A jogszabály mai napon ( 2018.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján - az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, illetőleg a 13. § (1) bekezdésének tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI

[Az Mvt. 21. § (2) bekezdéséhez] * 

1. § *  Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza.

[Az Mvt. 21. § (5) bekezdéséhez] * 

2. § *  Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza.

[Az Mvt. 23. § (1) bekezdéséhez]

3. § *  (1) Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.

(2) A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és - ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte - annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

(3) Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak megfelelően elvégezték.

A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

(Az Mvt. 57. §-ához)

4. § *  A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni.

A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA

[Az Mvt. 64. § (1) és(4) bekezdéséhez] * 

5. § *  (1) *  A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni. Munkaképtelenséget nem okozó munkabaleset esetén a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) A munkabaleseti nyilvántartás - az Mvt. 64. § (3) bekezdésében megjelölteken túlmenően - az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a munkabaleset - minden évben 1-es sorszámmal kezdődő - számát;

b) a sérült munkakörét;

c) *  a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását;

d) a sérült ellátására tett intézkedést;

e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.

(3) *  A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.

6. § (1) *  A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - többek között - tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) *  A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset vizsgálati dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.

7. § *  (1) *  A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) felé, amely a bejelentést azonnal továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a munkáltatónak azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.

(3) *  Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

[Az Mvt. 64. § (6) bekezdéséhez] * 

8. § *  (1) *  A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket - ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is - a 4/a. melléklet szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvben (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a munkabaleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor ezt a tényt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

(2) *  A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, az 5. mellékletben foglaltak alapján kell kiállítani.

9. § *  (1) A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

a) a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;

b) *  a halált, illetve a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;

c) *  külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;

d) *  a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának;

e) munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.

(2) Súlyos munkabaleset esetén az (1) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(3) A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi hatósághoz történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen: * 

a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,

b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,

c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,

d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,

e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,

f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,

g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,

h) fényképfelvételeket, videófelvételeket,

i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.

10. § (1) Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

(2) Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén - a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.

A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS

(Az Mvt. 74. §-ához)

11. § *  A munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére vonatkozó javaslat munkáltató részéről történő elutasítása esetén kollektív munkaügyi vita kezdeményezhető a 2. számú mellékletben meghatározott I. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó és 300 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóval szemben.

[Az Mvt. 82. § (2) bekezdéséhez] * 

11/A. § * 

A MUNKAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE

(Az Mvt. 83. § a) pontjához)

12. § * 

13. § * 

13/A. § * 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. § (1) E rendelet 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján kiadott munkavédelmi szakértői engedélyek, továbbá a 7/1985. (VII. 20.) ME rendelet alapján kiadott minősítő bizonyítványok az azokban foglalt időpontig és feltételekkel érvényesek.

(3) *  Ez a rendelet a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló Európai Parlament és Tanács 1338/2008/EK (2008. december 16.) rendeletének 2. cikk negyedik francia bekezdésével valamint IV. melléklete d) pontjával kapcsolatban a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) *  Ez a rendelet a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról szóló 2016. november 21-i (EU) 2016/2066 bizottsági rendelet 1. cikkével kapcsolatban a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1/a. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez * 

Az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke

1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek:

1.1. működés közben rögzített fűrészéllel/fűrészélekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;

1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;

1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;

1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.

2. Faipari gyalugép kézi előtolással.

3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:

4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;

4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.

5. Az 1-4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.

6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

8. Faipari kézi láncfűrészgép.

9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.

10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:

12.1. mozdony és fékezőkocsi,

12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.

13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.

14. Járműemelők.

15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.

16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.

További munkaeszközök:

17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.

18. Gépi hajtású emelőtargoncák.

19. Villamos emelődobok.

20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.

21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.

22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.

23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.

1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez * 

Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke

1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk

2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései

3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések

2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez * 

Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei

1. *  A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere: TEÁOR ’08 alapján.

