1. § (1) A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad.
(2) * Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:
a) * a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozó szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi és topográfiaoltalmi ügyek, a védjegyügyek, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos ügyek, valamint az ezekhez kapcsolódó jogorvoslati és végrehajtási eljárások;
b) a találmány- és a szabadalombitorlás, a növényfajta és a növényfajta-oltalom, a használati minta és a használati mintaoltalom, a formatervezési minta és a formatervezési mintaoltalom, a topográfia és a topográfiaoltalom bitorlása, továbbá a védjegybitorlás és a földrajzi árujelző oltalmának bitorlása miatt indított eljárások;
c) a szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel, valamint az ilyen előhasználati vagy továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos eljárások, ideértve az európai szabadalom magyar nyelvű fordításának kijavításáról szóló hatósági tájékoztatás közlése előtt megkezdett hasznosításból eredő jogosultsággal kapcsolatos eljárást is;
d) * a számítógépi programalkotáson és a hozzá tartozó dokumentáción, a gyűjteményes műnek minősülő és egyéb adatbázison, a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú alkotásokon, az iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokon, valamint a műszaki létesítmények tervein fennálló szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog megsértése miatt indított, továbbá az önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó eljárások;
e) az a)–d) pontok szerinti jogokkal kapcsolatos szerzőségi, igényjogosultsági és díjazási eljárások;
f) *
g) * a személyeket vagyoni értékű műszaki, gazdasági vagy szervezési ismereteik és tapasztalataik vagy ezek összeállítása (know-how) tekintetében az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (2) bekezdése alapján megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint
h) * a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások, feltéve hogy azok találmánnyal vagy egyéb műszaki megoldással, formatervezési mintával, növényfajtával, számítógépi programalkotással és az ezekhez tartozó dokumentációval, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotással, műszaki létesítmény terveivel, üzleti titokkal – ideértve az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti védelem alatt álló műszaki, gazdasági vagy szervezési ismereteket és tapasztalatokat (know-how) is –, áru és szolgáltatás jellegzetes külsejével, csomagolásával, megjelölésével vagy elnevezésével, illetve gazdasági tevékenység során használt névvel, megjelöléssel vagy árujelzővel kapcsolatosak.
(3) * A (2) bekezdés alkalmazásában szabadalmon a kiegészítő oltalmat is érteni kell.
(4) * Ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelező a jogi képviselet, e követelménynek megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivő képviseli.
(5) * Ha a szabadalmi ügyvivő a (2) bekezdésben meghatározott iparjogvédelmi ügyekben külföldön jár el, tevékenységére a külföldi jogszabályok előírásai az irányadók, azonban az ilyen tevékenységére e törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Külföldi jogszabályon az eljárás helye szerinti államra kötelező nemzetközi szerződéseket, ha pedig a szabadalmi ügyvivő valamely EGT-állam területén jár el, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban az európai közösségi jogi aktusokat is érteni kell.
(6) * E törvény alkalmazásában EGT-államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, ha a vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
2. § (1) * Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (a továbbiakban: Kamara) tagja.
(2) * A Kamarába való felvételre jogosult, aki
a) * magyar állampolgár, valamely EGT-állam állampolgára, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik;
b) büntetlen előéletű;
c) * mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományi jellegű – különösen orvosi, állatorvosi, biológus, vegyész, gyógyszerész, matematikus vagy fizikus – egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú szakképzettséggel rendelkezik; és
d) szabadalmi ügyvivői vizsgát tett.
(3) * A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell
a) * Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivő kizárólag a 6. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezetnél működik;
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához megfelelő irodahelyiséggel, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél, illetve a 6/A. §, a 7. § (2) bekezdése vagy a 10. § (2) bekezdése alapján alkalmazott szabadalmi ügyvivőként működik.
(4) Nem vehető fel a Kamarába *
a) aki a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll,
b) * aki a Kamarából kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) * aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll,
d) aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál működik,
e) * akivel szemben a 14. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,
f) * az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében szabadalmi ügyvivői tevékenységet.
(5) * A szabadalmi ügyvivői címet csak a Kamara tagja használhatja.
(6) * A tagfelvételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz mellékelni kell – a 2/A. § (1) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel – a felvételre való jogosultságot igazoló okiratok másolatát: *
a) * a kérelmező természetes személyazonosító adatai és állampolgársága;
b) * a kérelmező lakcíme;
c) a kérelmező (2) bekezdés c) pontja szerinti egyetemi oklevelének típusa, száma, kelte és – ha van ilyen – tudományos fokozata;
d) a kérelmező szabadalmi ügyvivői működésének szervezeti formája;
e) a kérelmező működése szerinti szabadalmi ügyvivői iroda, illetve társaság neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; és
f) alkalmazotti foglalkoztatás esetén a kérelmező munkáltatójának neve, címe és telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme.
(7) * A kérelmezőt tagként fel kell venni a Kamarába, ha
a) a tagfelvételre irányuló kérelem megfelel a (6) bekezdésben foglaltaknak,
b) a kérelmező megfelel a (2) és a (3) bekezdésben, illetve az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és
c) a kérelmezővel szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(8) * A szabadalmi ügyvivő köteles a (6) bekezdésben meghatározott adataiban, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott valamely kizáró ok bekövetkezését tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.
2/A. § * (1) A tagfelvételre irányuló kérelmet benyújtó személy a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, valamint vele szemben nem áll fenn a 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kamara részére – annak a tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A Kamara a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szabadalmi ügyvivő büntetlen előéletű, és nem áll a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szabadalmi ügyvivő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kamara
a) * a tagfelvétel iránti eljárás végleges befejezéséig,
b) * a szabadalmi ügyvivő Kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy a kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig
kezeli.
3. § (1) * A szabadalmi ügyvivőnek a kamarai felvételétől számított egy hónapon belül a Kamara elnöke előtt esküt kell tennie.
(2) * A szabadalmi ügyvivői eskü szövege a következő: „Én, (az eskütevő neve) fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom, szabadalmi ügyvivői hivatásomat azokkal összhangban gyakorolom. Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!”
(2a) * A szabadalmi ügyvivő tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.
(3) * Ha a szabadalmi ügyvivő nem magyar állampolgár, működését a (2) bekezdésben foglalttól a szükséges mértékben eltérő, a Kamara által megállapított szövegű eskü letételét követően kezdheti meg.
4. § (1) * Szabadalmi ügyvivői vizsgát az tehet,
a) aki megfelel a 2. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban felsorolt feltételeknek;
b) aki külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítéssel rendelkezik; és
c) akinek legalább hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlata van.
(2) * A vizsgát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett létrehozott Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni.
(3) * A vizsgára bocsátásra irányuló kérelmet a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság elnökéhez kell benyújtani, aki a kérelem ügyében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el. A vizsgára bocsátásra irányuló eljárásban a 30. § (2)–(3) és a (10)–(11) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) A szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
5. § * (1) A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha
a) arról írásban lemondott;
b) * a közügyektől vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól a bíróság jogerős ügydöntő határozatával eltiltja;
c) * büntetett előéletű;
d) jogerős határozattal a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetéssel sújtják;
e) kamarai tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget;
f) * magyar állampolgársága, valamely EGT-állam állampolgársága, huzamos tartózkodási jogosultsága megszűnik;
g) * cselekvőképességét érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá helyezik;
h) működését iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál folytatja;
i) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti felelősségbiztosítása;
j) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési joga a megfelelő irodahelyiségre; vagy
k) * vele szemben a 14. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn;
l) * meghal.
(2) Ha a szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az (1) bekezdés b), c), d), f), g), h), i) vagy j) pontja alapján szűnt meg, a Kamarába történő újbóli felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező kielégíti a 2. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételeket, és nem esik a 2. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok alá, feltéve, hogy a korábbi tagság megszűnéséig esedékes tagdíját megfizette.
