A szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek. A szociális biztonságot szolgáló rendszerek újjáépítése, a szolidaritás, a rendszerszerűség, a kiszámíthatóság és az önkéntesség elve alapján a szociális piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen. Az ezt szolgáló önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak, s a tartósan befektethető források bővítésével elősegítik a hazai tőkepiac fejlődését. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része.
A pénztárszervezet és működési forma bevezetése, új intézménytípusként a hazai jogrendbe történő illesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. § * (1) E törvény hatálya alá tartozik valamennyi,
a) a természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított olyan pénztári szervezet, amely tagjai – vagy a pénztártag jogán annak közeli hozzátartozói – részére társadalombiztosítási vagy más szociális ellátást kiegészítő, pótló, illetve – külön törvényben meghatározott feltételek szerint – azt helyettesítő szociális, illetve egészségügyi egészségvédelmi – szolgáltatást szervez és nyújt,
b) * a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott szervezet, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személy – a 2. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltató – a pénztárak részére végzett tevékenysége tekintetében,
c) * a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet),
d) természetes személy, aki az e törvény alapján létrehozott pénztári szervezet tagja.
(2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(3) * A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(4) * E törvény hatálya és a Felügyelet intézkedési jogköre az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetekre az alakuló közgyűlésük időpontjával kezdődően terjed ki.
2. § (1) E törvény alkalmazásában a társadalombiztosítás és más szociális ellátás (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási ellátások) mindazokat a szociális ellátásokat jelenti, amelyeket jogszabály, társadalombiztosítási vagy más szociális ellátásként megjelöl.
(2) E törvény alkalmazásában
a) * önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: pénztár): természetes személyek (a továbbiakban: pénztártag) által a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátásokat (a továbbiakban: szolgáltatások) szervező és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. A pénztártevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási és felelősségi szabályokat és jogosultságokat e törvény szabályozza;
b) kiegészítő pénztár: önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészíti, pótolja és tagjai igénye szerint szervezi;
c) elismert pénztár: önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely az (1) bekezdésben foglalt jogszabályok szerint, külön törvény által feljogosítva az adott társadalombiztosítási, szociális ágazatban társadalombiztosítási ellátást szervez és helyettesít, illetve azokat kiegészítő szolgáltatásokat nyújt;
d) * szolgáltató: az a természetes személy, jogi személy, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez – ide nem értve az egészségpénztári szolgáltatót. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a fentiekben meghatározott pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, amely a pénztár részére tagszervezést végez, illetve amely az egészségpénztárak, egészség- és önsegélyező pénztárak részére szolgáltatás-szervezési tevékenységet lát el. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez;
e) * egészségpénztári szolgáltató: az egészségpénztárral, egészség- és önsegélyező pénztárral szerződésben, vagy tulajdonában álló, illetve általa üzemeltetett, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató, valamint az a természetes személy, jogi személy, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztártagok számára egészségpénztári szolgáltatást ténylegesen nyújt.
(3) E törvény alkalmazásában
a) alapszabály: a taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a pénztár szolgáltatásait, önkormányzati működését és gazdálkodási rendjét a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg. A pénztártagok, illetve a pénztártagok és a pénztár közötti vitás kérdéseket a pénztár gazdálkodására és felelősségi viszonyaira vonatkozó jogszabályok és az adott pénztár alapszabálya alapján kell eldönteni. Az alapszabály a pénztár alkalmazottaira, a munkáltatói tagra és a támogatókra nézve is kötelező érvényű;
b) * tagdíj: a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által vállalt kötelezettségként, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató e törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhat. A tagdíj – minden pénztártagra kötelező – legkisebb mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg;
c) * egységes tagdíj: az alapszabályban megjelölt azon összeg, amelyet valamennyi pénztártag a pénztárnak rendszeresen megfizet;
d) * egyéni számla: az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztár – számviteli rendjével összhangban – a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza (elszámoló-egységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztárak esetén elszámolóegységben és forintban kifejezve) a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a pénztár a tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona tagok közötti felosztásának eszköze. Az egyéni számla a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni nyugdíjszámlán lekötött összeg (tagi lekötés) kivételével követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a pénztár csak e törvényben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg;
e) * haláleseti kedvezményezett: a pénztártag által megjelölt természetes személy, aki a pénztártag halála esetén az e törvényben meghatározott módon az egyéni számlára jogosulttá válik;
f) * tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat;
g) * pénztári befizetések kedvezménye: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/A. §-a szerint a magánszemély rendelkezése alapján az adóhatóság által a magánszemély javára a pénztárhoz átutalt összeg;
h) * elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek;
i) * elektronikus irat használata: amennyiben a pénztár alapszabálya ezt lehetővé teszi, a pénztártag kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat (nyilatkozatokat, igazolásokat) elektronikus iratként küldje meg részére;
j) * nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét – a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével – nem korlátozza;
k) * zárt pénztár: olyan pénztár, amely munkahely vagy szakmai, érdekképviseleti, illetve más, a pénztár alapításakor már meglévő szerveződési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét alapszabályában meghatározza.
(4) E törvény alkalmazásában
a) * közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs;
b) hozzáférhetőség: a pénztár által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra a pénztár alapszabályában meghatározott módon kizárólag a pénztártagok, illetve a pénztártag jogán a közeli hozzátartozók jogosultak;
c) várakozási idő: a tagsági viszonynak a belépéstől számított alapszabály szerinti azon időszaka, amelynek elteltével az egyéni számlaköveteléshez, illetve a szolgáltatáshoz a pénztártag hozzájuthat;
d) kiegészítő vállalkozási tevékenység: a pénztár szervezetében folytatott mindazon gazdálkodási tevékenység, amelyet az alaptevékenységként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, a pénztár szolgáltatási kötelezettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújt;
e) * kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása;
f) * kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul;
g) *
h) *
i) * tagszervezői tevékenység: a pénztári tagsági jogviszony (a továbbiakban: tagsági jogviszony) létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a tagsági jogviszony létrehozatalának elősegítésére, pénztári termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésére, illetve a tagsági jogviszony létrehozatalában, a tagsági jogviszonyt érintő adat- és egyéb módosítási igények – így különösen személyi adatváltozás, portfólióváltás, kedvezményezett jelölés, tagdíjmódosítás –, valamint a kifizetési igények felvételére és a pénztár részére való továbbítására, továbbá a tagsági jogviszonyból fakadóan a pénztártagot megillető kifizetések igénylésében való közreműködésre.
(5) E törvény alkalmazásában a kiegészítő nyugdíjpénztárnál
a) * nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, továbbá az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül, vagy amelytől a pénztártag a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba áthelyezésre kerül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra;
b) felhalmozási időszak: a tagsági viszonynak a belépéstől a c) pont szerinti nyugdíjszolgáltatás megnyílásáig terjedő időszaka;
c) * nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj): A nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártag részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére, az alapszabályban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illetőleg e kettő kombinációjaként történő pénzbeni kifizetés;
d) * értékelési különbözet céltartaléka: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg-fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a működési, a fedezeti (választható befektetési portfóliót biztosító rendszert működtető pénztárak esetén választható befektetési portfóliónként), illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg;
e) * egyéni nyugdíjszámla: a nyugdíjpénztár által vezetett egyéni számla;
f) * ingatlanfejlesztés: minden épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény) építési, szerelési munkáival, elsődlegesen az építmény létrehozásával, átépítésével, felújításával kapcsolatos tervező, előkészítő és kivitelező munkálatok összessége;
g) * ingatlankezelés: a pénztárral kötött szerződés szerint az ingatlannal való gazdálkodás és az ingatlanhasznosítás, az esetleges befektetés kérdéseiben javaslatok kidolgozása, továbbá az üzemeltetési és a karbantartási feladatok ellátása, a tervezett felújítások irányítása és ellenőrzése, valamint az ingatlan fenntartására vonatkozó tervajánlat elkészítése;
h) * ingatlanüzemeltetés: az ingatlan napi működésével és működtetésével összefüggő feladatok ellátása;
i) * elszámolóegység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység;
j) * ütemezett pénzkivonás: a tag szolgáltatási számlájának terhére, a tag részére teljesített rendszeres kifizetés, amelynek időtartama a kifizetés indulásakor előre nem meghatározott.
(6) * E törvény alkalmazásában az egészségpénztárnál
a) egyéni egészségszámla: az egészségpénztár által vezetett egyéni számla;
b) szolgáltatás-szervezés: egészségpénztári szolgáltató által nyújtott szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a pénztártagok részére;
c) * egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott szolgáltatás;
d) * egészségügyi hatóság: az Eütv. 3. § h) pontjában meghatározott hatóság;
e) * egészségügyi szolgáltató: az Eütv. 3. § f) pontjában meghatározott szolgáltatók;
f) * minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény: az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti kijelölt szervezet;
g) * gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása:
1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;
2. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása;
3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;
4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;
5. az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;
6. * a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek, és az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek megvásárlásának támogatása;
7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának, valamint javításának támogatása;
8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;
9. * csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;
10. gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása;
11. * egyéb gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, amelyek a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelnek;
12. az 1–11. pontokban felsorolt termékek házhoz szállítása;
h) * fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.
(7) * E törvény alkalmazásában önsegélyező pénztárnál:
a) * szociális kockázat: gyermek születésével, beiskolázásával, egészségi állapottal kapcsolatos pénzügyi helyzettel, munkanélküliséggel, halálozással és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott tűz- és elemi károkkal kapcsolatos kockázatok;
b) időszaki járadék: a pénztártag részére nyújtott rendszeres pénzbeli szolgáltatás, amely az alapszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint határozott időtartamig, illetve legfeljebb a kiváltó esemény megszűnéséig tart;
c)-d) *
(8) * E törvény alkalmazásában a 3. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 36. § (1) bekezdésében, illetve azok alapján meghatározott alapok tartaléknak minősülnek.
(9) * Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységnek minősül a társadalombiztosítási és szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatások, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátások e törvényben foglaltak szerinti szervezése, finanszírozása és nyújtása, amely rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés útján történik.
3. § (1) Önkormányzati működés: A pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. A döntés meghozatala során a pénztártagok azonos jogokkal rendelkeznek.
(2) A zárt gazdálkodás elve:
a) a pénztár gazdálkodása kizárólag csak az alapszabályban meghatározott szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányulhat;
b) a pénztár gazdálkodásához alapokat képez, és a tagok részére egyéni számlát vezet;
c) a pénztár szolgáltatásaira kizárólag a 2. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti személyek jogosultak;
d) a pénztár gazdálkodása során az alapszabály felhatalmazása alapján, a jogszabályi előírások keretei között a pénztárvagyon erejéig vállalhat más jogi, illetve természetes személyekkel szemben kötelezettséget;
e) a pénztár a tartozásaiért saját vagyonával felel;
f) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása esetén a pénztártag az egyéni számláján levő összeget az alapszabály szerint követelheti a pénztártól;
g) a pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből és egyéb bevételekből, a pénztártípusok sajátosságainak figyelembevételével, a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv alapján szervezi, finanszírozza és teljesíti.
(3) Kölcsönösség: a pénztártagok közösen teremtik meg a szolgáltatások fedezetét. A pénztárak szolgáltatásaira jogosultakat az igénybevétel szempontjából azonos jogok illetik meg. Minden pénztártag egyben tulajdonosa is a pénztárnak.
(4) Önkéntesség: természetes személyek szabad akaratukból hozhatnak létre pénztárakat, és a pénztár alapszabályának rendelkezései szerint csatlakozhatnak, illetve léphetnek ki azokból.
(5) Függetlenség: a pénztárak a jogszabályok keretei között szabadon alakítják ki szolgáltatási körüket és üzletpolitikájukat.
(6) Szolidaritás: a pénztártagok egységes elvek alapján megállapított tagdíjat fizetnek, mely a nem kárarányos tehermegosztás alapján független egyéni kockázatuk mértékétől. A tagsági feltételeknek eleget tevő természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el.
(7) Társulási elv: a tagsági kör meghatározásakor nem alkalmazható vallási, faji, etnikai, politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetés.
(8) Non-profit (nem haszonelvű) működés: a pénztár gazdálkodásának eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak az alaptevékenység érdekében használhatja fel.
4. § * (1) Az „önkéntes kölcsönös biztosító pénztár”, valamint a „nyugdíjpénztár”, „önsegélyező pénztár” és „egészségpénztár” elnevezést vagy idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezet, továbbá a pénztárak érdek-képviseleti szerve és az általa alapított szervezet használhatja a nevében.
(2) A pénztár köteles a nevében a „pénztár” szót a pénztár típusára utaló kiegészítéssel együtt feltüntetni.
(3) Abban a kérdésben, hogy egy szervezet jogosult-e a nevében az (1) bekezdés szerinti elnevezések valamelyikének használatára, a nyilvántartásba vétel helye szerint illetékes bíróság határoz.
5. § (1) Pénztárat kizárólag természetes személyek alapíthatnak. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges.
(2) * A pénztárak alapítását az alakuló közgyűlés határozza meg. Az alakuló közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály és az induló gazdálkodási terv elfogadása, a tisztségviselők és a könyvvizsgáló megválasztása, valamint a tisztségviselők díjazásának megállapítása, döntés az alapítással kapcsolatos, az alakuló közgyűlés időpontjáig felmerült költségek viseléséről.
(3) Az alakuló közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a közgyűlés által választott elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az erre a tisztségre megválasztott két tag hitelesíti. A közgyűlésen felvett jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
(4) * Az alapszabályt, és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
6. § (1) A pénztár jogi személy.
(2) * A pénztárt a székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül kell benyújtani a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályt, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a jelenléti ívet, valamint a kérelem beadását követően a számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltató igazolását pénzforgalmi számla megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz és határozatát a kérelmezővel egyidejűleg kézbesíti az ügyész részére, továbbá megküldi a Felügyeletnek.
(3) * A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A pénztár nyilvántartásba vételének meghiúsulása esetén a felek egymás közötti jogviszonyaira a Ptk. rendelkezései az irányadók.
7. § (1) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténte előtt a pénztár nevében eljáró természetes személyek egyetemlegesen felelnek a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel szemben semmis.
(2) * A nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a pénztár közgyűlése a kötelezettségvállalásokat utólag jóváhagyja. Erről a közgyűlés a tevékenységi engedély (60. §) véglegessé válása előtt érvényesen nem határozhat.
(3) Ha a pénztár a nyilvántartásba vétel előtt jogot szerez vagy kötelezettséget vállal, a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivatkozhat.
8. § * (1) A pénztárak működésének törvényességét az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség keresettel a bírósághoz fordulhat.
(2) A pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szerv feladatait a VI. fejezet alapján a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva a Magyar Nemzeti Bank látja el.
9. § (1) * A pénztár a 10. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet a Felügyelet végleges tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg. A tevékenység engedélyezésének eljárási szabályait a 60–64. §-ok tartalmazzák.
(2) * A pénztár az alakuló közgyűlést követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltatónál pénzforgalmi számlát nyitni.
(3) * A tevékenységi engedély véglegessé válásáig a pénztár a hozzá bármilyen címen befizetett összegekből kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő kifizetéseket teljesíthet, egyebekben pedig a pénztár megalakulását követően a pénztár gazdálkodására és befektetéseire az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) *
(5) * Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén a pénztár nevében eljáró személyek, ha a tevékenység megkezdése kárt okozott, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Felügyelet 5 ezertől 100 ezer forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki a tevékenység engedély nélküli megkezdése miatt.
9/A. § * (1) A pénztár működési alapja terhére felügyeleti díjat fizet.
(2) * A felügyeleti díj a (3)–(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6) bekezdés szerint számított változó díj összege.
(3) * Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.
(4) A szorzószám önkéntes nyugdíj-, önsegélyező- és egészségpénztár esetén: kettő.
(5) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően azon önkéntes nyugdíj-, önsegélyező- és egészségpénztár esetén, melynek fedezeti alapja a tárgyévet megelőző év végén nem haladja meg az 50 millió forintot, a szorzószám 0,5.
(6) * A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,3 ezreléke.
10. § (1) A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:
a) a 2. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott nyugdíjszolgáltatás (nyugdíjpénztár);
b) * szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, valamint a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása (önsegélyező pénztár);
c) az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása (egészségpénztár);
d) * az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása, valamint a szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, és a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása (egészség- és önsegélyező pénztár).
