető céljára kijelölt területek

05: állandó jellegű szilárd hulladék lerakóhelyek

06: folyékony hulladék lerakóhelyek

07: hulladékgyűjtő udvar

08: hulladékgyűjtő sziget

09: hulladékválogató

10: hulladékkomposztáló telep

11: hulladékátrakó állomás

12: dögterek

13: folyók, állóvizek partján lévő strandok

14: fürdők, gyógyfürdők céljára szolgáló területek

12: gyógyhelyek és üdülőhelyek céljára szolgáló területek

13: vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek

14: szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek

15: közüzemi vállalatok telepei

16: nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés

17: közterületről nyíló pince

18: egyéb művelés alól kivett terület

F 06. A telek jellege:

1: általános telek

2: úszótelek

F 07. Beépítettség:

1: beépítetlen

2: a tulajdonos önkormányzat által beépített

3: más tulajdonos által beépített

F 08. Beépítési mód:

1: szabadon álló

2: oldalhatáron álló

3: ikresen csatlakozó

4: zártsorú

F 11. Villany ellátottság:

1: nincs

2: van

F 12. Ivóvízellátás:

1: nincs

2: vízellátás saját kútról

3: vízellátás közműves hálózatról

4: vízellátás házi hálózatról

F 13. Szennyvízelvezetés:

1: nincs

2: közcsatorna hálózatba bekötött

3: zárt rendszerű

4: derítés-szikkasztás

F 14. Csapadékvíz-elvezetés:

1: nyílt árok befogadóval

2: nyílt árok szikkasztó rendszerű

3: folyóka

4: burkolt árok

5: elválasztott rendszerű csapadékcsatorna

6: egyesített rendszerű közcsatornába

7: nincs

F 15. Tűzivíz-vezeték:

1: nincs

2: vezetékes

3: egyedi

F 16. Gázellátás:

1: nincs

2: városi gáz

3: földgáz

„Z” Zöldterület

Z 01. A zöldterület jellege:

1: közkert

2: közpark

3: közjóléti erdő (parkerdő pihenőerdő)

4: pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő

5: belterületi élőfa-gyűjtemény (arborétum)

Z 16. Öntözőhálózattal ellátott:

1: igen

2: nem

Z 19. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„V” Vizek, közcélú vízilétesítmények

V 02. A vízfolyás jellege:

1: folyó

2: vízfolyás (patak, ér, csobogó)

3: belvíz csatorna

V 03. A vízfolyás területi jelentősége:

1: csak egy település területén folyik át

2: több település területén folyik át

V 07. Az állóvíz jellege:

1: holtág

2: tó (tározó)

3: bányató

V 11. Vízelvezető árok fajtája:

1: nyílt árok befogadóval

2: nyílt árok szikkasztó rendszerű

3: folyóka

3: burkolt árok

4: övárok

V 14. Árvízvédelmi mű besorolása:

1: elsőrendű

2: másodrendű

V 16. Védelmi fal besorolása:

1: elsőrendű

2: másodrendű

V 25. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„U” Közlekedési terület

U1 07. Burkolat anyaga:

1: aszfaltbeton és öntöttaszfalt

2: kő-keramit

3: utántömörödő (aszfaltmakadám)

4: beton

5: kiépítetlen út (földút, javított földút, vizes makadám)

U1 14. Víztelenítés módja:

1: nyílt árok befogadóval

2: nyílt árok szikkasztó rendszerű

3: folyóka

4: burkolt árok

5: elválasztott rendszerű csapadékcsatorna

6: egyesített rendszerű közcsatorna

7: nincs víztelenítés

U1 20. Járda, gyalogút jellege:

1: kiépített kétoldali

2: kiépített egyoldali

3: kiépítetlen kétoldali

4: kiépítetlen egyoldali

5: vegyes kétoldali

U1 28. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„T” Köztemető

T 02. A temető jellege:

1: hagyományos és urnatemető hely

2: urnatemető

3: hősi temető

4: nemzeti sírkert (nemzeti panteon)

T 03. A temető használata szerint:

1: működő

2: lezárt

T 12. Vízvételi lehetőség:

1: van

2: nincs

T 13. Közvilágítás:

1: van

2: nincs

T 16. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„E” Lakóépület

Fejrészben: Jogi rendezettsége:

1: rendezett

2: rendezetlen, tulajdonból kikerült

3: rendezetlen, tulajdonba bekerült

E 03. Rendeltetéstől eltérő használat:

1: tartós idejű

2: ideiglenes

E 04. Az épület forgalomképessége:

1: forgalomképtelen törvény alapján

2: forgalomképtelen helyi döntés alapján

3: korlátozottan forgalomképes törvény alapján

4: korlátozottan forgalomképes helyi döntés alapján

5: forgalomképes

E 11. Függőleges teherhordó szerkezet:

1: hagyományos, falazott

2: blokkos

3: vázas vagy öntött

4: panelos

5: vegyes

E 12. Az épület tetőszerkezete:

1: magas

2: lapos

3: vegyes (lapos-magas)

E 13. Tetőtéri beépítettség:

1: nem beépíthető

2: beépített

3: részben beépített

4: padlástér beépíthető

4: magas tető építésével beépíthető

5: emeletráépítéssel bővíthető

E 14. Az épület állapota:

1: beavatkozást nem igényel

2: részleges felújítással megfelelővé tehető

3: teljes felújítással megfelelővé tehető

4: gazdaságosan nem újítható fel

E 15. Fűtési rendszer:

1: távfűtés

2: központi fűtés gázenergiával

3: központi fűtés olajjal

4: központi fűtés szilárd tüzelőanyaggal

5: geotermikus fűtés

6: egyedi fűtés

E 16. Melegvízellátás:

1: nincs

2: távhő ellátási rendszerből

3: központi kazánról

4: egyedi

E 17. Egyéb ellátottság:

1: nincs

2: telefonhálózat van

3: kábel TV van

4: telefon + kábel TV van

E 19. Hulladéktárolás:

1: nincs

2: konténeres

3: szeméttároló

E 34. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„N” Intézményi vagy nem lakás célú épület

Fejrészben: Jogi rendezettsége:

1: rendezett

2: rendezetlen, tulajdonból kikerült

3: rendezetlen, tulajdonba bekerült

N 03. Rendeltetéstől eltérő használat:

1: tartós ideig

2: ideiglenes

N 05. Rendeltetési egység, természetes mérőszám:

1: férőhely

2: tanterem

3: munkahely

4: ágyszám

5: kötetszám

N 07. Az épület forgalomképessége:

1: forgalomképtelen törvény alapján

2: forgalomképtelen helyi döntés alapján

3: korlátozottan forgalomképes törvény alapján

4: korlátozottan forgalomképes helyi döntés alapján

5: forgalomképes

N 17. Külön tulajdon forgalomképessége:

1: forgalomképtelen törvény alapján

2: forgalomképtelen helyi döntés alapján

3: korlátozottan forgalomképes törvény alapján

4: korlátozottan forgalomképes helyi döntés alapján

5: forgalomképes

N 24. Függőleges teherhordó szerkezet:

1: hagyományos, falazott

2: blokkos

3: vázas vagy öntött

4: panelos

5: vegyes

N 25. Az épület tetőszerkezete:

1: magas

2: lapos

3: vegyes (lapos-magas)

N 26. Tetőtéri beépítettség:

1: nem beépíthető

2: beépített

3: részben beépített

4. magastető építésével beépíthető

5: emeletráépítéssel bővíthető

N 27. Az épület állapota:

1: beavatkozást nem igényel

2: részleges felújítással megfelelővé tehető

3: teljes felújítással megfelelővé tehető

4: gazdaságosan nem újítható fel

N 28. Fűtési rendszer:

1: távfűtés

2: központi fűtés

3: egyedi fűtés

N 29. Melegvízellátás:

1: nincs

2: távhő ellátási rendszerből

3: központi kazánról

4: egyedi

N 30. Egyéb ellátottság:

1: nincs

2: telefonhálózat van

3: kábel TV van

4: műholdas TV adás-vétel van

5: biztonságtechnikai berendezés van

6: telefon + kábel TV van

7: telefon + műholdas TV van

8: telefon + biztonságtechnikai berendezés van

9: teljes körű ellátottság van

N 32. Akadálymentességi követelményeknek való megfelelőség

1: megfelel

2: nem felel meg

N 35. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„R” Üzemi épület

Fejrészben: Jogi rendezettsége:

1: rendezett

2: rendezetlen, tulajdonból kikerült

3: rendezetlen, tulajdonba bekerült

R 02. Rendeltetéstől eltérő használat:

01: tartós idejű

02: ideiglenes

R 09. Függőleges teherhordó szerkezet:

1: hagyományos, falazott

2: blokkos

3: vázas vagy öntött

4: panelos

5: vegyes

R 10. Tetőszerkezet:

1: magas

2: lapos

3: vegyes (lapos-magas)

R 11. Az épület állapota:

1: beavatkozást nem igényel

2: részleges felújítással megfelelővé tehető

3: teljes felújítással megfelelővé tehető

4: gazdaságosan nem újítható fel

R 12. Fűtési rendszer:

1: nincs

2: távfűtés

3: központi fűtés

4: egyedi fűtés

R 13. Melegvízellátás:

1: nincs

2: távhő ellátási rendszerből

3: központi kazánról

4: egyéb

R 14. Egyéb ellátottság:

1: nincs

2: telefonhálózat van

3: biztonságtechnikai berendezés van

R 15. Hulladéktárolás:

1: nincs

2: konténeres

3: szeméttároló

R 16. Környezetszennyezés:

1: nincs

2: megfelelő védelemmel

3: nem megfelelő védelemmel

4: védelem nélkül

R 20. A külön tulajdon forgalomképessége:

1: forgalomképtelen törvény alapján

2: forgalomképtelen helyi döntés alapján

3: korlátozottan forgalomképes törvény alapján

4: korlátozottan forgalomképes helyi döntés alapján

5: forgalomképes

R 23. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„D” Melléképületek, építmények

Fejrészben: Jogi rendezettsége:

1: rendezett

2: rendezetlen, tulajdonból kikerült

3: rendezetlen, tulajdonba bekerült

D 01. A melléképület rendeltetése:

01: garázs

02: raktár

03: szerszámtár

04: tüzelőtároló

05: konyha (nyári konyha)

06: WC

07: magtár

08: kazánház

09: iroda

11: öltöző

12: mosókonyha

13: szerelőműhely

14: szárító

15: egyéb

D 06. Az épület állapota:

1: beavatkozást nem igényel

2: részleges felújítással megfelelővé tehető

3: teljes felújítással megfelelővé tehető

4: gazdaságosan nem újítható fel

D 07. Fűtési rendszere:

1: van

2: nincs

D 07. Vízellátottsága:

1: közműves vízellátása van

2: nincs

D 10. Melléképítmények rendeltetése:

1: állattartási építmény

2: növénytermelési építmény

3: állattartási és növénytermelési építmények

D 20. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„K” Közmű, víz, csatorna

K 27. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

K 28. Szennyvíztisztító technológia:

1: nincs

2: mechanikai (I. fokozat)

3: biológiai (II. fokozat)

4: III. fokozat (foszfor és nitrogén eltávolítása)

5: mechanikai + biológiai

6: mechanikai + biológiai + III. fokozat

K 31. Átemelő típusa:

1: kicsi

2: közép

3: nagy

K 35. A csatorna rendszere:

1: egyesített rendszerű

2: elválasztó rendszerű

K 45. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„H” Közmű, távfűtés

H 01. A hőtermelő létesítmény jellege:

1: hőerőmű

2: hőtermelőmű

3: szemétégetőmű

4: hévízmű

5: fűtőmű

H 05. A hőellátás módja:

1: saját

2: vásárolt

3: saját és vásárolt

H 06. A hőközpont jellege:

1: termelői hőközpont

2: szolgáltatói hőközpont ellátandó épületben

3: szolgáltatói hőközpont ellátandó épületen kívül

4: fogyasztói hőközpont ellátandó épületben

5: fogyasztói hőközpont ellátandó épületen kívül

H 20. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„S” Strand, fürdő

S 02. Jellege:

1: hidegvízű nyitott

2: hidegvízű fedett

3. melegvízű nyitott

4: melegvízű fedett

5: melegvízű, télen fedett

6: folyóvíz vagy tó parti strand

S 04. Vízbeszerzés:

1: vízműhálózatból

2: saját kútról

3: saját felszíni vízműről

4: saját felszín alatti vízműről

5: nincs

S 08. Vízforgatás:

1: nincs

2: van

S 09. Medence típusa:

1: gyógyfürdőmedence

2: strandmedence

3: úszómedence

4: gyermekmedence

5: nincs

S 15. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„O” Sportlétesítmények

O 03. A sportlétesítmény jellemzője:

1: fedett

2: szabadtéri

O 05. A sportpálya rendeltetése:

1: edzőterem

2: kondicionáló terem

3: futófolyosó

4: atlétikai pálya/pályarész

5: labdarúgó pálya/pályarész

6: korcsolyapálya

7: jégkorongpálya

8: kézilabdapálya

9: kosárlabdapálya

10: röplabdapálya

11: teniszpálya

12: autóversenypálya

13: kerékpár-versenypálya

14: lóversenypálya

15: egyéb

O 07. A pálya burkolata, talaja:

1: fű

2: műfű

3: salak

4: aszfalt

5: műanyag

6: parketta

7: egyéb

O 08. A fedett pálya minősítése, fokozata:

1: szakszövetség által minősített, nemzetközi

2: szakszövetség által minősített, I. osztályú

3: szakszövetség által minősített, II. osztályú

4: szakszövetség által minősített, egyéb

5: szakszövetség által nem minősített

O 15. Állagmutató

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„Y” Közlekedési műtárgyak

Y 03. A műtárgy rendeltetése:

1: közúti híd

2: közúti híd vasúti közlekedéssel

3: közúti híd kisvasúti közlekedéssel

4: közúti híd villamos közlekedéssel

5: vasúti híd közúti közlekedéssel

6: gyalogoshíd vagy kerékpárút

7: felüljáró

8: aluljáró

Y 04. Áthidalt akadály:

1: vízfolyás

2: vasút

3: út

4: árok

5: egyéb

Y 19. A műtárgy felszerkezet anyaga:

1: provizórium fa vagy fém tartószerkezet

2: kő-tégla boltív

3: beton, monolitbeton és FT tartóbetétes

4: előregyártott feszített vasbeton gerendás (EHG, UH, UB, KCS típusú)

5: egyéb előregyártott vasbeton (szekrény, szeletelt, betolt stb.)

6: 1980 előtti öszvér (acél főtartó, együttdolgozó vasbeton pályalemezzel)

7: 1980 után épült öszvér, illetve acél szerkezet

Y 22. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„P” Egyéb építmény

P 16 Köztéri műalkotás jellege:

1: köztéri szobor

2: szökőkút

3: egyéb

P 23. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„L” Lakás

Fejrészben: A lakás jogi rendezettsége:

1: rendezett

2: rendezetlen, tulajdonból kikerült

3: rendezetlen, tulajdonba bekerült

L 06. A lakás forgalomképessége:

1: forgalomképtelen törvény alapján

2: forgalomképtelen helyi döntés alapján

3: korlátozottan forgalomképes törvény alapján

4: korlátozottan forgalomképes helyi döntés alapján

5: forgalomképes

L 07. A lakás komfortfokozata:

1: összkomfortos

2: komfortos

3: félkomfortos

4: komfort nélküli

5: szükséglakás

L 08. Közműellátottság:

1: villany

2: gáz

3: víz

4: szennyvíz-csatorna

5: villany-gáz

6: villany-víz

7: gáz-víz

8: villany-gáz-víz

9: villany-víz-csatorna

10: gáz-víz-csatorna

11: valamennyi közmű

L 09. Vízmérővel való ellátottság:

1: nincs

2: van

L 10. Fűtési mód:

1: távfűtés

2: központi fűtés

3: cirkogejzír

4: egyedi: gáz

5: egyedi: villany

6: egyedi: olaj

7: egyedi: szilárd tüzelés

L 11. Melegvíz-ellátottság:

1: nincs

2: táv

3: központi

4: gázbojler

5: villanybojler

6: kályha (henger)

L 26. Főzőhelyiség:

1: főzőkonyha

2: étkezőkonyha

3: főzőfülke

4: főzőszekrény

L 28-L 30. Fürdőhelyiség:

1: fürdőszoba

2: fürdőszoba WC-vel

3: zuhanyzóhelyiség

4: zuhanyzóhelyiség WC-vel

5: mosdóhelyiség

6: mosdóhelyiség WC-vel

L 44. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

„B” Nem lakás célú helyiségek

Fejrészben: Jogi rendezettsége:

1: rendezett

2: rendezetlen, tulajdonból kikerült

3: rendezetlen, tulajdonba bekerült

B 08. A helyiség forgalomképessége:

1: forgalomképtelen törvény alapján

2: forgalomképtelen helyi döntés alapján

3: korlátozottan forgalomképes törvény alapján

4: korlátozottan forgalomképes helyi döntés alapján

5: forgalomképes

B 14. Közműellátottság:

