(A csatlakozásról szóló okiratot a Magyar Köztársaság külügyminisztere 1992. május 8-án, a Belga Királyság Kormányánál letétbe helyezte.)
1. § A Kormány a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó nemzetközi egyezményhez (EUROCONTROL), valamint módosításaihoz és függelékeihez, továbbá az Útvonalhasználati Díjakról szóló Sokoldalú Megállapodáshoz történt csatlakozásról szóló Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
2. § A Megállapodások magyar nyelvű szövege a következő:
A Német Szövetségi Köztársaság,
a Belga Királyság,
a Francia Köztársaság,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság,
Írország,
a Luxemburgi Nagyhercegség,
a Holland Királyság és
a Portugál Köztársaság
teljhatalmú megbízottai
összegyűltek Brüsszelben, 1981. február 12-én abból a célból, hogy elfogadják az EUROCONTROL 1960. december 13-i, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó nemzetközi Egyezményt módosító jegyzőkönyvet:
elfogadták az említett jegyzőkönyvet, amelyet 1981. február 12-én bocsátottak aláírásra, és amelyet ezen záróokmány 1. számú Függeléke tartalmaz;
célszerűségi okokból úgy döntöttek, hogy ezen záróokmányhoz 2. számú Függelékként csatolják az EUROCONTROL-nak a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó, fent említett jegyzőkönyvvel módosított nemzetközi Egyezmény rendelkezéseit.
Fentiek hiteléül a teljhatalmú megbízottak aláírták ezen záróokmányt.
Készült Brüsszelben, 1981. február 12-én, egyetlen eredeti példányban, amely letétben marad a Belga Királyság kormányának levéltárában, amely kormány hitelesített másolatokat küld meg a többi aláíró Állam kormányainak.
A Német Szövetségi Köztársaság,
a Belga Királyság,
a Francia Köztársaság,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság,
Írország,
a Luxemburgi Nagyhercegség,
a Holland Királyság és
a Portugál Köztársaság
tekintetbe véve, hogy a légiforgalom fejlődése szükségessé teszi az EUROCONTROL 1960. december 13-i, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó nemzetközi Egyezmény módosítását, amely a Tagállamok által közösen szervezett, a magaslégtéri általános légiforgalom irányítására szolgáló európai rendszer létrehozását szolgálja,
tekintetbe véve, hogy kívánatos az Államok közötti együttműködés erősítése az EUROCONTROL keretén belül, különösképpen közös hosszú távú célok és középtávú tervek kialakításában, a légiforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevőkkel konzultálva, maximális hatékonyság elérése érdekében minimális költség mellett a légiforgalmi szolgáltatások ellátásában,
azzal a szándékkal, hogy kibővítsék és megerősítsék az együttműködést más Államokkal, amelyek érdekeltek az EUROCONTROL feladatainak végrehajtásában, növelve annak hatékonyságát, különös tekintettel a forgalomáramlás szervezésére,
azzal a szándékkal, hogy arra ösztönözze az érdekelt Államokat, hogy váljanak az EUROCONTROL tagjaivá,
a következőkben állapodtak meg:
Az EUROCONTROL 1960. december 13-i, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó nemzetközi Egyezménye, amelyet az 1970. július 6-án, Brüsszelben aláírt kiegészítő jegyzőkönyvvel, továbbá az 1978. november 21-én, Brüsszelben aláírt jegyzőkönyvvel módosítottak (a továbbiakban: Egyezmény), ezennel a következő Cikkelyekben említett rendelkezésekkel módosul:
Az Egyezmény 1. Cikkelye helyébe a következő lép:
„1. Cikkely
1. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy erősítik együttműködésüket és közös tevékenységeket fejlesztenek ki a légiközlekedés területén, megfelelően eleget téve a honvédelmi igényeknek, és a megkívánt biztonsági szinttel összeegyeztethető maximális szabadságot adva minden légtérhasználó részére.
Ennek megfelelően a következőkben állapodtak meg:
a) közös hosszú távú célokat állapítanak meg a légiközlekedés területén és ennek keretében középtávú közös tervet alapítanak a légiforgalmi szolgálatokra és berendezésekre;
b) közös terveket készítenek a továbbképzésre, eljárási intézkedésekre és olyan kutatási és fejlesztési programokra, amelyek a légiforgalom biztonságát, hatékonyságát és gyors áramlását elősegítő berendezésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatosak;
c) a légiforgalom biztonságos és szabályos áramlásának biztosításához szükséges bármely egyéb intézkedéseket összehangolják;
d) a légiközlekedés üzemeltetési, műszaki és pénzügyi kérdéseivel kapcsolatban közös tapasztalati alapot hoznak létre;
e) összehangolják tevékenységüket a légiforgalomáramlás szervezésével kapcsolatban, nemzetközi légiforgalmi áramlásszervező rendszer létrehozásával annak érdekében, hogy a légteret a lehető leghatékonyabban lehessen kihasználni.
2. Erre a célra ezennel létrehozzák az „Európai Szervezetet a Légiközlekedés Biztonságáért (EUROCONTROL)” (a továbbiakban: a Szervezet), amely együttműködik a nemzeti polgári és katonai hatóságokkal.
A Szervezet két szervből áll:
– egy „Állandó bizottság a légiközlekedés biztonságáért” (a továbbiakban: a Bizottság), amely a Szervezet általános politikájának kialakításáért felelős szervet képezi;
– egy „Ügynökség a légiközlekedés biztonságáért” (a továbbiakban: az ügynökség), amelynek alapszabálya jelen Egyezmény 1. számú Függelékében található. Az ügynökség kell hogy legyen a jelen Egyezmény által előírt, vagy ennek értelmében a Bizottság által rábízott feladatok teljesítéséért felelős szerv.
3. A Szervezet központja legyen Brüsszelben.”
Az Egyezmény 2. Cikkelye hatályát veszti. Az Egyezmény 6. Cikkelye lép a 2. Cikkely helyébe és az a következőképpen hangzik.
1. A Szervezetnek a következő feladatokat kell vállalnia:
a) elemezni a légiforgalom jövőbeni igényeit és az ezen igények kielégítéséhez szükséges új technikákat;
b) közös hosszú távú célokat kifejleszteni és alkalmazni a légiközlekedés területén;
c) koordinálni a középtávú nemzeti terveket annak érdekében, hogy közös középtávú tervet hozzon létre a légiforgalmi szolgálatok és berendezések vonatkozásában a fenti b) pontban említett hosszú távú célok keretei között;
d) elősegíteni a közös politika kialakítását a földi és fedélzeti léginavigációs rendszerekre, valamint a légiforgalmi szolgálatok személyzetének kiképzésére vonatkozóan;
e) tanulmányozni és elősegíteni a költség-eredményesség és hatékonyság javítására szolgáló intézkedéseket a légiközlekedés területén;
f) a légiközlekedéssel kapcsolatos tanulmányokat, teszteket és kísérleteket elősegíteni, és végrehajtani a Szerződő Felek által a légiközlekedés területén végzett tanulmányokat, tesztek és kísérletek eredményeit összegyűjteni és szétosztani;
g) összehangolni a Szerződő Feleknek a légiközlekedés területén új technikákkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési programjait;
h) megvizsgálni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és a polgári repüléssel kapcsolatos más nemzetközi szervezetek által tanulmányozott, a légiközlekedés területét érintő kérdéseket;
i) tanulmányozni a körzeti légiközlekedési terveknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez benyújtandó módosításait;
j) elvégezni bármely más feladatot, amellyel megbízzák az 1.1. c) Cikkely értelmében;
k) segítséget nyújtani a Szerződő Feleknek és az érdekelt nem tagállamoknak a nemzetközi légiforgalmi áramlásszervezési rendszer létesítésében és működtetésében;
l) megállapítani és beszedni a légiközlekedési szolgálatok igénybe vevőire kiszabott díjakat az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú megállapodás értelmében, és az ezen megállapodást aláíró Szerződő Államok és nem tagállamok nevében.
A Szervezet és az ilyen feladatok elvégzésében részt venni kívánó nem tagállamok részéről külön megállapodások köthetők.
2. Egy vagy több Szerződő Fél kérésére a Szervezet a következő feladatokkal bízható meg:
a) nyújtson segítséget a Feleknek a sajátos légiközlekedési feladatok teljesítésében, mint pl. légiforgalmi berendezések és szolgálatok létesítése;
b) lássa el és üzemeltesse fenti Felek nevében, teljes egészében vagy részben, a légiforgalmi szolgálatokat és berendezéseket;
c) nyújtson segítséget fenti Feleknek a légiközlekedési szolgálatok használói részére általuk kiszabott díjak kiszámításában és behajtásában, amely díjakra nem vonatkozik az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú megállapodás.
Ezen feladatok végrehajtását minden esetben a Szervezet és az érintett Felek közötti külön megállapodás szabályozza.
3. A Szervezet továbbá, egy vagy több nem tagállam kérésére, megbízható a következő feladatokkal is:
a) segítségnyújtás ilyen Államok részére a légiforgalmi áramlásszervezésben és a légiközlekedési szolgálatok és berendezések tervezésében és ellátásában;
b) segítségnyújtás ilyen Államok részére azon díjak kiszámításában és behajtásában, amelyekre nem vonatkozik az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú megállapodás, és amelyeket ők szabnak ki a légiközlekedési szolgálatok igénybe vevői részére.
Ezen feladatok végrehajtását minden esetben a Szervezet és az érintett Államok közötti külön megállapodás szabályozza.”
Az Egyezmény 3. és 37. Cikkelyét össze kell vonni az új 3. Cikkelybe, amely a következőképpen hangzik:
1. Jelen Egyezmény a 2. számú Függelékben felsorolt Repüléstájékoztató Körzetben működő légiforgalom által igénybe vett útvonalnavigációs szolgálatokra és az ezzel kapcsolatos megközelítési és repülőtéri szolgáltatásokra vonatkozik.
2. Bármely olyan módosítás, amelyet egy Szerződő Fél a 2. számú Függelékben lévő Repüléstájékoztató Körzeteinek felsorolásán kíván eszközölni, a Bizottság egyhangú jóváhagyásától függ, amennyiben az ezen Egyezményhez tartozó légtér határainak megváltoztatását eredményezné. Bármely olyan módosítást, amely nem jár ilyen változással, az érintett Szerződő Félnek be kell jelentenie a Szervezet részére.
3. Jelen Egyezmény értelmében a „légiforgalom” kifejezés magában foglalja a polgári utasszállító légijárműveket és mindazon katonai, vám- és rendőrségi légijárműveket, amelyek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet eljárásait betartják.”
Az Egyezmény 5. Cikkelye helyébe a következő lép:
1. A Bizottság a Szerződő Felek képviselőiből áll. Minden egyes Szerződő Fél több küldöttet jelölhet ki, különösen annak érdekében, hogy a polgári repülés és a honvédelem érdekei egyaránt képviselve legyenek, de csupán egy szavazatra jogosult.
2. A 2.1. l) Cikkely céljaira, a Bizottságot ki kell bővíteni olyan nem tagállamok képviselőivel, amelyek Szerződő Felei az útvonalhasználati díjjal kapcsolatos sokoldalú megállapodásnak. Az így kibővített Bizottság az említett megállapodás rendelkezései értelmében hoz döntéseket.
3. Ahol a 2.1. Cikkely értelmében, a Szervezet és a nem tagállamok között kötött más megállapodásokban úgy rendelkeznek, különösen a légiforgalmi áramlásszervezésre, a Bizottságot ki kell bővíteni és az arra más megállapodások rendelkezései szerint hoz döntéseket.”
Az Egyezmény 7. Cikkelyéből 6. Cikkely lesz és az a következőképpen hangzik:
1. A Szervezet részére a 2.1. Cikkely értelmében kijelölt feladatok elvégzése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket teszi meg:
a) a Szerződő Felekkel kapcsolatban:
döntéseket hoz:
– a 2.1. b) és c) Cikkelyben említett esetekben;
– a 2.1. a) és d)–k) Cikkelyben említett esetekben, amikor a Bizottság úgy látja szükségesnek, hogy a Szerződő Felek közös tevékenységre kötelezzék magukat; ilyen esetekben ajánlást is hozhat a Szerződő Felek részére;
b) az ügynökséggel kapcsolatban:
– jóváhagyja az ügynökség által beterjesztett, a 2.1. Cikkelyben említett feladatok elvégzésére irányuló éves munkaprogramot és a több évre érvényes beruházási és munkaprogramokat, valamint a költségvetést és a tevékenységről szóló beszámolót; irányelveket ad az ügynökség részére, amikor ezt szükségesnek találja az ügynökség részére kijelölt feladatok teljesítése érdekében,
– minden szükséges intézkedést megtesz ellenőrzési jogkörének gyakorlása során jelen Egyezmény és az ügynökség Alapszabálya értelmében,
– felmenti az ügynökséget a költségvetés adminisztrációjával járó feladatok alól.
2. Ezenkívül a Bizottság:
a) jóváhagyja az Alkalmazotti Szabályzatot és a Pénzügyi Szabályzatot, valamint az Ügynökségi Alapszabályzat 7.2. és 19.3. Cikkelye értelmében teendő intézkedéseket;
b) kinevezi az ellenőrző testület tagjait egy ötéves időszakra az Ügynökségi Alapszabályzat 22.1. Cikkelye értelmében.
3. A Bizottság jóváhagyja a 2. Cikkelyben említett külön megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásoknak az ügynökség által történő megindítását és jóváhagyja az ügynökség által tárgyalt megállapodásokat.
4. A Bizottság peres eljárást indíthat a Szervezet nevében a 31. Cikkely értelmében felállított döntőbíróság előtt.”
Az Egyezmény 8. Cikkelye lesz a 7. Cikkely és a következőképpen hangzik:
1. A Bizottság a Szerződő Felek egyhangú szavazata alapján hozhat döntéseket, amelyek kötelezőek a Szerződő Felek számára. Amennyiben azonban egy Szerződő Fél arról értesítené a Bizottságot, hogy elsőrendű fontosságú nemzeti szempontok miatt nem képes a 2.1. b) és c) Cikkelyekben említett ügyekkel kapcsolatos egyhangú döntés követelményeit teljesíteni, eltérhet ettől a döntéstől, feltéve, hogy közli a Bizottsággal az eltérés indokait. Ezen közléstől számított 6 hónapon belül a Bizottság, vagy átértékeli előző döntését vagy határoz arról, hogy alkalmazandók-e bizonyos feltételek vagy korlátozások az eltérésre.
A Bizottság döntéséhez bármely esetben a Szerződő Felek egyhangú szavazata szükségeltetik.
2. A 6.2. a), 6.3. és 11.3. Cikkelyekben említett intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottságnak egyhangú szavazással kell döntenie.
3. Ellenkező értelmű kikötés hiányában a 6.1. b) és 6.4. Cikkelyekben meghatározott esetekkel kapcsolatos utasítások és intézkedések a Bizottságban többségi szavazatot igényelnek, azzal a feltétellel, hogy
– a szavazatok az alábbi 8. Cikkelyben közölt súlyozástól függnek,
– a szavazatok a szavazatot leadó Szerződő Államok többségét képviselik.
4. A 6.2. b) Cikkelyben említett intézkedéseket a Bizottság a fenti 3. pont értelmében teszi meg, feltéve, hogy az így kiszámított többség nem kevesebb, mint a leadott súlyozott szavazatok 70%-a.