(2) * A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat, az önsegélyező pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a továbbiakban együtt: egészségügyi célú önsegélyező feladat) is. Az egészség- és önsegélyező pénztár elláthatja az önsegélyező, valamint az egészségpénztári, az egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is azzal, hogy a feladatok ellátása során a kiegészítő önsegélyező pénztárakra, valamint a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásától nem tekinthet el. Az egészség- és önsegélyező pénztár alapítással vagy egyesüléssel jön létre, vagy akként, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező egészség- vagy önsegélyező pénztár alapszabályának módosításával – külön engedélyezési kötelezettség nélkül – felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait. Az alapszabály módosításával, a szolgáltatások felvételével létrejövő egészség- és önsegélyező pénztár a továbbiakban is köteles megőrizni az alapszabály-módosítást megelőző egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőséget és szolgáltatási kört.
(3) A devizakülföldi pénztártagnak a devizajogszabályok betartásával nyújthatók az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatások.
11. § (1) * Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal.
(2) * A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot a pénztártagnak nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként át kell adni. Az internetes honlappal rendelkező pénztár a tagot a belépési nyilatkozatban vagy a tagsági okiratban tájékoztatja arról, hogy a pénztár honlapján az alapszabály elérhető. Az alapszabályt a tag kérésére, illetve internetes honlappal nem rendelkező pénztár esetében díjmentesen, nyomtatott formában is ki kell adni.
(3) * A tevékenységi engedély véglegessé válása előtt a pénztár tagdíjat nem fogadhat, az alapító tagokon kívül új tagokat nem vehet fel. Az alapító tagok tagdíjfizetési kötelezettsége és várakozási ideje a tevékenységi engedély véglegessé válását követő napon kezdődik. A pénztár a tevékenységi engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként átadja az alapító tagok részére a pénztár alapszabályát és a tagsági okiratot.
(4) * Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a pénztártagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésével jön létre. Ebben az esetben az első havi tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén a belépni kívánó tagot az alapszabályban rögzített eljárási szabályoknak megfelelően értesíteni kell a mulasztás jogkövetkezményeiről. A befizetés pótlására előírt határidő eredménytelen elteltét követően a személy adatai a nyilvántartásból kivezethetők.
11/A. § * (1) * Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy (a továbbiakban együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet. A tagszervező alvállalkozót igénybe vehet, azonban az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tevékenységet saját maga végezte volna. A tagszervező által igénybe vett alvállalkozóra a tagszervezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. A tagszervezőnek az alvállalkozóval kötött szerződése a pénztárral kötött szerződés mellékletét képezi. A tagszervező a tevékenysége során a pénztári szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. Amennyiben a pénztárnak a tagszervezővel kötött szerződése kiterjed a tagsági jogviszonyt érintő adat- és egyéb módosítási igények, valamint a kifizetési igények felvételében és a pénztár részére való továbbításában, továbbá a tagsági jogviszonyból fakadóan a pénztártagot megillető kifizetések igénylésében való közreműködésre, úgy a tag által benyújtott fenti igények teljesítésével kapcsolatos határidők az erre vonatkozó tagi bejelentés tagszervezőhöz történő érkezésétől számítandóak.
(2) * A tagszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a tagszervezéshez kapcsolódó díjazás mértékét, a díjazás nyújtásának és visszaírásának feltételeit, valamint a tagszervezéshez kapcsolódó károkozásáért való felelősség viselésének kérdéseit. A pénztár köteles kidolgozni és szabályzatban rögzíteni a tagszervezők oktatásának és ellenőrzésének rendszerét.
(3) * Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat, azzal, hogy azok együttes összege az átlépő tagok, valamint azon pénztártagok vonatkozásában, akik a belépés időpontjában más – azonos típusú – pénztár tagjai, a díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapban befizetett tagdíj működési tartalékra jutó részét. Tagszervezésért ezen túl díjazás és egyéb juttatás nem nyújtható. Valamely pénztártípusban újonnan tagsági jogviszonyt létesítő pénztártag – aki a belépés időpontjában egyetlen más, azonos típusú pénztárnak sem tagja – tagszervezéséért járó díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapra vonatkozóan vállalt tagdíj 20 százalékát.
(3a) * A tagszervezésért díjazás a tagsági jogviszony létrejöttétől két évig adható, a visszaírásra a tagsági jogviszony létrejöttétől három évig van lehetőség. E § alkalmazásában az önsegélyező pénztár, továbbá az egészségpénztár, illetve az egészség- és önsegélyező pénztár azonos típusú pénztárnak minősülnek.
(4) A pénztári tagszervezés során a tagszervezőnek tilos olyan módszert alkalmazni:
a) amellyel más személyek terhére ígér előnyöket a pénztártaggá váló személy részére arra az esetre, ha az más személyt pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra bír rá, vagy
b) amely a pénztártaggá vagy tagszervezővé váló személytől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket pénztártaggá vagy tagszervezővé válásra kell rábírni.
(5) * A tagszervező útján belépett pénztártag a tagszervező részére az új pénztárba (önkéntes nyugdíj- vagy önkéntes egészség-, önsegélyező-, egészség és önsegélyező pénztár) történő be-, illetve átlépést megelőzően nyilatkozik arról, hogy az adott pénztártípussal azonos típusú, tehát önkéntes nyugdíj-, egészség-, önsegélyező- vagy egészség- és önsegélyező pénztárnak tagja-e. A tag nyilatkozatát a tagszervező a belépési nyilatkozattal egyidejűleg nyújtja be a pénztár részére. A pénztár a (3) bekezdés szerinti jutalékot a fenti tagi nyilatkozatban foglaltak alapján fizeti meg a tagszervező részére.
11/B. § * (1) A tagszervező a tagszervezés során tudomására jutott, valamely természetes személyre vonatkozó személyes adatokat csak az adott természetes személy pénztártaggá válása érdekében használhatja fel.
(2) A tagszervező – ha törvény másként nem rendelkezik – korlátlan ideig köteles megőrizni a tudomására jutott pénztár-, illetve üzleti titkot.
12. § (1) * Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).
(2) * A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, egészségügyi szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, valamint honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget. *
(3) * A munkáltatói hozzájárulás – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.
(4) * A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás (3) bekezdésben meghatározott mértékétől – az életkorral növekedő mértékben – korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást.
(5) * A munkáltató és a pénztár között létrejövő szerződésben rendelkezni kell:
a) a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről;
b) a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről;
c) a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről.
(6) * A munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződés, a szerződés módosítása – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé.
(7) * A pénztár a munkáltatói hozzájárulásról rendelkező szerződésekről naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szerződéseknek a pénztár működéséhez szükséges főbb adatait, így különösen a munkáltatói tag adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerződés hatályát, esetleges módosítását.
(8) * Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni.
(9) * A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia.
(10) * Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói hozzájárulás fizetésére – a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett. E rendelkezést csak a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.
12/A. § * (1) * A pénztár a pénztár munkáltatói tagjával vagy támogatóval kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai, illetve a támogató a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör részére a (2)–(6) bekezdésekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást (a továbbiakban: célzott szolgáltatás).
(2) * Célzott szolgáltatásként a pénztár alapszabályában (szolgáltatási szabályzatában) szereplő szolgáltatások nyújthatók. Ezek közül a munkáltató, illetve a támogató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást.
(3) * A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.
(4) * A pénztár és a munkáltatói tag, illetve a támogató által megkötött szerződésben meg kell határozni a célzott szolgáltatások
a) körét;
b) nyújtására a munkáltató vagy támogató által a pénztár részére fizetendő összeget, ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra, valamint a pénztár működésére felhasználható részt, valamint rendelkezni kell a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról;
c) nyújtásának módját, rendjét, határidejét;
d) eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit;
e) nyújtása elszámolásának rendjét;
f) eredményessége értékelésének módját, rendjét.
(5) * A pénztár részére a közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására a munkáltatói tag vagy támogató által fizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként, támogatóként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékai) kell helyezni, és a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani. Az ezen tartalékban a szerződés teljesítését követően található maradványt a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet.
(6) * A célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag vagy támogató által fizetett teljes összeg adománynak minősül.
13. § (1) * A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét a pénztárnak az alapszabályban előírt módon bejelenti, és fizetési kötelezettségének határidőre eleget tesz. A tagdíj összege az egységes tagdíjnál kevesebb nem lehet.
(2) A befizetett tagdíjak szolgáltatásokra fordítandó részét, valamint a tagok javára jóváírt egyéb összegeket egyénileg, az egyéni számlán kell nyilvántartani a pénztárakra vonatkozó számviteli és gazdálkodási szabályok szerint.
(3) * A pénztártag számláján elhelyezett összegekre sem a pénztártag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt, kivéve a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni számlán lekötött összeget, amelyet a 47. § (7) bekezdés szerint a Hpt. hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésében fedezetként felajánl (tagi lekötés).
(4) * A pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, ideértve a felügyeleti bírságot is, a pénztártagokat, a munkáltatói tagokat, és a támogatókat évente egyszer – az alapszabályban rögzített közzétételi szabályok szerint – tájékoztatni kell. A pénztártagok tájékoztatásának tartalmaznia kell az egyéni számla alakulását is. A pénztártagokat az egyéni számla állásáról kérésére – írásban történő tájékoztatás esetén a pénztár alapszabályában foglaltak szerint a pénztár tényleges és indokolt költségeinek tag általi előzetes és közvetlen megtérítése mellett – az alapszabály szerinti rendben év közben is tájékoztatni kell. A pénztártagok egyéni számlára vonatkozó tájékoztatása történhet a pénztártag kérésére elektronikus iratban is.
(5) Az alapszabályban az egyéni számla, valamint a pénztár alapképzési és költségelszámolási rendjének figyelembevételével kell rendelkezni a kilépő taggal való elszámolásról, illetve a jogutód nélkül megszűnő pénztár vagyonának a tagok közötti felosztásáról.
14. § * (1) * A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó eljárásokat és a tagnak az ezen időszak alatt történő tagsági jogainak gyakorlására vonatkozó előírásokat az alapszabály tartalmazza azzal, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetésére az alapszabály nem adhat lehetőséget.
(2) Az alapszabályban rendelkezni kell arról is, hogy azon időszakban, amíg tagdíjfizetés nem történik, a pénztártag milyen szolgáltatásokra jogosult.
(3) * A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár – figyelemmel a (4)–(9) bekezdésben foglaltakra – jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni (a továbbiakban: elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás). Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tagdíj alapszabályban megjelölt esedékességének időpontját követően – amennyiben a pénztár alapszabálya erről rendelkezik, úgy a tagdíjhátralék rendezésére megjelölt időtartam eredménytelen leteltével – (a továbbiakban: tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontja) a (4)–(9) bekezdésekben foglaltak szerint azon időszakra visszamenőlegesen érvényesítheti, amely időszakra a meg nem fizetett tagdíj vonatkozik.
(4) * A pénztár az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást az alapszabályban foglalt tagdíjfizetési gyakorisághoz igazodóan negyedéves, féléves vagy éves időközönként hajtja végre (a továbbiakban: levonási gyakoriság) azzal, hogy egy üzleti évben csak egyféle levonási gyakoriságot alkalmazhat. Havi tagdíjfizetési gyakoriság esetén – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a pénztár a fenti levonási gyakoriságok alkalmazása közül választhat.
(5) * A levonási gyakoriság megváltoztatására vonatkozó döntést a pénztár közgyűlése – az üzleti évet megelőző évben – hozza meg. Az alkalmazott levonási gyakoriságot a pénztár alapszabályában köteles rögzíteni.
(6) * Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás mértéke nem haladhatja meg a választott levonási gyakoriságnak megfelelő – negyedéves, féléves vagy éves – időszakban (a továbbiakban: tárgyidőszak) keletkezett hozamot, valamint a tárgyév első napján érvényes, a választott levonási gyakoriságnak megfelelő időszakra vonatkozó minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadával megegyező összeget. Amennyiben a tárgynegyedévi, tárgyfélévi vagy tárgyévi hozam nem éri el a pénztár által – a (3) bekezdés alapján – levonható összeg mértékét, a pénztár nem jogosult a különbözetet érvényesíteni a korábbi negyedév, félév, illetve év hozama terhére. Féléves levonási gyakoriság esetén az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás a második, valamint a negyedik negyedéves hozamjóváírást követően a tag egyéni számláján a tárgyfélévben jóváírt hozam terhére történik. Amennyiben a pénztár a tárgynegyedévi, tárgyfélévi vagy tárgyévi hozama terhére nem tud elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást érvényesíteni, akkor a pénztár az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást legfeljebb a tárgyidőszakot követő egy naptári év hozama terhére érvényesítheti. Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás során először a tárgyidőszakra vonatkozó hozamlevonás, majd ezt követően a korábbi időszakra vonatkozóan elmaradt hozamlevonások érvényesíthetőek.
(7) * Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tárgyidőszaki hozamjóváírást követően haladéktalanul végrehajtja, de nem korábban, mint a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontja.
(8) * A pénztár akkor is jogosult az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a teljes tárgyidőszaki hozam terhére – az egységes tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadának még meg nem fizetett része erejéig – alkalmazni, ha a pénztártag a tárgyidőszakra eső tagdíjat csak részben fizette meg.
(9) * Elszámolóegységen alapuló nyilvántartást alkalmazó pénztárak esetében a (4)–(8) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az ilyen pénztárak jogosultak havi gyakoriságú elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást választani.
15. § * (1) A pénztártag tagsági viszonya megszűnik
a) halálával;
b) kilépésével;
c) ha a tag a tagdíjat az alapszabályban megjelölt időtartamon túl nem fizeti, és az alapszabály szerint a tagdíjhátralék utólagos rendezésére nincs lehetőség, vagy a tag e lehetőséget elmulasztja;
d) más pénztárba történő átlépéssel;
e) * kizárással.
(2) A tagsági viszony megszűnése esetén a pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik.
(3) * A pénztár a tagot az alapszabály ilyen értelmű rendelkezése esetén akkor zárhatja ki, ha a tag a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági feltételnek már nem tesz eleget és a pénztár írásbeli felszólítására nem kezdeményezte az átlépését másik pénztárba.
(4) * A pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át, az alábbi kivételekkel:
a) a 47. § (3) bekezdésében foglalt esetet;
b) egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagja a 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjpénztárba átléphet;
c) egészségpénztár és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészség- és önsegélyező pénztárba, egészség- és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba is.
(4a) * Az átadó pénztár a (4) bekezdés b) pont szerinti átlépési kérelem kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja a tagot a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján a nyugdíjszolgáltatás adómentes igénybevételéhez szükséges tagsági jogviszony időtartamáról, amely abban az esetben irányadó, ha a tag az átvevő pénztárnak az Szja tv. szerinti időtartamnál rövidebb ideje tagja. Ha a tájékoztatás kézhezvételét követően, annak ismeretében a tag harminc napon belül megerősíti átlépési kérelmét, a pénztár teljesíti azt.
(4b) * A tag átlépésére vonatkozó határidő a (4a) bekezdés szerinti harmincnapos határidő lejártát követő napon kezdődik.
(5) * A tagsági jogviszony megszűnésének jogkövetkezményeit és a követendő eljárást az alapszabályban kell rögzíteni.
16. § (1) A pénztártag választhat és – ha e törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik – választható a pénztár szerveibe.
(2) A pénztártag jogosult – a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek és az azokon tárgyalt határozattervezetek kivételével – az alapszabályban meghatározott módon a pénztár irataiba és könyveibe betekinteni, továbbá jogosult a pénztár működésével kapcsolatban felvilágosítást kérni. A pénztártag a megszerzett információt nem használhatja fel a pénztár érdekeit, illetve a pénztár tagjai személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon.
(3) A pénztártag az alapszabály rendelkezései alapján veheti igénybe a pénztár szolgáltatásait.
16/A. § * (1) * A tag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A tag a halála esetére az alapszabályban foglaltak szerint természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett).
(2) * A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat elektronikus irat formájában, vagy ha arra nincs lehetőség papíralapú iratként történő átadásával vagy megküldésével értesíti. A tagsági okirat tartalmazza a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, és a kedvezményezett-jelölés időpontját.
(3) Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.
(4) A tag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.
(5) A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha
a) a tag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl,
b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,
c) a tag a kedvezményezett – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet.
(6) Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek.
(7) * Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak az öröklés törvényben szabályozott rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll és azt a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.
(8) * A kedvezményezett(ek) a tag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.
(9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt
a) egy összegben felveszi,
b) az alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a pénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül,
c) más, azonos típusú pénztárba átutaltatja.
(10) * Amennyiben a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott választási lehetőséggel él, a várakozási idejébe be kell számítani az elhunyt pénztártag várakozási idejét is.
(11) * Amennyiben a pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg a (9) bekezdés szerinti nyilatkozatot, akkor a pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét – az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve – a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie.
(12) * A 14. § (3) bekezdésben szabályozott költséglevonás alkalmazható abban az esetben is, ha a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontja szerint a rá eső részt tagdíjfizetés nélkül a pénztárban hagyja.