(3) Ha a szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az (1) bekezdés a) vagy e) pontja alapján szűnt meg, a Kamarába történő újbóli felvételének csak a korábbi tagság megszűnésétől számított egy év elteltével és csak akkor van helye, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.
(4) * A Kamara a tagság megszűnését állapítja meg, ha az (1) bekezdésben és a 27/E. § (3) bekezdésében foglalt valamely megszűnési ok bekövetkezett.
(5) * Az (1) bekezdés e), f), i), j) és k) pontja esetén, valamint a 27/E. § (3) bekezdése szerinti esetben a Kamara felszólítja a tagot, hogy a megszűnés okát harminc napon belül hárítsa el.
6. § (1) Szabadalmi ügyvivő ügyfelek képviseletével
a) egyéni szabadalmi ügyvivőként,
b) szabadalmi ügyvivői irodában, vagy
c) * gazdasági társaságban (a továbbiakban: szabadalmi ügyvivői társaság) foglalkozhat.
(2) Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivőt foglalkoztathat.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti működési formában szabadalmi ügyvivői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a Kamara engedélyével.
(4) * A Kamara annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti keretek között szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvényben az egyes szervezeti kereteknél meghatározott feltételeknek. A Kamara az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a kérelmezőt.
(5) * A Kamara a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(6) * Az (1) bekezdés szerinti működési forma keretében kiegészítő jelleggel – az e törvényben meghatározott kivételekkel – más tevékenység is végezhető.
(7) * Az (1) bekezdés szerinti keretek között működő szabadalmi ügyvivőnek az ügyvivői tevékenységével okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetését szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással kell biztosítania. A felelősségbiztosításnak a (6) bekezdés szerinti kiegészítő tevékenységekre nem kell kiterjednie.
6/A. § * Az egyéni szabadalmi ügyvivő szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként foglalkoztathat. Az ügyfél képviseletében az egyéni szabadalmi ügyvivőnek adott megbízás vagy kirendelés alapján mind az egyéni szabadalmi ügyvivő, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
7. § (1) * A szabadalmi ügyvivői iroda olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet,
a) amely elsődlegesen szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el,
b) amelynek természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább egy tag szabadalmi ügyvivő,
c) amelynek vezetője szabadalmi ügyvivő, és
d) amelyben a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok a szavazatok legalább kétharmadával rendelkeznek.
(2) A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.
(3) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői irodának adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
8. § * (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a Kamara által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, és alapszabálya szerint működik. A szabadalmi ügyvivői iroda a működését csak a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz mellékelni kell a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabályát: *
a) a szabadalmi ügyvivői iroda neve, székhelye, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme;
b) az iroda tagjainak és vezetőjének neve; és
c) alkalmazott szabadalmi ügyvivők és szabadalmi ügyvivőjelöltek esetén azok neve.
(3) Az alapszabályban meg kell határozni
a) a szabadalmi ügyvivői iroda nevét és székhelyét;
b) ha van ilyen, az aliroda vagy alirodák címét;
c) a tagok jogait és kötelességeit, valamint anyagi felelősségét;
d) a taggyűlésre vonatkozó szabályokat;
e) a szabadalmi ügyvivői iroda vezetésére és képviseletére vonatkozó szabályokat;
f) a megbízások elvállalásának és intézésének rendjét;
g) a tagok közötti elszámolás szabályait; és
h) a tagsági jogviszony és a szabadalmi ügyvivői iroda megszűnésének szabályait.
(4) A szabadalmi ügyvivői irodát nyilvántartásba kell venni, ha
a) a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak,
b) a szabadalmi ügyvivői iroda megfelel a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és
c) az alapszabály tartalmazza a (3) bekezdésben előírtakat, és nem ütközik jogszabályba.
(5) A szabadalmi ügyvivői iroda köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett bármely változást, valamint az alapszabályának módosításáról, illetve a szabadalmi ügyvivői iroda megszűnéséről rendelkező taggyűlési határozatot tizenöt napon belül a Kamaránál bejelenteni, illetve benyújtani.
(6) A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés; a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, a vezető megválasztása, új tag felvétele, döntés a tag kizárásáról, valamint döntés az iroda megszűnéséről.
(7) A szabadalmi ügyvivői irodát a vezető képviseli.
(8) A szabadalmi ügyvivői iroda alirodát tarthat fenn.
9. § * (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
(2) A Kamara törli a szabadalmi ügyvivői irodát a nyilvántartásból, ha az
a) jogutód nélkül megszűnt;
b) más irodával egyesült vagy szétvált;
c) nem felel meg a 8. § (4) bekezdése b) vagy c) pontjának.
(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivői irodát, hogy a 8. § (4) bekezdése b), illetve c) pontjában előírt feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.
10. § (1) A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha
a) * a társaság elsődlegesen szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el,
b) * a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább egy tag szabadalmi ügyvivő,
c) * a társaság jegyzett tőkéje társasági tulajdonban levő hányadán felüli részének több mint felét a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok vagyoni hozzájárulása teszi ki, és a társaságban a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok a szavazatok legalább kétharmadával rendelkeznek,
d) a szabadalmi ügyvivői társaság vezető tisztségviselője és tisztségviselőinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivő tagok közül kerül ki.
(2) A szabadalmi ügyvivői társaság szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.
11. § * (1) A cégjegyzékbe bejegyzett szabadalmi ügyvivői társaságnak – a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül – kérnie kell a Kamaránál a nyilvántartásba vételét. A szabadalmi ügyvivői társaság működését csak a kamarai nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz mellékelni kell a cégbírósági bejegyzést igazoló okirat és a társasági szerződés másolatát: *
a) a szabadalmi ügyvivői társaság telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; és
b) alkalmazott szabadalmi ügyvivők és szabadalmi ügyvivőjelöltek esetén azok neve.
(3) * Ha a szabadalmi ügyvivői társaság a cégjogi adatait nem igazolja, a Kamara – a nyilvántartásba vételi kérelem elbírálása céljából – megkeresi a szabadalmi ügyvivői társaság adatairól nyilvántartást vezető szervet.
(4) * A szabadalmi ügyvivői társaságot nyilvántartásba kell venni, ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, és a társaság kielégíti a 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket.
(5) * A szabadalmi ügyvivői társaság köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban, valamint a társasági szerződésben bekövetkezett változásokat és a társaság megszűnését – azok cégbírósági bejegyzését követően – tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.
(6) * Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
(7) * A Kamara törli a szabadalmi ügyvivői társaságot a nyilvántartásból, ha
a) a cégbíróság a szabadalmi ügyvivői társaságot jogerősen törölte a cégjegyzékből;
b) a szabadalmi ügyvivői társaság nem felel meg a 10. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek.
(8) * A (7) bekezdés b) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivői társaságot, hogy a 10. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.
12. § * (1) * A gazdálkodó szervezetnek – teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az adó- és vámhatósági szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonyban vagy tagsági jogviszonyban – a 6. § (2) bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivője e jogviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül képviseli iparjogvédelmi ügyekben a gazdálkodó szervezetet.
(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője – ha a gazdálkodó szervezet ebben nem korlátozza – a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével is foglalkozhat.
13. § (1) * A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyben legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával eljárni, a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat előírásait megtartani, tevékenységében mindenkor a szabadalmi ügyvivői hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(2) * A szabadalmi ügyvivő bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárása során a Kamara által kiállított fényképes hatósági igazolvánnyal igazolja magát.
14. § * (1) A szabadalmi ügyvivői tevékenységgel összeférhetetlen minden olyan tevékenység, amely veszélyezteti a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának függetlenségét, valamint a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek jogos érdekét.