01: villany

02: gáz

03: víz

04: szennyvízcsatorna

05: villany-gáz

06: villany-víz

07: gáz-víz

08: villany-gáz-víz

09: villany-víz-csatorna

10: gáz-víz-csatorna

11: valamennyi közmű

B 15. Vízmérővel való ellátottság:

1: nincs

2: van

B 16. Fűtési mód:

1: nincs

2: távfűtés

3: központi fűtés

4: cirkogejzír

5: egyedi: gáz

6: egyedi: villany

7: egyedi: olaj

8: egyedi: szilárd tüzelés

B 17. Melegvízellátás:

1: nincs

2: táv

3: központi

4: gázbojler

5: villanybojler

6: kályha (henger)

B 20. Állagmutató:

1: 0%

2: 1-19%

3: 20-39%

4: 40-59%

5: 60-79%

6: 80-99%

7: 100%

M” Módosító

M 3. Változás kódja:

01: új építés

02: vétel

03: eladás

04: részingatlan eladás

05: egyházi tulajdonba adás

06: gazdasági társaságba bevitel

07: épület, építmény bontása

08: épület felújítása, rekonstrukciója

09: lakás, nem lakás célú helyiség felújítása, korszerűsítése

10: ingatlan belterületbe vonása külterületből

11: ingatlan külterületbe csatolása belterületből

12: számvitelben értékelés

13: számvitelben nem szereplő értékelés

14: számvitelben a 12. számlacsoportból a 16. számlacsoportba átvezetve

4. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelethez * 

Fogalomjegyzék az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterhez

Általános iskola

Az általános iskola alapfokú nevelés-oktatást 8 (10) évfolyamig folytató intézmény. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.

Állagmutató

Az állagmutató az adott építmény műszaki állapotát határozza meg egy adott időpontban. Az állagmutatót az önkormányzat becslése szerint kell megállapítani. A becsült állagmutató 100% a beszerzés, illetve létesítés időpontjában, új állapotban. A becsült állagmutató 0% amikor a tárgyi eszköz hasznavehetetlen függetlenül attól, hogy hány év telt el az első üzembe helyezéstől számítva (ez a mutató tehát független a számviteli előírások szerinti „nettó érték” alakulásától). Feltételezhető egy adott ingatlanra vonatkozóan, hogy felújítás nélkül a várható teljes használati időtartam végéhez közeledve ez a mutató egyre kisebb lesz. Ha azonban állagot javító felújítás, korszerűsítés történik, ezzel ugrásszerűen növelhető az életkor miatt lecsökkent állagmutató (pl. födémcsere esetén az előző évi 20%-os állagmutató ennek kétszeresére is nőhet). A földterületre, zöldterületre, vizekre nem értelmezhető az állagmutató, mivel értékük nem csökken (a zöldterület építményeire, a vízilétesítményekre azonban értelmezhető az állagmutató).

Becsült érték

A kataszterben a becsült érték többek között tartalmazza a forgalomképes ingatlanok becsült piaci vagy forgalmi értékét; a forgalomképtelen ingatlanok esetében a költségalapú becsült értéket.

Beépített alapterület

Az épületnek a földszintjén mért alapterülete, melyet a határoló falak külső vonalában kell kiszámítani.

Bekötőcsatorna

Az ingatlanon keletkező szennyvizek közcsatornába történő bevezetését szolgáló, az ellenőrző aknától - ennek hiányában az ingatlan határvonalától - a közcsatornáig terjedő csatorna.

Bekötővezeték

Az ingatlan vízellátását szolgáló, a közcsőhálózattal a vízmérőt követő 10 cm távolságig - vízmérő hiányában a telekhatárig - terjedő vízvezeték és annak tartozékai (utcai főcsap, vízmérő stb.).

Belterület

A település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része. A városnak, községnek több belterülete is lehet. Központi belterületként tartják nyilván azt a belterületi települést, amelynek a területén találhatók a város, község igazgatási szervei és általában az ellátó intézmények többsége. Egyéb belterületnek a központi belterülettel földrajzilag általában összefüggő város-, illetve községrészek, amelyek fejlesztése (beépítés, telkeinek, ellátó intézményeinek kialakítása stb.) a belterületre érvényes szabályok alapján történik.

Belterületi közutak

A település területrendezési (településszerkezeti és szabályozási) tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen belül (belterületen) vagy annak határán elhelyezkedő (határát alkotó) közút.

Belterületi elsőrendű főút

Az egyes városrészeket összekapcsoló, vagy helyi forgalmat levezető közút. Forgalmi csomópontjai általában szintbeliek és jelzőlámpával szabályozottak (több csomópont esetén összehangolt szabályozással). A megállás és várakozás általában csak külön leállósávban engedélyezett, kapubejáró létesítése, új út építése, illetve korszerűsítése esetén (kivéve a településszerkezet és a beépítettség kötöttségeit, történelmi belvárosok adottságait) nem engedélyezett. A tömegközlekedési járatok megállóhelyei a forgalmi sávoktól elkülönítettek.

Belterületi másodrendű főút

Az egyes városi alközpontok egymás közötti (jelentős) forgalmát levezető közút. Forgalmi csomópontjai szabályozottak. A várakozás általában külön leállósávban megengedett.

Blokk (fal)

A félszintmagas ún. középblokkból vagy emeletmagas ún. nagyblokkból előregyártva készült előregyártott elemek, melyeknek anyaguk könnyűbeton, beton, kerámia stb.

Csatornamű

A település házi, ipari és mezőgazdasági szennyvizeinek, továbbá egyesített rendszerű csatornázás esetén csapadékvizeinek összegyűjtésére, elvezetésére és tisztítására szolgáló létesítmények és azok tartozékai (csatornahálózat, tisztítóaknák, tárolók, átemelő szennyvíztisztító-telepek és -berendezések, elzáró szerkezetek, torkolati művek stb.).

Csatornamű alaplétesítményei

A csatornamű mértékadó kapacitását meghatározó (befolyásoló) művek és berendezések (torkolatmű, szennyvíztisztító-telep és -berendezés, átemelő, főgyűjtő stb.).

Csatornamű melléklétesítményei

A csatornamű mértékadó kapacitását nem befolyásoló művek és berendezések (pl. a mellékgyűjtők).

Egyedi használati melegvíz-ellátás

Idetartozik a melegvízellátás, ha a meleg vizet a lakásban lévő, illetve csak egy lakás céljára szolgáló melegvíz-termelő berendezés állítja elő, függetlenül a meleg víz előállításának módjától (etázskazán, elektromos vagy gázüzemű hőtároló bojler, elektromos vagy gáz vízmelegítő, olaj- vagy szilárd tüzelésű fürdőkályha).

Egyedi kulturális örökségi védettségű ingatlan * 

Egyedi kulturális örökségi védettségű ingatlan az, amely a vonatkozó jogszabályok alapján műemléki vagy régészeti védelem alatt áll, és amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ekként tart nyilván.

Egyéb vagyon

A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon, idetartozik a forgalomképes ingatlan.

Egy lakás

Egy lakásnak kell tekinteni az egymással (általában műszakilag, építészetileg is) összefüggésben lévő (belső átjárókkal, ajtókkal összekötött) lakóhelyiségek és mellék-, valamint egyéb helyiségek egységét még akkor is, ha azokat az átjárás elől zárva tartják (pl. társbérlet esetében). Az olyan helyiségeket, építményeket - általában családi házak nyári konyháját -, amelyeket vagy a főépülethez hozzáépítve, vagy különálló épületként azzal a céllal létesítettek, hogy valamely lakás részét alkossák, a lakáshoz tartozónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy azt a főépületben lakó vagy idegen (pl. albérlő) háztartás használja. (A kataszterben melléképületként szerepel.)

Etázsfűtés

Egy lakás helyiségeinek együttes hőellátását biztosító tüzelőberendezés.

Építési telek

Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

Építmény

Az épület, műtárgy gyűjtőfogalma. Az építmény a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

Épület

Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés - jellemzően tartózkodás - céljából.

Étkezőfülke

Általában csak közvetett természetes megvilágítással és szellőzéssel rendelkező helyiségrész. A szobához csatlakozó étkezőfülke a szoba alapterületét növelve kerül számbavételre, míg a konyhához ajtó nélküli falnyílással csatlakozó étkezőfülke, étkezőrész (terület) alapterülete a csatlakozó konyha alapterületét növelve, azzal együtt - étkezőkonyhaként - kell figyelembe venni.

Felújítás

Az ingatlan egészére, egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási (építési-szerelési) munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakítással növelik.

Félkomfortos lakás

Az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel és közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással), valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik.

Félszoba

Félszoba a lakás 6 m2-nél nagyobb, de 12 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületű fűthető és melegpadlós olyan lakóhelyisége, amelynek közvetlen természetes megvilágítása és szellőzése van.