5. A Bizottság ajánlásaihoz a Szerződő Felek többségi szavazata szükséges.”
Az Egyezmény 9. Cikkelye a 8. Cikkely lesz és a következőképpen hangzik:
1. A 7. Cikkelyben említett súlyozást a következő táblázat alapján kell meghatározni:
| Egy Szerződő Fél éves hozzájárulása az összes Szerződő Fél összesített éves hozzájárulásának százalékában | Szavazatok száma | |
| 1%-nál kevesebb | 1 | |
| 1-től 2%-nál kevesebbig | 2 | |
| 2-től 3%-nál kevesebbig | 3 | |
| 3-tól 4 1/2%-nál kevesebbig | 4 | |
| 4 1/2-től 6%-nál kevesebbig | 5 | |
| 6-tól 7 1/2%-nál kevesebbig | 6 | |
| 7 1/2-től 9%-nál kevesebbig | 7 | |
| 9-től 11%-nál kevesebbig | 8 | |
| 11-től 13%-nál kevesebbig | 9 | |
| 13-tól 15%-nál kevesebbig | 10 | |
| 15-től 18%-nál kevesebbig | 11 | |
| 18-tól 21%-nál kevesebbig | 12 | |
| 21-től 24%-nál kevesebbig | 13 | |
| 24-től 27%-nál kevesebbig | 14 | |
| 27-től 30%-nál kevesebbig | 15 | |
| 30% | 16 |
2. A szavazatok számait eredetileg az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra közzétett jegyzőkönyv hatálybalépésének dátumától állapítják meg, a fenti táblázat alapján és a Szervezet Alapszabálya 19. Cikkelyében közölt szabállyal egyértelműen, amely meghatározza a Szerződő Felek éves hozzájárulásait a Szervezet költségvetéséhez.
3. Amennyiben egy Állam csatlakozik, a Szerződő Felek szavazatszámait ugyanezen eljárással újra megállapítják.
4. A szavazatok számát minden évben újra megállapítják az előző rendelkezéseknek megfelelően.”
Az Egyezmény 10. és 11. Cikkelyeiből 9. és 10. Cikkely lesz.
Az Egyezmény 12. Cikkelyéből 11. Cikkely lesz és az a következőképpen hangzik:
1. A Bizottság a megfelelő Államokkal és nemzetközi szervezetekkel a Szervezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szükséges kapcsolatot tart.
2. A Bizottság a 6.3. és 13. Cikkely rendelkezéseinek csorbítása nélkül egyedüli felhatalmazással rendelkezik különösen arra, hogy a Szervezet nevében megkösse azokat a megállapodásokat a nemzetközi szervezetekkel, a Szerződő Felekkel vagy más Államokkal, amelyek a Szervezetnek a 2. Cikkelyben említett feladatai teljesítéséhez szükségesek.
3. Az ügynökség javaslatára a Bizottság átruházhatja az ügynökségre a 2. Cikkelyben említett feladatok teljesítéséhez szükséges tárgyalások megindításának és a megállapodások megkötésének jogát.”
Az Egyezménybe egy új, 12. Cikkely kerül és az a következőképpen hangzik:
A Szervezet és egy vagy több Szerződő Fél, vagy egy vagy több nem tagállam, vagy egy nemzetközi szervezet közötti, a 2. Cikkelyben említett feladatokkal kapcsolatos megállapodások meghatározzák a megállapodásban részt vevő Felek feladatait, jogait és kötelességeit a pénzügyi megállapodásokkal együtt, és meghatározzák a teendő intézkedéseket. Ezen megállapodásokat az ügynökség a 6.3. és 11.3. Cikkelyek rendelkezései szerint kötheti meg.”
Az Egyezmény 13. és 14. Cikkelyei hatályukat vesztik.
Az Egyezmény 31. Cikkelye lesz a 13. Cikkely.
Az Egyezmény 15. Cikkelye lesz a 14. Cikkely.
Az Egyezmény 16. Cikkelye hatályát veszti.
Az Egyezmény 17. Cikkelye 15. Cikkely lesz és a következőképpen hangzik:
Amennyiben a Szervezet a 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatokat hajtja végre, az ügynökség a Szerződő Felek területén és abban a légtérben érvényben lévő rendelkezéseket alkalmazza, amelyben a légiforgalmi szolgálatok ellátása rájuk van bízva azon nemzetközi egyezmények értelmében, amelynek részesei.”
Az Egyezmény 18. Cikkelye 16. Cikkely lesz és a következőképpen hangzik:
Amennyiben a Szervezet a 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatokat hajtja végre, az ügynökség, a légiforgalmi szolgálatokra ruházott hatáskör keretein belül, minden szükséges utasítást megad a légijármű parancsnokok részére.
A légijármű parancsnokok kötelesek ezen utasításokat végrehajtani, kivéve az előző Cikkelyben említett rendelkezésekben meghatározott »vis maior« eseteket.”
Az Egyezmény 19. Cikkelyéből 17. Cikkely lesz és a következőképpen hangzik:
Amennyiben a Szervezet a 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatokat látja el, a légiközlekedési szabályok azon légtérben elkövetett megsértését, amelyben a légiforgalmi szolgálatokról az ügynökség gondoskodik, az ügynökség által külön erre a célra kijelölt tisztségviselők által készített jelentésekben rögzítik, azon tisztségviselők jogának fenntartásával, akik a Szerződő Felek nemzeti törvényei szerint ugyanezen szabálysértések jelentésére jogosultak. A fentiekben említett jelentések ugyanolyan jelentőséggel bírnak a nemzeti bíróságokon, mint az ugyanilyen jellegű szabálysértések jelentésére meghatalmazott hazai tisztségviselők által készített jelentések.”
Az Egyezménybe egy új, a 18. Cikkely kerül és a következőképpen hangzik:
1. A Szervezet által vagy részére küldött, hivatalos tevékenységével kapcsolatos kiadványok és más tájékoztató anyagok közreadását semmilyen módon nem lehet korlátozni.
2. A Szervezet hivatalos közleményei és okmányainak átadása nem részesülhetnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyben az egyes Szerződő Felek hasonló nemzetközi szervezeteket részesítenek.”
Az Egyezmény 20. Cikkelye hatályát veszti. Az Egyezmény 21., 22. és 23. Cikkelyei 19., 20. és 21. Cikkelyek lesznek. A régi 22.4. Cikkelyben az ügynökség Alapszabályának 36. Cikkelyére történő utalást az Alapszabály 25. Cikkelyére történő utalással kell helyettesíteni.
Az Egyezmény 24. Cikkelye lesz a 22. Cikkely és a következőképpen hangzik:
1. Az ügynökség felkérhet olyan szakképzett személyeket szolgálatra, akik a Szerződő Felek állampolgárai.
2. A Szervezet alkalmazottai és a velük egy háztartásban élő családtagok ugyanúgy mentesek a bevándorlási és idegenrendészeti korlátozó intézkedések alól, mint általában a hasonló nemzetközi szervezetek alkalmazottai.
3. a) A Szerződő Felek, nemzetközi válságok idején, a Szervezet alkalmazottai és a velük egy háztartásban élő családtagok részére ugyanazon repatriálási lehetőségeket nyújt, mint más nemzetközi szervezetek alkalmazottai részére.
b) A fenti a) rendelkezései nem befolyásolják az alkalmazottaknak a Szervezettel szembeni kötelezettségeit.
4. Ezen Cikkely 1. és 2. pontja rendelkezései alól csak közérdekből, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból tehető kivétel.
5. A Szervezet alkalmazottai
a) mentességet kapnak azon vámilletékek és díjak alól, a nyújtott szolgáltatásért járók kivételével, amelyek személyes holmijuk, ingó vagyonuk és egyéb, nem új háztartási berendezéseik behozatalára vonatkoznának, amely tárgyakat külföldről hoznak be akkor, amikor letelepednek a kérdéses területen, és akkor, amikor szolgálati idejük lejártával ugyanezen holmikat és ingó vagyonukat ismét kiviszik;
b) akkor, amikor először lépnek szolgálatba bármely Szerződő Állam területén, vámmentesen bevihetik személyes használatra szolgáló gépkocsijukat ideiglenes jelleggel, és ezt követően, de nem később, mint szolgálati idejük lejárta után, ismét vámmentesen kivihetik ezen járművet; az érintett Szerződő Fél kormánya által minden egyes esetben szükségesnek ítélt feltételtől függően, behozatal és kivitel esetében egyaránt;
c) sérthetetlenséget élveznek minden egyes hivatalos iratuk és okmányuk tekintetében.
6. A Szerződő Felek nem kötelezhetők arra, hogy saját állampolgáraik részére fenti 5. a) és b) pontokban említett lehetőségeket nyújtsák.
7. A Szervezet alkalmazottai részére garantált jogokon, kivételeken és lehetőségeken kívül az ügynökség vezérigazgatója törvény alóli mentességet élvez hivatalos minősége gyakorlása közben elkövetett tettei alól, beleértve szóban elhangzott vagy leírt szavait; ezen mentesség nem alkalmazandó közlekedési szabálysértésre vagy a hozzá tartozó vagy általa vezetett gépjármű által okozott kárra.
8. Az érintett kormányoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük ahhoz, hogy a nettó bérek átutalása zavartalan legyen.”
Új, 23. Cikkely illesztendő az Egyezménybe, amely a következőképpen hangzik:
A Szerződő Felek képviselőinek összes hivatalos irata és okmánya, hivatásuk gyakorlása és a megbeszélések helyszínére és onnan történő elutazásuk közben sérthetetlenséget élvez.”
Egy új, 24. Cikkely illesztendő az Egyezménybe, amely a következőképpen hangzik:
Saját társadalombiztosítási rendszere következtében a vezérigazgató és a Szervezet alkalmazottai mentesek minden, a nemzeti társadalombiztosítási szervezetek részére történő kötelező hozzájárulás alól, az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra közreadott jegyzőkönyv életbelépésekor a Szervezet és a Szerződő Felek közötti megállapodások fenntartásával.”
Az Egyezmény 26. Cikkelye a következőképpen hangzik:
1. a) A Szervezet létesítményei sérthetetlenek. A Szervezet ingó és ingatlan vagyona kivételt képez katonai igénybevétel, kisajátítás vagy elkobzás esetén.
b) A Szervezet levéltára és minden hozzátartozó hivatalos irat és okmány sérthetetlen, bárhol is legyen elhelyezve.
2. A Szervezet ingó és ingatlan vagyona nem foglalható le és nem foganatosítható rá végrehajtás csak bírói döntés alapján. A Szervezet létesítményeit azonban nem lehet lefoglalni sem pedig végrehajtást foganatosítani rájuk.
3. Ennek ellenére, azon Állam illetékes hatóságai, amelyben a Szervezet központja van, valamint azon más Államok hatóságai, amelyekben a Szervezet létesítményei és levéltárai vannak, az ügynökség vezérigazgatójának tájékoztatása után, betekintést kell hogy nyerhessenek ezen létesítményekbe és levéltárakba annak érdekében, hogy bírósági vizsgálatokat lehessen lefolytatni, és a bírósági határozatoknak érvényt lehessen szerezni az érintett területeken.”
Az Egyezmény 28. Cikkelye hatályát veszti.
Az Egyezmény 29. Cikkelyéből 28. Cikkely lesz és a következőképpen hangzik:
Abban az esetben, ha a Szervezet 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatait végzi, a Szerződő Felek területére történő belépéssel, annak átrepülésével és biztonságával kapcsolatos nemzetközi megállapodások és nemzeti előírások kötelezőek az ügynökségre nézve, amely megteszi a szükséges intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy ezen megállapodásokat és előírásokat alkalmazni lehessen.”
Az Egyezmény 30. Cikkelyéből 29. Cikkely lesz és a következőképpen hangzik:
Abban az esetben, ha a Szervezet a 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatait végzi, az ügynökség köteles azon Szerződő Államoknak, amelyek úgy kívánják, megadni azon légijárművekre vonatkozó minden információt, amelyek illetékessége alá tartoznak feladatainak teljesítése során, annak érdekében, hogy a Szerződő Államok ellenőrizni tudják, hogy a nemzetközi megállapodásokat és a nemzeti szabályzatot alkalmazták.”
Az Egyezmény 32. Cikkelyéből 30. Cikkely lesz.
Az Egyezmény 33. Cikkelyéből 31. Cikkely lesz.
Az Egyezmény 34. Cikkelyéből 32. Cikkely lesz és annak 3. pontja helyére a következő szöveg kerül:
„3. Az itt függelékben csatolt Alapszabály 1., 11., 19. és 20. Cikkelyének rendelkezéseit azonban a Bizottság nem módosíthatja.”
Az Egyezmény 35. Cikkelyéből 33. Cikkely lesz és a következőképpen hangzik:
Rendkívüli állapot vagy háború esetén jelen Egyezmény rendelkezései nem befolyásolják az érintett Szerződő Felek cselekvési szabadságát.”
Az Egyezmény 36. Cikkelyéből 34. Cikkely lesz.
Az Egyezmény 38. Cikkelye hatályát veszti.
Az Egyezmény 39. Cikkelyéből 35. Cikkely lesz; ennek 1. és 2. pontjai helyébe a következők lépnek:
„1. Az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra közreadott jegyzőkönyv által módosított jelen Egyezmény érvényessége az említett jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától számított 20 éves időtartamra meghosszabbodik.
2. Ezen időtartam automatikusan meghosszabbodik 5 éves időszakokkal, kivéve, ha egy Szerződő Fél az aktuális időtartam lejárta előtt legalább 2 évvel írásban bejelenti a Belga Királyság kormányának, hogy szándékában áll az Egyezményt felmondania. A Belga Királyság kormánya értesíti ezen bejelentésről az Egyezményt aláíró többi állam kormányait.”
Az Egyezmény 40. Cikkelye hatályát veszti.
Az Egyezmény 41. Cikkelyéből 36. Cikkely lesz; ennek 1. és 4. pontjai helyébe a következők lépnek:
„1. Az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra a közreadott jegyzőkönyv által módosított jelen Egyezményhez az említett jegyzőkönyvet alá nem író bármely Állam csatlakozása a következőktől függ:
a) a Bizottság egyhangú szavazással történő egyetértése, és
b) az Állam egyidejűleg letétbe helyezi az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra megnyitott, az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú megállapodáshoz történő csatlakozási okmányát.
4. A csatlakozás a csatlakozási okmány letétbe helyezését követő második hónap első napjától lép hatályba.”
Az Egyezmény 42. Cikkelye hatályát veszti.
Az Egyezmény I. számú Függeléke helyébe, amely az ügynökség Alapszabályát tartalmazza, jelen jegyzőkönyv 1. számú Függeléke lép.
Az Egyezmény II. számú Függeléke helyébe jelen jegyzőkönyv 2. számú Függeléke lép, amelynek címe: „Repüléstájékoztató Körzetek (az Egyezmény 3. Cikkelye)”
Az Egyezmény aláírási jegyzőkönyve hatályát veszti.
Az Egyezmény 1970. július 6-án, Brüsszelben aláírt kiegészítő jegyzőkönyve, amelyet az 1978. november 21-én, Brüsszelben aláírt jegyzőkönyv módosított, a következő módosításokkal lesz ellátva:
1. Az 1970-es jegyzőkönyv 1.1. Cikkelyében az Egyezmény 21. és 22. Cikkelyére, valamint a 22. Cikkely 1. pontjára való hivatkozást helyettesíti az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra megnyitott jegyzőkönyv által módosított Egyezmény 19. és 20. Cikkelyére, valamint az említett jegyzőkönyv által módosított Egyezmény 20. Cikkelye 1. pontjára való hivatkozás.
2. Az 1978-as jegyzőkönyv 2. Cikkelye alkalmazásának céljaira az 1970-es jegyzőkönyv 3.1. Cikkelyében az ügynökség Alapszabálya 14. Cikkelyére való hivatkozást helyettesíti az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra közzéadott jegyzőkönyv által módosított Egyezmény 1. számú Függelékében közölt ügynökségi Alapszabályzat 12. Cikkelyére történő utalás.