(2) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen a szabadalmi ügyvivői társaságon kívül más gazdasági társaságban korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony, vagy egyéb korlátlan felelősséggel járó vállalkozói tevékenység.
(3) A szabadalmi ügyvivő köteles folyamatosan biztosítani, hogy szabadalmi ügyvivői tevékenysége és az általa végzett egyéb tevékenységek között ne álljon fenn összeférhetetlenség. Nem összeférhetetlen a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel
1. az oktatói tevékenység,
2. a tudományos, művészeti és sporttevékenység,
3. a mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
4. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony,
5. a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
6. a választottbírói tevékenység,
7. a jogi, mérnöki, műszaki, gazdasági, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományos szakfordítói, tolmácsolási tevékenység,
8. a nem igazságügyi szakértői tevékenység,
9. a választási bizottsági tagság,
10. az adatvédelmi tisztviselői tevékenység,
11. a végelszámolói feladat ellátása,
12. a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása,
13. a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása,
14. a 13. pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása,
15. az ügyvédi tevékenység és az annak keretein belül végzett kiegészítő tevékenység,
16. a közvetítői eljárásban vagy büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.
(4) A szabadalmi ügyvivő szabadalmi ügyvivői tevékenységét minden más tevékenységétől – ideértve a (3) bekezdés 1–14. és 16. pontja szerinti tevékenységeket is – elkülönítve köteles folytatni. A (3) bekezdés szerinti tevékenységeket a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója nem szabadalmi ügyvivőként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja.
(5) Nem végezhető szabadalmi ügyvivői tevékenység azon ügyfél számára, amelynél a szabadalmi ügyvivő
a) az igazságügyi szakértői tevékenységen kívüli más, nem szabadalmi ügyvivői tevékenységbe tartozó szakértői tevékenységet lát el,
b) a vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testület tagja vagy elnöke,
c) vezetői tisztségviselői feladatokat lát el,
kivéve, ha a megbízott szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság, és a megbízás teljesítésében a szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság a), b) és c) pontban meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, továbbá az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.
14/A. § *
14/B. § * (1) Az összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni.
(2) Az összeférhetetlenségi okot a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított
a) tizenöt napon belül a Kamarának – a szabadalmi ügyvivői titok megsértése nélkül – be kell jelentenie, valamint
b) harminc napon belül meg kell szüntetnie.
(3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig szabadalmi ügyvivői tevékenység az ügyfél nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható.
15. § * (1) Szabadalmi ügyvivői titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója köteles a szabadalmi ügyvivői titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.
(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a szabadalmi ügyvivői titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott a szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosulttól.
(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
15/A. § * (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett szabadalmi ügyvivői tevékenység keretében a szabadalmi ügyvivői titok a tudomására jutott. Ha a szabadalmi ügyvivői titok tárgya másik szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. Az alkalmazott szabadalmi ügyvivőt nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében a szabadalmi ügyvivői titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.
(2) A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság titoktartási kötelezettsége az iroda, illetve a társaság tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda, illetve a társaság különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda, illetve a társaság ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.
(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben.
(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség az alkalmazott szabadalmi ügyvivőjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában:
a) a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,
c) azok a szabadalmi ügyvivői megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.
15/B. § * (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség a 15/A. § (3) és (4) bekezdése alapján a szabadalmi ügyvivői titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.
(2) A kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert szabadalmi ügyvivői titkot kötelesek megtartani.
(3) A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert szabadalmi ügyvivői titkot az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között kezelhetik és használhatják fel.
15/C. § * (1) A szabadalmi ügyvivői titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.
(2) Az e törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben – az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával – a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
(5) A szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosult kérelmére vagy kezdeményezésére a szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban a szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.
15/D. § * (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó iratokat és adatokat, a szabadalmi ügyvivői titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.
16. § * (1) A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei a szabadalmi ügyvivőnek az ügyön kívüli saját érdekeivel ütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli ütközése előrelátható.
(2) A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését olyan ügyben, amelyben korábban eljárt
a) közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített korábbi jogviszonya keretében,
b) közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtóként, végrehajtó-helyettesként, vagy
c) közvetítőként, választottbíróként vagy egyéb vitarendezési minőségben, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött egyezség okiratba foglalását és kapcsolódó eljárásokban való jogi képviseletet.
(3) * A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amelynek a tevékenységében, valamint az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátásában e jogviszonya alapján, az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett.
(4) A szabadalmi ügyvivő nem folytathat olyan szabadalmi ügyvivői tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult.
(5) Korábbi munkáltatójával szemben a szabadalmi ügyvivő akkor folytathat szabadalmi ügyvivői tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat vagy versenytilalmi megállapodás ettől eltérően rendelkezhet.
(6) Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a szabadalmi ügyvivőre, ha
a) az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik,
b) az ügyfelek az összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy a szabadalmi ügyvivő a másik ügyfél javára is vállalhassa a szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését,
c) a szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye nem áll fenn, és
d) a szabadalmi ügyvivő észszerűen feltételezheti, hogy az érdekek összeütközése nem akadályozza meg abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje.
(7) A szabadalmi ügyvivő az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján a szabadalmi ügyvivői tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.
16/A. § * (1) Ha a 16. § szerinti valamely korlátozó ok
a) a szabadalmi ügyvivői iroda vagy a szabadalmi ügyvivői társaság valamely tagja, vagy
b) az egyéni szabadalmi ügyvivővel, a szabadalmi ügyvivő irodával vagy a szabadalmi ügyvivői társasággal munkaviszonyban álló, szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató valamely alkalmazott
vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás az egyéni szabadalmi ügyvivőre, a teljes szabadalmi ügyvivői irodára, illetve a szabadalmi ügyvivői társaságra vonatkozik.
(2) A 16. § (3) bekezdése szerinti korlátozás esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, de e körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört gyakorló szervet haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az egyes megbízásokat különböző szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató természetes személyek közreműködésével látják el, a különböző közreműködők között biztosított a szabadalmi ügyvivői titoktartás, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárult.
16/B. § * (1) A szabadalmi ügyvivő nem köteles a megbízást elvállalni; ha a megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.
(2) A szabadalmi ügyvivő a már elfogadott megbízást írásban bármikor felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a szabadalmi ügyvivő a felmondási idő alatt is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához szükségesek.
(3) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) A megbízás – a felmondás esetén kívül – megszűnik a megbízás teljesítésével, valamint az ügyfél halálával, illetve a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
(5) Az ügyfél halála, illetőleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul értesíti azokat az általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás bármelyik fél részéről történt felmondását a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik előtt az eljárás folyamatban van.
17. § (1) A szabadalmi ügyvivői megbízást – a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevében is – maga a szabadalmi ügyvivő vállalja el, és ő köti meg a szabadalmi ügyvivői díjazásra vonatkozó megállapodást.
(2) * A szabadalmi ügyvivői díjazás összege és megfizetésének módja szabad megállapodás tárgya. A szabadalmi ügyvivő a megbízás teljesítését, illetve egyes tevékenységek elvégzését a várható munkadíjnak és költségnek megfelelő összeg előzetes megfizetésétől teheti függővé.
(3) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő köteles a bíróság vagy egyéb hatóság kirendelése alapján pártfogó szabadalmi ügyvivőként, ügygondnokként vagy eseti gondnokként az ügyfél képviseletét ellátni; indokolt esetben a szabadalmi ügyvivő kérheti a kirendelés alóli felmentését.