Folyékony hulladékkezelő-telep

A települési folyékony hulladék ártalmatlanítását (elhelyező telep), vagy közcsatorna e célra kijelölt aknájában vagy szennyvíztisztító-telep e célra kialakított leürítő helyén történő előkezelését (előkezelő telep), illetőleg mező- és erdőgazdasági hasznosítását (hasznosító telep) megvalósító eljárás céljait szolgáló telephely.

Földrészlet

Az a föld felszínének természetben összefüggő - állandó tereptárgyak (út, vasút, csatorna stb.) igazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított - területe, amelynek minden részére azonosak a tulajdoni viszonyok.

Főzőfülke

Főzőfülke (teakonyha) főzés céljára szolgáló 2 m2-nél nagyobb, 4 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, önálló szellőzéssel rendelkező helyiség.

Főzőszekrény

A főzőszekrény más rendeltetésű helyiség főzés céljára szolgáló, legfeljebb 2 m2 alapterületű és legalább 0,60 m mélységű része.

Függőleges teherhordó (fal) szerkezet

Az épület külső térelhatároló falai és a belső térelválasztó falak közül azok, amelyek födémek, kiváltók terheit viselik, illetve a kitöltő falas vázszerkezetek.

Fürdőszoba

Tisztálkodási berendezésekkel, fürdőkáddal, általában mosdókagylóval és egyedi fürdési és tisztálkodási célt szolgáló berendezési tárgyakkal is felszerelt vagy felszerelhető, szennyvíz-elvezetési lehetőséggel rendelkező - tisztálkodás céljára szolgáló - mellékhelyiség.

Garzonlakás

Az egyszobás, legfeljebb 40 m2 alapterületű főzőfülkével, WC-vel és mosdó- vagy zuhanyzóhelyiséggel ellátott lakás.

Geotermikus (termál) fűtés

Ha az épület hőellátása természetes hőforrásból külső távvezetéken keresztül történik.

Gondozatlan zöldterület

Az a zöldterület, melyet valamilyen oknál fogva egyáltalán nem gondoznak.

Gondozott zöldterület

Az a zöldterület, amelynek fenntartásáról az önkormányzat rendszeresen gondoskodik.

Gyalogút és járda

A gyalogút a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló út. A járda a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része.

Gyűjtőút

A település lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyűjtve vezeti a település főúthálózatára.

Hagyományos függőleges teherhordó fal

Amelynek anyaga tégla, kézi falazó elem, helyszínen készült teherhordó vázszerkezet, vályogfal, terméskő, fa, tégla-vályog, tégla-kő, vályog-kő, vasbetonváz.

Hasznos alapterület

A végleges (vakolt, burkolt) falsíkok által határolt alapterület mindazon része, ahol a szabad belmagasság legalább 1,90 m.

Hálófülke

Általában csak közvetett természetes megvilágítással és szellőzéssel rendelkező, a szobához - ajtó nélküli falnyílással - csatlakozó lakóhelyiség rész. Alapterülete a csatlakozó szoba alapterületét növelve kerül számbavételre.

Házi szennyvízcsatornával ellátott

Házi szennyvízcsatornával ellátott az az épület (lakás), ahonnan a szennyvizet föld alatti csatornán keresztül - általában az épület telkén lévő közműpótló (fedett tároló, ülepítő, tisztító) - berendezésbe vezetik.

Hévízmű (geotermikus hőforrás)

Az a természetes hévízforrás vagy hévízkút, amelyből nyert hőenergiát távhő-szolgáltatási vagy egyéb célra használják fel.

Híd

Az út átvezetésére létesített 2,05 méternél nagyobb szabadnyílású műtárgy, beleértve a 2,05 m-nél nagyobb csőszerű szerkezeteket is. Az ennél kisebb műtárgyak átereszek. A szabadnyílást a szerkezet teherviselése szerinti főirányban kell értelmezni. Merőleges hidaknál ez az úttengely, ferde hidaknál a gerendák vagy a vasalás főiránya eltérhet a hídtengelytől.

Hőfogadó állomás

Egy lakó vagy vegyes célra használt épület távhőellátása céljából az épületben elhelyezve a hőhordozó közeg fogadására, mérésére, átalakítás nélküli továbbítására szolgáló technológiai berendezés.

Hőközpont

A hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, jellemzőinek átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. Fajtái:

a) termelői hőközpont, amely a hőhordozó közegnek a hőtermelő létesítményből történő kiadására, jellemzőinek átalakítására, mérésére, a gerincvezetékekbe történő szétosztására szolgál;

b) elosztó hőközpont, amely a gerincvezetéken érkező hőhordozó közeg fogadására, jellemzőinek átalakítására és az egyes fogyasztói körzetekbe történő szétosztására szolgál;

c) szolgáltatói hőközpont, amely több lakó vagy vegyes célra használt épület hőenergia ellátása céljából az ellátandó épületeken kívül, esetleg azok egyikében elhelyezve a hőhordozó közeg fogadására, jellemzőinek átalakítására szolgál;

d) fogyasztói hőközpont, amely egy lakó vagy vegyes célra használt épület távhőellátása céljából az épületben elhelyezve a hőhordozó közeg fogadására, jellemzőinek átalakítására, mérésére szolgál.

Hősi temető

Háborúban vagy békeidőben alkotmányos kötelezettség teljesítése közben elesettek eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

Hőtermelő létesítmény

A hőerőmű, a hőtermelőmű, a fűtőmű, a hulladékhő hasznosító berendezés és a hőszivattyú.

Hulladékátrakó állomás

Olyan begyűjtő hely, amelynek alkalmazása esetén elkülönül a települési szilárd hulladék gyűjtése és szállítása, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, vagy a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják. Az átrakó állomás zárt, körülkerített, őrzött létesítmény.

Hulladékkomposztáló telep

Komposztálás az az irányított biológiai folyamat, amely során a biohulladékban lévő szerves anyagok aerob mikroorganizmusok (elsősorban gombák és baktériumok) segítségével, oxigén jelenlétében, megfelelő nedvességtartalom és hőmérséklet biztosítása mellett lebomlanak, átalakulnak, belőlük az érés során nagymolekulájú humuszanyagok épülnek fel. Komposztáló telep: ahol a komposztálást végzik.

Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar)

A települési szilárd és veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt gyűjtőhely.

Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget)

A háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.

Hulladékválogató/válogatómű

Olyan gépi berendezések sora, amelyen a szilárd hulladék egymástól történő elkülönítése történik, részben kézi erővel, az egyes összetevők kedvezőbb feldolgozásának elősegítése érdekében. A válogatás történhet a lakosság által előzetesen már szelektíven gyűjtött hulladék további osztályozása érdekében is.

Ingatlan

Egy földrészlet, valamint az azon lévő épület és egyéb építmény, továbbá a terepszint alatti építmény.

Intézményi épület

Az az épület, amely igazgatási, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti célt szolgál, tekintet nélkül a benne lévő munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra.

Játszótér

Főként a gyermekek részére fenntartott - játszószerekkel vagy sportolásra alkalmas területekkel és eszközökkel ellátott - közhasználatú terület. Idetartoznak a lakótelepek, közparkok játszóterei és a szabadidő eltöltését biztosító nem egyesületi kezelésben lévő sportterületek.

Kerékpárút

Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak (ideértve a gyalogosok és a kerékpárosok együttes közlekedésére szolgáló gyalog- és kerékpárutakat is).

Kiépítetlen út

Kiépítetlennek minősül a földút, a javított földút, illetve az ideiglenes burkolattal ellátott (nem állandó, szilárd) út.

Kiszolgáló út

A kiszolgáló út a település belterületének a lakófunkciótól eltérő rendeltetésű területeinek forgalmát lebonyolító közút. Idetartozik:

- a szervizút (általában a főút mellett elhelyezkedő egyirányú út, amely a mellette lévő területek, üzletek, szolgáltató intézmények pl. benzinkutak, szervizek kiszolgálását biztosítják),

- az iparterületi vagy a mezőgazdasági belterületi közút (általában nehéz és lassú forgalmat bonyolít le),

- egyéb kiszolgáló út (intézmények, szabadidő-, sport-, kulturális és egyéb zöldterület kiszolgálását biztosító közút).

Komfortos lakás

Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel, melegvízellátással és egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával) rendelkezik.

Komfort nélküli lakás

Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízfelvétel lehetősége biztosított.

Konyha

Az étkező- és főzőkonyha összefoglaló elnevezése. Minden 4 m2 és nagyobb alapterületű, főzésre használt, általában természetes megvilágítással és szellőzéssel ellátott helyiség (étkezőkonyha, főzőkonyha) együttesen konyha.

Közcsatorna-hálózat

A főgyűjtő az erre kapcsolt mellékgyűjtő csatornákkal.

Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt

Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt az az ingatlan (telek, épület, lakás), amely a közüzemi, illetve közüzemi jellegű szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt.

Közcsőhálózat

A víz-főnyomóvezeték az arra kapcsolt elosztóvezetékkel.

Közhasználatú zöldterület

A település mikroklímájának javítására, szerkezetének tagolására, a település lakóinak felüdülésére szolgáló nagyobbrészt növényzettel borított terület (beleértve a kerti burkolattal, valamint fásítással kialakított pihenést, védelmet szolgáló területet is). Zöldterület a közpart (parkterület, játszótér) és a közjóléti erdő (pihenőerdő, parkerdő).

Középiskola

Gyűjtőfogalom: érettségire felkészítő iskola (pl. gimnázium, szakközépiskola vagy mindkettő).

Központi használati melegvíz-ellátás

A központi használati melegvíz-ellátás körébe tartozik a melegvíz-ellátás, amikor több lakás egyidejű használati melegvíz-ellátását központi hőellátási rendszerek táv, geotermikus (termál), egyedi központi kazános hőellátás útján biztosítják.

Központi (egyedi központi) fűtés

Ha az épület hőellátása az épületben vagy az épülettel közvetlen kapcsolatban lévő szomszédos épületek egyikében lévő kazánból, külső távvezeték nélkül történik.

Közkert

A település „zöldterület” területfelhasználási egységébe sorolt, döntően növényzettel fedett, egyetlen funkció betöltésére (pihenés, játék, sport stb. tevékenység) alkalmas közterület. Területe 200-10 000 m2 között van, és legkisebb oldalmérete legalább 15 méter.

Közpark

A település „zöldterület” területfelhasználási egységébe sorolt, döntően növényzettel fedett, többfunkciós közterülete, amely a napi és hétvégi szabadidő szabadban történő eltöltését biztosító (pihenés, játék, sport stb. tevékenységek végzésére alkalmas), egymáshoz kapcsolódó közkertek együttese. Területe legalább egy ha, és legkisebb oldalmérete legalább 80 méter.

Közoktatás pedagógiai szakszolgálatai és szakmai szolgáltatásai

Pedagógiai szakszolgálatok: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység; nevelési tanácsadás; a logopédiai ellátás; a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; a konduktív pedagógiai ellátás; a gyógytestnevelés.

Pedagógiai szakmai szolgáltatások: a közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenység.

Köztárgy

Közterületen álló, illetőleg egyébként közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti stb. műtárgyak, illetőleg utcabútorok.

Köztemető

Az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

Közterület

Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Külterület

A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

Külterületi közút

A települések területrendezési tervében külterületen vezető közút.

Lakás

Az olyan emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára szolgáló, általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő önálló bejárattal rendelkező helyiségcsoport, amely valamelyik komfortfokozatba sorolható.

Lakóépület

Az olyan épület (ház), amelyben kizárólag vagy túlnyomó részben (a beépített szintek nettó területének 50%-át meghaladó mértékben) a lakásállományba tartozó lakások vannak. Lakóépület az otthonház is. Egy lakóépületnek tekintendő az a lakóépület, amely önálló szerkezettel és külön bejárattal rendelkezik. Külön lakóépületnek minősülnek az egybeépített több szekciós (több bejáratú, több lépcsőházas) szalagházak szekciói is ha kettős tűzfaluk van és belső rendszeres közös használata engedélyezett, átjárói nincsenek (kivéve a tűzvédelmi átjárót és a szerelőszintet).

Lakásterület

Az egy lakáshoz tartozó valamennyi helyiség összegzett hasznos alapterülete a válaszfalak, szerkezetek (kémény, pillértest stb.), valamint a nyílászáró szerkezetek kialakítása folytán keletkezett beugrások kivételével. A lakásterület meghatározásánál a végleges falsíkok között a padlószint felett 1,00 m magasságban mért alapterületet kell figyelembe venni, a beépített szekrények és konyhaberendezés alapterületével együtt. A lakásterületbe a lakáshoz tartozó fedett és két oldalról az átlátást gátló módon zárt külső tartózkodók (loggia, fedett és oldalt zárt erkélyek), továbbá a fedett terasz, tornác alapterületének a felét, valamint többszintes lakások belső lépcső egy szintjének kivételével számított vízszintes vetületét is be kell számítani. A szobához csatlakozó alapterületét annak a szobának alapterületéhez kell számítani, amelyeken keresztül a másodlagos megvilágítást kapja. A nyitott erkélyek, fedetlen teraszok, lakáson kívüli lomkamrák, a lakáson kívüli tüzelőtároló helyiségek, valamint a garázsok területét az alapterületek összegzésekor nem kell figyelembe venni.

Lakóépülettel beépíthető építési telek

Az építésügyi szabályok és a településrendezési terv szerint lakóépülettel beépíthető építési telek.

Lakóút

A lakóút a település belterületének alapfunkcióját, a lakófunkciót kiszolgáló közút, a lakótelepek és lakótömbök belső forgalmát bonyolítja le.

Melléképítmény

Az építési telek rendeltetésszerű használatához szükséges - a telek beépítettségébe be nem számító - építmények.

Melléképület

A főépület rendeltetésszerű használatához szükséges, illetőleg azt kiegészítő rendeltetésű önálló épület.

Műtárgy

Mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz, folyadék, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

Művelési ágba tartozó földterület

Az a termőföld, amelyet a földhivatal ingatlan-nyilvántartásában szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas és erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tart nyilván.

Nem kizárólag lakást tartalmazó lakóépület

Olyan épület, amelyben a lakás(ok) és azok rendeltetésszerű használatával összefüggő helyiségeken kívül egyéb - a lakóépület rendeltetésszerű használatával nem összefüggő helyiségek (üzlethelyiségek, iroda, raktár stb.) - is vannak, és ezek területe a beépített szintek nettó területének 50%-át nem érik el.

Nem lakóépület

Az a vegyes rendeltetésű épület, ahol a lakások, lakóépület rendeltetésszerű használatával nem összefüggő helyiségek területe meghaladja a beépített szintek nettó területének 50%-át, és az egyéb rendeltetésű épület, amelyben csak egy-kettő, általában munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás van.

Nemzeti sírkert (nemzeti panteon)

A műemléki védelem alatt álló, vagy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság *  által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége.

Nettó alapterület

A vakolt vagy burkolt falsíkokkal határolt teljes terület.

Nettó össz-szintterület

Valamennyi épületszint nettó alapterületének összege.

Otthonház

Általában garzon jellegű lakóegységeket tartalmazó lakóépület. Például nyugdíjasok, egyedülállók, szobabérlők számára.

Önálló ingatlan

Önálló ingatlannak kell tekinteni:

a) a földrészletet az épülettel együtt, ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg;

b) az épületet akkor, ha az nem vagy csak részben a földtulajdonos tulajdona;

c) a társasházban lévő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban lévő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt;

d) szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, illetőleg külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: szövetkezeti lakás);

e) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől (a b)-e) pontok a továbbiakban: egyéb önálló ingatlan).

Önkormányzat intézménye

Az önkormányzat költségvetéséből fenntartott, önkormányzat által biztosított közszolgáltatást nyújtó szerv.

Önkormányzat közüzeme

Közüzemi célra alapított, olyan állami gazdálkodó szerv, amely az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján került az önkormányzat tulajdonába, vagy amelyet az Öt. 9. §-ának (4) bekezdése alapján az önkormányzat alapított.

Önkormányzati közüzem működési vagyona

Az, amelyet az önkormányzat a közüzeme működéséhez 1 éven túli használatra átadott, és e vagyonnal a közüzem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik.

Összkomfortos lakás

Az a lakás, amely legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és WC-vel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etázsfűtéssel) rendelkezik.

Panelos (fal)

Azok a teherviselő, kiválasztó falak, amelyek üzemi (házgyári) előregyártással, magas készültségi fokkal, általában gépi beemeléssel kerülnek elhelyezésre, és éleik mentén történő kapcsolással rögzíthetők. Anyaguk általában szendvicsszerkezetes vasbeton.

Parkerdő

Az elsődlegesen pihenési, üdülési célból létesített vagy átalakított erdőterület.

Parkterület

A település belterületén lévő olyan közhasználatú zöldterület, amely elsősorban pihenést, felüdülési és sportolási célokat szolgál.

Pihenőerdő

A parkerdő településhez csatlakozó intenzíven feltárt és berendezett része, amely elsősorban pihenést és a felüdülést szolgálja.

Pince

Olyan építmény, amely teljes belmagasságával a környező és a csatlakozó terepszint alatt van, illetőleg magas talajvíz esetén földdel fedve és legfeljebb 1 m-rel emelkedve a környező és a csatlakozó terepszint fölé.