3. Az 1970-es jegyzőkönyv 5. Cikkelyében az Egyezmény 33. Cikkelyére való utalást helyettesíti az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra megnyitott jegyzőkönyv által módosított Egyezmény 31. Cikkelyére való hivatkozás.
4. Az 1970-es jegyzőkönyv 8.1. és 2. Cikkelyében az Egyezmény 41. Cikkelyére való hivatkozást helyettesíti az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra megnyitott jegyzőkönyv által módosított Egyezmény 36. Cikkelyére való utalás.
A jelen Egyezmény értelmében fennálló megállapodásokról a jelen jegyzőkönyv által módosított Egyezmény értelmében fennálló megállapodásokra történő áttérésre vonatkozó rendelkezések jelen jegyzőkönyv 3. számú Függelékében található.
1. Jelen jegyzőkönyv az Egyezményben részes minden Állam részére aláírásra rendelkezésre áll 1981. február 28-ig.
Rendelkezésre áll aláírásra érvénybelépése előtt bármely olyan másik Állam részére, amelyet meghívtak arra a konferenciára, ahol azt elfogadták, valamint bármely olyan másik Állam részére, amelynek aláírási jogát az Állandó Bizottság egyhangúlag megszavazta.
2. Jelen jegyzőkönyvet ratifikálni kell. A ratifikációs okmányokat a Belga Királyság kormányánál kell letétbe helyezni.
3. Jelen jegyzőkönyv 1983. március 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy az Egyezményben részes összes Állam arra az időpontra már ratifikálta azt. Amennyiben nem, úgy utolsó ratifikációs okmány letétbe helyezését követően július 1-jén vagy január 1-jén lép hatályba, attól függően, hogy az év első vagy második felében helyezték letétbe azt.
4. Jelen jegyzőkönyvet aláíró azon Állam esetében, amely nem tagja az Egyezménynek, és amelynek ratifikációs okmánya jelen jegyzőkönyv érvénybelépésének dátuma után kerül letétbe, a jegyzőkönyv azon dátum utáni második hónap első napján lép érvénybe, amikor a ratifikációs okmányt letétbe helyezték.
5. Jelen jegyzőkönyvet aláíró bármely Állam, amely nem részese az Egyezménynek, a jegyzőkönyv ratifikálásakor szintén a jegyzőkönyv által módosított Egyezmény tagja lesz.
6. A Belga Királyság kormánya értesíti az Egyezményben részes egyéb Államok kormányait, valamint jelen jegyzőkönyvet aláíró bármely Állam kormányát bármely ratifikációs okmány letétbe helyezéséről és jelen jegyzőkönyv hatálybalépéséről fenti 3. és 4. pontok szerint.
Jelen jegyzőkönyv ratifikálása az 1981-ben aláírásra megnyitott, az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú megállapodás ratifikálásának tekintendő.
Az Egyezmény és jelen jegyzőkönyv egyetlen okmányt képeznek, amelyet az EUROCONTROL 1981-ben, Brüsszelben módosított, a légiközlekedés biztonságára vonatkozó együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi Egyezménynek neveznek.
A Belga Királyság kormánya bejegyezteti jelen jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek főtitkáránál, az Egyesült Nemzetek Alapszabálya 102. Cikkelyének megfelelően, valamint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsánál, az 1944. december 7-én, Chicagóban aláírt Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény 83. Cikkelye értelmében.
Fentiek hiteléül az aláíró teljhatalmú meghatalmazottak, meghatalmazásuk bemutatása után, amelyeket megfelelőnek és előírások szerintinek találtak, aláírták ezen Megállapodást.
Készült Brüsszelben, 1981. február 12-én, német, angol, spanyol, francia, holland és portugál nyelven, egy eredeti példányban, amelyet a Belga Királyság kormánya levéltárában letétbe helyeznek, és amely hitelesített példányokat fog megküldeni a többi aláíró Állam kormányainak. Ellentmondás esetén a francia nyelvű szöveg lesz mérvadó.
Az Egyezmény 1. Cikkelye értelmében megalapított ügynökséget jelen Alapszabály irányítja.
1. Az ügynökség azon szervezet, amely felelős az Egyezmény vagy a Bizottság által reá bízott feladatok teljesítéséért.
2. Amikor az ügynökség légiforgalmi szolgáltatásokat nyújt, céljai a következők kell hogy legyenek:
a) akadályozza meg az összeütközéseket a légijárművek között;
b) gondoskodjék a légiforgalom rendszeres és gyors áramlásáról;
c) nyújtson tanácsot és tájékoztatást, amely a repülések biztonságos és hatékony lebonyolítását segíti elő;
d) értesítse a megfelelő szervezeteket arról, ha egy légijárművet fel kell kutatni vagy menteni kell és szükség szerint nyújtson segítséget ezen szervezeteknek.
3. Az ügynökség létrehozza a feladatai elvégzéséhez szükséges létesítményeket, és gondoskodik ezek kielégítő működéséről.
4. Ennek érdekében, az ügynökség szoros együttműködésben dolgozik a katonai hatóságokkal azért, hogy a lehető leghatékonyabban és leggazdaságosabban feleljen meg a légiforgalom követelményeinek és a katonai repülés különleges követelményeinek egyaránt.
5. Annak érdekében, hogy az alábbi 7.2. Cikkelyben lefektetett feltételek szerint teljesíthesse feladatait, az ügynökség, többek között, építtethet és üzemeltethet épületeket és létesítményeket, amelyekre szüksége van, különösképpen légiforgalmi kutató és kísérleti központokat, légiforgalmi áramlás szervezési központokat, légiforgalmi szolgálatok alkalmazottai továbbképzését és szakképzését szolgáló iskolákat.
A kettősség elkerülése érdekében azonban, amikor csak lehetséges, a nemzeti műszaki szolgálatok és a meglévő nemzeti létesítmények szolgáltatásait vegye igénybe.
A Bizottságra ruházott jogkörtől függően, az ügynökséget egy Igazgató Tanács, a továbbiakban „Tanács”, valamint egy Vezérigazgató irányítja.
1. A Tanács a Szerződő Felek mindegyikének képviselőiből áll; Szerződő Felek több képviselőt is kijelölhetnek annak érdekében, hogy a polgári repülés és a honvédelem érdekei egyaránt képviselve legyenek. Csak egy képviselőnek van szavazati joga és ez egy magasrangú tisztségviselő kell hogy legyen, aki hazájában a légiközlekedési ügyekért felelős. Minden képviselőnek legyen helyettese, aki felelősséggel képviseli őt, amikor nem tud jelen lenni.
2. Az Egyezmény 2.1. l) Cikkelye alkalmazása céljából a Tanácsot ki kell bővíteni úgy, hogy magába foglalja azon nem tag Államok képviselőit is, akik részesei az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú Megállapodásnak. Az így kibővített Tanács az említett Megállapodás rendelkezéseivel összhangban hoz határozatokat.
3. Amennyiben a Szervezet által az Egyezmény 2.1. Cikkelye értelmében nem tag Államokkal kötött más megállapodásokban erre vonatkozó rendelkezés van, különös tekintettel a légiforgalmi áramlásszervezésre, a Tanácsot ki kell bővíteni, és ezen megállapodások rendelkezéseivel összhangban kell döntéseket hozni.
1. A Tanács ülésein a határozatképességhez az összes Szerződő Fél szavazóképes képviselőinek számánál eggyel kevesebb szükséges.
2. Ha nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a tanácskozást el kell halasztani az előző ülés időpontjától számított legalább 10 napig; ezen az ülésen a határozatképességhez a szavazóképes képviselők számának legalább a fele szükséges.
1. A Tanácsnak meg kell állapítania eljárási szabályait, beleértve az Elnök és az Alelnök megválasztását, valamint a Titkár kinevezését.
2. Ezen szabályok tartalmazzák a diszkvalifikációval kapcsolatos rendelkezéseket is. Előírják továbbá azt is, hogy az ülések összehívásáról szóló értesítéseket levélben, vagy sürgős esetekben táviratban kell megküldeni, a napirenddel együtt.
3. A szabályokat a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
1. A Tanácsnak döntéseket kell hoznia az ügynökség szervezetére vonatkozóan, amellyel kapcsolatban a Vezérigazgatónak kell beterjesztenie a javaslatokat.
2. A Bizottság elé kell azonban jóváhagyásra beterjeszteni a fenti 2.5. Cikkely értelmében teendő intézkedéseket.
A Tanácsnak évente jelentést kell készítenie a Bizottság részére az ügynökség tevékenységéről és pénzügyi helyzetéről.
1. A Bizottság kérésére, a Tanács többéves fejlesztési és munkaprogramokat készít elő. A programokat a Bizottság hagyja jóvá.
2. A Tanács, az Egyezmény rendelkezései értelmében különösképpen a következőket terjeszti be a Bizottság elé jóváhagyásra:
a) az Egyezmény 2.1. a), e), f) és j) Cikkelyében említett feladatokkal kapcsolatos program;
b) az Egyezmény 2.1. b) Cikkelyében megállapított hosszú távú közös célok kialakítása;
c) az Egyezmény 2.1. g) Cikkelyében megállapított kutatási és fejlesztési programok tanulmányozása;
d) az Egyezmény 2.1. c) Cikkelyében megállapított középtávú közös tervek felvázolása és közös politika kialakítása az említett Cikkely 1. d) pontjában meghatározott földi és fedélzeti rendszerek és személyzet képzése területén;
e) az Egyezmény 2. Cikkelyében meghatározott megállapodások elfogadása;
f) az Egyezmény 2.1. h) és i) Cikkelyében foglalt tanulmányok megszervezése.
3. A Bizottságnak az Egyezmény 11.3. Cikkelye értelmében kapott felhatalmazás keretei között a Tanácsnak döntést kell hoznia a tárgyalások megkezdéséről, az Egyezmény 2. Cikkelyében hivatkozott megállapodások megkötése céljából, és ha megfelelőek, jóvá kell hagynia ezeket a megállapodásokat.
A Tanácsnak elő kell készítenie és a Bizottság elé jóváhagyásra be kell terjesztenie
– a Szervezet részére nyújtandó szolgáltatások és áruk beszállításával kapcsolatos szerződésekre és tenderekre vonatkozó szabályokat, valamint az ezen szerződéseket szabályozó feltételeket,
– a Szervezet részéről nyújtandó szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések általános feltételeit.
A Tanácsnak össze kell állítania és a Bizottság elé kell terjesztenie jóváhagyásra a pénzügyi szabályzatot, amely elsősorban a bevételek és kiadások elszámolási eljárásait, a nemzeti hozzájárulások fizetését szabályozó feltételeket és azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek alapján a Szervezet kölcsönöket vehet fel.
1. A Tanácsnak össze kell állítania és a Bizottság elé kell terjesztenie jóváhagyásra az ügynökség alkalmazotti szabályzatát:
– ez elsősorban az alkalmazottak nemzetiségére, bérskálákra, nyugdíjakra, hivatalból történő diszkvalifikációra, hivatali titokra és a szolgálat folyamatosságára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza;
– meg kell határoznia azokat a beosztásokat, amelyeket nem lehet bármely más állással együtt betölteni a Vezérigazgató külön engedélye nélkül.
2. Egyedül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Törvényszéke illetékes döntést hozni a Szervezet és az ügynökség alkalmazottai közötti vitás ügyekben, minden más nemzeti vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék illetékességének kizárásával.
1. Az ügynökség csak akkor hirdetheti meg közvetlenül alkalmazottak felvételét, ha a Szerződő Felek nem tudnak szakképzett alkalmazottakról gondoskodni. Az ügynökség azonban megállapodhat azon Államokkal, amelyek nem tagjai a Szervezetnek, hogy engedélyezze szakképzett alkalmazottak felvételét ezen Államokból az Egyezmény 5.2. és 3. Cikkelyében említett megállapodások alkalmazásával kapcsolatban.
2. Egy nemzeti kormányzat által közvetített alkalmazottra, az ügynökség részéről történő alkalmaztatása során végig alkalmazni kell az ügynökség alkalmazotti szabályzatát, a beosztással járó azon kedvezmények fenntartásának jogával, amelyeket a nemzeti szabályok garantálnak.
3. Egy nemzeti kormányzat által közvetített személyzet mindig visszaküldhető az érintett nemzeti kormányzathoz anélkül, hogy ezt fegyelmi intézkedésnek tekintsék.
1. A Tanács döntéseit súlyozott többségi szavazással hozza meg.
2. A súlyozott többség a leadott szavazatoknak több mint a felét jelenti, a következők szerint:
– a szavazatokat az Egyezmény 8. Cikkelyének megfelelően hangsúlyozzák;
– a szavazatok a szavazatot leadó Szerződő Felek többségét képviselik.
3. Amennyiben egyenlő számú szavazatot adnak le a javaslat mellett és ellen, az Elnök dönt arról, hogy ugyanazon az ülésen tartsanak-e egy második szavazást, vagy a javaslatot egy későbbi ülés napirendjébe illesszék-e be, amelynek időpontját az Elnök állapítja meg.
Amennyiben ezen későbbi ülésen is egyenlő a mellette és ellene leadott szavazatok száma, az Elnök szavazata lesz a döntő.
1. A Vezérigazgatót a Tanács 5 éves hivatali időszakra választja meg, a 14.2. Cikkely értelmében végrehajtott szavazással, feltéve, hogy az előbbi 2. pont szerint számított többség nem kevesebb a leadott súlyozott szavazatok 70%-ánál. Hivatali időszaka ugyanígy hosszabbítható meg.
2. A Vezérigazgató képviseli a Szervezetet a törvény előtt és minden polgári ügyben.
3. Továbbá a Tanács és a Bizottság által megállapított általános politikával összhangban, a Vezérigazgató:
a) felel az ügynökség hatékony működéséért;
b) az alkalmazotti szabályzat szerint kinevezheti az alkalmazottakat, és fel is mondhat nekik;
c) egy évet meg nem haladó időtartamra pénzt kölcsönözhet a pénzügyi szabályzat szerint és a Bizottság által e célra meghatározott keretek között;
d) szerződéseket köthet a Szervezet részére nyújtandó szolgáltatásokra és áruk beszállítására, valamint a Szervezet által nyújtandó szolgáltatásokra és szállítandó árukra a 10. Cikkelyben említett szabályzat szerint és a Bizottság által e célra meghatározott keretek között.
4. A Vezérigazgató fenti funkciókat a Tanáccsal való előzetes egyeztetés nélkül teljesítheti, de minden esetben köteles a Tanácsot tájékoztatni fenti jogkörének gyakorlása során tett intézkedéseiről.
5. A Tanácsnak meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek alapján más nevezhető ki a Vezérigazgató helyére, amennyiben nem lenne képes feladatai ellátására.
1. Minden pénzügyi évre el kell készíteni az ügynökség bevételeinek és kiadásainak előrebecslését.
2. A bevételek és kiadások között költségvetési egyensúlyt kell tartani. A fenti 2.5. Cikkely értelmében felállított kutatási és kísérleti központok, iskolák és egyéb intézmények révén felmerülő ügynökségi bevételekről és kiadásokról részletes külön nyilvántartás kell vezetni.
3. A fenti 11. Cikkely szerint elfogadott pénzügyi szabályzat tartalmazzon rendelkezéseket az ügynökség bevételeinek és kiadásainak előzetes becslésére, megvalósítására és a könyvek vizsgálatára, jelen Szabályzat rendelkezései szerint.