(4) * A szabadalmi ügyvivő kirendelésére, valamint a kirendelt szabadalmi ügyvivő jogállására, munkadíjára és költségtérítésére az iparjogvédelmi ügyekre [1. § (2) bekezdés] irányadó jogszabályok, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) vonatkozó rendelkezései irányadók.
18. § (1) * Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő – a tanácsadást kivéve – köteles az ügyről tényvázlatot felvenni; abban a fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, és a tényvázlatot a megbízóval aláíratja. A tényvázlatot az ügyfél írásbeli megbízása vagy írásbeli megbízási szerződés helyettesítheti. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a szabadalmi ügyvivőt terheli.
(2) A szabadalmi ügyvivő meghatalmazása írásban érvényes, ha azt a meghatalmazó aláírta; a szabadalmi ügyvivő a meghatalmazást ellenjegyzi.
(3) A szabadalmi ügyvivői meghatalmazás feljogosítja a szabadalmi ügyvivőt minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
(4) A szabadalmi ügyvivői képviseleti jogosultság korlátozása a bíróság vagy egyéb hatóság és harmadik személyek irányában csak annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás magából a meghatalmazásból kitűnik.
(5) A szabadalmi ügyvivő a megbízást személyesen látja el; jogosult a megbízás ellátására helyettes szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőjelöltet igénybe venni, ha ezt a megbízó nem zárja ki.
19. § (1) A szabadalmi ügyvivő – az ügyfél kívánságára – köteles az ügyféltől átvett iratokról elismervényt adni, és az iratokat a megbízás megszűnése után, ha azokat bírósághoz vagy más hatósághoz benyújtott irathoz nem csatolták, eredetiben kiadni.
(2) * Nem köteles a szabadalmi ügyvivő kiadni megbízólevelét, fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, az ügyfélnek már átadott vagy megküldött iratok másolatát, valamint az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekről szóló nyugtát vagy elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az ügyfél kérésére és költségére azonban köteles ezekről másolatot adni.
(3) * A szabadalmi ügyvivő köteles az ügyfél részére befolyt pénzt és egyéb értéket letétként kezelni, és arról az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.
(4) A szabadalmi ügyvivő a befolyt pénzből beszámítással kielégítheti az ügyfelével szemben a szabadalmi ügyvivői munkadíj, költségátalány, illetőleg készkiadás címén fennálló és esedékessé vált követelését; a beszámítási jog gyakorlásáról köteles az ügyfelet írásban értesíteni.
20. § (1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyről olyan aktát, illetőleg nyilvántartást vezetni, amely lehetővé teszi, hogy helyettese vagy utódja az ügyet folytatni tudja.
(2) A szabadalmi ügyvivő köteles a megszűnt ügyek iratait a megbízás megszűnésétől számított öt évig megőrizni; az iratok selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, s azt további öt évig meg kell őrizni.
(3) * A szabadalmi ügyvivő országgyűlési képviselői, nemzetiségi szószólói vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivői működését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy a folyamatban lévő megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet. A szüneteltetés legrövidebb időtartama három hónap. A szüneteltetést és a szabadalmi ügyvivői működés újrakezdését a szüneteltetés kezdőnapjának, illetve a szüneteltetés megszűnése napjának megjelölésével előzetesen be kell jelenteni a Kamarának.
(4) * A szüneteltetés alatt a szabadalmi ügyvivő nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
(5) * A 15–19. §-okban, valamint az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi ügyvivői irodára és a szabadalmi ügyvivői társaságra.
21. § (1) * Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság a szabadalmi ügyvivői megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel.
(2) * A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság keretében tagként működő szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére az irodai alapszabály, illetve a társasági szerződés előírásai, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság alkalmazott szabadalmi ügyvivőjének anyagi felelősségére pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók.
22. § * (1) Fegyelmi vétséget követ el a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Kamara alapszabályában, vagy az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával a szabadalmi ügyvivői hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) kamarai közügyektől való eltiltás,
d) szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint
e) kizárás a Kamarából.
(3) A kiszabott pénzbírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A pénzbírságot a Kamara részére kell megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Kamara szabályzatának rendelkezései az irányadók.
(4) A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga.
(5) A szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.
(6) A Kamarából való kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt szabadalmi ügyvivői tevékenység nem folytatható.
(7) A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Nem alkalmazható
a) írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, valamint
b) kizárás mellett a kamarai közügyektől való eltiltás vagy a szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás.
(8) A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és fegyelmi szabályzat szerint kell elbírálni. Ha a fegyelmi vétség elbírálásakor hatályban lévő jogszabályok, a Kamara alapszabálya, vagy a fegyelmi szabályzat enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, akkor azokat kell alkalmazni.
23. § (1) * A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándék vagy gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt.
(2) * Ha a szabadalmi ügyvivő szándékossága vagy gondatlansága enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a szabadalmi ügyvivő a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhető.
(3) * Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a terhére rótt cselekményben vagy mulasztásban szándékosságát vagy gondatlanságát elismerte, és a tárgyalás mellőzéséhez hozzájárult, a fegyelmi tanács [23/B. § (1) bek.] – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – tárgyalás nélkül határozhat.
(4) * Tárgyalás mellőzésével a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetést nem lehet kiszabni.
(5) * A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg.
23/A. § * (1) A Kamara fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja, aki a fegyelmi eljárás megindításakor a Kamara szabadalmi ügyvivő tagja.
(2) A kamarai tagság megszűnése – a halál esetét kivéve – a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.
23/B. § * (1) Fegyelmi ügyekben a Kamara fegyelmi bizottsága [31. § (1) bek. c) pont] háromtagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.
(2) * A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,
a) aki az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviselője és volt képviselője, valamint Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;
b) aki a panaszt előterjesztette, valamint annak képviselője és volt képviselője, továbbá Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;
c) a Kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja;
d) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat;
e) * aki fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll;
f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt a Kamara fegyelmi bizottsága elnökének haladéktalanul bejelenteni.
(4) Ha olyan körülmény merül fel, amely a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(5) A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.
(6) Ha a fegyelmi bizottság elnöke kizárási ok vagy akadályoztatás miatt nem tud eljárni, helyette a fegyelmi bizottság korban legidősebb tagja jár el.
(7) A fegyelmi tanács elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás intézése során függetlenek, kizárólag a törvénynek vannak alárendelve, és döntéseikkel kapcsolatban nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
(8) A (2)–(4) bekezdéseket és a (7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a vizsgálóbiztosra, azzal, hogy a kizáró okot, illetve az elfogultsági kifogást a Kamara elnökénél kell bejelenteni, illetve előterjeszteni, aki dönt a kizáró okról, illetve az elfogultsági kifogásról, illetve szükség esetén új vizsgálóbiztost rendel ki. A (2)–(5) bekezdéseket a jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell.
24. § * (1) * Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást a Kamara elnöke indítja meg. Szükség esetén az ügy előzetes kivizsgálására a gyanú tudomására jutásától számított harminc napon belül a fegyelmi bizottság tagjai és póttagjai közül vizsgálóbiztost rendel ki.
(2) Ha a Kamara elnöke kizárási ok [23/B. § (2) bek. a)–b) és d)–f) pontok] vagy akadályoztatás miatt nem tud eljárni, helyette a Kamara alelnöke jár el.
(3) A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, és közli vele az eljárás okát.
(3a) * A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tizenöt napon belül értesíti a panasz előterjesztőjét.
(4) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni és az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, meghallgathatja a panasz előterjesztőjét és a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait a szabadalmi ügyvivőtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A vizsgálóbiztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Erre a szabadalmi ügyvivőt figyelmeztetni kell.
(6) A vizsgálóbiztos a vizsgálat eredményéről jelentést készít a Kamara elnöke részére, amelyhez csatolni kell az iratokat.