Részleges felújítás

Az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése.

Szakiskola

A szakiskolának kilencedik-tizedik és legalább két szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott esetben a szakképzési évfolyamok száma ettől eltérhet. A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Szakképzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Szakiskola: a szakmunkásképző és a szakiskola.

Szakképző iskola

Csak szakképző évfolyamokkal működő és/vagy csak szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai képzést folytató intézmény.

Szükséglakás

Az a lakás, amely komfortfokozatba nem sorolható olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 m2-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

Távfűtés

Az épület hőellátását - általában az épületnél nagyobb távolságra lévő egy település, településrész hőellátását biztosító - hőerőműből, fűtőműből külső távvezetéken keresztül biztosítja.

Távhőellátás

Hőtermelő létesítményből vagy hévízműből távhővezetéken keresztül biztosított hőenergia-ellátás.

Távhővezeték

Amely tartozékaival (műtárgyak, hálózati szerelvények, kapcsolódó automatikák, műszerek, elektromos berendezések) együtt a hőhordozó közegnek a hőtermelő létesítményből vagy a hévízműből a fogyasztói hőközpontig (hőfogadó állomásig) történő szállítására szolgál. Fajtái:

a) gerincvezeték, amely a hőtermelő létesítményből, vagy a hévízműből kiindulva fogyasztói körzeteket, elosztó hőközpontokat, esetleg célvezetékként egy-egy fogyasztói hőközpontot (hőfogadó állomást) táplál;

b) elosztóvezeték, amely egy-egy fogyasztói körzeten belül a gerincvezetékből vagy az elosztó hőközpontból kiindulva a szolgáltatói, illetőleg a fogyasztói hőközpontok (hőfogadó állomások) irányába vezet;

c) bekötővezeték, amely az elosztóvezetékből leágazva a szolgáltatói, illetőleg a fogyasztói hőközpont (hőfogadó állomás) főelzáró szerelvényéig terjed;

d) összekötő vezeték, amely a szolgáltatói hőközpontból kiindulva az ellátandó épület hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig terjed.

Telek

Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

Telektömb

A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre szánt terület határol.

Telek beépítettsége

Az építési telek beépített területének az építési telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított aránya %-ban kifejezve.

Telek beépített területre

A telken álló, a környező terepszinthez képest 1 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

- az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,5 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények,

- a terepcsatlakozástól legalább 2 m-nél magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső

vízszintes vetületét.

Teljes felújítás

A műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése.

Települési hulladéklerakó telep (hulladéklerakó)

Műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a szilárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége.

Terepszint alatti építmény

Olyan építmény, amely teljes térfogatával a terepcsatlakozás alatt van, egy homlokzatfelületét kivéve.

Területi műemléki védelem * 

Területi műemléki védelem alatt áll az az ingatlan, amely a vonatkozó jogszabályok szerint történeti tájként, műemléki jelentőségű területként, vagy műemléki környezetként védett, és amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala ekként tart nyilván.

Tetőtér-beépítés (padlástér-beépítés)

Az épület legfelső használati szintje (emelet) feletti födémszint és tetőhéjazat (tetőfödém), valamint esetleg oromfal, tűzfal által teljesen körülhatárolt térben - az építési szabályoknak megfelelő - újabb használati szint létesítése, lakás, lakóhelyiségek, helyiségcsoportok kialakítása.

Törzsvagyon

Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon. Az ingatlanok közül forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok és minden más ingatlan, amelyet a törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. Korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok.

Üzemeltető

Az a szervezet, magánvállalkozó, amely a vagyonkezelő megbízásából ellátja az ingatlan üzemeltetéséből, esetleg üzemben tartásából adódó feladatokat.

Üzemi épület

Ipari, közlekedési, építőipari, mezőgazdasági, tárolási célt szolgál.

Vagyonkezelő

Az a szervezet, amelyet az önkormányzat a tulajdonosi jogok teljes vagy részleges gyakorlásával megbíz.

Vízmű

A település közműves (ivó- és ipari) vízellátását szolgáló víztermelő, vegytisztító, tároló, elosztó létesítmények, berendezések összessége.

Vízmű alaplétesítményei

A közműves vízellátáshoz szükséges termelő- és szállítóberendezések (víztermelő, tisztító, átemelőtelep, víztorony, tárolómedence, főnyomóvezeték stb.) és ezek tartozékai.

Vízmű melléklétesítményei

A főnyomóvezetékhez kapcsolt elosztó-vezetékhálózat, ennek műtárgyai és tartozékai (tolózár, tűzcsap, közkifolyó stb.).

Zöldterület

A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.

Megjegyzés: A fogalomjegyzékben szereplő fogalmak nem minden esetben egyeznek meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, illetőleg az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben szereplő fogalmakkal, figyelemmel a jogszabályok hatálybalépése előtt már meglévő ingatlanállományra.

5. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelethez * 

Ingatlanjelleg-azonosító a helyi önkormányzatok ingatlanvagyon-kataszteréhez

A földrészletek ingatlanjelleg-azonosítója

00001 Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület
00002 Vizek, közcélú vízilétesítmények területei
00003 Zöldterület
00004 Temető
00005 Termőföld