Ágazati számjel Gazdasági tevékenység megnevezése
I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
02 Erdőgazdálkodás
Kivéve:
02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
05 Szénbányászat
06 Kőolaj-, földgázkitermelés
07 Fémtartalmú érc bányászata
08 Egyéb bányászat
09 Bányászati szolgáltatás
10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
16 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása
Kivéve:
16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása
17 Papír, papírtermék gyártása
19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
20 Vegyi anyag, termék gyártása
21 Gyógyszergyártás
22 Gumi-, műanyag termék gyártása
23 Nem fém ásványi termék gyártása
24 Fémalapanyag gyártása
25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
25.3 Gőzkazán gyártása
25.4 Fegyver-, lőszergyártás
25.5 Fémalakítás, porkohászat
28 Gép, gépi berendezés gyártása
Kivéve:
28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
30.11 Hajógyártás
30.2 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása
31 Bútorgyártás
35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
37 Szennyvíz gyűjtése, kezelése
38 Hulladékgazdálkodás
39 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
41.2 Lakó- és nem lakóépület építése
42 Egyéb építmény építése
43 Speciális szaképítés
49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás
50 Vízi szállítás
51 Légi szállítás
52 Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
72.1 Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés
II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
03 Halászat, halgazdálkodás
10 Élelmiszergyártás
Kivéve:
10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
11 Italgyártás
12 Dohánytermék gyártása
13 Textília gyártása
14 Ruházati termék gyártása
15 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása
16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása
18 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység
25 Fémfeldolgozási termék gyártása
Kivéve:
25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
25.3 Gőzkazán gyártása
25.4 Fegyver-, lőszergyártás
25.5 Fémalakítás, porkohászat
26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
27 Villamos berendezés gyártása
28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
29 Közúti jármű gyártása
30 Egyéb jármű gyártása
Kivéve:
30.11 Hajógyártás
30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása
32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység
33 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása
36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
41.10 Épületépítési projekt szervezése
45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
59 Film, -videógyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás
61 Távközlés
71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés
75 Állat-egészségügyi ellátás
80 Biztonsági, nyomozói tevékenység
81 Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés
85.32 Szakmai középfokú oktatás
85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42 Felsőfokú oktatás
85.5 Egyéb oktatás
86 Humán-egészségügyi ellátás
87 Bentlakásos, nem kórházi ápolás
95 Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása
96.03 Temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás
97 Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás
III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
Kivéve:
45.2 Gépjárműjavítás, -karbantartás
45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
53 Postai, futárpostai tevékenység
55 Szálláshely-szolgáltatás
56 Vendéglátás
58 Kiadói tevékenység
60 Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás
62 Információ-technológiai szolgáltatás
63 Információs szolgáltatás
64 Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység
65 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
66 Egyéb pénzügyi tevékenység
68 Ingatlanügyletek
69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység
70 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás
71 Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés
Kivéve:
71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés
72.2 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
73 Reklám, piackutatás
74 Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
77 Kölcsönzés, operatív lízing
78 Munkaerőpiaci szolgáltatás
79 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás
82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás
84 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
85 Oktatás
Kivéve:
85.32 Szakmai középfokú oktatás
85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42 Felsőfokú oktatás
85.5 Egyéb oktatás
88 Szociális ellátás bentlakás nélkül
90 Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység
91 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység
92 Szerencsejáték, fogadás
93 Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység
94 Érdekképviselet
96 Egyéb személyi szolgáltatás (kivéve: temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás)

2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók - beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalókat is - állományi létszáma alapján kell csoportosítani:

a) 1-9 munkavállaló között;

b) 10-49 munkavállaló között;

c) 50-500 munkavállaló között;

d) 501-1000 munkavállaló között;

e) 1000 munkavállaló felett.

3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató - a 4-5. pontokban meghatározott eltérés figyelembevételével - legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:

I/a) *  egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti négy órára,

I/b) *  egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi három órára,

I/c) *  egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi hat órára,

I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

I/e) *  egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 400 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

II/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

II/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,

II/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,

III/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

III/c) *  egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,

III/d) *  egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,

III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.

4. A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy - a szakképzettségi feltétel fennállása esetén - a természetes személy munkáltató is.

5. Az 1. és a 2. pont szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.

Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:

- ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;

- ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.

A 2. pontban megjelölt létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).

Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.

6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását.

7. A munkáltató köteles a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.

3. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez * 

A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai

A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában.

A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

A munkabalesetről információval rendelkező személyeket - ha szükséges jegyzőkönyvileg - meg kell hallgatni.

Ezek lehetnek:

- a sérült,

- a balesetet okozó személy,

- a szemtanúk,

- a sérült munkatársa,

- a sérült közvetlen vezetője.

A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani:

- a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba) fellépését;

- az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;

- a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel):

1. mechanikai tényezők,

2. kémiai tényezők (többek között: gázok, gőzök, por),

3. elektromos tényezők,

4. zaj és rezgés,

5. sugárzás (többek között: világítási tényezők),

6. meteorológiai tényezők,

7. klímatényezők,

8. hőmérséklet hatásai,

9. élőlény hatásai,

10. egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások;

- a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit;

- a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát;

- az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét;

- a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;

- hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset;

- az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében, mennyi időn belül.