(7) Az előzetes vizsgálatot három hónap alatt be kell fejezni. Ezt a határidőt a Kamara elnöke indokolt esetben, egy ízben további három hónappal meghosszabbíthatja.
(8) Az előzetes vizsgálat során az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint a fegyelmi eljárásban.
24/A. § * (1) * Ha a Kamara elnöke a tudomására jutott tények, illetve a vizsgálóbiztos jelentése alapján úgy ítéli meg, hogy fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, a tények tudomásra jutásától, illetve a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást határozattal megindítja, egyidejűleg az iratokat megküldi a fegyelmi bizottság elnökének, és a határozat megküldésével haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és a határozat kivonatának megküldésével a panasz előterjesztőjét. A határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult. Ügyészi indítványra a fegyelmi eljárást meg kell indítani.
(2) * A Kamara elnöke az eljárás megszüntetése mellett megtagadja a fegyelmi eljárás megindítását, és erről tizenöt napon belül értesíti a panasz előterjesztőjét, valamint az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, ha
a) a panasz nyilvánvalóan alaptalan;
b) fegyelmi vétség alapos gyanúja nem állapítható meg;
c) a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége megszűnt; vagy
d) a panaszba foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.
(3) A Kamara elnökének a fegyelmi eljárást megtagadó határozatával szemben a panasz előterjesztője a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
24/B. § * (1) A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. Az ügyben eljáró vizsgálóbiztos nem lehet a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja.
(2) A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak kézhez vételétől számított tizenöt napon belül – az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő és a panasz előterjesztője egyidejű értesítése mellett – a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak;
b) határozat hozatalát kezdeményezi tárgyalás mellőzésével [23. § (3) bek.]; vagy
c) kitűzi a tárgyalást.
(3) A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.
(4) Ha a fegyelmi tanács a (3) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi vétség elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat. Ebben az esetben ugyanazon fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben nem kezdeményezhető új fegyelmi eljárás.
(5) Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a tárgyalás mellőzésével hozott, fegyelmi büntetést kiszabó határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi büntetést kiszabó határozat a hatályát veszti, és a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
24/C. § * (1) * A tárgyalásra az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, képviselőjét és a vizsgálóbiztost legalább nyolc nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni. A tárgyalásról a Kamara elnökét értesíteni kell.
(2) Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erre az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt az idézésben figyelmeztetni kell.
(3) Az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő, a képviselője és a Kamara elnöke az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
(4) A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő vagy képviselője kérelmére a tárgyalás bármely szakában kizárhatja. A fegyelmi tanács hivatalból kizárja a nyilvánosságot, ha szabadalmi ügyvivői titok vagy a személyiségi jogok védelme érdekében szükséges.
24/D. § * (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Elsőként az előadó tanácstag, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.
(3) A fegyelmi tanács a határozatában
a) az eljárást megszünteti;
b) a szabadalmi ügyvivő vétkességének megállapítása mellett mellőzi a fegyelmi büntetés kiszabását a 23. § (2) bekezdése szerinti esetben; vagy
c) megállapítja az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő vétkességét, és büntetést szab ki.
(4) Az eljárás megszüntetésének van helye, ha
a) a 24/A. § (2) bekezdése c) vagy d) pontjában meghatározott körülmények valamelyike fennáll;
b) a fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő nem követte el a terhére rótt cselekményt vagy mulasztást, illetve az nem képez kötelezettségszegést vagy kifogásolható magatartást; vagy
c) az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő vétkessége nem állapítható meg.
(5) A határozatban rendelkezni kell az eljárási költség viseléséről.
(6) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
(7) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, kivéve a tárgyalás mellőzésének esetét, és harminc napon belül az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő, a képviselője, valamint a Kamara elnöke részére kézbesíteni kell.
(8) * A fegyelmi eljárás eredményéről a határozat kivonatának megküldésével értesíteni kell a panasz előterjesztőjét. A határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult.
(9) * A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
24/E. § * (1) A fegyelmi tanács a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha
a) a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást – hatálya alatt áll, vagy
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
(2) Ha a fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban a szabadalmi ügyvivői tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(3) A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(4) A fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(5) A felfüggesztés tartama alatt az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivővel szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével a kamarai tagságból, illetve a kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.
24/F. § * (1) * Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő cselekménye miatt büntetőeljárás is indult, a fegyelmi eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig fel lehet függeszteni.
(2) *
(3) * Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős vagy végleges befejezéséig fel lehet függeszteni.
24/G. § * (1) * A fegyelmi tanács határozatát az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül közigazgatási perben megtámadhatja.
(2) A kereset a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(3) A bíróság a fegyelmi tanács határozatát megsemmisítheti vagy megváltoztathatja, szükség esetén a fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(4) A fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviseletét szabadalmi ügyvivő is elláthatja. A jogorvoslati eljárásokban a képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivőt jogi képviselőnek kell tekinteni.
(5) A fegyelmi tanács keresettel meg nem támadott határozata a kézbesítéstől számított harminc nap elteltével emelkedik jogerőre.
24/H. § * (1) * A jogerős határozat meghozatala után a Kamara elnöke vagy a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivő halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan végleges vagy jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, illetve nem vett figyelembe, feltéve, hogy az elbírálása, illetve figyelembevétele esetén a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
(2) Új eljárás kezdeményezésének a szabadalmi ügyvivő terhére csak a szabadalmi ügyvivő életében, az elévülési időn [25. § (1) és (3) bek.] belül van helye.
(3) Új eljárás elrendeléséről az ügyben korábban eljáró fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács elutasító határozata elleni jogorvoslatra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
25. § (1) * Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha a Kamara elnöke a cselekmény, illetőleg mulasztás tudomásra jutásától számított három hónapon belül nem indítja meg az eljárást, vagy a cselekmény, illetőleg a mulasztás befejezése óta három év eltelt.
(2) * A vizsgálóbiztos előzetes vizsgálata alatt, de legfeljebb a vizsgálóbiztos kirendelésétől számított hat hónapig az (1) bekezdés szerinti elévülés nyugszik.
(3) * Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
(4) *
(5) * A jogerős fegyelmi határozatot a Kamara a büntetés hatályának időtartamáig nyilvántartja.
(6) * A fegyelmi tanács az ügy érdemében hozott jogerős határozatának a Kamara honlapján digitális formában történő közzététele iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül intézkedik, kivéve, ha a határozatot közigazgatási perben megtámadták. A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne akadályozza a megállapított tényállás megismerését.
25/A. § * (1) A fegyelmi tanács
a) a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás és a szabadalmi ügyvivő jelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően, vagy
b) a pénzbírság legalább felének megfizetését követően
a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.
(2) A fegyelmi tanács a pénzbírság megfizetésére kamarai szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az arra érdemes személy számára egy alkalommal részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
26. § (1) * Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság és a szabadalmi ügyvivőt foglalkoztató gazdálkodó szervezet [6. § (2) bek.] munkaviszonyban szabadalmi ügyvivőjelöltként alkalmazhatja azt, aki rendelkezik a Kamara engedélyével. Az engedély megadásával egyidejűleg a Kamara névjegyzékbe veszi a jelöltet.
(2) * A Kamara annak engedélyezi szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását, aki *
a) * magyar állampolgár, valamely EGT-állam állampolgára, vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik;
b) büntetlen előéletű;
c) * mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományi jellegű – különösen orvosi, állatorvosi, biológus, vegyész, gyógyszerész, matematikus vagy fizikus – egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú szakképzettséggel rendelkezik; és
d) * igazolja, hogy szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött olyan munkáltatóval, amely szabadalmi ügyvivőt foglalkoztat.