1. A pénzügyi év január 1-jén kezdődik és december 31-én végződik.
2. Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó becsléseket a Tanácsnak minden évben legkésőbb október 31-ig kell beterjesztenie a Bizottság elé jóváhagyásra.
A Tanácsnak a költségvetés formájára és az elszámolási egységre vonatkozó javaslatait a Bizottság elé kell beterjesztenie jóváhagyásra.
1. Az alábbi 2. pont rendelkezéseinek betartásával minden egyes Szerződő Fél éves költségvetési hozzájárulását a következő képlet alapján kell meghatározni minden egyes pénzügyi évre:
a) a hozzájárulás első 30%-át a Szerződő Fél össznemzeti terméke (GNP) értékének arányában számítják ki, az alábbi 3. pont alapján;
b) a hozzájárulás további 70%-át a Szerződő Fél útvonalberendezés költségalapja értékével arányban számítják ki, az alábbi 4. pont alapján.
2. Egyik Szerződő Fél sem köteles bármely adott pénzügyi évben annyi hozzájárulást fizetni, ami meghaladja a Szerződő Felek által fizetett hozzájárulások összértékének 30%-át. Amennyiben bármelyik Szerződő Félnek a fenti 1. pont szerint kiszámított hozzájárulása meghaladná a 30%-ot, a többletet szét kell osztani a többi Szerződő Fél között a fent említett pontban lefektetett szabályok szerint.
3. A számításoknál felhasznált GNP-t az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által készített statisztikából kell kikeresni – amennyiben ez nem áll rendelkezésre, akkor ezzel egyenértékű garanciát nyújtó bármely más szervezet által készített statisztikából, amelyet a Bizottság döntése nyomán kijelölnek –, és ki kell számítani azon utolsó három év számtani átlagát, amelyre ezen statisztikák rendelkezésre állnak.
A GNP értéke az lesz, amit az Európai Elszámolási Egységben közölt aktuális árak és önköltség alapján kiszámítanak.
4. A számításokhoz felhasznált útvonalberendezés költségalap a szóban forgó pénzügyi évet megelőző utolsó előtti évre vonatkozóan megállapított költségalap lesz.
1. A Szervezet kölcsönöket vehet fel a nemzetközi pénzpiacon annak érdekében, hogy rendelkezzék feladatai ellátásához szükséges forrásokkal.
2. A Szervezet kölcsönöket adhat egy Szerződő Fél pénzpiacán a belföldi kölcsönökre vonatkozó nemzeti törvény értelmében, vagy ilyen törvény hiányában, a Szerződő Fél jóváhagyásával.
3. A pénzügyi szabályzat határozza meg azokat az eljárásokat, amelyekkel a Szervezet kölcsönöket vehet fel és fizethet vissza.
4. Minden egyes költségvetésben meg kell határozni azt a maximális összeget, amelyet a Szervezet kölcsönvehet az illető költségvetési évben.
5. Jelen Cikkely körébe tartozó ügyekben a Szervezet a Szerződő Felek illetékes hatóságaival vagy jegybankjaival egyetértve jár el.
A költségvetés a pénzügyi év során módosítható, amennyiben a körülmények úgy kívánják, az elkészítésére és jóváhagyására vonatkozó követelmények szerint.
1. Minden költségvetési bevétel és kiadás számláit évente átvizsgálja egy két fős szakértő tisztségviselőből álló ellenőrző bizottság, amely tisztségviselők a Szerződő Felek kormányzatához tartoznak. Ezen tisztségviselőket, akik különböző nemzetiségűek kell hogy legyenek, a Bizottság jelöli ki a Tanács javaslatára az Egyezmény 6.2. b) Cikkelyének értelmében. Az ellenőrző bizottság kiadásait a Szervezet viseli.
2. A könyvvizsgálat, amelyet a bizonylatok alapján és ha szükséges „in situ” végeznek, arra szolgál, hogy megállapítsa a bevételek és kiadások rendszerességét és ellenőrizze, hogy a pénzügyi adminisztráció kielégítő. Az ellenőrző bizottság minden egyes pénzügyi év után leadja jelentését a Bizottságnak.
1. Ha a Bizottság úgy kívánja, el lehet végezni az ügynökség szolgálatainak adminisztratív vagy műszaki vizsgálatát, akár saját kezdeményezésre, akár a Tanács vagy a Vezérigazgató kérésére.
2. Ezen vizsgálatokat a Szerződő Felek kormányzatának tisztségviselői végzik el. Mindegyik ellenőrző bizottságnak legalább két különböző nemzetiségű személyből kell állnia, és amennyiben csak lehetséges, az egyik személy olyan legyen, aki már résztvett egy előző ilyen vizsgálatban.
A Tanács határozza meg az ügynökség munkanyelveit.
Az ügynökség kiadja a működéséhez szükséges kiadványokat.
A Tanácsnak a Bizottság elé jóváhagyásra be kell nyújtani az Alapszabály bármely módosítását, amelyet Tanács szükségesnek tart, az Egyezmény 32.3. Cikkelye rendelkezéseinek függvényében.
| Szerződő Felek | Repüléstájékoztató körzetek | |
| Német Szövetségi Köztársaság | Hannover Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Rajnai Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Bréma Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Düsseldorf Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Frankfurt Repüléstájékoztató Körzet | ||
| München Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Belga Királyság | Brüsszel Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Luxemburgi Nagyhercegség | Brüsszel Repüléstájékoztató Körzet | |
| Francia Köztársaság | Francia Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Párizsi Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Brest Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Bordeaux Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Marseille Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság | Skót Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Skót Repüléstájékoztató Körzet | ||
| London Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | ||
| London Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Írország | Shannon Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Shannon Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Holland Királyság | Amszterdam Repüléstájékoztató Körzet | |
| Portugál Köztársaság | Lisszabon Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Lisszabon Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Santa Maria Repüléstájékoztató Körzet |
Jelen Függelék értelmében:
– „a hét állam” a Német Szövetségi Köztársaságot, a Belga Királyságot, a Francia Köztársaságot, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságot, Írországot, a Luxemburgi Nagyhercegséget és a Holland Királyságot jelenti;
– „a négy állam” a Német Szövetségi Köztársaságot, a Belga Királyságot, a Luxemburgi Nagyhercegséget és a Holland Királyságot jelenti;
– „átmeneti időszak” jelen jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontja és azon időpont közötti időszak, amikor a Bizottság, a négy állam javaslata alapján a hét állam egyhangú szavazatával megállapodik a Maastricht Központra vonatkozó jövőbeni tervekben, és dönt azok megvalósításáról.
1. Ezen Cikkely következő rendelkezései alkalmazandók az átmeneti időszakban.
2. a) Maastricht Irányító Központ, személyi állományával együtt, továbbra is a Szervezet felelőssége alá tartozik és annak tulajdona marad.
b) Az említett Központ továbbra is légiforgalmi irányító szolgálatot nyújt az 1960. december 13-i Egyezmény értelmében rábízott légtérben. Feladatai ellátása során a Szervezet ezen Cikkely 10–15. pontjainak rendelkezéseit alkalmazza.
c) Ezen működésével kapcsolatos üzemeltetési költségeket a négy állam fedezi a közöttük megállapítandó költségrészesedési képlet szerint.
3. A hét állam hozzájárul a Maastricht Központ beruházási költségeihez, amelyet jelen jegyzőkönyv érvénybelépése előtt hagytak jóvá, össznemzeti termékük (GNP) arányában, az 1. számú Függelék 19.3. Cikkelye szerint.
4. a) A hét állam hozzájárulását, a 3. pont alapján, csak olyan beruházások finanszírozására lehet használni Maastrichtben, amelyek a jelen jegyzőkönyv érvénybelépésének dátumáig jóváhagyott szolgáltatások és berendezések keretének vagy a biztonság szintjének fenntartására szolgálnak.
b) Az Egyezmény 7. Cikkelyétől eltérően ezen beruházásokkal kapcsolatos döntéseket a Tanács és a Bizottság a hét állam szavazattöbbsége esetén hozhat a következők szerint:
– a szavazatokat az alábbi táblázat alapján súlyozzák,
– a szavazatok a hét állam közül legalább ötöt képviselnek.
c) A fenti b) alpontban említett táblázat a következő:
| Ezer millió francia frank | Szavazatok száma | |
| 10 alatt | 1 | |
| 10–20 (20 kivételével) | 2 | |
| 20–30 (30 kivételével) | 3 | |
| 30–46 2/3 (46 2/3 kivételével) | 4 | |
| 46 2/3–63 1/3 (63 1/3 kivételével) | 5 | |
| 63 1/3–80 (80 kivételével) | 6 | |
| 80–110 (110 kivételével) | 7 | |
| 110–140 (140 kivételével) | 8 | |
| 140–200 (200 kivételével) | 9 | |
| 200–260 (260 kivételével) | 10 | |
| 260–320 (320 kivételével) | 11 | |
| 320–380 (380 kivételével) | 12 |
és ezután minden 60 ezer millió franknyi vagy annak törtrészét képező növekedés további egy szavazatot jelent.
5. A Maastricht Központ beruházási költségének éves amortizációja és kamatai összegével kapcsolatban az útvonalhasználati díjakból származó bevételekkel egyenlő összeg fizetendő a négy ország által a közöttük kölcsönösen megállapított költségrészesedési képlet szerint. Ezen összeget újra elosztják a hét állam között annak arányában, hogy 1974 és 1980 között átlagosan milyen mértékben járultak hozzá a beruházási költségvetéshez az 1980. december 31. előtt finanszírozott beruházások esetében, és ténylegesen mennyivel járultak hozzá az ezen időpont után finanszírozott beruházásokhoz.
6. a) Jelen jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától számítva a Maastricht Központ rendszer szerves részét képező radarlétesítmények, adó és vevő állomások, amelyek légiforgalmi szolgálatok ellátására szolgálnak, azon Államok tulajdonába kerülnek, amelyek területén elhelyezkednek.
b) Fenti Államok megvásárolják a fent említett berendezéseket az akkor érvényes leltári értékükön. Az eladásból származó összeget a hét állam között kell szétosztani annak arányában, hogy 1974 és 1980 között milyen arányban járultak hozzá a beruházási költségvetésekhez az 1980. december 31. előtt finanszírozott beruházások esetében, és ténylegesen mennyivel járultak hozzá az ezen időpont utáni beruházásokhoz.
7. A Német Szövetségi Köztársaság katonai hatóságai részére, az 1977. november 3-án a Német Szövetségi Köztársaság kormánya és az EUROCONTROL között aláírt, a Német Légierőnek az EUROCONTROL Maastricht UAC-ban (Magaslégtéri Irányító Központban) történő elhelyezésére vonatkozó megállapodás értelmében, továbbra is rendelkezésre kell bocsátani a berendezéseket, létesítményeket és műszaki szolgáltatásokat.
8. A Maastricht Központ beruházási költségeivel kapcsolatos kiadások, amelyek a Szervezet költségvetésébe kerülnek, és amelyeket a hét állam fedez, egy külön költségvetési mellékletben lesznek felsorolva.
9. A Maastricht Központ üzemeltetési és karbantartási költségeivel kapcsolatos kiadások, amelyek a Szervezet költségvetésébe kerülnek, és amelyeket a négy állam fedez, egy külön költségvetési mellékletben lesznek felsorolva.
10. A Szerződő Felek, illetékességük keretei között különösképpen pedig a rádiófrekvenciák kijelölésével kapcsolatban, megteszik a szükséges intézkedéseket arra, hogy a Szervezet mindazon tevékenységét elvégezhesse, amely céljainak elérését jelenti.
11. a) Feladatának teljesítésére az ügynökség a légiforgalmi irányítás céljaira azokat a szabályokat alkalmazza, amelyek a Szerződő Államok területén és azon légtérben vannak érvényben, amelyben azon nemzetközi megállapodások értelmében, melyeknek ezen Szerződő Államok is tagjai, a légiforgalmi szolgálatok rájuk lettek bízva.
b) Amennyiben nehézségek merülnek fel fenti a) rendelkezések alkalmazásakor, az ügynökség a Bizottság elé terjeszti az ügyet, amely ajánlásokat tesz a Szerződő Feleknek a szükséges intézkedések megtételét illetően.
12. Feladatának teljesítése érdekében és a légiforgalmi szolgálatokra ruházott hatáskör határain belül, az ügynökség minden szükséges utasítást megad a légijármű parancsnokok részére. A légijármű parancsnokok kötelesek ezen utasításokat betartani, kivéve a fenti 11. pontban említett szabályzatok rendelkezéseiben meghatározott „vis maior” eseteket.
13. A légiközlekedési szabályok megsértését azon légtérben, ahol a légiforgalmi szolgálatok ellátásával az ügynökséget bízták meg, az ügynökség által kizárólag erre a célra meghatalmazott tisztségviselők jelentéseiben rögzítik, a Szerződő Felek tisztségviselőinek a nemzeti jog által biztosított azon jogának megsértése nélkül, hogy ugyanilyen jellegű szabálysértéseket jelenthessenek. A fentiekben említett jelentések következménye ugyanaz lesz a nemzeti bíróságokon, mint az ugyanilyen jellegű szabálysértések jelentésére meghatalmazott nemzeti tisztségviselők által készített jelentéseké.
14. A Szerződő Államok területére történő belépéssel, átrepüléssel és a terület biztonságával kapcsolatos nemzetközi megállapodások és nemzeti előírások kötelezőek az ügynökség részére, amely minden szükséges intézkedést megtesz ezen megállapodások és előírások alkalmazása érdekében.
15. Annak érdekében, hogy a Szerződő Felek meggyőződhessenek arról, hogy a nemzeti előírásokat és a nemzetközi megállapodásokat alkalmazzák, az ügynökség köteles megadni azon Szerződő Államnak, amely ezt kívánja, minden szükséges információt azon légijárművekkel kapcsolatban, amelyekről feladata teljesítése során hivatalosan tudomása van.
Jelen jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjában Karlsruhe Irányító Központ a Német Szövetségi Köztársaság tulajdonába kerül, amely a Központot az aktuális leltári értékén veszi át. Az eladásból származó bevételt a hét állam között aszerint osztják szét, hogy átlagosan milyen irányban járultak hozzá 1974 és 1980 között a beruházási költségvetésekhez az 1980. december 31. előtt finanszírozott beruházások esetében, és ténylegesen mennyivel járultak hozzá ezután az időpont után finanszírozott beruházásokhoz.
Jelen jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától kezdve a Shannon Irányító Központ, a Mount Gabriel másodlagos radarlétesítmény és rádiótelefon-állomások, valamint a Woodcock Hill másodlagos radarlétesítmény Írország tulajdonába kerül. Az ezután következő négy év során az ezen létesítmények amortizációjára megengedett költségnek megfelelő útvonalhasználati díjak bevételeit a hét állam között aszerint osztják szét, hogy átlagosan milyen arányban járultak hozzá a beruházási költségvetésekhez 1974 és 1980 között az 1980. december 31. előtti beruházás esetében, és ténylegesen mennyivel járultak hozzá az ezután finanszírozott beruházásokhoz.
1. Jelen jegyzőkönyv hatálybalépésekor megszűnik minden jogcím a korábbi rendelkezések szerinti kártalanításra a jóváhagyott közvetett beruházások amortizációját illetően.
2. Jelen jegyzőkönyv hatálybalépése előtt a Szervezet által hozott döntések értelmében esedékes kifizetéseket azt követően is teljesítik az ezen döntésekben lefektetett szabályok szerint és ezeket külön költségvetési mellékletekben rögzítik.
1. Jelen jegyzőkönyv hatálybalépését követő három hónapon belül költségvetést kell készíteni, és azt a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
2. Ezen költségvetés visszamenőleges hatállyal lép érvénybe jelen jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjában, és folyó év december 31-én jár le.