A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

4/a. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez * 

4/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez * 

5. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez * 

A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója * 

A kitöltési útmutató a munkabalesetek európai statisztikája ESAW (European Statistics of Accidents at Work) módszertanának figyelembevételével készült.

A munkabaleset kivizsgálása során nyert adatok alapján a munkáltatónak - számítógéppel, írógéppel vagy nyomtatott betűvel - kell kitölteni a munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi rovatát az (E) blokk „A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk:” 1-6 pontjaihoz tartozó kódnégyzetek, továbbá az (F) és a (G) blokkban lévő kódnégyzet, valamint a (J) blokk kivételével. Az (E) blokkban lévő sorokba a szöveges meghatározást, választ a munkáltatónak kell megadni. Az (E), (F), (G) blokkokban lévő kódnégyzeteket (az (E) blokk 7 pont kivételével), valamint a jegyzőkönyv (J) blokkját az illetékes hatóság (munkavédelmi hatóság, illetve a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal) tölti ki.

A munkabaleset kivizsgálása során a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 57. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt előírásra, amely szerint a munkáltató által kijelölt (vagy foglalkoztatott, megbízott) személy feladata a munkabalesetek kivizsgálása, valamint az Mvt. 65. § (2) bekezdésében foglalt azon előírásra, amely munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a munkabaleset kivizsgálását.

Nyilvántartási szám: A bejelentésre kötelezett munkabalesetre vonatkozóan a munkáltató által vezetett munkabaleseti nyilvántartás szerinti évszám utolsó két számjegyét és a sorszámát kell beírni.

Területi kód: Annak a területnek (Budapest/megye/külföld) a kódszámát kell beírni a kódnégyzetekbe, ahol a munkabaleset bekövetkezett.

Kódszám Terület
01 Budapest
02 Baranya
03 Bács-Kiskun
04 Békés
05 Borsod-Abaúj-Zemplén
06 Csongrád
07 Fejér
08 Győr-Moson-Sopron
09 Hajdú-Bihar
10 Heves
11 Komárom-Esztergom
12 Nógrád
13 Pest
14 Somogy
15 Szabolcs-Szatmár-Bereg
16 Jász-Nagykun-Szolnok
17 Tolna
18 Vas
19 Veszprém
20 Zala
21 Külföld

Adatszolgáltatás jellege:

A kódnégyzetbe az alábbi kódszámok közül azt a számot kell beírni, amelynek okán a jegyzőkönyv kitöltésre került.

1-es, új jegyzőkönyvre utaló sorszámot kell beírni a kódnégyzetbe abban az esetben, ha az adott balesetről első alkalommal töltöttek ki jegyzőkönyvet.

2-es, módosításra, kiegészítésre utaló sorszámot kell beírni, ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adattal (kivéve munkaképtelen napok száma), tényezővel, megállapítással kapcsolatosan módosítás vált szükségessé.

3-as, nyilvántartásból való törlésre utaló sorszámot kell beírni, ha a jegyzőkönyv beküldése után bekövetkezett, vagy utólag felismert tény, körülmény miatt a baleset nem minősül munkabalesetnek.

4-es, a balesetből eredő munkaképtelen napok közlésére utaló kódot kell beírni, ha a már korábban beküldött jegyzőkönyvben rögzített munkabaleset sérültje visszanyerte munkaképességét és a sérülés miatti munkaképtelen napok számát a korábban megküldött jegyzőkönyv nem tartalmazta, vagy a sérült a balesettel összefüggésben ismét munkaképtelen lett és a munkaképtelen napok számában változás következett be

A 2-es, 3-as, 4-es kód esetén a munkabalesetről az első alkalommal kitöltött munkabaleseti jegyzőkönyv nyilvántartási számát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

(A) A munkáltató adatai:

Ebben a blokkban a jegyzőkönyv kitöltésére kötelezett, az Mvt. 87. § 8. pont szerinti munkáltató adatait kell feltüntetni.

Az említett munkáltatói adatokon túlmenően, például: kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállaló balesetéről felvett jegyzőkönyv esetében a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatban a kirendelő és a kölcsönbeadó munkáltató nevét és címét is szerepeltetni kell.

1. Neve:

A munkáltató (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban szereplő) teljes nevét kell beírni. A gazdálkodási forma megjelölését rövidíteni is lehet. Például: kft., bt., stb.

2. Címe:

A munkáltató (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban/személyazonosító okmányban szereplő) székhelyének/lakhelyének pontos címét kell beírni. Amennyiben a levelezési cím ettől eltérő, akkor azt a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatban kell feltüntetni.