(3) * Nem lehet szabadalmi ügyvivőjelölt, aki
a) a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
b) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll;
c) * szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(4) * A szabadalmi ügyvivőjelölti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz – a 26/A. §-ban meghatározottakra figyelemmel – mellékelni kell a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatására való jogosultságot igazoló okiratok másolatát: *
a) * a kérelmező természetes személyazonosító adatai és állampolgársága;
b) * a kérelmező lakcíme;
c) a kérelmező – 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti – egyetemi oklevelének típusa, száma, kelte és – ha van ilyen – tudományos fokozata; és
d) a kérelmező munkáltatójának neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme.
(5) * A Kamara a kérelmezőnek engedélyezi a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását, ha *
a) * a kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak,
b) a kérelmező megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és
c) a kérelmezővel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(6) * A szabadalmi ügyvivőjelölt köteles a (4) bekezdésben meghatározott adataiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott valamely kizáró ok bekövetkezését tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.
(7) * A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti engedélyét a névjegyzékből való törléssel egyidejűleg visszavonja annak, *
a) aki ezt írásban kéri;
b) akinek szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszonya megszűnt, és újabb ilyen munkaviszony létesítését a megszűnéstől számított három hónapon belül a Kamaránál nem igazolja;
c) * aki büntetett előéletű, vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
d) akit jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetéssel sújtottak;
e) * akinek magyar állampolgársága, valamely EGT-állam állampolgársága, huzamos tartózkodási jogosultsága megszűnik;
f) akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek;
g) akit felvettek a Kamarába;
h) aki meghalt.
(8) * A (7) bekezdés b) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivőjelöltet, hogy az ott megjelölt okot harminc napon belül hárítsa el.
(9) *
26/A. § * (1) A szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelmet benyújtó személy a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a 26. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, valamint vele szemben nem áll fenn a 26. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kamara részére – annak a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt büntetlen előéletű, és nem áll a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt büntetlen előéletű-e, valamint hogy a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kamara
a) * a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység engedélyezése iránti eljárás végleges befejezéséig,
b) * a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig
kezeli.
27. § (1) * A szabadalmi ügyvivőjelölt munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és egyéb hatóság előtt eljárni; ennek során a Kamara által kiállított fényképes hatósági igazolvánnyal igazolja magát. A szabadalmi ügyvivőjelölt a Kúria előtt nem járhat el.
(2) * A szabadalmi ügyvivőjelölt kötelezettségeire és fegyelmi felelősségére a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) törlés a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből.
27/A. § * (1) * Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőnek Magyarország területén folytatott szabadalmi ügyvivői tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 27/B–27/I. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * E törvény alkalmazásában európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő (a továbbiakban: közösségi képviselő) az, aki valamely más EGT-államban szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosult, és ott ténylegesen szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytat.
27/B. § * (1) * Aki Magyarország területén közösségi képviselőként állandó jelleggel, vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kíván szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatni (a továbbiakban: eseti jellegű szolgáltatásnyújtás), köteles az erre irányuló szándékát a Kamarának bejelenteni.
(2) *
(3) A Kamara a bejelentés alapján a bejelentőt felveszi az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők névjegyzékébe (a továbbiakban: közösségi képviselők névjegyzéke), ha *
a) * három hónapnál nem régebbi okirat és magyar fordításának bemutatásával vagy másolatának és magyar fordításának benyújtásával igazolja, hogy valamely EGT-államban jogosultsággal rendelkezik szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására,
b) * írásban nyilatkozik a Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása meglétéről és annak tartalmáról, és
c) * megfizeti a névjegyzékbe vételi díjat.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt kielégíti, ha a kérelmező az ott meghatározott módon bizonyítja, hogy az 1. §-ban meghatározott ügyekben a működésének helye szerinti tagállam központi iparjogvédelmi hatósága előtt képviselet ellátására jogosult. Ha az említett tagállamban a képviselet külön szakképesítés hiányában is ellátható, a képviselet ellátására való jogosultság megállapításához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy e tagállam központi iparjogvédelmi hatósága előtt legalább öt éven át folytatott képviselői tevékenységet az 1. §-ban meghatározott ügyekben. Ha a kérelmező szakképesítést szerzett képviselet ellátására, és azt ez utóbbi tagállam jogszabályai értelmében hivatalosan elismerték, mentesül a képviselői tevékenység folytatásának igazolása alól.
(5) *
(6) * A névjegyzékbe vétellel egyidejűleg a Kamara a közösségi képviselő részére a bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárására való jogosultság igazolására fényképes hatósági igazolványt állít ki.
(7) *
27/C. § (1) * A közösségi képviselők névjegyzékét a Kamara vezeti, amely tartalmazza a közösségi képviselő
a) nevét és állampolgárságát;
b) más tagállambeli címét és – ha van – belföldi címét;
c) szabadalmi ügyvivői irodájának vagy társaságának, európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői irodájának vagy társaságának, alkalmazott vagy gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott közösségi képviselő esetében munkáltatójának és – ha van – az együttműködő magyar egyéni szabadalmi ügyvivőnek, szabadalmi ügyvivői irodának vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak a nevét és címét;
d) névjegyzékbe vételére, az onnan való törlésére, valamint tevékenysége megkezdésére, felfüggesztésére, szünetelésére és megszűnésére vonatkozó adatokat;
e) tevékenységének jellegét (állandó vagy eseti szolgáltatást nyújtó);
f) tagállamának nevét, ahol a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik; valamint
g) szakmai elnevezését (szükség szerint annak magyar nyelvű kiegészítő magyarázatával együtt) és hivatásos iparjogvédelmi képviselői társulásának megnevezését, úgy, ahogyan azt a tagállamában használja.
(2) * A közösségi képviselő köteles a névjegyzékben az (1) bekezdés szerint feltüntetett adataiban bekövetkezett bármely változást tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.
27/D. § * (1) A közösségi képviselők névjegyzékébe felvett közösségi képviselőt kérelmére a Kamarába szabadalmi ügyvivőként fel kell venni, ha
a) megfelel a 2. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban és a 2. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, és nem esik a 2. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok alá;
b) * hitelt érdemlően – különösen az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal vagy a Kamara felhívására más módon – bizonyítja, hogy a magyar joggal kapcsolatos szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatott Magyarország területén megszakítás nélkül három éven át; és
c) a Kamara által meghatározott módon bizonyítja, hogy rendelkezik a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához szükséges magyar nyelvtudással és a magyar jogban való jártassággal.
(2) *
(3) *
(4) Ha a közösségi képviselőt a Kamarába felvették, a Kamara tagjává válik.
27/E. § * (1) A közösségi képviselőt a Kamara törli a közösségi képviselők névjegyzékéből, ha
a) nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeknek az igazolását a 27/B. § (3) bekezdése előírja;
b) * jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek Magyarország területén való folytatásától történő eltiltás fegyelmi büntetéssel sújtották;
c) *
d) felvették a Kamarába;
e) kéri a névjegyzékből való törlését; vagy
f) meghal.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja esetén a Kamara felszólítja a közösségi képviselőt, hogy a törlés okát harminc napon belül hárítsa el.
(3) * A Kamarába a 27/D. § alapján felvett szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az 5. §-ban meghatározott eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt abban a tagállamban, amelyben azt megszerezte.
27/F. § * (1) * A közösségi képviselő az 1. §-ban meghatározott bármelyik tevékenységet végezheti, de kizárólag olyan idegen nyelvű szakmai elnevezést használhat, amelyre abban a tagállamban jogosult, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, köteles továbbá feltüntetni a tagállam hivatalos nyelvén annak a szakmai szervezetnek a megjelölését, amelynek tagja. A szakmai elnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az a magyar szabadalmi ügyvivő elnevezéssel összetéveszthető.