17. § (1) * A pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy – kivéve az adóhatóságot a pénztári befizetések kedvezményének átutalása tekintetében –, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül.
(2) * A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt, illetve a 12/A. § szerinti célzott szolgáltatásra fizetett összeget a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de a támogatás csak a pénztártagság egészének, az 50. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási tartalék javára vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható.
(3) * A pénztár alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési alapban kell jóváírni.
18. § (1) Az alapszabálynak tartalmaznia kell:
a) a pénztár elnevezését;
b) a pénztár székhelyét és telephelyeit;
c) a pénztár által nyújtott szolgáltatások körét és az igénybevétel feltételeit, az egyes szolgáltatásokra vagy a szolgáltatások teljes körére előírt várakozási idő tartamát;
d) a tagsági kör meghatározását és a taggá válás feltételeit, a tag jogait a pénztár szerveiben;
e) a pénztártagok, a szolgáltatásra jogosult közeli hozzátartozóik, a kedvezményezettek, illetve örökösök jogait és kötelezettségeit;
f) * a tagsági viszony megszűnésének feltételeit, jogkövetkezményeit és a követendő eljárást;
g) * a pénztári bevételek (tartalékok) közötti megosztási arányait és elveit, az egységes tagdíj mértékét és a díjfizetésre vonatkozó szabályokat;
h) * a tagdíjfizetés elmulasztásának joghatásait és az eljárás rendjét;
i) a tagdíjhátralék kiegyenlítésére rendelkezésre álló határidőt és a tagsági jogviszony díjnemfizetés miatti megszűnésének joghatásait, valamint a követendő eljárást;
j) a pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályait;
k) a pénztári gazdálkodás eredménye felhasználásának alapelveit;
l) a pénztár megszűnése esetén a vagyon felosztásának elveit;
m) a pénztár szervezetét és szerveinek működését;
n) a pénztár képviseletének módját, a hatáskörök átruházásának módját és mértékét;
o) a közgyűlés összehívásának módját;
p) * a közgyűlés (ha van: a részközgyűlés, illetve a küldöttközgyűlés) működését, küldöttközgyűlés esetén a küldöttek megválasztásának szabályait, az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályait;
r) azon esetek meghatározását, amelyeknél a határozathozatalhoz minősített többség szükséges;
s) a közgyűlési határozatok közzétételének módját;
t) * az elektronikus irat igénylésére vonatkozó elveket, amennyiben a pénztár kiad elektronikus iratot a pénztártag kérésére;
u) * mindazt, amit a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a pénztár alapszabályába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart.
(2) * A tagsági kört a társulási elv [3. § (7) bekezdés] betartásával kell meghatározni.
(3) * A módosított alapszabályt – a módosítások megjelölésével – a közgyűlés időpontját követő 30 napon belül meg kell küldeni a bíróságnak és a Felügyeletnek.
(4) * Internetes honlappal rendelkező pénztár az alapszabályát honlapján közzéteszi.
18/A. § *
19. § (1) A pénztár szervei:
a) a közgyűlés, alapszabályban meghatározott esetekben küldöttközgyűlés, részközgyűlés;
b) az igazgatótanács;
c) az ellenőrző bizottság.
(2) Az alapszabály szakértői bizottságok létesítését is előírhatja.
(3) Az igazgatótanács, valamint az ellenőrző bizottság létszáma páratlan számú, 3–7 fő. Az alapszabály a taglétszámra tekintettel ennél nagyobb létszámot is meghatározhat.
(4) * Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselők) a közgyűlés titkosan választja meg legfeljebb 5 évre. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság elnöke a megválasztott igazgatótanácsi, illetve ellenőrző bizottsági tagok közül titkos szavazás útján kerül megválasztásra. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság elnökének csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(5) Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában az igazgatótanács a folyamatos feladatok ellátásával ügyvezetőt alkalmazhat. Az ügyvezetőt – a személyét érintő kérdések kivételével – az igazgatótanács üléseire meg kell hívni. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
20. § (1) * A vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) az ügyvezetési tevékenysége során okozott kárért a Ptk.-nak a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak.
(2) * Vezető tisztségviselőkre vonatkozó feltételek:
a) nem lehet az igazgatótanács tagja olyan személy, aki
aa) nem pénztártag és nem töltötte be 18. életévét,
ab) büntetett előéletű,
ac) * büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság
1. a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott visszaélés minősített adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,
2. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény
elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,
ad) * az ac) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, valamint
ae) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
b) az ellenőrző bizottság tagja pénztártagként vagy a munkáltató(k) képviselőjeként az a személy lehet, akivel szemben az a) pontban meghatározott kizáró ok nem áll fenn;
c) nem lehet vezető tisztségviselő, valamint a pénztár ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) az a személy sem,
ca) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíj-pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte,
cb) * aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben a Felügyelet vagy más hatóság a kiszabható legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította.
(3) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai, ha az alapszabály erre módot ad, díjazásban részesülhetnek a közgyűlés határozatának megfelelően.
(4) * Az ellenőrző bizottságnak nem lehet tagja a pénztár ügyvezetője, alkalmazottja, illetve az igazgatótanács tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója.
(5) a) az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaira, valamint az ügyvezetőkre vonatkozó további összeférhetetlenségi szabályokat az alapszabályban kell meghatározni;
b) * az ügyvezető a bére és az igazgatótanács által jóváhagyott juttatásai kivételével a pénztárral kapcsolatos tevékenységéért ellenszolgáltatást nem fogadhat el.
(6) * Amennyiben a pénztártag alkalmazottja a pénztárnak, nem választható az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjának. A pénztár vezető tisztségviselője és ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) nem lehet a közgyűlésen meghatalmazott, illetve a küldöttközgyűlésen küldött.
(7) * Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, valamint az alapszabályban meghatározott más testületi szerv tagjait az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatótanácsnak és az ellenőrző bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tagság esetében a közgyűlésnek a döntés meghozatalától vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette.
(8) * A pénztár vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személy
a) a letétkezelőnél,
b) a befektetetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál.
20/A. § * (1) * A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában, a vezető tisztségviselők, illetve az ügyvezető (helyettes ügyvezető) személyében bekövetkező változást annak időpontját követő 15 napon belül a Felügyeletnek bejelenti.
(2) * A pénztár megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, az ügyvezető (helyettes ügyvezető), illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén – ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra a pénztár csatolja
a) * nem magyar állampolgár esetén a 20. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok hiányát igazoló, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti hatósági bizonyítványnak megfelelő okiratot,
b) az érintett személy nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
c) a jogszabály által előírt végzettségét vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát és
d) a vezető tisztségviselő esetén annak nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.
(3) A vezető tisztségviselők, az ügyvezető (helyettes ügyvezető), illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak újraválasztása vagy újbóli kinevezése esetén a (2) bekezdés c) pontjában foglaltak ismételt igazolására nincs szükség.
20/B. § * (1) * Az igazgatótanács tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Amennyiben az előzetes igazolásra indokoltan nincs lehetőség, akkor az igazgatótanács vagy ellenőrző bizottság tagjának választott személy megválasztását követően 30 napon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja a Pénztárnak és – nem magyar állampolgár esetén a 20/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon – a Felügyeletnek, hogy igazgatótanácsi tag esetén a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tag esetén a 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből. Az igazolás időpontjáig a megválasztott igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági tag a testületi döntésekben nem vehet részt.
(2) A vezető tisztségviselői tisztség betöltésének ideje alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja
a) az igazgatótanács tagját annak igazolására, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában,
b) az ellenőrző bizottság tagját annak igazolására, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő igazolja, hogy nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4) A közgyűlés a vezető tisztségviselőnek az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a megválasztásáról meghozott döntésig, a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatait a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli.
(5) Nem lehet vezető tisztségviselő a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.
21. § (1) A pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, vagy a tagok által – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (küldöttközgyűlés). Az alapszabály a hatásköri és eljárási szabályok rögzítése mellett részközgyűlések tartásáról is rendelkezhet.
(2) * A közgyűlést az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadása céljából évente össze kell hívni. A közgyűlés, küldöttgyűlés – ideértve a küldöttválasztó gyűlést és részközgyűlést is – összehívásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. A hirdetmény közzététele vagy a meghívó elküldése, valamint a közgyűlés időpontja között legalább 15 napnak kell eltelnie. A pénztár a meghívó elküldésével egyidejűleg az abban foglaltakat – amennyiben rendelkezik ilyen felülettel – az internetes honlapján is közzéteszi. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés (ha van: a részközgyűlés, illetve a küldöttközgyűlés) elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható.
(3) * A közgyűlést a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, a Felügyelet, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok legalább tíz százaléka – az ok és a cél megjelölésével – írásban indítványozza, illetve, ha az igazgatótanács szükségesnek látja. Az alapszabály más esetekben is előírhatja közgyűlés összehívását. A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók bírósághoz fordulhatnak.
(4) * A közgyűlésre a Felügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A Felügyelet képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.
(5) * A közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat az Öpt. 23. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, illetve képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.
22. § (1) * A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább fele jelen van, vagy képviselete biztosított. A közgyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Küldöttközgyűlés működtetése esetén minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti. Küldöttközgyűlésen a pénztár tagja tanácskozási joggal vehet részt.
(2) * Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy a 21. § (2) bekezdése szabályainak figyelembevételével összehívott új közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek tekintendő. Amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyűlés egy napon is megtartható.
(3) A közgyűlésen mindegyik pénztártagnak egy szavazata van.
(4) A közgyűlés a határozatait – ha a törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik – a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza.
(5) A jelenlévők kétharmados szavazattöbbsége szükséges a 23. § (1) bekezdés a), d), i) és j) pontjaiban írt esetekben.
23. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) * az alapszabály elfogadása és módosítása;
b) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
c) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
d) az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról vagy az egyes alapokban mutatkozó hiány rendezéséről;
e) * a pénztár pénzügyi tervének elfogadása;
f) az alapszabály által meghatározott körben a munkáltatói taggal (tagokkal) kötött szerződés jóváhagyása;
g) * a tevékenységi engedély véglegessé válása előtt kötött szerződések jóváhagyása;
h) * a tevékenységi engedély véglegessé válása előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről;
i) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról;
j) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválásáról vagy más pénztárral történő egyesüléséről;
k) * a könyvvizsgáló társaság és a könyvvizsgáló természetes személy megválasztása és felmentése;
l) * döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény vagy jogszabály hatáskörébe utal.
(2) * A közgyűlésen jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt – a közgyűlést követő harminc napon belül – meg kell küldeni a Felügyeletnek. A jelenléti ívre és a jegyzőkönyvre az 5. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.
23/A. § * A közgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthatnak be a pénztár székhelye szerint illetékes törvényszéken.
24. § (1) Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve.
(2) Az igazgatótanács gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról, a pénztár zavartalan működéséről.
(3) * Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető és – amennyiben a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz – a pénztár alkalmazottai felett a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, illetve a juttatások meghatározására vonatkozó munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jogokat ügyvezető hiányában vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács elnöke gyakorolja.
(4) * Az igazgatótanács az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább három havonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen időszakon belül akkor is, ha azt közgyűlési határozat vagy a Felügyelet előírta, illetve ha az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri. Amennyiben az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezők jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az igazgatótanácsi ülés összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezők kötelesek bejelenteni a Felügyeletre.
(5) * Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok az alapszabályban meghatározott hányada, de legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és az alapszabályban meghatározott időtartamon, de legfeljebb 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére.
(6) * Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.
(7) * Az igazgatótanács határozatait – amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik – a jelen lévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(8) * Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók egy példányát.
25. § Az igazgatótanács feladata, hogy elkészítse és a közgyűlés elé terjessze a pénztár
a) * pénzügyi tervét; valamint
b) mérlegét és éves beszámolóját.
26. § (1) A pénztárat
a) az igazgatótanács elnöke önállóan;
b) az igazgatótanács elnökön kívüli két tagja együttesen;
c) a pénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja együttesen;
d) * amennyiben a pénztár alkalmaz ügyvezetőt, az igazgatótanács által kijelölt egy igazgatótanácsi tag az ügyvezetővel együttesen
képviseli.
(2) Az igazgatótanács hatáskörének gyakorlását – felelősségének érintetlenül hagyása mellett – az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlása átruházásának módjáról és mértékéről az alapszabályban rendelkezni kell.
27. § (1) A pénztár köteles tagjai közül ellenőrző bizottságot választani.
(2) * Az ellenőrző bizottság feladata, hogy a jogszabályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, az alapszabályában és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését.
(3) Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti; kérheti az igazgatótanács vagy a közgyűlés soron kívüli összehívását, ha az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik.
(4) Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a pénztár éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat.
(5) * Az ellenőrző bizottság a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról.
(6) * Az ellenőrző bizottság beszámolójának tartalmaznia kell legalább az előző beszámoló óta lefolytatott ellenőrzéseket, azok megállapításait. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt – a közgyűlést követő harminc napon belül – a pénztáraknak meg kell küldeni a Felügyeletnek. A jelenléti ívre és a jegyzőkönyvre az 5. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.
28. § (1) * A pénztár ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) a pénztárral munkaviszonyban álló személy lehet. Az ügyvezető munkaviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) * Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki
a) * büntetlen előéletű, nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
c) legalább 3 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik, melyet gazdálkodó szervezetnél, államigazgatási szervnél vagy költségvetési intézménynél szerzett meg.
(3) * A pénztár köteles ügyvezetőjének alkalmazását – a 20/A. §-ban meghatározott határidőn belül – a Felügyeletnek bejelenteni. A pénztár kérésére a Felügyelet a (2) bekezdés b) és c) pontja alól felmentést adhat.
(4) Az ügyvezető felelős a közgyűlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
(5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz fordulhat, és kezdeményezheti a közgyűlés összehívását is.
29. § (1) A munkáltatói tag jogosult tanácskozási joggal a közgyűlésen részt venni.
(2) * Ha az egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás egy naptári évben eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatói tag jogosult egy tagot legfeljebb ezt a naptári évet követő 5 évre az ellenőrző bizottságba kijelölni. A tisztség betöltéséhez a kijelölt tagnak az ellenőrző bizottsági tagokra irányadó feltételeket kell teljesítenie. A munkáltatói tag által az ellenőrző bizottságba kijelölt tag tisztségét a kijelölés elfogadásával szerzi meg. A munkáltatói tag jogosult az általa kijelölt ellenőrző bizottsági tagot tisztségéből visszahívni és a tisztségre a visszahívástól számított 30 napon belül új tagot jelölni. A pénztár ellenőrző bizottságában a közgyűlés által megválasztott és a munkáltatói tag által kijelölt tagot ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(3) Amennyiben a természetes személy munkáltatói tag egyszemélyben pénztártag is, az alapszabályban rögzíteni kell a jogait érintő összeférhetetlenségi szabályokat.
29/A. § * (1) * A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A pénztár
a) a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan
fogadja.
(3) * Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A pénztár az ügyintézőjének – a pénztár felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(4) * Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről a pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A pénztár a szóbeli panaszt – a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A pénztár az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a pénztártagnak.
(8) * A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét.
(9) * A pénztár a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(10) * A pénztár a pénztártagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról.
(11) A pénztár a pénztártagok panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A pénztár a panaszkezelési szabályzatot a pénztártagok számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.
(14) * A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(15) * A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
30. § (1) A pénztár e törvény 3. § és 10. §-ának keretei között szolgáltatásai szervezéséhez, finanszírozásához és teljesítéséhez kapcsolódó pénzügyi feltételek megteremtése érdekében jogosult gazdálkodási tevékenységet folytatni. A pénztár gazdálkodása keretében:
a) a 10. § (1) bekezdés szerinti tevékenységet;
b) a pénztárvagyon befektetését és kezelését végzi, valamint
c) kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat.
(2) A pénztár a fedezeti alap terhére – a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével – harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat.
(3) A pénztári vagyon kizárólag a pénztári tagság érdekében fektethető be. A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő tevékenységekből származó jövedelem nem minősül vállalkozási jövedelemnek.
(5) *
31. § (1) * A pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet kizárólag a Felügyelet engedélyével folytathat.
(2) * A Felügyelet a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban beszámolási kötelezettséget külön is megállapíthat.
(3) * A kiegészítő vállalkozási tevékenység engedélyezési rendjét a Felügyelet állapítja meg.
(4) A pénztár köteles kiegészítő vállalkozási tevékenységét részben vagy egészben megszüntetni, vagy jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásba kihelyezni, amennyiben a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételei az adóévben meghaladják a pénztár összes bevételének 20 százalékát.
32. § (1) Amennyiben a pénztár indulásakor vagyonnal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határozatával az alapok között fel kell osztani. Az induló vagyon felosztásakor e törvény 17. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
(2) Az induló vagyon nem pénzbeli része csak tehermentesen, vagyonszakértővel felbecsültetett piaci értéken vehető nyilvántartásba.