3. Fenti 1. pontban említett költségvetés előkészítése alatt a Bizottság felszólíthatja a Szerződő Feleket arra, hogy megfelelő előleget folyósítsanak a működő tőke alapra.
4. A működő tőkével kapcsolatos előlegeket jelen jegyzőkönyv 1. számú Függeléke 19. Cikkelye szerint meghatározott hozzájárulások ellentételeiként kell kezelni.
1. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy erősítik együttműködésüket és közös tevékenységeket fejlesztenek ki a légiközlekedés területén, megfelelően eleget téve a honvédelmi igényeknek, és a megkívánt biztonsági szinttel összeegyeztethető maximális szabadságot adva minden légtérhasználó részére.
Ennek megfelelően a következőkben állapodtak meg:
a) közös hosszú távú célokat állapítanak meg a légiközlekedés területén, és ennek keretében középtávú közös tervet alapítanak a légiforgalmi szolgálatokra és berendezésekre;
b) közös terveket készítenek a továbbképzésre, eljárási intézkedésekre és olyan kutatási és fejlesztési programokra, amelyek a légiforgalom biztonságát, hatékonyságát és gyors áramlását elősegítő berendezésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatosak;
c) a légiforgalom biztonságos és szabályos áramlásának biztosításához szükséges bármely egyéb intézkedéseket összehangolják;
d) a légiközlekedés üzemeltetési, műszaki és pénzügyi kérdéseivel kapcsolatban közös tapasztalati alapot hoznak létre;
e) összehangolják tevékenységüket a légiforgalom-áramlás szervezésével kapcsolatban, nemzetközi légiforgalmi áramlásszervező rendszer létrehozásával annak érdekében, hogy a légteret a lehető leghatékonyabban lehessen kihasználni.
2. Erre a célra ezennel létrehozzák az „Európai Szervezetet a Légiközlekedés Biztonságáért (EUROCONTROL)” (a továbbiakban: a Szervezet), amely együttműködik a nemzeti polgári és katonai hatóságokkal.
A Szervezet két szervből áll:
– egy „Állandó bizottság a légiközlekedés biztonságáért” (a továbbiakban: a Bizottság), amely a Szervezet általános politikájának kialakításáért felelős szervet képezi;
– egy „Ügynökség a légiközlekedés biztonságáért” (a továbbiakban: az ügynökség), amelynek alapszabálya jelen Egyezmény 1. számú Függelékében található. Az ügynökség kell hogy legyen a jelen Egyezmény által előírt vagy ennek értelmében a Bizottság által rábízott feladatok teljesítéséért felelős szerv.
3. A Szervezet központja legyen Brüsszelben.
1. A Szervezetnek a következő feladatokat kell vállalnia:
a) elemezni a légiforgalom jövőbeni igényeit és az ezen igények kielégítéséhez szükséges új technikákat;
b) közös hosszú távú célokat kifejleszteni és alkalmazni a légiközlekedés területén;
c) koordinálni a középtávú nemzeti terveket annak érdekében, hogy közös középtávú tervet hozzon létre a légiforgalmi szolgálatok és berendezések vonatkozásában a fenti b) pontban említett hosszú távú célok keretei között;
d) elősegíteni a közös politika kialakítását a földi és fedélzeti léginavigációs rendszerekre, valamint a légiforgalmi szolgálatok személyzetének kiképzésére vonatkozóan;
e) tanulmányozni és elősegíteni a költség-eredményesség és hatékonyság javítására szolgáló intézkedéseket a légiközlekedés területén;
f) a légiközlekedéssel kapcsolatos tanulmányokat, teszteket és kísérleteket elősegíteni, és végrehajtani a Szerződő Felek által a légiközlekedés területén végzett tanulmányokat, tesztek és kísérletek eredményeit összegyűjteni és szétosztani;
g) összehangolni a Szerződő Feleknek a légiközlekedés területén új technikákkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési programjait;
h) megvizsgálni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és a polgári repüléssel kapcsolatos más nemzetközi szervezetek által tanulmányozott, a légiközlekedés területét érintő kérdéseket;
i) tanulmányozni a körzeti légiközlekedési terveknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez benyújtandó módosításait;
j) elvégezni bármely más feladatot, amellyel megbízzák az 1.1. c) Cikkely értelmében;
k) segítséget nyújtani a Szerződő Feleknek és az érdekelt nem tagállamoknak a nemzetközi légiforgalmi áramlásszervezési rendszer létesítésében és működtetésében;
l) megállapítani és beszedni a légiközlekedési szolgálatok igénybe vevőire kiszabott díjakat az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú megállapodás értelmében, és az ezen megállapodást aláíró Szerződő Államok és nem tagállamok nevében.
A Szervezet és az ilyen feladatok elvégzésében részt venni kívánó nem tagállamok részéről külön megállapodások köthetők.
2. Egy vagy több Szerződő Fél kérésére a Szervezet a következő feladatokkal bízható meg:
a) nyújtson segítséget a Feleknek a sajátos légiközlekedési feladatok teljesítésében, mint pl. légiforgalmi berendezések és szolgálatok létesítése;
b) lássa el és üzemeltesse fenti Felek nevében, teljes egészében vagy részben, a légiforgalmi szolgálatokat és berendezéseket;
c) nyújtson segítséget fenti Feleknek a légiközlekedési szolgálatok használói részére általuk kiszabott díjak kiszámításában és behajtásában, amely díjakra nem vonatkozik az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú megállapodás.
Ezen feladatok végrehajtását minden esetben a Szervezet és az érintett Felek közötti külön megállapodás szabályozza.
3. A Szervezet továbbá, egy vagy több nem tagállam kérésére, megbízható a következő feladatokkal is:
a) segítségnyújtás ilyen Államok részére a légiforgalmi áramlásszervezésben és a légiközlekedési szolgálatok és berendezések tervezésében és ellátásában;
b) segítségnyújtás ilyen Államok részére azon díjak kiszámításában és behajtásában, amelyekre nem vonatkozik az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú megállapodás, és amelyeket ők szabnak ki a légiközlekedési szolgálatok igénybe vevői részére.
Ezen feladatok végrehajtását minden esetben a Szervezet és az érintett Államok közötti külön megállapodás szabályozza.
1. Jelen Egyezmény a 2. számú Függelékben felsorolt Repüléstájékoztató Körzetben működő légiforgalom által igénybe vett útvonalnavigációs szolgálatokra, és az ezzel kapcsolatos megközelítési és repülőtéri szolgáltatásokra vonatkozik.
2. Bármely olyan módosítás, amelyet egy Szerződő Fél a 2. számú Függelékben lévő Repüléstájékoztató Körzeteinek felsorolásán kíván eszközölni, a Bizottság egyhangú jóváhagyásától függ, amennyiben az ezen Egyezményhez tartozó légtér határainak megváltoztatását eredményezné. Bármely olyan módosítást, amely nem jár ilyen változással, az érintett Szerződő Félnek be kell jelentenie a Szervezet részére.
3. Jelen Egyezmény értelmében a „légiforgalom” kifejezés magában foglalja a polgári utasszállító légijárműveket és mindazon katonai, vám- és rendőrségi légijárműveket, amelyek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet eljárásait betartják.
A Szervezet jogi személy. A Szerződő Államok területén teljes jogképességgel rendelkezik, amelyre a nemzeti törvény értelmében jogi személyek jogosultak; többek között jogában áll ingó vagy ingatlan vagyont szereznie vagy átruháznia és a törvényhez fordulnia.
Amennyiben jelen Egyezmény vagy a mellékelt Alapszabály másként nem rendelkezik, a Szervezetet az ügynökség képviseli, amely annak nevében jár el. A Szervezet vagyonát az ügynökség kezeli.
1. A Bizottság a Szerződő Felek képviselőiből áll. Minden egyes Szerződő Fél több küldöttet jelölhet ki, különösen annak érdekében, hogy a polgári repülés és a honvédelem érdekei egyaránt képviselve legyenek, de csupán egy szavazatra jogosult.
2. A 2.1. l) Cikkely céljaira, a Bizottságot ki kell bővíteni olyan nem tagállamok képviselőivel, amelyek Szerződő Felei az útvonalhasználati díjjal kapcsolatos sokoldalú megállapodásnak. Az így kibővített Bizottság az említett megállapodás rendelkezései értelmében hoz döntéseket.
3. Ahol a 2.1. Cikkely értelmében, a Szervezet és a nem tagállamok között kötött más megállapodásokban úgy rendelkeznek, különösen a légiforgalmi áramlásszervezésre, a Bizottságot ki kell bővíteni, és az arra más megállapodások rendelkezései szerint hoz döntéseket.
1. A Szervezet részére a 2.1. Cikkely értelmében kijelölt feladatok elvégzése érdekében a Bizottság a következő intézkedéseket teszi meg:
a) a Szerződő Felekkel kapcsolatban:
döntéseket hoz
– a 2.1. b) és c) Cikkelyben említett esetekben;
– a 2.1. a) és d)–k) Cikkelyben említett esetekben, amikor a Bizottság úgy látja szükségesnek, hogy a Szerződő Felek közös tevékenységre kötelezzék magukat; ilyen esetekben ajánlást is hozhat a Szerződő Felek részére;
b) az ügynökséggel kapcsolatban:
– jóváhagyja az ügynökség által beterjesztett, a 2.1. Cikkelyben említett feladatok elvégzésére irányuló éves munkaprogramot és a több évre érvényes beruházási és munkaprogramokat, valamint a költségvetést és a tevékenységről szóló beszámolót; irányelveket ad az ügynökség részére, amikor ezt szükségesnek találja az ügynökség részére kijelölt feladatok teljesítése érdekében;
– minden szükséges intézkedést megtesz ellenőrzési jogkörének gyakorlása során jelen Egyezmény és az ügynökség Alapszabálya értelmében;
– felmenti az ügynökséget a költségvetés adminisztrációjával járó feladatok alól.
2. Ezenkívül a Bizottság:
a) jóváhagyja az Alkalmazotti Szabályzatot és a Pénzügyi Szabályzatot, valamint az Ügynökségi Alapszabályzat 7.2. és 19.3. Cikkelye értelmében teendő intézkedéseket;
b) kinevezi az ellenőrző testület tagjait egy ötéves időszakra az Ügynökségi Alapszabályzat 22.1. Cikkelye értelmében.
3. A Bizottság jóváhagyja a 2. Cikkelyben említett külön megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásoknak az ügynökség által történő megindítását, és jóváhagyja az ügynökség által tárgyalt megállapodásokat.
4. A Bizottság peres eljárást indíthat a Szervezet nevében a 31. Cikkely értelmében felállított döntőbíróság előtt.
1. A Bizottság a Szerződő Felek egyhangú szavazata alapján hozhat döntéseket, amelyek kötelezőek a Szerződő Felek számára. Amennyiben azonban egy Szerződő Fél arról értesítené a Bizottságot, hogy elsőrendű fontosságú nemzeti szempontok miatt nem képes a 2.1. b) és c) Cikkelyekben említett ügyekkel kapcsolatos egyhangú döntés követelményeit teljesíteni, eltérhet ettől a döntéstől, feltéve, hogy közli a Bizottsággal az eltérés indokait. Ezen közléstől számított 6 hónapon belül a Bizottság, vagy átértékeli előző döntését, vagy határoz arról, hogy alkalmazandók-e bizonyos feltételek vagy korlátozások az eltérésre.
A Bizottság döntéséhez bármely esetben a Szerződő Felek egyhangú szavazata szükségeltetik.
2. A 6.2. a), 6.3. és 11.3. Cikkelyekben említett intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottságnak egyhangú szavazással kell döntenie.
3. Ellenkező értelmű kikötés hiányában a 6.1. b) és 6.4. Cikkelyekben meghatározott esetekkel kapcsolatos utasítások és intézkedések a Bizottságban többségi szavazatot igényelnek, azzal a feltétellel, hogy
– a szavazatok az alábbi 8. Cikkelyben közölt súlyozástól függnek,
– a szavazatok a szavazatot leadó Szerződő Államok többségét képviselik.
4. A 6.2. b) Cikkelyben említett intézkedéseket a Bizottság a fenti 3. pont értelmében teszi meg, feltéve, hogy az így kiszámított többség nem kevesebb, mint a leadott súlyozott szavazatok 70%-a.
5. A Bizottság ajánlásaihoz a Szerződő Felek többségi szavazata szükséges.
1. A 7. Cikkelyben említett súlyozást a következő táblázat alapján kell meghatározni:
| Egy Szerződő Fél éves hozzájárulása az összes Szerződő Fél összesített éves hozzájárulásának százalékában | Szavazatok száma | |
| 1%-nál kevesebb | 1 | |
| 1-től 2%-nál kevesebbig | 2 | |
| 2-től 3%-nál kevesebbig | 3 | |
| 3-tól 4 1/2%-nál kevesebbig | 4 | |
| 4 1/2-től 6%-nál kevesebbig | 5 | |
| 6-tól 7 1/2%-nál kevesebbig | 6 | |
| 7 1/2-től 9%-nál kevesebbig | 7 | |
| 9-től 11%-nál kevesebbig | 8 | |
| 11-től 13%-nál kevesebbig | 9 | |
| 13-tól 15%-nál kevesebbig | 10 | |
| 15-től 18%-nál kevesebbig | 11 | |
| 18-tól 21%-nál kevesebbig | 12 | |
| 21-től 24%-nál kevesebbig | 13 | |
| 24-től 27%-nál kevesebbig | 14 | |
| 27-től 30%-nál kevesebbig | 15 | |
| 30% | 16 |
2. A szavazatok számait eredetileg az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra közzétett jegyzőkönyv hatálybalépésének dátumától állapítják meg, a fenti táblázat alapján és a Szervezet Alapszabálya 19. Cikkelyében közölt szabállyal egyértelműen, amely meghatározza a Szerződő Felek éves hozzájárulásait a Szervezet költségvetéséhez.
3. Amennyiben egy Állam csatlakozik, a Szerződő Felek szavazatszámait ugyanezen eljárással újra megállapítják.
4. A szavazatok számát minden évben újra megállapítják az előző rendelkezéseknek megfelelően.
1. A Bizottságnak meg kell állapítania eljárási szabályait, amelyet egyhangúlag kell elfogadni.
A Bizottság működéséhez szükséges személyi állományt és eszközöket az ügynökség bocsátja rendelkezésre.
1. A Bizottság a megfelelő Államokkal és nemzetközi szervezetekkel a Szervezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szükséges kapcsolatot tart.
2. A Bizottság a 6.3. és 13. Cikkely rendelkezéseinek csorbítása nélkül egyedüli felhatalmazással rendelkezik különösen arra, hogy a Szervezet nevében megkösse azokat a megállapodásokat a nemzetközi szervezetekkel, a Szerződő Felekkel vagy más Államokkal, amelyek a Szervezetnek a 2. Cikkelyben említett feladatai teljesítéséhez szükségesek.
3. Az ügynökség javaslatára a Bizottság átruházhatja az ügynökségre a 2. Cikkelyben említett feladatok teljesítéséhez szükséges tárgyalások megindításának és a megállapodások megkötésének jogát.
A Szervezet és egy vagy több Szerződő Fél, vagy egy vagy több nem tagállam, vagy egy nemzetközi szervezet közötti, a 2. Cikkelyben említett feladatokkal kapcsolatos megállapodások meghatározzák a megállapodásban részt vevő Felek feladatait, jogait és kötelességeit a pénzügyi megállapodásokkal együtt, és meghatározzák a teendő intézkedéseket. Ezen megállapodásokat az ügynökség a 6.3. és 11.3. Cikkelyek rendelkezései szerint kötheti meg.