3-4. Telefonszáma, e-mail címe:

A rovatba a jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos érdemi felvilágosítást adó személy elérhetőségét ajánlott megadni.

5. Adószáma (adóazonosító jele):

A megfelelő kódnégyzetekbe a munkáltató adószámát / adóazonosító jelét kell beírni.

6. Gazdálkodási forma:

A kódnégyzetekbe a jegyzőkönyv kitöltésekor hatályos, a KSH által kiadott gazdálkodási formát jelölő kódszámot kell beírni. Például:113 Kft., 212 Bt., 114 Rt., 231 Egyéni vállalkozó, 233 Adószámmal rendelkező magánszemély stb.

7. Főtevékenysége:

A kódnégyzetekbe a cégjegyzékben/ vállalkozói igazolványban szereplő főtevékenységét jelölő TEÁOR’08 (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) kódszámot kell beírni. Munkáltatónak minősülő adószámmal nem rendelkező magánszemély esetében annak a gazdasági tevékenységnek megfelelő kódszámot kell beírni, amelyben a sérültet foglalkoztatta.

8. Helyi egység „fő” tevékenysége:

A kódnégyzetekbe a sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység „fő” tevékenységi körét jelölő TEÁOR’08 kódszámot kell beírni. A „fő” tevékenységi kör ebből a szempontból azt a tevékenységet jelenti, amely a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja. A sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység „fő” gazdasági tevékenysége eltérhet a cégjegyzékben szereplő fő tevékenységi körétől. Például: a munkáltató cégjegyzékben megjelölt főtevékenységi köre „Saját tulajdonú ingatlan adásvétele” (TEÁOR’08: 6810) és a munkavállaló balesete a munkáltató fémszerkezet gyártó telephelyén történt, akkor a helyi egység „fő” tevékenysége kódnégyzetekbe az utóbbi gazdasági tevékenységet jelölő 2511 (Fémszerkezet gyártása) kódszámot kell beírni.

A „helyi egység” az a földrajzilag meghatározható helyszín, ahol a sérült munkát a baleset bekövetkezésének időpontjában végezte, vagy amely a munka bázisának tekinthető. Ha egy személy több helyen (például: szállítás, építőipar, karbantartás, felügyelet, ügynökölés) vagy otthon dolgozik, helyi egységnek azt a helyet kell tekinteni, ahonnan az utasításokat adják vagy ahol a munkát szervezik. Rendszerint ez egy önálló épület, egy épület része vagy egy önálló épületcsoport.

A földrajzi meghatározottságot szigorúan kell érteni, mert egy munkáltató két egysége, amely különböző helyen található (ha közel esnek is egymáshoz) két helyi egységnek tekintendő. Ugyanakkor egyetlen helyi egység több szomszédos adminisztratív területet is átfoghat. Az egység határait a telephely határai jelölik ki, ami azt jelenti, hogy például egy áthaladó közút nem szakítja meg a határvonalak folytonosságát.

A külön helyi egységgel nem rendelkező munkáltatónál történt baleset esetén a munkáltató főtevékenységét kell megjelölni.

9. Összlétszám-kategória:

A kódnégyzetbe a munkáltató összlétszámának megfelelő létszám-kategóriához tartozó kódszámot kell beírni. Összlétszám alatt valamennyi, a munkáltatónál szervezett munkavégzés keretében, rész- és teljes munkaidőben, a munkáltató központjában és telephelyén (telephelyein, fióktelepein stb.) foglalkoztatott munkavállalók együttes létszáma értendő, ideértve az alkalmi munkavállalókat és a közfoglalkoztatottakat is. Az összlétszámnál figyelembe kell venni a kirendelés, munkaerő kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállalókat, valamint a szakmai gyakorlaton lévő tanulókat, hallgatókat is (Mvt. 87. § 8. pont).

Összlétszám és helyi egység létszám-kategória kódszám Létszám-kategória
0 Nincs munkavállaló
1 1-9 fő munkavállaló
2 10-49 fő munkavállaló
3 50-249 fő munkavállaló
4 250-499 fő munkavállaló
5 500 vagy több munkavállaló
9 A munkavállalók száma ismeretlen

10. Helyi egység létszám kategória:

A kódnégyzetbe a sérült munkavállaló munkahelyéül szolgáló helyi egységben (8. pont) dolgozó munkavállalók számának megfelelő létszám-kategóriához tartozó kódszámot kell beírni. Amennyiben a munkáltató külön helyi egységgel nem rendelkezik, úgy az összlétszámnak megfelelő kategóriához tartozó kódszámot kell szerepeltetni.

(B) A sérült (munkavállaló) adatai:

1. Neve:

A sérült személyi azonosító okmányában szereplő teljes nevét kell beírni.

