Az 1994. évi XX. törvény 4. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a belügyminiszterrel, a népjóléti miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) * Ha a magyar bíróság az Egyezményben részes állam állampolgárával szemben végrehajtandó szabadságvesztést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, az Egyezmény lényeges tartalmáról és a végrehajtás átadásának (a továbbiakban: átszállítás) lehetőségéről a jogerős határozatot hozó bíróság tanácsának elnöke (a továbbiakban: a tanács elnöke) tájékoztatja az elítéltet, illetve – ha az elítélt jogérvényes hozzájárulásra képtelen – az elítélt képviselőjét. Ha az átszállítás iránt kérelmet terjesztenek elő, az elítéltnek, illetőleg a képviselőjének az átszállításhoz való hozzájáruló nyilatkozatáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír a tanács elnöke, az elítélt vagy a képviselője. Ha az elítélt, illetve képviselője a határozat kihirdetésénél nincs jelen, a tájékoztatást írásban kell részére kézbesíteni.
(2) Ha a fogva lévő elítélt a szabadságvesztését, illetőleg az intézkedést végrehajtó intézetben terjeszt elő az átszállítása iránti kérelmet, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát az (1) bekezdésben írt módon jegyzőkönyvezi, és azt az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.
(3) *
(4) * Amennyiben az elítélt, illetőleg képviselője az átszállítás iránti kérelmet terjeszt elő, a bíróság a büntetőügy iratait, valamint az Egyezmény 6. Cikk 2. pontjában felsorolt iratokat felterjeszti az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.
(5) Az Egyezmény 2. Cikk 3. pontjában említett esetben az (1)–(4) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók.
2. § *
3. § *
4. § *
5. § (1) * A közkegyelmi rendelkezések alkalmazása érdekében a nem magyar állampolgár elítéltet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az átszállítása után is nyilvántartja. A nyilvántartás a végrehajtás befejezéséig vagy a végrehajthatóság megszűnéséig tart. Erről az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium értesíti a nyilvántartást vezető szervet. A végrehajtás befejezéséről vagy a végrehajthatóság megszűnéséről a Miniszterelnöki Hivatalt is tájékoztatni kell.
(2) * Az elítéltre kiható közkegyelmi rendelkezés alapján hozott határozatról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, illetve a törvényszék tájékoztatja az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumot.
6. § * A perújítási eljárás, valamint a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatot az első fokon eljárt bíróság küldi meg az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.
7. § Az Egyezmény 15. Cikkének végrehajtása érdekében a szabadságvesztést vagy az intézkedést foganatosító büntetés-végrehajtási szerv tájékoztatja az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumot, ha *
a) a büntetőítélet végrehajtását befejezettnek tekinti,
b) az elítélt a hatóság őrizetéből a büntetés letöltése előtt megszökött,
c) * az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium ezt külön kéri.
8. § *
8/A. § * E rendeletben a szabadságvesztésre vonatkozó szabályok a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részére is alkalmazandók.
9. § (1) *
(2) * Az Egyezmény alkalmazásában szabadságelvonással járó intézkedésen magyar bíróság ítélete esetén kényszergyógykezelést [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 78. §], illetve javítóintézeti nevelést (Btk. 120–122. §) kell érteni.
10. § * Minden olyan esetben, amikor az Egyezmény alkalmazása tekintetében kétség merül fel, az ügyben eljáró bíróságnak az igazságügyért felelős miniszter, az ügyésznek pedig a legfőbb ügyész állásfoglalását kell kérnie.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