(2)–(3) *
(4) Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező képviseletet ír elő, és annak ellátására szabadalmi ügyvivő is jogosult, a közösségi képviselő a képviseletet csak akkor láthatja el, ha e célból egyéni szabadalmi ügyvivővel, szabadalmi ügyvivői irodával vagy szabadalmi ügyvivői társasággal együttműködési szerződést kötött.
(5) A közösségi képviselő mindazokban a kötelező képviseletet igénylő esetekben, amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést bemutatni. Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét a közösségi képviselő köteles bejelenteni annak a bíróságnak vagy hatóságnak, amely előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.
(6) * A közösségi képviselő működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit, valamint az ügyfelek képviselete tekintetében a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat rendelkezéseit; egyéb tevékenységére annak a tagállamnak az előírásait kell alkalmazni, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.
(7) * E törvénynek a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szabadalmi ügyvivői fegyelmi szabályzatot a közösségi képviselőre is alkalmazni kell, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történő kizárás helyett a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek Magyarország területén való folytatásától történő eltiltás alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselő azt a látszatot kelti, hogy szabadalmi ügyvivő vagy a szabadalmi ügyvivői cím használatára jogosult. A Kamara fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja, aki a fegyelmi eljárás megindításakor a közösségi képviselőként szolgáltatást nyújtott. A közösségi képviselő fegyelmi büntetését és a mentesítés időpontját fel kell tüntetni a közösségi képviselők névjegyzékében.
27/G. § * (1) A közösségi képviselő működhet alkalmazottként vagy foglalkoztatható gazdálkodó szervezetnél. A közösségi képviselő ilyen tevékenységére egyebekben e törvénynek a szabadalmi ügyvivő alkalmazottra, illetve a gazdálkodó szervezetnél történő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Szabadalmi ügyvivői irodában és szabadalmi ügyvivői társaságban tagsági viszony létesítésére a névjegyzékbe felvett közösségi képviselő is jogosult.
(3) * Ha a szabadalmi ügyvivői irodának vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak kizárólag közösségi képviselő tagja van vagy az iroda vagy a társaság nevében nem szerepel legalább egy szabadalmi ügyvivő tag családi neve, akkor az iroda vagy a társaság neve kizárólag európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői iroda vagy európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői társaság lehet, amelyhez hozzákapcsolható annak a valamely EGT-államban bejegyzett hivatásos iparjogvédelmi képviselői társulásnak az idegen nyelvű elnevezése, amelynek a közösségi képviselő tagja.
(4) Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői irodára, illetve az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői társaságra egyebekben e törvénynek a szabadalmi ügyvivői irodára, illetve a szabadalmi ügyvivői társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
27/H. § * (1) * A Kamara a közösségi képviselő szabadalmi ügyvivői tevékenységével összefüggésben felmerülő valamennyi – különösen a közösségi képviselőt érintő fegyelmi, illetve a névjegyzékkel kapcsolatos felvételi és törlési – ügyben szükség esetén megkeresi annak a tagállamnak a szabadalmi ügyvivői nyilvántartást vezető hatóságát, amelyben a közösségi képviselő a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.
(2) * A Kamarát az (1) bekezdésben említett megkeresés körében tudomására jutott minden tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
27/I. § * (1) * A Kamara biztosítja a közösségi képviselőknek a kamarai közéletben való képviseletét.
(2) * A közösségi képviselők a Kamarában önálló bizottságot hozhatnak létre. A Kamara a bizottság véleményét beszerzi minden olyan döntés meghozatalához vagy szabályzat kidolgozásához, amely a közösségi képviselőkre vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg.
28. § (1) * A Kamara a szabadalmi ügyvivők köztestülete. A Kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.
(2) * A Kamara az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el, székhelye Budapest.
(3) *
(4) * A Kamara ellátja a törvényben meghatározott közfeladatokat, valamint képviseli a szabadalmi ügyvivők érdekeit, védi a szabadalmi ügyvivők jogait, őrködik a szabadalmi ügyvivői kötelezettségek teljesítésén, és őrzi a szabadalmi ügyvivői kar tekintélyét.
(5) * A Kamara véleményezési joggal részt vesz a szabadalmi ügyvivői tevékenységet érintő jogszabályok előkészítésében; az iparjogvédelemmel kapcsolatos általános kérdésekben jogosult véleményt nyilvánítani, és az illetékes állami szervek felé javaslatot tenni.
(6) * A Kamara a működésével összefüggő kiadásokat a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíjából és egyéb bevételeiből fedezi.
28/A. § * (1) A Kamara a szabadalmi ügyvivőkről és a szabadalmi ügyvivőjelöltekről, valamint a szabadalmi ügyvivői irodákról és a szabadalmi ügyvivői társaságokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:
a) * a szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivőjelölt nevét, címét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, egyetemi oklevelének típusát, számát és keltét, tudományos fokozatát, irodája címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, valamint adott esetben munkáltatója nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus levélcímét;
b) * a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevét, székhelyét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, az esetleges aliroda vagy alirodák címét, valamint tag és alkalmazott szabadalmi ügyvivőinek és alkalmazott szabadalmi ügyvivőjelöltjeinek nevét;
c) * a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának keletkezésére, eskütételére, szabadalmi ügyvivői működésének szüneteltetésére és kamarai tagságának megszűnésére, valamint a szabadalmi ügyvivőjelölt névjegyzékbe való bejegyzésére és az onnan való törlésére vonatkozó adatokat;
d) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba vételére, létrejöttére, átalakulására, megszűnésére és a nyilvántartásból való törlésére, valamint vezetőjére vonatkozó adatokat;
e) a szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivőjelölt fegyelmi büntetését és a mentesítés időpontját.
(2) * A Kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az adott eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett meg.
29. § (1) A Kamara tagja *
a) * szavazati joggal részt vehet a Kamara közgyűlésén;
b) bármely kamarai tisztségre megválasztható, ha nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt;
c) * javaslattal, észrevétellel fordulhat a Kamara bármely szervéhez.
(2) A Kamara tagja köteles *
a) * megtartani a Kamara által kiadott szabályzatok előírásait;
b) * határidőben megfizetni a kamarai tagdíjat és a Kamara által esetenként előírt rendkívüli kamarai hozzájárulást, valamint szolgáltatni a Kamara által előírt adatokat a tagdíj összegének meghatározásához;
c) *
29/A. § * A kamarai tagság fennállása illetve a közösségi képviselők névjegyzékében való szereplés ideje alatt a Kamara honlapján közzéteszi a szabadalmi ügyvivők, valamint a közösségi képviselők felelősségbiztosításával kapcsolatos – az ügyfelek tájékoztatásához szükséges – adatokat.
30. § * (1) * A Kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy): *
a) a Kamarába való felvétel és a kamarai tagság megszűnésének megállapítása, kivéve, ha a kamarai tagság a kizárás fegyelmi büntetése vagy a szabadalmi ügyvivő halála miatt szűnik meg;
b) a szabadalmi ügyvivői működés szüneteltetésének és újrakezdésének vizsgálata és tudomásulvétele;
c) a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe történő bejegyzés és az onnan való törlés, kivéve, ha a törlésnek a szabadalmi ügyvivők névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés vagy a szabadalmi ügyvivőjelölt halála miatt van helye;
d) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése, kivéve, ha a törlésnek a cégbíróságnak a szabadalmi ügyvivői társaságot a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján van helye;
e) a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabálya és a szabadalmi ügyvivői társaság társasági szerződése módosításának vizsgálata és tudomásulvétele;
f) a közösségi képviselők névjegyzékébe történő felvétel és az onnan való törlés, kivéve, ha a törlésnek a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés vagy a közösségi képviselő halála miatt van helye.
(2) * Kamarai hatósági ügyben kérelem csak a Kamaránál, szóbeli kérelem pedig csak személyesen terjeszthető elő. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.