33. § * A pénztár köteles pénzforgalmát számlavezetésre feljogosított pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlán bonyolítani. A pénztárnak egy számlája lehet. A pénztárforgalmi számla változása esetén a pénztár az új számla megnyitását követően 6 hónapig megtarthatja a régi pénzforgalmi számláját azzal, hogy annak egyenlegét nap végén át kell utalni a pénztár új számlájára. A befizetések fogadása és az új számlára utalása és a kamatjóváírás kivételével a régi számlán egyéb művelet nem végezhető.
33/A. § * (1) A szolgáltatókkal kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes.
(2) *
33/B. § * Az önsegélyező pénztárak, illetve az egészségpénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki, és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolíthatják.
34. § * (1) A pénztár három évre vonatkozó pénzügyi tervét minden évben a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni.
(2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről.
(3) A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot.
(4) A működési költségek, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állnia a pénztár általános anyagi helyzetével.
(5) A pénzügyi terv első éve legalább negyedéves bontásban, a második és harmadik év éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel.
(6) A pénzügyi terv időtávja az azt elfogadó közgyűlés évét követő három naptári év.
35. § * (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás, valamint az általános ellenőrzés során megvizsgálja a pénztár pénzügyi tervét.
(2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem tölti be a célját, nem tartalmazza a 34. § (3) bekezdésében előírtakat, illetve nem felel meg a pénztár alapszabályában foglaltaknak. A pénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles az előírt időn belül a pénzügyi tervet átdolgozni.
36. § (1) A pénztár bevételeiből köteles fedezeti, működési és likviditási alapot létrehozni, és azokat a törvény előírásai szerint felhasználni. A fedezeti alapon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni és a szolgáltatási számlákat. A pénztárak e törvénnyel és a pénztárak számviteli rendjét szabályozó jogszabállyal összhangban a pénztártípusok szolgáltatási rendjéhez igazodóan további alapokat is képezhetnek.
(2) A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési alap, a működési költségek fedezésére, a likviditási alap az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és – a másik két alap általános tartalékaként – a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.
(3) * A pénztár bevételeit a következők szerint kell az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási tartalékokba elhelyezni:
a) * azzal, hogy az alapszabály azonban nem tartalmazhat eltérő tagdíjfelosztási arányt annak alapján, hogy a tagdíj a tag által vagy munkáltatói hozzájárulás jogcímén kerül megfizetésre, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit az alapszabályban meghatározottak szerint – a pénztár működési szükségleteinek megfelelően – fedezeti, működési és likviditási tartalékba,
b) a befektetések hozamát abba a tartalékba, amelynek befektetéséből származik, azonban a pénztár igazgatótanácsa dönthet úgy, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja,
c) a rendszeres támogatóktól befolyó összeget, valamint az adományokat a támogató rendelkezése szerinti tartalékba, ennek hiányában a likviditási tartalékba,
d) a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételt, valamint az egyéb bevételeket a működési tartalékba,
e) * a belépő tagok által hozott egyéni fedezetet, valamint a pénztári befizetések kedvezményét a fedezeti tartalékba
kell helyezni.
(4) * A kiadások a következők szerint teljesíthetők:
a) a szolgáltatási kiadásokat a fedezeti alapból;
b) a működési kiadásokat, ideértve a tárgyi eszközök beszerzését, létesítését, felújítását a működési alapból;
c) a tagoknak visszatérített összeget a fedezeti alapból kell fedezni;
d) * a befektetések vagyonarányos költségeit annak az alapnak a terhére kell elszámolni, amellyel kapcsolatban felmerült, ideértve a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában felhalmozott kamat összegét is. A befektetések további költségeit a működési alap terhére kell elszámolni. A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell. A fedezeti tartalék befektetéséből származó hozamnak kell tekinteni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működési tartalékból átvezetett összeget.
(5) A közgyűlés dönt arról, hogy milyen módon kell a likviditási és a működési alapnak az előirányzott szintet meghaladó részét felhasználni. A fedezeti alap részét képező szolgáltatási számlák előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti alapon kívül felhasználni.
(6) * A pénztárak gazdálkodásuk nyilvántartását e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó szervezethez (szolgáltatóhoz) kiszervezhetik.
(7) A pénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki; hitelt vagy kölcsönt a fedezeti alap terhére nem vehet fel. A hitelfelvétel részletes szabályait a 78. §-ban foglalt felhatalmazás alapján kormányrendelet tartalmazza.
(8) A pénztár – a (9) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – hitelt nem nyújthat, váltót nem fogadhat el, pénzügyi garanciát és kezességet nem vállalhat.
(9) A nyugdíjpénztár a pénztárak befektetéseiről rendelkező jogszabály és a pénztár alapszabályának keretei között tagjai részére kölcsönt nyújthat.
(10) * A nyugdíjpénztár a tulajdonában lévő értékpapírt kölcsön adhatja. Az értékpapír kölcsönbe adására a Tpt. értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(11) * Értékpapír kölcsönbe adása esetén a nyugdíjpénztár köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének (13) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.
(12) * Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a nyugdíjpénztár a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.
(13) * Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.
37. § (1) A pénztárak a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseiket kötelesek befektetési formák és – üzletmenet kihelyezés kivételével – befektetési közvetítők szerint is megosztani.
(2) * A pénztári befektetések kockázatok szerinti megosztására, valamint állomány összetételére vonatkozó biztonsági szabályokat és keretelőírásokat, a tőkepiac fejlődéséhez és szerkezeti változásaihoz igazodóan a Kormány rendeletben szabályozza azzal, hogy zártkörűen működő részvénytársaságba történő befektetés, tulajdonszerzés – a pénztár kihelyezett kiegészítő vállalkozása, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését végző, vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedés kivételével – kizárólag Magyarországon székhellyel rendelkező bankba történhet.
(3) A pénztári befektetésekre vonatkozó biztonsági szabályok és keretelőírások rendeleti meghatározása és változása nem veszélyeztetheti a pénztárak folyamatos fizetőképességét, indokolatlanul nem korlátozhatja a pénztárak gazdálkodási önállóságát, nem akadályozhatja a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások teljesíthetőségét.
(4) *
(5) * A pénztár – kihelyezett kiegészítő vállalkozása, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését végző, vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő, a működési alap forrásai terhére megszerzett tulajdoni részesedés kivételével – sem a pénztárvagyon befektetése, sem adományok révén nem szerezhet egy vállalkozásban egy évnél hosszabb időtartamot meghaladóan olyan arányú közvetlen tulajdoni részesedést, amely nagyobb, mint a vállalkozás jegyzett, illetve törzstőkéjének 10 százaléka. Ilyen részesedés átmeneti megszerzésének a tényéről a Felügyeletet – a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül – tájékoztatni kell.
(6) A pénztár vagyonának összesen 10 százalékát fektetheti a munkáltatói tag(ok) vagyonába, illetve azon vagyoni érdekeltségeibe, amelyekben a munkáltatói tag(ok) részesedése meghaladja a 10 százalékot.
(7) *
38. § (1) * A pénztár befektetési üzletmenetét saját maga végezheti vagy kihelyezheti.
(2) * A befektetési üzletmenet kihelyezése esetén pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely
a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi, vagy
b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel és tevékenységét az egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.
(3) * A befektetési üzletmenet kihelyezése esetén a pénztár köteles gondoskodni arról, hogy a befektetési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk folyamatosan a Felügyelet rendelkezésére álljanak.
(4) * A befektetési üzletmenet kihelyezésekor szerződésben kell gondoskodni a befektetési állomány befektetési kockázatokat megosztó összetételéről és a befektetési előírások betartásának biztosításáról.
(5) * Ha a pénztár a vagyonkezelést és a befektetési tevékenységet részben vagy teljes mértékben önállóan végzi, és a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a százmillió forintot, a vagyonkezelési és befektetési tevékenység irányítására olyan személy alkalmazható (a továbbiakban: befektetésekért felelős vezető),
a) aki büntetlen előéletű,
b) aki nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c) akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, és
d) aki rendelkezik értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, befektetési vagy portfoliókezelési gyakorlattal.
(6) * Ha pénztárak mindegyike egyesülésük elhatározása előtt egyenként rendelkezik kormányrendelet szerinti olyan Magyarországon székhellyel rendelkező bank zártkörűen forgalomba hozott részvényével, amelynek kibocsátója eleget tesz a tőkepiacról szóló törvény szerinti, a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírral kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek a pénztár felé, úgy a jogutód pénztár tekintetében a 37. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a zártkörűen működő részvénytársaságba történő befektetés esetén a bankban már meglévő tulajdoni részesedés mértékének 10 százalékos korlátra vonatkozó szabályát nem kell alkalmazni.
38/A. § * (1) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a pénztárakra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során a pénztár döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.
(2) A pénztár a tulajdonában álló biztosítható ingatlanokra köteles teljes körű vagyonbiztosítást kötni.
(3) * A pénztár a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja. Amennyiben a pénztár a fedezeti tartalékból vásárolt ingatlant a pénztár elhelyezésére hasznosítja, akkor az ingatlan hasznosítási díjaként (hozamaként) a pénztár köteles legalább az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjat a működési tartalékból a fedezeti tartalékba negyedévente átvezetni.
(4) A pénztár az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a pénztár maga azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet.
(5) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhasznosítás) a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kihelyezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt a pénztár kizárólag saját maga végezheti.
(6) * Ha a pénztár befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanértékelőt köteles megbízni. Az ingatlan értékelésével kizárólag olyan személy bízható meg, aki büntetlen előéletű, nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, a pénztár az építési, szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.
(7) * Az ingatlanértékelő megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Az ingatlanértékelő megbízatásának lejártát követő két év elteltével az ingatlanértékelői feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.
(8) * Az ingatlanértékelői feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet is elláthatja, ha legalább egy, a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban foglalkoztat. Ebben az esetben a (7) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket az ingatlanértékelő szervezetre és az általa foglalkoztatott személyre is alkalmazni kell.
38/B. § * (1) Ha a pénztár a 38. § (5) bekezdés alapján a vagyonkezelést önállóan végzi, valamint ha a 38/A. § (6) bekezdése alapján ingatlanértékelőt bíz meg, a vagyonkezelői tevékenység irányítója, illetve az ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár a vagyonkezelői tevékenység irányítójának alkalmazásáról, illetve ingatlanértékelő megbízásáról meghozott döntésig, a vagyonkezelő alkalmazása vagy ingatlanértékelő megbízása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli.
(3) * A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő huszonegy napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét.
(4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelő büntetlen előéletű, nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelő büntetlen előéletű-e, az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint fennáll-e vele szemben a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok.
(5) A Felügyelet az ingatlanértékelő
a) * (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb 5 évig,
b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig
kezeli.
(6) * Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelő büntetett előéletűvé vált, az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy vele szemben fennáll a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.
(7) A pénztár önálló vagyonkezelésének ideje alatt a pénztár írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vagyonkezelői tevékenység irányítóját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, nem áll vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok.
(8) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vagyonkezelői tevékenység irányítója igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, a pénztár az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(9) A pénztár a vagyonkezelői tevékenység irányítójának a (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatait a vagyonkezelői tevékenység irányítójának a pénztárral fennálló jogviszonyának megszűnéséig kezeli.
(10) * Nem lehet a vagyonkezelői tevékenység irányítója az a személy, aki a pénztár (7) bekezdésben meghatározott felhívására, a felhívástól számított huszonegy napon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem igazolja hatósági bizonyítvánnyal, hogy büntetlen előéletű, nem áll a vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és vele szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok.
39. § * (1) Amennyiben a beszámoló olyan veszteséget mutat, amely a likviditási alapból nem pótolható, az igazgatótanácsnak javaslatot kell tennie a közgyűlés számára a veszteségmegszüntetés módjára. A javaslattétel előtt köteles tájékoztatni a veszteségről és a stabilizációs tervéről a Felügyeletet és a Pénztárszövetséget.
(2) Amennyiben az igazgatótanács javaslatát a megkeresett szervek a veszteség megszüntetésére nem tartják szakmailag megalapozottnak, ettől eltérő szakmai ajánlásokat tehetnek. Indokolt esetben a 69. § szerint a Felügyelet és a Pénztárszövetség a közgyűlésnek javasolhatja a pénztár átmeneti államigazgatási irányítás alá helyezését.
40. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét – e törvény alapján és a számviteli törvényben foglaltakra figyelemmel – kormányrendelet szabályozza.
(2) * A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig közgyűlés elé kell terjeszteni.
(3) * Járadékszolgáltatást is nyújtó nyugdíjpénztárnak , valamint közösségi szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárnak kormányrendeletben megállapított rendszerességgel és tartalommal az éves beszámoló részeként biztosításmatematikai mérleget kell készítenie, amelyet biztosításmatematikus ír alá.
(4) * A pénztár likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében a Felügyelet a pénztárat év közben is beszámoltathatja.
(5) * Az internetes honlappal rendelkező pénztár köteles éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente, a tárgyévet követő év június 30-áig közzétenni.
(6) * A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles közzétenni.
(7) * Az internetes honlappal rendelkező pénztár köteles alapszabályának, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megosztásának változását a változtatásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül – a változások kiemelésével – honlapján közzétenni.
(8) * Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztár az elszámolóegységek árfolyamát (amennyiben választható portfóliós rendszert működtet, akkor választható portfóliónként) honlapján naponta közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egyidőben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi.
(9) * A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen.
(10) * A pénztár által közölt kereskedelmi kommunikáció nem tartalmazhat félrevezető információkat, abban a pénztár teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becsléseket kell alkalmazni, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, és fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A pénztár teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.
40/A. § * (1) * E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) * Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról és a munkáltatói tagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag, a pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.
(3) * Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(4) *
(5) * A pénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a pénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a pénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot – időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is – megtartani.
(6) * Az (5) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.
(7) * A Felügyelet – az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával – a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat:
a) statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal,
b) * a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai feladatok ellátása céljából az államháztartásért felelős miniszter és a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter és a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter,
c) *
(8) * A Felügyelet a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.
40/B. § * (1) * A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) az Állami Számvevőszékkel,
c) * a pénztárak működése törvényességének ellenőrzésére jogosult ügyészséggel,
d) * a folyamatban levő büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal és pénztártitok esetén az előkészítő eljárást folytató szervvel,
e) külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
f) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
h) * a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
i) * a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval, a pénztár könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálóval, továbbá a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
j) * az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében, valamint a pénztári befizetések kedvezménye tekintetében eljáró adóhatósággal,
k) a Gazdasági Versenyhivatallal,
l) * külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős szervvel,
m) * alapvető jogok biztosával,
n) * a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése esetén.
(2) A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad,
b) a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.
(3) Aki üzleti titok vagy pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon.
(4) * A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdésében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 58. § (3) bekezdésében vagy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 262. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti adatkérés esetén a pénztár az ügyészség engedélye nélkül is köteles az általa kezelt, pénztártitoknak minősülő adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.
(5)–(7) *
(8) * A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) a pénztár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti;
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér pénztártitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot a pénztártól.
40/C. § * (1) A pénztárnak ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről, amely kiterjed a bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére is. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.
(2) A pénztár köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.
(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(4) A pénztárnak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.
(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:
a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,
b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),
d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,
e) a távadatátvitel, valamint a kizárólag elektronikus úton megvalósuló pénzügyi tranzakciók bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,
g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.
(6) A pénztárnak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:
a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,
c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,
d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,
e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,
f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább az adott tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 5 évig, bármikor visszakereshetően, eredeti állapot szerint helyreállíthatóan megőrizzék, olyan módon, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét,
g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(7) A pénztárnál mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
c) az informatikai rendszer elemeinek a pénztár által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,
d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,
f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,
g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.
(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:
a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,
c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.
(9) A pénztár belső szabályzatában meg kell határozni az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.
40/D. § * (1) * A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységet végző a 40/B. § alapján adatkezelést végezhet.
(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek – a kockázattal arányos mértékben – rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a pénztárra vonatkozóan előír.
(3) A nyilvántartás kiszervezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesítését,
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénztár ellenőrző bizottsága, külső könyvvizsgálója, és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások érvényesítéséért, a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés pénztár részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
e) a pénztár és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet közötti adatátadás-átvétel rendjét.
(4) A pénztárnak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. A nyilvántartást végző szervezet köteles negyedévente az adatállomány teljes körű mentésének egy példányát a pénztár részére átadni.
(5) A pénztár ellenőrző bizottsága köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(6) A pénztár felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és az ilyen tevékenységet végző személyektől általában elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, a pénztár az általa szükségesnek tartott intézkedést megteszi, és erről a Felügyeletet haladéktalanul értesíti.