2. TAJ száma:

A kódnégyzetekbe a sérült munkavállaló hatósági igazolványában szereplő „Társadalombiztosítási Azonosító Jel” (TAJ) számot kell beírni. Ennek hiányában a kódnégyzetekbe a 000-000-000 számot kell szerepeltetni.

3. Születési neve:

A személyi azonosító okmányon szereplő teljes nevet kell beírni

4. Anyja neve:

A sérült személyi azonosító okmányban szereplő, az anyja születéskori teljes nevét kell beírni.

5. Születési helye:

A rovatba a sérült személyi azonosító okmányában szereplő születési helyet, külföldi munkavállaló esetében az ország nevét magyar nyelven kell feltüntetni.

6. Születési ideje:

A kódnégyzetekbe a sérült személyi azonosító okmányában szereplő születési időpontját (év, hó: 01-12, nap: 01-31) kell feltüntetni. Például: 1954. április 6-án született munkavállaló esetén 1954 év, 04 hó, 06 nap számokat szükséges szerepeltetni.

7. Neme:

A sérült nemének megjelölésekor a kódnégyzetbe férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es kódot kell beírni.

8. Állampolgársága:

A kódnégyzetbe a személyi azonosító okmányában szereplő állampolgárságnak megfelelő kódot kell feltüntetni.

Kód Megjelölés
0 Ismeretlen állampolgárságú
1 Magyar állampolgár
2 Más EU-tagállam állampolgára
3 EU-tagállamon kívüli ország állampolgára

9. Lakcíme:

A személyi azonosító okmányban bejegyzett címet kell beírni. Ha ez nem állapítható meg, úgy ebbe a rovatba a tartózkodási helyet kell beírni. Amennyiben a sérültnek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakcíme, tartózkodási helye, abban az esetben a rovatot üresen kell hagyni és a (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatban kell a külföldi lakcímet feltüntetni.

10. Telefonszáma:

A telefonszám beírására a sérült tudtával és hozzájárulásával kerülhet sor.

11. Foglalkozása (FEOR):

Azt a foglalkozást kell beírni, amelyben a sérült munkavállalót a szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) keretében foglalkoztatták. A kódnégyzetekbe a szövegszerűen megadott foglalkozás szerinti FEOR’08 (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) kódszámot kell beírni. Tanulói, hallgatói munkabaleset esetén azt a foglalkozást kell megjelölni, amelyben a gyakorlati képzése történt.

12. Foglalkoztatási jogviszonya:

A kódnégyzetekbe a sérült munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának jellegét (önfoglalkoztató, munkaviszony, egyéb foglalkozási jogviszony, ismeretlen), tartamát (határozott vagy határozatlan idejű), valamint a munkaidő mértékét (rész- vagy teljes munkaidő) kifejező kódszámot kell beírni.

Kód Megjelölés
000 Foglalkoztatási jogviszony ismeretlen
100 Önfoglalkoztató
311 Határozatlan idejű (állandó) munkaviszony, teljes munkaidőben
312 Határozatlan idejű (állandó) munkaviszony, részmunkaidőben
321 Határozott idejű (ideiglenes) munkaviszony, teljes munkaidőben
322 Határozott idejű (ideiglenes) munkaviszony, részmunkaidőben
500 Tanuló vagy hallgató (szakmai, gyakorlati képzés esetén)
900 Egyéb foglalkoztatási jogviszony

Részmunkaidőnek kell tekinteni az Munka törvénykönyvében meghatározott teljes munkaidő mértékét el nem érő munkaidőt és a rövidebb teljes napi munkaidőt is. Például, egyszerűsített foglalkoztatás esetében, ha a sérült a baleset napján négy órában volt foglalkoztatva, a foglalkoztatási jogviszonyt jelölő kódnégyzetekbe 322 kódszámot kell írni. Határozatlan időtartamra kötött teljes munkaidős munkavállaló balesete esetén a 311 kódszámot kell szerepeltetni.

Egyéb foglalkoztatási jogviszonynak kell tekinteni minden olyan, a fenti táblázaton kívüli jogviszonyt is, melynek keretében a munkát az Mvt. 87. § 8. pontjában foglaltak figyelembevételével szervezetten végzik.

13. *  Foglalkoztatás jellege:

A kódnégyzetekbe a sérült munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának jellegét kifejező kódszámot kell beírni.

01 Munkaviszony (kivéve: a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés)
02 Közfoglalkoztatási jogviszony
03 Kormányzati szolgálati jogviszony
04 Állami szolgálati jogviszony
05 Közszolgálati jogviszony
06 Közalkalma