Építmények ingatlanjelleg-azonosítója a KSH építményjegyzéke alapján

1. ÉPÜLETEK
11 Lakóépületek
111 1110 Egylakásos épületek
11111 Szabadon álló házak mint például családi házak, villák, faházak, erdészházak, tanyaházak, kúriák stb.
11112 Nyári lakok, hétvégi házak stb.
Idetartoznak:
- a szabadon álló házak, az olyan ikerházak vagy sorházak, amelyeknél minden lakás saját tetővel, a terepszintről közvetlen bejárattal és önálló közművekkel rendelkezik.
112 Két- és annál több lakásos épületek
1121 Kétlakásos épületek
11211 Kétlakásos családi és ikerházak vagy sorházak
11212 Kétlakásos családi és ikerházak vagy sorházak társasházi formában
Nem tartoznak ide:
- az olyan ikerházak vagy sorházak, amelyeknél minden lakás saját tetővel, a terepszintről közvetlen bejárattal és önálló közművekkel rendelkezik (1110)
1122 Három- és annál több lakásos lakóépületek
11221 Három- és annál több lakásos lakóépületek
11222 Három- és annál több lakásos lakóépületek társasházi formában
Nem tartoznak ide:
- a közösségi lakóépületek (1130)
- a szállodák (1211)
- az ifjúsági szállók, nyaralótáborok, üdülőépületek (1212)
113 1130 Közösségi lakóépületek
Az idősek, tanulók, gyerekek és egyéb társadalmi csoportok szállásai és szolgáltató épületei
11301 Nyugdíjas otthon (nyugdíjasház), garzonház, szobabérlők háza
11302 Munkásszállók
11303 Nevelőotthonok
11304 Hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhelye
11305 Diákszállók és kollégiumok
Nem tartoznak ide:
- a kórházak, klinikák (1264)
- az ápolást, orvosi ellátást is nyújtó intézmények épületei (1264)
- a börtönök, barakkok (1274)
12. Nem lakóépületek
121 Szállodák és szálló jellegű épületek
1211 Szállodaépületek
12111 Szállodák
12112 Motelek
12113 Fogadók, panziók és egyéb szálló jellegű épületek, étteremmel vagy anélkül
12114 A különálló éttermek és bárok
Nem tartoznak ide:
- az ifjúsági szállók, a hegyi menedékházak, nyaralótáborok, üdülőépületek (1212)
- az elsősorban más célokra használt épületekben lévő éttermek
1212 Egyéb, rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek
12121 Ifjúsági szállók
12122 Hegyi menedékházak
12123 Gyermek- vagy családi nyaralótáborok
12124 Üdülő- és pihenőotthonok
12125 Vendégházak
12126 Egyéb, máshova nem sorolt szállóépületek, nyaralók stb.
Nem tartoznak ide:
- a szállodák és egyéb szálló jellegű épületek (1211)
122 1220 Hivatali épületek
12121 Polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek épületei
12122 Bankok
12123 Postahivatalok
12124 Egyéb hivatali épületek (irodaházak)
12125 Konferencia- és kongresszusi központok
12126 Bírósági épületek
Nem tartoznak ide:
- az elsősorban más célokra használt épületekben lévő irodák
123 1230 Nagy- és kiskereskedelmi épületek
12311 Bevásárlóközpontok
12312 Áruházak
12313 Önálló üzletek és butikok
12314 Vásárok
12315 Aukciók és kiállítások céljára használt épületek
12316 Fedett piacok
12317 Szervizállomások
12318 Egyéb nagy- és kiskereskedelmi épületek
Nem tartoznak ide:
- az elsősorban más célokra használt épületekben lévő üzletek
124 Közlekedési és hírközlési épületek
1241 Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek
12411 Polgári és katonai repülőterek épületei
12412 Vasútállomások
12413 Autóbusz-állomások
12414 Kikötői terminálok, rév- és kompállomások
12415 Drótkötélpálya és síliftállomások (vári sikló)
12416 Rádió- és televízióműsor-szóró épületek, (kábeltelevízió épületek), a távbeszélő-, hírközlési központok épületei stb.
12417 Repülőgéphangárok, vasúti őrházak, mozdony- és vagonszínek
12417 Telefonfülkék
12418 Világítótornyok
12419 Légi közlekedést irányító épületek (tornyok)
Nem tartoznak ide:
- a szervizállomások (1230)
- a tárolók, silók és raktárak (1252)
- a vasúti vágányok (212)
- a repülőtéri kifutópályák (2130)
- a távközlőhálózatok és -oszlopok (2213, 2224)
- a szénhidrogénfogadó-állomások (2303)
1242 Garázsépületek
12421 Garázsépületek (felszíni vagy föld alatti) és fedett gépjárműparkolók
12422 Kerékpártárolók
Nem tartoznak ide:
- a főleg egyéb célra használt épületekben lévő autóparkolók
- a szervizállomások (1230)
125 Ipari épületek és raktárak
1251 Ipari épületek
12511 Gyárak
12512 Műhelyek
12513 Vágóhidak
12514 Sörfőzdék
12515 Szerelő üzemek
12516 Sütöde
12517 Egyéb ipari épületek
Nem tartoznak ide:
- a tárolók, silók és raktárak (1252)
- a nem épület jellegű komplex ipari létesítmények (erőművek, finomítók stb.) (230)
1252 Tárolók, silók és raktárak
12521 Tárolók és tartályok
12522 Olaj- és gáztartályok
12523 Gabona-, cement- és egyéb szárazanyagsilók
12524 Hűtőházak és a speciális áruraktárak
12525 Raktárépületek
Nem tartoznak ide:
- a mezőgazdasági célra használt silók és raktárépületek (1271)
- a víztornyok (2222)
- a szénhidrogénfogadó-állomások (2303)
126 Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek
1261 Szórakoztatásra, közművelődésre használt épületek
12611 Művelődési otthon, ház, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház
12612 Általános művelődési központ
12613 Önálló, többfunkciós kulturális és sportlétesítmény
12614 Színház, operaház, színház és filmszínház vegyes jelleggel
12615 Mozi (filmszínház)
12616 Zeneterem, zenepavilon
12617 Cirkusz-, varieté- és egyéb szórakoztató épületek
12618 Vidámpark
Nem tartoznak ide:
- múzeumok, művészeti galériák (1262)
- sportcsarnokok (1265)
- a szórakoztató- és szabadidőparkok (2412)
1262 Közgyűjtemények
12621 Könyvtár és raktárai
12622 Múzeum
12623 Levéltár és raktárai
12624 Kép- és hangarchívum
Nem tartoznak ide:
- a történelmi műemlékek (1273)
1263 Iskolák, egyetemek és kutatóintézetek
12631 Bölcsőde
12632 Óvoda
12633 Általános iskola
12634 Alapfokú művészeti oktatás épülete
12635 Középiskola (gimnázium, szakközépiskola)
12636 Szakiskola (szakmunkásképző iskola és tanműhelyei)
12637 Szakképző iskola
12638 Megváltozott képességű gyermekek speciális iskolái (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, speciális szakiskola épületei)
12639 Közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak és szakmai szolgáltatóinak épületei (pl. gyógypedagógiai tanácsadó, nevelési tanácsadó, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ)
Nem tartoznak ide:
- a bentlakásos iskolától különálló diákszállók, egyetemi kollégiumok (1130)
- a könyvtárak (1262)
- az egyetemi kórházak (1264)
1264 Kórházak és egyéb egészségügyi ellátást nyújtó épületek
12641 Aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátást nyújtó épületek (pl. kórház, klinika, diagnosztikai épületek)
12642 Szanatórium, hosszabb tartózkodást nyújtó kórházak, elfekvő kórházak, pszichiátriai kórházak, szülőotthon
12643 Csecsemőotthon, gyermekotthon
12644 Állatorvosi kezelésre használt épületek
12645 Körzeti orvosi rendelő
12646 Szakosított rendelő- és gondozóintézet, egészségház
12647 Idős vagy megváltozott képességű emberek ellátására szolgáló kombinált (szállást és gondozást vagy orvosi ellátását is nyújtó) épületek, például idősek otthona, szociális otthon, pszichiátriai otthon, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona
12648 Idős vagy megváltozott képességű emberek részére átmeneti elhelyezést nyújtó épületek, például időskorúak gondozóháza, fogyatékosok gondozóháza, pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona
Nem tartoznak ide:
- az idős vagy megváltozott képességű emberek szállásai, otthonai (1130)
1265 Sportcsarnokok
Idetartoznak azok a sporttevékenységre használt épületek, amelyek alkalmasak a nézők befogadására (állóhelyek, tribünök stb.) és a résztvevők kiszolgálására is (zuhanyozók, öltözőhelyiségek stb.)
12651 Labdajátékpályák
12652 Uszodák
12653 Tornatermek
12654 Tornacsarnokok
12655 Korcsolya- és jégkorongpályák
Nem tartoznak ide:
- a főleg közművelődésre, szórakoztatásra használt többcélú épületek (1261)
- a szabadtéri sport céljaira használt stadionok és sportpályák, például szabadtéri teniszpályák, nyitott uszodák stb. (2411)
127 Egyéb nem lakóépületek
1271 Mezőgazdasági épületek
12711 Mezőgazdasági célra használt gazdasági épületek, például tehén-, lóistállók, disznóólak, juhakolok, versenyistállók, baromfitartó épületek
12712 Mezőgazdasági célra használt raktárépületek, például csűrök, magtárak, hangárok, silótakarmány-tárolók és egyéb mezőgazdasági épületek
12713 Tejbeszolgáltató (tejcsarnok)
12714 Borpincék, bortárolók, üvegházak, gombapincék
Nem tartoznak ide:
- az állat- és botanikus keretek épületei (1261) és egyéb építményei (2412)
1272 Istentiszteletre és vallásos tevékenységre használt épületek
12721 A templomok, kápolnák, mecsetek, zsinagógák stb.
12722 Temetői épületek: ravatalozók
12723 Temetői épületek: krematóriumok
Nem tartoznak ide:
- a múzeumként használt vallási épületek (1262)
- a történelmi műemlékek stb. (1273)
1273 Történelmi vagy védett műemlékek
12731 Más célra nem használt műemlék épületek
12732 Védett romok, régészeti feltárások