(7) A Felügyelet a pénztár (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja, illetve más szolgáltatóval való szerződéskötésre kötelezhet.
(8) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több pénztár részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.
(9) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha az igénybe vett közreműködő megfelel a (2) bekezdésben előírtaknak, és a közöttük létrejövő szerződés – melyet a pénztárnak jóvá kell hagynia – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, a pénztár ellenőrző bizottsága, valamint könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.
(10) A pénztár vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenységet folytató társaságban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal nem rendelkezhet, illetve a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. A pénztár ellenőrző bizottságának tagja nem állhat alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel.
(11) A pénztár a kiszervezett tevékenységek körét az alapszabályban köteles feltüntetni.
(12) * A pénztár, illetve a pénztár nyilvántartását végző szolgáltató informatikai rendszerének üzemeltetésére megbízott szervezet, illetve személy – kizárólag az informatikai rendszer üzemeltetésével kapcsolatban, e célból és az ehhez szükséges mértékben – az informatikai rendszerben tárolt adatokat megismerheti.
41. § * (1) * Pénztár átalakulásának minősül a pénztárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás).
(2) * A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:
a) a jogutód pénztárnak a szolgáltatási kötelezettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenységengedély nélkül is teljesítenie kell;
b) * az átalakulással létrejövő pénztár a tevékenységi engedély iránti kérelmet valamennyi érintett pénztárra vonatkozó melléklettel együtt, a második közgyűlés napját követő – ha az érintett pénztárak a közgyűlésüket különböző napon tartották, akkor a később megtartott közgyűlés napját követő – 30 napon belül köteles a Felügyeletnek benyújtani;
c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:
ca) az átalakulási szándékot kinyilvánító, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit, ahhoz csatolva az előterjesztéseket és a jelenléti íveket,
cb) * a nyilatkozatot a 40/C. §-ban és a 64. §-ban foglalt feltételek meglétéről, illetve a Felügyelet felhívására bármely feltétel igazolását,
cc) az átalakulással létrejövő pénztár alapszabályát,
cd) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket – ideértve az átalakuló és az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetét – és a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumokat;
d) * a Felügyelet a tevékenységi engedélyezésre irányuló eljárásban a pénztárat ellenőrzi és a kérelemhez csatolt dokumentumok, valamint az ellenőrzés alapján dönt az engedély megadásáról;
e) * a bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) véglegessé válását követően, a jogelőd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson.
(3) Az e fejezet alapján történő átalakuláskor – törvény eltérő rendelkezése hiányában – külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
(4) Nem alakulhat át az a pénztár, amely felszámolás alatt áll.
42. § * (1) * Az érintett pénztár átalakulásáról a pénztár közgyűlése két alkalommal – a jelenlévők kétharmados szavazattöbbségével – határoz.
(2) * A pénztár közgyűlése első ízben a pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával (első közgyűlés). Az első közgyűlésen ismertetni kell az átalakulás módját, okát, annak célját és következményeit, különös tekintettel a várható költségekre és a tagsági viszony folytatásának lehetőségeire. Az átalakulási szándékkal való egyetértés esetén meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, az átalakulás módját és az átalakulással érintett pénztárakat.
(3) Ha az érintett pénztár közgyűlése egyetért az átalakulással, a pénztár igazgató tanácsa – a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra – elkészíti az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő pénztár (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint az érintett pénztár alapszabályának, illetve alapszabálya módosításának tervezetét.
(4) A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlegével azonos bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli jogszabályok szerinti éves beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg.
(5) Az átalakuló pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti.
(6) A vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli jogszabályok tartalmazzák.
(7) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket a pénztár könyvvizsgálójával és a pénztár ellenőrző bizottságával ellenőriztetni kell. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket az átalakuló pénztár könyvvizsgálója nem ellenőrizheti. Az átalakulással létrejövő pénztár könyvvizsgálójává a pénztár bírósági nyilvántartásba vételétől számított három éven belül nem választható meg az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.
(8) * A (3) bekezdésben meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követően a közgyűlés határoz (második közgyűlés). A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a második közgyűlés időpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el.
(9) Azt a munkáltatót, amelyik az átalakulás miatt újabb pénztárral való kapcsolat kialakítására kényszerül, az átalakulásról, a kapcsolatkialakításhoz szükséges információkról és teendőkről az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek elfogadásáról határozó közgyűlést követő 30 napon belül értesíteni kell. A munkáltatót a vele újonnan kapcsolatba kerülő pénztár értesíti.
(10) A végleges vagyonmérleg tekintetében a vagyonmérleg-tervezetre vonatkozó megfelelő rendelkezések figyelembevételével a számviteli jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.
(11) * Az átalakulás napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg. Az átalakulás napja legkorábban a második közgyűlés napja lehet, de nem lehet későbbi, mint az azt követő 30. nap.
42/A. § * (1) A Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatának kézhezvételét követő 30 napon belül az átalakulással létrejövő pénztár a bírósághoz benyújtja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni:
a) az átalakulási szándékot kinyilvánító közgyűlések, valamint a második közgyűlések jegyzőkönyveit és jelenléti íveit,
b) a Felügyelet tevékenységet engedélyező határozatát,
c) a módosított alapszabályt (a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben),
d) a jogutód képviseletére jogosult személyek listáját, vagy nyilatkozatot arról, hogy abban nem történt változás.
(2) * A bíróság az átalakulás átvezetéséről, a hiánypótlás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül határoz. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozatot a bíróság a Felügyeletnek megküldi és az illetékes ügyésznek kézbesíti. Az átalakulás a bírósági nyilvántartásba vétellel történik meg, az átalakulás napjára visszamenőleges hatállyal. A bíróság a határozatában az átalakulás napját feltünteti.
42/B. § * (1) Az átalakulás meghiúsul, ha
a) a közgyűlés az átalakulásról szóló döntését a 42. § (3) bekezdésben foglalt tervezetek elfogadása előtt megváltoztatja,
b) a Felügyelet a tevékenységi engedély iránti kérelmet elutasítja,
c) * a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet visszautasítja.
(2) Az átalakulás meghiúsulása esetén, az arról való tudomásszerzést követő 30 napon belül valamennyi érintett pénztár köteles az e törvényben előírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint az egyéb jogszabályi követelményeknek eleget tenni, és a rendes működéshez szükséges intézkedéseket megtenni, szerződéses kapcsolatokat kialakítani.
43. § * (1) * A pénztárak egyesülhetnek, ha azt az érintett pénztárak közgyűlései elhatározták. A nyugdíjpénztár csak nyugdíjpénztárral egyesülhet.
(2) Beolvadás esetén a beolvadó pénztár jogai és kötelezettségei a másik pénztárra (átvevő pénztárra), mint általános jogutódra szállnak át.
(3) Beolvadás esetén az átvevő pénztár alapszabályát módosítani kell.
(4) Beolvadás esetén az átvevő pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit nem értékelheti át.
(5) Összeolvadás esetén az egyesülő pénztárak megszűnnek, jogaik és kötelezettségeik, mint egész a létrejövő új pénztárra, mint jogutódra szállnak át, az új pénztár alapszabályának elfogadásával.
44. § * (1) * Pénztár több pénztárrá szétválhat, ha ezt a közgyűlés elhatározza, és a szétválás során létrejövő új pénztárak az alapszabályukat elfogadják. A szétválásról szóló határozatban rendelkezni kell a jogutódlásról és a pénztári vagyon (eszközök és források) megosztásának eljárásáról. A pénztár valamennyi tagjának írásos nyilatkozatát beszerzi arról, hogy a tag melyik pénztárban kívánja tagsági jogviszonyát folytatni. Ha a tag a nyilatkozatot a kitűzött időpontig a pénztár közvetlen írásos megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor jogviszonya az átalakulási tervben meghatározott elvek szerinti pénztárban folytatódik.
(2) A szétválás különválással vagy kiválással történhet.
(3) Különválás esetén a különváló pénztár megszűnik és legalább két új pénztár jön létre.
(4) Kiválás esetén az a pénztár, amelyből a kiválás történik, fennmarad és legalább egy új pénztár jön létre.
(5) Kiválás esetén a fennmaradó pénztár a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit nem értékelheti át.
44/A–44/B. § *
45. § * (1) A pénztár – a felszámolás esetét kivéve – csak végelszámolást követően szűnhet meg.
(2) * Az e törvényben meghatározott eltérésekkel a pénztár felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseit, a végelszámolási, kényszer-végelszámolási vagy kényszertörlési eljárására pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) kell megfelelően alkalmazni.
45/A. § * (1) * A pénztár a legfőbb szervének a végelszámolási eljárás megindításáról szóló döntését követő 30 napon belül köteles a döntést az illetékes bíróságnak bejelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A pénztár a legfőbb szervének a Ctv. 111. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben hozott döntését követő 30 napon belül köteles a tevékenysége lezárása iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának véglegessé válását követően törli.
(2) * A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok pénztári tagsági jogviszonya és ellenőrző bizottsági megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.
(3) * A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor – a felszámolás kivételével –, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli.
(4) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt
a) átlépés esetén a másik pénztárba átviheti, ez esetben a pénzösszeget a tag e másik pénztárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni, vagy
b) egy összegben veheti fel. Felhalmozási időszakban lévő pénztártag esetében ez a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak.
(5) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni.
(6) * A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések, kilépések esetén a tagi követelések átutalása, kifizetése a (10) bekezdésben meghatározottak szerint a végelszámolás lefolytatását követően kerül teljesítésre.
(7) * A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levelében tájékoztatja a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 15 napos határidő tűzésével felszólítja a tagokat a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére. Amennyiben a tag a kitűzött időpontig, illetve legkésőbb a végelszámolást lezáró közgyűlés időpontjáig nem nyilatkozik, akkor a követelését a pénztár székhelye szerint illetékes járásbíróságon bírósági letétbe kell helyezni. Ebben az esetben a letétbe helyezés költségeit a tag követeléséből kell megelőlegezni.
(8) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.
(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását.
(10) * A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás, illetve kifizetés teljesítésével a tagok – ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat – tagsági jogviszonya megszűnik. A végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár – a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át.
45/B. § * (1) * A pénztár ellen felszámolási eljárásnak van helye, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha a Felügyelet azt a 69/A. § alapján kezdeményezi. A pénztár akkor minősül fizetésképtelennek, ha esedékes kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 60, illetve a tagok javára vállalt szolgáltatási kötelezettségeinek az esedékességtől számított 90 napon belül nem tesz eleget. A bíróság a felszámolást a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.
(2) A pénztár ellen nincs helye csődeljárásnak.
(3) * A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag az MNBtv. 39. §-ában meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.
(4) * A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított 8 napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának napja.
(5) A felszámolás kezdő időpontjától
a) intézkedést csak a felszámoló hozhat;
b) új tag nem vehető fel, a folyamatba tett kifizetéseket szüneteltetni kell;
c) tagdíjak nem szedhetők be.
(6) A Felügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonni.
(7) A felszámolás kezdő időpontjában a pénztári tartalékokhoz tartozó eszközök listáját azonnal le kell zárni, és azt a felszámolónak át kell adni.
(8) A felszámolási eljárás során a (7) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők, és azok csak a fedezeti tartalékkal szemben fennálló tagi, hozzátartozói, illetve kedvezményezetti követelések kielégítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek kielégítésére.
(9) A tagsági viszonyból származó kötelezettségeket a felszámolási költségeket követően kell kielégíteni.
(10) * Pénztár felszámolása esetén az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
46. § (1) A nyugdíjpénztár alapszabályának a 18. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell
a) legalább 10 év kötelező várakozási idő előírását;
b) a tagi kölcsön szabályait;
c) a pénztár szolgáltatásainak megfelelően a pénztártag más pénztárba történő átlépésének, illetve befogadásának szabályait;
d) * a várakozási idő elteltét követő, de még a felhalmozási időszakban lévő pénztártaggal kapcsolatos elszámolási eljárást.
(2) A nyugdíjpénztár pénzügyi tervének a 34. § és 35. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a pénztár befektetéseire vonatkozó rövid és hosszú távú hozamelvárásokat.
(3) * Amennyiben a pénztártag az (1) bekezdés b) pontja alatti tagi kölcsönt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint, a pénztár erre vonatkozó felszólítása ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit a tag egyéni nyugdíjszámlájával szemben – legkésőbb a kölcsön lejáratától számított 180 napon belül – érvényesítheti. A hátralék összege a tag jövedelme, nem minősül pénztári szolgáltatásnak, és a tag olyan adóköteles jövedelme, amely után a pénztár az egyéni nyugdíjszámla megterhelésének időpontjával egyidejűleg kiadott igazolás alapján az Szja tv. szerint adóelőleg fizetési kötelezettség terheli.
(4) * A pénztártag kérésére a (3) bekezdésben foglalt adóelőleg-fizetési kötelezettség az egyéni nyugdíjszámla terhére is teljesíthető.
47. § (1) * A pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez a várakozási idő letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá.
(2) * A tagsági jogviszony a várakozási idő letelte előtt a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben csak a pénztártagnak más pénztárba való átlépése, illetve a pénztár megszűnése esetén szüntethető meg.
(3) * A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező, továbbá egészség- és önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.
(4) * A pénztártag a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy
a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad,
b) a pénztártagságát folytatja, és – legfeljebb háromévente egy alkalommal – az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi,
c) a pénztárból kilép,
d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget a pénztárban hagyja.
(5) * A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy
a) egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
b) az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
d) az egyéni nyugdíj számláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
e) az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy
f) az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti
azzal, hogy a pénztár köteles az a)–f) pontban foglalt valamennyi lehetőséget biztosítani tagjai számára.
(5a) * Amennyiben a tag az (5) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti választással él, újabb nyilatkozatot legkorábban egy év elteltével tehet.
(6) * Amennyiben a tag az (5) bekezdés a), b), e) vagy f) pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
(6a) * Amennyiben a pénztártag a nyugdíjszolgáltatást részben vagy egészben járadék formájában kívánja igénybe venni, a pénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét saját járadék folyósítása, valamint biztosítótól vásárolt életjáradék útján teljesítheti. A pénztár köteles a saját járadék folyósítását biztosítani.
(6b) * A saját járadék a pénztár alapszabályában meghatározottak szerint
a) határozott időtartamú, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő biztos (banktechnikai) járadék, vagy
b) évente újraszámított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő ütemezett pénzkivonás
útján teljesíthető azzal, hogy ütemezett pénzkivonás esetén a pénztártag a járadék kifizetését időlegesen felfüggesztheti.
(6c) * A saját járadék havi, negyedéves vagy féléves gyakorisággal folyósítható, amelyek közül az alapszabály, illetve szolgáltatási szabályzat legalább kettőt köteles tartalmazni. A saját járadék legalább 5 éves időtartamú.
(6d) * A biztosítótól vásárolt életjáradék a nyugdíjkorhatár betöltése utáni díjfizetésű, a tag élete végéig folyósított járadék lehet, a biztosítási szerződés megkötése során a pénztár a szerződő fél.
(6e) * A pénztár köteles – a járadékot tartalmazó – nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó tagi igény (a továbbiakban: tagi igény) kézhezvételét követő 30 napon belül
a) saját járadék folyósítására vonatkozó igény esetén:
aa) annak induló összegét,
ab) a (6b) bekezdés b) pontja szerinti saját járadék esetében annak várható időtartamát, és
ac) a folyósítás gyakoriságát;
b) biztosítótól vásárolt életjáradék folyósítására vonatkozó igény esetén annak összegét tartalmazó tájékoztatást (a továbbiakban: pénztári tájékoztatás) a tag részére megküldeni.
(6f) * A pénztár a pénztártagnak a (6e) bekezdésben foglaltakat tartalmazó pénztári tájékoztatás ismeretében adott válaszának kézhezvételét követő 30 napon belül köteles – a pénztártag válaszának megfelelően – a saját járadék folyósítását megkezdeni, illetve a biztosítótól vásárolt életjáradék ugyanezen határidőn belüli folyósítása érdekében a biztosítási szerződést megkötni. Amennyiben a pénztártag válasza a pénztár (6e) bekezdés szerinti tájékoztatása kézhezvételét követő 60 napig nem érkezik vissza a pénztárhoz, a tájékoztatást elfogadottnak kell tekinteni.
(6g) * A pénztártag jogosult a pénztári tájékoztatás ismeretében – a korábbi tagi igényében foglaltaktól eltérő feltételt tartalmazó – újabb tagi igényt (a továbbiakban: új tagi igény) benyújtani a pénztárhoz. Az új tagi igényre a (6e) és (6f) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy a pénztár annak – az alapszabályban meghatározott – költségét a pénztártag egyéni számlájával szemben érvényesítheti. Az új tagi igény elkészítésének költségeként legfeljebb 2000 Ft vonható le a tag egyéni számlájáról.