A Bizottság által kiadott irányelvek keretei között, az ügynökség szolgálatainak működéséhez és a légiforgalom koordinálásához szükséges kapcsolatokat az ügynökség a Szerződő Felek, szerződéses kapcsolatban nem álló Államok vagy nemzetközi szervezetek megfelelő állami vagy magán műszaki szolgálataival alapozhatja meg.
Erre a célra az ügynökség a Szervezet nevében tisztán adminisztratív, műszaki vagy kereskedelmi jellegű szerződéseket köthet, amennyiben ezek az ügynökség működéséhez szükségesek, azzal a feltétellel, hogy erről tájékoztatja a Bizottságot.
1. Az érintett kormány beleegyezésétől függően, a Szervezet létesítményeinek elhelyezéséhez szükséges ingatlan tulajdon megszerzését illetően el kell ismerni ennek közérdekű jellegét, a közérdekű kisajátításra vonatkozó nemzeti jog és ennek következményei értelmében. A közérdekből történő kisajátítási eljárást az érintett Állam illetékes hatóságai indítják el a nemzeti jog előírásai szerint, ilyen, ha ingatlan tulajdont nem tudnak megegyezés útján megszerezni.
2. Azon Szerződő Államok területén, ahol az előző pontban említett eljárás nem létezik, a Szervezet a kötelező vételi eljárás előnyeit élvezheti, amely a polgári repülés és távközlés céljait szolgálja.
3. A Szerződő Államok elismerik a Szervezet azon jogát, hogy az illető területeken a részére létesített bármely szolgálat vagy létesítmény tekintetében ugyanazokat az előnyöket élvezhesse a nemzeti jog alkalmazásából, amelyet az ingatlantulajdonosok jogát korlátozva, közérdekből, az ugyanezen célt szolgáló nemzeti szolgálat élvez, különösen a közérdeket szolgáló szolgalmi jogok tekintetében.
4. Ezen Cikkely rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos költségeket a szervezet viseli, beleértve azon Állam törvényei szerint fizetendő kártérítést is, amelynek területén az ingatlan elhelyezkedik.
Amennyiben a Szervezet a 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatokat hajtja végre, az ügynökség a Szerződő Felek területén és abban a légtérben érvényben lévő rendelkezéseket alkalmazza, amelyben a légiforgalmi szolgálatok ellátása rájuk van bízva azon nemzetközi egyezmények értelmében, amelynek részesei.
Amennyiben a Szervezet a 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatokat hajtja végre, az ügynökség, a légiforgalmi szolgálatokra ruházott hatáskör keretein belül, minden szükséges utasítást megad a légijármű parancsnokok részére.
A légijármű parancsnokok kötelesek ezen utasításokat végrehajtani, kivéve az előző Cikkelyben említett rendelkezésekben meghatározott „vis maior” eseteket.
Amennyiben a Szervezet a 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatokat látja el, a légiközlekedési szabályok azon légtérben elkövetett megsértését, amelyben a légiforgalmi szolgálatokról az ügynökség gondoskodik, az ügynökség által külön erre a célra kijelölt tisztségviselők által készített jelentésekben rögzítik, azon tisztségviselők jogának fenntartásával, akik a Szerződő Felek nemzeti törvényei szerint ugyanezen szabálysértések jelentésére jogosultak. A fentiekben említett jelentések ugyanolyan jelentőséggel bírnak a nemzeti bíróságokon, mint az ugyanilyen jellegű szabálysértések jelentésére meghatalmazott hazai tisztségviselők által készített jelentések.
1. A Szervezet által vagy részére küldött, hivatalos tevékenységével kapcsolatos kiadványok és más tájékoztató anyagok közreadását semmilyen módon nem lehet korlátozni.
2. A Szervezet hivatalos közleményei és okmányainak átadása nem részesülhetnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyben az egyes Szerződő Felek hasonló nemzetközi szervezeteket részesítenek.
1. A Szervezet mentesül a létrehozásával, megszüntetésével vagy feloszlatásával kapcsolatos mindenféle illeték, adó és díj fizetése alól azon Államban, ahol székhelye van, valamint a Szerződő Államok területén egyaránt.
2. A Szervezet mentesül a feladata ellátásához szükséges ingatlan megszerzésével járó bármely illeték, adó és díj fizetése alól.
3. A Szervezet mentesül a reá, tulajdonára, vagyonára és jövedelmére alkalmazandó minden közvetlen adó alól.
4. A Szervezet mentesül a kölcsönök kibocsátásával kapcsolatos bármilyen közvetett illeték és a Szervezetre háruló teher alól.
5. Mentes bármely kivételes vagy hátrányos megkülönböztetést jelentő adózás alól.
6. Az ezen Cikkelyben meghatározott mentesség nem alkalmazható a közüzemi szolgáltatásokért fizetendő adókra és díjakra.
1. A Szervezet mentesül minden vámilleték, adó vagy egyenértékű díj alól, kivéve a nyújtott szolgáltatásokért járó díjakat, és mentesül a Szervezet hivatalos céljait szolgáló és a Szervezet épületeibe vagy létesítményeibe vagy a működéshez szállított anyagok, berendezések, ellátmány és egyéb Cikkek import- vagy exporttilalma vagy -korlátozása alól.
2. Az így importált árukat nem lehet eladni, kölcsönadni vagy átruházni fizetség ellenében vagy anélkül, azon Fél területén belül, ahová beszállították ezeket, kivéve, ha az érintett Szerződő Fél kormánya más feltételeket nem állapít meg.
3. Bármely sürgősnek tartott ellenőrzési intézkedést meg lehet tenni annak érdekében, hogy az 1. pontban említett és a Szervezet részére szállítandó anyagok, berendezés, ellátmány és egyéb Cikkek rendben megérkezzenek a Szervezethez, és megfelelően legyenek felhasználva hivatali épületeiben, létesítményeiben vagy működéséhez.
4. A Szervezet továbbá mentesül az itt mellékelt Alapszabály 25. Cikkelyéhez tartozó kiadványokkal kapcsolatos bármely vámilleték, import- vagy exporttilalom vagy -korlátozás alól.
1. A Szervezetnek bármilyen pénznem lehet a birtokában, és bármilyen pénznemben vezetett folyószámlája lehet, a céljait szolgáló ügyletek lebonyolításához szükséges mértékben.
2. A Szerződő Felek vállalják, hogy megfelelő meghatalmazást adnak a Szervezet részére pénzeszközök átutalására, a nemzeti szabályok által előírt feltételek és az alkalmazható nemzetközi megállapodások szerint, a Szervezet létesítésével és tevékenységével kapcsolatban, beleértve a kölcsönök kibocsátását és szolgálatát, amikor ezen kölcsönök kibocsátását az illető Szerződő Fél kormánya jóváhagyta.
1. Az ügynökség felkérhet olyan szakképzett személyeket szolgálatra, akik a Szerződő Felek állampolgárai.
2. A Szervezet alkalmazottai és a velük egy háztartásban élő családtagok ugyanúgy mentesek a bevándorlási és idegenrendészeti korlátozó intézkedések alól, mint általában a hasonló nemzetközi szervezetek alkalmazottai.
3. a) A Szerződő Felek, nemzetközi válságok idején, a Szervezet alkalmazottai és a velük egy háztartásban élő családtagok részére ugyanazon repatriálási lehetőségeket nyújt, mint más nemzetközi szervezetek alkalmazottai részére.
b) A fenti a) rendelkezései nem befolyásolják az alkalmazottaknak a Szervezettel szembeni kötelezettségeit.
4. Ezen Cikkely 1. és 2. pontja rendelkezései alól csak közérdekből, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból tehető kivétel.
5. A Szervezet alkalmazottai
a) mentességet kapnak azon vámilletékek és díjak alól, a nyújtott szolgáltatásért járók kivételével, amelyek személyes holmijuk, ingó vagyonuk és egyéb, nem új háztartási berendezéseik behozatalára vonatkoznának, amely tárgyakat külföldről hoznak be akkor, amikor letelepednek a kérdéses területen, és akkor, amikor szolgálati idejük lejártával ugyanezen holmikat és ingó vagyonukat ismét kiviszik;
b) akkor, amikor először lépnek szolgálatba bármely Szerződő Állam területén, vámmentesen bevihetik személyes használatra szolgáló gépkocsijukat ideiglenes jelleggel, és ezt követően, de nem később, mint szolgálati idejük lejárta után, ismét vámmentesen kivihetik ezen járművet; az érintett Szerződő Fél kormánya által minden egyes esetben szükségesnek ítélt feltételtől függően, behozatal és kivitel esetében egyaránt;
c) sérthetetlenséget élveznek minden egyes hivatalos iratuk és okmányuk tekintetében.
6. A Szerződő Felek nem kötelezhetők arra, hogy saját állampolgáraik részére fenti 5. a) és b) pontokban említett lehetőségeket nyújtsák.
7. A Szervezet alkalmazottai részére garantált jogokon, kivételeken és lehetőségeken kívül az ügynökség vezérigazgatója törvény alóli mentességet élvez hivatalos minősége gyakorlása közben elkövetett tettei alól, beleértve szóban elhangzott vagy leírt szavait; ezen mentesség nem alkalmazandó közlekedési szabálysértésre vagy a hozzá tartozó vagy általa vezetett gépjármű által okozott kárra.
8. Az érintett kormányoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük ahhoz, hogy a nettó bérek átutalása zavartalan legyen.
A Szerződő Felek képviselőinek összes hivatalos irata és okmánya, hivatásuk gyakorlása és a megbeszélések helyszínére és onnan történő elutazásuk közben sérthetetlenséget élvez.
Saját társadalombiztosítási rendszere következtében a vezérigazgató és a Szervezet alkalmazottai mentesek minden, a nemzeti társadalombiztosítási szervezetek részére történő kötelező hozzájárulás alól, az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra közreadott jegyzőkönyv életbelépésekor a Szervezet és a Szerződő Felek közötti megállapodások fenntartásával.
1. A Szervezet szerződéses felelősségét az illető szerződésre alkalmazandó törvény szabályozza.
2. A nem-szerződéses felelősséget illetően, a Szervezet kártérítést fizet akkor, ha szervei vagy alkalmazottai alkalmazásuk körében gondatlanságból kárt okoznak, amennyiben a kár nekik tulajdonítható. Ezen kikötés nem zárja ki a Szerződő Fél nemzeti törvénye szerint járó egyéb kártérítésre való jogot.
1. a) A Szervezet létesítményei sérthetetlenek. A Szervezet ingó és ingatlan vagyona kivételt képez katonai igénybevétel, kisajátítás vagy elkobzás esetén.
b) A Szervezet levéltára és minden hozzátartozó hivatalos irat és okmány sérthetetlen, bárhol is legyen elhelyezve.
2. A Szervezet ingó és ingatlan vagyona nem foglalható le és nem foganatosítható rá végrehajtás csak bírói döntés alapján. A Szervezet létesítményeit azonban nem lehet lefoglalni, sem pedig végrehajtást foganatosítani rájuk.
3. Ennek ellenére, azon Állam illetékes hatóságai, amelyben a Szervezet központja van, valamint azon más Államok hatóságai, amelyekben a Szervezet létesítményei és levéltárai vannak, az ügynökség vezérigazgatójának tájékoztatása után, betekintést kell hogy nyerhessenek ezen létesítményekbe és levéltárakba annak érdekében, hogy bírósági vizsgálatokat lehessen lefolytatni, és a bírósági határozatoknak érvényt lehessen szerezni az érintett területeken.
1. A Szervezet mindenkor működjön együtt a Szerződő Felek illetékes hatóságaival annak érdekében, hogy megfelelő legyen a jogszolgáltatás, betartsák a rendészeti szabályokat és megakadályozzanak bármely visszaélést, amelyre jelen Egyezményben meghatározott előjogok, kivételek vagy lehetőségek alkalmat adnának.
2. A Szervezet, amennyire csak lehetséges, megkönnyíti a közmunkák elvégzését a Szerződő Állam területén a részére kijelölt ingatlantulajdonon belül vagy annak környékén.
Abban az esetben, ha a Szervezet a 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatait végzi, a Szerződő Felek területére történő belépéssel, annak átrepülésével és biztonságával kapcsolatos nemzetközi megállapodások és nemzeti előírások kötelezőek az ügynökségre nézve, amely megteszi a szükséges intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy ezen megállapodásokat és előírásokat alkalmazni lehessen.
Abban az esetben, ha a Szervezet a 2.2. b) Cikkelyben előírt feladatait végzi, az ügynökség köteles azon Szerződő Államoknak, amelyek úgy kívánják, megadni azon légijárművekre vonatkozó minden információt, amelyek illetékessége alá tartoznak feladatainak teljesítése során, annak érdekében, hogy a Szerződő Államok ellenőrizni tudják, hogy a nemzetközi megállapodásokat és a nemzeti szabályzatot alkalmazták.
A Szerződő Felek elismerik, hogy az ügynökségnek pénzügyi egyensúlyt kell elérnie, és vállalják, hogy saját bevételét tekintetbe véve, megfelelő pénzforrásokat bocsátanak rendelkezésre az itt mellékelt Alapszabályban meghatározott feltételeken és határértékeken belül.
1. A Szerződő Felek vagy a Szerződő Felek és a Bizottság által képviselt Szervezet közötti bármely vita esetén, amely jelen Egyezmény vagy Függelékei értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos, és amelyet nem lehet közvetlen tárgyalások útján vagy bármely más módszerrel rendezni, bármely Fél kérésére a döntőbírósághoz kell fordulni.
2. Erre a célra mindegyik Fél minden esetben kijelöl egy döntőbírót, és a döntőbírók megállapodnak egy harmadik döntőbíró kijelölésében.
Amennyiben az egyik Fél nem jelölt ki döntőbírót a másik Fél kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül, vagy a kijelölt döntőbírók ezen két hónapon belül nem tudnak megállapodni a harmadik döntőbíró kijelölésében, bármelyik Fél kérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét arra, hogy a kijelölést tegye meg.
3. A döntőbíróság saját maga határozza meg eljárását.
4. Mindegyik Fél viseli a saját döntőbírójának és a bíróság előtt történő képviseletének költségeit; a harmadik döntőbíró költségeit a vitázó Felek egyenlő arányban viselik.
A döntőbíróság azonban, ha úgy gondolja jónak, másként is dönthet a költségek viselését illetően.
5. A döntőbíróság döntései a vitázó Felekre nézve kötelezőek.
1. Az ügynökség Alapszabálya, valamint ennek bármilyen módosítása, amelyet jelen Egyezményben és a csatolt Alapszabályban meghatározott feltételek szerint hajtanak végre a Szerződő Felek területén érvényesek és hatályosak.
2. Az Alapszabály, bármely módosítása a Bizottság tagjainak egyhangú szavazatával hozott beleegyező döntésétől függ.
3. Az itt Függelékben csatolt Alapszabály 1., 11., 19. és 20. Cikkelyeinek rendelkezéseit azonban a Bizottság nem módosíthatja.
Rendkívüli állapot vagy háború esetén jelen Egyezmény rendelkezései nem befolyásolják az érintett Szerződő Felek cselekvési szabadságát.
A Szerződő Felek vállalják, hogy az ügynökségre vonatkozóan a jelen törvényes rendelkezéseket alkalmazzák, amelyek a közszolgálatok folyamatosságának biztosítására szolgálnak.
1. Az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra közreadott jegyzőkönyv által módosított jelen Egyezmény érvényessége az említett jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától számított 20 éves időtartamra meghosszabbodik.
2. Ezen időtartam automatikusan meghosszabbodik 5 éves időszakokkal, kivéve, ha egy Szerződő Fél az aktuális időtartam lejárta előtt legalább 2 évvel írásban bejelenti a Belga Királyság kormányának, hogy szándékában áll az Egyezményt felmondania. A Belga Királyság kormánya értesíti ezen bejelentésről az Egyezményt aláíró többi állam kormányait.