12733 Szobrok, emlékművek, művészeti vagy dekoratív építmények
12734 Műemlék jellegű akvaduktok
Nem tartoznak ide:
- a múzeumok (1262)
- az egyházi épületek (1272)
1274 Máshová nem sorolt egyéb épületek
12741 Tűzoltólaktanya
12742 Tűzoltószertár
12743 Buszmegállók
12744 Nyilvános WC-k, mosdók stb.
12745 Javítóintézetek, börtönök, vizsgálati fogdák, laktanyák
12746 Rendőrségi épületek
Nem tartoznak ide:
- a telefonfülkék (1241)
- a javítóintézeti és börtönkórházak, a Magyar Honvédség hadrendjébe, valamint a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó kórházak (1264)
- a katonai műszaki létesítmények (2420)
2. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK
21. Közlekedési infrastruktúra
211 Utak
2111 Országos utak
21111 Távolsági közlekedésre szolgáló gyorsforgalmi utak, autópályák és autóutak, országos főutak, beleértve a kereszteződéseket és csomópontokat is
21112 Országos utak világítási, jelző, biztonsági és parkolási célú berendezései
Nem tartoznak ide:
- az autóúti szervizállomások (1230)
- a hidak, felüljárók és magas vezetésű autóutak (2141)
- az alagutak és aluljárók (2142)
2112 Helyi utak és utcák
21121 Belterületi elsőrendű főutak
21122 Belterületi másodrendű főutak
21123 Belterületi gyűjtőutak
21124 Belterületi kiszolgáló és lakóutak
21125 Külterületi közutak
21126 Kerékpárutak
21127 Gyalogutak és járdák
21128 Magánutak (pl. gazdasági vagy erdei utak)
21129 Szabadtéri parkolók, pihenőhelyek
212 Vasutak
2121 Országos vasutak
21211 Vasúti fővonalak, mellékvágányok, vasúti váltók, vasúti kereszteződések, vasúti tolató- és rendezővágányok
21212 Országos vasutak világítási, jelző, biztonsági célú és vasút-villamosítási berendezései
Nem tartoznak ide:
- a vasútállomások (1241)
- a vasúti hidak (2141)
- a vasúti alagutak (2142)
2122 Városi vasutak
21221 Helyi érdekű vasutak
21222 Föld alatti vasutak (kéregvasút, metró)
21223 Zártpályás városi hálózatok (pl. libegő, sikló, fogaskerekű)
21224 Közúti villamosvasutak
21225 Függővasutak és magasvasutak
21226 A városi vasutak világítási, jelző, biztonsági célú és vasút-villamosítási berendezései
213 2130 Repülőtéri futópályák
21301 Fel- és leszállási célú futópályák, gurulóutak, forgalmi és egyéb előterek
21302 A repülőtér világító, jelző és biztonsági célú berendezései
214 Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak, alagutak és aluljárók
2141 Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak
21411 Közúti vagy vasúti hidak
21412 Magas vezetésű autóutak
21413 Felüljárók
21414 Függőhidak, viaduktok, gazdasági és erdei vasutak hídjai, gyaloghidak, hajóhidak (pontonhidak)
21415 A hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak világítási, jelző- és biztonsági berendezései
2142 Alagutak és aluljárók
21421 Autóutak, vasutak alagútjai, aluljárói
21422 Utak alagútjai, aluljárói
21423 Alagutak és aluljárók világítási, jelző- és biztonsági célú berendezései
215 Kikötők, vízi utak, gátak és egyéb vízgazdálkodási létesítmények
2151 Kikötők és hajózható csatornák
21511 Folyami, tavi kikötők (dokkok, oldaldokkok, sarkantyúk, mólók, révek, kompok, hajóállás, úszóműállás, kikötői eszközök)
21512 Folyamművek és csatornaszerkezetek (zsilipek, csatornahidak és alagutak)
21513 Katonai kikötők
21514 Hajógyári sólyatér
Nem tartoznak ide:
- a világítótornyok (1241)
- a gátak és hasonló jellegű vízvisszatartó építmények (2152)
- a nem hajózható csatornák (2153)
- a tenger- és folyóparti szénhidrogénfogadó-állomások (2303)
- a jachtkikötők (2412)
2152 Gátak, árvízvédelmi töltések
21521 Gátak és a hasonló jellegű vízvisszatartó építmények minden fajtája (hidro-elektromos, árasztásos, áramlásszabályozó, árvízvédelmi célú)
21522 Védőgátak, partvédelmi szerkezetek
Nem tartoznak ide:
- a zsilipek (2151)
- a vízi erőművek (2302)
2153 Vízrendezési és vízhasznosítási művek, akvaduktok
21531 Földművelést szolgáló öntözőcsatornák és egyéb vízellátó építmények
21532 Akvaduktok
21533 Vízelvezető művek
21534 Nyílt vízelvezető árok, csatornák
Nem tartoznak ide:
- a történelmi műemlék jellegű akvaduktok (1273)
- a gátak (2152)
- a vízcsővezetékek (2212, 2222)
22. Csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik
221 Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik
2211 Távolsági kőolaj- és földgázvezetékek
22111 Távolsági felszíni, föld alatti vagy tenger alatti csővezetékek kőolajtermékek, gáz szállítására
22112 Távolsági felszíni, föld alatti vagy tenger alatti csővezetékek vegyi anyagok és más termékek szállítására
22113 Szivattyúállomások
Nem tartoznak ide:
- a helyi (települési) gázellátó vezetékek (2221)
- a szénhidrogénfogadó-állomások (2303)
2212 Távolsági vízvezetékek
22121 Távolsági felszíni, föld alatti csővezetékek víz szállítására
22122 Szivattyútelepek
22123 Szűrőállomások
22124 Víztárolók
Nem tartoznak ide:
- az öntözőcsatornák és akvaduktok (2153)
- a helyi vízvezetékek (2222)
2213 Távolsági távközlő-hálózatok és műtárgyaik
22131 Távolsági felszíni, föld alatti távközlési hálózatok, közvetítőrendszerek, rádióhálózatok
22132 Távolsági televíziókábel-hálózatok
22133 Átjátszótornyok, távközlési oszlopok, valamint a rádió-kommunikációs infrastruktúra
Nem tartoznak ide:
- az elektromos vezetékek (2114)
- a helyi távközlési hálózat (2224)
2214 Távolsági elektromos vezetékek
22141 Távolsági felszíni, föld alatti nagy- és középfeszültségű elektromos áramelosztó vezetékek
22142 Transzformátorállomások és alállomások, villanyoszlopok
Nem tartoznak ide:
- a közúti világítóberendezések (2111, 2112)
- a helyi elektromos elosztó hálózatok (2224)
222 Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik
2221 Helyi (települési) gázellátó vezetékek
22211 Helyi felszíni és föld alatti gázellátó vezetékek
2222 Helyi (települési) vízellátó vezetékek
22221 Víz szállítására szolgáló helyi csővezetékek
22222 Kutak
22223 Víztornyok
22224 Tűzcsapok
22225 Helyi távhővezetékek (forró víz vagy gőz szállítására szolgáló helyi csővezetékek)
Nem tartoznak ide:
- az öntözőrendszerek (2153)
- a víztisztítóművek (2223)
2223 Helyi (települési) szennyvízszállító vezetékek
22231 Csatornahálózatok
22232 Szennyvízgyűjtők
22233 Szennyvíztisztító-telepek (állomások)
2224 Helyi (települési) távközlő- és elektromos hálózatok
22241 Helyi elektromos hálózatok
22242 Helyi távközlő-hálózatok
22243 Kiegészítő felszerelések (transzformátorállomások és alállomások, távíró póznák stb.)
22243 Helyi TV-kábelek és a hozzájuk tartozó közösségi antennák
23 230 Komplex ipari létesítmények (nem épület jellegű komplex létesítmények)
2301 Bányászati vagy egyéb kitermelő létesítmények
23011 Bányászati, szénhidrogénkészleteket kitermelő, a kőbányászati és kavicsbányászati építmények mint például a rakodóállomások, fúrótornyok
23012 Gipszüzemek, cementművek, tégla- és cserépgyárak stb.
2302 Erőművek
23021 Vízi- és hőerőművek és egyéb, az elektromos energia előállítására szolgáló létesítmények, például széntüzelésű erőművek, nukleáris erőművek, szélerőművek stb.
23022 Nukleáris anyagok kezelését, feldolgozását végző üzemek
23023 Hulladékégetők
23024 Távfűtőművek
Nem tartoznak ide:
- a gátak (2152)
- az erőátviteli vonalak, beleértve a transzformátorállomásokat és alállomásokat (2214)
2303 Vegyipari üzemi létesítmények
23031 Vegyipari, petrolkémiai üzemek és finomítók építményei
23032 Szénhidrogénfogadó-állomások
23033 Kokszolóüzemek, gázművek
2304 Máshová nem sorolt nehézipari létesítmények
23041 Nehézipari üzemi építmények, például nagyolvasztó kemencék, hengerművek, öntödék
Nem tartoznak ide:
- az ipari épületek (1251)
24. Egyéb, még be nem sorolt építmények
241 Sport és üdülési célú építmények
2411 Sportpályák
24111 Szabadtéri sportpályák (pl. labdarúgás részére, autó- vagy kerékpár versenypályák, lóversenypályák)
24112 Stadionok
24113 Nyitott uszodák
24114 Strandok
Nem tartoznak ide:
- a teremsportok sportcsarnokai (1265)
- játszóterek, szórakoztató és pihenőparkok (2412)
- golfpályák (2412)
- jachtkikötők kikötői építményei (2412)
2412 Egyéb sport és üdülési célú építmények
24121 Állatkertek
24122 Növénykertek
24123 Vízi sportpályák
Nem tartoznak ide:
- a hegyi menedékházak (1212)
- drótkötélpálya és síliftállomások (1241)
- közszórakoztatásra használt épületek (1261)
- állat és növénykerti épületek (1261)
- sportcsarnokok (1265)
242 2420 Máshová nem sorolt egyéb építmények
24201 Szemétlerakók, hulladéklerakók
24202 Hulladékgyűjtő udvar
24203 Hulladékátrakó állomás
24204 Hulladékválogató
24205 Hulladékkomposztáló telep
24206 Elhagyott ipari és városi épületek
24207 Katonai műszaki létesítmények (erődítmények, bunkerek, tüzelőállások, katonai kísérleti központok)
24208 Szolgáltatói és fogyasztói hőközpontok,
24209 Egyéb, eddig fel nem sorolt építőmérnöki létesítmények
Nem tartoznak ide:
- a repülőtéri épületek (1241)
- a laktanyák (1274)
- a katonai kikötők (2151)

  Vissza az oldal tetejére