(6h) * A pénztártagnak a saját járadék folyósítása alatt bekövetkezett halála esetén a szolgáltatási számlán fennmaradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.
(6i) * A tárgyévet megelőző év december 31. napján 1000 főt meg nem haladó taglétszámmal rendelkező pénztár mentesül a járadékszolgáltatási kötelezettség alól.
(6j) * Amennyiben a (6i) bekezdés szerinti pénztár saját járadékot kíván folyósítani, illetve biztosítótól életjáradékot kíván vásárolni tagjai részére, úgy ezt az (5)–(6h) bekezdésben foglaltak szerint köteles teljesíteni.
(7) * A pénztártag – a várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után – egyéni számlakövetelésének legfeljebb 50%-át a Hpt. hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik arról, hogy a pénztár az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel. A tagi lekötés a pénztár által kiadott, a tagi lekötésnek a tag egyéni nyugdíjszámlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön létre. A tagi lekötés törlését a pénztárnál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása mellett. A tagi lekötés szabályai egyebekben a jogon és követelésen alapított zálogjog szabályaival azonosak. Ha a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna.
(8) * Amennyiben a nyugdíjpénztár a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feladatokat is ellát, úgy az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagja nem pénztártag magánszemély is lehet.
(9) * Amennyiben a nyugdíjpénztár a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feladatokat is ellát, a pénztár a két tevékenység ellátásához egy-egy pénzforgalmi számlával rendelkezik.
47/A. § * (1) * Ha a tag a várakozási idő letelte előtt a tagdíjat az alapszabályban megjelölt időtartamon túl nem fizeti (a tagdíjnemfizetés kezdő időpontja), úgy a tagdíjnemfizetés kezdő időpontjával kezdődő időszak a várakozási időbe beszámít, és a tag tagsági viszonya a várakozási idő leteltével megszüntethető.
(2) *
47/B. § * (1) * Pénztárak közötti átlépés esetén – ideértve a 45/A. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetet is –, illetve amennyiben valamely okból különböző nyugdíjpénztárakban fennálló tagsági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítása szükséges, akkor az érintett tagsági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítandók azzal, hogy a párhuzamosan fennálló tagsági jogviszonyok alatt egyidejűleg eltelt várakozási idők csak egyszeresen vehetők figyelembe.
(2) *
(3) * Pénztárak közötti átlépés esetén az átlépő tag egyéni számla követeléséről tőke és hozam bontásban, a 2007. december 31-ét követő befizetésekről az értéknap megjelölésével, illetve az átlépő tag egyéni számlájára vezetett tagi lekötésről, annak mértékéről és jogosultjáról a befogadó pénztárat az egyéni számlát vezető pénztár köteles értesíteni. A tagi lekötés jogosultját az átlépésről és a tagi lekötés egyéni számlára vezetéséről a befogadó pénztár köteles értesíteni a befogadó nyilatkozat kiállításával egyidejűleg.
48. § * A 47. § (4)–(5) bekezdései alapján történő kifizetéseket pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján, vagy a jogosult kérésére az általa megjelölt belföldi vagy külföldi fizetési számlára történő utalással teljesíti. Amennyiben a pénztár alapszabálya lehetővé teszi, a kifizetés házipénztárból való kifizetéssel is teljesíthető.
49. § * (1) A fedezeti alapon a nyugdíjpénztár a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésnek az évi 10 000 forint összeghatárig terjedő része legalább 90 százalékát, az azt meghaladó része legalább 94 százalékát köteles jóváírni. E szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.
(2) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték esetén a szerződés ellenértékre vonatkozó kikötése semmis.
(3) Amennyiben a nyugdíjpénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésben lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát.
(4) A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak a napi bruttó piaci értékek számtani átlaga helyett az éves nyitó és záró piaci érték számtani átlagát is használhatják.
(5) A (2)–(4) bekezdésekben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben, vagy az azt megelőző három naptári évben történt.
49/A. § * (1) A pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. El kell végezni az értékelést a nem munkanapokra eső negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelő végzi.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését negyedévente kell elvégezni mindaddig, amíg a pénztár nem működtet választható portfóliós rendszert, és piaci értéken számolt befektetett eszközei a negyedéves jelentés szerint még nem haladták meg az egymilliárd forintot. A napi értékelés első időpontja az e mértéket meghaladó értéket mutató negyedéves fordulónapot követő harmadik negyedév első napja.
(3) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a pénztár portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piaci értékelést figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.
(4) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözet összegét is) a tagok egyéni nyugdíjszámlái és a szolgáltatási tartalékok javára kell jóváírni.
(5) A felhalmozási időszakban levő tagok összes egyéni számlán nyilvántartott elszámoló egységeinek darabszámának és árfolyamának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével, és a fedezeti alapon kimutatott tagi követeléssel.
(6) Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítása munkanaponta és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő által történik. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapon kell elvégezni.
(7) A pénztárnak az értékelés alapján megállapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia.
(8) Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.
49/B. § * (1) * A nyugdíjpénztár pénztártagok által választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, amelyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjai az egyéni nyugdíj számlájukon lévő összeget a tag választása szerinti, a pénztár által kialakított portfóliókba fektethetik. Amennyiben a tag a (3) bekezdés szerinti szabályzat szerint nem választ portfóliót, akkor az egyéni számláján lévő összeget a szabályzatban erre az esetre rögzített portfólióba kell elhelyezni.
(2) A választható portfóliók mindegyikének meg kell felelnie a pénztári befektetésekre és az azok kezelésére vonatkozó előírásoknak.
(3) * A választható portfóliós rendszer bevezetésére és megszüntetésére, valamint a működtetésének a rendszer szüneteltetését követő folytatására vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat elfogadása a rendszer bevezetésekor a pénztár közgyűlésének, a választható portfóliós rendszer szüneteltetésére, módosítására vonatkozó döntés, illetve a módosított rendelkezéseket tartalmazó szabályzat elfogadása a pénztár igazgatótanácsának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az igazgatótanács döntését a 24. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem hozhatja meg ülés megtartása nélkül. Az ellenőrző bizottság köteles előzetesen megvizsgálni a választható portfóliós rendszer bevezetésére, módosítására, szüneteltetésére, a működtetésének a szüneteltetést követő folytatására és a rendszer megszüntetésére vonatkozó javaslatot, és véleményét az erre vonatkozó döntés előtt a közgyűlésen, illetve az igazgatótanács ülésén ismertetni kell.
(4) A (3) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) * a választható portfóliók számát, megnevezését, továbbá annak leírását, hogy milyen életkorú és kockázatvállalási hajlandóságú tagok részére ajánlja a pénztár az adott portfóliót,
b) új portfólió bevezetésének, illetve meglévő portfólió megszüntetésének szabályait,
c) a rendszer működtetési költségeinek, illetve a portfólió váltáshoz kapcsolódó költségek meghatározásának részletes leírását,
d) a rendszer működtetésének, illetve a portfólió váltásnak a tagokra és a pénztárra vonatkozó részletes eljárási szabályait,
e) a tagok tájékoztatásának tartalmát és szabályait,
f) a rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai háttér leírását,
g) a rendszer bevezetésének, működtetése szüneteltetésének, illetve megszüntetésének szabályait.
(5) * A választható portfóliós rendszert működtető pénztárnak a választható portfóliók és a függő tételek közötti értékpapír-átvezetés során külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint kell eljárnia.
(6) * A választható portfóliós rendszert működtető pénztár a (3) bekezdésben foglalt szabályzatában biztosíthatja, hogy a tag az egyéni számláján lévő összeg egy részét más portfólióban helyezhesse el, a tag erre vonatkozó nyilatkozata alapján. A tag egyéni számláján lévő összeg két portfólió közötti megosztását követően a tagra vonatkozóan érkezett valamennyi befizetés is a tag által meghatározott megosztási aránynak megfelelően kerül felosztásra.
49/C. § * (1) * A szabályzatban meghatározott időszakokban jelentkező portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az igények teljesítéséhez kapcsolódó költségeket az érintett pénztártagok viselik. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál. Az egyéni számlakövetelésnek a pénztár által kialakított portfóliók közötti megosztásának egyszeri díja nem haladhatja meg a portfólióváltással érintett egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehet magasabb 2000 forintnál.
(2) A portfólióváltásnak az (1) bekezdés szerinti költségeit az érintett tagok között a 36. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően kell elszámolni.
(3) Az érintett tagokat a portfólióváltáshoz kapcsolódóan érvényesített költségekről portfólió-váltásonkénti bontásban, legalább az egyéni nyugdíjszámlára vonatkozó tájékoztatási kötelezettséghez kapcsolódóan tájékoztatni kell.
(4) A választható portfóliós rendszer működtetésének nem vagyonarányos költségeit a pénztár működési alapja terhére kell elszámolni.
49/D. § * (1) A választható portfóliós rendszer működtetése a Felügyelet erre vonatkozó engedélye birtokában kezdhető meg, folytatható, illetve módosítható. A rendszer működtetésének szüneteltetését, illetve folytatását a Felügyeletnek be kell jelenteni.
(2) * A választható portfóliós rendszer működtetésének megkezdésére, a működtetésének szüneteltetését követő folytatására, illetve módosítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell
a) a szabályzatot vagy a módosított szabályzatot a módosítások megjelölésével,
b) az azt elfogadó közgyűlés jegyzőkönyvét vagy a módosított szabályzatot elfogadó igazgatótanácsi ülés jegyzőkönyvét,
c) a szabályzattal, illetve módosított szabályzattal összefüggő befektetési politikát, valamint
d) az ellenőrző bizottság véleményét.
(3) A Felügyelet a benyújtott szabályzat módosítását írhatja elő, ha
a) hiányos,
b) nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,
c) a rendszer működtetésének költsége, illetve a portfólió váltás költségének mértéke, képzésének alapja, elszámolásának módja ellentmond a pénztári működési alapelveknek, illetve sérti a tagok érdekeit,
d) a szabályzat alapján a rendszer megbízható és biztonságos működtetése nem biztosítható,
e) a rendszer működtetése veszélyezteti a tagok megtakarításainak biztonságát.
(4) *
(5) A Felügyelet a választható portfóliós rendszer működtetésére kiadott engedélyt visszavonja, ha
a) a pénztár a rendszert nem a jogszabályokban vagy a szabályzatában foglaltaknak megfelelően működteti,
b) a pénztár a rendszer folyamatos, szabályszerű működését nem képes biztosítani,
c) a rendszer működtetése veszélyezteti a tagok megtakarításainak biztonságát,
d) a pénztár a rendszer működtetésének megszüntetését a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Felügyeletnek bejelenti.
(6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a rendszer megszüntetésének időpontját. A rendszer működtetésére kiadott engedélyt a Felügyelet a rendszer megszüntetésének időpontjára vonatkozóan vonja vissza. A bejelentéshez csatolni kell a rendszer megszüntetéséről határozó közgyűlés jegyzőkönyvét.
(7) * A pénztár a 49/B. § (3) szerinti választható portfóliós rendszer szabályzatában olyan portfóliót is kialakíthat, amelynek eszköz összetétele a szabályzatban előre meghatározott időpontokban, illetve idő elteltével a portfolió befektetési politikájában meghatározottak szerint változik.
49/E. § * (1) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetéséről a nyugdíjpénztár igazgatótanácsa dönt.
(2) A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam – amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg – olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul.
(3) A pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamának számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás árfolyamot a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam-megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítania kell. A javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.
(4) Ha hibás árfolyamon került sor elszámolásra, a hibás és a helyes árfolyam szerint számított különbséget az érintettekkel legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni, kivéve ha:
a) a hibás árfolyamszámítás miatt előállt, egy elszámolóegységre vonatkozó árfolyamkülönbség mértéke nem éri el az elszámolóegység helyes árfolyamának egy ezrelékét, illetve – ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;
b) a hibás és a helyes árfolyam különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, illetve – ha az elszámolóegység-kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – az elszámolóegység-kezelési szabályzatban megállapított értéket;
c) a különbséget az érintetteknek kellene a pénztár részre visszatéríteniük, de a pénztár az elszámolóegység-kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy az árfolyamok különbségéből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán az érintetteket terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint és a keletkezett hiányt a működési vagy a likviditási alap terhére rendezi.
(5) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerre történő átállás napját a pénztár igazgatótanácsa határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden forintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti alap portfóliója piaci értékének és az egyéni számlakövetelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás napjára vonatkozó különbözetét a hozamfelosztást követően az aktuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni.
50. § * (1) Az önsegélyező pénztár egyéni szolgáltatásokat és közösségi szolgáltatásokat nyújthat. A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag egyéni számlájának megterhelésével, az egyes közösségi szolgáltatásokat pedig a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék terhére teljesíti. A pénztár egy vagy több szolgáltatási tartalékot hozhat létre, melyeket a pénztártagok egyéni számlái terhére kell képezni.
(2) * A tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás, adomány – az egészségügyi célú önsegélyező feladatok ellátását képező szolgáltatások, valamint az 50/B. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások kivételével – a befizetést követő 180 napon belül nem használható fel egyéni szolgáltatás finanszírozására.
(3) Az önsegélyező pénztárakban az egységes tagdíjak összegét, a szolgáltatások értékét és a szükséges alapok nagyságát évente kalkulálni kell. A szolgáltatások lehetséges értékének összegét és az alapok nagyságát a pénztár által vállalt szolgáltatások összetétele és a megfizetett tagdíjak szolgáltatásra fordítandó részének összege határozza meg.
(4) Az időszaki járadék szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárak kötelesek alapszabályukban rendelkezni a járadékjogosultságról, a járadékfizetés feltételeiről, a követelések hordozhatóságáról, valamint a járadékszolgáltatás gazdálkodási és üzemviteli szabályairól.
(5) Amennyiben a pénztár közösségi szolgáltatást nyújt, akkor az alapszabálynak rendelkeznie kell az egyes közösségi szolgáltatásra jogosultak köréről, az egyes szolgáltatási tartalékok létrehozásáról, azok mértékéről, fedezetéről, felhasználásának módjáról, az e tartalékok közötti átcsoportosítás lehetőségéről és módjáról, valamint a közösségi szolgáltatási kör változása esetén a tartalékban található pénzeszközök egyéni számlákra történő átcsoportosításáról.
(6) * A pénztártag – az önsegélyező pénztár alapszabályában foglaltak szerint – rendelkezhet arról, hogy egyéni számla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre leköti. A pénztártag e rendelkezéssel vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására.
50/A. § * Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.
50/B. § * (1) Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:
a) * gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;
b) munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthatja, akiknek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosultak;
c) tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat;
d) betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megváltozott munkaképesség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
e) hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja;
f) *
g) * nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, amellyel a köznevelésről szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult – ideértve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján más tagállamban fennálló, családi ellátásra való jogosultságot is – személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25. életévét be nem töltött természetes személy tekintetében kifizetett, költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése biztosítható azzal, hogy a beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet;
h) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
i) * közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása, amely a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. A közüzemi díjak finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;
j) * lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár a hitelintézet által kiadott, a pénztártag által teljesített hiteltörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján a pénztártag részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére is megfizetheti a támogatást. A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;
k) * otthoni gondozás: amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;
l) * idősgondozás támogatása: a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére, gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díjának támogatására.
(2) Az önsegélyező pénztár az 51/B. §-a (1) bekezdésének f)–g) pontjaikban foglalt szolgáltatásokat is nyújthatja kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként.
50/C. § * Az önsegélyező pénztárak életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások körében az 51/C. § e) pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújthatják.
50/D. § * (1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásait – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag az 50. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi szolgáltatásként nyújthatja.
(2) Az önsegélyező pénztár az 50/B–50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:
a) az 50/B. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellátások közül
aa) * a magzat (orvos által igazolt) fogantatásának 91. napjától megszületéséig nyújtható szolgáltatás, a várandóssággal összefüggő orvosi ellátás igazolt költségének támogatására, valamint a magzat 91. napos korától a megszületéséig nyújtható, a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása esetén nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás;
ab) * a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
ac) * a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;
b) * az 50/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellátások közül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
c) * az 50/B. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások közül
ca) a táppénz, baleseti táppénz, a baleseti járadék valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
cb) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;
cc) * a rokkantsági járadék valamint a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;
d) az 50/B. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ellátások közül a temetés igazolt költségeinek támogatása;
e) *
f) az 50/B. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott ellátás;
g) az 50/B. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások;
h) az 50/B. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások;
i) az 50/C. §-ban meghatározott ellátások;
j) * az 50/B. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az otthoni gondozás tartamára, az igazolt gondozási díj, legfeljebb a szociális vetítési alap összegének mértékéig;
k) * az 50/B. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltatás támogatása az intézményi elhelyezés tartamára, az igazolt napi vagy havi díj, de legfeljebb a szociális vetítési alap összegének, illetve napi díj esetén a szociális vetítési alap összege harmincad részének mértékéig;
l) * az 50/B. § (1) bekezdésének i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás.