3. Ha az előzőek alkalmazása során a Szervezet felbomlik, felszámolás céljára létezőnek tekintendő.
1. Az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra közreadott jegyzőkönyv által módosított jelen Egyezményhez az említett jegyzőkönyvet alá nem író bármely Állam csatlakozása a következőktől függ:
a) a Bizottság egyhangú szavazással történő egyetértése, és
b) az Állam egyidejűleg letétbe helyezi az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra megnyitott, az útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos sokoldalú megállapodáshoz történő csatlakozás okmányát.
2. A Bizottság elnöke értesíti a nem aláíró Államot a csatlakozás elfogadásáról szóló döntésről.
3. A csatlakozási okmányt a Belga Királyság kormányánál kell letétbe helyezni, amely értesíti a többi aláíró és csatlakozó Állam kormányát.
4. A csatlakozás a csatlakozási okmány letétbe helyezését követő második hónap első napjától lép hatályba.
Az Egyezmény rendelkezéseinek ezen egységes szerkezetbe foglalt változata német, angol, francia, holland és portugál nyelven készült. AZ EUROCONTROL 1960. december 13-i, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködéssel foglalkozó nemzetközi Egyezményének, valamint az előbbi Egyezményt módosító 1981. február 12-i jegyzőkönyv utolsó záradékával összhangban a francia nyelvű szöveg lesz döntő a szövegek közötti eltérés esetén.
1. Az EUROCONTROL 1960. december 13-i, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó nemzetközi Egyezménye, az 1981. február 12-én, Brüsszelben aláírt jegyzőkönyvvel módosítva
| Dátum | ||||
| Csatlakozó Államok | A Bizottság jóváhagyása | A csatlakozási okmány letétbe helyezése | Hatálybalépés | |
| Görögország | 1987. júl. 7. | 1988. júl. 15. | 1988. szept. 1. | |
| Törökország | 1987. nov. 12. | 1989. jan. 12. | 1989. márc. 1. | |
| Málta | 1988. júl. 5. | 1989. máj. 8. | 1989. júl. 1. | |
2. Az 1981. február 12-én, Brüsszelben aláírt, az Útvonalhasználati Díjakról szóló Sokoldalú Megállapodás
| Dátum | ||||
| Csatlakozó Államok | A Bizottság jóváhagyása | A csatlakozási okmány letétbe helyezése | Hatálybalépés | |
| Görögország | 1987. júl. 7. | 1988. júl. 15. | 1988. szept. 1. | |
| Törökország | 1987. nov. 12. | 1989. jan. 12. | 1989. márc. 1. | |
| Málta | 1988. júl. 5. | 1989. máj. 8. | 1989. júl. 1. | |
A Német Szövetségi Köztársaság,
az Osztrák Köztársaság,
a Belga Királyság,
Spanyolország,
a Francia Köztársaság,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság,
Írország,
a Luxemburgi Nagyhercegség,
a Holland Királyság,
a Portugál Köztársaság,
a Svájci Konföderáció,
(a továbbiakban: a Szerződő Államok),
az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért
(a továbbiakban: EUROCONTROL),
– figyelembe véve, hogy az Európai Államok és az EUROCONTROL közötti, az útvonalhasználati díjak beszedésére megkötött megállapodásokat, az EUROCONTROL Nemzetközi Egyezményének 1960. december 13-án, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködés témakörében hozott módosítása következtében fel kell váltani;
– elismerve, hogy az útvonalhasználati díjak megállapítása és beszedése területén az együttműködés eddig hatékonynak bizonyult;
– azt óhajtva, hogy a meglévő együttműködés folytatódjék és erősödjék;
– elhatározva azt, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által javasolt útmutatók kellő figyelembevételével, olyan egységes európai útvonalhasználati díjrendszert fog alkalmazni, amely a lehető legtöbb európai állam részére hozzáférhető;
– meggyőződve arról, hogy ezen egységesség egyszerűsíti a felhasználókkal folytatott konzultációkat is;
– figyelembe véve azt, hogy az EUROCONTROL útvonalhasználati díj rendszerében résztvevő tagállamok részére kívánatos lenne, ha a szervezet hatalma megerősödne a díjak megtérítését illetően;
– elismerve azt, hogy egy ilyen rendszer új jogi alapokat igényel;
a következőkben állapodtak meg:
1. A Szerződő Államok megállapodnak abban, hogy közös politikát folytatnak az útvonalnavigációs berendezések és szolgáltatások díjaival, a továbbiakban „útvonalhasználati díjakkal” kapcsolatban, a hatáskörükbe tartozó Repüléstájékoztató Körzetek (FIR) légterében.
2. Ennek megfelelően megállapodnak az útvonalhasználati díjak megállapítására és beszedésére szolgáló közös rendszer létrehozásában és abban, hogy erre a célra az EUROCONTROL szolgáltatásait veszik igénybe.
3. Ennek érdekében az EUROCONTROL Állandó Bizottságát és Igazgató Tanácsát ki kell bővíteni azon Szerződő Államok képviselőit is magába foglalóan, amelyek nem tagjai az EUROCONTROL-nak, és a továbbiakban a „Kibővített Bizottság” és a „Kibővített Tanács” néven szerepel.
4. A fenti 1. pontban említett Repüléstájékoztató Körzetek ezen Megállapodás 1. számú Függelékében szerepelnek.
Amennyiben egy Szerződő Állam bármilyen változtatást kíván eszközölni Repüléstájékoztató Körzeteinek felsorolásában, a Kibővített Bizottság egyhangú egyetértését kell kérnie, ha ez az ezen Megállapodás hatálya alá tartozó légtér határainak megváltoztatásával járna. Bármely olyan módosításról, amely nem eredményez ilyen változást, a Szerződő Államnak értesítenie kell az EUROCONTROL-t.
Minden Szerződő Állam egy szavazattal rendelkezik a Kibővített Bizottságban, a 6.1. b) Cikkely rendelkezéseinek megfelelően.
1. A Kibővített Bizottság vállalja, hogy létrehozza a közös útvonalhasználati díj rendszert, oly módon, hogy:
a) közös képlet alapján állapítja meg azon díjakat, amelyeknél figyelembe veszik, hogy a Szerződő Államok részéről milyen költségek merültek fel a rendszer üzemeltetésével és az útvonalnavigációs berendezésekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban, valamint a rendszer üzemeltetése során az EUROCONTROL részéről felmerült költségeket is;
b) a díjakat az EUROCONTROL járatonként egy tételben szedi be.
2. A Kibővített Bizottságnak fentiek céljából a következőket kell tennie:
a) megállapítja a fenti 1. a) pontban említett költségek kiszámításánál figyelembe veendő alapelveket;
b) megállapítja az útvonalhasználati díjak kiszámításánál alkalmazandó képletet;
c) minden díjszámítási időszakra jóváhagyja azt a díjszabást, amely mellett a fenti 1. a) pontban említett költségeket meg kell téríteni;
d) meghatározza azt az elszámolási egységet, amelyben az útvonalhasználati díjakat kifejezik;
e) meghatározza a rendszer alkalmazási feltételeit, beleértve a fizetési feltételeket is, valamint a díjszabási egységet és tarifákat, valamint azt az időszakot, amelyre ezek alkalmazandók;
f) meghatározza az útvonalhasználati díj alóli mentesség alapelveit;
g) jóváhagyja a Kibővített Tanács jelentéseit;
h) elfogadja az útvonalhasználati díj rendszerre alkalmazandó pénzügyi előírásokat;
i) jóváhagyja az EUROCONTROL és bármely olyan Állam közötti megállapodást, amely Állam az EUROCONTROL forrásait vagy technikai segítségét kívánja igénybe venni olyan léginavigációs díjakkal kapcsolatban, amelyekre ezen Megállapodás nem vonatkozik;
j) jóváhagyja a Kibővített Tanács által az 5.1. c) Cikkely szerint javasolt költségvetési függeléket.
3. A Kibővített Bizottság az összes Szerződő Állam egyhangú szavazata alapján állapítja meg eljárási szabályait.
Minden Szerződő Állam egy szavazattal rendelkezik a Kibővített Tanácsban, a 6.2. b) Cikkely értelmében.
1. A Kibővített Tanács vállalja:
a) a döntések előkészítését a Kibővített Bizottság részére;
b) az útvonalhasználati díj rendszer működésének felügyeletét, beleértve az EUROCONTROL ezen célra alkalmazott forrásainak felhasználását, valamint minden szükséges intézkedés megtételét, különös tekintettel az útvonaldíjak megtérítésére a Kibővített Bizottság döntéseinek értelmében;
c) jelentések elkészítését a Kibővített Bizottság részére az útvonalhasználati díj rendszer működéséhez szükséges forrásokról, valamint az EUROCONTROL útvonalhasználati díjakkal kapcsolatos tevékenységére vonatkozó költségvetési függelék benyújtását a Kibővített Bizottság részére;
d) bármely más feladat elvégzését, amellyel a Kibővített Bizottság megbízza;
2. A Kibővített Bizottságnak a 6.2. a) Cikkely értelmében meg kell állapítania eljárási szabályait.
1. A Kibővített Bizottságnak döntéseit a következők szerint kell meghoznia:
a) a 3.2. a)–f) és h) Cikkelyben említett ügyekkel kapcsolatos döntések az összes Szerződő Állam egyhangú szavazását igénylik és ezek minden Szerződő Államra nézve kötelezőek; amennyiben nincs egyhangú döntés, a Kibővített Bizottságnak kell döntenie a leadott szavazatok kétharmados többségét figyelembe véve a döntésnél; bármely Szerződő Állam, amely nemzeti szempontok miatt nem tudja ezen döntést alkalmazni, köteles ezen szempontokról írásos magyarázatot benyújtani a Kibővített Bizottság részére;
b) a 3.2. i) és j) Cikkelyben említett ügyekkel kapcsolatos döntések kétharmados szavazattöbbséget igényelnek, feltéve, hogy a szavazatok az EUROCONTROL Tagállamainak súlyozott többségét tartalmazzák, ezen Megállapodás 2. függelékének kikötései szerint; az EUROCONTROL minden évben értesíti azon Szerződő Államokat, amelyek nem az EUROCONTROL Tagállamai, hogy az említett kikötés értelmében a Tagállamok hány szavazatra jogosultak;
c) a 3.2. g) Cikkelyben említett ügyekkel kapcsolatos döntések kétharmados szavazattöbbséget igényelnek. Ugyanez alkalmazandó azokra a beadványokra, amelyeket az EUROCONTROL nevében a Kibővített Bizottság terjeszt be a 25. Cikkelyben említett döntőbíróság elé.
2. a) A Kibővített Tanács eljárási szabályait, beleértve a döntések meghozatalával kapcsolatos szabályokat, a Kibővített Bizottságnak kell jóváhagynia, az összes Szerződő Állam egyhangú szavazata alapján.
b) az 5.1. c) Cikkelyben említett ügyekkel kapcsolatban azonban a Kibővített Tanács döntéseit ezen Cikkely 1. b) pontjának kikötései szerint kell elfogadni.
Az EUROCONTROL-nak kell kiszámítania az alkalmazható szabályok alapján az 1. Cikkelyben meghatározott légtérben működő minden egyes járat útvonalhasználati díját.
Az EUROCONTROL-nak kell beszednie a 7. Cikkelyben említett útvonalhasználati díjakat. Ebből a célból minden egyes járatra egyetlen díjat szab ki, amely egy adott követelést képez és amelyet az EUROCONTROL Központnak kell kifizetni.
A díj kifizetésére kötelezett személy az a személy lesz, aki a légijármű üzemben tartója volt a repülés végrehajtásakor.
Amennyiben az üzemben tartó személye ismeretlen, a légijármű tulajdonosa tekintendő üzemben tartónak, kivéve, ha bizonyítja az üzemben tartó személyének azonosságát.
Ha egy adós nem fizette meg az esedékes összeget, intézkedéseket lehet foganatosítani az összeg behajtására.
1. Az esedékes összeg behajtásával kapcsolatban vagy az EUROCONTROL vagy az EUROCONTROL kérésére egy Szerződő Állam indít peres eljárást.
2. A behajtást vagy peres vagy peren kívüli eljárással kell végrehajtani.
3. Minden Szerződő Államnak tájékoztatnia kell az EUROCONTROL-t az illető Államban alkalmazott eljárásokról, valamint az illetékes bíróságokról, döntőbíróságokról és állami hatóságokról.
A behajtással kapcsolatos eljárást azon Szerződő Állam területén kell megindítani:
a) ahol az adós lakik, vagy ahol bejegyzett irodája van;
b) ahol az adós üzleti tevékenységet folytat, amennyiben sem lakóhelye sem bejegyzett irodája nincs valamely Szerződő Állam területén;
c) fenti a) és b) pontokban ismertetett illetékességi ok hiányában ott, ahol az adós vagyontárgyakkal rendelkezik;
d) fenti a)–c) pontokban ismertetett illetékességi ok hiányában ott, ahol az EUROCONTROL Központja van.
Az EUROCONTROL eljárást indíthat azon Államok illetékes bíróságainál, döntőbíróságainál és állami hatóságainál, amelyek nem részesei ezen Megállapodásnak.
Egyik Szerződő Államban hozott következő döntéseket el kell fogadni és végre kell hajtani a másik Szerződő Államokban is:
a) egy bíróság vagy döntőbíróság ítéletét;
b) egy állami hatóság döntéseit, amelyeket bíróság vagy döntőbíróság elé terjesztettek, de onnan már elkerültek, vagy azért, mert a bíróság vagy döntőbíróság elutasította a fellebbezést véglegesen ítélettel, vagy a fellebbezést visszavonták, vagy mert lejárt a fellebbezés benyújtásának határideje.
A 15. Cikkelyben említett döntések elfogadása vagy végrehajtása a következő esetekben nem kötelező:
a) ha a kezdeményező Állam bírósága, döntőbírósága vagy állami hatósága nem volt illetékes a 13. Cikkely értelmében;
b) ha a döntés nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az érintett Állam közrendjével;
c) ha az adós nem kapott kellő időben értesítést az állami hatóság döntéséről vagy az eljárás beindításáról, így nem áll elegendő idő rendelkezésére ahhoz, hogy fel tudjon készülni a védekezésre vagy fellebbezzen egy bírósághoz vagy döntőbírósághoz;
d) ha már korábban eljárást indítottak ugyanezen útvonal-használati díjjal kapcsolatban és ez még mindig az érintett Állam bírósága, döntőbírósága vagy állami hatósága előtt van;
e) ha a döntés nem egyeztethető össze az érintett Államban ugyanezen útvonalhasználati díjjal kapcsolatban hozott döntéssel;
f) ha a kezdeményező Állam bírósága, döntőbírósága vagy hatósága, a döntés meghozatala érdekében, eldöntött egy előzetes kérdést a természetes személyek státusát vagy jogi cselekvőképességét, házastársi viszonyból, végrendelet alapján vagy öröklésből eredő tulajdonjogát illetően oly módon, hogy az ellentétben áll azon Állam nemzetközi magánjogának valamelyik szabályával, amely Államban a döntés elfogadására törekednek, kivéve, ha ugyanezt az eredményt érték volna el ugyanazon Állam nemzetközi magánjogi szabályainak alkalmazásával is.
A 15. Cikkelyben említett döntéseket, ha azok végrehajthatók a kezdeményező Államban, a megkeresett Állam törvényeinek értelmében kell végrehajtani. Ha szükséges, végrehajtási végzés kérhető a megkeresett Állam bíróságától, döntőbíróságától vagy állami hatóságától.