(3) * Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül – a hiánypótlásra nyitva álló határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra kell felhívni. Az ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.
(4) * Kamarai hatósági ügyben a Kamara elnöksége jár el.
(5) A kamarai tagság megszűnésének megállapítása, a szabadalmi ügyvivőjelölt, illetve a közösségi képviselő névjegyzékből való törlése és a szabadalmi ügyvivői iroda, illetve a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásból való törlése iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kamara megszűnési, illetve törlési okról szerez tudomást. A Kamara az így megindított eljárásban az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel és kötelezheti az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére.
(5a) * A szabadalmi ügyvivői iroda nyilvántartásból a 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján való törlése iránti eljárás során a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság és a vámhatóság – erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, végleges határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő az döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.
(6) A Kamara a szabadalmi ügyvivő részére „Szabadalmi Ügyvivői Igazolvány”-t állít ki, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a szabadalmi ügyvivő neve, születésének helye és ideje;
b) a szabadalmi ügyvivő működésének formája;
c) a működése szerinti iroda, illetve társaság neve és címe, illetve a gazdálkodó szervezet neve és címe;
d) * az igazolvány sorszáma;
e) az igazolvány kiállításának kelte; valamint
f) a szabadalmi ügyvivő fényképe és aláírása.
(7) A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölt részére „Szabadalmi Ügyvivőjelölti Igazolvány”-t állít ki, amely a szabadalmi ügyvivőjelölt tekintetében a (6) bekezdés a) és c)–f) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.
(8) A Kamara a közösségi képviselő részére „Európai Közösségi Hivatásos Iparjogvédelmi Képviselői Igazolvány”-t állít ki, amely a 27/C. § (1) bekezdésének a)–c) és e)–g) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.
(9) A (6)–(8) bekezdésekben meghatározott igazolványokat a Kamara elnöke, illetve az őt helyettesítő alelnöke állítja ki.
(10) *
(11) * A (6)–(9) bekezdésekben meghatározott ügyek elektronikus úton nem intézhetők.
30/A. § * A Kamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.
31. § (1) A Kamara szervei: *
a) a közgyűlés,
b) az elnökség,
c) a fegyelmi bizottság és
d) a számvizsgáló bizottság.
(2) * A Kamara tisztségviselői: az elnök, a két alelnök és a pénztáros.
(3) * A Kamarát az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, illetőleg az elnök által meghatározott körben vagy esetben az alelnök vagy elnökségi tag képviseli.
(4) * A Kamara közgyűlése és az elnökség ülése nem nyilvános.
32. § (1) A Kamara közgyűlése a tagok összességéből áll, amely kizárólagos hatáskörrel *
a) * megállapítja és módosítja a Kamara alapszabályát, valamint fegyelmi szabályzatát;
b) * titkos szavazással három évre megválasztja, továbbá visszahívja a tisztségviselőket, az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi bizottság és a számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint
c) * megállapítja a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíját és a tagdíj összegének meghatározásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget, a közösségi képviselők névjegyzékbe vételi díját, valamint az esetenként fizetendő rendkívüli kamarai hozzájárulást.
(2) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, akkor a tizenöt napon belül újból összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
(3) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az alapszabály, a fegyelmi szabályzat, valamint a visszahívás tárgyában hozott határozatokat, amelyeknél a jelenlévő tagok legalább kétharmadának a szavazata szükséges.
33. § (1) * A Kamara szervezetének és működésének szabályait az alapszabály állapítja meg.
(2) * A Kamara a fegyelmi felelősségre vonás részletes szabályait megállapító fegyelmi szabályzatot és a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlására vonatkozó etikai szabályzatot ad ki.
(3) * A Kamara szabályzatban állapítja meg a szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítás legkisebb összegét.
(4) * A Kamara a szabadalmi ügyvivői működést érintő egyéb kérdésekben – a jogszabályok keretei között – további szabályzatokat adhat ki.
33/A. § * A Kamara törvénysértő határozatát – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben (30. §) hozott határozatok kivételével – a Kamara tagja közigazgatási perben támadhatja meg.
34. § (1) * A Kamara működése felett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet.
(2) * A Kamara alapszabályát, fegyelmi szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait meg kell küldeni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének.
(3) A törvényességi felügyelet arra terjed ki, hogy
a) * a Kamara szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b) * a Kamara határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a Kamara szabályzatainak.
(4) * A Kamarának a 30. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben csak akkor van helye törvényességi felügyeletnek, ha a döntéssel szemben nem éltek jogorvoslattal.
35. § (1) * Ha a Kamara alapszabálya, fegyelmi szabályzata, egyéb szabályzata jogszabályba, illetve a Kamara határozata jogszabályba vagy kamarai szabályzatba ütközik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke – határidő kitűzésével – felhívja a Kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) * Ha a Kamara a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetésére, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a határidő lejártától számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartoznak, és azokra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni.
(3) * A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének keresete alapján
a) * hatályon kívül helyezheti a Kamara jogszabálysértő szabályzatát, illetve jogszabályba vagy saját szabályzatába ütköző határozatát, és szükség szerint új szabályzat kiadását vagy új határozat meghozatalát rendelheti el;
b) * a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a Kamara közgyűlését.
36. § (1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.
(2) *
(3) A személyi jövedelemadóról és a társasági adóról, a társadalombiztosításról, a számvitelről, valamint a beszámoláskészítésről és könyvvezetésről szóló jogszabályoknak az ügyvédekre, * illetve az ügyvédi irodákra vonatkozó rendelkezéseit az egyéni szabadalmi ügyvivőkre, illetve a szabadalmi ügyvivői irodákra is alkalmazni kell.
37. § *
38. § (1) * A Kamara alakuló közgyűlésén jogszerűen részt vett szabadalmi ügyvivők az alakuló közgyűlés napjával a Kamara tagjává válnak.
(2) *
(3) * Azt, akit e törvény hatálybalépése előtt bejegyeztek a szabadalmi ügyvivők Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vezetett névjegyzékébe, de a 2. § (4) bekezdésének d) pontja szerint nem vehető fel a Kamarába, a felvételt kizáró ok megszűntétől számított három hónapon belül előterjesztett kérelme alapján fel kell venni a Kamarába.
39. § (1) * Az e törvény hatálybalépése napján fennálló szabadalmi ügyvivői munkaközösség szabadalmi ügyvivői irodaként folytatja működését.
(2) A szabadalmi ügyvivői irodából kivált szabadalmi ügyvivőt a részére kiadott vagyon arányában és erejéig terheli anyagi felelősség a szabadalmi ügyvivői iroda korábbi tevékenységéért.
(3) *
(4) * Ha a szabadalmi ügyvivők egyesülete vagyonát ingyen ruházza át a Kamarára, a vagyont a Kamara adó- és illetékmentesen szerzi meg.
39/A. § * (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2017. évi CXXXVI. törvény) 32. §-ával megállapított 14. § és 14/A. § hatálybalépésével keletkezett összeférhetetlenségi okot 2018. június 30. napjáig kell megszüntetni.
(2) A 2017. évi CXXXVI. törvény 34. §-ával által megállapított 16. §-t és 16/A. §-t a 2017. december 31. után indult ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetésekre a 25/A. § nem alkalmazható.
40. § * (1) * Felhatalmazást kap a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben – rendelettel megállapítsa a szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó szabályokat.
(2) * Felhatalmazást kap a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendelettel megállapítsa a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésre vonatkozó szabályokat. *
(3) * Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben – rendelettel meghatározza a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költséget és a kirendelés ellátásának díját.
41. § * Ez a törvény
a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének;
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
c) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 55a. és 59. cikkének
való megfelelést szolgálja.
42. § * A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