50/E. § * (1) A pénztár szolgáltatást kizárólag a szolgáltatásra jogosult személy erre vonatkozó írásbeli igénylése alapján, az egyes szolgáltatások alapjául szolgáló
a) esemény bekövetkezése után, vagy
b) állapot fennállása idején
nyújthat.
(2) A szolgáltatás iránti igényt a szolgáltatás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését, állapot kialakulását, illetve a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhezvételét követő 120 napon belül kell a pénztárhoz benyújtani. Az igény bejelentésének minősül a pénztári kártya használata.
(3) * Az 50/B. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltatás a tanév első napját megelőző 15 napon belül és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül, az 50/B. § (1) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás esetében az év bármely időpontjában kiállított és teljesített, számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható. A számla, egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum tartalmát kormányrendelet határozza meg. A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően igazolnia kell a pénztár részére, hogy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, illetve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint védendő fogyasztónak minősül.
(4) A pénztár alapszabályában meg kell határozni, hogy a pénztár a szolgáltatási igény bejelentését követően hány napon belül teljesíti az eseti szolgáltatásokat, illetve hány napon belül kezdi meg a járadékok folyósítását.
(5) A valamely nem végleges állapoton alapuló szolgáltatásra való jogosultság megszűnését a jogosultnak a megszűnés időpontját, illetve a szolgáltatásra való jogosultság megszűnését igazoló dokumentum kézhezvételét követő 30 napon belül be kell jelentenie a pénztárnak. Amennyiben a jogosultság megszűnése rendszeres (járadékjellegű) szolgáltatás folyósításának tartama alatt következik be, a járadék folyósítását a jogosultság megszűnésének bejelentését követő 30 napon belül be kell szüntetnie a pénztárnak.
(6) A feltételek bekövetkeztét, fennállását a szolgáltatás igénylésekor vagy azt megelőzően kell igazolni. A szolgáltatások igénybevételét megalapozó dokumentumokat az önsegélyező pénztár a szolgáltatás folyósításának napjától számított 8 évig megőrzi.
(7) * A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott szolgáltatás igénybevételét megelőzően be kell nyújtania a pénztár részére a lakáscélú jelzáloghitel szerződését, valamint a hitelintézet igazolását az utolsó háromhavi törlesztőrészlet mértékéről vagy ezen iratok másolatát.
51. § * (1) Az egészségpénztár szolgáltatásait saját maga szervezheti vagy e célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet.
(2) A pénztár szolgáltatásszervezési tevékenységet – kiegészítő vállalkozási tevékenysége keretében – más pénztárak tagjai, valamint más magánszemélyek, illetve intézmények részére is végezhet.
(3) Az egészségpénztár a természetbeni szolgáltatásokat egészségpénztári szolgáltatón keresztül nyújthatja.
(4) * Az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését – az alapszabályban foglaltak szerint – a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével kell biztosítani. Amennyiben a pénztár nyújt olyan szolgáltatást, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, akkor az alapszabálynak rendelkeznie kell a fedezeti alapon belül elkülönítetten az egyes szolgáltatások fedezetének létrehozásáról, annak mértékéről, felhasználásának módjáról, illetve az egyéni számláknak a közös szolgáltatás fedezetéül szolgáló együttes és arányos megterheléséről is.
(5) * A pénztártag – az egészségpénztár alapszabályában foglaltak szerint – rendelkezhet arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre leköti. A pénztártag e rendelkezéssel vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe pénztári szolgáltatások finanszírozására.
(6) * A fedezeti alapon az egészségpénztár, illetve egészség- és önsegélyező pénztár a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésének legalább a 90 százalékát köteles jóváírni. E szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet. Az az egészségpénztár, illetve egészség- és önsegélyező pénztár, amely kizárólag olyan szolgáltatást nyújt, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésnek legalább a 70 százalékát köteles jóváírni a fedezeti alapon.
(7) * Egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba történő átlépés esetén az átadó pénztár az átlépő tag egyéni egészségszámla követeléséről a befizetés időpontja szerinti bontásban ad tájékoztatást az átvevő pénztár részére.
(8) * A (7) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében az átadó pénztár – az érintett összeg feltüntetésével – megjelöli a tagi egyenleg azon részét, amelynek forrása 180 napnál régebben történt tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás vagy adomány, továbbá feltünteti a 180 napon belüli egyes befizetések összegét és időpontját, továbbá a 180 napon belüli egyéni számla terhelések összegeit és azok időpontjait, valamint az éves keretösszeg felhasználású önsegélyező szolgáltatásokra a naptári évben már kifizetett összegeket.
51/A. § * (1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.
(2) Az 51/B. § (1) bekezdés m) pontjában szereplő szolgáltatás nyújtásakor az egészségbiztosítási szerződés megkötésekor a pénztártag, vagy a javára eljáró pénztár az alábbiak szerint járhat el:
a) az egészségbiztosítás kedvezményezettje a pénztártag, vagy közeli hozzátartozója lehet; valamint
b) a biztosítónak az adott egészségbiztosítással kapcsolatos bármely pénzbeli kifizetését a pénztártag pénztárban vezetett egészségszámlájára, vagy a pénztár erre a célra kijelölt szolgáltatási számlájára kell teljesíteni.
51/B. § * (1) Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az egészségbiztosítási szerv által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja: *
a) egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
b) *
c) otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat;
d) gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
e) *
f) látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
g) életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;
h) a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál, illetve az 51/C. § a) pontjában foglalt szolgáltatásként;
i) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
j) pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
k) hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén;
l) * az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatása;
m) * szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának fizetése;
n) *
(2) *
51/C. § * Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:
a) természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott – az 51/B. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó – szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet;
b) *
c) sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;
d) *
e) gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.
51/D. § * (1) Az 51/B–51/C. §-ban meghatározott szolgáltatások igénybevételéről – a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – a pénztártag rendelkezik.
(2) * A 2. § (6) bekezdés g) pontjának 7. alpontjában meghatározott szolgáltatások közül a hallásjavító eszközök, valamint a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlásának támogatása (feltéve, hogy a vásárlás társadalombiztosítási támogatás igénybevétele nélkül történik és a megvásárolt termék nem vényköteles), valamint az 51/B. § (1) bekezdésének c) pontjában nevesített szolgáltatások orvosi javaslat, vagy – kizárólag a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlása esetén – működési engedéllyel rendelkező, szakképzett optometrista javaslata alapján vehetők igénybe.
(3) Az 51/B. § (1) bekezdésének f)–g) pontjában meghatározott szolgáltatások az indokoltságot alátámasztó hatósági igazolás alapján vehetők igénybe.
51/E. § * (1) Az egészségpénztárak által nyújtott szolgáltatások a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint minősülnek prevenciós szolgáltatásnak.
(2) A pénztárral szűrési, állapotfelmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.
(3) * A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. Az egészségterv kötelező tartalmi elemei:
a) a beteg állapotát, panaszait felmérő kérdőíves előszűrés eredményének összefoglalása;
b) a pénztár alapszabályában meghatározott alapszűrések eredménye;
c) az állapotfelmérést végző szakorvos által az a) és b) pont vizsgálatai alapján javasolt további állapotfelmérő vizsgálatok eredménye;
d) az a)–c) pontban végzett vizsgálatok összefoglaló értékelése;
e) a d) pont alapján készült javaslat a további vizsgálatokra és ellenőrzésekre, esetleges gondozásba vételre;
f) a d) pont alapján készült életvezetési javaslat, amely kiterjed
1. a táplálkozási javaslatokra;
2. az esetlegesen javasolt sporttevékenységekre;
3. az esetlegesen javasolt gyógyászati szolgáltatásokra;
4. az esetlegesen javasolt, az 51/B. § (1) bekezdésének h) pontjában és az 51/C. § d) pontjában felsorolt kúraszerű ellátásokra.
(4) * A személyes egészségterv alapján indokolt, az egészség megőrzését és a megbetegedések megelőzését elősegítő – az orvosi javaslat alapján – igénybe vehető szolgáltatások közül az 51/B. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt szolgáltatások prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.
(5) Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, az 51/B. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő orvosi javaslatra igénybe vett szűrővizsgálatok, ideértve az egészségbiztosítási szerv által nem finanszírozott, működési engedéllyel rendelkező szakorvos által végzett szűrést, így különösen *
a) méhnyakrákszűrés;
b) emlőrákszűrés;
c) vastagbélrákszűrés;
d) prosztatarákszűrés;
e) mozgásszervi szűrés;
f) AIDS-szűrés;
g) mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés;
h) fogászati szűrés.
(6) * Ha az a (2) bekezdés alapján készített személyes egészségterv alapján indokolt, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az 51/B. § (1) bekezdésének h) pontjában felsorolt szolgáltatások is.
(7) A (2), (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások csak akkor minősülnek prevenciós szolgáltatásnak, ha a pénztártag a (3) bekezdés f) pontja szerinti javaslat megértését, a javaslatok elfogadását és a megvalósításban való együttműködő készségét aláírásával igazolja és – a (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetén – a (2) bekezdésben meghatározott személyes egészségterv a szolgáltatás igénybevételének időpontját megelőző két éven belül készült.
52. § (1) A pénztárak érdekeik képviseletére és közös céljaik megvalósítására szövetsége(ke)t hozhatnak létre.
(2) * A szövetség jogi személyként működő egyesület.
(3) A szövetség a pénztárak működésére vonatkozóan szakmai ajánlásokat adhat ki.
(4) A pénztárak a szövetségnél fizetőképességük biztosítására és szolgáltatásaik biztonsága érdekében garanciaalapot, a szolgáltatási szintek és körök közötti különbségek kiegyenlítésére, a pénztárak közötti átlépés segítésére és az ezen törvényben meghatározott további feladatok ellátására általános alapot hozhatnak létre.
(5) A garanciaalap és az általános alap működtetésére az érintett pénztárak megállapodása az irányadó.
53. § *
54–55. § *
56. § *
57. § *
(2) A Felügyelet jogköre alkalmazása során – az átmeneti és tartós fizetésképtelenség esetei kivételével – nem kötelezheti a pénztárat alapszabályától és jóváhagyott pénzügyi tervétől eltérő gazdálkodásra.
59. § * A Felügyelet engedélye szükséges
a) a pénztár tevékenységének megkezdéséhez;
b) *
c) a pénztárak ideiglenes tagzárlatához, tevékenységének szüneteltetéséhez;
d) a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez;
e) * a pénztár átalakulásához;
f) * a pénztár tevékenységének lezárásához;
g) * ingatlanértékelő alkalmazásához;
h) * választható portfóliós rendszer működtetéséhez és módosításához.
59/A–B. § *
59/C. § * (1) A Felügyelet az egyes pénztárak alábbi dokumentumait, adatait az érdeklődők számára folyamatosan és térítésmentesen hozzáférhetővé teszi:
a) alapszabály,
b) közgyűlések jegyzőkönyvei,
c) székhely, telephely(ek), fiók(ok), kirendeltség(ek),
d) adószám,
e) a pénztár negyedéves jelentésekben szereplő adatok szerinti taglétszáma, vagyona (befektetések negyedév végi záróállományának piaci értéke),
f) vezető tisztségviselők neve,
g) könyvvizsgáló neve, lakcíme,
h) az éves beszámolók.
(2) A Felügyelet a vezető tisztségviselők, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, valamint természetes személy szolgáltatók az alábbiakban felsorolt személyes adatait a pénzügyi szervezetek felügyeleti tevékenységének ellátása céljából kezelheti:
a) * természetes személyazonosító adatok,
b)–c) *
d) lakcím (tartózkodási hely),
e) szakképzettség, végzettség, szakmai gyakorlat,
f) büntetlen előélet,
g) betöltött tisztség.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat a Felügyelet kérésére a pénztár, illetve az érintett személy köteles a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.
59/D. § * A pénztárak a tevékenységi engedély iránti kérelmet; a pénztár, illetve a vezető tisztségviselők, az ügyvezető, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a szolgáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet által meghatározott formában kötelesek elkészíteni.
60. § * E törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kizárólag a Felügyelet engedélyével végezhető.
61. § * A Felügyelet a tevékenységi engedélyt a 10. § (2) bekezdése szerint szervezetenként elkülönítve adja meg.
62. § (1) * A pénztár köteles a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő 60 napon belül a Felügyelettől a tevékenységi engedélyt kérelmezni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az alakuló közgyűlés helyét, időpontját, a résztvevő személyek számát;
b) a pénztártagok számát a kérelem beadásának napján;
c) a pénztár tervezett alapképzési elveit.
(3) *
(4) A kérelemhez mellékelni kell
a) az alakuló közgyűlés által elfogadott induló gazdálkodási tervet és alapszabályt;
b) az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és jelenléti ívét;
c) * igazolást arról, hogy a pénztár adószámmal és pénzforgalmi számlával rendelkezik;
d) a gazdálkodási vagy befektetési üzletmenet kihelyezése esetén az erre vonatkozó szerződést;
e) *
f) * az egészségpénztáraknak, amennyiben kötöttek, az egészségbiztosítási szervvel, illetve a helyi önkormányzattal (önkormányzatokkal) kötött szerződést;
g) * a nyugdíjpénztáraknak, amennyiben kötöttek, a központi nyugdíjbiztosítási szervvel kötött szerződést;
h) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását igazoló iratot.
(5) Az induló gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell
a) a pénztár alapításkori vagyonát tételes és értékkel ellátott bontásban és az alapok közötti felosztását;
b) * a tevékenységi engedély véglegessé válásának napjáig tervezetten felmerülő költségek fajtáit és mértékét, valamint ezek várható fedezetét;
c) * a pénztár pénzügyi tervét.
(6) * Az induló gazdálkodási tervnek az (5) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell mindazokat az adatokat és feltételeket, amelyeket a pénztár alapszabályban vállalt szolgáltatásainak teljesítéséhez, a pénztár hosszú távú és a tervezett taglétszámához igazodó működőképességéhez, a tagokkal szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez a pénztár igazgatótanácsa szükségesnek tart, illetve amit a Felügyelet előír.
63. § *
64. § (1) A pénztártevékenység folytatásának tárgyi és személyi feltétele:
a) * valamennyi pénztártípusnál a pénztártevékenység biztonságos folytatására alkalmas irodahelyiség, adószám, elnevezés és legalább mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkező alkalmazott, ha a pénztár nem helyezi ki gazdálkodásának nyilvántartását;
b) * a nyugdíjpénztárnál befektetésekért felelős vezető vagy érvényes szerződés olyan szolgáltató szervezettel vagy vállalkozással, mely jogosult a pénztár befektetési üzletmenetének végzésére vagy alapjainak befektetésére;
c) * közösségi szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárnál, valamint járadékszolgáltató nyugdíjpénztárnál megbízott aktuárius (biztosításmatematikus).
(2) Több pénztár azonos típusú feladat ellátására közösen is alkalmazhat szakértőket, ügyintézőket.
(3) * A pénztár csak büntetlen előéletű szakértőt alkalmazhat. Indokolt esetben a Felügyelet kifogást emelhet a szakértők alkalmazásával szemben.
(4) * A pénztár az (1)–(3) bekezdések szerinti személyi és tárgyi feltételekben, valamint a letétkezelő, számlavezető, szolgáltatás-szervező, valamint a kiszervezett tevékenységet végző személyében történt változást a szerződés megkötését követő öt napon belül a Felügyeletnek a rendszeresített adatlapon bejelenti.
(5) * A pénztári tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folyamatos végzésének a feltétele
a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;
b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;
c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség;
d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;
e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv; és
f) az áttekinthető szervezeti felépítés.
(6) * A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi a pénztár körültekintő vezetését, a pénztár vezetésének a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a pénztárt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
64/A. § * (1) * A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minősítéssel.
(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.
(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2), (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.
(4) * A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.
(5) * A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, pénzforgalmi számláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.
(6) * A könyvvizsgáló a 23. § (1) bekezdésének d)–e) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat. Az alakuló közgyűlésen elfogadott dokumentumokat nem kell könyvvizsgálónak megvizsgálni.
(7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.
(8) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács – a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül – nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.
(9) * A pénztár könyvvizsgálója a (6) bekezdésben foglaltakon túl köteles a pénztár befektetett eszközeit tartalmazó letétkezelői nyilvántartást összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével – egyidejűleg – írásban tájékoztatni.
(10)–(16) *
64/B. § *
64/C. § * (1) * A pénztár és a szolgáltató a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.