1. A kérelemhez a következőket kell mellékelni:
a) a döntés hitelesített másolata;
b) meg nem jelenés miatt hozott bírósági vagy döntőbírósági határozat esetében, azon okmány eredetije vagy másolata, amelyből megállapítható, hogy az adóst megfelelő módon értesítették az eljárás megindításáról;
c) hatósági döntés esetében azon okmány, amelyből megállapítható, hogy a 15. Cikkely követelményeit betartották;
d) azon okmány, amelyből megállapítható, hogy a határozat végrehajtható a kezdeményező Államban és az adós kellő időben értesítést kapott a határozatról.
2. Az okmányok kellő módon igazolt fordítását is mellékelni kell, ha a megkeresett Állam bírósága, döntőbírósága vagy állami hatósága így kívánja. Hitelesítés vagy hasonló formaságok nem követelhetők meg.
1. A kérelmet csak a 16. Cikkelyben felsorolt okok valamelyike miatt lehet visszautasítani.
Semmilyen esetben sem lehet a döntést érdemben újratárgyalni a megkeresett Államban.
2. Amennyiben ezen Megállapodás másként nem rendelkezik, a döntés elismerésére és végrehajtására vonatkozó eljárást a megkeresett Állam törvényei szabják meg.
Az EUROCONTROL által beszedett összeget a Kibővített Tanács döntéseinek megfelelően fizetik ki a Szerződő Államok részére.
Amennyiben egy Szerződő Állam behajt egy követelést, a behajtott összeget késedelem nélkül be kell fizetnie az EUROCONTROL részére, amely a 20. Cikkely értelmében jár el. Az illető Állam részéről felmerült behajtási költségeket fel kell számítani az EUROCONTROL-nak.
A Szerződő Államok illetékes hatóságainak együtt kell működniük az EUROCONTROL-lal az útvonalhasználati díjak megállapításában és behajtásában.
Ha a Kibővített Tanács egyhangúlag úgy dönt, hogy nem hajtja be a díjat, az érintett Államok az általuk helyesnek tartott módon cselekedhetnek. Ebben az esetben nem alkalmazandók ezen Megállapodásnak a behajtásra és a döntések elfogadására és végrehajtására vonatkozó kikötései.
Rendkívüli állapot vagy háború esetén ezen Megállapodás rendelkezései nem korlátozhatják az érintett Szerződő Államok cselekvési szabadságát.
1. A Szerződő Államok közötti vagy Szerződő Államok és a Kibővített Bizottság által képviselt EUROCONTROL közötti, ezen Megállapodás vagy függelékei értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely vitát vagy olyan vitát, amelyet nem lehetett közvetlen tárgyalásokkal vagy bármely más módon rendezni, bármelyik fél kérése esetén döntőbíróság elé kell vinni.
2. Erre a célra mindegyik fél minden esetben kijelöl egy döntőbírót és a döntőbírák megállapodnak egy harmadik döntőbíró kijelölésében.
3. A döntőbíróság saját maga határozza meg eljárását.
4. Mindegyik fél maga viseli döntőbírájával és a bíróság előtti eljárás képviseletével kapcsolatos költségeket; a harmadik döntőbíróval kapcsolatos és bármely egyéb költségeket a vitázó felek egyenlő arányban viselik. A döntőbíróság azonban másképpen is dönthet a költségek megosztásáról, ha úgy látja jónak.
5. A döntőbíróság döntései kötelezőek a vitázó felek részére.
Ezen Megállapodás az 1970. szeptember 8-i, útvonalhasználati díjak beszedésével kapcsolatos többoldalú megállapodás helyébe lép.
Ezen rendelkezés nem érintheti hátrányosan az EUROCONTROL és bármely nem EUROCONTROL tagállam közötti bármely olyan megállapodást, amely ezen Megállapodás 1. Cikkelyében említett Repüléstájékoztató Körzetekkel kapcsolatos útvonalhasználati díjak behajtásával kapcsolatos; amely megállapodás addig marad érvényben, amíg az említett Állam nem csatlakozik ezen Megállapodáshoz.
1. Ezen Megállapodást, hatálybalépése előtt, bármely olyan Állam aláírhatja, amely az aláírás idejében részt vesz az EUROCONTROL útvonalhasználati díj behajtási rendszerében vagy jogában áll ezt aláírnia az Állandó Bizottság egyhangú határozata alapján.
2. Ezen Megállapodást ratifikálni kell. A ratifikációs okmányokat a Belga Királyság kormányánál kell letétbe helyezni. A jegyzőkönyv, amelyet 1981. február 12-én írtak alá, és amely módosította az EUROCONTROL 1960. december 13-i, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködés tárgyában kötött nemzetközi egyezményt, a továbbiakban a „Jegyzőkönyv” ratifikálásakor ezen Megállapodást is ratifikálni kell.
3. Ezen Megállapodás a Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától hatályos az EUROCONTROL, az EUROCONTROL Tagállamai és azon Államok tekintetében, amelyek ratifikációs okmányaikat ezen időpont előtt letétbe helyezték.
4. Amennyiben bármelyik Állam jelen Megállapodás hatálybalépése után helyezi letétbe ratifikációs okmányait, a Megállapodás a ratifikációs okmányok letétbe helyezésének időpontját követő második hónap első napján lép életbe ezen Állam részére.
5. Az EUROCONTROL aláírásával válik ezen Megállapodás Szerződő Felévé.
6. A Belga Királyság kormánya értesíti ezen Megállapodást aláíró többi Állam kormányát az aláírásokról, a ratifikációs okmányok letétbe helyezéséről és ezen Megállapodás érvénybelépésének időpontjáról.
1. Ezen Megállapodáshoz bármely Állam csatlakozhat. Azon európai Államok kivételével, amelyek a 27.2. Cikkelyben említett módosított Megállapodáshoz csatlakoznak, az Államok csak a Kibővített Bizottság egyhangú szavazatával hozott jóváhagyásával csatlakozhatnak ezen Megállapodáshoz.
2. A csatlakozási okmányt a Belga Királyság kormányánál kell letétbe helyezni, amely értesíti a többi Szerződő Állam kormányait.
3. A csatlakozás a csatlakozási okmány letétbe helyezését követő második hónap első napjától hatályos.
1. A módosított Egyezményben részes Államokat addig kötelezi ezen Megállapodás, amíg az említett módosított Egyezmény hatályban marad.
2. Azon Államokat, amelyek nem részesei a módosított Egyezménynek azon időponttól számított 5 évig kötelezi a Megállapodás, amikor ezen Megállapodás az érintett Államra vonatkozóan hatályba lép, vagy pedig az Egyezmény lejártáig, amelyik időpont korábban következik be.
Ezen ötéves időszak automatikusan meghosszabbodik további öt évvel, hacsak az érintett Állam nem értesíti a Belga Királyság kormányát írásban arról, ezen időszak lejárta előtt legalább két évvel, hogy kilépni szándékozik a Megállapodásból. A Belga Királyság kormánya írásban értesíti a többi Szerződő Állam kormányát erről az értesítésről.
3. A Belga Királyság kormánya írásban értesíti a többi Szerződő Állam kormányát arról, ha a módosított Egyezményben részes bármely Szerződő Fél közli, hogy ki akar lépni az említett Egyezményből.
A Belga Királyság kormányának kell bejegyeztetnie ezen Megállapodást az Egyesült Nemzetek főtitkáránál, az Egyesült Nemzetek alapokmánya 102. Cikkelye értelmében, továbbá a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsánál, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírt Egyezmény 83. Cikkelye értelmében.
FENTIEK HITELÉÜL alulírott teljhatalmú meghatalmazottak, meghatalmazásuk bemutatása után, amelyeket megfelelőnek és előírások szerintinek találtak, aláírták ezen Megállapodást.
Készült Brüsszelben, 1981. február 12-én, német, angol, spanyol, francia, holland és portugál nyelven, a hat szöveg egyaránt eredetinek tekintendő, egy eredeti példányban, amelyet a Belga Királyság kormánya levéltárában letétbe helyeznek és amely hitelesített példányokat fog megküldeni a többi aláíró Állam kormányainak. Ellentmondás esetén a francia nyelvű szöveg lesz mérvadó.
| Szerződő Felek | Repüléstájékoztató Körzetek | |
| Német Szövetségi Köztársaság | Hannover Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Rajnai Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Bréma Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Düsseldorf Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Frankfurt Repüléstájékoztató Körzet | ||
| München Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Osztrák Köztársaság | Wien Repüléstájékoztató Körzet | |
| Belga Királyság | Brüsszel Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Luxemburgi Nagyhercegség | Brüsszel Repüléstájékoztató Körzet | |
| Spanyolország | Madrid Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Madrid Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Barcelona Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Kanári-szigetek Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Kanári-szigetek Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Francia Köztársaság | Francia Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Párizs Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Brest Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Bordeaux Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Marseille Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság | Skót Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Skót Repüléstájékoztató Körzet | ||
| London Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | ||
| London Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Írország | Shannon Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Shannon Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Holland Királyság | Amszterdam Repüléstájékoztató Körzet | |
| Portugál Köztársaság | Lisszabon Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Lisszabon Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Santa Maria Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Svájci Államszövetség | Genf Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | |
| Genf Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Zürich Magaslégtéri Repüléstájékoztató Körzet | ||
| Zürich Repüléstájékoztató Körzet |
„3. Ellenkező értelmű rendelkezés hiányában, a 6.1. b) és 6.4. Cikkelyekben említett esetekre vonatkozó irányelvek és intézkedések a Bizottság többségi szavazatával hozhatók meg, a következők figyelembevételével:
– a szavazatok az alábbi B) Cikkelyben megadott mérlegeléstől függnek,
– a szavazatok a szavazatot leadó Szerződő Felek többségét képviselik.”
1. A 7. Cikkelyben említett mérlegelést a következő táblázat alapján kell meghatározni:
| Szerződő Fél éves hozzájárulása az összes Szerződő Fél összesített, éves hozzájárulásának százalékában | Szavazatok száma | |
| 1%-nál kevesebb | 1 | |
| 1-től 2%-nál kevesebbig | 2 | |
| 2-től 3%-nál kevesebbig | 3 | |
| 3-tól 4 1/2%-nál kevesebbig | 4 | |
| 4 1/2-től 6%-nál kevesebbig | 5 | |
| 6-tól 7 1/2%-nál kevesebbig | 6 | |
| 7 1/2-től 9%-nál kevesebbig | 7 | |
| 9-től 11%-nál kevesebbig | 8 | |
| 11-től 13%-nál kevesebbig | 9 | |
| 13-tól 15%-nál kevesebbig | 10 | |
| 15-től 18%-nál kevesebbig | 11 | |
| 18-tól 21%-nál kevesebbig | 12 | |
| 21-től 24%-nál kevesebbig | 13 | |
| 24-től 27%-nál kevesebbig | 14 | |
| 27-től 30%-nál kevesebbig | 15 | |
| 30% | 16 |
2. A szavazatok számait eredetileg az 1981-ben, Brüsszelben aláírásra közzétett jegyzőkönyv hatálybalépésének dátumától állapítják meg, a fenti táblázat alapján és a Szervezet Alapszabályai 19. Cikkelyében közölt szabállyal egyértelműen, amely meghatározza a Szerződő Felek éves hozzájárulásait a Szervezet költségvetéséhez.
3. Amennyiben egy Állam csatlakozik, a Szerződő Felek szavazatszámait ugyanezen eljárással újra megállapítják.
4. A szavazatok számát minden évben újra megállapítják az előző rendelkezéseknek megfelelően.”
1. Az alábbi 2. pont rendelkezéseinek csorbítása nélkül, minden Szerződő Fél éves költségvetési hozzájárulását a következő képlet alapján kell meghatározni minden egyes pénzügyi évre:
a) a hozzájárulás első 30%-át a Szerződő Fél össznemzeti terméke (GNP) értékének arányában számítják ki, az alábbi 3. pont alapján;
b) a hozzájárulás további 70%-át a Szerződő Fél útvonalberendezései költségalapja értékével arányosan számítják ki, az alábbi 4. pont alapján.
2. Egyik Szerződő Fél sem köteles egy adott pénzügyi évben annyi hozzájárulást fizetni, ami meghaladja a Szerződő Felek által fizetett hozzájárulások összértékének 30%-át. Amennyiben bármelyik Szerződő Félnek a fenti 1. pont szerint kiszámított hozzájárulása meghaladná a 30%-ot, a többletet szét kell osztani a többi Szerződő Fél között fent említett pontban lefektetett szabályok szerint.
3. A számításoknál felhasznált GNP-t az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által készített statisztikákból kell kikeresni – amennyiben ez nincs, akkor ezzel egyenértékű garanciát nyújtó bármely más szervezet által készített statisztikából, amelyet a Bizottság döntése nyomán kijelölnek – és ki kell számítani azon utolsó három év számtani átlagát, amelyre ezen statisztikák rendelkezésre állnak.
A GNP értéke az lesz, amit az Európai Elszámolási Egységben közölt aktuális árak és önköltség alapján kiszámítanak.
4. A számításokhoz felhasznált útvonalberendezés költségalap a szóban forgó pénzügyi évet megelőző utolsó előtti évre vonatkozóan megállapított költségalap lesz.”
1. Az EUROCONTROL 1960. december 13-i, a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó nemzetközi Egyezménye, az 1981. február 12-én, Brüsszelben aláírt jegyzőkönyvvel módosítva
| Dátum | ||||
| Csatlakozó Államok | A Bizottság jóváhagyása | A csatlakozási okmány letétbe helyezése | Hatálybalépés | |
| Görögország | 1987. júl. 7. | 1988. júl. 15. | 1988. szept. 1. | |
| Törökország | 1987. nov. 12. | 1989. jan. 12. | 1989. márc. 1. | |
| Málta | 1988. júl. 5. | 1989. máj. 8. | 1989. júl. 1. | |
2. Az 1981. február 12-én, Brüsszelben aláírt, az Útvonalhasználati Díjakról szóló Sokoldalú Megállapodás
| Dátum | ||||
| Csatlakozó Államok | A Bizottság jóváhagyása | A csatlakozási okmány letétbe helyezése | Hatálybalépés | |
| Görögország | 1987. júl. 7. | 1988. júl. 15. | 1988. szept. 1. | |
| Törökország | 1987. nov. 12. | 1989. jan. 12. | 1989. márc. 1. | |
| Málta | 1988. júl. 5. | 1989. máj. 8. | 1989. júl. 1. | |
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. július 1. napjától kell alkalmazni.
(2) * Az egységes európai légiforgalom-irányító rendszer működtetése érdekében az egyes EUROCONTROL szabványok elfogadásáról és a 97/15/EK irányelv módosításáról, valamint egyes EUROCONTROL szabványok elfogadásáról és a 93/65/EGK irányelv módosításáról szóló, a Bizottság 2082/2000/EK rendeletében és a Bizottság 2082/2000/EK rendeletének módosításáról, az EUROCONTROL szabványok elfogadásáról szóló, a Bizottság 980/2002/EK rendeletében meghatározott EUROCONTROL szabványok kötelező elemeinek alkalmazásától eltérni nem lehet.
(3) * A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik. *
(4) * Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
– a Tanács 93/65/EGK irányelve a légiforgalom-irányítási berendezések és rendszerek beszerzéséhez szükséges kompatibilis műszaki leírások meghatározásáról és használatáról;
– a Bizottság 97/15/EK irányelve egyes EUROCONTROL előírások elfogadásáról és a légiforgalom-irányítási berendezések és rendszerek beszerzéséhez szükséges kompatíbilis leírások meghatározásáról és használatáról szóló, a Tanács 93/65/EGK irányelvének módosításáról.