(2) * A pénztár köteles a nemi hovatartozás szerint eltérő mértékű, típusú vagy formájú szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatokat a Felügyeletnek éves rendszerességgel megküldeni.
(3) * A pénztár és a szolgáltató köteles a tevékenységéről külön jogszabályban előírt módon, formában, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.
64/D. § * (1) A Felügyelet kérésére a pénztár köteles megküldeni részére
a) az alapszabályt és annak módosításait,
b) a közgyűlési jegyzőkönyvet a csatolt iratokkal együtt,
c) a jogszabályban felsorolt szolgáltatókkal kötött szerződéseket, és azok módosításait,
d) a 64. § (1)–(3) bekezdések szerinti személyi és tárgyi feltételekben történő változást igazoló dokumentumokat.
64/E–G. § *
64/H. § *
65. § (1)–(2) *
(3) * A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a következő intézkedéseket – akár együttesen is – alkalmazhatja:
a) * az e törvényben és pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására – esetleg határidő kitűzésével – felszólíthat;
b) előírhatja intézkedési terv meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;
c) jelentős vezetői vagy működési hiba esetén kezdeményezheti az érintett vezető felmentését;
d) tagfelvételi zárlatot rendelhet el;
e) rendkívüli közgyűlést hívhat össze;
f) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet;
g) a pénztártevékenységre adott engedélyt visszavonhatja;
h) felszólíthat a pénzügyi terv átdolgozására, illetve az alapszabály módosítására;
i) * korlátozhatja a pénztár tevékenységét;
j) * kifizetési tilalmat rendelhet el;
k) * felfüggesztheti a pénztár működését;
l) * felügyeleti biztost rendelhet ki;
m) * a bíróságnál kezdeményezheti felszámolási eljárás megindítását;
n) * vezetői vagy működési hiba esetén figyelmeztetheti a vezető tisztségviselőt, ügyvezetőt, helyettes ügyvezetőt.
(4) A pénztártevékenység folytatására adott engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár
a) * tevékenységének folytatását az engedély véglegessé válásának napjától számított 180 napon belül nem kezdi meg, vagy azt a Felügyelet hozzájárulása nélkül szünetelteti;
b) az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt;
c) nem tesz eleget a 64. §-ban foglalt engedélyezési feltételeknek;
d) * a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyeztetve
da) a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti vagy
db) a Felügyelet e törvényen alapuló határozatainak nem tesz eleget;
e) az engedélyezetten túlmenően egyéb, engedély nélküli tevékenységet végez;
f) * taglétszáma 6 hónapot meghaladó időtartamban nem éri el a 15 főt.
(5) * A tevékenységi engedély visszavonását követően a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a pénztártagok érdekének védelmét szolgálja, korlátozhatja, vagy megtilthatja a pénztár eszközei feletti szabad rendelkezést.
(6) * A Felügyelet a pénztár tevékenységének korlátozásával megtilthatja a pénztár szolgáltatási körében szereplő egyes szolgáltatások nyújtását, ha valamely szolgáltatás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A tevékenységet korlátozó határozatban megjelölt szolgáltatáson kívül a pénztár a többi szolgáltatását továbbra is nyújthatja.
(7) * A pénztár köteles a Felügyelet által a (3) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. Ha a pénztár nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.
(8) * A pénztár jogosult a (7) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.
66. § *
67. § *
68. § * (1) A Felügyelet intézkedéssel élhet, ha a pénztár tevékenysége során eltér az alapszabályában, illetve jóváhagyott pénzügyi tervében rögzítettektől, valamint e törvény és a kiegészítő kormányrendeletek előírásaitól, és e tevékenységével vélelmezhetően a pénztár likviditását veszélyezteti.
(2) A Felügyelet
a) * figyelmeztetést alkalmazhat, ha a pénztár a jóváhagyott pénzügyi tervétől vagy alapszabályától eltérő gazdálkodást folytat, vagy nem felel meg a tárgyi, illetve személyi feltételeknek;
b)–c) *
d) új pénzügyi terv kidolgozását írhatja elő.
e) *
(3) A pénztár működésének átmeneti zavara – 60 napnál nem hosszabb fizetésképtelenség –, szakmai vagy vezetői alkalmatlanság, illetve összeférhetetlenség esetén a Felügyelet intézkedésként kezdeményezheti
a) az ügyvezetők, illetve más alkalmazottak munkaviszonyának megszüntetését;
b) a tisztségviselők felmentését;
c) új pénzügyi terv kidolgozását;
d) rendkívüli közgyűlés összehívását.
68/A. § * (1) A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, ha a pénztár súlyosan vagy ismételten megsérti a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A kifizetési tilalom ideje alatt a pénztár nevében kifizetések – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a pénztár pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők.
(3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés teljesíthető, amely a pénztártagoknak a kifizetési tilalomból eredő érdeksérelmének elkerülése érdekében szükséges – ideértve különösen a pénztári szolgáltatások kifizetését, a közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez szükséges kifizetéseket –, és nem veszélyezteti a pénztártagság egészének biztonságát.
(4) Más pénztárba való átlépés vagy a pénztárból történő kilépés esetén a tag követelése átutalásának, illetve kifizetésének határideje a kifizetési tilalom lejárta után nyílik meg.
68/B. § * (1) A Felügyelet a pénztár működését határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha a pénztár súlyosan vagy ismételten megsérti a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a pénztártagok érdekeit, illetve a pénztárvagyon biztonságát. A Felügyelet a pénztár működése felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A pénztár a működésének felfüggesztése alatt új tagokat nem vehet fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket, és nem eszközölhet befektetéseket.
(3) * A pénztár működése felfüggesztésének idején történő kivételes kifizetésekre alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A pénztár új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes jóváhagyásával eszközölhet, azzal, hogy a befektetés kizárólag az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal.
(4) A pénztár működésének felfüggesztése alatt a tagsági jogviszony és a tagdíjfizetési kötelezettség szünetel, azzal, hogy ez az idő a várakozási időbe beszámít. A beérkező tagdíjakat a pénztár pénzforgalmi számlájának vezetője a felfüggesztés időpontjától a befizetőnek visszautalja.
68/C. § * (1) A felügyeleti biztos kirendelése a működőképesség helyreállítását célozza, tartama alatt a pénztár a Felügyelet által kinevezett felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik.
(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénztár vezető tisztségviselőinek felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a pénztár vezető tisztségviselői e törvényben és az alapszabályban rögzített feladataikat, képviseleti jogaikat nem gyakorolhatják. Ezen jogokat a kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a vezető tisztségviselő a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénztárral szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban a vezető tisztségviselő a pénztárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(4) Ha nincs lehetőség a pénztár ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetve rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(5) A felügyeleti biztost kirendelő határozatban meg kell határozni feladatait, és kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a hatásköréről, a kirendelés időtartamáról.
(6) A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra jelölhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.
69. § * (1) Ha a pénztár működésében olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a megtakarítások vagy a szolgáltatások biztonságát fenyegeti, a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a pénztártagok érdekében szükségintézkedést tehet. Az intézkedések megtételét indokolja különösen, ha a pénztár
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy valamely – különösen pénzügyi, könyvvezetési, beszámolási vagy tájékoztatási – kötelezettségének nem tud eleget tenni,
b) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a pénztár valódi pénzügyi helyzetének feltárása, vagy
c) alapszabálynak vagy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő működése nem biztosítható.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott veszélyhelyzet feloldása érdekében – intézkedésként – a 65. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.
69/A. § * A Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár elleni felszámolási eljárás megindítását, ha
a) a szükséghelyzetben hozott intézkedések ellenére a 69. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike fennmarad,
b) a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másképp nem orvosolható,
c) * a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította,
d) * a pénztár a megkezdett végelszámolási eljárást a 45/A. § (7) bekezdésében meghatározott határidőre nem zárja le, vagy a
e) * a pénztár a nyilvántartó bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
70. § * (1) * A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyeletnek a szolgáltató ellenőrzésére irányuló eljárására a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy átfogó ellenőrzésnek helye nincs.
(2) A Felügyelet a szolgáltatóval szemben az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:
a) a jogszabályokban és a pénztárral kötött szerződésben előírtak betartására és a pénztártagok érdekének, valamint a pénztárvagyon biztonságának érdekében szükséges intézkedések megtételére – határidő kitűzésével – felszólíthat;
b) *
c) felszólíthatja a pénztárat a szolgáltatóval kötött szerződés módosítására, illetve felbontására, ha a szolgáltató a jogszabályokban, illetve a pénztárral kötött szerződésben előírtakat megsérti, a pénztártagok érdekeit vagy a pénztárvagyon biztonságát veszélyezteti, illetve, ha a szolgáltató nem rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges személyi, tárgyi és szakmai feltételekkel, vagy alaposan feltehető, hogy a tevékenység biztonságos folytatására alkalmatlan.
(3) A Felügyeletnek az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogköre nem érinti és nem zárja ki más hatásköreinek gyakorlását.
70/A. § * E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint.
71. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
72. § (1) * A törvény hatálybalépésekor egyesületként működő és pénztárrá átszerveződő, valamint a pénztárak átalakulásával létrejövő pénztáraknak az átszerveződés, illetve átalakulás révén bekövetkező vagyonszerzése illetékmentes.
(2) Ahol jogszabály munkavállalói nyugdíjalapot, illetve munkavállalói nyugdíjalapra vonatkozó külön törvényt említ, azon a továbbiakban az e törvény szerint létrehozott bármely típusú kiegészítő pénztárat, illetve e törvényt kell érteni.
(3) A pénztárak elismert pénztárként való működésének feltételeiről külön törvényben kell rendelkezni.
72/A. § * (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 445. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyesületnek a biztosítási tevékenység körébe nem tartozó egyéb tevékenységgel kapcsolatos – tagsági jogviszonyon alapuló – jogainak és kötelezettségeinek összessége (a továbbiakban: egészség- és önsegélyező állomány) a felügyeleti biztos döntésével, a szolgáltatást igénybe vevő tagok érdekeinek a védelme érdekében, a 10. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott egészség- és önsegélyező pénztárhoz átruházható, ha a kölcsönös biztosító egyesületnek a biztosítási tevékenység végzésére vonatkozó engedélye visszavonásra került.
(2) Az állományátruházás során a kölcsönös biztosító egyesület és az egészség- és önsegélyező pénztár megállapodást köt.
(3) Az egészség- és önsegélyező állomány átruházása esetén az állományt átvevő egészség- és önsegélyező pénztárt az állomány tekintetében megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a Bit. 445. § (1) bekezdésében meghatározott kölcsönös biztosító egyesületet az egészség- és önsegélyező állomány tekintetében megillették, illetve terhelték. A pénztár mindazon szolgáltatások – ideértve az egészség- és önsegélyező pénztárak szociális intézményekkel kapcsolatos működési és üzemeltetési szolgáltatásait is – nyújtására jogosult, amelyeket e körben a kölcsönös biztosító egyesület nyújtott.
(4) Az egészség- és önsegélyező állományhoz kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő tagok egyesületi tagsági jogviszonya az állományátruházás következtében megszűnik, az egészség- és önsegélyező pénztárnál tagsági jogviszony keletkezik. Az állományátruházással érintett tagot úgy kell tekinteni, mintha másik pénztárból lépett volna át.
(5) Az állományátruházás esetén az egészség- és önsegélyező állományhoz kapcsolódó vagyon átadásra kerül az egészség- és önsegélyező pénztárhoz. Az állományátruházással érintett vagyonátadás adó- és illetékmentes.
(6) A Felügyelet az állományátruházás sikeres lebonyolítása céljából felügyeleti biztost rendel ki, vagy a már kijelölésre került felügyeleti biztos megbízólevelét haladéktalanul módosítja.
(7) A felügyeleti biztos az állományátruházás lebonyolítása érdekében, ajánlattételre hívja fel a 10. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott egészség- és önsegélyező pénztárakat. A felhívásnak tartalmaznia kell az átruházandó állomány meghatározását és az állománnyal kapcsolatban átadásra kerülő vagyon nagyságát.
(8) A 10. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott egészség- és önsegélyező pénztár a (7) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontig – amely nem lehet hosszabb, mint az felhívás közzétételétől számított harminc nap – tehet nyilatkozatot az állomány átvételére, amelyhez a felügyeleti biztos (9) bekezdésben meghatározott döntésének a meghozataláig kötve van.
(9) A felügyeleti biztos a felhívásban megjelölt határidőt követő tizenöt napon belül dönt, hogy melyik egészség- és önsegélyező pénztárral állapodik meg az állományátruházásról. Több ajánlat esetén versenytárgyalás is tartható. A felügyeleti biztos azon ajánlatot fogadhatja el, amely – a tagok érdekeinek védelmére is tekintettel – az ajánlatban fogalt összes feltételek figyelembevételével a legkedvezőbb.
72/B. § * A 72/A. §-nak az egyes egészség- és önsegélyező szolgáltatások védelméről szóló 2016. évi CXLVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kell.
73. § * Azon pénztárak, amelyek a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény hatálybalépésekor nem rendelkeznek internetes honlappal, 2025. január 1-jéig kötelesek internetes honlapot létesíteni és ott az e törvényben előírt közzétételi kötelezettségeiknek eleget tenni. A pénztár a közzétételi kötelezettségét az 52. § szerinti szövetség által üzemeltetett honlapon való közzététellel is teljesítheti.
74. § *
75. § *
76–77. § *
78. § (1) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a pénztárak egyes gazdálkodási szabályait, a pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a felügyeleti eljárási szabályokat, valamint az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatások nyújtására, és ezen szolgáltatások szakmai ellenőrzésére vonatkozó egyes szabályokat. *
(2) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségpénztáraknak az egészségügyi intézményekre vonatkozó működési és üzemeltetési szabályait rendeletben szabályozza. *
(3) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pénztári vagyon piaci értéken történő értékelésének részletes szabályait, a pénztári teljesítménymérés-mutatónak számítási módszerét, valamint a piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést tartalmazó letétkezelői jelentés megküldésére vonatkozó határidőt rendeletben meghatározza.
(4) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az önsegélyező és az egészségpénztári pénztári kártya kibocsátására, felhasználására, valamint a kártyás elszámoló rendszerek működtetésére vonatkozó szabályokat rendeletben szabályozza.
(5) * Felhatalmazást kap a kormány, hogy a nemi hovatartozás szerint eltérő szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjét, tartalmát rendeletben szabályozza.
(6) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészség- és önsegélyező pénztáraknak a szociális intézményekre vonatkozó működési és üzemeltetési szabályait rendeletben határozza meg. *
79. § * Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a pénztári tagsági jogviszony létesítésére irányuló belépési nyilatkozat megtétele előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. *
(3) A tevékenység folytatására vonatkozó engedély megadásának vagy a kérelem elutasításának időpontjáig a rendszer működtetése nem minősül tevékenységi engedély nélküli tevékenységnek.
81. § * (1) A pénztáraknak e törvény hatálybalépésekor a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként kimutatott összegét az e törvény hatálybalépését követő első hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.
(2) *
(3) A 64/A. § (4) bekezdésben meghatározott időtartamot jelen törvény hatálybalépését követően kell számítani, és az időtartam számításánál e törvény hatálybalépése előtti időszakot nem kell figyelembe venni.
(4)–(5) *
(6) *
(7) * Az egészségpénztáraknak biztosítani kell, hogy a tagsági jogviszony 2003. december 31-ét követő megszűnése esetén a jogosult részére az egyéni számlán nyilvántartott – egyéb jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó összeggel csökkenthető – teljes összeg kifizetésre, illetve átutalásra kerüljön.
(8) * A nyugdíjpénztár tagja által tett, 2003. december 31-én hatályos kedvezményezett-jelölés a 16/A. §-a (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól függetlenül 2003. december 31-e után is érvényes, azonban azokra is alkalmazandók 16/A. § (3)–(10) bekezdéseinek előírásai.
(9) * Az e törvény 2011. december 31-én hatályos 51/B. § (1) bekezdés e), l), m) és n) pontjaiban és az 51/C. § b) és d) pontjaiban említett, 2012. január 1-je előtt igénybe vett szolgáltatások számlái az önkéntes egészségpénztárban 2012. június 30-ig az e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint elszámolhatók. E szolgáltatások adókötelezettségére az Szja tv. és az Eho. tv. 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(10) * Azon pénztártagok nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának elbírásakor, akik részére 2012. január 1-jét megelőző kezdő nappal rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül a 2011. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(11) * A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel beiktatott 2. § (5) bekezdés j) pontjában foglaltakat 2016. augusztus 1-től kell alkalmazni.
81/A. § * Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
81/B. § * Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
82. § * Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 1998. június 29-én kelt 98/49/EK irányelve a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről,
b) a Tanács 2004. december 13-án kelt 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.
